Kedves -z-, alighanem a főpròbàt làttam: akkor ès ott megfelelt.
Kedves ED, rosszul emlékszel, a versenydalt alig tudta végigénekelni és ez így volt mindhárom alkalommal...
Vogt Bayreuthban be van betonozva, Mindegy mit csinál - vagy nem csinál - ő a favorit.
Vogtot, a pesti Stolzingi Walthert hallottad? Abban, úgy emlékszem, elég jó volt, persze azóta jó pár év eltelt..
ha csak a hang lett volna siralmas...
Siralmas ez a mai Tannhäuser, a címszereplőt bármely harmadrangú helyről kizavarták volna egy generációval ezelőtt, ha ezzel a hanggal próbálta volna Pedrillot megjeleníteni.... :-(
A Trisztán és Izolda élő közvetítése Bayreuthból ma 16 órától.
A Bartók Rádió operaközvetítése, 15.55-től kb. 22.10-ig (az egy-egy órás szünetekkel).
Zenei vezető Szemjon Bicskov
Rendezte Thorleifur Örn Arnarsson
Trisztán (tenor) Andreas Schager
Marke király (basszus) Günther Groissböck
Izolda (szoprán) Camilla Nylund
Kurwenal (bariton) Olafur Sigurdarson
Melot (tenor) Birger Radde
Brangäne (mezzoszoprán) Jekaterina Gubanova
Pásztor (tenor) Daniel Jenz
Kormányos (bariton) Lawson Anderson
Fiatal tengerész (tenor) Matthew Newlin
Az örök Wagner-napok
Magyar
Kurír– 2024. július 14., vasárnap | 19:01
Pallós Tamás
„Akik
rendszeresen járnak hangversenyekre, operaelőadásokra ismerhetik azt a bizonyos
emelkedettség érzést: most megint valami megmagyarázhatatlan történt. Velünk,
mindannyiunkkal, egyszerre. Persze ahány ember, annyiféle emóció: vannak, akik
„kívülről” közelítenek, és a világhírűvé vált fesztivál profi előadásaként
dicsérik a produkciót; a Wagner-rajongók egy újabb, a kényes fanatizmusukat
erősítő impulzusként értékelik; mások korunkban különösen aktuális témákat
feszegető, az emberiséget önvizsgálatra sarkalló, hosszú „látomásos”
lelkigyakorlatként fogják fel a Ringet… De van, akinek kisebbfajta csoda, egy újabb bizonyság arra,
hogy az isteni és emberi teremtőerő bizonyos pontokon rendre érintkezik.”
"Loge annak a tükre, akivel találkozik." Interjú Christian Franzzal.
Köszönöm a linket!
Wagner végtelenül komolyan vette az embert – Beszélgetés Hoványi Mártonnal a Ringről
Magyar Kurír, 2023. november 4., szombat | 18:55 - KULTÚRA
A szépre érzékeny gondolkodók iskolája és közössége, a MűGond hermeneutikai kör az idei esztendőben hét előadásban értelmezte Richard Wagner főművét, A Nibelung gyűrűjét irodalmi, motivikus, zenekritikai és esztétikai megközelítésből. Az online most is elérhető Wagner kincse kurzus vezetője Hoványi Márton irodalomtudós, katolikus teológus, a MűGond társalapítója volt.
Ma: 19:00 - 21:28 Bartók Rádió
Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti
Hangversenytermet
Budapesti Wagner-napok
Művészeti vezető: Fischer Ádám
Istenek és hősök - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye Richard Wagner operáinak zenekari részleteiből
Vezényel: Fischer Ádám
- A bolygó hollandi - nyitány
- Tannhäuser - nyitány
- Lohengrin - az I. felvonás előjátéka
- Lohengrin - a III. felvonás előjátéka és Nászinduló
- Trisztán és Izolda - előjáték és Izolda szerelmi halála
- A nürnbergi mesterdalnokok - nyitány
- Az istenek alkonya - Gyászinduló
- A walkür - A walkürök lovaglása
Kedves Lujza!
Érdeklődöm, hogy valakinek megvan-e Hevesy Iván Wagner Richárd zenedrámái c. könyve (Táltos., Bp. 1921-24), vagy ennek 5. (Mesterdalnokok) és 6. (Trisztán, Parsifal) kötete?
https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/wagner-kilora-merve-178805.html
Wagner, kilóra mérve?
A Mi újság a MÁO-ban topicban
olvastam, hogy idén is kivetítették a függönyre a kérést a Parsifal előadások
előtt, hogy ne tapsoljanak az első felvonás után. Mintha tavaly is olvastam
volna erről, de nem emlékeztem, hol. Közben megtaláltam Ókovács főigazgató úr azon
levelét, amiben erről ír (Ókovács Szilveszter: Ötödik hadoszlopunk? Negyedik hatalmi águnk? avagy a közönségről - 2022.04.30. origo.hu) E levélben olvasható:
„[…]Ugyan kiírjuk, hogy Richard Wagner személyes kérése, hogy az első
felvonást ne kövesse taps, valóságos tömegpszichológiai kísérlet, ahogy várjuk,
mégis lesz-e? Aztán jön pár kósza tenyérpár, aztán jön több is, de érkezik a
pisszegés, és a nézők tisztázzák magukkal a helyzetet. Wagner pedig végülis
boldog lehet, hisz 140 éves kérés betartásáról van szó, hát kinek jut ma már
ilyesmi figyelmesség osztályrészéül?[…]”
Ami miatt ezzel kapcsolatban írok, az az, hogy tudomásom szerint
Wagnernek nem volt ilyen kérése! Ugyanis Cosima a Naplóban az 1882. július 26-27-28.
napoknál az alábbiakat írja ez ügyben (Gondolat, Bp, 1983, 376-377.o.):
„Szerda, 26-a. […] Amikor a második felvonás után erősen lármáznak és
kiabálnak, R[ichard] a mellvédhez lép, és azt mondja, bár művészei és ő maga is
nagyon örülnek a tetszésnyilvánításnak, de abban állapodtak meg, nem
mutatkoznak, nehogy megzavarják a hatást, vagyis hogy az „úgynevezett függöny
elé hívás” elmarad. […] De a végén R[ichard]-ot bosszantja a néma közönség,
amely félreértette őt; még egyszer szól a nézőkhöz a galériáról, és minthogy ekkor
kitör a tapsorkán, és újra meg újra kihívják a szereplőket, R[ichard] a függöny
elé lép, és kijelenti, egybe akarja gyűjteni a művészeit, de már félig
levetkőztek. Ez a téma foglalkoztat bennünket hazamenetelkor, s így mérges a hangulat.[…]”
„Csütörtök, 27-e. Első beszélgetésünk témája megint csak a közönséghez
való viszony, és hogy hogyan kellene azt szabályozni úgy, hogy a művészek se
veszítsék el kedvüket a taps elmaradása miatt.[…]”
„Péntek, 28-a. „[…] Az első felvonás végén jóleső, ájtatos csend. De a
második után kínosan hat, hogy ismét lepisszegik a tapsolókat.[…]”
Liebe Gäste und Freunde der Bayreuther Festspiele,
noch 171 Tage bis zum Premierentag mit einer Neuinszenierung des „PARSIFAL“, den wir voller Spannung erwarten!
Als absolutes Novum auf Wunsch mit Augmented Reality-Brille. Dazu sind der „RING DES NIBELUNGEN“, „DER FLIEGENDE HOLLÄNDER“, „TRISTAN UND ISOLDE“ und – letztmalig „TANNHÄUSER“ zu sehen.
Im Festspielpark werden zwei Open-Air-Konzerte gegeben, der Eintritt ist frei.
Für alle Kurzentschlossenen verlängern wir unsere Bestellfrist um noch eine Woche, bis zum 10. Februar 2023.
"2023-ban AR-szemüvegen át is nézhetjük a Parsifalt Bayreuthban"
Ezek szerint Wagner Parsifalja még nem terjeszti ki eléggé a valóságot...
Hallgatjátok az idei bayreuthi közvetítéseket? Volt már egy csodálatos Trisztán, ezt még a Bartók Rádió is közvetítette. Sikerült szerintem a mai legjobb Trisztánt meghívniuk, de Izolda és a többi szereplők is kiválóak voltak, nem beszélve a beugró fiatal karmesterről. Érdemes ezt az előadást visszahallgatni is!
Aztán vasárnap elkezdődött a Ring, ezt már csak a BR-Klassik közvetíti. A Rajna kincsét én is csak visszahallgatni tudom most itt: https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-2888488.html
Hétfőn időeltolással 20:04-től Walkür, szerdán 20:04-től Siegfried, míg az Istenek alkonyát élő videostreamben adja pénteken 16:00-tól a BR-Klassik Concert, és a 3sat tv is közvetíteni fogja szombat este. Pontos információk itt találhatóak: https://www.br-klassik.de/aktuell/news-kritik/nibelungen-ring-wagner-bayreuth-festspiele-2022-100.html
Kedves Katalin!
Sikerült megnéznem Cosima Naplójának német kiadását (München, 1976-77). A 2697. hozzászólásomban a magyar nyelvű válogatásból idézett, 1882-es nyári bejegyzések közül a június 23-i és július 2-i német szövegében a „Blumenmädchen” szó áll, a július 9-iben a „Bl.mädchen”, a július 13-iban pedig „Blumen”.
A „viráglány(ok)” szó után kutatva átnéztem a magyar nyelvű kiadást visszafelé 1877 januárjáig. A legkorábbi bejegyzés, amiben ezzel a szóval találkoztam, 1878. március 23.: „[…] Tegnap este [Richard] azt mondta: örültem a viráglányaimnak, és most ez is olyan nehéz. Azt kérdi tőlem, vajon milyen ruhában legyenek először, „mintegy virágszálakba, majd virágszirmokba öltözve”.[…]” A német kiadásban e dátumnál is „Blumenmädchen” szerepel.
Van egy korábbi dátum is a magyar kiadásban, amiben e témáról van szó, de ott még más szó szerepel. 1877. február 12.: „[…] Ma azt mondta [Richard], Klingsor asszonyait fa-növényekként akarja ábrázolni, a kórusdallam sugallja ezt; múlandó lényekként, nem pedig ördög-nőkként fogja fel őket.” A német szövegben itt „als Baum-pflanzen” áll.
Átnéztem a német kiadást 1877. február 12. és 1878. március 23. között, de nem találtam e témához kapcsolódó újabb bejegyzést. Ezek alapján azt gondolom, hogy a „Blumenmädchen” kifejezés valamikor e két dátum között keletkezhetett.
A biztonság kedvéért megnéztem még a mű első prózai fogalmazványának szövegét is, amit 1865-ben írt Wagner az ún. „barna könyv”-be. Ennek magyar kiadásában a kérdéses helyen ezek állnak: „[…] Parzival belép Klingsor csodálatos varázskertjébe [...] szép asszonyok futnak elő egyenként, más-más irányból; hevenyészve magukra vetett, vad ruhákban vannak, a hajuk rendezetlen stb. […] néhányan félrevonulnak a lombok rejtekébe, és vonzóan díszített hajjal, tetszetősen magukra öltött öltözékben stb. jönnek újra elő […]”
Köszönöm, hogy emlékezett a kérdésemre. Örülök, hogy még ez a fontos forrás is megerősíti a "viráglányok" értelmezés helyességét.
Kedves Katalin!
Javítanom kell 2693-as hozzászólásomat! Biztosan nem az a zongorakivonati megjegyzés volt a „viráglány” kifejezés eredete.
Más ügyben bogarásztam Cosima Naplójának magyar kiadását, az 1882-es nyári időszakot. Több bejegyzésben is találkoztam a „viráglány” szóval:
„1882 Június, Péntek, 23-a. […] A gyakorlati kérdéseket illetően R[ichard] úgy határozott, hogy a viráglányok mindjárt a jelmezükben jelennek meg a színpadon, […]”
„1882 Július, Vasárnap, 2-a. […] Reggel a zenekari próba után a viráglányokat mind együtt láttuk egy szobában, elbűvölő látványt nyújtottak.[…]”
„1882 Július, Vasárnap, 9-e. […] A virágok (R[ichard] kívánja, hogy így nevezzék őket, nehogy virágáruslányokra gondoljon valaki) elragadóak;[…]”
„1882 Július, Csütörtök, 13-a. […] Ebédvendégünk a három (szólista) viráglány.”
A Napló eredeti, német nyelvű szövege nem áll rendelkezésemre, így nem tudom ellenőrizni, valóban a „Blumenmädchen” szó áll-e abban a megjelölt helyeken. De az előbb harmadikként idézett helynél annyira "virág"-ra utaló a szövegösszefüggés, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy nem a „Blumenmädchen” helyett „Blumen” elnevezésre vonatkozik Richard Wagner kérése. Ha egyszer sikerül elérnem az eredeti német szöveget, jelezni fogok az eredményről :-)
Ezek alapján azt gondolom, hogy már a Parsifal 1882. július 26-i ősbemutatója előtt használatos volt a „viráglány(ok)” kifejezés. De hogy kitől származik, azt nem tudom.
Köszönöm mindhárom választ.
Szó sincs zavarról. A szép virág-metafora (bizonyára nemtörődömségből) átkerült a szereposztásba és a tartalmi ismertetőkbe.
Az első csoporthoz és a kórus első részéhez tartozó lányok a következő jelenet alatt visszatérnek, teljes virág-pompájukban szinte maguk is virágnak tűnnek; és rögtön rávetik magukat Parsifalra.
PARSIFAL
nyugodt derűvel a lányok karéjában
De édesen illatoztok! Talán virágok vagytok?
A LEÁNYOK
előbb egyenként, majd többen együtt
Hogy kertje szép legyen és telítse illattal,
idegyűjt a Mester bennünket tavasszal.
Itt szökkenünk szárba nyárban, napsütésben,
szirmunk most téged részesít gyönyörben.
Legyél barátságos, kedves és irgalmas,
ne fukarkodj, adj a virágnak jutalmat! – –
Ha tőled szerelmet és gyönyört nem kapunk,
akkor elhervadunk, végül – meg is halunk.
__________________________________
- For the women who once were flowers, Wagner's inspiration seems to have been the medieval poem Roman d'Alexandre.
- It is also likely that he was thinking of a Christmas pantomime that he had seen at the Adelphi theatre in London, in which the chorus girls were dressed as flowers.
- The reference to these women as demons underscores their relationship to the daughters of Mára who attempted to seduce the future Buddha when he was on the brink of total enlightenment.
Kedves Katalin, aki járt már a Parsifal 2.felv.-át ihlető ravelloi Villa Rufolo csodás kertjében, annak nem is kérdés, miért viráglányok bájolognak a darabban :-) A zavar (nyelvi) oka egyébként szerintem az lehet, már ha van, hogy Klingsornak varázskertje van, abban pedig virággá változott lányok. A kert varázskert, a lányok viráglányok. Jól megférnek.
Kedves Katalin!
Nem állítom, hogy tudom a választ, de a következőket találtam. Két régi Parsifal zongorakivonatom van (Schott, Breitkopf). Mindkettőben az elején a szereplők felsorolásakor valóban „Klingsors Zaubermädchen” szerepel. Később, a II. felvonás színváltozásának leírásánál már csak mint „Mädchen” szerepelnek:
„[…]Von allen Seiten her, zuert aus dem Garten, dann aus dem Palaste, stürzen wirr durcheinander, einzeln, dann zugleich immer mehr schöne Mädchen herein;[…]”
DE: rögtön ezután egy megjegyzés szerepel mindkét kottában:
„NB: Das Ensemble der „Blumenmädchen” besteht aus zwei Gruppen von je drei ersten Sängerinnen,[…]”
Lehet, hogy ez az eredet…
Ez a helyzet nem általános. Pl. az Indiana University honlapján elérhető kottában „Klingsor’s Flower-maidens” szerepel, és ott van a megfelelő helyen a fenti megjegyzés is:
https://dlib.indiana.edu/variations/scores/bhq8950/large/index.html
De pl. a wagneroperas.com oldal Parsifal librettójában nem szerepel az említett megjegyzés:
http://www.wagneroperas.com/indexparsifallibretto.html
Korábban egyáltalán nem foglalkoztam ezzel a témával, de Héterő purista hozzáállása elgondolkodtatott. Ha jól követem a gondolatmenetét, a viráglány azért nem jó, mert németül Zaubermädchen szerepel és 140 év töretlen hagyománya ellenére unbedingt vissza kell térni az eredeti szöveghez. Azt tudtam, hogy a magyarhoz hasonlóan olaszul is fanciulle-fiore (azaz viráglány) a nevük. A sor itt nem ér véget: franciául filles-fleurs, spanyolul doncellas-flores, hollandul bloemenmeisjes, angolul flowermaidens, norvégül blomsterpiker, svédül blomsterflickor, dánul blomsterpigern stb. Ezek után az én kérdésem ez: honnan ered a viráglány név és miért fordították erre a sok nyelvre mindig viráglányként a Zaubermädchent?
Maradnék emellett: Magasztos ünnepi színjáték - három felvonásban
Kívánom az Operaháznak, hogy képes legyen egyszer majd valamikor, valaha, a távoli jövőben, esetleg óriási szerencsével - szert tenni egy olyan dramaturgra, aki évtizedek után végre már észreveszi, hogy a Parsifalban nincsenek VIRÁGlányok.
Köszönöm válaszod, kedves Héterő!
Természetesen igazad van, Wagner németül adta meg. És igen, a "weih" szó sokféleképpen érthető; és nem tudom, van-e hiteles forrás arról, Wagner pontosan hogyan értette. Sajnos, annyira nem tudok németül, hogy az ilyen nehéz kérdésekről eredeti nyelven olvassak. Mindenesetre köszönöm a bayreuth-i forrást!
De az értelmezés nehézségeit most félrertéve, Wagner mégiscsak odaírt valamit, amit - szerintem - vissza kell valahogy adni. Tehát, ha eltekintünk a "Bühnenweih" fordításától, és csak "Ünnepi játék"-ot írunk, véleményem szerint Wagner szándéka ellen teszünk.
Ami kérdésedet illeti. Én nem ragaszkodom a "felszentelés" szóhoz. Amennyire megismertem Wagner műveit és gondolatait, szerintem a Parsifal nem a bayreuth-i Festspielhaus "felszentelésé"-re íródott. És a Ring sem. Sőt, semelyik másik konkrét színpad "felszentelésé"-re sem íródott a Parsifal. Olvasmányaim és zenehallgatásaim alapján meggyőződésem, hogy sokkal többről van szó. Ebbe itt nem tudok részletesen belemenni, mert egyrészt hosszú; másrészt, mert talán le sem tudom pontosan írni gondolataimat, hiszen zenéről van szó. Egy forrást én is írok: Udo Bermbach - A nürnbergi mesterdalnokok (A demokratikus önszabályozás költői elvei), Magyar Zene 44. (2006) 3., pp. 296-329. Ez ugyan alapvetően a Mesterdalnokokról szól, de fontos kapcsolódásokról ír a Ring és a Parsifal felé.
Kedves Tejberizs!
A kérdés így hangzott: "...el kellene hagyni(a) a "Színpadszentelő" szót a Parsifal címe után, annak ellenére, hogy Wagner így adta meg?"
Rövid válasz lehetne, hogy nem úgy adta meg, hanem így: Ein Bühnenweihfestspiel in drei Aufzügen
Ha a ...weih... értelmezését elemzed, főleg az angol nyelvű (nem operai!) forrásokat tekintve valóban olvashatod a felszentelés-értelmet.
Egyes operaházak azonban - nyilván nem minden megfontolás nélkül - másképpen gondolják:
Parsifal - dramma sacro in tre atti - La Fenice
Парсифаль - торжественная сценическая мистерия в 3-х действиях - Мариинский театр
A francia "wiki" szerint festival scénique sacré.
Ha az öt évvel korábbi, Ringes felszentelés számodra nem eléggé meggyőző, azt véled, hogy akkor ez az opera bármelyik színpad fölszentelésére íródott?
Ajánlom figyelmedbe továbbá, mint andere Wörter für Weih:
Erhabenheit, Ernst, Feierlichkeit, Festlichkeit, Würde, Solennität
A Parsifal nyelvezete nagyon wagneri. Bayreuthi hozzáértők 2016-ban sorozatot indítottak az egyes szófordulatok értelmezésére (!)...
Journal der Freunde von Bayreuth - Parsifalwörterbuch
Kedves Héterő!
A "Mi újság a MÁO-ban" topicban írta legutóbbi hozzászólásában:
" "Színpadszentelő ünnepi játék"?
Bennmaradt a címben a széleskörben terjesztett nézet, miszerint Wagner nem vette volna észre, hogy már öt évvel a Parsifal ősbemutatója előtt (a Ring révén) fogta magát és fölszentelte a bayreuthi színpadot.
Remélhetőleg a tartalmi leírások is előbb-utóbb megújulnak, mint az épület maga.[...]"
Bizonytalan vagyok, hogy jól értem-e, ezért megkérdezem: Ön szerint az Operának el kellene hagynia a "Színpadszentelő" szót a Parsifal címe után, annak ellenére, hogy Wagner így adta meg?
Az Operavision Parsifal-ismertetője kissé fura.
Ráhúzom a mutatót az INTRODUCTION -dobozkára, megjelenik Verdi (!):
introduction_to_parsifal_verdi_-_hungarian_state_opera
- In the Pyrenees, the old Knight Titurel lives in the Castle of Montsalvat.
Pyrenees és Montsalvat: egyik szó sem fordul elő a szövegkönyvben.
- Titurel nem egyszerűen vén lovag, hanem exkirály, a jelenlegi király atyja.
v.ö.: Zeit ist's, des Königs dort zu harren. (Amfortas itt a király.)
Da Titurel, in hohen Alters Mühen, dem Sohn die Herrschaft hier verliehen,
Amfortas ließ es da nicht ruh'n, der Zauberplag' Einhalt zu tun.
At the Castle of Klingsor, the latter asks Kundry to entice Parsifal to make him sin, so that he can retrieve the Holy Grail. Klingsor then transforms his castle into a beautiful garden. THEN? Legfőbb ideje volt! Gurnemanz ráadásul egy felvonással előbb már mondott ilyesmit.
As he realises that he has sinned, Parsifal composes himself and cries out his pain. He has SINNED? Akkor már nem INNOCENT, nem "der reine Tor"? Akkor itt vége is lenne az operának.
Upset, Kundry understands she has to break Klingsor’s enchantment and look for redemption in Parsifal’s love.
Megtörni Klingsor hatalmát? Kundry nem tudja, ezért ravaszkodik: szerelmet és hitbuzgalmat mímel.
Gurnemanz understands he is the 'innocent with a pure heart' and crown him king of Grail and baptizes Kundry.
Királlyá koronázza? Megkereszteli Kundryt? Másként van az:
1 Kundry forrásvízzel mossa Parsifal lábát.
2 Gurnemanz forrásvizet hint Parsifal fejére - áldásképpen.
3 Kundry arany üvegcséből öntözi Parsifal lábát, a hajával törli meg.
4 Gurnemanz az arany üvegcse egész tartalmát Parsifal fejére önti - áldásképpen, hogy MÉG AZNAP királyként köszöntse (...dass heute noch als König er mich grüße! -így Parsifal.)
5 Nem Gurnemanz, hanem Parsifal kereszteli meg Kundryt (forrásvízzel).
A francia és német szöveg ugyanúgy tele sületlenséggel, a német még a címszereplő nevét is rosszul írja.
...et finit par le sacrer roi du Graal en même temps qu’il baptise Kundry.
Es ist Parcifal. Gurnemanz erkennt, dass er der „reine Tor“ ist und salbt ihn zum neuen Gralskönig während er gleichzeitig Kundry tauft.
L. még Kodály Kadosa Pálhoz intézett kérdését valamikor a legvadabb Rákosi-korszakból.
Erről van szó. Wagner annyiban unikum az összes nagy zeneszerző között, hogy nagyon rövid idejű tanulmányai mellett messze neki volt a legnagyobb egoja. Weinlig kántor uram dünnyögött ugyan, hogy ez a fiatalember nem az a kifejezett fúgaíró, de belátta, hogy a zeneszerzés más területein fog érvényesülni. 3 évtizedre rá pedig kiderült, hogy Ricsi bizony fúgát IS tud írni, l. a Mesterdalnokok verekedés-jelenetét.
Valaki okos ember azt mondta egyszer - sajnos nem jut eszembe a neve - hogy nem nagy kunszt az egész, csak azokat kis fekete bigyókat kell a megfelelő sorrendben összerakni!
Szerintem azért, mert nincs elég önbizalmad.:)
Ami azt illeti, én is mindig értetlenséggel állok szemben azzal, hogy tudott Wagner ilyen csekély zenei képzettséggel ilyen bonyolult és csodálatos műveket létrehozni? Nekem például miért nem sikerül ez? :)))
Valóban enyhe megfázáson estem át, de semmi bajom, mesterünket Brucknerrel (+Chopinnel) együtt jegelem. Visszatérve GW pamfletjére: Egyetlen érdeme, hogy felhívja a figyelmet Minna Planer "rehabilitált" alakjára, bár itt is csak egy irodalmi hivatkozáson keresztül, azaz nem saját kutatásáról van szó. Meyerbeer melletti kiállása ugyancsak díjazandó. Ami a Wagner halála utáni fesztiválokat illeti, hadd utaljak Brigitte Hamann: Hitler és Bayreuth c. kiváló könyvére. Gottfried mellett hozható fel, hogy elmondja, hogyan semmizte ki Wolfgang Wagner Wieland örököseit az utóbbi halála után, a drága jó Wini mamával kart öltve. Számomra új információ a Verena Wagner-Lafferentz leszármazottainak birtokában levő Hitler-levelek megléte, ám ezzel a történészek foglalkozzanak.
Elolvastam, meggyőződésem, hogy nem érdemes vele bővebben foglalkozni. A lassan 170 éves anti-Wagnerirodalom hosszú sorába illeszkedik, újdonságot az érdeklődő olvasó alig tud meg belőle. GW közismert tényeket hoz fel, mintha fáradságos munkával ő bányászta volna ki ezeket. Értetlenséggel áll szemben azzal a ténnyel, mennyire kevés rendszeres zenei képzésben részesült a dédpapa. Nos, ő az a nagy zeneszerző, aki a legrövidebb ideig tanult. Dilettánsnak, sarlatánnak nevezni ugyanolyan ferdítés, mint nőgyűlölőnek vagy nekrofilnek. GW ugyanígy képtelen felfogni, hogy Ricsi bácsi zenéje mámorítóan hat a legtöbb, erre nyitott hallgatóra. Aki magyar olvasta Cosima naplóit, tisztában van azzal, mennyire borzalmas és elviselhetetlen alak lehetett a bayreuthi mester, és itt NEM CSAK undorító antiszemita megnyilvánulásaira gondolok.
Nem, bár lassan Bruckner-mérgezést kapok. Amíg nem voltak élő koncertek, minden este a MET vagy a STOP aznapi produkcióit kísértem figyelemmel. Az eredmény: heveny operamérgezés, azaz hónapok óta az egy Salomén kívül más dalművet nem hallgattam.
Nem lesz ez egy kicsit sok egyszerre? Ez a könyv plusz Bruckner összes, remélem megúszod maradandó egészségkárosodás nélkül. :)
Már GW könyvének a végén járok. Hamarosan részletesebben is megírom a róla alkotott véleményemet, egyelőre csak annyi, hogy a szerző a spanyolviasz sokadik feltalálója.
