Jacques Offenbach: Brabanti Genovéva – A tyúk kupléja: „Egy kis jérce pelyhes még…” – Ágai Karola
A Magyar Rádió stúdiófelvétele, részletek. Előadók: Ágai Karola, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós.
Bemutató: 1973. április 3., Kossuth Rádió,
21.07 – 21.26
Huszka Jenő: Bob herceg – Viktória hercegnő és az udvarhölgyek Ébresztő dala – Ágai Karola - Km. az MRT Énekkarának Nőikara
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00
Rádióra alkalmazta: Csizmarek
Mátyás és Innocent Vincze Ernő
Vezényel:
Sebestyén András
Km.:
MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Rendező:
Solymosi Ottó
Szereposztás:
Tom, varga – Várhelyi
Endre (Makláry Zoltán)
A királynő – Sulyok Mária
György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy
Róbert (Körmendi János)
Viktória hercegnő – Ágai
Karola
Pomponius, udvarmester – Palócz
László
Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende
Zsolt
Plumpudding, borbély – Palcsó
Sándor
Gipsy, pék – Kishegyi
Árpád
Pickwick, kocsmáros – Külkey
László
Udvarhölgyek – Kalmár Zsuzsa, Verbőczy Ila
|
2020.08.30 17:30 - 18:30 Bartók Rádió Muzsikuslegendák |
|
|
|
|
|
Ágai Karola énekművész Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila |
|
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma 92 éve született Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Ágai Karoláról (született Staud) (Budapest, 1927. március 30. - 2010. február. 22. )
Ágai Karola. 1960-ban
1961 tavaszán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.
A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)
Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.
Vezényel: Ferencsik János
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó
A szereposztásból:
Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
Most az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:
- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány, mily szép!” „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)
- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Ildikó, Ilosfalvy Róbert)
- Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész – Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)
Az adás elején hallottuk még:
Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska - Nyitány (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40
Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)
A ma kilenc éve elhunyt Ágai Karola - és gitárművész férjének, Szendrey-Karper Lászlónak is - emlékét felidézve:
Ágai Karola operaénekesnő és Szendrey-Karper László gitárművész.
1960., Fotó: Bauer Sándor
Forrás: FortePan
Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk
2018. november 23. péntek 22:30 - 01:05
Wolfgang Amadeus Mozart: Cosí fan tutte (Mind így csinálják)
Kétfelvonásos opera közvetítése a Magyar Állami Operaházból (1962. december 6-i előadás)
(155') FF
Szövegét írta: Lorenzo da Ponte
Fordította: Lányi Viktor
Díszlet: Oláh Gusztáv
Jelmez: Márk Tivadar
Rendező: Szinetár Miklós (mv.)
Vezényel: Erdélyi Miklós
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara valamint Énekkara (nem látjuk, csak halljuk; a színpadon kívül énekelnek)
Szereposztás:
Fiordiligi – Ágai Karola
Dorabella – Sándor Judit
Despina, szobalány – Koltay Valéria
Ferrando, Dorabella vőlegénye – Bartha Alfonz
Guglielmo, Fiordiligi vőlegénye – Palócz László
Don Alfonso, öreg filozófus – Maleczky Oszkár
„Don Alfonso, az öreg filozófus fogadást köt barátaival, Ferrando és Guglielmo tisztekkel, hogy aráik, Fiordiligi és Dorabella sem hűségesebbek, mint a többi nő. A tisztek elhitetik menyasszonyaikkal, hogy háborúba kell menniük, távozásuk után röviddel pedig Alfonso két udvarló férfival érkezik a lányok otthonába, barátaiként bemutatva az idegeneket, a két álruhás vőlegényt, akik próbatételre készülnek… Mozart könnyeden komoly operája egy női Don Juan történetnek is felfogható, melyben ezúttal női nézőpontból keres választ arra, hogy mit ér az asszonyi hűség.”
„CSALÁDI KÖRBEN az operaénekesnő” - ÁGAI KAROLA
BAJOR NAGY ERNŐ RIPORTSOROZATA
- Tükör, 1974. június 11.
A megunhatatlan Walter Scott világa tölti be a színpadot. Gyilkosok ténferegnek a bagolyrúgta tornyok körül, marcona hadastyánok várják, mikor ad parancsot Ahston lord egy újabb vérengzésre. A kastélyban fehér holdfény szórja be a két szerelmes alakját — természetes, hogy az életre, öldöklésre szembenálló famíliák sarjai —, akik titkos találkozón örök hűséget fogadnak egymásnak. A jeleneten elömlik Donizetti édesszép zenéje. Lammermoori Lucia szomorú történetéhez jöttünk el vagy kétezren az Erkel Színházba, hogy néhány órára odaadjuk önmagunkat e túlontúl regényes és nehezen követhető történetnek. Nem is annyira a cselekménynek, mint annak a varázsnak, ami a címszereplő lényéből, hangjából szétsugárzik a produkción. Ma este Ágay Karola énekli a mindenkor koloratúrszoprán pálya koronáját jelentő, gyönyörű szerepet, őt kísérjük el családi körébe.
Előbb a gyermekkoriba.
A FORRÁSNÁL
Elég távol esett szerepeinek világától. Az Erkel opera komor fenségű Szilágyi Erzsébetje, Az Éj királynője Mozart művéből, vagy a Rigoletto Gildája, majd Konstanza a Szöktetésből mind előkelőek voltak, vagy legalábbis a kiváltságok holdudvarában éltek. S a családi fotók, melyeket a művésznő elém tár, nagyon egyszerű emberek fényképei. Édesapja, a szemüveges, csokornyakkendős, tisztes bácsi, nyomdász volt. Részt vett szakmájának szakszervezeti mozgalmában, annak tisztségviselője volt 1929-től egészen halálának esztendejéig, 1945-ig.
— A képekről ítélve, művésznő kései gyermek volt…
Megnézi az apai portrét, mint aki régen látott, drága arcon felejti a pillantását.
— Kései és egyetlen voltam .. . Anélkül, hogy dédelgettek volna . . .
— E fotográfia szerint a papa kemény ember volt.
Olyan hevesen int nemet, hogy most először meglobog szőke frizurája.
— Teljes nyugalom, harmónia, emberszeretet és csönd jellemezte ... Anyám volt energikus, őt hatotta át jó értelemben vett szigor és fegyelem.
— És kit a zene?
Itt már a forrásnál vagyunk. Az apa — Staudt Ferenc néven ismerte a nyomdászvilág — dalos volt, hosszú időn át töltötte be a Budapesti Nyomdász Dalkör elnöki tisztét. Tevékenysége olyan maradandó nyomot hagyott társaiban, hogy halálának fordulóján a kórus tagjai még hosszú éveken át kijártak sírjához, hogy emlékezzenek rá. Az édesanya — nyomdászfamíliából származott — szintén muzikális, hegedülni is tanult.
Lakás a Ferenc körúton, iskola a Mária Terézia (mai Horváth Mihály) téren ... Ugyanabba az iskolába járt egy kivételes zenei érzékenységű kisfiú is, akiből Szendrey-Karper László, a gitár művésze vált... Már akkor egymás látóhatárán belül élt a későbbi házaspár... A Staudt család jó ideig a bencés gimnázium melletti házban lakott, ugyanakkor annak az iskolának a diákja volt Szendrey-Karper.. .
Ismét egy fotó kerül elő. Gyermekpár matyó jelmezben, a szőke lányka a kis Karola.
— A fiú?
Töprengve a mennyezetre néz, mintha onnét várna eligazító feleletet.
— Jaj, már nem is tudom.
... De azt tudja, az otthoni légkörben természetes volt, hogy zenét tanuljon. Zongoristának készült, akadémiai szinten játszott — mégsem szerette.
— Nem akartam gyakorolni — vallja meg minden bűnbánat nélkül. — Ma sem skálázok naponta. De annak idején minden csöngetésre összerezzentem. Irtózva gondoltam, hogy vendégek jönnek és játszanom kell.
Éneket szeretett volna tanulni. Édesanyja tiltakozott. De azért gyermekként minden nyomdász ünnepélyen föllépett, szerepelt a hagyományos János ünnepélyeken. A csapongó beszélgetés sodrában egy kis epizód sodródik elénk: kilencéves lehetett, zongoravizsgája volt, az „Árva a ház” kezdetű dalt játszotta ...
— Gyermekkori randevú az operettel?
Ő komolyabban, mint ahogyan az operett beszélni szokott:
— Később, felnőttként énekeltem operettet is. Amikor a Honvéd művészegyüttes megszűnt, a KPVDSZ színpadán egy hakni együttessel a Marica grófnőt adtuk elő sorozatban. Abban a produkcióban rengeteg hasznos dolgot tanultam meg a színészmesterségből.
AZ ÉJ KIRÁLYNŐJE PRÓBAÉNEKLÉSEN
És visszalépve időben: végül is áttért az énekszakra. Közben kikerült az iskolából. Titkárnő és német-magyar levelező lett a NIKEX-nél. Vajon hány telefonáló vette észre, hogy világszép szopránhang közli velük a telefonban: kapcsolom X elvtársat ..., vagy: ... nem, nem, házon kívül van.
Aztán a SZOT énekkar hivatásos tagja, aztán a Rádió énekkarban énekel, aztán a Honvéd művészegyüttes szólistája. Míg ezeket leírom, egyébre sem gondolhatok — nem könnyen érvényesült a pályán. Erre utal operaházi tagságának előzménye is. Már másfél esztendeje énekelte vendégként dalszínházunkban az operairodalom talán legnehezebb bravúrszerepét, Az Éj királynőjét a Varázsfuvolában, de ez — úgy tetszik — kevés volt ahhoz, hogy szerződtessék, ötvenhét októberében próbaéneklést hirdetett az opera, s tanárnőjének, Révhegyi Ferencnének rábeszélésére, Ágay Karola is jelentkezett, hogy hallgassák meg.
— Vettem tíz deka sonkát — derül akkori önmagán. — Mindenkit magam elé engedtem ... Emlékszem, Palcsó Sándor is akkor énekelt próbát ..., és mindkettőnknek sikerült. Szűkebb családjából akkor már csak édesanyja élt, aki annak idején fölszaladt lánya első operaházi előadása előtt leánya keresztanyjához, aki egyben tanítónője is volt Karolának néhány évig:
— Hilda, gyere velem, mert ez a lány az Éj királynőjét énekli, és biztos kifütyülik, márpedig azt nem bírom ki egyedül...
METROPOLITAN
Sorsának alakulását ismerve, érdemes szemügyre vennünk egy-két adatot. A Zenei lexikon 1965-ben megjelent 1. kötetében még nem fordult elő Ágay Karola neve. Négy évvel később, 1969-ben már vendég- szereplésre hívta meg a New York-i Metropolitan-operaház, amelynek színpadán olyan világnagyságok szerepeltek fennállása óta, mint Caruso, Saljapin, Gigli, LawranceTibbett, Leo Slezák, Kirsten Flagstad, Lucrezia Bori, Lotte Lehmann, honfitársaink közül pedig többek között Székely Mihály és Ernszter Dezső.
A szobában, ahol erre az interjúra sor kerül, nagyméretű plakát őrzi az öt fellépés emlékét, amikor magyar énekesnő volt a Metropolitan- ben Lammermoori Lucia.
Előttem van Ágay Karola nagylemeze. A tasakból finom, tartózkodó szomorúsággal nézi a világot a művésznő, aki nemcsak a sebzett szívű Luciát, vagy az ugyanolyan tragikus végzetű Gildát énekli, hanem a pezsgőn színes Zerbinettát is.
Ezt kimondom. Kétkedve hallgatja.
— Az igaz, hogy volt nagyon rossz periódusa is az életemnek. De most a házasságomban azt a szeretetet kapom meg, azt a bástyával fölérő biztonságot, amit csak gyermekkoromban éreztem.
Feje magasságában egy második bekeretezett plakáton a férj nevét látom, Szendrey-Karper Lászlóét, aki Szendrey Júlia rokonának vallja magát, és a gitár fáradhatatlan népszerűsítője Magyarországon. Hangszerének főiskolai tanára, VIT díjas, feleségének művészi partnere is. A régi magyar muzsikától akár egy Britten műig, sok mindent magába foglaló műsorukkal távoli földeket jártak be, 1969 februárjában még az ENSZ palotában is fölléptek.
— Az opera mennyire veszi igénybe?
— Évente negyven-ötven fellépésem van.
— Tudom, a legtöbb operista még sztár korában is tanári felügyelettel dolgozik.
— Én ma is szeretettel és hálával ragaszkodom Révhegyinéhez, Olga nénihez, de már csak kontrollra járok hozzá és minden évad legelején az induláskor.
LEMEZ ÉS ORATÓRIUM
Most ötlik szemembe a dohányzóasztalon elhelyezett fölirat: „Dohányozni még neked sem szabad.” És ugyanazon az asztalon egy fémből készült cigaretta csikknyomó, amely kutyát ábrázol. S mintha jelenlétével rímelni szeretne a tárgyra, berobban a helyiségbe egy Zsuzsi nevű bolondos tacskó. Aztán bejön a férj is. Kis játék a kutyával, néhány szó a másnapi közös programról.
— Hová járnak szabad idejükben?
Gondolatai még a kutyánál tartanak:
— Fajkutya, de soha nem vinném kiállításra ... Szabad időnkben? Szép időben a balatonfüredi nyaralónkba. Ott szalonna- és flekken- sütéseket rendezünk ... Pecázunk az Operaház horgásztanyáján.
— Főzés ... Itthon ki főz?
— Közösen a férjemmel. Ki mikor ér rá. Szeretünk piacra járni, bevásárolni ...
— Vendégek?
— Elvétve.
— Ki az, akivel naponta beszél telefonon?
— Ki is?... Az anyósom és egy Kati nevű barátném, aki Pasaréten lakik, lektor és műfordító.
Megakad pillantásom egy szobron, továbbá egy magasban függő bányászlámpán.
— Az utolsó belga bányászlámpák egyike — mutat az utóbbira, s szavában a közlés tartalmától független kis kék szomorúság lappang.
A gazdagon berendezett otthon láttán elkerülhetetlen a kérdés:
— Van kiváltképp kedves tárgyuk?
— Nincs. És néhány éve el is határoztuk, hogy nem ragaszkodunk tárgyakhoz.
Busz zúg el a ház előtt.
— Nem zavarja a motorzaj?
— Nem törődöm vele. A férjem érzékeny rá, ha gyakorol, minden ajtót, ablakot bezár.
— Említsen egy könyvet, melyet szívesen újra elolvasna.
A válasz nem keresi a kritikusok helyeslését.
— Elfújta a szél.
— És filmet, amit ismét megnézne ...
— Az Orgonavirágzás lett volna.
— Kedvenc zeneszerzői?...
— Verdi, Donizetti és Mozart. A modern zene nem érdekel különösebben.
Itt kérdés nélkül beszél néhány szakmai óhajáról. Szívesen énekelne oratóriumban . . ., szeretné, ha közös lemezük volna férjével..., egyáltalán, ha még néhány lemez készülne vele...
— Mit vásárolt legutóbb önmagának?
Hangjában némi bizonytalansággal:
— Egy mogyorószín pulóvert...
Az ajtóban még egyszer megfogalmazza :
— Jó életem van... Harmóniára, nyugalomra vágytam ... Hogy legyen hová hazajönnöm.
A Népköztársaság úti villalakás, amelynek bejáratánál ezt mondja, valamikor a demokratikus Magyarország egyik miniszterelnökéé volt. Ahogy az ajtóra visszanézek, nem tudom megmondani, kinek köszöntem meg a beszélgetést: a szomorúsággal jegyes lammermoori menyasszonynak, vagy a verőfényes kedvű Rosinának.
Ágai Karola monadataiból: "Mindez nem jelenti azt, hogy most négy év után nem tanulom újra lázasan, vagyis ugyanúgy, mintha most első alkalommal énekelném olaszul. Varga Pállal készülök a Metropolitan előadására, és tanárnőmmel, Révhegyi Ferencnével."
Csak felhivni szeretném kedves operaművészeink figyelmét egy szerintem fontos momentumra. Ágai Karola művésznő nem lett jelentéktelenebb művész, hogy mestereinek nevét megemlitette. Ezt ritkán látni, hallani mai művészeinktól, hogy mestereiket megemlitik. Talán Sipos Jenő énekmester születésnapi köszöntőjével kapcsolatban emlékszem ilyesmire, és tette ezt akkor Marton Éva, Tokody Ilona, Kincses Veronika, Pitti Katalin. Valamint szintén nemrég Sass Sylvia Révhegy Ferencnét emlitette tanáraként.
Amint jeleztem, a közölt szereposztás az 1969. február 14.-i MET - Lammermoori Lucia előadásáé volt.
A másik két szereposztásról is, valóban, érdemes tudnunk.
Kis pontosítások az Ágai Karola által énekelt három MET-Lucia szereposztásainál: Edgardot egyszer Flaviano Labó, kétszer Gedda énekelte. Enrico 1-1 alkalommal a fiatal Renato Bruson (!), Lorenzo Saccomani és Frank Guarrera volt, Raimondót egyszer Bonaldo Giaiotti énekelte.
Ágai Karola (született Staud) (Budapest, 1927. március 30. - Budapest, 2010. február 22. ) születése mai évfordulójára
Film Színház Muzsika, 1969. január 18. (3. szám)
„A hét interjúja Ágay Karolával”
„Magyar Lucia a MET-ben”
Alig múlt el egy éve annak, hogy Elisabeth Schwarzkopf Budapesten koncertezett, s egyik szabad estéjén megnézte az Operában az „Ariadne Naxosz szigetén” előadását. Emlékszem még jól, hogyan nyilatkozott a Film Színház Muzsikának. Dicsérte az együttest, külön-külön a szereplőket is, Ágay Karoláról ezt mondta: „Én is énekeltem a Zerbinettát valaha, de Ágay Karola tökéletes produkciója magával ragadott...”
S most, amikor Ágay Karolát felkeresem, csomagol, New Yorkba indul.
— Elisabeth Schwarzkopf elismerése nagyon boldoggá tett, sőt az is, hogy azt mondta: majd még találkozunk. Álmomban se hittem azonban, hogy ezeknek a számomra oly értékes szavaknak folytatása lesz. De két hónapra rá, már a Metropolitan igazgatójával — Mr. Binggel — való ismerkedésre hívtak meg Milánóba. Az utazásra nyáron került sor, 40 fokos hőségben.
— S az eredmény?
— Kétéves szerződés a Metropolitanba.
A „Billboard” című amerikai folyóiratot látom az asztalán. Benne cikk „Karola Ágay”-ról! A hiteles történetet olvasom, vagyis azt, hogy a New York-i Metropolitan Opera számára Elisabeth Schwarzkopf fedezte föl Ágay Karolát.
Az idén csak két hónapot tölt New Yorkban, a Lammermoori Luciát énekli három alkalommal, de a színház ebben a szezonban is már rendes tagjának tekinti a magyar művésznőt. Jövőre öt hónapot kívánnak tőle.
— S a budapesti Operával milyen lesz a kapcsolata?
— Amilyen eddig volt. Mind a két Operának tagja vagyok. Itthon meghatározott számú előadáson kell szerepelnem, ezt mindenképpen teljesíteni akarom, és ennek nincs is semmi akadálya. A világért sem szakadnék el a mi Operánktól...
A Lammermoori Luciát persze eredeti nyelven, olaszul énekli a Metropolitanban. De nem először. Négy évvel ezelőtt, Aragall budapesti bemutatkozásán a két magyar partner, Svéd Sándor és Ágay Karola is olaszul énekelt a Lammermoori Lucia előadásán. Ágay arra már megtanulta. Hogy hogy?
— Mert akkor készültem a wexfordi fesztiválra, ahol ugyancsak Aragall énekelte Edgar szerepét. Sőt, nagyon remélem, hogy a Metropolitanban is vele lépek föl... Mindez nem jelenti azt, hogy most négy év után nem tanulom újra lázasan, vagyis ugyanúgy, mintha most első alkalommal énekelném olaszul. Varga Pállal készülök a Metropolitan előadására, és tanárnőmmel, Révhegyi Ferencnével. A budapesti Lucia és a New York-i Lucia között az lesz a különbség, hogy az őrülési jelenetben a két ária között, az eredeti partitúrához híven, egy tercettet is éneklünk. Ez nemcsak a feszültséget fokozza, hanem dramaturgiailag is érthetőbbé teszi a cselekményt.
— Ki dirigálja a Metropolitanban az előadást, kik lesznek a partnerei?
— Sejtelmem sincs róla. Magam is kíváncsi vagyok, miféle meglepetés ér majd ...
— Izgul?
— Szerencsémre nem vagyok sosem lámpalázas. Ez az érzés csak akkor támad fel bennem, amikor a férjem szerepel.
Férje: Szendrey-Karper László, a kiváló gitárművész, ő meg csak akkor izgul, ha Ágay Karola énekel. Egyébként elkíséri feleségét az amerikai útra.
— Január 18-án repülünk New Yorkba — mondja Ágay Karola —, és ott rögtön tíznapos próba vár. Haza március 10-e körül érkezem, hogy részt vegyek a Bánk bán felújításának a próbáin: Melindát éneklem. Eddig csak lemezen szerepeltem a Bánk bánban, ugyancsak Ferencsik János vezényletével.
Ebben az évadban már két premierje volt: az Aranykakas és a Szöktetés a szerájból Constanzája.
Búcsúzóul még azt mondja:
— Örülök, hogy épp a Luciával mutatkozhatom be New Yorkban, már csak azért is, mert ha lehetséges mércével mérni a szerepeket: a Luciát szeretem legjobban. Minden koloratúra énekesnőnek ez az álma, mert ez a szerep bizonyítja leginkább, hogy a koloratúra nem öncélú díszítése az éneknek, hanem fontos dramaturgiai funkciója van ...
Lapunk épp aznap jelenik meg, amikor Ágay Karola elutazik. A repülőtéren még elolvashatja a Film Színház Muzsikát... . „
/Gách Marianne/
Azóta tudjuk már, hogy a MET-ben Ágai Karola Luciája mellett Nicolai Gedda volt Edgardo. Ashton – Lorenzo Saccomani, Alisa – Carlotta Ordassy, Raimondo – John Macurdy, Arturo – Charles Anthony, Normanno – Rod MacWherter
A karmester Carlo Franci. Rendező: Patrick Tavernia
1969. február 14.
Az idézett cikk – a szereposztással kiegészítve - megtalálható az „Ők ketten – Ágai Karola és Szendrey-Karper László élete és művészete” kötet 202-204. oldalán. Összeállította Kerényi Mária (Szemimpex Kiadó, Budapest, 2001)
És egy másik, Németországban kiadott Ágai Karola-kötet:
Kapcs.: 459. sorszám
Pótlás és kiegészítés
„Ágay Karola énekel” – művészportré-film
Bemutató: 1971. március 7. Magyar Televízió, 21.45 – 22.30
„Az operaszínpad a nagy szerelem, amiért a küzdelem, a harc, a fegyelem magától értetődően természetes.”
Erről is beszél a róla szóló énekes portréban egyik legnagyszerűbb koloratúr szopránunk, Ágai Karola, akinek Mozart, Donizetti, Rossini, Erkel és Strauss szerepeiből is hallhatunk áriákat, és aki arról is tanúbizonyságot ad, milyen kifejezően tudott népdalfeldolgozásokat, virágénekeket is interpretálni férje, Szendrey-Karper László gitárművész kísérete mellett.
Rendezte: Horváth Zoltán
Időtartam: 55 perc
Ágay Karola interjút adott a portréfilm bemutatását megelőzően az RTV Újság munkatársának. (rácalmási)
- Hogyan vélekedik saját filmjéről a tévéfilm főszereplője?
- Az Operaházban való éneklés és a tévészereplés természetesen sokban különbözik egymástól – mondja a kitűnő operaénekesnő. – A televíz gyakorta közvetít operaelőadásokat, amelyeket a színházban rögzítenek képre. A művész azonban ilyenkor mégsem a tévénézőnek, hanem a színház közönségének játszik, énekel: az első sor, a harmadik emelet, vagy éppen a karzat nézőjének mutatja be produkcióját. Érthető, hogy a képernyő előtt ülőkben is más hangulatot teremt az ilyen előadás, mint a színház közönségében. Éppen ezért örülök ennek a tévéfilmnek: itt csak a nézőknek énekelek, csak velük és „nekik” vagyok. Kapcsolatunk így közvetlenebb, bár ennek megteremtése nehezebb – más művészi megoldásokat követel -, hisz a képernyőn a legapróbb rezdülések is felnagyítva jelentkeznek.
Hosszú hónapokon keresztül készültünk a film felvételére. Vecsernyés János szerkesztő, Lakatos György gyártásvezető és nem utolsó sorban Horváth Zoltán rendező sokat vitatkozott, beszélgetett: keresték a legjobb megoldásokat.
Ötvenperces műsorom alapja – új nagylemezem. S mivel a Hanglemezgyár eredeti nyelven kérte tőlem a különböző áriák eléneklését, így a kedves nézők is így hallják majd a filmen - kérem, ne vegyék se szerénytelenségnek, se udvariatlanságnak! A műsorban tehát kedvenc szerepeim közül éneklek néhányat, ezenkívül ízelítőt adok abból a közös műsorból, melyet férjemmel, Szendrey-Karper Lászlóval szoktunk bemutatni a magyar és nemzetközi hangversenypódiumokon. Vagyis: gitárkísérettel magyar virágénekeket és népdalokat is hallhatnak a tévénézők…
Az a lemez, amit ebben az interjúban Ágay Karola említett és amelynek hanganyaga a portréfilmben hallható, az alábbi operaáriákat tartalmazza:
- Mozart: Varázsfuvola – Az éj királynőjének áriája (II. felvonás)
- Mozart: Szöktetés a szerájból – Constanze áriája (II. felvonás)
- Erkel: Hunyadi László – La Grange ária (II. felvonás) R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén – Recitativo és Zerbinetta áriája
- Verdi: Rigoletto – Gilda áriája (I. felvonás)
- Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája (I. felvonás)
- Donizetti: Lammermoori Lucia – Őrülési jelenet (III. felvonás)
/Qualiton, LPX 11432
Legutóbb az M3 csatornán volt látható az „Ágay Karola énekel” - portréfilm
2017. április 28. péntek 14:30 - 15:25
Az M3 csatorna ma délutáni műsora: 2017. április 28. péntek 14:30 - 15:25 Ágai Karola énekel (1971) „Az operaszínpad a nagy szerelem, amiért a küzdelem, a harc, a fegyelem magától értetődően természetes.” Erről is beszél a róla szóló énekes portréban egyik legnagyszerűbb koloratúr szopránunk, Ágai Karola, akinek Mozart, Donizetti, Rossini, Erkel és Strauss szerepeiből is hallhatunk áriákat, és aki arról is tanúbizonyságot ad, milyen kifejezően tudott népdalfeldolgozásokat, virágénekeket is interpretálni férje, Szendrey-Karper László gitárművész kísérete mellett. Rendezte: Horváth Zoltán Időtartam: 55 perc
MEGHÍVÓ Ágai Karola Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló Művészre, Budapest II. kerülete és Esztergom város díszpolgárára emlékezik születésének 90. évfordulója alkalmából az Ágai Karola és Szendrey-Karper László Ének- és Zeneművészeti Alapítvány 2017. március 31-én (pénteken) 12 órakor a művésznő és férje, Szendrey-Karper László gitárművész sírjánál a Farkasréti temetőben, ahol elhelyezzük az emlékezés és tisztelet koszorúját. Beszédet mond Hollós Máté Erkel- és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas zeneszerző, az Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ez után énekével köszönti a művésznőt Kertesi Ingrid Liszt-díjas Érdemes és Kiváló művész, a Magyar Állami Operaház tagja, Ágai Karola több operaszerepének örököse, akit Varga Zsolt gitárművész kísér azon a hangszeren, amely korábban Szendrey-Karper Lászlóé volt. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit. Találkozás 11 óra 30 és 11 óra 45 között a Farkas réti temető főbejáratánál. A sír a 25. parcella I–1–72 helyén található. Budapest, 2017. március 20. Ágai Karola és Szendrey-Karper László Ének és Zeneművészeti Alapítvány
Köszönöm a kiegészítést...:-)
Némedi Csaba fb oldalán találtam, hogy az adás időpontja 2017. 03.26. 20.04-kor lesz, Magyar Katolikus rádió, Az Opera világa. Ismétlése szombaton 22.34-től.
A napokban lenne 90 esztendős Ágai Karola, a Katolikus Rádióban beszélgetéssel és felvétel-ritkaságokkal emlékeznek a nemrégiben elhunyt művésznőre. Szerkesztő-műsorvezető: Máry Szabó Eszter Vendégek: Clementis Tamás, Karczag Márton, Némedi Csaba
[url] http://momus.hu/article.php?artid=7023&cat=17&recid=7023; „Ágai Karola művészete a saját pályafutásomat vörös fonalként követi” – beszélgetés Némedi Csabával, az Ágai-könyv szerzőjével [/url] - zéta -, 2017-01-23 [ Interjúk ] „Egy nemzetközi reputációval rendelkező német kiadó, a LIT egyik vadonatúj kiadványát tartom a kezemben a jeles magyar drámai koloratúrszoprán, Ágai Karola Melinda-alakításáról. A német nyelvű könyv kapcsán annak szerzőjével, Némedi Csabával együtt idézzük föl a néhány éve elhunyt énekesnő alakját.” „- Úgy tudom, hogy a Magyar Állami Operaház Emléktára gőzerővel dolgozik a digitális archívum létrejöttén és tökéletesítésén. Karczag Márton, az Emléktár vezetőjének segítségével sikerült betekintést nyernem a már elkészült és feldolgozott lexikális adatokba. Annyi biztos, hogy a Magyar Állami Operaház nem teljesen használta ki azt a spektrumot, amit a Művésznő adottságai lehetővé tettek volna. Egyébként már a meglévő anyagból is kiderül, hogy az énekművészeket egyfajta odafigyelés, mondhatni féltő gondoskodás vette körül. Vonatkozik ez arra, hogy milyen sorrendben kapták meg a különböző feladatokat, illetve arra, hogy miként adagolták a már meglévő szerepeket az évadok tervezése során. Ha csak Ágai művészetét nézzük, ez a meglévő adatokból egyértelműen kitűnik. A könyvben többször hivatkoztam a nagy tudású német operaintendánsra, Gerd Ueckerre. Ő mondta, ha a társulatban van egy üzembiztos drámai koloratúra, az egy csodafegyver, mert akár három énekesnő (egy koloratúrszoprán, egy lírai szoprán és egy lirico spinto) szerepkörét is le tudja fedni, ha okosan és tudatosan építik föl a repertoárját.” „- Ágai Karolával (és férjével, Szendrey-Karper Lászlóval) eddig egy komoly munka foglalkozik, Kerényi Mária könyve, az Ők ketten, amely elég lineárisan halad végig a Művésznő pályáján. Mennyit tudtál Te hozzátenni Kerényi munkájához? - Kerényi Mária könyve alapvető inspirációja és kiindulópontja volt az én munkámnak, hiszen aprólékos gondossággal követte végig a művészházaspár életútját. Míg Kerényi Mária tartalmas munkája főleg az életútra és annak állomásaira koncentrál, addig engem Ágai Karola karrierjének Erkel Ferenc által fémjelzett szegmense, ezen belül is Melinda szerepe foglalkoztatott leginkább. Melinda szerepét Ágai pályájának legtermékenyebb időszakában kapta meg. Engem leginkább az a kapocs izgatott, hogy mindez a Lammermoori Lucia címszerepével szinte párhuzamosan teljesedett ki, mind idehaza, mind külföldön. Aki már foglalkozott hasonló publikációkkal, az igazolhatja, hogy ebben csak elmélyedni lehet, de befejezni sohasem. Kiemelném, hogy a kutatómunka során a már említett Karczag Mártonon kívül szintén nagy segítségemre volt Clementis Tamás az Ágai Karola és Szendrey-Karper László Ének- és Zeneművészeti Alapítvány képviseletében, továbbá a Metropolitan archívuma (The Metropolitan Opera Archives). Komoly segítséget kaptam a Hungaroton Kiadótól azzal, hogy megjelenhetett a könyv audiomellékletében teljes Tisza parti jelenet és bónuszként a La Grange-ária is Ágai Karola előadásában. Ez a folyamat sosem tekinthető lezártnak, inkább csak egy pillanatfelvételnek. Ebből következik, hogy a jövőben ezt a munkát tovább szeretném folytatni egy doktori munka keretében. Nem egy szerepre, vagy zeneszerzőre fókuszálva, hanem az akkori kor szociokulturális hátterét megvilágítva szeretném Ágai Karola karrierjét a továbbiakban feldolgozni.”
Bartók rádió éjjeli műsora 23.00-23.55 Ars nova - a XX-XXI. század zenéje Szendrey-Karper László gitárestje Farkas Ferenc műveiből Km. Ágay Karola - ének 1. Öt trubadúr dal - Weöres Sándor átköltései - a) Zengek néked, b) Szépséges húgom, c) Fényuszállyal száll a hajnal, d) Boldog vagyok, e) Jaj de sanyarú tűrni nékem (Ágay) 2. Képes levelezőlapok - a) Akropolisz, b) Párizsi balett, c) Harci tánc, d) Grinzing, e) Madagaszkári hajókikötő, e) Bolgáros 3. Gitár-dalok Dsida Jenő verseire - a) Egy fecske átsuhan, b) Merre száll, c) Csend van (Ágay) 4. Exercitium tonale - huszonnégy miniatűr (Zeneakadémia Nagyterem, 1984. február 18. - részletek) A mikrofonnál: Varga János Szerk.: Bánkövi Gyula
A YouTube-ról=Facebook: [url] https://www.facebook.com/video.php?v=589551737725883&set=vb.435559509813209&type=2&theater; Ágay Karola – Donizetti: Rita – részletek [/url] - magyar nyelven * Rita: Karola Ágai - Dramatischer Koloratursopran * Beppe: József Réti - Lyrischer Tenor * Gasparo: József Dene - Baß Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Tamás Blum Dirigent
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/agai-karola-emlekplakett-szucs-martanak/; Ágai Karola-emlékplakett Szűcs Mártának [/url]
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/agai-karola-emlekplakett-szucs-martanak/; Ágai Karola-emlékplakett Szűcs Mártának [/url] Operavilág.net, 2014. május 14. Szűcs Márta operaénekes vehette át kedden az Ágai Karola és Szendrey-Karper László Ének- és Zeneművészeti Alapítvány által most először odaítélt emlékplakettet Az Operaház Székely Bertalan termében megrendezett ünnepi átadáson Hollós Máté, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: Szűcs Márta kimagasló koloratúrszoprán és belcanto szerepformálásaiért veheti a kitüntetést, amelyet olyan művésznek ítélnek oda, aki méltó módon képviseli az alapítvány névadóinak szellemiségét. Hollós Máté felidézte, hogy a 2010-ben elhunyt Kossuth-díjas operaénekesnő, Ágai Karola egyik utódának tekintette Szűcs Mártát, aki valóban továbbviszi nagy elődje művészi erényeit. Méltatta a Szűcs Márta által 1996-ban alapított Opera Historica Alapítvány munkáját is. Szűcs Márta a Krasznai János szobrászművész által megformált emlékplakett átvételekor felidézte: Ágai Karola nagy művészi mentor, egyúttal jó barátnő volt számára. Kiemelte, hogy az emlékplakett azért is fontos kitüntetés, mert szakmai elismerésről van szó. Hollós Máté elmondta, hogy a frissen alapított emlékérmet minden évben odaítélik majd, egyik évben énekes, másik évben gitárművész kapja, hűen ahhoz, ahogyan az alapítvány is egyenrangúan képviseli e két művészeti ágat. A plakett ünnepi átadásán fellépett Kertesi Ingrid operaénekesnő és Eötvös József gitárművész is. Az alapítvány Ágai Karola (1927-2010) Kossuth-díjas operaénekesnő és férje, Szendrey-Karper László (1932-1991) Liszt-díjas gitárművész, főiskolai tanár szellemi hagyatékát ápolja.
Most látom, két éve IVA már belinkelte a képet... (lásd 445. sorszám)
[url] http://www.momus.hu/images/glry_images/0009/2007_0707erkelagai.jpg; Ágai Karola az Erkel Színház búcsúztatásán 2007-ben – fotó [/url] Forrás: Café Momus képgaléria, 2014. 02.22.
[url]http://www.youtube.com/watch?v=HJ5l5EjHC5U;Zerbinetta[/url]
Erről a két évvel ezelőtti Ágay-emlékestről itt van néhány fotó a facebookról: [url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.359945170780497.1073741826.324602227648125&type=3; Ágay Karola Emlékest 2011.szeptember 18. ELTE Bölcsészkar – fotók [/url]
A nap képe: [url]http://www.momus.hu/images/glry_images/0009/2007_0707erkelagai.jpg;Ágai Karola az Erkel Színház búcsúztatásán 2007-ben[/url]
444
Kedves Fórumozók! Volt valaki az Ágai Karola emlék koncerten? Sajnos megbetegedtem, így ki kellett hagynom, pedig nagyon érdekelt.
MEGHÍVÓ Az ELTE Alumni (Öregdiák) Szervezete várja egykori Hallgatóit őszi rendezvényére, a BELCANTO Operabarátok Magyarországi Társasága ÁGAI KAROLA EMLÉKKONCERTJÉRE 2011. szeptember 18. (vasárnap) 19.30 óra ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.) PROGRAM Népszerű részletek Chausson, Cilèa, Donizetti, Erkel, Flotow, Gounod, Mozart, Rossini, Verdi és Villa-Lobos műveiből. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház magánénekesei: Ardó Mária Bándi János Clementis Tamás Csák József Geiger Lajos Kertesi Ingrid Kiss Péter Kolonits Klára Mark Zimmermann Németh Gábor Schöck Atala Sümegi Eszter és Eötvös József – gitárművész Duna Szimfonikus Zenekar Vezényel: Deák András Bevezetőt mond: Zelinka Tamás Az estet szervezete és rendezte: Clementis Tamás Támogatók: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Elektronika 77 Kft. Portfólió Zrt. Pannonhalmi Apátság Ágai Karola és Szendrey-Karper László Ének- és Zeneművészeti Alapítvány
Ld. 401 + [url]http://www.naxosmusiclibrary.com/home.asp?rurl=%2Fdefault.asp;Naxos Music Library[/url] - Ld. FREE PREVIEW (15 min.) [url]http://www.naxosmusiclibrary.com/faqs.asp;FAQs[/url] pl. Q: Can I have a free trial subscription?
Én a Rózsavölgyiben vettem meg pár éve. Szép felvétel.
Bécsben árulják...
http://www.youtube.com/watch?v=H3Ewp3qoWaY Egy szép felvétel, Hunyadi László finálé.
Hol lehet ezt a lemezt megkapni?
Örömmel olvastam macskás irását Ágai kivételes Lucia lemezéről, köszönet , hogy épp születésnapjára időzitetted. Nagy bánat, hogy nem érhette meg.
Nem akarnám a disputát folytatni, de Vass Lajos jelen volt a búcsúztatáskor...
Kedves Momo. Részemről befejeztem.
Én is örömmel olvastam. Szép, és méltó írás. Nagyon sokra tartottam (és tartom) Ágai Karola művészetét.
Ne haragudj Búbánat, de te itt kegyelet címén kötözködsz. Ennél még abban is több kegyelet van, aki meg sem szólal.
Ez nem káka, s nem csomó, hanem reflexió Zéna megjegyzésére. A tények meg tények maradnak...
Szerintem meg nem kéne már a kákán is csomót keresni... :-(((
Megjegyzem, hogy Ágai Karolának az Operaház előcsarnokában történt búcsúztatása előtt egy nappal (szerdán) Vass Lajos márványtáblát avatott és beszédet mondott a tíz éve elhunyt Delly Rózsi emlékére, egykori fővárosi, , Stáhly utcai lakóházának falán. (MTI) - "Delly Rózsira úgy emlékezünk, mint a magyar operajátszás kiemelkedő Wagner-hősnőjére, különleges hangterjedelmű és hangerejű drámai szopránra, Európa legnagyobb operaszínpadainak ünnepelt csillagára" - idézte fel Vass Lajos, a dalszínház főigazgatója az énekesnő alakját. Delly Rózsi legenda volt, olyan művész, aki pontosan tudta, hogy a tehetség nemcsak adomány, hanem felelősség is - tette hozzá Nem hiszem, hogy a főigazgató úr a régi nagyok közül jobban ismerte volna Delly Rózsi pályáját, nagyságát, vagy az egy éve elhunyt Ilosfalvy Róbert művészetét (akinek a ravatalánál ő is ott volt, Szinetár Miklós és Csavlek Etelka emlékezett meg akkor az elhunytról), mint Ágai Karoláét, akinek a búcsúztatásán nem tartotta szükségesnek jelenlétét. Persze, számos egyéb elfoglaltsága lehet egy főigazgatónak, számtalan okot fel lehet sorolnia, miért nem vehetett részt a csütörtöki búcsúztatáson. De mégis, erre gondolva most valami keserűség fogja el a gyászoló-emlékezőt…
Bóka Gábor szép [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.bucsu+Ágai+karolatol+(2010+03+18)-670.html;búcsúzása[/url] Ágai Karolától...
Hollós Máté nem a Hungaroton képviseletében szólalt meg, hanem mint a Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány elnöke. Ennek volt örökös elnöke, Esztergom város díszpolgára, Szendrey-Karper Lászlóné Ágai Karola. http://www.parlando.hu/Ezerhuru.htm
Igen, az utolsó volt Csák József...
Ráadásul jó sokat bakizott a nevek kiejtésekor.-( Az utolsó -aki kvázi-magánemberként beszélt Csák volt? Teljesen igazad van-egyébként Hungaroton ügyben is. Egyébként, nem kell ismerni Ágai pályáját, hogy tudják-Gyurkovics utáni nemzedék legnagyobb koloratúr énekesnője volt-máig sincs utódja-szerintem.
