100 Megén 2003-09-24 13:39:53
Nagyon köszönöm operátornak a beszámolót, amit nem csak élvezettel olvastam, hanem egy kis bűnbánattal is, hogy eddig kevés figyelmet fordítottam a Kamaraopera előadásaira. Sokkal jobban oda kell rájuk figyelni a jövőben! Köszhönöm még egyszer.
Nagyon köszönöm operátornak a beszámolót, amit nem csak élvezettel olvastam, hanem egy kis bűnbánattal is, hogy eddig kevés figyelmet fordítottam a Kamaraopera előadásaira. Sokkal jobban oda kell rájuk figyelni a jövőben! Köszhönöm még egyszer.
99 operátor 2003-09-24 13:20:22
Miután eddig sehol nem láttam a kiscelli Odüsszeusz produkcióról kritikát megjelenni, ezért itt Megén kérdésére közreadnám saját benyomásaimat: Monteverdi: Il Ritorno d’Ulisse in Patria (2003.09.11 és 13 Kiscelli Romtemplom) A Budapesti Kamaraopera két Odüsszeusz előadását a mű általam ismert egyetlen másik interpretációját összehasonlítási alapként felhasználva tudom jellemezni. Ez az összehasonlítási alap Harnoncourt zürichi operai 2002-es dvd felvétele. Közismert, hogy Harnoncourt-t a Monteverdi megszólaltatás nagymestereként szokás számontartani, azonban a két előadás összehasonlítása eredményeképpen az én megítélésem szerint egyértelműen a budapesti produkció kerül ki győztesen. Az előadás egyes összetevőiről külön-külön adnék képet: Németh Pál (karmester): A mű két kézirat formájában maradt fenn, melyekben az ének szólamon és a basszuson kívül csak a zenekari közjátékok vannak részletesebben kidolgozva. A hangszerelés megválasztásában mind a felhasznált hangszerek számát, mind fajtáját tekintve nagy szabadságot kap a karmester. Az előadás a zürichihez képest lényegesen kisebb zenekari apparátust alkalmazott, egyrészt valószínűleg a helyszín kisebb mérete, másrészt érzésem szerint az énekszólamok különleges finomságainak érvényre juttatása érdekében. Harnoncourt például rézfúvósokat is alkalmazott, melyek szerinte az isteneket szerepeltető jelenetek természetes korabeli velejárói voltak, mely hangszerek különösebb hiányérzet nélkül kimaradtak a kamaraopera előadásából. A continuo és a zenekari részek hiányzó részleteinek kidolgozásának színvonala mindenesetre semmiben nem maradt el a zürichiétől, ami minden bizonnyal Németh Pálnak köszönhető. A karmester feladata volt a dirigálás mellett a korabeli szokásoknak megfelelően az orgona illetve regál continuo megszólaltatása is (Harnoncourt erről lemondott), mely utóbbi ritkán hallható, sajátságos recsegő hangja különleges csemegét jelentett a közönség számára. Halász Péter (rendező): A rendező egy kockázatos koncepciót valósított meg: a szereplők az antik vázák képi ábrázolásairól ismert testtartásokba, illetve kéztartásokba merevedve, gyakorlatilag az előadás teljes időtartama alatt mozdulatlanul, statikusan énekeltek, kivéve persze azt a néhány másodpercet, míg egyik pozitúrából a másikba váltottak. Leírva talán nem túl bizalomgerjesztő ez a módszer, de az Odüsszeusz éteri zenéjével és a zenei interpretáció igen magas színvonalával párosulva meg kell állapítani, hogy kiválóan működött: egy cseppet sem volt a színpadi jelenet a statikusság ellenére unalmas (a második alkalommal sem), sőt a statikus képéket megszakító villámgyors dinamizálások egyfajta különleges feszültséget építettek fel a színpadon. Külön dicséret illeti meg az énekeseket, akik igen jól oldották meg a hosszú percekig mozdulatlanná dermedés egyes esetekben embert próbáló feladatát. A statikus jelenetek csak a mű legvégén, Odüsszeusz és Penelope egymásratalálásának örömében oldódtak fel. Helyszín: A Kiscelli Romtemplom kiváló helyszínt nyújtott a Monteverdi opera előadásához. A környezet régies hangulata, a csupasz, ódon falak a színpadi apparátus jó részét kiváltották, így a színpadon a minimális kellékek is maximális hatást váltották ki. Énekesek: Véleményem szerint az énekszólamok kidolgozása, illetve az énekszólamok megszólaltatásának igen magas művészi színvonala volt az előadás legkiemelkedőbb mozzanata, legalábbis a Harnoncourt féle előadáshoz képest hihetetlen a különbség. Az énekszólamok egyes díszítéseinek rendkívüli kifinomultságát, illetve bizonyos, a hangi kifejezés máshol nem hallott dimenzióit hallgatva az emberben olyan benyomás alakult ki az előadás közben, mintha egy másik bolygó operaköltészetét hallgatná. A vokális kifinomultság e magas foka a zürichi előadásból teljesen hiányzik, egyes áriaszerű részek különleges szépsége teljesen észrevétlen marad, az énekesek ott szinte semmilyen erőfeszítést nem tesznek, hogy a megszokott operai reportoár által megkövetelt hangi teljesítményén felül bármi különlegeset, Monteverdihez méltót produkáljanak. Az énekesek szinte kivétel nélkül kiválóan teljesítettek, néhány egyéni kommentár: Jónás Krisztina (Melanto és Amore): noha nem főszereplő, de vele kezdeném. Neve talán kevésbé ismert a \"nagy\" operaház szereposztásaiból, ennek ellenére a kiscelli előadás egyik (ha nem a) legkiemelkedőbb pillanata volt Eurimaco-val énekelt kettőse és főként az ezt követően Penelopénak énekelt vigasztaló dala. A Harnoncourt-os előadás ezen része értékelhetetlen a Jónás Krisztina által énekelthez képest. Meláth Andrea (Penelope): ő is igen jó teljesítményt nyújtott, Odüsszesz visszatérését kérlelő áriája az első felvonás elején rendkívül kifejező volt és a mű végén is volt egy igen szép áriája (ezek persze nem hagyományos értelemben vett áriák). Szerepe főként a mély drámaiságot követelte meg, melynek kiválóan megfelelt. Timothy Bentch (Ulysse): rendkívüli drámaisággal, kifejezőerővel alakította Odüsszeusz szerepét. A mű során volt két-három alkalom, mely során egy fantasztikusan kifejező énekhangot \"dobott be\", sajnos nem tudom, hogy mi rá a megfelelő kifejezés, mindenestre Harnoncourt címszereplője semmi ilyesmit nem produkált, hangi kifejezőereje messze eltörpül Timithy Bentch-é mellett. A többi énekest is dicséret illeti, González Mónika hangja igen szépen érvényesült Minerva szerepében, az isteneket alakító Szerekován János és Szécsi Máté is jól teljesített, a három kérő úgyszintén, az Iro-t alakító Csapó József egyik nagy pillanata pedig a kérők legyilkolása utáni kitartott hangon történő belépése, mely megint csak megszégyenítette a zürichi előadást. Szerepében még Gulyás Dénes is elfogadható volt, annak ellenére, hogy hangja már igencsak sok kívánnivalót hagy maga után. Moldován Domokos (jelmez, szervezés): Moldován Domokos jelmezei összhangban voltak az előadás egészének magas színvonalával, de ennél nagyobb érdeme, hogy a Kamaraopera művészeti vezetőjeként az egész produkció létrejöttében elengedhetetlen szerepet játsztott. Közönség: Az egyetlen elem, mely a szervezők akaratától független. A közönség az előadások végén a jólneveltség követelményének megfelelő tapssal díjazta az előadást, mely az előadás művészi színvonalától azonban messze elmaradt. Bár erre a \"nagy\" operaházban is sokszor akad példa (gyenge előadás után óriási ünneplés, kiemelkedő teljesítmények után méla közöny).
Miután eddig sehol nem láttam a kiscelli Odüsszeusz produkcióról kritikát megjelenni, ezért itt Megén kérdésére közreadnám saját benyomásaimat: Monteverdi: Il Ritorno d’Ulisse in Patria (2003.09.11 és 13 Kiscelli Romtemplom) A Budapesti Kamaraopera két Odüsszeusz előadását a mű általam ismert egyetlen másik interpretációját összehasonlítási alapként felhasználva tudom jellemezni. Ez az összehasonlítási alap Harnoncourt zürichi operai 2002-es dvd felvétele. Közismert, hogy Harnoncourt-t a Monteverdi megszólaltatás nagymestereként szokás számontartani, azonban a két előadás összehasonlítása eredményeképpen az én megítélésem szerint egyértelműen a budapesti produkció kerül ki győztesen. Az előadás egyes összetevőiről külön-külön adnék képet: Németh Pál (karmester): A mű két kézirat formájában maradt fenn, melyekben az ének szólamon és a basszuson kívül csak a zenekari közjátékok vannak részletesebben kidolgozva. A hangszerelés megválasztásában mind a felhasznált hangszerek számát, mind fajtáját tekintve nagy szabadságot kap a karmester. Az előadás a zürichihez képest lényegesen kisebb zenekari apparátust alkalmazott, egyrészt valószínűleg a helyszín kisebb mérete, másrészt érzésem szerint az énekszólamok különleges finomságainak érvényre juttatása érdekében. Harnoncourt például rézfúvósokat is alkalmazott, melyek szerinte az isteneket szerepeltető jelenetek természetes korabeli velejárói voltak, mely hangszerek különösebb hiányérzet nélkül kimaradtak a kamaraopera előadásából. A continuo és a zenekari részek hiányzó részleteinek kidolgozásának színvonala mindenesetre semmiben nem maradt el a zürichiétől, ami minden bizonnyal Németh Pálnak köszönhető. A karmester feladata volt a dirigálás mellett a korabeli szokásoknak megfelelően az orgona illetve regál continuo megszólaltatása is (Harnoncourt erről lemondott), mely utóbbi ritkán hallható, sajátságos recsegő hangja különleges csemegét jelentett a közönség számára. Halász Péter (rendező): A rendező egy kockázatos koncepciót valósított meg: a szereplők az antik vázák képi ábrázolásairól ismert testtartásokba, illetve kéztartásokba merevedve, gyakorlatilag az előadás teljes időtartama alatt mozdulatlanul, statikusan énekeltek, kivéve persze azt a néhány másodpercet, míg egyik pozitúrából a másikba váltottak. Leírva talán nem túl bizalomgerjesztő ez a módszer, de az Odüsszeusz éteri zenéjével és a zenei interpretáció igen magas színvonalával párosulva meg kell állapítani, hogy kiválóan működött: egy cseppet sem volt a színpadi jelenet a statikusság ellenére unalmas (a második alkalommal sem), sőt a statikus képéket megszakító villámgyors dinamizálások egyfajta különleges feszültséget építettek fel a színpadon. Külön dicséret illeti meg az énekeseket, akik igen jól oldották meg a hosszú percekig mozdulatlanná dermedés egyes esetekben embert próbáló feladatát. A statikus jelenetek csak a mű legvégén, Odüsszeusz és Penelope egymásratalálásának örömében oldódtak fel. Helyszín: A Kiscelli Romtemplom kiváló helyszínt nyújtott a Monteverdi opera előadásához. A környezet régies hangulata, a csupasz, ódon falak a színpadi apparátus jó részét kiváltották, így a színpadon a minimális kellékek is maximális hatást váltották ki. Énekesek: Véleményem szerint az énekszólamok kidolgozása, illetve az énekszólamok megszólaltatásának igen magas művészi színvonala volt az előadás legkiemelkedőbb mozzanata, legalábbis a Harnoncourt féle előadáshoz képest hihetetlen a különbség. Az énekszólamok egyes díszítéseinek rendkívüli kifinomultságát, illetve bizonyos, a hangi kifejezés máshol nem hallott dimenzióit hallgatva az emberben olyan benyomás alakult ki az előadás közben, mintha egy másik bolygó operaköltészetét hallgatná. A vokális kifinomultság e magas foka a zürichi előadásból teljesen hiányzik, egyes áriaszerű részek különleges szépsége teljesen észrevétlen marad, az énekesek ott szinte semmilyen erőfeszítést nem tesznek, hogy a megszokott operai reportoár által megkövetelt hangi teljesítményén felül bármi különlegeset, Monteverdihez méltót produkáljanak. Az énekesek szinte kivétel nélkül kiválóan teljesítettek, néhány egyéni kommentár: Jónás Krisztina (Melanto és Amore): noha nem főszereplő, de vele kezdeném. Neve talán kevésbé ismert a \"nagy\" operaház szereposztásaiból, ennek ellenére a kiscelli előadás egyik (ha nem a) legkiemelkedőbb pillanata volt Eurimaco-val énekelt kettőse és főként az ezt követően Penelopénak énekelt vigasztaló dala. A Harnoncourt-os előadás ezen része értékelhetetlen a Jónás Krisztina által énekelthez képest. Meláth Andrea (Penelope): ő is igen jó teljesítményt nyújtott, Odüsszesz visszatérését kérlelő áriája az első felvonás elején rendkívül kifejező volt és a mű végén is volt egy igen szép áriája (ezek persze nem hagyományos értelemben vett áriák). Szerepe főként a mély drámaiságot követelte meg, melynek kiválóan megfelelt. Timothy Bentch (Ulysse): rendkívüli drámaisággal, kifejezőerővel alakította Odüsszeusz szerepét. A mű során volt két-három alkalom, mely során egy fantasztikusan kifejező énekhangot \"dobott be\", sajnos nem tudom, hogy mi rá a megfelelő kifejezés, mindenestre Harnoncourt címszereplője semmi ilyesmit nem produkált, hangi kifejezőereje messze eltörpül Timithy Bentch-é mellett. A többi énekest is dicséret illeti, González Mónika hangja igen szépen érvényesült Minerva szerepében, az isteneket alakító Szerekován János és Szécsi Máté is jól teljesített, a három kérő úgyszintén, az Iro-t alakító Csapó József egyik nagy pillanata pedig a kérők legyilkolása utáni kitartott hangon történő belépése, mely megint csak megszégyenítette a zürichi előadást. Szerepében még Gulyás Dénes is elfogadható volt, annak ellenére, hogy hangja már igencsak sok kívánnivalót hagy maga után. Moldován Domokos (jelmez, szervezés): Moldován Domokos jelmezei összhangban voltak az előadás egészének magas színvonalával, de ennél nagyobb érdeme, hogy a Kamaraopera művészeti vezetőjeként az egész produkció létrejöttében elengedhetetlen szerepet játsztott. Közönség: Az egyetlen elem, mely a szervezők akaratától független. A közönség az előadások végén a jólneveltség követelményének megfelelő tapssal díjazta az előadást, mely az előadás művészi színvonalától azonban messze elmaradt. Bár erre a \"nagy\" operaházban is sokszor akad példa (gyenge előadás után óriási ünneplés, kiemelkedő teljesítmények után méla közöny).
98 Megén 2003-09-24 09:40:12
Kéredeztem már az egyik fórumon, hogy látta-e valaki a Kiscelliban Monteverdi Odüsszeuszát? A Kamaraopera előadása volt. Halász Péter rendezte, és már ezért is érdekelt volna, de sajnos nem jött össze, hogy ottlegyek. Most ismét kérdezem, valaki mesélne-e róla, ha ott volt?
Kéredeztem már az egyik fórumon, hogy látta-e valaki a Kiscelliban Monteverdi Odüsszeuszát? A Kamaraopera előadása volt. Halász Péter rendezte, és már ezért is érdekelt volna, de sajnos nem jött össze, hogy ottlegyek. Most ismét kérdezem, valaki mesélne-e róla, ha ott volt?
97 Búbánat 2003-09-24 09:16:41
Az utóbbi időben már kezdem megszokni (nem megszeretni!) a modernebb operarendezéseket is, amely folyamat számomra a margitszigeti Rigolettóval kezdődött el vagy tíz éve. De a blaszfémia ábrázolását nem tudom és nem is akarom megemészteni. Ezt most nem a Herodiade kapcsán mondom, hanem úgy általában. Más.Általában nagyon kedvelem a XIX. századi francia operákat is. Amit csak lehet, felveszek audió -vagy videókazettára, esetleg megvásárolom. Így Massenet minden fontosabb operájával rendelkezem: Heródiás, Manon, Cid, Lahore királya, Hamupipőke, Werther, Thais, A navarrai lány, Don Quichotte. Ő az utolsó francia operakomponista, akinek művészetét nem csak elismerem, hanem csodálom is. Érdekes, hogy a század kezdetén és később is, mennyi olasz, később német zeneszerző bábáskodott az ún. francia nagyopera létrehozásában: Cherubini, Spontini, Rossini, Donizetti, Verdi, Meyerbeer, Offenbach. De még korábbról Gluckot is említhetném. Érdekesség, hogy Wagner is tevékenykedett Párizsban, lásd a Tannhauser bemutatója körüli viszontagságait.Ugyanakkor a hamisítatlan francia származású operaszerzők is mind a kedvenceim közé tartoznak: Auber, Boiledieu, Halevy, Thomas, Gounod, Bizet, Delibes, Saint- Saens, Massenet. Jelentősnek mondható kazetta/videó gyűjteményem van e szerzők műveiből is, amelyek tekintélyes hányada élő produkciók felvételei. Nagyon sajnálom, de sem Debussy, sem Ravel művészetéhez nem vagyok képes felnőni.
Az utóbbi időben már kezdem megszokni (nem megszeretni!) a modernebb operarendezéseket is, amely folyamat számomra a margitszigeti Rigolettóval kezdődött el vagy tíz éve. De a blaszfémia ábrázolását nem tudom és nem is akarom megemészteni. Ezt most nem a Herodiade kapcsán mondom, hanem úgy általában. Más.Általában nagyon kedvelem a XIX. századi francia operákat is. Amit csak lehet, felveszek audió -vagy videókazettára, esetleg megvásárolom. Így Massenet minden fontosabb operájával rendelkezem: Heródiás, Manon, Cid, Lahore királya, Hamupipőke, Werther, Thais, A navarrai lány, Don Quichotte. Ő az utolsó francia operakomponista, akinek művészetét nem csak elismerem, hanem csodálom is. Érdekes, hogy a század kezdetén és később is, mennyi olasz, később német zeneszerző bábáskodott az ún. francia nagyopera létrehozásában: Cherubini, Spontini, Rossini, Donizetti, Verdi, Meyerbeer, Offenbach. De még korábbról Gluckot is említhetném. Érdekesség, hogy Wagner is tevékenykedett Párizsban, lásd a Tannhauser bemutatója körüli viszontagságait.Ugyanakkor a hamisítatlan francia származású operaszerzők is mind a kedvenceim közé tartoznak: Auber, Boiledieu, Halevy, Thomas, Gounod, Bizet, Delibes, Saint- Saens, Massenet. Jelentősnek mondható kazetta/videó gyűjteményem van e szerzők műveiből is, amelyek tekintélyes hányada élő produkciók felvételei. Nagyon sajnálom, de sem Debussy, sem Ravel művészetéhez nem vagyok képes felnőni.
96 Ametiszt 2003-09-23 01:21:38
Búbánat, ne légy bánatos, de nekem is tetszett ez a díszlet és rendezői megoldás. Az értelmezésével ugyan nem sokat törődtem, de szerintem jobban illett a darabhoz, bármiféle más hagyományos rendezésnél. Úgy éreztem, hogy a lefelé lejtő színpad, a szögletes alakok, a tiszta, naturális terek, az egyszerű, de mellbevágó harsány színek és formák jobban kiemelik a szereplők mozgását, a drámát, a zenét. Bár a készlet már egy kissé megkopott mégis jól szolgálta az előadást. Végül egy kis javítás: természetesen Herodes alakítására gondoltam, a legkevésbé sikerült interpetáció esetében.
Búbánat, ne légy bánatos, de nekem is tetszett ez a díszlet és rendezői megoldás. Az értelmezésével ugyan nem sokat törődtem, de szerintem jobban illett a darabhoz, bármiféle más hagyományos rendezésnél. Úgy éreztem, hogy a lefelé lejtő színpad, a szögletes alakok, a tiszta, naturális terek, az egyszerű, de mellbevágó harsány színek és formák jobban kiemelik a szereplők mozgását, a drámát, a zenét. Bár a készlet már egy kissé megkopott mégis jól szolgálta az előadást. Végül egy kis javítás: természetesen Herodes alakítására gondoltam, a legkevésbé sikerült interpetáció esetében.
95 Sesto 2003-09-22 20:40:46
Búbánat, ha megkövezel is érte, DE nekem tetszik Nitsch-munkája, mármint a Herodiade-ra vonatkozóan, más alkotásával szemben sokszor és sokkal szkeptikusabban állok szembe!... (Akármilyen hajmeresztönek tünik a hasonlat, elsö olvasatra: én bizony párhuzamokat találok felfedezi Ponelle volt és a jelenkor Marelli-je és a Nitsch alkotások opulenciája között...) :-) :-)
Búbánat, ha megkövezel is érte, DE nekem tetszik Nitsch-munkája, mármint a Herodiade-ra vonatkozóan, más alkotásával szemben sokszor és sokkal szkeptikusabban állok szembe!... (Akármilyen hajmeresztönek tünik a hasonlat, elsö olvasatra: én bizony párhuzamokat találok felfedezi Ponelle volt és a jelenkor Marelli-je és a Nitsch alkotások opulenciája között...) :-) :-)
94 Búbánat 2003-09-22 09:00:33
Ametiszt és Sesto. A közvetítést hallgatva rádióból, nekem nagy élmény volt a Heródiás. És a második rész különösen tetszett. Tulajdonképpen az összes énekessel meg voltam elégedve, különösen a 2. részben nyújtott teljesítményük (7-13. kép) alapján. A holland énekesnőről korábban semmit sem hallottam, nagy ígéretnek tartom. Cura is többet nyújtott mint vártam. Baltsa ismét felnőtt a feladathoz, Ruillon és Furlanetto sem okozott csalódást. Van egy 80 perces videó keresztmetszetem a Herodiade 1995-ös bécsi bemutatójáról, amelyen Marcello Viotti vezényelt, Baltsa mellett Nancy Gustafson, Domingó, Pons Furlanetto és Hans Helm alakította a főszerepeket. Hermann Nitsch rendezte előadást az akkor látottak alapján botrányosnak tartottam, lehet hogy nyolc évvel később már nem annyira nyomasztó? Számomra nagyon otromba, mondhatnám, botrányos volt, amit akkor láttam, s tudomásom szerint az akkor közönség és kritika is alaposan leszedte a keresztvizet a darabról. Sesto szavai szerint viszont most számára nézhető volt Nitsch rendezése. Egyébként meglepődtem azon, hogy nyolc év után újra az ő rendezésében megy még ez a darab. Most vagy megszelídült a rendezés, vagy már az utóbbi évek rendezései alapján „felnőttünk”, megedződtünk? Nem tudom.
Ametiszt és Sesto. A közvetítést hallgatva rádióból, nekem nagy élmény volt a Heródiás. És a második rész különösen tetszett. Tulajdonképpen az összes énekessel meg voltam elégedve, különösen a 2. részben nyújtott teljesítményük (7-13. kép) alapján. A holland énekesnőről korábban semmit sem hallottam, nagy ígéretnek tartom. Cura is többet nyújtott mint vártam. Baltsa ismét felnőtt a feladathoz, Ruillon és Furlanetto sem okozott csalódást. Van egy 80 perces videó keresztmetszetem a Herodiade 1995-ös bécsi bemutatójáról, amelyen Marcello Viotti vezényelt, Baltsa mellett Nancy Gustafson, Domingó, Pons Furlanetto és Hans Helm alakította a főszerepeket. Hermann Nitsch rendezte előadást az akkor látottak alapján botrányosnak tartottam, lehet hogy nyolc évvel később már nem annyira nyomasztó? Számomra nagyon otromba, mondhatnám, botrányos volt, amit akkor láttam, s tudomásom szerint az akkor közönség és kritika is alaposan leszedte a keresztvizet a darabról. Sesto szavai szerint viszont most számára nézhető volt Nitsch rendezése. Egyébként meglepődtem azon, hogy nyolc év után újra az ő rendezésében megy még ez a darab. Most vagy megszelídült a rendezés, vagy már az utóbbi évek rendezései alapján „felnőttünk”, megedződtünk? Nem tudom.
93 Ametiszt 2003-09-22 01:29:02
Én végig láttam a Herodiást 19-én este, telt ház előtt, minimális színpadi díszlettel, mégis drámai hatású művészi képekkel, a zene kiemelésével. A zenekar kissé túl hangosan szólt és ez az énekeseket is nagyon megdolgoztatta. Valóban az I. részben még kevés énekelni valója volt José Curának. Mégis nemcsak egyedi hangszínével és énekének természetes szépségével, de ettől elválaszthatatlan színészi játékával is lenyűgözött. Ahogy fehér vászon ruhájában, egyszerűen és mégis megfellebezhetetlen méltósággal belépett a színpadra, majd belekezdett a tercettbe (\"Jesabel\") tényleg a prófétát láttuk magunk előtt. Az ezt követő duett is nagyon erőteljes és szép volt. Végig az volt a benyomásom, hogy a kevés szólam ellenére az ő karizmatikus egyénisége kovácsolja össze a darabot és ez a partnerekre is ösztönzőleg hat. A 2. részben minden szereplőtöl még jobb teljesítményt kaptunk. A 2. rész nagy szólójában és az azt követő duettben José Cura játékának és énekének változatossága annyira gyönyörű és hiteles volt, hogy szinte odaszegezte a nézőt a színpadhoz és ebben később Salome valóban méltó párja volt, nagyon jól illettek egymáshoz. De talán túlzás Salome kiugró alakításaként jellemezni az előadást, inkább azt mondanám, hogy Barbara Havemann beugrása a szerepben meglepően tiszta és szép teljesítmény volt, szívesen fogadnánk máskor is. Agnes Baltsa is szép perceket okozott és Phanuel is végig meggyőző volt. Igen, talán tényleg Heródiás volt a leghalványabb a szereplők közül, de a 2. részben ő is feljött. A bécsi közönségtől szokatlanul bőkezű többszöri visszatapsolás után José Cura legutolsó visszatérésekor egyszercsak az egész ház a földszinttől a karzatig egy emberként állt fel székéből és több perces sűrű vastapssal és viharos bravókkal jutalmazta őt, majd a többi szereplőt is. Szép este volt, sikeresen mutatta meg újra, hogy e ritkán előadott Massenet operának milyen gyönyörű a zenei világa.
Én végig láttam a Herodiást 19-én este, telt ház előtt, minimális színpadi díszlettel, mégis drámai hatású művészi képekkel, a zene kiemelésével. A zenekar kissé túl hangosan szólt és ez az énekeseket is nagyon megdolgoztatta. Valóban az I. részben még kevés énekelni valója volt José Curának. Mégis nemcsak egyedi hangszínével és énekének természetes szépségével, de ettől elválaszthatatlan színészi játékával is lenyűgözött. Ahogy fehér vászon ruhájában, egyszerűen és mégis megfellebezhetetlen méltósággal belépett a színpadra, majd belekezdett a tercettbe (\"Jesabel\") tényleg a prófétát láttuk magunk előtt. Az ezt követő duett is nagyon erőteljes és szép volt. Végig az volt a benyomásom, hogy a kevés szólam ellenére az ő karizmatikus egyénisége kovácsolja össze a darabot és ez a partnerekre is ösztönzőleg hat. A 2. részben minden szereplőtöl még jobb teljesítményt kaptunk. A 2. rész nagy szólójában és az azt követő duettben José Cura játékának és énekének változatossága annyira gyönyörű és hiteles volt, hogy szinte odaszegezte a nézőt a színpadhoz és ebben később Salome valóban méltó párja volt, nagyon jól illettek egymáshoz. De talán túlzás Salome kiugró alakításaként jellemezni az előadást, inkább azt mondanám, hogy Barbara Havemann beugrása a szerepben meglepően tiszta és szép teljesítmény volt, szívesen fogadnánk máskor is. Agnes Baltsa is szép perceket okozott és Phanuel is végig meggyőző volt. Igen, talán tényleg Heródiás volt a leghalványabb a szereplők közül, de a 2. részben ő is feljött. A bécsi közönségtől szokatlanul bőkezű többszöri visszatapsolás után José Cura legutolsó visszatérésekor egyszercsak az egész ház a földszinttől a karzatig egy emberként állt fel székéből és több perces sűrű vastapssal és viharos bravókkal jutalmazta őt, majd a többi szereplőt is. Szép este volt, sikeresen mutatta meg újra, hogy e ritkán előadott Massenet operának milyen gyönyörű a zenei világa.
92 Sesto 2003-09-21 14:14:47
Sziasztok, hát ami a Herodias-t illeti, nem tudok teljes mértékben beszámolni, mert a 6. kép után vagyis a szünetben eljöttem: nem azért mert nem tetszett volna, hanem azért mert pénteken este tk. nem mint nézö mentem be az Operába, hanem szerettem volna egy-két dolgot elintézni... :-) ...amit hallottam az elég OK. volt: Baltsa pl. sokkal jobb hangi állapotban volt, mint tavasszal a Jenufa-ban, Cura-bár az emlitett képekben még nem túl sok tennivalója/énekelnivalója volt, hozta a megszokott formáját, azonban a pálmát szerintem és mások szerint is egyértelmüen, a holland lirico-spinto Haverman vitte el Salomé szerepében! (...a holland énekesnö ebben a szerepben debütált a \"STOP-ben\") hangja rendkivül kellemes meleg, és érdekesen sötét szinezetü, regiszterei szépen, kiegyenlitetten szólnak. Eddigi repertoájában szerepelnek: Giulietta(=a szinte már mezzosan sötét, erotikus? Mittelage biztosan nagyon jól érvényesül!) Fiordiligi, Violetta és az emlitett Heriodiade-Salomé... A kellemes hanghoz és plasztikus szinészi játékhoz, talán nem utolsó sorban igen csak attraktiv külsö is párosul! Phanuel-szerepében a hires olasz basszista, Ferrucio Furlanetto-hallottuk, mivel én személy szerint nem tartozom hivei közé, objektiv véleményt alkotni nem igazán tudok: tessék ezt nekem megbocsájtani, jó? Philllipe Rouillon Herodes-ként kliséktöl nem egészen mentes, de hangilag megbizható mégha helyenként vitatható interpretációt nyújtott!... Hermann Nitsch opulens diszletei, jelmezei szinekben gazdag, allegórikus jelentésü alkotások, amelyen biztosan sokat lehetne vitatkozni, \"kinek a pap, kinek a papné\" alapon-személy szerint értékes munkának tartom! :-))) Más... Tegnap este-sajnos nem voltam ott, most kaptam SMS-t(!)-viszont viharos sikerü \"Sevillai borbély\" elöadás volt, amit 25(!) perces \"Bravó és tapsorkán\" fogadott, bár ami a szereposztást illeti, ezen azt hiszem nem igazán \"csodálkozhatunk\": Figaro: Carlos Alvarez Almaviva: Juan Diego Florez Rosina:Enkeljda Shkosa (mezzoszoprán) Bartolo: Alfred Sramek etc... Vki. kérdezte, hogy megyek-e a \"Falstaff-ra\", IGEN(!) próbákra talán még hamarabb benézek, DE eredendöen úgy tervezem, hogy csak a nov.-i elöadások vmelyikére néznék be, mert kiváncsi vagyok Keszei Bori Nanetta-jára, mig az elsö szereposztásból Tatina Lisnic-et imerem más darabokból... Üdvözlettel, Sesto... :-)
Sziasztok, hát ami a Herodias-t illeti, nem tudok teljes mértékben beszámolni, mert a 6. kép után vagyis a szünetben eljöttem: nem azért mert nem tetszett volna, hanem azért mert pénteken este tk. nem mint nézö mentem be az Operába, hanem szerettem volna egy-két dolgot elintézni... :-) ...amit hallottam az elég OK. volt: Baltsa pl. sokkal jobb hangi állapotban volt, mint tavasszal a Jenufa-ban, Cura-bár az emlitett képekben még nem túl sok tennivalója/énekelnivalója volt, hozta a megszokott formáját, azonban a pálmát szerintem és mások szerint is egyértelmüen, a holland lirico-spinto Haverman vitte el Salomé szerepében! (...a holland énekesnö ebben a szerepben debütált a \"STOP-ben\") hangja rendkivül kellemes meleg, és érdekesen sötét szinezetü, regiszterei szépen, kiegyenlitetten szólnak. Eddigi repertoájában szerepelnek: Giulietta(=a szinte már mezzosan sötét, erotikus? Mittelage biztosan nagyon jól érvényesül!) Fiordiligi, Violetta és az emlitett Heriodiade-Salomé... A kellemes hanghoz és plasztikus szinészi játékhoz, talán nem utolsó sorban igen csak attraktiv külsö is párosul! Phanuel-szerepében a hires olasz basszista, Ferrucio Furlanetto-hallottuk, mivel én személy szerint nem tartozom hivei közé, objektiv véleményt alkotni nem igazán tudok: tessék ezt nekem megbocsájtani, jó? Philllipe Rouillon Herodes-ként kliséktöl nem egészen mentes, de hangilag megbizható mégha helyenként vitatható interpretációt nyújtott!... Hermann Nitsch opulens diszletei, jelmezei szinekben gazdag, allegórikus jelentésü alkotások, amelyen biztosan sokat lehetne vitatkozni, \"kinek a pap, kinek a papné\" alapon-személy szerint értékes munkának tartom! :-))) Más... Tegnap este-sajnos nem voltam ott, most kaptam SMS-t(!)-viszont viharos sikerü \"Sevillai borbély\" elöadás volt, amit 25(!) perces \"Bravó és tapsorkán\" fogadott, bár ami a szereposztást illeti, ezen azt hiszem nem igazán \"csodálkozhatunk\": Figaro: Carlos Alvarez Almaviva: Juan Diego Florez Rosina:Enkeljda Shkosa (mezzoszoprán) Bartolo: Alfred Sramek etc... Vki. kérdezte, hogy megyek-e a \"Falstaff-ra\", IGEN(!) próbákra talán még hamarabb benézek, DE eredendöen úgy tervezem, hogy csak a nov.-i elöadások vmelyikére néznék be, mert kiváncsi vagyok Keszei Bori Nanetta-jára, mig az elsö szereposztásból Tatina Lisnic-et imerem más darabokból... Üdvözlettel, Sesto... :-)
91 kalahari 2003-09-20 23:32:00
Sesto, hol a beszámoló a Heródiásról?
Sesto, hol a beszámoló a Heródiásról?
90 WiseGentleman 2003-09-20 10:47:18
Kalahari, köszi szépen, majd meglátjuk, milyen lesz, bár én alapból allergiás vagyok a húzásokra (a nyári Otellót is két helyen csúnyán meghúzták).
Kalahari, köszi szépen, majd meglátjuk, milyen lesz, bár én alapból allergiás vagyok a húzásokra (a nyári Otellót is két helyen csúnyán meghúzták).
89 kalahari 2003-09-19 21:44:59
Nincsenek elvárásaim, csak csodálkoztam, hogy Frankót ki tudták cserélni Ardóra a papíron is, a karmestert meg rosszul írták. Szimpla figyelmetlenség...
Nincsenek elvárásaim, csak csodálkoztam, hogy Frankót ki tudták cserélni Ardóra a papíron is, a karmestert meg rosszul írták. Szimpla figyelmetlenség...
88 vadászkürt 2003-09-19 21:37:51
Micsoda elvárások egy fecnitől...
Micsoda elvárások egy fecnitől...
87 kalahari 2003-09-19 20:47:14
Oberfrank Péterről van szó, természetesen. Ha már nevek: a szerdai Bohéméletet Medveczky Ádám vezényelte, de a műsorfüzethez mellékelt lapra Lukács Ervin neve került. Érdekes megoldás...
Oberfrank Péterről van szó, természetesen. Ha már nevek: a szerdai Bohéméletet Medveczky Ádám vezényelte, de a műsorfüzethez mellékelt lapra Lukács Ervin neve került. Érdekes megoldás...
86 kalahari 2003-09-19 20:37:48
WiseGentleman, A karmester, Oberfrank G. nyilatkozott az Operamagazinban, hogy ketten húzták meg a darabot Kovalikkal, természetesen a szerző beleegyezésével. Így szerintük folyamatosabb lesz a cselekmény, és szünet sem szakítja meg, tehát egyben lesz másfél óra. Azt nem mondta, hogy konkrétan mi marad ki, majd kiderül jövő szombaton.
WiseGentleman, A karmester, Oberfrank G. nyilatkozott az Operamagazinban, hogy ketten húzták meg a darabot Kovalikkal, természetesen a szerző beleegyezésével. Így szerintük folyamatosabb lesz a cselekmény, és szünet sem szakítja meg, tehát egyben lesz másfél óra. Azt nem mondta, hogy konkrétan mi marad ki, majd kiderül jövő szombaton.
85 kerékkötő 2003-09-19 20:29:34
pofi! erre gondoltam én is. Szép történet.
pofi! erre gondoltam én is. Szép történet.
84 WiseGentleman 2003-09-19 19:59:26
Sesto, mész októberben a Bryn Terfel-féle Falstaffra is? Márcsak azért, mert írhatnál róla beszámolót.
Sesto, mész októberben a Bryn Terfel-féle Falstaffra is? Márcsak azért, mert írhatnál róla beszámolót.
83 WiseGentleman 2003-09-19 19:58:19
Mi az, hogy húzott változat lesz a Vérnász? Mit fognak belőle kihagyni?
Mi az, hogy húzott változat lesz a Vérnász? Mit fognak belőle kihagyni?
82 Megén 2003-09-19 15:02:00
Meghajlás, függöny..... A \"sztori\" godolom, csak néhányak számára érthető, én csak a kronológiával kapcsolatban merek megjegyzést tenni, nem világos a különböző \"érák\" sorrendje.
Meghajlás, függöny..... A \"sztori\" godolom, csak néhányak számára érthető, én csak a kronológiával kapcsolatban merek megjegyzést tenni, nem világos a különböző \"érák\" sorrendje.
81 pofi 2003-09-19 14:37:13
Kerékkötő. Az a Szinetár-érában volt, hogy nagymező utcai törpét jól elagyabugyálták. A Győriványi idején Dénes István külföldön élő karmesterünk adott neki 1db pofont. Az is a Győriványi érában történt, hogy a Szintár idején nyugodtan ügyködő korrupt g.igazgatót és a céget többszörösen megkárosító nemzetkőzi ügyintézőt a megvert rendezővel együtt eltávolították. Ez utóbbi közmegelégedésre történt, a műszak testületileg megtapsolta.
Kerékkötő. Az a Szinetár-érában volt, hogy nagymező utcai törpét jól elagyabugyálták. A Győriványi idején Dénes István külföldön élő karmesterünk adott neki 1db pofont. Az is a Győriványi érában történt, hogy a Szintár idején nyugodtan ügyködő korrupt g.igazgatót és a céget többszörösen megkárosító nemzetkőzi ügyintézőt a megvert rendezővel együtt eltávolították. Ez utóbbi közmegelégedésre történt, a műszak testületileg megtapsolta.
80 Sesto 2003-09-19 14:18:14
...tehát ma este Massenet, \"Herodiade\" (Wiener Staatsoper) Üdvözlettel, Sesto... :-)
...tehát ma este Massenet, \"Herodiade\" (Wiener Staatsoper) Üdvözlettel, Sesto... :-)
79 Megén 2003-09-19 07:39:11
Kalaharinak, nagyon megköszönöm, ha időnként hallok valamit a budapesti előadásokról. A személyes benyomások mindig jobban érdekelnek, mint a hivatalos kritikák. Rossz élmények miatt hagytuk abba az operalátogatást. Mások tapasztalatából tanulva talán nem fogunk \"beleválasztani\" a jövőben.
Kalaharinak, nagyon megköszönöm, ha időnként hallok valamit a budapesti előadásokról. A személyes benyomások mindig jobban érdekelnek, mint a hivatalos kritikák. Rossz élmények miatt hagytuk abba az operalátogatást. Mások tapasztalatából tanulva talán nem fogunk \"beleválasztani\" a jövőben.
78 KáEmGé 2003-09-19 06:55:20
Nem én vagyok a hazánkban világhírű rendező.
Nem én vagyok a hazánkban világhírű rendező.
77 kalahari 2003-09-19 04:41:07
Ha valaki nem hallotta az Operamagazint: A Vérnász premierjét élőben közvetíti a rádió. Húzott változat lesz másfél órában, szünet nélkül.
Ha valaki nem hallotta az Operamagazint: A Vérnász premierjét élőben közvetíti a rádió. Húzott változat lesz másfél órában, szünet nélkül.
76 Sesto 2003-09-18 19:48:37
...kedves Kalahari, hát persze hogy nem proléma, éppen ellenkezöleg, hogy a \"Bohéméletröl\" itt irsz, hiszen ez a topic NEM KIZÁRÓLAG(!) nemzetközi, hanem magyar operai eseményekröl is szól: vagyis bécsi, berlini, müncheni, bp.-i és-és hirek mellett én pl. szivesen olvasnék akár miskolci, szegedi vagy debreceni hirekröl is, hiszen oda semmi esetre nem tudok eljutni és ezzel gondolom nem vagyok egyedül igy!!! :-)))
...kedves Kalahari, hát persze hogy nem proléma, éppen ellenkezöleg, hogy a \"Bohéméletröl\" itt irsz, hiszen ez a topic NEM KIZÁRÓLAG(!) nemzetközi, hanem magyar operai eseményekröl is szól: vagyis bécsi, berlini, müncheni, bp.-i és-és hirek mellett én pl. szivesen olvasnék akár miskolci, szegedi vagy debreceni hirekröl is, hiszen oda semmi esetre nem tudok eljutni és ezzel gondolom nem vagyok egyedül igy!!! :-)))
75 kerékkötő 2003-09-18 19:20:22
KáEmGé! Nem te vagy az a világhírű rendező akit szószerint kipofoztak a tisztelt házból a Gy. éra idején? vagy csupán monogramm azonosság lenne?
KáEmGé! Nem te vagy az a világhírű rendező akit szószerint kipofoztak a tisztelt házból a Gy. éra idején? vagy csupán monogramm azonosság lenne?
74 KáEmGé 2003-09-18 16:51:59
Kerékkötő! Amíg nem saját neveden írsz, ne kérd számon más névtelenségét. Amit pedig leírtam, Frankó Tücsinek már személyesen is elmondtam, nem is egyszer. Eddig hiába.
Kerékkötő! Amíg nem saját neveden írsz, ne kérd számon más névtelenségét. Amit pedig leírtam, Frankó Tücsinek már személyesen is elmondtam, nem is egyszer. Eddig hiába.
73 kalahari 2003-09-18 16:46:27
Megén, Ha van rá igény, szívesen beszámolok. Legközelebb Molnár Andrást nézem meg Hermann szerepében a jövő héten.
Megén, Ha van rá igény, szívesen beszámolok. Legközelebb Molnár Andrást nézem meg Hermann szerepében a jövő héten.
72 kalahari 2003-09-18 16:27:09
Senki nem volt rossz tegnap. Frankó lemondása pedig kevésbé érzékenyen érint, mint Fekete Attiláé, mert szopránból szerencsére van választék, míg tenorból nem állunk ilyen jól... A májusi Pillangót is lemondta, akkor Lory Andrea ugrott be helyette, és azt sem bántam. Biztos, hogy Lory Liuként sem lehet rossz Bangkokban.
Senki nem volt rossz tegnap. Frankó lemondása pedig kevésbé érzékenyen érint, mint Fekete Attiláé, mert szopránból szerencsére van választék, míg tenorból nem állunk ilyen jól... A májusi Pillangót is lemondta, akkor Lory Andrea ugrott be helyette, és azt sem bántam. Biztos, hogy Lory Liuként sem lehet rossz Bangkokban.
71 kerékkötő 2003-09-18 12:22:50
Jól van. Megvan a mai téma.
Jól van. Megvan a mai téma.
70 Búbánat 2003-09-18 11:35:38
Most látom, hogy az Opera honlapján a Műsorkalendáriumban tegnap nem Frankó, hanem Ardó van kitűzve, Parpignol szerepében viszont Leblanc helyett Csíki Gábor nevét olvashatjuk.
Most látom, hogy az Opera honlapján a Műsorkalendáriumban tegnap nem Frankó, hanem Ardó van kitűzve, Parpignol szerepében viszont Leblanc helyett Csíki Gábor nevét olvashatjuk.
69 Búbánat 2003-09-18 11:29:59
Kalahari! Nem szóltál arról, hogy Leblanc Győző mit produkált pirinyó szerepében. Rendkívül érdekelne.
Kalahari! Nem szóltál arról, hogy Leblanc Győző mit produkált pirinyó szerepében. Rendkívül érdekelne.
68 kerékkötő 2003-09-18 09:40:44
KáMGé! Imádom az ilyen névtelenül odamondogató. tanácsokat osztogató űberokosokat. Könnyű a partvonalról névtelenségbe burkolózva okostojáskodni. Ha van valami jótanácsod a hölgy számára, akkor hívd fel, vagy írj neki levelet, de ne ezen a fórumon üzengess! Köszi.
KáMGé! Imádom az ilyen névtelenül odamondogató. tanácsokat osztogató űberokosokat. Könnyű a partvonalról névtelenségbe burkolózva okostojáskodni. Ha van valami jótanácsod a hölgy számára, akkor hívd fel, vagy írj neki levelet, de ne ezen a fórumon üzengess! Köszi.
67 Megén 2003-09-18 07:55:53
Kalahari, köszönöm a beszámolót. Mi ritkán járunk operába, (inkább hangversenyesek vagyunk), de ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnénk az operákat. Ezért jó, hogy halljuk: mi újság a Magyar Állami Operaházban? Így el tudjuk dönteni, milyen előadásokra fontos elmennünk.
Kalahari, köszönöm a beszámolót. Mi ritkán járunk operába, (inkább hangversenyesek vagyunk), de ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnénk az operákat. Ezért jó, hogy halljuk: mi újság a Magyar Állami Operaházban? Így el tudjuk dönteni, milyen előadásokra fontos elmennünk.
66 KáEmGé 2003-09-17 23:46:35
Bizony, Frankó Tünde, mint az várható volt, lemondott. És így lesz ez Donna Annával, és az összes többi szerepével. Tücsi! Talán még nem volna késő leállni egy időre, és keresni egy rendes énektanárt! Különben pillanatokon belül itt a vég!
Bizony, Frankó Tünde, mint az várható volt, lemondott. És így lesz ez Donna Annával, és az összes többi szerepével. Tücsi! Talán még nem volna késő leállni egy időre, és keresni egy rendes énektanárt! Különben pillanatokon belül itt a vég!
65 kalahari 2003-09-17 23:20:10
Mivel a MÁO-s topik már csak volt és jelenlegi igazgatókkal foglalkozik, kénytelen vagyok ide írni a mai Bohéméletről. Talán nem zavarok a sok bécsi téma között... Szóval, vegyük úgy, hogy ma nyílt meg az évad, és nem azzal a rettenetes Fonóval. A szokás szerint visszalépő Frankó Tünde helyett Ardó Mária meggyőző alakítását láthattuk-hallhattuk. Kelen Péter a szokásos profizmussal énekelt, bár talán nem volt a legjobb formájában. Massányi Viktor külön öröm minden szerepében, és nem kellett csalódni a Musette-t éneklő Fülöp Zsuzsannában sem. A karmester, a mellékelt szereposztással ellentétben nem Lukács Ervin, hanem Medveczky Ádám volt. Soha rosszabb előadást! :-)
Mivel a MÁO-s topik már csak volt és jelenlegi igazgatókkal foglalkozik, kénytelen vagyok ide írni a mai Bohéméletről. Talán nem zavarok a sok bécsi téma között... Szóval, vegyük úgy, hogy ma nyílt meg az évad, és nem azzal a rettenetes Fonóval. A szokás szerint visszalépő Frankó Tünde helyett Ardó Mária meggyőző alakítását láthattuk-hallhattuk. Kelen Péter a szokásos profizmussal énekelt, bár talán nem volt a legjobb formájában. Massányi Viktor külön öröm minden szerepében, és nem kellett csalódni a Musette-t éneklő Fülöp Zsuzsannában sem. A karmester, a mellékelt szereposztással ellentétben nem Lukács Ervin, hanem Medveczky Ádám volt. Soha rosszabb előadást! :-)
64 Sesto 2003-09-17 16:41:56
...ezzel én is igy vagyok: Baltsa-hang hiányában is-egy rendkivül karizmatikus egyéniség, sajnálom, hogy tudása zenitjén, live nem hallottam öt!... :-(
...ezzel én is igy vagyok: Baltsa-hang hiányában is-egy rendkivül karizmatikus egyéniség, sajnálom, hogy tudása zenitjén, live nem hallottam öt!... :-(
63 Búbánat 2003-09-17 16:32:06
Hát bizony vagy két éve, amikor nálunk járt a Kongrsszusi Köpontban, a Gesztenyésben, félház előtt lépett fel, s azoknak volt igazuk, akik távol maradtak. (Most mindegy, hogy a borsos ár riasztotta el őket vagy a reklám teljes hiánya.) Nagyon szerény műsort állított össze csupa rövid áriácskából, és nem volt a hangja valami falrengető. Ennek ellenére volt stílusa, karaktere annak amit csinált.
Hát bizony vagy két éve, amikor nálunk járt a Kongrsszusi Köpontban, a Gesztenyésben, félház előtt lépett fel, s azoknak volt igazuk, akik távol maradtak. (Most mindegy, hogy a borsos ár riasztotta el őket vagy a reklám teljes hiánya.) Nagyon szerény műsort állított össze csupa rövid áriácskából, és nem volt a hangja valami falrengető. Ennek ellenére volt stílusa, karaktere annak amit csinált.
62 Sesto 2003-09-17 16:25:14
Baltsa \"énekli\" a templomos asszonyt valóban, kb. 2 éve a \"STOP-ben\", DE németül!... A Heorodiade természetesen francia, ami Baltsa-nak nem jelent különösebb problémát, lásd. \"Carmen\"... A Herodiade-ban most \"érdekes\" kritikát kapott, ami dicséri, mint \"drámai kvalitásokkal biró nagy tehetségü, örökéletü müvészt\", DE a hangjáról(?) egy szó sem esik...
Baltsa \"énekli\" a templomos asszonyt valóban, kb. 2 éve a \"STOP-ben\", DE németül!... A Heorodiade természetesen francia, ami Baltsa-nak nem jelent különösebb problémát, lásd. \"Carmen\"... A Herodiade-ban most \"érdekes\" kritikát kapott, ami dicséri, mint \"drámai kvalitásokkal biró nagy tehetségü, örökéletü müvészt\", DE a hangjáról(?) egy szó sem esik...
61 Búbánat 2003-09-17 16:18:48
Agnes Baltsa úgy nyilatkozott a bécsi opera lapjában, hogy nagyon örül a Heródiás szerepnek, de a Jenufa templomos asszonya is embert próbáló feladat, amit ebben a szezonban elvállalt a Staatsoperben. Ötven és hatvan között jár már,és éppen még időben van hangjának ez a két teljesen különböző stílusú, hangzású, nyelvű énekelnivaló.
Agnes Baltsa úgy nyilatkozott a bécsi opera lapjában, hogy nagyon örül a Heródiás szerepnek, de a Jenufa templomos asszonya is embert próbáló feladat, amit ebben a szezonban elvállalt a Staatsoperben. Ötven és hatvan között jár már,és éppen még időben van hangjának ez a két teljesen különböző stílusú, hangzású, nyelvű énekelnivaló.
60 Sesto 2003-09-17 13:15:55
WiseGenteleman... Heppner-röl semmi negativumot nem hallottam, vagyis olyasmit, mint Alagna/Gheorghiu-ra vonatkozóan, DE jobb is ez igy!!! :-) (Amint irtam is,...szerintem csupán beiktatott egy kis egészségügyi szünetet, sportol és diétázik stb...) A münchen-i terveiröl én is olvastam, DE Bécs nem szerepel a listán... Thomas Moser nem csak mint énekes, de mint ember is nagyszerü!!! :-)
WiseGenteleman... Heppner-röl semmi negativumot nem hallottam, vagyis olyasmit, mint Alagna/Gheorghiu-ra vonatkozóan, DE jobb is ez igy!!! :-) (Amint irtam is,...szerintem csupán beiktatott egy kis egészségügyi szünetet, sportol és diétázik stb...) A münchen-i terveiröl én is olvastam, DE Bécs nem szerepel a listán... Thomas Moser nem csak mint énekes, de mint ember is nagyszerü!!! :-)
59 Sesto 2003-09-17 13:13:07
Szia Szilgyo!!!-örülök, hogy siekrült bejutnod a \"STOP\"-be!!! ...holnap csüt. lehet, hogy én is benézek, ugyanis Susan Neves, az amerikai drámai szoprán debütál, mint Abigaille a \"Nabucco-ban\"!... Karsplz.-os WC valában \"nagy akció, a japánok állandóan ott nyüzsögnek... :-) Üdvözlet, Sesto...
Szia Szilgyo!!!-örülök, hogy siekrült bejutnod a \"STOP\"-be!!! ...holnap csüt. lehet, hogy én is benézek, ugyanis Susan Neves, az amerikai drámai szoprán debütál, mint Abigaille a \"Nabucco-ban\"!... Karsplz.-os WC valában \"nagy akció, a japánok állandóan ott nyüzsögnek... :-) Üdvözlet, Sesto...
58 Kiskakukk 2003-09-17 12:31:43
Én is szeretnék egy ilyen zenélő budit! Szilgyo, ha belefér a költségvetésedbe, hozzál egyet!
Én is szeretnék egy ilyen zenélő budit! Szilgyo, ha belefér a költségvetésedbe, hozzál egyet!
57 kapa 2003-09-17 11:33:16
Esetleg a fülünk is:-)
Esetleg a fülünk is:-)
56 Caligula 2003-09-17 11:28:31
Légy a szemünk, Szilgyo! :-))
Légy a szemünk, Szilgyo! :-))
55 Szilgyo 2003-09-17 11:08:53
Udv mindenkinek a Csaszarvarosbol! Idekint minden szep es jo, csak nagy a dragasag...mivel ez egy komolyzenei lap, megemlitenem, a zenelo WC a Karlsplatz-on csak fel euro! Sikerult bejutni a Staatsoperbe is, hetfon Hoffmann mesei voltak, tegnap Cura-t aljasul megmerenylettek a Herodiade-ban, ma pedig jon a Rajna kincse... Cura, Schicoff rajongok figyelem, a kepes(!!!) tudositas a jovo hetre varhato!!! Addig is minden jot kivan mindenkinek: Szilgyo
Udv mindenkinek a Csaszarvarosbol! Idekint minden szep es jo, csak nagy a dragasag...mivel ez egy komolyzenei lap, megemlitenem, a zenelo WC a Karlsplatz-on csak fel euro! Sikerult bejutni a Staatsoperbe is, hetfon Hoffmann mesei voltak, tegnap Cura-t aljasul megmerenylettek a Herodiade-ban, ma pedig jon a Rajna kincse... Cura, Schicoff rajongok figyelem, a kepes(!!!) tudositas a jovo hetre varhato!!! Addig is minden jot kivan mindenkinek: Szilgyo
54 WiseGentleman 2003-09-16 11:13:28
Egyébként legközelebb hozzánk Münchenben fog Heppner jövő tavasszal Lohengrint énekelni. (Csak azért kérdeztem, mert nem tudtam, hogy nem volt-e olyan nézeteltérése a Staatsoperrel, mint Alagnáéknak, vagy Pavarottinak). Egyébként Mosert én is szeretem, Bothát a jövő tavaszi Parsifalon nézem meg majd. A másik, hogy nagy örömmel várom Christopher Ventrist, mint Siegmundot.
Egyébként legközelebb hozzánk Münchenben fog Heppner jövő tavasszal Lohengrint énekelni. (Csak azért kérdeztem, mert nem tudtam, hogy nem volt-e olyan nézeteltérése a Staatsoperrel, mint Alagnáéknak, vagy Pavarottinak). Egyébként Mosert én is szeretem, Bothát a jövő tavaszi Parsifalon nézem meg majd. A másik, hogy nagy örömmel várom Christopher Ventrist, mint Siegmundot.
53 Megén 2003-09-16 08:45:00
Teljesen off Ha véletlenül abba a hibába esem, hogy hamarabb frissítek mint kéne, nekem kiírja a gépem, hogy vigyázat, ha most frissítek akkor megismétli. És akkor \"no\"-t kell nyomnom, és máris ügyes voltam. Csak nekem ilyen dilettáns-barát a gépem? Bocs, most már on
Teljesen off Ha véletlenül abba a hibába esem, hogy hamarabb frissítek mint kéne, nekem kiírja a gépem, hogy vigyázat, ha most frissítek akkor megismétli. És akkor \"no\"-t kell nyomnom, és máris ügyes voltam. Csak nekem ilyen dilettáns-barát a gépem? Bocs, most már on
52 daunerni 2003-09-15 20:11:05
Lehet, hogy ez a rendszer hibája, de valóban nem szabad frissíteni beírás után, mert akkor ismételten megjelenik az üzenet. Engedelmeddel töröltem a felesleges kettőt - persze ha nem véletlen, hanem \"gondolatritmus\" akkor visszateszem! :-)
Lehet, hogy ez a rendszer hibája, de valóban nem szabad frissíteni beírás után, mert akkor ismételten megjelenik az üzenet. Engedelmeddel töröltem a felesleges kettőt - persze ha nem véletlen, hanem \"gondolatritmus\" akkor visszateszem! :-)
51 Sesto 2003-09-15 20:07:22
...hogy Heppner miért nem énekel Bécsben?...Jó kérdés, talán azért mert eleve gyakrabban(=szivesebben?) énekel otthon, vagyis az észak-amerikai kontinensen egyrészt, másrészt ha jól tudom az elmúlt idöben -szándékosan!-lecsökkentette elöadásainak számát, aminek oka volt, hogy orvosi irányitás/ellenörzés mellett fogyókurázik/fogyókúrázott-,ill. hangilag nem volt jó diszpozicióban ezért pihenni szerettet volna,...legalábbis ezeket a tényeket ö nevezte me, egy interjúban! (Tavasszal nagy sikerrel és lefogyva-sokan alig ismertek rá!-énekelt a MET, Berlioz, \"Les Troyens\" c. zenedrámájában!) S ami a bécsi Strauss és Wagner-reperotár nagyrészét illeti-tenor szempontból- Th. Moser, T. Kerl és J. Botha \"viszik a vállukon\"... Bár Heppner-re én is nagyon kiváncsi lennék! (...egy másik jó hir ellenben, hogy Deborah Polaski újra Brünnhilde-t énekel a \"Ring-ben\"!) :-) Üdvözlettel, Sesto...
...hogy Heppner miért nem énekel Bécsben?...Jó kérdés, talán azért mert eleve gyakrabban(=szivesebben?) énekel otthon, vagyis az észak-amerikai kontinensen egyrészt, másrészt ha jól tudom az elmúlt idöben -szándékosan!-lecsökkentette elöadásainak számát, aminek oka volt, hogy orvosi irányitás/ellenörzés mellett fogyókurázik/fogyókúrázott-,ill. hangilag nem volt jó diszpozicióban ezért pihenni szerettet volna,...legalábbis ezeket a tényeket ö nevezte me, egy interjúban! (Tavasszal nagy sikerrel és lefogyva-sokan alig ismertek rá!-énekelt a MET, Berlioz, \"Les Troyens\" c. zenedrámájában!) S ami a bécsi Strauss és Wagner-reperotár nagyrészét illeti-tenor szempontból- Th. Moser, T. Kerl és J. Botha \"viszik a vállukon\"... Bár Heppner-re én is nagyon kiváncsi lennék! (...egy másik jó hir ellenben, hogy Deborah Polaski újra Brünnhilde-t énekel a \"Ring-ben\"!) :-) Üdvözlettel, Sesto...
