218 bemaria 2006-01-19 11:32:03 [Válasz erre: 217 Búbánat 2006-01-19 11:09:04]
Oscar Strauss-tól, Leo Fall-tól, Csajkovszkij-tól, és a Schubert-Berté szerzőpárostól már hallottam részleteket a rádióban, de annyira nem emlékszem rájuk, majd visszahallgatom a felvételeket. Talán Stolztól is hallottam már dalokat. A 3sat-on volt egy operett válogatás, amiben egy idősebb ember énekelt részleteket operettekből, volt ott mindenféle. Felvettem, de annyira nem tetszett. Az biztos hogy jó hangulatot csinált, de nem több. Lincke-től a Frau Luna-ból hallottam 3 részletet és nagyon megfogott. Most szeretnék tőle is CD-t beszerezni ha sikerül. Ziehrert és Heubergert még nem ismerem, majd fellapozom az operettek könyvét. Még nem sikerült végigolvasnom, most jön majd Sullivan.
Oscar Strauss-tól, Leo Fall-tól, Csajkovszkij-tól, és a Schubert-Berté szerzőpárostól már hallottam részleteket a rádióban, de annyira nem emlékszem rájuk, majd visszahallgatom a felvételeket. Talán Stolztól is hallottam már dalokat. A 3sat-on volt egy operett válogatás, amiben egy idősebb ember énekelt részleteket operettekből, volt ott mindenféle. Felvettem, de annyira nem tetszett. Az biztos hogy jó hangulatot csinált, de nem több. Lincke-től a Frau Luna-ból hallottam 3 részletet és nagyon megfogott. Most szeretnék tőle is CD-t beszerezni ha sikerül. Ziehrert és Heubergert még nem ismerem, majd fellapozom az operettek könyvét. Még nem sikerült végigolvasnom, most jön majd Sullivan.
217 Búbánat 2006-01-19 11:09:04 [Válasz erre: 216 bemaria 2006-01-19 07:54:28]
És hogy állsz a monarchiabeli \"aranykort\" követő \"ezüstkorszak\" többi kisebb-nagyobb nem magyar mesterével - gondolok itt pl. Oscar Straus, Fall, Ziehrer, Stolz, Lincke, Heuberger munkásságára. Vagy mi a véleményed Schubert-Berté és Csajkovszkij - Klein daljátékokról? Ezek is hálás témák. De a magyar Ábrahám Pál dzsessz-operettjei, jóval később Farkas Ferenc daljátékai is megérdemlik a figyelmet.
És hogy állsz a monarchiabeli \"aranykort\" követő \"ezüstkorszak\" többi kisebb-nagyobb nem magyar mesterével - gondolok itt pl. Oscar Straus, Fall, Ziehrer, Stolz, Lincke, Heuberger munkásságára. Vagy mi a véleményed Schubert-Berté és Csajkovszkij - Klein daljátékokról? Ezek is hálás témák. De a magyar Ábrahám Pál dzsessz-operettjei, jóval később Farkas Ferenc daljátékai is megérdemlik a figyelmet.
216 bemaria 2006-01-19 07:54:28 [Válasz erre: 215 Búbánat 2006-01-18 11:35:52]
Én sem hiszem. Szinte az összes felvételt hallhattuk már a televízióban, és ténylg nagyon aranyosan adják elő magukat, de nem több. Kikapcsolódásképpen biztosan meghallgatnám, de megvenni nem fogom.
Én sem hiszem. Szinte az összes felvételt hallhattuk már a televízióban, és ténylg nagyon aranyosan adják elő magukat, de nem több. Kikapcsolódásképpen biztosan meghallgatnám, de megvenni nem fogom.
215 Búbánat 2006-01-18 11:35:52 [Válasz erre: 207 Cavaradossi 2006-01-17 11:17:49]
Fischl, Kerényi és a producer nyilatkozatát az új CD-ről olvashatjuk a januári Fidelióban. Puszta kíváncsiságból majd belehallgatok a lemezbe, bár nem vagyok meggyőzve, hogy vetekedhet a több évtizeddel ezelőtti rádió-és Hungaroton felvételekkel.
Fischl, Kerényi és a producer nyilatkozatát az új CD-ről olvashatjuk a januári Fidelióban. Puszta kíváncsiságból majd belehallgatok a lemezbe, bár nem vagyok meggyőzve, hogy vetekedhet a több évtizeddel ezelőtti rádió-és Hungaroton felvételekkel.
214 bemaria 2006-01-18 10:43:43
Eltüntünk a listából, ezért gondoltam feltámaszto magunkat!
Eltüntünk a listából, ezért gondoltam feltámaszto magunkat!
213 bemaria 2006-01-17 12:18:22
A cdbt oldalán két A víg özvegy DVD is van, nekem az van meg amin Schellenberger énekli Hannát.
A cdbt oldalán két A víg özvegy DVD is van, nekem az van meg amin Schellenberger énekli Hannát.
212 bemaria 2006-01-17 12:16:40
A víg özvegyet a neten keresztül meg tudod rendelni a www.cdbt.hu oldalon. A Bécsi vért a Media Marktban vettem, de már a Tesco-ban is láttam. Az nem volt drága. Igaz ez utóbbi CD-n jobban tetszett Gedda, Rothenberger előadásában, de a Mörbisch-i DVD felvétel se rossz, abban Martina Serafin és Herbert Lippert énekelnek.
A víg özvegyet a neten keresztül meg tudod rendelni a www.cdbt.hu oldalon. A Bécsi vért a Media Marktban vettem, de már a Tesco-ban is láttam. Az nem volt drága. Igaz ez utóbbi CD-n jobban tetszett Gedda, Rothenberger előadásában, de a Mörbisch-i DVD felvétel se rossz, abban Martina Serafin és Herbert Lippert énekelnek.
211 csigabiga 2006-01-17 11:55:44 [Válasz erre: 198 bemaria 2006-01-16 11:42:21]
Hol vetted meg a Bécsi vér és a Vig özvegy DVD-ket? Én is szeretnék hozájutni! Légyszi ird meg.
Hol vetted meg a Bécsi vér és a Vig özvegy DVD-ket? Én is szeretnék hozájutni! Légyszi ird meg.
210 bemaria 2006-01-17 11:39:35 [Válasz erre: 206 Búbánat 2006-01-17 11:13:14]
Sajnos nem ismerem a Simándy-féle Marica grófnőt. Még nem hallootam belőle részletet sem. Biztosan gyönyörű lehet ha így dícséred! Személy szerint Kalocsay Zsuzs angjával és stílusával nem vagyok kibékülve. Fischl Mónikát jobbnak tartoam, de egyikük sem igazi operett primadonna számomra!
Sajnos nem ismerem a Simándy-féle Marica grófnőt. Még nem hallootam belőle részletet sem. Biztosan gyönyörű lehet ha így dícséred! Személy szerint Kalocsay Zsuzs angjával és stílusával nem vagyok kibékülve. Fischl Mónikát jobbnak tartoam, de egyikük sem igazi operett primadonna számomra!
209 bemaria 2006-01-17 11:36:24 [Válasz erre: 208 Cavaradossi 2006-01-17 11:21:51]
Ok, megbocsátjuk a botlásodat! Szerintem én nem fogom megvenni a CD-t, maradaok a Námeth Marika/Házy Erzsébet által énekelt változatnál.
Ok, megbocsátjuk a botlásodat! Szerintem én nem fogom megvenni a CD-t, maradaok a Námeth Marika/Házy Erzsébet által énekelt változatnál.
208 Cavaradossi 2006-01-17 11:21:51
Ekkora mellét: jó lesz az Kálmán Imrének is! Nem is értem, hogy téveszthettem ekkorát! :-)) Mea maxima culpa.
Ekkora mellét: jó lesz az Kálmán Imrének is! Nem is értem, hogy téveszthettem ekkorát! :-)) Mea maxima culpa.
207 Cavaradossi 2006-01-17 11:17:49
Rádióhír: 90 éve mutatták be az operettek operettjét, a Csárdáskirálynőt. Ebből az alkalomból az Operettszínház saját kiadványként megjelentette ezt a remekbeszabott alkotást, méghozzá a - szerintem - legjobb szereposztásban. Alighogy annakidején kitört a Nagy Háború, két bécsi librettista kereste meg Lehárt az ötlettel, hogy írjon operettet a témájukra. S egy évre rá - amikor már dörögtek a fegyverek a Balkánon és Európa hadszínterein, s Pesten az orfeumokban még folyt a pezsgő - bemutatták a Csárdásfürstint. A lemezt még nem hallottam, de biztosan megveszem majd, hiszen Fischl Mónikával, Vadász Zsolttal, Kékkovács Marával, Peller Károllyal csodálatos lehet. Minden egyes száma igazi sláger: elképesztő, hogy Lehár, a Monarchia katonazenész karnagya mit tudott a harmóniáról, a szerelemről, féltékenységről, megbocsátásról - egyszóval: a zenéről. Szerezzétek meg a lemezt és bezséljünk majd róla!
Rádióhír: 90 éve mutatták be az operettek operettjét, a Csárdáskirálynőt. Ebből az alkalomból az Operettszínház saját kiadványként megjelentette ezt a remekbeszabott alkotást, méghozzá a - szerintem - legjobb szereposztásban. Alighogy annakidején kitört a Nagy Háború, két bécsi librettista kereste meg Lehárt az ötlettel, hogy írjon operettet a témájukra. S egy évre rá - amikor már dörögtek a fegyverek a Balkánon és Európa hadszínterein, s Pesten az orfeumokban még folyt a pezsgő - bemutatták a Csárdásfürstint. A lemezt még nem hallottam, de biztosan megveszem majd, hiszen Fischl Mónikával, Vadász Zsolttal, Kékkovács Marával, Peller Károllyal csodálatos lehet. Minden egyes száma igazi sláger: elképesztő, hogy Lehár, a Monarchia katonazenész karnagya mit tudott a harmóniáról, a szerelemről, féltékenységről, megbocsátásról - egyszóval: a zenéről. Szerezzétek meg a lemezt és bezséljünk majd róla!
206 Búbánat 2006-01-17 11:13:14 [Válasz erre: 204 bemaria 2006-01-17 08:20:02]
A Marica grófnőt nagyon szeretem. Egyike a legjobb Kálmán-műveknek. A miskolci produkciót nem láttam, ahhoz nem tudok hozzászólni. Az Operettszínházban néhány éve felújított előadáson ott voltam - a TV is felvette a darabot (Nyári Zoltán, Kalocsay Zsuzsa és mások), nem volt rossz, de kevésnek éreztem a zenei kidolgozottságot. Az énekhangok tipikus operett-énekesi hangok, sem több, sem kevesebb. Nekem ez kevés. Ide – mint a klasszikusnak bizonyuló operettek többségéhez – operai nívójú hangok kellenek. Nekem teljesen közömbös, ha az énekes- szereplő esetleg nem tud játszani, kevésnek bizonyul a színészi eszköztára, amennyiben az énekhang és a zenekari kíséret minőséget hordoz. Ismerem az operett egy-két külföldi, német nyelvű hanglemezfelvételét, és olyan felvételeket is, amelyeken neves világsztárok énekelnek Kálmán-dallamokat, részleteket. Ha összehasonlítom az itthoni vagy külföldi színházi közvetítések ének-zeneanyagát olyan, rádióban vagy lemezgyárban készült, esetleg szabadtéren rögzített gála-felvétellel, amelyeken operaénekesek működnek közre - hát ég és föld a különbség az utóbbiak javára. A 3SAT-on sugárzott Mörbisch-ből közvetített Maricát én is megnéztem. Nem rossz, sőt kitűnő színpompás előadás! Tehetséges, jó hangú és illúziót keltő művészekkel. Nekem mégis hiányérzetem maradt utána. Hiányzott belőle az a tűz, az a magyaros virtus, és a kifinomult „operás” hangzás, amelyek hiányában ez a produkció is beleolvad az átlagba. Nem fogod ezek után meglepőnek tartani, amit állítok. Számomra egyetlen stílusos, a zene minden szépségét és ragyogását felmutató Marica grófnő létezik, amelynek keresztmetszetét szerintem Te is ismered: ez pedig, az a Simándys felvétel (partnerei Németh Marika, Külkey László, Zentay Anna, km. a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus zkr. Sebestyén András vezényletével), amely az emlékeim szerint úgy a hatvanas évek elején készülhetett a Magyar Rádióban. Most olvasom Simándy könyvét, amelyet a fia szerkesztett korabeli cikkekből, interjúkból kötetté. Az egyik nyilatkozatában a nagy énekesünk úgy foglalt állást az operett műfajához való viszonyulásához, hogy számára ez a feladat semmivel sem marad el az operaszerepeinek megformálásától; énektechnikailag vannak olyan nehezek, igényesek, mint amazok. Lényeges, hogy a művész azonosulni tudjon szerepével és tőle telhetően a lehető legmagasabb művészi fokon, s mélységes alázattal meg szeretettel közelítsen a darabhoz, minél teljesebb hűséggel a szerző eredeti szándékához meg a partitúrához; azok szellemében alakítsa színpadon a szerepet vagy énekelje fel a stúdióban a darabok gyönyörű, színes, elragadó és megható énekszámait.. Köztudott, hogy Simándy kevés operettet énekelt, de amit elvállalt, abba szívét-lelkét bele adta. Ki tudná szebben elénekelni a Marica grófnőből a Hej, cigányt, a Tasziló belépőjét, szívhez szóló kettősét a kishúgával, vagy mint ahogy az ő hangján ismerjük az utolérhetetlen románcot a szeretett „Budapestről”! Nem tudtam, a könyvből olvastam tőle: pályája kezdetén tenor kettőt énekelt az Operaház kórusában, s ebbéli minőségében több mint negyvenszer lépett pódiumra Margitszigeten A víg özvegyben és táncolt, valcerezett is a Lehár-darabban!
A Marica grófnőt nagyon szeretem. Egyike a legjobb Kálmán-műveknek. A miskolci produkciót nem láttam, ahhoz nem tudok hozzászólni. Az Operettszínházban néhány éve felújított előadáson ott voltam - a TV is felvette a darabot (Nyári Zoltán, Kalocsay Zsuzsa és mások), nem volt rossz, de kevésnek éreztem a zenei kidolgozottságot. Az énekhangok tipikus operett-énekesi hangok, sem több, sem kevesebb. Nekem ez kevés. Ide – mint a klasszikusnak bizonyuló operettek többségéhez – operai nívójú hangok kellenek. Nekem teljesen közömbös, ha az énekes- szereplő esetleg nem tud játszani, kevésnek bizonyul a színészi eszköztára, amennyiben az énekhang és a zenekari kíséret minőséget hordoz. Ismerem az operett egy-két külföldi, német nyelvű hanglemezfelvételét, és olyan felvételeket is, amelyeken neves világsztárok énekelnek Kálmán-dallamokat, részleteket. Ha összehasonlítom az itthoni vagy külföldi színházi közvetítések ének-zeneanyagát olyan, rádióban vagy lemezgyárban készült, esetleg szabadtéren rögzített gála-felvétellel, amelyeken operaénekesek működnek közre - hát ég és föld a különbség az utóbbiak javára. A 3SAT-on sugárzott Mörbisch-ből közvetített Maricát én is megnéztem. Nem rossz, sőt kitűnő színpompás előadás! Tehetséges, jó hangú és illúziót keltő művészekkel. Nekem mégis hiányérzetem maradt utána. Hiányzott belőle az a tűz, az a magyaros virtus, és a kifinomult „operás” hangzás, amelyek hiányában ez a produkció is beleolvad az átlagba. Nem fogod ezek után meglepőnek tartani, amit állítok. Számomra egyetlen stílusos, a zene minden szépségét és ragyogását felmutató Marica grófnő létezik, amelynek keresztmetszetét szerintem Te is ismered: ez pedig, az a Simándys felvétel (partnerei Németh Marika, Külkey László, Zentay Anna, km. a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus zkr. Sebestyén András vezényletével), amely az emlékeim szerint úgy a hatvanas évek elején készülhetett a Magyar Rádióban. Most olvasom Simándy könyvét, amelyet a fia szerkesztett korabeli cikkekből, interjúkból kötetté. Az egyik nyilatkozatában a nagy énekesünk úgy foglalt állást az operett műfajához való viszonyulásához, hogy számára ez a feladat semmivel sem marad el az operaszerepeinek megformálásától; énektechnikailag vannak olyan nehezek, igényesek, mint amazok. Lényeges, hogy a művész azonosulni tudjon szerepével és tőle telhetően a lehető legmagasabb művészi fokon, s mélységes alázattal meg szeretettel közelítsen a darabhoz, minél teljesebb hűséggel a szerző eredeti szándékához meg a partitúrához; azok szellemében alakítsa színpadon a szerepet vagy énekelje fel a stúdióban a darabok gyönyörű, színes, elragadó és megható énekszámait.. Köztudott, hogy Simándy kevés operettet énekelt, de amit elvállalt, abba szívét-lelkét bele adta. Ki tudná szebben elénekelni a Marica grófnőből a Hej, cigányt, a Tasziló belépőjét, szívhez szóló kettősét a kishúgával, vagy mint ahogy az ő hangján ismerjük az utolérhetetlen románcot a szeretett „Budapestről”! Nem tudtam, a könyvből olvastam tőle: pályája kezdetén tenor kettőt énekelt az Operaház kórusában, s ebbéli minőségében több mint negyvenszer lépett pódiumra Margitszigeten A víg özvegyben és táncolt, valcerezett is a Lehár-darabban!
205 frushena 2006-01-17 08:55:50 [Válasz erre: 197 Búbánat 2006-01-16 10:06:59]
Így van Búbánat! Sajnos még nem jutottam el csak a nyitányig. Úgy pedig nem szeretnék nyilatkozni a műről. Még nem ismertem. Viszont nagyon szeressük őt! :) Nem nehéz kitalálnod ki a szerző. Hamarosan időt szakítok rá és végigfülelem.
Így van Búbánat! Sajnos még nem jutottam el csak a nyitányig. Úgy pedig nem szeretnék nyilatkozni a műről. Még nem ismertem. Viszont nagyon szeressük őt! :) Nem nehéz kitalálnod ki a szerző. Hamarosan időt szakítok rá és végigfülelem.
204 bemaria 2006-01-17 08:20:02
Tegnap kinyomtattam az összes hozzászólást a topicból és hazavittem elolvasni. Este betettem a Víg özvegy-et, amin Schwarzkopf és Gedda énekel és leültem olvasni. Mondhatom nagyon tanulságos és érdekes volt az egész! Tényleg nagyon hozzáértően nyilatkoztok a témában, én nem mondhatom el magamról ezt, de tényleg napról napra többet tudok, amit majd később én is átadhatok másoknak. Azzal én is egyetértek, hogy egy operett esetén fontos a színvonal, és csak akkor élvezhető, ha megfelelő kvalitású énekesek éneklik. Számomra a zene és az ének a legfontosabb, ez a mérce. Konkrét tapasztalatom is van ezen a téren. 2003. dec. 31-én elmentem a Miskolci Nemzeti Színházba megnézni a Marica grófnőt. Akkor még csak annyit tudtam az operettről, hogy egyszer kiskoromban már láttam, és nagyon tetszett a Szép város Kolozsvár kezdetű dal. Megnéztem az előadást, és nagyon élveztem. Talán az is hozzájárult, hogy életemben először ültem az első sorban, és mivel a szemem nem tökéletes, így messzebbről csak látcsővel tudtam élvezni az előadást. Aztán 2005. január 8-án a 3 sat felvételről közvetítette a Marica grófnőt Mörbisch-ből Dagmar Schellenberger és Nikolai Schukoff főszereplésével. Az az előadás egyszerűen fantasztikus volt! Rengetegszer megnéztem azóta újra és újra a felvételt és nem tudom megunni. Mindkét énekes kitett magáért gyönyörű hangjukkal, és színészi játékukkal egyaránt. Ráadásul a többiek sem maradtak el sokban mögöttük, a szubrett és a táncoskomikus is megállta a helyét. Ezek után még egy jegyet váltottam immár kedvenc darabomra a színházba, és újra megnéztem. Be kell vallanom, már nem tetszett. Elképzelhető, hogy a 9. sor, vagy a szereposztás változása okozta, bár nem hinném. A színészeknek nem volt igazi hangja, és nem tudták a szöveget. Teljesen ledöbbentem. Ekkor már fontos volt számomra a minőség, amit nem kaptam meg ezen az előadáson. Ekkorra már kívülről fújtam a darab magyar és német szövegét egyaránt, mivel megvettem CD-n. Össze sem volt hasonlítható az előadáson hallottakkal. Mindenkitől bocs, hogy ennyit írtam.
Tegnap kinyomtattam az összes hozzászólást a topicból és hazavittem elolvasni. Este betettem a Víg özvegy-et, amin Schwarzkopf és Gedda énekel és leültem olvasni. Mondhatom nagyon tanulságos és érdekes volt az egész! Tényleg nagyon hozzáértően nyilatkoztok a témában, én nem mondhatom el magamról ezt, de tényleg napról napra többet tudok, amit majd később én is átadhatok másoknak. Azzal én is egyetértek, hogy egy operett esetén fontos a színvonal, és csak akkor élvezhető, ha megfelelő kvalitású énekesek éneklik. Számomra a zene és az ének a legfontosabb, ez a mérce. Konkrét tapasztalatom is van ezen a téren. 2003. dec. 31-én elmentem a Miskolci Nemzeti Színházba megnézni a Marica grófnőt. Akkor még csak annyit tudtam az operettről, hogy egyszer kiskoromban már láttam, és nagyon tetszett a Szép város Kolozsvár kezdetű dal. Megnéztem az előadást, és nagyon élveztem. Talán az is hozzájárult, hogy életemben először ültem az első sorban, és mivel a szemem nem tökéletes, így messzebbről csak látcsővel tudtam élvezni az előadást. Aztán 2005. január 8-án a 3 sat felvételről közvetítette a Marica grófnőt Mörbisch-ből Dagmar Schellenberger és Nikolai Schukoff főszereplésével. Az az előadás egyszerűen fantasztikus volt! Rengetegszer megnéztem azóta újra és újra a felvételt és nem tudom megunni. Mindkét énekes kitett magáért gyönyörű hangjukkal, és színészi játékukkal egyaránt. Ráadásul a többiek sem maradtak el sokban mögöttük, a szubrett és a táncoskomikus is megállta a helyét. Ezek után még egy jegyet váltottam immár kedvenc darabomra a színházba, és újra megnéztem. Be kell vallanom, már nem tetszett. Elképzelhető, hogy a 9. sor, vagy a szereposztás változása okozta, bár nem hinném. A színészeknek nem volt igazi hangja, és nem tudták a szöveget. Teljesen ledöbbentem. Ekkor már fontos volt számomra a minőség, amit nem kaptam meg ezen az előadáson. Ekkorra már kívülről fújtam a darab magyar és német szövegét egyaránt, mivel megvettem CD-n. Össze sem volt hasonlítható az előadáson hallottakkal. Mindenkitől bocs, hogy ennyit írtam.
203 bemaria 2006-01-16 15:25:43
Élvezet olvasni amilyen szaértelemmel írsz az operettekről. Még sok-sok évnek kell eltellnie ahhoz, hogy én így írhassak. Ráadásul az én operett ismeretem a töredéke a tiednek. Azonban minden egyes nappal gyarapodik a tudásom ezen a téren, és megismerek új melódiákat. Tegnap pl. sikerült elkapnom a Giuditta egyik betétdalát magyarul, igaz nem az elejétől. A német változatot már jól ismerem.
Élvezet olvasni amilyen szaértelemmel írsz az operettekről. Még sok-sok évnek kell eltellnie ahhoz, hogy én így írhassak. Ráadásul az én operett ismeretem a töredéke a tiednek. Azonban minden egyes nappal gyarapodik a tudásom ezen a téren, és megismerek új melódiákat. Tegnap pl. sikerült elkapnom a Giuditta egyik betétdalát magyarul, igaz nem az elejétől. A német változatot már jól ismerem.
202 Búbánat 2006-01-16 14:47:40 [Válasz erre: 201 bemaria 2006-01-16 14:25:42]
A felvétel a hetvenes évek vége – nyolcvanas évek eleje lehetett az emlékeim szerint. Egymást követő években több viszonylag kevéssé ismert Lehár-bemutatóra került sor a Rádió Dalszínháza jóvoltából: a Szép a világ című másik Lehár-operett is ez idő tájt készült el a stúdióban. A Tavasz magyar fordítása Dalos László érdeme, a Magyar Rádió Zenekarát Sebestyén András vezényelte (Pl. vele vették fel a hatvanas évek elején A víg özvegyet is Házyval, Udvardyval vagy később keresztmetszet formájában a Mosoly országát Udvardyval, Osváth Juliával, Házyval. Érdekes, hogy Házy itt Mi-t énekelt, míg a hetvenes évek elején elkészült teljes operett felvételén – amelyet Bródy Tamás vezényelt és Simándy énekelte Szu Csongot –már Lizát formálta meg utolérhetetlen szépséggel. Sebestyén a későbbiekben is olyan sikerdarabokat vezényelt fel, mint a Leányvásár vagy a Lili bárónő.) A Tavasz egy aránylag rövid operett, de olyan népszerű számok vannak benne, amelyek ma is a fülemben vannak a kitűnő énekesekkel: Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika) Az első randevú (Andor Éva, Korondy György) Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György) Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt) Manapság valóban ritkábban csendülnek fel az éter hullámhosszain ezek a csodálatos Lehár-melódiák.
A felvétel a hetvenes évek vége – nyolcvanas évek eleje lehetett az emlékeim szerint. Egymást követő években több viszonylag kevéssé ismert Lehár-bemutatóra került sor a Rádió Dalszínháza jóvoltából: a Szép a világ című másik Lehár-operett is ez idő tájt készült el a stúdióban. A Tavasz magyar fordítása Dalos László érdeme, a Magyar Rádió Zenekarát Sebestyén András vezényelte (Pl. vele vették fel a hatvanas évek elején A víg özvegyet is Házyval, Udvardyval vagy később keresztmetszet formájában a Mosoly országát Udvardyval, Osváth Juliával, Házyval. Érdekes, hogy Házy itt Mi-t énekelt, míg a hetvenes évek elején elkészült teljes operett felvételén – amelyet Bródy Tamás vezényelt és Simándy énekelte Szu Csongot –már Lizát formálta meg utolérhetetlen szépséggel. Sebestyén a későbbiekben is olyan sikerdarabokat vezényelt fel, mint a Leányvásár vagy a Lili bárónő.) A Tavasz egy aránylag rövid operett, de olyan népszerű számok vannak benne, amelyek ma is a fülemben vannak a kitűnő énekesekkel: Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika) Az első randevú (Andor Éva, Korondy György) Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György) Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt) Manapság valóban ritkábban csendülnek fel az éter hullámhosszain ezek a csodálatos Lehár-melódiák.
201 bemaria 2006-01-16 14:25:42
145 perces, biztosan nagyon részletes és minden zene benne van! Kiváncsi vagyok rá hogy tetszik majd neked! Sajnos én a Tavaszból még részletet sem hallottam! Amióta én figyelem a rádióműsorokat még nem adtak belőle részletet sem.
145 perces, biztosan nagyon részletes és minden zene benne van! Kiváncsi vagyok rá hogy tetszik majd neked! Sajnos én a Tavaszból még részletet sem hallottam! Amióta én figyelem a rádióműsorokat még nem adtak belőle részletet sem.
200 Búbánat 2006-01-16 14:12:07 [Válasz erre: 198 bemaria 2006-01-16 11:42:21]
Cappriccio adta ki tavaly. Kálmán operettjének 1928-ban volt a bemutatója. Gyakorlatilag visszhangtalan maradt, s bár lez sohasem érte el az ezt megelőző vagy későbbi műveinek sikerét – állítja erről a darabról a szakirodalom. Bevallom, nem ismerem a zenei anyagot, ezért is vettem meg a DVD-t, de nem volt még időm lejátszani. Most kapásból nem tudom sorolni a szereplőket és a paramétereket, ezért „kölcsönvettem” a netről: Die Herzogin von Chicago Matic, Montazeri, Burgess, Chor & Orchester der Volksoper Wien, Tomaschek (145 Min.) Sound:stereo / DSS 5.1;Bild:4:3 (NTSC);Sub:D, E,F DVD Ha majd megnéztem, beszámolok róla. A Tavasz egyébként meg van nekem magyar fordításban is a Rádió Dalszínházának kiváló stúdiófelvételéről is, Bende Zsolt, Andor Éva, Korondy György és Németh Marika remek „klasszikus” tolmácsolásában. Egyike a legmelodikusabb Lehár-operetteknek.
Cappriccio adta ki tavaly. Kálmán operettjének 1928-ban volt a bemutatója. Gyakorlatilag visszhangtalan maradt, s bár lez sohasem érte el az ezt megelőző vagy későbbi műveinek sikerét – állítja erről a darabról a szakirodalom. Bevallom, nem ismerem a zenei anyagot, ezért is vettem meg a DVD-t, de nem volt még időm lejátszani. Most kapásból nem tudom sorolni a szereplőket és a paramétereket, ezért „kölcsönvettem” a netről: Die Herzogin von Chicago Matic, Montazeri, Burgess, Chor & Orchester der Volksoper Wien, Tomaschek (145 Min.) Sound:stereo / DSS 5.1;Bild:4:3 (NTSC);Sub:D, E,F DVD Ha majd megnéztem, beszámolok róla. A Tavasz egyébként meg van nekem magyar fordításban is a Rádió Dalszínházának kiváló stúdiófelvételéről is, Bende Zsolt, Andor Éva, Korondy György és Németh Marika remek „klasszikus” tolmácsolásában. Egyike a legmelodikusabb Lehár-operetteknek.
199 bemaria 2006-01-16 12:19:47
A Chicago-i hercegnőből ismerek 1-2 dalt és azok tetszenek! Kiváncsi lennék az egészre. De még A cirkuszhercegnőt se hallottam, pedig Fedora belépője nagyon megnyerte a tetszésemet. Kálmán belépői szerintem mind varázslatosak! Paul Lincke-től is hallootam két részletet a Frau Luna-ból a 3 sat-on, és nagyon tetszett! Láttam hogy megjelent egy válogatás CD-je. Azt is szívesen megvenné,esen meghallgatnék bármit!
A Chicago-i hercegnőből ismerek 1-2 dalt és azok tetszenek! Kiváncsi lennék az egészre. De még A cirkuszhercegnőt se hallottam, pedig Fedora belépője nagyon megnyerte a tetszésemet. Kálmán belépői szerintem mind varázslatosak! Paul Lincke-től is hallootam két részletet a Frau Luna-ból a 3 sat-on, és nagyon tetszett! Láttam hogy megjelent egy válogatás CD-je. Azt is szívesen megvenné,esen meghallgatnék bármit!
198 bemaria 2006-01-16 11:42:21
Tényleg igazi különlegességeket is ismersz az operettek között! A Tavaszra én is kiváncsi lennék. Tényleg magyarok voltak Kálmán és Lehár is, és tényleg szép az operettjeik szövegének magyar fordítása, de én az eredeti német szöveget jobban szeretem. A legtöbb operettet még nem is hallottam magyarul csak németül. A Chicagoi hercegnő DVD milyen felvétel? Hol rögzítették? Kik játszanak benne? Nekem a Bécsi vér, meg A víg özvegy van meg DVD-n, meg szeretném még megvenni a Marica grófnőt is, igaz felvettem videóra, de már rongyosra néztem a szalagot!
Tényleg igazi különlegességeket is ismersz az operettek között! A Tavaszra én is kiváncsi lennék. Tényleg magyarok voltak Kálmán és Lehár is, és tényleg szép az operettjeik szövegének magyar fordítása, de én az eredeti német szöveget jobban szeretem. A legtöbb operettet még nem is hallottam magyarul csak németül. A Chicagoi hercegnő DVD milyen felvétel? Hol rögzítették? Kik játszanak benne? Nekem a Bécsi vér, meg A víg özvegy van meg DVD-n, meg szeretném még megvenni a Marica grófnőt is, igaz felvettem videóra, de már rongyosra néztem a szalagot!
197 Búbánat 2006-01-16 10:06:59 [Válasz erre: 196 frushena 2006-01-14 15:22:54]
Még nem árultad el, hogy mi az, amit meghallgattál?!
Még nem árultad el, hogy mi az, amit meghallgattál?!
196 frushena 2006-01-14 15:22:54 [Válasz erre: 195 Búbánat 2006-01-14 15:22:00]
Természetesen operett. Nemrég töltöttem le a teljes művet. És végre MEG TUDOM HALLGATNI a letöltött zenéimet, mert ismét VAN HANG a gépemen!
Természetesen operett. Nemrég töltöttem le a teljes művet. És végre MEG TUDOM HALLGATNI a letöltött zenéimet, mert ismét VAN HANG a gépemen!
194 frushena 2006-01-14 15:18:30 [Válasz erre: 193 Búbánat 2006-01-14 15:12:44]
Igazi csemegék kedves Búbánat! Én is tartogatok magamnak egy meglepetést. ;) Észre fogod venni, hogy mi is lesz az!
Igazi csemegék kedves Búbánat! Én is tartogatok magamnak egy meglepetést. ;) Észre fogod venni, hogy mi is lesz az!
193 Búbánat 2006-01-14 15:12:44 [Válasz erre: 192 Búbánat 2006-01-13 15:00:53]
Megtaláltam ezt az Oscar Straus operettet, még ki sem bontottam a dobozt a fóliából: Die Perlen der Cleopatra. Három felvonásos operett. A librettót Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Km.: Franz Lehár-Orchester, Chor des Lehár Festivals Bad Ischl, főbb szereplők: Morenike Fadayomi (szoprán - Cleopatra), Michael Zabanoff (tenor), Axel Mendrok (tenor), Volker Vogel (bariton) és Gundula Peyerl(szoprán).Vezényel: Herbert Mogg. 2SACD, 2004. CPO Ugyancsak ettől a kiadótól megvettem Franz von Suppé Szép Galatheáját (Die scöne Galathée), de ez is egyelőre \"érintetlen\" a részemről. Előbb még a Lehár-sorozat utolsó darabjával kell végeznem, a Tavasszal. És már úton van az a négy Lehár-megrendelésem, amelynek 2-2 CD-jén maga a szerző vezényli saját műveit. Teljes felvételek, mint pl. a Giuditta, Paganini, Szép a világ és A mosoly országa.
Megtaláltam ezt az Oscar Straus operettet, még ki sem bontottam a dobozt a fóliából: Die Perlen der Cleopatra. Három felvonásos operett. A librettót Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Km.: Franz Lehár-Orchester, Chor des Lehár Festivals Bad Ischl, főbb szereplők: Morenike Fadayomi (szoprán - Cleopatra), Michael Zabanoff (tenor), Axel Mendrok (tenor), Volker Vogel (bariton) és Gundula Peyerl(szoprán).Vezényel: Herbert Mogg. 2SACD, 2004. CPO Ugyancsak ettől a kiadótól megvettem Franz von Suppé Szép Galatheáját (Die scöne Galathée), de ez is egyelőre \"érintetlen\" a részemről. Előbb még a Lehár-sorozat utolsó darabjával kell végeznem, a Tavasszal. És már úton van az a négy Lehár-megrendelésem, amelynek 2-2 CD-jén maga a szerző vezényli saját műveit. Teljes felvételek, mint pl. a Giuditta, Paganini, Szép a világ és A mosoly országa.
192 Búbánat 2006-01-13 15:00:53 [Válasz erre: 191 bemaria 2006-01-13 08:17:10]
Lehárt, Kálmánt igazán - a remek fordítások miatt is - elsősorban magyarul élvezem igazán. Elvégre magyarok voltak, vagy nem? Németül keveset értek, de nem igen szeretem ezt a nyelvet. Most vettem meg CD-n egy német kiadónál megjelent kevéssé ismert Oscar Strauss-operettet. A címe most nem jut eszembe, majd megírom. Nekem is vannak operett és musical- kottáim - ének-zongorakivonatok. De nem teljesek. Viszont első és második eredeti kiadások. Tudod, hogy nemrég megjelent DVD-n Kálmán Imrétől a Chicágói hercegnő c. szinte már elfelejtett darabja? Népszerűségben sohasem érte el a többi nagysikerű opuszt. Mindenesetre kuriózum. Német nyelvű operett-előadás felvétele.
Lehárt, Kálmánt igazán - a remek fordítások miatt is - elsősorban magyarul élvezem igazán. Elvégre magyarok voltak, vagy nem? Németül keveset értek, de nem igen szeretem ezt a nyelvet. Most vettem meg CD-n egy német kiadónál megjelent kevéssé ismert Oscar Strauss-operettet. A címe most nem jut eszembe, majd megírom. Nekem is vannak operett és musical- kottáim - ének-zongorakivonatok. De nem teljesek. Viszont első és második eredeti kiadások. Tudod, hogy nemrég megjelent DVD-n Kálmán Imrétől a Chicágói hercegnő c. szinte már elfelejtett darabja? Népszerűségben sohasem érte el a többi nagysikerű opuszt. Mindenesetre kuriózum. Német nyelvű operett-előadás felvétele.
191 bemaria 2006-01-13 08:17:10
A Mezzp tévé nem is tudom hogy van-e nekünk. A 3 satról nekema Marica grófnő van meg, meg még két gála. Január 1-jén meg az MDR-en volt egy gála régi felvételekből válogatták. Tavaly felvettem a Denevért is a 3satról, de letöröltem, mert borzasztü volt a rendezés, nem is bírtam végig nézni. A Rádióból csak tavaly kezdtem el felvenni, de teljes művem nincs. Lehár születésének évfordulóján volt az Egy szívdobbanás daljáték, azt felvettem. Gondolom rengeteg kazettád lehet, nekem is van elég. Igaz a Rádió dalszínházában állandóan ismétlik a felvételeket, így már sok újat nem hallani. Erről a három operettről még egyáltalán nem hallottam, a többiből már hallottam részleteket a rádióban. Biztosan hatalmas lehet a gyűjteményed! Értesz németül? Nekem a CD-im nagy része német nyelvű és szövegkönyvet is vettem hozzájuk!
A Mezzp tévé nem is tudom hogy van-e nekünk. A 3 satról nekema Marica grófnő van meg, meg még két gála. Január 1-jén meg az MDR-en volt egy gála régi felvételekből válogatták. Tavaly felvettem a Denevért is a 3satról, de letöröltem, mert borzasztü volt a rendezés, nem is bírtam végig nézni. A Rádióból csak tavaly kezdtem el felvenni, de teljes művem nincs. Lehár születésének évfordulóján volt az Egy szívdobbanás daljáték, azt felvettem. Gondolom rengeteg kazettád lehet, nekem is van elég. Igaz a Rádió dalszínházában állandóan ismétlik a felvételeket, így már sok újat nem hallani. Erről a három operettről még egyáltalán nem hallottam, a többiből már hallottam részleteket a rádióban. Biztosan hatalmas lehet a gyűjteményed! Értesz németül? Nekem a CD-im nagy része német nyelvű és szövegkönyvet is vettem hozzájuk!
190 Búbánat 2006-01-12 17:36:15 [Válasz erre: 189 bemaria 2006-01-12 15:56:24]
A felsorolásomból három kivételével - Utazás a Holdba, A gondolások, Patience - mindegyik operettből készült teljes vagy keresztmetszet-jellegű felvétel a magyar Rádióban. Offenbach Utazás a Holdba c. operettjét a Mezzo leadta (a Genfi Nagyszínház előadásának felvétele,így videón meg van), a Gondolásokat ugyancsak a Mezzoról vettem fel (koncertszerű közvetítés a Royal Albert Hallból), és a 3SAT-ról is egyet, Kanadában(Torontó) adták elő pazar szereposztásban. Tehát ezek is meg vannak videón (akkor még nem volt DVD felvevőm). Ugyanakkor A gondolásokat - a Patience-szel együtt - a rádióból is felvettem, hiszen nemrég sugározta a Sullivan-összkiadás keretében az EMI CD-sorozatának részeként. Ezért megtehettem, hogy ezt a két operettet a többi Sullivan művel együtt audió kazettára felvegyem...
A felsorolásomból három kivételével - Utazás a Holdba, A gondolások, Patience - mindegyik operettből készült teljes vagy keresztmetszet-jellegű felvétel a magyar Rádióban. Offenbach Utazás a Holdba c. operettjét a Mezzo leadta (a Genfi Nagyszínház előadásának felvétele,így videón meg van), a Gondolásokat ugyancsak a Mezzoról vettem fel (koncertszerű közvetítés a Royal Albert Hallból), és a 3SAT-ról is egyet, Kanadában(Torontó) adták elő pazar szereposztásban. Tehát ezek is meg vannak videón (akkor még nem volt DVD felvevőm). Ugyanakkor A gondolásokat - a Patience-szel együtt - a rádióból is felvettem, hiszen nemrég sugározta a Sullivan-összkiadás keretében az EMI CD-sorozatának részeként. Ezért megtehettem, hogy ezt a két operettet a többi Sullivan művel együtt audió kazettára felvegyem...
189 bemaria 2006-01-12 15:56:24 [Válasz erre: 188 Búbánat 2006-01-12 15:43:28]
Ok te nyertél. Sajnos ebből a felsorolásból én 16-ot még nem hallottam, illetve valamelyikből részletet már igen a Rádió Dalszínházában vagy a Verkliben. Amelyiket hallottam az viszont mind tetszett! A víg özvegy megvan DVD-n Dagmar Schellenberger főszereplésével Azt is miatta vettem meg, de nem bántam meg!
Ok te nyertél. Sajnos ebből a felsorolásból én 16-ot még nem hallottam, illetve valamelyikből részletet már igen a Rádió Dalszínházában vagy a Verkliben. Amelyiket hallottam az viszont mind tetszett! A víg özvegy megvan DVD-n Dagmar Schellenberger főszereplésével Azt is miatta vettem meg, de nem bántam meg!
188 Búbánat 2006-01-12 15:43:28 [Válasz erre: 187 bemaria 2006-01-12 15:30:54]
Rengeteg kedvenc van, azonban mindegyiket veri: A víg özvegy! Aztán az Éva, Luxemburg grófja, Kék mazúr, A mosoly országa, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Leányvásár, Sybill, Három a kislány, Babavásár, Csínom Palkó, Cigánybáró, A királynő csipkekendője, Egy éj Velencében, A koldusdiák, Gésák, A Fortunió dala, Utazás a Holdba, Banditák, A gondolások, Mikádó, Patiience, Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Zsuzsi kisasszony stb. - ezek mind - mind kedvencek.
Rengeteg kedvenc van, azonban mindegyiket veri: A víg özvegy! Aztán az Éva, Luxemburg grófja, Kék mazúr, A mosoly országa, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Leányvásár, Sybill, Három a kislány, Babavásár, Csínom Palkó, Cigánybáró, A királynő csipkekendője, Egy éj Velencében, A koldusdiák, Gésák, A Fortunió dala, Utazás a Holdba, Banditák, A gondolások, Mikádó, Patiience, Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Zsuzsi kisasszony stb. - ezek mind - mind kedvencek.
187 bemaria 2006-01-12 15:30:54
Egyébként beleolvastam a hozzászólásaidba és úgy látom te rengeteg operettet ismersz! Melyek a kedvenceid? Az enyémek a Marica grófnő, a Luxemburg grófja és a Bécsi vér.
Egyébként beleolvastam a hozzászólásaidba és úgy látom te rengeteg operettet ismersz! Melyek a kedvenceid? Az enyémek a Marica grófnő, a Luxemburg grófja és a Bécsi vér.
186 bemaria 2006-01-12 15:24:54
Köszönöm. Nagyon örülök, hogy itt is találtam operettkedvelőket. Néhányan vagyunk az rtlklub fórumán is, kis csapat, de lelkes!
Köszönöm. Nagyon örülök, hogy itt is találtam operettkedvelőket. Néhányan vagyunk az rtlklub fórumán is, kis csapat, de lelkes!
185 Búbánat 2006-01-12 14:51:45 [Válasz erre: 184 bemaria 2006-01-12 13:38:18]
Köszöntelek. Belenéztem a honlapodra, s igazán szép teljesítmény. Gratulálok hozzá. Majd jelentkezni fogok.
Köszöntelek. Belenéztem a honlapodra, s igazán szép teljesítmény. Gratulálok hozzá. Majd jelentkezni fogok.
184 bemaria 2006-01-12 13:38:18
Sziasztok! Most találtam ezt az oldalt véletlenül, amikor Dagmar Schellenbergerre kerestem rá a neten. Hihetetlen hogy találtam valakit, akinek szintén megvan a Tatjana. Én is megvettem ezt a felvételt elsősorban az énekesnő miatt. Nagyon szeretem az operetteket és rengeteg CD-m van. Dagmar Schellenberger pedig a kedvencem. Nemrég vettem meg a Cigányszerelem dupla CD-s változatát, amin ő énekli Ilonát. Létrehoztam egy operettes honlapot is www.gportal.hu/operettek címen.
Sziasztok! Most találtam ezt az oldalt véletlenül, amikor Dagmar Schellenbergerre kerestem rá a neten. Hihetetlen hogy találtam valakit, akinek szintén megvan a Tatjana. Én is megvettem ezt a felvételt elsősorban az énekesnő miatt. Nagyon szeretem az operetteket és rengeteg CD-m van. Dagmar Schellenberger pedig a kedvencem. Nemrég vettem meg a Cigányszerelem dupla CD-s változatát, amin ő énekli Ilonát. Létrehoztam egy operettes honlapot is www.gportal.hu/operettek címen.
183 Búbánat 2005-11-22 10:14:50
Ma 105 évvel ezelőtt, 1900. november 22-én hunyt el a világhírű angol komponista, a klasszikus operett műfajának egyik utolsó reprezentása, Sir Arthur Sullivan.
Ma 105 évvel ezelőtt, 1900. november 22-én hunyt el a világhírű angol komponista, a klasszikus operett műfajának egyik utolsó reprezentása, Sir Arthur Sullivan.
182 Koca 2005-11-11 21:54:45 [Válasz erre: 181 Búbánat 2005-11-11 14:09:00]
RÖFF És ma lehetett hallani a művésznőt? RÖFF
RÖFF És ma lehetett hallani a művésznőt? RÖFF
181 Búbánat 2005-11-11 14:09:00 [Válasz erre: 180 Koca 2005-11-11 00:17:07]
Ma is ő vezényli a zenekart és Rost énekel...
Ma is ő vezényli a zenekart és Rost énekel...
180 Koca 2005-11-11 00:17:07
Ezen a koncerten Pál Tamás a zenekart kritikátlan módon üvöltette. Minden \"hallhatatlanság\" az ő lelkén szárad. Valamiért bosszút akart állni az énekesnőn? RÖFF
Ezen a koncerten Pál Tamás a zenekart kritikátlan módon üvöltette. Minden \"hallhatatlanság\" az ő lelkén szárad. Valamiért bosszút akart állni az énekesnőn? RÖFF
179 Escamillo 2005-11-10 16:47:33 [Válasz erre: 173 Gremin 2005-11-10 14:54:39]
Én nem nagyon akartam beszámolót írni, gondolván, adtam egy estét az általam nem igazán kedvelt operett műfajnak, nem jött be, a többieknek biztosan tetszett, biztosan csak a 3. emeleti állóhelyeken nem lehetett hallani Rostot, stb. Az eddigi beszámolókkal teljesen egyetértve visszaigazolva látom, hogy tán mégse az én készülékemben van a hiba. Remélem a mai Jenufa kárpótól, ahol az emlegetett paróka-röptetők egyike is mintha fellépne, ha már nem is csúcsformájában...
Én nem nagyon akartam beszámolót írni, gondolván, adtam egy estét az általam nem igazán kedvelt operett műfajnak, nem jött be, a többieknek biztosan tetszett, biztosan csak a 3. emeleti állóhelyeken nem lehetett hallani Rostot, stb. Az eddigi beszámolókkal teljesen egyetértve visszaigazolva látom, hogy tán mégse az én készülékemben van a hiba. Remélem a mai Jenufa kárpótól, ahol az emlegetett paróka-röptetők egyike is mintha fellépne, ha már nem is csúcsformájában...
178 Gremin 2005-11-10 16:09:50 [Válasz erre: 174 Orfeusz 2005-11-10 15:25:17]
Normális helyzetben egy ekkora zenekart Rost hangjának is át kell vinnie. Persze, hogy túlzás volt amit írtam, nem kell szó szerint venni, kedves Orfeusz. A két hölgy fénykorában olyan hangerőt produkált, hogy az ember parókáját levitte. De rezesbandával ők sem szoktak versenyezni. Azok általában valahol hátul szólnak, nem mellettük... Ha meg nem az akusztyikával van baj, csak Rost középlagéjával, akkor a karmester üsse agyon a zenekart, mert az ember mégiscsak az énekest akarja hallani, nem pedig a hangszereket. Furcsa a terem akusztikája, Russel Johnsons ide vagy oda: a rossz hangok felerősödnek (köhögés, cukrospapir, ékszercsörgés, MOBILTELEFON!!!), viszont a nemes hangok, ú.m. prímhegedű tompulnak. Pedig már sok helyen ültem a teremben...
Normális helyzetben egy ekkora zenekart Rost hangjának is át kell vinnie. Persze, hogy túlzás volt amit írtam, nem kell szó szerint venni, kedves Orfeusz. A két hölgy fénykorában olyan hangerőt produkált, hogy az ember parókáját levitte. De rezesbandával ők sem szoktak versenyezni. Azok általában valahol hátul szólnak, nem mellettük... Ha meg nem az akusztyikával van baj, csak Rost középlagéjával, akkor a karmester üsse agyon a zenekart, mert az ember mégiscsak az énekest akarja hallani, nem pedig a hangszereket. Furcsa a terem akusztikája, Russel Johnsons ide vagy oda: a rossz hangok felerősödnek (köhögés, cukrospapir, ékszercsörgés, MOBILTELEFON!!!), viszont a nemes hangok, ú.m. prímhegedű tompulnak. Pedig már sok helyen ültem a teremben...
176 Gremin 2005-11-10 16:03:30 [Válasz erre: 175 Búbánat 2005-11-10 15:49:15]
Igaz, igaz! Kalocsayt csak Rosttal vetettem össze, mert a nagyelődökhöz neki sem sok köze van. De azért a stílust még ő is sokkal jobban tudja. Pittit pedig, néhány szerepet leszámítva az operaszínpadon általában nem szerettem (Liunak pl. nem volt rossz), viszont néhány operettben nagyszerű volt, tényleg. Honthynak meg elég volt bejönnie...
Igaz, igaz! Kalocsayt csak Rosttal vetettem össze, mert a nagyelődökhöz neki sem sok köze van. De azért a stílust még ő is sokkal jobban tudja. Pittit pedig, néhány szerepet leszámítva az operaszínpadon általában nem szerettem (Liunak pl. nem volt rossz), viszont néhány operettben nagyszerű volt, tényleg. Honthynak meg elég volt bejönnie...
175 Búbánat 2005-11-10 15:49:15 [Válasz erre: 173 Gremin 2005-11-10 14:54:39]
Örülök,hogy nézeteink lényegében találkoztak egymással. Kalocsay mint kifejezetten operett-énekesnő, sohasem volt a kedvencem, pláne Németh Marika vagy Petress Zsuzsa kvalitásainak ismeretében. Pályafutása elején volt egy-egy aránylag elfogadható Víg özvegy és Szép Heléna produkciója, de az is messze volt a már említettekétől. Más kategória, ha operaénekesek operettprimadonnai teljesítményeit vesszük bonckés alá. Házy Erzsébet verhetetlen volt ebbéli minőségében is, de még Pitti is élményszerűbb volt a most látott-hallott Rostnál. Honthyt még láthattam és hallhattam a maga testi valóságában. Időskori sipítós hangjával sohasem tudtam megbékélni, de mint primadonna maga volt az abszolút tökély! Igazi jelenség volt a színpadon, aki ott volt az operett hőskorában, és tudta, mi fán terem az egész... Ő aztán értette, tudta, hogy kell le-és bevonulni a primadonnák lépcsőjén!
Örülök,hogy nézeteink lényegében találkoztak egymással. Kalocsay mint kifejezetten operett-énekesnő, sohasem volt a kedvencem, pláne Németh Marika vagy Petress Zsuzsa kvalitásainak ismeretében. Pályafutása elején volt egy-egy aránylag elfogadható Víg özvegy és Szép Heléna produkciója, de az is messze volt a már említettekétől. Más kategória, ha operaénekesek operettprimadonnai teljesítményeit vesszük bonckés alá. Házy Erzsébet verhetetlen volt ebbéli minőségében is, de még Pitti is élményszerűbb volt a most látott-hallott Rostnál. Honthyt még láthattam és hallhattam a maga testi valóságában. Időskori sipítós hangjával sohasem tudtam megbékélni, de mint primadonna maga volt az abszolút tökély! Igazi jelenség volt a színpadon, aki ott volt az operett hőskorában, és tudta, mi fán terem az egész... Ő aztán értette, tudta, hogy kell le-és bevonulni a primadonnák lépcsőjén!
174 Orfeusz 2005-11-10 15:25:17 [Válasz erre: 173 Gremin 2005-11-10 14:54:39]
\"Igy még Marton Évát vagy Birgit Nilsont sem lehetett volna hallani!\" ..azért ez enyhe túlzás, egyszerűen Rost közép és alsó lageja nem hallható szerintem. Viszont a magasságai nagyon is rendben voltak.
\"Igy még Marton Évát vagy Birgit Nilsont sem lehetett volna hallani!\" ..azért ez enyhe túlzás, egyszerűen Rost közép és alsó lageja nem hallható szerintem. Viszont a magasságai nagyon is rendben voltak.
173 Gremin 2005-11-10 14:54:39 [Válasz erre: 172 Búbánat 2005-11-08 00:28:34]
Tulajdonképpen egyetértek az egész beszámolóval, de azért egy-két megjegyzés: 1./ Rost -tetszik, nem tetszik- szubrett: alkatilag, hangilag egyaránt. 2./ A fach egyáltalán nem az ővé. Az operettet csak tanulgatni lehet, megtanulni nem, azt érezni kell. No EZ nincs! Egy primadonna bejön, ő meg csak úgy OTT volt, lépcső ide, lépcső oda! 3./ Káel Csaba, Zoboki Gábor: rendező, diszlettervező? Böhm György dramaturg? Ezt olvasom a műsorfüzetben. Miért volt itt rendezés, díszlet, dramaturgia? Ugyan, kérem! 4./ Azért én sem Fokanovot, sem Pál Tamást nem dícsérném meg. A Marica belépőt épp a karmester verte szét azzal , hogy kegyetlen hangos volt a zenekar. 5./ Az operettben jó a lépcső, de kell egy Honti is, nem? No és akkor a zenekar az árokban van! Itt meg bejön Andrea a rezekkel, a fákkal meg a timpánival egyvonalban. Igy még Marton Évát vagy Birgit Nilsont sem lehetett volna hallani! 6./ Fokanov: minden csak nem operett. Daniló belépője mint altatódal! Grrr! No és a német kiejtés! Egy diminuendót képtelen megcsinálni, azonnal összeomlik a hang. A sajátmaga ünnepeltetése meg egyenesen gusztustalan volt, Rost nem hajlongott ennyit (nem is tudott, mert ahhoz grácia kell!). Persze a többiekhez képest valamiféle ÉNEKESI élményt nyújtott! 7./ Káel Csaba: rendezés helyett giccshalom. Fények: lil, piros, rózsaszín, narancs stb. félbalett keringőkkel, táncosokkal tarkítva, bepróbálatlanul, ügyetlenkedve. 8./ Rost Andrea: csak azt mondhatom, hogy ezért kár volt. Persze, persze, hallottunk egy-két csúcshangot, de hol volt a középlage? No és egy-két csúcshang, puntatura is kimaradt, amit azért egy prima donnának meg kell csinálnia. A ruhákról inkább nem értekeznék hosszan, csak annyit: üdének egyik sem hatott... Biztos, hogy a terem akusztikai elemei sem voltak rendben. A mozgazható akusztikus elem, talán canope-nak hívják, még soha sem volt egy síkban, nyílván a rendezőnek kellett ez a látvány és a fények miatt... Azt hiszem, hogy ez nem volt egy olcsó produkciója a MüPának. Kár volt megrendezni. Sajnos. Majd egyszer elmegyem meghallgatni Kalocsay Zsuzsát...
Tulajdonképpen egyetértek az egész beszámolóval, de azért egy-két megjegyzés: 1./ Rost -tetszik, nem tetszik- szubrett: alkatilag, hangilag egyaránt. 2./ A fach egyáltalán nem az ővé. Az operettet csak tanulgatni lehet, megtanulni nem, azt érezni kell. No EZ nincs! Egy primadonna bejön, ő meg csak úgy OTT volt, lépcső ide, lépcső oda! 3./ Káel Csaba, Zoboki Gábor: rendező, diszlettervező? Böhm György dramaturg? Ezt olvasom a műsorfüzetben. Miért volt itt rendezés, díszlet, dramaturgia? Ugyan, kérem! 4./ Azért én sem Fokanovot, sem Pál Tamást nem dícsérném meg. A Marica belépőt épp a karmester verte szét azzal , hogy kegyetlen hangos volt a zenekar. 5./ Az operettben jó a lépcső, de kell egy Honti is, nem? No és akkor a zenekar az árokban van! Itt meg bejön Andrea a rezekkel, a fákkal meg a timpánival egyvonalban. Igy még Marton Évát vagy Birgit Nilsont sem lehetett volna hallani! 6./ Fokanov: minden csak nem operett. Daniló belépője mint altatódal! Grrr! No és a német kiejtés! Egy diminuendót képtelen megcsinálni, azonnal összeomlik a hang. A sajátmaga ünnepeltetése meg egyenesen gusztustalan volt, Rost nem hajlongott ennyit (nem is tudott, mert ahhoz grácia kell!). Persze a többiekhez képest valamiféle ÉNEKESI élményt nyújtott! 7./ Káel Csaba: rendezés helyett giccshalom. Fények: lil, piros, rózsaszín, narancs stb. félbalett keringőkkel, táncosokkal tarkítva, bepróbálatlanul, ügyetlenkedve. 8./ Rost Andrea: csak azt mondhatom, hogy ezért kár volt. Persze, persze, hallottunk egy-két csúcshangot, de hol volt a középlage? No és egy-két csúcshang, puntatura is kimaradt, amit azért egy prima donnának meg kell csinálnia. A ruhákról inkább nem értekeznék hosszan, csak annyit: üdének egyik sem hatott... Biztos, hogy a terem akusztikai elemei sem voltak rendben. A mozgazható akusztikus elem, talán canope-nak hívják, még soha sem volt egy síkban, nyílván a rendezőnek kellett ez a látvány és a fények miatt... Azt hiszem, hogy ez nem volt egy olcsó produkciója a MüPának. Kár volt megrendezni. Sajnos. Majd egyszer elmegyem meghallgatni Kalocsay Zsuzsát...
172 Búbánat 2005-11-08 00:28:34
Mit mondjak erről a ma esti operett-gáláról? Sajnos csak azt, hogy erős középszer volt, de talán ez is rá hízelgő. A Káel Csaba rendezte produkciótól és személy szerint Rost Andreától többet vártam, és a két vendégművész közül csalódnom kellett az olasz-német Roberto Saccában is – már a műsor előtt megkérte Petrányi Juditot, hogy tolmácsolja elnézését a publikum felé, mert megfázott és betegen érkezett, de mégsem akarta lemondani felléptét. Talán jobban jártunk volna, ha végleg lemondja, és helyette egy magyar tenor-kolléga ugrik be; bemutatkozása a Cigánybáróból a „Ki esketett?...” kettősében (Rost oldalán) bizony nagyon gyenge volt , még a Barinkay-belépőjét hősiesen elénekelte, aztán már csak két rövid jelenetben, a csárdáskirálynőben és a Denevérben jött ismét fel a színpadra, nem sok örömet szerezve nekünk: a Mosoly országából a „Vágyom egy nő után!” kezdetű áriát már el sem énekelte, a ráadásban A víg özvegy megismételt szerelmi kettősében („Ajk az ajkon” – németül persze) odaállt még a két partnere mellé… Számomra az est kellemes meglepetését Fokanov Anatolij fellépése szolgáltatta, mint operett-bonviván! Most először láttam és hallottam őt operettben játszani és énekelni. És egész jól sikerült ez neki. Rost Vilja-dalát (A víg özvegy) követő brávók után Fokanov a Marica grófnőből a „Hej, cigány!” eléneklésével szinte „robbantott” – persze, hogy nem maradt el itt sem a vastaps! A csaknem megtelt Nemzeti Hangversenyterembe a közönség javarészét természetesen a Rost Andrea neve és művészete vonzotta. Rost korrektül elénekelt mindent, ami a programfüzetben szerepelt, de számomra egyik operett dala sem volt igazán meggyőző erejű. Talán a magas csúcshangok szóltak kifogástalanul, amit a helyén értékeltünk is a nézőtéren – ki-ki a maga temperamentumával, de összességében elég lagymatag volt ez a tetszésnyilvánítás. Hangja a középfekvésben egyszerűen hallhatatlan volt, vagy a zenekar elnyomta volna? Nem hinném. Vagy az akusztika nem jól van beállítva, nem értek hozzá. A Marica- és a Szilvia belépői, és a Cigányszerelemből a „Messze a nagy erdő…” minden volt, de nem primadonnához méltó. A hang alacsony, és egyszerűen kevés. Elég sok művész tolmácsolásában halottam ezeket, összehasonlíthatatlanul magasabb nívón. És adós maradt azzal, ami az operett sava és borsa: a tűzzel, a játékossággal és kikacsintással; a mórikálás, a pedantéria, a hidegség vagy a közöny kevés, hiába a szép hang vagy a szép ének. Be kellene tudni vonnia a közönséget is az operett bűvöletébe, még akkor is, ha csak részleteket kapunk és hallunk belőle. Az a problémám, hogy az operett – más, mint az opera; Rost az operában a koloratúráival, a líra vagy a dráma adagolásával felépít egy teljes estés figurát, alakít egy sorsot, jó esetben létre hozza drámát, találkozik egymással a szerep és az énekművész hangja. Az operett ennél sokkal összetettebb műfaj. Ide annál több kell. Az egyéniségnek és az énekes-primadonna szerepnek egyesülnie kell – már egy ária, egy duett előadásának idejére is. El kell hitetnie azonmód, hogy ő a primadonna és minden körülötte forog meg mozog, és ő érte van. Ha ez a kisugárzás, varázs belőle hiányzik, akkor hiába partner, zenekar, balettkar, kellék, ruha, fénysugarak, rendezés, látvány miegymás, nem fog átjönni abból hozzánk ez a remélt és várt többlet. Marad a vágyakozás és az illúzió hiánya. S csalódottak leszünk. Kell ez nekünk? Ugyanezt Batta András is találóan, szakszerűen és kifejezően megfogalmazta az „Álom, álom, édes álom…. Túl az Óperencián” című könyvében, aki az előszót is írta a műsorfüzetbe, és aki a díszpáholyban helyet foglalva szerintem szomorúan konstatálhatta, hogy az elmélet és a gyakorlat között nem mindig van korreláció. Hogy mégsem keserű szájízzel kellett hazamennem, az a már említett Fokanovnak (igaz, Daniló- belépője mondjuk, nem vetekszik Udvardy de akár Bende eleganciájával) köszönhető, és hogy azért ne legyek teljesen elparentáló: Rost Odette-belépője a Bajadérból – mondhatom teljes szívvel - tényleg szép volt és emlékezetes marad számomra. Aránylag rövid volt az egy szünettel játszott operett-műsor: ötven-ötven perc. Ami maradéktalanul élvezhető volt számomra, az az Operaház zenekarának és Pál Tamás karmesternek volt köszönhető. A zenekar nagyszerűen szólaltatta meg a két rész elején Offenbachtól Az Orfeusz az alvilágban nyitányát, illetve Lehár Arany és Ezüst keringőjét (bár ez utóbbi vége le lett vágva, hiszen a keringőfüzér visszatérő fő dallamát már nem játszotta el a zenekar; a közönség már tapsolt, meg se várva a végét, de az is lehet, hogy a zene dallamaira lejtő táncosok koreográfiája nem tette lehetővé a teljes lezárását ennek a meseszép keringőnek…) Egyébként mindenki kotta nélkül énekelt, Pál Tamás partitúra nélkül vezényelt, és megemlítendő még a szép toalettek és a fess szmokingok. A színpadképben középen egy ereszkedő lépcsősor választotta ketté a zenekart (hogy a primadonna és a bonviván itt jöjjön le a magasból, úgy ahogy egy operettben dukál), de ez nem zavarta az összhangzatot, Pál Tamás ügyesen, kissé a balféltekéről irányította – néhol már a közönség felé fordulva – a zenekar mindkét részét. Szegény Marcello Viotti! Talán Odafenn most nem annyira bánkódik, hogy mégsem neki kellett ezt a mai koncertet levezényelnie… Aki pedig a fentiek ellenére kesereg, hogy nem láthatta, nem hallhatta ezt a Rost-operett-gálát, ne omoljon össze teljesen: a Duna TV nyolc kamerával felvette az egész produkciót és várhatóan Szilveszter táján felvételről mindenki megtekintheti majd.
Mit mondjak erről a ma esti operett-gáláról? Sajnos csak azt, hogy erős középszer volt, de talán ez is rá hízelgő. A Káel Csaba rendezte produkciótól és személy szerint Rost Andreától többet vártam, és a két vendégművész közül csalódnom kellett az olasz-német Roberto Saccában is – már a műsor előtt megkérte Petrányi Juditot, hogy tolmácsolja elnézését a publikum felé, mert megfázott és betegen érkezett, de mégsem akarta lemondani felléptét. Talán jobban jártunk volna, ha végleg lemondja, és helyette egy magyar tenor-kolléga ugrik be; bemutatkozása a Cigánybáróból a „Ki esketett?...” kettősében (Rost oldalán) bizony nagyon gyenge volt , még a Barinkay-belépőjét hősiesen elénekelte, aztán már csak két rövid jelenetben, a csárdáskirálynőben és a Denevérben jött ismét fel a színpadra, nem sok örömet szerezve nekünk: a Mosoly országából a „Vágyom egy nő után!” kezdetű áriát már el sem énekelte, a ráadásban A víg özvegy megismételt szerelmi kettősében („Ajk az ajkon” – németül persze) odaállt még a két partnere mellé… Számomra az est kellemes meglepetését Fokanov Anatolij fellépése szolgáltatta, mint operett-bonviván! Most először láttam és hallottam őt operettben játszani és énekelni. És egész jól sikerült ez neki. Rost Vilja-dalát (A víg özvegy) követő brávók után Fokanov a Marica grófnőből a „Hej, cigány!” eléneklésével szinte „robbantott” – persze, hogy nem maradt el itt sem a vastaps! A csaknem megtelt Nemzeti Hangversenyterembe a közönség javarészét természetesen a Rost Andrea neve és művészete vonzotta. Rost korrektül elénekelt mindent, ami a programfüzetben szerepelt, de számomra egyik operett dala sem volt igazán meggyőző erejű. Talán a magas csúcshangok szóltak kifogástalanul, amit a helyén értékeltünk is a nézőtéren – ki-ki a maga temperamentumával, de összességében elég lagymatag volt ez a tetszésnyilvánítás. Hangja a középfekvésben egyszerűen hallhatatlan volt, vagy a zenekar elnyomta volna? Nem hinném. Vagy az akusztika nem jól van beállítva, nem értek hozzá. A Marica- és a Szilvia belépői, és a Cigányszerelemből a „Messze a nagy erdő…” minden volt, de nem primadonnához méltó. A hang alacsony, és egyszerűen kevés. Elég sok művész tolmácsolásában halottam ezeket, összehasonlíthatatlanul magasabb nívón. És adós maradt azzal, ami az operett sava és borsa: a tűzzel, a játékossággal és kikacsintással; a mórikálás, a pedantéria, a hidegség vagy a közöny kevés, hiába a szép hang vagy a szép ének. Be kellene tudni vonnia a közönséget is az operett bűvöletébe, még akkor is, ha csak részleteket kapunk és hallunk belőle. Az a problémám, hogy az operett – más, mint az opera; Rost az operában a koloratúráival, a líra vagy a dráma adagolásával felépít egy teljes estés figurát, alakít egy sorsot, jó esetben létre hozza drámát, találkozik egymással a szerep és az énekművész hangja. Az operett ennél sokkal összetettebb műfaj. Ide annál több kell. Az egyéniségnek és az énekes-primadonna szerepnek egyesülnie kell – már egy ária, egy duett előadásának idejére is. El kell hitetnie azonmód, hogy ő a primadonna és minden körülötte forog meg mozog, és ő érte van. Ha ez a kisugárzás, varázs belőle hiányzik, akkor hiába partner, zenekar, balettkar, kellék, ruha, fénysugarak, rendezés, látvány miegymás, nem fog átjönni abból hozzánk ez a remélt és várt többlet. Marad a vágyakozás és az illúzió hiánya. S csalódottak leszünk. Kell ez nekünk? Ugyanezt Batta András is találóan, szakszerűen és kifejezően megfogalmazta az „Álom, álom, édes álom…. Túl az Óperencián” című könyvében, aki az előszót is írta a műsorfüzetbe, és aki a díszpáholyban helyet foglalva szerintem szomorúan konstatálhatta, hogy az elmélet és a gyakorlat között nem mindig van korreláció. Hogy mégsem keserű szájízzel kellett hazamennem, az a már említett Fokanovnak (igaz, Daniló- belépője mondjuk, nem vetekszik Udvardy de akár Bende eleganciájával) köszönhető, és hogy azért ne legyek teljesen elparentáló: Rost Odette-belépője a Bajadérból – mondhatom teljes szívvel - tényleg szép volt és emlékezetes marad számomra. Aránylag rövid volt az egy szünettel játszott operett-műsor: ötven-ötven perc. Ami maradéktalanul élvezhető volt számomra, az az Operaház zenekarának és Pál Tamás karmesternek volt köszönhető. A zenekar nagyszerűen szólaltatta meg a két rész elején Offenbachtól Az Orfeusz az alvilágban nyitányát, illetve Lehár Arany és Ezüst keringőjét (bár ez utóbbi vége le lett vágva, hiszen a keringőfüzér visszatérő fő dallamát már nem játszotta el a zenekar; a közönség már tapsolt, meg se várva a végét, de az is lehet, hogy a zene dallamaira lejtő táncosok koreográfiája nem tette lehetővé a teljes lezárását ennek a meseszép keringőnek…) Egyébként mindenki kotta nélkül énekelt, Pál Tamás partitúra nélkül vezényelt, és megemlítendő még a szép toalettek és a fess szmokingok. A színpadképben középen egy ereszkedő lépcsősor választotta ketté a zenekart (hogy a primadonna és a bonviván itt jöjjön le a magasból, úgy ahogy egy operettben dukál), de ez nem zavarta az összhangzatot, Pál Tamás ügyesen, kissé a balféltekéről irányította – néhol már a közönség felé fordulva – a zenekar mindkét részét. Szegény Marcello Viotti! Talán Odafenn most nem annyira bánkódik, hogy mégsem neki kellett ezt a mai koncertet levezényelnie… Aki pedig a fentiek ellenére kesereg, hogy nem láthatta, nem hallhatta ezt a Rost-operett-gálát, ne omoljon össze teljesen: a Duna TV nyolc kamerával felvette az egész produkciót és várhatóan Szilveszter táján felvételről mindenki megtekintheti majd.
171 Búbánat 2005-11-05 10:43:16 [Válasz erre: 43 Szilgyo 2005-01-27 15:59:54]
Ezt a \"balsikerű\" Orfeusz az Alvilágban -kísérletet (Pesti Magyar Színház),amelyről utóbb Megén is beszámolt nekünk, ugyanebben a rendezésben és részben ugyanezzel a szereplőgárdával színre vitte a Soproni Petőfi Színház is. November 20-án az m2 csatorna 21:30 órai kezdettel felvételről leadja a darabot (137 perc)
Ezt a \"balsikerű\" Orfeusz az Alvilágban -kísérletet (Pesti Magyar Színház),amelyről utóbb Megén is beszámolt nekünk, ugyanebben a rendezésben és részben ugyanezzel a szereplőgárdával színre vitte a Soproni Petőfi Színház is. November 20-án az m2 csatorna 21:30 órai kezdettel felvételről leadja a darabot (137 perc)
170 Búbánat 2005-10-27 09:16:13 [Válasz erre: 169 frushena 2005-10-26 23:35:47]
Köszönöm. Miska pincér: Latabár Árpád. Lám, a dinasztia tovább él a műfajban! Miskolcra ezért viszont most nem utazom el.
Köszönöm. Miska pincér: Latabár Árpád. Lám, a dinasztia tovább él a műfajban! Miskolcra ezért viszont most nem utazom el.
169 frushena 2005-10-26 23:35:47
[url]http://www.szinhaz.hu/index.php?id=1&cid=9803;Csárdáskirálynő[/url]
[url]http://www.szinhaz.hu/index.php?id=1&cid=9803;Csárdáskirálynő[/url]
