1961. augusztus 20., Kossuth Rádió, 9.55 – 10.55

"A tábori kukta"

Úttörő-daljáték gyermekeknek („gyermekopera")

Zenéjét szerezte: Békefi Antal

Szövegét írta: Nádas Katalin

Előadja az MRT Gyermekkórusa és Szimfónikus Zenekara

Vezényel: Csányi László

Szereposztás:

Magda, őrsvezető: Farkas Teréz

Jutka – Széll Zsuzsa

Éva – KINCSES VERONIKA

Teri – Keresztúri Mária

Gizi – Balogh Ilona

Sári – Pelyva Katalin

Marika – Draskovits Zsuzsa

Erzsi – Salánky Hedvig

Két őr – Balogh Ilona és Baráth Gabriella

Táborvezető – Berek Katalin

Zenei rendező: Czigány György

Rendező: László Endre

Kapcs. 4. sorszám

Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka

Zenés krónika

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 30. Kossuth Rádió,  19.40 – 21.35

Jevgenyij Szatunovszkij szövegkönyvét rádióra átdolgozta : Semsei Jenő
A verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Sebestyén András
Km.:az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztásból:

II. Miklós cár - Várhelyi Endre 

Propotyejev Porfirij Pantyelejics, zsákszabó – Keres Emil

Alexandra cárné - Szirmay Márta (Lukács Margit)

Grigorij Jefimovics Raszputyin - Radnay György (Őze Lajos)

Fjodor Ivanovics Lanszkoj gróf, főhadnagy - Begányi Ferenc (Sztankay István)
Dárja Mihajlovna, a felesége - László Margit (Váradi Hédi)
Gajevics tábornok, Dárja apja – Ungvári László

Burja Illarion, matróz - Melis György (Szirtes Ádám)

Muszja  - Andor Éva (Csűrös Karola)
Kerenszkij, ügyvéd - Kishegyi Árpád (Miklóssy György)

Anna Virubova, udvarhölgy - Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra)

Ekeszparré báró, ügyész - Palócz László (Inke László)
Ivan Eduardovics Sennyer báró, tábornok - Kovács Péter (Tomanek Nándor)
Puriskevics – Sólyom-Nagy Sándor (Pusztai Péter)

Zjuzin, matróz – Pathó István

Jusszupov herceg – Bozóky István

Frederiksz, miniszter – Tyll Attila

Uszov, csendőrparancsnok – Besztercei Pál

A szerkesztő az alábbi sorokat a rádióbemutató alkalmával  írta az RTV Újságba.

Tyihon Hrennyikov neves szovjet zeneszerző Jevgenyij Szatunovszkij szövegkönyvére komponált darabja négy évvel e rádióbemutató előtt, 1967-ben keletkezett, és nagy sikerrel szerepelt a Szovjetunió különböző színházainak programján. A Fehér éjszaka tulajdonképpen történelmi daljáték, amely Pétervárott játszódik 1917-ben, az októberi forradalom előtt, és a műfaji meghatározáshoz azt is hozzá kell tenni, hogy a darabban a tragédia és a komédia elemei sajátosan vegyítve jelentkeznek.

A „zenés krónika”, mint műfaji megjelölés, a szerzők korszerűsítésre törekvő, a hagyományokkal, megrögzöttségekkel szakító szándékát fejezi ki – és a nagy időt, teret, cselekménysort átfogó darab leghűbben valóban csak ezzel a fogalommal jellemezhető. A játék 1916-ban, a cári Oroszországban kezdődik, és 1917-ben, a forradalom győzelmének napjaiban ér véget. Érdekes figurája Pantyelejics, a zsákszabó, akinek sok kellemetlensége szárrnazik abból, hogy megszólalásig hasonlít a cárra…

Tegnap Lehár Ferenc szerzeményével zárult a Túl az Óperencián műsora, ma pedig ugyancsak Lehár zenéjével kezdődött az operettadás a Dankó Rádióban: egy keringőt hallottunk az MRT Szimfonikus Zenekara előadásában, Rácz Márton vezényelte élő koncertfelvételről. Ezt követte A mosoly országából Szu-Csong dala (II. felv). „Vágyom egy nő után, kerget a vágy…” Simándy József előadásában, az 1971-es rádiófelvételen az MRT Szimfonikus Zenekarát  Bródy Tamás vezényelte.

Egész héten az író, rendező, színész Moravetz Leventével beszélget Nagy Ibolya.

Moravetz nevéhez két musical szövegkönyve is fűződik.

A Fejedelem című produkció a második olyan történelmi tárgyú mű, melyet Moravetz Levente íróként is jegyez. Az ezt megelőző Zrínyi 1566 című musical zenéje is a Balásy Szabolcs- Horváth Krisztián szerzőpáros nevéhez fűződik. Moravetz Levente szerint igenis van igény a magyar történelmet, annak jelentős alakjait bemutató zenés színházi előadásokra. Különösen igaz ez II. Rákóczi Ferenc esetében, akire még napjainkban sem gondolunk történelmi szerepének megfelelően. A musicalt, mely főhajtás a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának tiszteletére, 2011-ben mutatták be Egerben.

A most felhangzott részletekben Kelemen Csaba, Sasvári Sándor, Herczeg Flóra, Dévényi Ildikóm Vermes Timea és mások énekeltek.

Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza – Dékány András: Dankó Pista – daljáték három felvonásban
Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor

Az ötvenes években készült rádiófelvételen a két főszerepet Sárdy János (Dankó Pista) és Petress Zsuzsa (Ilonka) alakította-énekelte. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Vaszy Viktor. Most ebből a daljátékból  hallottunk több részletet.

Nagy Ibolya  a stúdióból köszöntötte Csányi János operaénekest, aki ma ünnepli 86. születésnapját és aki az Operettszínházban is megfordult egykor, tavaly pedig vendég volt itt a Dankó Rádióban. Csányi János felvételei közül az adásban felhangzott

• Rákóczi megtérése Kacsóh daljátékából
• a Bordal Huszka Gül babájából

A Túl az Óperencián műsora akinek zenéjével kezdődött, vele is ért véget: Lehár muzsikája csendült fel,  a Báli szírének keringő. A Bécsi Johann Strauss Zenekar élén Willi Boskowsky állt.

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a most hallott operettműsort.

Az operettműsor nemrég véget ért ismétlésében megkaptuk a várt, hiányzó részt is, ami délelőtt valamilyen oknál fogva "kimaradt" az adásból:

A Hawaii rózsájából két részletet hallhattunk:

- Néger dal: "Egy Johny vagyok” (Szolnoki Tibor)

-  Vidámkettős: „My golden baby, my beautiful baby…”  (Teremi Trixi, Bozsó József)

Még a műsor vendégével, Moravetz Leventével folytatott beszélgetés részletét hallottuk Nagy Ibolyával, majd utolsó számként Lehár Pacsirta című operettjéből a keringő-egyveleg zenéje szólt (a  Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovky  vezényelte), és ezzel ért véget ténylegesen a Túl az Óperencián című operettműsor a Dankó Rádióban.  

Pedig a Szolnoki Tibor féle néger dal az egyik kedvencem, remélem korrigálják, majd kiderül.

A Van egy díványbabám c. operettdal a Hawaii rózsájából nincs meg valakinek magyarul? Kértem tőlük, de azt állították nincs meg nekik, ez furcsa, sajnos lehet, hogy elveszett.

Emlékeim szerint ilyen technikai baki még nem fordult elő a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorának történetében, mint ami ma délelőtt bekövetkezett  az adás sugárzásakor:

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya 9:40-kor bekonferálja, előkészítette és máris indul  Ábrahám Pál Hawaii rózsája felvételének részletei,  melyekben Szolnoki Tibor,Teremi Trixi,  Bozsó József énekét halljuk.  Az első szám: „Néger dal/Egy Johny vagyok” – énekli Szolnoki Tibor - egyszercsak arra figyelek fel, hogy elhalkul a zene, az ének, majd teljesen lekeverik a dalt… ekkor 9.43 –at mutat az óra…. aztán néma csend, csaknem egy percig tart ez az állapot, majd  se szó-se beszéd,  minden bejelentés nélkül nóták csendülnek fel az operettadás műsoridejének hátralévő részében! Egymást követik a tízórai hírekig a más műfajhoz tartozó  zenék, melyeket csak a Dankó Rádió műsorainak reklámjai,szlogenjei  szakítanak meg. Utólag sem hangzik el, hogy mi történt, miért ért így befejezetlenül véget, idejekorán , az operettműsor!

Különben a délelőtti adás a szokott időben, 9 órakor kezdődött, a műsor első részében részleteket hallottunk  Kálmán Imre A bajadér című operettjéből, a Budapesti Operettszínház, 2009. évi produkciójának hangfelvételéről. Közreműködött Miklósa Erika, Dolhai Attila, Csere László, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté. Az Operettszínház Zenekarát Makláry László vezényelte.

Kíváncsi vagyok, a 18 és 19 óra közötti szokásos műsorismétlés előtt adnak-e magyarázatot a délelőtti zavarra, a "miért?"-történtekre; bízom abban, hogy Szolnoki Tibor éneke  és  énekespartnereinek operettdalai is Ábrahám Pál operettjéből akkor már teljes terjedelmükben lejátszásra kerülnek.

1971. február 20., Kossuth Rádió, 19.25 – 20.19

„Bemutatjuk új felvételünket”

Rose-Marie

Részletek Rudolf Friml – Herbert Stothart – Otto Abels Harbach operettjéből

Közreműködik: Németh Marika, Petress Zuzsa, Bende Zsolt, Palócz László, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Vezényel: Bródy Tamás

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Rátonyi Róbert

Rátonyi írja az RTV Újságban: „Az idősebb generáció bizonyára szívesen emlékszik Jeanette MacDonald és Nelson Eddy nagysikerű filmjére, a „Rose-Marie”-ra, melyet 1936-ban mutattak be. A New York-i Broadway plakátjai első ízben 1924-ben jelezték „musical play”-nek, vagyis zenés játéknak a művet. A történet a maga szokatlan drámaiságával, zenei hangvételével sokban különbözött mindattól, amit addig a zenés műfaj kedvelői láttak és hallottak. Az igazi sikert a filmváltozat érte el, amely aztán az egész világon népszerűvé tette a máig is közkedvelt dallamokat.” (Megjegyzem, háromszor filmesítették meg a darabot: 1928; 1936; 1954)

A rádió új stúdiófelvétele népszerű előadók közreműködésével szólaltatja meg a filmoperett legszebb részleteit. Ezek közül a címadó „Rose Marie” és az „Indián szerelmi dal” a legismertebb. Ez utóbbi nemcsak Németh Marika és Bende Zsolt kettősében szólalt meg, de más stúdiófelvételekről is ismerős lehet, pl. Petress Zsuzsa - Melis György (Qualiton- hanglemez,1957. Budapest Szimfonikus Zenekar, vez.: Bródy Tamás); Kelly Anna és Koncz András előadásában is fenn van a Youtube-on.

Harmath Imre dalszövegével:.„… Tavasz éjszakán ezüst a tó…. csillagfényes ég nevet le rád...- Hangom hogyha hív, gyere már, mire vársz… - gyere, gyere hát, szívem úgy vár rád.”

Radó István fordításában pedig: „A tó kék vizén ragyog a hold, gyönyörűbb nyári éj sohase  volt…./Ha leszáll az éj, kicsikém sose félj, szíved az enyém, csak  tiéd vagyok én….”

Charles Rudolf Friml (December 7, 1879 – November 12, 1972)
 

Az amerikai ősbemutató után négy évvel (1928)  - Stella Adorján szövegével és Harmath Imre verseivel -  a budapesti Király Színház is sikerre vitte a zenés játékot Biller Irén, Rátkai Márton, Nádor Jenő,Feleki Kamill és Solthy György főszereplésével.

Rátonyi Róbert az Operett könyvében írja, hogy a címszerep remek alakításra adott alkalmat Biller Irénnek, és igen hálás feladatot kapott egy Amerikából hozott színésznő, Ellyn Glenn is, akinek fellépése érdekes színfoltja volt a revüelemekkel teletűzdelt előadásnak.

„A Rose-Marie című operettben nincsenek hercegek. Friml hősei nem főúri palotákban laknak és nem kötnek «rangon aluli» házasságot címerükön «foltot ejtő” szegény származású lányokkal.
Cselekménye a múlt század vége felé játszódik Amerikában, abban az «Eldorádóban», ahová az aranyláz mindazokat gyűjtötte, akik hazájukban még a mindennapi kenyerüket sem tudták megkeresni. Hősei: félrevezetett indiánok, akiktől potom áron csalják el aranyat tartalmazó földjeiket; aranyéhségük csillapítására mindenre képes, lelkiismeretlen kalandorok; egyszerű szegény emberek, akik csak nehéz munkával tudják megélhetésüket biztosítani. Közöttük bontakozik ki Jim Kenion munkás és a Rose-Marie liliomtisztaságú szerelme."

„Ebben az operettben meggyilkolnak egy jobb sorsra érdemes sziú-indiánt, Fekete Sast…Tudva tudja bár mindenki már az elején, hogy a nem a becsületes indiánbarát cowboy, Jim Kenion, hanem a becstelen indiángyűlölő kalandor: Hawley a gyilkos, a végén mégis kiderül az igazság: nem Kenion, hanem Hawley a gyilkos. Naivan bájos Rose Marie, a főszereplőnő… Elhiszi szerelméről, Jimről, hogy ő ölte meg a barátját, Fekete sast, és majdnem a gyűlölt gyilkoshoz, Hawleyhez megy feleségül…”

Az 1971. február 20-án, a rádióban bemutatott új stúdiófelvétel részletei közül egyedül az „Indián szerelmi dal” hangzik el néha a Dankó Rádió operettműsorában. Szívesen venném, ha erről a magyar nyelvű rádiófelvételről a „Rose-Marie” többi dala is olykor-olykor bejátszásra kerülne a „Túl az Óperencián” adásaiban!

Kapcs. 2370. sorszámhoz

Ardelao fórumtársunk bejegyzését hozom át "Magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei" topicból (316- sorszám)

Rövid korabeli hír a daljáték bemutatójáról:

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1960.06.03.:

„A PÉCSI SZÍNHÁZI Ünnepi Hetek keretében felújították a néhány évvel   ezelőtt már sikerrel játszott ,,Békétlen szerelem " című daljátékot,   amelynek szerzői Bárdosi Németh János pécsi író és Horváth Mihály   zeneszerző. A daljáték klasszlkus költőnk, Csokonai Vitéz Mihály     komáromi tartózkodásából és Lilla iránti szerelm ének történetéből meríti   témáját. A nagy sikerrel fogadott felújítás után beszélgettünk a szerzőkkel:

- Úgy érzem, hogy Csokonai minden verse önmagában muzsikál - mondotta  Horváth Mihály zeneszerző és ez késztetett arra, hogy kottafejekben fogalmazzam meg a költő nagy szerelmét. A zene alapmotívumai  romantikusak, de mai nyelven, a mához szólnak.        

- Lírai költő vagyok s nem színpadi szerző; eddig keveset találkoztam színházi közönséggel - mondta Bárdosi Németh János - , de most egyszerű munkásemberek és katonák kerestek fel gratulációikkal és kérték, hogy Balassi Bálint életéről is írjunk ilyen daljátékot. 
 

H. I.“

A Dankó Rádió ma délelőtti operettadásának zenei összeállításában elhangzott:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - keringő (Bécsi Johann Strauss Zenekar - Willi Boskowsky)

Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája – énekel: Kalmár Magda és Gulyás Dénes.

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György

• „Auróra orcája mosolyra hajlik” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, énekkar)
• Hajdú tánc (énekkar)
• „Szőlőhegyen keresztül, megy a kislány öccsöstül (Gulyás Dénes)
• Dudanóta (Gulyás Dénes)

 Ábrahám Pál – Harmath Imre - Földes Imre: Viktória

A Budapesti Operettszínház előadásának élő felvételéről szólaltak meg részletek: Km. a színház énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László

• „Csak egy kis lány van a világon” (Frankó Tünde, Dolhai Attila)
• „Ahol az ember felmászik a fára, a Turul madárra, ott van Budapest…” (Peller Anna, Peller Károly)
• „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night…” (Frankó Tünde, Dolhai Attila)
• „Honvéd banda szól a Stefá-, szól a Stefánián…” (Peller Anna, Peller Károly, énekkar)

Kékkovács Mara is énekelt egy számban, már nem jegyeztem meg, melyikben…

Kálmán Imre: Marica grófnő – fantázia (feldolgozás)

A „Túl az Óperencián”  c. műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuka Dankó Rádióban.

A Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya tovább folytatja hétfőn megkezdett beszélgetését Moravetz Levente színész-rendezővel… amit meg-megszakítanak a bejátszott zenék.

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska 

Rádió Dalszínháza két teljes felvételt is készített ebből az operettből, most a második rádiós bemutató felvételéről szólaltak meg szép részletek:

1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

• Rolla belépője: „Megülni a paripa hátán…/ Nyergelj már, nyargalj már…” (Andor  Éva, km.  énekkar)
• Rolla és Baracs kettőse „Csupa rózsa, drága, szép… /Úgy szeretnék boldog lenni, vagy miattad tönkre menni…” (Andor Éva, Korondy György)
• Rolla és Miska kettőse: „Mink most nem várunk, egy táncot járunk… /Angyal, édes, édes angyal, nézz le rám, ölelj puhán…” (Andor Éva, Palcsó Sándor, km. énekkar)

Lehár Ferenc – Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ  

„Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel sugározta a rádió ennek az operettnek új felvételét.

km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

• "Csuda szép ,csupa kék, ragyogó a tengerár …/Rio de Janeiro, ahol a napfény ragyogó… Rio de Janeiro , ahol a szenvedély lobogó…(Németh Marika, énekkar)
• „Ugye, gondolsz rám, csupa vágy a szám! így nem szerettem senkit még talán! Jöhet tél vagy nyár, olyan mindegy már, az én szívem egyre téged vár…” (Korondy György)
• Induló: „ A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…/A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt.  …/Kék a fényes ég, imádlak édes, régesrég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság!...” (Németh Marika, Palcsó Sándor)

 A Szép a világ korábbi rádiófelvételéről (1957) is hallhattunk most egy részletet:
- Címadó dal: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László)

Offenbach A szép Heléna c. operett dallamaival ért véget az operettműsor a rádióban (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel:Bródy Tamás)

A „Túl az Óperencián” délelőtti  adását 18 és 19 óra újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

Horváth Mihály – Bárdosi Németh János: Békétlen szerelem – daljátékrészlet

 „Nékem a szív szava szép muzsika” - énekelnek: KÁMÁN KATALIN - dr. MELÁTH OTTÓ

Zeneszerző: Horváth Mihály

Versek:  Bárdosi Németh János
Szövegkönyv: Lippenszky István

A Pécsi Rádió felvétele a szerző vezényletével a Pécsi Nemzeti Színházból élő adásban közvetített hangversenyszerű előadáson készült 1960-ban.

Bárdosi Németh János költő, szerkesztő, irodalomszervező 1902-ben született Szombathelyen, 1981-ben halt meg Pécsett. Élete és munkássága is alapvetően ehhez a két városhoz kapcsolódik.

Társszerzője és dalszövegírója a Békétlen szerelem című, Csokonai Vitéz Mihályról szóló daljátéknak, amelyet 1956 márciusában mutattak be a Pécsi Nemzeti Színházban

Lippenszky István (1927) filmtörténész

szenttamási és rábaközi Horváth Mihály (1903. június 6. - 1984. április 29.) zeneszerző, karmester, zenetanár, orgonaművész, zongoraművész

Kálmán Imre gratulál Lehár Ferenc Giudittájához

A Magyar Operett Napján – Lehár Ferenc halála és Kálmán Imre születésnapja egyaránt október 24-re esik.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai műsorát a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya kifejezetten Kálmán Imre emlékének szentelte, aki ma 135 éve született Siófokon.

Az elhangzott zenék:

I. Tatárjárás – nyitány (Km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel Breitner Tamás  -élő koncertfelvételről)

II. – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; a rádió a három felvonást két részben vette fel, így a felvételen az operett első részének zárójelenetét halljuk.)

„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma”  

Km. Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják. („Melodráma”)

A teljes operett stúdófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00
 

III. Kálmán Imre a Cigányprímás operettjéről  beszél, németül, egy archív felvétel részletéről:  Rácz Paliról szól, a híres prímásról, akinek emlékére szobrot is avatott; a zeneszerzőhöz a magyar muzsika mindig közel állott…

IV. – Harsányi Zsolt: Cigányprímás  - az elhangzott részletek több felvételről szólaltak meg:

• Rácz Pali dala, 2. felv. „Stradivari-dal” (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)
  „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…./ Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…”
• Vidám négyes (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György, Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – 1964.) 
  „Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után… Egy király, egy király … Én vagyok ma a bálkirály… áll ma a bál…”
• Rácz Laci és Juliska kettőse ( Petress Zsuzsa, Kelen Tibor - Magyar Állami Operaház Zenekara -- Breitner tamás  - 1965) „Száll, száll, tovaszáll a nyár”

V. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő -  a II. felvonás fináléja

„- Hej, Marica… /Ne szólj, kicsim, ne szólj… /Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!... / Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…”

Km. Németh Marika, Simándy  József, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András

Rádió Dalszínháza bemutatója (keresztmetszet): 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

VI.  A Montmartre-i ibolya

A Művészhimnusz  dallamaival ért véget a Kálmán Imre-emlékműsor a Magyar Operett Napján.

Ismétlés délután hat és hét között a Dankó Rádió elérhetőségein

Mától egész héten át Moravetz Levente színész, rendező, író a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a  „Túl az Óperencián”  műsorában.

Az operett és zenés színház kedvelőknek szóló mai adás zenéinek összeállítása  nemzeti ünnepünkre való ráhangolódást is célozza:

Huszka Jenős – Szilágyi László: Mária főhadnagy – részletek (több stúdiófelvételről hangoztak el a dalok):

• Bálint dala, II. felv.:„Nagy árat kér a sors a boldogságért” (Berkes János)
•  Bálint és Mária kettőse, II. felv.: „Én mától kezdve csak terólad álmodom” (László Margit, Korondy György)
• Antónia dala, II. felv.: „Van az úgy, kérem, néhanéha” (Tiboldy Mária) - eredetileg az Erzsébet című Huszka-operett betéte, Ida és Axaméthy tábornok kettőse, II. felv.
• Antónia belépője, I. felv. : „Madárdalos, zöld erdőben jártam…./Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám…” (Kalmár Magda) – eredetileg az Erzsébet című Huszka-operett dala, Ida belépője.)

E blokkba bekerült még egy dal, ami viszont Huszka Szabadság, szerelem című művéből való:

- Honvédek dala - „Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradója. Virradóra! Virradóra! (Jámbor László és Földényi Kórus Férfikara) 

„Én magyar vagyok” – énekelte Feke Pál a  Zrínyi 1566 című rock musicalből,  ebből a darabból a további dalokban Vermes Timea,  Sasváry Sándor, Dévényi Ildikó és Iván Ildikó énekét hallhattuk.

(A darab szövegét  írta Moravetz Levente, dalszerzők: Balásy Szabolcs, Horváth Krisztián, Papp Zoltán)

Kálmán Imre: Ördöglovas  -  Palotás (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A délelőtti adást újra meghallgathatjuk az ismétlésben 18 és 19 óra között.

A Dankó Rádió mai, Túl az Óperencián c. műsorával megint véget ért egy hét – benne naponta hallhattuk Básti Júlia színművésznőt, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett.

A mai adás második felében – meglepetésként – bejátszásra került a rádió archív hanganyagából egy részlet, melyben Tamássy Zdenkó beszélgetett Básti Juli szüleivel, Básti Lajossal és Zolnay Zsuzsával, a kiváló színész-házaspárral.  Említették párizsi élményüket, Gilbert Bécaud-val való találkozásukat, az Erkel Színházban tartott koncertjén is ott voltak. Bernsteintől a West Side Story is közel áll hozzájuk és Bástinak a zenés színpad végig kísérte életét, sőt operettekben is játszott fiatalabb korában, az Operettszínházban musical-szerepe volt Higgins a My Fair Ladyben. Szóba került  londoni élményük, a zenés  őrségváltás a Buckingham-palota előtti téren; amikor Básti kérdésére, nem unják-e még ezeket a napi rendszerességgel megtartott felvonulásokat,  az egyik megszólított gárdista így felelt neki: „A gárda mindig azt szereti, amit a nép szeret”.

Természetesen, most, a délelőtti műsorban ezekből az említett musicalekből is elhangzott egy-egy részlet:

Leonard Bernstein –Stephen Sondheim – Reményi Gyenes István: West Side Story  - Maria dala: „Oly szép vagyok, arcom ragyog…”(Házy Erzsébet, km. a Harmónia Énekegyüttes és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai -Gaál Ferenc)  Felvétel 1966-ban a  Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában készült;  a musical keresztmetszetét, magyar nyelven, 1967-ben jelentette meg LP-n. (Qualiton, LP 6555)

Frederick Loewe –Alan Jay Lerner – Ungvári Tamás – G. Dénes György: My Fair Lady – Higgins dala: „Egy finom angol úr”  (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara,vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)  - a musicalfelvétel részletei lemezen is (LPX 6556;  HCD 16556). megjelentek.

Básti Júlia előadásában is elhangzott egy musicalrészlet, John Kander Kabaréjából a  híres, címadó dal.

A délelőtti adás ifj. Johann Strauss Vadászaton  c. polkájával  indult (  A Bécsi Filharmonikus Zenekart Willy Boskowsky vezényelte)

A műsorból az operett sem maradhatott ki:

Jacobi Viktor- Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

•  Lucy és Tom szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)
•  Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó… Dzsiloló, dzsiloló… /Nincsen több ily csuda gazella termet, a fekete Afrika ölében termett… és van neki picinyke köténye….Dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – (a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió)

A műsor végén, már a holnapi nemzeti ünnepünkre hangolva felcsendültek

Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiájának dallamai a Magyar Állami Hangversenyzenekar felvételéről, a  karmester:  Németh Gyula.

A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 és 19 óra között elhangzó ismétlésben.

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya vendége ezen a héten Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Hallhatatlanok Társulatának örökös tagja volt. 

Hangja, hanghordozása természetesen sajátja, mégis minden nap azt is figyeltem, mikor fedezem fel benne szüleiét...

Okos, mértéktartó meglátásait szívesen hallgattam, ám bevallom egyik kedvenc filmem is pergett gondolatban a szemem előtt, a vidám és kedves, "életből merített"  "Butaságom története" - főszerepben Básti Lajos.

Kedden a Művésznő édesapjáról elmondott emlékeit Nagy Ibolya Ábrahám Pál: "Hawaii rózsája" (még az eredeti, a Kemény Egon hangszerelői korszakból, ugyanis Ábrahám Pál halála óta új hangszerelések is vannak) egyik dalával zárta. Ez a szerkesztői ötlet, a dal és az előadás rám váratlanul hatott, nagyon megkapó és szép volt, kicsit megilletődtem...

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

Jacques Offenbach: A szép Heléna – részletek

- Oresztész dala: „Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”  (Bende Zsolt, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a teljes operett Rádió Dalszínháza bemutatója:1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52)

- Helena románca: „A szép Heléna, így neveznek…/ Óh Vénusz, mondd, Neked örömet ád, ha félrecsúszik az erényes máz…” / Sass Sylvia, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András; „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25 - 21.05.)

- Páris ítélete:„Nos, ifjú Paris, jól figyelj…/  Evoé! Egészen biztos, az ki győz a versenyen…” (Kelen Péter, km. a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

- Királyok bevonulása, jelenet és együttes (Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palócz László, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - a teljes operett Rádió Dalszínháza bemutatója:1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52)

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya - részletek

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma

- Együttes: „Kellene ma végre egy kis haccáré haccaccáré” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Korda György, Rátonyi Róbert,)

- Maya dala: „ Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van…. /Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni,  ó-ó-ó, ó-ó-ó…” (Németh Marika, énekkar női kara)

- Gorilla dala: Légionista induló „Rohamra, indulj előre… tratatata…” (Radnai György, énekkar férfikara)

- Barbara belépője: “Macska szerenád…Miáu, miáu…” (Galambos Erzsi és az énekkar női kara)

Egy másik felvételről szólalt meg a Mayából:

- Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De messze-messze tűnt már a tegnap… Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart...” (Ilosfalvy Róbert, Petress Zsuzsa)

Offenbach - Rosenthal: Párizsi vidámságok  - részletek (Km. a Philadelphiai Szimfonikus Zenekar,  vezényel: Ormándy Jenő)

A „Túl az Óperencián” műsorának ismétlését délután 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségein.

Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésében adásba került operettösszeállításban ma két operettből csendültek fel részletek:

Oscar Straus: Legénybúcsú

(Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14. Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00)   A magyar dalszöveg szerzője: Gábor Andor.

Az elhangzott részletek közül külön kiemelem a II. felvonás nagyszabású fináléját  - benne közreműködött:

Andor Éva, László Margit, Simándy József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Sebestyén András
 

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra

Az operett zenei keresztmetszetének új felvételét a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából, 1980. július 2-án mutatta be a Magyar Rádió a Petőfi adón, 18.35-19.25 óra között.  Km.: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Sebestyén András
 

Erről a felvételről most a következő részletek kerültek adásba:

- A gárdisták indulója (No.6): „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők., a csatát elhárítják…” (Kelen Péter és az MRT Énekkarának Férfikara ) 

- A grófnő dala: „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven, hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény, egy, két, három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd…” (Oszvald Marika és az MRT Énekkarának Férfikara)

- A grófnő és Károly vidám kettőse (No.10): „Nékem a szerelem egyetlen elemem, nem kell hozzá ész, udvarlok hevesen, úgy, mint csak kevesen, prédám gyorsan kész...” (Oszvald Marika és Maros Gábor) 

 Az operett részleteiből korábban több ízben is készült felvétel a rádióban. Ezek között van az 1961. április 29-én, a Petőfi Rádióban 19.05-19.40 között bemutatott Alexandra-keresztmetszet, amelyben Neményi Lili, Osváth Júlia, Fekete Pál, Szabó Miklós énekel, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Bródy Tamás vezényletével.  Erről a felvételről ezúttal csak egy részlet szólalt meg ebben a blokkban:

- Alexandra dala Osváth Júlia előadásában: „Szép leány, nagyon vigyázz!.../Jól vigyázz, ha férfi jő…” (km. a Rádió énekkarának női kara)

Megjegyzem még, hogy a műsorvezető, Nagy Ibolya a zenéknek mind a fel-, mind  a lekonferálásakor rossz címet mondott: „Alexandra” helyett „Gül babá”-t  olvasott be – aminek oka nyilvánvalóan valami keveredés volt a papírjai között…

A műsor Johann Strauss Denevérjéből a „Te és te” keringő dallamaival fejeződött be (a Bécsi Filharmonikus Zenekart Willi Boskovsky vezényli ).

A délelőtti operettadás ismétlését a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió elérhetőségein.

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában a "Túl az Óperencián" e heti vendégének - Básti Juli színésznő - énekfelvételei mellett az alábbi zenék hangzottak el az adásban:

ifj. Johann Strauss: Terefere – polka (a Bécsi Szimfonikus Zenekart Willi Boskovsky vezényli)

 Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba

A 2015-ös Huszka év (140 éve született a zeneszerző) méltó megünneplésére a Dankó Rádió az MTVA megbízásából Huszka operettjeiből 32 népszerű melódiát választott ki és készíttetett belőlük új stúdiófelvételt a Magyar Rádió 6-os stúdiójában – még 2014 decemberében.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. 
Vezényelt Kovács János.
A Huszka-felvételeken hallható énekművészek: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly. 

Erről a stúdiófelvételről most négy Gül baba-részlet került adásba a délelőtti operettműsorban:

- Gábor diák dala, I. felv.: „Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek…/Ott, túl a rácson egy másik világ van…” (Boncsér Gergely)

- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse, II.felv.: „Ha volnék énekes madárka…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…(Fischl Mónika, Balczó Péter és a Magyar Rádió Énekkara)

- Gábor diák bordala, II. felv: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…(Nyári Zoltán és a Magyar Rádió Énekkara)

- Leila dala - Dal a török nő sorsáról: "Víg a  török lány élete, nincs soha semmi gondja…. /Nos, rajta, rajta katonák, csak Vénusz legyen a mi vezérünk…” (Geszthy Veronika, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női kara)

Egy másik Gül baba-felvételről szólalt meg:

- Mujkó dala -  Cigány-nóta (Gáti István, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel:Makláry László -  Qaliton, 1986)

Ma 20  éve hunyt el Orosz Júlia, szoprán, a Magyar Állami Operaház művésze

(Budapest, 1908. március 3. - Budapest, 1997. október 19.)

Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki az alábbi operettdalok bejátszásával idézte fel Orosz Júlia alakját és hangját – partnere a másik felejthetetlen énekesünk, Szabó Miklós tenor.

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini 

- Lisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe… ” (Orosz Júlia)

- Paganini dala: „Bűvös Itáliám, te drága táj …Itáliám   asszonyi báj, szerelmes álom…/ A hegedűm lágy hangja… Zengjen a dal!” (Szabó Miklós)

- Lisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg… Nem szeret így téged más, oly lángolón…./csak egész valómmal érted élek, mást se kérek tőled én, csak így szeress, és légy enyém…” (Orosz Júlia, Szabó Miklós)

- Lisa dala: „Déli vér, csupa izzó szenvedély…elkárhozni egy férfiért, aki úgy átölel… néked fogjul esni olyan jó…” (Orosz Júlia)

(Paganini - Keresztmetszet - A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 Km.: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint Ney Tibor – hegedű és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)

Ifj. Johann Strauss: Mesék a Bécsi erdőből – keringő (Bécsi Volksoper Zenekarát Peter Falk vezényelte)

Délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ezt az adást.

“WHEN I’M SIXTY-FOUR”

A PAGODA VOKÁL VIDÁM ÉVADZÁRÓ MŰSORA
BARTÓKTÓL A BEATLESIG

Művészeti vezető:
BARTOS GÁBOR
VÁRKONYI MÁTYÁS

A csapat a Rádió egykori Gyermekkórusából verbuválódott. Mai átlagéletkorára utal a műsor címe is. A Pagoda természetesen AZ a pagoda, a Magyar Rádió egykori, történelmi nevezetességű találkozóhelye, ahol a magyar szellemi élet valamennyi szereplője ivott már legalább egy kávét felvétel előtt vagy után. És itt hancúroztak annak idején a gyermek­kórus, a mostani Pagoda Vokál tagjai is.

(2014 - https://www.jegy.hu/program/when-im-sixty-four-a-pagoda-vokal-vidam-evadzaro-musora-bartoktol-a-beatlesig-52073#gallery)

.

Magyar Rádió, Pagoda

A rádióoperettek, rádiódaljátékok, operett és zenés rádiójátékok szerzői és szereplői találkozó helye volt egykor.

„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”

- Bevezető jelenet, és Calicot gúnydala, I. felv.: „A Pom, a Pom, a Pompadour…” (Palcsó Sándor, énekkar)

- Pompadour belépője, I. felv. „Ma érzek itt magamban valamit… /Hej, ha kezembe kapnék egy férfit!...” (Házy Erzsébet, km.: Koltay Valéria)

- Calicot és Belotte vidám kettőse: „Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem…/-Lángra gyúlt a vén bakkecske…” (Koltay Valéria, Palcsó Sándor)

Kálmán Imre-Julius Brammer-Alfred Grünwald - Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő – részletek

(Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Izaki Masahiro )

- Mr. X belépője: „Trombita zeng és pereg a dob…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Jankovics József)

- Fedora belépője, I. felv: „A férfiak mindig csak a szerelemről beszélnek. (próza)… „Mindig a régi dal ….Toujour pour l’ amour…” (Kalocsai Zsuzsa)

- Toni dala: „Ha bemegyek a cirkuszba… /A szép kis cirkusztáncosnő,  senki nem csókol úgy mint ő…” (Dániel Gábor)

- Fedora és Mr. X kettőse: „Te még én, te meg én, csak ölelj, kicsikém…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovics József)

- Mabel és Toni vidám kettőse, II. felv.: „Én édes drága férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)

Az műsor legvégén hangzott el:

Lehár Ferenc:  Pacsirta – Induló és palotás (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton - élő, koncertfelvételről. )

Az ismétlőadást ma 18 órától sugározza a Dankó Rádió,  internetről is elérhető, online. 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában részletek szólaltak meg:

Ábrahám Pál – Harmath Imre Bál a Savoyban  című revü operettjéből – több stúdiófelvételről

• Daisy belépője:  „A Csendes Óceánon átkeltem én, az úton úgy fűtött a legszebb remény, hogy vén Európa lesz az új hazám, egy új fiú vár itt reám…/ Jaj, de jó, szívemben itt a nagy ribillió!
  Oh yes! Jaj, de jó, de jó a csók, ha egy, ha millió! Jó lesz! Mit sem ér a hosszú merengés, időd kevés, szeress, ne késs! Ja, de jó, jaj, de jó, csókolózni szörnyen jó!.../ Karnevál, az élet karnevál, ó, yes…” (Felföldi Anikó) 
•  
• „Sevilla” kettős: (Házy Erzsébet, Baksay Árpád, Harmónia Vokál, km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Bródy Tamás –új stúdiófelvétel bemutatója: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40)
•  
• Madeleine és Aristid kettőse: „A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..." (Házy Erzsébet, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Bródy Tamás –új stúdiófelvétel bemutatója: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40)
•  
• Tangolita belépője: „Az én nevem La  bella Tangolita… (Lehoczky Zsuzsa, énekkar)

Ábrahám Pál- Harmath Imre: Hawaii rózsája

Néger dal: „Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, a szemem ragyog, nevet a nép....,csak néger vagyok, maniért táncolok” ( Básti Lajos )

Az adásban a műsor e heti vendége, Básti Juli színésznő édesapjáról is megemlékezett; a felcsendült dalokban Básti Lajos színészpartnerei - Karády Katalin, Ruttkai Klára Törőcsik Mari, Tolnay Klára - énekelnek  Fényes Szabolcs,  Buday Dénes szerzeményeiből.

A délelőtti műsort 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.

Próba - szerencse...

Kapcs.: 2148., 2146., 2145., 2143., sorszámokhoz

Kiegészítés és teljeskörű leírás

Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:

„Az elrabolt asszony”

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió

(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)

Műsoridő: 57 perc

Ebből a zene összideje: 21'50"

Szereposztás:

Ricciardo – Mányai Lajos

Bartolomea, a felesége – Komlós Juci

Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós

Bianca – Petress Zsuzsa (ének)

Petronella – Sitkei Irén

Pietro – Agárdy Gábor

Andolfo – Balázs István

Közreműködik:

Réti József (ének),

Szendrey Karper László (gitár),

a Földényi-kórus,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

„smaragd” fórumtárs írta:

1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)

A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )

A fenti kiegészítés kapcsolódik a Kemény Egon –topic 928., 928., 515., 359., 357. és  a „Pantheon”  topic 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.

Én is köszönöm a szöveg pontosítást.  Különben aranyos kis versek...

Köszönöm bejegyzésedet.

A "Krisztina kisasszony"-ban is megfigyelhetjük a Kemény-Erdődy szerzőpáros mestermunkáját, ahogyan a zene és  a vers egymásba fonódva tökéletes harmóniát alkot.

Igy nagyon fontos, hogy ide is a pontosan írjuk le a verset, "Blanche sanzonja" így kezdődik:

"Sétál a párizsi utcán

egy édes kis párizsi lány

Büszkén, a gárda huszárja

kocog a lányka után"

A "Dal a rabmadárról" versének kezdete:

"Kósza felhő úszik fenn az égen, 

rab madárka búsan néz felé

Szabadságnak vágya él szivében, 

várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik-é".

(A versek szövege is szerzői jogvédelem alatt áll.)

Mától egész héten át Básti Juli színművésznő Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

A mai zenei kínálatból:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély - nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi - részletek

Csákányi László, Kalmár Magda, Németh Marika, Rátonyi Róbert,  Korondy György, Suka Sándor, Gálcsiki János, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Frederick Loewe  - My Fair Lady– dal (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc))

Kemény Egon -  Erdődy János: Krisztina kisasszony

Bemutató: Magyar Rádió, 1959. augusztus 22. Kossuth-adó
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.

Részletek:

- Blanche sanzonja (Gyenes Magda)
„Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…”

- Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla)
„ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…” 

- Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar)
„- Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet…”

- Krisztina és Eugene kettőse -  "Dal a hódításról"  (Petress Zsuzsa-Rátonyi Róber)

„- Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…/ A hódításhoz kell egy hadsereg..."

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Keringő (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

Ámeli (Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet .

(A szerep nevét javítottam, ami elütés lehetett.)

A Dankó Rádió nem sokkal ezelőtt véget ért operettműsorában egyebek közt részletek hangzottak el a Marica grófnő első felvonásából. Az Operettszínház előadásának hangfelvételén énekelt mások mellett Bordás Barbara, Rikker Mária, Boncsér Gergely és Földes Tamás.

Az adást Offenbach A tamburmajor lánya c. operettje nyitányának részlete zárta (km. a Loire-vidék Szimfonikus Zenekara, vezényel: Marc Soustrot)

A másor ismétlését du. 6 órától hallgathatjuk meg.

Holnaptól egész héten Básti Juli lesz a Túl az Óperencián adásának vendége a rádió stúdiójában. 

A 25 éve meghalt Rátonyi Róbert emlékére és ma is élő özvegye 90. születési évfordulójához

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operett műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, személyes emlékeit osztotta meg Rátonyi Róbertről, az Operettszínház egykori legendás táncos-komikusáról, aki később a Thália Színház tagjaként is beírta magát a színművészet nagy magyar alakjai közé, és akinek két kötetes Operett könyve máig fontos forrásműve a magyar operettirodalomnak.

Rátonyi Róbert 69 évesen, október 8-án, 25 éve hagyott itt bennünket.   

Rátonyi Róbert felesége idén július 13-án ünnepelte a 90. születésnapját, amely ünnepéhez innen is, utólag, gratulálok neki és kívánok minden szépet, jó egészséget, szeretettel.

A délelőtt elhangzott adásban természetesen megszólaltak Rátonyi Róbert énekfelvételei is.

Az egyéb zenei bejátszások között hallhattunk egy részletet Weill Koldusoperájából (Otto Klemperer vezényelte a Philharmonia Orchestra-t.)

Haumann Péter énekelt – aki megígérte Nagy Ibolyának, hogy enged a hívó szavaknak, így hamarosan a színművész is vendége lesz a műsorvezetőnek a rádió stúdiójában...

Az adás végén Vincze Ottó Budai kaland című operettjéből a balettzene dallamai csendültek fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Gyulai Gál Ferenc vezényelte)

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a Dankó Rádió elérhetőségein.

A Dankó Rádió mai operettműsora  Kálmán Imre Marica grófnőjéből  „Fantázia a Hej, cigány dallamaira” (Km. a Londoni szimfonikusok) részletettel indult.

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő Babavásár című operettjét 1922. február 16-án mutatta be a Király Színház. A Magyar Rádió nagyszerű keresztmetszet-felvételt készített a darab zenei anyagából, melynek bemutatója 1968. augusztus 21-én, 20.00 és 21.18 óra között volt a Kossuth Rádióban.

 A felvételen Andor Éva, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád és Udvardy Tibor énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Bódy Irma) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

Most három részlet került adásba:

Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kán-kán…” (Koltay Valéria és énekkar)

- Richard és Gitta első szerelmi kettőse, II. felv.: „A régi nyár, de messze szállt, Elszállt az édes nyári mámor…./A régi nyár, elszállt madár, sóvárgó vágyunk ránk nem talál.../ Hallom a valcert, ölelésre csábít! Felejtsd a múltat!... (Andor Éva, Udvardy Tibor)

- Pepi és az agglegények dala,  I. felv.: „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom: ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának Férfikara)
 

Az operettműsor hátralévő idejében újra hallhattunk részleteket Kemény Egon művéből is: „Messzetűnt kedves”

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

Ezúttal három részlet csendült fel  a darabból - emlékezve a zeneszerzőre, aki ezen a napon, október 13-án született, 1905-ben.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse: „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok  - a nyitány dallamaival ért véget a Túl az Óperencián mai adása a Dankó Rádióban  (MRT Szimfonikus Zenekarát  Vincze Ottó vezényli)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

Az említett Clo-Clo-operettről írtam a Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1118) topicjában - az a televíziós változat (A vörös macska) jelentős átdolgozása az operettnek, még véletlenül sem hangoznak fel a zenei hanganyagában azok a szép Lehár-dallamok, melyeket a most hallott nyitányban élvezhettem (eredeti változatában, zenekari hangzásban kaptam).

A Túl az Óperencián című rádióadás mai operettkínálata volt:

Fényes Szabolcs - Harmath Imre: Maya  - részletek:

(A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

• „Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, ó-ó-ó … szeretnék egyszer szeretni, óó-ó, ó-ó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot…” (Németh Marika, női kar)
• „Ahol mi járunk…odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért” (Galambos Erzsi, Házy Erzsébet,   Rátonyi Róbert, énekkar)
• Együttes: „Kellene végre ma egy haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi György, Korda György)

Egy másik stúdiófelvételről szólalt meg a Mayából:

• „De messzemessze tűnt már a tegnap… Szívem ezt a dalt, szívemből…. My sweetheart…” (Petress Zsuzsa  Ilosfalvy Róbert)

A délelőtti operettadás Lehár Ferenc  Clo-Clo című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be (a Rádió Szimfonikus Zenekarát Jurowski, Michail Vladimirovich Jurowski vezényli).

A műsor ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

Udvardy Tibor: Lehár Ferenc operett egyveleg

Részletek a Víg özvegy, a Pacsirta, a Frasquita, a Kék mazur, a Cárevics, a Mosoly országa, és a Luxemburg grófja c. operettekből.

(A youtube-ról; 23 perc)

A víg özvegy

„A szerelmetes szép hazám…Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám …”

„Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress…”

Keringő

Pacsirta

„Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalosmadár…”

Frasquita

„Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?...”

Kék mazúr

„Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”

Cárevics

Volga-dal : „Egyedül, egyedül, újra egyedül… A Volga vizénél őrszem áll... /Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...”

„Óh, de régen vártam én reád, végre-végre itt a boldogság…Hív a tenger, vár a fényes ég, és szívem tiéd…. /Jöjj már, a május…”

A mosoly országa

„Oly meghatott érzéssel nézek körül… Mosolygó nézés és jól nevelt arc, mögötte fájjon akármilyen harc…”

„Vágyom egy nő után…”

Luxemburg grófja

„Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre…/Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas…”

„Várj, vár, szép délibáb…”

Farsangi kórus-jelenet

Megerősítem: 

Farkas Ferenc - Dékány András: "Csínom Palkó" című daljátéka felvételét 1950-ben mutatta be a Magyar Rádió.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a délelőtti adásban két magyar komponista egy-egy daljátékának részleteit tűzte műsorára:

Szirmai Albert-Emőd Tamás: Mézeskalács

A daljáték részletei két stúdiófelvételről szólaltak meg:

Az ötvenes évek után a Magyar Rádió új felvételt készített a Mézeskalács keresztmetszetéből, bemutatója 1977. január 21-én volt a Kossuth Rádióban, 17.19 – 18.04 óra között.  A felvételen Andor Ilona, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és Rozsos István énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Erről a felvételről hallottuk most:

• Előjáték és vásári jelenet (Km.  Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara)
• Az udvar bevonulása 3. felvonásból (Énekkar, Zenekar)
• Józsi dala a 3. felvonásból „Ott, ahol egy kútgém látszik” (Melis György)

A rádió a nyolcvanas évek közepén a Mézeskalács két részletét újra felvette (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László):

• A királynő dala az 1. felvonásból: "És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok” (Pitti Katalin)
• Örzse és Jóska kettőse, 3 felv.: „Szív küldi szívnek szívesen…” (Pitti Katalin, Csurja Tamás)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A Rádió Dalszínháza a daljáték új felvételét először 1963. május 1.-jén, a Kossuth Rádióban mutatta be (20.10 – 22.10), az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1950-ben, a daljáték első változatának rádiófelvételén is ő dirigálta a rádió zenekarát.)

• Palkó dala, I.felv.:  „Elrepült a szép madárka, merre repült?….”  (Simándy József)
• Kati és Jankó kettőse prózai dialógus bevezetővel: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, Nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillogvillog rajta…”(Andor Éva, Palócz László)
• Éduska és Rosta kettőse: „Jó estét! Jó estét! Áldás, erő, békesség!.../Rosta Márton híres ember Pozsonyban…” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő)
• Tyukodi és Csínom Palkó kettőse: „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás! Nem olyan, mint más, mint Kuczug Balázs.!.../- Az nagy uraság…” (Domahidy László,  Simándy József, énekkar)
• Koháry grófné és Rosta Márton kettőse:  „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

Nagy Ibolya megemlített két mai évfordulót: Farkas Ferenc zeneszerző  ezen a napon hunyt el (1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.)

George Gershwin  Porgy és Bess  című operájának  „nagybemutatóját”  ma 82 esztendeje tartották  New Yorkban, a Broadway-n, az Alvin Theaterben.

E kompozíció dallamaival indult („Bevezető zene",  Km. a  Londoni Szimfonikus  zenekar, vezényel:  Sir Simon Rattle ) és zárult („Fantázia” – Illényi Katica – hegedű, a Budafoki Dohnányi  Zenekar, vezényel Silló – 2010) a Túl az Óperencián délelőtti adása.

Délután hat és hét között újra meghallgathatjuk a műsort az ismétlés során.

A  Dankó Rádió Túl az Óperencián című, operettkedvelőknek szóló adásaiban főleg az ismétlések dominálnak: a műsorsorozat 2012 decemberi  indulása óta rengeteg értékes operett, daljáték, zenés játék, musical részlete szólalt meg - sokszor ugyanaz a dal, duett, jelenet akár több előadó művész felvételéről. A rádió archívuma persze kincsesbánya, még sok-sok olyan felvételt őriz, melyből a szerkesztő, Nagy Ibolya bőséggel meríthet – ahogyan ezt tenni szokta például akkor is, amikor egy-egy tematikus sorozatot (emlékheteket) indít - szerkeszt, mint amilyen volt például a múlt heti Udvardy Tibor operaénekes művészetét bemutató portré-sorozata is. Ilyenkor előkerül(het)nek még korábban nem hallott ritkaságok, újdonságok is, melyekkel itt a Dankó Rádióban gyarapodik, kiteljesedhet a bejátszott  (lejátszásra kerülő) számok listája.  Ezeket várom továbbra is, mert emlékszem, az ötvenes évek végétől kezdve, mennyi minden operettet adott, közvetített a rádió, melyeknek a hangfelvételei feltehetően megvannak még, így remélhetőleg előbb-utóbb azok is sorra kerülnek majd a "Túl az Óperencián" elkövetkezendő műsoraiban.

A ma délelőtt sugárzott műsor-összeállításban újdonságokkal ugyan nem találkozhattunk, de a már többször leadott, számomra mégis megunhatatlan, kedvelt operettdallamok újbóli felhangzásainak is csak örülni lehet (tudok):

Lehár Ferenc: Kék mazúr – Nyitány (MRT Szimfonikusok zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Kálmán Imre – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony

Két stúdiófelvételről szólaltak meg részletek:

- „Sétál a korzó a szende kisleány…/Légy az ici-pici párocskám!” (Koltay Valéria)

- „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Kövecses Béla)

- „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám olyan régen…(Hej, cicám…Jaj, Zsuzsikám, egy kicsi csók, ellen ne állj” (Peller Károly)

Polgár Tibor- Kristóf Károly: A lepecsételt asszony 
A felcsendült részletek felvételén közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Kerekes János
(Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 23.16)

Budeusz Anna – Házy Erzsébet

Szvanicai Pál – Sárdy János
Jean- Baptiste Valeur – Rátonyi Róbert

-  Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus)

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…” 

- Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse  (Házy Erzsébet - Sárdy János)
„Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem…"

- Ugyanez a szerelmi duett később még egyszer elhangzik, de kibővülve a kettős előtt, és alatta is, a  rádiófelvételen hallható prózai dialógusokkal.

- Honvágy-dal (Házy Erzsébet)

- Jean-Baptiste Valeur vidám balladája (Rátonyi Róbert)

„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….”

- Offenbach – Rosenthal : Párizsi vidámságok – részlet  (Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, vezényel: Ormándy Jenő)

Ezen a héten Puskás Peti, énekes-színész,  Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió stúdiójában.

A délelőtt 9-kor kezdődött adás ismétlése a megszokott időben, délután hat órától hangzik el a rádió hullámhosszán, de online is meghallgatható az internetes elérhetőségeken.

Az operettkedvelőknek és az opera barátainak is igazi "szakmai csemege" volt az előző hét minden perce. Ritka zenei élmény, hét napon át!

Megjegyzem azért, hogy Nagy Ibolya szerkesztési módja nekem tetszik, ugyanis az emlékhetek tematikus menete előtt és után könnyedebb témákat is beemel műsorába. 

Az elmúlt hetekben Magyar Attila és Halász Aranka történetei is szórakoztatóak voltak, egyebek mellett a kedvesen elmondott kulisszatitkok és színpadi pályájuk hétköznapjainak történetei színesítették a műsort.

Adós vagyok még a Dankó Rádió mai adásnapján sugárzott operettműsora krónikájával.

Utolsó részéhez érkezett az Udvardy Tiborra emlékező egész heti műsorsorozat, melynek szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya mára is tartogatott „csemegéket” a rádióhallgatók számára:

Lehár Ferenc - Jenbach Béla - Heinz Reicher – Kulinyi Ernő: Cárevics  (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Rádiófelvétel bemutatója: 1968.

Cárevics  dala  - Volga-dal (Udvardy Tibor)

„Egyedül, egyedül, újra egyedül… A Volga vizénél őrszem áll... /Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (a hét elején már elhangzott ez a dal, akkor az 1942-ben, 28 éves korában felvett stúdióelvételen énekelt Udvardy, maga Lehár dirigálta az Opera zenekarát!)

Cárevics dala (No.9.) (Udvardy Tibor)

„Óh, de régen vártam én reád, végre-végre itt a boldogság…Hív a tenger, vár a fényes ég, és szívem tiéd…. /Jöjj már, a május…”

Udvardy Tibor nóta felvételeiből is hallottunk párat.

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

– nyitány (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

- Lucy és Tom kettőse, I. felv. (Németh Marika és Udvardy Tibor) 

„Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt…  /Ha jönne a lány, ki szeretne igazán…”

- Lucy és Tom kettőse, III. felv.(Németh Marika és Udvardy Tibor) 

 „Mondjad igazán, leszel-e babám, szerelmes párom.. / Vártalak ide én, szép tavasz idején…”

Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Kálmán diák dala, I. felv.  (Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

„Jártam künn a zivatarba, szélbe,vészbe,hóba,fagyba, szerelemvágy a szívembe,nem fáztam kint a hidegbe.”

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

A részletekben közreműködött

Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, valamint a Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás (1965 – Hungaroton)

- Mister X belépője (Udvardy Tibor)

„Trombita zeng és pereg a dob, lesi a nép az attrakciót…/ Hisz nem vagy te más csak rongyos komédiás…/ Máma itt, holnap ott - oly mindegy! Itt se jobb, ott se jobb - oly mindegy!...

- Fedora és Mister X  kettőse, Fedora dala  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„ Boldogságra vágyok én… Jöjj, te édes álomvarázs…””

 - Nagyherceg és Mister X kettőse, kórussal (Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor és az énekkar)

„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár, kislány, vigyázz, minden ablakot bezárj.”

Nagy Ibolya segítőtársa volt az emlékezésben egész héten  Dr. Szomolányi Gy. István, fogorvos, diszkográfus, aki Udvardy Tiborról, pályájáról, szerepeiről adatokkal, továbbá énekművészete jellemzőiről is, sok érdekes tudnivalóval szolgált. A mai adásban is kitért nézetére, milyen nagy kár, hogy leszármazott híján nincs ki ápolja Udvardy művészi örökségét, hagyatékát; ugyanakkor szerencsére rengeteg rádió- és hanglemezfelvétel megörökítette, őrzi Udvardy énekhangját, és televíziós felvételeken is látható. Sajnos,nincs róla szóló könyv. Kevés cikk jelent meg róla 1981-es halála után. Szomolányi párhuzamot vont a Simándy-családdal, hogy milyen szerencse, náluk volt és van, aki ezzel a hagyatékkal törődni tudott és tud a mai napig, ápolják saját kincsüket…

Czigány György, zongoraművész, költő, szerkesztő, riporter 1975-ben riportot készített Udvardy Tiborral a rádióban, aki mintegy önvallomásban-számadásban visszatekint az életútjára, művészi pályájára. Az archív felvétel - melynek szerkesztője Boros Attila – első részét a pénteki emlékműsorban már bejátszotta Nagy Ibolya az adásban.

Udvardy Tibor:

„Tulajdonképpen legbüszkébb arra vagyok, hogy harmincöt éven keresztül az ország első színházában vezető tenorszerepeket énekeltem az utolsó pillanatig. Hunyadival kezdtem, Hunyadival fejeztem be. A történelmi okokból kétszer bezárt színházunk megnyitó előadásait,  a Psalmus Hungaricust Kodály vezényletével,  és a Hunyadi László címszerepét is, én énekeltem. Tudod ez színházamtól művészi, emberi és politikai elismerés is volt.  Feladatom csak az volt, hogy ott és akkor szolgáljam a színházamat, amikor és ahol rám szükség van.  Legutóbb, amerikai utam alkalmával meggyőződhettem arról, hogy csak a toppon lévő művészeket - de azok rendszerint nem operaiak - ismeri a világ, és a népszerűség is igen relatív.  Többek között azért is éltem szívesen hazámban, lehetőségekről lemondva, mert többre becsültem embertársaim szeretetét. Nagyon megdöbbentett az, amikor kedves, világhírű tenorista barátom New Yorkban meghívott vacsorára  magához és utána kérdezősködve nagy büszkén kérdeztem háza portásánál a nevét, aki viszont kínos keresés után tudta csak megmondani, hogy itt és hányadik emelet és hány szám alatt lakik. Tudod, sajnos, ez a tünet az utóbbi időkben átcsap mifelénk is, eléggé eldurvultak az emberi kapcsolatok, a formák és igen gyengül a népszerűség is. Kevesebb lesz az operát szeretők emberek tábora, és ez által kevesebb jut a megtiszteltetésből is ránk. De nézd, az is lehet, hogy mindent rosszul látok. Valahogy úgy vagyok, mint a jó Salamon Béla bácsi volt maszek revüigazgató korában, mikor revüje olyan jól ment, hogy a pincérei az asztalfoglalásból kitűnően megéltek, és Béla bácsi mégis változtatta a műsort, és amikor azok, akik nem kaptak jegyet, megkérdezik, miért teszi mind ezt, azt felelte, azért, mert a pincérek unják. Hát én azt kívánom színházamnak is, hogy olyan gazdag legyen, hogy akik elmentek, vagy akiket menésre késztettek, azoknak a hiányát ne érezze. Ez volna a kívánságom.

Főiskolai vizsgám után  rögtön felvétetett az Opera. Azóta 38 szerepet énekeltem, első felléptem a Margitszigeten a Bajazzókban volt. Nagy erőpróbát jelentett a kis Arlecchino  szerepe, mert partnerem, Pertile,  minden idők egyik leghíresebb, nemzetközi értékű tenoristája volt. Fiatal énekes első fellépte, világhíresség mellett, és nem lett baj. Pertile nagy segítségemre volt. Ez a jó kollegialitás emléke kísért a pályámon. Kedvenc szerepeim az  Anyegin, Carmen, Tosca, Bajazzók. Szeretek kirándulni az operett területére is. Szériában énekeltem  A víg özvegyet, Szigeten a Varázskeringőt, A mosoly országot.  Szívesen énekeltem Lehár műveit, annál is inkább, mert meleg barátság fűzött Lehár Ferenchez..  Játszottam az Erkel című filmben Bánk bánt, Hunyadit, tetszett a közönségnek. Ez az életem tartalma. Szeretem az embereket. Művészi játékomban és énekemben igyekszem szépet, a a művészit, a valóságot, az embert adni. Szeretném, ha mikrofonbarátságunk, levelezésünk szorosabb lenne. Búcsúzóul eléneklek egy áriát a Gyöngyhalászokból.” ( „A hangját egyre hallom…”)

Bizet operájából, Nadir románcának felvételével, Udvardy Tibor énekhangjával,  búcsúztunk el a nagyszerű tenoristától.

Remélem, nem végleg, hiszen a Túl az Óperencián műsora eddig is folyamatosan műsorán tartotta Udvardy operettszerepeinek hangfelvételét, melyből bőven tud és fog meríteni a továbbiakban is, újra és újra!

Köszönetem fejezem ki Nagy Ibolyának az Udvardy Tibor-emlékhét szerkesztéséért!

Udvardy Tibor-emlékhetet tart a Dankó Rádió operettműsora, a „Túl az Óperencián”.

A szerkesztő – műsorvezető Nagy Ibolya társa ma is dr. Szomolányi Gy. István fogorvos, diszkográfus volt, aki a rádió mikrofonja előtt igyekszik Udvardy Tibor operaénekesi pályáját és korát -  színpadi partnereit is – megidézni;  a művész személyiségét opera- és operettszerepein, a rádió- és hanglemezfelvételein keresztül, és kapcsolódó anekdoták , kis színes történetek felelevenítésével közelebb hozni a rádióhallgatókhoz.

Így például megint szóba került Udvardy Tibor tragikusan korán elhunyt művésztársa, egyben mennyasszonya, Tamás Ilonka koloratúrszoprán (korábban már férjnél volt: Hámory Imre operaénekestől aztán elvált), aki mindössze 29 évesen távozott el (1913-1943) és megtudhattuk,  Udvardy 1981-ben bekövetkezett elhunytáig hordta a szeretett nőtől kapott jegygyűrűt!...

"Tamás Ilonka halálához."
A M. Kir. Operaház az alábbi gyászjelentést adta ki:
A Magyar királyi Operaház igazgatósága mély fájdalommal jelenti, hogy Tamás Ilonka, a M. Kir. Operaház magánénekesnője f. hó 18-án hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultat szombaton, 1943. március 2o-án délután 3 órakor a római katolikus egyház szertartásával a Kerepesi temetőben /X. Fiumei út/ a Székesfőváros által adományozott díszsírhelyen helyezzük örök nyugalomra. Tamás Ilonka egyike volt a legszebb reménységeinknek, emlékét elköltözött kiválóságaink sorában el nem múló kegyelettel fogjuk megőrizni.

/MTI, 1943. március 18./

Ardelao fórumtársunk  "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei" topicba a 246. sorszám alatt írta be a Népszava cikkét - 1943.03.19.:

„MEGHALT TAMÁS ILONKA. Az Operaház egyik fiatal és tehetséges tagja volt, akin két esztendővel ezelőtt súlyos veseoperációt hajtottak végre. A műtét és a pihenés után jobban lett és már újra a fellépés terveivel foglalkozott, amikor hirtelen ismét megbetegedett. Azóta fel sem kelt. Tamás Ilonka 1938-ban került az Operaházhoz, mint a Zeneművészeti Főiskola kitűnően végzett növendéke. Nagy sikere volt a „Falstaff-ban, a „Fidelio"-ban, a „Traviatá”-ban, a „Turandot"-ban és a „Don Juan"-ban. Halálhírét osztatlan részvéttel fogadta nemcsak a művészvilág, hanem a közönség is.”

Tamás Ilonka énekhangját most egy stúdiófelvételről Kacsóh Pongrác János vitézéből a francia királykisasszony dalában hallhattuk: „Ó, csak ne volnék gyönge leányka”

A további zenéket is említem, melyek Udvardy Tibor felvételeiről szólaltak meg az adásban:

.Buday Dénes- Szilágyi László:  „Nem tudok hinni magának”

A Csárdás c. operett részlete. Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Behár György /Qualiton SLPX 16577/

Pjotr Iljics Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája, II. felv. (km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kórodi  András)

 „Hová, hová tűnt el a tavasz napja? Ki mondja meg, hogy merre szállt? Sorsunkat sűrű fátyol rejti, nem láthat által azon senki…”

Zerkovitz Béla-dalok (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

• „Hulló falevél, sárgult falevél”
• „Van a Bajza utca sarkán egy kis palota" (a duettben Udvardy partnere, Petress Zsuzsa)
• „Szeretnék úgy szeretnék sírni”:-  Bánatos szemű poéta, apró dalocskát ír, az arca fonnyadó sápadt, úgy látszik, titokban sír.../Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért...
•  
• Lehár Ferenc:  A mosoly országa  (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) – az operett keresztmetszetének rádiós bemutatója: 1957. március 14., Kossuth adó 19:10 
•  
• Szucsong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után”
• Szerelmi kettős, II. felv.  (km. Osváth Júlia): „Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd, ennyi vágy és tűz. És ennyi láz?”
•  
• Az adás zárásául a Kék Duna keringő dallamai csendültek fel az ÁHZ előadásában, Ferencsik János vezényletével.

A délelőtti műsort a Dankó Rádióban újra meghallgathatjuk délután hat órától.

A Dankó Rádióban hallható Udvardy Tibor-emlékhét mai adásának szerkesztett összeállítása Nagy Ibolya részéről egyben fejet hajtás volt az 1848/49-es szabadságharcunk leverését követő megtorlás áldozatainak, az Aradon és Pesten 1849. október 6-án kivégzett 13 tábornok és első alkotmányos miniszterelnökünk, gróf Battyány Lajos vértanúk emléke előtt.

Czigány György, zongoraművész, költő, szerkesztő, riporter az egyik rádiós műsorában portrét készített vendégéről, Udvardy Tiborról. Ez az interjú 1975-ben készült a rádió stúdiójában.

Erről az archív hangfelvételről több részletet játszik be az Udvardy-emlékműsor hét végi adásaiban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Czigány György (Cz.Gy.):

"Kedves hallgatóink, mint hallják, műsorunk nyitánya, a Hunyadi-nyitány. Vendégünk első választása ez. Mielőtt azonban elhangzana, miért? hadd mondjam el, hogy Udvardy Tibor pályafutását nagyjából magam is végig követhettem. Talán azért nem egészen az elejétől, mert úgy tudom, hogy 1939-ben kezdődött operai pályafutása, akkor én talán nyolc éves voltam, és hát nem igen jártam még operába, legfeljebb rádióközvetítésből hallhattam a hangját. Éppen ezért nagyon kíváncsiak vagyunk ezekre a kezdeti időkre is, ahogy az ilyen kalandozásban az ember szeret a régmúltnál indulni, a régmúltat föleleveníteni, tudva azt, hogy az élethez is meg az operaénekesi pályához is, a tehetségen kívül nagyon sok mindenre szükség van. Hát mi mindenre?

Udvardy Tibor (U.T.):

Hát, kérlek, úgy ahogy mondod, a szerencse elengedhetetlenül kötelező. S ahogy említetted, 1939. október 3-án Márkus László, az Opera akkori legendás igazgatója azzal hivatott magához, hogy október 6-án minden körülmények között a Hunyadi Lászlónak kell felhangzania. A színháznak akkor két Hunyadija volt: Laczó István és Pilinszky Zsigmond, de mind a kettő külföldön tartózkodott és nem tudtak hazaérkezni a kitűzött dátumra. Márkus a darabot vezénylő karmesterrel, Berg Ottóval átbeszélte a problémát, és aki úgy informálta, hogy én képes volnék három nap alatt megtanulni a szerepet. Habár én szabódtam, és féltem, érthető okokból, hisz életem első fellépését rögtön címszerepben, és csak három nap állt rendelkezésemre, nem fogadhattam azonnal el. Halasztást kértem reggelig, mert ez számomra tragikus is lehetett volna. Válaszomat az igazgatóm nagyon szimpatikusnak találta és azt mondta, hogy ezzel bizalmát máris elnyertem. No de hát  most jön az a bizonyos szerencse!  Gyerekkoromban édesanyám gyümölcsöt vett, melyet kottapapírból ragasztott zacskóban árultak.

Cz. Gy.:  Ezt nem is tudtam, hogy ilyen szokás is volt…

U.T.: Akkoriban ez így volt.

Cz. Gy. : De ez nem zenepropaganda… ez véletlen…

U.T.:  Persze, ez papírhiány … A zacskóimon Hunyadi László nagy áriája volt.  A zacskót akkor precízen megtanultam, és ezzel az opera egyik legexponáltabb részét már magaménak tudhattam.  E szerepet éjjel-nappal tanulva másnap a karmesternek elénekeltem, majd a jóváhagyása után az előadást elvállaltam.   Tudod, az amúgy is igen hosszú nyitány olyan hosszúnak tűnt, hogy számomra még most is tart, de legalábbis minden október 6-án este hét óra öt perckor csak erre tudok gondolni. A mellettem álló ügyelő, drága jó, kedves Gyuri bácsi elkezdett kiabálni: Hunyadi, Hunyadi, Hunyadi! Jelenés! És én ott álltam mellette szótlanul, nem tudtam, hogy én vagyok és csak azt vártam, hogy mikor kiabálják már, hogy: Udvardy, Udvardy, Udvardy!..."

Felcsendültek Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának részletei a Magyar Rádió stúdiófelvételéről (először 1959. március 31-én, a Kossuth rádióban hangzott el az opera 19.00 - 22.00 óra között.):

• Hunyadi László áriája az I. felvonásból (Udvardy Tibor)

          „Van végre néhány nyugodt pillanat…/Ó szállj hozzám, ég angyala”

• Az I. felvonás fináléja – „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály” (Külkey László, Udvardy Tibor, a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
•  
• A III. felvonás zárójelenete - „Magyarok, halljátok búcsúmat: én ártatlan vagyok!…” (Takács Paula, Udvardy Tibor, Pálffy Endre,  Losonczy György, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Kacsóh Pongrác Rákóczi című történelmi daljátékából következtek részletek.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília, Vezényel: Kerekes János)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

A szereposztásból csak azokat nevesítem, akik a most megszólalt részletekben énekben és prózában is hallhatóak voltak:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kaptak, a fenti  szereplők  mindegyike hallható volt az adásban elhangzott jelenetekben.

• Persze felcsendült a daljáték legismertebb dala is, Udvardy Tibor előadásában, a  Rákóczi megtérése: „Szívemben csendül egy nóta még…”
• Kuczug Balázs dala az I. felvonásból Palócz László tolmácsolásában: „Adj egy csókot édes lelkem, gyöngyvirágom, adj egy csókot kicsi piros rózsaszálom, legédesebb te vagy ezen a világon…”
• Rákóczi várása a táborban, tárogató jelzi Rákóczi és híveinek érkezését (próza + tárogató hangjai)
• A labancok támadása előtti készülődés a táborban (próza)
• Kuczug Balázs dala, II. felv. (Palócz László): „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…”
• Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../”…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  No.9. (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, a férfikar)
•  
• Rákóczi búcsúja (Udvardy Tibor)

A felvételen a színészek mellett, a felsorolt dalbetéteket éneklő operaénekesek is a saját hangjukon szólalnak meg a jeleneteket bevezető dialógusokban! 

Huszka Jenő: Szabadság, szerelem

Háy Gyula (dialógusok) és Fischer Sándor (versek) librettója Jókai Mór Politikai divatok című, 1864-ben megjelent regénye nyomán készült.

Most az adásban két részletet hallhattunk a „regényes daljátékból” – (a rádiófelvételt 1955. május 10-én hallhattuk először a Kossuth Rádióban.)

• Lévay Béla a hadszíntérre indulásakor a megzenésített Petőfi-verset szólaltatja meg: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom az életet, szabadságért föláldozom szerelmemet.” (Hadics László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László)
• Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos,…/Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)

A „Túl az Óperencián” délelőtt elhangzott adását 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió elérhetőségein.

Délelőtt  a Dankó Rádióban folytatódott a kiváló tenoristára,  Udvardy Tiborra emlékező heti műsorsorozat („Túl az Óperencián”)

Buday Dénes - Füredy Imre dalát énekelte Udvardy Tibor: „ Orgonavirág, orgonavirág, gyógyítsd meg a lelkemet”

A műsorba vendégként meghívott Dr. Szomolányi Gy. István Udvardy Tibor pályája ismertetésén és operaszerepein túl szólt az énekesnek a rádióban és hanglemezre is felvett sok-sok operettfelvételéről, Lehár Ferenccel való kapcsolatáról is: a zeneszerző rajongott Udvardyért, a művészetéért, többször dirigálta is az Operaház előadásain (A mosoly országa; Garabonciás…)

Egy archív felvételről Lehár Ferenc Cárevics című operettjéből a Volga-dal hangzott el a műsorban. Az idők folyamán Udvardy több rádió- és lemezfelvételen énekelte el ezt a híres áriát. Most egy különleges értékű, archív felvételről szólaltak meg Lehár csodálatos dallamai: a 28 éves Udvardy Tibor énekét a Magyar Állami Operaház zenekara kíséri: az 1942-ben készült stúdiófelvételen maga a komponista, Lehár Ferenc vezényel. (A magyar dalszöveg: Kulinyi Ernő)

• „Egyedül, újra egyedül…/A Volga vizénél őrszem áll…/Nézz rám az égből, teremtő Atyám…”

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (magyar dalszöveg: Gábor Andor)

• Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál  -- „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…. Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara)
•  
• A II. felvonás fináléja (Sándor Judit, Zentay Anna, Melis György,  Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, az MRT énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  a Rádió új stúdiófelvételének a bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

Puccini: Pillangókisasszony – Szerelmi kettős - az  I. felvonás zárójelenete (Szecsődi Irén, Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Vaszy Viktor ) – 1954-es stúdiófelvételről

Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú – Nászút-kettős (Petress Zsuzsa és Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekarát  Bródy Tamás vezényli)  „Nászút, te hajnali napsugár…” A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió.

Dr. Szomolányi Gy. István az adásban kitért arra is, hogy Udvardy miért maradt itthon, hiszen külföldön többször is énekelt, Amerikában is megfordult…

Udvardy Tibor példaképére, Pataky Kálmán tenoristánkra meg külön emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya,  aki felhívta a rádióhallgatók figyelmét a televízió hétvégi adásaira:

(„A hősies tenor” - Pataky Kálmán) – Duna World, 14.50 – 15.30; M5 csatornán: 17.25-18.05; éjjel: 2.30-3.00

Kálmán Imre: Ördöglovas  „ Suhan a szél, elkerül az álom…./ Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszony…” (Pataky Kálmán magyar nyelvű felvétele) 

A délelőtti adás végén Offenbach Egy éj lámpafénynél c. operettjének a bevezető zenéje csendült fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényelte) – itt megjegyzem, Nagy Ibolya , nyilván tévedésből ,a „Három a kislány”  (Schubert-Berté daljáték) címet és közreműködőként az  Állami Hangversenyzenekart konferálta be.

A "Túl az Óperencián" operettműsorát hat  órától ismét sugározza a Dankó Rádió!

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Udvardy Tiborra emlékező mai műsorában („Túl az Óperencián) részletet olvasott fel egy 1962-ben megjelent cikkből, melyet Kellér Andor írt az Esti Hírlapban. Címe: Udvardy, a tenorista.  A rádióban elhangzott szöveget teljes terjedelmében kiírtam, idemásolom:

„A közönség egyszerűsítő képzeletében a tenorista háziak aggódó tekintetétől kísérve bebugyolált nyakkal ül otthon, vigyáz a hangjára.  A mi Udvardy Tiborunk ezzel szemben nagy sétáló. Járkálás közben memorizál, készülődik az előadásra.  Útjain megáll ismerőseivel egy kis traccsra, és szívesen elmondja, miért is romlott el az előző heti totószelvénye. A római szenátor külsejű Udvardy a legpestibb jelenség talán valamennyiünk közül, akik itt tapossuk városunk kövezetét. De Budapesttel is úgy van, mint a művészetével. Nem beszél róla. Szemérmes, gátlásos. Holott hosszú pályája alatt rengetegszer telepedhetett volna át külföldre. Fiatalon már nagy sikere volt Amerikában, de hazajött, nem ragadt meg sehol. Hozta haza imádott városa, a magyar szó és mindenekelőtt az édesanyja.  Persze erről sem beszél a tenorista, aki mindig társaságban ül, de végtelenül magányos.  Aki harsányan nevet a vicceken, pedig alapjában véve szomorú ember. Miért szomorú? Nyilván, mert rabja művészetének, s rabja a féltett hangjának, ezért kell fegyelmezetten élnie, kilengés és passziók nélkül. Egyszer összeszámolta, hányféle módon hal meg az Operaház színpadán:

mint Cavaradossit agyonlövik, mint Rómeót csókkal mérgezik, Lenszkij szerepében párbajban hal meg, mint Narraboth megszemélyesítője a Saloméban, agyonszúrja önmagát, a Hunyadi Lászlóban lefejezik, a Trisztánban kardtól pusztul, mint Siegmundot lándzsával döfik át, a Köpenyben megfojtják, még szerencse, hogy a Nyugat lányában fel akarják akasztani - de megmenekül.

A tenorista – mosolyog Udvardy – akkor hal meg, ha nem hagyják többször meghalni.  Kavargathatja nyugodtan a kávéját délután az az ember, aki este meghal a színpadon?  Nehéz - feleli. Az én hivatásom akkor is trombózisveszélyes, ha folyton sínre teszik az embert, ha minden akadályt elhárítanak az útjából. A nagy szerepekbe való beleélés, a mások bőrébe bújás, nyomot hagy.  Az érzések mesterséges előállítása, az átélés, áldozatot követel. Ezért roppannak meg a tenoristák, ezért megy tönkre a szívük, az idegzetük. És a félelmek: a hurut, a kondíciótartás, a koncentrálás. Előadás után reggelig forgolódik az ágyában, nem tud elaludni, főleg olyan felhevítő szerepek után, mint amilyen a Heródes, a Cavaradossi vagy a Canio. Ilyenkor az altató sem használ.  Pályája tanulságát így fogalmazza meg. A tenorista öttusázó. Öt kellék szükséges hozzá: hang, muzikalitás, színészi képesség, külső és szerencse. Ha mind az öt megvan, az illető: világmárka.”

Az Udvardy Tibor-emlékhét mai adásnapján a Dankó Rádió operettműsorában Szomolány Gy. István fogorvos, diszkográfus folytatta a tenorista színpadi szerepeinek ismertetésével:  

Erkel Hunyadi Lászlója, a Traviata Alfrédje, a Bajazzók Caniója, a Peter Grimes címszerepe, a Carmen Don Joséja, Pikk dáma Hermannja, A víg özvegy Danilója, a  Három a kislány Schubertje,A denevér Eisensteinje vagy A cigánybáró Barinkayja mellett következtek a további sikerek:  még a pálya elejéről Melot  a Trisztán és Izoldában, Walter a Tannhäuserben, Ottó a Bánk bánban, a későbbiekben érkezett a Faust címszerepe,  Lenszkij az Anyeginben, Sujszkij a Borisz Godunovban, Siegmund a Walkürben, Cavaradossi a Toscában, Loge A Rajna kincsében, Pinkerton a Pillangókisasszonyban, András az Örvényben, Jani a Pomádé királyban, Jontek a Halkában, Heródes a Saloméban, Henri A köpenyben, Vizavi  a C’ est la guerre-ben,  Ramerrez a Nyugat lányában stb. Az utolsó szerepe volt Lucifer  Ránki  György  Az ember tragédiája c. operájában, melynek ősbemutatója 1970-ben  volt az Operaházban.

Szomolányi kitért Lehár és Udvardy kapcsolatára is: a Garabonciás ősbemutatóján Udvardy énekelte Józsit, a premieren az Operaházban maga Lehár vezényelt!  Lehárra kitérve még megemlítette szokását:  szerette a premier-darabjait azonnal lemezre venni (amikor a technika ezt már lehetővé tette), így  volt ez a Giudittájával is, melynek a bécsi Operában volt az ősbemutatója,  Richard Tauber énekelte a tenor szerepet,  partnere a címszerepben pedig Jarmila Novotná lépett fel.

Ennek zenei illusztrálására szólalt meg egy archív felvételről Giuditta dala: „Meine Lippen, sie küssen so heiss” - Jarmila Novotná énekel, a Wiener Philharmoniker élén maga Lehár dirigál – (1934-es stúdiófelvételen).

Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – részletek (1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15; az új Lehár-felvételek között a másik bemutató a Frasquita részletei voltak)

Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, valamint az MRT énekkara és  szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.

- Közzene és dal (Udvardy Tibor):

„Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”

- Blanka és Julian kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor, km. énekkar):

„ Zeng a tündér, kék mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álom, járod mással is a táncot. Nem baj, én csak terád várok! Csak velem járod egyszer még, ha rám nevet az ég, járd együtt velem újra még, talán rám nevet az ég …/- És hogyha a szívünk ellenáll….- a kék mazúr hátra van még… /- Ezt a régi táncot egy lánnyal táncoljuk már…”

-  Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert) :

„- I. vers: Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy? Nem is puszta frázis, akad olyan fázis, ki szívesen férjül megy. /- Bánom én, hogy mennyi van: száz vagy százezer, te kedves kicsi uram, te uram leszel, tralla-lalla-lallala, te kedves kicsi uram, te uram leszel! 
Refrén: - Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szíven nem fog a hymem – A férfi nem kell neki semmi rózsaláng – Szívem, oly nagyon vártam rád, nekem kell a házasság! – Bármi tervet forral, szépem, én velem könnyen el nem bánsz! ---„
 

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya elmondta az adásban azt a tragikus eseményt, amiről a neten, a Caruso blogban is olvashatunk:

„A jó kiállású művész mindig is a hölgyek bálványának számított. Ifjú korát egy tragikusan végződő szerelem árnyékolta be. Tamás Ilonka, a szépséges koloratúrszoprán a tenorista menyasszonya volt, amikor 1943-ban mindössze harminc évesen váratlanul elhunyt. („Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriumára” - 2014.09.08. 11:42 caruso_blog.hu)

Tamás Ilonka és Udvardy Tibor előadásában egy közös archív felvételükről felcsendült a szerelmi kettős  Buttykay Ákos – Földes Imre Ezüstsirály című operettjéből:

 „ …Indulj velem, a tenger harsonázik, csábító dallal orgonákat ír, itt benn a szívben minden sötétben ázik…Jöjj velem, indulj velem, gyönyörben a veszély  /- Hová, hová, hová, hová? - a boldogság szent szigetére! - Hová, hová, hová, hová? - a csókok csodaligetébe! - Hová, hová, hová, hová?  - a mámoros hajnal elébe! – Hova szívünk áldott vágya vonz, odamegyünk tündérszárnyakon!…”

Ezt követően Nagy Ibolya felolvasott egy 1962-ben megjelent cikket, melyet   Kellér Andor írta az Esti Hírlapban: „Udvardy a tenorista”  - ezt az elhangzott szöveget teljes terjedelmében kiírtam, be fogom másolni a topicba.

Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A bajadér  - az operett keresztmetszetének rádiós felvételéről hangzottak fel még részletek a mai emlékműsorban: 1962. augusztus 8-án sugározta először a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 óra között ezt a stúdiófelvételt, melyen Vámos Ágnes Odette, a bajadér, Udvardy Tibor  pedig Radjami herceg szólamát énekelte. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

• Radjami dala (Udvardy Tibor):

„Szerelmes álmaimban látlak én! Én bajadérem, szép bajadérem, szegény Radjami, bús lesz a sorsod, érzem! / Éj borong a földön, ég és csend , kis farsangi lantom rajtam peng, rajta, bajdérem, lengd be hófehéren, holdsugár gyenge rózsaszálon légy a szende párom, édes szerelemről beszélj!/Óh, bajadérem , kit a szívem imád! Óh, bajadérem,  megöl érted a vágy, magányom éjjelén, szívemnek drága napsugára csak te légy!  .... Ó bajadérom, táncolj még!”  

• Odette és Radjami kettőse (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor)     "Hajlik ide, hajlik oda… /a Gangesz kék vízénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vízénél a szív is lángoló…"
• Odette és Radjami kettőse (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor):

„- Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én; - Forrón szívből? -  Forrón, szívből; -Szerelmem, jöjj ide….Dúdolj, dúdolj és írj most egy tündérmesét…”

• Odette és Radjami kettőse (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor):

„Ó, bajadérom, szebb vagy, mint fent az éj, mely csillagfényben ég! Ó, bajadérom, táncolj még !  Jöjj, várnak a mangófák….Szólj, szép kis angyalom, mondd, mondd, hogy jössz-e már…  /- Éjsötét e szempár, kárhozatba visz, sugároz, akár a villám…”

A Túl az Óperencián délelőtti adását ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között, az internetes elérhetőségeken online is.

Jó lett volna tudni,  e felolvasott szöveg melyik évben hangozhatott el a rádióban!

Hozzáteszem, hogy én is örömmel hallottam és hallgattam a mai műsort is, benne Simándy Józseffel. Felfigyeltem arra is, hogy Warga Líviát említette, aki operaénekesnő pályatársai mellett szintén énekelte Kemény Egon dalait a Rádióban. Talán majd Warga Lívia pályáját is jobban megismerhetjük megemlékezés formájában.

Ez a felvétel Simándy Józseffel még akkor készülhetett, amikor csak leírt, előzetesen jóváhagyott szöveget lehetett felolvasni a mikrofon előtt. 

Ez a kötöttség a kiejtésen, hangsúlyokon szinte elkerülhetetlenül érződött, természetesen Simándynál szinte észrevehetetlenül.

A múltszázadi, archív felvételeknél ezt a rádiós sajátosságot is megfigyelhetjük, mint érdekességet, az ismétlésben is. 

Mindez együtt ma is nagyon szép volt.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adása Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésével ezen a héten Udvardy Tiborra emlékezik:  ma is kaptunk egy különleges értékű bejátszást,  egy  régi, archív hanganyagot : örömömre, most Simándy József prózai hangja szólalt meg az éter hullámhosszán és hallhattuk megfogalmazni gondolatait a nagy tenor-pályatársról.

Simándy József visszaemlékezése Udvardy Tiborra a rádió mikrofonja előtt. 

„Udvardy Tibor, pályatársam és barátom két évvel volt idősebb nálam, de tulajdonképpen egyszerre indultunk 1939 őszén. Ő akkor lett az Operaház magánénekese, engem akkor szerződtetett a hajdani Városi Színház az énekkarába.  Udvardy Tibor hamarosan bemutatkozott a Hunyadi László címszereplőjeként, majd elénekelte a Traviata Alfrédját. Magam egy évvel később, 1940 őszén ismerhettem meg közelebbről, amikor az Operaház kórusának tagja lettem.  Tibor igen rokonszenves megjelenésű, szép hangú, színpadra termett énekes volt már akkor is. Nem csak az Operaház színpadán szerepelt sokszor, de a rádió mikrofonja előtt is. Neve és népszerűsége mind jobban nőtt.  Emlékszem, milyen hitelesen Shakespeare-i Rómeó volt ő  Warga Lívia nagyszerű Júliája oldalán A veronai szerelmesek című Zandonai-operában, és milyen tűzet gyújtó vándordiák a Garabonciás című Lehár Ferenc-daljáték címszereplőjeként. Később, 1947-ben, amikor a Szegeden töltött két  szólista évem után engem is magánénekesnek szerződtetett az Operaház, Udvardy Tiborral még közelebbi kapcsolatba kerültem, hiszen szinte naponként találkoztunk a próbatermek táján, a folyosókon, a művészek büféjében. Ő akkor tájt aratta művészpályafutásának egyik legnagyobb sikerét a Peter Grimes című Britten-opera címszereplőjeként. Ez az opera abban az időben igen modernnek számított, és különleges énekes- és színészi feladatott rótt a főszereplőre. Tibor teljesen azonosult a zaklatott lelkű Peter Grimes-szal, és bebizonyította, hogy nemcsak énekesnek nagyszerű, hanem színésznek is. Ugyanezeket mondhatom Hermann-járól is, amelyet a Pikk Dáma című Csajkovszkij-operában alakított.  Pályánk párhuzamosan haladt tovább. Ő sok olyan szerepet énekelt, amit én nem, például Gounod Faustját énekelte talán a legtöbbször, és továbbra is gyakran volt ő a Traviata Alfrédje. Ezt a szerepet igen szerette.

… Figyeltük és beszéltük meg egymás munkáját. És igen hatott rám az a kedvesség és művészi sokoldalúság, amelyet A denevér Eisensteinje vagy a Három a kislány  Schubertjeként mutatott. Emlékszem, 1943 egész nyarán együtt énekeltünk, ő a Danilót, én pedig a tenor szekund kis kóristája Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjében. Tulajdonképpen, ott szövődött a barátság közöttünk. Sokszor, sok mindenről beszélgettünk. Nagy jó humorú ember volt, szerette a tréfát, de érdekes módon a humorában mindig éreztem valami szomorúságot, keserűséget.”

Az adásban először Verdi Traviatájából következtek részletek:

• Alfréd áriája, II., felv. (Udvardy Tibor)
• Pezsgőduett, I. felv. (Udvardy Tibor, Orosz Júlia, km. énekkar)

Következett Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének négy jelenete a Magyar Rádió Dalszínházának 1962-es stúdiófelvételéről:

• Danilovics Danilo belépője (Udvardy Tibor):  „Szerelmetes szép hazám… Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám…” 
• Danilo és Glavary Hanna kettőse, II. felv.: (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)  „Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, lova tova nyargal, bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó!...” 
• A II. felv. fináléja  (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla,  Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András)
• Induló-kórus, II. felv. (a fináléból, ismételve) (Házy Erzsébet,  Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, Nagy István, Szoó György, Balázs István, az MRT Énekkara) "Bár az asszonyhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért, mert a földön, az égen a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!...” 

Szomolányi Gy. István fogorvos, diszkográfus egész héten át vendég a stúdióban: Udvardy Tibor művészpályáját tekinti át, szerepeit veszi sorra és lexikális adatokkal is szolgál a rádióhallgatóknak.  

Udvardy Tibor egyik nagy szerepe volt az Operában Eisenstein is, Johann Strauss A denevér című operettjében. A Magyar Hanglemezgyár parádés stúdió-felfelvételt készített a dalműből (Qualiton, LPX 16558/59  - 1968; CD-1996), erről szólaltak meg most részletek:

• Eisenstein – Rosalinda duett:  „Órakettős”, II. felv. (Udvardy Tibor   Ágai Karola)

  „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” (Udvardy Tibor  - Ágai Karola)

• Pezsgődal  (Külkey László,  László Margit, Udvardy Tibor, énekkar):

 „A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala, a császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek. a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár…” 

• Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja ….” (Ágay Karola, Gaál Éva, László Margit, Bende Zsolt, Külkey László,  Palócz László, valamint a MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

 „Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár: egy család a sok barát…/A csókból már elég, keringőre várunk rég, fel mind vidám táncra…”

A Qualiton Denevér-LP felvétele dobozában a lemezhez tartozó librettó-füzetben több fotó található, amelyek a stúdiófelvétel ideje alatt készültek a közreműködőkről, közülük azokat sorolom, melyeken Udvardy Tibor is rajta van:

• A címoldalon (mások mellett) Udvardy Tibor
• Korondy György (Alfréd), Ágay Karola és Udvardy Tibor
• Falke a bálra csábítja Eisensteint (Bende Zsolt, Udvardy Tibor)
• „Ó, jaj, szívem szakad!...” (Ágay Karola, Udvardy Tibor, László Margit)
• Renard márki és lovag Chagrin találkozása (Palócz László, Udvardy Tibor)
• Egy vidám pillanat Orlovszky bálján (Külkey László, László Margit, Udvardy Tibor)
• Eisenstein saját feleségének udvarol (Ágay Karola, Udvardy Tibor)
• Lehel György karmester és Udvardy Tibor
• Vámos László prózai rendező, Lehel György karmester és Udvardy Tibor

A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg újra a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken. Holnap pedig folytatódik az Udvardy Tiborra emlékezés a rádióban.

Udvardy Tibor-emlékhét kezdődött el a Dankó Rádió Túl az Óperencián-műsorsorozat ma adásnapján. 

 A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Szomolányi Gy. István, fogorvos, diszkográfust hívta be a stúdióba, aki a hét minden napjára tartogat mesélni valókat a nagy magyar tenoristáról, életéről, pályájáról, szerepeiről... ma a neves tenorista életútjának első szakaszát, az első Hunyadi László-címszereptől, és a  kezdeti kisebbektől,  a már jelentős és későbbi nagy színpadi karakterek, szerepek megformálásáig, elevenítette fel a kronológiából a II. világháború utáni első évekig,a Bajazzók Caniójáig jutva el a sorban…

Zenei illusztrációt is kaptunk Leoncavalló operájából arról a stúdiófelvételről (1961), melyen Orosz Júlia, Udvardy Tibor, Bende Zsolt, Radnay György és Réti József énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Komor Vilmos vezényli:

• Canio áriája
• Nedda áriája, I. felv. – „Madárdal”
• Az opera zárójelenete

Nagy Ibolya a délelőtti adást Johann Strauss műveivel indította:

A denevér nyitányának dallamai után  az Egy éj Velencében című operettből két részlet csendült fel:

• Az urbinói herceg dala –„ Gondoladal” (Udvardy Tibor)
• Az I. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Sándor Judit, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth Rádió, 20.28 22.00

Az adás végén pedig Lehár Ferenc operettjének, a Pacsirtának  két részlete hangzott el, két duett, melyben Udvardy Tibor partnere Németh Marika volt, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli (Bemutató: 1962. július 8., Kossuth Rádió, (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink”  - Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Juliska és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő…/Rózsa tudja, senki más” (Németh Marika és Udvardy Tibor)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…” /”Kis pacsirta, kis Juliska” (Németh Marika és Udvardy Tibor)

A rádióadásban egy ritka hangdokumentum is bejátszásra került, melyen Udvardy Tibor az életútjának főbb állomásaira tekint vissza és vall emberi tulajdonságairól (a felvétel 1956 júliusában készült).

Kimásoltam a szöveget:

„Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót és mindig a legjobbat cselekedje. Amikor hivatásomról, életem eddigi folyásáról szeretnék pár mondattal beszámolni, mindenekelőtt azt kell előrebocsájtanom, hogy nem vagyok női szíveket tipró hős, a színpadtól távol is elsősorban egyszerű ember vagyok. Tele érzésekkel, törekvésekkel, hibákkal. Hogy az életemről beszéljek mégis, apám kőbányai vendéglős volt. Derűs, jókedélyű környezetben nőttem fel, már kisdiák koromban a kőbányai gimnázium énekkarában énekeltem, sima volt a diákpályám. Eldaloltam az igazgató kedvenc dalát [… ] és a vizsga könnyebben ment.   Sajnos, aztán új igazgatót kaptunk , és én beleszerettem  a hatodikos fejjel a tanítóképzős lányába és az igazgató olyan rövidlátó volt, hogy az orráig sem látott, de engem már kilométerekről felismert, mikor első szerelmem után futottam.  Gimnáziumi tanulmányaim befejezése után beiratkoztam a Zeneművészeti Főiskolára, Dr. Molnár Imre volt a tanárom. Ha visszatekintek a főiskolai éveimre, úgy látom, hogy pályámnak ez a szakasza általában sima, zökkenőmentes volt. Családom bízott a tehetségemben, ez a bizalom sokat segített pályám kezdetén.   Apám maga is énekelt a híres Acélhang dalárdában. Sokszor énekeltem  vele egyetlen húgom zongorakísérete mellett. Nem hagyhatom ki főiskolai éveimre való visszaemlékezésből, hogy akkor jártam be Európát, Amerikát az egyetemi énekkarokkal, Vaszy Viktorral. Énekeltem a chicagói rádióban is, de egy percig sem gondoltam arra, hogy hazámon kívül keressem művészi ambícióim kielégítését.   Ami zökkenő akadt életemben, az csak makacsságomnak volt köszönhető. Így például a háború előtt utolsó éves főiskolás koromban Kodály Psalmus Hungaricusában kellett volna énekelnem. A megtiszteltetés ellenére lemondtam az előadást, mert nem adtak zenekari próbát. Haragudott is Kodály, de 1945-ben, amikor Budapest még romokban hevert, én énekeltem a Psalmust az Operaház megnyitásakor. Utolsó vizsgámon a Bajazzókból és a Bánk bánból énekeltem.  A Bajazzók már lefutott, a Bánk bánhoz nagy szakállt tettek fel rám, a felismerhetetlenségig elmaszkíroztak. Komoly, nagy siker volt. Az egyik kedves öreg díszletező bácsi következőképpen gratulált: -  Fiatalember, csak attól féljen, csak az jobb magánál, aki a Bajazzókat énekelte!  Hát én nem féltem önmagamtól.  A díszletező nem ismerte fel, hogy a két szerepet ugyanaz az ember énekelte.   Ez jellemzi művészi alakításaimat ma is. Minden szerepben igyekszem az az ember lenni, akit éppen alakítok.”

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk, holnap délelőtt pedig folytatódik az Udvardy Tibor operaénekesre való emlékezés a Dankó Rádióban.