1654 WiseGentleman 2008-07-03 21:37:14 [Válasz erre: 1653 Sieglinde_ 2008-07-03 20:45:07]
Értem, tehát Siegmund szerepében akkor se Botha, se Heppner! (Lohengrin szerepében mindkettő óriási, de tudom, akkor marad számodra Telramund:)! ... Vagy éppen a Heerrufer, ha jobb nincs a láthatáron... A király úgyis csak a madaraival van elfoglalva...)
Értem, tehát Siegmund szerepében akkor se Botha, se Heppner! (Lohengrin szerepében mindkettő óriási, de tudom, akkor marad számodra Telramund:)! ... Vagy éppen a Heerrufer, ha jobb nincs a láthatáron... A király úgyis csak a madaraival van elfoglalva...)
1653 Sieglinde_ 2008-07-03 20:45:07
Mint színész rendben van, de azért ha Siegmund úgy nézne ki, mint ő, inkább Hundiggal maradnék. :D Igaz is, találtam egy szép Walkürt youtube-on: [url]http://www.youtube.com/watch?v=wjNyQtrngEk;Első részlet[/url] A többi már könnyen fellehető utána. Az itteni Siegmundnak van ugyan egy kis sörhasa, de legalább fiatal és tényleg úgy néz ki, mint egy űzött vad. És azért a szumóstól még messze van. Sieglinde álomcsaj. :D Hunding érdekes még, nem nagydarab, szakállas vadbarom, hanem egy elegáns, lenyalt hajú, borotvált fiatal pasi, de úgy néz, hogy már attól a frász töri ki az embert. Tiszta pszichopata feje van. Wotan Willard White, kicsit furcsa (eddig... épp a Frickás duettnél tartok), Fricka pompás. Egészen szép rendezés, nincsenek benne extrém marhaságok, de azért nem is vikingsisakos-farkasbőrös stílus. Van kard, van oszlop, amiből kihúzható, van pohár, ivókürt (mi több, Sieglinde nyílt színen itatja le Hundingot). Wotan valami kis játékkatonákkal meg játéksárkánnyal szórakozik, sok értelmét nem látom... de talán majd kiderül később.
Mint színész rendben van, de azért ha Siegmund úgy nézne ki, mint ő, inkább Hundiggal maradnék. :D Igaz is, találtam egy szép Walkürt youtube-on: [url]http://www.youtube.com/watch?v=wjNyQtrngEk;Első részlet[/url] A többi már könnyen fellehető utána. Az itteni Siegmundnak van ugyan egy kis sörhasa, de legalább fiatal és tényleg úgy néz ki, mint egy űzött vad. És azért a szumóstól még messze van. Sieglinde álomcsaj. :D Hunding érdekes még, nem nagydarab, szakállas vadbarom, hanem egy elegáns, lenyalt hajú, borotvált fiatal pasi, de úgy néz, hogy már attól a frász töri ki az embert. Tiszta pszichopata feje van. Wotan Willard White, kicsit furcsa (eddig... épp a Frickás duettnél tartok), Fricka pompás. Egészen szép rendezés, nincsenek benne extrém marhaságok, de azért nem is vikingsisakos-farkasbőrös stílus. Van kard, van oszlop, amiből kihúzható, van pohár, ivókürt (mi több, Sieglinde nyílt színen itatja le Hundingot). Wotan valami kis játékkatonákkal meg játéksárkánnyal szórakozik, sok értelmét nem látom... de talán majd kiderül később.
1652 Fafner der Wurm 2008-07-03 15:58:46 [Válasz erre: 1651 Sieglinde_ 2008-07-02 21:31:20]
Csak nem azt kell hinnem, hogy nem szereted Woody Allent???
Csak nem azt kell hinnem, hogy nem szereted Woody Allent???
1651 Sieglinde_ 2008-07-02 21:31:20 [Válasz erre: 1648 tiberio 2008-07-02 07:57:21]
Woody Allen... jajj. És tényleg. Főleg a szemüveges! Siegmund. Épp most néztem a youtube-on egy Nothung-kihúzást Jon Vickerssel... [url]http://www.youtube.com/watch?v=yyLUIxpg-KY;Siegmund[/url] Miért nincsenek ma ilyen hangok? Még jó, hogy van nekünk Christian. :) Persze, ő egészen más, de élmény vele minden perc.
Woody Allen... jajj. És tényleg. Főleg a szemüveges! Siegmund. Épp most néztem a youtube-on egy Nothung-kihúzást Jon Vickerssel... [url]http://www.youtube.com/watch?v=yyLUIxpg-KY;Siegmund[/url] Miért nincsenek ma ilyen hangok? Még jó, hogy van nekünk Christian. :) Persze, ő egészen más, de élmény vele minden perc.
1650 Speranza 2008-07-02 11:39:05 [Válasz erre: 1647 WiseGentleman 2008-07-02 03:12:22]
Jó, de az akkor sem volt már újdonság, hiszen előtte 15 évvel Furtwänglerrel már felvette. Még egyet mondj!
Jó, de az akkor sem volt már újdonság, hiszen előtte 15 évvel Furtwänglerrel már felvette. Még egyet mondj!
1649 BéGé 2008-07-02 09:30:06 [Válasz erre: 1647 WiseGentleman 2008-07-02 03:12:22]
Meghallgatható a most megjelent DECCA Bayreuth összkiadáson.
Meghallgatható a most megjelent DECCA Bayreuth összkiadáson.
1648 tiberio 2008-07-02 07:57:21 [Válasz erre: 1645 Sieglinde_ 2008-07-01 22:23:35]
Nagyon erős személyiség, akire tapad az ember tekintete, ha színpadon van, mert banálisnak tűnő mozdulatainak is súlya van. Szegény \"váltótársa\", nem lehetett könnyű helyzetben, hiszen bár a Mancs személyleírása őrá is illik, sem hangban sem játékban nem tudta hozni, azt amit Franz. Az Andersen által rajzolt figura inkább egy tépelődő értelmiségié, afféle Woody Allen.
Nagyon erős személyiség, akire tapad az ember tekintete, ha színpadon van, mert banálisnak tűnő mozdulatainak is súlya van. Szegény \"váltótársa\", nem lehetett könnyű helyzetben, hiszen bár a Mancs személyleírása őrá is illik, sem hangban sem játékban nem tudta hozni, azt amit Franz. Az Andersen által rajzolt figura inkább egy tépelődő értelmiségié, afféle Woody Allen.
1647 WiseGentleman 2008-07-02 03:12:22 [Válasz erre: 1644 Speranza 2008-07-01 16:59:31]
Bocsánat, Windgassen élőben Bayreuthban énekelt Logét a Böhm-féle Ringben.
Bocsánat, Windgassen élőben Bayreuthban énekelt Logét a Böhm-féle Ringben.
1646 BéGé 2008-07-01 23:47:21 [Válasz erre: 1645 Sieglinde_ 2008-07-01 22:23:35]
A Narancs cikke ezzel szinte rímelve ezt tartalmazza Franzról: \"Köpcös, pocakos, nyakanincs ember, felkopaszodó homlokkal. A szó semmilyen értelmében sem hős, legalábbis hasonlíthatatlanul. S éppen ez teszi tökéletes Siegfrieddé. Nem hőstípus, (tehát nem egy ideálforma n-edik alakja), hanem valóban az egyetlen.\" Majd a játékáról: \"Magamban az operaszínpad Klaus Maria Brandauerének neveztem el, nincs olyan figura, akinek a jelmeze lötyögne rajta, az a trükkje, hogy minden figurát ugyanabban a jelmezben alakít. Egyszerűen ő lesz Loge, ő lesz Siegmund, ő lesz Siegfried.\" Loge alakításáról pedig egyszerűen annyi áll a cikkben: \"frenetikus\" Végezetül egy személyes megjegyzés: Brünhilde felébresztése számomra is tébolyító volt. Persze ehhez a zenekar és a rendezés is jócskán hozzájárult. (Már amit a rendezésből - szégyen ide-vagy oda - könnyező szemmel meg tudtam figyelni.)
A Narancs cikke ezzel szinte rímelve ezt tartalmazza Franzról: \"Köpcös, pocakos, nyakanincs ember, felkopaszodó homlokkal. A szó semmilyen értelmében sem hős, legalábbis hasonlíthatatlanul. S éppen ez teszi tökéletes Siegfrieddé. Nem hőstípus, (tehát nem egy ideálforma n-edik alakja), hanem valóban az egyetlen.\" Majd a játékáról: \"Magamban az operaszínpad Klaus Maria Brandauerének neveztem el, nincs olyan figura, akinek a jelmeze lötyögne rajta, az a trükkje, hogy minden figurát ugyanabban a jelmezben alakít. Egyszerűen ő lesz Loge, ő lesz Siegmund, ő lesz Siegfried.\" Loge alakításáról pedig egyszerűen annyi áll a cikkben: \"frenetikus\" Végezetül egy személyes megjegyzés: Brünhilde felébresztése számomra is tébolyító volt. Persze ehhez a zenekar és a rendezés is jócskán hozzájárult. (Már amit a rendezésből - szégyen ide-vagy oda - könnyező szemmel meg tudtam figyelni.)
1645 Sieglinde_ 2008-07-01 22:23:35
Nekem is megvan a Soltis Rajna, és úgy érzem, Logét lehet így is, meg úgy is. :D Persze, nekem az első (dvd-n) Zednik volt, aki egészen zseniális Loge (és még zseniálisan Mime). :D Christian tényleg egy csoda élőben. Nem tudom, hogy csinálja, pedig se nem Adonisz, se nem csillárszaggató hőstenor, és mégis eszményi tud lenni. Varázsló a pasas, én mondom.
Nekem is megvan a Soltis Rajna, és úgy érzem, Logét lehet így is, meg úgy is. :D Persze, nekem az első (dvd-n) Zednik volt, aki egészen zseniális Loge (és még zseniálisan Mime). :D Christian tényleg egy csoda élőben. Nem tudom, hogy csinálja, pedig se nem Adonisz, se nem csillárszaggató hőstenor, és mégis eszményi tud lenni. Varázsló a pasas, én mondom.
1644 Speranza 2008-07-01 16:59:31 [Válasz erre: 1643 tiberio 2008-07-01 16:55:18]
Igen, nekem is megvan a Solti-féle Rajna kincse és Svanholm valóban nagyon jó Loge! (Csak aztán sajnos ebből nem lett hagyomány, és az egyetlen Siegfried Jerusalem kivételével több Wagner-tenor nem nagyon énekelt Logét tudtommal, hanem leggyakrabban a Siegfried Miméje énekli - csak Furwangler koncertfelvételén Windgassen, de az korábban volt, mint a soltié.)
Igen, nekem is megvan a Solti-féle Rajna kincse és Svanholm valóban nagyon jó Loge! (Csak aztán sajnos ebből nem lett hagyomány, és az egyetlen Siegfried Jerusalem kivételével több Wagner-tenor nem nagyon énekelt Logét tudtommal, hanem leggyakrabban a Siegfried Miméje énekli - csak Furwangler koncertfelvételén Windgassen, de az korábban volt, mint a soltié.)
1643 tiberio 2008-07-01 16:55:18
Volt egy remek svéd tenor, nevezetesen Svet Svanholm, aki tudomásom szerint a Ringben elénekelte Loge mellett Siegfriedet, és Siegmundot is, méghozzá mindhárom szerepet egyazon tökéllyel.Nekem megvan a Rajna - Solti vezényel, London, Flagstad, Neidlinger énekel Svanholm mellet - és nagyon-nagyon jó!
Volt egy remek svéd tenor, nevezetesen Svet Svanholm, aki tudomásom szerint a Ringben elénekelte Loge mellett Siegfriedet, és Siegmundot is, méghozzá mindhárom szerepet egyazon tökéllyel.Nekem megvan a Rajna - Solti vezényel, London, Flagstad, Neidlinger énekel Svanholm mellet - és nagyon-nagyon jó!
1642 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:38:25 [Válasz erre: 1641 Speranza 2008-07-01 16:33:08]
senki se bántott... csak lementél mimózába
senki se bántott... csak lementél mimózába
1641 Speranza 2008-07-01 16:33:08 [Válasz erre: 1640 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:31:10]
Most mit kell belémkötni csak azért mert nem hagyom magam provokálni és kitartok a véleményem mellett?
Most mit kell belémkötni csak azért mert nem hagyom magam provokálni és kitartok a véleményem mellett?
1640 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:31:10 [Válasz erre: 1638 Speranza 2008-07-01 16:28:19]
Bizony, kemény az élet. De neked legalább vannak kvalitásaid... :-)
Bizony, kemény az élet. De neked legalább vannak kvalitásaid... :-)
1639 tiramisu 2008-07-01 16:28:57 [Válasz erre: 1634 Speranza 2008-07-01 16:13:38]
Jó Neked! Szabadalmaztasd! És köszönöm a választ.
Jó Neked! Szabadalmaztasd! És köszönöm a választ.
1638 Speranza 2008-07-01 16:28:19 [Válasz erre: 1635 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:23:13]
gúnyolódni a legkönnyebb... :-P
gúnyolódni a legkönnyebb... :-P
1637 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:28:16 [Válasz erre: 1636 macskás 2008-07-01 16:27:02]
nahallod, reggelente úgy ébredek, hogy tudom...
nahallod, reggelente úgy ébredek, hogy tudom...
1636 macskás 2008-07-01 16:27:02 [Válasz erre: 1635 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:23:13]
Honnan tudsz ennyi mindent rólam?:)
Honnan tudsz ennyi mindent rólam?:)
1635 Momo von Hofmannsthal 2008-07-01 16:23:13 [Válasz erre: 1634 Speranza 2008-07-01 16:13:38]
Semmi baj, más meg arra ébred, hogy ő Jézus... (sőt [url]http://schoolweb.dysart.org/TeacherSites/uploads/4601/Images/Beethoven.jpg;ez[/url] bécsi pasas hosszabb ideig arra ébredt, hogy ő Beethoven)
Semmi baj, más meg arra ébred, hogy ő Jézus... (sőt [url]http://schoolweb.dysart.org/TeacherSites/uploads/4601/Images/Beethoven.jpg;ez[/url] bécsi pasas hosszabb ideig arra ébredt, hogy ő Beethoven)
1634 Speranza 2008-07-01 16:13:38 [Válasz erre: 1633 tiramisu 2008-07-01 15:30:36]
Hát akkor nem is hagyom provokálni magam... :-) Egy reggel arra ébredtem, hogy értek hozzá.. XD
Hát akkor nem is hagyom provokálni magam... :-) Egy reggel arra ébredtem, hogy értek hozzá.. XD
1633 tiramisu 2008-07-01 15:30:36 [Válasz erre: 1632 Speranza 2008-07-01 14:54:27]
Te honnan értesz? Provokációmentes kérdés, egyszerűen érdekel.
Te honnan értesz? Provokációmentes kérdés, egyszerűen érdekel.
1632 Speranza 2008-07-01 14:54:27 [Válasz erre: 1630 yeti 2008-07-01 14:52:31]
Neki is egyetlen mentsége lehet: abszolúte nem ért az énekhanghoz.
Neki is egyetlen mentsége lehet: abszolúte nem ért az énekhanghoz.
1631 Speranza 2008-07-01 14:53:43 [Válasz erre: 1629 Speranza 2008-07-01 14:48:51]
Még csak annyit fűznék hozzá: ISMÉTELTEN hangsúlyozom: elismerem, hogy Franz tudhat valami olyasmit, ami csak élőben hat, a rádiófelvételen már nem jön át, de a hanganyagot így is tökéletes és tévedhetetlen biztonsággal meg lehet állípítani. (Illetvew azok meg tudják, akiknek van némi összehasonlítási alapjuk és hallottak már igazán jó Wagner-tenort.)
Még csak annyit fűznék hozzá: ISMÉTELTEN hangsúlyozom: elismerem, hogy Franz tudhat valami olyasmit, ami csak élőben hat, a rádiófelvételen már nem jön át, de a hanganyagot így is tökéletes és tévedhetetlen biztonsággal meg lehet állípítani. (Illetvew azok meg tudják, akiknek van némi összehasonlítási alapjuk és hallottak már igazán jó Wagner-tenort.)
1630 yeti 2008-07-01 14:52:31
Hát ez azért nem semmi, hogy egy hivatásos kritikus zenekedvelő fórumozókat gúnyol.
Hát ez azért nem semmi, hogy egy hivatásos kritikus zenekedvelő fórumozókat gúnyol.
1629 Speranza 2008-07-01 14:48:51 [Válasz erre: 1628 BéGé 2008-07-01 14:39:32]
Köszi! Kb. erre számítottam! A cikk írójának pedig innen üzenem, hogy inkább legyek \"nagy tudású, Wagner-diszkográfiával barázdált agyú, mint rossz ízlésű, aki a jó Wagner-tenort a rossztól nem tudja megkülönböztetni! :-P
Köszi! Kb. erre számítottam! A cikk írójának pedig innen üzenem, hogy inkább legyek \"nagy tudású, Wagner-diszkográfiával barázdált agyú, mint rossz ízlésű, aki a jó Wagner-tenort a rossztól nem tudja megkülönböztetni! :-P
1628 BéGé 2008-07-01 14:39:32 [Válasz erre: 1627 Speranza 2008-07-01 12:05:55]
Online tudtommal (még) nem érhető el a cikk. Az idevágó részt kézzel az alábbiakban másolom be: ...Eljött hát a Siegfried, Christian Franzzal a címszerepben. (...)Persze a nagy tudású, Wagner-diszkográfiával barázdált agyúak legszívesebben a karakter-tenorok fachjába száműznék őt, \"jó Mime lenne belőle\" - mondják. Igazuk van, annak is tökéletes volna. A hang, helyesebben az éneklés módja, melódiaérzékenysége, tagolása, dikciójának elevensége szólamának minden nyolcadában játszik, csukott szemmel is látom, ahogy Christian Franz minden porcikája együtt él a szereppel. Az ő Siegfriedjének integráns része a bohóckodás, az ugratás. (...) A szombat utolsó jelenete (Brünnhilde felébresztése) tébolyító volt. A franz-iskánusok a kijárat felé tántorogva nyafogtak, hogy nem ez a pár fog visszajönni vasárnap. Én is (...) tűzre vágom gégészeti szakvizsgámat, és követelem, hogy Franz énekelje végig a Loge-Siegmund-Siegfried, Herlitzius pedig a Freia-Sieglinde-Brünnhilde (ahol lehet)szerepsort.
Online tudtommal (még) nem érhető el a cikk. Az idevágó részt kézzel az alábbiakban másolom be: ...Eljött hát a Siegfried, Christian Franzzal a címszerepben. (...)Persze a nagy tudású, Wagner-diszkográfiával barázdált agyúak legszívesebben a karakter-tenorok fachjába száműznék őt, \"jó Mime lenne belőle\" - mondják. Igazuk van, annak is tökéletes volna. A hang, helyesebben az éneklés módja, melódiaérzékenysége, tagolása, dikciójának elevensége szólamának minden nyolcadában játszik, csukott szemmel is látom, ahogy Christian Franz minden porcikája együtt él a szereppel. Az ő Siegfriedjének integráns része a bohóckodás, az ugratás. (...) A szombat utolsó jelenete (Brünnhilde felébresztése) tébolyító volt. A franz-iskánusok a kijárat felé tántorogva nyafogtak, hogy nem ez a pár fog visszajönni vasárnap. Én is (...) tűzre vágom gégészeti szakvizsgámat, és követelem, hogy Franz énekelje végig a Loge-Siegmund-Siegfried, Herlitzius pedig a Freia-Sieglinde-Brünnhilde (ahol lehet)szerepsort.
1627 Speranza 2008-07-01 12:05:55 [Válasz erre: 1626 -zéta- 2008-07-01 11:53:34]
Nem mondod?!? És mit ír? A lényeget nem lehetne ide bemásolni?
Nem mondod?!? És mit ír? A lényeget nem lehetne ide bemásolni?
1626 -zéta- 2008-07-01 11:53:34
A Narancsban van egy hosszabb kritika a RING-ről, benne Molnár Szabolcs hosszan foglalkozik a Wagner-tenor-e Franz vagy nem kérdéskörrel, hivatkozva a fórumra is...
A Narancsban van egy hosszabb kritika a RING-ről, benne Molnár Szabolcs hosszan foglalkozik a Wagner-tenor-e Franz vagy nem kérdéskörrel, hivatkozva a fórumra is...
1625 BéGé 2008-07-01 11:27:27
27. Juni 2008, Neue Zürcher Zeitung Peter Hagmann Ein Nervenzentrum der Musik Zu Besuch im Palast der Künste, dem neuen Konzertsaal von Budapest Seit drei Jahren verfügt Budapest über einen neuen, vorzüglichen Konzertsaal. Dort gab es jetzt eine halbszenische Aufführung von Richard Wagners Tetralogie «Ring des Nibelungen». Reizvoll die Fahrt mit der Strassenbahn, in der Linie 2, die der Donau entlangführt – doch plötzlich ist Schluss, Baustelle, es gilt den richtigen Autobus zu finden, und das ist nicht einfach. Schliesslich gelingt die Weiterfahrt, auch wenn das Gefährt übervoll ist. Nach wenigen Haltestellen erneutes Umsteigen – und dann endlich tauchen, mitten im Niemandsland, zwei grosse Bauten auf. Es sind das Nationaltheater und der Palast der Künste, die am südlichen Rand von Budapest errichtet wurden und hier ein neues kulturelles Nervenzentrum bilden sollen. Von der Anbindung an den öffentlichen Verkehr könne er wenig Gutes berichten, gesteht András Csonka, stellvertretender Generalintendant am Palast der Künste. Sie seien eben eine nationale Institution, während die öffentlichen Verkehrsmittel unter städtischer Regie verkehrten – da gebe es Probleme. Die Tiefgarage freilich sei gross genug, und die Hälfte der Besucher komme ohnehin mit dem Privatauto. Möglichst breites Angebot Das mag als Nebensache erscheinen, trägt aber nicht wenig zum Eindruck bei, dass der Palast der Künste etwas peripher gelegen ist. Budapest verfügt in der zentral gelegenen Musikakademie über einen legendären Konzertsaal. Mit seinen 1200 Plätzen ist er nach den Massstäben des heutigen Musikbetriebs aber zu klein, daher der Neubau. Konkret wurde die Idee im Jahr 2000, als die in Budapest und Wien geplante Weltausstellung nicht zustande kam und das dafür vorgesehene Gelände frei blieb. Im Rahmen einer Zusammenarbeit zwischen privaten und staatlichen Geldgebern wurde der Palast der Künste von einem Team um den Architekten Gábor Zoboki erbaut und im März 2005 eröffnet. Der ungarische Staat hat das Gebäude für dreissig Jahre von den privaten Besitzern gemietet und lässt es von einer staatlichen GmbH betreiben. Das Herzstück im Palast der Künste bildet der nach Béla Bartók benannte Konzertsaal mit seinen knapp 1700 Plätzen; dazu kommen ein Theater mit 400 Plätzen und das der zeitgenössischen Kunst dienende Museum Ludwig – ein etwas heterogenes Raumprogramm, das nicht zuletzt dadurch auffällt, dass es für Kammermusik keine geeignete Kapazität gibt. 500 Veranstaltungen pro Jahr finden hier statt. Die eine Hälfte wird vom Palast der Künste selbst organisiert, die andere von Aussenstehenden, zum Beispiel der Nationalphilharmonie, die hier ihren neuen Sitz hat. Rund 500 000 Menschen frequentieren das Kulturzentrum übers Jahr, die Auslastung erreicht rund 85 Prozent – und das bei einer Eigenwirtschaftlichkeit von rund 30 Prozent. Da setzt die Kritik ein. Es sei natürlich wunderbar, dass es diesen neuen Saal gebe, sagt Iván Fischer. Der Dirigent weiss, wovon er spricht. 1993 hat er das Budapest Festival Orchestra gegründet und es zum besten Klangkörper Ungarns gemacht, der zudem intensiv reist; seine Konzerte in Budapest gibt das Orchester inzwischen im Palast der Künste, in den es sich einmietet. So dankbar der Dirigent für diese Möglichkeit ist, so sehr sieht er, dass die neue Institution die Gelder monopolisiert. Nach der Wende ist das ungarische Musikleben förmlich explodiert; zahllos die privaten Initiativen, die sehr viel Bewegung in die Szene gebracht haben. Heute ist davon nur noch wenig übrig. Es fehlt an Geld, nicht zuletzt weil die Mittel eben stark kanalisiert sind. Und – dies ein zweiter Aspekt, der kritisch gesehen wird – vielleicht nicht optimal kanalisiert sind. Tatsächlich bietet der Palast der Künste ein Programm, das wenig gestaltende Hand erkennen lässt. Die Verantwortung dafür liegt bei der Generalintendanz, die aus den Vorschlägen von Dramaturgen ihre Auswahl trifft. In ihrer gesamten Breite solle die Musik im Palast der Künste vertreten sein, unterstreicht András Csonka, weshalb es hier nicht nur das klassisch-romantische Standardrepertoire gibt, sondern auch Musical, Jazz, Weltmusik und Pop. Doch anders als etwa bei der Cité de la Musique in Paris, die einen ähnlichen Ansatz verfolgt, das aber im Zeichen einer avancierten Ästhetik tut, scheint in Budapest die Quote ausschlaggebend zu sein. Neue Musik, bemerkt Csonka mehrere Male, lasse sich nur schwer verkaufen; mit Stolz weist er dafür auf zwei Abende mit Cecilia Bartoli hin, die er in der kommenden Saison anbieten kann. Manifestiert sich da nicht ein Hauch von Provinzialität? Ja, sagt der Dirigent Iván Fischer, Ungarn liege etwas abseits, schon allein der Sprache wegen. Doch nun gehen die Türen zum Palast der Künste in Budapest auf, der Besucher aus der Schweiz betritt das helle Foyer, bewundert seine Grosszügigkeit, amüsiert sich über die rein ungarischen Beschriftungen – und stösst gleich auf eine architektonische Auffälligkeit. Wie ein grosser Schiffsrumpf aus Holz wölbt sich da der Konzertsaal ins Foyer hinein, genau gleich wie in dem von Jean Nouvel entworfenen Kultur- und Kongresszentrum Luzern (KKL). Das ist kein Wunder, denn auf Wunsch des Architekten wurde der Akustiker Russell Johnson beigezogen. Der Saal lässt tatsächlich seine Handschrift erkennen: etwas schmal und stark in die Höhe gezogen, zuoberst die dunkelblaue Decke, über dem Podium das «canopy», seitlich die Echokammern und die kleinteiligen, hier farbigen Gipselemente. Der Klang ist ähnlich analytisch und trennscharf wie in Luzern, wenn auch eine Spur heller. Wagner auf dem Konzertpodium Hier fanden nun die Budapester Wagner-Tage statt, die dieses Jahr zum ersten Mal Wagners «Ring des Nibelungen» an vier aufeinanderfolgenden Abenden geboten haben. Auf dem Podium, vor dem ein Orchestergraben abgesenkt ist, eine kleine Spielfläche, auf der die Sängerinnen und Sänger unter der Anleitung des Salzburger Bühnenbildners Hartmut Schörghofer in Konzertkleidung sparsam agieren, dahinter eine Leinwand für die Videos von Momme Hinrichs und Torge Møller von FettFilm. Eine Alternative zu Bayreuth solle hier entstehen, so das nicht eben kleine Wort von Adam Fischer, dem Dirigenten des Abends. Und im Zentrum soll die Musik stehen, ungestört von den Zumutungen des Regietheaters. Tatsächlich handelt es sich, wie «Das Rheingold» gezeigt hat, um eine halbszenische Aufführung, wie sie beim Lucerne Festival schon verschiedentlich im Programm stand. Die Visualisierungen lassen keine deutenden Ansätze erkennen und bleiben so beliebig, dass sie nicht weiter stören. Hervorragend dafür das Sinfonieorchester des Ungarischen Rundfunks, das Adam Fischer am Pult zu leisem und zugleich farbenreichem Spiel anleitete. Die Besetzung orientierte sich an internationalem Standard, wobei Alan Titus (Wotan) und Hartmut Welker (Alberich) mit schwachen, Christian Franz (Loge) und Eszter Wierdl als Woglinde mit ausgesprochen profilierten Leistungen auffielen.
27. Juni 2008, Neue Zürcher Zeitung Peter Hagmann Ein Nervenzentrum der Musik Zu Besuch im Palast der Künste, dem neuen Konzertsaal von Budapest Seit drei Jahren verfügt Budapest über einen neuen, vorzüglichen Konzertsaal. Dort gab es jetzt eine halbszenische Aufführung von Richard Wagners Tetralogie «Ring des Nibelungen». Reizvoll die Fahrt mit der Strassenbahn, in der Linie 2, die der Donau entlangführt – doch plötzlich ist Schluss, Baustelle, es gilt den richtigen Autobus zu finden, und das ist nicht einfach. Schliesslich gelingt die Weiterfahrt, auch wenn das Gefährt übervoll ist. Nach wenigen Haltestellen erneutes Umsteigen – und dann endlich tauchen, mitten im Niemandsland, zwei grosse Bauten auf. Es sind das Nationaltheater und der Palast der Künste, die am südlichen Rand von Budapest errichtet wurden und hier ein neues kulturelles Nervenzentrum bilden sollen. Von der Anbindung an den öffentlichen Verkehr könne er wenig Gutes berichten, gesteht András Csonka, stellvertretender Generalintendant am Palast der Künste. Sie seien eben eine nationale Institution, während die öffentlichen Verkehrsmittel unter städtischer Regie verkehrten – da gebe es Probleme. Die Tiefgarage freilich sei gross genug, und die Hälfte der Besucher komme ohnehin mit dem Privatauto. Möglichst breites Angebot Das mag als Nebensache erscheinen, trägt aber nicht wenig zum Eindruck bei, dass der Palast der Künste etwas peripher gelegen ist. Budapest verfügt in der zentral gelegenen Musikakademie über einen legendären Konzertsaal. Mit seinen 1200 Plätzen ist er nach den Massstäben des heutigen Musikbetriebs aber zu klein, daher der Neubau. Konkret wurde die Idee im Jahr 2000, als die in Budapest und Wien geplante Weltausstellung nicht zustande kam und das dafür vorgesehene Gelände frei blieb. Im Rahmen einer Zusammenarbeit zwischen privaten und staatlichen Geldgebern wurde der Palast der Künste von einem Team um den Architekten Gábor Zoboki erbaut und im März 2005 eröffnet. Der ungarische Staat hat das Gebäude für dreissig Jahre von den privaten Besitzern gemietet und lässt es von einer staatlichen GmbH betreiben. Das Herzstück im Palast der Künste bildet der nach Béla Bartók benannte Konzertsaal mit seinen knapp 1700 Plätzen; dazu kommen ein Theater mit 400 Plätzen und das der zeitgenössischen Kunst dienende Museum Ludwig – ein etwas heterogenes Raumprogramm, das nicht zuletzt dadurch auffällt, dass es für Kammermusik keine geeignete Kapazität gibt. 500 Veranstaltungen pro Jahr finden hier statt. Die eine Hälfte wird vom Palast der Künste selbst organisiert, die andere von Aussenstehenden, zum Beispiel der Nationalphilharmonie, die hier ihren neuen Sitz hat. Rund 500 000 Menschen frequentieren das Kulturzentrum übers Jahr, die Auslastung erreicht rund 85 Prozent – und das bei einer Eigenwirtschaftlichkeit von rund 30 Prozent. Da setzt die Kritik ein. Es sei natürlich wunderbar, dass es diesen neuen Saal gebe, sagt Iván Fischer. Der Dirigent weiss, wovon er spricht. 1993 hat er das Budapest Festival Orchestra gegründet und es zum besten Klangkörper Ungarns gemacht, der zudem intensiv reist; seine Konzerte in Budapest gibt das Orchester inzwischen im Palast der Künste, in den es sich einmietet. So dankbar der Dirigent für diese Möglichkeit ist, so sehr sieht er, dass die neue Institution die Gelder monopolisiert. Nach der Wende ist das ungarische Musikleben förmlich explodiert; zahllos die privaten Initiativen, die sehr viel Bewegung in die Szene gebracht haben. Heute ist davon nur noch wenig übrig. Es fehlt an Geld, nicht zuletzt weil die Mittel eben stark kanalisiert sind. Und – dies ein zweiter Aspekt, der kritisch gesehen wird – vielleicht nicht optimal kanalisiert sind. Tatsächlich bietet der Palast der Künste ein Programm, das wenig gestaltende Hand erkennen lässt. Die Verantwortung dafür liegt bei der Generalintendanz, die aus den Vorschlägen von Dramaturgen ihre Auswahl trifft. In ihrer gesamten Breite solle die Musik im Palast der Künste vertreten sein, unterstreicht András Csonka, weshalb es hier nicht nur das klassisch-romantische Standardrepertoire gibt, sondern auch Musical, Jazz, Weltmusik und Pop. Doch anders als etwa bei der Cité de la Musique in Paris, die einen ähnlichen Ansatz verfolgt, das aber im Zeichen einer avancierten Ästhetik tut, scheint in Budapest die Quote ausschlaggebend zu sein. Neue Musik, bemerkt Csonka mehrere Male, lasse sich nur schwer verkaufen; mit Stolz weist er dafür auf zwei Abende mit Cecilia Bartoli hin, die er in der kommenden Saison anbieten kann. Manifestiert sich da nicht ein Hauch von Provinzialität? Ja, sagt der Dirigent Iván Fischer, Ungarn liege etwas abseits, schon allein der Sprache wegen. Doch nun gehen die Türen zum Palast der Künste in Budapest auf, der Besucher aus der Schweiz betritt das helle Foyer, bewundert seine Grosszügigkeit, amüsiert sich über die rein ungarischen Beschriftungen – und stösst gleich auf eine architektonische Auffälligkeit. Wie ein grosser Schiffsrumpf aus Holz wölbt sich da der Konzertsaal ins Foyer hinein, genau gleich wie in dem von Jean Nouvel entworfenen Kultur- und Kongresszentrum Luzern (KKL). Das ist kein Wunder, denn auf Wunsch des Architekten wurde der Akustiker Russell Johnson beigezogen. Der Saal lässt tatsächlich seine Handschrift erkennen: etwas schmal und stark in die Höhe gezogen, zuoberst die dunkelblaue Decke, über dem Podium das «canopy», seitlich die Echokammern und die kleinteiligen, hier farbigen Gipselemente. Der Klang ist ähnlich analytisch und trennscharf wie in Luzern, wenn auch eine Spur heller. Wagner auf dem Konzertpodium Hier fanden nun die Budapester Wagner-Tage statt, die dieses Jahr zum ersten Mal Wagners «Ring des Nibelungen» an vier aufeinanderfolgenden Abenden geboten haben. Auf dem Podium, vor dem ein Orchestergraben abgesenkt ist, eine kleine Spielfläche, auf der die Sängerinnen und Sänger unter der Anleitung des Salzburger Bühnenbildners Hartmut Schörghofer in Konzertkleidung sparsam agieren, dahinter eine Leinwand für die Videos von Momme Hinrichs und Torge Møller von FettFilm. Eine Alternative zu Bayreuth solle hier entstehen, so das nicht eben kleine Wort von Adam Fischer, dem Dirigenten des Abends. Und im Zentrum soll die Musik stehen, ungestört von den Zumutungen des Regietheaters. Tatsächlich handelt es sich, wie «Das Rheingold» gezeigt hat, um eine halbszenische Aufführung, wie sie beim Lucerne Festival schon verschiedentlich im Programm stand. Die Visualisierungen lassen keine deutenden Ansätze erkennen und bleiben so beliebig, dass sie nicht weiter stören. Hervorragend dafür das Sinfonieorchester des Ungarischen Rundfunks, das Adam Fischer am Pult zu leisem und zugleich farbenreichem Spiel anleitete. Die Besetzung orientierte sich an internationalem Standard, wobei Alan Titus (Wotan) und Hartmut Welker (Alberich) mit schwachen, Christian Franz (Loge) und Eszter Wierdl als Woglinde mit ausgesprochen profilierten Leistungen auffielen.
1624 BéGé 2008-07-01 10:26:19
Kedves Fórumozók ! Tudja-e valaki, hogy a Bartók Rádió mikor közvetíti az idei MüPa Ringet ? Eddig csak a két bemutatónak leltem nyomát, holott arról volt szó, hogy szinte a fél világ hallhatja majd az előadást, olyan sok rádióállomás veszi át a közvetítést. Az informálást előre is köszönöm.
Kedves Fórumozók ! Tudja-e valaki, hogy a Bartók Rádió mikor közvetíti az idei MüPa Ringet ? Eddig csak a két bemutatónak leltem nyomát, holott arról volt szó, hogy szinte a fél világ hallhatja majd az előadást, olyan sok rádióállomás veszi át a közvetítést. Az informálást előre is köszönöm.
1623 WiseGentleman 2008-06-28 00:52:07 [Válasz erre: 1622 virius 2008-06-27 22:15:23]
No igen, a \"hatty\"-ról Faragó András is beszélt annakidején a vele készült TV-műsorban. Másik érdekes dolog, hogy a korabeli színlapon a \"romantische Oper\"-t \"regényes operának\" fordították...
No igen, a \"hatty\"-ról Faragó András is beszélt annakidején a vele készült TV-műsorban. Másik érdekes dolog, hogy a korabeli színlapon a \"romantische Oper\"-t \"regényes operának\" fordították...
1622 virius 2008-06-27 22:15:23
Úgy tudom, ez az 1889-es Lohengrin-fordítás fellelhető az OSZK-ban. Ebben volt a következő gyöngyszem is: az \"Ein Ritter und ein Schwan\" magyar megfelelője \"Egy lóvag és egy hatty\" volt. A Tannhäuserben pedig a zarándokkarban volt a következő mondat: \"Szívem kínárral vágy betelni\"...
Úgy tudom, ez az 1889-es Lohengrin-fordítás fellelhető az OSZK-ban. Ebben volt a következő gyöngyszem is: az \"Ein Ritter und ein Schwan\" magyar megfelelője \"Egy lóvag és egy hatty\" volt. A Tannhäuserben pedig a zarándokkarban volt a következő mondat: \"Szívem kínárral vágy betelni\"...
1621 tiramisu 2008-06-27 19:55:07 [Válasz erre: 1618 virius 2008-06-27 10:32:38]
Jajjj, nagyon szépek!
Jajjj, nagyon szépek!
1620 Speranza 2008-06-27 13:32:04 [Válasz erre: 1618 virius 2008-06-27 10:32:38]
Én ezt egy másik könyvben olvastam: Ormay Imre: A gróf a vízbe fúl c. könyvében, amely rengeteg ilyen operaszöveg-fordítást tartalmaz az ántivilágból. Wagnertől még Tannhäuser, Bolygó hollandi és Mesterdalnokok-részleteket is tartalmaz. De idéz pl. Csokonai és diáktársai collatiójának Varázsfuvola-ferdítéséből, (el is magyarázza, mit érthettek félre a németül nem tudó, szótárból fordító diákok), és sok egyéb humoros anekdota is van benne.
Én ezt egy másik könyvben olvastam: Ormay Imre: A gróf a vízbe fúl c. könyvében, amely rengeteg ilyen operaszöveg-fordítást tartalmaz az ántivilágból. Wagnertől még Tannhäuser, Bolygó hollandi és Mesterdalnokok-részleteket is tartalmaz. De idéz pl. Csokonai és diáktársai collatiójának Varázsfuvola-ferdítéséből, (el is magyarázza, mit érthettek félre a németül nem tudó, szótárból fordító diákok), és sok egyéb humoros anekdota is van benne.
1619 Sieglinde_ 2008-06-27 13:28:06
Szentséges Wotan... micsoda fordítás... :D El lehet ezt valahol olvasni? Az egészet? Ettől a pár mondattól is lefejeltem a billentyűzetet... :D Librettófordítások rulznak :)
Szentséges Wotan... micsoda fordítás... :D El lehet ezt valahol olvasni? Az egészet? Ettől a pár mondattól is lefejeltem a billentyűzetet... :D Librettófordítások rulznak :)
1618 virius 2008-06-27 10:32:38
Ráth-Végh István idézi\"Az emberi butaság\" c. könyvében a Lohengrin 1889-ben megjelent fordítását, amelyben Elza álma eképpen hangzott: \"Midőn busan nyögelve egy hang hatolt felém...\" Ugyanott Ortrud Elzának a II. felvonásban: \"Amért egy órán önbecsemmel játsztam, azt hiszed, előtted csúsznom kell csupán? E sérelmért kell boszúmat álljam: illő helyem elfoglalom nyilván.\" Na és a \"Schreiter der Tugend, bleibe daheim\"? Az bizony így vala: \"Védje a rénynek, ez itthonod, ifjúkor gyöngye, az otthonod.\" A végén Elza így kiált fel: \"Léget, léget a gyötröttnek!\" :-)))
Ráth-Végh István idézi\"Az emberi butaság\" c. könyvében a Lohengrin 1889-ben megjelent fordítását, amelyben Elza álma eképpen hangzott: \"Midőn busan nyögelve egy hang hatolt felém...\" Ugyanott Ortrud Elzának a II. felvonásban: \"Amért egy órán önbecsemmel játsztam, azt hiszed, előtted csúsznom kell csupán? E sérelmért kell boszúmat álljam: illő helyem elfoglalom nyilván.\" Na és a \"Schreiter der Tugend, bleibe daheim\"? Az bizony így vala: \"Védje a rénynek, ez itthonod, ifjúkor gyöngye, az otthonod.\" A végén Elza így kiált fel: \"Léget, léget a gyötröttnek!\" :-)))
1617 virius 2008-06-27 09:58:44 [Válasz erre: 1616 Sesto 2008-06-27 08:40:06]
Bayreuth an der schönen blauen Donau... :)))
Bayreuth an der schönen blauen Donau... :)))
1616 Sesto 2008-06-27 08:40:06
Hintergrund: Mannheims ehemaliger GMD Adam Fischer versucht in Ungarn ein Mekka für Wagner-Fans zu installieren Bayreuth an der blauen Donau? Von unserem Redaktionsmitglied Stefan M. Dettlinger Während ganz Europa sich geschäftig damit beschäftigt, wie oft Bälle auf Rasen über Linien purzeln, kommt Budapest auf der Suche nach einem Ding namens \"Ring\" ganz schön ins Schwitzen. Zeitgleich zu Deutschland-Portugal pilgern wir zum \"Rheingold\", Hollands Aus erleben wir mit \"Siegfried\", und als der Ring endlich wieder in den Rheinfluten glänzt, dämmert es nicht nur den Göttern. Es dämmert auch den Azzurri. Adam Fischer heißt der übermütige Übeltäter. Mannheims einstiger Generalmusikdirektor will, was man fast für unmöglich hält: in der Donaumetropole eine Art zweites Bayreuth installieren, das zeitversetzt mit \"Budapester Wagnertagen\" gegen das Original vom Grünen Hügel hält. Fischer: \"Wolfgang Wagner ist ja nicht nur Enkel Richard Wagners, er ist auch Urenkel von Franz Liszt.\" Liszt, 1811 im Königreich Ungarn geboren. Und Fischer selbst? Der ist, seit seiner Mannheimer Zeit, ein infizierter Verwandter Richards im Geiste, nachdem er zunächst als Kind zu Wagner gezwungen wurde, musste er doch die Übertragungen aus Bayreuth zusammen mit dem Vater vor dem Radio über sich ergehen lassen. Ein Fulltime-Job von 30 Stunden Zum zweiten Mal findet das Festival statt, und Fischer macht, was auch Bayreuth nicht wagt: Er spielt die Tetralogie an aufeinanderfolgenden Tagen - für alle Beteiligten ein Full-Timejob von 30 Stunden, mit Pausen sowie An- und Abfahrtszeiten. Doch das ist nicht das einzige Alleinstellungsmerkmal. Zusammen mit dem Regisseur Hartmut Schörghofer und den Videokünstlern der Firma Fettfilm tüftelt er an einem Konzept, mit dem Wagner sich halbszenisch im 2006 eingeweihten Konzertsaal des Palace of Arts aufführen lässt. Im \"Ring\" sieht das so aus, dass im Vordergrund Sänger in Oratorienkleidung andeutungsweise auf nackter Bühne agieren, im Hintergrund Wagners Opus magnum visualisiert wird. Der Vorteil: die Sänger agieren kaum, können sich also mehr auf das konzentrieren, was sie am besten können: singen. \"Die Idee hatte ich durch den Bayreuther ,Parsifal\' von Schlingensief bekommen, der viel mit Video funktioniert\", sagt Fischer gegenüber dieser Zeitung. \"Ich fand das ja ganz furchtbar und konnte gar nicht hinsehen. Aber mein Sohn war total begeistert.\" Demnach will Fischer mit dem jungen Medium und der mit ihm verbundenen neuen Ästhetik verstärkt junges Publikum locken, denn auch Fischer weiß: Die Oper altert, und zwar so schnell wie die \"Ring\"-Götter, wenn sie nicht Freias frische Äpfel kosten. Es ist etwas Neuartiges Da sitzt man nun im schicken Konzertsaal dieses monumentalen Palace of Arts und hört und staunt und lässt \"A Rajna kincse\" über sich gießen, \"Rheingold\". Neckisch blinzeln die Rheintöchter von der Videoleinwand herab, während die echten (Sängerinnen) mit spöttischem Gelächter gerade dabei sind, Alberich zu foppen, der aber doch erlangt, was er begehrt. Ist es Oper? Ist es Oratorium? Oder beides? Es ist etwas Neuartiges. Fischer, der Jürgen Flimms Bayreuther \"Ring\" nach Giuseppe Sinopolis Tod übernahm, hat einen nicht unerheblichen Teil der damaligen Besetzung eingekauft. Am herausragendsten ist die \"Siegfried\"-Besetzung von Siegfried und Brünnhilde. Christian Franz singt mit titanischer Tenorkraft, mit hemmungslosem Sex Appeal Evelyn Herlitzius. Ein Wagnerpaar aus kühnsten Träumen. Mindestens genauso aufregend ist aber, dass ein Orchester spielt, das in Sachen Oper fast unbeleckt ist: die MR-Symphoniker, ein Rundfunkorchester. Was Adam Fischer mit diesem Klangkörper anstellt, hat nichts mit dem zu tun, was er anno 2001/2002 in Bayreuth veranstaltete. Das Kammermusikalische macht über weite Strecken einer großen Emphase Platz, der man - fast - Thielemannschen Überschwang unterstellen könnte. Er setzt auf Kontraste und schroffe Schattierungen. Ein Wagner so expressiv und wild wie man ihn schon lange nicht mehr gehört hat. Fischer, designierter GMD der Budapester Oper, ist ein Popstar an der Donau. Schon wenn er ans Pult geht jubelt der voll besetzte Saal, als hätte der sympathische Mann schon ein Lebenswerk wie Karajan vorzuweisen. Ob sein Traum allerdings in Erfüllung geht, bleibt fraglich. Zwar ist das Publikum international gemischt (sogar ein Ehepaar aus Mannheim ist da). Doch um Bayreuth Paroli zu bieten, müsste das Konzept ausgegorener sein. \"Geben Sie uns Tipps, schreiben Sie uns, wie wir es besser machen können\", sagt er zu uns Journalisten. Was am meisten fehlte war, was in einem Fußballspiel oft auch fehlt: die Personenführung. So etwas lässt sich lernen. Lohnend wäre es allemal. Mannheimer Morgen 25. Juni 2008
Hintergrund: Mannheims ehemaliger GMD Adam Fischer versucht in Ungarn ein Mekka für Wagner-Fans zu installieren Bayreuth an der blauen Donau? Von unserem Redaktionsmitglied Stefan M. Dettlinger Während ganz Europa sich geschäftig damit beschäftigt, wie oft Bälle auf Rasen über Linien purzeln, kommt Budapest auf der Suche nach einem Ding namens \"Ring\" ganz schön ins Schwitzen. Zeitgleich zu Deutschland-Portugal pilgern wir zum \"Rheingold\", Hollands Aus erleben wir mit \"Siegfried\", und als der Ring endlich wieder in den Rheinfluten glänzt, dämmert es nicht nur den Göttern. Es dämmert auch den Azzurri. Adam Fischer heißt der übermütige Übeltäter. Mannheims einstiger Generalmusikdirektor will, was man fast für unmöglich hält: in der Donaumetropole eine Art zweites Bayreuth installieren, das zeitversetzt mit \"Budapester Wagnertagen\" gegen das Original vom Grünen Hügel hält. Fischer: \"Wolfgang Wagner ist ja nicht nur Enkel Richard Wagners, er ist auch Urenkel von Franz Liszt.\" Liszt, 1811 im Königreich Ungarn geboren. Und Fischer selbst? Der ist, seit seiner Mannheimer Zeit, ein infizierter Verwandter Richards im Geiste, nachdem er zunächst als Kind zu Wagner gezwungen wurde, musste er doch die Übertragungen aus Bayreuth zusammen mit dem Vater vor dem Radio über sich ergehen lassen. Ein Fulltime-Job von 30 Stunden Zum zweiten Mal findet das Festival statt, und Fischer macht, was auch Bayreuth nicht wagt: Er spielt die Tetralogie an aufeinanderfolgenden Tagen - für alle Beteiligten ein Full-Timejob von 30 Stunden, mit Pausen sowie An- und Abfahrtszeiten. Doch das ist nicht das einzige Alleinstellungsmerkmal. Zusammen mit dem Regisseur Hartmut Schörghofer und den Videokünstlern der Firma Fettfilm tüftelt er an einem Konzept, mit dem Wagner sich halbszenisch im 2006 eingeweihten Konzertsaal des Palace of Arts aufführen lässt. Im \"Ring\" sieht das so aus, dass im Vordergrund Sänger in Oratorienkleidung andeutungsweise auf nackter Bühne agieren, im Hintergrund Wagners Opus magnum visualisiert wird. Der Vorteil: die Sänger agieren kaum, können sich also mehr auf das konzentrieren, was sie am besten können: singen. \"Die Idee hatte ich durch den Bayreuther ,Parsifal\' von Schlingensief bekommen, der viel mit Video funktioniert\", sagt Fischer gegenüber dieser Zeitung. \"Ich fand das ja ganz furchtbar und konnte gar nicht hinsehen. Aber mein Sohn war total begeistert.\" Demnach will Fischer mit dem jungen Medium und der mit ihm verbundenen neuen Ästhetik verstärkt junges Publikum locken, denn auch Fischer weiß: Die Oper altert, und zwar so schnell wie die \"Ring\"-Götter, wenn sie nicht Freias frische Äpfel kosten. Es ist etwas Neuartiges Da sitzt man nun im schicken Konzertsaal dieses monumentalen Palace of Arts und hört und staunt und lässt \"A Rajna kincse\" über sich gießen, \"Rheingold\". Neckisch blinzeln die Rheintöchter von der Videoleinwand herab, während die echten (Sängerinnen) mit spöttischem Gelächter gerade dabei sind, Alberich zu foppen, der aber doch erlangt, was er begehrt. Ist es Oper? Ist es Oratorium? Oder beides? Es ist etwas Neuartiges. Fischer, der Jürgen Flimms Bayreuther \"Ring\" nach Giuseppe Sinopolis Tod übernahm, hat einen nicht unerheblichen Teil der damaligen Besetzung eingekauft. Am herausragendsten ist die \"Siegfried\"-Besetzung von Siegfried und Brünnhilde. Christian Franz singt mit titanischer Tenorkraft, mit hemmungslosem Sex Appeal Evelyn Herlitzius. Ein Wagnerpaar aus kühnsten Träumen. Mindestens genauso aufregend ist aber, dass ein Orchester spielt, das in Sachen Oper fast unbeleckt ist: die MR-Symphoniker, ein Rundfunkorchester. Was Adam Fischer mit diesem Klangkörper anstellt, hat nichts mit dem zu tun, was er anno 2001/2002 in Bayreuth veranstaltete. Das Kammermusikalische macht über weite Strecken einer großen Emphase Platz, der man - fast - Thielemannschen Überschwang unterstellen könnte. Er setzt auf Kontraste und schroffe Schattierungen. Ein Wagner so expressiv und wild wie man ihn schon lange nicht mehr gehört hat. Fischer, designierter GMD der Budapester Oper, ist ein Popstar an der Donau. Schon wenn er ans Pult geht jubelt der voll besetzte Saal, als hätte der sympathische Mann schon ein Lebenswerk wie Karajan vorzuweisen. Ob sein Traum allerdings in Erfüllung geht, bleibt fraglich. Zwar ist das Publikum international gemischt (sogar ein Ehepaar aus Mannheim ist da). Doch um Bayreuth Paroli zu bieten, müsste das Konzept ausgegorener sein. \"Geben Sie uns Tipps, schreiben Sie uns, wie wir es besser machen können\", sagt er zu uns Journalisten. Was am meisten fehlte war, was in einem Fußballspiel oft auch fehlt: die Personenführung. So etwas lässt sich lernen. Lohnend wäre es allemal. Mannheimer Morgen 25. Juni 2008
1615 Sieglinde_ 2008-06-26 21:54:09
Melis pedig Figarótól Kékszakállúig mindent énekelt... mégis bírta a hangja. Kár, hogy Wagnert nem vállalt, remek Sachs lehetett volna, megvolt benne az a humánum és derű, ami kell hozzá - a hangról nem is beszélve :D
Melis pedig Figarótól Kékszakállúig mindent énekelt... mégis bírta a hangja. Kár, hogy Wagnert nem vállalt, remek Sachs lehetett volna, megvolt benne az a humánum és derű, ami kell hozzá - a hangról nem is beszélve :D
1614 WiseGentleman 2008-06-26 18:07:01 [Válasz erre: 1611 virius 2008-06-26 15:46:09]
Jó tudni, mivel én sem énekeltem soha Wagner-szerepet a fürdőszobán kívül...
Jó tudni, mivel én sem énekeltem soha Wagner-szerepet a fürdőszobán kívül...
1613 WiseGentleman 2008-06-26 18:06:31 [Válasz erre: 1610 Speranza 2008-06-26 15:41:59]
Érdekes. Persze, akkoriban még a János vitézre jártam, a felejthetetlen Palcsó Sándor címszereplésével:).
Érdekes. Persze, akkoriban még a János vitézre jártam, a felejthetetlen Palcsó Sándor címszereplésével:).
1612 Speranza 2008-06-26 15:52:34 [Válasz erre: 1611 virius 2008-06-26 15:46:09]
Azért is írtam, hogy egyetlen Wagner-fellépése volt, az is töredékesen, csak a 3. felvonás, koncertszerűen.
Azért is írtam, hogy egyetlen Wagner-fellépése volt, az is töredékesen, csak a 3. felvonás, koncertszerűen.
1611 virius 2008-06-26 15:46:09 [Válasz erre: 1610 Speranza 2008-06-26 15:41:59]
Ez érdekes, mert Melis soha nem énekelt Wagner-szerepet operaszínpadon. A hosszú élet és hosszú karrier titka?!
Ez érdekes, mert Melis soha nem énekelt Wagner-szerepet operaszínpadon. A hosszú élet és hosszú karrier titka?!
1610 Speranza 2008-06-26 15:41:59
És volt egy Parsifal 3. fevonás is, érdekessége, hogy Amfortast - egyetlen (töredékes) Wagner-szerepként Melis György énekelte! Gurnemanz Ütő Endre volt, Parsifalt pedig Claude Heather énekelte. (Mindez 1970 márciusában történt.)
És volt egy Parsifal 3. fevonás is, érdekessége, hogy Amfortast - egyetlen (töredékes) Wagner-szerepként Melis György énekelte! Gurnemanz Ütő Endre volt, Parsifalt pedig Claude Heather énekelte. (Mindez 1970 márciusában történt.)
1609 virius 2008-06-26 15:30:43 [Válasz erre: 1608 WiseGentleman 2008-06-26 15:23:32]
Úgy van. 1981-ben volt a két előadás, akkor már csak a koncerteket engedélyezték a felsőgépezet katasztrofális állapota miatt. A Rajnában valóban akkor debütált Faragó mint Alberich, mert amúgy a szcenírozott Ringben mindhárom Wotan ő volt. Viszont a Mesternek csak a harmadik felvonása ment, akárcsak 1998-ban, amikor Ilosfalvy 70. születésnapjának ünnepe volt. (Majd\' egy éves késéssel persze, de az apropó a 70-es szám volt.)
Úgy van. 1981-ben volt a két előadás, akkor már csak a koncerteket engedélyezték a felsőgépezet katasztrofális állapota miatt. A Rajnában valóban akkor debütált Faragó mint Alberich, mert amúgy a szcenírozott Ringben mindhárom Wotan ő volt. Viszont a Mesternek csak a harmadik felvonása ment, akárcsak 1998-ban, amikor Ilosfalvy 70. születésnapjának ünnepe volt. (Majd\' egy éves késéssel persze, de az apropó a 70-es szám volt.)
1608 WiseGentleman 2008-06-26 15:23:32 [Válasz erre: 1606 Speranza 2008-06-26 12:30:35]
Az Operaház felújításra való bezárásának évében volt két hangversenyszerű Wagner-előadás: egy Rajna kincse és egy Nürnbergi, előbbiben Faragó András énekelte (tudtommal először) Alberich szerepét.
Az Operaház felújításra való bezárásának évében volt két hangversenyszerű Wagner-előadás: egy Rajna kincse és egy Nürnbergi, előbbiben Faragó András énekelte (tudtommal először) Alberich szerepét.
1607 Heiner Lajos 2008-06-26 12:47:30 [Válasz erre: 1606 Speranza 2008-06-26 12:30:35]
És az a Mesterdalnokok-előjáték, amit Matacic itt Pesten dirigált - Klemperer óta nem szólt így nálunk Wagner.
És az a Mesterdalnokok-előjáték, amit Matacic itt Pesten dirigált - Klemperer óta nem szólt így nálunk Wagner.
1606 Speranza 2008-06-26 12:30:35 [Válasz erre: 1602 Búbánat 2008-06-26 00:18:06]
Hogy mik vannak! Nem is tudtam, hogy Jung énekelt nálunk, és pont Siegfriedet! És mellette Hagen és Gunther szerepében két Wotan: Faragó meg Berczelly - nem semmi szereposztás! Teljes előőadás volt vagy csak a 3. felvonást adták elő? (Volt hasonló Parsifallal és Meistersingerrel is, ha jól tudom, ott is a 3. felv. ment)
Hogy mik vannak! Nem is tudtam, hogy Jung énekelt nálunk, és pont Siegfriedet! És mellette Hagen és Gunther szerepében két Wotan: Faragó meg Berczelly - nem semmi szereposztás! Teljes előőadás volt vagy csak a 3. felvonást adták elő? (Volt hasonló Parsifallal és Meistersingerrel is, ha jól tudom, ott is a 3. felv. ment)
1605 tarnhelm2 2008-06-26 08:22:10 [Válasz erre: 1604 WiseGentleman 2008-06-26 01:25:38]
Nincs. Haendeltől csak Concerto grosso (OP.6. N.5 ill. 10.)felvétele vn. Bachtól Máté Passióból több is (kevésbé szeretem őket), 3. és 5. Brandenburgi verseny, 3. szvit (az Air külön is). Preklasszikából Gluck: Orfeusz és Euridiké (teljes, de nem a legjobb), viszont van Iphigenius és Alceste nyitány, és az utóbbi gyönyörű. Kb ennyi.
Nincs. Haendeltől csak Concerto grosso (OP.6. N.5 ill. 10.)felvétele vn. Bachtól Máté Passióból több is (kevésbé szeretem őket), 3. és 5. Brandenburgi verseny, 3. szvit (az Air külön is). Preklasszikából Gluck: Orfeusz és Euridiké (teljes, de nem a legjobb), viszont van Iphigenius és Alceste nyitány, és az utóbbi gyönyörű. Kb ennyi.
