765 colored 2006-09-18 14:58:32 [Válasz erre: 760 bemaria 2006-09-18 11:55:18]
Bevallom, igen. SZeretném! :-) De csak, mert úgy érzem, talán jogtalanul mellőzték az elmúlt időben.
Bevallom, igen. SZeretném! :-) De csak, mert úgy érzem, talán jogtalanul mellőzték az elmúlt időben.
764 bemaria 2006-09-18 13:22:56 [Válasz erre: 763 Búbánat 2006-09-18 12:33:46]
Hát , ha ők se tudják, akkor nincs mit tenni! Kivárjuk!
Hát , ha ők se tudják, akkor nincs mit tenni! Kivárjuk!
763 Búbánat 2006-09-18 12:33:46 [Válasz erre: 762 bemaria 2006-09-18 12:13:47]
Erre is rákérdeztem, de erről halvány fogalmuk sincs.
Erre is rákérdeztem, de erről halvány fogalmuk sincs.
762 bemaria 2006-09-18 12:13:47 [Válasz erre: 761 Búbánat 2006-09-18 12:10:01]
És lehet tudni kik fognak játszani benne? Én elmegyek!
És lehet tudni kik fognak játszani benne? Én elmegyek!
761 Búbánat 2006-09-18 12:10:01 [Válasz erre: 736 Búbánat 2006-09-11 15:55:53]
Utána érdeklődtem, februárban lesz a bemutató, a nagy színpadon. Nagyon jó!
Utána érdeklődtem, februárban lesz a bemutató, a nagy színpadon. Nagyon jó!
760 bemaria 2006-09-18 11:55:18 [Válasz erre: 759 colored 2006-09-18 11:53:29]
Gondolom te reméled, hogy ő lesz! :)
Gondolom te reméled, hogy ő lesz! :)
759 colored 2006-09-18 11:53:29 [Válasz erre: 731 Búbánat 2006-09-07 19:26:15]
és Sáfár Mónika??? Kaposváron újra Marica grófnő címszerepében mutatkozik be.
és Sáfár Mónika??? Kaposváron újra Marica grófnő címszerepében mutatkozik be.
758 Búbánat 2006-09-14 15:05:28 [Válasz erre: 757 mauscherika 2006-09-14 14:20:59]
Szerintem térjünk vissza az operett műfajához. Tegnap este a Petőfin ifj. Domahidy László emlékezett édesapjára, Domahidy László basszistára. Több zenei részlet is felcsendült a műsorban (pl. János vitéz, Csínom Palkó, egy Ránki-darab stb), de a legérdekesebb az a hangbejátszás volt, melyben Palcsó Sándor szeretettel beszélt és anekdotázott kollégájáról, a jóbarátról, sok közös fellépésükről - még azt is megengedve magának, hogy sajátos humorával, jellegzetes ízes hanghordozásával olykor parodizálja is őt. Ez a felvétel nem sokkal Domahidy halála után készült, melynek érdekes a keletkezése: oka, hogy Palcsó Sándor egészségi állapota nem tette lehetővé hogy személyesen megtisztelje azt a baráti társaságot, kiknek tagjai azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek a kiváló énekesre. Palcsó így kényszerből, maga helyett a hangkazettát küldte el, melyre rámondta emlékeit, vissza-és felidézve a pálya együtt töltött szép éveit, közös emlékeit. Ezt játszotta le a rádió stúdiójában a nagy művész fia.
Szerintem térjünk vissza az operett műfajához. Tegnap este a Petőfin ifj. Domahidy László emlékezett édesapjára, Domahidy László basszistára. Több zenei részlet is felcsendült a műsorban (pl. János vitéz, Csínom Palkó, egy Ránki-darab stb), de a legérdekesebb az a hangbejátszás volt, melyben Palcsó Sándor szeretettel beszélt és anekdotázott kollégájáról, a jóbarátról, sok közös fellépésükről - még azt is megengedve magának, hogy sajátos humorával, jellegzetes ízes hanghordozásával olykor parodizálja is őt. Ez a felvétel nem sokkal Domahidy halála után készült, melynek érdekes a keletkezése: oka, hogy Palcsó Sándor egészségi állapota nem tette lehetővé hogy személyesen megtisztelje azt a baráti társaságot, kiknek tagjai azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek a kiváló énekesre. Palcsó így kényszerből, maga helyett a hangkazettát küldte el, melyre rámondta emlékeit, vissza-és felidézve a pálya együtt töltött szép éveit, közös emlékeit. Ezt játszotta le a rádió stúdiójában a nagy művész fia.
757 mauscherika 2006-09-14 14:20:59 [Válasz erre: 756 Búbánat 2006-09-14 00:15:18]
Jajj, Koncz Zsuzsát is nagyon szeretem...
Jajj, Koncz Zsuzsát is nagyon szeretem...
756 Búbánat 2006-09-14 00:15:18 [Válasz erre: 755 mauscherika 2006-09-13 11:12:28]
Koncz Zsuzsa énekelte először, de az ő esetében mintha megállt volna az idő. Most is annyinak néz ki, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt, a hangja pedig mit sem változott... Valószínűleg a rendezett magánélet is szerepet játszik ebben.
Koncz Zsuzsa énekelte először, de az ő esetében mintha megállt volna az idő. Most is annyinak néz ki, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt, a hangja pedig mit sem változott... Valószínűleg a rendezett magánélet is szerepet játszik ebben.
755 mauscherika 2006-09-13 11:12:28 [Válasz erre: 754 Búbánat 2006-09-13 11:10:47]
Milyen lelkesen készültem arra az operett estre... Most meg már hol van? Rohan az időőőő... megállítanám, de nem lehet, mert az idő, könyörtelen vonatán fut minden tovább....
Milyen lelkesen készültem arra az operett estre... Most meg már hol van? Rohan az időőőő... megállítanám, de nem lehet, mert az idő, könyörtelen vonatán fut minden tovább....
754 Búbánat 2006-09-13 11:10:47 [Válasz erre: 753 mauscherika 2006-09-13 11:09:17]
Hát bizony, én is megdöbbenve tapasztalom, milyen gyorsan repül az idő!
Hát bizony, én is megdöbbenve tapasztalom, milyen gyorsan repül az idő!
753 mauscherika 2006-09-13 11:09:17 [Válasz erre: 752 Búbánat 2006-09-13 10:57:22]
De durva, olyan mintha tegnap lett volna, pedig lassan egy éve volt... Gondolod nem voltam ott??? :-)))))))))
De durva, olyan mintha tegnap lett volna, pedig lassan egy éve volt... Gondolod nem voltam ott??? :-)))))))))
752 Búbánat 2006-09-13 10:57:22 [Válasz erre: 750 mauscherika 2006-09-13 10:33:53]
De élőben itt a Nemzeti Hangversenyteremben pár hónapja előadta a Pál Tamás vezényelte Rost-operettgálán.
De élőben itt a Nemzeti Hangversenyteremben pár hónapja előadta a Pál Tamás vezényelte Rost-operettgálán.
751 Búbánat 2006-09-13 10:37:23 [Válasz erre: 747 Sesto 2006-09-13 09:43:05]
Számomra ez nem újság, de azért köszönöm, hogy megemlítetted. Erről beszéltem a Házy-topicban is, amikor beraktam a Nemlaha Györgynek írt válaszra sem méltatott levelét; ezt a rádiós zenei anyagot használta fel a TV, amikor 1973-ban elkészítette illetve eljátszatta a zuglói Zichy-kastélyban Házyval és Kónyával e két operett keresztmetszetét. A zenei anyag mint említettem a Rádióban készült nem sokkal előbb, ezek a részletek időnként elhangzanak a rádióban: a két főszereplő kívül még Petress Zsuzsa, Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és Réti József működött közre a felvételen, az MRT Ének-és zenekarát BródyTamás vezényelte - amelyet aztán a Hungaroton felhasznált lemezéhez. A TV-felvétel pedig vagy megsemmisült, vagy úgy eldugták az archívumuk legmélyére, úgy hogy a hiányos nyilvántartásuk okán fogalmuk sincs arról, milyen kincseket is őriznek!
Számomra ez nem újság, de azért köszönöm, hogy megemlítetted. Erről beszéltem a Házy-topicban is, amikor beraktam a Nemlaha Györgynek írt válaszra sem méltatott levelét; ezt a rádiós zenei anyagot használta fel a TV, amikor 1973-ban elkészítette illetve eljátszatta a zuglói Zichy-kastélyban Házyval és Kónyával e két operett keresztmetszetét. A zenei anyag mint említettem a Rádióban készült nem sokkal előbb, ezek a részletek időnként elhangzanak a rádióban: a két főszereplő kívül még Petress Zsuzsa, Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és Réti József működött közre a felvételen, az MRT Ének-és zenekarát BródyTamás vezényelte - amelyet aztán a Hungaroton felhasznált lemezéhez. A TV-felvétel pedig vagy megsemmisült, vagy úgy eldugták az archívumuk legmélyére, úgy hogy a hiányos nyilvántartásuk okán fogalmuk sincs arról, milyen kincseket is őriznek!
750 mauscherika 2006-09-13 10:33:53 [Válasz erre: 746 Búbánat 2006-09-13 09:35:30]
Hmmm, jók ezek a feltevések. Én azt hiszem a 2-es verziót szavaznám meg, no persze a legutolsó hosszasan kifejtettel is szimpatizálom, de akárhogyis Andi rajongó vagyok, ez cseppet túlzás lenne... Csak nem értem, miért pont Viljánk nincs videón... Giuditta van, Vilja nincs? Na szép...
Hmmm, jók ezek a feltevések. Én azt hiszem a 2-es verziót szavaznám meg, no persze a legutolsó hosszasan kifejtettel is szimpatizálom, de akárhogyis Andi rajongó vagyok, ez cseppet túlzás lenne... Csak nem értem, miért pont Viljánk nincs videón... Giuditta van, Vilja nincs? Na szép...
749 Sesto 2006-09-13 10:29:01 [Válasz erre: 748 bemaria 2006-09-13 10:12:16]
...szivesen! (Azt hiszem ezt a CD-t én is beszerzem majd idövel,...érdekel!...) ;-)
...szivesen! (Azt hiszem ezt a CD-t én is beszerzem majd idövel,...érdekel!...) ;-)
748 bemaria 2006-09-13 10:12:16 [Válasz erre: 747 Sesto 2006-09-13 09:43:05]
Számomra ez újdonság! Köszi, hogy szóltál!
Számomra ez újdonság! Köszi, hogy szóltál!
747 Sesto 2006-09-13 09:43:05
...gondolom ez pl. Búbánatnak és az operett szakértöknek nem újdonság: egy pár nappal ezelött láttam a Hungaroton honlapon egy érdekes operett CD-t, amelyen Zeller \"Madarász\" és Millöcker \"Dubarry\" c. müveiböl hallani részleteket, az elöadók között megtalálni Házy Erzsébetet, Kónya Sándort, Réti Józsefet etc. ;-)))
...gondolom ez pl. Búbánatnak és az operett szakértöknek nem újdonság: egy pár nappal ezelött láttam a Hungaroton honlapon egy érdekes operett CD-t, amelyen Zeller \"Madarász\" és Millöcker \"Dubarry\" c. müveiböl hallani részleteket, az elöadók között megtalálni Házy Erzsébetet, Kónya Sándort, Réti Józsefet etc. ;-)))
746 Búbánat 2006-09-13 09:35:30 [Válasz erre: 745 mauscherika 2006-09-11 19:04:13]
Ez érdekes. Mi lehetett a szempont, ami miatt pont az egyik legnépszerűbb számot hagyták el a videó-felvételről – ugyanakkor a CD-n meg bennhagyták? Szerintem három oka lehetséges. 1. Amit nem is merek feltételezni: Andrea éneklése valamilyen gikszer folytán „gellert” kapott, a CD - re a stúdióban utólagosan „kozmetikázott” rész került rá. 2. Más-más összműsoridővel gazdálkodhatott a gyártó/kiadó a CD-n és a videón. Az utóbbiból kényszerűségből valamit ki kellett hagynia, erre a számra esett a választása. 3. A koncerten el sem hangzott a Vilja-dal. A CD-re egy más koncertről „vágták be” az ominózus dalt. Lenne egy negyedik ok is. Nem tudom, lemerjem-e írni. Mégis: Rost Andrea Vilja dalának őrült nagy sikere volt Bad Ischlben összegyűlt több tízezres tömeg körében, minőségben annyira „verte” Domingó, Carreras, Eva Lind, Albanó addigi és későbbi számait, és ezzel annyira lekörözte őket, kiknek az arcára volt írva saját kudarcuk, és hogy Rosthoz képest alulmaradtak a nemes éneklésben: megszégyenülésük roppant kínos, ami már mégiscsak sok(k)! Nagyságuknak oda, ha ez videón milliók számára hozzáférhetővé válik; együttesen eljártak a gyártónál: ennek a dalbetétnek nem szabad megjelennie – vágják ki a felvételről. A CD-n ott maradhat: a képfelvétel a zavaró. A mindenható producerek engedtek a kérésnek, a zsarolásnak. Ha ez igaz, akkor Rostnak jogi úton lépéseket kellett volna tennie s elégtételt kellett volna kapnia. De mivel erről nem tudunk, mégis inkább az első három pont valamelyike marad érvényben.
Ez érdekes. Mi lehetett a szempont, ami miatt pont az egyik legnépszerűbb számot hagyták el a videó-felvételről – ugyanakkor a CD-n meg bennhagyták? Szerintem három oka lehetséges. 1. Amit nem is merek feltételezni: Andrea éneklése valamilyen gikszer folytán „gellert” kapott, a CD - re a stúdióban utólagosan „kozmetikázott” rész került rá. 2. Más-más összműsoridővel gazdálkodhatott a gyártó/kiadó a CD-n és a videón. Az utóbbiból kényszerűségből valamit ki kellett hagynia, erre a számra esett a választása. 3. A koncerten el sem hangzott a Vilja-dal. A CD-re egy más koncertről „vágták be” az ominózus dalt. Lenne egy negyedik ok is. Nem tudom, lemerjem-e írni. Mégis: Rost Andrea Vilja dalának őrült nagy sikere volt Bad Ischlben összegyűlt több tízezres tömeg körében, minőségben annyira „verte” Domingó, Carreras, Eva Lind, Albanó addigi és későbbi számait, és ezzel annyira lekörözte őket, kiknek az arcára volt írva saját kudarcuk, és hogy Rosthoz képest alulmaradtak a nemes éneklésben: megszégyenülésük roppant kínos, ami már mégiscsak sok(k)! Nagyságuknak oda, ha ez videón milliók számára hozzáférhetővé válik; együttesen eljártak a gyártónál: ennek a dalbetétnek nem szabad megjelennie – vágják ki a felvételről. A CD-n ott maradhat: a képfelvétel a zavaró. A mindenható producerek engedtek a kérésnek, a zsarolásnak. Ha ez igaz, akkor Rostnak jogi úton lépéseket kellett volna tennie s elégtételt kellett volna kapnia. De mivel erről nem tudunk, mégis inkább az első három pont valamelyike marad érvényben.
745 mauscherika 2006-09-11 19:04:13 [Válasz erre: 744 Búbánat 2006-09-11 19:02:07]
Én speciel azért voltam baromi mérges, mert a Vilja dal nincs rajta a videón, de a CD-n igen és én úúúgy imádom!
Én speciel azért voltam baromi mérges, mert a Vilja dal nincs rajta a videón, de a CD-n igen és én úúúgy imádom!
744 Búbánat 2006-09-11 19:02:07 [Válasz erre: 743 mauscherika 2006-09-11 18:06:40]
Hát ez az, nem tudom, mivel több a CD?!
Hát ez az, nem tudom, mivel több a CD?!
743 mauscherika 2006-09-11 18:06:40 [Válasz erre: 742 Búbánat 2006-09-11 18:04:44]
És azon minden megvan ami a CD-n?
És azon minden megvan ami a CD-n?
742 Búbánat 2006-09-11 18:04:44 [Válasz erre: 741 mauscherika 2006-09-11 17:56:53]
Végülis, én is át tudom másolni az enyémet DVD-lemezre.
Végülis, én is át tudom másolni az enyémet DVD-lemezre.
741 mauscherika 2006-09-11 17:56:53
A CD-t még a Deutsche Gram. adta ki, emlékeim szerint. DVD-n szerintem nem adták ki, de barátnőm felvette videóra és felrakatta DVD-re... az egyetlen bánatom, hogy a videón nincs rajta minden, ami a CD-n...
A CD-t még a Deutsche Gram. adta ki, emlékeim szerint. DVD-n szerintem nem adták ki, de barátnőm felvette videóra és felrakatta DVD-re... az egyetlen bánatom, hogy a videón nincs rajta minden, ami a CD-n...
740 Búbánat 2006-09-11 17:44:59 [Válasz erre: 738 mauscherika 2006-09-11 17:40:04]
Melyik kiadó jelentette meg?
Melyik kiadó jelentette meg?
739 Búbánat 2006-09-11 17:43:29 [Válasz erre: 738 mauscherika 2006-09-11 17:40:04]
Nagyszerű! Nekem videón már megvan,megfontolom a DVD-t.
Nagyszerű! Nekem videón már megvan,megfontolom a DVD-t.
738 mauscherika 2006-09-11 17:40:04
Háháhá! Megvan az az operett est Bad Ischlből CD-n is meg DVD-n!!! Emlékeztek még rá, mikor beszéltük?
Háháhá! Megvan az az operett est Bad Ischlből CD-n is meg DVD-n!!! Emlékeztek még rá, mikor beszéltük?
736 Búbánat 2006-09-11 15:55:53 [Válasz erre: 735 bemaria 2006-09-11 15:33:00]
Ebben a [url]http://72.14.221.104/search?q=cache:PGwQeR1J85EJ:www.radio.hu/read/195559+P%C3%A1rizsi+%C3%A9let+B%C3%A9res+Attila&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=1;cikben[/url] olvastam erről. Ha bérletben láttad, akkor csak lesz. És a nagy színpadon?
Ebben a [url]http://72.14.221.104/search?q=cache:PGwQeR1J85EJ:www.radio.hu/read/195559+P%C3%A1rizsi+%C3%A9let+B%C3%A9res+Attila&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=1;cikben[/url] olvastam erről. Ha bérletben láttad, akkor csak lesz. És a nagy színpadon?
735 bemaria 2006-09-11 15:33:00 [Válasz erre: 734 Búbánat 2006-09-11 15:22:52]
Ott nem, viszont a bérleteknél fel van tüntetve! Ki lesz a rendező? Hol olvastad ezt a cikket?
Ott nem, viszont a bérleteknél fel van tüntetve! Ki lesz a rendező? Hol olvastad ezt a cikket?
734 Búbánat 2006-09-11 15:22:52 [Válasz erre: 733 bemaria 2006-09-10 15:15:37]
Ez biztos? A színház weblapján a 2006/2007-es évad műsortervében nem szerepel. A cikket olvastam én is, amiből a címen, a rendezőn és az \"erotika\" hangsúlyozásán kívül semmi több nem tudható.
Ez biztos? A színház weblapján a 2006/2007-es évad műsortervében nem szerepel. A cikket olvastam én is, amiből a címen, a rendezőn és az \"erotika\" hangsúlyozásán kívül semmi több nem tudható.
733 bemaria 2006-09-10 15:15:37
Offenbach: Párizsi élet 2007-ben az Operett Színházban
Offenbach: Párizsi élet 2007-ben az Operett Színházban
732 bemaria 2006-09-07 19:33:25 [Válasz erre: 731 Búbánat 2006-09-07 19:26:15]
Akkor jó! Majd meglátjuk még tényleg ő lesz-e az, vagy talán valaki \"jobb\".
Akkor jó! Majd meglátjuk még tényleg ő lesz-e az, vagy talán valaki \"jobb\".
730 bemaria 2006-09-07 18:27:17 [Válasz erre: 728 Búbánat 2006-09-07 18:25:33]
És ennek örülnünk kell, vagy nem?
És ennek örülnünk kell, vagy nem?
728 Búbánat 2006-09-07 18:25:33 [Válasz erre: 727 bemaria 2006-09-07 17:54:46]
Egyébként, nincs kizárva, hogy az elmúlt két nyári játékon bemutatott Csárdáskirálynő \"primadonnája\", az Operaházunk \"kétlaki\" művésznője, Rálik Szilvia kap ismét felkérést, ezúttal a másik híres Kálmán-operett címszerepének az alakítására: Rálik Szilvia.
Egyébként, nincs kizárva, hogy az elmúlt két nyári játékon bemutatott Csárdáskirálynő \"primadonnája\", az Operaházunk \"kétlaki\" művésznője, Rálik Szilvia kap ismét felkérést, ezúttal a másik híres Kálmán-operett címszerepének az alakítására: Rálik Szilvia.
727 bemaria 2006-09-07 17:54:46 [Válasz erre: 726 Búbánat 2006-09-07 17:51:01]
Igen, én is így gondolom!
Igen, én is így gondolom!
726 Búbánat 2006-09-07 17:51:01 [Válasz erre: 725 bemaria 2006-09-07 17:47:00]
Szerintem Te is vagy már annyira igényes, hogy holmi hakni színvonalú produkcióra nem ülünk be, pláne érte olyan messzire elutazni!
Szerintem Te is vagy már annyira igényes, hogy holmi hakni színvonalú produkcióra nem ülünk be, pláne érte olyan messzire elutazni!
725 bemaria 2006-09-07 17:47:00 [Válasz erre: 724 bemaria 2006-09-07 17:46:09]
Lehet, pont ezért nem kéne elmennem, nehogy még a végén \"megutaáltassák\" velem, bár az jelen állapot szerint nehéz lenne!
Lehet, pont ezért nem kéne elmennem, nehogy még a végén \"megutaáltassák\" velem, bár az jelen állapot szerint nehéz lenne!
724 bemaria 2006-09-07 17:46:09 [Válasz erre: 723 Búbánat 2006-09-07 17:43:41]
Persze, a szereposztást meg kell várni, meg a rendezést! Ha olyan lesz, mint amiket a Csárdáskirálynőről hallottam, akkor nem hinném, hogy tetszeni tudna! Csak hát ez a kedvenc operettem!
Persze, a szereposztást meg kell várni, meg a rendezést! Ha olyan lesz, mint amiket a Csárdáskirálynőről hallottam, akkor nem hinném, hogy tetszeni tudna! Csak hát ez a kedvenc operettem!
723 Búbánat 2006-09-07 17:43:41 [Válasz erre: 722 bemaria 2006-09-07 17:33:34]
Én már csak óvatos duhaj vagyok! A szereposztás ismeretében fogom megfontolni Szegedi Szabadtéri Játékokra való utazásom. A Színházba viszont bizonyosan - előbb - elmegyek, hogy a már \"megszellőztetett\" közreműködőkkel Nicolai A windsori víg nőkjét - több évtized után - ismét láthassam - már nagyon fáj a fogam egy korai német romantikus operára! A tavalyi Bűvös vadászok pesti félsikerét követően ezúttal merek reménykedni...
Én már csak óvatos duhaj vagyok! A szereposztás ismeretében fogom megfontolni Szegedi Szabadtéri Játékokra való utazásom. A Színházba viszont bizonyosan - előbb - elmegyek, hogy a már \"megszellőztetett\" közreműködőkkel Nicolai A windsori víg nőkjét - több évtized után - ismét láthassam - már nagyon fáj a fogam egy korai német romantikus operára! A tavalyi Bűvös vadászok pesti félsikerét követően ezúttal merek reménykedni...
722 bemaria 2006-09-07 17:33:34 [Válasz erre: 721 orlandofurioso 2006-09-07 17:32:12]
Éljen! Marica grófnő!!! Ott a helyem!!!
Éljen! Marica grófnő!!! Ott a helyem!!!
721 orlandofurioso 2006-09-07 17:32:12
Szegedi Szabadtéri Játékok 2007 Macskák Marica grófnő Rudolf Bánk bán Iszlám Táncszínház
Szegedi Szabadtéri Játékok 2007 Macskák Marica grófnő Rudolf Bánk bán Iszlám Táncszínház
720 Szilgyo 2006-09-06 13:30:10 [Válasz erre: 719 Búbánat 2006-09-06 13:17:13]
Búbánatból kibújt az igazi ördög. Hol vannak már azok a joviális, visszafogott megfogalmazások? Ez kőkemény kritika, kérem szépen!:))
Búbánatból kibújt az igazi ördög. Hol vannak már azok a joviális, visszafogott megfogalmazások? Ez kőkemény kritika, kérem szépen!:))
719 Búbánat 2006-09-06 13:17:13 [Válasz erre: 718 Búbánat 2006-09-06 13:16:10]
Kocsi Tibor egy interjúban megkérdezte Gálvölgyi Jánost: „- Először játszik klasszikus operettben? – Nem, húsz évvel ezelőtt a Budai Parkszínpadon játszottuk a Montmartre-i ibolyát. Akkor is Oszvald Marika volt a partnerem, és statisztált az akkor végző tüneményes főiskolás csapat. (…) Oszvald Marika semmit nem változott.” Mit is lehet ezek után mondani? Húsz év nagy idő, sokakat elvakít, persze mit is lehetne várni, hiszen csak nem mondhatja kolleganőjéről az ellenkezőjét, megbántva ezzel a saját korából adódó korlátait elfogadni nem tudó Oszvald Marikát, hiszen ez által saját magától is azt kérdezné: És Te, Kedves János miért hagyod, hogy belőled - mint remek szórakoztatóból -kiöregedett vásári pojácát csináljanak a manapság oly divatos „sztárrandevúk” semmitmondó világában? Az persze mentség lehetne, hogy Bagó Bertalan életében először rendezett operettet, de a magam részéről egyáltalán nem tekintem annak, mivel néhány évvel ezelőtti Hegedűs a háztetőn rendezésével éppen saját maga bizonyította, hogy képes arra, hogy megújítson haldokló műfajokat, hogy ismét élővé tegyen mindenféle rossz értelemben felfogott tradíciók közé „betokosított” mumifikációkat. Nem ártott volna most se valami hasonlóval próbálkozni. Egyelőre azonban megragadható nyoma sem volt semmiféle ilyen törekvésnek, csak erőlködés és izzadságszag érződött. A Lebstück Máriát játszani próbáló Vásári Mónika alakítása szintén értékelhetetlenné vált, teljesen mindegy volt, hogy jelen volt-e, vagy nem, annyira jelentéktelen, hangja gyenge és élvezhetetlen. Nyári Zoltán szenvedett is rendesen mellette Jancsó Bálint hadnagy szerepében, hogy megpróbáljon valami életet vinni a kettőseikbe. Pedig végre volt egy Férfi az operett színpadán - nem ártott volna, ha egy Nő is került volna oda! - annyi femininen vonagló, ”nyálas” bonviván után. Farkasházy Antóniának- ez is egy fontos szerep- is kellett volna valaki -Sáfár Mónika próbálkozott az illúziókeltéssel, de első megszólalásától az utolsóig hamis maradt prózában és énekben egyaránt-, olyan távol maradt a Kossuth-barát nagyasszony szerepének eljátszásától, mint ”Makó Jeruzsálemtől” - mondaná drága nagyanyám. Még jó, hogy Jantyik Csaba erőteljes megjelenése legalább azt elhitette, hogy Kossuth Lajos jelen van ebben az anakronisztikus környezetben. Egyébkén Oszvald Marika szökdelt rendületlenül, Gálvölgyi János dadogott lelkesen: csípőre tett kezek, fenyegető ujjacskák, egy mentőöv behozása - sajnos ez se segített -, cvikipuszik és bukfencszerűségek, elrontott cigánykerekek, égnek álló lábacskák, - többször is, hogy biztosak legyünk abban, amit láttunk - újabb és újabb hasra esések szánalmas megjelenítései… Az első rész végén a Hortobágyi…-résznél már Handke Közönséggyalázása jutott eszembe. Hála a Jó Istennek elég hamar „lement” a függöny és végre eljött a SZÜNET ideje: legszívesebben menekültem volna, de kíváncsiságom maradásra bírt, hogy vajon mit lehet még ezen „gagyisítani”. És bebizonyosodott, hogy lehetett ezt még „fokozni”, de még mennyire, hogy lehetett. Vereckei Rita díszlete (ez eddigi legelső igazán rossz tervezése, amit Tőle láttam) minden műkellékével együtt (műtorta, műmalac, műszárnyas) a „Rémségek kicsiny boltja” -ezt már én idézem, nem a nagyanyám… Festményreprodukciói, trégereken leereszkedő festménykeretei, modernkedő kerti székei és asztalkája műrepkényéivel együtt a szétszedhető Ikea-rózsával „ráadás gyanánt” úgy volt ciki, ahogyan volt. Persze Kemenes Fanni se állt a helyzet magaslatán, de hát hogyan is lett volna, amikor itt helyzet se volt: se szereplők - tisztelet a kevés számú kivételnek -, se rendezői munka. Felfogható lenne esetleg egy Frédi-Béni paródiának az előadás - a szereposztás a már említett inkriminált pontokon lehetőséget is adna erre -, de ahhoz meg megint csak eléggé esetleges volt minden megoldásában. A hely szelleme magával ragadta Bagó Bertalant, és Ő magával húzta munkatársait is a tomboló ízléstelenség, a középszerűség olcsó megoldásainak labirintusaiba. Nem is találtak ki ebből az útvesztőből, és ebben a közegben még a Palotás is „gyásztánccá” sikeredett. Kokárda persze volt bőven, meg piros-fehér-zöld zászlók, meg „ÉLJEN A HAZA!”, de ezek is olyan tartalmatlanul semmitmondóan üres frázisokként hatottak, hogy valóban az vált a legfelemelőbb érzéssé - a szó szoros értelmében -, amikor végre VÉGE lett az előadásnak. A FINÁLÉ - legalább valami következetesség (: - éppolyan igénytelen koreográfiával készült, mint az előadás minden -beleértve a tánckarét is – száma (koreográfus: Román Sándor). Persze jó lett volna, ha nem csak ketten-hárman mosolyogtak volna a tánckarból. A többiek úgy érezték vajon, hogy technikai bemutatón vesznek részt? Ha igen, elég nagy baj, és kénytelen vagyok velük is közölni - ha ezt más nem tette meg -, hogy ott is pontokkal értékelik a művészi kivitelezést is. Azt persze megértem, hogy szégyellték a jobbra egyet, balra egyet megalázóan gyenge konfigurációinak kivitelezését, de sajnos ezt vállalni kell, ez nem kívánságműsor… ez „sztárom a párom”…(Egyébként pedig nyugtassa meg őket az a tény, hogy nekik volt itt a legkevesebb szégyellnivalójuk.) Végül még egyetlen mondat: nem ártana a jövőben - amennyiben még ez is repertoáron marad néhány évig - nem csak németül, de magyarul is feliratozni az előadást, mert Tháliának ebben a szentélyében beszélni is csak néhányan tudnak – ugyancsak nem a főszereplők!-…
Kocsi Tibor egy interjúban megkérdezte Gálvölgyi Jánost: „- Először játszik klasszikus operettben? – Nem, húsz évvel ezelőtt a Budai Parkszínpadon játszottuk a Montmartre-i ibolyát. Akkor is Oszvald Marika volt a partnerem, és statisztált az akkor végző tüneményes főiskolás csapat. (…) Oszvald Marika semmit nem változott.” Mit is lehet ezek után mondani? Húsz év nagy idő, sokakat elvakít, persze mit is lehetne várni, hiszen csak nem mondhatja kolleganőjéről az ellenkezőjét, megbántva ezzel a saját korából adódó korlátait elfogadni nem tudó Oszvald Marikát, hiszen ez által saját magától is azt kérdezné: És Te, Kedves János miért hagyod, hogy belőled - mint remek szórakoztatóból -kiöregedett vásári pojácát csináljanak a manapság oly divatos „sztárrandevúk” semmitmondó világában? Az persze mentség lehetne, hogy Bagó Bertalan életében először rendezett operettet, de a magam részéről egyáltalán nem tekintem annak, mivel néhány évvel ezelőtti Hegedűs a háztetőn rendezésével éppen saját maga bizonyította, hogy képes arra, hogy megújítson haldokló műfajokat, hogy ismét élővé tegyen mindenféle rossz értelemben felfogott tradíciók közé „betokosított” mumifikációkat. Nem ártott volna most se valami hasonlóval próbálkozni. Egyelőre azonban megragadható nyoma sem volt semmiféle ilyen törekvésnek, csak erőlködés és izzadságszag érződött. A Lebstück Máriát játszani próbáló Vásári Mónika alakítása szintén értékelhetetlenné vált, teljesen mindegy volt, hogy jelen volt-e, vagy nem, annyira jelentéktelen, hangja gyenge és élvezhetetlen. Nyári Zoltán szenvedett is rendesen mellette Jancsó Bálint hadnagy szerepében, hogy megpróbáljon valami életet vinni a kettőseikbe. Pedig végre volt egy Férfi az operett színpadán - nem ártott volna, ha egy Nő is került volna oda! - annyi femininen vonagló, ”nyálas” bonviván után. Farkasházy Antóniának- ez is egy fontos szerep- is kellett volna valaki -Sáfár Mónika próbálkozott az illúziókeltéssel, de első megszólalásától az utolsóig hamis maradt prózában és énekben egyaránt-, olyan távol maradt a Kossuth-barát nagyasszony szerepének eljátszásától, mint ”Makó Jeruzsálemtől” - mondaná drága nagyanyám. Még jó, hogy Jantyik Csaba erőteljes megjelenése legalább azt elhitette, hogy Kossuth Lajos jelen van ebben az anakronisztikus környezetben. Egyébkén Oszvald Marika szökdelt rendületlenül, Gálvölgyi János dadogott lelkesen: csípőre tett kezek, fenyegető ujjacskák, egy mentőöv behozása - sajnos ez se segített -, cvikipuszik és bukfencszerűségek, elrontott cigánykerekek, égnek álló lábacskák, - többször is, hogy biztosak legyünk abban, amit láttunk - újabb és újabb hasra esések szánalmas megjelenítései… Az első rész végén a Hortobágyi…-résznél már Handke Közönséggyalázása jutott eszembe. Hála a Jó Istennek elég hamar „lement” a függöny és végre eljött a SZÜNET ideje: legszívesebben menekültem volna, de kíváncsiságom maradásra bírt, hogy vajon mit lehet még ezen „gagyisítani”. És bebizonyosodott, hogy lehetett ezt még „fokozni”, de még mennyire, hogy lehetett. Vereckei Rita díszlete (ez eddigi legelső igazán rossz tervezése, amit Tőle láttam) minden műkellékével együtt (műtorta, műmalac, műszárnyas) a „Rémségek kicsiny boltja” -ezt már én idézem, nem a nagyanyám… Festményreprodukciói, trégereken leereszkedő festménykeretei, modernkedő kerti székei és asztalkája műrepkényéivel együtt a szétszedhető Ikea-rózsával „ráadás gyanánt” úgy volt ciki, ahogyan volt. Persze Kemenes Fanni se állt a helyzet magaslatán, de hát hogyan is lett volna, amikor itt helyzet se volt: se szereplők - tisztelet a kevés számú kivételnek -, se rendezői munka. Felfogható lenne esetleg egy Frédi-Béni paródiának az előadás - a szereposztás a már említett inkriminált pontokon lehetőséget is adna erre -, de ahhoz meg megint csak eléggé esetleges volt minden megoldásában. A hely szelleme magával ragadta Bagó Bertalant, és Ő magával húzta munkatársait is a tomboló ízléstelenség, a középszerűség olcsó megoldásainak labirintusaiba. Nem is találtak ki ebből az útvesztőből, és ebben a közegben még a Palotás is „gyásztánccá” sikeredett. Kokárda persze volt bőven, meg piros-fehér-zöld zászlók, meg „ÉLJEN A HAZA!”, de ezek is olyan tartalmatlanul semmitmondóan üres frázisokként hatottak, hogy valóban az vált a legfelemelőbb érzéssé - a szó szoros értelmében -, amikor végre VÉGE lett az előadásnak. A FINÁLÉ - legalább valami következetesség (: - éppolyan igénytelen koreográfiával készült, mint az előadás minden -beleértve a tánckarét is – száma (koreográfus: Román Sándor). Persze jó lett volna, ha nem csak ketten-hárman mosolyogtak volna a tánckarból. A többiek úgy érezték vajon, hogy technikai bemutatón vesznek részt? Ha igen, elég nagy baj, és kénytelen vagyok velük is közölni - ha ezt más nem tette meg -, hogy ott is pontokkal értékelik a művészi kivitelezést is. Azt persze megértem, hogy szégyellték a jobbra egyet, balra egyet megalázóan gyenge konfigurációinak kivitelezését, de sajnos ezt vállalni kell, ez nem kívánságműsor… ez „sztárom a párom”…(Egyébként pedig nyugtassa meg őket az a tény, hogy nekik volt itt a legkevesebb szégyellnivalójuk.) Végül még egyetlen mondat: nem ártana a jövőben - amennyiben még ez is repertoáron marad néhány évig - nem csak németül, de magyarul is feliratozni az előadást, mert Tháliának ebben a szentélyében beszélni is csak néhányan tudnak – ugyancsak nem a főszereplők!-…
718 Búbánat 2006-09-06 13:16:10 [Válasz erre: 717 Búbánat 2006-09-06 13:14:53]
Lebstück Mária emléktábláját 1935. március 15-én leplezték le a Csokonai utca 4. szám alatt, egykori Újpesti lakóháza falán.(A Hadtörténeti Közleményekben megjelentek emlékiratai.) Sajnálatos, hogy a Fővárosi Operettszínházban Bagó Bertalan rendezése szinte minden fontos szereplőt illetően unalmas és érdektelen volt, elejétől végéig hemzsegett a „ripacsság” olcsó „fogásaitól”, csak éppen fogást nem talált a rendező ezen a darabon, és nem tudott mit kezdeni se a „sztárokkal” (Oszvald Marika, Gálvölgyi János), se a többiekkel. Mindenki olyan volt, amilyen, ezért kár volt próbálni , ez ”hakniszínházra” sikeredett, üres patronok durrogtatása volt a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Megspórolhatták volna a próbaidőszakot, a végeredményt tekintve ugyanis egyáltalán nem kaptunk semmi olyat, amit próbálni kellett volna. Meg lehetett volna kísérelni inkább Oszvald Marikának alkalmas szerepet keresni, vagy azon elgondolkozni, hogy milyen „jutalomjátékkal lehetne őt méltó módon nyugdíjba küldeni, hogy ne tegyék nevetségessé, mert sajnos az ő esetében is igaz a mondás: A király(nő) MEZTELEN! Vegyük már észre, hogy eljárt felette az idő, és már csak a saját korosztályának régi emlékei feledtetik tragikomikus hasra eséseit, nevetségesen groteszk nagymama tipegéseit, együgyű forgolódásait, a „banyatornák” cigánykerékimitációit ebben a szerepkörben! Beszédhangja elviselhetetlen picsogás-sipítozás-gügyögés (egy retardált hozzá képest értelmes Lény), énekhangja…(?) énektechnikája: „hol van már a tavalyi hó?”. Szereposztási tévedés volt őt Panniként felléptetni, ennél már az is tisztességesebb lett volna, ha a direktor úr közölte volna Vele, hogy a saját érdekében (is) nyugdíjba küldi, hadd emlékezzünk rá jó érzéssel, és ne kelljen megöregedni nem tudó ”Karnyónéként” látnunk szubrettszerepben (?!). Ugyanilyen rossz választás volt Zwickli Tóbiás szerepére Gálvölgyi Jánost meghívni. Se énekhang, se mozgáskultúra, se (operett)játszás: mindössze egy parodista kínlódásai a táncoskomikussá - ebben az előadásban - nem váló szabó szerepében. ”Suszter maradjon a kaptafánál” - jutott eszembe ismét nagyanyám népi bölcsessége. Miért kellett ide hívni Gálvölgyi Jánost? Divatos PR- szempontok miatt ennyire rászorult az ismét igazgatóvá választott Kerényi Miklós Gábor, hogy az általa megmelegített direktori szék még melegebb legyen? Elég nagy baj az, ha „csak” ennyi ötlete van. Neki, illetve Bagó Bertalan rendezőnek az operett-játszás megújítását illetően. Szomorú, ha ennyi mindössze az invenció, és „a cél szentesíti az eszközt” machiavellista szemlélete alapján nem törődnek azzal, hogy a gagyi minden szinten eluralja a színpadot. Ennél persze még tragikusabb, hogy teszik ezt még azon az áron is, hogy nem akarják észrevenni, hogy ezzel a remek döntésükkel két művészt is nevetség tárgyává tesznek, hozzájuk méltatlan helyzetbe hoznak. Az persze különösen elgondolkoztató és fölháborító, hogy a szakmai recenziók szemet hunytak efölött, és úgy tettek, mintha ez rendjén való lenne. Pedig korántsem az, sőt!
Lebstück Mária emléktábláját 1935. március 15-én leplezték le a Csokonai utca 4. szám alatt, egykori Újpesti lakóháza falán.(A Hadtörténeti Közleményekben megjelentek emlékiratai.) Sajnálatos, hogy a Fővárosi Operettszínházban Bagó Bertalan rendezése szinte minden fontos szereplőt illetően unalmas és érdektelen volt, elejétől végéig hemzsegett a „ripacsság” olcsó „fogásaitól”, csak éppen fogást nem talált a rendező ezen a darabon, és nem tudott mit kezdeni se a „sztárokkal” (Oszvald Marika, Gálvölgyi János), se a többiekkel. Mindenki olyan volt, amilyen, ezért kár volt próbálni , ez ”hakniszínházra” sikeredett, üres patronok durrogtatása volt a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Megspórolhatták volna a próbaidőszakot, a végeredményt tekintve ugyanis egyáltalán nem kaptunk semmi olyat, amit próbálni kellett volna. Meg lehetett volna kísérelni inkább Oszvald Marikának alkalmas szerepet keresni, vagy azon elgondolkozni, hogy milyen „jutalomjátékkal lehetne őt méltó módon nyugdíjba küldeni, hogy ne tegyék nevetségessé, mert sajnos az ő esetében is igaz a mondás: A király(nő) MEZTELEN! Vegyük már észre, hogy eljárt felette az idő, és már csak a saját korosztályának régi emlékei feledtetik tragikomikus hasra eséseit, nevetségesen groteszk nagymama tipegéseit, együgyű forgolódásait, a „banyatornák” cigánykerékimitációit ebben a szerepkörben! Beszédhangja elviselhetetlen picsogás-sipítozás-gügyögés (egy retardált hozzá képest értelmes Lény), énekhangja…(?) énektechnikája: „hol van már a tavalyi hó?”. Szereposztási tévedés volt őt Panniként felléptetni, ennél már az is tisztességesebb lett volna, ha a direktor úr közölte volna Vele, hogy a saját érdekében (is) nyugdíjba küldi, hadd emlékezzünk rá jó érzéssel, és ne kelljen megöregedni nem tudó ”Karnyónéként” látnunk szubrettszerepben (?!). Ugyanilyen rossz választás volt Zwickli Tóbiás szerepére Gálvölgyi Jánost meghívni. Se énekhang, se mozgáskultúra, se (operett)játszás: mindössze egy parodista kínlódásai a táncoskomikussá - ebben az előadásban - nem váló szabó szerepében. ”Suszter maradjon a kaptafánál” - jutott eszembe ismét nagyanyám népi bölcsessége. Miért kellett ide hívni Gálvölgyi Jánost? Divatos PR- szempontok miatt ennyire rászorult az ismét igazgatóvá választott Kerényi Miklós Gábor, hogy az általa megmelegített direktori szék még melegebb legyen? Elég nagy baj az, ha „csak” ennyi ötlete van. Neki, illetve Bagó Bertalan rendezőnek az operett-játszás megújítását illetően. Szomorú, ha ennyi mindössze az invenció, és „a cél szentesíti az eszközt” machiavellista szemlélete alapján nem törődnek azzal, hogy a gagyi minden szinten eluralja a színpadot. Ennél persze még tragikusabb, hogy teszik ezt még azon az áron is, hogy nem akarják észrevenni, hogy ezzel a remek döntésükkel két művészt is nevetség tárgyává tesznek, hozzájuk méltatlan helyzetbe hoznak. Az persze különösen elgondolkoztató és fölháborító, hogy a szakmai recenziók szemet hunytak efölött, és úgy tettek, mintha ez rendjén való lenne. Pedig korántsem az, sőt!
717 Búbánat 2006-09-06 13:14:53 [Válasz erre: 716 Búbánat 2006-09-06 13:14:06]
Lebstück Mária története, személyiségének összetettsége, karaktere az Operettszínház előadásából, Vásári Mónika játékából sajnos egyáltalán nem derült ki; ezért hadd idézzek néhány sort a halálos ágyán, 62 évesen, 1892-ben tollba mondott visszaemlékezéseiből - annak a férfiruhában, férfiként küzdő nőnek a gondolataiból, aki hősiesen megállta a helyét a katonák között, szinte senki nem tudta róla, hogy ő valójában nő -. 1848. március 13-án azért indult a belvárosba, hogy kalapot vegyen magának: „Az utcák tömve voltak emberekkel. Megkérdeztem: mit jelent ez a sokadalom?, és itt kaptam azt a felvilágosítást, hogy kitört a forradalom… és akkor elmondtam neki abbeli erős elhatározásomat, hogy csatlakozom a forradalomhoz és rész akarok abban venni. Minthogy kevés pénzem volt, eladtam a fülbevalómat, a cipészsegédtől egy kabátot és pepita nadrágot vásároltam, a mestertől pedig egy férficsízmát, aki ráadásul egy inget és egy alsónadrágot is adott… azonnal elmentem az örségre. A Kartnertor mellett jelentkeztem az örparancsnoknál. Fél óra múlva már el is kezdtem az őrszolgálatomat.” A Lebstück Károly néven szolgálatot teljesítő fiatal lány 1848 karácsonyán Győrben csatlakozott a szintén oda került német légióhoz: „Délután 2 órakkor őrszolgálatra osztottak be a püspöki palotába, ahol Görgey tábornoknak volt a főhadiszállása. December 25. volt, kegyetlen hideg tél.” Emlékirataiból megtudhatjuk azt is, hogy a harcok szünetében rendezett táncmulatságokon milyen szívesen vett ő is részt. A Kápolnai ütközetet követő előléptetéséről a következőket olvashatjuk: „Otth nevű kapitány elvezetett engem Dembinsky tábornokhoz, aki ezekkel a szavakkal fogadott: „Fiatalember, maradjon mindenkor ilyen vitéz, ma megszolgált az aranykardbojtért.” És ott a csatatéren hadnaggyá nevezett ki. Dembinsky még nem tudta, hogy fehérnép vagyok.” Verpelétnél fejsérülést, a hatvani ütközetben kézsebesülést szerzett. Görgey engedélyezte számára, hogy a tiroli vadászoktól átkerülhessen a kilences Miklós huszárezredhez, Mészáros Lázár hadügyminiszter főhadnaggyá nevezte ki. 1848 októberében ismerkedett meg Jónák József tüzérszázadossal: Jónák századosnak el kellett lovagolnia a Bresch- üteghez, mely a Krisztinavárosban volt felállítva. Ez alatt nekem adta át a parancsnokságot a Gellérthegyen. A főtűzmesternek ezeket mondotta: „Távollétem alatt Károly főhadnagy úr veszi át az üteg parancsnokságát. Parancsainak eleget kell tenni…” A visszaemlékezésekből megtudhatjuk azt is, hogy egy félreértés alkalmával majdnem életével fizetett: Jónák százados rábeszélésére női ruhában mentem el a mulatságra. Itt rám ismert egy Mezei nevű tiszt és így kiáltott fel: - hiszen ez a mi Károlyunk! Ezt megtudta Görgey és azt hitte, kémnek akarok felcsapni. Azonnal ismét egyenruhát kellett öltenem. Nemsokára jött a fegyőr, hogy tulajdonképpen mit vétettem, mert Görgey agyon akar lövetni…” 1849 júniusában Lebstück Máriát és Jónák Józsefet egy tábori lelkész adta össze: „Az esküvő után mindjárt magamra öltöttem egyenruhámat…”
Lebstück Mária története, személyiségének összetettsége, karaktere az Operettszínház előadásából, Vásári Mónika játékából sajnos egyáltalán nem derült ki; ezért hadd idézzek néhány sort a halálos ágyán, 62 évesen, 1892-ben tollba mondott visszaemlékezéseiből - annak a férfiruhában, férfiként küzdő nőnek a gondolataiból, aki hősiesen megállta a helyét a katonák között, szinte senki nem tudta róla, hogy ő valójában nő -. 1848. március 13-án azért indult a belvárosba, hogy kalapot vegyen magának: „Az utcák tömve voltak emberekkel. Megkérdeztem: mit jelent ez a sokadalom?, és itt kaptam azt a felvilágosítást, hogy kitört a forradalom… és akkor elmondtam neki abbeli erős elhatározásomat, hogy csatlakozom a forradalomhoz és rész akarok abban venni. Minthogy kevés pénzem volt, eladtam a fülbevalómat, a cipészsegédtől egy kabátot és pepita nadrágot vásároltam, a mestertől pedig egy férficsízmát, aki ráadásul egy inget és egy alsónadrágot is adott… azonnal elmentem az örségre. A Kartnertor mellett jelentkeztem az örparancsnoknál. Fél óra múlva már el is kezdtem az őrszolgálatomat.” A Lebstück Károly néven szolgálatot teljesítő fiatal lány 1848 karácsonyán Győrben csatlakozott a szintén oda került német légióhoz: „Délután 2 órakkor őrszolgálatra osztottak be a püspöki palotába, ahol Görgey tábornoknak volt a főhadiszállása. December 25. volt, kegyetlen hideg tél.” Emlékirataiból megtudhatjuk azt is, hogy a harcok szünetében rendezett táncmulatságokon milyen szívesen vett ő is részt. A Kápolnai ütközetet követő előléptetéséről a következőket olvashatjuk: „Otth nevű kapitány elvezetett engem Dembinsky tábornokhoz, aki ezekkel a szavakkal fogadott: „Fiatalember, maradjon mindenkor ilyen vitéz, ma megszolgált az aranykardbojtért.” És ott a csatatéren hadnaggyá nevezett ki. Dembinsky még nem tudta, hogy fehérnép vagyok.” Verpelétnél fejsérülést, a hatvani ütközetben kézsebesülést szerzett. Görgey engedélyezte számára, hogy a tiroli vadászoktól átkerülhessen a kilences Miklós huszárezredhez, Mészáros Lázár hadügyminiszter főhadnaggyá nevezte ki. 1848 októberében ismerkedett meg Jónák József tüzérszázadossal: Jónák századosnak el kellett lovagolnia a Bresch- üteghez, mely a Krisztinavárosban volt felállítva. Ez alatt nekem adta át a parancsnokságot a Gellérthegyen. A főtűzmesternek ezeket mondotta: „Távollétem alatt Károly főhadnagy úr veszi át az üteg parancsnokságát. Parancsainak eleget kell tenni…” A visszaemlékezésekből megtudhatjuk azt is, hogy egy félreértés alkalmával majdnem életével fizetett: Jónák százados rábeszélésére női ruhában mentem el a mulatságra. Itt rám ismert egy Mezei nevű tiszt és így kiáltott fel: - hiszen ez a mi Károlyunk! Ezt megtudta Görgey és azt hitte, kémnek akarok felcsapni. Azonnal ismét egyenruhát kellett öltenem. Nemsokára jött a fegyőr, hogy tulajdonképpen mit vétettem, mert Görgey agyon akar lövetni…” 1849 júniusában Lebstück Máriát és Jónák Józsefet egy tábori lelkész adta össze: „Az esküvő után mindjárt magamra öltöttem egyenruhámat…”
716 Búbánat 2006-09-06 13:14:06
A terasz.hu oldalon találtam egy cikket. Rém érdekes, ezért a Huszka: Mária főhadnagy c, operettjének Operettszínházi bemutatója kapcsán írt fejtegetéseket teljes terjedelmében ide „ollózom”. Már csak azért is mert a zeneszerző fiának: Dr. Huszka Jenőnek visszaemlékezéseit is olvashatjuk a mű keletkezéséről, s édesapja emlékét is szeretettel őrzi. 2004. október 24-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabjának díszelőadását tartották a budapesti Operettszínházban. Immár harmadik alkalommal rendezték meg a magyar operett napját, Kálmán Imre születésnapjára és Lehár Ferenc halálának évfordulójára emlékezve. Ez az operett hazai színházainkban nem gyakran játszott repertoárdarab, bár 1942-es ősbemutatója nagy siker volt. A magyar operett megteremtőjének, Huszka Jenőnek fia, Dr. Huszka Jenő így emlékszik vissza az 1942-es ősbemutatóra: „Az az időszak még a háború vészterhes hangulatában telt el. Édesapám azonban, aki a nehéz időkben nem egyszer kiállt az üldözött zeneszerzőkért (amiért néha maga is támadásnak is volt kitéve), akkor is megőrizte derűs életbölcsességét. Szellemében valamiféle állandó melodikus mozgás, dallamok, harmóniák örök kavalkádja élt, de amikor munkához látott, hogy lejegyezze azokat, akkor már a zongora mellett komponált, rendkívül tudatosan, pontosan. Így volt ez a Mária főhadnagy keletkezése idején is. Nyolc éves voltam akkor, s ez az idő édesapám újabb alkotói korszakának kezdete volt, a történelmi daljátéké, s ennek éppen a Mária főhadnagy a legkiemelkedőbb darabja. Azon a nyáron Bálatelepen nyaraltunk, ahol persze szintén dolgozott édesapám. Szeretettel lapozgatott, mint annyiszor, egy Petőfi-kötetet, hiszen a Petőfi-versek, miként a Jókai-novellák is, állandóan inspirálták őt. A Mária főhadnagy főhőse, Lebstück Mária, tudjuk történelmi alak, aki Bécsben nevelkedett, s beállt honvédnak. Jókai ír is erről a Honvéd hadnagy című novellájában, s azt hiszem, édesapámra nagy hatással volt ez az írás. (Egyébként a Gül Baba című operettjének megírására a Török világ Magyarországon című Jókai-regény ihlette.) És nem véletlenül forgatta a Petőfi-kötetet sem: A Mária főhadnagyban hallhatjuk is a Száll a felhő…című verset megzenésítve. Feledhetetlen siker volt a szeptember 24-i bemutatón, amelyen Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Manyi és a - címszerepben - Szeleczky Zita szerepelt. Talán csak a Bob herceg 40 esztendővel korábbi sikeréhez volt hasonlítható. Édesanyám ezt írta a Mária főhadnagy bemutatójának időszakáról a könyvében: „Annyi bonyodalom, bánat és öröm kavargott; a gyönyörű zene sok-sok sikert hozott, s ami abban az időszakban ennél is fontosabb volt: némi kiegyenlítés az üldözések közepette. De olvashatók a könyvben édesapám szavai is a komponálási munka folyamatáról: „Állandóan új dallamok, új ötletek jutnak eszembe, fel is jegyzem azokat… De nem ötleteket akarok megkomponálni, hanem igazi embereket, valódi helyzeteket, s azokat fonni körül dallamokkal… Csupa olyannal, amely a végén feloldódik derűben, összhangban, örömben.”
A terasz.hu oldalon találtam egy cikket. Rém érdekes, ezért a Huszka: Mária főhadnagy c, operettjének Operettszínházi bemutatója kapcsán írt fejtegetéseket teljes terjedelmében ide „ollózom”. Már csak azért is mert a zeneszerző fiának: Dr. Huszka Jenőnek visszaemlékezéseit is olvashatjuk a mű keletkezéséről, s édesapja emlékét is szeretettel őrzi. 2004. október 24-én Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabjának díszelőadását tartották a budapesti Operettszínházban. Immár harmadik alkalommal rendezték meg a magyar operett napját, Kálmán Imre születésnapjára és Lehár Ferenc halálának évfordulójára emlékezve. Ez az operett hazai színházainkban nem gyakran játszott repertoárdarab, bár 1942-es ősbemutatója nagy siker volt. A magyar operett megteremtőjének, Huszka Jenőnek fia, Dr. Huszka Jenő így emlékszik vissza az 1942-es ősbemutatóra: „Az az időszak még a háború vészterhes hangulatában telt el. Édesapám azonban, aki a nehéz időkben nem egyszer kiállt az üldözött zeneszerzőkért (amiért néha maga is támadásnak is volt kitéve), akkor is megőrizte derűs életbölcsességét. Szellemében valamiféle állandó melodikus mozgás, dallamok, harmóniák örök kavalkádja élt, de amikor munkához látott, hogy lejegyezze azokat, akkor már a zongora mellett komponált, rendkívül tudatosan, pontosan. Így volt ez a Mária főhadnagy keletkezése idején is. Nyolc éves voltam akkor, s ez az idő édesapám újabb alkotói korszakának kezdete volt, a történelmi daljátéké, s ennek éppen a Mária főhadnagy a legkiemelkedőbb darabja. Azon a nyáron Bálatelepen nyaraltunk, ahol persze szintén dolgozott édesapám. Szeretettel lapozgatott, mint annyiszor, egy Petőfi-kötetet, hiszen a Petőfi-versek, miként a Jókai-novellák is, állandóan inspirálták őt. A Mária főhadnagy főhőse, Lebstück Mária, tudjuk történelmi alak, aki Bécsben nevelkedett, s beállt honvédnak. Jókai ír is erről a Honvéd hadnagy című novellájában, s azt hiszem, édesapámra nagy hatással volt ez az írás. (Egyébként a Gül Baba című operettjének megírására a Török világ Magyarországon című Jókai-regény ihlette.) És nem véletlenül forgatta a Petőfi-kötetet sem: A Mária főhadnagyban hallhatjuk is a Száll a felhő…című verset megzenésítve. Feledhetetlen siker volt a szeptember 24-i bemutatón, amelyen Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Manyi és a - címszerepben - Szeleczky Zita szerepelt. Talán csak a Bob herceg 40 esztendővel korábbi sikeréhez volt hasonlítható. Édesanyám ezt írta a Mária főhadnagy bemutatójának időszakáról a könyvében: „Annyi bonyodalom, bánat és öröm kavargott; a gyönyörű zene sok-sok sikert hozott, s ami abban az időszakban ennél is fontosabb volt: némi kiegyenlítés az üldözések közepette. De olvashatók a könyvben édesapám szavai is a komponálási munka folyamatáról: „Állandóan új dallamok, új ötletek jutnak eszembe, fel is jegyzem azokat… De nem ötleteket akarok megkomponálni, hanem igazi embereket, valódi helyzeteket, s azokat fonni körül dallamokkal… Csupa olyannal, amely a végén feloldódik derűben, összhangban, örömben.”
