Ma éjjel két Requiem-előadás televíziós felvételét láthatjuk az M5 csatornán, egymást követően: 21:35 - 23:20 Verdi: Requiem - A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án. Km.: Shirley Verrett, Jelena Obrazcova, Kelen Péter, Nyikolaj Gyaurov, a Milánói Scala Énekkara és Zenekara Vezényel: Claudio Abbado |
Ligeti György: Requiem (2018)
A Bartók Rádió sugározza ma este
19.00 – 20.31
Giuseppe Verdi: Requiem
Ailyn Perez (szoprán)
Michelle DeYoung (mezzoszoprán)
Matthew Polenzani (tenor)
Eric Owens (basszus)
A Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara (karig. Donald Palumbo)
Vezényel: Yannick Nézet-Séguin
/New York, Metropolitan Operaház, 2021. szeptember 11./
Bartók Rádió, 19:35 – 20.29
Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem K. 626
Csengery Adrienne (szoprán),
Bokor Jutta (alt),
Fülöp Attila (tenor),
Polgár László (basszus),
Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc),
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
Vezényel: Lehel György
(Zeneakadémia, Nagyterem, 1985. január 4.)
(Ism. március 22., 12.36)
2020.11.02 21:55 - 22:55 M5 (HD)
|
EBU koncertek 2020 |
|
|
W.A.MOZART: REQUIEM - KONCERT A BURGOS-I SZÉKESEGYHÁZBÓL W. A. Mozart: Requiem, a rejtélyek és legendák övezte zenetörténeti gyémánt, a Burgoszi Székesegyház 800. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozaton hangzott el a csodálatos történelmi és művészeti környezetben, Ramón Tebar vezényletével. Sylvia Schwartz-Szoprán, Marifé Nogales-Mezzoszoprán, Toby Spence-Tenor, Alexander Tsymbalyuk-Basszus, valamint a Burgosi Katedrális Kórusa - karigazgató: Andrés Maspero, a Burgosi Katedrális Szimfonikus Zenekara Karmester: Ramón Tebar |
|
Ma este: Duna World 19.30 – 20.25
Ünnepi koncert közvetítése a Szent István Bazilikából
(2010)
Mozart: Requiem
Wierdl Eszter (szoprán),
Vizin Viktória (mezzoszoprán),
Brickner Szabolcs (tenor),
Kovács István (basszus)
Közreműködik:
Győri Filharmonikus Zenekar
Debreceni Kodály Kórus (vezetőkarnagy: Pad Zoltán)
a Szent István Bazilika kórusa (karigazgató: Fehér László)
Vezényel: Berkes Kálmán
Bartók Rádió ma esti - élő - oratóriumközvetítése
Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 2019-11-13
19:35 -21.06 Giuseppe Verdi: Requiem
Ea.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
Km.: Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András (ének)
(Ism. november 25., 12.36)
Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2019. november 1. péntek, 19:30 —kb. 21:45
Schubert: I. (D-dúr) szimfónia, D. 82
Donizetti: Requiem
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Concerto Budapest
Vezényel: Speranza Scappucci
Közreműködők:
Pasztircsák Polina - szoprán
Láng Dorottya - mezzoszoprán
Alekszej Tatarincev - tenor
Franco Vassallo - bariton
Kovács István – basszus
Zenés színház és egyházi zene:két külön világ. Ezért is izgalmas tapasztalat, ha valaki a szerző operáinak ismeretében először hallja Verdi Requiemjét, Rossini Stabat Materét vagy Petite Messe Solennelle-jét. Hasonló élményben lehet részünk a Szerelmi bájital és a Don Pasquale szerzőjének gyászmiséjét hallgatva.
„Ez az utolsó jele szegény Bellini iránt érzett barátságomnak” - írta a Messa da requiem keletkezésének hátteréről Gaetano Donizetti, aki akkor kezdte komponálni e művét, amikor 1835-ben, Párizsban, a Lammermoori Lucia próbái közepette hírül vette a nála négy esztendővel fiatalabb, nagyra becsült pályatárs halálát. Vagyis Donizetti gyászmiséjének keletkezését is egy másik nagy alkotó távozása ösztönözte, akárcsak Verdiét, akinek először Rossini, majd Manzoni elhunyta szolgált késztetéssel a maga Requiemjének megírásához.
Abból a szempontból is párhuzamba állítható a két mű, hogy Donizetti sokáig kallódott, s hanglemezen is csak 1989-ben kiadott műve a Verdiéhez hasonlóan megőrzi az operai dallamosságot - az elemzők részben a Verdi-Requiem előfutárát is felfedezni vélik benne -, bár kontrapunktikus részleteket is tartalmaz.
A koncert izgalmas különlegessége, hogy a fotómodell szépségű Speranza Scappucci személyében hölgy vezényli az előadógárdát, azt a folyamatot jelezve, amelynek eredményeként az utóbbi évtizedekben a női nem a karmesteri művészet teljes jogú képviselőjévé vált. A negyvenhat éves itáliai maestra a római Conservatorio di Musica Santa Cecilia és a New York-i Juilliard School of Music neveltje, Riccardo Muti egykori asszisztense. Repertoárja korántsem csupán az olasz mesterek műveire korlátozódik.
A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.
/Forrás: Müpa honlapja/
Ma éjjel ismét láthatjuk a televízió képernyőjén - M3 csatorna, 23.10 -
Verdi: Requiem
A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
Műsorvezető:
- Sediánszky János
Rendezte: Apró Attila
Talán nem véletlen: a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" mai adásában utolsóként felcsendült zenei részlet Verdi Requiemjének utolsó tétele, a „Libera me” volt: a bejátszott stúdiófelvételen Ľuba Orgonášová énekel, a Forradalom és Romantika Zenekarát és a Monteverdi Kórust Sir John Eliot Gardiner dirigálja; Halottak napján ez a zenekar és énekkar nevezett karmesterükkel ma este a Müpában lép fel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), ahol - mily' véletlen! - előadásukban Verdi Requiemje hangzik el. Az énekes szólisták lesznek: Corinne Winters, Ann Hallenberg, Edgaras Montvidas, Gianluca Buratto.
Az Opera művészei a Zsidó Művészeti Napok nyitóelőadásán
2018. május 28-án a Defiant Requiem – Verdi Terezínben című előadással veszi kezdetét a Zsidó Művészeti Napok. A Vígszínházban rendezett produkcióban az Opera művészei, Zenekara és Énekkara is közreműködik.
"A Defiant Requiemet bemutató est nem csupán a kórusmű előadása. Sokkal több annál. Murry Sidlin koncertdrámája méltó tisztelettel adózik a koncentrációs táborokba hurcolt és ott meggyilkolt embereknek. A koncertdráma során, Murry Sidlin vezényletével és előadásában Giuseppe Verdi varázslatos zenéjével párhuzamosan hallhatjuk az eredeti kórustagok, a néhány túlélő beszámolóját és láthatunk részleteket abból az 1944-es náci propagandafilmből, amellyel az egész világot meg akarták téveszteni a koncentrációs táborban uralkodó körülményeket illetően. A Defiant Requiem Alapitvány Murry Sidlin irányitása alatt járja a világ nagy városait, emlékezik és emlékeztet."
Író, rendező, karmester: Murry Sidlin
Közreműködik:
Béres Ilona (női mesélő),
Bálint András (férfi mesélő),
Ádám Zsuzsanna (szoprán), Fodor Bernadett(mezzoszoprán), Boncsér Gergely (tenor), Kovács István (basszus),
valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (mb. karigazgató: Csiki Gábor)
A Zsidó Művészeti Napok és a Magyar Állami Operaház közös produkciója.
Ma este a Classica TV-csatorna közvetíti
20.29 – 21.59 Verdi: Requiem
Ea.
Kraszimira Sztojanova (szoprán),
Anita Rachvelishvili (mezzoszoprán),
Francesco Meli (tenor),
Riccardo Zanellato (basszus)
Bajor Rádió Ének- és Zenekara
Vezényel: Riccardo Muti
(München, Herkulessaal, 2017. november 2.)
(Ism. február 7., 13.29)
És, ahogy ppp-nek már írtam, életemben nem hallottam olyan gyönyörűen az Offertorio záró zenekari taktusait, olyan ihletetten.
No, akkor ma este lemérem másodpercre pontosan! -:)
Tekintve, hogy életem során minimum 50 Verdi Requiemet énekeltem, merek nyilatkozni a tempókról, ha szabad.
Természetesen Önnek tökéletesen igaza van: az 1:25-os Requiem előadás teljesen normális tempójú. Amin én vehettem részt, abban az 1:26-ban már benne volt a végén taps, meghajlások, ruhatár, színházból történő kivonulás is. Így a tényleges zenére maradt 1:15, mely Cilike fórumtársunk szerint lassabb is volt a szokásosnál. Biztos neki is igaza van. Érdeklődéssel várom a mai estét.
A Requiem 1:25-ös előadása teljesen normális tempókat jelez. Van néhány olyan felvétel is, amelyik 1: 19-es, azaz ráfér egy cd-re is. És még azokat sem találtam extrémen gyorsnak. A tegnapi előadásban nem a tempók jelentettek problémát.
Nem lett lekergetve. Teljesen normális tempók voltak, még kicsit lassabbak is a szokottnál.
Egyáltalán nem értek a zenei megoldásokhoz, botfülem van. De a következőket tapasztaltam:
19,30-kor kezdett a zenekar bevonulni, hangolás, énekkar, szólisták, 19,40-kor elkezdték. Taps, ruhatár, tömeg, erkélyről lemenés, a színház előtti óra 21,06-ot mutatott.
Azaz kb. 75 perc alatt, az előző hozzászóló szavát idézve: "lekergették".
Milyen volt az előadás? Morandi néhány évvel ezelőtt az Operaházban lekergetett egy Requiemet mintegyletudni a kötelességet. Remélem, ez a mostani méltó volt a nap tartalmához, hangulatához.
Tegnap volt egy szinte teltházas Requiem előadás az Erkel Színházban. A jegyen - Verdi mellett - fel volt tüntetve, hogy "56-os rekviem", de szerencsére ünnepi beszédek nem hangzottak el.
Van valakintek véleménye a megvalósított produkcióról, mely tulajdonképpen a holnapi - Nemzeti Gyásznap-i - előadás főpróbájaként is felfogható volt?
Emlékeztető:
Postřižiny - film režiséra Jiřího Menzela
M5 - ma, 21:15 - cseh nyelven, magyar felirattal
Ez a felvétel tényleg az elmúlásra emlékeztet. Dirigens, három énekes már nincs köztünk...
Felejthetetlen, örök élmény volt és maradt ott lenni ezen a koncerten.
Ma éjjel az M3 csatorna sugározza:
2017. november 2. csütörtök 23:20 - 01:10
Verdi: Requiem
A Milánói Scala együttesének vendégfellépése az Erkel Színházban, 1981. június 16-án.
Shirley Verrett
Jelena Obrazcova
Kelen Péter
Nicolai Ghiaurov
Milánói Scala ének- és zenekara
Vezényel: Claudio Abbado
(90 perc)
Rendezte: Apró Attila
Bartók Rádió, ma 12.36 – 14.01 Arturo Toscanini 150 XV/15. rész Verdi: Requiem Ea. Zinka Milanov, Bruna Castagna, Jussi Björling, Nicola Moscona - ének, Westminster Kórus, NBC Szimfonikus Zenekara, vez. Arturo Toscanini (New York-i Carnegie Hall, 1940. november 23.)
Bartók Rádió közvetíti este felvételről 19.35 – 20.55 Verdi: Requiem Kolonits Klára, Schöck Atala, Stuart Neill, Vazgen Gazarian – ének Magyar Állami Operaház énekkara (Karig: Strausz Kálmán), és Zenekara, Vezényel: Daniele Rustioni Magyar Állami Operaház, 2016. október 31. (Ism. február 13., 12.36)
A Turandot felújításon (1958) Takács Paula és Laczkó Mária volt Turandot.
nem azt 4o-es évek végén illetve az 5o-es évek elején énekelte,időnként , ezzel egy időben Santuzzát is.
Turandotot nem énekelt már akkoriban?
Delly Rózsi abban az időben már szinte csak Wagnert énekelt Amnerisen és Gertrudiszon,Juditon kívűl.Izoldára készült.Egy elnehezedett hangon az kerti kép Fátyol legendája koloratúráival már nem tudott nagyon mit kezdeni.Egyébként régen szokás volt az Operaházban kihagyni egy- egy áriát,ha indiszponált volt az énekes .Számos esetben hallottam úgy Don Juant,mert akkor még így játszották,hogy Donna Anna akkor úgynevezett székáriája kimaradt.
OFF: Jó régen hallottam ezt a felvételt. Autóban hallgattam, arra emlékszem, hogy Erzsébet nagyáriája és záró kettőse Carlosszal (Osváth, Simándy) nagyon megindított. Ha nem tévedek, Delly Rózsi volt Eboli. Sohasem láttam őt ebben a szerepében (Amnerisként igen), sőt a Don Carlost sem abban a klasszikus produkcióban, csak később, a Mikó-féle felújításban. Számos oka lehet annak, hogy miért hagyták ki Eboli első áriáját (Delly teherbíró képessége biztosan nem, legfeljebb esetleges gyengélkedése), az is lehet, hogy a Nagyszínház nem akarta, vagy csak a felvételből vágták ki. Védőbeszédemet a rövid magánhangzók elnyújtásáról megírtam az Operaház-topic 57582. sz. hozzászólásában.
Jogos. Azonban ez kismiska ahhoz képest, hogy az ugyanabban az időben a Bartók Rádióban sugárzott moszkvai előadásból hiányzott Eboli szaracén-királyos áriája, a hölgyek kórusa után egyből beszomorkodott a királyné. Posa pedig így búcsúzik Don Carlotól: ...fóóóó- gadd el, óóó, karlóóóóóóó - szszsz. A súgó meg szinte főszereplő.
Szép!! Sokkal jobb, mint vártam. Mondjuk én a szerepet az övénél sokkal sötétebb hangon szeretem, de ettől függetlenül meglepően jól csinálta. (Azt persze nem tudjuk, élőben hogy szólt.)
Akármi legyek, ha „mon coeur”-t ejt, és nem „mon caur”-t... Jó erős hangja lehet, de erősen vibrátósnak is találom. A Sámsonét is. (Lehet, hogy ez rendezői utasítás: hűvösek az éjszakák a Sorek völgyében, ők pedig nincsenek rendesen felöltözve.)
Én bárkit meghallgatnék, ha annyi óradíjat fizetnének érte, amennyiből szponzorálni tudnám a Sámson és Delila 1964-es felújításának rekonstruálását az Erkel Színházban. Ám ha ez sikerülne, a legnagyobb bajba kerülnék: azt hiszem, nem találnék az előadásba Sámsont és Delilát.
A csókjára sem vagy kíváncsi? [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZADBgZIeTVN1Gr4mH1C4TJOdsWmSCmdW9X;Barcellona-Dalila 16.11.15. Torino[/url]
Úristen... anti-Delila. Ha óradíjat fizetnének érte, akkor se hallgatnám meg. (Épp mostanában hallgattam a művet Obrazcovával, Horne-nal, Cossottóval, Bumbryval, Stevensszel, Dalisszal - félő, hogy Barcellona asszony rosszul jönne ki az összehasonlításokból. Én még rosszabbul.)
[url] http://momus.hu/article.php?artid=7002&cat=22&recid=7002; Művészi erőfeszítések az Erkel Színház két hangversenyén, PR-erőfeszítés nélkül – Verdi Requiemje és Erkel Bátori Mária című operájának koncertszerű előadása [/url] Café Momus - IVA, 2016-11-13 [ Budapesten ] Kiragadok egy részt IVA koncertbeszámolójából: 2016. november 4. Erkel Színház Giuseppe Verdi: Requiem szoprán – Kolonits Klára alt – Schöck Atala tenor – Stuart Neill basszus – Palerdi András a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara vez.: Daniele Rustioni karig.: Strausz Kálmán „ Palerdi András teljesítménye azt mutatta, hogy jobb kondícióban alkalmas lehetne a basszus szólamára. Stuart Neill megszólalásakor igazolta, miért bízzák rá fizikai alkatát figyelmen kívül hagyva hősszerelmesek megjelenítését, ám falzett-alkalmazása hamar csalódást okozott annak, akinek ez az éneklési mód sohasem tetszik, sajnos én is ilyen vagyok. A pianók tisztelője-, de nem feltétlen rajongójaként valószínűleg nem bántam volna, ha Neill szabadjára ereszti a hangját, s így éneke, ha nem követi is nagy elődök gyakorlatát, megnyilatkozik. Viszont ebben a metafizikailag oly súlyos operazenében revelatív éneklést hallottunk Kolonits Klárától, aki a Libera me tételben végképp nem hagyott kétséget afelől, hogy autentikus tolmácsolója a szopránszólónak. Hangja ragyogó fénnyel szárnyalt – az egekben is hallani kellett –, amihez eszményien simult jelenlegi legszebb fényű mezzónk, Schöck Atala hangja. Két nagyszerű női szólista, kiváló énekkar és zenekar, valamint az Erkel Színház helyszíne – nem kevés pozitívum egy akár katartikus megszólaltatáshoz, a kevésbé jó formát mutató férfi szólisták negatívuma ellenében sem. Hogy merre billen ilyenkor mégis a mérleg serpenyője, alighanem a karmester teljesítményén múlik. Nem tudom, képességei vagy kellő diszpozíciója hiányában keresendő-e a csaknem balsiker, de hogy magam ne csússzam a negatívumokat okádó szerepébe, megragadom az alkalmat arra, hogy emléket állítsak Daniele Rustioni csodálni valóan szép hajának.”
Haandel jóvoltából :-) ma meghallgathatjuk [url]http://www.teatroregio.torino.it/node/6037/locandina;Barcellonát[/url] Dalilaként a Teatro Regio -ból.
Akkor mondhatnám viccesen, hogy már ketten vagytok -:) De nem mondom. Abbadónak a halál árnyékában készült felvételét karmesteri, zenei szempontból én is csodálatosnak tartom, és éppen személyes érintettsége folytán kivételes drámai ereje és igazsága van. A négy énekes azonban meg nem közelíti a 70-es felvétel kvartettjét. Négy énekes csoda helyett négy totális középszer, de akkor még nagyon udvariasan fogalmaztam. (Barcellonát hallottam élőben is Bécsben, a leggyengébb mezzo szólisták egyike volt, akit életemben hallottam. Rosszabb, mint Takács Klára, pedig hát nála rosszabbat tényleg nehezen tudnék mondani.)
Kedves parampampoli, lám-lám, mégsem vagyok egyedül a véleményemmel. Ezt találtam: :-) ___________________________________________________ Milyen zenét hallgatsz most? • 16656 2008-09-03 19:26:20 tiberio Verdi: Requiem Gheorghiu, Barcellona, Alagna, Konstantinov/Abbado Berliner Philharmoniker / 2001 Live EMI A létező egyik legjobb felvétel, a létező egyik legjobb karmesterrel! Imádom!
hát, igen, ezt benéztem, 9. sorban ültem
A Traviátán én is közel ültem az énekesekhez! Mégis volt olyan, akit alig hallottam, vagy inkább, bár csak ne hallottam volna, amikor mégis valamit hallottam belőle! Szóval érted?
Tisztelt "takatsa"! Ha már volt olyan kedves és helyesbítette az Operaház II. és III.emeleti erkély differenciáját, legyen olyan szíves tegye ezt meg az Erkel Színházzal is. Ott az egyetlen erkély középen 14 jobb-és baloldalt csak 13 sorból áll. Akusztika tekintetében természetesen Önnek tökéletesen igaza van.
Bocs nem II, hanem III. emelet.
Tudod, a Traviata az Operaházban volt. És ott a II. em. erkély, jobb első sorban ültem, ami szinte a szinpad fölött van, tehát igencsak közel az énekesekhez. Amúgy az egy fantasztikus hely, mert rálátásom van az egész zenekarra, és a karmester munkájára. Az Erkelben viszont az erkély 18 (vagy 19?) sora egy jó hely, pontosan középütt, mindent lehet látni, az ember a lábát is ki tudja nyújtani, de az igencsak messze van a színpadtól, ami akusztikában jelenthet valamit. Persze azért Erwin Schrott hangja ezen a helyen is érvényesült, de az tavaly volt.
Cilike, lehet, hogy rosszul hallottad ott hátul, egy csepp megingás nem volt, épp ezt húztam alá az előbb. A többi kitételeddel maximálisan egyetértek.
