A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorának zenei tartalmából:

• Lehár Ferenc: A kék mazúr

Az operett részleteinek rádiófelvételéről most a Keringő hangzott el (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15

• Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly - Romhányi József: Hét pofon

A zenés játék rádiófelvételéről egy Duettet énekelt Felföldi Anikó és Harsányi Frigyes (km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel a szerző) -1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész 

• Kálmán Imre - magyar szöveg Gábor Andor:  A csárdáskirálynő

 „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár….  /Hajmási Péter, Hajmási Pál! A barométer esőre áll…”  (Teremi Trixi, Kiss Zoltán)

• Ábrahám Pál – Földes Andor - Harmath Imre: Viktória

A részletekben hallottuk: Teremi Trixi és Bozsó József közös énekfelvételei mellett az Operettszínház előadásán készült felvételről Frankó Tündét, Kékkovács Marát, Csonka Andrást, Dolhai Attilát, Huszti Pétert, Peller Károlyt. A Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli.

• Operettegyveleget énekelt Harsányi Frigyes

• Franz von Suppé: Boccaccio  - az operett Nyitányának dallamaival fejeződött be a mai zenés műsor (az MRT Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – a teljes stúdiófelvételt a Rádió Dalszínháza mutatta be 1961. június 24-én a Kossuth Rádióban ( 20.30 – 23.35)

A „Túl az Óperencián” operettműsora mindennap délelőtt kilenckor és az ismétlésben délután hat órakor hallható a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető.

Az imént ért végett a napi rendszerességű operettműsor a Dankó Rádióban.

A „Túl az Óperencián” adásában ezek a zenék is elhangzottak:

Lehár Ferenc: Vadrózsák – keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton) - koncertfelvételről

Kálmán Imre: Marica grófnő

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

 - Marica és Tasziló kettőse: „Szent Habakukk, mi van velem? én a helyem már nem  lelem! …./Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt…” (Bordás Barbara, Boncsár Gergely)

- A II. felvonás fináléja (Bordás Barbara, Dancs Annamaria, Boncsár Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én.

Lehár Ferenc: A Víg özvegy

Magyar szöveg: Mérey Adolf

Daniló belépője Harsányi Frigyes előadásában (a bejátszott részlet felvétele Japánban készült, a Fővárosi Operettszínház társulatának vendégjátékán, vezényel: Makláry László) -  „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…” kezdetű dalszöveg elején az első szavakat japánul énekli Harsányi Frigyes)

ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvételről

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ezen a héten Teremi Trixivel és Harsányi Frigyessel beszélget frádióműsorában.

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk ma délután, 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."                                       

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

A tegnap sugárzott daljáték-részletekhez a zenei együtteseket is megemlítve:

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”  

Magyar Rádió, 1955 rádiódaljáték 2 részben.

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

Egy ritkán hallható rádiófelvételről szólalt meg három részlet a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Polgár Tibor – Carlo Goldoni komédiája nyomán írta Révay József: A furfangos özvegy

A Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00

Km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Dal: „Jaj, de szép a szerelem” (Rafael Márta)

- Dal: - Szerenád (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus)

Újra meghallgathatjuk a délutáni ismétléskor hat és hét óra között, a Túl az Óperencián műsorában, mely adás-sorozatnak ezen a héten a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója,  Kovács Géza a vendég, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  

• ifj. Johann Strauss: A denevér – Nyitány (az  MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)

• ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - Polka  (A Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

• Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

- Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)

- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

- Jelenet és kincskeringő,  II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

•  ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)

Mától, ezen a héten Kovács Géza művészeti menedzser, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezető-igazgatója a vendég a rádió stúdiójában, akivel Nagy Ibolya beszélget.  

A Rádió Zenei Együtteseinek élén 2017.március 15. óta áll Kovács Géza, aki előtte 22 évig a Magyar Állami Hangversenyzenekar, majd jogutódja, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar igazgatója, főigazgatója volt. 

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. „Túl az Óperencián”

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ebből az operettből hallhattunk részleteket a ma délelőtti adásban:

Kálmán Imre – magyar szöveg: Harsányi Zsolt – Innocent-Vincze Ernő: A cigányprímás

• Rácz Pali dala - Stradivári-dal (Gárday Gábor)

„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól  a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” 

Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban hangzott el (20.00 és 21.00 óra között). Km. az  Andor Ilona Gyermekkara, az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó

Erről a felvételről két részlet hangzott el:

• Sári dala (Koltay Valéria, km.  a Gyermekkar és Nőikar)

"Nádfedelű kicsi falu rózsája idejön egy vadidegen országba”

• Vidám négyes (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika)

„Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/- Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ - Egy király, egy cigány…./ - Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ - Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…” 

Részletek a Qualiton hanglemezfelvételéről (1965., km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás):

• Juliska és Laci kettőse (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor)

„Száll, száll, tovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák…” 

• Sári dala: Mese a királylányról (Zentay Anna, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkarának Női kara)
• Sári és Gaston vidám kettőse, 1. felv.,

„Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/furcsa tánc az úri fajta…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

Megint egy másik stúdiófelvételről szólalt meg:

- Sárika és Gaston keringődala (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó (Qualiton – HLP OK 6500 – Kálmán Imre operettrészletek, 1957)

„Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod!.../Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók! Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! …”

Az operettműsor elején Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből a Vágyom egy nő után kezdetű ária hangzott el Laki Péter, a Budapesti Operettszínház tenoristájának énekfelvételéről.

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.

A Dankó Rádió mai operettműsorából kiemelem:

Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya
A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.

A következő részletek szólaltak meg erről a rádiófelvételről:

• Hortensie Langé dala: (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának Nőikara )

„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” 

• Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)

"Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 

• Kórusjelenet és Pomponnet belépõje   (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)

 -„Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…”

• Kórusjelenet (MRT Énekkarának Nőikara)

„ Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr! Mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” 

• Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő - balettzene)

Kocsis Zoltán ma lenne 67 éves.

A 2016. november 6-án elhunyt zongoraművész-karmester-zeneszerző emlékére, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának végén Ravel Bolerója csendült fel a Nemzeti Filharmonikusok  előadásában, élükön Kocsis Zoltánnal –  élő, koncertfelvételről hangzott el a zenemű, amit a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban, háromnegyed hét táján, újra meghallgathatunk a rádió hullámhosszán (és/vagy az internetes oldaláról).

A Dankó Rádió operettműsorában ma részletek szólaltak meg Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből.

Három stúdiófelvételről következtek dalok – megjegyzem: Zentai Anna és Kishegyi Árpád két rádiófelvételen is énekli szólamát.

- Kórus és Caramello belépője - tarantella (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30. Rendező: Solymosi Ottó.

 „- Evviva, Caramello, a borbély!... - Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát!… Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg, nagy úr!  /- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár.,../- Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondta, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék, van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no, tessék… - Hős Caramello!..../- Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki? - arra mind a ki táncos, jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve! Tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne. Lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve! Járd a táncot… párra lelve! Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe!  - Ó, Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

 „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj, de jó lesz a házasság! Hát buta vagyok én?! A csókokból nem élünk meg, így hát, korai még… Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen! És férjuramnak nem szabad, hogy engem így lenézzen! Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem…./- Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?…”

- Vacsora ötös és szakács-dal (Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának a teljes felvételének a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám.

 „- Ketten borulnak vállamra, trallalala, de szívem vágya csak Barbara…Caramello! Mit keresel itt? - Őfelsége, megbocsát, vállalom, hogy felszolgálok, új személyzet, jót nem állok… - Ne menj el, maradj itt!... – Én vagyok a szakács… Nini, Ciboletta?!... Ciboletta! Hűtlenkedel! - Felséges úr, egy jó tanács!.../ - Csakis az nyer, aki mer! Csiribiribumm, a konyhakés, csiribiribumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem, csiribiribumm, most hozzá mész, csiribiri, finom töltelék, köréje barna lé, titok mi kell belé, így idekeverem- odakavarom majd, hamarosan… a fogás most kész. Csiribiribumm, most sütök mást, csiribiribumm, egy főtt tojást… ez a dal most kész. ”  

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis annyit mondok… /- búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” - a duettnek dallama ugyanaz, ami a  másik bejátszott felvételen szólal meg - de itt másik dalszöveggel éneklik.

- Gondola-dal (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985

„- Várlak az éjben, a csillagfény csillog reád, gyere bátran, ég a vágyam, s a gondolám…/Fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj! Míg a kéklő messzeség… Jöjj, kicsikém!  Vár az éden, szerelmes csók! Jöjj, nagyon várlak, szívem ma oly lángoló! / Hó-hahó! Hó-hahó!.. Hó-hahó!”

Még egy részletet hallhattunk Johann Strauss operettjéből: az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival fejeződött be a ma délelőtti műsor.

A Túl az Óperencián adását délután hat és hét óra között megismétli a Dankó Rádió. Az interneten is elérhető a műsor a rádió honlapjáról.

RUITNER SÁNDOR zenei rendező, 1953-ban, Magyar Rádió

(archivum.mtva.hu)

RUITNER SÁNDORRA EMLÉKEZVE

2019. május 27. - Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg születésének 90. esztendejében, halála 2. évfordulóján - Wikipédia-oldal nyílt.

Ruitner Sándor (Budapest, 1929. október 14. - Budapest, 2017. május 27.) Erkel Ferenc- és Nádasdy Kálmán-díjas zenei rendező, dramaturg.

Emlékét, két rádiós zenei rendezését, a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékok, Kemény Egon - CD-k (2019) is őrzik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ruitner_S%C3%A1ndor

Kapcs. 3084. sorszám bejegyzéséhez

Farkas Ferenc -Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő 

A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:

I. 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

Vezényel: Vaszy Viktor

Km. Zentay Anna, Berky Lili, Kiss Manyi, Sárdy János, Bikády György, Csákányi László, Gózon Gyula, Képessy József, valamint a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara.

 Rendező: Szécsi Ferenc

II. 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 

 Ma és holnap este láthatjuk az Erkel Színházban Puccini ritkán játszott Fecské-jét. Az opera lírai töltetű zenéjének dallamvilága közelít az operettmuzsikához - annak is a komolyabb, átkomponált, fajsúlyosabb darabjaihoz -, és tudjuk, Puccini és Lehár zeneművészete az 1910-es évek közepétől kölcsönösen hatott egymásra, ami nemcsak a melódiaszövésben vagy a gazdag hangszerelésben mutatható ki; már a Fecske partitúrájában is felfedezhetők korabeli tánczenék, a keringő, tangó, polka, foxtrott egyes elemei, amelyek Lehár  műveiben is az idő tájt egyre-másra felbukkannak és inspirálhatták Puccinit. 

Aktuálisan, a Fecske című Puccini-mű részlete – Magda dala - csendült fel Tatai Nóra énekfelvételéről a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában: az áriát Siska Ádám zongorakíséretével énekelte a pályakezdő fiatal operaénekesnő, aki patrónusával, Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával együtt, ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa volt a „Túl az Óperencián” műsorban.

További zenék között volt:

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini

- Kártyajelenet  (km. Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a teljes operett a Rádió Dalszínháza bemutatójaként, 1981. március 16-án hangzott el a Kossuth Rádióban, 1 9.15 – 20.35-kor.

A jelenet dalszövegéből idézek részleteket:

- A csóknak ára van….rá ha vágyol és szeretsz, majd sírsz utánam…
fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megér…
- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!...
- Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …
- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem…
- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! 
- Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz.Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… 
- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! 
Nem futok más után, csupán a pénz után, 
mióta a szerelem sugara süt felém! 
Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, 
engem nem boldogít ma már. 
Mást akarok: egy asszony szívét!
Mert szívem szerelemre vár! 
- A csóknak ára van…

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

A stúdiófelvételen közreműködik  Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Erről a rádiófelvételről most a következő részleteket hallottuk:

- Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás Dénes)

 -Tasziló és Liza kettőse: „Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…/- Kis húgom/- bátyuskám - nézz le rám, légy vidám, nézz le rám, kis virág, drága napsugár…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Marica és Tasziló kettőse: „Szent Habakuk, mi van velem! … /Egy az élet, egyszer élünk…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)

Élő koncertfelvételről szólalt meg Marica és Zsupán kettőse: „Szép város, Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már…/… Szép város, Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál, hol minden piros, fehér, zöldben jár!” (Kukely Júlia, Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból, 1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40  – ezen a Kálmán-esten fellépett még  Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor is, valamint az MRT énekkara.

Gioacchino Rossini: Tarantella (La Danza) - Gulyás Dénes – ének,  km. Garam Zsuzsa - zongora

Franz von Suppé: A szép Galathea  - Nyitány (a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli) (1989, Hungaroton kiadvány)

A jövő héten holnaptól  Baranyi Ferenc költő és barátai, Kassai Franciska színész-előadóművész és Csák József operaénekes lesznek Nagy Ibolya vendégei, beszélgetőtársai a „Túl az Óperencián” műsorában.

A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.

Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

E heti vendégek a stúdióban: Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és volt tanítványa,Tatai Nóra operaénekesnő, aki Massenet Manon című operájának címszerepét énekelte ez év januárjában a pécsi operabemutatón

Az operettműsor tartalmából:

- Egy operaária Gulyás Dénes felvételéről: Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczy Ádám)

- Musical-operett részlet Tatai Nóra előadásában: Leonard Bernstein: Candide – Kunigunda koloratúráriája: „ Glitter and Be Gay” (Szabó Ferenc János működik közre zongorán)

- Kálmán Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő – „Lányok, a lányok…” (Korondy György, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30)

- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Palócz László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág”  (Szász Kati, Egri József)

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken

,

FITTLER KATALIN: HANGHORDOZÓVÁLTÁS

KEMÉNY EGON két rádiós daljátéka CD-albumokon

címmel a CRITICAI LAPOK 2019. 03-04. száma (10.oldal) ismerteti a februárban kiadott "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című műveket, zeneszerzőjük pályaívét, megemlékezve a Rádió Dalszínházáról is.

DANKÓ RÁDIÓ „Túl az Óperencián” Gulyás Dénessel és Tatai Nórával  - 21. hét

A Kossuth-díjas operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával és volt növendékével, a pécsett Gulyás Dénes rendezésében januárban bemutatott Manon címszereplőjével, Tatai Nórával beszélget a rádióműsorban ezen a héten minden nap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A héten naponta kapunk egy-egy bejátszott részletet Jules Massenet Manonjából,  a 2019. januárban bemutatott opera hangfelvételéről. Tatai Nóra énekli Manont, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát Oberfrank Péter vezényli. A rendező: Gulyás Dénes.

A délelőtti adás Lehár Ferenc Friderika című operettjének Közzenéjével indult (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1972

Berkes János operaénekest köszöntötte mai születésnapján Nagy Ibolya a stúdióból, Brodszky Miklós - Harmath Imre bejátszott örökzöld dalával:

„Ha holdfénybe öltözött már egész Sevilla, és az esti szél szava zenél, oly szép minden, mint hogyha csak az ég kinyílna, s a csalódott szív újra remél… /Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra…”

Részletek következtek egy- egy Kálmán- és Lehár-operettből:

Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya

Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00

- Violetta dala: „Csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét” (Kincses)

- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: „Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak harcolj szüntelen a jobb holnapért…”  (Kincses, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

-  Ninon és a gavallérok jelenete: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár, férfikar)

 - Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses)

- Jelenet és finálé: ,Ninon, Ninon, én ébren álmodom…”  (Kincses, Kalmár, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei Jenő: Cigányszerelem

Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Mersei Miklós énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc - 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

-  Józsi dala: „Egy szép szerelem véget ért, eljöttem egy búcsúcsókra… Enyém leszel, Zórika, vár a boldogság…” (Gulyás)

- Ilona és Józsi kettőse: „Mondd meg, hogy szeretsz-e még, mondd, úgy, mint rég…” (Kukely, Gulyás)

- Cigánykórus és jelenet (Kincses, Kukely, Gulyás, Mersei, énekkar)

- Dal és kettős: „Valahol régen, erdőszélen…” (Kincses, Gulyás)

- Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs vigye kánya, volt szeretőm  mindig, volt elég….”  (Kukely)

Az adás Franz von Suppé  Fatinitza című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli) - 1989, Hungaroton. Megjegyzem, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ezen lemezén csak Suppé-nyitányok hallhatóak: Könnyű lovasság, Fatinitza, Pikk dáma, Költő és paraszt, Banditák, A szép Galathea, Pajkos diákok, Reggel, délben és este Bécsben  

Ezt az operettműsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu).

Kapcs. 1904., 130. sorszámok

Sándor Judit és Bende Zsolt

 Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén

Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám

A fotót áthoztam innen:

1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya:  az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)

A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal” Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: „Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom,   az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás  - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.

A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.

Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)

A műsorban hallhattuk még:

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.

Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.

Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony  (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka). 

- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…”   (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult  (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)  és Johann Strauss  A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között.

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.

Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül  egy Buday Dénes-dal mellett még

 - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. 

Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:

Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén

Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.

Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán

A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.

Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.

Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)

- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)

- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)

- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986 

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.

Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor

A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában  ezek a zenék is elhangzottak:  

Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás  - Stradivári-dal  (Rácz Pali dala)

„Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel:  BródyTamás)

Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”  Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)

Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból  „Felszántom a császár udvarát…”   (Melis György)

Jacques Offenbach – magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám  - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  Az  MRT  Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.

Erről a felvételről két számot hallottunk:

- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km.  Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes

„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

- Házalódal  (Melis  György)

 „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!  / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!   /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég!  /Hej, itt a házaló….”

Az operettműsor befejező száma volt:

Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.

A ma délelőtti adásból – amit a délután hat órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk – kiemelem ezeket a műsorszámokat:

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő

Tasziló dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej, cigány…” (Gulyás Dénes, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29  (Megjegyzem, Sebestyén András zenei vezetésével, Németh Marika, Andor Éva, Simándy József és mások énekfelvételével  a Rádió 1963-ban már készített egy teljes felvételt a Marica grófnőből. )

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt hallhattuk most Tatai Nóra énekfelvételéről

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő és Erdődy János magyar szövegével: Paganini  

Három részlet hangzott el az operettből:

 - Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám” (Gulyás Dénes)

-Anna-Elisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg…./Nem szeret így téged más…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Bevezető kórus és búcsújelenet - finálé - „Megyek, Firenze vár…”  (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35. (Megjegyzem, ezt a teljes felvételt megelőzően csak keresztmetszet készült az operettből: 1958-ban mutatta be a Rádió, Bródy Tamás vezényelt, a főbb szerepeket Orosz Júlia, Zentay Anna, Szabó Miklós és Kishegyi Árpád énekelték.)

Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Bellai Eszter, km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás)

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Papagena és Papagano kettőse - „Pa-pa-pa-pa”  (Csengery Adrienne és Melis György, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Carl Millöcker: A szegény Jonathán  - Nyitány  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1956)

Mindig örömmel hallgatok Lehárt! 

Itt van a Dankó Rádió is, amelynek - és akinek: a szerkesztő-műsorvezetőjének - hála és köszönet, hogy rendszeresen felcsendül  napi sugárzású operett adásaiban a  nagy magyar komponistának valamelyik gyönyörű zenéje.  Ma például az igen ritkán játszott Lehár-dalmű, A hercegkisasszony  intermezzójával  indult a délelőtti és az ismétlésben a délutáni rádiós műsor ("Túl az Óperencián").

Ezzel kapcsolatosan érdemesnek tartom elmondani, hogy ez a szépséges instrumentális zenei részlet arról a rádiós felvételről való, melyen részletek szólalnak meg Házy Erzsébet új operettfelvételeiből:

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. 

1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
2. Pjotr Csajkovszkij - Joseph Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
3.  Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene
4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”

 (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 

Erről a rádiófelvételről olykor-olykor a Házy Erzsébet énekelte operettdalok - benne Lehár! -  is műsorra kerülnek az adássorozatban.

A mai adásból egy másik elhangzott zeneszámot is kiemelek: 

Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly János vitéz című daljátékának egy kevéssé ismert stúdiófelvételéről szólalt meg a Tűndérországban játszódó utolsó jelenet - azaz a III. felvonás fináléja, melynek végén a zenekari hangzásba szőve, az utolsó taktusok alatt prózában, mintegy narrátorként Molnár Piroska színművésznő  Iluska és Jancsi boldog révbe jutásának "elmesélésével" lezárja történetüket. Ez a dramaturgiai megoldás nem szokványos befejezése a János vitéz daljátéknak -  ezzel mintha kihangsúlyozná Petőfi Sándor elbeszélő költeményének sugárzó, népies romantikáját, meseszövését.

A szereplők voltak: 

Kovács József, Oszvald Marika, Gárday Gábor, Molnár Piroska, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza. 

(1979, Qualiton; rádióbemutató: 1981. április 16., Petőfi Rádió 14.00 – 16.30)  Rendező: Vámos László

„A Csínom Palkó születése”

„1950. február 19-e híres nevezetes dátum az úgynevezett rádióoperettek történetében, ekkor készült el ugyanis az a Csínom Palkó, amelynek zenéjéért május 1-jén a kitűnő komponista, Farkas Ferenc Kossuth-díjat kapott, s így lett a darab máig is az egyetlen így kiemelt alkotása a rádiónknak.

Az elnökségnek valamiféle máig is megmagyarázhatatlan előérzete volt a művel kapcsolatban, hiszen akkor már sok hónapja kísérleteztünk valamiféle új műfaj kialakításával, mégis éppen most, a februári ősbemutató előtt határozta el magát, hogy a soron következőt, a Csínom Palkót, egy éjszakai fogadás keretében, mintegy előzetesként bemutatja a sajtónak. A siker bennünket is meglepett, hiszen a próbák, a felvételek során őszintén szólva nem sejtettük, hogy a többinél mennyivel kimagaslóbb alkotás létrehozásának részesei lehetünk, legkevésbé pedig azt, hogy a bemutatót követően a darab kibővített színpadi változata megjárja majd Operaházunkat, a vidéki színházakat, a Szegedi Ünnepi Játékokat, sőt még külhoni dalintézetek színpadait is.

Sok évvel később a Csínom Palkóból újabb felvétel is készült, most már csupa operaénekes részvételével, de őszinte örömmel hallottam egyszer, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat tervei közt szerepel a teljes ősbemutató közrebocsátása. Ugyanakkor fájdalommal tölt el mindannyiunkat, hogy Rátonyi Róberten és az operettprimadonnává avatott Ruttkai Éván kívül (akinek a szerepét az Operaházban Gyurkovics Mária alakította!) jóformán már egyetlen szereplő sem él, s itt kegyelettel soroljuk fel Sárdy János, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Rajczy Lajos, Solthy György, Rozsos István nevét.

De hogy azonnal valami vidámabbról is beszámoljak, ismét egy legendát kell eloszlatnom: a mű létrejöttének tudatosan kitervelt voltáról szóló elképzeléseket. A Csínom Palkó ugyanis a következőképp született meg:

Szász Péternek eszébe jutott egyszer, hogy az akkor ismét divatba jött nagyoperett, A csárdáskirálynő két, csak nótában szereplő, de színpadi valóságukban meg nem jelenő alakjáról: Hajmási Péterről és Hajmási Pálról afféle persziflázs-játékot kellene kitalálni, s az ötlet megvalósítására a Rádiónak sokszor dolgozó Dékány Andrást, sok felnőtt és ifjúsági mű íróját kérte fel, egy folyosói, futó megbízatással. Nos, Dékány örömmel vállalta is a feladatot; amire azonban írógépe elé ült, mindössze annyi maradt meg emlékezetében a pár szavas megbeszélésből, hogy két összeillő, egymásra rímelő nevű férfiról kell zenés rádiódarabot írnia. Meg is írta azt – Csínom Palkóról és Csínom Jankóról. Hogy tévedése, amelyet kitűnő párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel és ízléses, szinte költői versszövegekkel tetézett, eljut egészen a Kossuth-díjig, arra sem ő, sem mi nem gondoltunk egy percig sem, viszont Szász Péterrel mind a ketten megkaptuk munkásságunk jutalmát Farkas Ferenc nagyszerű háziasszony feleségétől, aki a díjkiosztás napján csodálatos uzsonnával vendégelt meg bennünket, amelynek fénypontja egy hatalmas csokoládétorta volt.

A felvételek kapcsán is történt azonban egy derűs eset, amelyet azután sokáig emlegettünk; a darab sokszori ismétlése nem is engedte meg, hogy elfeledkezzünk róla.

A darabnak rengeteg szereplője volt, és a színészek – ők, úgy látszik, megérezték azt, amit mi nem – nagy feszültségben mondták, énekelték szerepüket. A szeretetre méltó, nagyszerű énekes-színész, Sárdy János, annyi siker hőse pedig úgy izgult, hogy egyszer csak kettőt lapozott példányában, s úgy folytatta a szövegmondást. Mivel pedig akkor még nem létezett a magnótechnika, amelynél nem probléma egy rész letörlése és újramondása, a Csínom Palkót is úgynevezett nagy-lakkra rögzítettük. Mindannyian kétségbeesetten néztünk egymásra a technikai-rendezői fülkében, miképp lehet ezt kijavítani, és egyáltalán: miképp fog Sárdy az eredeti, előző lapon rögzített szöveghez visszatérni. Ő azonban pár szó elmondása után rájött tévedésére, visszalapozott, és mielőtt az odaillő mondatot kimondta volna, odaszólt nekem a mikrofonon át:

- Pardon, Gyurikám!

Miután pedig a lemez ezt is rögzítette, a mintegy huszonöt ismétlés során minden alkalommal törhették a hallgatók a fejüket, hogy melyik kuruc vitézt hívhatták a darabban Gyurinak, s miért kellett attól Csínom Palkónak bocsánatot kérnie!

(R á c z  G y ö r g y nek, a Rádió volt főrendezőjének, a rádióoperett-műfaj kitalálójának a közelmúltban a Go-press gondozásában megjelent M e s t e r e k  á r n y é k b a n  című kötetéből)”

RTV Újság, 1984. június 10 – 17.  (23. szám)

1., ősváltozat: „a rádióból indult el” - 1950. január 21., Petőfi Rádió, 19.30 - 21.00; Rácz György a fenti cikkében - tévesen - 1950. február 19-ét említ.

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (vidám zenés játék)

Vezényel: Lehel György
Km.: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és énekkara

Rendező: Rácz György

Szereposztás

Csínom Palkó – Sárdy János
Csínom Jankó – Rátonyi Róbert
Bottyán János, tábornok – Solthy György
Balogh Ádám, kapitány – Újlaky László (énekhang: Reményi Sándor)
Tyukodi pajtás – Pécsi Sándor
Förgeteg, haramiavezér – Rajczy Lajos
Rézangyal, haramia  – Győző László
Koháry gróf, labanc tábornok – Képessy József
Koháry grófné – Hollós Melitta
Zsuzsika, nevelőnő – Németh Marika
Rosta, mézeskalácsos – Gózon Gyula
Vénuska, a leánya – Ruttkai Éva (Megjegyzem: a karakter neve 1951-ben változik Éduskára, amikor az operaházi [Városi Színház] bemutatóra Bálint Lajos átdolgozza Dékány András szövegkönyvét.)

Piperec báró, császári megbízott – Rozsos István
A fejedelem – Gáti József
Cinka Panna – Lukács Margit
Rajta Miska, kuruc – Náday Pál
Kese Tamás, kancellista – Lázár Tihamér
Kucug Balázs, labanc – Tassy András
Daru, kocsmáros – Mányai Lajos
Polgármester – Téri Árpád
Tiszt – Pálos György


2. változat: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Farkas Ferenc – Dékány András – Bálint Lajos: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Közreműködik még: Albert István, Balogh László, Barsi Béla, Bikádi György, Fenyő Aladár, Kovács Péter, Lippay Ferenc, Michels János, Őze Lajos, Palkó József, Szénási Ernő, Szénási István, Szilasi Gyula, Vándory Gusztáv

Ismert még egy rádiós változat, melyben ezúttal csak részleteket vettek fel Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos énekével, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. Vezényel: Forrai Miklós - 1952. február 26., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45

Kapcs. 2197. sorszám

„Utam muzsikálva járom” - Zenés beszélgetés Sárdy Jánossal

Riporter: Czigány György

Elhangzott: 1963. december 25-én, a Kossuth Rádióban, 10.55 – 11.56 órakor

Km.: Németh Marika, Tolnay Klári és Palló Imre

Az összekötőszöveget Stella Adorján írta

Szerkesztő: Bitó Pál

Sárdyt három évvel később (1966-ban) Czigány György ismét meginterjúvolta rádiós műsorában, amiről itt a 2197. sorszám alatt - Nagy Ibolya szerkesztőnek a  Dankó Rádióban a művészre emlékező operettműsora kapcsán - szóltam.

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.03

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"

Daljáték, Magyar Rádió, 1957

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A mai műsor elején hangzott  fel a Nyitány, amelyben a

Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet

Létra-kórus - Földényi-kórus

Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus

műrészletek dallamaira ismerhetünk.

Főszerepben:

Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc

Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

További részletek és CD:  www. kemenyegon.hu

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi,  Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.

Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.

Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.  

A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:

Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel

Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:

„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László Endre. A daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00. 

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György.  Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…”  (Domahidy László,  km. az MRT Énekkarának férfikara)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)

- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet -  próza;  induló -  zenekar)

- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)   

- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom”  - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)

Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája,  akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.

A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva”  tételének a dallamai csendültek fel.

Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).

Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.

Fordította:  Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Békés András

Szereposztás:

Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)

Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)

Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)

Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)

János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)

Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)

Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)

Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)

Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)

Lina – Arányi Adrien (próza)

Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza) 

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:

1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)

2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter,  Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra)  Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.  

Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:

• Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)

Wanda: 
Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…

Fritz:
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Mert visszavár, visszavár csókos szád!

Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, 
Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, 
Levest kap a baka, komisz kenyeret, 
Holnap puska ropog, ágyú riogat,
Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,
Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel! 
Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell! 

Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!
Most rúgjuk a port! 
Víg körtáncot járj!
Perdülj, fordulj! Ó!

Körbe perdülünk, lengve lendülünk, 
Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj, 
Erre lendülünk, arra perdülünk, 
Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj! 

Kórus: 
Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!

• Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)

Bumm: 
Ez botrány! Ezer ördög! 
Itt a táborban lányok! 

Fritz: 
Bumm! Mindig rosszkor jön!

Bumm: 
Megáll a józan ész! Kergekór. 
Hogy itt mit látok?!

Fritz: 
Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég, 
A férfiszívünk ég…

Bumm: 
Megint Ön! Ön felesel!

Fritz: 
Csak épp egy szót! 

Bumm: 
Egy szót se, egy szót se! 
Elönt a méreg, vérem forr!
És akkor jön a vasszigor!

Kórus: 
Ha egyszer mérges, vére forr. 
Jaj, akkor jön a vasszigor!…

Bumm: 
Ahogy felnyihog harci ménem, 
Föl, harcra hát, 
Rohamra indulok én az élen,
Hegy-völgyön át, 
Seregem ellensége reszket, 
Hátrálni kár. 
Riadtan, messze bukkan nyeszlett, 
És meg sem áll. 
Hátrál a nyeszlett 
És meg sem áll. Szólt: 

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött a generál, Bumm, bum! 
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Bumm: 
Hogyha győzelem híre szárnyal, 
vár rám a nép! 
Ünnepi dallal, száz szép lánnyal, 
Tündér zenék. 
De már a csata után várnak 
Új harcmezők, 
Ahol a karjaikba zárnak 
A bájos nők, 
Csókkal várnak a bájos nők. Ó!

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum! 

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Más nem győzhet, generál Bumm, bum!

• A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 

A „Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

Én is pont most olvastam el a FEJES CECÍLIÁRÓL szóló megemlékező mondatokat és a rádióújságcikket, nagyon jó! Jólesik emlékezni rá, érdemes a 751. számú bejegyzésre is kattintani....nagyszerű életművet alkotott.

Talán sikerül majd egy fiatalabb korában készült portrét is találni róla.

Ez a felvétel otthonukban készült, ahol mindig szólt a zene.

Ebben a hónapban lesz Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg halálának évfordulója is. Tőle tudom, hogy "Cili"-t gyakornokként tették mellé a Rádióban, így indult a szép rádiós és személyes, sok évtizedes kapcsolat.

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

A Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezője, FEJES CECÍLIA, 2015. március 18-án halt meg.

A  751. soraszám alatt emlékeztem Reá, most pedig idemásolok az RTV Újságból egy régi, harmincöt évvel ezelőtt megjelent cikket: Fejes Cecíliát mint zenei rendezőt bemutató portrét:

A ZENE „MŰFORDÍTÓJA”

RTV Újság, 1984. február 6 – 12.

/Udvardy István/

Részlet a cikkből:

Fejes Cecília, a rádiós zenei rendező, hívén korábbi önmagához, nyugdíjba vonulása alkalmából sem hajlandó nyilatkozni. „Nem szeretek magamról beszélni” – pattintatja velem vissza golyóstollam hegyét – „elég alaposan ismernek a muzsikusok ahhoz, hogy bármi újat tudjak mondani”.

A szerénység, különösen a művészvilágban, mindig gyanús. Vagy azért, mert tapshívogatóan kacér, vagy . mint jelen esetben is – valami titkos aranyfedezetet sejtet: tehetségben, tudásban, emberségben. Fejes Cecíliának van mire szerénynek lennie. Emberemlékezet óta, megszakítás nélkül állandó megnyugtató alakja, jelensége az „akváriumnak”, a sokszorosan hangszigetelt ablakú, 6-os stúdióra tekintő rendezői fülkének. Mi, muzsikusok ugyanis a harsogó fortisszimók és a lélegzetállító pianisszimók ár-apálya közt egy kicsit mindig a csend világának kijáró tisztelettel övezzük a tompított lámpák fénykörében némán moccanó párka-árnyakat: a felvételünk magnószálát pörgető rendező-hangmérnök-technikus triászt.

Bizonyára akadnak a rádióhallgatók között, akikben felötlik a kérdés: vajon mit kell, mit lehet rendezni a zeneműveken, a közvetítéseken. Elvégre itt nem léphet be senki jobbról vagy balról, mint a színház vagy operai előadáson – hiszen a zeneszerző ma vezérkönyvben minden hang helyét és idejét, sőt megszólaltatásának módját, erejét, színét, hangulatát is pontosan előírta. Ha igaz az, hogy a „zene: rend az időben”, mire való akkor a rend rendezése?

Hevesi Sándor egyhelyütt a rendező hármas feladatáról ír: összehangolni – például a Hamlet esetében – az eredeti történet idejének Dániáját, az író világát, az Erzsébet-kori Angliát, s végül a jelenkort, amelyben a darab elhangzik.  Ugyancsak hármas – bár nem ennyire időakrobatikus – próbatétel vár a többrétegű üvegfallal izolált, partitúrába mélyedő zenei rendezőre is: meg kell teremtenie a zenemű, az előadó és a hallgató ideális találkozását. Bizony, ez sokszor igen bonyolult dolog. A jó zenei rendezőnek otthon kell lennie a zenei korok, formák, stílusok világában, elemző részletességgel ismernie kell a műveket, tudnia kell bánni olykor egyszerre több száz felajzott művésszel, s miközben belül két-három taktussal „előre hallja” a zenét – állandóan számításba kell vennie a technikai berendezés átadó képességét. Gondoljon csak arra az olvasó, hogy például reggelizés közben hányszor kénytelen otthoni vevőkészülékén – olykor nem minden bosszankodás nélkül – kézi irányítással kiegyenlíteni a beszéd és a zeneszó közti hangerőkülönbséget, s menten fogalmat tud alkotni arról a munkáról, amelyet egy száz hangszerből álló zenekar (hegedűk, csellók, fuvolák, kürtök, hárfák, harangok), gyakran még egy vagy több szólista, énekkar, gyermekkórus stb. hangszín- és hangerőbeli effektusainak arányos visszaadása jelent a rendező számára.  A mikrofonerdővel elemeire bontott, csatornákba terelt, majd a keverőasztalon újraötvözött zenét úgy nyújtani át, hogy mindez természetesnek hasson! Hogy összekapcsolja a két világot – a mikrofonon inneni, s a hangszórón túl.

Fejes Cecília hivatott értője ennek az ördöngös mesterségnek. Kiapadhatatlan türelemmel, tiszteletreméltó igényességgel újra meg újra ismételteti a felvételt, amíg csak a kívánt mércét el nem éri. S a szakmai precízség mellett még kiváló pszichológusnak is kell lennie. Bátorítani a mikrofonlázzal küszködő előadókat – közönség híján, taps, mosoly vagy bármiféle visszajelzés, feloldás nélkül néha igen dermesztő a szenvtelen piros lámpáknak muzsikálni - ; erőt önteni pályakezdő ifjú szerzőkbe, akiket kiver a halál vize, amikor először hallják vissza első zenekari kompozíciójukat; tapintatosan meggyőzni az énekes szólistát, hogy jobb lesz a felvételt az áriavégi kadenciával kezdeni, mert fáradtan már nem visz úgy a voce („vinni visz, csak nem hoz”  - felel rá az operai humor); vagy esetleg fül mellett elengedni a világjáró nagymenő nem éppen hangfogós fricskáját – „nem vagyok hajlandó rádiószerűen muzsikálni, legyen a rádió muzsikaszerű” - ; és így tovább.  S mindezek mellett, egy-egy hosszabb, több tételes zenemű felvételekor fejben  tartani a napokkal korábban szalagra rögzített zenei részek hangulatát, karakterét, tempóit, a hangolás magasságát; ezenkívül ügyelni a szöveg értelmezésére, magyarságára, tisztaságára, érthetőségére – egyszóval azonosulni az előadókkal, de közben mindent kívülről, a közönség fülével hallgatni.

Fejes Cecília mindezt tudja. És nemcsak tudja – éli. Átéli ezt a kicsit műfordításhoz hasonló művészetet, amelyben nem egyszerűen csak átplántálni kell valamit, hanem szinte újraalkotni, az eredeti szellemében. Teszi a maga módján: egyszerűen, érzékenységét leplező szűkszavú határozottsággal, olykor befelé kuncogó humorával. Teszi, mintha kívül állna, s közben – észrevétlen – mindenből részt vállal.

Egy világtalan zongorahangoló elbeszéléséből jegyeztem meg a következő félmondatot: „… és hallottam a hangján, hogy elsápad.” Nos, a vérbeli zenei rendező –amilyen Fejes Cecília is – a rendezőfülke félhomályában ilyesféle röntgenhallással dolgozik: már a kezdő taktusból megérzi, hogy izgatott, elfogódott, fáradt, feldobott, tanácstalan vagy megszállottan lelkes előadók „megfordítására” kell-e felkészülnie, azaz, mennyit ajánlatos hozzátennie vagy mérsékelnie ahhoz, hogy a mű és a hallgató közt a legideálisabb kapcsolat jöjjön létre.

Raffaelló kései remekén – bolognai képtár féltve őrzött büszkeségén – Cecília, a muzsikusok védőszentje e tisztéből épp „nyugdíjba vonul”: eltaszítja magától a […] zeneszerszámokat, amidőn meghallja az égből alászálló angyalok énekét. Reméljük, hogy a mi Cecíliánk – hiszen lehet-e „kiérdemesülni” a hangszeres zene szeretetéből? – sokkal inkább a Rubens festményén orgonáló, vagy az ugyancsak barokk Zampieri mester vásznán gambázó néhai elődjének példáját követve, továbbra is pártfogolja az instrumentális zenét, és – szerény, de férfiasan határozott zenei instrukcióival – segíti Rádiózenekarunkat, és sok-sok hazai meg külföldi muzsikustársunkat.

Ábrahám Pál zeneszerző ma ötvenkilenc éve hunyta le örökre a szemét (Zombor, 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.)

Megjegyzem, a múlt héten a szerbiai – vajdasági - körutazásom során Zomborba is eljutottam.

A komponista emlékére a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel a Földes Imre - Harmath Imre librettójára írt Viktória című operettjéből.  A Budapesti Operettszínház élő felvételéről Frankó Tünde, Dolhai Attila, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Csonka András, Huszti Péter  előadásában szólaltak meg az ismert énekszámok, valamint Teremi Trixi, Bozsó József és Vásári Mónika énekfelvételeiről is elhangzottak dalok ebből az Ábrahám-operettből.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” adásában a 83 éves korában elhunyt  Gencsy Sári (szoprán) operaénekesre is emlékezett - aki ugyancsak ezen a napon halt meg, tizenegy évvel ezelőtt (Debrecen 1924. augusztus 16. -  Budapest, 2008. május 6.). 

Gencsy Sári emlékére négy operett-duett szólalt meg, amelyekben Melis Györggyel és Svéd Sándorral énekelt együtt:

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre, rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári és Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Ábrahám Pál: Viktória - John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás - Kettős: „Óh, holdas este, miért vagy szívem veszte… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő  - Kettős:  „Kishúgom - bátyuskám - angyalom, nézz le reám, kis leány, légy vidám, drága napsugár…” (Gencsy  Sári, Svéd Sándor)

Mától egész héten át Kovács István és Sajgál Erika színészházaspárral beszélget Nagy Ibolya  az operettműsorában

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

a mai adás ismétlésében 18.30- kor:

70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről

újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.

Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.

A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.

Ruttkay Éva a címlapon  - MÁJUSFA

Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel: 

Előadás a studióban: 

MÁJUSFA
Mesterházi  Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry  Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”

archivum.mtva.hu

A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett,  Kemény Egon: „Talán a csillagok”.

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:

Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen

Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:

- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.

A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe  - Jódlidal   (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)

Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.

Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit

Franz von Suppé: Boccaccio

Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  

A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  

Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály

• Fiametta románca (László Margit)
• Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon

Kapcs. 2616. sorszám

Kiegészítés

Lehár Ferenc  Pacsirta című operettjének rádiófelvételei

Az operett részleteit Sebestyén András karmester irányításával kétszer vette fel a Magyar Rádió:

I. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

Sebestyén András – Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekara. (Az adásban a Pacsirta mellett bemutatásra kerültek még Lehártól A drótostót,  A bécsi asszonyok és A három grácia című operettjeiből felvett részletek. ) 

II. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója

Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.

- Bevezető kórus (MRT Énekkara)

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)

- Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”

- Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)

- Juliska és Sándor kettőse: „Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)

- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)

- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)

-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)

- Vilma és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)

III. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Oberfrank Géza – km. az MRT szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…”

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy József – Fazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

Fazekas Mihály:

Mint mikor a Nap…

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék között volt Leo Fall Pompadour című operettjének részletei is.

Palcsó Sándor, Sass Sylvia és Kalmár Magda énekfelvételei közül szólalt meg két dal és egy vidám kettős ebből a darabból.

A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma du. hat és hét óra között a rádióban.

Kapcs. 138., 33. sorszámok

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásaim elé - legyen így együtt: 

Kapcs. 3192. sorszám

• Esti Hírlap, 1981. március 17.

„A hangszóró mellett”

Rádiójegyzet a Rádió Dalszínháza új  bemutatójáról: Lehár Ferenc: Paganini

Ötvenhárom éves volt Lehár, amikor fantáziáját megragadta a Paganini-téma. Ezzel az operettjével második, rendkívül igényes alkotói szakasza kezdődött el. Saját ifjúkori álmait óhajtotta vele felidézni, hiszen ő maga is hegedűművésznek készült. Amikor előjátszott Antonin Dvořáknak, a nagy cseh muzsikus állítólag a fejét csóválta és így „bíztatta”: Fiam, akassza szögre hangszerét, és inkább komponáljon. Lehárnak a huszonötödik darabja volt a Paganini. Mialatt dolgozott rajta, újból és újból elővette régi hegedűjét, és azon gyakorolta a mesterségbeli fogásokat, világhírű hősének varázsos melódiáit. A bécsi Johann Strauss Theater-beli 1925-ös premier nem hozta meg a várt sikert, amely csak később bontakozott ki, midőn Richard Tauber énekelte a címszerepet. Akad színházlátogató, aki emlékezhet még a darab pesti bemutatójára. Maga a szerző vezényelte, s a női főszerepben Alpár Gitta brillírozott.

 A rádió új felvételének szövegrészét Erdődy János simította át hozzáértéssel, két részre osztva a darabot, kiemelve Lehárnak Paganinivel kapcsolatos mondanivalóját: szerelem vagy művészet, illetve — ahogyan a dal szól: „A bűvös hangú szép hegedű mindig hű.” A zene minden szépsége érvényesül Sebestyén András szakavatott dirigálásával a rádiózenekar és a Sapszon Ferenc vezette rádiókórus élén olyan pompás hangú szólistákkal, mint címszereplőként Gulyás Dénes és Anna-Elisa hercegnőként Kalmár Magda. Szívesen hallgattuk Palcsó Sándort, Lehoczky Évát, Rozsos Istvánt is a többi szereplővel: éneket és prózát egyformán tudtak interpretálni. A cselekmény gördülékeny rendezése Bozó László érdeme, a zenei rész akusztikai finomságainak megteremtése Fejes Cecíliáé. Rokonszenvesen formálta meg Paganini titkárát Csákányi László és művészi finomsággal hegedült Hidy Péter. A Paganini feltámasztása Bitó Pál szerkesztő nevéhez fűződik.

A Rádió Dalszínháza előadásának tanulsága: érdemes kutatni elsárgult szövegkönyvek és partitúrák között, mert ma is élvezhető zenei értékekre lehet bukkanni.
 

(Kristóf Károly)
 

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el ebből a két darabból:

• Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok (1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00) – Sebestyén András – Kalmár Magda, Oszvald Marika, Felföldi Anikó, B. Nagy János, Maros Gábor, Haumann Péter, Tímár Béla, Kaló Flórián, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a Stúdió 11. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál

A most elhangzott részletekben Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János és Tímár Béla énekhangján szólaltak meg az ismert melódiák.

• Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén András – Andor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál.

Erről a rádiófelvételről sem először csendültek fel ebben az operettműsor-sorozatban  ezek a jól ismert dalok:

- Agglegények dala (Palcsó, énekkar)

- Szerelmi kettős (Andor, Udvardy)

- Vidám kettős (Koltay, Kishegyi)

- Maca dala (Koltay, énekkar)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

„Túl az Óperencián”

Múltidézés

1974. december 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00

„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”

Franz von SUPPÉ-est

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik:

Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, LÁSZLÓ MARGIT

Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

I. rész

Boccaccio –

1. Nyitány
2. Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)
3. Boccaccio dala (Bartha, férfikar)
4. Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)
5. Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)
6. Olasz-kettős (Andor, Bartha)
7. Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

II. rész

Pajkos diákok –

1. Frincke dala (Barlay, énekkar)
2. Jelenet (Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)

Szép Galathea –

1. Galathea ébredése (László M., B. Nagy, énekkar)
2. Ganymedes kupléja (Bende)
3. Csók-kettős (László M., Bende)
4. Bordal (László M., Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

Könnyű lovasság – Nyitány