Bejelentkezés Regisztráció

Külföldön

A young.euro.classic koncertjei - RIAS

2003-08-25 00:37:00 Benno

2003. augusztus 15.
Konzerthaus Berlin
RIAS Ifjúsági Zenekar (Németország)
Cyprien Katsaris, zongora
Vezényelt: Hermann Bäumer

Joachim F.W. Schneider: Sylphidentänze - ősbemutató
Mikis Theodorakis: Zongoraverseny
Alexander von Zemlinsky: A kis hableány

Nem sok emlékeztet már Berlin intézményrendszerében a megosztott város szimbolikájára. Nemrég az egykori nyugat-berlini Szabad Berlin Adó (SFB) egyesült brandenburgi partnerével, s a logóval együtt egy legendás név is kikerült a forgalomból. Emiatt is érdekes névrégészeti csemege a RIAS (Rádió az Amerikai Szektorban), mint rövidítés továbbélése. A \"szektorrádió\" zenekara, Fricsay Ferenc együttese (RIAS-Symphonie-Orchester) már 1956-ban átkeresztelkedett: lett belőle Berlini Rádiózenekar (RSO). Az újraegyesülés után azonban - életben hagyott azonos nevű keleti testvérére való tekintettel - ismét nevet váltott: most Berlini Német Szimfonikus Zenekarnak (DSO) hívják. \"Kistestvérei\" viszont máig őrzik az alapító rádió nevét és emlékét: a RIAS-Kamarakórus és a RIAS-Big-Band mellett az Ifjúsági Zenekar neve előtt is ott van a rövidítés, jelezve nyugati eredetét és a történelmi kontinuitást. A zenekar 1948 óta működik, így nemcsak réges-rég nagykorú, de a nagy spórolások következtében a \"korkedvezményes nyugdíjaztatás\" veszélye is állandóan a feje felett lebeg.

A fővárosi (örök)ifjak ezúttal hazai terepen mutatkoztak be Hermann Bäumer vezényletével, aki civilben a Berlini Filharmonikusok harsonása. A szokásoknak megfelelően ősbemutatóval indult az est. Joachim Schneider új darabja - címe alapján - a levegő szellem(nő)inek táncát ígérte. Az biztos, hogy klasszikus balettet nem lejtenek, legalábbis erre a zenére nem, egy vihartánc azonban könnyen elképzelhető a szélfúvás, zörejek és kiáltások fergetegében, melyet az elmaradhatatlan ütős-csapat (öt fő) tapsa egészített ki.

A közönség udvarias tapsa viszont csak Cyprien Katsaris megjelenése után erősödött fel. A kedvelt Chopin-specialista ezúttal Mikis Theodorakis Zongoraversenyének szólistájaként mutatkozott be. Theodorakis művei visszatérő vendégek a német főváros keleti és nyugati felében egyaránt, III. szimfóniáját pl. a Komische Oper zenekara mutatta be 1982-ben (a felvételt épp most adta ki újra az ex-NDK lemezeinek újracsomagolására specializálódott Berlin Classics). A Zongoraversenyt hallgatva elgondolkodtató, miért beszél (és ír) mindenki \"mediterrán stílusról\", amikor sokkal jobban illene rá a kultúrföldrajzi értelemben vett balkáni jelző, hiszen annyi délkelet-európai népzenei dallamot fedezhet fel benne a Bartókon edződött fül.

A koncert második felét a Berlinben reneszánszát élő Alexander von Zemlinsky szimfonikus költeménye, a Kis hableány uralta. Mint tudjuk, a komponista nemcsak ebben a csodálatos zenéjében fogalmazta meg az elutasított szerelem - számára sem ismeretlen - érzését (ld. A törpe). Hiába, hálás téma ez az Andersen-mese, Zemlinsky feldolgozása (is) magával ragad. Vajon mi sült volna ki belőle, ha Csajkovszkij nyúl hozzá?






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.