Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


1508 bemaria 2008-01-02 21:47:29 [Válasz erre: 1506 Búbánat 2008-01-02 11:59:42]
Hát a Duna tévé honlapján megnézheted ha szeretnéd. [url]http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_403759;itt[/url]

1507 Búbánat 2008-01-02 12:15:40 [Válasz erre: 1506 Búbánat 2008-01-02 11:59:42]
Ja, és az összes közreműködő által, a székely himnusszal meg a szózat eléneklésével fejeződött be a Gálaest ünnepi programja, melybe a közönség is bekapcsolódott- fellállva énekelt a végén. Vastapsos, forró siker jegyében zárult a szilveszteri-gála a Szolnoki Szigligeti Színházban. Igen kitett magáért az új vezetés, nagyszerű műsorral rukkoltak elő, aki ott volt, vagy a tv képernyőjéről látta, tanúsíthatja ezt.

1506 Búbánat 2008-01-02 11:59:42
Ezúttal nem néztem tévét Új Év első napjának estéjén. Viszont maradandó élmény volt számomra a „Határok nélkül” - a Szolnoki Szigligeti Színház szilveszteri gálaműsora, melyet a Duna Televízió élőben közvetített Kár, hogy nem vettem fel DVD-re! A gálaest közreműködői voltak a Szigligeti Színház társulatának tagjai és fővárosi teátrumok vendégművészei: az Operaházból, az Operettszínházból és prózai színházakból Balázs Péter, Benkóczy Zoltán, Berkes János, Bodrogi Gyula, Bot Gábor, Gulyás Dénes, Kertész Marcella, Kőrösi István, Lugosi Klaudia, Miklósa Erika, Puskás Péter, Sáfár Mónika, Tahi-Tóth László, Tokody Ilona, Varga Miklós, Vikidál Gyula, valamint a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Vezényelt: Rácz Márton – a Kálmán Imre nemzetközi karmesterverseny első helyezettje, és Izaki Masahiro.(Japán) Koreográfus: Sebestyén Csaba Rendező: Balázs Péter A gálaest műsorán szerepelt: - Seress Rezső, Eisemann Mihály, Garai Imre, jelenetei, kupléi, melyet a szolnoki társulat művészei és Balázs Péter, Tahi Tóth László, Bodrogi Gyula adták elő. - Lionel BART: Oliver! (Vikidál Gyula és Gyermekkar, Tánckar) - Varga Miklós énekelte a „Vén Európa” - számát - J. Brahms: Magyar tánc No.5. - Nápolyi dalok (Berkes János) - Johann Strauss: A denevér (Kacagó-dal – Miklósa Erika) -Kálmán Imre: Marica grófnő - részletek (Sáfár Mónika, Kertész Marcella, Kőrösi István, Bot Gábor, Tánckar) Csárdáskirálynő részletei (Sáfár Mónika, Kertész Marcella, Kőrösi István, Bot Gábor, Berkes János, Benkóczy Zoltán - Tánckar) Szirmai Albert: Mágnás Miska –részlet (Kertész Marcella, Kórösi István) -Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok („A banda élén…” - Benkóczy Zoltán, Tánckar) A víg özvegy („Minden vágyam…” - szerelmi kettős - Tokody Ilona, Berkes János; „Csak a nő, nő, nő…” – Berkes János, Benkóczy Zoltán, Bot Gábor, Puskás Péter, Kőrösi István, Kertész Marcella, Lugosi Klaudia, Tánckar) Cigányszerelem („Volt, nincs, vigye kánya…” – Tokody Ilona, Tánckar) A Mosoly országa („Vágyom egy nő után” – Gulyás Dénes) -Charles Gounod: Rómeó és Júlia - Júlia-keringőáriája - Miklósa Erika -Giuseppe Verdi: Traviata – „Brindisi” - a bordalt, mely egyben a szilveszteri gála fináléját jelentette, Miklósa Erika, Sáfár Mónika, Tokody Ilona, Sáfár Mónika, Berkes János, Bot Géza, Gulyás Dénes közösen énekelték olaszul. Hatalmas siker volt az este!

1505 Haandel 2008-01-01 19:12:11 [Válasz erre: 1504 Haandel 2008-01-01 17:30:58]
Bocs, 20:00-21:30

1504 Haandel 2008-01-01 17:30:58 [Válasz erre: 1503 Búbánat 2007-12-31 14:19:00]
DUNA TV ma este 21:00-22:30 [url]http://www.dunatv.hu/felsomenu/musorujsag;Interoperett Újévi Gálakoncert - 2008[/url]

1503 Búbánat 2007-12-31 14:19:00
DUNA TV ma este 21.35- 22.25: Határok nélkül - Szilveszteri gála Szolnokról II/1 rész Benne részletek a legkedveltebb előadásokból - Traviata, A mosoly országa, Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Rómeó és Júlia, Őrült nők ketrece, Marica grófnő, Mágnás Miska II/2 rész: 22.50 - 24.00

1502 Haandel 2007-12-29 09:24:06
[url]http://oe1.orf.at/programm/2008010112701.html;Apropos Operette[/url] 2008-01-01 15:06-16:30 Ö1 ORF rádió

1501 Sesto 2007-12-28 16:29:11
Franz von Suppé, \"Die schöne Galathée\" * Anna Moffo * René Kollo etc. Chor des Bayerischen Rundfunks - Rundfunkorchester München - Kurt Eichhorn (Eurodisc - Ariola 1974/2007)

1500 Búbánat 2007-12-17 10:43:44
1500

1499 Búbánat 2007-12-17 10:43:09 [Válasz erre: 1496 Solaris 2007-12-16 15:43:04]
Azt hiszem, így van: össze kellene gyúrni őket...

1498 Búbánat 2007-12-17 10:40:21 [Válasz erre: 1486 bemaria 2007-12-16 12:18:45]
Köszönöm, nagyjából egy nézeten vagyunk, annyi a \'fórom\', hogy láttam az első szereposztást is. Teljesen igazad van, a Vilja-dal körítése \"idegen\" volt, mert a kolo tánchoz valóban nem illik a \"matróztánc\" - az menjen a Leányvásárba! Ráadásul a \"tengerészek\" ittasan dülöngéltek a fedélzeten... Micsoda fegyelem ez?! Persze, operettországban minden megtörténhet, de azért mégis...

1497 tukán 2007-12-16 16:55:04 [Válasz erre: 1496 Solaris 2007-12-16 15:43:04]
Bölcsen szóltál.

1496 Solaris 2007-12-16 15:43:04
Talán akkor én is nyilatkozom a Víg özvegy két primadonnájáról. Kalocsaival, Sáfárral is megnéztem. Mindegyiknél vannak pozitívumok és negatívumok. Kalocsai játéka az abszolút primadonnáé, ismeri a szakmát, rosszmájúan azt is modhatom, hogy öreg róka már. Az a fehér paróka vétek, őt már sajnos öregíti. A játéka ellenben hihető, még ennyi idősen is bájos, elbűvölő tud lenni. A beszédhangja szép, a szöveg érthető, de az énekhangját szerencsésebb lenne szinkronizálni. éneklésében szöveget sem lehetett érteni. Sáfár határeset. Operetthangnak sok, operainak tele van technikai hibákkal. Ingadozó tremolózó tartott hangokkal énekel és nagyon sokszor alulintonál. Megjelenésben és játékban is más mint Kalocsai, talán kettőjükből kéne egy tökéletesebb Hannát gyúrni.

1495 bemaria 2007-12-16 15:35:24 [Válasz erre: 1491 tukán 2007-12-16 14:32:05]
Persze a véleményedet arról amit én írtam. Más véleményébe könnyű belekötni, ahhoz még szakértelem se kell. Viszont te semmit nem írtál az előadásról, vajon miért?

1494 bemaria 2007-12-16 15:33:15 [Válasz erre: 1492 colored 2007-12-16 15:16:54]
Mert ha egy primadonna csupán \"gyönyörű és bájos\" kell, hogy legyen, akkor bárkiből lehetne primadonna. Hanna karaktere meg ráadásul még hihetetlenül összetett is.

1493 colored 2007-12-16 15:20:06 [Válasz erre: 1492 colored 2007-12-16 15:16:54]
együgyű...

1492 colored 2007-12-16 15:16:54 [Válasz erre: 1487 tukán 2007-12-16 12:25:22]
Ellenben én nagyon magasra tettem a mércét és Mónika méterekkel ugrotta át, mert nem együgyü primadonna-karaktert játszik, hanem egy embert, egy nőt, egy sorsot jelenít meg és nem az a célja, hogy a közönség berögzüllt primadonna-képének feleljen meg. Gondolkodik és gondolkodtat.

1491 tukán 2007-12-16 14:32:05 [Válasz erre: 1490 bemaria 2007-12-16 12:36:29]
Nemcsak a nekünk tetsző dolgokat kell elolvasni! Részemről semmi probléma, én is csak a véleményemet írtam.

1490 bemaria 2007-12-16 12:36:29 [Válasz erre: 1489 bemaria 2007-12-16 12:28:27]
Szóval te meg tőlem azt gondolsz és írsz amit akarsz. Szinte mindenkivel ellentétben ezen a fórumon, én sose állítottam, hogy értek hozzá, mert nem értek, tök amatőr zenekedvelő vagyok. Gondolom enneke ellenére leírhatom egy nyilvános fórumon mit gondook egy-egy előadásról vagy felvételeről, akinek meg nem tetszik az ne olvassa.

1489 bemaria 2007-12-16 12:28:27 [Válasz erre: 1487 tukán 2007-12-16 12:25:22]
Én ilyen apróságoknak is nagyon tudok örülni, te meg...

1488 tukán 2007-12-16 12:27:45 [Válasz erre: 1487 tukán 2007-12-16 12:25:22]
annak

1487 tukán 2007-12-16 12:25:22 [Válasz erre: 1486 bemaria 2007-12-16 12:18:45]
Nem tetted túlságosan magasra a mércét, ha anak örültél legjobban, hogy Sáfár M. szőke,s nem kellett fehér parókát vennie! Egyébként gratulálok! Sokat fejlődtél, főleg a hozzáértésed pár hónap alatt! Éljen a cigánykerék!

1486 bemaria 2007-12-16 12:18:45
Hát akkor az Operettes Víg özvegy A denevér után talán erről az operettről van a legtöbb videófelvételem, ezért mondhatni van összehasonlítási alapom. Valami miért azonban sose tudtam érte annyira rajongani, mint a Maricáért, pedig szinte minden dalt szeretek ebből is, csak nekem a történet nem tetszik, és nálam ez is sokat nyom a latba. De zeneileg egy csodálatos darab, és méltán ennyire népszerű, hogy még operaházakban is előszeretettel mutatják be. Én a második szereposztással láttam az előadást, kivéve Lukács Anitát, akinek örültem, mikor megtudtam hogy ő lesz, mert a Párizsi életben is feltűnt mennyire jó hangja van, és ott is aranyosan hozta a figurát. Bucsi Annamáriához már volt szerencsém Egerben Angelként a Luxemburg grófjában, ahol szerepformálása nekem nem tetszett annyira, hangilag nem volt rossz. Aki miatt elmentem megnézni az előadást az Sáfár Mónika volt, Kalocsai Zsuzsáért nem mennék sehova, láttam már tőle eleget, és nekem valahogy nem jött be, de ízlések… Azzal kezdeném ami nem tetszett. Már a képeket látva nem tetszett az a ronda fehér paróka, aki ismer tudja, hogy ilyeneken nagyon ki tudok akadni. Szerencsére Mónika szőke, így nem kellett azt felvennie, na ennek örültem a legjobban! Aztán a második felvonás. A hajó, hát érdekes ötlet volt, nem mondom, hogy rossz, de a Vilja-dalra a tengerészek tánca, hát az nagyon nem tetszett, és az, hogy Danilo beugrott a vízbe a második felvonás végén, az szerintem értelmetlen volt. Ami még nagyon nem tetszett, az Hanna anyja. Lehoczky Zsuzsa tényleg üde színfoltja volt az előadásnak, mégis fölöslegesnek éreztem a karaktert, szinte semmi szerepe nem volt, és még el is vette a legaranyosabb kettőst a két főszereplőtől, ami engem bosszantott. Annak meg, hogy ismerték egymást régen a Mirkoval, nem volt semmi jelentősége, már kezdtem azt hinni, hogy a végén még ők fognak összejönni, na de ilyen szerencsére nem volt. Viszont Valencienne se bukott le a legyezővel, ami nekem hiányzott a végére. Ja és akit nagyon kivennék a darabból, az az idegesítő titkárnő, vagy ha benne kell lennie, legalább ne énekeljen, attól az egy sortól is majdnem lefordultam a székről. Egy Savoyban láttam Tangolitaként, na azt se nézem meg többet. És akkor ami nagyon tetszett: a ruhák, a díszlet és a korreográfia. Szerintem nagyon eltalálták az összképet! A szereplőkről: Sáfár Mónika szerintem nagyon jó Hanna volt, mind prózában mint énekben bizonyított, és hogy még cigánykerekezni is tud, hát ott leesett az álam! A Grizett-dalt nagyon jól kitalálták, hogy ő is és az „anyja” is beszálltak, itt megbocsátottam a Gyászvitézt, de azért változatlanul sajnálom. Vadász Dániel kiváló Daniló, csak nekem fura volt, hogy tenor énekli, én eddig baritonokkal hallottam ezt a szerepet. Cselóczki Tamás hangja kellemes meglepetés volt, ahogy a Rózsabimbót előadta, hát az hihetetlenül hatásos volt! Ennél jobban csak a Vilja-dal tetszett, ahogy Mónika ott fenn énekelte, egyszerűen csodálatos volt! Lukács Anita hangja továbbra is tetszik, csak azt a Napkeltét tudnám feledni. Mikó Istvánnak előre örültem, és nem okozott csalódást, aki viszont meglepően aranyos volt, az Szabó P. Szilveszter Nyegus szerepében. Mondjuk eddig még csak Halálnak láttam az Elisabethben, szóval nem igazán volt összehasonlítási alapom. De jól hozta ezt a figurát, amit teljesen átírtak az eredetihez képest, de ez nem bizonyult rossz ötletnek. A többieket nem emelném ki név szerint, de tényleg mindenki megfelelően helytállt, és egy szórakoztató, színvonalas előadást láthattunk. Én bárkinek csak ajánlani tudom, hogy nézze meg!

1485 colored 2007-12-16 11:08:23 [Válasz erre: 1477 tukán 2007-12-15 22:33:16]
Sajnálom, hogy te ezt nem érted...

1484 Búbánat 2007-12-15 23:31:49 [Válasz erre: 1480 bemaria 2007-12-15 23:02:43]
Kivárjuk...

1483 Búbánat 2007-12-15 23:30:01
Amiért bosszankodtam, hogy úgy ment le a két bemutató, hogy a Színház erre az alkalomra nem készített-nyomatott ki darab-ismertető füzetet, pl. olyat, mint legutóbb Offenbach Párizsi élete premierje alkalmából kapott a néző. Amikor erre rákérdeztem, csak vállvonogatás volt a válasz.

1482 bemaria 2007-12-15 23:26:49 [Válasz erre: 1481 Búbánat 2007-12-15 23:23:29]
Egyetértek, telitalálat!!!

1481 Búbánat 2007-12-15 23:23:29 [Válasz erre: 1475 bemaria 2007-12-15 22:18:11]
Amkor a Tavaszt és a Szép a világot említettem, a Rádió Dalszínházának magyar nyelvű felvételeire céloztam. Jellemző, hogy a zenei szerkesztők -rendezők ide-oda teszik-veszik egy-egy darab ismert vagy kevésbé ismert számait, s ezzel összezavarják a nézőt-hallgatót. Aki pedig nem ismeri A víg özvegy zenéjét, az originálisnak fogja venni ezeket a betoldásokat. Ennek tükrében akár A cárevics is lehet ezek forrása, a lényeg, hogy telitalálat ez a két \"új\" szám, s örülök,hogy ezzel Téged is elbűvöltek!

1480 bemaria 2007-12-15 23:02:43 [Válasz erre: 1479 Búbánat 2007-12-15 22:53:05]
Meg fogom írni. :)

1479 Búbánat 2007-12-15 22:53:05 [Válasz erre: 1475 bemaria 2007-12-15 22:18:11]
Direkt nem mentem bele annyira a részletekbe, a \"finomságokba\", hagyva teret másoknak is, hogy nálamnál analitikusabb módon közelítsék meg, mit gondolnak az új Lehár-bemutatóról. Úgyhogy, csak rajta: írd meg Te is, mi tetszett, mi nem, a Te értelmezésedben milyennek találod ezt A víg özvegyet. Kíváncsi lennék rá!

1478 tukán 2007-12-15 22:34:06 [Válasz erre: 1476 bemaria 2007-12-15 22:21:07]
Operettszínházi Turandot.

1477 tukán 2007-12-15 22:33:16 [Válasz erre: 1474 colored 2007-12-15 20:20:29]
Egy művész, pláne A víg özvegyben hasson rám. Civil.

1476 bemaria 2007-12-15 22:21:07 [Válasz erre: 1472 tukán 2007-12-15 09:40:44]
Szerintem Hannának nem kell bájosnak lennie. Sáfár Mónika pedig minden volt csak nem kemény és erőszakos. Remekül formálta meg a karaktert, és gyönyörűen énekelt. Szerintem az Operett Színház legjobb primadonnája.

1475 bemaria 2007-12-15 22:18:11 [Válasz erre: 1473 Búbánat 2007-12-15 16:19:33]
Élvezettel olvastam a beszámolód! Én is írhatnék. Lenne mit. Egyébként az első dalt, amit \"beletettek\" én A cárevicsben hallottam, a másodikat pedig A víg özvegy több felvételén. Mondjuk a Szép világot nem ismerem, de a Tavasz megvan és bavallom abban sem emlékszem erre a dalra, de te jobban ismered Lehárt. Mindenesetre ez a két kettős, amit itt ketten-négyen adtak elő két kedvenc Lehár-kettősöm, olyan elbűvölőek.

1474 colored 2007-12-15 20:20:29 [Válasz erre: 1472 tukán 2007-12-15 09:40:44]
Akkor te nem érted Sáfár Mónika játékát.

1473 Búbánat 2007-12-15 16:19:33
Lehár Ferenc. A víg özvegy – bemutató Budapesti Operettszínház, 2007. december 13 és 14. „Ez zene” – jelentette ki a császárváros neves színházi kritikusa, amikor a Theater an der Wien-ben először hallotta felcsendülni a katonakarmester új operettjének muzsikáját. A színház vezetői bukásra számítottak, ám A víg özvegy – világsiker lett. Lehár – Meilhac: A követségi attasé című vígjátékából Victor Leon szövegkönyve alapján – olyan szellemes muzsikájú operettet komponált, amely azóta le sem került a színházak műsoráról (vagy csak annyi időre, hogy az újabb és újabb felújítások megtörténhessenek). Amikor az előző szezon végén megtudtam, hogy az Operettszínház felújítja kedvenc darabomat, nagyon megörültem, ám mikor megtudtam, hogy teljesen új szövegkönyvet kap, új szereplő (Hanna mamája) is megjelenik a színen, aggódni kezdtem, sőt dühös lettem, nem beszélve az előre sejtetett aktuálpolitikai szálakra való utalásoktól… Ahogy közeledett a bemutató ideje, mégis egyre jobban hatalmába kerített a vágy, hogy ezt a bemutatót (sem) szabad kihagyni: Lehár és műve kötelez erre! Tehát félredobtam skrupulusaimat és beültem mindkét premier-előadásra. Nem bántam meg! Annyit hadd mondjak el még elöljáróban, hogy nekem A víg özvegy a mindenem: az elmúlt évtizedek során a színházi, Tv, rádió, film, lemez adta lehetőségeim szinte mind kihasználtam, hogy kedvenc énekeseimmel a nagyoperett minden szépségét magamba szívjam, továbbá 15 teljes Víg özvegy video/DVD felvétel „begyűjtése” is „szárad” a lelkemen… Véleményemet nem rejtem véka alá, ami annál is könnyebb számomra, mert minden előzetes híresztelés ellenére, ez a mostani felújítás megtekintésre – meghallgatásra érdemes! Ezt nem csupán a tapasztalt hatalmas érdeklődés (a két zsúfolásig telt ház) mondatja ki velem, hanem maga a realizált produkció késztet erre. És ez mindenképpen örömteli mozzanat! Ha vérmes kritikus lennék, akkor nem biztos, hogy rajongó szavakkal éltetném a szép Hanna és a pezsgőmámoros Daniló históriáját! A zaftos téma színhelye maradt Párizs, de nem a századfordulón bonyolódik a cselekménye, hanem úgy a harmincas évekbe áthelyezve, és a montenegrói (akarom mondani pontevedrói) követségen játszódó események után a történet színhelye nem Hanna párizsi rezidenciája, hanem a Szajna-part kikötőjében horgonyzó – majd sétahajókázni induló - vízi alkalmatosságnak a fedélzete. Egy biztos, hogy ha a szerzők ma élnének, nem biztos, hogy ráismernének saját darabjukra. A librettó vadonatúj, mai színpadra Ari Nagy Barbara alkalmazta, a verseket részben Baranyi Ferenc újraírta. Hogy is fogalmazzam, az összes férfi és női szereplő – a címszereplőt kivéve – „ütődöttek” szegények. Meglátásom szerint a dialógusok java része kabaréba, bohózatba való, nem pedig egy klasszikus „illedelmes” monarchikus operettbe. De ne feledjük: a század harmincas éveibe került át a cselekmény, s ennek megfelelően a zenében a tömény keringők sorozata kevés lett volna, így a mai színpadra álmodók jó érzékkel rátaláltak és beillesztettek a darabba két vidám fergeteges táncos- jelenetet (két duettet, azaz inkább négyeseket) a „Tavasz” ill. a „Szép a világ” című Lehár-daljátékból átemelve, amellyel mondhatom az egész operettet „feldobták”, hiszen Raoul Saint Brioche, Cascade vicomte és „hölgyeik” Olga és Sylviane szilaj ének- és táncaikkal, a pattogó ritmusú dallamokra valami egészen szenzációs zsánerjelenetet hoztak össze, s ezáltal az unos-untig ismert, „elcsépelt” többi szám közé „friss” melódiák kerültek. Már ezért megérte a felújítás! Na és a meglepetés: Hanna mamája, akit az örökifjú, még ma is tündéri Lehoczky Zsuzsa formált meg! Igaz, kissé erőltetett ennek a szerepnek a „kitalálása”. Léghajón érkezett Párizsba, majd csónak vitte a vízen úszkál hajóhoz. A második és a harmadik felvonás között mintegy „intermezzóként” egy tolószékben látjuk őt a színpadon, hatalmas taps köszönti Lehoczkyt, és nem bontja meg „idecsempészése” a nagyvonalakban követhető régi – új cselekményszálakat. Mint az első mondataiból megtudjuk, azért jött, hogy „segítsen megmenteni a hazát” (Pontevedrót, amely a pénzügyi összeomlás szélére érkezett, mert üres a kincstár, és nyakig eladósodott az állam), és lányát egy „Danilo nevezetű követségi attasé- veszedelemtől”. A szövegkönyv írója nem elégedett meg ezzel, és az eredetileg Danilo és Hanna vidám dalát ( „Bamba, bamba gyászvitéz”) báró Zéta Mirko nagykövet és a „mama” kettősével játszatja el; ők éneklik el ezt slágerszámot A víg özvegyből. Kiderül, egykor jól ismerték egymást, valamikor réges- régen „liezon” állt fenn köztük, mindezt nagyon mulatságos jelenetben adják elő úgy, hogy a duett alatt a „mama” a kerekes székben ül, Zéta Mirko pedig egy kampós esernyővel ide-oda mozgatva, forgatva, majd rollerként használva a „járművet” keringőzik vele a zenére. Mondanom sem kell, óriási az ünneplés! Hadd áruljam el, elérkezik az idő a fináléban, amikor a „kán-kán” –ra, azaz a grizettek táncára a „mama” felpattan a tolószékéből, és együtt emelgeti lábát a csábos öltözékű ledér hölgyekkel – legfeljebb nem dobja fel annyira magasra, mint ahogyan ők teszik… Szóval, a mama jött, látott és miután elboronálta a dolgokat: győzött! Mindig eltöprengek azon, hogy a léha, ám szerelmes követségi semmittevő és a húszmilliós özvegy szerelmének históriája mitől él immár több mint száz esztendeje a színpadokon? Aztán rádöbbenek, hogy ez a motívum időtlen idők óta „aktuális”: a mai időkre is találóan érvényes, a történet magva mindig is aktuális marad, és ezért a politikus felhangok sem teljesen idegenek tőle. Szóval nincs titok, a fanyalgásokat elsöpri a „story” és a világsikerű muzsika. Ami a produkció egyéb vonatkozásait illeti – Béres Attila rendezői teljesítménye: profi munka. Ugyanakkor legkevésbé a szereplők – elsősorban a primadonna-bonviván-párok – tudták levetkőzni az operett-miliőben változatlan konoksággal kísértő manírokat. Persze, túlzás enne az operettben részletezőbb színészi jellemmunkát számon kérni – az ének, próza, és a tánc gyakori változása ezt nem is teszi lehetővé -, de a játék mégis lehetne természetesebb, egyszerűbb, s valamivel kontrasztosabb. Mindkét „hősnőnk” Hannája bőven rendelkezik azokkal az adottságokkal- dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag - , melyek a nagyoperettek igazi primadonnáivá avatják őket. Kalocsai Zsuzsa a nagy Honthy-, Házy-, Pitti- szerep, Glavari Hanna szerepének örököseként igazi sikert aratott! Énekelte már évekkel ezelőtt Szinetár Miklós rendezésében a TV által is megörökített szerepet, a mostani Hanna megformálása mintha azokat az időket idézné. Ő a rutinosabb, de kissé forszírozva énekel, és olykor túl halkan… Kalocsai „primadonnai” megoldásaival szemben azonban jobban értékelem a második estén bemutatkozó Sáfár Mónika teljesítményét, mivel szakított a sablonokkal: figurája, habitusa közelebb áll Béres Attila koncepciójához; Sáfár Hannája is dekoratív, mint Kalocsaié, azonban szerepfelfogásában sokkal természetesebb, „maibb” Hannát „teremt meg” , világosan láttatja, hogy most nem a századfordulós időkben járunk, hanem vagy harminc évvel később, és így impulzívabb megoldásokat alkalmaz. Ebből kiindulva, úgy látom, Kalocsai szerepfelfogása felett eljárt az idő. Emellett, Sáfár Mónika hangja „operásabb”, erősebb, és ezáltal hangsúlyozottabb szerepet kap a „dráma” a zenében. Meg aztán zenei előadás-modora a rokonszenvesebb, árnyaltabb, bensőségesebb. Különben egyformán mutatósak gyönyörű jelmezeikben, viszont Kalocsai Zsuzsa alakításával talán jobban „megszólítja” a konzervatívabb, idősebb korosztályt. Mindenesetre a csodálatos Marica grófnője után Sáfár Mónika újabb „ütős” szerepet kapott, amit remekül megoldott, így mellette teszem le a voksomat. Dániel Gábor Danilovics Danilója megjelenésében, játékában határozottabb körvonalú, de zenei tolmácsolásban kevésbé egyenletes, mint Vadász Dánielé, aki jobban, hatásosabban közelíti meg azt a tenorideált, melyre a komponista a szólamot elképzelte és méretezte. Tudni kell, hogy a rendező és a szövegkönyv együttesen a figurát úgy jeleníti meg, aki egy részeges duhaj; Dániel inkább „realista” eszközökkel él, míg Vadász megközelítésében jobban dominál egy „bohém” jellem. Énekhangban egyformán győzik a szerepet, talán Vadász énektechnikája kevesebb színnel operál… Meglepetés Lukács Anita Valencienne-je. Operettsablonok nélkül beszél-énekel és mozog, ami meglehetősen szokatlan. Bucsi Annamária érzésem szerint haloványabb nála, koloratúrszopránját kevésnek éreztem itt. Szinte rá sem ismertem a nemrég látott Erkel-Doppler Erzsébetjének meggyőző címszerep-alakítása után… Minden dicséretet megérdemel Cselóczki Tamás, aki Camille de Rosillon igazán hálás tenorszerepének magasságaival könnyedén megbírkózott; Vadász Zsolt inkább színészi oldalról és mozgás kultúrájával hívta fel magára a figyelmet. A kisebb szerepekben szinte mindenki telitalálat, személy szerint az első szereposztás produktumát érzem az „ütősebbnek” , külön kiemelem Haumann Péter Zéta Mirkóját, aki vendégként lépett fel, és igazán remek karakteralakítást nyújtott a bohózatos figurájában, de Mikóra sem lehet panaszom. Nyegust mindkét este Szabó P. Szilveszter játszotta, aki az ütődött írnok szerepében sokkal több lehetőséget kap az érvényesülésre, mint a korábbi adaptációk megformálói. A szellemesen stilizáló, artisztikus táncokat Bodor Johanna tanította be, s a kar élén a szólók szépen, ,,precízen táncoltak. A zenekar ihletetten játszott, Lehár nyelvét mindkét karmester, Makláry László és Silló István nagyon érti. Az ő érdemük is, hogy A víg özvegy bemutatónak komoly esélye van a tartós közönségsikerre!

1472 tukán 2007-12-15 09:40:44 [Válasz erre: 1470 Búbánat 2007-12-14 23:40:08]
Kalocsay gyönyörű és bájos, Sáfár kemény és erőszakos.

1471 bemaria 2007-12-14 23:49:22
[url]http://www.terasz.hu/terasz.php?id=galeria&page=sorozat&sorozat_id=1056;képek[/url]

1470 Búbánat 2007-12-14 23:40:08 [Válasz erre: 1469 tukán 2007-12-14 22:18:20]
Sáfár Mónika ma nemkülönben! Holnap mindkettőről bővebben...

1469 tukán 2007-12-14 22:18:20 [Válasz erre: 1468 bermuda 2007-12-14 10:34:24]
Hévízre utazott. Kalocsay szuper volt! És gyönyörű!!!

1468 bermuda 2007-12-14 10:34:24 [Válasz erre: 1467 Búbánat 2007-12-14 01:10:27]
Van Hannának anyukája?

1467 Búbánat 2007-12-14 01:10:27
Csütörtök este óriási sikerrel mutatkozott be az Operettszínházban az új Víg özvegy-produkció! Nekem még kicsit emésztenem kell magamban, mielőtt nekilátnék erről megírni a véleményemet. Mindenesetre ma este megnézem a második bemutatót is.

1466 Búbánat 2007-12-11 22:43:12
Holnap és holnapután számomra következik A víg özvegy kettős premierje az Operettszínházban!

1465 Búbánat 2007-12-11 10:07:22
Egy mostanában ritkán játszott operett-bemutatóra invitálja az alábbi Meghívó az érdeklődőket – számomra csupa ismeretlen énekessel. Erzsébetligeti Színház Budapest, 1165 Hunyadvár u. 43.B. 2007. december 16. vasárnap 19 óra Jacobi Viktor: Leányvásár western - operett három felvonásban A Sziget Színház vendégjátéka Színházavató díszelőadás Rendező: Pintér Tibor Szereposztás: Tom Higgins – Pintér Tibor Jack Harrison – Kulcsár Lajos Berta, a felesége – Lőrincz Andrea Lucy, a lánya – Bordás Barbara Gróf Rottenberg – Várfi Sándor Fritz, a fia – Mező Zoltán Bessy – Danis Lívia Sugárka Sam, revü rendező – Berecz György Zongorista – Petróczi Gábor Kocsmáros, hajós – Bencze Sándor Jim – Táborosi Márk Szobalány – Borsos Kitty Jegyár: 3000, 2700, 2500 Ft

1464 Búbánat 2007-12-07 14:47:46
Tingli – Tangli (Topsy-Turvy), 1999. színes, magyarul beszélő angol zenés dráma, 154 perc Szereplők: Jim Broadbent (William Schwenck Gilbert), Allan Corduner (Arthur Sullivan), Lesley Manville (Lucy Gilbert--\"Kitty\"), Eleanor David (Mrs. Fanny Ronalds), Ron Cook (Richard D\'Oyly Carte), Timothy Spall (Richard Temple), Kevin McKidd (Durward Lely), Martin Savage (George Grossmith), Shirley Henderson (Leonora Braham) Rendezte: Mike Leigh Jó volt ma reggel újra megnéznem – ezúttal a Zone Europe Tv-csatornáról – a neves operett szerzőpáros életének egy sorsfordító epizódját feldolgozó angol zenés játékfilmet. A film előzetesét idemásolom, szerintem még fogják itt-ott ismételni. Mindenesetre, biztos ami biztos alapon, felvettem DVD –lemezre. Az operett két nagyja, W.S. Gilbert szövegíró és Arthur Sullivan zeneszerző életrajzi története a viktoriánus Anglia idejéből. A századvég parádés nagyoperettjeinek világát idéző film Londonban kezdődik, 1880-ban. A szövegíró Gilbert és a zeneszerző Sullivan népszerű operettjei eddig sikert sikerre halmoztak, ám utolsó alkotásuk, a kritika és a közönség előtt is hatalmasat bukik. A mulatozást kedvelő Sullivan zseniális zeneszerző, most szerzői válságba került. Elege van a könnyű vígjátékszerű előadásokból, és egy nagyszabású zenemű megírásáról ábrándozik. Tájékoztatja Gilbertet, hogy örökre szakítani akar az operett világával. A megkeseredett és könnyen dühbe guruló Gilbert házassága meg a széthullás szélén áll. Ugyanakkor a színháznak új darabra van szüksége, ám Sullivan elveti Gilbert új librettóját, s már-már úgy tűnik, a híres páros nem tud többé közösen dolgozni, amikor Gilbertet, odaadó felesége elviszi egy japán művészeti kiállításra. Gilbertet elbájolja a távoli kultúra világa, sőt egy új nagyoperett, a \"Mikádó\" szövegkönyve megírására ihleti! A Savoy Színház lázban ég, mindenkit izgat az új \"japán\" darab. Színészek, kóristák, zenészek, jelmeztervezők iróniával, mégis szeretettel, elegáns angol humorral ábrázolt világa mögött néha felsejlenek életük tragédiái is. A film ráérős, kifinomult alkotás, melyben kiváló színészi játék, gazdag tárgyi világ, kitűnő fényképezés, s nem utolsósorban a \"Mikádó\" nagyoperett legjobb zenei részletei varázsolnak el bennünket... A film elnyerte többek között a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díjait a Legjobb film és a Legjobb rendező kategóriában.

1463 Búbánat 2007-12-06 12:07:07
Tegnap megérkezett hozzám a [url]http://www.cduniverse.com/search/xx/music/pid/7484525/a/Supp%E9%3A+Fatinitza+%2F+Praxmarer%2C+Houtzeel%2C+Scheschareg%2C+Et+Al.htm; Fatinitza![/url] Erre a Suppé-ritkaságra nagyon fájt a fogam... Ha meghallgattam a lemezt, visszatérek rá.

1462 Haandel 2007-12-05 20:19:37 [Válasz erre: 1461 Sesto 2007-12-05 19:54:01]
[url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615566;See the Trailer![/url]

1461 Sesto 2007-12-05 19:54:01
Kálmán Imre, \"Csárdáskirálynö\" - immáron CD-változatban * Anna Moffo * René Kollo * Dagmar Koller * Németh Sándor * Mensáros László Symphonie-Orchester Graunke - Zigeuner-Orchester - Peter Cornehlsen-Chor - Rosi Singers - Bert Grund (Eurodisc/Sony-BMG) S akkor címek erejéig a sorozat többi darabjáról: * Im weißen Rössl * Der Zarewitsch * Maske in Blau * Wiener Blut * Viktoria und ihr Husar/Die Blume von Hawaii * Die schöne Galathée * Venus in Seide * Der Graf von Luxemburg * Boccaccio * Der Wetter aus Dingsda * Der Bettelstudent * Der Vogelhändler * Schwarzwaldmädel * Die Dubarry/Die Rose von Stambul * Pariser Leben

1460 Búbánat 2007-12-03 10:16:13
Művészetek Palotája 2008. április 20., vasárnap 20:00 Operett! Operett? Te rongyos élet, Éjjel az omnibusz tetején, Vágyom egy nő után, Hejhó, Jaj, cica - ezek és más varázslatos operettslágerek szerepelnek a hangverseny műsorán. De! Igen, van egy „de”! Az előadás címének kérdő- és felkiáltójelét is komolyan kell vennünk, mert a határozott állítás és a kérdés egyaránt igaz lesz. Ugyanis valóban elhangzanak a ma már hungarikumnak számító műfaj, az operett méltán világsikerű slágerei, ám közülük sok ezúttal nem a megszokott módon kerül a közönség elé. A Tangolitát és a Carambolinát például latin-amerikai zenekar, az Oh, Mister Blue-t jazzband játssza majd, és a nézőknek még nagyon sok további izgalmas zenei meglepetésben lesz részük. A Művészetek Palotájában először csendülnek fel ezek az ismert dalok. Talán van valami sorsszerűség abban, hogy 2006-ban nemcsak Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezhettünk, hanem Zerkovitz Béláéra is, 2007-ben pedig nemcsak Kodály Zoltán születésének ugyancsak 125. évfordulóját ünnepeltük, hanem Kálmán Imréét is. A világ bármely pontján ugyanúgy ismerik a magyar (bécsi) operettet, mint Bartók és Kodály szerzeményeit. Nem jelent tehát szentségtörést, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Bartók és Kodály mellett - és nem helyett! - jelen lehet Kálmán, Zerkovitz, Lehár Ferenc és a többi operettszerző. Jegyár: 2200,- 3100,- 4500,- 5600,-

1459 Búbánat 2007-11-27 15:50:44 [Válasz erre: 1457 Búbánat 2007-11-26 15:53:58]
[url]http://www.operettszinhaz.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=184;\"Csárdáskirálynő és a többiek...\" [/url] - azért ehhez az előzeteshez képest akadt változás (közreműködőkben, a számok sorrendjében, a műsor összeállításában), aki látta a tévében a közvetítést,ellenőrizhette ezt...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.