2938 zenebaratmonika 2016-12-02 00:19:06 [Válasz erre: 2937 Búbánat 2016-12-01 23:19:27]
Ezek óriási számok, én a tavalyi szériát figyeltem külföldön, elsősorban Ausztriában és Németországban, és a Víg özvegy, Denevér és a Fehér ló messze leelőzte a Csárdáskirálynőt. A Denevér is rengeteg helyen megy, akkor szerintem ez lehet a sorrend: Víg özvegy, Denevér (ez még régebbi ráadásul).... és ott van még a Madarász, a Bécsi vér és rengeteg más darab is... r
Ezek óriási számok, én a tavalyi szériát figyeltem külföldön, elsősorban Ausztriában és Németországban, és a Víg özvegy, Denevér és a Fehér ló messze leelőzte a Csárdáskirálynőt. A Denevér is rengeteg helyen megy, akkor szerintem ez lehet a sorrend: Víg özvegy, Denevér (ez még régebbi ráadásul).... és ott van még a Madarász, a Bécsi vér és rengeteg más darab is... r
2937 Búbánat 2016-12-01 23:19:27
Áthozom ide fórumtársunk bejegyzését az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicból: (1794) zenebaratmonika 2016-12-01 13:11:39 "Kero már megint tévedett. A Csárdáskirálynő a legtöbbet játszott Kálmán Imre operett, mostanában a Cirkuszhercegnőt is gyakrabban játsszák. A világon a legtöbbet játszott operett pedig a Denevér és a Víg özvegy, ezt egy külföldi operettszakértő ismerősöm mondta nekem." Akkor most ideírom az én meglátásomat - számításaimat: Csárdáskirálynő: A kultúra.hu oldalon olvasható egy cikkben, hogy Bécsben, az 1916-os ősbemutató után 800 alkalommal játszották egyhuzamban, és a bemutatótól számított első 17 év alatt – 1933-ig - harmincezer alkalommal adták elő világszerte. Kis matematika. A darab máig tartó változatlan népszerűségét ismerve, és feltételezve továbbra is 30.000 előadás/17 év arány számot – ha felszorozzuk, akárhogy is számolom, még jóindulattal is „csak” 180.000 db alkalmat kapok – 100 évre vetítve. „Lehár Ferenc születése századik évfordulója alkalmából a bécsi Bunte Illustrierte riportban számol be az operettműfaj nagy mesterének életéről, különösen legsikeresebb műve, A víg özvegy pályafutásáról. A darabot 1905 decemberében mutatták be Bécsben. Röviddel a bemutató után tizennyolc hónapra elővételben elkelt minden jegy. Azóta megközelítő számítások szerint világszerte félmillió előadást ért meg. Közel ötvenmillió lemez örökítette meg A víg özvegy egyes számait. (1970-ig) A legátütőbb siker Buenos Aireshez fűződik, ahol 1910-ben egyetlen este öt színházban, öt különböző nyelven adták elő az operettet. /Tükör, 1970. május 26. (21. szám)/ Az 1970-es évből származó, addig összesített adatkalkuláció (65 év alatt fél millió előadás!) óta máig negyvenhat év telt el. Változatlan tendenciákat (tetszés, előadásszám) figyelembe véve: ma már cca, 850.000 előadásnál tarthatunk. Még akkor is kiemelkedő szám ez, ha az utolsó évtizedekben a kezdeti évtizedek hatalmas érdeklődése és játszása esetleg csökkenést mutatna. Belátható, hogy A víg özvegy sikerét és előadásszámát más operett nézettsége és játszottsága meg sem közelíti. A Csárdáskirálynő - a máig tartó nagy nézettsége ellenére - eltörpül A víg özvegy világszerte megnyilvánuló sikerszériája mellett. Az internet keresőjébe egyenként beütve - különböző nyelveken is - a két operett címét, utána nézhetünk annak, hol és merre, esetleg hányszor játsszák ma ezt a két operettet - világszerte. Ami „A denevért” illeti, jószerivel csak év végén – év elején játsszák – nem „rúg labdába”…
Áthozom ide fórumtársunk bejegyzését az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicból: (1794) zenebaratmonika 2016-12-01 13:11:39 "Kero már megint tévedett. A Csárdáskirálynő a legtöbbet játszott Kálmán Imre operett, mostanában a Cirkuszhercegnőt is gyakrabban játsszák. A világon a legtöbbet játszott operett pedig a Denevér és a Víg özvegy, ezt egy külföldi operettszakértő ismerősöm mondta nekem." Akkor most ideírom az én meglátásomat - számításaimat: Csárdáskirálynő: A kultúra.hu oldalon olvasható egy cikkben, hogy Bécsben, az 1916-os ősbemutató után 800 alkalommal játszották egyhuzamban, és a bemutatótól számított első 17 év alatt – 1933-ig - harmincezer alkalommal adták elő világszerte. Kis matematika. A darab máig tartó változatlan népszerűségét ismerve, és feltételezve továbbra is 30.000 előadás/17 év arány számot – ha felszorozzuk, akárhogy is számolom, még jóindulattal is „csak” 180.000 db alkalmat kapok – 100 évre vetítve. „Lehár Ferenc születése századik évfordulója alkalmából a bécsi Bunte Illustrierte riportban számol be az operettműfaj nagy mesterének életéről, különösen legsikeresebb műve, A víg özvegy pályafutásáról. A darabot 1905 decemberében mutatták be Bécsben. Röviddel a bemutató után tizennyolc hónapra elővételben elkelt minden jegy. Azóta megközelítő számítások szerint világszerte félmillió előadást ért meg. Közel ötvenmillió lemez örökítette meg A víg özvegy egyes számait. (1970-ig) A legátütőbb siker Buenos Aireshez fűződik, ahol 1910-ben egyetlen este öt színházban, öt különböző nyelven adták elő az operettet. /Tükör, 1970. május 26. (21. szám)/ Az 1970-es évből származó, addig összesített adatkalkuláció (65 év alatt fél millió előadás!) óta máig negyvenhat év telt el. Változatlan tendenciákat (tetszés, előadásszám) figyelembe véve: ma már cca, 850.000 előadásnál tarthatunk. Még akkor is kiemelkedő szám ez, ha az utolsó évtizedekben a kezdeti évtizedek hatalmas érdeklődése és játszása esetleg csökkenést mutatna. Belátható, hogy A víg özvegy sikerét és előadásszámát más operett nézettsége és játszottsága meg sem közelíti. A Csárdáskirálynő - a máig tartó nagy nézettsége ellenére - eltörpül A víg özvegy világszerte megnyilvánuló sikerszériája mellett. Az internet keresőjébe egyenként beütve - különböző nyelveken is - a két operett címét, utána nézhetünk annak, hol és merre, esetleg hányszor játsszák ma ezt a két operettet - világszerte. Ami „A denevért” illeti, jószerivel csak év végén – év elején játsszák – nem „rúg labdába”…
2936 Búbánat 2016-12-01 21:54:37
2017. január 1-én Újévi Operett Gálával várják a közönséget a Budapesti Operettszínházban. Az Újévi gálaműsoron a legnagyobb operett slágerek szerepelnek, némi musicallel, operával fűszerezve. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter legnépszerűbb melódiái. Részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Marica grófnőből, a Cigányszerelemből, illetve a Miss Saigonból, és a Rómeó és Júliából. Közreműködik: Bordás Barbara, Dolhai Attila, Janza Kata, Kékkovács Mara, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szabó P. Szilveszter, Vadász Zsolt, Vágó Zsuzsi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László.
2017. január 1-én Újévi Operett Gálával várják a közönséget a Budapesti Operettszínházban. Az Újévi gálaműsoron a legnagyobb operett slágerek szerepelnek, némi musicallel, operával fűszerezve. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter legnépszerűbb melódiái. Részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, A mosoly országából, a Mágnás Miskából, a Lili bárónőből, a Marica grófnőből, a Cigányszerelemből, illetve a Miss Saigonból, és a Rómeó és Júliából. Közreműködik: Bordás Barbara, Dolhai Attila, Janza Kata, Kékkovács Mara, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szabó P. Szilveszter, Vadász Zsolt, Vágó Zsuzsi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László.
2935 Ardelao 2016-12-01 18:08:17 [Válasz erre: 2933 zenebaratmonika 2016-11-30 11:19:10]
Jan Kiepura 1902. május 16-án Sosnowiecben született. Lengyelországban! Tehát lengyel! Más kérdés, hogy hol élte le életét. A Wikipédia buta megfogalmazások tömegétől hemzseg! Nem kell nekünk is átvenni.
Jan Kiepura 1902. május 16-án Sosnowiecben született. Lengyelországban! Tehát lengyel! Más kérdés, hogy hol élte le életét. A Wikipédia buta megfogalmazások tömegétől hemzseg! Nem kell nekünk is átvenni.
2934 Búbánat 2016-12-01 09:12:05
[url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2016/11/27/marica-grofno-visszatert-az-operettszinhazba/; Marica grófnő visszatért az Operettszínházba [/url] Az előadásról KERO mesélt a Szinház.org-nak November 25-től a Budapesti Operettszínházban Kero rendezésében újra repertoáron szerepel Kálmán Imre világhírű darabja, melynek slágerei már több mint 10000 alkalommal csendültek fel, a világ sok-sok országában. 2001-ben ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatért a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő. A darab felújítása kapcsán Kerényi Miklós Gábor rendező, a teátrum művészeti vezetője elárulta, hogy ez a világon a legtöbbet játszott Kálmán operett. A Marica grófnő szereplői – váltott szereposztásban: Fischl Mónika, Bordás Barbara, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Boncsér Gergely, Szendy Szilvi, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Kállay Bori, Frankó Tünde, Földes Tamás, Dézsy Szabó Gábor, Faragó András, Dánielfy Zsolt, Ottlik Ádám, Melis Gábor. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Gyarmathy Ágnes, koreográfusa Lőcsei Jenő. A karmester Makláry László zenei vezető, valamint Somogyi-Tóth Dániel. A rendező KERO – Kerényi Miklós Gábor.
[url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2016/11/27/marica-grofno-visszatert-az-operettszinhazba/; Marica grófnő visszatért az Operettszínházba [/url] Az előadásról KERO mesélt a Szinház.org-nak November 25-től a Budapesti Operettszínházban Kero rendezésében újra repertoáron szerepel Kálmán Imre világhírű darabja, melynek slágerei már több mint 10000 alkalommal csendültek fel, a világ sok-sok országában. 2001-ben ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatért a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő. A darab felújítása kapcsán Kerényi Miklós Gábor rendező, a teátrum művészeti vezetője elárulta, hogy ez a világon a legtöbbet játszott Kálmán operett. A Marica grófnő szereplői – váltott szereposztásban: Fischl Mónika, Bordás Barbara, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Boncsér Gergely, Szendy Szilvi, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Kállay Bori, Frankó Tünde, Földes Tamás, Dézsy Szabó Gábor, Faragó András, Dánielfy Zsolt, Ottlik Ádám, Melis Gábor. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Gyarmathy Ágnes, koreográfusa Lőcsei Jenő. A karmester Makláry László zenei vezető, valamint Somogyi-Tóth Dániel. A rendező KERO – Kerényi Miklós Gábor.
2933 zenebaratmonika 2016-11-30 11:19:10
A lengyel származású Jean Kiepura Eggert Márta férje az 1930-as évek egyik legkitünőbb tenorja volt a világon. Nemrég előkerült egy szép felvétel, aminek magyar vonatkozása is van, hisz Ábrahám Pál zenéjét énekli egy 1930-as német hangosfilm operettben, aminek magyar fordítása Az éneklő város: [url] https://www.youtube.com/watch?v=7DvZf5iAH6w;Kiepura [/url]
A lengyel származású Jean Kiepura Eggert Márta férje az 1930-as évek egyik legkitünőbb tenorja volt a világon. Nemrég előkerült egy szép felvétel, aminek magyar vonatkozása is van, hisz Ábrahám Pál zenéjét énekli egy 1930-as német hangosfilm operettben, aminek magyar fordítása Az éneklő város: [url] https://www.youtube.com/watch?v=7DvZf5iAH6w;Kiepura [/url]
2932 Búbánat 2016-11-21 11:19:26 [Válasz erre: 2931 Edmond Dantes 2016-11-20 16:09:35]
A tíz évvel való megfiatalítás akár még udvariasság is lehetett volna a részemről - "hölgy" esetén - , de hát itt a matematika hagyott cserben...
A tíz évvel való megfiatalítás akár még udvariasság is lehetett volna a részemről - "hölgy" esetén - , de hát itt a matematika hagyott cserben...
2931 Edmond Dantes 2016-11-20 16:09:35 [Válasz erre: 2930 Búbánat 2016-11-20 15:54:31]
Elnézést, ha 1906-ban volt a bemutató, annak most 110 éve. Ami viszont -ha nem is napra pontosan, de- tényleg 100 éve volt és nem is akármi, az a Csárdáskirálynő magyarországi premierje: 1916. november 3-án, a Király Színházban.
Elnézést, ha 1906-ban volt a bemutató, annak most 110 éve. Ami viszont -ha nem is napra pontosan, de- tényleg 100 éve volt és nem is akármi, az a Csárdáskirálynő magyarországi premierje: 1916. november 3-án, a Király Színházban.
2930 Búbánat 2016-11-20 15:54:31
Ma 100 éve mutatta be a Király Színház Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Endrődy Sándor daljátékát: R á k ó c z i /Zenevilág – Színházi, Zeneművészeti, Zenepedagógiai és Zeneirodalmi Hetilap 1906. deczember 1. , VII. évfolyam, 43-44. szám/ A Magyar zeneművészetnek egy kiváló művéről kell beszámolnunk, a Királyszínházban e hó - november - 20-án előadott Bakonyi-Kacsóh daljátékának az előadásáról, mely művészi esemény nagyban foglalkoztatja a magyar zeneművészet tagjait. János vitéz 350-ik előadása után, Rákóczi színrehozatala fokozottabb érdeklődést keltett úgy a szöveg írója, mint zeneszerzőjének új alkotása iránt. Dicsérettel kell adóznunk a Királyszínház igazgatójának, aki a maga lángeszű színházi tudásával, a színpadi rendezésben utolérhetetlen művészetével diadalra segítette a magyar szerzők ezen páratlan művét. Hiábavaló a napisajtónak itt-ott felszálló agyarkodása a darabnak sikeres vagy sikertelen volta felett, mi a magunk szempontjából azzal mit sem törődünk, az nem is von le semmit a darab művészi értékéből, nekünk a mű abszolút művészi értékéhez van közünk, amely annak főleg zenei részében lépten-nyomon felszínre kerekedik. Kacsóh művészi vénája a Rákócziban fokozottabb mértékben lép fel. Az az iskola, amely őt a János vitéz sikereihez juttatta, íme ebben a művében tökélyesedés, az átgondolt formák, a mélységben és érzelmekben gazdag dallamforrások sokaságában nyilvánul, melyekkel kétszeresen bebizonyította abbeli tántoríthatatlan nézetünket, hogy a magyar zeneszerzők gárdájában Kacsóh iránya az az út, amely majdan évek múltán a nemzeti opera ígéretföldjére vezet. A Rákóczi zenéje a János vitéz népies, közvetlenül ható, behízelgő muzsikájától eltérően, a biztos, tudatos, az erős magyar lélekben gyökeredző invenczió hatása alatt készült. Csupa melegség és bensőség sugárzik ki zenéjének minden üteméből. Nagy hatásra van építve a mű első felvonása, amely teljesen beleillik egy magyar víg opera keretébe. Az itt fellépő franczia zenéjű motívumok, Rentheim dala Rákócziról, a melodrámának való keringő, a finoman átgondolt, könnyedén átsikamló fordulatok mindmegannyi gyöngyszemei azon dallamláncznak, amely az első felvonásban végigvonul. Rákóczi dala: „Hazámba vágyom – Duna,Tisza partja vár” – olyan megkapó és szívhez szóló, hogy annak éneklése teljesen magával ragadta a közönséget. Érdekesek az első felvonásban azok az elmésségek, finomságok, amelyekkel Kacsóh Endrődy Sándor verseire írott dalokat feldolgozta, - a hangszerelés mesteri alkalmazása, a részletekig átszövődő finomság bámulatra méltók. A második felvonásban a kurucz idők hangulata uralja a helyzetet. („Kurucz Balázs olyan vitéz”), Katica tréfásdala („Van egy hamis korcsmárosné Dunántúl”) annyira eredeti és vidám komikus hangulatával, a vegyes karnak különböző árnyalataival beállítva annyira megkapó, hogy ez az egyetlen dal már magában is megérdemelné, hogy a Rákóczit mindenki meghallgassa; a harmadik felvonásban nagyszabású és bámulatos ügyességgel van hangszerelve a gyászinduló, mely akármilyen szimfonikus hangversenyen is előadható. Gyönyörű ebben a felvonásban Magda dala („Fáj, fáj a szívem”). Összevetve zenei bírálatunkat, őszinte örömmel állíthatjuk, hogy az ezidei zenei évadban színpadra szebb, tartalmasabb, igazibb muzsikát nem írt senki, mint Kacsóh Pongrácz. Örömmel írjuk e sorokat, mert megvagyunk győződve, hogy Kacsóh vénája még sok eredeti dologgal fogja a magyar zeneművészetet megajándékozni, mely annyival szolgál büszkeségünkre, hogy Kacsóh zeneszerzői működését e lap hasábjain kezdte meg, mely mindenkor az igazi, önzetlen kritikának volt az orgánuma. Ajánljuk „Rákóczi” muzsikáját olvasóink figyelmébe, az énekfüzetek, melyek Zipser és König bizományában jelentek meg, már IV. kiadásukat érték el ily rövid idő alatt. /Hackl./ Megjegyzem, más források a „Rákóczi” daljáték Király Színházban történt ősbemutatójának idejét november 21-ére teszik. Az „Operett a magyar rádióban (1949-1990)” topicban több helyütt foglalkoztunk a János vitéz komponistájának ezzel a másik nevezetes színpadi alkotásával, melynek teljes rádió (stúdió)felvételéről időnként felcsendülnek szép részletek a Dankó Rádió operettműsorában: Kacsóh Pongrác – Endrődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi (Történelmi daljáték) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00 Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András Esze Tamás – Zenthe Ferenc Andris apja – Márkus Ferenc Gránátos Mihály – Rajz János Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál Inas a hercegnőnél – Dózsa István I. hang – Zoltai Miklós II. hang – Szoó György Ott, a 949. sorszám alatt fogalmaztam meg saját benyomásaimat, amit most a bemásolt korabeli cikk gondolatai mellé helyezek: A daljáték népszerűsége a János vitézét soha nem érte el. Pont ezért is érdekesebb számomra Kacsóhnak ez a ritkán hallható és szinte egyáltalán nem játszott daljátéka. Egyáltalán nem hasonlít az ismertebb daljáték zenéjéhez! És éppen ez benne a jó! Talán a darab szövegkönyvéből is eredeztethetően érzelmesebb, de nem érzelgős, nem is "csöpögős", és nem olyan édeskésen szirupos, mint a János vitéz zenéje, ugyanakkor nemesen pátoszos, a hazafias érzésekre is apelláló. Ezzel együtt magával ragadó a zene. A bemutató igen sikeres volt (1906. november 21. Budapest, Király Színház); a várakozást az is fokozta, hogy Rákóczi-szabadságharc történelmi eseményeit megidéző, ám nagyvonalú témafeldolgozás éppen aktuális volt: Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Mégis, a János vitéz árnyékában, ez a kurucos-labancos téma hamarosan veszített érdekességéből, és a darab idővel feledésbe került. A rádiófelvétel kissé segített ezen, és megkésve, a hatvanas évek közepére elkészült a darab teljes stúdiófelvétele kiváló operaénekesek és színművészek előadásában, de közel sem játszották annyiszor, mint a János vitézt – mely utóbbi daljátékot a mai napig rendszeresen műsorára tűzi valamelyik zenés színház. Hála a Dankó Rádiónak, legalább részleteiben, mostanság egyre jobban megismerhetjük, egyre inkább megszerethetjük Kacsóhnak ezt a másik, értékes és szépséges dalművét is! Kacsóh Rákóczijában felfedezhetjük magunk számára - a rádiófelvételről elhangzó részletekből is – a zeneszerző mesterségbeli tudását, gazdag zenei invencióját; belátható, hogy ezt a művét nem szabad a János vitézhez, annak dallam- és stílusvilágához, harmóniáihoz hasonlítgatni, viszonyítani; önmagában értékes, más darabéval össze nem hasonlítható a zenéje és szövegkönyve. A remek rádiófelvételről megismert háromfelvonásos Kacsóh-daljátékot most kezdem igen értékelni! Belemélyedek a darab zenei szövetébe, stílusjegyeibe, és élvezem a vokális és instrumentális zeneszámokban megbúvó szépségeket, melyekből árad felém valami magasztos, valami nagyszerű, ami szavakkal ki nem fejezhető.
Ma 100 éve mutatta be a Király Színház Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Endrődy Sándor daljátékát: R á k ó c z i /Zenevilág – Színházi, Zeneművészeti, Zenepedagógiai és Zeneirodalmi Hetilap 1906. deczember 1. , VII. évfolyam, 43-44. szám/ A Magyar zeneművészetnek egy kiváló művéről kell beszámolnunk, a Királyszínházban e hó - november - 20-án előadott Bakonyi-Kacsóh daljátékának az előadásáról, mely művészi esemény nagyban foglalkoztatja a magyar zeneművészet tagjait. János vitéz 350-ik előadása után, Rákóczi színrehozatala fokozottabb érdeklődést keltett úgy a szöveg írója, mint zeneszerzőjének új alkotása iránt. Dicsérettel kell adóznunk a Királyszínház igazgatójának, aki a maga lángeszű színházi tudásával, a színpadi rendezésben utolérhetetlen művészetével diadalra segítette a magyar szerzők ezen páratlan művét. Hiábavaló a napisajtónak itt-ott felszálló agyarkodása a darabnak sikeres vagy sikertelen volta felett, mi a magunk szempontjából azzal mit sem törődünk, az nem is von le semmit a darab művészi értékéből, nekünk a mű abszolút művészi értékéhez van közünk, amely annak főleg zenei részében lépten-nyomon felszínre kerekedik. Kacsóh művészi vénája a Rákócziban fokozottabb mértékben lép fel. Az az iskola, amely őt a János vitéz sikereihez juttatta, íme ebben a művében tökélyesedés, az átgondolt formák, a mélységben és érzelmekben gazdag dallamforrások sokaságában nyilvánul, melyekkel kétszeresen bebizonyította abbeli tántoríthatatlan nézetünket, hogy a magyar zeneszerzők gárdájában Kacsóh iránya az az út, amely majdan évek múltán a nemzeti opera ígéretföldjére vezet. A Rákóczi zenéje a János vitéz népies, közvetlenül ható, behízelgő muzsikájától eltérően, a biztos, tudatos, az erős magyar lélekben gyökeredző invenczió hatása alatt készült. Csupa melegség és bensőség sugárzik ki zenéjének minden üteméből. Nagy hatásra van építve a mű első felvonása, amely teljesen beleillik egy magyar víg opera keretébe. Az itt fellépő franczia zenéjű motívumok, Rentheim dala Rákócziról, a melodrámának való keringő, a finoman átgondolt, könnyedén átsikamló fordulatok mindmegannyi gyöngyszemei azon dallamláncznak, amely az első felvonásban végigvonul. Rákóczi dala: „Hazámba vágyom – Duna,Tisza partja vár” – olyan megkapó és szívhez szóló, hogy annak éneklése teljesen magával ragadta a közönséget. Érdekesek az első felvonásban azok az elmésségek, finomságok, amelyekkel Kacsóh Endrődy Sándor verseire írott dalokat feldolgozta, - a hangszerelés mesteri alkalmazása, a részletekig átszövődő finomság bámulatra méltók. A második felvonásban a kurucz idők hangulata uralja a helyzetet. („Kurucz Balázs olyan vitéz”), Katica tréfásdala („Van egy hamis korcsmárosné Dunántúl”) annyira eredeti és vidám komikus hangulatával, a vegyes karnak különböző árnyalataival beállítva annyira megkapó, hogy ez az egyetlen dal már magában is megérdemelné, hogy a Rákóczit mindenki meghallgassa; a harmadik felvonásban nagyszabású és bámulatos ügyességgel van hangszerelve a gyászinduló, mely akármilyen szimfonikus hangversenyen is előadható. Gyönyörű ebben a felvonásban Magda dala („Fáj, fáj a szívem”). Összevetve zenei bírálatunkat, őszinte örömmel állíthatjuk, hogy az ezidei zenei évadban színpadra szebb, tartalmasabb, igazibb muzsikát nem írt senki, mint Kacsóh Pongrácz. Örömmel írjuk e sorokat, mert megvagyunk győződve, hogy Kacsóh vénája még sok eredeti dologgal fogja a magyar zeneművészetet megajándékozni, mely annyival szolgál büszkeségünkre, hogy Kacsóh zeneszerzői működését e lap hasábjain kezdte meg, mely mindenkor az igazi, önzetlen kritikának volt az orgánuma. Ajánljuk „Rákóczi” muzsikáját olvasóink figyelmébe, az énekfüzetek, melyek Zipser és König bizományában jelentek meg, már IV. kiadásukat érték el ily rövid idő alatt. /Hackl./ Megjegyzem, más források a „Rákóczi” daljáték Király Színházban történt ősbemutatójának idejét november 21-ére teszik. Az „Operett a magyar rádióban (1949-1990)” topicban több helyütt foglalkoztunk a János vitéz komponistájának ezzel a másik nevezetes színpadi alkotásával, melynek teljes rádió (stúdió)felvételéről időnként felcsendülnek szép részletek a Dankó Rádió operettműsorában: Kacsóh Pongrác – Endrődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi (Történelmi daljáték) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00 Vezényel: Kerekes János Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor Reuthreim Magda – Sándor Judit Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor Katica – Andor Éva Kuczug Balázs – Palócz László Sienowski hercegnő – Neményi Lili Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György) Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András Esze Tamás – Zenthe Ferenc Andris apja – Márkus Ferenc Gránátos Mihály – Rajz János Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál Inas a hercegnőnél – Dózsa István I. hang – Zoltai Miklós II. hang – Szoó György Ott, a 949. sorszám alatt fogalmaztam meg saját benyomásaimat, amit most a bemásolt korabeli cikk gondolatai mellé helyezek: A daljáték népszerűsége a János vitézét soha nem érte el. Pont ezért is érdekesebb számomra Kacsóhnak ez a ritkán hallható és szinte egyáltalán nem játszott daljátéka. Egyáltalán nem hasonlít az ismertebb daljáték zenéjéhez! És éppen ez benne a jó! Talán a darab szövegkönyvéből is eredeztethetően érzelmesebb, de nem érzelgős, nem is "csöpögős", és nem olyan édeskésen szirupos, mint a János vitéz zenéje, ugyanakkor nemesen pátoszos, a hazafias érzésekre is apelláló. Ezzel együtt magával ragadó a zene. A bemutató igen sikeres volt (1906. november 21. Budapest, Király Színház); a várakozást az is fokozta, hogy Rákóczi-szabadságharc történelmi eseményeit megidéző, ám nagyvonalú témafeldolgozás éppen aktuális volt: Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Mégis, a János vitéz árnyékában, ez a kurucos-labancos téma hamarosan veszített érdekességéből, és a darab idővel feledésbe került. A rádiófelvétel kissé segített ezen, és megkésve, a hatvanas évek közepére elkészült a darab teljes stúdiófelvétele kiváló operaénekesek és színművészek előadásában, de közel sem játszották annyiszor, mint a János vitézt – mely utóbbi daljátékot a mai napig rendszeresen műsorára tűzi valamelyik zenés színház. Hála a Dankó Rádiónak, legalább részleteiben, mostanság egyre jobban megismerhetjük, egyre inkább megszerethetjük Kacsóhnak ezt a másik, értékes és szépséges dalművét is! Kacsóh Rákóczijában felfedezhetjük magunk számára - a rádiófelvételről elhangzó részletekből is – a zeneszerző mesterségbeli tudását, gazdag zenei invencióját; belátható, hogy ezt a művét nem szabad a János vitézhez, annak dallam- és stílusvilágához, harmóniáihoz hasonlítgatni, viszonyítani; önmagában értékes, más darabéval össze nem hasonlítható a zenéje és szövegkönyve. A remek rádiófelvételről megismert háromfelvonásos Kacsóh-daljátékot most kezdem igen értékelni! Belemélyedek a darab zenei szövetébe, stílusjegyeibe, és élvezem a vokális és instrumentális zeneszámokban megbúvó szépségeket, melyekből árad felém valami magasztos, valami nagyszerű, ami szavakkal ki nem fejezhető.
2929 zenebaratmonika 2016-11-18 12:08:07 [Válasz erre: 2928 Búbánat 2016-11-18 10:06:38]
Ez a teljes műsor. Mindenesetre a Bál a Savoybant nem értem miért hagyták ki, pedig annak magyarországi premierjén főszereplő volt a Király Színházban. [url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/abraham_pal_rokk_marikaval_probal_a_bal_a_savoyban_magyarorszagi_premierjere;Kep [/url]
Ez a teljes műsor. Mindenesetre a Bál a Savoybant nem értem miért hagyták ki, pedig annak magyarországi premierjén főszereplő volt a Király Színházban. [url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/abraham_pal_rokk_marikaval_probal_a_bal_a_savoyban_magyarorszagi_premierjere;Kep [/url]
2928 Búbánat 2016-11-18 10:06:38 [Válasz erre: 2088 Búbánat 2013-10-15 21:38:49]
[url] http://www.rokkmarika.com/; RÖKK MARIKA (1913. november 3. – 2004. május 16.) [/url] - revüsztár, operett-primadonna [url] http://www.rokkmarika.com/gala.php; Rökk Marika 100.- Emlékgála a Budapesti Operettszínházban - 2013. november 3. [/url] Rökk Marika családjával 1924-ben Párizsba költözött és már 11 éves korában a Moulin Rouge szólótáncosaként kapott szerződést. Bemutatkozott New Yorkban a Broadway-on és Londonban, de kimagasló karriert futott be Németországban és Ausztriában is, miközben folyamatosan visszajárt Magyarországra film- és színházi szerepek miatt. Utolsó alakítása Kálmán Imre születésének 110. évfordulóján a Marica grófnője volt, amit élete során több mint 700 alkalommal játszott. A művésznő számára mindig a legfontosabb a zene, a tánc, az önmegvalósítás volt. A német filmkamara elnöke Scheuermann dr. „Budapest csillagának" nevezte Rökk Marikát, aki soha nem tagadta meg magyar gyökereit, büszkén vállalta azokat. Minden filmjébe becsempészett valamilyen magyar motívumot .. A Budapesti Operettszínházban november 3-án Rökk Marikára emlékeztek külföldi és hazai sztárelőadók. Felidézték legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait, ragyogó személyiségét. Fellépett: Rökk Marika első házasságából született lánya, Gabriele Jacoby, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Szabó Dávid, Peller Károly. Közreműködött az Operettszínház balettkara. Az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte. Az est díszvendégeként Rökk Marika lányát, Gabriele Jacobyt látták vendégül, aki édesanyja nyomdokaiban jár, hiszen maga is színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt - és mint a gálán kiderült, Ernyey Bélával is együtt játszott. Gabriele Jacoby még az emlékest előkészületei során elmondta, számára külön öröm, hogy édesanyja születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban ünnepelheti. Színpadra állt Johannes von Duisburg ismert Wagner-basszbariton is, aki nem csak Rökk Marika-tisztelő, de mint azt a gálán elmondta, a magyarokat is nagyon kedveli, imádja Magyarországot, ezért is vállalk a következő évben fellépést a Magyar Állami Operaházban. Johannes von Duisburg egyébként mindvégig lelkes támogatója, sőt ötletgazdája volt a Rökk Marika Emlékgálának, és az este produceri feladatait is magára vállalta. Az Operett színpadán többek közt felcsendültek Ghost és a West Side Story, a Porgy és Bess, az Ének az esőben, Hello, Dolly slágerei csakúgy, mint Karl Millöckertől a Gasparone, Kálmán Imrétől a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Csikágói hercegnő, Zerkovitz Bélától a Csókos asszony, Lehár Ferenctől a Luxemburg grófja, A víg özvegy dallamai és nem utolsó sorban Rökk Marika filmrészletei is. A gála szerkesztő-rendezője Kerényi Miklós Gábor volt. Műsorvezető: Bordás Barbara Moderátor: Ernyei Béla A gáláról a DUNA TV felvételt készített, ezt sugározza ismét, most pénteken az M5 csatorna, 19.55 és 21.40 között. Televíziós rendező: Lukin Ágnes
[url] http://www.rokkmarika.com/; RÖKK MARIKA (1913. november 3. – 2004. május 16.) [/url] - revüsztár, operett-primadonna [url] http://www.rokkmarika.com/gala.php; Rökk Marika 100.- Emlékgála a Budapesti Operettszínházban - 2013. november 3. [/url] Rökk Marika családjával 1924-ben Párizsba költözött és már 11 éves korában a Moulin Rouge szólótáncosaként kapott szerződést. Bemutatkozott New Yorkban a Broadway-on és Londonban, de kimagasló karriert futott be Németországban és Ausztriában is, miközben folyamatosan visszajárt Magyarországra film- és színházi szerepek miatt. Utolsó alakítása Kálmán Imre születésének 110. évfordulóján a Marica grófnője volt, amit élete során több mint 700 alkalommal játszott. A művésznő számára mindig a legfontosabb a zene, a tánc, az önmegvalósítás volt. A német filmkamara elnöke Scheuermann dr. „Budapest csillagának" nevezte Rökk Marikát, aki soha nem tagadta meg magyar gyökereit, büszkén vállalta azokat. Minden filmjébe becsempészett valamilyen magyar motívumot .. A Budapesti Operettszínházban november 3-án Rökk Marikára emlékeztek külföldi és hazai sztárelőadók. Felidézték legendás filmjeit, színpadi alakításait, sikerszámait, ragyogó személyiségét. Fellépett: Rökk Marika első házasságából született lánya, Gabriele Jacoby, Mario Zeffiri, Oszvald Marika, Johannes von Duisburg, Lehoczky Zsuzsa, Dolhai Attila, Bucsi Annamária, Heiko Reissig, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Szabó Dávid, Peller Károly. Közreműködött az Operettszínház balettkara. Az Operettszínház zenekarát Makláry László vezényelte. Az est díszvendégeként Rökk Marika lányát, Gabriele Jacobyt látták vendégül, aki édesanyja nyomdokaiban jár, hiszen maga is színésznő, évekig tagja volt a bécsi Theater in der Josefstadtnak, illetve számos filmben és televíziós produkcióban szerepelt - és mint a gálán kiderült, Ernyey Bélával is együtt játszott. Gabriele Jacoby még az emlékest előkészületei során elmondta, számára külön öröm, hogy édesanyja születésének 100. évfordulóját a Budapesti Operettszínházban ünnepelheti. Színpadra állt Johannes von Duisburg ismert Wagner-basszbariton is, aki nem csak Rökk Marika-tisztelő, de mint azt a gálán elmondta, a magyarokat is nagyon kedveli, imádja Magyarországot, ezért is vállalk a következő évben fellépést a Magyar Állami Operaházban. Johannes von Duisburg egyébként mindvégig lelkes támogatója, sőt ötletgazdája volt a Rökk Marika Emlékgálának, és az este produceri feladatait is magára vállalta. Az Operett színpadán többek közt felcsendültek Ghost és a West Side Story, a Porgy és Bess, az Ének az esőben, Hello, Dolly slágerei csakúgy, mint Karl Millöckertől a Gasparone, Kálmán Imrétől a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Csikágói hercegnő, Zerkovitz Bélától a Csókos asszony, Lehár Ferenctől a Luxemburg grófja, A víg özvegy dallamai és nem utolsó sorban Rökk Marika filmrészletei is. A gála szerkesztő-rendezője Kerényi Miklós Gábor volt. Műsorvezető: Bordás Barbara Moderátor: Ernyei Béla A gáláról a DUNA TV felvételt készített, ezt sugározza ismét, most pénteken az M5 csatorna, 19.55 és 21.40 között. Televíziós rendező: Lukin Ágnes
2927 Eusebius 2016-11-13 22:48:49 [Válasz erre: 2926 cviki57 2016-11-13 20:15:25]
Köszönöm a kiegészítést, a filmben valóban elhangzanak az operett dalai, természetesen nem az összes a rövidítés miatt. Véleményem szerint a lyoni előadás sokkal jobb és élvezetesebb, mint a meglehetősen fantáziátlan filmváltozat.
Köszönöm a kiegészítést, a filmben valóban elhangzanak az operett dalai, természetesen nem az összes a rövidítés miatt. Véleményem szerint a lyoni előadás sokkal jobb és élvezetesebb, mint a meglehetősen fantáziátlan filmváltozat.
2926 cviki57 2016-11-13 20:15:25 [Válasz erre: 2924 Eusebius 2016-11-12 17:35:48]
1962-ben készült egy film Shostakovich zenei aláfestésével, Cserjomuski (Cheremushki/Черёмушки) címen: [url]https://www.youtube.com/watch?v=b1mjkdjf2rg; itt nézhető meg[/url]
1962-ben készült egy film Shostakovich zenei aláfestésével, Cserjomuski (Cheremushki/Черёмушки) címen: [url]https://www.youtube.com/watch?v=b1mjkdjf2rg; itt nézhető meg[/url]
2925 Búbánat 2016-11-13 11:49:24 [Válasz erre: 2924 Eusebius 2016-11-12 17:35:48]
Ehhez a beírásdohoz itt van két adalék: 1960. május 23-án (hétfő) a Bratislava televízió 19.30 és 21.40 között sugározta: Dmitrij Sosztakovics: Moszkva-Cserjomuski — operett Valamint a Házy-topicból idemásolom egy interjúja részletét (3605 sorszám): 1959. 05.27. (21. szám) – Ország-Világ „Tatjána voltam - a Moszkvai Nagyszínházban” Házy Erzsébet, operaházunk művésznője, három hétig vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Nagy sikerrel lépett fel az Anyeginben, az Álarcosbálban és a Bohéméletben. A sok érdekes és szép élményről így beszél: [...] - Mi újság a moszkvai színházakban? - Nagy siker Majakovszkij Poloska című szatirikus vígjátéka, Sosztakovics Cserjomuski című operettje (az újonnan épült városrész és lakóinak életéről szól). [...]
Ehhez a beírásdohoz itt van két adalék: 1960. május 23-án (hétfő) a Bratislava televízió 19.30 és 21.40 között sugározta: Dmitrij Sosztakovics: Moszkva-Cserjomuski — operett Valamint a Házy-topicból idemásolom egy interjúja részletét (3605 sorszám): 1959. 05.27. (21. szám) – Ország-Világ „Tatjána voltam - a Moszkvai Nagyszínházban” Házy Erzsébet, operaházunk művésznője, három hétig vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Nagy sikerrel lépett fel az Anyeginben, az Álarcosbálban és a Bohéméletben. A sok érdekes és szép élményről így beszél: [...] - Mi újság a moszkvai színházakban? - Nagy siker Majakovszkij Poloska című szatirikus vígjátéka, Sosztakovics Cserjomuski című operettje (az újonnan épült városrész és lakóinak életéről szól). [...]
2924 Eusebius 2016-11-12 17:35:48
Moszkva-Cserjomuski. 2903. sz. hozzászólásomban már említést tettem Sosztakovicsnak erről az operettjéről. Habár ez a darab sem az operettirodalomban, sem Sosztakovics életművében nem tartozik a legelismertebbek közé, úgy gondolom, hogy már a szerző személye is elég ok arra, hogy most kicsit részletesebben foglalkozzunk vele. Dmitrij Sosztakovics gazdag életműve a zenei műfajok elég széles skáláját öleli fel, szimfóniái, operái, kamaraművei mellett a könnyedebb műfajok sem álltak tőle távol, írt (a kor követelményei szerint) tömegdalokat is, vagy itt van a népszerű két jazz-szvitje (benne a nagy slágerré vált 2. keringővel). Egyetlen operettje az 1958-59-ben írt „Moszkva-Cserjomuski”. Bár a Wikipédia az operái közé sorolja, valójában ez egy hamisítatlan szoc-reál operett. Cserjomuski Moszkvának egy külvárosa, ahol az 50-es években egy óriási lakótelep épült, ez a történet színtere. A cselekmény röviden úgy foglalható össze, hogy a szerencsés lakáshoz jutottaknak rengeteg fizikai és egyéb akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy beköltözhessenek. Természetesen nem maradhatnak el a magánéleti szálak, szerelmek, bonyodalmak sem. És a szoc-reálba ekkor már belefért a helyi hatalmasságok, bürokraták nevetségessé tétele, amit Sosztakovics zenében is szellemesen old meg (lásd a „Lakógyűlés” jelenetet). Ha valakinek ez a történet ismerősnek tűnik, az nem véletlen, a lakáshelyzet abban az az időben nálunk is sok műalkotásnak adott témát, gondoljunk pl. a Bástyasétány 77-re vagy a Két emelet boldogság c. filmvígjátékra. A darabot nem túl sűrűn ugyan, de időnként műsorra tűzik, azt sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy magyar színpadon előadták-e (én csak egy amatőr társulat előadását láttam). Emlékezetes volt viszont a Lyoni Nemzeti Opera pár évvel ezelőtti előadása, a Lyoni Opera egyébként is előszeretettel szokott ritkaságokat színpadra állítani, több színvonalas előadást láttam már tőlük. A Cserjomuski színpadra vitele is tartotta ezt a jó színvonalat, ötletes a színpadkép, jók az énekes-színészek. Az előadás kétnyelvű, a prózai részek francia nyelven, a dalok pedig az eredeti szövegekkel oroszul hangzanak el. A lyoni előadást a Mezzo Tv-n is lehetett látni, nemrég az internetre is felkerült a Mezzo felvétele, ebből válogattam ki négy részletet az érdeklődők számára ízelítőnek. A cselekmény időrendje szerint az első jelenet az „Utazás”. A boldog leendő lakók keresztülutaznak egész Moszkván, hogy megtekintsék új lakóhelyüket. https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3VER6ZV96NmNfRjA/view?usp=sharing Következzen egy lírai kettős: https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3c0ZOeWdmOWlZUFU/view?usp=sharing A harmadik jelenet a „Lakógyűlés”. A helyi Nagyfőnök és helyettese üdvözlik az új lakókat és ismertetik a rendszabályokat. https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3TExkejBuUVZ4elk/view?usp=sharing Végül megnézhetünk egy „Lakásavató”-t. https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3ZXlGM1BoakFXd0k/view?usp=sharing Ha esetleg valaki az egész előadást végig szeretné nézni, itt van a tíz részből az elsőnek a linkje, a többi innen már tovább követhető. https://www.youtube.com/watch?v=Qzve2n3QV6A
Moszkva-Cserjomuski. 2903. sz. hozzászólásomban már említést tettem Sosztakovicsnak erről az operettjéről. Habár ez a darab sem az operettirodalomban, sem Sosztakovics életművében nem tartozik a legelismertebbek közé, úgy gondolom, hogy már a szerző személye is elég ok arra, hogy most kicsit részletesebben foglalkozzunk vele. Dmitrij Sosztakovics gazdag életműve a zenei műfajok elég széles skáláját öleli fel, szimfóniái, operái, kamaraművei mellett a könnyedebb műfajok sem álltak tőle távol, írt (a kor követelményei szerint) tömegdalokat is, vagy itt van a népszerű két jazz-szvitje (benne a nagy slágerré vált 2. keringővel). Egyetlen operettje az 1958-59-ben írt „Moszkva-Cserjomuski”. Bár a Wikipédia az operái közé sorolja, valójában ez egy hamisítatlan szoc-reál operett. Cserjomuski Moszkvának egy külvárosa, ahol az 50-es években egy óriási lakótelep épült, ez a történet színtere. A cselekmény röviden úgy foglalható össze, hogy a szerencsés lakáshoz jutottaknak rengeteg fizikai és egyéb akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy beköltözhessenek. Természetesen nem maradhatnak el a magánéleti szálak, szerelmek, bonyodalmak sem. És a szoc-reálba ekkor már belefért a helyi hatalmasságok, bürokraták nevetségessé tétele, amit Sosztakovics zenében is szellemesen old meg (lásd a „Lakógyűlés” jelenetet). Ha valakinek ez a történet ismerősnek tűnik, az nem véletlen, a lakáshelyzet abban az az időben nálunk is sok műalkotásnak adott témát, gondoljunk pl. a Bástyasétány 77-re vagy a Két emelet boldogság c. filmvígjátékra. A darabot nem túl sűrűn ugyan, de időnként műsorra tűzik, azt sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy magyar színpadon előadták-e (én csak egy amatőr társulat előadását láttam). Emlékezetes volt viszont a Lyoni Nemzeti Opera pár évvel ezelőtti előadása, a Lyoni Opera egyébként is előszeretettel szokott ritkaságokat színpadra állítani, több színvonalas előadást láttam már tőlük. A Cserjomuski színpadra vitele is tartotta ezt a jó színvonalat, ötletes a színpadkép, jók az énekes-színészek. Az előadás kétnyelvű, a prózai részek francia nyelven, a dalok pedig az eredeti szövegekkel oroszul hangzanak el. A lyoni előadást a Mezzo Tv-n is lehetett látni, nemrég az internetre is felkerült a Mezzo felvétele, ebből válogattam ki négy részletet az érdeklődők számára ízelítőnek. A cselekmény időrendje szerint az első jelenet az „Utazás”. A boldog leendő lakók keresztülutaznak egész Moszkván, hogy megtekintsék új lakóhelyüket. https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3VER6ZV96NmNfRjA/view?usp=sharing Következzen egy lírai kettős: https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3c0ZOeWdmOWlZUFU/view?usp=sharing A harmadik jelenet a „Lakógyűlés”. A helyi Nagyfőnök és helyettese üdvözlik az új lakókat és ismertetik a rendszabályokat. https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3TExkejBuUVZ4elk/view?usp=sharing Végül megnézhetünk egy „Lakásavató”-t. https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3ZXlGM1BoakFXd0k/view?usp=sharing Ha esetleg valaki az egész előadást végig szeretné nézni, itt van a tíz részből az elsőnek a linkje, a többi innen már tovább követhető. https://www.youtube.com/watch?v=Qzve2n3QV6A
2923 Edmond Dantes 2016-11-11 16:25:36 [Válasz erre: 2921 telramund 2016-11-11 11:43:44]
Azt mondanám (idézem) "ahol Alföldi előfordul arrafelé", nos ott nem keresni, hanem találni kell. Aki nem talál, az se baj. Én se "találok" mindig, de annyit tárgyilagosan el lehet ismerni, hogy a magyar színházi élet egyik formátumos, meghatározó személyisége. Ez így önmagában még csak nem is dicséret, csupán szimpla megállapítás. Konkrét dicséret v a g y elmarasztalás konkrét produkciókhoz "jár".
Azt mondanám (idézem) "ahol Alföldi előfordul arrafelé", nos ott nem keresni, hanem találni kell. Aki nem talál, az se baj. Én se "találok" mindig, de annyit tárgyilagosan el lehet ismerni, hogy a magyar színházi élet egyik formátumos, meghatározó személyisége. Ez így önmagában még csak nem is dicséret, csupán szimpla megállapítás. Konkrét dicséret v a g y elmarasztalás konkrét produkciókhoz "jár".
2922 Edmond Dantes 2016-11-11 15:17:19 [Válasz erre: 2920 Búbánat 2016-11-11 11:39:50]
Köszönöm :-) pár szót még privátban is írok.
Köszönöm :-) pár szót még privátban is írok.
2921 telramund 2016-11-11 11:43:44
Ahol Alföldi előfordul arrafelé nincs mit keresnem,főként nem zenés darabnál.
Ahol Alföldi előfordul arrafelé nincs mit keresnem,főként nem zenés darabnál.
2920 Búbánat 2016-11-11 11:39:50 [Válasz erre: 2919 Edmond Dantes 2016-11-10 20:17:07]
A My Fair Lady Centrál Színházbeli, 2016. november 9-ei előadásáról írt beszámolódat élvezettel olvastam. Örülök, hogy ez a világhírű, máig népszerű alkotás - új köntösben - újra látható egy fővárosi színházban. Egyetértek Veled, Frederick Loewe zenéje inkább az operett világához áll közelebb, mint a musicaléhez. Bennem nemcsak a Fővárosi Operettszínház klasszikus produkciójának emlékei élnek, hanem Házy Erzsébettel felvett dalok is a műből. Nem akarom elrontani ezeket a szép, számomra is kedves emlékeket, ezért inkább kihagynám a darab megnézését; megállapítod, a Centrál Színházban G. B. Shaw klasszikus Pygmalionja nyomán keletkezett, Lerner-Loewe páros által megzenésített világhírű zenés darab színpadra alkotói és a szereplők mind, megérdemlik a dicséretet művészi produktumukért! Elhiszem Neked látatlanban – anélkül, hogy „lekontrollálnám” megállapításaidat az előadásról. Kívánom, hogy a darabot még sokáig játssza a Centrál Színház, és kapjon továbbra is jól megérdemelt tapsokat a színpadra állítása, meg a tehetséges, művészetük legjavát nyújtó szereplők is!
A My Fair Lady Centrál Színházbeli, 2016. november 9-ei előadásáról írt beszámolódat élvezettel olvastam. Örülök, hogy ez a világhírű, máig népszerű alkotás - új köntösben - újra látható egy fővárosi színházban. Egyetértek Veled, Frederick Loewe zenéje inkább az operett világához áll közelebb, mint a musicaléhez. Bennem nemcsak a Fővárosi Operettszínház klasszikus produkciójának emlékei élnek, hanem Házy Erzsébettel felvett dalok is a műből. Nem akarom elrontani ezeket a szép, számomra is kedves emlékeket, ezért inkább kihagynám a darab megnézését; megállapítod, a Centrál Színházban G. B. Shaw klasszikus Pygmalionja nyomán keletkezett, Lerner-Loewe páros által megzenésített világhírű zenés darab színpadra alkotói és a szereplők mind, megérdemlik a dicséretet művészi produktumukért! Elhiszem Neked látatlanban – anélkül, hogy „lekontrollálnám” megállapításaidat az előadásról. Kívánom, hogy a darabot még sokáig játssza a Centrál Színház, és kapjon továbbra is jól megérdemelt tapsokat a színpadra állítása, meg a tehetséges, művészetük legjavát nyújtó szereplők is!
2919 Edmond Dantes 2016-11-10 20:17:07
Alan Jay Lerner-Frederick Loewe-Baráthy György: My Fair Lady Centrál Színház, 2016. november 9. G.B.Shaw a maga korában -és ez a "maga kora" évtizedeken nyúlt át már életében és utána is- világszerte ismert és Nobel-díjjal is elismert író, sőt személyiség volt. Napjainkra okos, gunyoros, sokféle mondanivalót hordozó színdarabjainak többsége,talán a szerepdarabnak is remek Szent Johanna kivételével valamelyest már elavult, ha ezt nem is valljuk be mindig magunknak. Pygmalionját azonban jó érzékkel fedezte fel és szerezte meg a zenés színpad számára a Lerner-Loewe alkotópáros és a belőle készült My Fair Lady, a műfaj követelményeinek megfelelően heppiendesítve világhódító diadalútra indult a Broadwayről és viszonylag gyorsan, nagyjából az Audrey Hepburn-ös megfilmesítés éveiben hozzánk is eljutott. Kölyökkoromban magam is láttam a darabot az Operettszínházban, Lehoczky Zsuzsával, Básti Lajossal és Rátonyi Róberttel a főszerepekben. A magyarországi bemutató után itthon is sokszor, sok helyen játszották, a pesti premier után épp fél évszázaddal a Centrál Színház tűzte műsorára. Szándékosan kerültem eddig a műfaji meghatározást, de nem halogathatom tovább: a My Fair Lady számomra egyértelműen operett. Operett volt bemutatásakor is és még operettebb lett napjainkra. Aki fogalmat szeretne alkotni a musicalről, ha csak egyet megnéz, az legyen mondjuk a Loewe-operettel egykorú West Side Story. Baráthy György volt a bátor fordító (és dramaturg), aki sutba dobta a régi dalszövegeket, amelyek közül számosnak már a címe szállóige lett mifelénk, Higgins se "csukoládéval" (hanem bonbonnal) kínálja Elizát, mint anno Básti és a virágáruslány vágyálma se "csudijó", hanem "gyönyörű". Rangos díszlet- (Bagossy Levente) és jelmeztervező (Szakács Györgyi) tette a dolgát és próbálta a kor és az amúgy elég szűkös (játszó)hely szellemét megidézni. Dinyés Dániel értő zenei irányítása-vezénylése az elrejtett-láthatatlan zenekar élén a nagyoperett igényeihez képest kis térben a várhatónál színvonalasabb zenei teljesítményt hozott. A színigazgató-rendező Puskás Tamás a Centrál azaz a néhai Vidám Színpad fizikai adottságaihoz és annak törzsközönségéhez "méretezte" a produkciót, no meg a két főszereplőre építve, ami így összességében kissé olyan "háztáji-kamara"-jellegű lett. Nem kell kérem itt semmi (át)értelmezéstől, újragondolástól, belemagyarázástól, mai áthallásoktól, netán mobiltelefonos áthallózásoktól tartani. A krumplileves az krumplileves, 1912-t írunk és kész. Kár, hogy 1912-ben királya és nem -mint többször elhangzik- királynője volt Angolországnak és még nagyobb kár, hogy a báli jelenet csúcspontján (király)női öltözékbe bújtatva elénk libben Verebély Iván. ("Félre": netán mégis és még mindig a Vidám Színpadon járunk?) A társulat tagjai közül elfogadható Magyar Attila (Doolittle), a szemetes-papa szerepe elviseli a ripacskodást, jutott abból Rátonyitól is jócskán annak idején. Rada Bálint bizony disztonált Freddy egyetlen magánszámában, egyéb nem jut róla eszembe. Borbás Gabi mértéktartó Higginsné, a többi comprimario-szereplőről "jót vagy semmit". Régi idők jó szokása volt 1-1 átlagos-közepes produkciót sztárokkal felturbózni, nincs ez másként itt és most sem. Alföldi Róbert neve és többdimenziós hordereje a Centrálos törzsközönségen messze túlmenően a Révay utcába is elcsalja hűséges híveit a város és az ízlés más bugyraiból. Szerepformálása, gesztusai, olykor -mutatis mutandis- jelmezei az Átriumban játszott Igenis, miniszterelnök úr!-beli Sir Appleby-ra hajaznak. Dikciója, ahogy az egy fonetikaprofesszorhoz illik, kifogástalan, Higginse kellően sármos és undok, elegáns és nyafka, önző, modoros agglegény és önző, modoros világfi, énekel, amikor énekelnie kell és a báli jelenetben valcerezik is egyet Elizával. Vagyis a helyén van. Az est nagy sztárja azonban Tompos Kátya. Ez csak azoknak meglepetés, akik nem ismerik őt és előéletét az Alföldi-féle Nemzetiben, ahol az ottani, akkori "nagy csapat" egyik erőssége volt. Volt.... Nem okvetlenül rendelkezik egy operai vagy operettszínházi szubrettprimadonna énektudásával, de minden eléneklendőt minimum jól elénekel. Amit pedig színpadi mozgásban, mimikában, átélésben, egyszóval színjátszásban nyújt, az magától értetődően és jóval több annál, mintha egy csicsergő, operai énekhangú Elizát kapnánk vázlatos szerepformálással. Akik eddig nem ismerték, mostantól felfedezhetik maguknak, valószínűleg jó sokan lesznek, jó sok My Fair Lady-előadáson. Már ezért, őérte és Alföldiért, kettősükért megérte bemutatni és megnézni Loewe-ék neo-operettjét.
Alan Jay Lerner-Frederick Loewe-Baráthy György: My Fair Lady Centrál Színház, 2016. november 9. G.B.Shaw a maga korában -és ez a "maga kora" évtizedeken nyúlt át már életében és utána is- világszerte ismert és Nobel-díjjal is elismert író, sőt személyiség volt. Napjainkra okos, gunyoros, sokféle mondanivalót hordozó színdarabjainak többsége,talán a szerepdarabnak is remek Szent Johanna kivételével valamelyest már elavult, ha ezt nem is valljuk be mindig magunknak. Pygmalionját azonban jó érzékkel fedezte fel és szerezte meg a zenés színpad számára a Lerner-Loewe alkotópáros és a belőle készült My Fair Lady, a műfaj követelményeinek megfelelően heppiendesítve világhódító diadalútra indult a Broadwayről és viszonylag gyorsan, nagyjából az Audrey Hepburn-ös megfilmesítés éveiben hozzánk is eljutott. Kölyökkoromban magam is láttam a darabot az Operettszínházban, Lehoczky Zsuzsával, Básti Lajossal és Rátonyi Róberttel a főszerepekben. A magyarországi bemutató után itthon is sokszor, sok helyen játszották, a pesti premier után épp fél évszázaddal a Centrál Színház tűzte műsorára. Szándékosan kerültem eddig a műfaji meghatározást, de nem halogathatom tovább: a My Fair Lady számomra egyértelműen operett. Operett volt bemutatásakor is és még operettebb lett napjainkra. Aki fogalmat szeretne alkotni a musicalről, ha csak egyet megnéz, az legyen mondjuk a Loewe-operettel egykorú West Side Story. Baráthy György volt a bátor fordító (és dramaturg), aki sutba dobta a régi dalszövegeket, amelyek közül számosnak már a címe szállóige lett mifelénk, Higgins se "csukoládéval" (hanem bonbonnal) kínálja Elizát, mint anno Básti és a virágáruslány vágyálma se "csudijó", hanem "gyönyörű". Rangos díszlet- (Bagossy Levente) és jelmeztervező (Szakács Györgyi) tette a dolgát és próbálta a kor és az amúgy elég szűkös (játszó)hely szellemét megidézni. Dinyés Dániel értő zenei irányítása-vezénylése az elrejtett-láthatatlan zenekar élén a nagyoperett igényeihez képest kis térben a várhatónál színvonalasabb zenei teljesítményt hozott. A színigazgató-rendező Puskás Tamás a Centrál azaz a néhai Vidám Színpad fizikai adottságaihoz és annak törzsközönségéhez "méretezte" a produkciót, no meg a két főszereplőre építve, ami így összességében kissé olyan "háztáji-kamara"-jellegű lett. Nem kell kérem itt semmi (át)értelmezéstől, újragondolástól, belemagyarázástól, mai áthallásoktól, netán mobiltelefonos áthallózásoktól tartani. A krumplileves az krumplileves, 1912-t írunk és kész. Kár, hogy 1912-ben királya és nem -mint többször elhangzik- királynője volt Angolországnak és még nagyobb kár, hogy a báli jelenet csúcspontján (király)női öltözékbe bújtatva elénk libben Verebély Iván. ("Félre": netán mégis és még mindig a Vidám Színpadon járunk?) A társulat tagjai közül elfogadható Magyar Attila (Doolittle), a szemetes-papa szerepe elviseli a ripacskodást, jutott abból Rátonyitól is jócskán annak idején. Rada Bálint bizony disztonált Freddy egyetlen magánszámában, egyéb nem jut róla eszembe. Borbás Gabi mértéktartó Higginsné, a többi comprimario-szereplőről "jót vagy semmit". Régi idők jó szokása volt 1-1 átlagos-közepes produkciót sztárokkal felturbózni, nincs ez másként itt és most sem. Alföldi Róbert neve és többdimenziós hordereje a Centrálos törzsközönségen messze túlmenően a Révay utcába is elcsalja hűséges híveit a város és az ízlés más bugyraiból. Szerepformálása, gesztusai, olykor -mutatis mutandis- jelmezei az Átriumban játszott Igenis, miniszterelnök úr!-beli Sir Appleby-ra hajaznak. Dikciója, ahogy az egy fonetikaprofesszorhoz illik, kifogástalan, Higginse kellően sármos és undok, elegáns és nyafka, önző, modoros agglegény és önző, modoros világfi, énekel, amikor énekelnie kell és a báli jelenetben valcerezik is egyet Elizával. Vagyis a helyén van. Az est nagy sztárja azonban Tompos Kátya. Ez csak azoknak meglepetés, akik nem ismerik őt és előéletét az Alföldi-féle Nemzetiben, ahol az ottani, akkori "nagy csapat" egyik erőssége volt. Volt.... Nem okvetlenül rendelkezik egy operai vagy operettszínházi szubrettprimadonna énektudásával, de minden eléneklendőt minimum jól elénekel. Amit pedig színpadi mozgásban, mimikában, átélésben, egyszóval színjátszásban nyújt, az magától értetődően és jóval több annál, mintha egy csicsergő, operai énekhangú Elizát kapnánk vázlatos szerepformálással. Akik eddig nem ismerték, mostantól felfedezhetik maguknak, valószínűleg jó sokan lesznek, jó sok My Fair Lady-előadáson. Már ezért, őérte és Alföldiért, kettősükért megérte bemutatni és megnézni Loewe-ék neo-operettjét.
2918 Búbánat 2016-11-10 10:05:48 [Válasz erre: 2917 Eusebius 2016-11-08 22:38:02]
Ezeket a linkeket is köszönöm, jó megismerni ezeket a zenéket, és tudni: az ismert Miljutyin és Dunajevszkij művei mellett a szovjet (orosz) operettirodalmat más, jó komponisták is jelzik, akikről nem szabad elfeledkeznünk. A magyar rádió a negyvenes-ötvenes években még rendszeresen sugározta e kevésbé ismert szerzők vokális és instrumentális szerzeményeit, például Blantyer kompozícióit.
Ezeket a linkeket is köszönöm, jó megismerni ezeket a zenéket, és tudni: az ismert Miljutyin és Dunajevszkij művei mellett a szovjet (orosz) operettirodalmat más, jó komponisták is jelzik, akikről nem szabad elfeledkeznünk. A magyar rádió a negyvenes-ötvenes években még rendszeresen sugározta e kevésbé ismert szerzők vokális és instrumentális szerzeményeit, például Blantyer kompozícióit.
2917 Eusebius 2016-11-08 22:38:02
Az "Orosz titok" Levsa dala linkjét eltévesztettem, itt van egy jobb változat: https://www.youtube.com/watch?v=dl91CIq40yI
Az "Orosz titok" Levsa dala linkjét eltévesztettem, itt van egy jobb változat: https://www.youtube.com/watch?v=dl91CIq40yI
2916 Eusebius 2016-11-08 22:34:09 [Válasz erre: 2903 Eusebius 2016-11-06 18:50:20]
Az orosz-szovjet operettek kedvelőinek itt vannak a beígért linkek: Dmitriev: „Orosz titok”, Levsa dala https://www.youtube.com/watch?v=gTq0PPyqU5s&list=WL&index=142 Sztrelnyikov: „Holopka(A szolga)” dal és jelenet https://www.youtube.com/watch?v=omd66_qB444 dal a télről (trojka) https://www.youtube.com/watch?v=oxH4JAshxPA Lisztov: „Szevasztopoli keringő”, dal Georg Otsz előadásában https://www.youtube.com/watch?v=H4THaHicVPM Kovnyer: „Akulina”, kettős: https://www.youtube.com/watch?v=5uNhh6HHlm0 Zacepin: „Arany kulcsok”, őszi dal („Lombhullás”) https://www.youtube.com/watch?v=ehGADtVcpWc Blantyer: „Az Amur partján”, kettős https://www.youtube.com/watch?v=B5WgPd5gfIA
Az orosz-szovjet operettek kedvelőinek itt vannak a beígért linkek: Dmitriev: „Orosz titok”, Levsa dala https://www.youtube.com/watch?v=gTq0PPyqU5s&list=WL&index=142 Sztrelnyikov: „Holopka(A szolga)” dal és jelenet https://www.youtube.com/watch?v=omd66_qB444 dal a télről (trojka) https://www.youtube.com/watch?v=oxH4JAshxPA Lisztov: „Szevasztopoli keringő”, dal Georg Otsz előadásában https://www.youtube.com/watch?v=H4THaHicVPM Kovnyer: „Akulina”, kettős: https://www.youtube.com/watch?v=5uNhh6HHlm0 Zacepin: „Arany kulcsok”, őszi dal („Lombhullás”) https://www.youtube.com/watch?v=ehGADtVcpWc Blantyer: „Az Amur partján”, kettős https://www.youtube.com/watch?v=B5WgPd5gfIA
2915 Búbánat 2016-11-08 16:50:25 [Válasz erre: 2912 Búbánat 2016-11-08 16:23:49]
Suppé Boccaccio-jának televíziós közvetítését a Fővárosi Operettszínházból annak idején rögzítették; a teljes operett megjelent videokazettán, amit a Televideo kiadó jelentetett meg, megvásároltam. (A kilencvenes évek elején több, a hatvanas évek elején játszott operett televíziós felvételét hozták ki videón: a Boccaccio mellett még a legendás Csárdáskirálynőt és Offenbach Banditák-ját. Mindhárom gyári kazettát megvásároltam. A televízió ma esti műsorán szereplő filmösszeállítás - a Boccaccio-előadásból látható részletek és a közreműködők neve - mindazonáltal kellő izgalomba hozott...
Suppé Boccaccio-jának televíziós közvetítését a Fővárosi Operettszínházból annak idején rögzítették; a teljes operett megjelent videokazettán, amit a Televideo kiadó jelentetett meg, megvásároltam. (A kilencvenes évek elején több, a hatvanas évek elején játszott operett televíziós felvételét hozták ki videón: a Boccaccio mellett még a legendás Csárdáskirálynőt és Offenbach Banditák-ját. Mindhárom gyári kazettát megvásároltam. A televízió ma esti műsorán szereplő filmösszeállítás - a Boccaccio-előadásból látható részletek és a közreműködők neve - mindazonáltal kellő izgalomba hozott...
2914 Búbánat 2016-11-08 16:32:18 [Válasz erre: 2913 Búbánat 2016-11-08 16:31:24]
Elírtam: Martha Eggerth.
Elírtam: Martha Eggerth.
2913 Búbánat 2016-11-08 16:31:24 [Válasz erre: 2911 Ardelao 2016-11-08 15:20:34]
Köszönet, a Hawaii rózsája filmfelvételének linkjéért, amint időm lesz rá, teljes terjedelmében lejátszom, megnézem. Eggert Mária amúgy is fogalom a műfajban...
Köszönet, a Hawaii rózsája filmfelvételének linkjéért, amint időm lesz rá, teljes terjedelmében lejátszom, megnézem. Eggert Mária amúgy is fogalom a műfajban...
2912 Búbánat 2016-11-08 16:23:49
Duna World csatorna, 2016. november 8. kedd 20:25 - 21:00 „Dallamról dallamra” Emlékezetes előadások, emlékezetes pillanatok: Boccaccio Zenei műsor (1997) Franz von Suppé Boccaccio című operettjének emlékezetes színházi előadását idézzük fel. Közreműködik: Oszvald Gyula, Latabár Kálmán, Kiss Ilona, Zentai Anna, Kiszely Lajos, Gyurián József, Kovács Ibolya, Csanaki József Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Zubornyák Zoltán Időtartam: 35 perc (ism. holnap hajnalban: 04.05 - 05.00)
Duna World csatorna, 2016. november 8. kedd 20:25 - 21:00 „Dallamról dallamra” Emlékezetes előadások, emlékezetes pillanatok: Boccaccio Zenei műsor (1997) Franz von Suppé Boccaccio című operettjének emlékezetes színházi előadását idézzük fel. Közreműködik: Oszvald Gyula, Latabár Kálmán, Kiss Ilona, Zentai Anna, Kiszely Lajos, Gyurián József, Kovács Ibolya, Csanaki József Rendezte: Koltay Beáta Műsorvezető: Zubornyák Zoltán Időtartam: 35 perc (ism. holnap hajnalban: 04.05 - 05.00)
2911 Ardelao 2016-11-08 15:20:34 [Válasz erre: 2910 Ardelao 2016-11-08 15:13:56]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=8xGnOPCIEJs; Paul Abraham Spielfilm: Die Blume von Hawaii 1933 (volle Länge) [/url] „Die Blume von Hawaii“ war die zweite Berliner Erfolgsoperette von Paul Abraham und wurde ebenso ein Sensationserfolg wie „Viktoria und ihr Husar“. Unzählige Bühnen in Deutschland spielten das Stück schon im Jahr der Entstehung 1931 nach. Die Verfilmung der Operette kam allerdings erst im März 1933 in die Kinos – da waren die Nationalsozialisten schon an der Macht, und so gab es keine Chance auf einen langfristigen Publikumserfolg, denn alle Werke Abrahams wurden schon bald verboten. Regie führte Richard Oswald, Star des Films war Martha Eggerth. In den Hauptrollen: Martha Eggerth – Layla / Susanne Lamond Hans Fidesser – Lilo Taro Ivan Petrovich – Kapitän Harald Stone Hans Junkermann – Gouverneur Harrison Baby Gray – Bessy Ernö Verebes – Buffy Fritz Fischer – Jim Boy Hinweis: Das aufregende Leben Abrahams, das durchaus auch tragikomische Züge aufweist, wird in der einzigen Buchbiographie über ihn ausführlich beschrieben: „Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette.“ ISBN 978-3-7357-6311-2. In allen stationären und Internetbuchhandlungen bestellbar.”
[url] https://www.youtube.com/watch?v=8xGnOPCIEJs; Paul Abraham Spielfilm: Die Blume von Hawaii 1933 (volle Länge) [/url] „Die Blume von Hawaii“ war die zweite Berliner Erfolgsoperette von Paul Abraham und wurde ebenso ein Sensationserfolg wie „Viktoria und ihr Husar“. Unzählige Bühnen in Deutschland spielten das Stück schon im Jahr der Entstehung 1931 nach. Die Verfilmung der Operette kam allerdings erst im März 1933 in die Kinos – da waren die Nationalsozialisten schon an der Macht, und so gab es keine Chance auf einen langfristigen Publikumserfolg, denn alle Werke Abrahams wurden schon bald verboten. Regie führte Richard Oswald, Star des Films war Martha Eggerth. In den Hauptrollen: Martha Eggerth – Layla / Susanne Lamond Hans Fidesser – Lilo Taro Ivan Petrovich – Kapitän Harald Stone Hans Junkermann – Gouverneur Harrison Baby Gray – Bessy Ernö Verebes – Buffy Fritz Fischer – Jim Boy Hinweis: Das aufregende Leben Abrahams, das durchaus auch tragikomische Züge aufweist, wird in der einzigen Buchbiographie über ihn ausführlich beschrieben: „Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette.“ ISBN 978-3-7357-6311-2. In allen stationären und Internetbuchhandlungen bestellbar.”
2910 Ardelao 2016-11-08 15:13:56 [Válasz erre: 2886 zenebaratmonika 2016-11-05 02:02:52]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bi9-zYoThBs; Klaus Waller biográfiája Ábrahám Pálról [/url] Rádiós interjú (WDR3) Ábrahám Pál zeneszerző első biográfiájának a megjelenése alkalmából. 2015. februárjában került közvetítésre. Klaus Waller könyvének a címe: "Paul Abraham. Der tragische König der Operette" (ISBN 978-3-7357-6311-2), és minden könyvkereskedésben vagy az interneten is megrendelhető.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=bi9-zYoThBs; Klaus Waller biográfiája Ábrahám Pálról [/url] Rádiós interjú (WDR3) Ábrahám Pál zeneszerző első biográfiájának a megjelenése alkalmából. 2015. februárjában került közvetítésre. Klaus Waller könyvének a címe: "Paul Abraham. Der tragische König der Operette" (ISBN 978-3-7357-6311-2), és minden könyvkereskedésben vagy az interneten is megrendelhető.
2909 Búbánat 2016-11-08 11:40:43 [Válasz erre: 2908 Búbánat 2016-11-08 11:40:05]
[url] http://www.emiliaromagnaturismo.com/en/events/ravenna/ravenna/ravenna-festival-trilogia-dautunno?set_language=en; RAVENNA FESTIVAL TRILOGIA D'AUTUNNO [/url] Programme: - Gräfin Mariza Dates and time: Friday 14, Tuesday 18 October | 8.30pm Musica, Emmerich Kálmán Libretto, Julius Brammer and Alfred Grünwald Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Miklos Màte Kerènyi Choreography, Zsuzsa Laczo Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen. With Italian subtitles. - Die Fledermaus Dates and Time: Saturday 15, Wednesday 19, Friday 21 October | 8.30pm Music, Johann Strauss Libretto, Karl Haffner and Richard Genée Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Anita Lukàcs, Peter Balczo Choreography, Jeno Locsei Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen With Italian subtitles. - Die Lustige Witwe Dates and Time: Sunday 16, Monday 17, Thursday 20 October | 8.30pm Music, Franz Lehár Libretto, Victor Léon and Leo Stein Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Csaba Tasnàdi Main performers, Zoltan Bàtk-Fazekas, Anita Lukàcs, Zsolt Vadàsz Choreography, Gyorgy Kràmer Co-production Szeged Theatre, Csokonai Theatre Debrecen and Operettissima With Italian subtitles.
[url] http://www.emiliaromagnaturismo.com/en/events/ravenna/ravenna/ravenna-festival-trilogia-dautunno?set_language=en; RAVENNA FESTIVAL TRILOGIA D'AUTUNNO [/url] Programme: - Gräfin Mariza Dates and time: Friday 14, Tuesday 18 October | 8.30pm Musica, Emmerich Kálmán Libretto, Julius Brammer and Alfred Grünwald Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Miklos Màte Kerènyi Choreography, Zsuzsa Laczo Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen. With Italian subtitles. - Die Fledermaus Dates and Time: Saturday 15, Wednesday 19, Friday 21 October | 8.30pm Music, Johann Strauss Libretto, Karl Haffner and Richard Genée Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Anita Lukàcs, Peter Balczo Choreography, Jeno Locsei Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen With Italian subtitles. - Die Lustige Witwe Dates and Time: Sunday 16, Monday 17, Thursday 20 October | 8.30pm Music, Franz Lehár Libretto, Victor Léon and Leo Stein Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Csaba Tasnàdi Main performers, Zoltan Bàtk-Fazekas, Anita Lukàcs, Zsolt Vadàsz Choreography, Gyorgy Kràmer Co-production Szeged Theatre, Csokonai Theatre Debrecen and Operettissima With Italian subtitles.
2908 Búbánat 2016-11-08 11:40:05
Október 14. és 23. között három neves operettszerző remekművét: Kálmán Imre Marica grófnő, ifjabb Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét mutatják be. Az olasz deszkákon a Budapesti Operettszínház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház produkciói láthatók a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház kórusa, valamint a Budapesti Operettszínház tánckara részvételével. Európa egyik legizgalmasabb összművészeti rendezvényén, a Ravenna Fesztiválon vendégszerepelnek Lehár Ferenc A víg özvegyével, Strauss A denevérjével és Kálmán Imre Marica grófnőjével a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Ravenna Fesztivál őszi programsorozata ugyanis idén az operett műfajt állítja középpontba. A zeneművekként is jelentős alkotások a Kodály Filharmonikusok Debrecen tolmácsolásában, Somogyi-Tóth Dániel és Makláry László vezényletével csendülnek fel. A cívisvárosiak olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető kivételes intézményi összefogás eredménynek tartják az olaszországi fesztiválszereplést, hisz négy nagy múltú, nemzeti státuszú intézmény művészei léphetnek színpadra Ravennában. A fesztiválon unikumként jelenik majd meg az operett, e népszerű műfaj sokféle arcát megismerhetik a nézők, és ízelítőt kaphatnak a debreceni színházi kultúrából. Kerényi Miklós Gábor két Ravennába utazó produkció rendezője. Ő állította színpadra a Marica grófnőt és A denevért is. „A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társ¬kapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van.” HBN
Október 14. és 23. között három neves operettszerző remekművét: Kálmán Imre Marica grófnő, ifjabb Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét mutatják be. Az olasz deszkákon a Budapesti Operettszínház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház produkciói láthatók a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház kórusa, valamint a Budapesti Operettszínház tánckara részvételével. Európa egyik legizgalmasabb összművészeti rendezvényén, a Ravenna Fesztiválon vendégszerepelnek Lehár Ferenc A víg özvegyével, Strauss A denevérjével és Kálmán Imre Marica grófnőjével a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Ravenna Fesztivál őszi programsorozata ugyanis idén az operett műfajt állítja középpontba. A zeneművekként is jelentős alkotások a Kodály Filharmonikusok Debrecen tolmácsolásában, Somogyi-Tóth Dániel és Makláry László vezényletével csendülnek fel. A cívisvárosiak olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető kivételes intézményi összefogás eredménynek tartják az olaszországi fesztiválszereplést, hisz négy nagy múltú, nemzeti státuszú intézmény művészei léphetnek színpadra Ravennában. A fesztiválon unikumként jelenik majd meg az operett, e népszerű műfaj sokféle arcát megismerhetik a nézők, és ízelítőt kaphatnak a debreceni színházi kultúrából. Kerényi Miklós Gábor két Ravennába utazó produkció rendezője. Ő állította színpadra a Marica grófnőt és A denevért is. „A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társ¬kapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van.” HBN
2906 Búbánat 2016-11-08 11:22:53 [Válasz erre: 2905 Eusebius 2016-11-07 23:48:50]
Kedves Eusebio! Üdvözöllek itt az Operettfórumon! Már az első beírásod is igen felcsigázta az érdeklődésem: a felsorolt orosz-szovjet komponisták operettjeiről eddig nem volt tudomásom. Most majd rákeresek a YouTube-on, írtad, hogy vannak linkek… Az olasz operettekről, operettszerzőkről nincs sok ismeretem, ezért is nagyon örültem, hogy erről is szót ejtettél. Külön köszönöm Mario Costa Scugnizza(1922) c. operettjének teljes filmváltozatát, mely valóban kuriózum, és nagyszerű a darab, látványos, és a zenéje is pompás. Belenézve a felvételbe, mintha olykor-olykor Lehár jó tíz évvel rá keletkezett Giudittája cselekményének fordulatai köszönnének vissza, a zenéje pedig a nagy magyar operettszerző utolsó teljes operettjének bizonyos motívumaira, stílus- és dallamvilágára emlékeztet. Köszönet ezért a linkért! Várom-várjuk további beírásaid, hozzászólásaid az operett-vonalon!
Kedves Eusebio! Üdvözöllek itt az Operettfórumon! Már az első beírásod is igen felcsigázta az érdeklődésem: a felsorolt orosz-szovjet komponisták operettjeiről eddig nem volt tudomásom. Most majd rákeresek a YouTube-on, írtad, hogy vannak linkek… Az olasz operettekről, operettszerzőkről nincs sok ismeretem, ezért is nagyon örültem, hogy erről is szót ejtettél. Külön köszönöm Mario Costa Scugnizza(1922) c. operettjének teljes filmváltozatát, mely valóban kuriózum, és nagyszerű a darab, látványos, és a zenéje is pompás. Belenézve a felvételbe, mintha olykor-olykor Lehár jó tíz évvel rá keletkezett Giudittája cselekményének fordulatai köszönnének vissza, a zenéje pedig a nagy magyar operettszerző utolsó teljes operettjének bizonyos motívumaira, stílus- és dallamvilágára emlékeztet. Köszönet ezért a linkért! Várom-várjuk további beírásaid, hozzászólásaid az operett-vonalon!
2905 Eusebius 2016-11-07 23:48:50
Gondolatok az olasz operettről. Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni. Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához: Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La Il paese dei campanelli Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920) Mario Costa: Scugnizza(1922) Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
Gondolatok az olasz operettről. Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni. Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához: Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La Il paese dei campanelli Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920) Mario Costa: Scugnizza(1922) Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
2904 Eusebius 2016-11-06 21:36:21
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni. Eusebius
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni. Eusebius
2903 Eusebius 2016-11-06 18:50:20 [Válasz erre: 2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44]
1.kiegészítés a felsoroláshoz: Szovjet-orosz szerzők még: -Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok -Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga) -Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954- ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.) -K. Lisztov: Szevasztopoli keringö -V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa) és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak. A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket. Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
1.kiegészítés a felsoroláshoz: Szovjet-orosz szerzők még: -Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok -Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga) -Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954- ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.) -K. Lisztov: Szevasztopoli keringö -V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa) és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak. A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket. Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
2902 smaragd 2016-11-06 07:45:19 [Válasz erre: 2901 smaragd 2016-11-06 07:28:09]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "MA éjjel" Tangodal a "Fekete liliom"- c. nagyoperettből, Fővárosi Operettszínház, 1946 Kemény Egon a gramofonfelvételhez (Durium) Karády Katalin részére és 10 tagú zenekarra hangszerelte át az operett nagy sikerű duettjét. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel[/url]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "MA éjjel" Tangodal a "Fekete liliom"- c. nagyoperettből, Fővárosi Operettszínház, 1946 Kemény Egon a gramofonfelvételhez (Durium) Karády Katalin részére és 10 tagú zenekarra hangszerelte át az operett nagy sikerű duettjét. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel[/url]
2901 smaragd 2016-11-06 07:28:09
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1946. december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom " igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt. Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány. Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1946. december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom " igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt. Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány. Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.
2900 Búbánat 2016-11-05 21:40:56 [Válasz erre: 2898 zenebaratmonika 2016-11-05 16:51:31]
Huszka úgy haladt előre a "Lili bárónő" operettjének komponálásával, hogy a Svájcban élő szövegírója, Martos Ferenc, levelezés útján küldte el neki az éppen elkészült verssorokat, s formálódott maga a szövegkönyv is.
Huszka úgy haladt előre a "Lili bárónő" operettjének komponálásával, hogy a Svájcban élő szövegírója, Martos Ferenc, levelezés útján küldte el neki az éppen elkészült verssorokat, s formálódott maga a szövegkönyv is.
2899 Búbánat 2016-11-05 21:30:09 [Válasz erre: 2895 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:00]
Lehár a Cigányszerelem átdolgozását végezte el: 1943-ban mutatta be Garabonciás címmel a M. Kir. Operaház; Lehár új zenéket is komponált ebbe a művébe.
Lehár a Cigányszerelem átdolgozását végezte el: 1943-ban mutatta be Garabonciás címmel a M. Kir. Operaház; Lehár új zenéket is komponált ebbe a művébe.
2898 zenebaratmonika 2016-11-05 16:51:31
Mindenesetre akkoriban azért még más volt a tempó, manapság éveket kell várni egy új darabra, akkoriban hónapok alatt elkészült egy operett. Lehár Luxemburg grófját 3 hét alatt irta, szinte hihetetlen. Ez mind a zeneszerzők és a librettisták számára nagy kihívás volt. Sőt még emellett akkoriban filmeztek is már.
Mindenesetre akkoriban azért még más volt a tempó, manapság éveket kell várni egy új darabra, akkoriban hónapok alatt elkészült egy operett. Lehár Luxemburg grófját 3 hét alatt irta, szinte hihetetlen. Ez mind a zeneszerzők és a librettisták számára nagy kihívás volt. Sőt még emellett akkoriban filmeztek is már.
2897 zenebaratmonika 2016-11-05 16:46:42
1938. február 16. Pesti Napló (*) Földes Imre és Ábrahám Pál új operettje. Az idei szezon legnagyobb sikerű operettje a Júlia volt. Földes Iuire és Ábrahám Pál Harmath Imrének, a versírónak társaságában most új operett megírásába kezdett. Az új operett címe: Fehér hattyú. Valószínűleg csak a jövő szezonban kerül színre.
1938. február 16. Pesti Napló (*) Földes Imre és Ábrahám Pál új operettje. Az idei szezon legnagyobb sikerű operettje a Júlia volt. Földes Iuire és Ábrahám Pál Harmath Imrének, a versírónak társaságában most új operett megírásába kezdett. Az új operett címe: Fehér hattyú. Valószínűleg csak a jövő szezonban kerül színre.
2896 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:53 [Válasz erre: 2894 smaragd 2016-11-05 16:33:49]
Hallottam reggel és nagyon tetszett.
Hallottam reggel és nagyon tetszett.
2895 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:00 [Válasz erre: 2893 Búbánat 2016-11-05 15:56:25]
Mondjuk azért a 3:1 a szerelem javára Ábrahámnak még hozott egy nagyobb sikert, meg pár filmzenéje is. De a leghíresebb művei 1930-1934 között születtek. Lehár 1934 után már nem írt operettet ha jól nézem.
Mondjuk azért a 3:1 a szerelem javára Ábrahámnak még hozott egy nagyobb sikert, meg pár filmzenéje is. De a leghíresebb művei 1930-1934 között születtek. Lehár 1934 után már nem írt operettet ha jól nézem.
2894 smaragd 2016-11-05 16:33:49 [Válasz erre: 2633 Búbánat 2016-03-11 12:19:03]
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag György a "Valahol Délen" - hez írt, a Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban 18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag György a "Valahol Délen" - hez írt, a Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban 18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.
2893 Búbánat 2016-11-05 15:56:25 [Válasz erre: 2892 zenebaratmonika 2016-11-05 14:41:03]
Ezek a vélemények abból a szempontból is érdekesek, hogy igazán jelentős, új művet már egyik komponista sem szerzett 1934 után.
Ezek a vélemények abból a szempontból is érdekesek, hogy igazán jelentős, új művet már egyik komponista sem szerzett 1934 után.
2892 zenebaratmonika 2016-11-05 14:41:03
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával. Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával. Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
2891 Búbánat 2016-11-05 10:47:53 [Válasz erre: 2880 Búbánat 2016-10-28 20:58:05]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/12/sosem_jatszhattam_el_a_my_fair_ladyt/; Kállay Bori: „Sosem játszhattam el a My Fair Ladyt”- interjú [/url] X Fidelio.hu, 2016.10.12. 13:23 November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk. „- Milyen programmal készülsz az estre? - A megvalósult és a meg nem valósult álmaimról fogok beszélni, énekelni, táncolni. Húsz évig voltam vidéken színésznő, így sokat és sokfélét játszhattam. Ötven év alatt, csaknem minden műfajban megmutathattam magam, és ebből adok ízelítőt a közönségnek.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/12/sosem_jatszhattam_el_a_my_fair_ladyt/; Kállay Bori: „Sosem játszhattam el a My Fair Ladyt”- interjú [/url] X Fidelio.hu, 2016.10.12. 13:23 November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk. „- Milyen programmal készülsz az estre? - A megvalósult és a meg nem valósult álmaimról fogok beszélni, énekelni, táncolni. Húsz évig voltam vidéken színésznő, így sokat és sokfélét játszhattam. Ötven év alatt, csaknem minden műfajban megmutathattam magam, és ebből adok ízelítőt a közönségnek.”
2890 zenebaratmonika 2016-11-05 10:45:33 [Válasz erre: 2889 Búbánat 2016-11-05 10:39:07]
Igazán nincs mit, de ma szabad a hozzáférés, most pár napra elutazom, addig is minden jót, kiváncsi vagyok a véleményetekre a linkelt cikkekkel kapcsolatban.
Igazán nincs mit, de ma szabad a hozzáférés, most pár napra elutazom, addig is minden jót, kiváncsi vagyok a véleményetekre a linkelt cikkekkel kapcsolatban.
2889 Búbánat 2016-11-05 10:39:07
Kedves "zenebaratmonika" Köszönöm az alábbi érdekes bejegyzéseidet Ábrahám Pálról és Kálmán Imréről; az "emberi" oldaluk"-ról...
Kedves "zenebaratmonika" Köszönöm az alábbi érdekes bejegyzéseidet Ábrahám Pálról és Kálmán Imréről; az "emberi" oldaluk"-ról...
