8 -zéta- 2009-02-26 14:47:50 [Válasz erre: 7 Speranza 2009-02-26 14:40:02]
Igazad van, unikum. Vagy két hete a Bartókon, a Muzsikáló délutánban bejátszották vele a Xerxesből a largot. Legnagyobb meglepetésemre, minden frázis végén csinált egy gyönyörű trillát, mint egy vérbeli régizenész. Otthon a tubuson belehallgattam egy-két másik tenorsztár felvételébe, persze egyikük sem csinálta meg...
Igazad van, unikum. Vagy két hete a Bartókon, a Muzsikáló délutánban bejátszották vele a Xerxesből a largot. Legnagyobb meglepetésemre, minden frázis végén csinált egy gyönyörű trillát, mint egy vérbeli régizenész. Otthon a tubuson belehallgattam egy-két másik tenorsztár felvételébe, persze egyikük sem csinálta meg...
7 Speranza 2009-02-26 14:40:02
Domingo - unikum. Egyszeri és megismételhetetlen csodája az opera történetének. Ha azt mondom, ő volt a huszadik század utolsó harmadának legnagyobb tenoristája, még semmit sem mondtam. Ő az egyetemes operatörténet egyik legnagyobb művésze, hangfaji - sőt énekesi megkötés nélkül. Hiszen vezényel is, operát igazgat, s még ki tudja mi minden egyebet csinál. De azért leginkább mégiscsak énekes, ő, sőt énekes-színész, hiszen a matéria nála mindig csak eszköz a jellemábrázolás szolgálatában. Bevallom, nem voltam mindig Domingo-fan, kezdetben Pavarotti, Begonzi és Del Monaco voltak a kedvenc tenorjaim. Domingo egyikükre sem hasonlít, de kicsit mintha ötvözete lenne az utóbbi kettőnek. Ha Bergonzi hajlékony, elegáns frazírozását Del Monaco sötét, baritonális ércfényű tónusába oltanánk, ilyesféle elegyet kapnánk. De Domingo azért egyedüli és utánozhatatlan, mert nem hasonlít egyetlen más tenorsztárhoz sem. Hangját bármelyik felvételén azonnal fel lehet ismerni, a senki másra nem jellemző egyedi tónusáról és énekstílusáról. Saját bevallása szerint sosem volt igazán biztos magas céje, viszont magas regisztere az idő haladtával egyre jobb lett, hangszíne pedig fényesebb. Ha összevetjük ugyanabból az operából készült korábbi és későbbi felvételét, igen sok esetben a későbbi tűnik frissebbnek, fiatalosabbnak, pedig gyakran húsz év a különbség... Diszkográfiája egyedülálló, lenyűgözően széles repertoárja nagy részét lemezre énekelte, sok szerepet kétszer- sőt háromszor is, se szeri se száma a Domingo nevével fémjelzett opera DVD-knek, CD-knek, feketelemezeknek. Nem ismerek még egy tenoristát, akinek szerepköre az egészen könnyed, lírai szerepektől (Nemorino!), a könnyebb spintókon és a francia repertoáron át a legsúlyosabb hőstenor szerepekig ívelne, beleértve Wagner hőseit is! Siegmundot és Parsifalt Bayreuthban is énekelte, Trisztánt pedig jóval túl a hatvanon vette lemezre, s ha nem ismerjük a felvétel dátumát, aligha mondanók meg, hogy egy idősödő énekest hallunk. Múlt szombaton az Adriana Lecouvreur Mauriziójaként hallhatta az egész világ a MET élő rádióközvetítésén. S bár a hang kicsit már fáradt, az egész énekes alakítás mégis szinte a fénykorát idézte. 41 éve. 1968-ban debütált a MET-ben ugyanebben a szerepben, Renata Tebaldi partnereként, Franco Corellit coverolva, de akkor persze már egy ideje pályán volt. Hihetetlen, egyedülálló teljesítmény, hogy 41 évvel később ugyanezt a szerepet ugyanott ismét elénekelte - ráadásul élő rádióközvetítésen! Legjobb szerepeit felsorolni is nehéz lenne, hiszen akkor valamennyit fel kéne sorolni, az pedig elég hosszú lista lenne. Megelégszem azokkal, amelyekben nekem ő az etalon: Des Grieux, Cavaradossi, Canio, Otello, a Luisa Miller Rodolfója, Otello, az Álarcosbál Riccardo/Gustavója, Sámson, Don José, Don Carlos, Hoffmann, Pinkerton, a Gioconda Enzója, a Szicíliai vecsernye Arrigója, etc. etc. Néhány érdekesség: Pár éve a MET-ből közvetített Pikk dámában Hermannként nyűgözött le. Persze tudtam, hogy Domingo az, mégis, ha nem figyelek, azt hittem volna, hogy egy született orosz énekest hallok, annyira jó volt az orosz kiejtése. Az utóbbi években vett repertoárjára olyan szerepeket, mint Alfano Cyranója, Handel Tamerlanoja, vagy a The first emperor címszerepe Tan Dun operájában. De Mozart Idomeneóját is felvették vele, és akkor még nem említettem a rengeteg könnyebb műfajú felvételét, operettek, zarzuelák, olasz és spanyol dalok, tangók, és egyéb könnyűzenei felvételeket. Baritonistaként kezdte, és állítólag baritonszereppel akar visszavonulni is, a hírek szerint jövőre Simon Boccanegrát énekel, egyszóval még mindig tud meglepetést okozni a rajongóinak.
Domingo - unikum. Egyszeri és megismételhetetlen csodája az opera történetének. Ha azt mondom, ő volt a huszadik század utolsó harmadának legnagyobb tenoristája, még semmit sem mondtam. Ő az egyetemes operatörténet egyik legnagyobb művésze, hangfaji - sőt énekesi megkötés nélkül. Hiszen vezényel is, operát igazgat, s még ki tudja mi minden egyebet csinál. De azért leginkább mégiscsak énekes, ő, sőt énekes-színész, hiszen a matéria nála mindig csak eszköz a jellemábrázolás szolgálatában. Bevallom, nem voltam mindig Domingo-fan, kezdetben Pavarotti, Begonzi és Del Monaco voltak a kedvenc tenorjaim. Domingo egyikükre sem hasonlít, de kicsit mintha ötvözete lenne az utóbbi kettőnek. Ha Bergonzi hajlékony, elegáns frazírozását Del Monaco sötét, baritonális ércfényű tónusába oltanánk, ilyesféle elegyet kapnánk. De Domingo azért egyedüli és utánozhatatlan, mert nem hasonlít egyetlen más tenorsztárhoz sem. Hangját bármelyik felvételén azonnal fel lehet ismerni, a senki másra nem jellemző egyedi tónusáról és énekstílusáról. Saját bevallása szerint sosem volt igazán biztos magas céje, viszont magas regisztere az idő haladtával egyre jobb lett, hangszíne pedig fényesebb. Ha összevetjük ugyanabból az operából készült korábbi és későbbi felvételét, igen sok esetben a későbbi tűnik frissebbnek, fiatalosabbnak, pedig gyakran húsz év a különbség... Diszkográfiája egyedülálló, lenyűgözően széles repertoárja nagy részét lemezre énekelte, sok szerepet kétszer- sőt háromszor is, se szeri se száma a Domingo nevével fémjelzett opera DVD-knek, CD-knek, feketelemezeknek. Nem ismerek még egy tenoristát, akinek szerepköre az egészen könnyed, lírai szerepektől (Nemorino!), a könnyebb spintókon és a francia repertoáron át a legsúlyosabb hőstenor szerepekig ívelne, beleértve Wagner hőseit is! Siegmundot és Parsifalt Bayreuthban is énekelte, Trisztánt pedig jóval túl a hatvanon vette lemezre, s ha nem ismerjük a felvétel dátumát, aligha mondanók meg, hogy egy idősödő énekest hallunk. Múlt szombaton az Adriana Lecouvreur Mauriziójaként hallhatta az egész világ a MET élő rádióközvetítésén. S bár a hang kicsit már fáradt, az egész énekes alakítás mégis szinte a fénykorát idézte. 41 éve. 1968-ban debütált a MET-ben ugyanebben a szerepben, Renata Tebaldi partnereként, Franco Corellit coverolva, de akkor persze már egy ideje pályán volt. Hihetetlen, egyedülálló teljesítmény, hogy 41 évvel később ugyanezt a szerepet ugyanott ismét elénekelte - ráadásul élő rádióközvetítésen! Legjobb szerepeit felsorolni is nehéz lenne, hiszen akkor valamennyit fel kéne sorolni, az pedig elég hosszú lista lenne. Megelégszem azokkal, amelyekben nekem ő az etalon: Des Grieux, Cavaradossi, Canio, Otello, a Luisa Miller Rodolfója, Otello, az Álarcosbál Riccardo/Gustavója, Sámson, Don José, Don Carlos, Hoffmann, Pinkerton, a Gioconda Enzója, a Szicíliai vecsernye Arrigója, etc. etc. Néhány érdekesség: Pár éve a MET-ből közvetített Pikk dámában Hermannként nyűgözött le. Persze tudtam, hogy Domingo az, mégis, ha nem figyelek, azt hittem volna, hogy egy született orosz énekest hallok, annyira jó volt az orosz kiejtése. Az utóbbi években vett repertoárjára olyan szerepeket, mint Alfano Cyranója, Handel Tamerlanoja, vagy a The first emperor címszerepe Tan Dun operájában. De Mozart Idomeneóját is felvették vele, és akkor még nem említettem a rengeteg könnyebb műfajú felvételét, operettek, zarzuelák, olasz és spanyol dalok, tangók, és egyéb könnyűzenei felvételeket. Baritonistaként kezdte, és állítólag baritonszereppel akar visszavonulni is, a hírek szerint jövőre Simon Boccanegrát énekel, egyszóval még mindig tud meglepetést okozni a rajongóinak.
6 Licht Alberich 2009-02-26 13:38:20
Ez viszont szóljon Domingo-ról!!!
Ez viszont szóljon Domingo-ról!!!
5 -zéta- 2009-02-26 13:21:33 [Válasz erre: 4 -krl- 2009-02-26 12:16:22]
Akkor sem nyitok neki topicot...:-)
Akkor sem nyitok neki topicot...:-)
4 -krl- 2009-02-26 12:16:22
Na tessék: a MűPa közönsége csak HD-ben nézheti a Metes előadásokat, a Heiner Lajos bezzeg 3D-ben...
Na tessék: a MűPa közönsége csak HD-ben nézheti a Metes előadásokat, a Heiner Lajos bezzeg 3D-ben...
1 -zéta- 2009-02-26 09:16:26
Heiner doktor MET-es beszámolóját olvasva döbbentem rá, hogy szégyen, hogy Domingonak még mindig nincs topicja nálunk. Amúgy kajánul vártam Lajos írását, mert eddig már vagy három Domingos koncertról tudósított úgy, hogy azzal kezdte, hogy "valószínűleg most hallottam utoljára", azután mégse...:-) Hát, elnyűhetetlen pasas, szerencsére...
Heiner doktor MET-es beszámolóját olvasva döbbentem rá, hogy szégyen, hogy Domingonak még mindig nincs topicja nálunk. Amúgy kajánul vártam Lajos írását, mert eddig már vagy három Domingos koncertról tudósított úgy, hogy azzal kezdte, hogy "valószínűleg most hallottam utoljára", azután mégse...:-) Hát, elnyűhetetlen pasas, szerencsére...
