711 sulphur 2006-08-29 11:05:02
Ma nézelődtem a nem feliratozott kazettáim között s féletlenül találtam egy Operett színházas Marica grófnőt, Sáfár Mónikával és Nyári Zoltánnal. Enyhén szólva meglepődtem:)
Ma nézelődtem a nem feliratozott kazettáim között s féletlenül találtam egy Operett színházas Marica grófnőt, Sáfár Mónikával és Nyári Zoltánnal. Enyhén szólva meglepődtem:)
710 Búbánat 2006-08-29 10:13:48
Ugyancsak 1966-ban egy másik érdekes statisztikát állítottak össze a német nyelvű zenés színházak előadásairól. Az elmúlt szezonban a Víg özvegyet játszották leggyakrabban: 530 előadáson. Második hely a Varázsfuvoláé 447 előadással. A modern szerzők közül Orff a 64-ik, Prokofjev a Rómeó és Júliával a 93. és Stravinsky a Tűzmadárral a 112. helyet foglalta el.
Ugyancsak 1966-ban egy másik érdekes statisztikát állítottak össze a német nyelvű zenés színházak előadásairól. Az elmúlt szezonban a Víg özvegyet játszották leggyakrabban: 530 előadáson. Második hely a Varázsfuvoláé 447 előadással. A modern szerzők közül Orff a 64-ik, Prokofjev a Rómeó és Júliával a 93. és Stravinsky a Tűzmadárral a 112. helyet foglalta el.
709 Búbánat 2006-08-27 08:11:50
Most került a kezembe egy régi cikk 1966-ból, mely arról ad hírt, hogy Ausztriában, Bad Ischlben működő \"Internationale Gesellschaft zur Pflege und Förderung du Operette\" (Az operett ápolása és előbbrevitelére alakult nemzetközi társaság) körkérdésére, kik az osztrák színpadokon legtöbbet játszott operettek zeneszerzői, a következő sorrend alakult ki: 1. Lehár Ferenc 2. Johann Strauss 3. Kálmán Imre 4. Millöcker 5. Fall 6. Benatzky 7. Ábrahám Pál 8. Eysler 9. Zeller
Most került a kezembe egy régi cikk 1966-ból, mely arról ad hírt, hogy Ausztriában, Bad Ischlben működő \"Internationale Gesellschaft zur Pflege und Förderung du Operette\" (Az operett ápolása és előbbrevitelére alakult nemzetközi társaság) körkérdésére, kik az osztrák színpadokon legtöbbet játszott operettek zeneszerzői, a következő sorrend alakult ki: 1. Lehár Ferenc 2. Johann Strauss 3. Kálmán Imre 4. Millöcker 5. Fall 6. Benatzky 7. Ábrahám Pál 8. Eysler 9. Zeller
708 Búbánat 2006-08-24 14:05:52
Vegyük példának Keszei Borit. Bizonyos fórumokon még ma is az a vezető téma, hogy ő most operaénekes-e vagy operetténekesből lett operaénekes. S az utóbbi már pejoratív, mert egy alacsonyabb minőséget jelez. Szerintem a lényeg a színvonalon van. Énekeljen bármit, bármilyen műfajból. Hang és egyéniség, amit a tehetség köt össze. Szerencse is kell, de ez ma már kevés. És a jól eladhatóság: promóció, marketing, ügynökség nélkül gyorsan eltűnik; a média mint közvetítő szintén nélkülözhetetlen abban a folyamatban, amelynek a tétje, hogy a közönség érte fizessen, és „fogyassza” élőben vagy a kép-és hanghordozókon. Aztán ott van a sajtókritika: mennybe menesztheti, de jól ledorongolhatja is. Ha közömbös, alig méltatja, netán agyonhallgatja, az is egyfajta véleménynyilvánítás és állásfoglalás. A közönség is megfogalmazza az álláspontját. Leginkább azzal, hogy jegyet vált vagy nem vált jegyet az előadásra. Aztán lelkesen tapsol vagy csalódottságának ad hangot. De leginkább az érintett személynek kellene annyi önkritikával, belátással rendelkezni, hogy felelősen eldöntse, aznap képes vagyok e a szerep követelményeinek megfelelni a színpadon, alkalmas vagyok-e arra, hogy (újból) minőséget hozzak létre. Sorozatosan megteremtem-e az adott szituációban, pillanatban azt a kellő feszültséget, amely a zene, a szöveg, a látvány, a karmester, a rendező, a színpadi partnereim és jómagam jelenléte összmunkájának eredményeként a színpadról át kell hogy sugározzon a néző-hallgatóközönség szívébe; tényleg egy hullámhosszra kerültem-e velük, s végül kiváltom-e bennük azt a katarzist, amely ha elmaradna, akkor megette a fene az egészet, kárba veszett az eddigi munkám, nem térül meg a belefektetett energiám. És utána tényleg megesz-e a kudarc, vagy ellenkezőleg,okulni tudok-e abból? Erőt tudok-e meríteni valahonnan egy legközelebbi megmérettetéshez? Végül is ez a munkám, ebből élek, ezt csal teljes szívvel és lélekkel csinálhatom! Nem törhetek le, nem szabad csüggednem és feladnom, s ideje korán visszavonulót fújnom, beletörődve, hogy „nem megy”, mert aztán leshetem, hogy újra kitűznek-e a szerepre, s egyáltalán lesz-e legközelebb? A tét: az önbecsületem forog kockán. S eljutottunk oda, hogy nem az a kérdés, hogy opera vagy operett, hanem lelkiismeret, szorgalom, minőség, odaadás, odafigyelés, és mélységes alázat a szerző és műve iránt, illetve a másik oldalon: az érdektelenség, nemtörődömség, fölényesség, lenézés. A mérleg serpenyőibe ezek kerülnek bele. Az énekes bármikor leváltható. Újra a felszínre kerülni általában már keveseknek sikerül. A következtetéseket mindenki vonja le magában. De a legfontosabb: a közönséget becsapni hosszú távon nem lehet! A jó zenét jó énekessel, jó előadásban kívánja, szeretné élvezni. A darab pedig az előadó művészeken áll vagy bukik. A többi nem számít. Ha a közönség, a hallgatóság végleg elfordul a művésztől, akkor ő „meghalt”. Keszei Bori operettel kezdte s most a bécsi Staatsoperhez köti szerződése. A közönség körében bizonyára vannak hívei, akik szívesen hallgatják meg ebben-abban a szerepében, legyen az opera vagy operett. Bori miért is szégyellné múltját?! Szerintem inkább büszkének kell lennie erre. Még mindig fiatal, még van ideje sok mindenben kipróbálnia magát. Legnehezebb a jó döntések meghozatala, amihez nem árt egy kipróbált, bölcs társ sem. Persze, egy „komoly” operaénekesnek tisztában kell lennie önmaga valós „reális” képességeivel. Józanul kell gondolkoznia, mit vállalhat el, meddig, s merre tovább? S hol van a stop, eddig és ne tovább! Az irányokat, a kanyarokat, fordulatokat mikor és hol érdemes egyenesbe tennie?! Én úgy látom, még sokat kell tennie, tanulnia, hangját tovább képeznie, hogy tartósan elnyerje a mindenkori direktorok, művészeti vezetők és a karmesterek megbecsülését. És nem utolsósorban: a közönség további szeretetének a megőrzése nagyon fontos!; az, hogy érezze, mindegy, hogy mit énekel nekik, ha szépen, jól csinálja, akkor boldogan elfogadják, értékelik, s várják, „kikövetelik” újra őt a színpadra, deszkákra, a mikrofonok elé. Egy a lényeg, az opera, operett és koncert művelését egyaránt ambícióval, ihlettel és mélységes szeretettel vigye tovább! Tanuljon és tanuljon, képezze tovább hangját és énektechnikáját! Ha érkeznek a felkérések, merjen válogatni, és nemet mondani is. A színpadismeretek, készségek, a műfajok váltogatása, az „idegen” közönséggel kapcsolattartás, egy más „ miliőben” való helytállás minderre biztató alapot, jó kilátásokat ígér. Ha ez a diagnózis és prognózis eljut hozzá, meghallgatja, és majd meghozza a „bölcs” döntéseket, remélem, a prognosztizálás realizálásával nem marad adósom. Biztos vagyok benne, hogy adottsága, elhivatottsága előrébb viszi a pályán, a művészete pedig még sokáig bearanyozza szívünket! Más kérdés, hogy a közönség, a kritika értékítélete esetleg nem mindig cseng egybe, s az is kérdéses, hogy a lehetséges és esetleges „hivatalos” elismerések mit váltanak ki Keszei Boriból; az „ösztönzés” mikéntje és ideje a sértettséget, avagy további nekibuzdulást hozza-e felszínre?. Remélem, az optimizmusomat illetően senki és semmi nem tesz keresztbe! Ez vonatkozik nemcsak rá, hanem az összes ifjú kollégájára is, akik itthon vagy idgenben keresik boldogulásukat az Opera-operett bűvkörében, akik attól sem rettennek vissza, ha egyszer majd a rádióban úgy konferálják be őket: Operaénekesek operett álarcban. – „Keszei Bori”…
Vegyük példának Keszei Borit. Bizonyos fórumokon még ma is az a vezető téma, hogy ő most operaénekes-e vagy operetténekesből lett operaénekes. S az utóbbi már pejoratív, mert egy alacsonyabb minőséget jelez. Szerintem a lényeg a színvonalon van. Énekeljen bármit, bármilyen műfajból. Hang és egyéniség, amit a tehetség köt össze. Szerencse is kell, de ez ma már kevés. És a jól eladhatóság: promóció, marketing, ügynökség nélkül gyorsan eltűnik; a média mint közvetítő szintén nélkülözhetetlen abban a folyamatban, amelynek a tétje, hogy a közönség érte fizessen, és „fogyassza” élőben vagy a kép-és hanghordozókon. Aztán ott van a sajtókritika: mennybe menesztheti, de jól ledorongolhatja is. Ha közömbös, alig méltatja, netán agyonhallgatja, az is egyfajta véleménynyilvánítás és állásfoglalás. A közönség is megfogalmazza az álláspontját. Leginkább azzal, hogy jegyet vált vagy nem vált jegyet az előadásra. Aztán lelkesen tapsol vagy csalódottságának ad hangot. De leginkább az érintett személynek kellene annyi önkritikával, belátással rendelkezni, hogy felelősen eldöntse, aznap képes vagyok e a szerep követelményeinek megfelelni a színpadon, alkalmas vagyok-e arra, hogy (újból) minőséget hozzak létre. Sorozatosan megteremtem-e az adott szituációban, pillanatban azt a kellő feszültséget, amely a zene, a szöveg, a látvány, a karmester, a rendező, a színpadi partnereim és jómagam jelenléte összmunkájának eredményeként a színpadról át kell hogy sugározzon a néző-hallgatóközönség szívébe; tényleg egy hullámhosszra kerültem-e velük, s végül kiváltom-e bennük azt a katarzist, amely ha elmaradna, akkor megette a fene az egészet, kárba veszett az eddigi munkám, nem térül meg a belefektetett energiám. És utána tényleg megesz-e a kudarc, vagy ellenkezőleg,okulni tudok-e abból? Erőt tudok-e meríteni valahonnan egy legközelebbi megmérettetéshez? Végül is ez a munkám, ebből élek, ezt csal teljes szívvel és lélekkel csinálhatom! Nem törhetek le, nem szabad csüggednem és feladnom, s ideje korán visszavonulót fújnom, beletörődve, hogy „nem megy”, mert aztán leshetem, hogy újra kitűznek-e a szerepre, s egyáltalán lesz-e legközelebb? A tét: az önbecsületem forog kockán. S eljutottunk oda, hogy nem az a kérdés, hogy opera vagy operett, hanem lelkiismeret, szorgalom, minőség, odaadás, odafigyelés, és mélységes alázat a szerző és műve iránt, illetve a másik oldalon: az érdektelenség, nemtörődömség, fölényesség, lenézés. A mérleg serpenyőibe ezek kerülnek bele. Az énekes bármikor leváltható. Újra a felszínre kerülni általában már keveseknek sikerül. A következtetéseket mindenki vonja le magában. De a legfontosabb: a közönséget becsapni hosszú távon nem lehet! A jó zenét jó énekessel, jó előadásban kívánja, szeretné élvezni. A darab pedig az előadó művészeken áll vagy bukik. A többi nem számít. Ha a közönség, a hallgatóság végleg elfordul a művésztől, akkor ő „meghalt”. Keszei Bori operettel kezdte s most a bécsi Staatsoperhez köti szerződése. A közönség körében bizonyára vannak hívei, akik szívesen hallgatják meg ebben-abban a szerepében, legyen az opera vagy operett. Bori miért is szégyellné múltját?! Szerintem inkább büszkének kell lennie erre. Még mindig fiatal, még van ideje sok mindenben kipróbálnia magát. Legnehezebb a jó döntések meghozatala, amihez nem árt egy kipróbált, bölcs társ sem. Persze, egy „komoly” operaénekesnek tisztában kell lennie önmaga valós „reális” képességeivel. Józanul kell gondolkoznia, mit vállalhat el, meddig, s merre tovább? S hol van a stop, eddig és ne tovább! Az irányokat, a kanyarokat, fordulatokat mikor és hol érdemes egyenesbe tennie?! Én úgy látom, még sokat kell tennie, tanulnia, hangját tovább képeznie, hogy tartósan elnyerje a mindenkori direktorok, művészeti vezetők és a karmesterek megbecsülését. És nem utolsósorban: a közönség további szeretetének a megőrzése nagyon fontos!; az, hogy érezze, mindegy, hogy mit énekel nekik, ha szépen, jól csinálja, akkor boldogan elfogadják, értékelik, s várják, „kikövetelik” újra őt a színpadra, deszkákra, a mikrofonok elé. Egy a lényeg, az opera, operett és koncert művelését egyaránt ambícióval, ihlettel és mélységes szeretettel vigye tovább! Tanuljon és tanuljon, képezze tovább hangját és énektechnikáját! Ha érkeznek a felkérések, merjen válogatni, és nemet mondani is. A színpadismeretek, készségek, a műfajok váltogatása, az „idegen” közönséggel kapcsolattartás, egy más „ miliőben” való helytállás minderre biztató alapot, jó kilátásokat ígér. Ha ez a diagnózis és prognózis eljut hozzá, meghallgatja, és majd meghozza a „bölcs” döntéseket, remélem, a prognosztizálás realizálásával nem marad adósom. Biztos vagyok benne, hogy adottsága, elhivatottsága előrébb viszi a pályán, a művészete pedig még sokáig bearanyozza szívünket! Más kérdés, hogy a közönség, a kritika értékítélete esetleg nem mindig cseng egybe, s az is kérdéses, hogy a lehetséges és esetleges „hivatalos” elismerések mit váltanak ki Keszei Boriból; az „ösztönzés” mikéntje és ideje a sértettséget, avagy további nekibuzdulást hozza-e felszínre?. Remélem, az optimizmusomat illetően senki és semmi nem tesz keresztbe! Ez vonatkozik nemcsak rá, hanem az összes ifjú kollégájára is, akik itthon vagy idgenben keresik boldogulásukat az Opera-operett bűvkörében, akik attól sem rettennek vissza, ha egyszer majd a rádióban úgy konferálják be őket: Operaénekesek operett álarcban. – „Keszei Bori”…
707 Búbánat 2006-08-24 14:05:26
. Az operett kontra opera vita a mai napig nem csitul. Lehet, hogy ismétlem önmagam, de újra és újra el kell mondanom, én ezt a kérdést hogyan látom. Én kisgyermekkoromban faltam az operettet, amit, ugye, a mai napig szeretem.. Az általános közhiedelemmel szemben nem is olyan könnyű ez a műfaj! Szívesen hallgatom a rádióban vagy nézem a TV-ben az archív felvételeket, amelyeken olyan operai nagyságok énekelnek, mint Házy, Udvardy, Ilosfalvy, Simándy, Réti József, Sárdy, Bartha, Szabó Miklós, Kövecses Béla, Mátray Ferenc, Karizs, Korondy, Szőnyi Ferenc, Svéd, Palló, Melis, Radnay, Palócz, Bende, Bordás György,Gyurkovics, Maleczky, Palánkay, Orosz Júlia, Neményi, Osváth, László Margit, Vámos Ágnes, Moldován, Ágay, Lehoczky Éva, Andor, Raskó Magda, Dunszt, Tiszay, Szecsődy, Geszthy, Szőnyi Olga, Barlay, Komlóssy, Gencsy, Koltay, Kalmár Magda, Erdész Zsuzsa,Várhelyi, Kishegyi, Palcsó, Külkey, Fekete Pál …..Hozzájuk csatlakoztak olyan neves operettszínházi énekművészek, mint Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, a Latabárok, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Tiboldi Mária, jelenből Kalocsay Zsuzsa, Oszvald Marika. .De sorolhatnám az operaházi művészek újabb generációjából is a neveket:, akik az operaéneklés mellett kirándultak az operett, a daljáték műfajába, legyen elég Sass, Pitti, Kincses,Zempléni, Kukely, Ötvös Csilla, Rost, Miklósa, Kelen, N. Nagy, Molnár,Gulyás,Rozsos, Berkes, Csák, Kovácsházi, Nyári Zoltán, Sólyom-Nagy, Gregor, Miller, Kováts Kolos, Gáti, Csurja, Póka Balázs stb. nevére hivatkoznom. Ezek a neves, az Operaház aranykorszakát és a mostani időket idéző művészek (majd kifelejtettem a főleg külföldön tevékenykedett nagyszerű énekeseink közül pl.: Pataky Kálmánt, Bársony Rózsit, Anday Piroskát, Réthy Esztert), nem szégyellték az operetteket, amelyekhez a stúdióban a hangjukat adták, s amelyekben olykor a színházaikban \"élő\"-ben is bemutatkoztak. Egyrészt megbecsülték magát a műfajt, nem nézték le azt. Kérdezzünk meg bárki operaénekest. Több interjúban, riportban is elmondták, hogy az operettet színvonalasan előadni sokszor van olyan nehéz feladat, mint egy operát elénekelni. Különösen az ún. klasszikus operettek területéről. Lehár is írt bizony olyan darabokat, amelyek eléneklése operai igényű és nehézségű feladatot jelent a művész számára (Nem véletlen, hogy Richard Tauber neve összefonódott Leháréval!) Nyilván megélhetési, anyagi szempontok is szerepet játszottak, amikor tehetségüket, hangjukat „áruba bocsátották”, elfogadtak ilyen jellegű felkéréseket, miközben a magas művészettel nem maradtak adósak. A hangjukkal nemcsak a műfajt, az alkotókat népszerűsítették, s toboroztak újabb és újabb híveket, hanem a saját nevük „forgása” is fontos szempont volt, nevüket ezáltal is ismertté, még ismertebbé tette, de jó vonzerő volt az operaháznak is, becsalogatva a híveket, rajongókat. Hozzáteszem, az említett énekeseket olyan neves karmesterek kísérték a többségében rádiózenekar élén mint Ferencsik, Erdélyi, Kóródí, Kerekes János, Fischer Sándor, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Breitner Tamás, Blum Tamás, Lehel György, Sebestyén András, Vincze Ottó, Oberfrank Géza, Pál Tamás. Állítom, nem kevesen vagyunk, kik esténként velük merültünk álomba, s reggelente velük ébredtünk, miközben a rádió és tévé, a hanglemezek jóvoltából a népszerű operett-dallamokat dúdolgattuk. Számomra ezek a művészek összenőttek az opera és operett éneklés terén.
. Az operett kontra opera vita a mai napig nem csitul. Lehet, hogy ismétlem önmagam, de újra és újra el kell mondanom, én ezt a kérdést hogyan látom. Én kisgyermekkoromban faltam az operettet, amit, ugye, a mai napig szeretem.. Az általános közhiedelemmel szemben nem is olyan könnyű ez a műfaj! Szívesen hallgatom a rádióban vagy nézem a TV-ben az archív felvételeket, amelyeken olyan operai nagyságok énekelnek, mint Házy, Udvardy, Ilosfalvy, Simándy, Réti József, Sárdy, Bartha, Szabó Miklós, Kövecses Béla, Mátray Ferenc, Karizs, Korondy, Szőnyi Ferenc, Svéd, Palló, Melis, Radnay, Palócz, Bende, Bordás György,Gyurkovics, Maleczky, Palánkay, Orosz Júlia, Neményi, Osváth, László Margit, Vámos Ágnes, Moldován, Ágay, Lehoczky Éva, Andor, Raskó Magda, Dunszt, Tiszay, Szecsődy, Geszthy, Szőnyi Olga, Barlay, Komlóssy, Gencsy, Koltay, Kalmár Magda, Erdész Zsuzsa,Várhelyi, Kishegyi, Palcsó, Külkey, Fekete Pál …..Hozzájuk csatlakoztak olyan neves operettszínházi énekművészek, mint Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, a Latabárok, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Tiboldi Mária, jelenből Kalocsay Zsuzsa, Oszvald Marika. .De sorolhatnám az operaházi művészek újabb generációjából is a neveket:, akik az operaéneklés mellett kirándultak az operett, a daljáték műfajába, legyen elég Sass, Pitti, Kincses,Zempléni, Kukely, Ötvös Csilla, Rost, Miklósa, Kelen, N. Nagy, Molnár,Gulyás,Rozsos, Berkes, Csák, Kovácsházi, Nyári Zoltán, Sólyom-Nagy, Gregor, Miller, Kováts Kolos, Gáti, Csurja, Póka Balázs stb. nevére hivatkoznom. Ezek a neves, az Operaház aranykorszakát és a mostani időket idéző művészek (majd kifelejtettem a főleg külföldön tevékenykedett nagyszerű énekeseink közül pl.: Pataky Kálmánt, Bársony Rózsit, Anday Piroskát, Réthy Esztert), nem szégyellték az operetteket, amelyekhez a stúdióban a hangjukat adták, s amelyekben olykor a színházaikban \"élő\"-ben is bemutatkoztak. Egyrészt megbecsülték magát a műfajt, nem nézték le azt. Kérdezzünk meg bárki operaénekest. Több interjúban, riportban is elmondták, hogy az operettet színvonalasan előadni sokszor van olyan nehéz feladat, mint egy operát elénekelni. Különösen az ún. klasszikus operettek területéről. Lehár is írt bizony olyan darabokat, amelyek eléneklése operai igényű és nehézségű feladatot jelent a művész számára (Nem véletlen, hogy Richard Tauber neve összefonódott Leháréval!) Nyilván megélhetési, anyagi szempontok is szerepet játszottak, amikor tehetségüket, hangjukat „áruba bocsátották”, elfogadtak ilyen jellegű felkéréseket, miközben a magas művészettel nem maradtak adósak. A hangjukkal nemcsak a műfajt, az alkotókat népszerűsítették, s toboroztak újabb és újabb híveket, hanem a saját nevük „forgása” is fontos szempont volt, nevüket ezáltal is ismertté, még ismertebbé tette, de jó vonzerő volt az operaháznak is, becsalogatva a híveket, rajongókat. Hozzáteszem, az említett énekeseket olyan neves karmesterek kísérték a többségében rádiózenekar élén mint Ferencsik, Erdélyi, Kóródí, Kerekes János, Fischer Sándor, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Breitner Tamás, Blum Tamás, Lehel György, Sebestyén András, Vincze Ottó, Oberfrank Géza, Pál Tamás. Állítom, nem kevesen vagyunk, kik esténként velük merültünk álomba, s reggelente velük ébredtünk, miközben a rádió és tévé, a hanglemezek jóvoltából a népszerű operett-dallamokat dúdolgattuk. Számomra ezek a művészek összenőttek az opera és operett éneklés terén.
706 Búbánat 2006-08-21 16:14:23
Ágai Karola operettfőszerepben! Erről is hadd tegyek érintőlegesen említést egyik rádiós felvétele kapcsán. Már többször elmondtam máshol, egyik kedvenc operettem J. Strauss Cigánybárója, melyből a Rádió Dalszínháza történetének egyik legsikerültebb operett-felvételét készítette el 1961 karácsonyán. Ruitner Sándor érdeme, hogy azt a Ferencsik Jánost hívta meg a zenei felvétel elkészítésére, aki sem előtte és később sem, operettet soha nem vezényelt a rádióban. Ő csak azzal a feltétellel vállalta el a felkérést, ha szabad kezet kap az énekes-szereplők kiválasztásához. Ezt az engedélyt természetesen megkapta. A felvételhez adva volt a rádió zenekara és énekkara, mindenki kíváncsian várta, hogy Ferencsik kiket kér fel a klasszikus operett operai igényű főszerepeinek megszólaltatására. Amikor a rádió dramaturgja feltette a kérdést neki, kikkel képzeli el az énekhangokat, meglepetésére Ferencsik nem az idősebb, tapasztalt operaházi énekes-gárdából említett neveket. Úgy tartotta, inkább jöjjenek a fiatal tehetségek, s mint utóbb kiderült, neki lett igaza; Házy Erzsébet már korábban bizonyított, egyértelmű volt, hogy ő lesz Szaffi. Ferencsik Melis Györgyöt nevezte meg Zsupánnak, ami annak ellenére meglepetésnek számított, hogy a már nem egészen kezdő baritonista Házyhoz hasonlóan addigra már több operettben is bizonyított; mindemellett az inkább basszus-buffó Zsupán-karakter figurájának megszemélyesítését kissé idegennek vélték a művész lírai baritonjához. Amikor Melist megkérdezték, hogy elvállalja-e a szerepet, a legtermészetesebb volt számára, hogy elfogadja, mondván, ha Ferencsik benne látja Zsupán alakját, akkor neki kötelessége tehetsége, tudása legjavát ebbe a buffó- szerepbe is beleplántálni, egyébként is szívesen próbálja ki magát új, szokatlan szerepkörben. Ugyancsak Ferencsik javaslatára, Ágai Karola kapta meg a másik fontos szopránszerepet, Arsénát. Ágainak ez volt a legelső rádiós oeperett-szerepe (aztán jött a többi: Denevér, Boccaccio, Orfeusz az Alvilágban, A férj kopogtat, Brabanti Genovéva, Gasparone, …). Ágai Karola hangja, hangszíne, terjedelme, ereje egészen más, mint Házyé, ezért a kettőt össze nem lehetett téveszteni, de hasonlítani sem egymással. Más-más fach. Ágai Karola remekül oldotta meg feladatát a J. Strauss- operettben. Valószínűleg a rendkívül nagy visszhangot kiváltott sikeres rádiós debute-je inspirálhatta a további hasonló feladatok, felkérések elfogadására. Amennyiben nem jól tudom, akkor majd Sesto kisegít: érdekes, hogy aktív énekesi pályafutásának befejezése szintén a Cigánybáróhoz kötődik. László Margit kolléganőjéhez hasonlóan egyik utolsó feladatát ebben az operettben alakította, ezúttal Mária Terézia kisebb, de nagyon fontos szerepének megformálásával búcsúzott a színpadtól az Erkel Színházban. A címszerep a fiatal Ilosfalvy Róberté lett, ki abban az időben Házy Erzsébettel elválaszthatatlan párost alkottak. Barinkay máig az egyik legsikerültebb, legemlékezetesebb operett-szerepe volt, melyet nemcsak itt a rádió stúdiójában, hanem a színpadon is kiválóan megoldott. Ferencsik János biztos volt benne, hogy Komlóssy Erzsébet meg tud birkózni Czipra rendkívül összetett figurájával, bele tud bújni a bőrébe, és hangilag is abszolválja az igen kényes alt szólamot, ezért rá osztotta a cigányasszony szerepét. Komlóssynak is ez volt élete legelső operett alakítása (aztán jött a Csínom Palkó, Mikádó stb.). A felvételen közreműködött még Bende Zsolt, akinél szebben még sohasem hallottam énekelni a nevezetes toborzót (s még hány és hány operettben énekelt felejthetetlenül!) Bartha Alfonz Ottokárja is szép egyéni színekkel gazdagította a Cigánybáró-hangfelvételt. Összességében megállapítható, hogy rendkívül szerencsés csillagzat alatt született meg Ferencsik János és a rádió dramaturgjának közös vezérletével a Rádió Dalszínházának ez a Cigánybárója, amely máig az egyetlen teljes magyar nyelvű – páratlan!- felvétele a darabnak.
Ágai Karola operettfőszerepben! Erről is hadd tegyek érintőlegesen említést egyik rádiós felvétele kapcsán. Már többször elmondtam máshol, egyik kedvenc operettem J. Strauss Cigánybárója, melyből a Rádió Dalszínháza történetének egyik legsikerültebb operett-felvételét készítette el 1961 karácsonyán. Ruitner Sándor érdeme, hogy azt a Ferencsik Jánost hívta meg a zenei felvétel elkészítésére, aki sem előtte és később sem, operettet soha nem vezényelt a rádióban. Ő csak azzal a feltétellel vállalta el a felkérést, ha szabad kezet kap az énekes-szereplők kiválasztásához. Ezt az engedélyt természetesen megkapta. A felvételhez adva volt a rádió zenekara és énekkara, mindenki kíváncsian várta, hogy Ferencsik kiket kér fel a klasszikus operett operai igényű főszerepeinek megszólaltatására. Amikor a rádió dramaturgja feltette a kérdést neki, kikkel képzeli el az énekhangokat, meglepetésére Ferencsik nem az idősebb, tapasztalt operaházi énekes-gárdából említett neveket. Úgy tartotta, inkább jöjjenek a fiatal tehetségek, s mint utóbb kiderült, neki lett igaza; Házy Erzsébet már korábban bizonyított, egyértelmű volt, hogy ő lesz Szaffi. Ferencsik Melis Györgyöt nevezte meg Zsupánnak, ami annak ellenére meglepetésnek számított, hogy a már nem egészen kezdő baritonista Házyhoz hasonlóan addigra már több operettben is bizonyított; mindemellett az inkább basszus-buffó Zsupán-karakter figurájának megszemélyesítését kissé idegennek vélték a művész lírai baritonjához. Amikor Melist megkérdezték, hogy elvállalja-e a szerepet, a legtermészetesebb volt számára, hogy elfogadja, mondván, ha Ferencsik benne látja Zsupán alakját, akkor neki kötelessége tehetsége, tudása legjavát ebbe a buffó- szerepbe is beleplántálni, egyébként is szívesen próbálja ki magát új, szokatlan szerepkörben. Ugyancsak Ferencsik javaslatára, Ágai Karola kapta meg a másik fontos szopránszerepet, Arsénát. Ágainak ez volt a legelső rádiós oeperett-szerepe (aztán jött a többi: Denevér, Boccaccio, Orfeusz az Alvilágban, A férj kopogtat, Brabanti Genovéva, Gasparone, …). Ágai Karola hangja, hangszíne, terjedelme, ereje egészen más, mint Házyé, ezért a kettőt össze nem lehetett téveszteni, de hasonlítani sem egymással. Más-más fach. Ágai Karola remekül oldotta meg feladatát a J. Strauss- operettben. Valószínűleg a rendkívül nagy visszhangot kiváltott sikeres rádiós debute-je inspirálhatta a további hasonló feladatok, felkérések elfogadására. Amennyiben nem jól tudom, akkor majd Sesto kisegít: érdekes, hogy aktív énekesi pályafutásának befejezése szintén a Cigánybáróhoz kötődik. László Margit kolléganőjéhez hasonlóan egyik utolsó feladatát ebben az operettben alakította, ezúttal Mária Terézia kisebb, de nagyon fontos szerepének megformálásával búcsúzott a színpadtól az Erkel Színházban. A címszerep a fiatal Ilosfalvy Róberté lett, ki abban az időben Házy Erzsébettel elválaszthatatlan párost alkottak. Barinkay máig az egyik legsikerültebb, legemlékezetesebb operett-szerepe volt, melyet nemcsak itt a rádió stúdiójában, hanem a színpadon is kiválóan megoldott. Ferencsik János biztos volt benne, hogy Komlóssy Erzsébet meg tud birkózni Czipra rendkívül összetett figurájával, bele tud bújni a bőrébe, és hangilag is abszolválja az igen kényes alt szólamot, ezért rá osztotta a cigányasszony szerepét. Komlóssynak is ez volt élete legelső operett alakítása (aztán jött a Csínom Palkó, Mikádó stb.). A felvételen közreműködött még Bende Zsolt, akinél szebben még sohasem hallottam énekelni a nevezetes toborzót (s még hány és hány operettben énekelt felejthetetlenül!) Bartha Alfonz Ottokárja is szép egyéni színekkel gazdagította a Cigánybáró-hangfelvételt. Összességében megállapítható, hogy rendkívül szerencsés csillagzat alatt született meg Ferencsik János és a rádió dramaturgjának közös vezérletével a Rádió Dalszínházának ez a Cigánybárója, amely máig az egyetlen teljes magyar nyelvű – páratlan!- felvétele a darabnak.
705 Búbánat 2006-08-20 11:48:06
Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán. Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-ját: Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírizű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg. (Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovits, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt! Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében… 1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel. Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… -Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…), Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladtával.
Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán. Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-ját: Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírizű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg. (Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovits, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt! Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében… 1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel. Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… -Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…), Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladtával.
704 Búbánat 2006-08-19 15:30:39 [Válasz erre: 703 sulphur 2006-08-19 10:09:04]
Érdekesség, hogy egykor Ilosfalvy Róbert szerepelt a Szép Helénában, mégpedig a bregenzi fesztiválon. Parist énekelte. Innen Bregenzből már nem tért haza, hanem Kertész István karmester hívására a kölni operába szerződött...
Érdekesség, hogy egykor Ilosfalvy Róbert szerepelt a Szép Helénában, mégpedig a bregenzi fesztiválon. Parist énekelte. Innen Bregenzből már nem tért haza, hanem Kertész István karmester hívására a kölni operába szerződött...
703 sulphur 2006-08-19 10:09:04
Ez pedig a Szép Helénából: http://www.youtube.com/watch?v=0KI_IhUEdTU&mode=related&search=
Ez pedig a Szép Helénából: http://www.youtube.com/watch?v=0KI_IhUEdTU&mode=related&search=
702 bemaria 2006-08-18 11:25:45 [Válasz erre: 701 sulphur 2006-08-17 22:22:52]
Köszi ezt a vidit! Az Ajk az ajkon duettet még talán csak egyszer hallottam angolul. Domingonak remek hangja van, de Sarah Brightman-től nem vagyok elájulva!
Köszi ezt a vidit! Az Ajk az ajkon duettet még talán csak egyszer hallottam angolul. Domingonak remek hangja van, de Sarah Brightman-től nem vagyok elájulva!
701 sulphur 2006-08-17 22:22:52
http://www.youtube.com/watch?v=cBgTzglJJQU
http://www.youtube.com/watch?v=cBgTzglJJQU
700 Búbánat 2006-08-16 11:22:48
700
700
699 Búbánat 2006-08-16 11:22:29 [Válasz erre: 698 sulphur 2006-08-15 18:33:35]
Nem is tudom miért,amikor azt hallom vagy látom leírva: \"Luxemburg\", előszörre mindig a Lehár operettjének címe jut eszembe; másodszorra meg a hajdan nagy népszerűségnek örvendett \"Luxi\", azaz a Luxemburg-rádió pop-rock zenei adásai, s csak ezután jut el a tudatomig: hoppá! Luxemburg egy ország neve is egyben. Mindenesetre, 2000-ben, amikor a hercegségben jártam, grófok nyomára sajnos nem leltem, pedig keresztül-kasul bejártam ezt a kis államocskát! Azt hiszem, decemberig én is kihúzom valahogy az operett nélkül; Mörbisch meg ott marad nekünk jövőre és további évekre is...
Nem is tudom miért,amikor azt hallom vagy látom leírva: \"Luxemburg\", előszörre mindig a Lehár operettjének címe jut eszembe; másodszorra meg a hajdan nagy népszerűségnek örvendett \"Luxi\", azaz a Luxemburg-rádió pop-rock zenei adásai, s csak ezután jut el a tudatomig: hoppá! Luxemburg egy ország neve is egyben. Mindenesetre, 2000-ben, amikor a hercegségben jártam, grófok nyomára sajnos nem leltem, pedig keresztül-kasul bejártam ezt a kis államocskát! Azt hiszem, decemberig én is kihúzom valahogy az operett nélkül; Mörbisch meg ott marad nekünk jövőre és további évekre is...
698 sulphur 2006-08-15 18:33:35 [Válasz erre: 697 Búbánat 2006-08-15 16:33:40]
Én most decemberig nem nézek Luxemburgot. De nem is baj, mert motanában annyiszor láttam, hogy az már majdnem túlzás:)
Én most decemberig nem nézek Luxemburgot. De nem is baj, mert motanában annyiszor láttam, hogy az már majdnem túlzás:)
697 Búbánat 2006-08-15 16:33:40
Egy cikk a mai Magyar Nemzetből (Szajlai Csaba). Vízi színpadon Luxemburg grófja Mörbisch, azaz a Burgenlandban található Fertőmeggyes vízi színpadán - az ünnepi játékok történetének negyvenkilencedik évében - a Luxemburg grófja premierjét tekinthetik meg az operett rajongói augusztus 27-ig. Klaus Sommer, a Burgenland Tourismus referense elárulta, hogy mindössze 25 kilométerre Soprontól, a Ferő-tó partjának csodálatos kulisszái között található Európa egyik legszebb szabadtéri színpada. Az osztrák-magyar műfaj - a \"közös\" operett, amely régóta szorosan összeköti a két országot - vonzza Mörbischbe az operettbarátokat, a kimutatások alapján évente 220 ezer látogatója van a vízi színpadnak. - Nem csoda, hiszen akusztikusan és optikailag is egyedülálló operettélményt kínálunk - tette hozzá Klaus Sommer. Mörbisch nem hiába viseli \"az operettek Mekkája\" nevet: színpompás karnevál, lendületes-fantáziadús keringő, erotikus bonyodalmak és rengeteg szerelemvágy - tulajdonkéépen ezek az összetevői Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének is, amelynek melódiái örökzölddé váltak. A dalocskák, mint a \"Lieber Freund, man greift nicht nach den Sternen\" vagy a \" Maedel klein, maedel fein\" dal a csaknem száz esztendővel ezelőtti ősbemutató óta mit sem veszített bájából.Harald Serafin intendánsnak most először sikerült megnyernie a klagenfurti városi színház igazgatóját, DietmarPflegerlt egy \"mörbischi darab\" rendezéséhez.
Egy cikk a mai Magyar Nemzetből (Szajlai Csaba). Vízi színpadon Luxemburg grófja Mörbisch, azaz a Burgenlandban található Fertőmeggyes vízi színpadán - az ünnepi játékok történetének negyvenkilencedik évében - a Luxemburg grófja premierjét tekinthetik meg az operett rajongói augusztus 27-ig. Klaus Sommer, a Burgenland Tourismus referense elárulta, hogy mindössze 25 kilométerre Soprontól, a Ferő-tó partjának csodálatos kulisszái között található Európa egyik legszebb szabadtéri színpada. Az osztrák-magyar műfaj - a \"közös\" operett, amely régóta szorosan összeköti a két országot - vonzza Mörbischbe az operettbarátokat, a kimutatások alapján évente 220 ezer látogatója van a vízi színpadnak. - Nem csoda, hiszen akusztikusan és optikailag is egyedülálló operettélményt kínálunk - tette hozzá Klaus Sommer. Mörbisch nem hiába viseli \"az operettek Mekkája\" nevet: színpompás karnevál, lendületes-fantáziadús keringő, erotikus bonyodalmak és rengeteg szerelemvágy - tulajdonkéépen ezek az összetevői Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének is, amelynek melódiái örökzölddé váltak. A dalocskák, mint a \"Lieber Freund, man greift nicht nach den Sternen\" vagy a \" Maedel klein, maedel fein\" dal a csaknem száz esztendővel ezelőtti ősbemutató óta mit sem veszített bájából.Harald Serafin intendánsnak most először sikerült megnyernie a klagenfurti városi színház igazgatóját, DietmarPflegerlt egy \"mörbischi darab\" rendezéséhez.
696 Búbánat 2006-08-14 23:14:29 [Válasz erre: 695 bemaria 2006-08-14 22:24:36]
Én magának Nemlaha György szerkesztőnek írtam évekkel ezelőtt egy levelet - mondanom sem kell, máig várom a válaszát...
Én magának Nemlaha György szerkesztőnek írtam évekkel ezelőtt egy levelet - mondanom sem kell, máig várom a válaszát...
695 bemaria 2006-08-14 22:24:36 [Válasz erre: 694 sulphur 2006-08-14 22:07:58]
Én írtam már az mtv-nek emailt tavaly egy lánnyal együtt, de még válaszra sem méltattak minket.
Én írtam már az mtv-nek emailt tavaly egy lánnyal együtt, de még válaszra sem méltattak minket.
694 sulphur 2006-08-14 22:07:58 [Válasz erre: 693 Búbánat 2006-08-14 18:50:17]
Persze, ahogy sok érdekes film is lenne, de valahogy mindig ugyanazokat adják, körülbelül negyedévente. Ha írnánk mondjuk valamelyik adónak akkor mennyi esély lenne rá, hogy leadnák?
Persze, ahogy sok érdekes film is lenne, de valahogy mindig ugyanazokat adják, körülbelül negyedévente. Ha írnánk mondjuk valamelyik adónak akkor mennyi esély lenne rá, hogy leadnák?
693 Búbánat 2006-08-14 18:50:17 [Válasz erre: 692 sulphur 2006-08-14 16:53:53]
Nincsenek meg nekem ezek,sajnos, de mindegyiket láttam annak idején a TV-ben, ill. a Pesti Vigadóban meg jelen voltam azon az operett-gálán, melyet utóbb a TV közvetített Antal riportjaival és konferansziéjával. Ami pedig Sass Syilvia műsorát illeti, az abban énekelt operettslágereket később \"átvitte\" egy másik TV-műsorba,melyben Simándy Józseffel \"osztozott\" a műsoridőn - a szerkesztő jóvoltából; Simándy aktív énekesi időszakának utolsó éveiben a rádió felkérésére több operettrészletet énekelt szalagra, melyek a mai napig gyakran felcsendülnek a rádió hullámsávjain. A TV zenei főosztálya a nyolcvanas években úgy gondolta, érdemes Simándyval olyan portrét készíteni, melyben kizárólag operettekből énekel, és kézenfekvő volt, hogy a rádió engedélyével ezt a korábban felvett zenei anyagot használja fel hozzá. Így aztán Simándy a képfelvételeken playbackben énekelte saját, a rádióban felvett számait. Az összeállítás érdekessége, hogy egymást felváltva követték Sass Sylvia és Simándy József operett-felvételei - kis önvallomásokkal a bejátszott részletek között. Sass \"fél\" portréjában a koncepció ugyanaz volt, mint Simándy esetében: korábbi zenei anyagot használtak fel, s a bedíszletezett TV-súdióban playback technikával szólaltatták meg a - néző-hallgató által más műsorokból - már jól ismert népszerű operettdalokat. Gondolom sokan vagyunk, akik ezeket a kedvelt TV-adásokat szívesen látnánk viszont a képernyőn! A TV archívuma mélyén - a rádiójéhoz hasonlóan - sok értékes e műfajba tartozó kincsre bukkanhatunk még.
Nincsenek meg nekem ezek,sajnos, de mindegyiket láttam annak idején a TV-ben, ill. a Pesti Vigadóban meg jelen voltam azon az operett-gálán, melyet utóbb a TV közvetített Antal riportjaival és konferansziéjával. Ami pedig Sass Syilvia műsorát illeti, az abban énekelt operettslágereket később \"átvitte\" egy másik TV-műsorba,melyben Simándy Józseffel \"osztozott\" a műsoridőn - a szerkesztő jóvoltából; Simándy aktív énekesi időszakának utolsó éveiben a rádió felkérésére több operettrészletet énekelt szalagra, melyek a mai napig gyakran felcsendülnek a rádió hullámsávjain. A TV zenei főosztálya a nyolcvanas években úgy gondolta, érdemes Simándyval olyan portrét készíteni, melyben kizárólag operettekből énekel, és kézenfekvő volt, hogy a rádió engedélyével ezt a korábban felvett zenei anyagot használja fel hozzá. Így aztán Simándy a képfelvételeken playbackben énekelte saját, a rádióban felvett számait. Az összeállítás érdekessége, hogy egymást felváltva követték Sass Sylvia és Simándy József operett-felvételei - kis önvallomásokkal a bejátszott részletek között. Sass \"fél\" portréjában a koncepció ugyanaz volt, mint Simándy esetében: korábbi zenei anyagot használtak fel, s a bedíszletezett TV-súdióban playback technikával szólaltatták meg a - néző-hallgató által más műsorokból - már jól ismert népszerű operettdalokat. Gondolom sokan vagyunk, akik ezeket a kedvelt TV-adásokat szívesen látnánk viszont a képernyőn! A TV archívuma mélyén - a rádiójéhoz hasonlóan - sok értékes e műfajba tartozó kincsre bukkanhatunk még.
692 sulphur 2006-08-14 16:53:53
Honnan szerzel ilyen jó felvételeket?:)
Honnan szerzel ilyen jó felvételeket?:)
691 Búbánat 2006-08-13 13:01:33
Sass Szilvia mint operettprimadonna! Ez az 1977-es portré műsor a TV-ből, szintén ismétlésre vár! Rip.müsorvez.: Antal Imre Antal Imre műsorvezető köszönti a nézőket, majd az opera- és a színházi lexikonból felolvassa a primadonna fogalom jelentésének két verzióját, majd egykori primadonnákról beszél. Közben fényképek: Küry Klára, Pálmai Ilka, Fedák Sári, Kosáry Emmy, Lábas Juci, Honthy Hanna. Antal Imre beszélget a műsor vendégeivel. Sass Sylvia énekesnő elmondja, milyen szerepet játszik életében az opera mellett az operett. Vámos László rendező elmondja, szerinte ez a két zenei műfaj miben különbözik egymástól. Operettrészletek Sass Sylvia énekesnő előadásában, közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András: 1. Jacques Offenbach: Szép Heléna - Szép Heléna, így neveznek... 2. Pjotr Csajkovszkij: A diadalmas asszony - Drága, szerelmes virágok... 3. Lehár Ferenc: Giuditta - Ki tudja, miért van ez... /km.: tánckar/. 4. Jacoby Viktor: Sybill - A kandallóban rőzse ég... /km.: Miller Lajos - ének/. 5. Johann Strauss: Cigánybáró - Oly árva és jó nincs senki a földön... 6. Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal /km.: tánckar/. Szerkesztö: Ruitner Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília
Sass Szilvia mint operettprimadonna! Ez az 1977-es portré műsor a TV-ből, szintén ismétlésre vár! Rip.müsorvez.: Antal Imre Antal Imre műsorvezető köszönti a nézőket, majd az opera- és a színházi lexikonból felolvassa a primadonna fogalom jelentésének két verzióját, majd egykori primadonnákról beszél. Közben fényképek: Küry Klára, Pálmai Ilka, Fedák Sári, Kosáry Emmy, Lábas Juci, Honthy Hanna. Antal Imre beszélget a műsor vendégeivel. Sass Sylvia énekesnő elmondja, milyen szerepet játszik életében az opera mellett az operett. Vámos László rendező elmondja, szerinte ez a két zenei műfaj miben különbözik egymástól. Operettrészletek Sass Sylvia énekesnő előadásában, közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András: 1. Jacques Offenbach: Szép Heléna - Szép Heléna, így neveznek... 2. Pjotr Csajkovszkij: A diadalmas asszony - Drága, szerelmes virágok... 3. Lehár Ferenc: Giuditta - Ki tudja, miért van ez... /km.: tánckar/. 4. Jacoby Viktor: Sybill - A kandallóban rőzse ég... /km.: Miller Lajos - ének/. 5. Johann Strauss: Cigánybáró - Oly árva és jó nincs senki a földön... 6. Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal /km.: tánckar/. Szerkesztö: Ruitner Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília
690 Búbánat 2006-08-13 12:33:46
Erre is szívesen emlékszem vissza: Szép a világ - Operetthangverseny Lehár Ferenc műveiből Rip.-müsorvez.: Antal Imre 1. A Fővárosi Operettszínház Zenekara játszik, vezényel Gyulai Gaál Ferenc, közben filmbejátszás: Tánc egy teraszon. Antal Imre műsorvezető a Fővárosi Operettszínház színpadáról köszönti a nézőket, majd Lehár Ferenc zeneszerzőről, az operettről, Lehár operettjeinek helyszíneiről, sikereiről beszél. 2. Vágyom egy nő után... /Kovács József/ 3. Ne félj, ne félj, bolond szívem... /Kovács Zsuzsa, Farkas Bálint/, közben filmbejátszás: K. Zs. és F. B. jelmezben szabadtéren folytatja a dalt, a tánchoz belibben Lehoczky Zsuzsa és Németh Sándor. 4. Olykor csodálkozom... /Tiboldi Mária/ 5. Bamba, bamba gyászvitéz... /Zsadon Andrea, Miller Lajos/, közben filmbejátszás: Zs. A. és M. L. jelmezben egy szalonban folytatja a dalt. 6. A zenekar játszik, közben filmbejátszás: Tánc egy parkban. 7. Az Orfeum tanyán... /Miller Lajos/, közben filmbejátszás: M. L. jelmezben folytatja a dalt, míg a tánckar lejt körülötte. 8. Ha megversz is, imádlak én... /Felföldi Anikó/, közben filmbejátszás: F. A. jelmezben szabadtéren folytatja a dalt, míg a tánckar lejt körülötte. 9. Ó lányka, te lányka, imádlak én... /Nagy János/ 10. Vilja, ó Vilja... /Kalmár Magda/, közben filmbejátszás: K. M. jelmezben egy ligetben folytatja a dalt. 11. Súgd meg... /Tiboldi Mária, Kovács József/, közben filmbejátszás: T. M. és K. J. jelmezben csónakázva folytatja a dalt. 12. Szép álom, szállj a szívembe... /Zsadon Andrea/ 13. Kérem, nézzen most rám... - Türelem, türelem /Lehoczky Zsuzsa, Németh Sándor/, közben filmbejátszás: L. Zs. és N. S. jelmezben lovaskocsin folytatj a dalt, a tánchoz belibben Kovács Zsuzsa és Farkas Bálint. 14. Szív, hogyan tudsz így tele lenni... /Kalmár Magda, Nagy János/, közben filmbejátszás: K. M. és N. J. jelmezben a parkban folytatja a dalt. Felv.dátuma: 1981.10.10 Szerkesztö: Csenterics Ágnes; Ruitner Sándor Koreg.: Széki József; Géczy Éva
Erre is szívesen emlékszem vissza: Szép a világ - Operetthangverseny Lehár Ferenc műveiből Rip.-müsorvez.: Antal Imre 1. A Fővárosi Operettszínház Zenekara játszik, vezényel Gyulai Gaál Ferenc, közben filmbejátszás: Tánc egy teraszon. Antal Imre műsorvezető a Fővárosi Operettszínház színpadáról köszönti a nézőket, majd Lehár Ferenc zeneszerzőről, az operettről, Lehár operettjeinek helyszíneiről, sikereiről beszél. 2. Vágyom egy nő után... /Kovács József/ 3. Ne félj, ne félj, bolond szívem... /Kovács Zsuzsa, Farkas Bálint/, közben filmbejátszás: K. Zs. és F. B. jelmezben szabadtéren folytatja a dalt, a tánchoz belibben Lehoczky Zsuzsa és Németh Sándor. 4. Olykor csodálkozom... /Tiboldi Mária/ 5. Bamba, bamba gyászvitéz... /Zsadon Andrea, Miller Lajos/, közben filmbejátszás: Zs. A. és M. L. jelmezben egy szalonban folytatja a dalt. 6. A zenekar játszik, közben filmbejátszás: Tánc egy parkban. 7. Az Orfeum tanyán... /Miller Lajos/, közben filmbejátszás: M. L. jelmezben folytatja a dalt, míg a tánckar lejt körülötte. 8. Ha megversz is, imádlak én... /Felföldi Anikó/, közben filmbejátszás: F. A. jelmezben szabadtéren folytatja a dalt, míg a tánckar lejt körülötte. 9. Ó lányka, te lányka, imádlak én... /Nagy János/ 10. Vilja, ó Vilja... /Kalmár Magda/, közben filmbejátszás: K. M. jelmezben egy ligetben folytatja a dalt. 11. Súgd meg... /Tiboldi Mária, Kovács József/, közben filmbejátszás: T. M. és K. J. jelmezben csónakázva folytatja a dalt. 12. Szép álom, szállj a szívembe... /Zsadon Andrea/ 13. Kérem, nézzen most rám... - Türelem, türelem /Lehoczky Zsuzsa, Németh Sándor/, közben filmbejátszás: L. Zs. és N. S. jelmezben lovaskocsin folytatj a dalt, a tánchoz belibben Kovács Zsuzsa és Farkas Bálint. 14. Szív, hogyan tudsz így tele lenni... /Kalmár Magda, Nagy János/, közben filmbejátszás: K. M. és N. J. jelmezben a parkban folytatja a dalt. Felv.dátuma: 1981.10.10 Szerkesztö: Csenterics Ágnes; Ruitner Sándor Koreg.: Széki József; Géczy Éva
689 Búbánat 2006-08-13 12:04:42
_Egy kis nosztalgia 1983-ból, a Pesti Vígadóban adott operettgáláról, melyen ott voltam és melyet a TV felvett. Sorozatcím: Bécsi vér 1. - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból Rip.müsorvez.: Antal Imre Tart.: Antal Imre műsorvezető köszönti a közönséget és a tévénézőket a Pesti Vigadó díszterméből, majd a bécsi operettekről, az operettszerzőkről beszél, aztán konferál. Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester. 1. Carl Zeller: A madarász - Postás Milka dala /Ötvös Csilla/. 2. Carl Zeller: A madarász - Ádám dala /Horváth Bálint/. 3. Johann Strauss: Kék Duna keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Pitti Katalin/. 4. Oscar Strauss: Legénybúcsú - Mi kell, szívem... /Leblanc Győző/. 5. Karl Millöcker: Dubarry - Mindegy nekem... /Kukely Júlia/. Antal Imre Ralph Benatzky, Robert Stolz és Leo Fall operettszerzőkről és operettjeikről beszél. 6. Ralph Benatzky: Fehér Ló - Hans dala /Ötvös Csaba/. 7. Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben - Kettős /Pitti Katalin, Leblanc Győző/. 8. Leo Fall: Madame Pompadour - Pompadour belépője /Kukely Júlia/. Antal Imre bekonferálja a következő számokat. 9. Karl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője /Igor Morozov oroszul/. 10. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Liza belépője /Dominique Lebrun franciául/. Bécsi vér 2. Antal Imre műsorvezető elmondja, hogy a Pesti Vigadóban megtartott Bécsi vér című hangverseny második részében ifj. Johann Strauss operettjeiből hallhatunk részleteket. Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester. 1. A denevér - Rosalinda dala /Dominique Lebrun németül/. 2. Egy éj Velencében - Gondola-dal /Horváth Bálint/. 3. Bécsi vér keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Ötvös Csilla/. Antal Imre bekonferálja A cigánybáró című operett öt részletét. 4. Toborzó /Ötvös Csaba/. 5. Saffi dala /Pitti Katalin/. 6. Barinkay belépője /Leblanc Győző/. 7. Zsupán dala /Igor Morozov oroszul/. 8. Ki esketett... /Kukely Júlia, Horváth Bálint/. Antal Imre konferál. 9. A denevér - a II. felvonás fináléja /Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Kukely Júlia, Horváth Bálint, Dominique Lebrun, Igor Morozov - a két vendégművész is magyarul énekel!/. Jó lenne, ha a TV archívumából előszednék ezt a kétrészes koncertet és újból leadnák!
_Egy kis nosztalgia 1983-ból, a Pesti Vígadóban adott operettgáláról, melyen ott voltam és melyet a TV felvett. Sorozatcím: Bécsi vér 1. - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból Rip.müsorvez.: Antal Imre Tart.: Antal Imre műsorvezető köszönti a közönséget és a tévénézőket a Pesti Vigadó díszterméből, majd a bécsi operettekről, az operettszerzőkről beszél, aztán konferál. Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester. 1. Carl Zeller: A madarász - Postás Milka dala /Ötvös Csilla/. 2. Carl Zeller: A madarász - Ádám dala /Horváth Bálint/. 3. Johann Strauss: Kék Duna keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Pitti Katalin/. 4. Oscar Strauss: Legénybúcsú - Mi kell, szívem... /Leblanc Győző/. 5. Karl Millöcker: Dubarry - Mindegy nekem... /Kukely Júlia/. Antal Imre Ralph Benatzky, Robert Stolz és Leo Fall operettszerzőkről és operettjeikről beszél. 6. Ralph Benatzky: Fehér Ló - Hans dala /Ötvös Csaba/. 7. Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben - Kettős /Pitti Katalin, Leblanc Győző/. 8. Leo Fall: Madame Pompadour - Pompadour belépője /Kukely Júlia/. Antal Imre bekonferálja a következő számokat. 9. Karl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője /Igor Morozov oroszul/. 10. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Liza belépője /Dominique Lebrun franciául/. Bécsi vér 2. Antal Imre műsorvezető elmondja, hogy a Pesti Vigadóban megtartott Bécsi vér című hangverseny második részében ifj. Johann Strauss operettjeiből hallhatunk részleteket. Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester. 1. A denevér - Rosalinda dala /Dominique Lebrun németül/. 2. Egy éj Velencében - Gondola-dal /Horváth Bálint/. 3. Bécsi vér keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Ötvös Csilla/. Antal Imre bekonferálja A cigánybáró című operett öt részletét. 4. Toborzó /Ötvös Csaba/. 5. Saffi dala /Pitti Katalin/. 6. Barinkay belépője /Leblanc Győző/. 7. Zsupán dala /Igor Morozov oroszul/. 8. Ki esketett... /Kukely Júlia, Horváth Bálint/. Antal Imre konferál. 9. A denevér - a II. felvonás fináléja /Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Kukely Júlia, Horváth Bálint, Dominique Lebrun, Igor Morozov - a két vendégművész is magyarul énekel!/. Jó lenne, ha a TV archívumából előszednék ezt a kétrészes koncertet és újból leadnák!
688 Búbánat 2006-08-11 15:34:31
„Végeztem” az EMI kiadásában megjelent Leo Fall-operett-lemezzel. Három operettjéből nyújt válogatást: Der Fidele Bauer (A kedélyes paraszt), Die Dollarprinzessin és Die rose von Stambul. Tehát adott az operett világának hangulatát meghatározó három kellék, mely a CD-n egymásba fonódik: az Alpok folklórja, az Új Világ meghódításának jellegzetes romantikája és a Kelet koloritja. Mindegyikből kapunk egy kis ízelítőt, amiért Fallt, a komponistát kell elsősorban dicsérnem. A neves zeneszerzőnek, ki Lehárnak, Stolznak, Oscar Strausnak volt a kortársa, viszonylag kevés földi év adatott meg, de életének 53 évéből így is vagy két és fél évtized a komponálás jegyében zajlott, és több darabja vitathatatlan világsikert aratott. Most az EMI jóvoltából egy olyan Fall-válogatással találkozhatunk a lemezen, mely bemutatja a neves operettszerző életművének egy korai, egy középső és egy kései szerzeményét, mely daraboknak legszebb részletei kerültek fel a korongra. Tipikus, sablonokra felépített történetek megzenésítései ezek. Az első kezdeti, ígéretes kompozíciónak a története vidám, kedélyes, hangulatos alpesi tájakon játszódik. A második operett az amerikai századelő rideg, számító üzleti filozófiája és az Európából bevándorolt elszegényedett, de leleményes, arisztokra származású bevándorlók furfangja közti összecsapásra van kihegyezve. S végül ott van a titokzatos, bűvös, varázsos, csábos, mesebeli Kelet, a maga különleges koloritjával. Ezek a színek, hangulatok a zenében is kifejezésre jutnak, függetlenül attól, hogy a zeneszerző éppen keringőt, indulót vagy más, táncos léptékű zenéket komponált a három különböző történethez. Az eredeti librettókat nem ismerem, magyarul is csak a Sztambul rózsa meséjét, ahogyan a zenei anyagokból is ez utóbbi volt csak ismert számomra. Pontosan ez a tény csábított arra, hogy megvegyem ezt a lemezt, amit nem bántam meg. Megismertem a műveket, és leszögezhetem a következőket: A kedélyes paraszt, ami csaknem Lehár Vig özvegyével egyidőben keletkezett, az operett fejlődésében semmi újat nem hozott (ellentétben Lehár remekével), szép tiroli, jódlizós zenék (ilyeneket írt tucat számra Robert Stolz, Ziehrer, Benatzky és mások), táncos ritmusú vidám kettősök, kórusok, indulók – mely zenék magán viselik még a komponista katona-karmester korszakának ismérveit. A Dollárhercegnő sztorijáról már tettem említést, természetesen a gazdag bankár papa elkényeztetett de azért öntudatos és magénak való eszes lánykája és a belehabarodott elszegényedett, de tettre kész angol nemes ifjú boldogsága a darab végére beteljesedik, az akadályokat görgető papák ellenkezése dacára a révbe jutnak. A zenéje egészen más az előző darabéhoz képest: itt dominálnak a keringők, egymást követik a komoly, érzelemdús áriák meg a vidám „csacsi”kettősök (amelyek mégsem hordozzák azt a fajta nemes melodikusságot, mint amit mondjuk Jacobi Leányvására zenei anyagában megfigyelhetünk - pedig mindkét operett közel egyidőben keletkezett és hasonló témát dolgozott fel.) A lemezen utolsóként szereplő alkotás a Sztambul rózsája történetét már jól ismertem, a zenéjét nem különben, hiszen a Rádió Dalszínháza annak idején (a hatvanas évek elején) a mű keresztmetszetét összekötő dialógusokkal, prózai betétekkel, magyar nyelven, a 6-os stúdióban felvette. Ebben olyan nagyszerű hazai énekesek működtek közre a főbb szerepekben, mint Ilosfalyv Róbert, László Margit, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád. A darab cselekménye szintén a két évszázad fordulóján játszódik. Ebben a librettóban a török hagyomány és a maradi gondolkodás ütközik az európai – svájci „civilizált” világban élő emberek kultúrájával (kissé A mosoly országának osztrák-magyar monarchikus világképe és a Kínai császárság mandarin hivatalnok- réteg közötti ellentétek kidomborítása mintájára). Mindez körítve egy török miniszter fiának, az inkognítóját féltve őrző titokzatos Ahmed beynek (ki nem más, mint egy svájci illetőségű költő) egy török pasa leánya, Kondja Gül iránt érzett viszonzatlan szerelemmel; persze aztán a történet folyamán a lány, aki titkon a sosem látott rajongott költőbe szerelemes, és csökönyösen nemet mond a papa által Ahmeddel forszírozott házasságnak, kideríti az igazságot, s miután s lepel lehullt, még egy kis bonyodalmat beleszőtt a librettóba a szerző: a bey-költő, miután kiderült róla az igazság, a lány unszolása ellenére még kéreti magát, míg aztán végre megadja magát és bekövetkezik a boldog happy and. Kétségtelen, a három Fall-operett közül ez a legérettebb mű, a zenében minden szépség, érzelem, feszültség benne van, amint egy nagyoperetthez illik. Ahmed románca az első felvonásból, Ahmed keringő dala a második felvonásból, Ahmed és Kondja két nagy szerelmi kettőse a második felvonásból, egy másik Ahmed-dal a harmadik felvonásból, de a mindhárom felvonásban található vidám-kettősök is mind-mind a tapasztalt mester nagy mesterségbeli tudását dicséri. Ebben az operettben már vannak fütyülhető, dúdolható slágerszámok is. És az a bizonyos keleties kolorit az operett zenéjében, hangulatában, atmoszférájában itt ugyanúgy jelentőséggel bír, mint a már említett Mosoly országa Lehár-dalműben. Kár, hogy ez a lemez vagy egy második CD nem tartalmaz további részleteket egyéb Fall- művekből, hiszen pl. a Spanyol csalogány vagy az Elvált asszony, de még inkább, az életmű csúcsának tekinthető Madam Pompadour, melyet a szerzője halála évében mutattak be először, már tényleg világra szóló sikert jelentett. Összefoglalva, jó kis kiadvány ez a lemez. Hiánypótló. És a közreműködő énekesek a hatvanas évek elejéről jól ismert művészek, akik közül ki kell emelnem Fritz Wunderlichet, ki az első és a harmadik operett tenor főszerepét énekli ragyogóan. És örömmel fedeztem fel a magyar Barabás Sáry nevét a szereposztásban, aki szép szopránjával a Die Dollarprinzessin Alice szólamát abszolválta. Nem kevésbé kell méltatnom Melitta Muszelít, kit pedig Die rose von Stambul női főszerepében nyújtott emlékezetes hangi produkciót. A hatvanas években elején rögzített stúdiófelvételeken a Symphonie-Orchester Graunke és a Bayerische Staatsorchester működött közre Carl Michalski és Hans Moltkau vezényletével. EMI, 2002, 1 CD, 70:47 perc
„Végeztem” az EMI kiadásában megjelent Leo Fall-operett-lemezzel. Három operettjéből nyújt válogatást: Der Fidele Bauer (A kedélyes paraszt), Die Dollarprinzessin és Die rose von Stambul. Tehát adott az operett világának hangulatát meghatározó három kellék, mely a CD-n egymásba fonódik: az Alpok folklórja, az Új Világ meghódításának jellegzetes romantikája és a Kelet koloritja. Mindegyikből kapunk egy kis ízelítőt, amiért Fallt, a komponistát kell elsősorban dicsérnem. A neves zeneszerzőnek, ki Lehárnak, Stolznak, Oscar Strausnak volt a kortársa, viszonylag kevés földi év adatott meg, de életének 53 évéből így is vagy két és fél évtized a komponálás jegyében zajlott, és több darabja vitathatatlan világsikert aratott. Most az EMI jóvoltából egy olyan Fall-válogatással találkozhatunk a lemezen, mely bemutatja a neves operettszerző életművének egy korai, egy középső és egy kései szerzeményét, mely daraboknak legszebb részletei kerültek fel a korongra. Tipikus, sablonokra felépített történetek megzenésítései ezek. Az első kezdeti, ígéretes kompozíciónak a története vidám, kedélyes, hangulatos alpesi tájakon játszódik. A második operett az amerikai századelő rideg, számító üzleti filozófiája és az Európából bevándorolt elszegényedett, de leleményes, arisztokra származású bevándorlók furfangja közti összecsapásra van kihegyezve. S végül ott van a titokzatos, bűvös, varázsos, csábos, mesebeli Kelet, a maga különleges koloritjával. Ezek a színek, hangulatok a zenében is kifejezésre jutnak, függetlenül attól, hogy a zeneszerző éppen keringőt, indulót vagy más, táncos léptékű zenéket komponált a három különböző történethez. Az eredeti librettókat nem ismerem, magyarul is csak a Sztambul rózsa meséjét, ahogyan a zenei anyagokból is ez utóbbi volt csak ismert számomra. Pontosan ez a tény csábított arra, hogy megvegyem ezt a lemezt, amit nem bántam meg. Megismertem a műveket, és leszögezhetem a következőket: A kedélyes paraszt, ami csaknem Lehár Vig özvegyével egyidőben keletkezett, az operett fejlődésében semmi újat nem hozott (ellentétben Lehár remekével), szép tiroli, jódlizós zenék (ilyeneket írt tucat számra Robert Stolz, Ziehrer, Benatzky és mások), táncos ritmusú vidám kettősök, kórusok, indulók – mely zenék magán viselik még a komponista katona-karmester korszakának ismérveit. A Dollárhercegnő sztorijáról már tettem említést, természetesen a gazdag bankár papa elkényeztetett de azért öntudatos és magénak való eszes lánykája és a belehabarodott elszegényedett, de tettre kész angol nemes ifjú boldogsága a darab végére beteljesedik, az akadályokat görgető papák ellenkezése dacára a révbe jutnak. A zenéje egészen más az előző darabéhoz képest: itt dominálnak a keringők, egymást követik a komoly, érzelemdús áriák meg a vidám „csacsi”kettősök (amelyek mégsem hordozzák azt a fajta nemes melodikusságot, mint amit mondjuk Jacobi Leányvására zenei anyagában megfigyelhetünk - pedig mindkét operett közel egyidőben keletkezett és hasonló témát dolgozott fel.) A lemezen utolsóként szereplő alkotás a Sztambul rózsája történetét már jól ismertem, a zenéjét nem különben, hiszen a Rádió Dalszínháza annak idején (a hatvanas évek elején) a mű keresztmetszetét összekötő dialógusokkal, prózai betétekkel, magyar nyelven, a 6-os stúdióban felvette. Ebben olyan nagyszerű hazai énekesek működtek közre a főbb szerepekben, mint Ilosfalyv Róbert, László Margit, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád. A darab cselekménye szintén a két évszázad fordulóján játszódik. Ebben a librettóban a török hagyomány és a maradi gondolkodás ütközik az európai – svájci „civilizált” világban élő emberek kultúrájával (kissé A mosoly országának osztrák-magyar monarchikus világképe és a Kínai császárság mandarin hivatalnok- réteg közötti ellentétek kidomborítása mintájára). Mindez körítve egy török miniszter fiának, az inkognítóját féltve őrző titokzatos Ahmed beynek (ki nem más, mint egy svájci illetőségű költő) egy török pasa leánya, Kondja Gül iránt érzett viszonzatlan szerelemmel; persze aztán a történet folyamán a lány, aki titkon a sosem látott rajongott költőbe szerelemes, és csökönyösen nemet mond a papa által Ahmeddel forszírozott házasságnak, kideríti az igazságot, s miután s lepel lehullt, még egy kis bonyodalmat beleszőtt a librettóba a szerző: a bey-költő, miután kiderült róla az igazság, a lány unszolása ellenére még kéreti magát, míg aztán végre megadja magát és bekövetkezik a boldog happy and. Kétségtelen, a három Fall-operett közül ez a legérettebb mű, a zenében minden szépség, érzelem, feszültség benne van, amint egy nagyoperetthez illik. Ahmed románca az első felvonásból, Ahmed keringő dala a második felvonásból, Ahmed és Kondja két nagy szerelmi kettőse a második felvonásból, egy másik Ahmed-dal a harmadik felvonásból, de a mindhárom felvonásban található vidám-kettősök is mind-mind a tapasztalt mester nagy mesterségbeli tudását dicséri. Ebben az operettben már vannak fütyülhető, dúdolható slágerszámok is. És az a bizonyos keleties kolorit az operett zenéjében, hangulatában, atmoszférájában itt ugyanúgy jelentőséggel bír, mint a már említett Mosoly országa Lehár-dalműben. Kár, hogy ez a lemez vagy egy második CD nem tartalmaz további részleteket egyéb Fall- művekből, hiszen pl. a Spanyol csalogány vagy az Elvált asszony, de még inkább, az életmű csúcsának tekinthető Madam Pompadour, melyet a szerzője halála évében mutattak be először, már tényleg világra szóló sikert jelentett. Összefoglalva, jó kis kiadvány ez a lemez. Hiánypótló. És a közreműködő énekesek a hatvanas évek elejéről jól ismert művészek, akik közül ki kell emelnem Fritz Wunderlichet, ki az első és a harmadik operett tenor főszerepét énekli ragyogóan. És örömmel fedeztem fel a magyar Barabás Sáry nevét a szereposztásban, aki szép szopránjával a Die Dollarprinzessin Alice szólamát abszolválta. Nem kevésbé kell méltatnom Melitta Muszelít, kit pedig Die rose von Stambul női főszerepében nyújtott emlékezetes hangi produkciót. A hatvanas években elején rögzített stúdiófelvételeken a Symphonie-Orchester Graunke és a Bayerische Staatsorchester működött közre Carl Michalski és Hans Moltkau vezényletével. EMI, 2002, 1 CD, 70:47 perc
687 Búbánat 2006-08-10 10:28:50 [Válasz erre: 654 Búbánat 2006-08-06 15:28:55]
Tegnap este Udvardy Tibor volt a \"főszereplője\" az Operasztárok operett álarcban c. esti összeállításnak a Petőfi adón. Felváltva követték egymást a leghíresebb operaszerepek (Lenszkíj áriája az Anyeginből, Poldini Ede Farsangi lakodalmából Kálmán diák dala, Rimszkij-Korszakov Szadkójából a hindu-dal, Bajazzók zárójelenete: Udvardy partnerei Orosz Júlia, Réti József, Radnay György, Bende Zsolt, a Traviatából a bordal Udvardy és Orosz Júlia kettősében, Simon Albert vezényelt) és az operett részletek. Udvardy Tibor - tudjuk róla - már Lehárhoz fűződő személyes kapcsolata okán is, az operahősök megformálása mellett igazi operett-bonvivánként is tündökölt-ragyogott, mint azt a sok-sok vele készült rádiós operettfelvétel bizonyítja. Ruitner Sándor összekötő szövege a sorozat korábbi adásaihoz hasonlóan (legutóbb Gyurkovics Mária művészete állt a középpontban) ezúttal is jól, találóan fogalmazza meg azt, miben is áll Udvardy Tibor utánozhatatlan művészetének a lényege, hogyan tudta kamatoztatni ezt a talentumot a komoly és a könnyű múzsa oltárán, a szerepformálása - legyen az színpadon vagy a stúdió mikrofonja előtt - miért ragadja meg azonnal és önkéntelenül az átlagos hallgatót-nézőt, zenebarátot. A zenei illusztrációk operett részében - a Dalszínházban készült teljes felvételekből válogatva - Udvardy Tibor előadásában először a talán leghíresebb Lehár-operettből, A víg özvegyből csendültek fel részletek: Daniló híres belépője, majd Házy Erzsébettel közös varázslatos szerelmi kettősük: \" Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress…\". Ezt követte egy gyönyörű jelenetet Kacsóh Pongrácz Rákóczi c. daljátékából: a \"Rákóczi megtérése…\" , valamint még két Lehár-operett részlet következett: A Cárevicsből a Volga-dal (ennél szebben én még senkitől nem hallottam megszólaltatni ezt a sláger áriát, pedig igen sokan lemezre énekelték!) és az ugyancsak utolérhetetlen eleganciáról és stílusismeretről tanúskodó \"Kicsikém, ne tétovázz…\" kezdetű népszerű ária a Frasquitából. Udvardy Tibortól már nem először hallgattam meg ezeket a gyönyörűen megszólaltatott opera-és operett-részleteket, de lehetetlen megunni és betelni velük! Minden ismétlésükkor, újrahallgatásukkor az újdonság erejével hatnak, s ejtenek rabul és kerítenek hatalmukba. Udvardyt színpadi szerepeiben sajnos csak az aktív énekesi pálya vége felé, úgy a hatvanas évek közepétől élvezhettem, ám hangja még idősebb korában is a régi fényében pompázott. Alakítása, szerepformálása így is a bűvkörébe vont, egyéniségének kisugárzása, vonzása ellenállhatatlanul áttörte a színpad és a nézőtéren helyet foglalók közötti képletes korlátot. Mily szerencse, hogy a rádió és a lemezek - és még a TV-felvételek - révén, a közvetítésükkel, közel juthat hozzánk zengő orgánuma, felidéződik arca, alakja; amikor a sok-sok opera-és operettfigura bőrébe belebújva az ő bámulatosan szép érces, hősies - szomorú vagy éppen diadalittas érzéseket, érzelmeket kifejező - hangja megszólal a rádióban, TV-ben vagy lemezeken, szinte ámulatba kerülünk, hogy létezik ez? Számomra ő nem halt meg, a felvételei által - hála Istennek, gazdag a diszkográfia - ma is köztünk meg bennem él. Eszmény- és példakép. A sok kitűnő, kiváló magyar tenoristák közül fachjában számomra vitathatatlanul ő volt a legnagyobb!
Tegnap este Udvardy Tibor volt a \"főszereplője\" az Operasztárok operett álarcban c. esti összeállításnak a Petőfi adón. Felváltva követték egymást a leghíresebb operaszerepek (Lenszkíj áriája az Anyeginből, Poldini Ede Farsangi lakodalmából Kálmán diák dala, Rimszkij-Korszakov Szadkójából a hindu-dal, Bajazzók zárójelenete: Udvardy partnerei Orosz Júlia, Réti József, Radnay György, Bende Zsolt, a Traviatából a bordal Udvardy és Orosz Júlia kettősében, Simon Albert vezényelt) és az operett részletek. Udvardy Tibor - tudjuk róla - már Lehárhoz fűződő személyes kapcsolata okán is, az operahősök megformálása mellett igazi operett-bonvivánként is tündökölt-ragyogott, mint azt a sok-sok vele készült rádiós operettfelvétel bizonyítja. Ruitner Sándor összekötő szövege a sorozat korábbi adásaihoz hasonlóan (legutóbb Gyurkovics Mária művészete állt a középpontban) ezúttal is jól, találóan fogalmazza meg azt, miben is áll Udvardy Tibor utánozhatatlan művészetének a lényege, hogyan tudta kamatoztatni ezt a talentumot a komoly és a könnyű múzsa oltárán, a szerepformálása - legyen az színpadon vagy a stúdió mikrofonja előtt - miért ragadja meg azonnal és önkéntelenül az átlagos hallgatót-nézőt, zenebarátot. A zenei illusztrációk operett részében - a Dalszínházban készült teljes felvételekből válogatva - Udvardy Tibor előadásában először a talán leghíresebb Lehár-operettből, A víg özvegyből csendültek fel részletek: Daniló híres belépője, majd Házy Erzsébettel közös varázslatos szerelmi kettősük: \" Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress…\". Ezt követte egy gyönyörű jelenetet Kacsóh Pongrácz Rákóczi c. daljátékából: a \"Rákóczi megtérése…\" , valamint még két Lehár-operett részlet következett: A Cárevicsből a Volga-dal (ennél szebben én még senkitől nem hallottam megszólaltatni ezt a sláger áriát, pedig igen sokan lemezre énekelték!) és az ugyancsak utolérhetetlen eleganciáról és stílusismeretről tanúskodó \"Kicsikém, ne tétovázz…\" kezdetű népszerű ária a Frasquitából. Udvardy Tibortól már nem először hallgattam meg ezeket a gyönyörűen megszólaltatott opera-és operett-részleteket, de lehetetlen megunni és betelni velük! Minden ismétlésükkor, újrahallgatásukkor az újdonság erejével hatnak, s ejtenek rabul és kerítenek hatalmukba. Udvardyt színpadi szerepeiben sajnos csak az aktív énekesi pálya vége felé, úgy a hatvanas évek közepétől élvezhettem, ám hangja még idősebb korában is a régi fényében pompázott. Alakítása, szerepformálása így is a bűvkörébe vont, egyéniségének kisugárzása, vonzása ellenállhatatlanul áttörte a színpad és a nézőtéren helyet foglalók közötti képletes korlátot. Mily szerencse, hogy a rádió és a lemezek - és még a TV-felvételek - révén, a közvetítésükkel, közel juthat hozzánk zengő orgánuma, felidéződik arca, alakja; amikor a sok-sok opera-és operettfigura bőrébe belebújva az ő bámulatosan szép érces, hősies - szomorú vagy éppen diadalittas érzéseket, érzelmeket kifejező - hangja megszólal a rádióban, TV-ben vagy lemezeken, szinte ámulatba kerülünk, hogy létezik ez? Számomra ő nem halt meg, a felvételei által - hála Istennek, gazdag a diszkográfia - ma is köztünk meg bennem él. Eszmény- és példakép. A sok kitűnő, kiváló magyar tenoristák közül fachjában számomra vitathatatlanul ő volt a legnagyobb!
686 bemaria 2006-08-08 19:05:09 [Válasz erre: 685 Búbánat 2006-08-08 19:01:10]
Érdemes! Csak kevés a választék! nekem ezek már megvannak!
Érdemes! Csak kevés a választék! nekem ezek már megvannak!
685 Búbánat 2006-08-08 19:01:10 [Válasz erre: 683 bemaria 2006-08-08 16:58:44]
A Csárdáskirálynő és a Bob herceg DVD-ket a Rózsavölgyiben legalább ezer Ft-tal többért láttam a napokban. Érdemes ezek szerint itt kedvünkre böngészni!
A Csárdáskirálynő és a Bob herceg DVD-ket a Rózsavölgyiben legalább ezer Ft-tal többért láttam a napokban. Érdemes ezek szerint itt kedvünkre böngészni!
684 bemaria 2006-08-08 16:59:57
Na nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de a zenés VHS-ek között nézzétek!
Na nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de a zenés VHS-ek között nézzétek!
683 bemaria 2006-08-08 16:58:44
[url]http://mokep.vasarlas.origo.hu/lista.vm;jsessionid=31F47D966CFDB4C4CE6BFA9692088A68?cid=019019&pageNum=1&siteNum=1;ezt[/url]most találtam! Operett videókazetták csak 600 Ft-ért! Ez hihetetlen! Tavaly a többszöröséért rendeltem meg ezeket!
[url]http://mokep.vasarlas.origo.hu/lista.vm;jsessionid=31F47D966CFDB4C4CE6BFA9692088A68?cid=019019&pageNum=1&siteNum=1;ezt[/url]most találtam! Operett videókazetták csak 600 Ft-ért! Ez hihetetlen! Tavaly a többszöröséért rendeltem meg ezeket!
682 bemaria 2006-08-08 09:02:46
Vagy Pécsett, vagy Egerben, de mindenképpen megnézem a Luxemburg grófját a következő évadban! És akkor még ott lesz a mörbischi előadás meg a cpo DVD! Szóval akár több változatban is megnézhetem végre egyik kedvenc operettemet! Hurrá!
Vagy Pécsett, vagy Egerben, de mindenképpen megnézem a Luxemburg grófját a következő évadban! És akkor még ott lesz a mörbischi előadás meg a cpo DVD! Szóval akár több változatban is megnézhetem végre egyik kedvenc operettemet! Hurrá!
681 Búbánat 2006-08-08 00:01:27 [Válasz erre: 680 sulphur 2006-08-07 23:53:22]
Szerintem ez jó ajánló levél. Hát majd visszatérek rá. Jó éjt!
Szerintem ez jó ajánló levél. Hát majd visszatérek rá. Jó éjt!
680 sulphur 2006-08-07 23:53:22 [Válasz erre: 678 Búbánat 2006-08-07 23:41:14]
A denevérre:) Lesznyák-Csengeri szereposztással. Ugyanezt tudom ajánlani a Luxemburghoz.
A denevérre:) Lesznyák-Csengeri szereposztással. Ugyanezt tudom ajánlani a Luxemburghoz.
679 Búbánat 2006-08-07 23:43:23 [Válasz erre: 677 sulphur 2006-08-07 23:39:11]
Na, ezt kellene valahogyan felhajkurászni - valaki bennfentes révén!
Na, ezt kellene valahogyan felhajkurászni - valaki bennfentes révén!
678 Búbánat 2006-08-07 23:41:14 [Válasz erre: 675 sulphur 2006-08-07 23:17:25]
Értem. Nevét megjegyzem, lehet, hogy a következő évadban a Luxemburg grófjában is játszik? Ugyanis tervezem, hogy amennyiben meg tudom szervezni, Pécsre látogatnék, az egyik előadásra. Persze, nem kötöm ki magamnak, hogy csak ezzel vagy csak azzal nézem meg. Aztán még bőséges idő van addig. PÉcs városáról amúgy sok szép emlék idéződik fel bennem, szeretetteljes emlékek törnek elő, ha rá gondolok; itt az ideje, hogy a Pécsi Nemzeti Színházba végre valahára elzarándokoljak: s mire, mint egy Lehárra?...
Értem. Nevét megjegyzem, lehet, hogy a következő évadban a Luxemburg grófjában is játszik? Ugyanis tervezem, hogy amennyiben meg tudom szervezni, Pécsre látogatnék, az egyik előadásra. Persze, nem kötöm ki magamnak, hogy csak ezzel vagy csak azzal nézem meg. Aztán még bőséges idő van addig. PÉcs városáról amúgy sok szép emlék idéződik fel bennem, szeretetteljes emlékek törnek elő, ha rá gondolok; itt az ideje, hogy a Pécsi Nemzeti Színházba végre valahára elzarándokoljak: s mire, mint egy Lehárra?...
677 sulphur 2006-08-07 23:39:11 [Válasz erre: 676 Búbánat 2006-08-07 23:31:54]
Akkor ezek szerint jól félreértettük egymást:) Nagyon örülnék, ha lenne pécsi felvétel, de szerintem lehetetlen hozzájutni. A színháznak biztosan van, meg talán a színészeknek is.
Akkor ezek szerint jól félreértettük egymást:) Nagyon örülnék, ha lenne pécsi felvétel, de szerintem lehetetlen hozzájutni. A színháznak biztosan van, meg talán a színészeknek is.
676 Búbánat 2006-08-07 23:31:54 [Válasz erre: 674 sulphur 2006-08-07 23:16:30]
Én eredetileg azt kérdeztem, hogy mikor ment az a pécsi produkció, később pedig azt, hogy kikkel; a videó felvétel kérdésem pedig szintén a pécsi előadásra vonatkozott. Most kaptam meg a harmadik kérdésemre a választ. Köszönöm.
Én eredetileg azt kérdeztem, hogy mikor ment az a pécsi produkció, később pedig azt, hogy kikkel; a videó felvétel kérdésem pedig szintén a pécsi előadásra vonatkozott. Most kaptam meg a harmadik kérdésemre a választ. Köszönöm.
675 sulphur 2006-08-07 23:17:25 [Válasz erre: 673 Búbánat 2006-08-07 23:07:00]
Ő pécsi, legalábbis itt játszik, főleg musical szerepeket kap, de játszott itt Csókos asszonyban és A víg özvegyben is.
Ő pécsi, legalábbis itt játszik, főleg musical szerepeket kap, de játszott itt Csókos asszonyban és A víg özvegyben is.
674 sulphur 2006-08-07 23:16:30 [Válasz erre: 672 Búbánat 2006-08-07 23:05:12]
Mért én mi vagyok?:D A csonka az a tv felvétel. A pécsi nincs meg. Olyat biztos nehezebb lenne szerezni, mint egy felvételt, amit a tv-ben adtak le. Az M1 adta le még pár éve, és onnan vettem fel.
Mért én mi vagyok?:D A csonka az a tv felvétel. A pécsi nincs meg. Olyat biztos nehezebb lenne szerezni, mint egy felvételt, amit a tv-ben adtak le. Az M1 adta le még pár éve, és onnan vettem fel.
673 Búbánat 2006-08-07 23:07:00 [Válasz erre: 663 sulphur 2006-08-07 22:35:15]
Gregorovics Tamás nevét most hallom először. Róla mit kell(ene) tudnom? Hol játszik, milyen szerepeket alakított?
Gregorovics Tamás nevét most hallom először. Róla mit kell(ene) tudnom? Hol játszik, milyen szerepeket alakított?
672 Búbánat 2006-08-07 23:05:12 [Válasz erre: 667 sulphur 2006-08-07 22:48:46]
\"Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dénes Judit, Antal Imre.\" A szövegkörnyezet alapján úgy értettem, hogy a csonka pécsi előadás szereplőit soroltad fel! Ugyanis erre kérdeztem rá. Számomra nem volt egyértelmű a válaszod. Bemaria azonnal kapcsolt, hiába, a \"fehérnépek\" agya előbbre jár... Most már akkor minden világos. Legalábbis, remélem.
\"Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dénes Judit, Antal Imre.\" A szövegkörnyezet alapján úgy értettem, hogy a csonka pécsi előadás szereplőit soroltad fel! Ugyanis erre kérdeztem rá. Számomra nem volt egyértelmű a válaszod. Bemaria azonnal kapcsolt, hiába, a \"fehérnépek\" agya előbbre jár... Most már akkor minden világos. Legalábbis, remélem.
671 sulphur 2006-08-07 22:54:41 [Válasz erre: 670 bemaria 2006-08-07 22:49:59]
igen, hogy sajnos kiszorította az információkat a fejemből és elfelejtettem kik voltak:)
igen, hogy sajnos kiszorította az információkat a fejemből és elfelejtettem kik voltak:)
669 sulphur 2006-08-07 22:49:26 [Válasz erre: 664 bemaria 2006-08-07 22:35:53]
hát igen, sajnos:) az volt azt hiszem az első operett szerepe.
hát igen, sajnos:) az volt azt hiszem az első operett szerepe.
668 bemaria 2006-08-07 22:48:47 [Válasz erre: 665 Búbánat 2006-08-07 22:38:10]
Arról beszélt, amit a tévében látott.
Arról beszélt, amit a tévében látott.
666 Búbánat 2006-08-07 22:41:34
666
666
665 Búbánat 2006-08-07 22:38:10 [Válasz erre: 663 sulphur 2006-08-07 22:35:15]
Most nem tudom, miről beszélünk; előbb soroltad fel a szereposztást, ami megegyezik a pestiével...
Most nem tudom, miről beszélünk; előbb soroltad fel a szereposztást, ami megegyezik a pestiével...
663 sulphur 2006-08-07 22:35:15 [Válasz erre: 662 Búbánat 2006-08-07 22:33:32]
Dehogy! Nálunk teljesen más szereposztással ment. ott viszont érdekes módon csak a Danilókat tudom, Gregorovics Tamás és Csengeri Attila.
Dehogy! Nálunk teljesen más szereposztással ment. ott viszont érdekes módon csak a Danilókat tudom, Gregorovics Tamás és Csengeri Attila.
