https://www.youtube.com/watch?v=mfZkEiGLvfk

Ez igazi trianon operett dal. Lesz e úgy, mint valamikor rég...

A Csókolj meg Katám az megbukott? Úgy tudom többször is feltették, és másodszor már siker volt.

Nemrég feltettek egy 56-os musicalt, és hát az is nagyot bukott Kocsák Tibor: Lady Budapest címmel.

A Szörényi Levente István királya az viszont továbbra is sláger marad.

Az Ábrahám Pál: Viktóriába is nyilván bele fog kerülni Trianon, úgy is az I. világháború után játszódik.

A Mohács 1526 az mi akar lenni? Még a szerzője se tudom ki.....

A Kálmán Imre: Csárdáskirálynőt is a magyar érzés miatt muszáj lesz visszahozni új feldolgozásban.

És hát Kacsoh Pongrác János vitéze is a nemzeti sorstragédia része, ugye szegény Iluskát megöli a gonosz mostoha és Jancsi utána meg Bagóval a mennybe, de végül Iluska és a Tündérek se kellenek Jancsinak, hanem inkább visszatér szülőfalujába...

Természetesen tiszteletben tartom a véleményét. De az Ön által említett Csókolj meg Katám, már évtizedekkel ezelőtt - még Alfonzóval is - bukott meg az Operettszínházban.

Azon el lehet meditálni, hogy az Operettszínház erősíti-e a musical vonalat, mintegy konkurrenciája a Madách Színháznak, vagy az egyedi, csak egyetlen döntően operettet játszó színház marad.

De ez a kérdés már eldőlt, a következő évadtól úgyis a nemzeti és nagyvilági sorstragédiák, rendszerbukások, rendszerváltások zenei feldolgozásait fogjuk látni és hallani.

Szerintem pedig jó, hogy feltették, bár még nem láttam, de ez egy nemzetközileg jegyzett darab. A magyar musical választék elég szegényes nemzetközi téren. A Cole Porter: Csókolj meg Katát és a  Cy Coleman Sweet charity-t is hiányolom a magyar repertoárból, azok párszor már mentek, de rég, viszont ez a Carousel még szerintem soha, még a fő dala sem. A Turay Ida Színház feltette a Vértestvéreket és az Irma te Édest, és milyen jó ötlet volt tőlük, akár a Hello Dolly vagy most a Cabaret, bár utóbbit csak a városmajorin láttam, a másik három darab remek volt a kisszínházban. Jöhetne még Webbertől a Starlight Express vagy akár Sunset Boulvard.

Nemrég láttam a Queen musicalt is, We will rock you a címe, a zene persze remek volt meg az éneklés is, bár elég bugyuta volt hozzá a futurisztikus libretto.

A Liliom az most került repertoárra a Vígszínházban és ott úgy nézem jó a jegyeladása.

Az interjú alanya nem azonos nálánál jelentősen idősebb Laki Péterrel, nemzetközi hírű zenetörténésszel, akinek Bartók-kötetét a szakma általános elismeréssel fogadta...

Ebben a helyzetben csak Hegedűs Géza író közismert példáját tudom javasolni, aki levélben fordult a nevét viselő, s egyre ismertebb ifjú színinövendékhez. A levélben gratulált egyre növekvő sikereihez, majd megkérdezte, hogy mit kezdjen a hozzá nagy számban érkező szerelmes levelekkel?

Az ifjú színész, onnantól Hegedűs D. Géza tudta a megoldást...

Mai Operettszínház hírlevél alapján, idézem:

Sajnos még az előző színházi vezetés abszolút hibája volt a Carousel-Liliom repertoárba vétele. Látható, hogy a prózai eredetit jelenleg játszó Vígszínház is rendszeresen a Ma este Színház 50%-os kínálatában szerepelteti. Az 1945-ben keletkezett musical dalai az elmúlt, több, mint 70 év alatt pedig nem épültek be az ilyen jellegű magyar zenei életbe. Ezekből már levonhatók lettek volna bizonyos következtetések a bemutató életképességére vonatkozóan.

Laki Péter: „Lehet a szerepkörök közt átjárás”

Papageno.hu - 2019. május 10., Papp Timea

Laki Péter a XI. Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekversenyen a bonvivánok között az első helyen végzett – Ninh Duc Huan Longgal megosztva –, és elnyerte a közönségdíjat is. A Budapesti Operettszínház fiatal tehetségével a versenyen szerzett élmények és tapasztalatok mellett a bonviván és a táncos komikus szerepkörök közötti váltás lehetőségéről, határok feszegetéséről, önazonosságról és természetesen az előtte álló feladatokról is beszélgettünk.

Múltidézés

Operett - Húsvét

A Fővárosi Operett Színház vendégjátéka a Budapest Kongresszusi Központban,

1986. március 30-án, vasárnap fél 3-kor és 7-kor, 31-én, hétfőn fél 3-kor és 7-kor

J. Strauss, Millöcker, Suppé, Offenbach, FalI és Lehár műveiből

Közreműködnek:

DECSI ÁGNES, DOMONKOS ZSUZSA, GALLAY JUDIT, KARÁDI JUDIT, KOVÁCS BRIGITTA, MEDGYESI MÁRIA, NÉMETH MARIKA,  OSZVALD MARIKA, ZSADON ANDREA, BENKÓCZY ZOLTÁN, FARKAS BÁLINT, GÁRDAY GÁBOR, JANKOVITS JÓZSEF, MARIK PÉTER,  NÉMETH SÁNDOR (30-án), SZOLNOKI TIBOR, VIRÁGH JÓZSEF

A MAGYAR NÉPHADSEREG MÜVÉSZEGYŰTTESÉNEK SZIMFONIKUS ZENEKARA

VEZÉNYEL: MAKLÁRY LÁSZLÓ

 RENDEZTE: HORVÁTH ZOLTÁN

https://operavision.eu/en/library/performances/operas/roxy-und-ihr-wunderteam

Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettjének német verziója megtekinthető teljes egészében a Komische Oper Berlin előadása, egészen 2019. augusztus 30-ig az alábbi linken.Roxy und ihr Wunderteam a német verzió címe.

Minden kommentár nélkül idézek néhány mondatot a Budapesti Operettszínház Főigazgatója, Kiss B. Attila Úr, 2019/2020-as évad bérleti felhívást ismertető előszavából: (A teljes szöveg a következő honlapon olvasható: http://operett.hu/file/egyeb/berleti_2019_nezo.pdf)

„Tisztelt Nézőink!

Azt vállaltam, hogy irányításom alatt a Budapesti Operettszínház nemzeti dalszínházzá válik. Ez azt jelenti, hogy a mindannyiunk számára fontos témákat körüljárva felejthetetlen, nagyszerű zenés színházi élményeket nyújtva a klasszikus polgári értékrendet közvetítjük közönségünk felé.

Kacsóh Pongrác daljátéka igazán nagyszerű lehetőséget kínál az Operettszínház új karaktere, no és persze a magyar huszárvirtus bemutatására.

A tavaszi idény kortárs ősbemutatóval, egy rockmusicallel indul. Mohácsnál megnyílt a keresztény Európa kapuja az Oszmán Birodalom előtt, a magyarság történelmi próbatétel elé került. Az elementáris rockzene hangján megszólaló musical célja, hogy a historikus tanulság mellett a történelmi korrajz eszköztárával bemutassa az emberi értékeket és a hit nemzetmegtartó erejét.

A nemzeti dalszínház a Raktárszínházban Anne Frank szívbemarkoló történetének operai feldolgozásával idézi fel a vészkorszak borzalmait, míg a Teátrumban a Moulin Rouge csillogásával köszönti a szocializmusnak 30 éve búcsút intő szabad Magyarországot.”

Ifj. Harangozó Gyula Diótörője lesz karácsonykor az Operettszínházban

ORIGO2019.05.30. 17:42

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapesti Operettszínház, az idei legnagyobb közös vállalkozás a Diótörő színpadra állítása lesz karácsonykor. A koreográfus a budapesti és a bécsi Operaház volt balettigazgatója, ifj. Harangozó Gyula.

A megállapodás célja közös előadások, művészeti projektek, szakmai programok megvalósítása, az egyetemi képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, pályázatokon való közös részvétel és információcsere. 

Meghallgatás

A Budapesti Operettszínház Énekkara próbaéneklést hirdet mezzo, alt, tenor, bariton és basszus hangfajban.

 Jelentkezési feltételek:

legalább középfokú, zeneművészeti szakirányú végzettség, zeneművészeti egyetemi, vagy főiskolai szakirányú végzettség előnyt jelent,

korhatár: 35 év

 A jelentkezés részeként benyújtandó: 

- fényképes önéletrajz

- egy szabadon választott operett-, vagy operaária vagy dal felvétele, mp3 formátumban.

A hangfelvételek elbírálása után a kiválasztott jelentkezők személyes meghallgatáson vesznek részt, melynek időpontjáról és helyszínéről értesítést kapnak 2019. június 14-ig

Jelentkezését a hangfaj megjelölésével az alábbi címen várjuk: cseh.dalma(kukac)operett.hu

 Benyújtási határidő: 2019. június 6  

Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettje teljes egészében németül megtekinthető lesz, alul magyar automatikus fordítást lehet kérni, elvileg angol, francia és német felirat  lesz, az alábbi honlapon: 

https://operavision.eu/en

A Suppé darab nagyon keveseket érdekelt volna, és ezért maradt el, de máshova még feltehetik, pl. Müpa kisszinháza.

Ez megint egy átvágás, mert nem lett olcsóbb.... csak a legolcsóbb hely 1600 fent hátul a szélén.

Közületek látta már valaki a Carouselt?

Idézem az Operettszínház mai hírleveléből:

Néhány jegyünk még van a 2019.06.06-án 19 órától bemutatásra kerülő CAROUSEL - LILIOM című előadásunkra, olyan neves főszereplőkkel….

Jegyek már 1.600 forinttól kaphatók online ITT , vagy személyesen jegypénztárainkban.

Szeretettel várjuk színházunkban! Üdvözlettel: szervezés

A Ma este színházon kint lesz a Carousel?

Hol lehet hozzájutni 1600 Ft-ért a Carousel jegyeihez? Ennyiért szívesen megnézném, de 6000-et sajnálok érte.

Az elmúlt napok sajtójának olvasása után már úgy érzem, hogy a 2019/2020-as színházi évadnak szinte egyetlen kizárólagos eseménye lesz az Operettszínház Vidnyánszky Attila rendezésű Csárdáskirálynő előadása. Nem volt olyan nyomtatott vagy elektronikus újság, ahol ne részletezték volna ezt a tervet.

Kezdődött azzal, hogy az elmúlt héten a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság tagjai közé fogadta a megújult szellemiségű Operettszínházat. Majd folytatódott, hogy Kiss B. Attila az MMA rendes tagja sajtótájékoztató bemutatta Vidnyánszky Attilát, az MMA rendes tagját, aki először rendez operettet. Így – Edmond Dantes fórumtársunk szép hasonlatát használva – megvalósulhat, hogy Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban megrendezhette a Bánk bán prózai változatát, az Operaházban az operai változatát, majd most az Operettszínházban az operettek Bánk bánját, a Csárdáskirálynőt.

Az erről részletesen hírt adó sajtótájékoztató már egy-két gondolatot is közölt a várható rendezésről. Itt némi képzavar van, hogy visszasírjuk vagy nem azt az arisztokrata világot, de ez a bemutatóig majd kiderül. Ami viszont konkrét: Az előadást uraló nagyméretű gramofon ötlete visszaköszön az előző évi mörbischi Marica grófnő nagyméretű hegedű elhelyezéséből. A gramofon végső elporladása pedig szintén visszaköszön a Mohácsi féle Csárdáskirálynő rendezésből a Novara csatahajó végső süllyedéséből.

Sajnos vagy hála, ki-ki vérmérséklete szerint ítélje meg, de a sajtótájékoztatón kiderült az Operettszínház új szellemisége is, melyben az operettnek van a legkevesebb létjogosultsága. Vacsora estek artistákkal, monodrámák, mohácsi vész nemzeti gyász, rendszerváltás évfordulója, sanzon est, Diótörő balett és (mai hírlevelük alapján) eladatlan jegyek garmada a Carousel előadásaira, már 1.600 Ft-tól!!!

Az Operettszínház honlapjáról:

Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula, Kiss-B. Atilla és a Csárdáskirálynő szereplői

A Csárdáskirálynő szereplői

A Csárdáskirálynő szereplő- és alkotógárdája

Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula és Kiss-B. Atilla

2019. május 21-i évadbejelentő sajtótájékoztatón, a Budapesti Operettszínházban. 

http://www.operettszinhaz.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=143&menuId=24

Szerintem a Csárdáskirálynő mint operett túl van misztifikálva. - történelmi okokból is...Magam, mint operettkedvelő,  a hagyomány megőrzését megértem,  és ha Kálmán, akkor már inkább a Marica grófnő a nagy kedvenc.  Persze, legyen Csárdáskirálynő is, ez az operett mindig sikerre számíthat - remélhetőleg értékesebb zenei megvalósíításban,  nem átírt szöveggel és az eredeti alkotáshoz hűbb színpadi kiállíításban látjuk viszont hamarosan a darabot.

A korábban tervbe vett  Boccaccio azért maradhatott volna - éppen a Suppé-évre tekintettel és időzítve a bemutatását.

Kedves Búbánat! Azt gondolnám, hogy a Csárdáskirálynő az operett(ek) Bánk bánja = nem hiányozhat a magyar operettjátszás zászlóshajójának repertoárjáról. Ráadásul -ellentétben a Bánk bánnal- nemzetközileg is ismert, jegyzett alkotás, nem mellesleg keresett exportcikk is. A baj talán inkább az, hogy a Suppé-darab helyére cserélték be és éppen Suppé-évben. A Nemzetiben most is futó János vitéz kitűzésével például kicsit még várhattak volna a Nagymező utcában.

Kedves joska141!  Lehet(ett) kritizálni Kiss-B.Atilla pályázatát, a pályázatától való eltéréseket,  a most meghirdetett évadtervet, elképzeléseket. Mit érünk vele? Hangot adhatunk  a jövőben is véleményünknek pro és kontra egyaránt.  Én már elszoktam az Operettszínházba járástól, egy - két darabra elmegyek, ami érdekel,  megnézem azokat és ennyi.   Ezen a gyakorlaton várhatóan a jövőben sem változtatok. Kedvenceim a nagy klasszikus operettek, nem igen vannak műsoron - azokra volnék igazán  "vevő". A híradásokat az operett világából persze a továbbiakban is beteszem ide: hadd szaporodjék a topicban a hozzászólások száma.. Az olvasók nagy részét viszont úgyis hidegen hagyja, mi történik az Operettszínházban...

A politika (a szelleme) pedig  régen is benne volt a zenés színházakban ugyanúgy, mint a prózát játszó teátrumokban: ráhatással a mindenkori műsorpolitikára. Ezen most sem lepődhetünk meg.  Lásd a "Múltidéző"- sorozatban ide beírt darabok recenzióit például az ötvenes-hatvanas évekből. 

A Boccaccio nekem szívügyem volt, amit én is nagyon vártam.  Abban bízom, ha már benne volt a pályázatban, mégha most nem, de egy későbbi színházévadban mégiscsak látni fogjuk a darabot. 

A bemutatásra váró új Csárdáskirálynő a Suppé-operett helyére  becsempészve még a beígért eredeti változatában sem hoz  igazán lázba.  (Ettől függetlenül a nyári, margitszigeti produkcióra kíváncsi vagyok.)   A politikai koncepciókkal meg nem foglalkozom. Ami engem érdekel, úgyis megtekintem. És maradnak a rádió klasszikus operettfelvételei - azokban  nem szoktam csalódni.

Tisztelt Búbánat! Persze, nincs kőbevésve, de azért Kiss B. Attila - többek között - ezzel a felsorolással nyerte el a főigazgatói címet...És az Operettszínház is "csak" egy munkahely, nem poltikai választási hadjárat, ahol az egyes jelöltek....inkább ezt a részt nem folytatom..De azért egy év sem kellett ahhoz, hogy gyökeresen változtasson az ígéreteivel szemben...Talán a sok egyéb funkció...Érződik a törekvés, hogy a Nemzeti (prózai) Színház mellett a Nemzeti (zenés) Színház legyen...Hogy ez jó vagy nem, majd az idő eldönti...Mindenesetre a Víg özvegy már kikerült a műsorrendből...Az 1526 című musical indoklása pedig - migráció, Európa védelme, stb. - gyanúsan aktuálpolitizált...

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"

MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45

KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE

/B. Orbán Emese/

Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.

"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."

Sajnálom, hogy nem lesz Boccaccio. Pedig  Suppé-évforduló van: 200 éve született a bécsi operett "atyja";  vele együtt Offenbach is kerek 200 éve született...

Persze nyilván nincs kőbevésve a főigazgató úr pályázatában az  igazgatása első ciklusához rendelt  operettbemutatók realizálása. Vélhetően a rákövetkező színházi évad(ok) tervezett bemutatói közül is  lesznek, melyek menet közben valamilyen oknál fogva "borulnak", pedig benne voltak Kiss-B. Atilla pályázatában.  

A magam részéről nem vagyok oda a Csárdáskirálynőért, több klasszikus - Suppé, Sullivan, Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq, Millöcker, Zeller, Fall, Oscar Straus -  de leginkább Lehár- és Huszka-operettekre vágyom! Kacsóh Pongrác János vitéze helyett pedig a Rákóczi című daljátékát favorizálom.

Azért ez a műsorterv egy kicsit eltér a Főigazgató Úr 2018.augusztus 17-én beadott pályázati dokumentumában foglaltaktól. Ott a következők szerepeltek, elég konkrét szerző és cím megnevezésekkel:

„2019/2020 Nagyszínpad 1.Kacsóh: János vitéz 2.Suppé: Boccaccio 3.Szakcsi Lakatos: Bestia 4.Kocsák: Légy jó mindhalálig Teátrum 1.Weill: Koldusopera 2.magyar zenés darab ősbemutató Raktárszínház Eisemann: Egy csók és más semmi”

Biztos így kell, biztos így lesz jó.

A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsorterve

Kálmán Imre Csárdáskirálynő-je lesz az első bemutató a jövő évadban a Budapesti Operettszínházban, ahol a 2019/20-as szezonban a János vitéz és a Mohács 1526 című produkció is látható lesz. Ez lesz az új vezetésű Operettszínház első évada. Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató februárban vette át a színházat, miután ők nyerték a pályázatot, de tavasszal még - a szokásoknak megfelelően - az előző vezetés műsorterve szerint működött a színház.

A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsortervét a főigazgató,  Kiss -B. Atilla ismertette a színház budapesti sajtótájékoztatóján kedden. A főigazgató elmondta, hogy úgy állították össze az évadot, hogy magas minőségben szolgálják a nézőket, a műfajt és a művészetet:„hiszek a szerzőkben és hiszek a művekben, hiszek a stílushűségben és hiszek a műfajhűségben”. És ahogy elmondta, elképzelése szerint ez vonatkozik az operettre, a musicalre és a daljátékokra is, és ennek jegyében mutatják be első produkciójukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő-jét, aminek próbafolyamata kedden kezdődik.

"A Csárdáskirálynő-t rendező Vidnyánszky Attila a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy először rendez operettet, ezért számít a produkcióban szereplő művészek segítségére. Az előadásról azt mondta, hogy egy eltűnt, alig volt világot idéznek meg, ahol győzedelmeskedik a mindenható szerelem. „Megpróbáljuk a lelkét megfogni ennek a világnak és arról is beszélni, hogy hogyan tűnik el”. Az 1915-ben született műről Vidnyánszky Attila elmondta, hogy benne úgy beszélnek az első világháború időszakáról, hogy azok a gondolatok mára is érvényesek. „A monarchia hangulatára asszociálunk sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, elegánsan és fájó szívvel az eltűnt világ kapcsán” – mondta.

Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója pedig arról beszélt, hogy visszatérnek az ősbemutató anyagához. Visszaállították az eredeti Gábor Andor-féle szöveget, és koncepciójuk szerint az eredeti előadás reprodukcióját mutatják be."

[...]

Kiss-B. Atilla főigazgató azt is elmondta, hogy a színházban a jövő évadtól újra látható lesz A Szépség és a Szörnyeteg című produkció, az Isten pénze című musical és a Viktória című operett. Az izraeli magyar évad záróeseményeként pedig látható lesz a Menyasszonytánc című klezmeroperett, amelyet felújítottak az eseményre és Budapesten is műsorra tűznek. A főigazgató azt is elmondta, hogy terveik között szerepel a Diótörő bemutatása.

Múltidézés

Állami Déryné Színház – Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

Történeti áttekintés – bemutatók – cselekmény – dalszöveg, versek - szereplők – rajzok, fotók – jelenetképek.

Az Állami Déryné Színház „Leányvásár” produkciójának új bemutatója: 1970. december 19.

Rendező: Petrik József. Karmester: Urbán Vidor.

/Forrás: mandadb.hu/

Nemrég találtam egy érdekes cikket a beteg Ábrahám Pállal készítették pár nappal halála előtt 1960-ban, 100. születésnapján 1992-ben közölte a riportot a Kurir:

Kurír - reggeli kiadás, 1992. november (3. évfolyam, 300-329. szám)

AZ UTOLSO INTERJÚ ÁBRAHÁM PÁL ZENESZERZŐVEL

Hamburg villanegyedében, távol a zajos altonai kikötőtől és messze a hírhedt Reperbahntól, egy gesztenyefasorral szegélyezett utcácskában álló, századforduló korabeli földszintes épületben töltötte el utolsó éveit és hunyta be örökre a szemét 1960. május 6-án Ábrahám Pál. November 3-án volt száz éve, hogy megszületett.
A Bál a Savoyhan, a Viktória és még vagy egy tucatnyi világsikert aratott revüoperett komponistája elborult elmével, a külvilág elől hermetikusan elzárva pergette végső napjait. Pár nappal halála előtt látogattam meg. Mielőtt a felesége bekísért volna a lakásba, még az előszobában a lelkemre kötötte: ne csodálkozzak azon, amit el akar majd a térje mondani, és semmiről se vitatkozzak vele.
Belépve a szalonba, már az első pillanatban megértettem ennek a figyelmeztetésnek az okát. Ábrahám fürgén elém sietett, s leültetett maga mellé a kerevetre.
- Köszönöm, hogy felkeresett! Milyen volt a repülőút New Yorkból ide, Hollywoodba? Vagy San Franciscóból jött? Most jár először ebben a csodálatos filmvárosban? Hogy tetszik?
Am meg sem várva, hogy válaszoljak, folytatta:
- Képzelje! A jövő hónapban lesz a premierem a Broadwayn. Azt mondja a producerem, hogy a darab óriási sikernek ígérkezik. Újra meghódítom vele Amerikát! Nézze! Mit írnak róla máris az újságok!

És egy rakás gyűrött, megsárgult lapot rakott elém.
- Nem találom a szemüvegemet! Keresse csak ki maga az áradozó cikkeket, a velem készült remek interjúkat!
A feleség észrevétlenül intett: tegyek úgy, mintha valóban keresném és meg is találnám a nem létező írásokat. De Ábrahám egy mozdulattal lesöpörte az asztalról a lapokat.
- Hagyja a fenébe! Inkább hallgassa meg a darabom slágereit!
S nyomban a szoba közepén álló zongorához ült. Néhány gyors ujjlazító futam, s máris felcsendültek a jói ismert, örökzöld melódiák, a La Tan- golita meg a többiek.
- Hát nem csodálatos! - súgta fülembe a feleség. - Azt sem tudja, hol van, mindent elfelejtett, a legjobb barátait sem ismeri fel, de az ujjai szinte valamennyi szerzeményére, még a fiatalkoriakra is pontosan emlékeznek. De sajnos hamar elfárad. Ha abbahagyja a zongorázást, gyorsan köszönjön el tőle, mert már rég le kellett volna feküdnie.
Néhány perc múlva véget is ért ez a rögtönzött koncert. Gratuláltam és búcsúzni kezdtem. Ábrahám Pál az ajtóig kísért.
.- Még egyszer köszönöm, hogy eljött! Elvárom a premieremen is! Ott legyen ám!
' GARAI TAMÁS

Az egyik legnagyobb sikert aratott énekszám egy igazi különlegesség, „csemege”  volt a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny budapesti gáláján - az Operettszínház primadonnájának előadásában:

Franz Grothe: Még mindig róla álmodom éjjel - Fischl Mónika - video

A dalszöveg fordítása: Cseh Dávid Péter.

2019.05.06 Budapesti Operettszínház

Díjazták a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny kiválóságait

(Operettszinhaz.hu)

[…] Hétfő este, a Budapesti Operettszínházban rendezett ünnepi gálaműsor keretein belül a fővárosi közönségnek is bemutatkoztak a jövő csillagai. A gála házigazdáiként Peller Anna és Csonka András gondoskodtak a remek hangulatról, és színházunk vezető szólistái, Fischl Mónika és Vadász Zsolt színesítették jelenlétükkel az estét. A Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényelte és a műsort összeállította Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, közreműködött továbbá a színház Balettkara. A komáromi döntőt és a versenyt záró ünnepi gálaműsort Bori Tamás rendezte.

A hazai és külföldi fellépők Lehár Ferenc művei mellett olyan klasszikusokkal kápráztatták el a nagyközönséget, mint például Strauss Cigánybárójából Barinkay belépője, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából az Oh, Mr. Blue, Huszka Jenő Mária főhadnagyából A bugaci határon és még sorolhatnánk.

Az est különlegessége volt, hogy az első felvonás nyitányaként balettkarunk Lehár Ferenc Gold und Silber Walzerére Kocsis Tamás által koreografált csodálatos balettet adott elő, míg a második rész elején Lehár Ferenc Ungarische Fantasie című művéből hallhattunk hegedűszólót zenekari kísérettel Trejer István koncertmester közreműködésével, ami igazi kuriózumnak számított.

A gála végén következett a díjátadó ünnepség, amelynek során Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a zsűri elnökeként mondott beszédet, röviden értékelte a versenyzőket.

Kiemelte annak fontosságát, hogy ilyen sok fiatal művész veszi komolyan az operett műfaját, a versenyt pedig lehetőségként említette, hogy megláthassák magukat mások tükrében, fel tudják mérni, hogy hol tartanak szakmailag.

Elárulta, éppen ennek okán nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, nem is tudtak teljes igazsággal dönteni, mert valaki ebben volt erősebb, valaki abban. Igyekeztek bölcsen ítélkezni, és azzal is üzenetet szerettek volna közvetíteni, hogy bizonyos díjakat nem adtak ki vagy épp megosztották a helyezéseket. Zárszóként azt kívánta a résztvevőknek, hogy a jövőben is odaadással és teljes erőbedobással műveljék tovább az operettjátszást.

A kategóriák győzteseinek kihirdetése mellett különdíjak átadására is sor került.

Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) három különdíjat is kapott, moszkvai, kolozsvári és budapesti fellépési lehetőséget Szép Gyula, Ksenia Zharko és Kiss-B. Atilla felajánlásából. A díjazottat a színpadon a moszkvai karmesterasszony köszöntötte, aki kiemelte, mennyire szereti a műfajt, és üdvözölte a hungarikumnak számító magyar operettjátszást.

A Bojtos Luca-Erdős Attila érdemelte ki a Pentaton Művész- és Koncertügynökség különdíját - melyet Szentpéteri András ügyvezető adott át -, egy müncheni vendégszereplés lehetőségét.

Dr. Vadász Dániel és Nacsa Olivér producerek adták át Faragó Alexandra és Dénes Viktor részére a 2019. évi nyári Budavári Palotakoncertekre szóló fellépési lehetőséget.

Az MMA Színházművészeti Tagozatának különdíját Kiss-B. Atillától Süle Dalma és Drahos Evelin vehette át.

Sörös Zsolt komáromi vállalkozó különdíját Czikora István kapta.

Kategóriák nyertesei:

 Bonviván

I. Laki Péter (HUN)
I. Ninh Duc Huan Long (HUN-VIE)
II. Sergey Kanygin (RUS)

Primadonna

II.  Marina Kovchina (RUS) 
II.  Eva Bodorová (Bodor Éva) (SVK)
III.  Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) (SVK)

Szubrett-buffó páros

I.  Kis-Lukács Bernadett-Rétyi Zsombor (ROM)

I. Bojtos Luca-Erdős Attila (HUN)

II. Faragó Alexandra-Dénes Viktor (HUN)

III. Balázsfi Alexandra-Czuczor Dávid (HUN)

Kedves „joska141”!

Helyesen írtam: a Csárdáskirálynő 1915-ös bécsi bemutatóján még nem szerepelt a „Hajmási Péter” énekszám és zenéje.  Amikor a következő évben sor került a budapesti bemutatóra a Király Színházban, Gábor Andor nemcsak újraköltötte a verseket, hanem vadonatújat is  írt: ugyanis Kálmán Imre igyekezett a mű zenéjét frissíteni, és akkor született meg a Hajmási Péter zenéje és szövege, a „Hajmási csárdás”. Tehát mondhatni,  hogy ennek a számnak nálunk volt az „ősbemutatója”.  (Forrás: Gajdó Tamás színháztörténész munkája: A csárdáskirálynő – Híres operettek sorozat 1. kötet -2013) 

Így történhet meg, hogy manapság az osztrák/német színrevitel során elhangzik a produkcióban a Hajmási-dal, ami nem meglepő és érthető is:  hogy a  Youtube-on teljes terjedelemben megtalálható osztrák 2018-as bemutatón még magyarul (!!!) is felhangzik a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” Gábor Andor teljes szövegével.

Még annyit ehhez, hogy Gábor Andor eredeti szövegének kezdősora így hangzik: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár… Hajmási Péter, Hajmási Pál…” A Kállai-Kerényi-féle átírásban pedig: „Sose búsulj, kisangyalom…” Ki-ki eldöntheti, melyik változathoz húz a szíve…

Itt a topicban  olvasható egy összehasonlító elemzés  a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő szerepeire. (lásd 2295 – 2298. sorszámoknál).  Ebből idézem most, amit akkor írtam:

„A bonviván: Edwin és Tasziló
„Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla.

[…] Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. 
Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. „

Talán ez a körülmény is indokolja, hogy a Csárdáskirálynő színre hozásakor általában „becsempésznek” Edvinnek Kálmán Imre más operettjeiből átvett dalt, ami sikert hozhat az előadó énekes-színész számára,  de  a közönség is bizonyára örömmel fogad.  (Más kérdés, hogy én ennek a gyakorlatnak nem vagyok a híve…)

Tisztelt „Búbánat!” Köszönöm a hosszú idézetet, és az ahhoz fűzött elvárásait – melyek nagy részével egyetértek – az „eredeti” Csárdáskirálynő előadás tekintetében.

Sajnos az Ön által idézett rész meglehetős lényegi pontatlanságot tartalmaz, a következők szerint:

….így fordulhatott elő az is, hogy a magyarok számára ma már egyik legismertebb dal, a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” az osztrák verzióból egyszerűen hiányzik.”

Ha Vidnyánszky Attila vagy valamelyik munkatársa megtekintette volna a Youtube-on teljes terjedelemben megtalálható osztrák 2018-as bemutatót, láthatta-hallhatta volna, hogy a III.felvonásban (2 óra 10 perckor) még magyarul (!!!) is felhangzik a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” Gábor Andor teljes szövegével.

Maximálisan egyetértek a Gábor Andor féle szövegek csorbítatlan előadásával. Az Ön által idézett „édes álom, álomkép”, valamint a nem idézett „Te rongyos élet”, „Túl az Óperencián” szövegrészek kellően kifejezik, legalább operett szinten, azt a kilátástalanságot, dekadenciát, ami az akkori háborús időkre jellemző volt és aminek hangsúlyozása a darabban elengedhetetlen.

Persze nem olyan mértékben, mint a 3893-as hozzászólásban idézett, több helyen előadott Mohácsi féle rendezés, ami már Horthy és Kádár említésével egy kicsit erőltetett volt.

Talán egy dologban vagyok Önnel szemben megértőbb. A bonvivánnak a Csárdáskirálynőben nincs önálló száma, színésze és rendezője válogatja, hogy ezt így hagyják, vagy valahonnan pótolják. Emlékezzen vissza: A Metropolitan régi Víg özvegy produkciójában Danilo/Domingo kedvéért szintén betettek egy másik Lehár műből egy dalt.

"A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, a darab a Die Csárdásfürstin címmel indult el a világsiker felé. Egy évvel később, 1916. november 3-án, Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet, immár A Csárdáskirályné címmel. A librettót Gábor Andor fordította – illetve tulajdonképpen írta át – magyarra, aki abban az időben igen nagyra becsült színházi dramaturg és szövegíró volt.

Vidnyánszky Attila A Csárdáskirálynő újrafeldolgozásában most ehhez a változathoz nyúl vissza, ahhoz a Gábor Andor-féle első verzióhoz, amely gyakorlatilag az eredeti német nyelvű szövegkönyv elemeiből, kifejezetten a magyar közönség számára újraírt darab volt.

Az utóbbi évtizedekben a szövegkönyvek többször újraíródtak, volt, amelyik a történetet írta át a sztárszínészek vagy éppen a politika elvárásainak mentén; és volt, amelyik az eredeti német verziót ültette át egyszerűen magyarba, de a Vidnyánszky által preferált Gábor Andor-féle változat igencsak eltér a bécsitől.

Az eredeti „poénok” és egyéb vonatkozások a bécsiek számára ültek, a budapestieknek azonban nem mondtak semmit, idegenül hatottak, ezért volt elengedhetetlen a sikerhez Gábor Andor munkája. A szövegíró – például – a pesti sanzonok mintájára írta meg a dalszövegeket, így fordulhatott elő az is, hogy a magyarok számára ma már egyik legismertebb dal, a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” az osztrák verzióból egyszerűen hiányzik.

A magyar feldolgozások hosszú sorában a legújabb, a Gábor Andor szövegén alapuló Vidnyánszky-rendezés minden bizonnyal sokat visszaad korunk közönségének abból, amit a zseniális alkotók eredeti szándékuk szerint a közönség elé tártak több mint száz évvel ezelőtt – és amire napjainkra annyi korszak, annyi rendezői ízlés és stílusirányzat nyomta rá a maga bélyegét."

/Forrás: art7.hu/

Én a magam részéről csak reménykedni tudok abban, hogy Vidnyánszky Attila rendező a Csárdáskirálynő eredeti változatát nem fogja felhígítani más Kálmán-operettekből átvett zenékkel: az Operettszínházban még ez évadban is műsoron volt az utolsó, 2005-ös bemutató óta többször is frissített változat, melyben az „Ördöglovas”-ból átkerült s a II. felvonásban felhangzik a Palotás, s innen származik Edvin II. felvonás eleji dala is („Én minden éjjel Önnel és csak Önről álmodom” [a korábbi szöveggel: „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom”]-

Szeretném remélni azt is, hogy a mostani elborzasztó, megerőszakolt és erőltetett új szöveg (Kállai István) és versek (Kerényi Miklós Gábor) végre valahára eltűnnek a süllyesztőben és visszakapjuk a jól ismert Gábor Andor-féle szépséges dalszöveget (ami az operett Szinetár Miklós rendezte 1954-es változatában Innocent Vincze Ernő verseivel kiegészülten évtizedekig volt számunkra „etalon”).

Felejtsük el hamar ezeket a verseket és várjuk vissza a régit:

” Heija, heija, hegyek között van az én hazám...” Vissza a régihez: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…”  (Szilvia, kórus) 

 „Bűnös mind a férfi,  ki életét leéli.../A lányok, a lányok, éjféli angyalok..”    Vissza a régihez: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kerekes Feri, Bóni, kórus)

„ Elég volt a szerelemből…/ Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér…” Vissza a régihez: „Hányszor mondtam már magamnak, nézd ezt nem szabad…/Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…” (Bóni dala)

„Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zengi: boldogság…” Vissza a régihez: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég…/Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.)

...ahogyan tette azt Mohácsi János legendás hírű modern eszement rendezésében Kaposváron, a 90-es évek elején. Kis ízelítő a produkcióból itt látható. A fináléra külön fölhívom a figyelmet!

Tisztelt „Búbánat”! Köszönöm részletes információját a szereposztást illetően.

Sajnos én nem igazán tudom, hogy a felsoroltak személyekből ki társulati tag, ki pedig vendégművész. Azonban a lényeg az, hogy az előadás legyen egységes szerkezetű, ez pedig a rendező feladata lesz.

Érdeklődéssel várom, hogy ezt a mindenki által ismert művet hogyan értelmezi Vidnyánszky Attila. Könnyű nyáresti darabként, ahol a történés csak keretet ad a hálás zeneszámok előadásához, vagy kibontja-e a műben kétségtelenül benne levő drámai cselekményt, az akkor zajló háború árnyékát, hatását?

Kedves "joska141"!

Kissé megkésve, de már ismeretes a  nyári szereposztás:

A Csárdáskirálynő 2019. július 12., 13.-án és augusztus 9. (péntek), 10.-én összesen 4 alkalommal lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.  (20 órai kezdéssel)

A margitszigeti Csárdáskirálynőben a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai mellett vendégszereplők is láthatóak lesznek:

A Szabad Tér Színház és a Budapesti Operettszínház közös bemutatója.

Rendező: Vidnyánszky Attila

Karmester: Pfeiffer Gyula

Szereposztás (Július 12., Augusztus 10.)

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos
Anhilte, a felesége: Felföldi Anikó
Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt
Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Bojtos Luca
Kaucsiánó Bóni gróf: Laki Péter
Vereczki Szilvia: Fischl Mónika
Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt
Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila
Jegyző: Altasch Gergely

Szereposztás (Július 13., Augusztus 9.)

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Dézsy Szabó Gábor
Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota
Edwin, a fiuk: Bakos-Kiss Gábor
Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Kiss Diána
Kaucsiánó Bóni gróf: Erdős Attila
Vereczki Szilvia: Lévai Enikő
Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Langer Soma
Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila

Jegyző: Altasch Gergely

A Városmajori Szabadtéri Színpadon június 18-án 19.30-kor műsorra tűzik nagy meglepetésre Kerekes János Állami Áruház c. operettjét. Az előadást a kecskeméti színház társulata játsza.

„Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny tizenegyedszer”

A Felvidek.ma honlapján található cikkből  /2019.05.06.  Klemen Terézia/ idézek még három bekezdést:

Az utánpótlás Komáromban adott randevút egymásnak, hogy összemérjék tehetségüket, s a másik művészetének tükrébe belenézve alakítsák az önmagukról alkotott képet is.

A kérdés az volt, kinek jobbak a hangi adottságai, nagyobb a stílushűsége és az együttműködési készsége a partnerrel és a zenekarral. Hogy jó döntés született-e, azt majd a további sikerek és nézők tapsa fogja eldönteni.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében megemlítette, hogy mivel jövőre lesz Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója, ezért a 2020-as évet Komárom Lehár-évvé nyilvánítja.

XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi gálaestje a Budapesti Operettszínházban
2019. május 6-án este

Amikor felment a függöny az Operettszínház zenekarát láttuk a színpadon, és az est karmestere, Pfeiffer Gyula pálcájának beintésére felcsendült a nyitó zenekari szám: Lehár Ferenc Arany és ezüst keringője - a balettkar szépen koreografált és előadott táncában (öt pár) is gyönyörködhettünk.

Az ünnepi est, a gála-műsorának két konferansziéja Peller Anna és Csonka András volt.

A Lehár-keringő után előbb a vendéglátó Operettszínház két művésze, a nagyszerű primadonna, Fischl Mónika és a kiváló bonviván, Vadász Zsolt adott elő egy-egy operettrészletet, és csak utánuk következtek a díjnyertesek énekszámai.

A közönség nem Facebook-függő része csak a második rész végén tudhatta meg az előző napi, komáromi döntőt követően ismertté vált nyertesek személyét, akiket a műsorvezetők itt a színházban  a főigazgató és a szponzorok képviselőinek jelenlétében neveztek meg;  előbb Kiss-B.Atilla köszöntötte a közönséget és szólott a Lehár Nemzetközi Énekverseny hagyományáról, jelentőségéről, célkitűzéseiről  (az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése; három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni), a lezajlott megmérettetésben részt vett művészek produkcióinak színvonaláról, az ígéretes ifjú művészek felkészültségéről, s mint a zsűri elnöke az értékelés polémáiról. 

Ezt követően a színház főigazgatója egyenként bemutatta a most fellépett művészeket, akiket nagy tapsokkal köszöntöttünk, és megtudhattuk tőle azt is, hogy ki milyen külön ajándékban és/vagy későbbi színház/koncert fellépési lehetőségekben részesült.  (Az énekversenyen pénzdíjak és értékes tárgyi jutalmak is kiosztásra kerültek a legjobbaknak.)

Ezután folytatódott az operett-gála műsora.

Nem célom ismertetni az összes elhangzott dalt, kettőst, jelenetet, de nem is emlékszem vissza pontosan mindenre, hogy ki és mit énekelt. Ezért a gála műsorából inkább felsorolásszerűen kiemelek néhány énekszámot, amelyek megragadtak bennem, ezeket nevesítem - nem az elhangzottak sorrendjében, hanem szerzők szerint:

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Jancsi belépője „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

Huszka Jenő: Bob herceg - Pomponius bordala „Árva ember borral él, szomjasokkal nem cserél, borba fojtom bánatom, iszom, amíg ihatom… /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor…”

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Panni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv. „A bugaci határon…”

Huszka Jenő: Lili bárónő – Clarisse és Frédi vidám kettőse: Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám…”

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Violetta dala „Csak egy, amire kérem,ha szeret kicsikét…”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Mabel és Tony vidám kettőse, III. felv. „Ha engem szeretnél…”

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén,,,”

Kálmán Imre: Marica grófnő – Tasziló dala „Hej, cigány…” (Laki Péter)

Kálmán Imre: A bajadér - Marietta és Szapáry vidám kettőse „Barbár tánc”

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Daniló szerelmi kettőse, III. felv. „Ajk az ajkon…” Marina Kovchina (RUS) és Laki Péter

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – induló (zenekar)

Lehár Ferenc: Giuditta

- Octavio belépője: „Élni, barátaim, élni jó!.../Óh, signora, óh signorina! Szól az édes kavatina…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

- Giuditta belépője: „Olyan forró ajkamról a csók…”

Lehár Ferenc: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre…”

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.  „Vágyom egy nő után…” Sergey Kanygin (RUS)

Lehár Ferenc: A cárevics – Iván és Mása vidám kettőse „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” Bojtos Luca és Erdős Attila

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze a nagy erdő…”

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann dala az Előjátékból: Kleinzack-legenda Sergey Kanygin (RUS)

Johann Strauss: A denevér

- Rosalinda dala: Csárdás

- Adél Kacagódala, II. felv. „Ej, márki úr, Ön nem tanul…/Nevetséges, ha, ha, ha…”

Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay belépője „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/ Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Laki Péter)

A Víg özvegy-finálét megelőzően az Operettszínház vezető primadonnája, Fischl Mónika csodálatos előadásában hallottuk a ritkán elhangzó Nico Dostal-szerzeményt:  a Magyar házasság című operettből a „Hűség és boldogság” énekszámot.

Az ünneplést betetőzte Lehár világhírű operettjének fináléjából az összes fellépő énekművész által előadott nevezetes „Férfikórus-induló” - „Asszonynéppel hogy kell bánni…/Csak a nő, nő, nő, nő, nő...”  (Laki Péter, Vadász Zsolt, Erdős Attila, Rétyi Zsombor (ROM), Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) kezdte el, majd mindenki bejött a színpadra és együtt énekelték - többször megismételve - a refrént, az ünneplő közönség  tapsainak közepette.

Úgy gondolom, az énekverseny tükrében, ez a gálaest nagyon jól sikerült, és a fellépett díjnyertes fiatal tehetségek megérdemelten kapták meg/nyerték el helyezésüket. Még sok örömünk telhet a későbbiekben is bennük. Két tenor énekest közülük mindenképpen kiemelek:

Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) előtt le a kalappal! - A János vitéz kedves dalát ilyen gyönyörűen, szépen, behízelgően és kitűnő magyar dikcióval elénekelni utoljára talán csak Sárdy Jánostól hallottam!  És Lehár Giudittájából elénekelt rendkívül igényes tenorária eléneklésével feltette képletesen a koronát is a fejére…. (2018 októberében a magyarul tökéletes kiejtéssel éneklő fiatal tenor letette az állampolgári esküt, miután Áder János köztársasági elnök már szeptemberben aláírta honosítási kérelmét.) 

Laki Péter korábban még buffó (táncos-komikus) tenor volt, de mostanra beérett, kiművelt, szépen csengő, nemes énekhangja már feljogosíthatja, szinte predesztinálja a bonviván szerepkör felé - és itt a gálán is előadott énekszámaival máris bizonyította, hogy idővel akár vezető tenorja is lehet az Operettszínháznak! Nem véletlenül kapta meg Ninh Duc Hoan Longgal megosztott első helyezése mellé még a közönségdíjat is!

Vasárnap este fejeződött be a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny, melyet Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ szervezett Komárom polgármesterének védnöksége alatt, a Budapesti Operettszínház együttműködésével.

Az operett műfaját népszerűsítette a három napon át tartó, már tizenegyedik alkalommal megrendezett  Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny a komponista szülővárosában, Komáromban.

A nemzetközi  zsűri elnöke Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója volt. A zsűri további tagjai: Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem opera-operett ének szakos tanára, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Kszénia Zsarko karmester, a moszkvai Női Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és Kertesi Ingrid operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

A nemzetközi verseny három kategóriájának díjazottai a következők:

Primadonna kategória:
1. helyezettet nem hirdettek
2. megosztott hely:  Bodor Éva (SVK) és Marina Kovchina (RUS)
3. helyezett  Zuzana Spót Ballánová (SVK)

Bonviván kategória:

Megosztott első helyen végzett  Laki Péter, aki egyúttal a közönségdíjat is elnyerte, valamint Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)
2. helyezett Sergey Kanygin (RUS)
3. helyezettet nem hirdettek

Párosok  - szubrett-buffó - kategória:
1. helyezett  Bojtos Luca – Erdős Attila (HUN)
1. helyezett Kis-Lukács Bernadett – Rétyi Zsombor (ROM)
2. helyezett  Faragó Alexandra – Dénes Viktor (HUN)
3. helyezett Balázsfi Alexandra – Czuczor Dávid (HUN

A május 3-tól 5-ig tartó énekverseny döntősei május 6-án, tegnap este a Budapesti Operettszínház színpadán kaptak lehetőséget, hogy a magyarországi közönség előtt is bizonyítsanak..

Forrás: felvidek.ma

Az Operettszínház honlapjáról

Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny

Lezajlottak a XI. Lehár Ferenc Operett Énekverseny nemzetközi elődöntői, így a középdöntőben 3 orosz és 5 magyar ifjú bonviván, 7 magyar, 4 szlovák, 2 orosz, 1 horvát, 1 amerikai, 1 svájci és 1 román primadonna, valamint 6 magyar és 1 erdélyi táncos-komikus - szubrett páros mérkőzik meg a döntőbe jutásért 2019. május 3-án és 4-én a szlovákiai Komáromban, amely a zeneszerző szülővárosa. A verseny győzteseit a budapesti nagyközönség is megismerheti, hiszen a május 5-i komáromi döntőt követően május 6-án este nagyszabású, ünnepi gálaműsorban lépnek majd fel színházunk sztárjai mellett. Nagy szeretettel várjuk nézőinket! Drukkoljanak Önök is az ifjú tehetségeknek!

Magyarországi továbbjutók:

Bonviván:

Csák István, Ninh Duc Hoan Long, Laki Péter, Czikora István, Farkas Tamás

Primadonna:

Kuczmog Klaudia, Mészáros Edina, Újhelyi Andrea, Drahos Evelin, Halasi Bianka, Bede Blanka, Süle Dalma

Párosok:

Pacskó Dóra - Balázs Dávid, Szűcs Enikő Flóra - Tarlós Ferenc, Pánczél Klaudia - Kádár Szabolcs János, Balázsfi Alexandra - Czuczor Dávid, Bojtos Luca - Erdős Attila, Faragó Alexandra - Dénes Viktor

 A május 6-ai ünnepi gálaműsorban fellép többek között  Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Kerényi Miklós Máté. Közreműködik az Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel Pfeiffer Gyula, rendező: Bori Tamás

Állami Déryné Színház – Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

Történeti áttekintés – bemutatók – cselekmény – dalszöveg, versek - szereplők – rajzok, fotók – jelenetképek.

A Déryné Színház „Leányvásár”produkciójának új bemutatója: 1970. december 19.

Rendező: Petrik József. Karmester: Urbán Vidor.

Forrás: mandadb.hu

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

KÉPRIPORT A BOB HERCEG FŐPRÓBÁJÁRÓL GYŐRBEN

Kisalföld.hu - 2019. 04. 17.

Szombaton mutatta be a Győri Nemzeti Színház, Huszka Jenő- Bakonyi Károly- Martos Ferenc Bob herceg című operettjét. Fotókon a főpróba!

Itt pedig ismertetik a Béka díj 2018-as nyertesét:

https://www.br-klassik.de/aktuell/news-kritik/operetten-frosch-des-jahres-2018-verliehen-thomas-enzinger-blume-von-hawaii-100.html

Bad Ischl Lehárfesztivál_Ábrahám Pál-Földes Imre: Hawaii rózsája német nyelvú előadása:

https://www.youtube.com/watch?v=mA5G1PwvdgM&t=2s

https://www.youtube.com/watch?v=mA5G1PwvdgM&t=2s

https://www.youtube.com/watch?v=emKzJCITvfY

Ausztriában és Németországban minden évbek kiosztják a legjobb német nyelvű operettprodukciónak a "Forsch" magyarul Béka díjat, ezt a díjat 2018-ban Ábrahám Pál-Földes Imre: Hawaii rózsája c. darabjának Bad Ishle-i előadása nyerte. Szerencsére láttam ezt a fantasztikus előadást, kár hogy nem beszélek németűl, de a lényeget így is értettem és a zenéje pedig fantasztikus. Jó lenne már Magyarországon magyarul végre látni e darabot. Eddig csak annyit tudok, hogy a Csárdáskirálynőt megint felújítják a nyáron.

https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-1677522.html

Ezen a linken meg lehet hallgatni a 2019. márc 5-i díjátadó ünnepséget, melyben előadják námetül Ábrahám Pál két dala mellett, egyik a Hawaii rózsája operettje Ittam egy kis pityókát és a másik a Dzsaniah, a lányok táncháza c  Ábrahám operett egyik dalát is. Továbbá hallható Offenbach több dala, közte a Kékszakáll c. operett dala, Suppé operettje, és mellettük Lehár Clo Clo c. darabja egy dala valamint Kálmán Imre Chicagoi hercegnő c. operettje két dala is.