Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


3212 Ardelao 2017-08-25 09:38:49 [Válasz erre: 3209 zenebaratmonika 2017-08-25 08:47:55]
:-)

3211 zenebaratmonika 2017-08-25 08:56:48
Itt pedig Stolz leghíresebb operettje a Salome dalai, ennek bevezető dala a híres induló [url] https://www.youtube.com/watch?v=sV7CAu1z3Vk;salome [/url]

3210 zenebaratmonika 2017-08-25 08:50:43
Kedvenc dalaim tőle [url] https://www.youtube.com/watch?v=cOqoGsBiku4;ötkisnő [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=vLMhfYdwlOs;KovácsJózsef [/url]

3209 zenebaratmonika 2017-08-25 08:47:55 [Válasz erre: 3208 Ardelao 2017-08-25 06:46:01]
Köszi a megemlékezést. A Budavári Palotakoncerten is műsorra vették Stolz-t, 2016-ban 3 dalt, idén pedig 1 dalt játszottak tőle.

3208 Ardelao 2017-08-25 06:46:01
Születésnapján Robert Stolzra (1880. 08. 25.-1975. 06. 27.) emlékezve HÁROMNEGYED ÜTEMBEN (Írta: Dalos László) Kedvence volt a zene múzsájának: csupa örökzöld dallamot szerzett; kegyeltje volt a sorsnak: két hónap híján 95 évet élt. Robert Stolz , egészen kicsi gyerekként, a gyakran hozzájuk látogató Brahms ölében ült, és amikor szülei már aludni küldték, a nagy kései romantikus zeneszerző neki, a kis Robertnek zongorázta el Bölcsődalát. Tizenkilenc éves, amikor Bécsben marhagulyásebédre (!) hívja meg ifjabb Johann Strauss , a keringőkirály, s a szerény eszem-iszom után fölváltva játszanak keringőket A denevér komponistájának zongoráján. Négy esztendő múlva Brünnben karmesterkedik, s reggelenként öt krajcárért cigarettát hoz neki egy Mizzi Jedliczka nevű színházi kóristalány, akiből később Jeritza Mária lesz. Huszonöt esztendős, amikor a bécsi Theater an der Wien zenekari pulpitusánál vezényelni kezdi A víg özvegyet, és abba sem hagyja az 547. előadásig, bár egy kritika ezt írta: „Lehár Ferenc Víg özvegyének tegnapi ősbemutatójával az operettműfaj végleg meghalt …” Legféltettebb kincse egy ezüst díszítésű ébenfa karmesteri pálca volt, amely „a keringőkirályok jogara” nevet viselte. Joseph Helmesberger ajándékozta Suppénak , ő ifj. Johann Straussnak adta tovább; ezután Adele, az özvegy jóvoltából Lehárhoz került, ő később így nyújtotta át Stolznak: „Kedves Robet, megérdemled ezt a trófeát …” Az ébenfapálcás karmester 1910-ben, harmincesztendős fejjel, megírja első sikeres operettjét (Das Glücksmädel), ráadásul Alexander Girardi , a páratlan színész a főszereplője … Szakítsuk meg az események menetét, s mondjuk el, hogy az eddigiekről és még rengeteg minden másról a páratlanul népszerű osztrák komponista-karmester, Robert Stolz ugyanolyan emberi bájjal mesél a Die ganze Welt ist himmelblau című memoárkötetében, ahogyan szava is hangzottak a rádió mikrofonja előtt másfél-két évtizede Sebestyén János több riportműsorában. Igen, ez ugyanaz a kissé naiv és talán örökké diáklelkű, szeretetre méltó muzsikus, aki több, mint hat évtizeden át örökzöld dallamokkal ajándékozta meg az embereket. Leírt mondataiban is zene bujkál, gyakran háromnegyed ütemű dallam. Mert Stolzról a mai tisztes-őszes-halántékúaknak legelébb is a Zwei Herzen im Dreivierteltakt kezdetű dal jut eszükbe, a Két szív háromnegyed ütemben, a film, amelyben fölhangzott, és amely magyarul a Szívek szimfóniája címet viselte. Ifjabb Strauss és Lehár Ferenc után igazi bécsi keringőt Robert Stolz mert és tudott írni. (Persze, más ritumushoz is értett. Dr. Ralph Bunche , az Egyesült Nemzetek főtitkár-helyettese 1957-ben arra kérte fölt: írjon Egyesült Nemzetek-indulót. Ne háborús marsot, hanem - békeindulót ..) Sok-sok dalt komponált, sok zenés játékot, operettet, rengeteg filmhez írt betétszámokat, kísérőmuzsikát. Egy görögországi utazása ihlette A Madonna rózsái című egyfelvonásos operáját. Memoárkötetének egy helyén ezt írja: „Mozartot mélységesen tisztelem, Wagnert nagyra becsülöm, Verdit határtalanul csodálom, de a szeretetem Puccinié …” Nagy fekete autójában üldözöttek tucatjait csempészte át Hitler Németországából az ideig-óráig még veszélytelen Ausztriába. Ausztria bekebelezésének küszöbén kivette csaknem egymilliós bankbetétjét, egy megbízható ügyvédnek adta át a pénzt, hogy az az elkövetkező nehéz időkben segítse a majdani kitaszítottakat, föld alá szorulókat, barátokat, szerzőtársakat. Ő maga pedig, akár Thomas Mann , az emigrációt válaszotta. Előbb Franciaországba, majd Amerikába ment. Robert Stolz nemcsak melódiát tudott írni: emberként is jelesen vizsgázott a legpróbálóbb időkben. Bécs egyiket sem felejtette el neki, a második világháború befejezése után visszavárta. Stolz 1946-ban visszatért a romok közé, hogy segítsen a város és a lelkek újjáépítésében. Még csaknem három évtized gazdag alkotó szakasza állt előtte. Bécs városa 1970-ben, kilencvenedik születésnapja alkalmából, díszpolgársággal tisztelte meg. Mi minden történt hosszú életében! Hadd említsünk még két élményt. Az első színhelye Berlin, 1924-ben. Stolz egy társaságban van Isadora Duncannel , a táncosnővel, és Szergej Jeszenyinnel . A költő részleteket mond a Pugacsov című drámai költeményéből … A másik az amerikai emigráció egy páratlan epizódja. Látogatás Albert Einsteinnél . A nagy tudós előveszi hegedűjét és – Stolz-dallamokat játszik zeneszerző vendégének. Azután a komponista folytatja a páratlan hangversenyt … Robert Stolz már nem fejezhette be emlékiratait. A feleség, Einzi Stolz írt egy zárórészt a könyvhöz, meghatottan összefoglalva az utolsó éveket. Einzi Stolz nemcsak a memoárkötetet tette teljessé: azon fáradozik, hogy férjének életműve minél több helyen minél több örömöt szerezzen. A minap a budapesti Vigadó Robert Stolz-hangversenyére is eljött. A dallamok, a ritmusok élnek. Őszinteségük, humanizmusok élteti őket. (Ez az írás a Film Színház Muzsika 1986. szeptember 20-i számában jelent meg.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=CEURdyWa264;Robert Stolz: Zwei Herzen im Dreivierteltakt – Énekel: Nicolai Gedda és Anneliese Rothenberger [/url]

3207 zenebaratmonika 2017-08-22 20:25:58
Operettszínház Lehár Ferenc: Víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburgrófja Offenbach: Kékszakáll Szirmai Albert: Mágnás Miska Huszka Jenő: Lili bárónő Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő úgy tudom már Jacobi Sybill nem lesz Erkel Színház Offenbach: Rajnai sellők - nem tudom hogy ez opera e vagy operett, talán a kettő között van valahol...

3206 zenebaratmonika 2017-08-22 20:10:07
[url] https://www.youtube.com/watch?v=GZ3K-nDmLIY;FedakSariSzinha [/url]

3205 zenebaratmonika 2017-08-22 20:08:39
A 23. kerületi soroksári Fedák Sári Színház a jövő évadban több operettet is darabra tűzött: Huszka Jenő: Lilibárőnő Huszka Jenő: Mária főhadnagy Kálmán Imre: Montmartrei ibolya Kálmán Imre: Éljen a szerelem Kálmán Imre: Cigányprímás Ábrahám Pál: Viktória Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi Szirmai Albert: Mágnás Miska és emellett a régi 30-as évek filmjeit is vetítik. Nagyon örvendetes ez, még nem voltam ott sose, de napjainkban sajna nem sok színház mondhatja el magáról Budapesten, hogy operettet játszik. József Attila Színház: Csókos asszony Turay Ida Színház: Zsuzsi kisasszony Erkel Színház: Cigánybáró még ezeket találtam.

3204 Búbánat 2017-08-22 11:28:22 [Válasz erre: 3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22]
Szombaton este megnéztem a Cigánybáró-produkciót a Városmajorban. Nem volt rossz előadás, még az éjjel kitört szélvihar és eső előtt idejében hazaértem; amúgy a színpad és a nézőtér fedél alatt van (csak oldalról érhetnék a szereplőket és a nézőket az időjárás szélsőségei) így a kellemes, langyos esti légáramlás miatt nem kellett aggódnunk, hogy pld összedől a díszlet és „elfújja a szél” azt és az operettet… De biztos, ami biztos, Csonka Zsuzsa az előadás kezdete előtt a színpadra érkezve bejelentette nekünk, hogy az előre nem látható időjárási szeszélyek miatt festett vásznak előtt zajlik majd a játék. Egyébként illúziót keltő, tényleg festői színpadképben énekeltek-játszottak a szereplők. Magára a produkcióra nem sok szót vesztegetek: semmilyen tekintetben nem mérhető az Erkel Színházban elmúlt évadban színre hozott Szinetár Miklós-féle Cigánybáró-rendezéshez, de más, emlékezetes, színházi (szabadtéri) előadáséval sem vethető össze: a Városmajori Színpad kis mérete, a zenekari árok és sok minden más szükséges feltétel hiánya miatt egyszerűen nem alkalmas nagyszabású operett-darabok színpadi kiállítására, de arra igen, hogy kevés szereplővel, négy-öt tagú „kórus”, és pár táncossal jelzés szerű díszletek között, de azért igényes jelmezekben, valamint a színpad jobb sarkában elhelyezett kis létszámú (15 fő) zenekarral, áthangszerelve - mintegy átíratban – megvalósítva-megrendezve bármi előadás előadható legyen; akár olyan zenés produkció (operett), mint volt a korábbi években: Bál a Savoyban; A madarász; Lili bárónő; Cigányprímás. Ha sikerül ehhez tehetséges, ismert, népszerű művészeket megnyerni, akkor - úgy gondolják a szervezők - már „eladható” a darab, és a közönség megveszi, mert az ismert hiányosságokat kompenzálja az igény egy nyáresti – a „szabadban de mégis fedél alatt eltölthető” – „kiruccanásra a zöldbe” jeligével szórakozni-kikapcsolódni; ezt tudatosítva magunkban minden más gondolatot félretéve a „hiányérzetünk” a minimálisra csökken… Most Johann Strauss örökbecsű darabjának Jókai-féle romantikája nem lett „kilúgozva” – és ez már eleve nagy szó. A cigánybáró dallamai, a szép melódiák „átjöttek” a fülünkbe, még akkor is, ha a kevéske zenei kíséret, a sok húzás, a dramaturgiai szálak összevonása, a cselekmény „redukálása” hagy kivetni valót maga után… Mégis, Bozsó József rendezése ügyesen áthidalja ezeket az „anomáliákat” és ami történet és látvány a szemünk elé kerül, meg az énekművészek hangján felcsendül, az elismerésre méltó. Látszik, hogy a lelkes közreműködők így is igyekeztek olyan Cigánybáró-produkció élményével, varázsával megajándékozni a szép számú közönséget, akik zsúfolásig megtöltötték a nézőteret; amit „letettek az asztalra” (színpadra) így sem kevés… „Barinkay (Turpinszky Gippert Béla) hazatér Carnero gróffal (Bozsó József), aki átadja részére a birtokot, ami részben romokban, részben a víz alatt áll, ami meg éppen maradt, abban Zsupán (Bátki Fazekas Zoltán) él, aki gazdag, mindenből pénzt tud csinálni és apránként terjeszkedett a Barinkay birtokon, ami már a sajátja. A romos részben cigányok élnek, köztük Czippra (Rikker Mária), és lánya Saffi (Vörös Edit). Czippra „tudta” Barinkay érkezését – megjósolta kártyája. Saffi első látásra beleszeret a férfibe. Zsupán, hogy ne kelljen visszaadnia a birtokot, hozzáadná Arsena lányát, aki viszont szerelmes Ottocarba (Laczó András), ezért kitalálja, hogy csak báróhoz mehet feleségül. Barinkay így fedél nélkül marad. A cigányok befogadják, később vajdának választják, de … A történet még hosszú és bonyolult, de sokan ismerik a Jókai írta történetet.” A szereplőkre nem lehet panaszom, tényleg, a tudásukat, tehetségüket hozták; a dialógusokban és énekszólamaikban hangjuk a hangerősítés (mikroport) alkalmazásával jól hallható volt. Domoszlai Sándor Homonnayként ugyancsak kiváló alakítást nyújtott. Csonka Zsuzsanna amellett, hogy egy „vicces” Mirabella megformálással rukkolt elő, elismerést érdemel a tőle már megszokott, a szereplőkre „varrott” szép jelmezkölteményeiért is, Bozsó József pedig azért is, mert bravúros énekszáma mellett egy sikeres, a közönség szimpátiájától övezett rendezését tapsolhattuk meg az előadás legvégén. A Saffit alakító Vörös Editet és Arsena szerepében Galambos Lillát is „kegyeinkbe” fogadtuk, hiszen játékuk, előadásuk hozták a „kötelezőt”: szép énekhangjukon jól szóltak az operett igényes dalai, ahogyan a nagyobb együttesekben is kitűntek. A címszerepben Turpinszky Gippert Béla kifogástalan énekhangon szólaltatta meg tenorszólamait, megnyerő jelenség volt a színpadon ő is: Barinkay első áriáját, ami az egyik legvirtuózabb operettbelépő az operettirodalomban, magasan a legsikerültebb énekszáma volt az előadásnak. Rikker Mária mint Czippra, Bátki Fazekas Zoltán mint Zsupán ugyancsak elismerésre méltó színpadi jelenségek voltak és énekelnivalójukat is színvonalasan oldották meg. A Farkas Pál irányította kis létszámú élőzenekar (a Váci Szimfonikusok ) érdeme, hogy még ez a „zsugorított” hangszeres apparátus is tudott olyan elfogadható hangzást produkálni, mely az énekesek kíséretét szem előtt tartva, velük együtt, egy klasszikus nagyoperett előadásához szükséges minimum élvezhetőséget produkált úgy, hogy olykor az volt az érzésem, mintha a maximum sem lett volna számukra elérhetetlen – ha úgy adódik, máshol, más színpadi körülmények, nagy zenekari felállás esetén működni...

3203 zenebaratmonika 2017-08-22 08:54:30
[url] http://www.operettenfuehrer.de/index.php/nach-dem-komponisten;operettlap [/url] Ez egy német operett internetes oldal, érdemes nézelődni rajta.

3202 Búbánat 2017-08-19 11:15:59 [Válasz erre: 3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22]
Újra ideírom: Ma este - egyetlen alkalom - a Városmajori Szabadtéri Színpadon: Johann Strauss: A cigánybáró - operett 2017. augusztus 19. szombat 20.00 A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója.

3201 Búbánat 2017-08-14 23:55:45
[url] https://hu-hu.facebook.com/mtvadankoradio/posts/1403560846357818; Beszélgetés Nagy Ibolya énekes-színésszel, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével [/url] „A mosoly muzsikusai – Túl az Óperencián” /Megjelent a Keresztény Élet c. hetilapban 2017. augusztus 6-án./ „Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő Túl az Óperencián… című slágerét Nagy Ibolya színpadi előadás keretében soha nem énekelte, hiszen ez a szubrett és a bonviván duettje, ő pedig a primadonna volt a miskolci, a debreceni, a szegedi színházban, az osztrák-magyar koprodukcióban bemutatott Csárdáskirálynő-előadásokon és Szilvia dalait énekelte a hazai és külföldi operett gálákon. Viszont 2012 óta a Dankó Rádióban vezeti, szerkeszti a Túl az Óperencián című zenés színházi magazint….” Részlet az interjúból: […] „– Amikor a Dankó Rádióba került, és elvállalta a műsorvezetést, szerkesztést, azt is vállalta, hogy másokat népszerűsít! – Eleinte szokatlan volt, hogy nem engem kérdeznek, nem én vagyok a középpontban, de elárulok egy nagy titkot, ezt még élvezem is, mert a rádió, a rádiózás egy olyan új világot nyitott ki előttem, melyben parttalanul gazdag az ismeretterjesztés, az érték közvetítés lehetősége. Ezzel is szeretnék jól sáfárkodni. Köszönöm a Teremtőnek, hogy ilyen „tanösvényre” vezérelt. – Tényleg igaz, hogy mindig mosolyog?! - Ez belülről fakad. Ez a lelki alkatom, de dolgozom is érte. Az operett egy csodálatos műfaj, népszerűsítése egy életérzés közvetítése, nem más, mint a mosoly muzsikája, és így mi lehetünk a mosoly muzsikusai. Remélem, akik eljönnek koncertjeinkre, vagy hallgatják a Dankó Rádiói szép nótáit, népdalait, operettjeit, azoknak is mosolyt csalhatunk az arcukra és derűt, örömet, szívükbe, lelkükbe.” […] Nagy örömmel olvastam el a Nagy Ibolyával készített beszélgetés szövegét; akit régóta ismerünk, és a szívünkbe is zártuk, Róla minden hírvonatkozás érdeklődést kelt; így van ezzel a rádióhallgató is, aki szívesen veszi azt is ha kedvenc műsora népszerű vezetőjéről-szerkesztőjéről talál valami érdeklődésre számot tartó olvasnivalót; akinek rádiós műsorában hétről-hétre a művészvilág ismert, jeles személyiségei tárulkoznak ki, ezúttal készségesen vállalta a fordított „szereposztást”: ő maga nyílt meg/ki... És milyen jól tette, hogy személyes gondolatait megosztotta a nyilvánossággal – ami önvallomással is felér(t)! További szeretetet, lelkesedést vált ki belőlünk nemcsak műsora, hanem kedves lénye iránt is. Hálás köszönetem Neki, hogy: "van" - értünk! Nagy Ibolya élvezetes rádiós-beszélgetős, operettműsorát továbbra is várom napról-napra, változatlan érdeklődéssel, „elszánt” figyelemmel, kedvvel.

3200 Búbánat 2017-08-10 15:09:48 [Válasz erre: 3199 Búbánat 2017-08-09 10:18:26]
[url] https://www.facebook.com/452669678109667/photos/a.1544986862211271.1073741863.452669678109667/1544986975544593/?type=3&theater; További fotók [/url] a Budavári Palotakoncert – „Sissi nyomában” – operettestről – a Fischl Mónika nyilvános Facebook oldaláról. (2017. augusztus 5., Oroszlános Udvar)

3199 Búbánat 2017-08-09 10:18:26 [Válasz erre: 3181 Búbánat 2017-07-26 11:13:54]
[url] https://www.facebook.com/Palotakoncert/photos/pcb.1674152852629589/1674151319296409/?type=3&theater; Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók I. [/url] [url] https://www.facebook.com/Palotakoncert/photos/pcb.1674146249296916/1674142412630633/?type=3&theater; Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók II. [/url] Az Oroszlános Udvarban augusztus 5-én megtartott operettgálát felvette a televízió. A koncertet a Duna TV-én láthatjuk majd jövő vasárnap (augusztus 20.) két részben: 20.00 – 21.00 és a tűzijáték után, 21.35 – 22.35 óra között.

3198 Búbánat 2017-08-01 21:57:28 [Válasz erre: 3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22]
Lesz egy másik szabadtéri Cigánybáró -produkció is augusztusban: korábban említettem Budán, a Városmajort, ahol a szabadtéri színpadon adják elő a Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház koprodukciójában Johann Strauss remekét augusztus 19-én. Most találtam rá a Szarvasi Hét rendezvényei között ugyanerre a produkcióra, melynek időpontja: 2017. aug. 4., 20:30 helyszíne: Szarvasi Vízi Színház, Szarvas, Petőfi u. 7, [url] http://www.szarvasihet.hu/event/a-ciganybaro/; A cigánybáró - Szarvasi Vízi Színház [/url] operett két részben – a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház koprodukciója (A városmajori Cigánybáró előadása szereposztásától némileg eltérő szereplő-gárdával mutatják be Szarvason az operettet.) Szereplők: Barinkay: Turpinszky Gippert Béla Saffi: Vörös Edit Zsupán: Németh Gábor Homonnay: Domoszlai Sándor Czippra: Tas Ildikó Mirabella: Csonka Zsuzsanna Arsena: Galambos Lilla Ottocar: Laczó András Carnero: Bozsó József Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Rendező: Bozsó József

3197 Búbánat 2017-08-01 21:41:40 [Válasz erre: 3196 Búbánat 2017-08-01 21:38:28]
És idén is lesz (augusztusban) "Palotakoncert" fenn a Vár Oroszlános Udvarában...

3196 Búbánat 2017-08-01 21:38:28 [Válasz erre: 3191 zenebaratmonika 2017-08-01 15:37:31]
Régen gyakorta adtak operettkoncerteket, elsősorban a Pesti Vigadóban, de a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Rádió bérletsorozatában nyilvános operett hangversenyek is rendszeresen előfordultak a Rádió 6-os stúdiója mellett "kiruccanva" az MN Művelődési Háza vagy a Csepeli Munkásotthon koncertpódiumára. Voltak tematikus operettestek: Lehár, Kálmán, Huszka, Offenbach, Suppé, Johann Strauss. Ezeket a rádió élőben vagy felvételről sugározta, én többször elmentem ezekre az élő operettkoncertekre, hol a legnevesebb operaénekeseink léptek fel, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és kiváló karmestereink vezényletével. Az utóbbi évtizedben az Operettszínházban is alkalmanként tartanak operetthangversenyt.

3195 zenebaratmonika 2017-08-01 16:01:26
[url] https://www.youtube.com/watch?v=en5lNe_vcAg;Grandhotel [/url]

3194 zenebaratmonika 2017-08-01 15:52:41 [Válasz erre: 3190 Búbánat 2017-08-01 14:37:50]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=cQ3nFf9ksRA; Josephine [/url]

3193 zenebaratmonika 2017-08-01 15:42:50
Szép ez az ária, egész ismerős.

3192 zenebaratmonika 2017-08-01 15:41:52
[url] https://www.youtube.com/watch?v=A-2mYhNDbdM;Kaiserin [/url]

3191 zenebaratmonika 2017-08-01 15:37:31 [Válasz erre: 3190 Búbánat 2017-08-01 14:37:50]
Köszi a beszámolót, nem ugranak be ezek a dalok. A Fred Raymond darab viszont fent van a youtube-n, nem tudom Nagy Ibolya megnézi-e mindhárom darabot. A Kálmán Imre darab csak koncert formájában kerül fel összesen 2 előadás lesz, úgy tűnik ez kint divat. A Komisch Oper Berlin decemberben Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabját veszi elő 2 koncert erejéig. Persze jó lenne, ha felvennék ezeket, mert utóbbit se ismerjük egyáltalán. Magyarországon még nem hallottam operettkoncertről, de operakoncert szokott menni az Erkelben és az Operaházban is meg persze a Müpában. Nem tudom jó ötlet lenne ha ha nálunk is lenne koncertoperett.

3190 Búbánat 2017-08-01 14:37:50 [Válasz erre: 3188 zenebaratmonika 2017-07-31 15:42:08]
Bad Ischl - 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) Valóban, kevéssé ismert darabja Kálmán Imrének a „ Kaiserin Joséphine”. Ez az operett a komponista utolsó befejezett zenés színpadi alkotása, amely még életében a színpadra került – Európában. (A háromfelvonásos operettet 1936. január 18-án Zürichben mutatta be a Stadttheater; Magyarországi bemutató: 1937. március 26., Budapest, Városi Színház. Ez volt az utolsó magyar Kálmán-premier: a „ Joséphine császárné”címszerepét – (Joséphine Beauharnais) - az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. A további kulcsszerepekben Napóleont Fehér Pál, Barras-t id. Latabár Árpád, Talleyrandot pedig Z. Molnár László játszotta a Városi Színházban, a kisebb karakterszerepekben Mindszenthy Magdát, Sándor Máriát, Berend Istvánt, Fáy Bélát és Fodor Artúrt láthatta a pesti közönség. A mű Napóleon tábornok, konzul, majd császár és a kacér párja, Joséphine szerelmi kalandját meséli el a történelemhez híven, némileg felmagasztosult zenével. Tudni lehet, a budapesti előadásnak sikere volt. Németh Mária operadíva, és Fehér Pál, akkor éppen a zürichi Operaház vezető tenoristája, kiválóan alakították szerepüket. Rátonyi Róbert írja az Operett könyvében, hogy Szabolcs Ernő bravúros rendezői munkájának eredményeként a cselekmény filmszerűen pergett, az egyik jelenetben háborús tömegjelenetek és lenyűgöző hatású csataképek tárultak a nézők elé, hogy néhány pillanat változás alatt káprázatos szalont ábrázoljon a színpad, melyben a kor minden pompája látható volt díszletben (alkotó: Upor Tibor) és jelmezben (alkotó: Vogel Erik). A szubrett-táncoskomikuspár sem hiányozhatott a darabból: Feleki Kamill egy jóképű káplárt játszott, Vágó Märy egy tündéri kalaposlányt. Finomak voltak, szeriőzek és mégis nagyon mulatságosak. A táncaik eseményszámba mentek.” A szövegkönyvet Paul Knepler írta és Herczeg Géza fordította át magyarra. A darab azóta a „süllyesztőbe került”, és csak azért nem felejtődött el teljesen, mert a Magyar Rádió keresztmetszet formájában elkészítette az operett stúdiófelvételét, a nyolcvanas-kilencvenes években a részletei még gyakran felcsendültek az operettadásokban. Én is onnan ismerem Kálmán mára szinte „elfeledett” zenéjét: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50 Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el. Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás Szerkesztő: Bitó Pál A Dankó Rádióban egyszer- kétszer adásba került erről a magyar nyelvű stúdiófelvételről néhány részlet: - Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót…” - Ugyanők egy másik kettőse: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor) - Joséphine dala (No.5) (Kalmár Magda, az MRT Énekkara) - Napóleon dala (Korondy György - Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét…” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRTÉnekkara) Remélhetőleg Nagy Ibolya, a rádió szerkesztő-műsorvezetője, erről a Kálmán Imre-operettről sem feledkezik meg, amikor beszámolni fog nyári, Bad Ischl-ben töltött élményeiről, köztük a Lehár-fesztivál zenei érdekességeiről – amennyiben jelen volt az ott bemutatott előadásokon, és talán zenei illusztrációkkal is tud majd szolgálni nekünk!

3189 zenebaratmonika 2017-07-31 16:00:49 [Válasz erre: 3186 Búbánat 2017-07-31 09:01:07]
Tényleg remek darabok, sajnos Magyarországon nem sokat látni ezek közül, nem tudom szoktak e készíteni videót az előadásokról vagy van e élő közvetítés. Tavaly a Mörbisch-i operettfesztiválon a Viktória és Huszárja ment, Ábrahám Pál darabja, és ezt meg tudtam nézni a youtube-n, mert pár napra felkerült. A bécsi operaház pedig feltette Benatzky Axel an der Himmelstür (1936) c. darabját.

3188 zenebaratmonika 2017-07-31 15:42:08 [Válasz erre: 3187 Búbánat 2017-07-31 09:04:18]
Akkor meg fogja nézni gondolom az említett 3 operettet, ami közül 2 szinte ismeretlen itthon. Kíváncsian várjuk a véleményét.

3187 Búbánat 2017-07-31 09:04:18 [Válasz erre: 3183 zenebaratmonika 2017-07-29 13:30:06]
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya tegnapi operettműsorában sejtelmesen elárulta, hogy Bad Ischlben tölti szabadságát, tele élményekkel, alig várja, hogy ezeket, benyomásait megossza kedves rádióhallgatóival...Én is alig várom...

3186 Búbánat 2017-07-31 09:01:07 [Válasz erre: 3184 zenebaratmonika 2017-07-29 13:33:04]
Imponáló lista...

3185 zenebaratmonika 2017-07-29 13:34:59
Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch Ebből összesen 2 előadás lesz.

3184 zenebaratmonika 2017-07-29 13:33:04
Gespielte Operetten Ez a Lehár fesztiválon játszott eddig játszott operettek teljes listája, úgy nézem jövőre nem lesz 3. darab 2018 Die Blume von Hawaii (Paul Abraham) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch Die lustige Witwe (Franz Lehár) Saison in Salzburg (Fred Raymond) 2016 Die Juxheirat (Franz Lehár) - halbszenisch Die Rose von Stambul (Leo Fall) Die Fledermaus (Johann Strauss) 2015 Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 2014 Die Kaiserin (Leo Fall) - halbszenisch Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) 2013 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) - halbszenisch Gasparone (Karl Millöcker) 2012 Der Vogelhändler (Carl Zeller) Zigeunerliebe (Franz Lehár) 2011 Paganini (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) 2010 Frasquita (Franz Lehár) - semikonzertant Der fidele Bauer (Leo Fall) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 2009 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 2008 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 2007 Giuditta (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 2006 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Fatinitza (Franz von Suppe) 2005 Eva (Franz Lehár) Der Bettelstudent (Karl Millöcker) 2004 Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) Ein Walzertraum (Oscar Straus) 2003 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) Die Perlen der Cleopatra (Oscar Straus) - semikonzertant 2002 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 2001 Der Vogelhändler (Carl Zeller) Madame Pompadour (Leo Fall) 2000 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1999 Paganini (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1998 Umbau des Kurhauses Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1997 Der Bettelstudent (Karl Millöcker) Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) 1996 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1995 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) 1994 Paganini (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 1993 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1992 Giuditta (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1991 Der Rastelbinder (Franz Lehár) Die Zirkusprinzessin (Emmerich Kalman) 1990 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham) 1989 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Maske in Blau (Fred Raymond) 1988 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1987 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1986 Frasquita (Franz Lehár) Der Bettelstudent (Karl Millöcker) 1985 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) 1984 Paganini (Franz Lehár) Ein Walzertraum (Oscar Straus) 1983 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 1982 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1981 Zigeunerliebe (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1980 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1979 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Die Rose von Stambul (Leo Fall) 1978 Giuditta (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1977 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1976 Paganini (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) 1975 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1974 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) 1973 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1972 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1971 Paganini (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 1970 Giuditta (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Zarewitsch (Franz Lehár) 1969 Paganini (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) - Gastspiel der bayerischen Opernbühne München Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham) 1968 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1967 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1966 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1965 Brand des Kurhauses, daher nur konzertante Aufführungen 1964 Eva (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Der feurige Elias (Rudi Gfaller) 1963 Paganini (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der feurige Elias (Rudi Gfaller) - Uraufführung Ein Walzertraum (Oscar Straus) 1962 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Filmmillionär (Wilhelm Leitner) - Uraufführung Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 1961 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Paganini (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)

3183 zenebaratmonika 2017-07-29 13:30:06
A híres Bad Ischl-i Lehár fesztivál idén Lehár Víg özvegye mellett két másik darabot is játszik, az egyik Fred Raymond: Saison of Salzburg c. darabja, ez már július vége óta megy, a másik pedig Kálmán Imre: Kaiserin Josephine c. operettje. Erről a két darabról tudtok valamit? Igazából csak a címüket hallottam. Fred Raymond ismertebb operettje a Maske in Blue, ebben van a híres Juliska Budapesten c. nóta. Megy közületek valaki oda? Pár éve jártam a városban egy csoportos utazáson, de nem tudom hogy lehet oda eljutni máshogyan. 2018-ban pedig Lehár Mosoly országa és Ábrahám Pál Hawai rózsája fog műsorra kerülni a 3. operett még nem tudni mi lesz. Jó lenne már egyszer Magyarországon is látnia a Hawai rózsáját, de úgy néz ki hogy csak a német nyelvterületeken népszerű, most szeptemberben a svájci Bazelben lesz az operaházban.

3182 Búbánat 2017-07-28 13:43:47
A Szolnoki Szigligeti Színház december 15-én mutatja be Huszka Jenő Lili bárónő című híres operettjét. A darabot Balázs Péter rendezi Lőrincz Judit és Járai Máté vendégszínészek főszereplésével.

3181 Búbánat 2017-07-26 11:13:54
Előzetes [url] http://www.operett.hu/cikkek/budavari-palotakoncertek-2017-8211-fesztival-az-oroszlanos-udvarban/1303; Budavári Palotakoncertek 2017 – fesztivál az Oroszlános udvarban[/url]

3180 Búbánat 2017-07-25 10:54:53 [Válasz erre: 3179 Búbánat 2017-07-25 10:54:11]
[url] https://www.facebook.com/loveoperett/photos/pb.265765453484270.-2207520000.1500966076./1511527475574722/?type=3&theater; Lehoczky Zsuzsa [/url]

3179 Búbánat 2017-07-25 10:54:11
Egy szép fotó a szülinapos url] https://www.facebook.com/loveoperett/photos/pb.265765453484270.-2207520000.1500966076./1511527475574722/?type=3&theater; Lehoczky Zsuzsáról! [/url] Isten éltesse sokáig!

3178 Búbánat 2017-07-23 08:12:10
Seefestspiele Mörbisch - 2017 [url] https://www.youtube.com/watch?v=m7yttT3JJHU; TRAILER: Karl Zeller: Der Vogelhändler [/url] A Mörbischi Operettfesztiválon 1957 óta hallgathatunk operetteket és musicaleket a közvetlenül a Fertő-tóra épített vízi színpadról. A világ legnagyobb szabadtéri operett színpada harmonikusan illeszkedik a Fertő-Hanság Nemzeti Park lenyűgöző kulisszái közé. A fesztivál a kultúra határok nélküli élvezetét hirdeti, ami a látogatót kiragadja a hétköznapi gondokból, és elvezeti egy operettekkel és musicalekkel teli mágikus világba. Művészileg a fesztivál a legmagasabb színvonalat képviseli: az alaposan átgondolt és neves előadókat felsorakoztató produkciók évről évre teltházat vonzanak. 2017-ben a Madarász (Karl Zeller) című operett szerepel repertoárjukon. Előadások időpontja: 2017.07.07 - 08.19 A 2017 évi Mörbischi Operettfesztivál kitesz magáért! A Christl von der Post-al és Ádámmal, a madarásszal két legismertebb operett szereplő tér vissza majd’ 20 év távollét után a tó színpadára. Korrupció, félreértések és szívbéli dolgok – „A madarász” mesteri módon vegyíti a klasszikus operettelemeket. A "Grüß enk Gott, alle miteinander", "Ich bin die Christl von der Post" és a "Schenkt man sich Rosen in Tirol" dallamok az operettet kedvelők számára szerte a világon jól ismertek. TARTALOM Ádám, a tiroli madarász, végre újra látogatóba érkezik abba a kis Rajna menti falucskába, ahol menyasszonya, Christl lakik. Sajnos esküvőjüket pénzszűke miatt állandóan el kell halasztani. A hiányzó pénz felkutatása során azonban súlyos tévedés esik, mely végül zátonyra juttatja Ádám és Christl kapcsolatát. Jó pár komoly megpróbáltatást kell leküzdeni ahhoz, hogy a szerelmesek újra egymás karjaiba találjanak.

3177 Búbánat 2017-07-23 07:59:02
http://www.bajaiszabadteri.hu/index.php/eloadasok/magnas-miska 2017. augusztus 25. és 26. Baja, Szentháromság tér A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, melyet időről időre bemutatnak zenés és prózai színházak egyaránt, augusztusban pedig Bajára érkezik a Budapesti Operettszínház társulatának előadásában, hogy itt is meghódítsa a közönség szívét. A szatirikus, mulatságos történetet Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számai teszik teljessé olyan jól ismert slágerekkel, mint A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ! A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott, ez alkalommal PELLER ANNA és PELLER KÁROLY neve garantálja a felhőtlen szórakozást. Zsorzsi nagymama szerepében LEHOCZKY ZSUZSA, míg Stefániaként KALOCSAI ZSUZSA lesz látható, Korláth grófot pedig FARAGÓ ANDRÁS alakítja majd. "Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává, tenyeres-talpas babájából, Marcsából is estélyi ruhás, "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig." RENDEZŐ: VEREBES ISTVÁN

3176 Búbánat 2017-07-21 10:38:51 [Válasz erre: 3175 nickname 2017-07-21 07:37:56]
Épp most hangzott el a Dankó Rádió operettműsorának a legvégén Franz von Suppé egyik híres nyitánya - a "Fatinitza" operettjének. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli.

3175 nickname 2017-07-21 07:37:56
Köszönöm a tájékoztatást. Az operett műfajában annyira nem vagyok otthon, de most Rossini mellett Suppé nyitányokat hallgattam tegnap délután.

3174 Búbánat 2017-07-20 17:39:08 [Válasz erre: 3173 Búbánat 2017-07-20 17:24:47]
Persze Suppé operettje címében szereplő kártyalap-motívumnak szerepe van a cselekmény alakulásában: Judit, egy jövendőmondó asszony, titokban segíti a fiatal szerelmespárt, hogy a lány gonosz gyámjának mesterkedései ellenére révbe jussanak; utóbbi sürgetésére kártyát húz neki, hogy jövendőjét megmondja: a pikk dámát húzza ki a csomagból, s az asztalra téve sejtelmesen csak annyit mond: ez az asszony sötét titkot őriz a kérdező múltjából, amit ha nyilvánosságra hoz. neve s alakja egyaránt a pokol tüzének martaléka lesz (I. felv.)

3173 Búbánat 2017-07-20 17:24:47 [Válasz erre: 3172 nickname 2017-07-20 13:48:07]
Suppé „Pikk dámá”jának (1884) semmi köze nincs Puskin verses elbeszéléséhez; egész más történet, más kor, más helyszín, más cselekmény, más szereplők – vidám darab és boldog véggel… Suppé korábban komponált művének - Die Kartenschlägerin („A kártyajósnő”, 1862) az átdolgozása, de ez sem volt igazán sikeres operettje, igazán a nyitánya az, ami máig népszerű és a koncerttermekben is olykor felcsendül. Nálunk Ferencsik János, Breitner Tamás, Sándor János is vezényelte, rádió- ill. lemezfelvételük van (külföldön Karajan, Bernstein és sokan mások is felvették repertoárjukba. Suppénak több operettje nem érte el a Boccaccio (1879), A szép Galathea (1865), a Pajkos diákok (1863) sikerét, lekerültek a színpadokról és csak azért nincsenek elfeledve, mert nyitányaik viszont maradandóak, máig népszerűek, önmagukban is igényes, nívós zenekari darabok, amelyek gyakorta felhangzanak lemezekről, de önálló hangversenydaraboknak is elmennek és mindig hatalmas sikerük van: Könnyű lovasság (1866) Banditák (1867) Tantalusi kínok (1868) Fatinitza (1876) A pikk dáma (1884) Költő és paraszt (Suppé 1846-ban ír zenés darabját átdolgozta Carl Elmar, bemutató: 1936) Reggel, délben, este Bécsben („Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien” nem operett; zenés játékhoz írt nyitánya - 1844)

3172 nickname 2017-07-20 13:48:07 [Válasz erre: 3171 nickname 2017-07-20 13:46:51]
Egyébként nem is tudtam, hogy Suppé a Pik dáma történetét is megzenésítette. Most véletlen futottam bele a darab nyitányába a tubuson.

3171 nickname 2017-07-20 13:46:51
"Itt em lítjük meg, hogy ugyancsak márciusban vendégszerepei a Városi Színházban a bécsi Staatsoper is, amire vonatkozólag ma kötötték meg a szerződést. E nevezetes vendégjátékokig K. Halász Gyula, K ristóf Károly és N agypál Béla. nagy sikert aratott Suppé-operettje, a .,Tarantella“ uralja a Városi Színház műsorát. Zoltán Irén az operett női főszereplője felgyógyult betegségéből s az ő, Szűcs László, F. Sziklai Szeréna, Szilágyi Maresa, Sziklai József és Fodor Artúr főszereplésével e hét péntekén indul a Tarantella új előadássorozata." Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)

3170 Búbánat 2017-07-18 15:47:55 [Válasz erre: 3168 Búbánat 2017-07-15 14:37:16]
Említettem azt a négy Sullivan-operettet, amelyeket adaptálta a Magyar Rádió, és a stúdiófelvételüket a Dalszínháza égisze alatt bemutatta hazai művészeink közreműködésével. Ideírom ezeket: I. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás /Eredeti címe: Trial by Jury (1875) / A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00 Magyar szöveg: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Ruitner Sándor Szereposztás: A bölcs bíró – Melis György A felperes – László Margit Az alperes – Réti József A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor I. Esküdt – Domahidy László Törvényszolga – Várhelyi Endre További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó /Eredeti címe: The Mikado (1885) / A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00 Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma) Zenei rendező: Erkel Tibor Rendező: Békés András Szereposztás: A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László) Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián) Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György) Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László) Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József) Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi) Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona) Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit) Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta) III. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska /Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) / Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 Szövegét William Schwenck Gilbert írta. Rádióra alkalmazta: Romhányi József Verseket fordította: Blum Tamás Vezényel: Blum Tamás Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu) Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor) Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola) Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János) Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső) Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István) Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári) Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda) Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon IV. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja /Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) / A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39 A verseket fordította: Fischer Sándor Vezényel: Breitner Tamás Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Horváth Ádám Szerkesztő: Bitó Pál Szereposztás: Richard, a kalózkirály – Melis György Samuel, a hadnagya – Miller Lajos Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor) Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa Sajnálatosnak tartom, hogy megszakadt ez a szép sorozat: a Magyar Rádió a hetvenes évek közepétől nem érzett késztetést további – újra - Sullivan-operettekből felvételt készíteni. Pedig szerintem érdemes lett volna még „A gondolások”, „A gárdista”, „Patience” darabokat is a rádióra alkalmazni, hiszen e műveknek ugyancsak igen értékes zenéi vannak. Az is tény, hogy a hetvenes évek elejétől-közepétől ritkultak a rádióban a teljes operettfelvételek bemutatói (úgy a hazai szerzőkéi, mint a külföldi komponistákéi); a számuk jelentősen visszaesett az ötvenes-hatvanas évek „terméséhez” képest – aminek okai között a közönség érdeklődésének megcsappanása és az anyagi források csökkenése állhatott (bizonyára a szerzői jogokra is tekintettel kellett lenni.), egyáltalán a „telítettség” érzete is benne volt Persze azért még így is számos új operettfelvételt mutatott be a rádió, egészen a nyolcvanas évek végéig - igaz, évente már alig egy-két darabot jelentett a műfajból: Offenbach, Johann Strauss, Lehár, Kálmán, Millöcker, Ziehrer műveit ismerhették meg a rádióhallgatók – közöttük olyanokat is, amelyeknek addig még nem volt teljes felvételük és magyar fordításuk/feldolgozásuk: Offenbach: Sóhajok hídja, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, Kékszakáll Johann Strauss: Bécsi vér Millöcker: Gasparone Ziehrer: A csavargó Lehár: Friderika, Tavasz, Szép a világ, Lehár: Cigányszerelem, Paganini, Éva, Giuditta (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió) Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya. Kálmán Imre: Marica grófnő, Cirkuszhercegnő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió) Huszka: Gül Baba, Lili bárónő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió) Sullivan említett művei mellett hasonlóképpen hiányolom a rádióból a következő operettek teljes, magyar nyelvű változatát, - csak az igen értékes zenei anyagot tartalmazó darabcímeket sorolom: Offenbach: Périchole, A trapezunti hercegnő, Kakadu (Vert-Vert), Fantasio, Coscoletto, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, Robinson Crusoe, Johann Strauss: Simplicius Zeller: A bányamester (csak részleteket vett fel a rádió az operettből) Oscar Straus: A csokoládékatona Fall: A dollárkirálynő, A spanyol csalogány Lehár: A hercegkisasszony (csak részletek vannak a rádióban) Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban (ezekből a darabokból is csak részleteket vett fel a rádió) Nem fűzök sok reményt ahhoz, hogy a jövőben magyar nyelvű, teljes rádiófelvételeken ismerkedhetünk meg e remek operettekkel –(és teljes zenéjükkel).

3169 Búbánat 2017-07-16 12:15:58 [Válasz erre: 3168 Búbánat 2017-07-15 14:37:16]
A Bartók Rádióban tegnap este leadott Sullivan-Gilbert operett zenei stúdiófelvétele megtalálható abban a CD-boxban, amely a nagy angol komponista válogatott munkáit tartalmazza 16 CD-n! [url] https://www.amazon.com/Gilbert-Sullivan-Operettas-Orchestra-Malcolm/dp/B00005MIZS; Gilbert & Sullivan - Operettas / Pro Arte Orchestra · Sir Malcolm Sargent Box set [/url] Ezt az EMI-kiadványt sikerült annak idején beszereznem, azóta is, rendszeresen „töltekezem” belőle...

3168 Búbánat 2017-07-15 14:37:16
Ma este (19.00 – 20.42) a Bartók Rádió egy híres angol operett-különlegességgel rukkol elő: Sir Arthur Sullivan - W.S. Gilbert: A gárdista ( [url] https://www.google.hu/search?q=The+Yeomen+of+the+Guard&tbm=isch&imgil=53WadS7es6XheM%253A%253BBUoIcmVPRHMtBM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fstageagent.com%25252Fshows%25252Foperetta%25252F2312%25252Fthe-yeomen-of-the-guard&source=iu&pf=m&fir=53WadS7es6XheM%253A%252CBUoIcmVPRHMtBM%252C_&usg=__y57PMV9lu6kVc4B3Rd4pAt8PNRM%3D&biw=1455&bih=722&ved=0ahUKEwiY_JOgo4vVAhVHRhQKHcMcBSUQyjcIkwE&ei=wAhqWZicBceMUcO5lKgC#imgrc=53WadS7es6XheM:;The Yeomen of the Guard [/url] ) Vezényel: Malcolm Sargent Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara és a Pro Arte Zenekar. (Felvétel ideje: 1958. év) A vígopera műfajához közelítő kétfelvonásos darab (mely egy másik címen is ismeretes: A testőrök ) bemutatója 1888. október 3-án volt Londonban (Savoy), és még ugyanabban az évben New Yorkban is színre került. Sullivan A gárdista komponálásakor már túl volt a H.M.S. Pinafore (A Pinafore hadihajó, 1878; a magyar rádiófelvételen „A Fruska” címet kapta), The Pirates of Penzance (A penzance-i kalózok, 1879; a magyar rádió felvételén A cornwalli kalózok címen ismeretes), Patience (1881), Iolante (1882), Princess Ida (1884), a legnagyobb sikerű The Mikado (1885) és a Ruddigore (1887) vígoperai igényű operettjein, de még előtte volt az ugyancsak sikeres The Gondoliers (A gondolások, 1890), az Ivanhoe c. operája (1891), vagy The Grand Duke (A nagyherceg, 1896) és az utolsóként bemutatott The Rose of Persia (Perzsia rózsája, 1900) bemutatója. Sir Arthur Sullivan (sz. London, 1842. 05.13., mh. London, 1900.11.22.) apja, Thomas Sullivan, klarinétművész volt, és a sandhursti Royal Military College katonazenekara vezetője. Már kisgyermekként tehetségesnek mutatkozott, ezért énekelni kezdett a Chapel Royal kórusában. 11 éves korában adta el első kompozícióját, és elnyert egy ösztöndíjat, amelynek segítségével megkezdhette tanulmányait a Royal Academy of Music falai között. Hallgatóként kísérőzenét írt a „Tempest” Shakespeare-drámához , s hamarosan úgy emlegették, mint az angol zene új reménységét. Pályája során mindvégig egyszerre kellett együtt élnie azzal az elvárással, hogy tiszteletreméltó, „komoly” zeneszerzővé váljék, valamint a vígoperái-operettjei közönségsikerével. Első ilyen próbálkozásában F.C. Burnand volt a társa, a mű a Cox and Box (1866). Híres együttműködése Sir William Schwenck Gilberttel a Thespis című művel kezdődött 1871-ben, és a Trial by Jury-val (a magyar rádiófelvételén Az esküdtszéki tárgyalás címet kapta) véglegesen megszilárdult 1875-ben. Szakadatlan sora következett ezután operettjeinek, vígoperáinak – a legnagyszerűbb és legragyogóbb ilyen sorozat az angol zene történetében; a „komoly” műveket messzemenően háttérbe szorítva. A The Mikado (1885) után különböző viták zajlottak a szerzőtársak között, s többször úgy látszott, hogy társulásuknak vége szakad,d mégis folytatták egészen 1892-ig, az Utopia Limited-ig. Magasabbb igényeit időközben Sullivan a The Golden Legend című operatóriummal és az említett Ivanhoe-val elégítette ki. Sullivan is, Gilbert is kísérletezett más partnerekkel is, de hiába. A Savoy-operettek (vígoperák) nem veszítettek népszerűségükből, s aligha írtak jobbakat műfajukban náluk. Sikerük messze túlszárnyalta Sullivan – mostanában újra felfedezett – egyéb muzsikájának népszerűségét. Sullivan: A gárdista Operett két felvonásban Szövegét W. S. Gilbert írta Vez. Malcolm Sargent Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara (karig.: Peter Gellhorn) és a Pro Arte Zenekar Szereposztás: Sir Richard Cholmondeley, a Tower őrségének parancsnoka - Denis Dowling (bariton) Fairfax ezredes - Richard Lewis (tenor), Mr. Meryll, a királyi testőrség őrmestere - John Cameron (bariton) Leonard Meryll, a fia és Első testőr - Alexander Young (tenor) Phoebe Meryll, a lánya - Marjorie Thomas (kontraalt) Elsie Maynard, komédiás - Elsie Morison (szoprán) Jack Point, bohóc - Geraint Evans (bariton) Wilfred Shadbolt, főfoglár - Owen Brannigan (basszus) Második testőr - John Carol Case (bariton) Dame Carruthers, a Tower házfelügyelője - Monica Sinclair (kontraalt) Helyszín: London, a Tower Idő: 1520 körül, VIII. Henrik uralkodása idején A cselekmény fő vonulata: Phoebe Meryll a rokka mellett ülve éppen egy bánatos szerelmes dalt énekel, amikor betoppan Wilfred Shadbolt, a londoni Tower börtönőre és helyettes kínvallatója. Phoebe gúnyolja őt visszataszító munkája miatt. Wilfred „természetesen” nagyon vonzódik a lányhoz, de tudja, hogy szíve hölgye a Tower egyik őrizetese, Fairfax ezredes iránt érdeklődik. Hogy bosszantsa a lányt, nagy örömmel újságolja a hírt, hogy az ezredest tiltott varázslással vádolják és lefogják fejezni. Phoebe erősködik, hogy amit boszorkányságnak vélnek, az pusztán tudomány. Fairfax ugyanis nemcsak feltűnően jóképű, hanem alkimista is. Phoebe elhatározza, hogy saját élete kockáztatásával is megmenti a férfit. Innen indul el a történet kifejlődése… nagyvonalakban: Phoebe és az apja azt eszelik ki, hogy az ezredes mint Phoebe bátyja, Leonard lépjen be az őrségbe. Megjelenik Jack Point bohóc és társa, Elsie Maynard, szórakoztatják az ítélet végrehajtására várakozó közönséget. Közben Fairfax azt kívánja, hogy hátralévő félórájára legyen a felesége az első lány, aki hajlandó hozzámenni, hogy legyen örököse, s ne kapzsi rokonaira szálljon a birtoka. A Tower őrmestere Elsie segítségét kéri. A nőt megkísérti a lehetőség – kábán követi vezetőjét a szertartásra. A Fairfax megszöktetésére szervezett akció azonban sikerrel jár, így Elsie egy idegen férfi feleségeként ébred fel kábulatából. Shadbolt, a szerelmes természetű főfoglár, és Point is azt állítják, hogy lelőtték a menekülő Fairfaxet. 2. felvonás: Fairfax most már szabad, de még mindig a szerelem rabja. Leonard Meryll szerepében verseng az Elsie szerelméért epedő Pointtal. Elsie megadná magát Leonardnak, de arról értesül, hogy férjét Fairfaxet nem ölték meg, sőt kegyelmet kapott, s most útban van, hogy bejelentse igényét a feleségére. Azután rájön, hogy az a férfi, akit szeret, és az, akihez hozzáment, egy és ugyanaz a személy. Phoebe és az apja Shadbolttal, illetve Dame Carruthersszal, a Tower gondnoknőjével köt házasságot, mert e két személy tud a végrehajtott cselről. De szegény öreg Jack Point mindent elveszít: a sorsa iránt közömbös nézőknek elsírja boldogtalan szerelmének történetét, majd összetört szívvel meghal. Ismert áriák: 1. felvonás - When maiden loves (Poebe) - Tower warders, unde orders (Merry és a kórus) - Is life a boon? (Fairfax) - I’ve jibe and joke (Jack Point) - Were I thy bride (Phoebe) 2. felvonás - Oh! a private buffoon (Jack Point) - A man who woukd woo a fair maid (Fairfax, Phoebe és Elsie) - I have a song to sing-o (Jack Point) A darab zenéjét elemzők többsége Sullivan legkiforrottabb operettjének tartja, különösen nyitányát emelik ki, amely az előző – és a későbbi – művektől eltérően nem a legismertebb részekből összeállított, szokás szerint „potpourri”, hanem önálló zenei részleteket szonátaformában bemutató zenekari mű. Ez volt egyébként a zeneszerző első olyan darabja, amelynek zenekarában a szokásosnál több fúvós – kürt, harsona és fagott – játszott. A történet ötlete Gilbert, a szövegíró visszaemlékezéséből ismeretes (Winkler Gábor említi Operett című könyvében): 1887 őszén, az uxbridge-i állomáson, vonatra várva akadt meg a szeme egy hirdetésen, amelyen egy „beefeater”, a Tower jellegzetes, piros ruhába öktözött őre reklámozta a Tower Szolgáltató Vállalat sokrétű tevékenységét. Ez adta az ötletet egy Towerben játszódó darab írásához. Sullivan el volt ragadtatva a többszörösen megcsavart, fejetetejére állított, ugyanakkor nagyon emberi és nagyon vidám történettől. Az impresszárió-operaigazgató D’Oyly Carte beleegyezett, hogy ez legyen a szerzőtársak következő darabja színházában, a Savoyban. Tavaszra elkészült a partitúra, a nyár végén megkezdődhettek a próbák, s a kitűzött időben sor került a premierre is. Később Gilbert és Sullivan kissé átdolgozták darabjukat: az első felvonást jelentősen lerövidítették, s ebben a változatban olyan nagy sikert ért meg a darab, hogy 423 alkalommal volt műsoron. Az angol színpadoknak ma is rendszeresen játszott darabja. Magyarországon 1889. április 26-án, a budapesti Népszínház mutatta be. A magyar szövegű dialógusokat Evva Lajos, a verseket Ukki Imre írta (fordította).

3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22
Az Erkel Színház után egy újabb, másik – ezúttal szabadtéren bemutatásra váró - Cigánybáró-val ismerkedhetünk meg, augusztusban: [url] https://www.szabadter.hu/programok/item/2325-johann-strauss-a-ciganybaro-operett.html#szereposztás; Johann Strauss: A cigánybáró [/url] - operett 2017. augusztus 19. szombat 20.00 Városmajori Szabadtéri Színpad A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója. Szereposztás: Barinkay - Turpinszky Béla Saffi - Vörös Edit Zsupán - Bátki Fazekas Zoltán Czipra - Rikker Mária Homonnay - Domoszlay Sándor Arsena - Galambos Lilla Ottocar - Laczó András Mirabella - Csonka Zsuzsanna Carnero - Bozsó József Közreműködik: Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Színpadkép: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Rendező: Bozsó József

3166 Búbánat 2017-07-05 13:53:11
Jövő szombaton este a Bartók Rádióban - ritka alkalom! - teljes operett kerül sugárzásra! Sir Arthur Sullivan - W.S. Gilbert: A gárdista ( The Yeomen of the Guard ) - angol nyelven. Vezényel: Malcolm Sargent Km. a Glyndenbourne Fesztivál Énekkara és a Pro Arte Zenekar. A vígopera műfajához közelítő kétfelvonásos darab (mely egy másik címen is ismeretes: A testőrök ) bemutatója 1888. október 3-án volt Londonban (Savoy), és még ugyanabban az évben New Yorkban is színre került. Minderről bővebben szólok majd a jövő heti rádióközvetítést megelőzően.

3165 Ardelao 2017-07-04 18:18:31
Aki Kacsóh Pongrácnál volt egy csodálatos délelőttön… Beöthy László, egykori kerékpáros küldönce beszél a halhatatlan „Gráci”-ról. „Itt ülök egy józsefvárosi vendéglő asztalánál másodmagammal az esős kora éjszakában, a füstben, víg kurjongatások közepette. Csodálatos percek vesznek körül. Hallom a szavát egy lelkes-beszédű, érdekes embernek, Kovács Dezsőnek. Ez az értelmes-arcú, öregedő fiú, már közel harminc éve, mint kerékpáros-küldönc keresi meg a kenyerét. Dezső barátom ismerős, járatos a színházi világban, hiszen megboldogult Beöthy Lászlónak, a vezérnek volt öt évig küldönce, mindenese, kedves bizalmi embere. Kovács Dezső beszélt nekem egy régi, csodálatos délelőttről, 1922-ben, mikor még az Unió-tröszt öt színháza élt, virágzott, a vezér, a „János vitéz” immár halhatatlan szerzőjéhez, Kacsóh Pongráchoz küldte Dezsőt, a legendás emlékű Grácihoz, az ihletett lelkű középiskolai tanár úrhoz, aki abban az időben már utolsó hónapjait élte… A derék öreg-fiú kezébe temette kicsit álmodozó fejét, végigsimított szürkülő üstökén és mondta: A Magyar Színházban egy vígjátékot adtak, volt hozzá néhány zeneszám és a vezér a tanár úrral csináltatott hozzá muzsikát. Emlékszem, a darabból már javában folytak a próbák, és a zene még nem volt kész. Ilyen őszidő-tájt, egy ködös, hideg délelőtt Beöthy vezérigazgató úr elküldött a tanár úrhoz és a lelkemre kötötte, hogy a kotta nélkül el ne jöjjek. Úgy látom magam előtt, mintha most történt volna: elmentem a József utcai öreg házba, amelynek első emeletén egy háromszobás lakásban lakott az özvegy tanár úr kisfiával és öreg házvezetőnőjével. Mikor benyitottam, a házvezetőnő bejelentett és kisvártatva kijött a tanár úr, papucsban, hosszú házikabátban. Sovány volt, mint az ujjam, az arca olyan volt, mint a pergamen, de a szemei, azok fénylettek, mint a két fekete gyémánt. Milyen finom, kedves úr volt. Rám-nevetett, megveregette a vállamat és bevezetett a szobájába. Nagy volt ott a rendetlenség. A szivarfüstöt vágni lehetett, a rengeteg kottapapír hevert szanaszét a földön. A nyitott zongorán kis állólámpa égett, mert a redőnyök le voltak eresztve. A tanár úr rámutatott a zongorán lévő kottákra és mondta: „Édes fiam, mondd meg Beöthy bátyámnak, hogy nagyon cudarul érzem magam, de most már állom a szavamat. Egész éjjel szakadatlanul dolgoztam, már csak egy utolsó kis vers van hátra. No, ülj le, öcsém, vegyél ki a skatulyából egy szivart, azután várjál. mindjárt elvihetsz mindent.” És Dezső mondta tovább a józsefvárosi kocsmában a duhaj nóták közepette, szép emlékét, amint a tanár úr visszaült a zongorához és csonttá soványodott, hosszú ujjai végigfutottak a billentyűkön. Sokszor abbahagyta, rekedt hangon dúdolni kezdett és amint eljátszotta a dúdolt nótát a zongorán, olyan szépen hangzott az, hogy az ember lelke csak úgy repdesett tőle. Még néhányszor eljátszotta, cserélte-váltogatta a hangokat a melódiában, azután gyorsan lekottázta. Alig vártam egy fél órát, kész volt a tanár úr. „No, fiam, ezen is túl vagyunk” – mondta mosolyogva és becsomagolta a kottákat. Mikor a csomagolással foglalatoskodott, még csak annyit mondott: „Mond meg fiam, Beöthy bátyámnak, hogy megint pokolra való napjaim vannak…” Nem láttam őt többé – mondta Beöthy László egykori küldönce. – Néhány hónap múlva elmentem a temetésére. Sokan zokogtak ott, gyönyörűen játszotta a zenekar a »János vitézt« meg a »Rákóczi megtérését,« felejthetetlenül szépen kísérték a tanár urat utolsó útjára…” A riport készítője nem közölte a nevét. Megjelent: a „Délibáb” című Színházi Hetilap 41.számában. Budapest, 1934. október 6.

3164 Búbánat 2017-06-24 09:41:53
Szabad Föld, 1973. június 10. (23. szám) A Qualiton sikerrel folytatja szép kezdeményezését: egy-egy lemezen mintegy arcképet ad előadóművészetünk kiválóságairól. Ennek a portrésorozatnak legújabb darabja (LPX 16573) Házy Erzsébet bemutatkozása - operettprimadonnaként. Érdekes és vonzó zenei pillanatfelvétel: az a művésznő, aki Mozart, Puccini, Strauss és egész sor modern mester hősnőivel népesítette be a színpadot, most pillekönnyű műfaj - az operett népszerű dallamaival mutatkozik be. A finnyás szakemberek talán elhúzzák a szájukat: M o z a r t után Ábrahám Pál?! A Manon szomszédságában a Cirkuszhercegnő?! E sorok írója helyteleníti az efféle osztályozást. A legnagyobb drámai színészek szívesen rándultak át a nyári színpadok - hogy is fejezzük ki magunkat - törékenyebb és jól-rosszul összetákolt deszkáira. Megnemesítették a könnyű műfajt és a könnyű műfaj megtermékenyítette képzeletüket, mintegy új távlatokat nyitva ki előttük drámai alakításuk során. Nos, a mi Házy Erzsébetünk is ezen az ösvényen halad. A Csárdáskirálynő Sylvia belépője, a Víg özvegy Vilja-dala, a Cigánybáró Szaffija nem halványítja el, Házy Erzsébet operaházi remekléseit. Csak teljesebbé teszi a képet: íme, a zenei drámák hősnője tud mosolyogni is, sőt kacagni, érti a táncos ritmusokat s szívesen bízza rá magát az operettdallam pilleszárnyaira is. Nagyon szép s igen gazdagon kiállított lemez: a Cigánybáró, a Mosoly országa, Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban, Viktória, Víg özvegy, West Side Story - Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Melis György közreműködésével szólal meg a zenekar és a kórus karnagyai között ott találjuk Bródy Tamás, Breitner Tamás, Kerekes János, Gyulai Gaál Ferenc, Sapszon Ferenc és Virány László nevét. /Gál György Sándor/

3163 Búbánat 2017-06-23 10:22:30
Múltidézés "Még egyszer - Baksay Árpád" Szabad Föld, 1993. április 27. (17. szám) Nem láttam Baksay Árpád személyi igazolványát, de esküdnék rá, hogy annak foglalkozás rovatában ez a szó szerepel - színművész. A közönség meg mindmáig így emlegeti - bonviván. Ami magyarán vonzó külsejű, főleg szerelmes fiatalt ábrázoló énekes-táncos színészt jelent. Olyat, aki főleg operettekben szerepel. Bonvivánunk szerepköréhez illő környezetben él. Budán, hegyek között. Még az utcájának neve is érzelmes operettbe illik: Csillagvölgyi út. Jókedv és csipetnyi fáradtság elegyül arcán, amikor leülünk a beszélgetéshez. Az előbbi lényéből fakad, az utóbbi abból, hogy kórházból bocsátották haza, „hétvégi szabadságra”. - Készültem életrajzi adataidból - kezdem. - Tudom, huszonhétben születtél, s a Zeneművészeti Főiskola ének tanszakán tanultál. Diplomáztál is? - Nem - mondja minden szomorúság nélkül. - Ötvenkettőben született egy rendelkezés, mely szerint ének főtanszakos hallgatók hivatásos énekkarban nem tevékenykedhetnek. Én éppen a rádiókórusban énekeltem olyanokkal, mint Házy Erzsébet meg Bartha Alfonz. Az említett határozat elütött volna a kenyérkeresettől. Kapóra jött, hogy Mikó András akkor rendezte a Fővárosi Operettszínházban a Luxemburg grófja című Lehár- operettet. Kérdezte, vállalnám-e annak férfi főszerepét. Vállaltam, s ezzel megoldódott megélhetési gondom. Viszont abbamaradt tanulásom a főiskolán. Bejön egy jó tartású fiúcska, lehet vagy tizennégy éves. Unoka. Hallgatja - talán először - nagyapjának élettörténetét. - Korábban szerepeltél színpadon ? - ámulok a mesébe illő kezdésen. - És ki mindenki mellé kellett odaállnod? - Addig nem voltam színpadon. És egyszeriben oly fénylő csillagok mellé kerültem, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert. A színháztörténet parádés szerepekben jegyzi meg Baksay Árpád nevét, minthogy ő volt Szu- Csong A mosoly országában; címszereplő a Boccaccióban; Páris a Szép Helénában; nagyherceg az Egy éj Velencében című operettben; Danilo A víg özvegyben. - Hány évet töltöttél az operett szolgálatában? - Kereken harmincat. Tíz éve korkedvezménnyel mentem nyugdíjba. Saját kérésemre, egészségi állapotom miatt. Infarktussal nem lehet ugrálni. Ránézek és akaratlanul is kibuggyan belőlem a kérdés, hogy nem volt-e túl korai ez a visszavonulás. A válasz megfontolt: - A tenoristák pályája általában rövid életű. Ez annak következménye, hogy a hangképzéshez szükséges rekeszfeszültség fizikailag fölér a keszonmunka megerőltetésével. Bár vannak kivételes testi adottságú tenoristák is, akik magas életkort értek meg, a többség meghal hatvanéves kora körül. Caruso ötvennyolc éves volt, amikor elvesztette őt a világ. A magyar Sárdy János hatvankét évesen ment el, Réti József az ötvenet se érte meg. Gigli a maga hetvenhét évével szinte tenor matuzsálemkort élt meg. Tehát döntenem kellett, az éneklés vagy az élet. Két gyermekem van, öt unokám, rájuk is gondolnom kellett. - Értem és helyeslem akkori döntésedet. De kérdezlek, készítettél-e magadnak a továbbiakra élettervet? Hogy mikor ébredsz, mennyit sétálsz, így vagy úgy táplálkozol? Ilyen és ilyen időnként ellenőrizteted magad orvossal? Keserű fintor: - Ezt kellene csinálni. Nem sikerül. Megszólal bennem a kisördög. - Elterjedt a hír, hogy mint nyugdíjas lementél a Balatonra, büféd volt, s ott tettél-vettél, még borravalót is kaptál. - Ez nem egészen volt így. Már nyugdíj előtt lent voltunk a feleségemmel Zamárdiban. Neki volt ott büféje. Valóban, még fel is szolgáltam. Hetvenkettőtől nyolcvanig. Akkor abbahagytuk. Ami fontosabb, az a harminc év olyan volt számomra, hogy mindig kissé vendégnek éreztem magamat az Operettszínházban. - Miért? Mit gondoltál, hol lett volna a helyed? Itt rágyújt egy cigarettára. Uramisten, mit szólna ehhez az orvosa? - Mondtam tán, operaénekesnek készültem. - Magyarán zátonyra futott az életed? - Ezt nem mondanám. Nincs bennem olyan kesergés, hogy félrecsúsztam a pályán. Az ember azt végzi, ami rá van róva. Meg voltak is nekem próbálkozásaim. De az ötvenes években nem én döntöttem el, hogy mit csinálok. Később meg már a család, a gyerekek... Derűsebb irányba terelem a beszélgetést. - Melyik volt az az operett, melyben a legtöbbször léptél színpadra? - A Csárdáskirálynő. Abban tizenöt évig játszottam. Az több, mint egy életfogytiglani... A szeplő ezen az volt, hogy soha nem tudtam teljesen azonosulni a szereppel. Pedig boldoggá tett, hogy olyan kitűnő csapattal dolgozhattam. És még személyes sikerem is volt. Nagyon jó melódiákat énekeltem benne. És még mindig visszanézünk: - Mikor készítettek veled legutóbb interjút? - Mikor is? — mormolja. — Nem tudom, hogy egyáltalán készítettek-e. Nem voltam legelöl, s ha valaki, aki mögöttem állt, és előbbre akart menni, hagytam. - Mikor írt rólad utoljára újság? - Azt se tudom. - Autogramkérés ? Fölvidul: - Az előadódik. Most a kórházban is felismertek és kértek aláírást. - Van türelmed az olvasáshoz? - Van. De a huzamosabb olvasásnál elfárad a szemem. Inkább a rádió meg a tévé köt le. - A kertben tevékenykedsz? - Amennyit bírok. - Színház? - Amióta eljöttem, nem láttam előadást. - Mindezekből arra gondolhat az olvasó, hogy megkeseredett ember vagy. Elnyomja a cigarettát. - Egyáltalán nem vagyok az... Amikor kiléptem az Operettszínház művészbejáróján, lezártam magamban mindent a múltból. Lélekben is, tetteimben is. Mint egy civil, úgy gondolok a színházra. Nincs bennem semmiféle visszavágyó szomorúság. Van családom, van otthonom, van nyugalmam. - Nyugdíjad mennyi van? - Az emeléssel együtt most havi tízezer forint. Harminc év után. Fölszisszenek és csak gondolom: kitettél magadért művészetpártoló Magyarország. / Bajor Nagy Ernő /





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.