Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


1744 Búbánat 2010-05-01 16:45:42 [Válasz erre: 1742 Búbánat 2010-05-01 01:59:24]
Lemaradt a beszámolómból, pedig nagyon fontos tényezője volt a Madame Pompadour-bemutató előadás zenei megvalósításában: a péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei munkatársa vezényelte: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:trO2BBbz68EJ:www.operettszinhaz.hu/operett.php%3Fpid%3Dartist%26szId%3D40950+balassa+kriszti%C3%A1n&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Balassa Krisztián [/url] élt a lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőit, a darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még sokra viszi a zenei életben!

1743 Haandel 2010-05-01 08:09:27
Apropos Operette: [url]http://oe1.orf.at/programm/236208;Paul Abraham - zum 50. Todestag des Komponisten[/url] Samstag 01. Mai 2010 15:05-16:00 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] Web/Astra Ausschnitte aus: a) Viktoria und ihr Husar; b) Blume von Hawaii; c) Ball im Savoy; u. a. Solist/Solistin: Sylvia Geszty, Erzsébet Házy, u.a.

1742 Búbánat 2010-05-01 01:59:24 [Válasz erre: 1740 Búbánat 2010-04-21 19:59:35]
Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a "Madame Pompadour"-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok. Szereposztás a következő volt: Kalocsai Zsuzsa - Madame Pompadour Oszvald Marika - Belotte, a komorna Csere László - Calicot, a költő Huszti Péter - XV. Lajos, király Vadász Zsolt - René, egy nemes úr Kékkovács Mara - Madeleine, egy nemes asszony Faragó András - Rendőrminiszter Peller Károly - "Róka", rendőr spicli Langer Soma - Hadnagy Benkóczy Zoltán - Kocsmáros Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából „kölcsönvett” nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet („Az elvált asszony”): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka- Jacobi - Szirmai- Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi „ezüst-kor” egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi „franciás” mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!

1741 Búbánat 2010-04-22 22:27:49
Egy évvel ezelőtti interjú, de most sem érdektelen elolvasni. Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-marik-peter-operett-szinesszel 2009.03.20. Szívből énekelni! Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. – Ki fedezte fel gyermekkorában hangi adottságait? – Kicsiny gyermekkoromtól kezdve, mikor jó kedvem volt, énekelgettem, így a nagy karácsonyi összejöveteleken is. Mostohanagyapám, a híres színész, Rajnai Gábor – nekem csak Gabi bácsi – volt. Emlékszem arra a Csókos asszony c. darabra, melyben ő volt a főszereplő, a báró, s Németh Marika játszotta Katókát. Ismeretségi körébe olyan nevek tartoztak, mint Fekete István, Herczeg Ferenc. Ilyen híres emberek voltak nálunk vendégségben a ’40-es évek elején, mikor karácsonykor elénekeltem a Mennyből az angyal-t kristálytiszta hangon. Erre mindenki felfigyelt. Később – ahogy felcseperedtem – nagyon szerettem zenét hallgatni, főleg operákat. Apámnak nagyon jó és szép lemeztára volt. Egyik nagybátyám – akit Wágnernak hívtak – rajongott a névrokon zeneszerzőért. Nagyon sok Wagner-operát hallgattam vele. Így már kisgyerekként énekeltem a walkűrök lovaglását. Amikor megkérdezték tőlem, mi akarsz lenni, azt feleltem, hogy operaénekes. Mikor érettségi előtt álltam, akkor is azt mondtam: zeneakadémiára szeretnék jelentkezni. Otthon megvolt nekünk Benjamino Gigli több lemeze, s én a híres operaénekest utánoztam, ami később igen nagy bajt jelentett számomra, mert a saját hangomat ezzel elnyomtam kissé. Gabi bácsi még 14-15 éves koromban elhívta hozzánk Oláh Gusztávot, az Operaház rendezőjét, hogy hallgasson meg engem. Oláh Gusztáv azt tanácsolta: tanuljak zenetörténetet, összhangzattant és keressek fel egy énektanárt. A zeneművészeti főiskola egyik korrepetitora tanított zongorázni, s a Kertész utcai gyakorlóiskolában foglalkoztak velem. Felvettek énekművész tanárnak, s az utolsó két évben én is a Kertész utcai iskolában folytattam gyakorlati tanítást. Az opera szakra már nem vettek fel… Nem volt hozzá elég jó hangom. Ezután végeztem el a művésztanárképzőt. – De mégis az Operaházhoz került, igaz nem énekesként, hanem mint ügyelő. – Amikor művésztanárképzős lettem, Mikó András, az Operaház főrendezője megkért arra, hogy az egyik operavizsgán az adott jelenetben énekeljem be Kalaf szerepét. Mikó megkérdezte tőlem: elvállalnám-e az egyik megüresedett ügyelői állás betöltését. Azt mondta nekem: én is így kezdtem. Rendezőt akart belőlem faragni, s ki is neveztek idővel segédrendezőnek. Egyszer Vámos László Turandotot rendezett az Erkel Színházban, s én voltam a segédrendezője. Akkor kérdezte meg tőlem: átjönnék-e az Operettbe a Pompadourba. – Hol látta és hallotta önt előtte a legendás főrendező? – Miközben ügyelőként dolgoztam, énekelni tanultam. Először Réti Józsefnél akartam énekelni, majd Bende Zsoltnál, s ők tanácsolták, hogy dr. Sípos Jenőhöz, a kor híres énektanárához menjek. Tehát Jenő bácsi tanított engem, s ő beszélt rá arra, hogy ne operaénekes, hanem operett-színész legyek. Az Operettszínháznál úgyis nagy bonvivánhiány van. Vámos pedig egyszer Sípos tanár úr lakásán hallgatott meg. – Az Operaház ekkor élte fénykorát: Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Melis és Simándy, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet, Osváth Júlia és időnként Svéd Sándor szerepelt a világot jelentő deszkákon. Ezek a művészek felértek egy mesterkurzussal? – Sok mindent lestem el tőlük. Még diákként rajongtam Simándy Jóskáért, sok operaszereplését megnéztem. De mégsem őt utánoztam, hanem Giglit. A főiskolán problémás voltam hangi szempontból. Mikó Wagner-tenorként képzelt el. Mások pedig Mozartot erőltettek rám. Azon vitatkoztak, hogy hős- vagy lírai tenor vagyok. Erre megszólalt Révhegyi Ferencné, a legendás énektanárnő: inkább azt vizsgáljuk, hogy tenor, vagy bariton a fiú. – A Víg özvegy Danilóját lírai baritonok is énekelték… – Így van. Ezért is kaptam meg ezt a szerepet, miután leszerződtem az Operettszínházhoz. Addig Bende Zsolt, az Operaház baritonistája énekelte vendégként ezt a szerepet, de neki a „szolgálati helyén” voltak elfoglaltságai, s a másik Danilo, Baksay Árpád, pedig akkor az USA-ban énekelt. Így „biztosítékként” kaptam meg a szerepet. Ekkor Németh Marika felment az igazgatóhoz, s azt mondta: „ne tegyétek ezt velem. Ezzel a zöldfülűvel raktok össze!” Akkor voltam 33 éves, de sokkal fiatalabbnak gondoltak. – Az Operettben ismerkedett meg későbbi feleségével, Németh Marika primadonnával. – Így van. Mikor a színházhoz szerződtem, véget vetettem előző kapcsolatomnak, annyira megbűvölt Marika személye. 1970 szeptemberében kezdtük el próbálni a Víg özvegyet, s októberben álltam be a szerepre. Szeptemberben van két Mária-nap is. Ez egy jó alibi volt, hogy Németh Marikát – egy kis társasággal együtt – meghívjam koccintani. Utána is folyton kerestem a lehetőséget, hogy próba után igyunk meg valamit. Úgy ügyeskedtem, hogy másokat is elhívtam: ne tűnjön fel, hogy csak Marika miatt teszem mindezt. Öreg korrepetitorunk, Csató Bandi egyszer ezt mondta Marikának: „nem veszed észre, hogy ez a fiú szerelmes beléd? Bármit mond, játszik, énekel, csak rád figyel.” Ezt követően a randevúk megsokszorozódtak, s végül az év karácsonyán Marikához költöztem, de az esküvőig – 1971. július 14-éig – várni kellett, míg el nem vált görög férjétől. – Ki tanította meg a színészmesterségre? – Igaz, ilyet a főiskolán nem tanultam. A rendezések, a próbák alatt sajátítottam el a színpadi mozgást. Ezt valahogyan ösztönösen bennem volt. – Tudtommal Marikával együtt szerepeltek a Keleti Márton által rendezett Fuss, hogy utolérjenek c. filmvígjátékban. Ezen kívül más filmben is látható volt? – Ennek a filmnek Fényes Szabolcs szerezte a zenéjét. Egy jelenetben – amit az Operettszínházban vettek fel – a színpadon Marika volt a primadonna, s én meg a bonviván. A szokásos második felvonásbeli összeveszési részt tették be a filmbe. Tudtommal más filmben nem szerepeltem. – Ebben a filmben a nagy, híres színészek lenézik a kezdőket, fiatalokat. Ön megtapasztalta ezt a valóságban? – Nem. Amikor vendégként Leo Fall operettjébe bekerültem, partnereim, Lehoczky Zsuzsa, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert mind elfogadtak. Nem hoztak zavarba a színpadon. Bizonnyal megérezték, hogy ígéretes tehetség vagyok. – Lehet, hogy kissé kellemetlen a kérdés, de önt Marik Péterként emlegették régebben, vagy a Németh Marika férjeként? – Ismertek már Marik Péterként is, de a legtöbbször azt mondták: itt jön Németh Marika férje. Ez megmaradt Marika halála után is. Megállítanak az utcán azzal: „magát ismerem, az Operettben játszik. Tudom már! A Németh Marika férje!” Ez nem bántó, pedig elég sűrűn szerepeltem a színházban, az egyik darabot követte a másik. – Akkoriban is téma volt a lapokban a művészek magánélete? – Előfordult, hogy magánéletünkről kérdeztek az újságírók. Feljöttek hozzánk, fényképeztek, de kellemetlen kérdéseket nem tettek fel. Bulvárosabb cikk rólunk nagyon sokáig nem született. Többen el sem hitték, hogy példás és gyönyörű házasságban éltünk. Akkor írtak csipkelődő, bántó dolgokat, mikor Marika halálát követő második évben összeköltöztem mostani feleségemmel. Azt írták: Marik, a víg özvegy. Arról is cikkeztek, hogy alkoholista lettem. A színház egyik tagja adta a valós és hamis információkat a pletykalapoknak. – Tudtommal nagyon szerette volt felesége főztjeit. Pl. a zöldborsós csirkét… – Ez igaz. Marika nagyon szerette a különlegességeket. Olyanokat készített itthon, amit világjáró körútjain kóstolt. Így megismerhettem a görög, a német és az ausztrál konyha remekeit is. Néhány receptjét még az újságok is leközölték. – Azt el lehet mondani, hogy Németh Marika sztár volt. Vannak még sztárok az operett egén? – Vannak, de már nem olyan nagy egyéniségek, mint régebben voltak. Ettől függetlenül számomra a primadonnák közül Kalocsai Zsuzsa az, aki még egyéniség és sztár is. Sztárnak tartom még Dolhai Attilát, Janza Katát, Mészáros Árpit és Szabó P. Szilvesztert is. Igaz, őket nem sztárolják annyira. Régebben a színész, énekes sokat szerepelt a televízióban. Ez mára megszűnt. A színészeket pedig a tv-nézők nem egy-egy darab kapcsán ismerik meg. – Régebben több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. Ön szerint miért változott meg a műsorpolitika? – Gondolom a bevétel miatt, s az is tény: a musicalekre jobban bejönnek a fiatalok. Ma szinte önellátóak a színházak, mert az állami támogatásokat minimálisra csökkentik. Kerényi Miklós Gábor hozta be a musicaleket, melyek nem rosszak, igaz egy más, egy hangosított műfajról van szó. Az operettet még nem hangosítják, pedig kéne, mert a színháznak nem jó az akusztikája. Ez lehet az oka annak, hogy a régi színészek sokszor kirívóan a nézőtér felé játszottak. Az is egy ügyes húzás, hogy tehetséges musical-sztárokat szerepeltetnek operettekben. Így erre a műfajra is be lehet csalogatni a fiatal generáció tagjait. – Mit szól ahhoz, hogy ma több operettet modernizálnak? – Ha a modernizáció nem megy a zene és a játék rovására, akkor nincs gond. Akkor van baj, ha egyesek valami fura késztetés miatt mindent mai környezetbe akarnak átültetni. Azt sem tartom jónak, ha öncélúan ordenáré beszédet adnak a színészek szájába. – Nem tartja gondnak, hogy manapság egy valóságshow szereplőjét jobban ismernek, mint egy híres színészt? – Dehogynem. Nincsenek tv-játékok, s színházakba egyre kevesebben járnak. Egy, a média által felkapott figura így válik közismertté, míg aki estéről estére hatalmas sikert arat, csak a szakmai lapokban látja viszont nevét. – Ön szerint a gazdasági válság mennyire érintheti a kulturális életet? – Akinek nincs pénze kenyérre, az nem ad színházért pénzt, s a magánember éppen úgy kulturális szükségletein kezdi a leépítést, mint akár a közösség, legyen az állam, vagy városi önkormányzat…Ettől nagyon rettegünk, bár szerencsére az Operettszínház a jó marketing miatt teltházas darabokat játszik. Igaz, nemcsak a szegénység, hanem a túlgazdagság is durvít, nemcsak a kereset hiánya, hanem a könnyű és korlátlan kereseti lehetőség is, ami műveletlen rétegeket emel a társadalomban felszínre, erkölcsileg értéktelenebb csoportok kezére játssza a vezetést. – Amikor a pályára lépett, a pénz, vagy a politika szólt bele jobban a színházak életébe, s mi most a helyzet? – Pályafutásom elején a politika, s most pedig a pénz, a támogatás és a bevételek. Emlékszem: milyen nagy dolog volt, mikor a munkásmozgalmi témájú zenés játékok – mint a Szabad szél – után végre Kálmán Imrét és Lehárt játszhattak az Operettszínházban. – Jól látom, hogy Fényes Szabolccsal kihalt a magyar operett-szerzés? – Jól. Sajnos jól. Kortársai közül néhányan írtak még operettet, de azokat nem játszották olyan nagy sikerrel, mint a Fényes-darabokat. Vannak most is jó zeneszerzők a könnyebb műfajban, de ők nem operettet, hanem musicalt írnak. – Ennyire hűséges típus, hogy majd’ 40 éve nem váltott színházat? – Az vagyok. Vendégként nagyon sok helyen játszottam, s ha kellett, betegség miatt beugrottam egy-egy darabba. – „Ma nem divat operettszínésznek lenni, nem nagyon van ilyen képzés a főiskolán sem. A véletlen folytán lehet belekerülni. Az utánpótlás is kevés, mert a rockopera, a musical, a zenés játék, s mindaz divat, amihez elektronikus zene kell és mikrofon. Az operett pedig nem mikrofonzene, a színházban át kell énekelni egy 40 tagú zenekart is.” – nyilatkozott Kállay Bori. Egyetért vele? – Abszolúte. Ehhez még hozzátartozik, hogy nálunk egy rossz akusztikájú színházban kell áténekelni a zenekart, ami nehezebb. Arra is vigyázni kell, ne énekeljünk hátrafelé, amikor erősen szól a zenekar. – Farkas Bálint bonviván nyilatkozta a lapunknak: az operett hungarikum. – Így van – ahogy a pálinka és a tokaji is az – s ez igazgatónk véleménye is. Jó a bécsi operett is, de más, mint a magyar. Nagyon sok külföldi szereti a magyar operettet, s ezért is támogatni kéne. Ha ezt a műfajt gyengítik, akkor velünk is ezt teszik. – Önben mi tartja a hitet a színház iránt? – Szükségem van a színpadra. Ameddig hanggal és fizikailag bírom, addig játszom a színházban. Öt évvel ezelőtt még főszerepeket játszottam, most meg karakterfigurákat. Ez nem bánt engem, mert bármit is játszom, azt szívből teszem. Medveczky Attila

1740 Búbánat 2010-04-21 19:59:35
Közeledik a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=583; Madame Pompadour [/url] bemutatója a Budapesti Operettszínházban: április 30.

1739 Búbánat 2010-04-21 19:37:29 [Válasz erre: 1738 Haandel 2010-04-20 17:55:23]
Nagyon jók a Suppéról, Lehárról és Huszkáról írt fejezetek! De szinte minden témakörben találtam sok érdekes és elgondolkoztató írást. Nagyon értékelem, hogy ezt a linket ide felraktad, és hogy erre a negyedévente megjelenő kulturális folyóíratra felhívtad a figyelmünket!

1738 Haandel 2010-04-20 17:55:23 [Válasz erre: 1737 Haandel 2010-04-20 17:41:33]
[url]http://api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf;Magyar Művészetterápia[/url]

1737 Haandel 2010-04-20 17:41:33
[url]api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf; Magyar Művészetterápia[/url] (Ez egy kereshető pdf, pl. Find: ‘operett‘, ‘Lehár‘, ...) [url]http://asmmtt.ning.com/;Magyar Művészetterápiás Társaság[/url]

1736 Búbánat 2010-04-16 22:43:56 [Válasz erre: 1735 Haandel 2010-04-15 19:19:21]
A Lehár-topicban korábban már érintettem műveinek újszerűségét, az úgynevezett "lehárizmust", amely sikereinek titka volt. Most A mosoly országa miskolci bemutatója kapcsán érdemes ezt a gondolatot más oldalról is megvilágítani. Leghelyesebb, ha ennek megértéséhez, ennek a titoknak a mibenlétéről magát a komponistát idézem: "Az operett nem halt ki, csak azok pusztulnak el, akik nem tudnak mit kezdeni vele; a klisé-írók és a majmolók. Minden igaz művész tunelrobbantó, aki hegyek sötétségén át a túloldalon napvilágra tör. Új anyag, új emberek, új formák kellenek! Én a jelen embere vagyok és az egész jelen nem más, mint egy nagy kísérleti műhely a jövő nemzedék számára. A jelen átgyúrta a drámát, átgyúrta a regényt és a vígjátékot, miért ne gyúrhatná át az operettet is?" /Sopron város tanácsának jegyzőkönyve 1940. május 15./ És még valami, amiben utolérhetetlen volt Lehár. Nemcsak invenciójában és struktúrájában adott újat az operettszínpadnak, hanem zenei formavilága is új volt. Művészetére az jellemző, hogy harmonikusan egyesíti francia könnyedséget, bécsi álmodozást, a szláv érzelembőséget és a magyar temperamentumot - állapítja meg a korabeli szakíró. Otto Schneidereit Lehár-könyvében írja a következőket: "Adjunk most egy leltárszerű összegzést - a térképre vetítve - Lehár hihetetlen mozgékonyságáról! 1937-ben, tehát 67. életévében a következő körutazást tette: Bécsből Berlinbe ment, ahol a Luxemburg grófját vitte színpadra. Berlinből Brüsszelbe utazott, a Cárevics előadására; "Brüsszelből Párizsba mentem, hogy eldirigáljam gyermekoperámat a 'Péter és Pál Bergengóciában' címmel. Ezután elhagytam Európát és Afrikába mentem. Algírban tavasszal nemzetközi orvoskongresszus ült össze, és ennek alkalmával bemutatták A mosoly országát, amit én vezényeltem. Algírban egyébként még két hangversenyre is sor került az én műveimből. Nem tartózkodhattam sokáig Afrikában, hiszen április 15-én ismét Párizsban kellett lennem, hogy elvezényeljem a Giuditta ottani premierjét. Párizsból Londonba vitt az utam; ott a Paganinit mutatták be.” Lehár Ferenc noha már hetven elmúlt, még nem akar pihenni. Sőt, 1940-ben ismét Párizsban találjuk, ahol ismét vezényel. Párizsi szerepléséről, valamint a vele folytatott beszélgetésről számol be a Nemzeti Újság munkatársa. Az igen érdekes találkozásról a Komáromi Lapok is megemlékezik. Ebből a tudósításból idézek egy rövid részletet: „[…] Lehár még néhány napig Párizsban marad. Percnyi ideje sincs… - Melyik operettje ment a mesternek A mosoly országa előtt, Párizsban? – kezdjük a beszélgetést: - Majdnem mindegyik… A legtöbb nagyon tetszett a párizsi közönségnek… - A mai viszonyok között tudja-e, hogy hol melyik művét játsszák? – Pontosan nem tudom… Sokszor csak utólag értesülök magam is róla. Azt tudom, hogy Berlinben most megy A víg özvegy, Chemnitzben a Giuditta, Zürichben a Friderika, Drezdában két hónapja A víg özvegy. – Melyik művével volt a legnagyobb sikere? – Azt hiszem, A víg özveggyel… Harminc éve adják, de már húsz évvel ezelőtt huszonkétezer előadást ért meg. De úgy látszik, A mosoly országa versenyre kel vele, talán meg is javítja a rekordot… /Ez az idézett interjú teljes terjedelmében olvasható Szénássy Zoltán „Lehár” című könyvében, amit a Madách-Posonium kiadó jelentetett meg Pozsonyban 1995-ben, a zeneszerző születésének 125. évfordulójára./

1735 Haandel 2010-04-15 19:19:21
MusicalCriticism.com [url]http://www.musicalcriticism.com/opera/miskolc-smiles-0410.shtml;Lehár: Das Land des Lächelns[/url] National Theatre of Miskolc, Hungary, 15 April 2010 [url]http://translate.google.com/translate?js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=1&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.musicalcriticism.com%2Fopera%2Fmiskolc-smiles-0410.shtml&sl=en&tl=hu;Google Translate[/url]

1734 Haandel 2010-03-28 18:51:56 [Válasz erre: 1733 Haandel 2010-03-28 18:30:35]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;The Ohio Light Opera – 2010 Season [/url] [url]http://maps.yahoo.com/#mvt=m&lat=40.811266&lon=-81.934194&zoom=7&q1=1189%20Beall%20Avenue%20Wooster%2C%20OH%2044691;Wooster, OH 44691[/url]

1733 Haandel 2010-03-28 18:30:35 [Válasz erre: 1731 Haandel 2010-03-28 18:29:05]
- 2010 Season

1732 Haandel 2010-03-28 18:29:36 [Válasz erre: 1730 Búbánat 2010-03-28 16:42:20]
[url]http://www.operettafoundation.org/oarchives.htm;Kálmán-különlegességek[/url]

1731 Haandel 2010-03-28 18:29:05 [Válasz erre: 1571 Haandel 2008-07-01 17:16:45]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;Ohio Light Opera – 210 Season[/url]

1730 Búbánat 2010-03-28 16:42:20 [Válasz erre: 1728 Haandel 2010-03-13 09:00:15]
Ez a Kálmán-különlegesség megvan nekem DVD-n, a bécsi Volksoper előadásában. Deborah Riedel és Richard Bonynge karmesternek nem ez az első közös produkciójuk. Szintén DVD-n megvásároltam Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének (The Gypsy Princess) Sydney Operában felvett előadását,hol Riedel alakítja Sylviát, Bonynge vezényli az előadást (Opus ARTE Faveo sorozata)

1729 Haandel 2010-03-27 08:48:23
[url]http://sites.radiofrance.fr/francevivace/prog/;L'Art d'Adolphe Sibert [/url] Samedi 27 Mars 2010 [url]http://www.listenlive.eu/france.html;France Vivace[/url] 13:17 Karl Millöcker L'Etudiant pauvre, opéra comique en 3 actes d'après Scribe [Enregistré à la maison de Radio France en 1972] Anne-Marie Sanial, Laura Huguette Boulangeot, Martha Lina Dachary, Palmatica Albert Voli, Simon Bernard Plantey, Jan Henri Bedex, Puffendorf Michel Hamel, Dindonnet Solistes, choeur et Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F Adolphe Sibert, direction réf : INTEGRAL INT 221.134 14:29 Franz Lehar Fantaisie sur Paganini pour violon et orchestre [Enregistré en 1928] Adolphe Sibert, violon Orchestre de Radio Vienne Adolphe Sibert, direction réf : SONY 5030782 14:37 Johann Strauss Fils Le Galop des Bandits Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F. Adolphe Sibert, direction réf : SONY 5030782 14:40 Johann Strauss Fils Le Baron Tzigane, opéra comique en 3 actes sur un livret de Ignaz Schnitzer Lina Dachary, Saffi Janine Capderou, Czipra Claudine Collart, Arsena Michel Caron, Sandor Barinkay Henry Bedex, Zsupan Dominique Tirmont, Carnero Michel Hamel, Ottokar Aimé Donat, Homonay Solistes, choeur et Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F Adolphe Sibert, direction réf : INTEGRAL INT 221.136

1728 Haandel 2010-03-13 09:00:15
[url]http://www.amazon.de/Die-Herzogin-von-Chicago-Gesamtaufnahme/dp/B000026CPU/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1268466911&sr=8-1;Emmerich Kálmán: Die Herzogin von Chicago[/url] 2010-03-13, Apré Opera (time approximate, starts after Metropolitan Opera Broadcast), [url]http://www.publicbroadcasting.net/womr/ppr/index.shtml;WOMR[/url] Deborah Riedel, Endrik Woltrich, Monica Groop, Brell Polegato, Peter Menzel Radio Berlin Symphony Orchestra Conductor: Richard Bonynge (approx. 3 hrs.)

1727 bemaria 2010-02-15 18:18:49 [Válasz erre: 1726 törpekirály 2010-02-15 17:42:16]
köszönöm, hogy ezt megírtad, tudtam, hogy valahonnan ismerős az a keringő, de nem bírtam rájönni honnan

1726 törpekirály 2010-02-15 17:42:16
Csak a tisztesség kedvéért:az első felvonás tánc betétje Lehár:Éva c.operettjének keringője.A második felvonás kinai balettje (négy részből álló) benne van a darabban,bár van egy olyan változat is,a nyitóképre,ahol ezt húzzák,gondolom a tánckar nélküli tárulatokban.

1725 Búbánat 2010-02-14 21:16:13
Köszönöm a beszámolókat. Szívesen ott lettem volna veletek...

1724 bemaria 2010-02-14 16:31:43
Én szombaton a második szereposztással láttam A mosoly országát. A főbb szerepekben: Szu-Csong - Balczó Péter Liza - Miksch Adrienn Feri - Hagymási Sándor Mi - Pohly Boglárka Az előadás rendkívül látványos volt, leszámítva a nyitányt. Igazság szerint én szeretem ha a nyitány alatt a függöny le van engedve, mert én imádom a nyitányokat hallgatni, de azt már nem, hogy a nézőtéren sokan ekkor még cseverésznek, ugyanis számukra nem történik még semmi. A darab most is tele volt táncbetétekkel (akárcsak A denevér) és nekem ezek a táncbetétek nagyon tetszettek. Ahogy a díszlet is, a különbség Bécs és Kína között, igazán látványos volt. Az énekesek közül nekem Pohly Boglárka tetszett a legjobban Mi szerepében. Szerintem mind prózában mind éneklésben ő volt a legjobb ezen az estén, és a végén a tapsnál úgy tűnt ezzel nem voltam egyedül. Balczó Péter a második felvonásra már egész szépen énekelt, pedig az első felvonásban kicsit aggódtam mi lesz a Vágyom egy nő után-nal, de teljesen rendben volt. Miksch Adrienn prózában remekelt, viszont énekhangjától már Fiordiligiként se voltam elragadtatva. Az előadás kellően vicces és kellően komoly is volt, ahogy ezt az operett megköveteli, a végén elégedetten álltam fel a nézőtérről.

1723 bermuda 2010-02-14 10:56:31 [Válasz erre: 1718 macskás 2010-02-14 09:27:34]
G.J. egy őstehetség!Én egy őstehetetlenség.... Bekapcsolni én is be tudom-egyedül-de azonnal el is rontom. Most pl. emilt tudok kapni de küldeni nem enged:-((( mármint az out-lookon... a többin igen. Egy barátném az 5. tanfolyamra jár, de ő se tud többet:-((

1722 törpekirály 2010-02-14 10:38:55
ocsánat,gépi miatt met el többször!

1721 törpekirály 2010-02-14 10:38:11
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.

1720 törpekirály 2010-02-14 10:38:01
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.

1719 törpekirály 2010-02-14 10:37:19
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.

1718 macskás 2010-02-14 09:27:34 [Válasz erre: 1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22]
Gluck Judit fórumtársunktól kéne infókat szerezni a gépezés rejtelmeiről:))) Én azé a saját láptopomat be bírom kapcsolni:)

1717 Haandel 2010-02-13 18:45:33
[url]http://www.musik-theater-schoenbrunn.at/english/steiger_besetzung.htm;Carl Zeller: "Der Obersteiger"[/url] 2010-02-13, 19:30, Ö1 (Web/Astra) Am 13. Februar 2010 von 19:30 bis 22:00 Uhr wird im Radio-Sender Ö1 eine Gesamtaufnahme der Operette "Der Obersteiger" von [url]http://www.carlzeller.at/?menu=61&lang=1&id=22;Carl Zeller[/url], aufgenommen bei einer konzertanten Aufführung im August 2009 im Schlosstheater Schönbrunn, gesendet.

1716 macskás 2010-02-12 12:27:19 [Válasz erre: 1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22]
Jajj, hogy tudnám??? :)

1715 nibelung 2010-02-12 11:05:11 [Válasz erre: 1712 macskás 2010-02-11 22:47:09]
Regisztrálj a www.twitter.com-on, és akkor majd meglátod.

1714 bermuda 2010-02-12 10:39:33 [Válasz erre: 1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22]
Ja, kicsit szemeztem az Ory grófjával-de Te nem birod a magasságokat:-)))) s kben sincs rá jegy. (M.H: megnemjön)

1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22 [Válasz erre: 1712 macskás 2010-02-11 22:47:09]
Szerintem az operában sem fogjuk tudni mi az a twitter...vagymi. Keresgélem ám a nekünk való előadást:-)) Ja én még mossem tudom mi az fájlmegosztás, meg letöltés meg ilyesmik.Te tucc ilyet?

1712 macskás 2010-02-11 22:47:09 [Válasz erre: 1707 bermuda 2010-02-11 20:45:24]
:) Akkor Te se tudod, mi lehet a twitter? Végre valaki béna rajtam kívül:))) Majd az operában megbeszéljük:)))

1711 bemaria 2010-02-11 20:56:24 [Válasz erre: 1710 bemaria 2010-02-11 20:54:54]
Jajj ezt így akartam: Úgy tűnik. :-) A :-) lemaradt. :-)

1710 bemaria 2010-02-11 20:54:54 [Válasz erre: 1709 bermuda 2010-02-11 20:46:37]
Úgy tűnik. Amúgy a szereposztás: Fürst Ypsheim-Gindelbach - Harald Serafin Balduin Graf Zedlau - Rainer Trost Gabriele, seine Frau - Noemi Nadelmann Fürst Metternich - Freddy Schwardtmann Franziska Cagliari - Margareta Klobucar Pepi Pleininger - Renee Schuttengruber (Emlékszem nekem ő különösen tetszett) Josef - Daniel Serafin Kagler - Alexander Grill

1709 bermuda 2010-02-11 20:46:37 [Válasz erre: 1706 bemaria 2010-02-11 20:45:11]
Egyszerre fogtunk tollat:-)

1708 bemaria 2010-02-11 20:46:14 [Válasz erre: 1703 Búbánat 2010-02-11 19:55:36]
Azt gondoltam, de nem tudok róla, hogy vendégszerepeltek-e a közelmúltban is bármikor Budapesten vagy környékén.

1707 bermuda 2010-02-11 20:45:24 [Válasz erre: 1705 bermuda 2010-02-11 20:28:41]
A 3sat-on megtaláltam a szereposztást, de nem tudtam áthozni (béna vagyok), 2007-es felvétel. Szombat 14,35-kor van.

1706 bemaria 2010-02-11 20:45:11 [Válasz erre: 1702 Búbánat 2010-02-11 19:53:11]
A 3sat honlapján írják, hogy a 2007-es mörbischi előadás lesz, amit már láttunk. :-)

1705 bermuda 2010-02-11 20:28:41 [Válasz erre: 1702 Búbánat 2010-02-11 19:53:11]
A műsorban nem részletezi, de mörbischi lesz, biztos az van meg Neked:-) (Egy tuti, hogy nem az én régi kedvenceim lesznek:-(( már nem is élnek. De szép zene, remélem nem valami kiábránditó rendezés....no meglátjuk. Ilosfalvy meg nagyon jó hír!!Kösz.

1704 Búbánat 2010-02-11 20:03:19 [Válasz erre: 1685 bemaria 2009-11-07 09:34:17]
Winkler Gábor szeretné az operettek világát is emberközelbe hozni. Már bele is kezdett ennek az operaismertetővel hasonló szerkezetű könyvnek az írásába - mint korábban említettem. (Ezt most megerősítette a Budai Polgárban olvasható interjúban is.) És Ilosfalvy Róbertnek is méltó emléket kíván állítani- talán valami portré könyvre gondol - erről nem árult el részleteket.

1703 Búbánat 2010-02-11 19:55:36 [Válasz erre: 1699 bemaria 2010-02-10 06:34:21]
Az lenne számomra ideális, ha a színház - úgy mint a debreceniek vagy a szegediek - felhozná Pestre a produkciót - akár nyáron, szabadtéren, bemutatva a pesti közönségnek.

1702 Búbánat 2010-02-11 19:53:11 [Válasz erre: 1701 bermuda 2010-02-11 10:51:28]
Lehet tudni erről valami előzeteset? Kik a közreműködők? Én csak a mörbischi közvetítés felvételét ismerem DVD-ről.

1701 bermuda 2010-02-11 10:51:28
A 3SAT közvetiti a Bécsi vér c. operettet......

1700 bemaria 2010-02-10 06:37:30 [Válasz erre: 1698 Búbánat 2010-02-10 01:19:46]
Ez volt az első operett amit valaha láttam, úgyhogy én is nagyon szeretem, és én is közelebb érzem magamhoz, mint a Sybillt.

1699 bemaria 2010-02-10 06:34:21 [Válasz erre: 1697 Búbánat 2010-02-10 01:16:02]
Feltétlen beszámolok róla, és remélem annak tükrében esetleg te is megnézed majd a későbbiekben.

1698 Búbánat 2010-02-10 01:19:46 [Válasz erre: 1687 Búbánat 2009-12-26 16:16:02]
A Leányvásár című nagyoperettet láttam a Thália Színházban – hol a Szolnoki Szigligeti Színház társulata vendégeskedett ezen a február 8-i (hétfői) estén. Azt olvastam, hogy Szolnokon fergeteges siker volt a bemutató előadás, nos, most tíz nappal a premier után itt Pesten hasonló volt a Leányvásár fogadtatása. A látványos előadás után közel tizenöt percig zúgott a vastaps, hangzott a zajos tetszésnyilvánítás, minden újabb függöny után (volt vagy tíz belőlük) ismételten felcsendült a fináléból a nagy sláger: „Na, de méltóságos úr…”., meg felhangzott a „Dzsilolo” és a „Kettecskén…” refrénjei, Rácz Márton karmester a zenészeit egy idő után már nem a zenekari árokban, hanem fentről a színpadról intette be… - a közönség pedig lankadatlanul követelte függöny elé a megismert és megszeretett kedvenceket: Fonyó Barbara, Csengeri Attila, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Lugosi Claudia, Karczag Ferenc és a többiek, a tánckar és az énekkar pedig eleget tett az óhajnak és hálásan, újra csak rázendítettek, a lábak megint táncra álltak. Aztán csak elérkezett a búcsú perce (akkor már több mint három és negyed órája tartott az előadás – a három felvonást két részben, egy szünettel játszották), de biztos vagyok benne, hogy ez nem végleges elköszönés volt egymástól, lesz még folytatása itt ennek a szépen sikerült operett-estnek, megmarad ez a bimbózó kapcsolat a szolnoki teátrum és a Thália Színház (és a pesti vendégszerető publikum) között. Anélkül, hogy belemennék a darab, a rendezés, a közreműködő művészek, a zenei megvalósítás értékelésébe és minősítésébe… csak tanúsítani szeretném, hogy gyerekkori álmom valósult meg, mikor most, több évtized eltelte után ismét – élőben – szerencsém lehetett ehhez a hangulatos vadnyugati történethez, mely a kaliforniai partvidéken és egy tengerjáró jachton játszódó romantikus operettmese, ami tele van pompás, érzelmes és temperamentumos melódiákkal, átszőve sok humorral meg (melo) drámával, melyet mostanáig csak régi rádiófelvételről élvezhettem, kedvenc énekeseim tolmácsolásában (Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor) - igaz, számtalanszor hallgattam a rádió hullámhosszain, ahányszor csak tehettem. Mégis, ez a – akár provinciálisnak is tekinthető – produkció, az ismert sztori és zenéje ellenére, annyi év elteltével is, az újdonság erejével hatott rám, s csak úgy szívtam magamba az angol operettek világához (Jones, Sullivan) közelálló zenéket, és telítődtem magam is a fordulatos cselekményt, sok humort, táncot, mély érzelmeket egyformán magában foglaló Jacobi-operettel, melyet mindig is közelebb éreztem magamhoz, mint a másik sikerét, a Sybillt. s bár a dicséretek mellett megfogalmazhatnék némi más előjelű bírálatokat is a hétfői előadáson tapasztaltakról, mégsem teszem, hanem örülök annak, hogy láthattam ezt a szolnoki Leányvásár-operettet, benne megismerhettem nagyszerű, tehetséges ének-és színművészeket, akiknek művészete, munkája összességében igen pozitívan megérintett, belelkesített, és bízom csillagomban, hogy ezzel a társulattal találkozhatom még a jövőben itt és ott. Remélhetőleg, a kiváló színész-rendező, Balázs Péter színházigazgató, akinek köszönhetjük ezt a produkciót, aki elhozott hozzánk Pestre egy vidéki társulat műhelyéből kikerülő, hatni tudó, zenés-színpadi alkotást, továbbra is kitart célkitűzése mellett, amit ekképp fogalmazott meg a Magyar Teátrum február havi számában: „Az operett nem tűnhet el a magyar színpadokról! Ez a jellegzetesen magyar műfaj üzenetet hoz egy régi világból, ahol a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Ahol az adott szónak értéke volt, ahol a becsületért párbajozni is képesek voltak az urak, ahol a nőknek mély tisztelet járt, ahol az u d v a r l á s n a k szabályai voltak, ahol az élet telve volt derűvel, romantikával, illatokkal és dallamokkal. Az operetteket a legkiválóbb zeneszerzők és librettisták írták, a dalszövegeket jegyző költőkről nem is beszélve! Az operettnek élnie kell, s élni is fog. Elhatározott szándékunk, hogy a Szigligeti Színház egy tehetségkutató verseny keretében lehetőséget adjon ifjú, tehetséges szubrettek, primadonnák, táncoskomikusok és bonvivánok számára, hogy ország-világ előtt bemutathassák, amit tudnak, s elinduljanak a színjátszás fényes útján!” Olvasom, hogy Kertész Marcella – a Leányvásár Bessyje – a 30-as színészgeneráció egyik legkülönlegesebb művésze, aki színészcsaládban nevelkedett, a színház mámorát gyerekkorától élvezhette és ízig-vérig színházi emberré lett - szó szoros értelmében vérbeli színésszé -, most megkapta a Bodnár József vállalkozó által alapított szolnoki díjat, a BODEX-gyűrűt, melyet az alapító a Magyar Kultúra Napja alkalmából adott át neki. Szívből gratulálok a művésznőnek ehhez a rangos elismeréshez!

1697 Búbánat 2010-02-10 01:16:02 [Válasz erre: 1696 bemaria 2010-02-08 17:56:54]
Kedves Bemaria! Remélhetőleg - első kézből - valami beszámoló félét is kapunk; elkötelezett Lehár-rajongóként mondhatnám azt, hogy nekem is ott a helyem, de attól tartok, ezúttal a Te prezentációdat fogom olvasgatni, ahelyett, hogy Miskolcra utaznék. Pedig ez A mosoly országa tényleg nagyon vonzónak ígérkezik és igen vonzana...

1696 bemaria 2010-02-08 17:56:54 [Válasz erre: 1695 törpekirály 2010-02-08 16:28:59]
Szombaton megyek megnézni, kíváncsian várom!

1695 törpekirály 2010-02-08 16:28:59
szereposztás röviden a zeneszerző a rendező Szu-Csong - Vadász Szu-Csong - Balczó képgaléria Lehár Ferenc A MOSOLY ORSZÁGA operett két részben Leon Viktor szövegkönyve alapján írta: Herzer Lajos és Löhner Frigyes Fordította: Harsányi Zsolt SZU-CSONG HERCEG Kína bécsi nagykövete, majd Kína miniszterelnöke VADÁSZ ZSOLT BALCZÓ PÉTER LIZA, ifjú bécsi grófnő EPERJESI ERIKA MIKSCH ADRIENN GRÓF HATFALUDY FERENC, ifjú huszárfőhadnagy HAGYMÁSI SÁNDOR KIS DOMONKOS MÁRK MI, ifjú kínai hercegnő, Szu-Csong húga TEREMI TRIXI POHLY BOGLÁRKA CSANG, ortodox főúr KINCSES KÁROLY MOLNÁR ERIK FŐEUNUCH BAJ LÁSZLÓ HOMONAI ISTVÁN LICHTENFELS GRÓF, táborszernagy, Liza apja SOMLÓ ISTVÁN HARDEGGNÉ, bécsi grófnő ORTH ÉVA FU-LI követségi titkár OSVÁTH TIBOR FINI JAMBRIK BOGLÁRKA FRANCI LIPTÁK ÁGNES VALI CSIZMADIA MÓNIKA TÓNI HIRCSU ANGELIKA Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház tánckara, kiegészített ének- és zenekara Karigazgató: REGŐS ZSOLT Díszlettervező: MENCZEL RÓBERT Jászai-díjas Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETT Zenei vezető: VÁRADI KATALIN Koreográfus: MAJOROS ISTVÁN Korrepetitor: BÓDI TAMÁS/TÓTH ANIKÓ Színpadmester: FARKAS GÁBOR Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA Súgó:HORTI ZSUZSANNA Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA Vezényel: VÁRADI KATALIN / PHILIPPE DE CHALENDAR Rendező: HALASI IMRE Jászai-díjas Bemutató 2010. február 12. Nagyszínház MISKOLCI NEMZETI SZINHÁZ





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.