Bejelentkezés Regisztráció

Wagner


2706 Héterő 2023-02-03 12:35:39 [Válasz erre: 2701 Tejberizs 2022-12-31 11:34:01]
Liebe Gäste und Freunde der Bayreuther Festspiele,
noch 171 Tage bis zum Premierentag mit einer Neuinszenierung des „PARSIFAL“, den wir voller Spannung erwarten!

Als absolutes Novum auf Wunsch mit Augmented Reality-Brille. Dazu sind der „RING DES NIBELUNGEN“, „DER FLIEGENDE HOLLÄNDER“, „TRISTAN UND ISOLDE“ und – letztmalig „TANNHÄUSER“ zu sehen.

Im Festspielpark werden zwei Open-Air-Konzerte gegeben, der Eintritt ist frei.
Für alle Kurzentschlossenen verlängern wir unsere Bestellfrist um noch eine Woche, bis zum 10. Februar 2023.

2705 Klára 2023-01-28 11:41:27 [Válasz erre: 2703 takatsa 2023-01-22 16:40:43]
Az előző bejegyzésem folytatása is!
Belenéztem ebbe a bergeni Parsifal előadásba. Ha az ember  kiveszi a végtelenül hosszú szüneteket (sajnos, számomra sem az eredeti beszélgetés, sem az angol felirat nem nyerő) egészen emberbarát játékidő marad állva. Nem hallgattam végig A-Z-ig minden hangot, de a számomra érdekeseket igen, és ami biztos, feljegyeztem egy későbbi teljes meghallgatás érdekében. Nagyon jó hangok nekem legalábbis tetszett. Tanulság: nem csak az ú.n. "nagy házak"-ban lehet érdekes, megtekintésre, meghallgatásra érdemes előadásokat találni. Ráadásul le sem kell menni a térképről hozzá!
Köszönet a közzétételért!


2704 Klára 2023-01-25 17:10:18 [Válasz erre: 2703 takatsa 2023-01-22 16:40:43]
Lelkesedésem kissé lelohadt, mikor megláttam a közel 6 (!) órás játékidőt, de egy életem,egy halálom, Stuart Skelton és Olafur Sigurdarson megérdemel ennyit. Nem ígérem, hogy egy menetben végignézem, de igyekezni fogok. Látom, élő közvetítés - lesznek szünetek, ahol pörgetni lehet!
PS. Remélem, helyre állt az üzenőfal, és olvasod szerény soraimat.

2703 takatsa 2023-01-22 16:40:43
Itt lehet lelkesedni...

2702 Klára 2022-12-31 18:08:05 [Válasz erre: 2701 Tejberizs 2022-12-31 11:34:01]

Joseph Calleja?


2701 Tejberizs 2022-12-31 11:34:01

"2023-ban AR-szemüvegen át is nézhetjük a Parsifalt Bayreuthban"

Ezek szerint Wagner Parsifalja még nem terjeszti ki eléggé a valóságot...


2700 lujza 2022-08-01 02:47:07

Hallgatjátok az idei bayreuthi közvetítéseket? Volt már egy csodálatos Trisztán, ezt még a Bartók Rádió is közvetítette. Sikerült szerintem a mai legjobb Trisztánt meghívniuk, de Izolda és a többi szereplők is kiválóak voltak, nem beszélve a beugró fiatal karmesterről. Érdemes ezt az előadást visszahallgatni is!

Aztán vasárnap elkezdődött a Ring, ezt már csak a BR-Klassik közvetíti. A Rajna kincsét én is csak visszahallgatni tudom most itt: https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-2888488.html

Hétfőn időeltolással 20:04-től Walkür, szerdán 20:04-től Siegfried, míg az Istenek alkonyát élő videostreamben adja pénteken 16:00-tól a BR-Klassik Concert, és a 3sat tv is közvetíteni fogja szombat este. Pontos információk itt találhatóak: https://www.br-klassik.de/aktuell/news-kritik/nibelungen-ring-wagner-bayreuth-festspiele-2022-100.html


2699 Tejberizs 2022-06-06 17:58:36 [Válasz erre: 2698 Nagy Katalin 2022-05-14 18:04:18]

Kedves Katalin!
Sikerült megnéznem Cosima Naplójának német kiadását (München, 1976-77). A 2697. hozzászólásomban a magyar nyelvű válogatásból idézett, 1882-es nyári bejegyzések közül a június 23-i és július 2-i német szövegében a „Blumenmädchen” szó áll, a július 9-iben a „Bl.mädchen”, a július 13-iban pedig „Blumen”.
A „viráglány(ok)” szó után kutatva átnéztem a magyar nyelvű kiadást visszafelé 1877 januárjáig. A legkorábbi bejegyzés, amiben ezzel a szóval találkoztam, 1878. március 23.: „[…] Tegnap este [Richard] azt mondta: örültem a viráglányaimnak, és most ez is olyan nehéz. Azt kérdi tőlem, vajon milyen ruhában legyenek először, „mintegy virágszálakba, majd virágszirmokba öltözve”.[…]” A német kiadásban e dátumnál is „Blumenmädchen” szerepel.
Van egy korábbi dátum is a magyar kiadásban, amiben e témáról van szó, de ott még más szó szerepel. 1877. február 12.: „[…] Ma azt mondta [Richard], Klingsor asszonyait fa-növényekként akarja ábrázolni, a kórusdallam sugallja ezt; múlandó lényekként, nem pedig ördög-nőkként fogja fel őket.” A német szövegben itt „als Baum-pflanzen” áll.
Átnéztem a német kiadást 1877. február 12. és 1878. március 23. között, de nem találtam e témához kapcsolódó újabb bejegyzést. Ezek alapján azt gondolom, hogy a „Blumenmädchen” kifejezés valamikor e két dátum között keletkezhetett.
A biztonság kedvéért megnéztem még a mű első prózai fogalmazványának szövegét is, amit 1865-ben írt Wagner az ún. „barna könyv”-be. Ennek magyar kiadásában a kérdéses helyen ezek állnak: „[…] Parzival belép Klingsor csodálatos varázskertjébe [...] szép asszonyok futnak elő egyenként, más-más irányból; hevenyészve magukra vetett, vad ruhákban vannak, a hajuk rendezetlen stb. […] néhányan félrevonulnak a lombok rejtekébe, és vonzóan díszített hajjal, tetszetősen magukra öltött öltözékben stb. jönnek újra elő […]”


2698 Nagy Katalin 2022-05-14 18:04:18 [Válasz erre: 2697 Tejberizs 2022-05-14 15:46:45]

Köszönöm, hogy emlékezett a kérdésemre. Örülök, hogy még ez a fontos forrás is megerősíti a "viráglányok" értelmezés helyességét.


2697 Tejberizs 2022-05-14 15:46:45 [Válasz erre: 2696 Nagy Katalin 2022-04-16 19:11:48]

Kedves Katalin!
Javítanom kell 2693-as hozzászólásomat! Biztosan nem az a zongorakivonati megjegyzés volt a „viráglány” kifejezés eredete.
Más ügyben bogarásztam Cosima Naplójának magyar kiadását, az 1882-es nyári időszakot. Több bejegyzésben is találkoztam a „viráglány” szóval:
„1882 Június, Péntek, 23-a. […] A gyakorlati kérdéseket illetően R[ichard] úgy határozott, hogy a viráglányok mindjárt a jelmezükben jelennek meg a színpadon, […]”
„1882 Július, Vasárnap, 2-a. […] Reggel a zenekari próba után a viráglányokat mind együtt láttuk egy szobában, elbűvölő látványt nyújtottak.[…]”
„1882 Július, Vasárnap, 9-e. […] A virágok (R[ichard] kívánja, hogy így nevezzék őket, nehogy virágáruslányokra gondoljon valaki) elragadóak;[…]”
„1882 Július, Csütörtök, 13-a. […] Ebédvendégünk a három (szólista) viráglány.”
A Napló eredeti, német nyelvű szövege nem áll rendelkezésemre, így nem tudom ellenőrizni, valóban a „Blumenmädchen” szó áll-e abban a megjelölt helyeken. De az előbb harmadikként idézett helynél annyira "virág"-ra utaló a szövegösszefüggés, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy nem a „Blumenmädchen” helyett „Blumen” elnevezésre vonatkozik Richard Wagner kérése. Ha egyszer sikerül elérnem az eredeti német szöveget, jelezni fogok az eredményről :-)
Ezek alapján azt gondolom, hogy már a Parsifal 1882. július 26-i ősbemutatója előtt használatos volt a „viráglány(ok)” kifejezés. De hogy kitől származik, azt nem tudom.


2696 Nagy Katalin 2022-04-16 19:11:48 [Válasz erre: 2695 Héterő 2022-04-16 18:31:26]

Köszönöm mindhárom választ.


2695 Héterő 2022-04-16 18:31:26 [Válasz erre: 2694 Edmond Dantes 2022-04-16 18:20:56]

Szó sincs zavarról. A szép virág-metafora (bizonyára nemtörődömségből) átkerült a szereposztásba és a tartalmi ismertetőkbe.

Az első csoporthoz és a kórus első részéhez tartozó lányok a következő jelenet alatt visszatérnek, teljes virág-pompájukban szinte maguk is virágnak tűnnek; és rögtön rávetik magukat Parsifalra.

PARSIFAL
    nyugodt derűvel a lányok karéjában
De édesen illatoztok! Talán virágok vagytok?

A LEÁNYOK
    előbb egyenként, majd többen együtt
Hogy kertje szép legyen és telítse illattal,
idegyűjt a Mester bennünket tavasszal.

Itt szökkenünk szárba nyárban, napsütésben,
szirmunk most téged részesít gyönyörben.
Legyél barátságos, kedves és irgalmas,
ne fukarkodj, adj a virágnak jutalmat! – –

Ha tőled szerelmet és gyönyört nem kapunk,
akkor elhervadunk, végül – meg is halunk.
__________________________________

- For the women who once were flowers, Wagner's inspiration seems to have been the medieval poem Roman d'Alexandre.
- It is also likely that he was thinking of a Christmas pantomime that he had seen at the Adelphi theatre in London, in which the chorus girls were dressed as flowers.
- The reference to these women as demons underscores their relationship to the daughters of Mára who attempted to seduce the future Buddha when he was on the brink of total enlightenment.


2694 Edmond Dantes 2022-04-16 18:20:56 [Válasz erre: 2692 Nagy Katalin 2022-04-16 15:44:22]

Kedves Katalin, aki járt már a Parsifal 2.felv.-át ihlető ravelloi Villa Rufolo csodás kertjében, annak nem is kérdés, miért viráglányok bájolognak a darabban :-) A zavar (nyelvi) oka egyébként szerintem az lehet, már ha van, hogy Klingsornak varázskertje van, abban pedig virággá változott lányok. A kert varázskert, a lányok viráglányok. Jól megférnek.


2693 Tejberizs 2022-04-16 17:06:10 [Válasz erre: 2692 Nagy Katalin 2022-04-16 15:44:22]

Kedves Katalin!

Nem állítom, hogy tudom a választ, de a következőket találtam. Két régi Parsifal zongorakivonatom van (Schott, Breitkopf). Mindkettőben az elején a szereplők felsorolásakor valóban „Klingsors Zaubermädchen” szerepel. Később, a II. felvonás színváltozásának leírásánál már csak mint „Mädchen” szerepelnek:

„[…]Von allen Seiten her, zuert aus dem Garten, dann aus dem Palaste, stürzen wirr durcheinander, einzeln, dann zugleich immer mehr schöne Mädchen herein;[…]”

DE: rögtön ezután egy megjegyzés szerepel mindkét kottában:

„NB: Das Ensemble der „Blumenmädchen” besteht aus zwei Gruppen von je drei ersten Sängerinnen,[…]

Lehet, hogy ez az eredet…

Ez a helyzet nem általános. Pl. az Indiana University honlapján elérhető kottában „Klingsor’s Flower-maidens” szerepel, és ott van a megfelelő helyen a fenti megjegyzés is:

https://dlib.indiana.edu/variations/scores/bhq8950/large/index.html

De pl. a wagneroperas.com oldal Parsifal librettójában nem szerepel az említett megjegyzés:

http://www.wagneroperas.com/indexparsifallibretto.html  


2692 Nagy Katalin 2022-04-16 15:44:22 [Válasz erre: 2691 Héterő 2022-04-15 16:12:15]

Korábban egyáltalán nem foglalkoztam ezzel a témával, de Héterő purista hozzáállása elgondolkodtatott. Ha jól követem a gondolatmenetét, a viráglány azért nem jó, mert németül Zaubermädchen szerepel és 140 év töretlen hagyománya ellenére unbedingt vissza kell térni az eredeti szöveghez. Azt tudtam, hogy a magyarhoz hasonlóan olaszul is fanciulle-fiore (azaz viráglány) a nevük. A sor itt nem ér véget: franciául filles-fleurs, spanyolul doncellas-flores, hollandul bloemenmeisjes, angolul  flowermaidens, norvégül blomsterpiker, svédül blomsterflickor, dánul blomsterpigern stb. Ezek után az én kérdésem ez: honnan ered a viráglány név és miért fordították erre a sok nyelvre mindig viráglányként a Zaubermädchent?


2691 Héterő 2022-04-15 16:12:15 [Válasz erre: 2690 Tejberizs 2022-04-15 12:32:57]

Maradnék emellett: Magasztos ünnepi színjáték - három felvonásban

Kívánom az Operaháznak, hogy képes legyen egyszer majd valamikor, valaha, a távoli jövőben, esetleg óriási szerencsével - szert tenni egy olyan dramaturgra, aki évtizedek után végre már észreveszi, hogy a Parsifalban nincsenek VIRÁGlányok.


2690 Tejberizs 2022-04-15 12:32:57 [Válasz erre: 2689 Héterő 2022-04-15 11:37:47]

Köszönöm válaszod, kedves Héterő!

Természetesen igazad van, Wagner németül adta meg. És igen, a "weih" szó sokféleképpen érthető; és nem tudom, van-e hiteles forrás arról, Wagner pontosan hogyan értette. Sajnos, annyira nem tudok németül, hogy az ilyen nehéz kérdésekről eredeti nyelven olvassak. Mindenesetre köszönöm a bayreuth-i forrást!   

De az értelmezés nehézségeit most félrertéve, Wagner mégiscsak odaírt valamit, amit - szerintem - vissza kell valahogy adni. Tehát, ha eltekintünk a "Bühnenweih" fordításától, és csak "Ünnepi játék"-ot írunk, véleményem szerint Wagner szándéka ellen teszünk.

Ami kérdésedet illeti. Én nem ragaszkodom a "felszentelés" szóhoz. Amennyire megismertem Wagner műveit és gondolatait, szerintem a Parsifal nem a bayreuth-i Festspielhaus "felszentelésé"-re íródott. És a Ring sem. Sőt, semelyik másik konkrét színpad "felszentelésé"-re sem íródott a Parsifal. Olvasmányaim és zenehallgatásaim alapján meggyőződésem, hogy sokkal többről van szó. Ebbe itt nem tudok részletesen belemenni, mert egyrészt hosszú; másrészt, mert talán le sem tudom pontosan írni gondolataimat, hiszen zenéről van szó. Egy forrást én is írok: Udo Bermbach - A nürnbergi mesterdalnokok (A demokratikus önszabályozás költői elvei), Magyar Zene 44. (2006) 3., pp. 296-329. Ez ugyan alapvetően a Mesterdalnokokról szól, de fontos kapcsolódásokról ír a Ring és a Parsifal felé.


2689 Héterő 2022-04-15 11:37:47 [Válasz erre: 2688 Tejberizs 2022-04-15 08:58:18]

Kedves Tejberizs!

A kérdés így hangzott: "...el kellene hagyni(a) a "Színpadszentelő" szót a Parsifal címe után, annak ellenére, hogy Wagner így adta meg?"

Rövid válasz lehetne, hogy nem úgy adta meg, hanem így: Ein Bühnenweihfestspiel in drei Aufzügen

Ha a ...weih... értelmezését elemzed, főleg az angol nyelvű (nem operai!) forrásokat tekintve valóban olvashatod a felszentelés-értelmet.
Egyes operaházak azonban - nyilván nem minden megfontolás nélkül - másképpen gondolják:
Parsifal - dramma sacro in tre atti - La Fenice
Парсифаль - торжественная сценическая мистерия в 3-х действиях - Мариинский театр
A francia "wiki" szerint festival scénique sacré.

Ha az öt évvel korábbi, Ringes felszentelés számodra nem eléggé meggyőző, azt véled, hogy akkor ez az opera bármelyik színpad fölszentelésére íródott?

Ajánlom figyelmedbe továbbá, mint andere Wörter für Weih:
Erhabenheit, Ernst, Feierlichkeit, Festlichkeit, Würde, Solennität

A Parsifal nyelvezete nagyon wagneri. Bayreuthi hozzáértők 2016-ban sorozatot indítottak az egyes szófordulatok értelmezésére (!)...
Journal der Freunde von Bayreuth - Parsifalwörterbuch


2688 Tejberizs 2022-04-15 08:58:18

Kedves  Héterő!

A "Mi újság a MÁO-ban" topicban írta legutóbbi hozzászólásában:

" "Színpadszentelő ünnepi játék"?
Bennmaradt a címben a széleskörben terjesztett nézet, miszerint Wagner nem vette volna észre, hogy már öt évvel a Parsifal ősbemutatója előtt (a Ring révén) fogta magát és fölszentelte a bayreuthi színpadot.

Remélhetőleg a tartalmi leírások is előbb-utóbb megújulnak, mint az épület maga.[...]"

Bizonytalan vagyok, hogy jól értem-e, ezért megkérdezem: Ön szerint az Operának el kellene hagynia a "Színpadszentelő" szót a Parsifal címe után, annak ellenére, hogy Wagner így adta meg?


2687 Héterő 2022-04-14 16:44:47

Az Operavision Parsifal-ismertetője kissé fura.
Ráhúzom a mutatót az INTRODUCTION -dobozkára, megjelenik Verdi (!):
introduction_to_parsifal_verdi_-_hungarian_state_opera

- In the Pyrenees, the old Knight Titurel lives in the Castle of Montsalvat.
Pyrenees és Montsalvat: egyik szó sem fordul elő a szövegkönyvben.
- Titurel nem egyszerűen vén lovag, hanem exkirály, a jelenlegi király atyja.
    v.ö.: Zeit ist's, des Königs dort zu harren. (Amfortas itt a király.)
    Da Titurel, in hohen Alters Mühen, dem Sohn die Herrschaft hier verliehen,
    Amfortas ließ es da nicht ruh'n, der Zauberplag' Einhalt zu tun.

At the Castle of Klingsor, the latter asks Kundry to entice Parsifal to make him sin, so that he can retrieve the Holy Grail. Klingsor then transforms his castle into a beautiful garden. THEN? Legfőbb ideje volt!  Gurnemanz ráadásul egy felvonással előbb már mondott ilyesmit.

As he realises that he has sinned, Parsifal composes himself and cries out his pain. He has SINNED? Akkor már nem INNOCENT, nem "der reine Tor"? Akkor itt vége is lenne az operának.

Upset, Kundry understands she has to break Klingsor’s enchantment and look for redemption in Parsifal’s love.
Megtörni Klingsor hatalmát? Kundry nem tudja, ezért ravaszkodik: szerelmet és hitbuzgalmat mímel.

Gurnemanz understands he is the 'innocent with a pure heart' and crown him king of Grail and baptizes Kundry.
Királlyá koronázza? Megkereszteli Kundryt? Másként van az:
1 Kundry forrásvízzel mossa Parsifal lábát.
2 Gurnemanz forrásvizet hint Parsifal fejére - áldásképpen.
3 Kundry arany üvegcséből öntözi Parsifal lábát, a hajával törli meg.
4 Gurnemanz az arany üvegcse egész tartalmát Parsifal fejére önti - áldásképpen, hogy MÉG AZNAP királyként köszöntse (...dass heute noch als König er mich grüße! -így Parsifal.)
5 Nem Gurnemanz, hanem Parsifal kereszteli meg Kundryt (forrásvízzel).

A francia és német szöveg ugyanúgy tele sületlenséggel, a német még a címszereplő nevét is rosszul írja.
...et finit par le sacrer roi du Graal en même temps qu’il baptise Kundry.
Es ist Parcifal. Gurnemanz erkennt, dass er der „reine Tor“ ist und salbt ihn zum neuen Gralskönig während er gleichzeitig Kundry tauft.


2686 Hangyász 2021-10-26 14:30:29 [Válasz erre: 2684 Klára 2021-10-26 13:07:36]

L. még Kodály Kadosa Pálhoz intézett kérdését valamikor a legvadabb Rákosi-korszakból.


2685 Hangyász 2021-10-26 14:29:07 [Válasz erre: 2682 lujza 2021-10-26 01:44:59]

Erről van szó. Wagner annyiban unikum az összes nagy zeneszerző között, hogy nagyon rövid idejű tanulmányai mellett messze neki volt a legnagyobb egoja. Weinlig kántor uram dünnyögött ugyan, hogy ez a fiatalember nem az a kifejezett fúgaíró, de belátta, hogy a zeneszerzés más területein fog érvényesülni. 3 évtizedre rá pedig kiderült, hogy Ricsi bizony fúgát IS tud írni, l. a Mesterdalnokok verekedés-jelenetét.


2684 Klára 2021-10-26 13:07:36 [Válasz erre: 2683 takatsa 2021-10-26 11:47:35]

Valaki okos ember azt mondta egyszer - sajnos nem jut eszembe a neve - hogy nem nagy kunszt az egész, csak azokat  kis fekete bigyókat  kell a megfelelő sorrendben összerakni! 


2683 takatsa 2021-10-26 11:47:35 [Válasz erre: 2682 lujza 2021-10-26 01:44:59]

Szerintem azért, mert nincs elég önbizalmad.:)


2682 lujza 2021-10-26 01:44:59 [Válasz erre: 2680 Hangyász 2021-10-25 16:08:41]

Ami azt illeti, én is mindig értetlenséggel állok szemben azzal, hogy tudott Wagner ilyen csekély zenei képzettséggel ilyen bonyolult és csodálatos műveket létrehozni? Nekem például miért nem sikerül ez? :)))


2681 Hangyász 2021-10-25 16:35:35 [Válasz erre: 2678 takatsa 2021-10-17 18:11:27]

Valóban enyhe megfázáson estem át, de semmi bajom, mesterünket Brucknerrel (+Chopinnel) együtt jegelem. Visszatérve GW pamfletjére: Egyetlen érdeme, hogy felhívja a figyelmet Minna Planer "rehabilitált" alakjára, bár itt is csak egy irodalmi hivatkozáson keresztül, azaz nem saját kutatásáról van szó. Meyerbeer melletti kiállása ugyancsak díjazandó. Ami a Wagner halála utáni fesztiválokat illeti, hadd utaljak Brigitte Hamann: Hitler és Bayreuth c. kiváló könyvére. Gottfried mellett hozható fel, hogy elmondja, hogyan semmizte ki Wolfgang Wagner Wieland örököseit az utóbbi halála után, a drága jó Wini mamával kart öltve. Számomra új információ a Verena Wagner-Lafferentz leszármazottainak birtokában levő Hitler-levelek megléte, ám ezzel a történészek foglalkozzanak.


2680 Hangyász 2021-10-25 16:08:41

Elolvastam, meggyőződésem, hogy nem érdemes vele bővebben foglalkozni. A lassan 170 éves anti-Wagnerirodalom hosszú sorába illeszkedik, újdonságot az érdeklődő olvasó alig tud meg belőle. GW közismert tényeket hoz fel, mintha fáradságos munkával ő bányászta volna ki ezeket. Értetlenséggel áll szemben azzal a ténnyel, mennyire kevés rendszeres zenei képzésben részesült a dédpapa. Nos, ő az a nagy zeneszerző, aki a legrövidebb ideig  tanult. Dilettánsnak, sarlatánnak nevezni ugyanolyan ferdítés, mint nőgyűlölőnek vagy nekrofilnek. GW ugyanígy képtelen felfogni, hogy Ricsi bácsi zenéje mámorítóan hat a legtöbb, erre nyitott hallgatóra. Aki magyar olvasta Cosima naplóit, tisztában van azzal, mennyire borzalmas és elviselhetetlen alak lehetett a bayreuthi mester, és itt NEM CSAK undorító antiszemita megnyilvánulásaira gondolok.


2679 Hangyász 2021-10-18 00:05:47 [Válasz erre: 2678 takatsa 2021-10-17 18:11:27]

Nem, bár lassan Bruckner-mérgezést kapok. Amíg nem voltak élő koncertek, minden este a MET vagy a STOP aznapi produkcióit kísértem figyelemmel. Az eredmény: heveny operamérgezés, azaz hónapok óta az egy Salomén kívül más dalművet nem hallgattam.


2678 takatsa 2021-10-17 18:11:27 [Válasz erre: 2677 Hangyász 2021-10-17 17:11:52]

Nem lesz ez egy kicsit sok egyszerre? Ez a könyv plusz Bruckner összes, remélem megúszod maradandó egészségkárosodás nélkül. :)


2677 Hangyász 2021-10-17 17:11:52

Már GW könyvének a végén járok. Hamarosan részletesebben is megírom a róla alkotott véleményemet, egyelőre csak annyi, hogy a szerző a spanyolviasz sokadik feltalálója.


2676 takatsa 2021-10-01 23:20:41 [Válasz erre: 2675 Orfeo 2021-10-01 23:04:25]

Nyertél. :) Egy ilyen ED provokálta vita után jó egy kicsit ellazulni és valami kellemes könyvet olvasni, ráadásul egy olyat, amiben Wagner úr abszolút pozitív szereplő. Hiába, én szeretem Wagnert, akkor is, ha beleesik a festékes hordóba, és akkor is, ha ennyire mocsok dédunokája van.


2675 Orfeo 2021-10-01 23:04:25 [Válasz erre: 2672 Edmond Dantes 2021-10-01 14:36:45]

Rejtő - Piszkos Fred közbelép


2674 Tejberizs 2021-10-01 22:01:00 [Válasz erre: 2670 Edmond Dantes 2021-10-01 10:35:05]

Kedves Edmond Dantes! Köszönöm reagálását! Azért éppen arra a mondatára kérdeztem rá, mert számomra az volt a legfontosabb és az egyetlen kérdéses. A többi részlet világos. Én is sajnálom, ezek szerint a témában máshova helyezzük a hangsúlyt… :-)


2673 takatsa 2021-10-01 16:06:18 [Válasz erre: 2672 Edmond Dantes 2021-10-01 14:36:45]

Hát, akkor legyen ez a nap találóskérdése: honnan származik az idézet? Aki megfejti, az közelebb jut az én belső és rejtett gondolataimhoz, nem mintha ez különösebben érdekes lenne. Annyit segítek, hogy egy pici humorérzék kell a megfejtéshez, így számodra ez teljesen reménytelen.


2672 Edmond Dantes 2021-10-01 14:36:45 [Válasz erre: 2671 takatsa 2021-10-01 10:49:09]

Nem emlékszem erre, de ha megírod, melyik fejezetben, hányadik oldalon olvasható ez, akkor szívesen megnézem és közreadom, kit idézett Gottfriedünk.


2671 takatsa 2021-10-01 10:49:09 [Válasz erre: 2670 Edmond Dantes 2021-10-01 10:35:05]

Én már el is kezdtem olvasni, a Wagnerről szóló könyvet. Igazán olvasmányos és emberközelbe hozza a nagy zeneszerzőt. Íme egy kis részlet a könyvből:

"Ez a jelenés több volt, mint mitikus! Mint ahogy Wagner úr valamennyi megnyilvánulásában több volt, mint az emberi tulajdonságok jelzővel kifejezhető értékhatára. Még kacsázó járása is több, mint csámpás, mert Wagner úr részeg is volt, de részegsége is több, mint mámor, mert Wagner úr némileg próféta is volt, hatalmas arányokban, önkívületig feszülő boldogságában, túláradó vidámságában, szinte minden pillanatban készen arra, hogy megölelje az egész világot, ahol hat hónapig tart az ünnep, és a hetedik nap a munkáé, de azt átalussza az ember. És közben oly hihetetlenül megrendítően, elefántszerűen csúnya, krokodilszerűen derűs és jóindulatúan közönyös, hogy egyaránt irigylésre és sajnálatra méltó. Bibircsókos, ráncos arca, vastag, széles ajka, hetyke, hézagos barna fogazata olyan, mint egy koponyának készített üres tök, és keménykalapja mellé tűzve, egyetlen szál hetyke gyertyát visel.
Vörös, fehér, kék csíkos trikót hord, tetovált, barna karokat, spárgából alkalmazott övén rajta felejtette a csomagvivő fácskát, és hatalmas cipői később beismert zenei hajlamait jelezték jó előre a leváló talpak kasztanyettszerű csattogásával."


2670 Edmond Dantes 2021-10-01 10:35:05 [Válasz erre: 2667 Tejberizs 2021-09-30 23:17:17]

Kedves Tejberizs! Megtisztel és/de egyben sajnálom is, ha beírásomból csupán ez az egy mondat ragadta meg, ezt emeli ki. Ezek szerint hiába írtam előtte hosszabban mindazt, amit írtam ... kár. Kérdésére max. annyit tudnék válaszolni, hogy hátradőlés helyett előre hajolva kell hallgatni Wagnert, előzetesen egy jó kávéval fölszerelkezve kövesse mindenki Cherubino fórumtárs javaslatát: mindenki csinálja azt és úgy, amit, ahogyan akar(ja). Én meg javaslom a könyvet elolvasni :-)


2669 Cherubino 2021-10-01 05:49:18

Jaj! A "helyes hozzállás" ? a kérdéstől föláll a szőr a hátamon. Szeresd vagy ne szersd Wagnert! A te dolgod. Ne várj mástól csoportvéleményt, pártdirektívát. Abból már elég volt.

 


2668 lujza 2021-10-01 00:50:53 [Válasz erre: 2667 Tejberizs 2021-09-30 23:17:17]

Jó kérdés, én is csatlakozom hozzá!???


2667 Tejberizs 2021-09-30 23:17:17 [Válasz erre: 2666 Edmond Dantes 2021-09-30 11:03:52]

Kedves Edmond Dantes! Köszönöm reagálását! Van egy kérdésem az abban szereplő egyik mondattal kapcsolatban, ami – ha jól értettem – a saját véleménye, és nem csak Gottfried Wagner véleményét idézi abban. A mondat: „Innentől fogva nézetem szerint (is) önámítás hátradőlni a karosszékben vagy az operaházi zsöllyében azzal, hogy "engem csak Wagner zenéje érdekel, semmi más, amit csinált, mondott és/vagy amit a család művel(t) csinál azóta, a zenéje pedig zseniális,pont".” Már máshol is találkoztam ehhez hasonló véleménnyel, de arról semelyik esetben nem esett szó, hogy ha hátradőlni önámítás, akkor mit kellene csinálni helyette. Ön szerint mi a helyes, a megfelelő hozzáállás a wagneri operához?


2666 Edmond Dantes 2021-09-30 11:03:52 [Válasz erre: 2661 Tejberizs 2021-09-28 22:01:45]

Kedves Tejberizs! Köszönöm figyelmét, figyelmességét. Hangnemváltástól és ütemszámtól függetlenül szakszerű, érthető elemzés és a saját "hangneme" is méltó a portálhoz és a fórumhoz :-)  ... azonban mint szinte minden művészet, a zene sem vegytiszta produkció, olykor egy virágcsendélet is hordoz mögöttes tartalmat. Nem bonyolódnék esztétikai fejtegetésekbe, főleg, mert nem szakmám. Szűkítve a kört az operára, annyit így is ki merek jelenteni, hogy -ha egyáltalán- legkésőbb a barokk óta a klasszikus opera (is) a korának mindig megfelelő, azaz gyakran megfelelni nem akaró politikai-ideológiai tartalmat hordozott, amit az általuk generált politikai, erkölcsi, ideológiai botrányok követtek, a Cositól kezdve a forradalmat indító Portici némán át számos bel canto darabig és Verdiig, amit a sok akkori cenzúrázás, (be)tiltás is igazol. Ezt a politikai-ideológiai tartalmat fokozta Wagner illetve művei a végletekig és máig (örök időkig?) tartó hatással. Ellent kell mondanom egyik fórumtársunk ama véleményének, miszerint Wagner operái csupán az akkoriban született nemzeti operák közé tartoznak, nem többek, nem kevesebbek, legfeljebb jobbak, időtállóbbak, és szélesebb körben  maradtak repertoáron, mint teszem azt a Halka, Az eladott menyasszony, az Ivan Szuszanyin és társaik zöme. Nem. Wagner -szerintem és sokak szerint, leginkább pedig őszerinte!- nem csupán német "nemzeti" operá(ka)t akart írni, azt egyébként már megtette őelőtte pl. C.M. Weber. Ő olyan összművészeti alkotásokat akart létrehozni, amikben zene, irodalom, filozófia, világnézet, politika és ki tudja, mi még,  azonos súllyal, horderővel jelenik meg. Sőt, a zene talán "csak" kifejezi, mintegy "aláfesti" költeményeit, irodalmi, filozófiai, világnézeti munkáit és munkásságát. A zenén keresztül akarta meghódítani a világmindenséget, maga alá gyűrni minden mást, ami és aki nem ő vagy nem őróla szól. Ha jól értettem, ezt fejti ki a dédunoka a vitatott könyvben, fejezetről fejezetre  ld. a fejezetcímeket 2625 itt. Innentől fogva nézetem szerint (is) önámítás hátradőlni a karosszékben vagy az operaházi zsöllyében azzal, hogy "engem csak Wagner zenéje érdekel, semmi más, amit csinált, mondott és/vagy amit a család művel(t) csinál azóta, a zenéje pedig zseniális,pont". Maradva fenti egyszerű példánál: egy virágcsendélet valóban lehet értéksemleges és mindegy, hogy alkotója milyen nézeteket vall(ott) emberi fajról, nőkről (vagy férfiakról), zsidóságról, bármiről. Wagner életműve azonban, ebben biztosan mindenki egyetért, jóval bonyolultabb, mint egy virágcsendélet, de mennyire! Szívesen írnám, hogy ő maga tiltakozna leghangosabban, ha élne, hogy egyetemes(nek hitt) életművét, filozófiáját, a világról alkotott olyan-amilyen nézeteit csupán zenéje élvezetére redukálják, de nem írom. Részben nem tudom bizonyítani, részben, a könyvet olvasva kiderül, milyen rugalmasan tudta változtatni nézeteit személyes sorsának jobbítása érdekében, gerinctelenül az aktuális helyzethez alkalmazkodva. Hogyan lett -hogy egyetlen példát emeljek ki- lelkes majd üldözött republikánus forradalmárból hithű és talpnyaló royalista, amikor legkevésbé erkölcsi, annál inkább anyagi-életviteli érdekei és céljai úgy kívánták. Mondhatjuk, úgyszólván megelőzte korát és a modern kor jellegzetes politikus-típusának előképe volt ő, talán inkább, mint bárki más az ő szintjén. Még egyszer írom: fenti gondolatok nem saját szüleményeim, hanem a szerző dokumentált gondolatai, én legfeljebb csak fölvezettem, 1-2 példával, "betoldással" egészítettem ki azokat. Természetesen mindenkinek jogában áll ezek után is emelt fővel leszögezni: "én csakis a zenéjére vagyok kiváncsi, semmi és senki másra". De a tények attól még tények maradnak és velünk maradnak.


2665 macskás 2021-09-30 09:29:49 [Válasz erre: 2664 Tejberizs 2021-09-29 21:38:16]

A modulációs szakasz ütemeinek számára voltam kíváncsi, és meg is kaptam.


2664 Tejberizs 2021-09-29 21:38:16 [Válasz erre: 2663 macskás 2021-09-29 17:03:23]

Jogos! Egy régi Peters zgkivonat. Ütemszám nincs benne. (A C-dúr előtti 23 ütemes részben vannak az említett váltások.)


2663 macskás 2021-09-29 17:03:23 [Válasz erre: 2661 Tejberizs 2021-09-28 22:01:45]

"az előtte levő oldalon 3 hangnemváltás van".

Zgkivonat vagy partitúra? A zenében nem oldalszámokban gondolkodunk.

Az ütemszám jobb lenne.


2662 macskás 2021-09-29 17:00:41

2662


2661 Tejberizs 2021-09-28 22:01:45 [Válasz erre: 2653 Edmond Dantes 2021-09-28 15:04:10]

Üdvözletem!

Érdeklődéssel olvastam az alábbi eszmecserét. Az Edmond Dantes fórumtárs által idézett, Gottfried Wagnernek a Mesterdalnokok C-dúrjáról szóló gondolatai okán ragadtam billentyűzetet. Előrebocsátom, nem vagyok a téma szakértője semmilyen értelemben, csak a saját megfigyeléseimre támaszkodva írom, amit írok. Véleményem szerint a Mesterdalnokok III. felvonása fináléjának C-dúrja nem önmagában álló zenei elem, ami akkor „csak úgy” megjelenik, hogy egyszerűen csak „ragyogjon”. Hanem következménye és ki- ill. beteljesedése egy korábbi, nagyon jelentős eseménynek: Hans Sachsnak a Wahn-monológ vége felé történő elhatározásának. A „Nun aber kam Johannistag!” mondat utolsó szótagjánál szólaltatja meg a C-dúr akkordot a teljes zenekar, és ez a hangnem ezután a monológ végéig, Walther megjelenéséig megmarad. Tudomásom szerint ez az első alkalom a műben – természetesen az I. fv. Előjátékától eltekintve – amikor a C-dúr hangnemnek jelentős zenedramaturgiai szerepe van. Wagner nagyon gondosan, a maximális hatásra törekedve készíti elő ezt a C-dúrt: az előtte levő oldalon 3 hangnemváltás van, a kulcsmondat előtt poco rallentando utasítás, a mondat közben Sehr breit tempómódosítás és két rövid szünet is, a dinamika piano - molto crescendo - forte módon változik két ütem alatt a „tag” szótag C-dúrjáig. (A zenének ez a „kivilágosodása” talán még Haydn „Es werde licht!”-jéhez is mérhető.) Wagnert ismerve az nem lehet sem véletlen, sem hatásvadász zenei bűvészkedés, hogy ilyen alapossággal dolgozta ki ezt a részt. Hanem inkább minél jobban az eszünkbe-fülünkbe akarja vésni ezt a pillanatot, a hangzással együtt, hogy „közünk legyen hozzá” és majd később, a Finale során emlékezzünk rá. A C-dúrnak ez a Wahn-monológbeli „beállása” nyilván nem csak a nappal eljövetelének, a világosságnak a régről ismert zenei toposza, hanem egy nagyon jelentős, talán a mű legjelentősebb elhatározásának a jelképe is: Sachs „megvilágosodásáé”, amikor rádöbben, mit kell tennie, és elhatározza, hogy meg is teszi azt, bármilyen nehéz is legyen számára a lemondás. Nekem meggyőződésem, hogy a Finale C-dúr hangzása erre az eseményre utal vissza, mert itt teljesedik be az ottani elhatározás.


2660 Hangyász 2021-09-28 19:23:02 [Válasz erre: 2641 Edmond Dantes 2021-09-28 10:03:18]

Wagner antiszemitizmusa tény. Tessék beleolvasni Cosima naplóiba, különös tekintettel arra, hogyan kommentálta hőn szeretett férje a bécsi Ringtheaterben bekövetkezett tűzvészt. A Mesterek Mestere itt UNDORÍTÓ. Ami az életműve maradandó értéket képviselő részét illeti, a Mesterdalnokok Beckmesserét csak a tudatlanok tekintik a zsidóság gúnyrajzának, még ha Wagner eredetileg a Hans Lick nevet akarta neki adni. Wagner ugyanúgy tudta, mint összes iskolázott kortársa, hogy Sachs és Luther korában zsidó ember nem tölthetett be városi írnoki tisztséget – még akkor sem, ha látványosan kikeresztelkedett, mert a származás bélyegként maradt rajta és több nemzedéken át leszármazottain. Beckmesserről annyit tudhatunk meg, hogy tudálékos, pedáns agglegény, aki nem vonzó külsejű – ennyi. A Parsifalban Kundry, Klingsor, egyáltalán a keresztény oldalon álló Monsalvat vára, az arab kézen levő területen pedig a kappanná vált hajdani lovagjelölt külön elemzést igényel, erre most hadd ne térjek ki, hiszen Gottfriednek hátha erről is akad mondanivalója. A Ringben Alberich (később Mime is) a zsidó mint olyan torzképe. Érdekes módon a föld alatt élő törpe nép eredetileg ártatlan lények tömege volt, amíg a világhatalmat megszerző Alberich rabszolgáivá nem tette őket.  (Persze feltehetjük a kérdést: Mi történt volna, ha a rajnai sellők nem alázzák meg az ő mércéjükkel rút Alberichet?)          A Valkűr 2. felvonásában Wotan tudja, elkerülhetetlen az összecsapás az istenek/a szolgálatukban álló emberek és az Alberich vezette Nibelungok között, ráadásul az utóbbi már fiút is nemzett, vezető, előkelő emberi család leányát kincsek ellenében teherbe ejtve. A Siegfriedben a világhatalom igézete által vonzott Mime zenei ábrázolása ismét csak szarkasztikus torzkép, különösen ahogyan Siegfried zenéje átalakul az idétlenül bólogató és hízelgő törpe hangjegyekkel történő ábrázolásává. A 2. felvonás veszekedő Alberich-Mime kettőse már a kisebbik Richard öt zsidójának hitvitáját előlegezi, mondanivalóját pedig szemérmesen elhallgatják az elemzők. Nem lévén zenetudós, megteszem: Wagner azt fejezi ki ezzel a slágerré nem vált óbégatással, hogy a goj végezze csak el a piszkos munkát, annak eredményét: kincs = világhatalom a zsidó vágja zsebre. Alberichnek a fia személyében ráadásul jó pozícióban levő segítője is akad, ellentétben Mimével, aki csak a saját ravaszságára számíthat. Elérkeztünk Hagenhez, akinek alakja a nácik fajelméleti vitáin is túlmutat, hiszen a harmincas években arról folyt a téveszmecsere, miként őrizhető meg a félvérek értékes = germán öröksége. Hagenben ugyanakkor semmi pozitívum sem rejlik: Gonosz, aljas és ravasz, aki nagyon is tisztában van önmaga külső és belső tulajdonságaival: „…frühalt, fahl und bleich, hass’ ich die Frohen, freue mich nie!” Wagner Hagen alakjával azt akarja kifejezni, hogy a zsidónál csak egy borzalmasabb lény van: a félzsidó, aki az „árja” oldalról ráadásul bátorságot örököl.
Kíváncsian várom, tud-e GW a fentiekhez bármit is hozzátenni. Ugyanakkor a Mester állítólagos nőgyűlölete kapcsán szerényen jegyzem meg, hogy Wagner hősnői nem éppen ostoba, ellenszenves libák (Gutrune a kivétel, de a végén ő is belátja saját ostobaságát), hanem a mindenkori férfi hősök méltó párjai. Ráadásul közismert dédpapájának a nőik iránti vonzalma, amit nem a szebbik nem iránti lenézés kísért.

 


2659 takatsa 2021-09-28 18:42:26 [Válasz erre: 2658 Edmond Dantes 2021-09-28 17:43:04]

Nagyon szívesen. Remélem, hogy most ezegyszer sikerült neked is örömöt szereznem.


2658 Edmond Dantes 2021-09-28 17:43:04 [Válasz erre: 2655 takatsa 2021-09-28 15:18:10]

Kedves takatsa, köszönöm.


2657 Hangyász 2021-09-28 16:12:50 [Válasz erre: 2649 Búbánat 2021-09-28 12:34:29]

Április óta azért csak el kellett készülnie.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.