Ahogyan látom, Spyres rajongója. Tegnap este a YT már levette a Mesterdalnokokat, viszont a tavalyi Walkür hangja ott van egyetlen állóképpel. Gondoltam, ha nincs ló, így rákattintottam a Benvenuto Cellinire, mire megjelent a szerzői jog megsértésére utaló felirat, majd rázendítettek nyitányra. A teljes operát is megnézem/-hallgatom, ha meguntam a Stage+-t. :O)))
Le is vette. O:((( Így aztán lemaradtam Beckmesser kéziratlopásáról, meg a "Hol szorít a cipő?" jelenetről.
Viszont sajnos az ARD meg sok mindent levesz :) .
Szerintem itt egy kicsit a hajnali féreg dugába ment a rendező, de ez legyen a legnagyobb baj.
Az 1. felvonást és a 2. elejét megnéztem. Kellemesen csalódtam, mert legalább nem szobrászversenyről szólt, ahol a győztes Walter a végén teljesen konformista lesz, Beckmesser pedig újító.
X-faktor? Nem is rossz ötlet. Elvégre dalnokverseny ez is, az is.
A III. felv. második részének X-Factor-os csilivilijétől eltekintve egy egészen nézhető előadás. A tubuson is kint van már, ki tudja meddig: MS By25
Szombaton 11-kor megismétlik a bayreuthi nyitóelődást a STAGE+-on. Privát üzenet megy.
Köszönet, igyekszem ott lenni!
A honlapukon a holnap délelőtti Schubertiáda ingyenesen van meghírdetve itt, én elmennék a helyedben...
Sajnos mindkettőről le fogok maradni, mert gyerektábor-logisztikát bonyolítok valahol a Bükk mélyén (szegények, hogy fogják kibírni, hogy úgy mennek kirándulni, hogy nem kell mellé megnézni egy Wagner-operát is). A BR-Klasszik-on is megy majd a megnyitó, emlékeim szerint tavaly ingyenes volt és talán egy hétig visszanézhető is.
Én KW rendezésében láttam 15 éve a Zöld Dombon emelkedő Szentek Szentjében; az eredetihez nem sok köze volt, viszont a hölgy más produkcióihoz hasonlóan erkölcsi tanulsággal szolgált. Ha tudok, belenézek, mert aznap du. 5 után el kell mennem (Fesztivál-Akadémia, szívem másik csücske, a drága Schwammerl műveivel).
Vsz. helytálló az írás, l. a megjegyzéseket IS. Köszönöm!
Kétségkívül ezen a helyszínen szükség van kihangosításra, ezt az ember elfogadja, fesztivál-előadás jó adag helyi sajátossággal. Simán lehet a nagy egészet mint élményt befogadni, nem kell a perfekciót keresni a részletekben. És egyetértek a kritikával, hogy nem felfújt lufi ez az előadás, hanem minden szinten komoly tartalommal van megtöltve.
Olvasd el az ez alatti beírásomban belinkelt Der Standard-kritikát..
1 euró fejében otthonról is nyomon követhetjük a STAGE+ oldalán (a DGG szolgáltatása). Epedve várom, mely korba és hová helyezik a cselekményt: Az afrikai dzsungel mélyébe/ leprakórházba/a híd alá, hajlékonyak közé?
Nem maradtàl le, van jegy mèg bőven. Ès egy Der Standard-kritika is van, itt. Megnézném, mert speciális kedvencem, de macerás lehet az oda- és visszajutás és egyébként is mindig erős fenntartásaim voltak-vannak a szabadtéri (és templomi) produkciók "facilities"-ei miatt, amit a belinkelt cikk is visszaigazol.
Ami azt illeti, én is, ráadásul ahogy olvasom, egész jó előadások vannak. De kell hozzá némi vállalkozó szellem, és nem árt egy jó sofőr se.
Azt hiszem, ezen a helyen bármire szívesen elmennék.
Alkony a Ring-en (ha már szóbakerült, jún.28.). A záródarab, a se veled, se nélküled. Mosolyogva nézzük el apró (vagy visszafogottabban apró) fogyatékosságait (terjedelem, dramaturgia, tematikus építkezés stb., mintha Szerzőnk eddigre már kicsit kiírta volna magát), miközben át-megéljük, majd alig várjuk, hogy mikor nézhetjük meg újra.
Egy másik fesztivál Ausztriából Erlben: https://www.youtube.com/watch?v=Nd-fdngSSy8
Most kaptam a barátnőmtől két rövid videót a mai előadásból, elképesztően szép!
A bolygó hollandi előadás a zord fjordok vidékévé változtatta a Szentmargitbányai Kőfejtő szikláit
A
megzabolázhatatlan természeti erők, a vihar és a magas hullámok ábrázolása
drámai tengeri tájjá varázsolja a Szentmargitbányai Kőfejtő szikláit. Richard
Wagner A bolygó hollandi operájának bemutatójára érkezünk, amely kettős ünnep:
először mutatnak be itt Wagner-operát és ez az előadás jelenti Burgenland
tartomány nyári játékszezonjának ünnepélyes megnyitását ötezer néző előtt. A
lenyűgöző előadást huszonnégy alkalommal játsszák a nyári hétvégéken, augusztus
23-ig.
/mno.hu – Bényei Adrienn - 2025. 07. 12. 6:05/
A tűsarkúban én se tudok járni, bár pár hete egy leakciózott Högl darabbal (69000 helyett 25000-ért adták) nagyon szemeztem a Humanic-ban, meg is próbáltam, de mivel nincs autóm, bkv-n meg inkább nem közlekedem abban, inkább nem vettem meg. Mindig félek attól, hogy egy rossz lépés és kifordul a bokám...
Lehet, hogy rossz megfigyelő vagyok, de nem(igen) láttam még az Operaházban strand- ill. Bermuda-nadrágos, strandpapucsos, atlétatrikós nézőt. (A póló, lánykori nevén T-shirt az más!) Másrészt meg kell állapítanom, hogy a III. emeleten olyan szűkek az ülések és többnyire olyan forróság van, hogy az ember legszívesebben levenne magáról minden levehetőt. Csak hát ugye az én koromban ... ;-)
Itthon operában szmokingot viselő férfit, nőt vagy non-bináris személyt -amit a magyar Alaptörvény nem ismer el, de attól még sokfelé létezik- még nem láttam max. ha 1-2-t, akik eltéveszthették a házszámot és azt hitték, hogy a Lincoln Center vagy az Opernring egyik bemutatóján vannak. A Scala, mint a cikkben olvasható, már 2015 előtt is csak premierekre írt elő és csak sötét öltönyt, szmokingot nem.
A divattal együtt változik-változhat a mindenkori dress-kód. Az első számú operában is. De amíg a hetvenes években sem kellett nekem dress-kód ahhoz, hogy tudjam, ha elmegyek az Operába egy premier-előadásra, szmokingot vagy sötét öltönyt veszek fel. Mára ez a hallgatólagos akkori elvárás régen nincs, mindenki a saját ízlése vagy - hölgyeknél - a magamutogatási "kényszere" tükrében öltözködik fel s aggat magára egyszerű holmikat vagy hivalkodó toalettben érkezik. Legyen az premier akár mezei előadás. Igaz, turisták esetében én is látok a színházakban bakancsos, hátizsákos fiatalokat. Bevallom, nem zavarnak, ha csendben követik az előadást.
Ebben igazat adok nekik, meg kell adni a helynek és a szereplőknek, és a előadásoknak a tiszteletet.
A SCALA MILÁNÓI OPERAHÁZ KITILTJA A TRIKÓBAN VAGY RÖVIDNADRÁGBAN ÉRKEZŐ NÉZŐKET
https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/a-diktatura-nem-egyetlen-ember-bune-a-borisz-godunovot-mutattak-be-amszterdamban-183377.html
Köszönöm, a többit privátban!
Persze, hogy ez volt az, nagyon hálásan köszönöm! :)) Nekem nagyon tetszett akkor!
Itt, ha érdekes lehet.
Már leírtam korábban, megismétlem és ide áthozom:
Hector Berlioz így írt a darabról: „Igen sikerült a mű partitúrája, jelentős számú szép, kifejező dallamot tartalmaz, teli tűzzel és gazdagon színezve... A Gyöngyhalászok partitúrája Bizet úrnak a legnagyobb dicsőségére válik.” (Ha sejtette volna, hogy Bizet életére milyen sors vár, és megszületik utolsó műveként a csodálatos Carmen!...)
Közbevetőleg azért megemlítem, hogy időközben hozzájutottam a vágyott Gyöngyhalászok-élményemhez, hiszen a teljes operát előbb 1993 augusztusában már megnézhettem szabadtéren, a Budai Parkszínpadon! Erről tudni lehet, hogy a produkció létrehozásában részt vett a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara. A díszleteket, jelmezeket is az Opera műhelyei hozták létre. A karigazgató Fekete Valéria volt, a Fővárosi Művelődési Ház tánckarát Benkő Zsófia tanította be. Zenei munkatárs Reményi József és Lázár György volt, díszlettervező Borsa Miklós, a jelmezeket Beda Judit tervezte. A produkciót Iván Pál rendezte és Jármai Gyula vezényelte. A gyöngyhalászok újkori négy előadásán pótszékes telt ház igazolta, hogy érdemes volna az operát gyakrabban elővenni. Az előadásról tévéfelvétel készült, s a teljes mű bemutatásán kívül a tévécsatorna komolyzenei osztálya keresztmetszetet is készített Baranyi Ferenc (a bemutatóhoz franciából magyar fordítást készített) összekötő szövegeivel. A bemutatón Hegyes Gabriella koloratúrszoprán Leila szerepében, Éliás Tibor tenor mint Nadir (mindketten a Debreceni Csokonai Színház operatagozatának szólistái), Miller Lajos Kossuth-díjas bariton Zurga szerepében, míg Marczis Demeter basszus Nurabad szerepében remekeltek. Ugyanakkor hozzá kell tennem, elég szegényes volt a „kiállítása”, a látvány, a hangzásvilága is kívánnivalót hagyott maga után. De legalább láthatta a magyar közönség Bizet első igazán sikeres, 25 éves korában komponált operáját.
Persze láttam a MET-közvetítést, és ott voltam az Eiffel Műhelyházban a szentpétervári operatársulat hozott remek Gyöngyhalászok-produkcióján is.
Valamikor 1990 körül volt egy-két (?) botrányos előadása, talán a Budai Parkszínpadon, egy alkalmi haknibrigád előadásában. Nem voltam a nézők között, csak az újságból értesültem a csúfos kudarcról. Mivel kb. akkorra esett a M. Kir. Viperaház legújabb kori történetének egyik mélypontja Ütő Endre igazgatósága alatt, és volt még (ismeretlen) operára szomjazó közönség, akadtak jegyvásárlók, akik kb. úgy jártak, mint a Királyi Nonpluszultra közönsége Arkansas-alsón.
Ezek szerint elszalasztottad, amikor a MET közvetítette a Gyöngyhalászokat, valamikor elég régen. Káprázatos előadás volt. Nekem is tetszett ez a mű, és azóta is várom, hogy nálunk is bemutassák. Nagyon szép, hagyományos rendezés volt, látványos díszletekkel. Leilát Damrau énekelte igen csábosan. A két barát és rivális az azóta már sajnos visszavonult remek lengyel bariton, Kvieczen volt, és úgy emlékszem, Polenzani volt Nadír. Kwieczen elég kemény Zurgát alakított, de remek volt ő, és a kettősük is. Fent van ez az előadás a MET archívumában.
A Lindenoper honlapjára kukkantva teljesen nézhető, kortalan rendezésnek tűnik, fényekkel-színekkel idézve hangulatot.
Bizet 25 évesen komponálta első olyan operáját, ami ma is vagy inkább így: manapság ismét és egyre több helyen felbukkan a nagyvilágban. A mi "kis" világunkban, a pesti Operaházban legutóbb a 19. században játszották, akkor is csak párszor. Tavaly ősszel nem voltam itthon, amikor egy orosz együttes az Eiffelben előadta. Jómagam 1980 őszén Szófiában láttam, bevallom, már semmire nem emlékszem. Most Berlinben, a Lindenoperben ("Staatsoper Unter den Linden") volt szerencsém belefutni. Igen, szerencsém, mert előrebocsátom: élvezetes este volt. Világhírű filmrendező, az idén 80 esztendős Wim Wenders jegyzi a színpadra állítást. Az esetleges várakozásokkal ellentétben abszolúte hagyományosnak mondható munka, úgyszólván díszletek nélkül és "semlegesen korhű" jelmezekkel. (Érdekesség: minden szólista és a kórus is mezítláb volt ... lábbelik megspórolva.) Filmszerűvé, egyedivé a vetített képek teszik a produkciót, amik például egy trópusi őserdőt mutatnak, azután sokszor a női főszereplő, Leila lefátyolozott orcáját vagy a fátyol libegését, leggyakrabban pedig a gyöngyhalászok munkahelye, a végtelen tenger végtelen hullámzását, ami a nézőt is elringatja csakúgy, mint Bizet muzsikája, amiből bár haloványan, de már kibújik a chef d'œuvre-Carmen csirája. Jelentősek a kartételek, a kiváló kórus főszereplővé avanzsál.
Egyiket sem láttam, de hol lehet ez a néhány éve laborpatkánynak beöltöztetett bayreuthi kórustól? Ugyanakkor mind nagyon közelít Schlingensief Parsifaljához. :O(((
Vagyis csöbör és vödör ...
Ah, a tiroli bőrgatyás-jaudlizós változat. Ami egy sörözőben játszódik, ahol nem lehet sört kapni (ez meglehetősen szegényes képzelőerőre vall).
Én még 2023-ban láttam ugyanott a Homoki-féle enyhén szólva rémes felejtőst. Akkor azt tanácsoltam (21689 itt), jó lenne lecserélni. Megfogadták ;-) csak jobb lehet az új.
