A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése (19.35 – 23.00)
Előtte Prológ (19.00 – 19.30)
Richard Strauss: A rózsalovag
Háromfelvonásos vígopera
Szövegét Hugo von Hofmannstahl
írta
Vez.: Solti Gyögy
Km.: Bécsi Állami Operaház Kórusa, Bécsi Filharmonikus
Zenekar
Szereposztás:
Werdenberg tábornagyné - Régine Crespin (szoprán)
Ochs báró - Manfred Jungwirth (basszus)
Octavian - Yvonne Minton (mezzoszoprán)
Faninal - Otto Wiener (bariton)
Sophie - Helen Donath (szoprán)
Marianne - Emmy Loose (szoprán)
Valzacchi - Murray Dickie (tenor)
Annina - Anne Howells (alt)
Rendőrbiztos - Herbert Lackner
(basszus)
A tábornagyné udvarmestere -
Hubert Prikopa (tenor)
Faninal udvarmester - Kurt Equiluz (tenor)
Vendéglős - Anton Dermota (tenor)
Jegyző - Alfred Jerger
(basszbariton)
Olasz énekes - Luciano Pavarotti (tenor)
Divatárusnő - Rosl Schwaiger
(szoprán)
Állatkereskedő - Karl Terkal
(tenor)
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése (19.00 – 20.45)
Richard Strauss: Salome
Egyfelvonásos opera
Szövegét Oscar Wilde azonos c.
színdarabja nyomán Hedwig Lachmann írta
Vez.: Philippe Jordan
Ea.: Bécsi Állami Operaház Zenekara
Szereposztás:
Heródes - Gerhard Siegel (tenor)
Heródiás - Michaela Schuster (szoprán)
Salome - Malin Byström (szoprán)
Jochanaan (Keresztelő János) - Wolfgang Koch (basszbariton)
Narraboth - Daniel
Jenz (tenor)
Heródiás apródja - Patricia Nolz (alt)
Első zsidó - Thomas Ebenstein (tenor)
Második zsidó - Andrea Giovannini (tenor)
Harmadik zsidó - Carlos Osuna (tenor)
Negyedik zsidó - Katleho Mokhoabane (tenor)
Ötödik zsidó - Jevgenyij Szolodovnyikov (basszus)
Első nazarénus - Clemens Unterreiner (basszus)
Második nazarénus - Mókus Attila (tenor)
Első katona - Ilja Kazakov (basszus)
Második katona - Stephano Park (basszus)
Egy kappadókiai - Ferdinand Pfeiffer (basszus)
Rabszolga - Lőkös Dániel (tenor)
(Bécs, Állami Operaház, 2023. február 2.)
Érdemes könyvtárban elolvasni a darabit, amely a Nagyvilág 1978. októberi számában jelent meg.
Egy másik Richardról kb. u.ezt a kérdést már átbeszéltük a dédunoka könyve kapcsán. Rövid válasz: sokat, nagyot.
A tegnapi maratonhoz: Tessék internetes keresést tartani Sven Delblanc: Az a szegény Richard c. drámájáról, megkeresni a Nagyvilág megfelelő számában, és jót röhögni a címszereplőn. A mű mondanivalója egyetlen mondatban: Mit képes egy jellemtelen zseni alkotni?
2018 ban volt egy jo Tosca Helsinkiben. Operavisio kozvetítette. Nézd csak meg legalább a második felvonást. Szerintem Stundyte nagyott alakított.
Jó ez a felvétel, egyedül Ausrine Stundyte nem tetszik, azzal a kicsi és fátyolosan-fedett-seszínű hangjával. Önmagában ez sem lenne baj, csak sajnos ő játssza Elektrát.
javit, ........./elektra/
Elektra, Salzburg, 2020
arte.tv/en/videos/098928-000-A/elektra
A bemutató után egy ideig fenn volt az egész, aztán letörölték.
A Salzburgi Elektra a Tubuson csak részletek.
Mi ez a felháborodás? Ashmik Grigorianra gondoltam, aki litván szoprán, neve ellenére. Az előadást a youtube-on láttam, annak alapján merészeltem véleményt nyilvánítani. Ön volt Salzburgban?
Ejnye Laci. Katit nem küldeni kell, hanem vinni. Tudod, van egy olyan magyar szólás, hogy "könnyű Katit táncba vinni" :)
.... csak a litván szoprán ? Ha nem kati lennél, valahová elkuldenélek.
litván énekesek - Urmana, Garanča, és a tobbi.
Honnan veszed a bátorságot , ha nem voltál Salzburgban , ilyen ítéletett hozzál ?
l
Enek az 1981-es filmnek (rendezője Götz Friedrich) nagyon érdekes a története. Ez egy stúdió-felvétel, a 86 éves Böhm dirigál, aki meg sem érte a film bemutatóját, mert a felvételt követően néhány hónap múlva meghalt. Aztán a filmet felvették az énekesekkel, úgy hogy zúdították rájuk az esővizet, és órákig hemperegtek a vízben, vérben, sárban. A szájmozgásukra szinkronizálták utólag a zenei felvételt. Olyan az egész film, mint egy némafilm korszakból való horrorfilm, de még annál is sokkal expresszívebb, groteszkebb és ijesztőbb, mert ennek hangja is van. Az énekesek többsége már túl van pályája csúcsán, de ez egy rendkívül szuggesztív és izgalmas előadás, valódi élmény, látnotok kell (és fogjátok is majd látni, magyar felirattal).
A másodikat én is megtaláltam. Az első valódi unicum lehet!
Végignézegettem legalább 7 felvételt, és végül kettő maradt, ami igazán tetszik, mind az énekesek, zenekar, vezénylés, rendezés és a kép- és hang minőség szempontjából. Az egyik az 1981-es Elektra film (Böhm, Leonie Rysanek, Astrid Varnay, Catarina Ligendza, Dietrich Fischer-Dieskau). Van egy blue ray változata, amely érdekes módon technikailag is egészen jó minőségű. A másik felvétel pedig ami maradéktalanul tetszik a 2014-es salzburgi előadás unitel felvétele (René Pape, Daniele Gatti, Iréne Theorin, Robert Gambill, Eva-Maria Westbroek, Waltraud Meier stb).
Az Elektra nem tetszett egyáltalán, előtte a Saloméban is csak a litván szoprán.
Sajna csak az arte felvételt sikerült megszereznem, ráégetett német felirattal. Kellene egy felirat nélküli verzió is. :)
Nagyon jo Elektra volt tavaly Salzburgban - Ausrine Stundyte, Tanja Ariane Baumgartner, Asmik Grigorian. Sajnos a Tubuson csak részletek vannak. De Te biztosan megtalálod valahol az egész darabot.
Stundyte kiválo litván szoprán.
Köszönöm szépen a javaslatokat. Nekidurálom magamat és végignézem mindegyiket, aztán majd meglátjuk, melyikhez lesz a legnagyobb affinitásom. Persze, húzok a régiekhez, de lényeges (sajnos) az a szempont is, hogy a hang- és képminőség ne legyen nagyon rossz. És jó lenne első nekifutásra valami hagyományosabb rendezés, hogy a meghökkentő megoldások ne vonják el a figyelmemet. Megvallom Stemme-t nem kedvelem, de azért ő is kap egy esélyt. És azért érdekel az Abbado féle felvétel is, mert Abbadót nagyon szeretem. Érdekes, hogy mennyi, jobbnál jobb videót lehet fellelni erről az operáról. Bezzeg az Árnyéknélküli asszonyból rosszabb a felhozatal, pedig az a nagy kedvencem, és jó lenne belőle egy olyan video felvétel, amely maradéktalanul tetszik.
Ha történelmi lecke fiúknak/lányoknak, akkor 1.-2. Ha friss termés, akkor az utolsó, amit mi is láttunk MET-stream-ben.
Az első kettő nálam holtversenyben áll!
Varnay- Rysanek - Böhm
Nilsson - Rysanek - Levine
Nilsson-Rysanek-Levine
Lenne egy kérdésem a Strauss rajongókhoz. Szeretnék egy picit foglalkozni az Elektrával. Van néhány video-felvétel, ami szóbajön, csak nem tudom, meyikbe érdemes igazán belemélyednem. Közülük melyiket javasoljátok? (Vagy esetleg Theorin, vagy valami más?)
Varnay-Rysanek-Böhm
Nilsson-Rysanek-Levine
Marton-Fassbaender-Abbado
Behrens-Voigt-Levine
Stemme-Pieczonka-Salonen
A Bayerische Staatsoper új Rózsalovagot mutat be március 21-én, ingyenes livestream formájában. Ehhez tartanak most vasárnap 11-től egy bevezető matiné beszélgetést az alkotókkal:
https://www.staatsoper.de/stueckinfo/online-matinee-zu-der-rosenkavalier/2021-03-14-11-00.html
Az a sírva elhaló hegedű az I. felv. végén, valami varázslat. (Még lehetne sorolni.)
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése (19:00 - 22.26)
Richard Strauss: A rózsalovag
Háromfelvonásos opera
Szövegét Hugo von Hofmannsthal írta
Vezényel: Sebastian Weigle
Km.: Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara ( karig.: Donald Palumbo)
Rendező: Robert Carsen
Szereposztás:
Werdenberg tábornagyné - Renée Fleming (szoprán)
,Octavian - Elina Garanča (mezzoszoprán),
Ochs báró - Günther Groissböck (basszus),
Sophie - Erin Morley (szoprán),
Faninal - Marcus Brück (bariton)
Marianne - Susan Neves (szoprán),
Valzacchi - Alan Oke (tenor),
Annina - Helene Schneiderman (alt),
Jegyző - James Courtney (basszus),
Olasz énekes - Matthew Polenzani (tenor),
Három nemesi árva - Maria D'Amato (szoprán), Christina Thomson Anderson, Rosalie Sullivan (mezzoszoprán),
Divatárus - Anne Nonnemacher (szoprán),
Állatkereskedő - Dustin Lucas (tenor),
Faninal udvarmestere - Scott Scully (tenor),
Rendőrbiztos - Scott Conner (basszus),
A tábornagyné udvarmestere - Mark Schowalter (tenor),
Vendéglős - Tony Stevenson (tenor),
Leopold - Stephen Paynter,
A tábornagyné négy lakája - Marco Jordao, Ross Benoliel, Daniel Smith, Edward Hanlon,
Pincérek - Brian Frutiger (tenor), Bradley Garvin, Brian Kontes, Christopher Job (basszus)
(New York, MET, 2017. május 13.)
Igencsak ütős előadás volt.
|
Ma esti operaközvetítés a Bartók Rádióban (19.35 – 21.30) Előtte Prológ (19.00 – 19.30) Szerkesztő: László Ferenc |
|
|
Richard Strauss: Elektra Egyfelvonásos opera Szövegét - Szophoklész nyomán - Hugo von Hofmannsthal írta Vezényel: Franz Welser-Möst Km.: Bécsi Filharmonikus Zenekar, Bécsi Állami Operaház Kórus Koncertegyesület (karig.: Ernst Raffelsberger) Rendező: Krzysztof Warlikowski Szereposztás: Klütaimnesztra - Tanja Ariane Baumgartner (alt), lányai: Elektra - Aušrine Stundyte (szoprán) és Krüszothemisz - Asmik Grigorian (szoprán), Aegiszthosz, Klütaimnesztra második férje - Michael Laurenz (tenor), Oresztész, Klütaimnesztra fia - Derek Welton (bariton), Oresztész nevelője - Tilmann Rönnebeck (basszus), Oresztés bizalmasa - Valeriia Savinskaia (szoprán), Az uszályhordozónő - Verity Wingate (szoprán), Egy fiatal szolga - Matthäus Schmidlechner (tenor), Egy öreg szolga - Jens Larsen (basszus), Felvigyázónő - Sonja Šarić (szoprán), Öt cseléd - Bonita Hyman (alt), Katie Coventry (mezzoszoprán), Deniz Uzun (mezzoszoprán), Sinéad Campbell-Wallace (szoprán), Natalia Tanasii (szoprán) (Salzburg, Felsenreitschule, 2020. augusztus 1.) |
|
Pesti Hírlap. 1928. június 9.
"Strauss Richárd és Jeritza Mária"
A párizsi vendégszereplés utóhangjai. — Egyiptomi Heléna. — Zene — problémák nélkül.
Jeritza Mária párizsi vendégszereplése körül tartó viták még mindig nem ültek el.
Jeritzának a bécsi operával való háborúsága most különösen súlyosan esik a latba, mert itt mutatnák be Strauss Richárdnak legújabb operáját, az Egyiptomi Helénát. A mester kijelenti, hogy ragaszkodik Jeritzához s a közoktatásügyi minisztérium, az állami színházak igazgatója békitgetik az énekesnőt.
Strauss Richárd az új operájáról így nyilatkozik:
— Félek, — mondta gúnyosan — hogy a zeném nagyon is melodikus és harmonikus. Az ultramodern füleknek semmiféle problémát nem nyújt, pedig a problémát végtelenül szeretik azok, akik — tökéletlenek. Mozartban sincs probléma, helyesebben olyan problémák vannak, melyeket megoldott, minekelötte elénk tett volna. Egyébként azon igyekeztem, hogy a zeném nemes, görögös legyen, hasonló ahhoz a stílushoz, melyben Goethe az Iphigeniát irta meg.
A szövegkönyv — mint ismeretes — Hugo von Hofmansthalnak, a bécsi költőnek a müve, aki a tárgyat az Odyssea negyedik énekéből, illetve Euripides egyik tragédiájából vette, mely szerint Helénát nem is rabolta el Páris, csak egy hozzá hasonló bábot, mig az igazi királynét Egyiptomba vitték, ahol békességben élt Proteusz udvarában. Eszerint a fölszarvazott férjek ősapja és mintaképe, Menelausz. a legboldogabb férj volt, sohasem csalták meg és mikor Trója bevétele után hajóját kedvező szelek Egyiptom partjaihoz vitték, ismét meglelte hűséges feleségét, aki talán még Pénelopénál is hűségesebb volt.
Strauss Richárd végül ezt a kijelentést teszi:
— Remélem, hogy ez a veszedelmes hölgy, aki előidézte a trójai háborút és annyi viszontagságot zúdított rám, mig a munkámat írtam, végül is szerencsét hoz mind a költőnek, mind a zeneszerzőnek.
Épp most megy a Bartók Rádióban: archív élő felvételről operaközvetítés
19:00 – 21.45 Richard Strauss: Arabella
Háromfelvonásos opera
Szövegét Hugo von Hofmannsthal írta
Vez. Joseph Keilberth
Km.: Bécsi Állami Operaház Ének- és Zenekara
Szereposztás:
Waldner gróf - Otto Edelmann (basszus),
Adelaide, a felesége - Ira Malaniuk (mezzoszoprán),
Arabella - Lisa Della Casa (szoprán),
Zdenka - Anneliese Rothenberger (szoprán),
Mandryka - Hugh Beresford (bariton),
Matteo - Ivo Žídek (tenor),
Elemer - Anton Dermota (tenor),
Dominik - Hans Christian
Lamoral – Robert Kerns (basszus),
Fiakermilli – Mimi Coertse (koloratúrszoprán),
Jövendőmondó – Margareta Sjöstedt (szoprán)
(Felv.: Bécs, Staatsoper, 1964. június 21.)
19:00 – 19.30 Bartók Rádió
Prológ
Richard Strauss: Salome
A mikrofonnál: László Ferenc
2020.06.16 19:35 - 21:13 Bartók Rádió
Richard Strauss: Salome
Egyfelvonásos opera
Szövegét Oscar Wilde írta
Vez.: Kirill Petrenko
Km.: Bajor Állami Operaház Zenekara
Szereposztás:
Herodes - Wolfgang Ablinger-Sperrhacke (tenor),
Herodiás - Michaela Schuster (mezzoszoprán),
Salome - Marlis Petersen (szoprán),
Jochanaan - Wolfgang Koch (bariton),
Narraboth - Pavol Breslik (tenor),
Apród - Rachael Wilson (kontraalt),
Első zsidó - Scott MacAllister (tenor),
Második zsidó - Roman Payer (tenor),
Harmadik zsidó - Kristofer Lundin (tenor),
Negyedik zsidó - Kevin Conners (tenor),
Ötödik zsidó - Peter Lobert (tenor),
Első nazarénus - Callum Thorpe (basszus),
Második nazarénus - Ulrich Ress (tenor),
Első katona - Kristof Klorek (basszus)
Második katona - Alexander Milev (basszus),
Egy kappadóciai - Milan Siljanov (basszus),
Egy rabszolga - Mirjam Mesak (szoprán)
Bartók Rádió ma délutáni műsorán szerepel
12:36 – 13:47 Hangversenykülönlegességek
A Magyar Állami Hangversenyzenekar Richard Strauss-hangversenye
Vezényel: Ferencsik János
Schiff András – zongora,
Magyari Imre – kürt
1. Burleszk (Schiff),
2. Esz-dúr kürtverseny (Magyari),
3. Imígyen szóla Zarathustra – szimfonikus költemény
(Erkel Színház, 1978. március 20.)
RICHARD STRAUSS
(1864.VII.11. München – 1949.IX.8. Garmis Partenkirchen)
69 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el RICHARD STRAUSS, német zeneszerző.
Rá emlékezve idézek egy részletet Matthew Boyden könyvéből:
»Epilógus: Egy túl hosszú élet
Richard Strauss volt az utolsó tisztán német zeneszerző – végső pontja a kulturális tapasztalat fejlődési görbéjének, amely Mozartból fakadt, Beethoven fejlesztette, és Wagner eszményítette. Akárcsak bálványaié, Strauss ösztönei, filozófiája és zenéje is a német történelem évszázadaira vezethetők vissza. Ha nem lett volna háború, ugyanezt lehetett volna elvárni követőitől, de a Harmadik Birodalomnak és örökségének rohamos tagadásával a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is, és a háború utáni német zeneszerzők, néhány kivétellel, mindennel kísérleteztek, csak éppen a német hagyománnyal nem. Reaktív mozgalmak, mint amelyek Darmstadtból nőttek ki az 1950-es esztendőkben, átpolitizált, baloldali, antiromantikus, nemzetietlen és társadalmilag tudatos esztétikához nyúltak, s éppoly ellenségesen viseltettek a „kizsákmányoló” burzsoázia iránt, amennyire kevés közük volt az „üldözött” többséghez. Ám ha Strauss pszichológiája és zenéje a fejlődés terméke, akkor szakított mintaképeivel: hitte, hogy a zene komponálása, előadása és terjesztése fontosabb, mint a nép, amelynek íródott.
A művészetben Strauss megoldást tételezett fel, a személyes és a nemzeti identitás tükröződését, és eseményt, amelyre minden egyes nemzedék törekszik. A művészet a hagyomány újra feltalálása; ennek a folyamatnak szentelte életét, és általa szükségszerű kapcsolatot érzett elődeivel. Zenéje, a Domestica és az Intermezzo kivételével, megkerüli a viszonylagos társadalmi tapasztalatot. Egyenrangú társaitól és a „való élet” folyamatától kevés ihletet kapott, vagy egyáltalán semmit, s élvezhette ugyan a nyilvános csodálatot, és a vele járó gazdagságot, de viszolygott a mindennapi emberekkel való érintkezéstől. Antiszociális teremtmény lévén, olyan humanisztikus idealizmus motiválta, amely kizárta az együttérzés és a közösségi érzéket. A Strauss utáni német zene keserű iróniája, hogy míg ő a többség számára érthető és népszerű zenei nyelvvel volt megáldva, sohasem használta olyasminek a kifejezésére, amihez a többség tartósan kapcsolódhatott. Hans Werner Henze zeneszerzőt és kortársait viszont társadalmi és politikai vonatkozású etikai kérdések mozgatták, csakhogy ezeket nem tudták a többség által élvezhető zenében kifejezni.
A társadalmi valóság és a művészet funkciója közötti összhang hiánya jellemzi Strauss lutheránus menekülését a múlt valamiféle romantikus irracionális, nem európai és elképzelt Németországába – ahonnan viszonylagos biztonságban figyelhetők a modernizmus pusztításai és a hagyomány hanyatlása. De még ha homokba dugta is a fejét, hallotta a progresszívizmus moraját, és végső depressziója sokban köszönhető a német nép jövőjét illető aggodalmának, az atonális esztétika, gyorsuló előretörésének fényében.
A háború után egyszer felkereste egy fiatal zeneszerző, frissen befejezett szeriális művével. Strauss átlapozta a kottát, és megkérdezte: „Maga tehetséges – miért komponál ilyesmit?” A történet ugyan apokrif, de egybehangzik azzal, hogy Strauss képtelen volt megérteni a tonalitás elvetését. Felismerte annak szükségét, hogy túl kell látni a kései romanticizmuson – amely erőfeszítéséhez legalább négy remekművű operájával járult hozzá, – de ez sohasem tompította a bécsi modernizmus iránti gyűlöletét, hiszen a tonalitás és a tonalitást képviselő szimbolizmus az ember legnagyobb civilizáló teljesítménye. […]«
Matthew Boyden: Richard Strauss, Weidenfeld & Nicobson, London 1999.
Fordította: Borbás Mária
Ismét láthatjuk a televízió képernyőjén ma éjjel:
M3 csatorna, 23.00 – 0.05
Richard Strauss: A rózsalovag - a TV Zenei Klubjának nyilvános adása az Olimpiai csarnokból.
(MTV, 1978. június 21. 21.45 -)
A művet bemutatta és vezényelte: Mihály András.
Közreműködött: Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Sudlik Mária, a Magyar Állami Operaház magánénekesei, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.
Műsorvezető: Antal Imre
Szerkesztő: Fellner Andrea
Vezető-operatőr: Szabados Tamás
Rendezte Bánki Iván.
Nyúl (Bob)megvan, megpedikűröztük, -manikűröztük az ünnepre. A sün (Pötyi) két hónappal múlt hatéves, távoltartja magát az emberiségtől. Teljesen belelkesült a főtt sonkától, és a tojásos galuskától, a salátát meghagyta (gondolom, a nyúlnak).
Macskákkal kapcsolatban a "rossz" fogalma értelmezhetetlen, bár az enyém beleillik a huncutok halmazába. Nyúlhelyzet?
Van egy eladó jegyem a Magyar Állami Operaház Strauss - Elektra 2017. május 14. vasárnap 11 órai előadására 1700 forintért. A jegy a II. emeleti jobb 11-es páholyba, a 2. sor 1. székre szól. Elektronikus jegy, az eredeti ára 2700 forint volt.
Kedves macskás, benned két Sybilla veszett el...!
Szíves megtekintésre ajánlom: Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek, 2998
Szerintem az Intermezzóra gondolt:)
Bizony! "Richard Strauss - és ez a ritkaságszámba menően tökéletes előadás több figyelmet érdemelne." !!! " ...eredeti, straussi környezetet is képes lesz egyszer érdekfeszítően megrendezni." Kifejtené bővebben? -Mert pontosan szólva fantasztikus a rendezés! Az alapötlet , és a színpadi megvalósítás is! Lenyűgöző este volt! Gratulálunk!
A budapesti operajátszás történetének jelentős pillanatait éltük át az elmúlt néhány napon. Hangzásban elvitathatalan világszínvonalat mutatott a két Strauss-opera! Igazi díva született, egészen fiatal énekeseket hallhattunk felsőfokon énekelni. A rendezés? Jó! Ez a fiatalember annyi nagyszerű ötlettel hozakodott elő, hogy talán még az eredeti, Straussi környezetet is képes lesz egyszer érdekfeszítően megrendezni. Figyelemre méltó, hogy nem kellett nyüzsgő kukachalomból kivadászni a protagonistákat. A kétnyelvű szöveggel kapcsolatban: végre tudomásul kell venni mindenkinek, hogy felelősséget jelent egymás mellett megjeleníteni a két szöveget! A MűPás Wagnerek során tapasztalhattuk, hogy a nevetségesség határáig eltérő szövegképekre felszisszen a közönség. A nézőt nagyon bosszantja és műélvezetében durván korlátozza, ha ordító eltéréseket tapasztal, főleg akkor, ha a pontos szövegkönyv jóval előbb már olvasható az előadók honlapján. Kár, hogy kedvenc internetes lapunk Főtémája egy ilyen felemelő pillanatban a hazai csoda helyett a Salzburgi Ünnepi Játékok (jókora késéssel)... Kár, hogy az [url]http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=56;éppen nagyon aktuális[/url] fórumot rendre kitolja két másik, egyre jobban burjánzó, rekordsebességgel szaporodó fórum. Noha nyugodtan folyhatnának a csevegést akár privátban is, hiszen a bejegyzések 99 %-a ugyanattól az egy, esetleg két fórumozótól ered, közérdeklődésre számítani ezek szerint hiú remény. Richard Strauss - és ez a ritkaságszámba menően tökéletes előadás több figyelmet érdemelne.
