Kraxelstumpf a "Komáromi farsang" című daljátékban kitalált személy.
Császári óbester, Lilla hódolója, Csokonai riválisa.
"Kurtág nem egy interjúban hangsúlyozta: szinte közömbös, hogy egy előadó mit játszik (operettet vagy Jimi Hendrixet), élménnyé a koncertet az előadó személyes jelenléte avatja."
Forrás:
https://revizoronline.com/hu/cikk/2827/kurtag-gyorgy-estje-a-garnier-operaban/
"Kraxelstumpf óbester"
Ó, tudnál erről többet mondani? Kicsoda lehetett? Történelmi alak, vagy csak népmesei? Én eddig csak Simonyi óbesterről hallottam, még a légy jó mindhaláligból. Máig is emlékszem: "Simonyi Óbester mint egy hős kiállott/látta onnan maga alatt az egész világot" és képzeld el, mennyire meglepett, amikor megtudtam, hogy ez a hős ember szegről-végről távoli rokonom. De ez a Kraxelstumpf - még soha sem hallottam róla, biztosan ő is nagy-nagy hős lehetett. Hol tudnék utánanézni ennek?
A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:
- Eisemann Mihály – Mihály István - Szilágyi László:
- „Köszönöm, hogy imádott, hogy reám úgy vigyázott, de ne küldjön virágot nekem.” (Kalmár Magda, km. a Stúdió 11, vezényel: Behár György – Qualiton, 1977) – eredetileg a Hippolyt, a lakáj c. film (1931) betétdala volt.
- Kemény Egon - Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang
- Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő, egy-kettő..." (Bilicsi Tivadar, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
- Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Giuditta dala – „Más nem csókol ily forrón” , 3. kép: „Ki tudja, miért van ez, hogy minden férfi észrevesz? És nem kell csak egy pillanat, szerelmet vallanak egy röpke perc alatt! Ki tudja, miért van ez? Nálam mindenki rajtaveszt. Ha egyszer rám talál, nem szabadulhat tőlem soha senki már. De ha az este ránk borul, száz lámpafény kigyúl, s a zene halkan szólni kezd, ó akkor észrevesz! Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény. Ó mindig csak szerelmet várnak, körülzsongnak férfivágyak… Nem tud csókolni más így, csak én! /Tudom már, miért van ez, hogy minden férfi észrevesz. Hisz nem is volt oly rég talán … forró éjszakám… Emléke bennem él, álmomban gyakran visszatér… Midőn az este ránk borul, száz lámpafény kigyúl, s a zene halkan szólni kezd, ó akkor már észrevesz! Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény…” (Házy Erzsébet, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1968., Kossuth Rádió.
- Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg
- Bob belépője, I. felv.: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00
- Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok
- Keringő (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) – a Rádiófelvétel bemutatója: részletek, 1953. december 26., Petőfi Rádió, 13.00 – 13.45
Néhány szerencsés (?) fórumtársunk, úgy tűnik, nem veszi észre, hogy másfél éve világjárvány van és kisebb megszakításokkal zárva voltak-vannak a hgv.termek, operaházak, színházak, mozik, elmaradtak fesztiválok. Reklamálnak, hogy más dolgokról folyik az eszmecsere. Ugyan hogyan írhatnánk csonka évad(ok) nemlétező előadásairól, be nem mutatott darabokról, filmekről? Maradtak többnyire az internetes közvetítések, streamingek, azok is korlátozott mennyiségben. És indulatok. Ez van.
Az hagyján, hogy csak egyet. De még egy jó kuplé sincsen benne.
Mint Bartók. Nem sok....
Bocs, csak tovább folytattam a gondolatot. Természetesen egyetértek azzal, amit beírtál, Kurtág egy operát írt.
Ezt miért nekem írod?
Annyiban pontosítanálak, hogy a célzásod a "két ember"-re csak 2015-től felelne meg (de ez sem igaz: vagyunk itt még néhányan, akik írnak ide); ez a topic 2008-tól él. (A másik operett-topic megnyitása 2003-ban volt - érdekes, hogy a bejegyzések számát tekintve - ha ebben a tempóban haladunk tovább itt, lassan utolérjük, sőt, megelőzzük...)
A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:
- Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok
- Lia dala: „Hát mit tegyek? Bár tudnám! Ki mondja meg?...” (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. december 25., Kossuth Rádió, 20.36 – 22.00
- Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Szenes Andor: Friderika
- A költő dala (Goethe áriája): „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem. Add a szádat engedelmesen. Én kedvesem, ezer virág int feléd. Szemed lesem, ha rám tekint, szívem ég. Madár dalol a fákon fent, a vágy dalol szívemben bent. Úgy perzsel a láng. Perzsel a vágy...” (Kovács József , km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - „Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek, Qualiton, 1985)
- Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács
- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A nagy királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…" (Andor Éva, km. az MRT Szimfonikus Zenekara vezényel: Sebestyén András) - A Rádió új stúdiófelvétele a daljáték keresztmetszetét jelenti. Bemutatója 1977. január 21., Kossuth Rádió, 17.19 – 18.04
- Charles Lecocq - Victor Koning, Clairville (Louis-François Nicolaïe), Paul Siraudin - Kristóf Károly és Romhányi József: Angot asszony lánya
- Amaranthe dala - Angot anyó legendája „A vásárcsarnok standján a pultja mellett ült. A halpiac a hangján, de sokszor felderült. Nem gondolta meg kétszer, ha megvolt rá az ok, és csípőre tett kézzel az áriát dalolt. Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható…/Oly rég nem hallunk róla, kitudja, merre jár. Úgy várjuk itt azóta, csak jönne végre már! …” (Kiss Manyi, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara., vezényel: Polgár Tibor) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00
- Kerekes János – Innocent Vincze Ernő – Erdődy János: Déryné
- Dal a módiról: „Nótárius uram, hallja, talál dolgot a kend kardja úton, útfelen. Bécsi divat igen hódít, lenézi a magyar módit, sok szégyentelen…./ Ide nézz, csak ide rám, ropogós a rokolyám, így szép a magyar lány. Gyöngykaláris a nyakán, pillangó a papucsán, így szép a magyar lány. …./ Piros, piros, piros pántlikája, de jól illik selymes szöghajába…” (Zentay Anna, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)
- Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor – Kellér Dezső – Békeffi István: Csárdáskirálynő
- Kerekes Ferkó, Miska főpincér és Cecília hármasa: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár, mint mikor a szívemre a búbánat rászáll.../Hajmási Péter, Hajmási Pál, a barométer esőre áll....” (Honthy Hanna, Palócz László és Feleki Kamill, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00 (Megjegyzem, ezen a teljes stúdiófelvételen énekel még Házy Erzsébet, Korondy György és Rátonyi Róbert is.)
- Ábrahám Pál - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória
- Riquette és Jancsi kettőse, III. felv.: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a turul-madárra, ott van Budapest” (Az előadók neve nem hangzott el az adásban.)
A Magyar Rádió felvételei, a Hangarchívum, beleértve a zenei archívumot a Bródy Sándor utcából ismert okok miatt elköltözött és az MTVA keretén belül létezik. A felvételeket a magyar rádió: a Dankó Rádió, a Bartók Rádió, a Kossuth Rádió és a Petőfi Rádió közönsége hallhatja.
Új operettfelvételek is készülnek, pl. koncerteken, ezek is bekerülhetnek a zenei archívumba.
Amennyiben nosztalgiát érzel a Bródy Sándor utca iránt, akkor ebben nagyon sokakkal osztozhatsz.
...valójában egyik sem létezik már sem a Magyar Rádió, sem (új) operettfelvételek. Archivum.
Ez a fórum a Magyar Rádió, a magyar rádió operettfelvételeiről szól.
Akik web1 formából web2-re szeretnének áttérni, lehetőleg a fórum témájáról írjanak - szerintem :-).
Egyéb témák és észrevételek ismét mehetnek a Chat fórumba - szerintem :-).
Lehet, hogy nem Kurtágra gondolt, hanem a Kurtafarkú Kismalacra, ez legalábbis jobban illik az operett-topikba, mint Kurtág György. Mindenesetre, ha valaki Kurtágot meg akarja ismerni, akkor először ne a saját zenéjét hallgassa meg, hanem azt, hogyan játszik Kurtág más zeneszerzőt. Mert ha közelebb jutsz egy ember lelkéhez, akkor utána a zenéjét is jobban megérted.
Kurtág csak egy operát írt.
"Historia est magistra vitae" - írta fel csikorgó krétával a táblára történelemtanárunk, az első gimis történelemórán, és mi csak bámultunk hüledezve az ismeretlen, idegen szavakra, mint borjú az újkapura. De aztán rájöttünk, hogy bizony így van ez, még akkor is, ha ettől a pálcájával nemcsak hadonászó, hanem olykor-olykor oda is sújtó tanítómestertől az oktondi emberiség, még a saját hibája árán sem sokat tanult. (Ezt csak azért írtam ide, hogy lássad, a többszörösen összetett mondatok sem fognak ki rajtam.) Szóval vegyünk egy történelmi példát. A XX. század hajnalán egy maroknyi elmebeteg, élükön Uljanov komával, kitalálta, hogy ők a bolsevikok, tehát a többség. Ez ugyan ordas hazugság volt, de mivel folyamatosan, és hangosan ezt ordítozták, és jelmondataikkal összefirkálták az összes közvécé falát, valamint röplapokat osztogattak, és éltek az akkori media összes lehetőségével, ezt lassanként elhitte nekik a csöndes és néma tömeg (értsd: kisebbség). Azt, hogy mi lett ennek a handabandázásnak a vége, köztudott. Ezt a mintát követi azóta is, mindenhol, az uralmon levő maroknyi többség, a hatalmas, de néma kisebbség ellenében.
Megvédeném az operett és musical műfajt, természetesen nem mindegyik művet, de igen is egy West Side Story megállja a helyét számos operaházban is, akár a Denevér vagy a Cigánybáró, vagy Offenbach számos operettje, vagy ott van még Lehár Gudittája, Schubert Három a kislánya....
Számomra jóval nagyobb érték ez, mint a Kurtág György, Eötvös Péter néhány modern operája.
Szerintem nem azon kellene dohognod, hogy miért tudta két ember operettszínházi ajánlóvá alakítani a momust, hanem azon, hogy ezt miért hagyta a többség, és miért nem volt alternatívájuk a más műfajok iránt érdeklődőknek. Valószínűleg nekik is tökéletesen megfelel ez a könnyed műfaj, és többre nem is vágynak.
Így igaz. Egy jeles és hiteles muzsikus ismerősöm szerint Palestrina óta Kodály a (egyik?) legjelentősebb kórusmű-komponista. Sajnálatos módon azonban a műfaj = a capella vagy szólóhangszer-kíséretes kórusművek iránti közönségérdeklődés -úgymond- nem a felszálló ágban van, ezért e körben a "világhír" relatív.
Egyházi művek tekintetében Kodály a XX. sz. egyik legnagyobb egyházi zeneszerzője. A kórusműveit pedig - szerte a világban-, sok kórus énekli.
Lehár "titka", hogy sikerült olyan operettet írnia, amiben van egy operai igényű primadonna szerep, ami beviszi A víg özvegyet operaházba is. A Vilja-dalt pedig minden szoprán szereti (f)elénekelni. Ez utóbbi nóta tényleg világhírű.
Ha Kodály nem is világhírű bartóki -és mint takatsa jogosan írja- liszti szinten, Kodály néhány műve (Psalmus, Háry-szvit, de a Páva és a Galántai is) átnyúlik a történelmi (mai határokon túli) Magyarország határain, többfelé játsszák ma is.
Jogos. Csak jelen körben 20.szd.-iakat listáztunk. Focihoz nem értek, Puskás pedig nem komponált ... csak gólokat.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A mai műsor zárószáma volt:
KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" Nyitány
(Magyar Rádió, rádióoperett, 1950)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Előzmény 4788 "Kacsóh viszont felfedezte a gyermek Ábrahám Pált" Ez a tényközlés az Ábrahám Pál körüli legendakörbe tartozik, vagy alátámasztja hiteles adat, dokumentum? Klaus Waller Ábrahám Pál - átfogó, jelenleg teljesnek tekinthető - biográfiájában nem található.
Engem sem zavar ha operetteket gajdolnak, de úgy gondolom, hogy mindent a maga helyén. És ez a Cafe momus komolyzenei magazin szégyene, hogy teret nyit ennek a műfajnak. Épeszű ember nem gondolhatja komolyan, hogy ezek a topikok idevalók. Azt viszont nem értem,, Corvette, hogy mit akartál azzal mondani, hogy ha operettet hallgat valaki, addig sem szemetel. Pedig ez is a szemét egyik fajtája, amit nyilvánvalóan gyűjteni kellene szelektív módon valahol, csak nem egy komolyzenei magazinban és ahhoz kapcsolt fórumon.
Na, ezzel a "gajdolással" meg engem ki lehet kergetni a világból - akár stúdiófelvételről, akár filmfelvételről, akár színházi alkotás felvételéről hallom - akárki "sztárral" is.
Nézni? Ez a lehetőség még nem merült fel bennem. Mondjuk ha Latinovits lenne az egyik főszereplő...De hát ez sem komolyzene. Csak gajdolás. A süket is hallja.
Az operettet nem csak hallgatni kell és lehet, de igazán megismerni - és (ki)értékelni - a teljes színházi előadásokból lehet és érdemes. Ahogyan pld. az operát is.
Nekem alapvetően nincs bajom az operettekkel. Aki akarja, hallgassa! Az illető addig sem szemetel. Látszólag értelmes emberek is belefeledkeznek időnként a téma kutatásába. Lásd Batta Andrást. Ez van. Az emberi agyban az egymásnak ellentmondó dolgok békességben megférnek egymás mellett.
A Dankó Rádióban ma is hallhattunk Lehár-melódiát ("Az a szép" műsora)
- Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Katonakórus, Antonio és Ottavio kettőse, 3. kép „- …Nem segít a zúgolódás, panaszkodni kár… /- Nem részegség, nem forróláz, nem álom ez, nem: szerelem….- Úgy szereti, mint ahogyan Te szereted őt!…- Úgy szeret, mint ahogyan én szeretem őt! Csak ez a forró vér!…Mert hogyha el mégy, mit tehetne, jön helyedre más….- ne képzelődj! Lásd, nekem is van otthon hagyott menyasszonyom….hát ne keseredj, nem hagy el ő, szíve tiéd! - Úgy szeretem őt, meghalok érte!... A csókot készítsd elő!” (Molnár András, Póka Balázs, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 – 22.00
Lehár Ferenc 30 évvel ezelőtt nem volt téma a hazai zeneoktatási intézetekben. Feltételezem, hogy most sem az.
Kissé elkanyarodtunk: a kiinduló cikkben 1870. és 1885. év között született "világhírű" magyar komponistákról esik szó - közöttük operettszerzőkről is. Számomra egyértelmű, hogy az utóbbiak közt Lehár Ferenc áll az élen!
Csak két világhírű zeneszerzőnk volna? Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter, Durkó Zsolt micsoda?
Szerintem nagyon jó megállapítást tetszett tenni. A Trisztán és Izolda (hasonlóan a Mesterdalnokokhoz, hiszen a kettő tulajdonképpen ugyanaz) tipikus operett felállás, primadonna-bonviván, szubrett-táncoskomikus párokkal, abszolút ismerős operettkonfliktussal.
Bartók Béla mellett ott van Liszt Ferenc is, így kettő világhírű zeneszerzőnk van. Igaz, hogy Liszt nemigen tudott magyarul, de magyarnak érezte magát, és ez a lényeg, ugyanúgy magyarnak, mint a másik hírességünk, Willi Orban.
Sejtettem, hogy szarkazmusból írod.
Tisztelet a kivételnek, mivel Lehár azért mégiscsak világhírű, New York-i operában is ment a Víg özvegy, ami Kálmánnak sem nem jött még eddig össze.
Másrészt Bartók az egyetlen, aki igazán világhírű lett...
Kodály műveket se sűrűn játszanak külföldön, max határontúli magyar területeken.
A világhírű magyar zeneszerzők listázásáról a szakállas vicc jut eszembe. A négy evangélista a következő három: Máté és Lukács. Némileg módosítva máshol: „Hittanórán elhangzik a kérdés: „Ki tudja megnevezni a négy evangelistát? Az osztály észben szerény tanulója már sorolja is: A négy evangélista a következő három: Péter és Pál.” Óra után a katekéta elmeséli a tanáriban az esetet, mire kollégája azzal vigasztalja: „Nohát, legalább kettőt tudott.” Forrás: Magyar Kurír. Szóval a négy három világhírű magyar zeneszerző a következő kettő: Bartók Béla.
PS A legeslegismertebb (zeneművet alkotó) magyar zeneszerző pedig lehet, hogy nem más, mint ... Seress Rezső. Ismerős? Legfeljebb nem mindenki tudja, hogy ezt a számot ő írta.
Van egy nagyon jó operett felvételem, egészen friss. A Kauffmann Jónás énekel rajta és a Harteros anyja, a Bajor cigányok húzzák a talpalávalót, Petrenkó vezényletével. Valami Trisztán és Izolda. Érdekel esetleg valakit?
Az enyém a bögre volt. A szarkazmus ahhoz hasonló, csak nincsenek rajta pöttyök, ugye?
Az oviban szarkazmus volt a jelem.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Az e heti műsor, ismétlés: https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/27/tul-az-operencian-levai-enikovel-es-denes-viktorral-44-het/
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Nahát, mik vannak. Én pl úttörőkoromban Szántódon nyaraltam. Ez '69-ben lehetett, és némi büszkeséggel írom le, hogy én voltam a tábor nótafája. Egyik nap Tihanyban kirándultunk, és nem tudjátok kitalálni, ki jött velem szembe. Segítségül annyit mondhatok, hogy volt vagy két méteres, kisportolt-medve típusú óriás, fekete körszakállal és khaki (ugyye így írják?) színű vászon-ruhában. Na, kapisgáljátok már, hogy ki volt? Igen, igen, igen!!! Maga Fidel Castro. Hát, ez a Fidel Castro volt annyira híres, mint a Puccini, és mivel én csaknem együtt nyaraltam vele, ezért én is majdnem olyan híres vagyok, mint Zerkovitz Béla. Most meg pláne, hogy mindezt leírtam nektek. Örömmel osztottam meg veletek ezt az életreszóló élményemet, különösen azért, mert még sohasem írtam ebbe a topikba, de most már kipipálhatom ezt is: nem éltem hiába.
Na ez a Puccini dolog vicces, mindenesetre Zerkovitz egyik operettje nagy sikert aratott annak idején Olaszországban. Ott ismerték meg egymást, de ettől még nem világhírű persze Zerkovitz, sőt un. fütyülős zeneszerző volt Seress Rezsővel együtt, aki szintén írt egy világhírű dalt.
Kálmán Imre is még befér a sorba, más kérdés, hogy azért sok helyen nem játszák, mivel operettet se játszanak. Hozzá kell tenni persze, hogy Lehár jóval ismertebb nemzetközileg Kálmánnnál.
A listán szereplő nevek közül világhírű: Bartók, Kodály, Dohnányi és Lehár.
A többi zeneszerző inkább "ismert" külföldön is. Nincs a listán, de a magam részéről odateszem az 1881-es születésű Zerkovitz Bélát is, aki szintén nem világhírű, de a wikipédia szerint "zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt."
Ezt most komolyan gondoltad? Közülük jelenleg nemzetközi műsoron csak Lehár és Kálmán Imre szerepel. Jacobi viszont az 1910-es években nagy név volt, mostanra ő szerzeményeit se igen hallani sehol, talán néha USA-ban előveszik a Fritz Krieisler-rel írt Almavirágzás c. művét.
Szirmay és Kacsóh mióta világhírű? Nem gondolnám őket annak. Emellett Weiner Leo sem az, bár talán az ő neve ismert külföldön valamennyire. Huszka se játszott külföldön, bár a nevét ismerik.
Kacsóh viszont felfedezte a gyermek Ábrahám Pált, és Szirmay Albert számos amerikai zeneszerzőt, többek közt Gershwint.
A világhírű Lehár Ferenc, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Jacobi Viktor, Kálmán Imre, Weiner Leo....Felemelő érzés, hogy halhatatlan műveik ennyire benne vannak a nemzetközi zenei köztudatban és tőlük hangosak napjaink koncerttermei!
