Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


132 Topi 2003-09-30 11:37:29
Kalahári! Gyanítom, hogy a mi Bándinknak nem lesz lehetősége sem a Pikk Dámában, sem másban kenterbe verni Domingot, - legalábbis jelen állás szerint; ebben az évben; a Magyar Állami Operaházban nem, - döbbenettel tapasztaltam, hogy az összes szerepéből kivették a színlapokról!!

131 Búbánat 2003-09-30 09:02:25
Szerencsénk volt itthon a Vargicovához, valóban, most kezd igazán beérni. Érdekes, hogy mennyi - később világsikert elérő - művész fordult meg nálunk pályájuk kezdetén, szinte ismeretlenként, és később már nagyon ritkán vagy soha sem vetődtek el hozzánk. Ha ez anyagi kérdés, akkor most már jó esély nyílik arra, hogy ezen a térem is változások következzenek be. James Morrist már régen felfedeztem magamnak, elsősorban a hetvenes –nyolcvanas években készült Donizetti felvételei révén (épp most néztem videóról Anna Bolenát, de audió kazettán meg van a Stuart Mária, Caterina Cornaro és a Parisina D’Este is), és egyformán otthonos a Verdi, Mozart, Wagner, Offenbach és Massenet operáiban is. Úgyhogy mára már beérett nagy művész.. Tudomásom szerint ő még nem énekelt nálunk, sajnos.

130 Szilgyo 2003-09-30 08:58:54
Orfeusznak! Deborah Polanski-nál állítólag senki nem énekelte többször Brünnhildét Bayreuth-ban, biztos jó lesz. Kurt Rydl meg egy zseniális, ultratapasztalt basszista, kétszer is volt szerencsém hozzá, a Fidelio-ban Vater Rocco-ként és most szeptemberben a Rajna kincsében Fafnerként. Nagyon jó énekes, és ami ritkaság: hihetetlen mélységei vannak! Jó mulatást!

129 Szilgyo 2003-09-30 08:50:30
A januári Mesterdalnokok engem is lázba hoz, valahogy ki kellene jutni rá!

128 Orfeusz 2003-09-30 00:48:24
Vargicovát én is hallottam, két alkalommal is: Violettaként és Gildaként. Nagyon tiszta hangja van, a koloratúrái fantasztikusak és a magas C-t olyan erősen kiénekli..Februárban lesz a Staatsoperben a Puritánok Gruberovával, meg szeretném nézni, egyszerűen csodálatos hangja van. Júniusban kellett volna látom Luciaként, csak akkor sajnos nekem vizsgaidőszak volt..

127 WiseGentleman 2003-09-30 00:27:23
Sesto, csak nem komolyan mondod, hogy nem tetszik neked a \"kubista\" kocka-Walhalla? :) Egyébként én most láttam a Siegfriedet, Wolfgang Schmidt óriási volt, hatalmas hanggal, igazi \"macho\" Siegfried, Heinz Zednik, a minden Mimék Miméje ugyanúgy tetszett, mint tavaly, Alberich szerepében Georg Tichy ragyogó volt (már előre örülök annak, hogy ő lesz Beckmesser januárban), igazi gonosz figura (míg Oleg Bryjak \"pufi\" Alberichje még együttérzést is keltett), és nagyon kellemes meglepetés volt James Morris, mint Wanderer (sosem voltam igazán James Morris fan, de most igazán érett, intellektuális Wotant alakított, kevésbé \"tökös\", faragóandrásos volt, mint Albert Dohmen, inkább letisztult és intellektuális, mint Theo Adam). Kurt Rydl sajnos nem énekelt, remélem Hagent ő fogja énekelni, mert tavaly szuper volt.

126 Sesto 2003-09-29 22:20:03
Kellemes szórakozást a \"Götterdämmerung-hoz\" a Staatsoperben!!! :-) ...szerintem nem fogsz csalódni, legalábbis az énekesekben, a rendezés más téma!... ...én 1.-én megyek, \"La Sonnambula\"-rak, új beállokkal... Calleja mint Elvino és Vargicova(=legutóbb Salzburg sikeres Olympia-ja volt!)-visszatér-Aminaként, már az elsö sorozatban is énekelt Dessay helyett és Bonfadelli \"utódaként\"... Üdvözlettel, Sesto... :-)

125 Orfeusz 2003-09-29 18:37:45
Üdvözlet,vasárnap megyek a Staatsoperbe az Istenek alkonyára, nagyon várom, hiszen még külföldi operaházban nem voltam. Siegfried Wolgang Schmidt lesz, aki most Bayreuthban is énekelt, Hagen Kurt Rydl, Brünnhilde Deborah Polaski. Esetleg vki látta, hallotta már őket? Szombaton láttam a Vérnászt az Operaházban. A zenéje nem igazán fogott meg, a rendezés egész jó volt(Kovalik Balázs), a díszlet nem tetszett, a legfőbb problémának mégis azt találtam ,hogy semmit(de tényleg semmit)nem lehetett érteni a magyar szövegből. Igaz a történetet ismertem ill. az angol feliratból következtettem. Kiemelném Wierdl Esztert, Kovács Annamáriát, Vajda Júliát és még talán Rálikot is. Az urak nem remelkeltek, igaz Klein Ottokár is énekelt, aki nagyon jó, de ebben a szerepben nem tudta a zenekart túlénekelni.Összeségében az előadás nem hatott rám elemi erővel, ellenben a tavalyi Törpe/Zsótérral/ teljesen.

124 karnagy 2003-09-29 09:59:49
Nekem Budai most jobban tetszett, mint a nyáron (igaz, én a szerdai előadást láttam). Massányi a szerdain jól énekelt, én úgy érzem, technikailag is fejlődött az elmúlt években - bár a Macbeth-féle kirándulások nem biztos, hogy jót tesznek az alapjában véve lírai baritonjának.

123 Búbánat 2003-09-29 08:40:04
Előttem szólók szinte mindent elmondtak már a péntek esti Pikk dámáról, én csak két dologra hívnám még fel a figyelmet. Nem csak Molnár, hanem Fokanov – aki egyébként most sem mulasztotta el az első felvonás végén a hajlongásai közepette lábát rátenni a súgólyukra – és Gavrilova kivételével, a többi művész is sokkal gyengébben „muzsikált” mint a tavaszi előadásokon. Elég csak Budai és Massányi alakítását megemlítenem. Massányi szinte nulla, teljesen jellegtelen szerepében. Hangja is kevés. Budai hangban még elmegy, de a premier előadásokhoz képest, itt már nem öregasszony. Sokkal fiatalosabb, ruganyosabb, elhagyott bizonyos külsőségeket, mondhatnám (már nem annyira nehezedik a botjára, néha szinte nyargal, a sminkje, parókája már nem a „vasorrú bábára” emlékeztető. Szóval, neki sem volt súlya. Bándi minden tekintetben jobb volt Molnárhoz képest, az egész produkció nem nyújtotta azt a ragyogást, amit az első előadásokban tapasztaltam. Kicsit elszürkült az egész. Kalahari. A Bakáts téri Hunyadin ott voltam. A TV már tavaly leadta, és felvettem. Most nem néztem meg a TV-t, s meglepetéssel konstatálom a Nabucco Hunyadi cserét. Kérdésedre, a királyt Vadász Zsolt énekelte.

122 kalahari 2003-09-27 23:38:14
A lírai korszakáról lemaradtam, de hallottam Ernesto-ként lemezről. Hát, egész más volt a hangja akkor még. A Muzsika is tévedhet, nem? :-) Persze, ha Mozartnál marad, akkor most nálunk nem játszanának Otellót. (sem)

121 WiseGentleman 2003-09-27 23:34:05
Annyi biztos, hogy Joviczkynál is Joviczkybb Bánk lenne, elementáris erejű, dühös, szenvedélyes, nemes sebzett vad... Ahhoz képest, hogy annak idején még lírai tenor szerepekben láttam, és meg is írta róla a Muzsika, hogy maradjon csak meg a Mozart-repertoárnál, mert Verdi már túl súlyos neki :).

120 kalahari 2003-09-27 23:26:52
Akkor tehát remekül megosztozhatnak a (nekik való) repertoáron :-) Bándit valahogy Bánk bánként nem tudnám elképzelni...

119 WiseGentleman 2003-09-27 23:21:18
Erre sajnos nem emlékszem, hogy ki volt V. László, azt mondom, hogy Molnár Andrásnak a tiszta és bizonyos értelemben naiv hősi szerepek állnak jól (pl. Parsifal és Lohengrin) szerintem, ugyanakkor Siegfried és Trisztán túl erős számára (ugyanakkor, Bándit Trisztánként teljesen el tudom képzelni). Míg Molnár András inkább \"letisztult\" hős, Bándi inkább \"túlzó, szenvedélyes\" hős, ld. Turiddu, Canio, Otello. Egyébként, ha Halévy Zsidónőjét Budapesten is előadnák (Álmodik a nyomor, tudom), akkor Bándi fantasztikus Eleázár lenne!

118 kalahari 2003-09-27 23:10:55
Ezzel azt akarod mondani, hogy Molnárnak a kimondottan hősi szerepek (pozitív)állnak jól? Ld. Bánk bán, szerintem abban is jó. Bándi meg különösképp vonzódik a negatív, vagy ellentmondásos figurákhoz, mint Hermann vagy Otello. Ebben a Hunyadiban V. László is jó volt, csak nem tudom, hogy ki volt az. Kisegítenél?

117 WiseGentleman 2003-09-27 23:05:22
Láttam, és abban a szerepben (makulátlan hős) Molnár András kifejezetten jó volt (kár, hogy a Hungaroton lemezen nem Hunyadi László szerepét énekli).

116 kalahari 2003-09-27 22:52:22
Még mindig Molnár András... A múlt héten felvettem a Hunyadit, amit a Nabucco helyett adtak, most néztem meg. Tavalyi előadás volt a Bakáts téren. Molnár igen kellemes Hunyadit énekelt. Kertesi Ingriddel, Szilfai Mártával, stb. Látta valaki? Akár élőben, akár most a tévében?

115 WiseGentleman 2003-09-27 15:46:14
Molnár Andrással kapcsolatban, sajnálom, hogy az ördög ügyvédjét kell játszanom, elismerem a Lohengrin és a Parsifal szerepében tett alakításait (bár a tavalyi debreceni magyar Lohengrinen a belépője enyhén hamisra sikeredett), ugyanakkor Siegfried és Trisztán szerepét szerintem csupán annak köszönhette, hogy a Magyar Operának nem volt igazi hősi Wagner tenorja (a la Joviczky József). Az általam látott \"molnárandrásos\" Siegfried-ek esetén Rozsos István, mint fenomenális Mime (persze ő nemcsak ebben a szerepben jó, hanem Loge-ként és Salome-s Heródesként is, és isteni Aegisth lenne, ha az Elektrát elő tudnák adni Budapesten) - bocsánat, hogy ezt mondom, de - csuklóból leénekelte a színpadról. Persze, a méltányosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az eddig általam látott Siegfried-ek esetén legtöbbször (kivéve tavaly a Staatsoperben Christian Franz alakítását) Mime mindig jobb volt, mint Siegfried (ez vonatkozik a 90-es évek közepén látott MET-es Ringre is, ahol a hangromokkal küzdő amerikai Siegfried nem tudott felnőni Heinz Zednikhez. Ugyanakkor viszont Siegmundot Placido Domingo énekelte óriási sikerrel és hitelességgel).

114 operátor 2003-09-27 12:36:59
A Pikk Dáma - Bándi - Molnár problematikához: A Bándi és Molnár által címszerepelt Pikk Dámákat összehasonlítva valóban meg kell állapítani, hogy a Molnáros előadások erős hiányérzetett hagytak a nézőben, azonban ennek magyarázatához véleményem szerint nem elegendő a két énekes alakításának jellemzőit egymás mellé állítani és az egyes elemekről kimutatni, hogy Bándi mit miért csinált jobban. Persze igaz, hogy Bándi hangilag is jobb volt és a kilométerekről is látható hatalmas szemgúvasztások és -forgatások, melyeket a szem alatti nagy fekete festékfolt is kiemelt (a la Pique Dame) hatásosabbak voltak Molnár láthatatlan csíkszemeinél, azonban a probléma gyökere a mű egészében keresendő. A Pikk Dáma 7 képből áll, mely képek mindegyike rendkívül önálló és erőteljes karakterrel bír, gyakorlatilag egy önálló szimfonikus költemény. A Molnáros előadás hiányérzete abból fakadt, hogy ezek a különálló részek - melyekben egyenként Molnár egyébként nem volt rossz - nem álltak össze egy koherens egésszé. Tehát azon túl, hogy a mű hangilag és színészi alakításban helyez óriási terhet a Hermanra, a címszereplő maga a mű gerince (sokkal inkább mint más művekben), az egész szerkezet súlyát neki kell vállán vinnie. Herman (Bándi) egyre fokozódó tébolya az, mely a neomozartit összeköti a kártyadallal. E célból bármi, mely Bándi emberfeletti teljesítményénél bármiben is elmarad, elégtelen. Azért említsük meg, hogy Molnár Wagner alakításai - melyekben olyan szereplőket (Parsifal, Siegfried) kell életre keltenie (és teszi ezt már emberemlékezet óta), akik csak éppen ismerkedni kezdenek az élet alapvető kihívásaival – lehet, hogy Bándi karaktere számára lennének kevésbé hitelesen eljátszhatóak. (Bár igaz, hogy Bándi Siegmund szerepében is életveszélyes volt, de Siegmund nem teljesen Siegfried vagy Parsifal). Molnár igazi \"balga szent\" voltát mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy az I. felvonás 2. képében, amikor éjjel belopódzva hátulról ráveti magát Lizára, Molnár (a szerdai előadáson) egy pillanatra megtorpant, látszott, hogy elbizonytalanodott, nem tudta, hogy most hová kéne nyúlni. Bándi persze pontosan tudta, hogy mit kell ilyenkor megmarkolni...

113 kalahari 2003-09-27 01:22:35
Mindjárt gondoltam Nem mintha esélyem lenne kijutni Berlinbe... Megvárom, míg idejön :-)

112 WiseGentleman 2003-09-27 01:19:16
Sajnos, a Domingo-s Pikk dámákra már elkeltek a jegyek. Én október 23-án megyek az Elektrára (Deborah Polaski).

111 kalahari 2003-09-27 01:09:25
Még jobb! Én vállalom, ha más nem jelentkezik:-) Atlantov nekem is tetszik, de csak hallás után más, mint élőben.

110 WiseGentleman 2003-09-27 01:06:54
Elég a berlini Staatsoperbe elmenni, ugyanis Domingo ott énekli decemberben. (Egyébként számomra még Atlantov is rendkívül hiteles Hermann.)

109 kalahari 2003-09-27 01:04:57
Nézd a másik oldaláról a dolgot: Minden pillanatban az járt a fejemben, hogy Bándi ezt így szokta csinálni, azt úgy mondja, akkor ezt a mozdulatot végzi, stb. És ugyanakkor nagyon örültem, hogy Molnár nem másolta le a gesztusait, mert akkor kapunk egy silány másolatot, így meg eredeti Molnár-produkciót láttunk. Én is nagyon várom a januári előadásokat, addig videóval vigasztalódom... Indítványozom, hogy a Momus küldjön el valakit a MET-be a januári Pikk-előadásra, hogy elmondhassuk: a mi Bándink simán kenterbe veri Domingo-t is. :-)

108 WiseGentleman 2003-09-27 00:57:55
Persze, megtett minden tőle telhetőt, és elismerés illeti csupán azért, hogy Bándi után fel mert állni Hermannként a színpadra, csupán sajnos a végeredmény nem volt igazán biztató. Ez tudom, megint az ízlések és pofonok kategóriájába tartozik, számomra Hermann helyén egy bombatölcsér tátongott. Lehet, hogy igazságtalan vagyok, de ez kicsit olyan, hogy a Nessun dorma áriát sem igazán tudom meghallgatni Pavarotti után senkivel (na jó, esetleg Del Monaco-val).

107 WiseGentleman 2003-09-27 00:56:23
Persze, megtett minden tőle telhetőt, és elismerés illeti csupán azért, hogy Bándi után fel mert állni Hermannként a színpadra, csupán sajnos a végeredmény nem volt igazán biztató. Ez tudom, megint az ízlések és pofonok kategóriájába tartozik, számomra Hermann helyén egy bombatölcsér tátongott. Lehet, hogy igazságtalan vagyok, de ez kicsit olyan, hogy a Nessun dorma áriát sem igazán tudom meghallgatni Pavarotti után senkivel (na jó, esetleg Del Monaco-val).

106 kalahari 2003-09-27 00:37:03
Csak a játék kedvéért kötözködöm, de nem lehet, hogy csak annyira megszoktad Bándit, hogy eleve nem is tetszene senki mással? Hozzátéve, hogy ugyanígy érzem magam, és mégis fenntartom, amit az előbb írtam: Molnár megtett minden tőle telhetőt, és aki először látta, biztos másképp érez, mint mi.

105 WiseGentleman 2003-09-27 00:32:48
A Pikk Dámával kapcsolatban: most jövök az operából, és igazság szerint le vagyok forrázva, sajnos, Molnár András, a \"better than nothing\" Wagner tenor Hermannja teljes \"miscast\", ahogy ezt a New York Times kritikusa egy MET-es előadás után leírná. Szépen leénekli a szerepet, de az előadás után az embernek kicsit olyan érzése támad, hogy Lenszkijt hallotta Hermann szerepében. Az összes többi szereplő jó (a zenekar egyszer melléfújt és a harmadik felvonás elején lévő gyászkórussal is baj volt), még Gavrilova is tetszhet annak, aki nem hallotta lemezen Milaskinát, de sajnos a főszerep helyén egy nagy vákuum tátong. Izgalommal várom Bándi János visszatérését, aki Hermann kongeniális alakítója volt.

104 kalahari 2003-09-27 00:07:22
Rendben, késő van, tegyük ki a piros karikát... Ilyen fantáziával :-) Egyébként a pikk, mi más?

103 Bulvár Kund 2003-09-26 23:58:38
Kalahari! Melyik Dáma volt meg neked?!?!?!:-)))

102 kalahari 2003-09-26 22:54:55
Megvolt a Dáma. Mindenkinek igaza van: Bándi Hermannja utolérhetetlen. DE: Minden tiszteletem Molnár Andrásé, aki egy ilyen Bándi-sorozat után megpróbálkozott a szereppel. Ennél persze sokkal többet tett: nem probálta meg lemásolni Bándit, hanem önálló szerepfelfogást alakított ki, nyilván ez közelebb is áll a személyiségéhez. Az ő Hermannja kevésbé szenvedélyes, őrülése nem olyan látványos. És ízlés kérdése, hogy kinek melyik tetszik jobban. Még valami: Ne feledjük, ez a szerep nagyon nehéz. És Molnár el tudja énekelni, méghozzá jól. Erre e pillanatban ketten képesek a Házban. Aki tud még valakit, jelentkezzen, nekem nem jut eszembe senki. Ezt nem azért írtam, mert védelemre szorulna, nem bántotta senki, de úgy érzem, neki is jár az elismerés. (Karnagynak üzenem: ma nem hajlongott annyit... :-))

101 Steff 2003-09-24 16:19:50
Ha valakit érdekel: a westendbeli MediaMarktban az EMI Callas-sorozatából feketék (tehát elvileg full price) is 5500-ért kaphatók, pl. Rigoletto, Carmen. A kékekből is akad, hasonló áron.

100 Megén 2003-09-24 13:39:53
Nagyon köszönöm operátornak a beszámolót, amit nem csak élvezettel olvastam, hanem egy kis bűnbánattal is, hogy eddig kevés figyelmet fordítottam a Kamaraopera előadásaira. Sokkal jobban oda kell rájuk figyelni a jövőben! Köszhönöm még egyszer.

99 operátor 2003-09-24 13:20:22
Miután eddig sehol nem láttam a kiscelli Odüsszeusz produkcióról kritikát megjelenni, ezért itt Megén kérdésére közreadnám saját benyomásaimat: Monteverdi: Il Ritorno d’Ulisse in Patria (2003.09.11 és 13 Kiscelli Romtemplom) A Budapesti Kamaraopera két Odüsszeusz előadását a mű általam ismert egyetlen másik interpretációját összehasonlítási alapként felhasználva tudom jellemezni. Ez az összehasonlítási alap Harnoncourt zürichi operai 2002-es dvd felvétele. Közismert, hogy Harnoncourt-t a Monteverdi megszólaltatás nagymestereként szokás számontartani, azonban a két előadás összehasonlítása eredményeképpen az én megítélésem szerint egyértelműen a budapesti produkció kerül ki győztesen. Az előadás egyes összetevőiről külön-külön adnék képet: Németh Pál (karmester): A mű két kézirat formájában maradt fenn, melyekben az ének szólamon és a basszuson kívül csak a zenekari közjátékok vannak részletesebben kidolgozva. A hangszerelés megválasztásában mind a felhasznált hangszerek számát, mind fajtáját tekintve nagy szabadságot kap a karmester. Az előadás a zürichihez képest lényegesen kisebb zenekari apparátust alkalmazott, egyrészt valószínűleg a helyszín kisebb mérete, másrészt érzésem szerint az énekszólamok különleges finomságainak érvényre juttatása érdekében. Harnoncourt például rézfúvósokat is alkalmazott, melyek szerinte az isteneket szerepeltető jelenetek természetes korabeli velejárói voltak, mely hangszerek különösebb hiányérzet nélkül kimaradtak a kamaraopera előadásából. A continuo és a zenekari részek hiányzó részleteinek kidolgozásának színvonala mindenesetre semmiben nem maradt el a zürichiétől, ami minden bizonnyal Németh Pálnak köszönhető. A karmester feladata volt a dirigálás mellett a korabeli szokásoknak megfelelően az orgona illetve regál continuo megszólaltatása is (Harnoncourt erről lemondott), mely utóbbi ritkán hallható, sajátságos recsegő hangja különleges csemegét jelentett a közönség számára. Halász Péter (rendező): A rendező egy kockázatos koncepciót valósított meg: a szereplők az antik vázák képi ábrázolásairól ismert testtartásokba, illetve kéztartásokba merevedve, gyakorlatilag az előadás teljes időtartama alatt mozdulatlanul, statikusan énekeltek, kivéve persze azt a néhány másodpercet, míg egyik pozitúrából a másikba váltottak. Leírva talán nem túl bizalomgerjesztő ez a módszer, de az Odüsszeusz éteri zenéjével és a zenei interpretáció igen magas színvonalával párosulva meg kell állapítani, hogy kiválóan működött: egy cseppet sem volt a színpadi jelenet a statikusság ellenére unalmas (a második alkalommal sem), sőt a statikus képéket megszakító villámgyors dinamizálások egyfajta különleges feszültséget építettek fel a színpadon. Külön dicséret illeti meg az énekeseket, akik igen jól oldották meg a hosszú percekig mozdulatlanná dermedés egyes esetekben embert próbáló feladatát. A statikus jelenetek csak a mű legvégén, Odüsszeusz és Penelope egymásratalálásának örömében oldódtak fel. Helyszín: A Kiscelli Romtemplom kiváló helyszínt nyújtott a Monteverdi opera előadásához. A környezet régies hangulata, a csupasz, ódon falak a színpadi apparátus jó részét kiváltották, így a színpadon a minimális kellékek is maximális hatást váltották ki. Énekesek: Véleményem szerint az énekszólamok kidolgozása, illetve az énekszólamok megszólaltatásának igen magas művészi színvonala volt az előadás legkiemelkedőbb mozzanata, legalábbis a Harnoncourt féle előadáshoz képest hihetetlen a különbség. Az énekszólamok egyes díszítéseinek rendkívüli kifinomultságát, illetve bizonyos, a hangi kifejezés máshol nem hallott dimenzióit hallgatva az emberben olyan benyomás alakult ki az előadás közben, mintha egy másik bolygó operaköltészetét hallgatná. A vokális kifinomultság e magas foka a zürichi előadásból teljesen hiányzik, egyes áriaszerű részek különleges szépsége teljesen észrevétlen marad, az énekesek ott szinte semmilyen erőfeszítést nem tesznek, hogy a megszokott operai reportoár által megkövetelt hangi teljesítményén felül bármi különlegeset, Monteverdihez méltót produkáljanak. Az énekesek szinte kivétel nélkül kiválóan teljesítettek, néhány egyéni kommentár: Jónás Krisztina (Melanto és Amore): noha nem főszereplő, de vele kezdeném. Neve talán kevésbé ismert a \"nagy\" operaház szereposztásaiból, ennek ellenére a kiscelli előadás egyik (ha nem a) legkiemelkedőbb pillanata volt Eurimaco-val énekelt kettőse és főként az ezt követően Penelopénak énekelt vigasztaló dala. A Harnoncourt-os előadás ezen része értékelhetetlen a Jónás Krisztina által énekelthez képest. Meláth Andrea (Penelope): ő is igen jó teljesítményt nyújtott, Odüsszesz visszatérését kérlelő áriája az első felvonás elején rendkívül kifejező volt és a mű végén is volt egy igen szép áriája (ezek persze nem hagyományos értelemben vett áriák). Szerepe főként a mély drámaiságot követelte meg, melynek kiválóan megfelelt. Timothy Bentch (Ulysse): rendkívüli drámaisággal, kifejezőerővel alakította Odüsszeusz szerepét. A mű során volt két-három alkalom, mely során egy fantasztikusan kifejező énekhangot \"dobott be\", sajnos nem tudom, hogy mi rá a megfelelő kifejezés, mindenestre Harnoncourt címszereplője semmi ilyesmit nem produkált, hangi kifejezőereje messze eltörpül Timithy Bentch-é mellett. A többi énekest is dicséret illeti, González Mónika hangja igen szépen érvényesült Minerva szerepében, az isteneket alakító Szerekován János és Szécsi Máté is jól teljesített, a három kérő úgyszintén, az Iro-t alakító Csapó József egyik nagy pillanata pedig a kérők legyilkolása utáni kitartott hangon történő belépése, mely megint csak megszégyenítette a zürichi előadást. Szerepében még Gulyás Dénes is elfogadható volt, annak ellenére, hogy hangja már igencsak sok kívánnivalót hagy maga után. Moldován Domokos (jelmez, szervezés): Moldován Domokos jelmezei összhangban voltak az előadás egészének magas színvonalával, de ennél nagyobb érdeme, hogy a Kamaraopera művészeti vezetőjeként az egész produkció létrejöttében elengedhetetlen szerepet játsztott. Közönség: Az egyetlen elem, mely a szervezők akaratától független. A közönség az előadások végén a jólneveltség követelményének megfelelő tapssal díjazta az előadást, mely az előadás művészi színvonalától azonban messze elmaradt. Bár erre a \"nagy\" operaházban is sokszor akad példa (gyenge előadás után óriási ünneplés, kiemelkedő teljesítmények után méla közöny).

98 Megén 2003-09-24 09:40:12
Kéredeztem már az egyik fórumon, hogy látta-e valaki a Kiscelliban Monteverdi Odüsszeuszát? A Kamaraopera előadása volt. Halász Péter rendezte, és már ezért is érdekelt volna, de sajnos nem jött össze, hogy ottlegyek. Most ismét kérdezem, valaki mesélne-e róla, ha ott volt?

97 Búbánat 2003-09-24 09:16:41
Az utóbbi időben már kezdem megszokni (nem megszeretni!) a modernebb operarendezéseket is, amely folyamat számomra a margitszigeti Rigolettóval kezdődött el vagy tíz éve. De a blaszfémia ábrázolását nem tudom és nem is akarom megemészteni. Ezt most nem a Herodiade kapcsán mondom, hanem úgy általában. Más.Általában nagyon kedvelem a XIX. századi francia operákat is. Amit csak lehet, felveszek audió -vagy videókazettára, esetleg megvásárolom. Így Massenet minden fontosabb operájával rendelkezem: Heródiás, Manon, Cid, Lahore királya, Hamupipőke, Werther, Thais, A navarrai lány, Don Quichotte. Ő az utolsó francia operakomponista, akinek művészetét nem csak elismerem, hanem csodálom is. Érdekes, hogy a század kezdetén és később is, mennyi olasz, később német zeneszerző bábáskodott az ún. francia nagyopera létrehozásában: Cherubini, Spontini, Rossini, Donizetti, Verdi, Meyerbeer, Offenbach. De még korábbról Gluckot is említhetném. Érdekesség, hogy Wagner is tevékenykedett Párizsban, lásd a Tannhauser bemutatója körüli viszontagságait.Ugyanakkor a hamisítatlan francia származású operaszerzők is mind a kedvenceim közé tartoznak: Auber, Boiledieu, Halevy, Thomas, Gounod, Bizet, Delibes, Saint- Saens, Massenet. Jelentősnek mondható kazetta/videó gyűjteményem van e szerzők műveiből is, amelyek tekintélyes hányada élő produkciók felvételei. Nagyon sajnálom, de sem Debussy, sem Ravel művészetéhez nem vagyok képes felnőni.

96 Ametiszt 2003-09-23 01:21:38
Búbánat, ne légy bánatos, de nekem is tetszett ez a díszlet és rendezői megoldás. Az értelmezésével ugyan nem sokat törődtem, de szerintem jobban illett a darabhoz, bármiféle más hagyományos rendezésnél. Úgy éreztem, hogy a lefelé lejtő színpad, a szögletes alakok, a tiszta, naturális terek, az egyszerű, de mellbevágó harsány színek és formák jobban kiemelik a szereplők mozgását, a drámát, a zenét. Bár a készlet már egy kissé megkopott mégis jól szolgálta az előadást. Végül egy kis javítás: természetesen Herodes alakítására gondoltam, a legkevésbé sikerült interpetáció esetében.

95 Sesto 2003-09-22 20:40:46
Búbánat, ha megkövezel is érte, DE nekem tetszik Nitsch-munkája, mármint a Herodiade-ra vonatkozóan, más alkotásával szemben sokszor és sokkal szkeptikusabban állok szembe!... (Akármilyen hajmeresztönek tünik a hasonlat, elsö olvasatra: én bizony párhuzamokat találok felfedezi Ponelle volt és a jelenkor Marelli-je és a Nitsch alkotások opulenciája között...) :-) :-)

94 Búbánat 2003-09-22 09:00:33
Ametiszt és Sesto. A közvetítést hallgatva rádióból, nekem nagy élmény volt a Heródiás. És a második rész különösen tetszett. Tulajdonképpen az összes énekessel meg voltam elégedve, különösen a 2. részben nyújtott teljesítményük (7-13. kép) alapján. A holland énekesnőről korábban semmit sem hallottam, nagy ígéretnek tartom. Cura is többet nyújtott mint vártam. Baltsa ismét felnőtt a feladathoz, Ruillon és Furlanetto sem okozott csalódást. Van egy 80 perces videó keresztmetszetem a Herodiade 1995-ös bécsi bemutatójáról, amelyen Marcello Viotti vezényelt, Baltsa mellett Nancy Gustafson, Domingó, Pons Furlanetto és Hans Helm alakította a főszerepeket. Hermann Nitsch rendezte előadást az akkor látottak alapján botrányosnak tartottam, lehet hogy nyolc évvel később már nem annyira nyomasztó? Számomra nagyon otromba, mondhatnám, botrányos volt, amit akkor láttam, s tudomásom szerint az akkor közönség és kritika is alaposan leszedte a keresztvizet a darabról. Sesto szavai szerint viszont most számára nézhető volt Nitsch rendezése. Egyébként meglepődtem azon, hogy nyolc év után újra az ő rendezésében megy még ez a darab. Most vagy megszelídült a rendezés, vagy már az utóbbi évek rendezései alapján „felnőttünk”, megedződtünk? Nem tudom.

93 Ametiszt 2003-09-22 01:29:02
Én végig láttam a Herodiást 19-én este, telt ház előtt, minimális színpadi díszlettel, mégis drámai hatású művészi képekkel, a zene kiemelésével. A zenekar kissé túl hangosan szólt és ez az énekeseket is nagyon megdolgoztatta. Valóban az I. részben még kevés énekelni valója volt José Curának. Mégis nemcsak egyedi hangszínével és énekének természetes szépségével, de ettől elválaszthatatlan színészi játékával is lenyűgözött. Ahogy fehér vászon ruhájában, egyszerűen és mégis megfellebezhetetlen méltósággal belépett a színpadra, majd belekezdett a tercettbe (\"Jesabel\") tényleg a prófétát láttuk magunk előtt. Az ezt követő duett is nagyon erőteljes és szép volt. Végig az volt a benyomásom, hogy a kevés szólam ellenére az ő karizmatikus egyénisége kovácsolja össze a darabot és ez a partnerekre is ösztönzőleg hat. A 2. részben minden szereplőtöl még jobb teljesítményt kaptunk. A 2. rész nagy szólójában és az azt követő duettben José Cura játékának és énekének változatossága annyira gyönyörű és hiteles volt, hogy szinte odaszegezte a nézőt a színpadhoz és ebben később Salome valóban méltó párja volt, nagyon jól illettek egymáshoz. De talán túlzás Salome kiugró alakításaként jellemezni az előadást, inkább azt mondanám, hogy Barbara Havemann beugrása a szerepben meglepően tiszta és szép teljesítmény volt, szívesen fogadnánk máskor is. Agnes Baltsa is szép perceket okozott és Phanuel is végig meggyőző volt. Igen, talán tényleg Heródiás volt a leghalványabb a szereplők közül, de a 2. részben ő is feljött. A bécsi közönségtől szokatlanul bőkezű többszöri visszatapsolás után José Cura legutolsó visszatérésekor egyszercsak az egész ház a földszinttől a karzatig egy emberként állt fel székéből és több perces sűrű vastapssal és viharos bravókkal jutalmazta őt, majd a többi szereplőt is. Szép este volt, sikeresen mutatta meg újra, hogy e ritkán előadott Massenet operának milyen gyönyörű a zenei világa.

92 Sesto 2003-09-21 14:14:47
Sziasztok, hát ami a Herodias-t illeti, nem tudok teljes mértékben beszámolni, mert a 6. kép után vagyis a szünetben eljöttem: nem azért mert nem tetszett volna, hanem azért mert pénteken este tk. nem mint nézö mentem be az Operába, hanem szerettem volna egy-két dolgot elintézni... :-) ...amit hallottam az elég OK. volt: Baltsa pl. sokkal jobb hangi állapotban volt, mint tavasszal a Jenufa-ban, Cura-bár az emlitett képekben még nem túl sok tennivalója/énekelnivalója volt, hozta a megszokott formáját, azonban a pálmát szerintem és mások szerint is egyértelmüen, a holland lirico-spinto Haverman vitte el Salomé szerepében! (...a holland énekesnö ebben a szerepben debütált a \"STOP-ben\") hangja rendkivül kellemes meleg, és érdekesen sötét szinezetü, regiszterei szépen, kiegyenlitetten szólnak. Eddigi repertoájában szerepelnek: Giulietta(=a szinte már mezzosan sötét, erotikus? Mittelage biztosan nagyon jól érvényesül!) Fiordiligi, Violetta és az emlitett Heriodiade-Salomé... A kellemes hanghoz és plasztikus szinészi játékhoz, talán nem utolsó sorban igen csak attraktiv külsö is párosul! Phanuel-szerepében a hires olasz basszista, Ferrucio Furlanetto-hallottuk, mivel én személy szerint nem tartozom hivei közé, objektiv véleményt alkotni nem igazán tudok: tessék ezt nekem megbocsájtani, jó? Philllipe Rouillon Herodes-ként kliséktöl nem egészen mentes, de hangilag megbizható mégha helyenként vitatható interpretációt nyújtott!... Hermann Nitsch opulens diszletei, jelmezei szinekben gazdag, allegórikus jelentésü alkotások, amelyen biztosan sokat lehetne vitatkozni, \"kinek a pap, kinek a papné\" alapon-személy szerint értékes munkának tartom! :-))) Más... Tegnap este-sajnos nem voltam ott, most kaptam SMS-t(!)-viszont viharos sikerü \"Sevillai borbély\" elöadás volt, amit 25(!) perces \"Bravó és tapsorkán\" fogadott, bár ami a szereposztást illeti, ezen azt hiszem nem igazán \"csodálkozhatunk\": Figaro: Carlos Alvarez Almaviva: Juan Diego Florez Rosina:Enkeljda Shkosa (mezzoszoprán) Bartolo: Alfred Sramek etc... Vki. kérdezte, hogy megyek-e a \"Falstaff-ra\", IGEN(!) próbákra talán még hamarabb benézek, DE eredendöen úgy tervezem, hogy csak a nov.-i elöadások vmelyikére néznék be, mert kiváncsi vagyok Keszei Bori Nanetta-jára, mig az elsö szereposztásból Tatina Lisnic-et imerem más darabokból... Üdvözlettel, Sesto... :-)

91 kalahari 2003-09-20 23:32:00
Sesto, hol a beszámoló a Heródiásról?

90 WiseGentleman 2003-09-20 10:47:18
Kalahari, köszi szépen, majd meglátjuk, milyen lesz, bár én alapból allergiás vagyok a húzásokra (a nyári Otellót is két helyen csúnyán meghúzták).

89 kalahari 2003-09-19 21:44:59
Nincsenek elvárásaim, csak csodálkoztam, hogy Frankót ki tudták cserélni Ardóra a papíron is, a karmestert meg rosszul írták. Szimpla figyelmetlenség...

88 vadászkürt 2003-09-19 21:37:51
Micsoda elvárások egy fecnitől...

87 kalahari 2003-09-19 20:47:14
Oberfrank Péterről van szó, természetesen. Ha már nevek: a szerdai Bohéméletet Medveczky Ádám vezényelte, de a műsorfüzethez mellékelt lapra Lukács Ervin neve került. Érdekes megoldás...

86 kalahari 2003-09-19 20:37:48
WiseGentleman, A karmester, Oberfrank G. nyilatkozott az Operamagazinban, hogy ketten húzták meg a darabot Kovalikkal, természetesen a szerző beleegyezésével. Így szerintük folyamatosabb lesz a cselekmény, és szünet sem szakítja meg, tehát egyben lesz másfél óra. Azt nem mondta, hogy konkrétan mi marad ki, majd kiderül jövő szombaton.

85 kerékkötő 2003-09-19 20:29:34
pofi! erre gondoltam én is. Szép történet.

84 WiseGentleman 2003-09-19 19:59:26
Sesto, mész októberben a Bryn Terfel-féle Falstaffra is? Márcsak azért, mert írhatnál róla beszámolót.

83 WiseGentleman 2003-09-19 19:58:19
Mi az, hogy húzott változat lesz a Vérnász? Mit fognak belőle kihagyni?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.