Kapcs. 804. sorszám
Ma éjjel láthatjuk az M3 csatornán a „Bécsi vér - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból – 1983” második részét:
Pótlólag, ideírom a mindkét rész teljes műsortartalmát
Bécsi vér 1. rész
Riporter - műsorvezető: Antal Imre
Antal Imre műsorvezető köszönti a közönséget és a tévénézőket a Pesti Vigadó díszterméből, majd a bécsi operettekről, az operettszerzőkről beszél, aztán konferál.
Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester.
Tartalom és közreműködök:
1. Carl Zeller: A madarász - Postás Milka dala /Ötvös Csilla/
2. Carl Zeller: A madarász - Ádám dala /Horváth Bálint/
3. Johann Strauss: Kék Duna keringő - ének - Szabó Miklós szövegével /Pitti Katalin/
4. Oscar Strauss: Legénybúcsú – „Mi kell, szívem... „/Leblanc Győző/
5. Karl Millöcker: Dubarry – „Mindegy nekem...” /Kukely Júlia/.
Antal Imre Ralph Benatzky, Robert Stolz és Leo Fall operettszerzőkről és operettjeikről beszél.
6. Ralph Benatzky: Fehér Ló - Hans dala /Ötvös Csaba/
7. Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben - Kettős /Pitti Katalin, Leblanc Győző/
8. Leo Fall: Madame Pompadour - Pompadour belépője /Kukely Júlia/
Antal Imre bekonferálja a következő számokat, röviden szól a két, külföldről érkezett vendégművészről:
9. Karl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője – oroszul /Igor Morozov /
10. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Liza belépője - franciául /Dominique Lebrun/
Bécsi vér 2. rész
Riporter - műsorvezető: Antal Imre
Antal Imre műsorvezető elmondja, hogy a Pesti Vigadóban az operetthangverseny második részében ifj. Johann Strauss operettjeiből hallhatunk részleteket.
Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester.
Tartalom és közreműködök:
1. A denevér - Rosalinda dala – németül /Dominique Lebrun/.
2. Egy éj Velencében - Gondola-dal /Horváth Bálint/
3. Bécsi vér - keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Ötvös Csilla/
4. A cigánybáró - Toborzó /Ötvös Csaba/
5. A cigánybáró - Saffi dala /Pitti Katalin/
6. A cigánybáró - Barinkay belépője /Leblanc Győző/
7. A cigánybáró - Zsupán dala – oroszul /Igor Morozov/
8. A cigánybáró - „Ki esketett...” /Kukely Júlia, Horváth Bálint/
9. A denevér - a II. felvonás fináléja /Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Kukely Júlia, Horváth Bálint, Dominique Lebrun, Igor Morozov - a két külföldi vendégművész is magyarul énekel!/
Már elkezdődött az adás:
Ma éjjel az M3 csatorna sugározza:
2017. december 27. szerda 22:45 - 23:35
Bécsi vér - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból – 1983
(2/1. rész) (50')
Részletek a Pesti Vigadóban 1983. június 24-én megtartott bécsi operett-hangversenyről, felvételről.
Műsorvezető: Antal Imre
Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dénes István
A műsorban fellépett művészek:
Horváth Bálint
Igor Morozov
KUKELY JÚLIA
Leblanc Győző
Lebrun Dominique
Ötvös Csilla
Ötvös Csaba
Pitti Katalin
Rendezte: Bodnár István
A 2/2. részt holnap láthatjuk a televízió képernyőjén
(40')
2017. december 28. csütörtök 22:55 - 23:35 M3
Most kezdődött a tévében:
Isten éltesse Pitti Katalint születésnapján!
A KISZ-tagsag a hetvenes, nyolcvanas evekben kötelezö volt. De ezt is meg lehetett uszni kulönösebb politikai elkötelezettseg nelkul. Amikor a gimiben meg kellett alapitani az alapszervezeteket, sorba jöttek a Che Guevara, stb. elnevezesuek - a mienkre kitalaltuk a "Kör" elnevezest.
Az egyetemen kulturos voltam, maig buszke vagyok arra, hogy harom Egyetemi-Föiskolai Kulturalis Napokat szerveztem, olyan vendegekkel, mint Agay Karola, Szökefalvy-Nagy Katalin, stb. Sikerult lecsalni a Kodaly-vonosnegyest is, itt a SZOTE-Klub közismerten sötet vezetöje hozta a formajat, mikor mondtam neki, jön a Kodaly-kvartett jatszani, "remek, hany szeket keszitsek be nekik?".
OFF: Nem egyformán hívta, szervezte be tagjait a KISZ. Nálunk az általános iskola legjobban tanuló nyolcadikosainak, köztük testvéremnek és nekem, a községi alapszerv kínálta fel a tagságot. Szüleink nemhogy nem ájultak el a kétségbeeséstől, hanem örültek annak, hogy – 1951-ben kitelepítettek lévén – végre valamiben nem diszkriminálnak, hanem integrálnak bennünket. Kétszeresen nem lehetett visszautasítani az ajánlatot.
Első gimnáziumban, miután mindenkinek úttörő-múltja volt, egész osztályunkat spontán KISZ-taggá nyilvánították, nekem csak át kellett igazolnom oda. Októberben vezetőségválasztást tartottak, de én azon a szombaton nem tudtam beutazni Pestre, mert reggel kaptam egy vesehomok-görcsöt. Irtózatos volt, de délutánra el is múlt, ám azalatt csoda történt velem. Megtudtam, hogy a tanév elején szerzett osztályzataim alapján engem választottak volna meg az évfolyam alapszervi titkárává, de mivel távol maradtam, egy másik tanulóé lett a tisztség. Ennek a napnak köszönhettem, hogy szürke KISZ-tagként tölthettem be életem legmagasabb politikai funkcióját, mígnem 28 évesen attól is megszabadított a túlkorosság.
Éppen én hívtam fel a figyelmet a balettművészet kiválóságainak említésével arra, hogy sem a (feltételezett) KISZ-tagság, sem a VIT-re delegálás nem lehetett a karrier meghatározó lépcsője. Én sem tudom, volt-e KISZ-tag Róna Viktor, de hol járt ő már attól, amikor 38 évesen a Norvég Állami Balett szólistája és balettmestere lett, majd a párizsi opera, később a Scala balettmestere, és tanított szerte a világban.
(Ami pedig az 1957-es VIT-et illeti, éppen Róna Viktor volt az, aki nem ment ki Moszkvába, és mindennek tetejébe éppen én voltam az, aki erről írtam ebben a magazinban (http://www.momus.hu/article.php?artid=6885&cat=30&recid=6885), Kaán Zsuzsa Kun Zsuzsa, a balerina című könyvéből véve az információt. Elnézést kérek, amiért most ennek nem néztem utána. Nem érdemes nevekkel és számokkal emlékezetből dobálózni – Margot Fonteynnek sem volt évekig a partnere Róna, ez a munkakapcsolat az 1962-es és ’63-as évre tehető.)
ON: Úgy gondolom, sem a VIT-en való szereplés, sem a KISZ-tagság, sem a képeslap címlapján mosolygás, sem a magánéleti boldogság nem terhelő tétele egy művész életútjának. Az utóbbit is legfeljebb kölcsönkapjuk az élettől.
Kedves Nizajemon, úgy látom, tévedésből másik előzményre kattintottál, de azért tartom a fonalat.
Szinte természetes, hogy két néző másképp ítél meg valamit. A különbség itt abból is adódhat, hogy én 1979 (nyara) és 1986 között láttam Pitti Katalin több Liù-alakítását (tehát pályájának jobb szakaszában), Te pedig valószínűleg később. A Kovalik-féle Turandotban már nem láttam őt.
És hányast érdemel a topic címének értelmezéséből, aki itt nem Pitti Katalint értékeli, hanem engem?
A kontraszt volt mellbevágó... a művésznő keresztényként mindig a szeretet, a megbocsátás erejét hirdeti... ehhez képest nem ezt vettem ki a szavaiból ebben az esetben
A kontraszt volt mellbevágó... a művésznő keresztényként mindig a szeretet, a megbocsátás erejét hirdeti... ehhez képest nem ezt vettem ki a szavaiból ebben az esetben
Más kérdés, hogy nyilván keletkezett bennem tüske, mert mindkét művészt, Tokody Ilonát, és Polgár Lászlót is nagyra tartom, de elismerem Pitti Katalin nagyszerű teljesítményeit is
Biztosíthatom, hogy a fenti mondatok így hangzottak el, ahogyan leírtam. Nem értettem félre semmit :) Semmiféle érdekem nem fűződik a művésznő hírnevének csorbításához. Csak hozzátartozik a képhez...művészi és emberi nagyság nem mindig találkozik... szerintem fiatal, leendő énekesek előtt nem volt elegáns ez a két megjegyzés.
Két megjegyzés:
egy személyes élményem- amikor a gimázium első évfolyamát sikeresen befejeztük, és megkezdtük a második évfolyamot, megtudtuk, hogy az első évben tanúsított jó magaviseletünk, tanulmányi eredményünk, stb. alapján - mint valamennyi kortársunkat - felvettek bennünket a KISZ-be! Az, hogy Édesnyám a hí hallatán mejd elájult, csak színesítette a hatást. (az 1960-as évekről van szó!)
Ami Róna Viktort illeti, évekig volt Dame Margot Fontey partnere, majd szintén évekig a Norvég Állami Balett beletmestere - nem hiszem, hogy mindezekre a KISZ tagság predesztinálta - ha egyáltalán tagja volt eme szervezetnek.
Suhintson az a pálca!
Szövegértelmezésből elégtelent adok neked!
Szövegértelmezésből elégtelent adok neked!
Jobboldaliságt, baloldaliságot a legjobbaknál nem az érvényesülés lehetősége határozza meg.!Akiknél meg az ,azok olyan emberek is!
Kedves IVA,nekem egyszerűen nem illett bele a Turandotba. Nem tudom,hogy a tízparancsolat mely pontjaival volt nem kompatibilis,ugyanis zenét-éneklést hallani mentem,viszont akárhányszor Liuként láttam,mindig az volt az érzésem,mintha le akarná játszani az egész színpadot."Túlvezérelt" volt.Sem Kováts Kolos,sem Airizer Csaba mellé nem illett. De ez szubjektív érzet,ahogyan szóra sem érdemes a pol szerepvállalása,valamint a férjeinek száma sem.
Tulajdonképpen mit tudsz felhozni a rovására ezen a téren? Melyik esetben voltál jelen, amikor megszegte a tízparancsolat valamelyikét? (Vagy a tizenegyedik parancsolatról van szó, amely szerint ne dolgozz a Fidesz kulturális tagozatában? Vagy a tizenkettedikről: ne légy a fideszes vezetésű Operaház opera-nagykövete?)
Pitti Katalin sokat járt külföldön, ahol számos sikert is aratott, de nem futott be a kifejezés klasszikus értelmében. Szerintem sohasem akarta felfalni a világot.
Köszönöm a választ. Ha személyesen hallottad, udvariatlanság lenne kételkedéssel felelnem. Kételyemet átteszem abba a kategóriába, ahol a Momus társalgóban szintén kételkedni voltam kénytelen: hírbe hozott emberek gesztusaiban.
Elmondok egy régi történetet – tanmese is lehetne akár –, amelynek véletlenül Pitti Katalin a passzív főszereplője.
Egy barátom számolt be nekem arról, hogy az ő egyik (az operaéletben nem különösebben jártas) barátja hallott egy rádióinterjút, amelyben a már visszavonult Osváth Júlia (ilyen régi a történet) lekicsinylően beszélt az új operaénekes-nemzedékről, Pitti Katalint emelve ki név szerint, aki hogyan is érne fel az ő generációjának művészeihez. Nem örültem ennek a tetszetősnek igazán nem mondható információnak, amely az agyamba fészkelte magát.
Nem sokkal később magam hallottam egy interjút Osváthtal, aki – több közös szerepük alapján is – utódjaként jelölte meg Pitti Katalint. Azóta sem tudom, hogy akkor a korábbi interjú ismétlését hallhattam-e (és ez esetben a barátom avatatlan barátja közvetítésével kifordítva megismert nyilatkozat valódi tartalma jutott el hozzám), vagy Osváth egy újabb interjúban, helyretéve egykori nyilatkozatát, elégtételként mintegy magához emelte Pittit.
A tanulság mindenesetre az, hogy az ember, ha csak teheti, hagyatkozzék saját fülére (zenei teljesítmények és nyilatkozatok esetében feltétlenül), és fogadja szkeptikusan a mendemondákat. Az sem mindegy, hogy egyes szavak milyen környezetben és szövegkörnyezetben hangzottak el. Egy kurzus egy zártabb kör, élő környezet, ahol akár félre is lehet hallani vagy érteni valamit. Aztán az valamilyen formában felkerül egy fórumra a világhálón, és ott marad kőbe vésve, kritika nélkül.
Egy szót sem szóltam a vokális adottságairól,amit Liuként csinált ,az volt sok.Játékilag.
Mondok ennél sokkal pikánsabbat.
Amikor Pitti Katalin megjelent a színpadon Tatjánaként, Margitként, vagy Giseldaként, az Operaház, illetve az Erkel Színház egész nézőterét a szűzi érintetlenség illata árasztotta el. Volt néhány olyan szerepe (Violetta, Cso-cso-szán, Melinda, a tévéfilmbeli Desdemona is), amelyeket nemcsak jól és illúziókeltően oldott meg, hanem kivételesen tudott azonosulni is bennük az életre keltett figurákkal. A televízió is használta ezt az adottságát, operettadaptációkban is. De nem készültek vele lemezek, tehát irigyei is megtalálhatták örömüket e gazdag, ám rövidre szabott pályában.
Ez határozza meg helyét a magyar operaművészetben, amelynek vitathatatlanul egyik sztárja volt, és ez fogja érdekelni az utókort – nem az, amit a közértben, a presszókban és a piacon tárgyaltak róla: hány hivatalos és hány nem hivatalos férje volt.
Annyira sok nem lehetett, mint Norah Amsellem, akinek vokálisan túlspilázott Liùját a Metropolitanből történt Turandot-közvetítésében hallottam.
Miért mellőzték volna az átkosban, amikor jó énekesnő volt, jó színpadi érzékkel, szép volt, fiatal volt, kedves volt, jelenség volt, és értelmesen tudott kommunikálni? Hogy magánéletének egyik boldog időszakát a televízió felkapta mint témát, a szerkesztők szegénységét és ízlését jelzi.
Pitti Katalin nem is panaszkodott a mellőzésére. Egészen addig nem hallottam panaszkodni, míg Győriványi Ráth György ki nem rúgta. Jobboldali az akkor már jobboldalit – aki mégis maradt a jobboldalon.
A tapsrend az nem az alakítás része.
Emlékszem a tapsrendre, "csinálta magát".
Ami Liuként csinált a színpadon,nekem az volt sok. Nem illett a Turandot hangulatához. Mintha mindenkit "le akart volna játszani" akkor. Nekem nem illett a többiek közé.
Nem tudok egyetérteni. Liú, Violetta, Pillangó, Tatjána, Margit -- mindegyikben nagyszerű volt. Aidában és Toscában volt kevés. (Hogy hányszor ment férjhez, miket és hogy beszél magánéletben és nyilvánosan, politikai tevékenység, ezek ettől mind függetlenek.
Pitti Katalin egész életében hangoztatta vallásosságát, ám a magánélete nem mindig ezt támasztotta alá!
Őszi tóth Gábriel: Operacsillagok című könyvében rosszindulatúan nyilatkozik a nála fiatalabb énekesgenerációról, azokról, akik befutottak külföldön."Fel akarják falni a világot."
A művésznő ezeket a szavakat 2016. augusztus 9 - én mondta, amikor kurzusának aznapi része véget ért a Budai Zenészházban, és a résztvevőkkel beszélgetett. Amúgy az említett kifejezéseket leszámítva nagyon kedves volt.
Info nélkül nincs maximuff.
Értem én, hogy ez egy kis muffot érdekel...-:)
És azon kívül még hány nem hivatalos férje volt neki?
Csak egy kis korrekció. Pittinek nem négy, hanem őt hivatalosan megkötött házassága volt! Ács János viszont nem volt a férje.
Liuként hallottam a legtöbbet.Sok volt benne.
Egy szónak is száz a vége,mint állapította meg anno a tóksó bölcs asszonya,az érzelmek papnője sem panaszkodhatott mellőzésre az átkosban.A nyolcvanas évek legelején a csapból is folytak a párjával,nem volt az a szerelmes duett,az a kívánságműsor,esti töltike,ahol ne énekeltek volna. Akkora szerelmetes szerelem sugárzott a képernyőről,mely kiverte szegény szocialista tévék potmétereit.
A filmvilág sztárjainak életrajzát böngészve mindig rácsodálkozom, mennyi feleségük, mennyi férjük volt, milyen sokszor házasodtak, váltak és házasodtak újra. Néha úgy tűnik, egy privát csókhoz mindjárt esküvőt is tartottak.
Szeretném tudni, hol, milyen műsorban, milyen közönség előtt nyilatkozott így Pitti Katalin, kik voltak ennek a fültanúi! Amikor ez "történhetett", nyilvános műsorban nem lehetett trágár szavakat használni, a televízióban (kereskedelmi tévék nálunk még nem léteztek) végképp nem. Márpedig ai idézőjelbe tett négybetűs még a lepke- előtaggal is a trágár szókincs része.
Ami a VIT-et illeti: ha valakit delegáltak, nem feltételek kellettek, hanem feltétel nélkül menni kellett. Legfeljebb súlyos akadály esetén lehetett kibújni alóla. Nem mellesleg megtiszteltetés volt.
Ami a KISZ-t illeti: legkésőbb a középiskolában, a felsőfokú intézményekben még inkább, gyakorlatilag minden fiatal "automatikusan" a tagja volt. Vezető, aktív vagy passzív tagja. Csak egy renitens kisebbség nem, mindenkori környezetüktől és kifogásaiktól függött, hogy milyen hátrány érte őket emiatt. Megéltük azt a történelmi kort, és ne állítsuk be úgy, hogy aki ezt a megélt sorsot vállalja, vagy akinek a kényszerű vagy önkéntes megéléséről dokumentum maradt fenn, az történelmi bűnös.
Kun Zsuzsa, Sipeki Levente, Orosz Adél és Róna Viktor pályájának is fontos állomása volt a VIT-en való részvétel és az ott megszerzett díjak. Nem "minimum KISZ-tagság, pártvonal meg hát persze" miatt küldték ki őket a VIT-re, hanem mert kiugróan tehetségesek voltak, és nagyon jól is mutattak. Ezt a motívumot és a képeslap-borítón való mosolygás jogát az itt indulatosan szapult művészpártól sem lehet elvitatni, és nem érdemes terhelő adatként feltüntetni. (Vevő természetesen mindenre akad.)
Na igen, Toscanini fasizmusa mas volt, mint pl. Karajane.
Aztán rövidesen ellenfelévé is vátl Mussolininek...
Aztán rövidesen ellenfelévé is vátl Mussolininek...
A teljességhez az is hozzátartozik, hogy viszont villámgyorsan el is távolodott tőle, amit a "fascio" a kezdeti szocialista indíttatásától más irányt vett. A mozgalmat erőteljesen kritizálta már a Marcia su Roma (1922) előtt és az 1931-es híressé vált pofon után (amit azért kapott nem vezényelte el a fasiszta himnuszt, a Giovinezzat) elhagyta Olaszországot és csak a II. világháború után tért vissza.
Most attól jobb karmester lett, vagy rosszabb?
A mai fiatal generáció tagjai közül sokan törnek pálcát azon idősebbek felett, akik annak idején annak a bizonyos egyetlen pártnak a tagjai voltak, Vagyunk nem kevesen, akik még emlékszünk, milyen kifinomult módszerekkel terelgettek sokakat abba a bizonyos irányba, hogy "önként és dalolva" kérjék felvételüket.
Azert ne feledjunk olyan dolgokat, mint pl. hogy Toscanini az olasz fasiszta part egyik elso tagja volt...
A pártvonal megmaradt. Az akkori házaspár egyik tagjának a Fidesz, a másiknak a Jobbik. Elég messze jutottak egykori vonaluktól. De úgy látszik, vannak, akiknél a vonal marad, de párt nélkül nem tudnak létezni. -:)
Hat....
Ferfiakra mondjak, aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszor, az feledekeny. De aki harmadszor, az hulye.
Számomra közönség előtt arról nyilatkozni, hogy a kolléga " pártvonalon érvényesült" avagy a másiknak " fing " hangja van nem csak jó ízlés, irígység, jó vagy rosszindulat kérdése. Ez szerintem intellektus kérdése és netto bunkóság.
Különben ki is mosolygott anno a Magyar Ifjúság borítóján éppen aktuális férjével, azzal a felirattal, hogy ők (is) képviselik hazánkat a VIT-en? Ahhoz minimum KISZ
tagság kellett. Pártvonal... hát persze.
Rosszan → Rossznak; férhez → férjhez; előt → előtt!
(Nem volt hiábavaló az a helyesírás-ellenőrző az üzenőablakban annak idején.)
Bocsánat, de a „lehetett” és a „valószínűleg” nem hiteles információk, amelyeket meg kellene osztani egy fórumon, legfeljebb feltételezések.
Ami az „is”-t illeti: mitől is rossz kislány azóta? Rosszan mondjuk a lusta gyerekeket is, de Pitti Katalin biztosan nem volt lusta, hiszen művelt ember lett belőle. Aki lustának mondaná, próbáljon meg annyi szerepet, zenét megtanulni és interpretálni, mint ő, akár a mai napig.
Vagy attól rossz, hogy nekünk nem rokonszenves a politizálása? Másoknak meg igen, ez egy ilyen természetű dolog.
Vagy attól, hogy ötször ment férhez? Ez nem valami rossz szokás: ne feledjük, hogy minden kapcsolat vége, bármelyikünk életében, egy szomorú kudarc.
Ami a stílusát illeti: itt néhány ember elmondta, hogy hallotta már csúnyán beszélni. Másokat is hallottak már. Ránk az tartozik, hogy a nyilvánosság előt nem bunkó. Merthogy olyanok is akadnak.