Bejelentkezés Regisztráció

Pál Tamás, karmester


53 Búbánat 2008-10-28 12:06:34 [Válasz erre: 40 Búbánat 2008-09-03 12:55:13]
Ma este van a premier Kolozsvárott! Különleges kulturális eseményre készül a Kolozsvári Magyar Opera: október 28-án mutatja be egy elfeledett olasz szerző, Ciro Pinsuti - Mátyás király - október 28., Kolozsvári Magyar Opera - című művét. A 120 éve elhunyt mester, Verdi kortársa, s a maga korában igen ismert volt, szülővárosában Sinalungában a színház is az ő nevét viseli. A Mattia Corvino című operáját 1877-ben a milánói Scalaban mutatták be nagy sikerrel. Magyarországon a 80-as évek közepén az operabarátok megismerhették népszerűbb részleteit, az opera autentikus teljes előadása viszont még váratott magára. A reneszánsz évében Rózsa Ferenc karmester és e sorok írója kereste meg az ősbemutató gondolatával Simon Gábor igazgatót, s ötletük nyitott fülekre talált. „A Mátyás a vérpadon rockopera után ismét az egyik legnagyobb magyar királyról szóló művet állítunk színpadra – méltatja az opera jelentőségét Simon Gábor igazgató. - Igazi kultúrtörténeti esemény Mátyás szülőházától néhány száz méterre a Kárpát-medencében először bemutatni egy, az uralkodó nevét viselő operát.” A romantika hagyományai szerint a három felvonás története elég összetett, ármány és szerelem, félreértés és megbocsájtás követi egymást. A szerző a történelmet és a földrajzot elég nagyvonalúan kezelte, de Mátyás alakjának megformálása méltó Hunyadi János fiához. „A Mattia Corvino a korai Verdi operákkal rokon – ismerteti a művet Rózsa Ferenc karnagy, akinek nevéhez több zenemű és opera magyarországi ősbemutatója fűződik. – A nagyszerű kórusok alapján talán a Lombardokhoz hasonlítanám. A két férfi főszereplő Mátyás és Wladimiro szólama embert próbáló, Mátyás szólamát félszáz „á” és 26 „b” színesíti. A címszerepet Daróczi Tamás és Haramza László éneklik, a női főszerepet Kele Brigitta és Jordán Éva alakítják, Wladimiro megszemélyesítője Fülöp Márton. Az opera Demény Attila rendezésében kerül színpadra. A próbák már javában folynak, a bemutató október 28-án lesz, a második szereposztást két napra rá láthatja a közönség. Csermák Zoltán Opera Mátyás királyról Kolozsváron Mátyás királyról szóló operát mutatnak be holnap a Kolozsvári Magyar Operában. A Mattia Corvino című mű szerzője az olasz Ciro Pinsuti. A Verdi operáihoz hasonló stílusú darab 1877-ben került először színpadra a milanói Scalában. Egy-két évig műsoron tartották, majd méltatlanul feledésbe merült. A budapesti Millenáris nyolc évvel ezelőtti felavatásakor koncertszerű előadásban részleteket már előadtak belőle, a holnapi lesz azonban az első magyar nyelvű bemutató. A címszerepet két magyarországi tenor, Daróczi Tamás és Haramza László játssza fölváltva. (MR) Opera Mátyás királyról Kolozsváron Dátum: 2008-10-27 14:29:22 Mátyás királyról szóló operát mutatnak be holnap a Kolozsvári Magyar Operában. A Mattia Corvino című mű szerzője az olasz Ciro Pinsuti. A Verdi operáihoz hasonló stílusú darab 1877-ben került először színpadra a milanói Scalában. Egy-két évig műsoron tartották, majd méltatlanul feledésbe merült. A budapesti Millenáris nyolc évvel ezelőtti felavatásakor koncertszerű előadásban részleteket már előadtak belőle, a holnapi lesz azonban az első magyar nyelvű bemutató. A címszerepet két magyarországi tenor, Daróczi Tamás és Haramza László játssza fölváltva. (MR) Mattia Corvino, azaz Hollós Hunyadi Mátyás, a bölcs király, de asszonybolond államférfi, aki beleszeret a lengyel követ feleségébe. Erről szól egy méltatlanul elfelejtett szerző, rég elfelejtett operája, amelyet első ízben mutatnak be magyarul. A produkciót a kolozsvári magyar operában állítják színpadra a reneszánsz év megkoronázásaként. A Kolozsváron született Hunyadi fiúból lett királyról szóló zenemű szerzője Verdi kortársa, Ciro Pinsuti. Partitúráját Rózsa Ferenc karnagy kutatta fel. Az előadást Demény Attila rendezi. A címszerepet, Mátyás királyét két vendégszereplő, Daróczi Tamás és Haramza László énekli, a női főszerepet pedig Kele Brigitta és Jordán Éva. A hamarosan megkezdődő kéthónapos színházi fesztivál miatt az idén csak kétszer láthatja a közönség Kolozsvárott Pinsuti operáját, de a tervek között szerepel, hogy Marosvásárhelyen is előadják a Mattia Corvinót. Benkei Ildikó [url]http://www.mr1-kossuth.hu/index2.php?option=com_content&task=view&id=54745&pop=1&page=0&Itemid=105; telefoninterjúja [/url] az utolsó próbák egyikének szünetében készült.

52 Pál Tamás 2008-10-20 19:56:15 [Válasz erre: 48 Spangel Péter 2008-10-19 22:31:03]
Kedves Spangel Péter, Adam Diegel remek énekes, figyelemre méltóan szép hanggal, és átlagon felüli intelligenciával. Gyüdi igazgató úr a zenekari próba előtt néhány perccel kérdezte meg őt, beugrana-e Cavaradossi szerepébe, s ő - gyakorlatilag rákészülés nélkül - hibamentesen énekelt a próbán. Ez még akkor is nagy szó, ha, mint kiderült, Cavaradossi beénekelt szerepe. Kükönösen a második, szombat esti előadása sikerült szépen, ennek az is oka lehetett,hogy az egész előadás kerekebb és ihletettebb volt, mint pénteken. Nagyon drukkolok neki, hogy Maurizioként sikerrel szerepeljen, bár azt hiszem, hogy versenygyőzelmek nélkül is ragyogó pályát fog befutni.

51 tiramisu 2008-10-20 00:28:37 [Válasz erre: 50 Rózsa Ferenc 2008-10-19 22:44:19]
Sikerült kiábrándítania, így nem kívánom folytatni a "vitát", érdektelen.

50 Rózsa Ferenc 2008-10-19 22:44:19 [Válasz erre: 47 tiramisu 2008-10-19 21:58:16]
Kedves Uram! Ki kell ábrándítanom Önt: véletlenül kerültem ide, egy erdélyi újságíró írt, hogy nézzek meg egy cikket a lapjukban. Rákerestem, és ez a lap is feljött a keresési eredmények között! Nem írtam volna Önnek, ha nincs az a bizonyos kitétel a milliomosról(ami -sajnos- nem vagyok) és a szuper zenekarról. Javaslom, folytassuk email-ben, és ne vegyük el a helyet az általam szakmailag nagyra becsült Pál Tamás karnagy úr rajongói elől a helyet! Email-címem: opera.production@gmail.com Üdvözlettel: Rózsa Ferenc

49 zsoly 2008-10-19 22:39:36 [Válasz erre: 48 Spangel Péter 2008-10-19 22:31:03]
Mint írtam a szegedi topikban, szuper előadás volt - szerintem, és ebben Pál Tamásnak nem kis része volt. A tenort pedig hallgasd meg Maurizioként most november elején. ÉRDEMES!

48 Spangel Péter 2008-10-19 22:31:03
A múlt hét végén Szegeden jártam. Kíváncsi lettem volna a Fekete Attila helyett felkért tenorra és az előadásra. Mi a véleménye Karnagy Úrnak a szerepléséről és mikor láthatjuk Önt megint az Ybl-palotában dirigálni?

47 tiramisu 2008-10-19 21:58:16 [Válasz erre: 45 Rózsa Ferenc 2008-10-19 21:22:48]
Nos, megtaláltam . Azért csak érdekli, hogy ismerik, elismerik-e munkásságát? Különben nem írt volna.... Gratulálok, nagyon szép !

46 tiramisu 2008-10-19 21:44:11 [Válasz erre: 45 Rózsa Ferenc 2008-10-19 21:22:48]
Valóban fogalmam sincs a dolgokról! Az Ön dolgairól egyáltalán nincs! Ami a zenei világot illeti van némi rálátásom és érdeklődésem irányában. De sajnos , Önről nem hallottam, nagyon restellem ! Kerestem a net-en is, de semmi. Megtisztelne, ha munkásságáról némi felvilágosítást adna , pár sort közölne! Üdvözlettel.

45 Rózsa Ferenc 2008-10-19 21:22:48 [Válasz erre: 42 tiramisu 2008-09-03 13:10:32]
Tisztelt Uram! Nem azért ragadtam billentyűt Kolozsvárott, mert nem ismeri a munkásságomat! Ez a legkevésbé sem érdekel. Mindig csak sajnálni tudom azokat az embereket, akik úgy kritizálnak, hogy FOGALMUK NINCS a dolgokról! Hála Istennek nem kell követnem az Ön által leírt milliomos esetét. Anonim módon könnyű bármit rosszindulatból leírni! Ha hajlandó felvállalni a saját nevét, szívesen elbeszélgetek Önnel akár erről, akár más témáról! Üdvözlettel: Rózsa Ferenc

44 Búbánat 2008-09-03 16:35:57
Én ott voltam a Millenáris Teátrumban, és nagyon tetszett ez a romantikus opera-különlegesség! MNO on-line Olasz opera Mátyás királyról Ciro Pinsuti műve, a Mattia Corvino a Millenáris Teátrumban 2001. december 17. 01:00 Kerényi Mária - ZENEI JEGYZETEK - Hát nem különös, hogy a magyar himnusz operaszínpadi pályafutása egy XIX. századi olasz komponista nevéhez fűződik, kiindulópontja pedig a milánói Scala volt? Ott mutatták be ugyanis 1877-ben Ciro Pinsuti történelmi helyszíneken játszódó darabját, a mi Mátyás királyunk életrajzának tetszőlegesen kiragadott elemeire kreált Mattia Corvino című zenedrámát. S bár a mű librettója a valóságos eseményekkel még távoli rokonságot sem igen mutat, az egyik kórustételben megszólaló szépséges melódia abszolút hiteles: hangról hangra azonos Erkel által megzenésített nemzeti imádságunkkal. Még harmonizálásában is, amiből arra kell következtetnünk, hogy Pinsuti nem hallomásból, hanem kottából ismerte az 1844-es pályázaton díjazott szerzeményt, sőt talán személyes kapcsolatai is voltak magyar muzsikusokkal – ezt kideríteni majd a kutatók feladata lesz. Mert a Bartha Dénes jegyezte zenei lexikon (Zeneműkiadó, 1965) még jelentős cikkelyt szánt a bolognai Rossini-tanítványból híres londoni énekmesterré lett Ciro Pinsutinak – megemlítve operái sorában a Mattia Corvinót is –, de a bő másfél évtizede megjelent Brockhaus-Riemann már nem foglalkozik vele. Kihullott az idő rostáján, ahogyan műveinek patinás kiadója, a Ricordi-cég is törölte katalógusából a Corvin Mátyást, miután évtizedek óta senki nem érdeklődött iránta. Ezért aztán most, hogy a méltatlanul elfeledett operákat sorra feltámasztó Pál Tamás a Mattia Corvinót is műsorra tűzte a szombathelyi szimfonikusokkal, a Budapesti Kórus és a Honvéd Férfikar, valamint öt jeles operaénekes közreműködésével, kéziratból kellett rekonstruálni a partitúrát és a teljes szólamanyagot. Nagy fáradsággal járt, s persze költséggel is, de megérte, hiszen egy magyar vonatkozású, s hazánkban még soha színre nem vitt operaritkasággal találkozhatott december 14-én a Millenáris Teátrum közönsége. A műismertetésben is kiváló karmester egyébként rövid bevezetőjében azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy Pinsuti példája korántsem egyedülálló, hiszen mindmáig egyetlen Erkel-opera sem jelent meg nyomtatásban!… És akkor még mi csodálkozunk, hogy nagy nemzeti zenedrámáinknak, a Bánk Bánnak és a Hunyadi Lászlónak még most, a romantika világszerte tapasztalható újrafelfedezése idején sem sikerül kitörni kelet-európai elszigeteltségükből. Már pusztán ennek az információnak a beszerzéséért is érdemes volt helyet foglalni a gyárépületből kialakított színház nézőterén, ahol nemrég még dideregtünk, ezúttal viszont szaunában éreztük magunkat. Az előadás azonban szerencsére ellensúlyozta a hőség okozta kényelmetlenséget azzal, hogy már a nyitány alatt megteremtette az esemény rangjához méltó feszültséget, s nemcsak ébren tartotta, de folyamatosan növelte is a tragikus – és számunkra ugyancsak meglepő – végkifejletig. Jóllehet eleinte kétségbeestem az olasz szöveg magyar nyelvű feliratozásának (mert a Millenáris Teátrumban ilyen is létezik!) elemi helyesírási hibái láttán, a produkció mint vizuális és akusztikus élmény teljesen lefoglalt és lefegyverzett. Káel Csaba hovatovább specialistának mutatkozik a fél-szcenírozás műfajában: színészvezetése és szituációteremtése egyaránt illúziót keltő. Igaz, olyan tehetségekkel, mint Meláth Andrea – aki egy Amneris- vagy Eboli-formátumú hősnő kivételes zenei portréjával bűvölt el Mátyás titkos szerelmének jelmezében – vagy a címszerepet remekül éneklő-alakító Fekete Attila, nem mindennap találkozik egy operarendező. (Megjegyzem: mindkét fiatal énekművész mostanában jóformán egyik parádés feladatból a másikba esik, ami persze a repertoárépítés és az állóképesség szempontjából igen hasznos, ám egy hosszú távú pálya esélyeit tekintetve csöppet sem veszélytelen.) Impozáns teljesítményt nyújtott a szerelmi háromszög másik férfitagjaként Kálmándi Mihály is, és fontos epizódok karakteres megformálásával keltett elismerést Altorjay Tamás, illetve Szécsi Máté. Szellemes megoldásnak bizonyult Csikós Attila keretekbe foglalt tüllfelületekre vetített s megvilágítással aktivizált grafikai sorozata a helyszínek érzékeltetésére; Velich Rita kvalitásos jelmezegyütteséből különösen a hősnő elegáns öltözetei tetszettek. Ami pedig Pinsuti zenéjét illeti, az valóban ritkaságértéket meghaladó méltánylást érdemel, mert az olasz opera óriásainak (Rossini, Verdi, Donizetti) árnyékában is feltűnő erényeket: arányérzéket, gazdag szín- és dallamvilágot, formakészséget s eredeti invenciót mutat. Szövegkönyvének kuszasága viszont akadályozza a darab színházi műsorrendbe iktatását, legalábbis nálunk, mivel a történelmi tények elképesztő negligálását a legnagyobb magyar uralkodók sorába tartozó Mátyás király személyével kapcsolatban hazai operaközönségünk aligha tolerálja. A szombathelyi szimfonikusok néhány vérfagyasztó helyzetet leszámítva jól szerepeltek, a kórusok (Hollerung Gábor, illetve Tóth András betanításában) kedvvel és odaadással töltötték be jelentős feladatukat. A produkció szíve és motorja Pál Tamás volt, aki napjainkban karrierjének új fejezetét írja – az est abszolút sztárja viszont a férfipartnerek koszorújában magányosan tündöklő hölgy: Meláth Andrea lett. Az ő Osviena-alakítása emlékezetes dekóruma a Mattia Corvino magyarországi bemutatójának.

43 tiramisu 2008-09-03 15:29:37 [Válasz erre: 42 tiramisu 2008-09-03 13:10:32]
Nem ismerem

42 tiramisu 2008-09-03 13:10:32 [Válasz erre: 40 Búbánat 2008-09-03 12:55:13]
Tájékozatlanságomra vall, hogy em ismerem Rózsa urat, mint karmestert 1x -2x olvastam tán a nevét, de ez az én saram. Pál Tamást viszont ismerem, kedvenc karmestereim egyike! Nyilván hasonló a kolozsvári Opera-vezetés hozzáállása is. Ismeretlen operához ismeretlen nevek, kevéssé ismert mununkássággal nagy rizikó. Övék az érdem a felfedezésért, de ennyi... Rózsa produceri feladatokat is vállalt... Emlékezetet az eset arra, amikor egy-egy amatör milliomos megvesz egy szuper zenekart, és dirigál velük egy estét. Ha neki megéri, de én biztosan nem megyek el... Itt is csak a mű iránti kiváncsiságból, ha hasonlóan alakulna a helyzet...

41 Búbánat 2008-09-03 12:55:51 [Válasz erre: 40 Búbánat 2008-09-03 12:55:13]
Pál Tamás neve előfordul a második cikkben.

40 Búbánat 2008-09-03 12:55:13
Három bemutatót tervez az idei évadban a Kolozsvári Magyar Opera. Október elején kettős premier lesz: Purcell Dido és Aeneas és Rameau Pygmalion című operáját adják elő. Néhány héttel később pedig egy igazi különlegességet mutatnak be: a Mattia Corvino című darabot, amelyet Ciro Pinsuti komponált. Az angol-olasz zeneszerző Verdi kortársa volt. Mátyás királyról szóló, elfeledett művét a kolozsvári társulat játssza először magyar nyelvterületen. Az opera partitúrájára az előadást dirigáló Rózsa Ferenc karnagy bukkant rá. (MR) Az előzményekről: Az Erdélyi KRÓNIKA on-line cikke volt februárban: Méltó eseménnyel egészítené ki a magyar reneszánsz év rendezvényeinek sorát a Kolozsvári Magyar Opera: a tervek szerint előadják a Verdi-kortárs Ciro Pinsuti Mattia Corvino című operáját. Az ötletet Csermák Zoltán magyarországi újságíró vetette fel a kolozsvári opera vezetőségének 2006-ban, a Kolozsvári Magyar Opera Erkel színházbeli vendégjátéka után, a tárgyalások lebonyolítására pedig Rózsa Ferenc szombathelyi karnagyot kérte fel. Egy ötlet nem szabadalmaztatható A premier előkészítésében nemcsak producerként, hanem karmesterként is részt vállalni kívánó Rózsán kívül azonban jelenleg a szintén magyarországi Pál Tamás karmesterrel folytat tárgyalást Simon Gábor igazgató. A kezdeményezők ezért úgy érzik, „ellopták” az ötletüket, és főként azt sérelmezik, hogy az opera vezetősége nem tájékoztatta őket arról, hogy mással kívánna együtt dolgozni. „Tisztában vagyok azzal, hogy egy ötlet nem »szabadalmazható«, de nem tartom túl korrektnek, hogy egy majdnem megkötött szerződés helyett hallgatás vegye körül a projektet, s a jó szándékú felvetők pletykákból értesüljenek egy értékes kezdeményezés további sorsáról” – nyilatkozta Csermák Zoltán. A helyzetet főként az bonyolítja, hogy a Mátyás királyról szóló opera partitúrája nehezen beszerezhető: Olaszország patinás lemezkiadója, a Ricordi ugyanis már törölte az aktív kottatárból, és csak az archívumból lehet mikrofilmes másolatot kérni. Meglehetősen hosszadalmas eljárás után Rózsa Ferenc birtokába jutott a kottának, de a kolozsvári opera még csak most indította el a beszerzési folyamatot. Előnyben a partitúrát már ismerő karmester Az 1877-es milánói ősbemutató óta valószínűleg nem játszott műre Horváth Zoltán rendező bukkant rá egy olaszországi levéltárban, az 1980-as években. Csermák Zoltán újságíró – aki akkor a Hungaroton, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egyik vezetője volt – felvételre ajánlotta a művet, ez azonban anyagi nehézségek miatt meghiúsult. Csermák azóta se mondott le a bemutatásáról – amely koncertjellegű, oratorikus formában 2001-ben meg is történt Budapesten. A koncertet Pál Tamás vezényelte a Millenáris Teátrumban. Szép Gyula, a kolozsvári opera művészeti igazgatója szerint elsősorban ezért esett a választás a karmesterre. „Nem olyan operáról van szó, amit bármelyik karnagy vezényelt már. Jó, ha olyan karmestert hívunk meg, aki már ismeri a partitúrát” – magyarázta. Mindazonáltal pontosította azt is, hogy sem Rózsa Ferenccel, sem Pál Tamással nem zárták le a tárgyalást, és – amennyiben nem sikerül a kottát időben beszerezni – az őszre tervezett bemutatót kénytelenek lesznek elhalasztani. Rózsa Ferenc karnagy szerint személyes okai lehetnek annak, hogy a kolozsvári opera igazgatója, Simon Gábor más dirigenst kért fel a Mátyás-opera vezénylésére. Kommunikációs zavar? Tavaly ugyanis a felek két ügyben tárgyaltak, amelyekben Rózsa produceri szerepet vállalt: egy németországi Nabucco-turné és egy szombathelyi Bánk bán-előadás szervezése kapcsán. Az opera vezetősége és a szervező dirigens egyik esetben sem tudott megegyezni a szombathelyi fellépésről, Rózsa szerint azért, mert a kolozsvári opera túlságosan nagy összeget kért költségeinek fedezésére; az opera vezetősége viszont azt állítja, hogy az általuk összeállított költségvetési tervezetben minden tétel indokolt volt. A Nabucco-turné kapcsán pedig mindkét fél kommunikációs zavarra hivatkozik, akárcsak azzal a szerződéssel kapcsolatban, amelyet Rózsa Ferenc a Mátyás-opera vezényléséről és a kotta beszerzéséről szövegezett meg, illetve küldött át az operának. Simon Gábor és Szép Gyula szerint az jelentett gondot, hogy a karnagy nem tüntette fel a honoráriumot és a kotta jogdíját, illetve a beszerzés költségeit. Rózsa Ferenc ezzel szemben azt állítja, hogy utóbbival telefonon már egyeztetett ez ügyben, és leszögezte: elfogadja az opera által felkínált honoráriumot, és a jogdíjról is elmondta: nagyjából akkora összegről van szó, mint egy Verdi-opera esetében. Rokonság Erkellel A kolozsvári opera vezetősége mindenesetre reméli, hogy sikerül még idén, a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója előtt tisztelgő reneszánsz évben színpadra állítani a művet. A hét évvel ezelőtti budapesti, koncertjellegű premier után az őszi, kolozsvári előadás lenne a Mattia Corvino első, nagyszínpadi bemutatója magyar nyelvterületen. Hogy minden bizonnyal zenei és művelődéstörténeti csemegéről van szó, azt a 2001-es előadást követő kritika néhány sora is mutatja. „S bár a mű librettója a valóságos eseményekkel még távoli rokonságot sem igen mutat, az egyik kórustételben megszólaló szépséges melódia abszolút hiteles: hangról hangra azonos Erkel által megzenésített nemzeti imádságunkkal. Még harmonizálásában is, amiből arra kell következtetnünk, hogy Pinsuti nem hallomásból, hanem kottából ismerte az 1844-es pályázaton díjazott szerzeményt, sőt talán személyes kapcsolatai is voltak magyar muzsikusokkal – ezt kideríteni majd a kutatók feladata lesz” – írja Kerényi Márta Zenei jegyzetek című írásában. Szerzo: Rostás-Péter Emese

39 tiramisu 2008-09-03 11:42:37
Végre egy szinte soha nem érintett téma! Maigret felügyelő pontos szívósságával , megoldást találva! Nagyon klassz, köszönöm!

38 pio 2008-09-03 08:22:47
Karnagy úr, a szegedi társulat a sajátjaiból állítja ki a Lecouvreurt, vagy vendégek is lesznek?

37 pio 2008-07-19 08:30:48
Kedves Pál karnagy úr, utolsó beírásával nem mindenben értek egyet. Akármit is változtatott Erkel a saját darabján, az mégsem ugyanaz, mint amikor valaki más átdolgozza.

36 kothner 2008-07-07 17:48:40
Kedves Pál Karnagy úr, azt tudjuk, mi a véleménye, hogy a Turandotot magyarul énekelték, tudjuk, mi a véleménye a hangosításról, de minket fórumozókat valójában az érdekelné, hogy egy ilyen nagy tapasztalatú karmester, mint ön, hova helyezi ezt - a szerintem botrányosan rossz - előadást a Szegedi Szabadtéri történetébe.

35 juhfark 2008-07-05 14:08:47
Tisztelt karnagy Úr! Finomabban meg sem írhatta volna, hogy Selmeczi mint karmester, Kesselyák mint rendező szóra sem érdemes.....

34 pio 2008-07-05 11:55:28
Tisztelt Karnagy úr, és magáról az előadásról semmit sem ír? Én gondolkodom, hogy vasárnap lemenjek-e meghallgatni.

33 kothner 2008-06-12 09:25:28
Tisztelt Karnagy úr! Azt pédául meg lehet határozni, hogy Szegeden milyen rendszerben játszanak operát? Stagione, v. repertoár, v. valami egészen más? Az is érdekelne, hogy alakul a szegedi társulat sorsa. Hallottam, hogy elküldtek énekeseket (Wittingeren és Kóboron csodálkozom), vesznek-e föl újakat, vagy inkább vendégeket foglalkoztatnak. Várom válaszát.

32 pio 2008-06-11 07:13:13
Kedves Pál Tamás, a Székely Mihályról írottakkal nem tudok egyetérteni, én az ő lemezeit hallgatva szerettem meg az operát. Az ön Don Sanche felvételét is sokszor hallgatom, szeretettel üdvözlöm!

31 Búbánat 2008-06-02 20:20:01
Nagy köszönetem Pál Tamásnak a Házy Erzsébetről kifejtett gondolataiért, ami nem jöhetett volna létre Haandel fórumtársam \"rákérdezése\" nélkül, így őt is köszönet illeti! Pál Tamás karmester úr engedelmével, mindkét - Házy Erzsébetre vonatkozó - nyilvános levelét - idővel be fogom másolni a nagy magyar szoprán énekesnő nevét viselő fórumba.

30 Haandel 2008-06-02 19:11:15
Tisztelt Karnagy úr! Köszönöm szíves válaszát! Én sajnos Házy Erzsébetet csak lemezekről ismerem (CD-k, DVD Gräfin Mariza). Ezért nagyon örülök, hogy válaszából sok mindent megtudtam. Remélem, hogy idén vagy jövőre DVD-n is megjelenik a [url]http://www.citwf.com/film395650.htm;Der Zigeunerbaron[/url] operett-film.

29 kothner 2008-06-01 09:31:16
Tisztelt Karnagy úr, örömmel olvastam Tallián Tibor Otello-kritikáját a Muzsikában. Végre valaki vette magának a fáradtságot és megnézett egy \"helyi\" előadást is, nem csak Cura fellépésével törődött. Gratulálok!

28 Haandel 2008-05-29 19:00:58
Kedves Pál Tamás! Korábban említette, hogy Ön Házy Erzébettel leginkább mint korrepetitor működöt együtt. Lenne olyan kedves röviden jellemezni Házy Erzsébet hangját és előadó művészetét. Azt is szeretném megtudni, hogy Ön hol helyezné el Házy Erzsébetet egy mindenkori nemzetközi szoprán listán.

27 isro 2008-05-28 23:31:55
Tisztelt Pál Tamás! Úgy gondolom, hogy nagyon igaza van abban amit a Turandot magyar nyelven történő éneklése kapcsán leírt. Nagy kedvencem ez az opera és eszembe ötlött a kérdés, hogy vajon mikor hallhatjuk újra az Ön vezényletével? Én kb. három éve Karácsony táján, még az Erkelben láttam kétszer is amikor Ön vezényelte - azóta és azt megelőzően is láttam itthon is és külföldön is többször- de amit Ön a műből kihozott, az valami nyagyon kivételes dolog és nagy élmény volt.

26 kothner 2008-05-28 23:08:00
Kedves Karnagy úr, köszönöm válaszát, kicsit meglepődtem az érvelésén, ez újabb kérdéseket vet föl bennem, pl., hogy lehet-e tenni egyáltalán valamit az opera népszerűsítése érdekében. Ha lesz ideje, és még nem unja ezt a témát, kérem erről is fejtse ki véleményét.

25 Búbánat 2008-05-28 15:16:26 [Válasz erre: 24 tiramisu 2008-05-28 15:08:49]
De az. Köszönöm, hogy észrevetted: Szilvássy Margit a helyes név

24 tiramisu 2008-05-28 15:08:49 [Válasz erre: 23 Búbánat 2008-05-28 11:58:55]
Szilvássy Annamária - nem elírás? \"Carmen)

23 Búbánat 2008-05-28 11:58:55
Tóth Lajos basszista szerepelt Házyval is együtt az alábbi produkciókban (a Házy-topicból ide másolom): Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XXXI. Georges Bizet: Carmen Margitszigeti Szabadtéri Színpad -1955. július 19., 20. Koreográfus: Nádasy Ferenc Vezényelt: Kórody András Rendezte: Mikó András Szereposztás: Don José, tizedes: Udvardy Tibor/Kenéz Ernő Escamillio, bikaviador: Losonczy György/Jámbor László Remendado, csempész: Somogyváry Lajos/Kishegyi Árpád Dancairo, csempész: Katona Lajos Zuniga, hadnagy: Nádas Tibor/Tóth Lajos Morales, szakaszvezető: Rajna András/Klug Ferenc Carmen, cigánylány: Szilvássy Annamária/Tiszay Magda Micaela, parasztlány: Mátyás Mária Frasquita, cigánylány: Házy Erzsébet Mercedes, cigánylány: Tamássy Éva/Szőnyi Olga 750. Búbánat Válasz erre 2007-09-09 17:03:26 Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XXV. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál – opera három felvonásban Magyar Állami Operaház Állatkerti Színpada – 1954. július 24. Fordította: Zoltán Vilmos Koreográfus: Nádassy Ferenc Rendező: Oláh Gusztáv Szabadtérre alkalmazta: Mikó András Vezényelt: Kórodi András Richard gróf: Simándy József René, a titkára: Jámbor László Amália:Laczkó Mária Ulrika, jósnő: Németh Anna Oszkár, apród: Házy Erzsébet Samuel, összeesküvő: Rissay Pál Tom, összeesküvő: Antalffy Albert Sylvano, matróz: Tóth Lajos Főbíró: Rajna András Szolga: Toronyi Gyula 747. Búbánat Válasz erre 2007-09-09 16:36:54 Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XXIII Giuseppe Verdi: Rigolettó - opera három felvonásban Margitszigeti Szabadtéri Színpad – 1954. június 22., 24. és 27. Fordította: Blum Tamás Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk Tivadar Tánckar: Nádassy Ferenc Rendezte: MIkó András Vezényelt: Pless László/Lukács Miklós Házy Erzsébet csak a június 22-i előadáson szerepelt, az alábbi szereposztásban elsőként megnevezett partnereivel. Mantuai herceg – Gera István/Mátray Ferenc Rigoletto – Palló Imre/Svéd Sándor Gilda – Gyurkovics Mária/Gencsy Sári Sparafucile – Bencze Miklós/Székely Mihály Magdalena – Tamássy Éva/Németh Anna Monterone gróf – Tóth Lajos/Nádas Tibor Borsa – Réti József Marullo – Rajna András Ceprano gróf – Komáromi L. Ceprano grófné – Házy Erzsébet/Vámos Ágnes Giovanna – Szőnyi Olga/Farkas Anna Apród – Cser Timea/Hagymássy Ilona Porkoláb – Molnár László/Cseke Sándor

22 Búbánat 2008-05-28 11:56:28
Kedves Pál Tamás! Akkor néhány produkció a „Tóth”-okkal… Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (Búbánat, 2008-04-23 17:01:02) fórumról: 158. Búbánat Válasz erre 2008-05-08 23:38:16 Giuseppe Verdi: Ernani – részletek (1970) Km.: Déry Gabriella, Simándy József, Szalma Ferenc, valamint az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Tóth Péter - Ernani áriája, I. felv. (Simándy) - Elvira áriája, I. felv. (Déry) - Hármas, II. felv. (Déry, Simándy, Szalma) - Összeesküvési jelenet (Simándy, Szalma) - A IV. felvonás fináléja (Déry, Simándy, Szalma) Ennek a stúdiófelvételnek 1970-ben volt a bemutatója a Rádióban. Tóth Péter ezek szerint az 1970-es rádiófelvételét követően disszidált. (És úgy emlékszem, hogy sokáig a Miskolci Nemzeti Színház opera-tagozatában is tevékenykedett…) A Házy Erzsébet topicból is szemezgettem: 775. Búbánat Válasz erre 2007-09-14 13:18:20 Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XXXIII Mascagni: Parasztbecsület Margitszigeti Szabadtéri Színpad – 1956. július 8., 24 A librettót magyarra fordította: Radó Antal Rendező: Oláh Gusztáv A Magyar Állami Operaház produkciója Szabadtéri színpadra alkalmazta: Stephányi György Vezényelt: Tóth Péter/Pless László Santuzza – Rigó Magda Lola – Házy Erzsébet Turiddu – Laczó István Alfio – Svéd Sándor/Jámbor László Lucia – Budanovits Mária 733. Búbánat Válasz erre 2007-09-04 13:24:41 Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói XVII. Franz Schubert: Három a kislány Zenéjét Franz Schubert dalaiból és hangszeres műveiből összeállította: Heinrich Berté és Carl Lafite. Margitszigeti Szabadtéri Színpad -1957. augusztus 1., 3. Daljáték 3 felvonásban Szövegét R.H. Bartsch regénye nyomán Alfred Willner és Heinz Reichert írta Magyarra fordította: Harsányi Zsolt. Átdolgozta Innocent Vincze Ernő Zenéjét átdolgozta, újrahangszerelte: Polgár Tibor Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk Tivadar Koreográfus: Harangozó Gyula Rendezte: Nádasdy Kálmán Szabadtéri rendező: Kenessey Ferenc Vezényelt: Tóth Péter Szereposztás: Schubert, zeneszerző: Rösler Endre/Nagypál László Schober, költő: Reményi Sándor/Melis György Tschöll papa: Maleczky Oszkár/ Tschöll mama: Budanovits Mária Médi: Házy Erzsébet Édi: Koltay Valéria Hédi: Póka Jolán Lucia Grisi: Szilvássy margit Nowotny, titkos rendőr: Fekete Pál/Ordelt Lajos Vogl, tenorista: Somogyváry Lajos Binder: Kövecses Béla Ottenwahl, karmester: Göndöcs József Bruneder: Nádas Tibor/Katona Lajos Schwindl: Pálfy Endre Gumpelwieser: Bódy József/Rissay Pál Scharntorff, finn nagykövet: Dárday Andor Első utcai énekes: Dobán Ferenc Második utcai énekes: Lux Géza Sáni, pikkolo: Koltai Pál Házmesterné: Megyaszay Hajnal Brametzberger: Perényi Kálmán Wéberné:Szabó Józsa Egy lakó:Soós Lajos Postás: Földváry György/ifj.Márkus Lajos Pincér: Fehér Gyula Táncok a 3. felvonásban: Bordy Bella, Eck Imre, Ugray Klotild, Ősi János és a tánckar, illetve Kálmán Etelka, Balogh Ágoston, Maros Éva, Molnár Ferenc és a tánckar Forrás: A Pesti Műsor – 1957. évfolyamból

21 kothner 2008-05-28 10:00:06
Tisztelt Karnagy úr, úgy tudom, hogy a Turandot magyarul megy az idei szabadtérin Szegeden. Nagyon érdekelne, mi Karnagy úr véleménye erről, és egyáltalán a magyar nyelvű operaelőadásokról.

20 lámpaoltogató 2008-05-27 09:44:28
Karnagy úr, és az Ön véleménye a 40 millióról? Vagy mégse volt annyi?

19 Heiner Lajos 2008-05-26 13:48:48 [Válasz erre: 15 Spangel Péter 2008-05-26 09:38:26]
Tudomásom szerint a karnagy úr újjáépíti, tavaly nyáron már volt egy fantasztikus koncertjük Szegeden (ld. a Momus beszámolóját...)

18 zsoly 2008-05-26 13:43:14 [Válasz erre: 17 tiramisu 2008-05-26 13:03:30]
Nagyapám 30 évig énekelt a Zenebarátok kórusban (a Vaszy-kórus elődje), sokat mesélt ezekről a nagyságokról. Én már sajnos nem hallhattam őket.

17 tiramisu 2008-05-26 13:03:30 [Válasz erre: 16 zsoly 2008-05-26 11:15:10]
Nagyon klassz és élvezetes volt, Berdál Vali ,azt hiszem utána már búcsúzott a pályától. Nagyon jó csapat volt, akkor új volt Szegeden Pál Tamás.

16 zsoly 2008-05-26 11:15:10 [Válasz erre: 13 tiramisu 2008-05-25 18:27:58]
Én akkor még nem éltem, vagy éppen karonülő voltam (ebben a kontextusban: SAJNOS).

15 Spangel Péter 2008-05-26 09:38:26
Emlékszem Pál Tamás nagyszerű koncertjeire a Pesti Vigadóban, 1984 telén. Mi lett a Salieri-kamarazenekarral. Mostanában nem hallok róluk.

14 lámpaoltogató 2008-05-26 07:30:15
Tisztelt Karnagy úr, jó lenne megtudni, hogy Ön végül is hogy értékeli Cura szegedi Otello-ját. Kiváncsian várom válaszát.

13 tiramisu 2008-05-25 18:27:58 [Válasz erre: 12 zsoly 2008-05-25 16:42:07]
Én még Berdállal, Karikóval és Gyimesivel, jajjaj, Boldog Békeidők!

12 zsoly 2008-05-25 16:42:07
Kedves Pál Tamás! Köszönöm a válaszát! Bízom benne, hogy valamennyi előadás meg fog majd valósulni. A Figaronak külön örülök, a kedvenc operám! Én Szegeden utoljára még valamikor a \'90-es évek elején láttam Vámossy Évával, Frankó Tündével, Busa Tamással, Réti Csabával. Nem tudom, azóta ment-e, vagy ez volt az utolsó Figaro.

11 Spangel Péter 2008-05-25 10:14:37 [Válasz erre: 10 juhfark 2008-05-25 08:10:41]
Kedves Pál Tamás! Köszönöm szíves válaszát, külföldi sikereire halványan emlékszem, azért kérdeztem rá mégis, mert nem árt ha a közvélemény is tisztában van ezzel. Ön és GYRGY blogját érdeklődéssel olvasva eszembe jutott, hogy például a STOP boltjában művészek élettörtének egész sora megkapható könyv alakban. Ha nem értéktelenítették volna el idehaza ennyire a kultúrát és ezen belül az operát, hasonló kiadványokkal az olvasók hiteles beszámolók alapján bepillantást nyerhetnének e csodálatos műfaj műhelytitkaiba is. Ön művészeti közszereplő, ezért megítélésem szerint bizonyos dolgok, mégha személyesek is, minden ártó-bántó szándék nélkül érdekelhetik az olvasókat. Nemcsak a műfajt hivatásszerűen űzőknek, de az érdeklődőknak, az operarajongóknak is érdeke, hogy megújuljon és régi fényében ragyogjon idehaza is az operajátszás, ezért ezeket a dolgokat meg kell beszélni. Aki pedig megbántódik, vonja le a megfelelő következtetéseket önmaga számára.

10 juhfark 2008-05-25 08:10:41 [Válasz erre: 8 Spangel Péter 2008-05-24 22:30:05]
Sajnos Kovács János kínosan igyekszik elérni, hogy tehetséges karmester lehetőleg ne dirigáljon az Operában.

9 zsoly 2008-05-25 00:39:31 [Válasz erre: 8 Spangel Péter 2008-05-24 22:30:05]
Kedves Pál Tamás! A Momus szegedi olvasójaként a szegedi programról szeretnék kérdezni. A Délmagyarországban olykor eltérő műsortervekről lehetett olvasni, legutóbb ezt a programot láttam: Adriana Lecouvreur, Faust elkárhozása, Tosca, Otello, Trubadúr. A Tosca nekem újdonság volt, korábban a Jancsi és Juliskát harangozták be. Tervezik a Humperdinck-művet is? A Tosca felújítás lesz, vagy új rendezésben megy majd? És lehet tudni valamit a szereplőválogatás eredményéről? A hírek alapján az évad - a Mezzo-fesztivállal együtt - színesnek és tartalmasnak ígérkezik, kívánok sok sikert a megvalósításához, minden szegedi operabarát örömére!

8 Spangel Péter 2008-05-24 22:30:05 [Válasz erre: 7 kothner 2008-05-24 22:16:04]
Pál Tamás Szegeden ismét megfelelő színvonalú munkát végzhet nevéhez, tehetségéhez méltóan. Nem úgy, mint Pesten, ő is csak egy volt a sok közül... Sajnos.

7 kothner 2008-05-24 22:16:04
Kedves Pál Tamás, méltányolom szándékát, hogy blogjában elsősorban nem személyes jellegű kérdésekkel óhajt foglalkozni, mégis... Olvasva Győriványi karmester úr utolsó bejegyzését, megkérdezném: az ön mellőzésében is szerepe lehet Kovács karnagy úrnak?

6 Búbánat 2008-05-24 00:31:44
Kedves Pál Tamás! A Házy Erzsébet– témában feltett kérdéseimre írt reagáló sorait nagy köszönettel vettem. Olvasva blogját, érzékelhető, hogy nagy tisztelője volt a művésznőnek. Nagyon szépen emlékezett meg róla, és értékelem az elmesélt kis sztorit is vele kapcsolatosan. Említette, hogy mely operákban vezényelte őt. Ezeken kívül is volt alkalma vele együtt fellépni, amiről viszont nem szólt. Nem csodálom, hiszen a több évtized távlatából mindenre nem emlékezhet. Írt arról is, hogy kezdetben, mint korrepetitor, zongorán kísérte őt. Tudom, hogy Pál Tamástól nem idegen a könnyedebb művekkel való kacérkodás sem. Itt van pld. ez a rádiófelvétele: Magyar Rádió, URH adóján 1972, január 16-án 21.04-kor sugározta először azt az új stúdiófelvételét, melyen Loewe: My Fair Lady c. musical részletei voltak hallhatóak. Közreműködött: Házy Erzsébet, Köteles Éva, Takács Judit, Szita Borbála, Bordás György, Korondy György, Melis György, Ütő Endre, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényel: Pál Tamás És itt van egy televíziós produkció, amelyben Ön zongorán közreműködik, többek között Házy Erzsébetet is kíséri: ”Élő” – TV-műsor felvétele 1972. július 26. Ideje: 53 perc Sorozatcím: A TV zenei klubja 72/4. Közvetítés a Vörösmarty téri Művészetek Házából Vendégek: Házy Erzsébet, László Margit, Várhelyi Endre – ének, a Tátrai-vonósnégyes, a Budapest Fúvósötös, Friedrich Ádám-kürt, Szokolay Sándor és Carelli Gábor Zongorán kísér: Pál Tamás Riporter - műsorvezető: Antal Imre Operatőr: Szabados Tamás Rendező: Sándor Pál A műsorban Házy Erzsébettel elhangzott zenei részletek: -Mozart: Brandl -tercett (Házy Erzsébet, László Margit, Várhelyi Endre -ének, Pál Tamás- zongora) - Rossini:Macska-duett (Házy Erzsébet,László Margit - ének, Pál Tamás - zongora); Antal Imre rövid beszélgetéseket folytatott az előadókkal. És végül egy szabadtéri előadá , melynek programja a következő volt: Csajkovszkij-est - Csajkovszkij Parkszínpad, 1969. június 21. Közreműködött: a Zrinyi Miklós Katonai Akadémia Szimfonikus Zenekara Vezényelt: Marosvölgyi Károly és Pál Tamás Rendezte: Békés András, Vörös László, Géczy Éva Műsort Balassa Imre ismertette Az operarészleteket Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Melis György, Supala Kolos, Tóth László, Udvardy Tibor énekelték. A Diótörő, Hattyúk tava, Csipkerózsika és a Rómeó és Júlia balettekből táncoltak: Orosz Adél, Róna Viktor, Gaál Éva, Péter László, Orosz Klári, Som Gizi és az Állami Operaház balettkara. Ezekkel kapcsolatban is tudna valami emléket, emlékezeteset felidézni?

5 Seymour 2008-05-23 16:06:03
Kedves Pál Tamás, nagy örömmel olvastam az Adriana Lecouvreurről írt gondolatait. Bevallom, én örültem, amikor hallottam, hogy az operaverseny egyik darabjaként Szegeden fogják előadni. Ez nagyon jó apropó lesz, hogy ellátogassak a szegedi színházba. Igen, úgy vettem észre, divat lenézően beszélni róla egy magára valamit is adó zeneértő embernek (sajnos én \"csak\" zeneszerető vagyok), pedig igazán szép muzsika. Hogy - finoman szólva - bugyuta a történet? Hát, ha a szövegkönyvet nézzük, van egy két hasonló, vagy még olyanabb akár a legkiválóbbak közt említett operák között is. Persze jómagam sem venném az Adrianát mondjuk egy Trubadúrral egy kalap alá, de néha szívesen látnék - és szerintem ezzel nem vagyok egyedül - ilyen \"gyengébbecske\" műveket is. Végül is mi a story: bosszú, féltékenység, csalódás. Nagyon is mindennapi érzelmek. Amelyek nem végződnek szerencsére ilyen drámákkal, de azért magában a végén mindenki meghal egy kicsit, gondolatban leszámol, megtorol. Dramaturgiai szempontból ugyan nem a legfényesebb csillag az operirodalom egén, de nagyszerű énekelnivalót kínál a szólistáknak, és bizonyára sokat ki lehet hozni a karakterekből is. Szóval várom az előadást, addig is jó felkészülést kívánok!

4 Búbánat 2008-05-23 00:37:50 [Válasz erre: 1 Búbánat 2008-05-22 15:16:25]
Persze, Pál Tamás, Lukács Ervin mellett ott van még Medveczky Ádám és Oberfrank Géza karmesterek is, akik tudnának mit mesélni Házyról...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.