Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.03

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"

Daljáték, Magyar Rádió, 1957

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A mai műsor elején hangzott  fel a Nyitány, amelyben a

Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet

Létra-kórus - Földényi-kórus

Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus

műrészletek dallamaira ismerhetünk.

Főszerepben:

Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc

Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

További részletek és CD:  www. kemenyegon.hu

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi,  Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.

Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.

Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.  

A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:

Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel

Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:

„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László Endre. A daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00. 

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György.  Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…”  (Domahidy László,  km. az MRT Énekkarának férfikara)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)

- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet -  próza;  induló -  zenekar)

- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)   

- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom”  - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)

Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája,  akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.

A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva”  tételének a dallamai csendültek fel.

Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).

Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.

Fordította:  Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Békés András

Szereposztás:

Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)

Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)

Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)

Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)

János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)

Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)

Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)

Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)

Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)

Lina – Arányi Adrien (próza)

Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza) 

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:

1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)

2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter,  Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra)  Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.  

Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:

• Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)

Wanda: 
Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…

Fritz:
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Mert visszavár, visszavár csókos szád!

Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, 
Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, 
Levest kap a baka, komisz kenyeret, 
Holnap puska ropog, ágyú riogat,
Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,
Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel! 
Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell! 

Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!
Most rúgjuk a port! 
Víg körtáncot járj!
Perdülj, fordulj! Ó!

Körbe perdülünk, lengve lendülünk, 
Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj, 
Erre lendülünk, arra perdülünk, 
Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj! 

Kórus: 
Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!

• Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)

Bumm: 
Ez botrány! Ezer ördög! 
Itt a táborban lányok! 

Fritz: 
Bumm! Mindig rosszkor jön!

Bumm: 
Megáll a józan ész! Kergekór. 
Hogy itt mit látok?!

Fritz: 
Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég, 
A férfiszívünk ég…

Bumm: 
Megint Ön! Ön felesel!

Fritz: 
Csak épp egy szót! 

Bumm: 
Egy szót se, egy szót se! 
Elönt a méreg, vérem forr!
És akkor jön a vasszigor!

Kórus: 
Ha egyszer mérges, vére forr. 
Jaj, akkor jön a vasszigor!…

Bumm: 
Ahogy felnyihog harci ménem, 
Föl, harcra hát, 
Rohamra indulok én az élen,
Hegy-völgyön át, 
Seregem ellensége reszket, 
Hátrálni kár. 
Riadtan, messze bukkan nyeszlett, 
És meg sem áll. 
Hátrál a nyeszlett 
És meg sem áll. Szólt: 

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött a generál, Bumm, bum! 
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Bumm: 
Hogyha győzelem híre szárnyal, 
vár rám a nép! 
Ünnepi dallal, száz szép lánnyal, 
Tündér zenék. 
De már a csata után várnak 
Új harcmezők, 
Ahol a karjaikba zárnak 
A bájos nők, 
Csókkal várnak a bájos nők. Ó!

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum! 

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Más nem győzhet, generál Bumm, bum!

• A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 

A „Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

Én is pont most olvastam el a FEJES CECÍLIÁRÓL szóló megemlékező mondatokat és a rádióújságcikket, nagyon jó! Jólesik emlékezni rá, érdemes a 751. számú bejegyzésre is kattintani....nagyszerű életművet alkotott.

Talán sikerül majd egy fiatalabb korában készült portrét is találni róla.

Ez a felvétel otthonukban készült, ahol mindig szólt a zene.

Ebben a hónapban lesz Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg halálának évfordulója is. Tőle tudom, hogy "Cili"-t gyakornokként tették mellé a Rádióban, így indult a szép rádiós és személyes, sok évtizedes kapcsolat.

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

A Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezője, FEJES CECÍLIA, 2015. március 18-án halt meg.

A  751. soraszám alatt emlékeztem Reá, most pedig idemásolok az RTV Újságból egy régi, harmincöt évvel ezelőtt megjelent cikket: Fejes Cecíliát mint zenei rendezőt bemutató portrét:

A ZENE „MŰFORDÍTÓJA”

RTV Újság, 1984. február 6 – 12.

/Udvardy István/

Részlet a cikkből:

Fejes Cecília, a rádiós zenei rendező, hívén korábbi önmagához, nyugdíjba vonulása alkalmából sem hajlandó nyilatkozni. „Nem szeretek magamról beszélni” – pattintatja velem vissza golyóstollam hegyét – „elég alaposan ismernek a muzsikusok ahhoz, hogy bármi újat tudjak mondani”.

A szerénység, különösen a művészvilágban, mindig gyanús. Vagy azért, mert tapshívogatóan kacér, vagy . mint jelen esetben is – valami titkos aranyfedezetet sejtet: tehetségben, tudásban, emberségben. Fejes Cecíliának van mire szerénynek lennie. Emberemlékezet óta, megszakítás nélkül állandó megnyugtató alakja, jelensége az „akváriumnak”, a sokszorosan hangszigetelt ablakú, 6-os stúdióra tekintő rendezői fülkének. Mi, muzsikusok ugyanis a harsogó fortisszimók és a lélegzetállító pianisszimók ár-apálya közt egy kicsit mindig a csend világának kijáró tisztelettel övezzük a tompított lámpák fénykörében némán moccanó párka-árnyakat: a felvételünk magnószálát pörgető rendező-hangmérnök-technikus triászt.

Bizonyára akadnak a rádióhallgatók között, akikben felötlik a kérdés: vajon mit kell, mit lehet rendezni a zeneműveken, a közvetítéseken. Elvégre itt nem léphet be senki jobbról vagy balról, mint a színház vagy operai előadáson – hiszen a zeneszerző ma vezérkönyvben minden hang helyét és idejét, sőt megszólaltatásának módját, erejét, színét, hangulatát is pontosan előírta. Ha igaz az, hogy a „zene: rend az időben”, mire való akkor a rend rendezése?

Hevesi Sándor egyhelyütt a rendező hármas feladatáról ír: összehangolni – például a Hamlet esetében – az eredeti történet idejének Dániáját, az író világát, az Erzsébet-kori Angliát, s végül a jelenkort, amelyben a darab elhangzik.  Ugyancsak hármas – bár nem ennyire időakrobatikus – próbatétel vár a többrétegű üvegfallal izolált, partitúrába mélyedő zenei rendezőre is: meg kell teremtenie a zenemű, az előadó és a hallgató ideális találkozását. Bizony, ez sokszor igen bonyolult dolog. A jó zenei rendezőnek otthon kell lennie a zenei korok, formák, stílusok világában, elemző részletességgel ismernie kell a műveket, tudnia kell bánni olykor egyszerre több száz felajzott művésszel, s miközben belül két-három taktussal „előre hallja” a zenét – állandóan számításba kell vennie a technikai berendezés átadó képességét. Gondoljon csak arra az olvasó, hogy például reggelizés közben hányszor kénytelen otthoni vevőkészülékén – olykor nem minden bosszankodás nélkül – kézi irányítással kiegyenlíteni a beszéd és a zeneszó közti hangerőkülönbséget, s menten fogalmat tud alkotni arról a munkáról, amelyet egy száz hangszerből álló zenekar (hegedűk, csellók, fuvolák, kürtök, hárfák, harangok), gyakran még egy vagy több szólista, énekkar, gyermekkórus stb. hangszín- és hangerőbeli effektusainak arányos visszaadása jelent a rendező számára.  A mikrofonerdővel elemeire bontott, csatornákba terelt, majd a keverőasztalon újraötvözött zenét úgy nyújtani át, hogy mindez természetesnek hasson! Hogy összekapcsolja a két világot – a mikrofonon inneni, s a hangszórón túl.

Fejes Cecília hivatott értője ennek az ördöngös mesterségnek. Kiapadhatatlan türelemmel, tiszteletreméltó igényességgel újra meg újra ismételteti a felvételt, amíg csak a kívánt mércét el nem éri. S a szakmai precízség mellett még kiváló pszichológusnak is kell lennie. Bátorítani a mikrofonlázzal küszködő előadókat – közönség híján, taps, mosoly vagy bármiféle visszajelzés, feloldás nélkül néha igen dermesztő a szenvtelen piros lámpáknak muzsikálni - ; erőt önteni pályakezdő ifjú szerzőkbe, akiket kiver a halál vize, amikor először hallják vissza első zenekari kompozíciójukat; tapintatosan meggyőzni az énekes szólistát, hogy jobb lesz a felvételt az áriavégi kadenciával kezdeni, mert fáradtan már nem visz úgy a voce („vinni visz, csak nem hoz”  - felel rá az operai humor); vagy esetleg fül mellett elengedni a világjáró nagymenő nem éppen hangfogós fricskáját – „nem vagyok hajlandó rádiószerűen muzsikálni, legyen a rádió muzsikaszerű” - ; és így tovább.  S mindezek mellett, egy-egy hosszabb, több tételes zenemű felvételekor fejben  tartani a napokkal korábban szalagra rögzített zenei részek hangulatát, karakterét, tempóit, a hangolás magasságát; ezenkívül ügyelni a szöveg értelmezésére, magyarságára, tisztaságára, érthetőségére – egyszóval azonosulni az előadókkal, de közben mindent kívülről, a közönség fülével hallgatni.

Fejes Cecília mindezt tudja. És nemcsak tudja – éli. Átéli ezt a kicsit műfordításhoz hasonló művészetet, amelyben nem egyszerűen csak átplántálni kell valamit, hanem szinte újraalkotni, az eredeti szellemében. Teszi a maga módján: egyszerűen, érzékenységét leplező szűkszavú határozottsággal, olykor befelé kuncogó humorával. Teszi, mintha kívül állna, s közben – észrevétlen – mindenből részt vállal.

Egy világtalan zongorahangoló elbeszéléséből jegyeztem meg a következő félmondatot: „… és hallottam a hangján, hogy elsápad.” Nos, a vérbeli zenei rendező –amilyen Fejes Cecília is – a rendezőfülke félhomályában ilyesféle röntgenhallással dolgozik: már a kezdő taktusból megérzi, hogy izgatott, elfogódott, fáradt, feldobott, tanácstalan vagy megszállottan lelkes előadók „megfordítására” kell-e felkészülnie, azaz, mennyit ajánlatos hozzátennie vagy mérsékelnie ahhoz, hogy a mű és a hallgató közt a legideálisabb kapcsolat jöjjön létre.

Raffaelló kései remekén – bolognai képtár féltve őrzött büszkeségén – Cecília, a muzsikusok védőszentje e tisztéből épp „nyugdíjba vonul”: eltaszítja magától a […] zeneszerszámokat, amidőn meghallja az égből alászálló angyalok énekét. Reméljük, hogy a mi Cecíliánk – hiszen lehet-e „kiérdemesülni” a hangszeres zene szeretetéből? – sokkal inkább a Rubens festményén orgonáló, vagy az ugyancsak barokk Zampieri mester vásznán gambázó néhai elődjének példáját követve, továbbra is pártfogolja az instrumentális zenét, és – szerény, de férfiasan határozott zenei instrukcióival – segíti Rádiózenekarunkat, és sok-sok hazai meg külföldi muzsikustársunkat.

Ábrahám Pál zeneszerző ma ötvenkilenc éve hunyta le örökre a szemét (Zombor, 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.)

Megjegyzem, a múlt héten a szerbiai – vajdasági - körutazásom során Zomborba is eljutottam.

A komponista emlékére a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel a Földes Imre - Harmath Imre librettójára írt Viktória című operettjéből.  A Budapesti Operettszínház élő felvételéről Frankó Tünde, Dolhai Attila, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Csonka András, Huszti Péter  előadásában szólaltak meg az ismert énekszámok, valamint Teremi Trixi, Bozsó József és Vásári Mónika énekfelvételeiről is elhangzottak dalok ebből az Ábrahám-operettből.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” adásában a 83 éves korában elhunyt  Gencsy Sári (szoprán) operaénekesre is emlékezett - aki ugyancsak ezen a napon halt meg, tizenegy évvel ezelőtt (Debrecen 1924. augusztus 16. -  Budapest, 2008. május 6.). 

Gencsy Sári emlékére négy operett-duett szólalt meg, amelyekben Melis Györggyel és Svéd Sándorral énekelt együtt:

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre, rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári és Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Ábrahám Pál: Viktória - John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás - Kettős: „Óh, holdas este, miért vagy szívem veszte… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő  - Kettős:  „Kishúgom - bátyuskám - angyalom, nézz le reám, kis leány, légy vidám, drága napsugár…” (Gencsy  Sári, Svéd Sándor)

Mától egész héten át Kovács István és Sajgál Erika színészházaspárral beszélget Nagy Ibolya  az operettműsorában

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

a mai adás ismétlésében 18.30- kor:

70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről

újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.

Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.

A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.

Ruttkay Éva a címlapon  - MÁJUSFA

Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel: 

Előadás a studióban: 

MÁJUSFA
Mesterházi  Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry  Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”

archivum.mtva.hu

A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett,  Kemény Egon: „Talán a csillagok”.

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:

Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen

Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:

- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.

A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe  - Jódlidal   (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)

Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.

Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit

Franz von Suppé: Boccaccio

Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  

A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  

Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály

• Fiametta románca (László Margit)
• Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon

Kapcs. 2616. sorszám

Kiegészítés

Lehár Ferenc  Pacsirta című operettjének rádiófelvételei

Az operett részleteit Sebestyén András karmester irányításával kétszer vette fel a Magyar Rádió:

I. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

Sebestyén András – Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekara. (Az adásban a Pacsirta mellett bemutatásra kerültek még Lehártól A drótostót,  A bécsi asszonyok és A három grácia című operettjeiből felvett részletek. ) 

II. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója

Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.

- Bevezető kórus (MRT Énekkara)

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)

- Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”

- Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)

- Juliska és Sándor kettőse: „Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)

- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)

- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)

-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)

- Vilma és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)

III. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Oberfrank Géza – km. az MRT szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…”

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy József – Fazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

Fazekas Mihály:

Mint mikor a Nap…

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék között volt Leo Fall Pompadour című operettjének részletei is.

Palcsó Sándor, Sass Sylvia és Kalmár Magda énekfelvételei közül szólalt meg két dal és egy vidám kettős ebből a darabból.

A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma du. hat és hét óra között a rádióban.

Kapcs. 138., 33. sorszámok

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásaim elé - legyen így együtt: 

Kapcs. 3192. sorszám

• Esti Hírlap, 1981. március 17.

„A hangszóró mellett”

Rádiójegyzet a Rádió Dalszínháza új  bemutatójáról: Lehár Ferenc: Paganini

Ötvenhárom éves volt Lehár, amikor fantáziáját megragadta a Paganini-téma. Ezzel az operettjével második, rendkívül igényes alkotói szakasza kezdődött el. Saját ifjúkori álmait óhajtotta vele felidézni, hiszen ő maga is hegedűművésznek készült. Amikor előjátszott Antonin Dvořáknak, a nagy cseh muzsikus állítólag a fejét csóválta és így „bíztatta”: Fiam, akassza szögre hangszerét, és inkább komponáljon. Lehárnak a huszonötödik darabja volt a Paganini. Mialatt dolgozott rajta, újból és újból elővette régi hegedűjét, és azon gyakorolta a mesterségbeli fogásokat, világhírű hősének varázsos melódiáit. A bécsi Johann Strauss Theater-beli 1925-ös premier nem hozta meg a várt sikert, amely csak később bontakozott ki, midőn Richard Tauber énekelte a címszerepet. Akad színházlátogató, aki emlékezhet még a darab pesti bemutatójára. Maga a szerző vezényelte, s a női főszerepben Alpár Gitta brillírozott.

 A rádió új felvételének szövegrészét Erdődy János simította át hozzáértéssel, két részre osztva a darabot, kiemelve Lehárnak Paganinivel kapcsolatos mondanivalóját: szerelem vagy művészet, illetve — ahogyan a dal szól: „A bűvös hangú szép hegedű mindig hű.” A zene minden szépsége érvényesül Sebestyén András szakavatott dirigálásával a rádiózenekar és a Sapszon Ferenc vezette rádiókórus élén olyan pompás hangú szólistákkal, mint címszereplőként Gulyás Dénes és Anna-Elisa hercegnőként Kalmár Magda. Szívesen hallgattuk Palcsó Sándort, Lehoczky Évát, Rozsos Istvánt is a többi szereplővel: éneket és prózát egyformán tudtak interpretálni. A cselekmény gördülékeny rendezése Bozó László érdeme, a zenei rész akusztikai finomságainak megteremtése Fejes Cecíliáé. Rokonszenvesen formálta meg Paganini titkárát Csákányi László és művészi finomsággal hegedült Hidy Péter. A Paganini feltámasztása Bitó Pál szerkesztő nevéhez fűződik.

A Rádió Dalszínháza előadásának tanulsága: érdemes kutatni elsárgult szövegkönyvek és partitúrák között, mert ma is élvezhető zenei értékekre lehet bukkanni.
 

(Kristóf Károly)
 

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el ebből a két darabból:

• Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok (1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00) – Sebestyén András – Kalmár Magda, Oszvald Marika, Felföldi Anikó, B. Nagy János, Maros Gábor, Haumann Péter, Tímár Béla, Kaló Flórián, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a Stúdió 11. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál

A most elhangzott részletekben Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János és Tímár Béla énekhangján szólaltak meg az ismert melódiák.

• Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén András – Andor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál.

Erről a rádiófelvételről sem először csendültek fel ebben az operettműsor-sorozatban  ezek a jól ismert dalok:

- Agglegények dala (Palcsó, énekkar)

- Szerelmi kettős (Andor, Udvardy)

- Vidám kettős (Koltay, Kishegyi)

- Maca dala (Koltay, énekkar)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

„Túl az Óperencián”

Múltidézés

1974. december 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00

„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”

Franz von SUPPÉ-est

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik:

Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, LÁSZLÓ MARGIT

Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

I. rész

Boccaccio –

1. Nyitány
2. Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)
3. Boccaccio dala (Bartha, férfikar)
4. Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)
5. Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)
6. Olasz-kettős (Andor, Bartha)
7. Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

II. rész

Pajkos diákok –

1. Frincke dala (Barlay, énekkar)
2. Jelenet (Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)

Szép Galathea –

1. Galathea ébredése (László M., B. Nagy, énekkar)
2. Ganymedes kupléja (Bende)
3. Csók-kettős (László M., Bende)
4. Bordal (László M., Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

Könnyű lovasság – Nyitány

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg

Az operett teljes felvételének bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Bob dala: „Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek…./Szállj, nóta, szállj!...” (Ilosfalvy Róbert, énekkar)

-  Bob és Annie kettőse – „szerenád”:„Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat…./Érted eped a szívem, .téged hív a gitárom, jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...”  ( Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

-  Buffo-hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding, a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell mondjam, hogy szép kis hely -…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál! Jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll!...”   (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor)

- Annie dala: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya…” (Németh Marika)

Egy másik rádiófelvételről szólalt meg:

- Bordal: „Gárda ember borral él…. /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor, öt pohárral, hat pohárral…” (Melis György, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás )  - Melis György operettdalokat énekel a  rádió új felvételén: 1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50

A szerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya a műsorban megemlékezett Bodrogi Gyula  színművész mai születésnapjáról (85 éves), dalfelvételei közül megszólalt a „Nem csak a húszéveseké a világ” és Aldobolyi Nagy György zenés játékából, a „Charley nénje” – ből is megszólaltak részletek Bodrogi Gyula, Tolnay Klári és Páger Antal énekében.

Az adás elején Jacques Offenbach A szökött szerelmesek című operettjének pompás nyitánya hangzott fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) – az operett teljes felvételének bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57.

Az adás végén Lehár Ferenc A cárevics című operettjének balettzenéje csendült fel.  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” műsorának vendége és beszélgető társa a stúdióban egész héten át Kisfaludy Zsófia musical színésznő (édesanyja Hűvösvölgyi Ildikó színésznő), aki a Budapesti Operettszínházban és más színházak zenés darabjaiban is rendszeresen fellép. Április 13-án mutatkozott be a Győri Nemzeti Színházban Huszka Jenő Bob herceg című operettjének Annie szerepében!

A délelőtti adást ma délután is meghallgathatjuk hat és hét óra között a Dankó Rádióban. Az internetes elérhetősége: www.dankoradio.hu

1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.

„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”

Offenbach-est

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik:

Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor,

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Műsorvezető: Rapcsányi László

1. Orfeusz az alvilágban – nyitány

2. Hoffmann meséi

a.) Bevezetés és diákok kara (énekkar)

b.) Barcarola (Kalmár, Takács, énekkar)

c.) Dappertutto áriája (Sólyom-Nagy)

3. A szép Heléna

a.) Heléna románca (Kalmár)

b.) Álomkettős (Kalmár, Molnár)

4. A 66-os szám

a.) Nyitány

b.) Házaló-dal (Sólyom-Nagy)

5. A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Takács, énekkar)

6. Kakadu – Barcarola (Molnár, énekkar)

7. A sóhajok hídja – Karnevál (Zempléni, énekkar)

8. Fortunio dala – Szerelmi kettős (Zempléni, Molnár)

9. Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (Kalmár, Takács)

10. Dunanan apó utazása - közzene

Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.

A cikk szövege fórumainkon tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.

kemenyegon.hu

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Dankó Rádió mai operettműsorában Huszkának ebből a művéből hallottunk részleteket:

- Bob belépője (Balczó Péter)
- Szerenád (Fischl Mónika és Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)
- Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes” (Dancs Annamari)

Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciójaként a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!

Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió operettműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba.

- A gárdainduló (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

A „Túl az Óperencián”  adását délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról.

Kapcs. 2653. sorszám

Helyesbítés és kiegészítés

A Rádió Dalszínházának új felvétele

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Az egyfelvonásos daljáték felújítása

Szövegét Leon Battu írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor

Zenei rendező: Matz László

Rendezte: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Km.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekara

Vezényel: Breitner Tamás
 

Szereposztás:
Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor (próza)
Pierre gazda – Rozsos István 
Denise, a gyámleánya – Decsi Ágnes
Fanchette, Cathérine, özvegyasszonyok – Kalmár Magda, Takács Tamara

Bakter – Csákányi László (próza)
 

Helyesbítem  az Eljegyzés lámpafénynél bemutatójának időpontját, ami nem 1978-ban volt: a  Rádió Dalszínháza  1984. április 8-án, a Kossuth adón  20.15 – 20.58 óra között sugározta először a daljáték új felvételét.

A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset…

A szerkesztő Bitó Pálnak a darab új rádiós bemutatójához írt ismertető sorait idézem (RTV Újság, 1984. április):

„Egy felújítás margójára”

Minden kezdetnek van előzménye, az előzménynek van múltja, a múltnak volt őse, és az is származott valahonnan. Így vagyunk az operettel is. A műfaj, amelyet Jacques Offenbach a múlt század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat a mai operettel. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az „operett” elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt. így hívta Mozart is Szöktetés a szerájból című német daljátékát, amelyben – az olasz vígoperák recitativóival ellentétben – prózai részek és dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.

Túlzás nélkül állíthatjuk – bár immár közhelynek számít: a klasszikus operett műfajának kialakítója és első mestere Offenbach volt. Kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt. Ilyen például az „Eljegyzés lámpafénynél”, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfelvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázásban, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz, a politikai témák felhasználása, az uralkodó és a szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákjának felmutatása sem volt új a párizsi nép előtt. A vaudville, mely évszázadokkal előbb még udvari dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert Párizsban.

Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudville hangját egyesítette első teljes estét betöltő dalművében, az „Orfeusz”-ban, majd „A szép Heléná”-ban. Ez a tiszteletlen hang, ez a kulisszák mögé néző leleplező szellemes paródia – mely rendkívüli drámai érzékkel és finom lírával párosult – magyarázza világraszóló sikerét. És az érintett áldozatok, a sértődött operaszerzők, zenetudósok, politikusok mérhetetlen felháborodását.  Így volt ez már Arisztophanésztől Heinéig minden szellemes leleplező művésszel.

Offenbach első darabjai még lírikusak, s nem szatirikus jellegűek. Közelebb állnak a vígoperák és az érzelmes pásztorjátékok stílusához. Jellemző példája ennek A varázshegedű című egyfelvonásos daljátéka, mely mintha csak Offenbach önvallomása volna arról, hogy mit jelent a számára a muzsika.

Két évvel később színre került egyfelvonásosa, mellyel világhírét megalapozta, a fentebb említett Eljegyzés lámpafénynél című alkotás, mely már négy éve, 1853 óta készen állt, de akkor még csak zártkörű előadáson mutathatta be Offenbach. A címe is más volt:” Mathurin kincse”. Eszközei teljesen operaszerűek, még a klasszikus kontrapunktikus formát, az imitációt, ugyanannak a dallamnak a különböző szólamokban egymást követő belépését is felhasználja benne ott, ahol a négy szereplő gondolatban a keresett kincsről álmodozik.

A Rádió Dalszínháza a közelmúltban készítette el a darab sztereováltozatát, parádés szereposztásban, modern technikai kivitelben.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma elhangzott:

Részletek Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő című operettjéből.

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro) /Iszaki Maszahiro/

Kiadó: Budapest Művészház Kft., 1996, 1 CD-n. (51 perc)

• Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Gréte, jöjj, hogy csábít a tarka rét! …” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
• Mr. X. belépője, I. felv.: „Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám… „ (Jankovits József)
• Fedora és Mr. X. kettőse: „Imádom önt!  Boldogságra vár a szívem…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
• Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Induljunk, van egy hely, hol minden este siker kell, tánc, ének, színészet, úgy hívják operett…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor) 
• Fedora és Mr. X. kettőse: „Láttam rajtad kis cicám, már az első perc után…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
• Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Én édes férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)

A déáelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50

"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"

Jacobi-est

Közreműködik:

Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondi György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Vezényel: Sebestyén András

Jacobi Viktor  (Budapest, 1883., október 22. – New York, 1921. december 29.)  az 1910-es évek táján egyike volt az operettműfaj legegyénibb hangú hazai képviselőinek. A rádió 1983 őszén – születésének 100. évfordulóján – egész életművét áttekintve emlékezett sikereire, tragikus gyorsasággal véget ért pályájára.

Az est műsorában kilenc operettje közül a két legnépszerűbb – a Király Színházban 1911-ben, illetve 1914-ben bemutatott, és nagy szériát megért – Leányvásár és a Sybill ma is frissen, elevenen ható részletei csendültek fel.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában 

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván Állami Áruház című operettjéből hangoztak el ma dalok:

 A stúdiófelvételen (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió)  Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön és Kazal László énekel, közreműködik a Tóth-kórus és  az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, valamint a Magyar Rádió Tánczenekara.

Vezényel a szerző: Kerekes János

Erről a rádiófelvételről most Petress Zsuzsa, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal János énekében szólaltak meg az operett bejátszott részletei.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online, az internetes elérhetőségeken is.

Kapcs. 2020. sorszámhoz

Fő a vendég 

Zenés játék-két részben

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) 

Írta: Baróti Géza és Garai Tamás

Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó

A verseket Dalos László írta

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Rácz György

A Dankó Rádióban ma ebből a zenés játékból szólalt meg pár részlet  Galambos Erzsi,  Psota Irén,  Zentai Anna,  Sárdy János, Márkus László és  Rátonyi Róbert énekének tolmácsolásában.

A "Túl az Óperenciás" adásását ismét meghallgathatjuk ma délután a hat órakor kezdődő operettműsorban.

Ismerem, már eddig is használtam ezt az adatbázist...

Lehet profitálnunk abból...

Jó, hogy feltetted ide a linket, sokakat érdekelhet!

archivum.mtva.hu             szenzációs! 

Minden műsort, szereposztással, riportokkal meg lehet találni!

KEMÉNY EGON művei közül az első két - műfajteremtő - rádióoperett (bemutatók: 1949. május 1. és Szilveszteréj, december 31.) a MÁJUSFA és a TALÁN A CSILLAGOK színlapját most találtam meg az 1949-es 'Rádióújság'-ban. 

Minden eddig hiányzó adat pótolható, itt megőrizték! Hálás vagyok érte!

Ezek azok a hírek, amivel a laikus ember – azon kívül, hogy természetesen örül a korszerűbb stúdióknak - nem tud mit kezdeni.

Nem tudni, hogy ezek az új stúdiók mennyibe kerültek, mit értenek az alatt, hogy „saját forrásból” hozták létre? A közmédia az adófizetők 92,6 milliárd forintnyi pénzéből gazdálkodik, csupán 9,4 milliárd forintot tud előteremteni kereskedelmi, illetve vagyongazdálkodási forrásokból. Vajon ebből a 9,4 milliárd forintból épült? Vagy a „saját forrás” tulajdonképpen az adófizetők pénze?

Megismétlem: akkor korrekt egy híradás, ha a hír értékeléséhez minden körülményt feltár. Így azonban nem más, mint csak egy újabb „győzelmi jelentés”!

Ide is bemásolom:

Új stúdiót kapott a Bartók Rádió és a Dankó Rádió

A video-összeállítás elérhető innen:

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/04/05/uj-studiot-kapott-a-bartok-radio-es-a-danko-radio

https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/04/05/

A legmodernebb, 21. századi technológiával felszerelt stúdiók épültek a Bartók Rádió, illetve a Dankó Rádió számára. A Bartók kettő, illetve a Dankó egy stúdióját - utóbbi a legnagyobb közülük - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) saját forrásból hozta létre kevesebb mint fél év alatt - mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója a pénteki sajtóbejáráson.

A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában részletek hangoztak el Kálmán Imre – Kulinyi Ernő A bajadér című operettjéből Miklósa Erika, Oszvald Marika,  Szendy Szilvi,  Csere László, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté  előádásában,  a Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli (az élő színházi előadáson készült hangfelvétel ideje: 2009). Még egy dal csendült fel ebből az opererettből a zenei blokk bejátszását megelőzően,   Egyházi Géza énekfelvételéről.  

A "Túl az Óperencián" adásában - mint megszoktuk - új hét - új vendég: ezen a héten a 89 éves  Bradányi Iván íróval, színpadi darabok, zenés darabok és táncdalok dalszövegeinek írójával és fordítójával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.. 

A délelőtti adás ismétlése a szokott időben, aznap 18 és 19 óra között, hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is. 

Készül a" Hatvani diákjai"

címmel tudósított a cikk a hangfelvételről  fényképekkel is megjelenítve  a rádióstúdióból.

Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam! 

A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent. 

Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát! 

MTVA Archívum

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adása ezen a héten három színművészünkre való emlékezés jegyében szólt és szól: 100 éve született Bessenyei Ferenc, Komlós Juci és Gábor Miklós.

Ma és holnap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Gábor Miklós és Ruttkai Éva leányával, Gábor Júliával beszélget édesapjáról a rádió stúdiójában.

A mai műsorban bejátszott zenék közül kiemelem:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
 

Szövegét Victor Léon  A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.

Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
 

• Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)

 „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”

• Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:

Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)

Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….

Feri: 
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!

Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!

Feri:

Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!

Együtt: 

Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!

• A III. felvonás fináléja

Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)

„- Már búcsúzom Tőled én…  Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/-  Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás…  - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /-  Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”

A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)

Elírtam: A szép Heléna fináléjában persze Koltay Valériát halljuk. 

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorából az elhangzott alábbi operettzenéket említem:  

Lehár Ferenc: A kék mazúr  - keringő (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Lehár Ferenc: Friderika – Goethe dala: „Óh, lányka, óh lánykám, imádlak én...!” (Vajk György német nyelvű énekfelvételéről hallottuk)

Florimond Hervé: Nebáncsvirág

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás

- Celestin belépője: „Az egyik nevem Floridor, a másik nevem Celestin, Floridor az Celestin, és Celestin az Floridor” (Ráday Imre, km. Neményi Lili)

- Loriot dala: „Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Üssed csak, üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili)

- Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (Neményi Lili, Ráday Imre, a Földényi-kórus nőikara)

Jacques Offenbach: A szép Heléna

Magyar szöveg: Fischer Sándor

- Heléna románca - „A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes máz! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a kúszik az erényes láb…” (Házy Erzsébet)

- A  III. felvonás fináléja   (Erdész Zsuzsa,  Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Éva, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A mai műsor ez operett  nyitányának a dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen online (www.dankoradio.hu)

Az elmúlt napokban Bessenyei Ferencnek és Komlós Jucinak szentelt műsorokat Nagy Ibolya, a   hétvégén (péntek, szombat) pedig az ugyancsak 100 éve született Gábor Miklós színművészre emlékezik majd a  rádió „Túl az Óperencián” adása.

A második dedikált fényképen ugyanaz a felvétel látható: a film tükörképének másolata. 1955-ben tehát még volt tükörképe Kövecses Bélának, aki első – és kiváló alakítást nyújtó – Hoffmannom volt.

Kövecses Béla Operaénekes. Budapesten született 1919. január 1-jén. Magánúton folytatott hegedűtanulmányokat, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt.

Kövecses Béla főbb operettfelvételei a rádióban:

• Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00-) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
• Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (részletek, 1954. március 17., Kossuth Rádió) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa
• Szenkár Dezső – Ambrózy Ágoston: A maláji lány (részletek, 1955) – Vaszy Viktor - Koltay Valéria, Németh Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara
• Sidney Jones és Lionel Monkton – Fáy E. Béla – Gésák (részletek, 1955) - Bródy Tamás – Németh Marika, Vámos Ágnes,  Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
• Vlagyimir V. Scserbacsov: A dohányon vett kapitány (részletek, 1956) – Bánfalvy Miklós - Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Földényi-kórus, a  Magyar Állami Hangversenyzenekar.
• Viktor Dolidze: Az elcserélt menyasszony (részletek, 1956. március 26, Kossuth Rádió, 16.10 – 16,42) – Várady László -  Petress Zsuzsa, Kövecses Béla, a Fővárosi Operettszínház ének- és zenekara
• Grabócz Miklós - Kótzián Katalin: Kincskeresők (1956. április 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.35) – Lehel György - Koltay Valéria, Ferrari Violetta, Feleki Kamill, Horváth Tivadar, Kazal László, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Rendező: László Endre
• Robert Planquette: A corneville-i harangok (részletek, 1956. szeptember 11., Kossuth Rádió, 17.25 - ) -  Vincze Ottó - Reményi Sándor, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) 
• André Messager: Nászéjszaka (részletek, 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00)– Lehel György - Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós,  a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
• Leo Fall: Spanyol csalogány (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar.
• Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
• Sidney Jones - Fái Jakab Béla, Makai Emil: San Toy (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Németh Marika, Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
• Ivan Tijardovics: Kis Florami (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
• Ivan Tijardovics: A sanghaji kaland (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
• Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc.
• Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) - Lehel György - Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert…, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
• Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás - Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara.
• Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.
• Kerekes János – Erdődy János: A majlandi tornyok (1961. április 15., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) – Kerekes János - Szecsődi Irén, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palócz László, Réti József, Reményi Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Török Tamás
• Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
• Leo Fall – Innocent Vince Ernő – Szabó Miklós: Az elvált asszony (1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 – 14.50 ) – Bródy Tamás – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, a Fővárosi Operettszínház énekkara, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.

És vannak még vele felvett operettrészletek:

Zeller: A bányamester; A madarász

Fall: Sztambul rózsája

Schubert-Berté: Három a kislány

Kálmán: Zsuzsi kisasszony

Lehár: Paganini

Lehár: A három grácia

stb.

KÖVECSES BÉLA

100 éve született Kövecses Béla operaénekes, 1959-ben, a bemutatón 40 éves volt.

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"

a Rádió Dalszínházának bemutatója

A képen: Petress Zsuzsa (Krisztina) és Bitskey Tibor (István, próza)

Száz éve született Kövecses Béla

/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/

 Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.

/ Karczag Márton/

http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf

Házy Erzsébet művészete és pályája Búbánat fórumtárs bejegyzését vettem át.

Karczag Márton összeállításában szerepel:

"Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operett- szereppel tett szert..."

Kövecses Béla főszerepet énekelt Kemény Egon rádióoperettjében

(ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta):

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

1959 Magyar Rádió, rádióoperett 2 részben.

Főszerepben:

Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa és István: Kövecses Béla

továbbá:

Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti műsor-összeállítását a szerkesztő-műsorvezető három nagyszerű színművésznek szenteli - akik idén lennének 100 évesek: Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Gábor Miklós

 Nagy Ibolya a hét első három napján Bessenyei Ferencet és művészetét helyezte a középpontba, az emlékezésben segítségére volt a beszélgetőtárs, a színművész felesége: a stúdióba meghívott Élthes Eszter. 

Ma és holnap Komlós Jucival egykor készült, a rádió hangarchívumából kikeresett riport- és interjúrészletek bejátszásai is segítik felidézni a színművésznő felejthetetlen alakját és hangját.

A műsorban egyebek között Jacques Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjének zenéje is felcsendült:

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

• Euridike kupléja az I. felvonásból (László Margit)

„Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi, teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… /A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég….”

• Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.:  „Légyjelenet” (László Margit, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Blum Tamás vezényel) - A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről, a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

• Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Kerekes János):

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában!...”

• Nyitány (A MÁV Szimfonikus Zenekarát Kesselyák Gergely vezényli) – Koncertfelvételről.

Ezt a délelőtti adást ma hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen (www.dankoradio.hu).

Gulyás Dénes operaénekes születésnapján, Lehár Paganinijének rádiófelvételéről bejátszott részletek előtt Nagy Ibolya a Dankó Rádióban jelezte, hogy a közeljövőben ismét vendégül látja őt  - beszélgetni fog vele -  a "Túl az Óperencián" műsorában.

Magam részéről igen várom ezt a beígért találkozást az éter hullámhosszán át Gulyás Dénessel.

Örülök, hogy a Kemény Egon zeneszerző fórumba ma beírt bejegyzésem tartalmi és formai elemei itt rámkacsintanak...köztünk, azaz a fórumokon marad...

Fontos, hogy a Hatvani diákjai CD megjelenése után az MTVA Zenei Archívumából Nagy Ibolya is sokkal több részletet, sőt szerencsés feltételek megléte esetén a teljes darabot műsorra tudja, tudná  tűzni, másrészt a korábban kimentett kettősök és más zenei részek most már nemcsak a jelenetekkel bővültek, hanem a már meglevők is teljességükben hallhatók.

Kemény Egon-mű legutóbb március 5-én szerepelt a Dankó Rádió műsorában, "A tavaszhoz" című rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarrra részletét hallottuk.

Érdemes és érdekes volt meghallgatni Élthes Eszter szavait, csakúgy mint férje, Bessenyei Ferenc riportrészleteit, beleértve a mai műsor végén azt, ahol a szenvedés és az igazgyöngy összefüggéséről beszél.

Dankó Rádió Túl az Óperencián című, nemrég véget ért műsorában hallhattunk egy részletet

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. daljátékából.

 - Amálka és Hatvani professzor kettőse:

„Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, aki hozzám való, avval elbujdosok. /Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor ősz időben elbúcsúzik a hazai tájtól? …/- Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, hiába űznek itt, ott hiába várnak, magyarnak születtünk, itthon maradónak, télben is hűséges feketerigónak…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel Lehel György) – Bemutató:1955.január 23., Kossuth Rádió, 20.30 -)

BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN.

Vendég a stúdióban: Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc felesége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a héten (hétfőn, kedden és szerdán).

Most jelent meg a HATVANI DIÁKJAI - CD duplaalbum – a daljáték restaurált és digitalizált felvétele (MTVA)

A daljátékból az említett duettet 18.30-tól újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Műsorismétlés: ma 18 és 19 óra között, az interneten is elérhető online, a  www.dankoradio.hu oldalon. 

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője a mai műsor elején Gulyás Dénes operaénekest köszöntötte 65. születésnapján.

Gulyás Dénes operettfelvételei közül most a Paganini részleteiben hallhattuk szép tenorját:  

Lehár Ferenc - Paul Knepler - Béla Jenbach: Paganini

I. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. március 14., Kossuth adó 19.15 – 20.35

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő.  A rádióra átdolgozta és alkalmazta Erdődy János

A felvételen közreműködnek: Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

A hegedűszólót Hidy Péter játssza.

Vezényel: Sebestyén András

- Paganini dala, II. felv.: „Volt nem egy, de száz babám, nem vártam én, míg csókot ád a lány! Szád ha ég, fürge légy! Rózsaszál! Azért vagy, hogy letépd! Mint lepke száll, csapong a férfivágy, mézet kínál ezernyi szép virág, férfiszív, egy se hív, drága lány, azért csapongok így! /Tudom, hogy őrjít az édes száj, tudom, hogy csalódni szörnyen fáj, tudom mily forró a friss vágy, a szív, tudom, hogy kiég a szenvedély…” (Gulyás Dénes)

- Paganini és Anna-Elisa kettőse: „Egy magányos éjszakán álmot láttam talán…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Paganini és Anna-Elisa szerelmi kettőse, II. felv.: „- Súgd meg!  - Én mind elfeledtem rég!  - hány szerelmes bájos asszony volt már a babád?…/ - Nem szeret így téged más, oly lángolón…./- Csak egész valómmal érted élek, mást se kérek tőled én, csak  úgy szeress, és légy enyém!…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

II. Keresztmetszet-felvétel  - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő. 

A felvételen közreműködnek: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

A hegedűszólót Ney Tibor játssza.

Vezényel: Bródy Tamás

- Bevezető (km. Ney Tibor - hegedű)

- Bella és Pimpinelli duettje, I. felv.:  „-Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille mind a lány, kapható is mindahány, mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)  

- Bella és Pimpinelli duettje, III. felv.: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár,reggelire felszolgált vajhoz, ugyebár, méz is jár…/- Ha este nyit a színház, már ne számíts rám, jó híredre vigyázz, én megvárlak ám! Ha bálba kellett menned, mert táncra szottyant kedved, én ringatom a babát, ha bömböl netán….” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)

A délelőtti rádióműsor ma 18 és 19 óra között újra meghallgatható az ismétlésben, online az internetes elérhetőségeken is.