Magyar
Katolikus Rádió – „Dallamív”
Zenekari műhely - Lemezmúzem:
Bűvös vadász Szegeden 1959 – A 121 éve született Vaszy Viktor emlékére
Szerkesztő-műsorvezető:
Magyar Kornél
Carl Maria von Weber: A bűvös vadász - részletek az előadás hangrögzített, digitalizált felvételéről (mintegy 33 percben)
Az adás visszahallgatható: ITT
Szegedi Nemzeti Szinház Ének- és Zenekara / Vezényel: Vaszy
Viktor
OTP Bank Audio CD 1992 Stereo HUN 001
ORIGINALLY RECORDED in 1959 at the Szegedi Nemzeti Szinhaz
!!! This is a LIKE NEW DEDICATED COLLECTORS CD !!!
A bűvös vadász (részletek magyar nyelven)
– 80 perc
Dalszöveg Szabó Miklós operaénekes műfordításában.
Szereplők:
Ottokár ....................................Sebestyén Sándor
Kuno........................................Horváth József
Agáta ......................................Moldován Stefánia
Annuska ..................................Berdál Valéria
Gáspár......................................Szalma Ferenc
Max .........................................Megyesi Pál
Egy remete . . . .........................Sinkó György
Kilián .......................................Szabadi István
Nyoszolyó lány ..........................Mére Ottilia
Samiel......................................Halmágyi Mihály
Ruitner
Sándor írja
ismertetőjében A bűvös vadász 1959.
évi szegedi előadásának hangfelvételéről készült CD-kiadvány borítójának
belső oldalán:
„A most
megjelenő lemez, amelyről Weber operájának legszebb énekes részleteit
hallhatjuk – túl az esztétikai élvezeten - , historikus értéket képvisel:
bepillantást (pontosabban: ’behallgatást’) enged a Szegedi Nemzeti Színház
operatársulatának egy olyan előadásába, amelynek kedvéért – 1959-ben – nagyon
sok operabarát és kritikus zarándokolt le a tiszaparti városba. A Vaszy Viktor
irányítása alatt működő, és azokban az években második fénykorát élő együttes
nyújtotta zenei és drámai élmény nemcsak akkor és ott, a nézőtéren ülőket
nyűgözte le, de ma is szinte ’átsüt’ a mikrofonok képezte akusztikus térbe… És
ez a sugárzás képezi a lemez másik historikus értékét: 1959-ben ugyanis a
Magyar Rádió meglehetősen kezdetleges (saját mérnökei és technikusai által ’szerkesztett’)
technikai felszereltsége miatt, aligha vállalkozhatott egy ’kihelyezett
stúdióban’ történő, a budapesti Bródy Sándor utcában rögzített produkcióhoz
hasonlítható, azaz művészileg és technikailag összevethető felvételre…
A Bűvös vadász
szegedi előadásának nagyszerűsége mégis egy ilyesfajta ’kaland’ vállalására
késztette e sorok íróját, az anyag akkori rádiós rendezőjét. A körülményekről
mindenképpen el kell mondanom, hogy a lelkesedés az egyébként egykedvű
rádiósokat is magával sodorta: szinte ámulva néztük, ügyes kezek miként
varázsolnak – különböző díszletelemek segítségével – a színpadból igazi
stúdiót, az igazgatói irodából pedig technikai helyiséget… Nem beszélve arról,
hogy a művészbejáró előtt álló rögzítő kocsiból kiszűrődő hangokra állandóan
nyüzsgő tömeg figyelt… Az egy héten át tartó felvételeknek ezt a hangulatát
talán azok is érzékelik, akiknek otthonába csak most jut el a Vaszy Viktor
irányította ’zenés műhely’ egyik különleges szépségű ékszere. Az a pompás
ötvösmunka, amelyben az idősebb, tapasztalt művészek rutinos produktumának mély
tűzű-, és tehetséges, feltörekvő fiatalok lázas álmainak szinte fehéren izzó
ékkövei, pompásan illeszkednek a fegyelmezett zenekari és énekkari hangzás
önmagában is szépséges aranyfoglalatába.
Szegedi és a
tiszaparti városból elszármazott művészek egyéni produkcióit már számtalan
lemezfelvétel őrzi. Ami most megszólal, abban különbözik tőlük, hogy ez a
csaknem 80 perc Szeged város kulturális történelméből egy emlékezetes zenei
korszak teljes értékű, és ugyanakkor különleges csillogású tükre.”
(Ruitner Sándor)
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
„Operaelőadások Budapesten a II. világháborút követő évtizedben (1945 – 1955)” (a Rádió havonta jelentkező operatörténeti sorozata)
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
A műsorban elhangzott operarészletek és előadók:
Farkas
Ferenc: Csínom Palkó
– szerelmi-kettős: „Hűséges szívemmel
szerettelek mindig...” (Melis György és Gyurkovics Mária)
Rossini:
A sevillai borbély
– Figaró belépője (Melis György
Polgár
Tibor. A kérők
– „Pipadal” (Székely Mihály)
Erkel
Ferenc: Bánk bán
– Bánk románca (Joviczky József)
– Melinda és Bánk kettőse (Osváth Júlia és
Simándy József) - élő felvétel
– Gertrudis királyné és Bánk jelenete (Delly
Rózsi és Joviczky József)
Erkel
Ferenc: Hunyadi László – László románca (Ilosfalvy Róbert)
Mozart:
Figaró házassága
– Cherubin áriája - „Csak szerelemről
álmodom” (Házy Erzsébet - élő felvétel, 1954) - az
időskálán 38:10 perctől hallgatható vissza
Puccini:
Bohémélet
- részletek (a Magyar Állami Operaház
Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – Hungaroton, 1970
– Rodolphe áriája, I. felv. (Ilosfaly Róbert)
– Mimi áriája, I. felv. (Házy Erzsébet)
– Jelenet, Mimi és Rodolphe szerelmi kettőse (az I. felv. zárójelenete) (Házy Erzsébet,
Ilosfalvy Róbert, km. Melis György, Várhelyi Endre)
– Rodolphe és Marcel kettőse, III. felv. (Ilosfalvy
Róbert, Melis György)
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
„Operaelőadások
Budapesten a II. világháborút követő évtizedben (1945 – 1955)” (a Rádió
havonta jelentkező operatörténeti sorozata)
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
A műsorban elhangzott operarészletek és
előadók:
Wagner: Siegfried - Erdei jelenet, II. felv. (Závodszky Zoltán, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) – élő előadás hangfelvételéről,1947
Wagner:
Lohengrin
- Lohengrin jelenete, III. felv. (Joviczky József, km. a Magyar Rádió
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – stúdiófelvétel, 1954
Muszorgszkij:
Borisz Godunov
– Koronázási jelenet (a címszerepben Mark Reizen, km. a Magyar
Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – élő
előadás hangfelvételéről, 1954
Ifj. Johann Strauss: A denevér - tercett, I. felv.: „Ez nagyon megindította, ez nagyon megindító...” (Szilvássy Margit, Orosz Júlia, Rősler Endre, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) – élő előadás hangfelvételéről, 1955
Verdi: A
trubadúr
- Manrico f-moll áriája és stretta, III. felv. (Simándy József, km. a Magyar
Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Mario Rossi) – élő
előadás hangfelvételéről, 1950
Kodály Zoltán: Székely fonó - kettős: „A csitári hegyek alatt...” (Szecsődy Irén és Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) – élő előadás hangfelvételéről, 1948
Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája (Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) – élő előadás hangfelvételéről, 1951
Ránki György: Pomádé király új ruhája - Ruhapróba jelenet (Székely Mihály és Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – a bemutató előadás hangfelvételéről, 1953
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
A negyvenes és ötvenes évek operaházi előadásait és énekművészeit felidéző műsor
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
Elhangzott: 2023. szeptember 17., 20.05 – 21.00
Az adás visszahallgatható: itt.
A
műsorban felcsendülő operarészletek:
Wagner: Lohengrin - Lohengrin búcsúja (Závodszky Zoltán; vezényel: Lukács Miklós)
Verdi: Don Carlos - Erzsébet királyné és Don Carlos kettőse (Báthy Anna és Nagypál László; vezényel: Komor Vilmos)
Verdi: Rigoletto – A herceg áriája, III. felv. (Járay József)
Donizetti: Lammermoori Lucia - Őrülési-jelenet részlete (Gyurkovics Mária)
Donizetti: Don Pasquale - Norina és Pasquale kettőse (Gyurkovics Mária és Maleczky Oszkár)
Wagner: A walkür - Sieglinde elbeszélése, I. felv. (Rigó Magda)
Borodin: Igor herceg - Koncsak kán áriája (Székely Mihály)
Mozart: Cosi van tutte - Fiordiligi ária, I. felv. (Osváth Júlia)
Beethoven: Fidelio - Leonora és Florestan kettőse (Báthy Anna és Rősler Endre; vezényel: Otto Klemperer)
Verdi: Aida - Amneris és Radames kettőse, IV. felv. (Palánkay Klára és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése - archív stúdiófelvételről
Prológ
19.00 – 19.35
Műsorvezető: László
Ferenc
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
"Bonaparte Napóleonról, nagy félelmekről és egy
többféleképpen – kevéssé – ismert zeneszerzőről is szó esik majd a Prológ
adásában, amely Luigi Cherubini A
vízhordó című operájának Sir Thomas
Beecham által vezényelt 1947-es, izgalmas muzeális felvételét vezeti be."
19.35 – 20.50:
Luigi Cherubini: Les Deux Journées, ou Le Porteur d’eau (A vízhordó)
Háromfelvonásos (komikus) opera
Szövegkönyv: Jean-Nicolas Bouilly
Bemutató: 1800. január 16, Párizs, Feydeau Színház
Bouilly azt állította, hogy egy valós esemény ihlette meg,
amely a francia forradalom idején történt, de a cenzúrától való félelem miatt a
történetet 1647-be, Mazarin bíboros korába vitte át.
A történés helye: Párizs és Gonesse falu
A zenei anyag mintegy 70 perc, a felvétel a prózai – dialógus – részeket nem tartalmazza. (A teljes játékidő mintegy két óra körüli lenne.)
Karmester: Sir Thomas Beecham
– BBC Theatre Chorus, Royal Philharmonic Orchestra
Recorded Studio 1, Maida Vale, London, 1947. december 19.
[78.45]
A szereposztásból:
Le Comte Armand,
a parlament elnöke – Pierre Giannotti (tenor)
Constance, a
felesége – Janine Micheau (szoprán)
Mikeli,
savoyard, vízhordó – Charles Paul (basszbariton)
Daniel, az atyja
– Donald Munro (basszus)
Antonio, Micheli
fia – Eugene Regnier (lírai tenor)
Marcelline,
Micheli leánya – Marion Davies (szoprán)
Sémos, gazdag
bérlő – Donald Munro (basszus)
Angeline, Sémos
lánya, Antonio menyasszonya – Winifred Lawson
(lírai szoprán)
Tisztek...
1. felvonás - Mikelinél
Mikeli egy szavojai vízszállító, Párizsban él. Fia, Anton elmeséli neki, hogyan mentette meg gyermekkorában az életét egy ismeretlen francia. Félbeszakítja, amikor Armand gróf, a francia parlament tagja feleségéve, Constance-szal belép, és könyörög Mikelinek, hogy mentse meg Mazarin bíboros katonáitól. Mikeli örömmel ajánlja fel segítségét. Elmondja Armandnak, hogy Anton másnap feleségül veszi Angeline-t, aki Gonesse-ben él. Azt tervezi, hogy kicsempészi Armandot és Constance-t a városból, amit Mazarin katonái vesznek körül, úgy, hogy Constance-t Marcelline-nak, Anton húgának álcázza, Armandot pedig a saját vizeskocsijába rejti. Anton belép, és nagy örömére felismeri Armandot, mint a franciát, aki megmentette, amikor gyerek volt.
2.
felvonás - Párizs kapujában
Mazarin
katonái politikai szökevények után kutatva letartóztatják a járókelőket. Némi
várakozás után átengedik Antont és „húgát”, de óvakodnak Mikeli szekerétől. Miközben
Mikeli eltereli a katonák figyelmét, Armand kiszökik a szekérből és átmegy a város
kapuján. Mikelinek vissza kell fordulnia.
3.
felvonás
- Gonesse-ben
A
falubeliek Angeline és Anton esküvőjére készülnek. Katonák őrjárata lép be,
amikor megérkezik Anton, Armand és Constance. Armandnak sikerül elbújnia egy
fán, de úgy dönt, hogy megadja magát, amikor feleségét letartóztatják. Épp
ekkor érkezik Mikeli, aki azt a hírt hozza, hogy a királynő (Ausztriai Anna, aki régensként uralkodik a még gyermek, később trónra kerülő XIV. Lajos helyett) úgy döntött,
amnesztiát ad minden parlamenti képviselőnek. Minden jól végződik.
Archív felvétel
Gioachino Rossini: Hamupipőke - Királyi Lépcsőházi Matiné
(1994)
Szereplők:
Hamupipőke – Gémes Katalin
Don Ramiro – Lengyel Gábor
Dandini és Alidoro – Póka Balázs
Don Magnifico – Szilágyi Béla
Clorinda – Gémes Szilvia
Tisbe – Megyesi Schwartz Lúcia
A Magyar Állami Operaház Kórusa
Zenei vezető, zongora: Oberfrank Péter
Jelmezek: Mikes Eszter
Rendezte: Szilágyi Gábor
(időtartam: 1:17:19)
Az operaelőadás archív felvétele megtekinthető itt a YouTube-ról.
Archív felvétel
Gaetano Donizetti: A csengő – Királyi Lépcsőházi Matiné
(1996)
Szereplők:
Don Annibale Pistacchio, patikus – Szilágyi Béla
Enrico – Póka Balázs
Serafina – Gémes Szilvia
Donna Rosa, Serafina anyja – Kovács Erzsébet
A Magyar Állami Operaház Kórusa
Zenei vezető, zongora: Oberfrank Péter
Jelmezek: Mikes Eszter
Rendezte: Szilágyi Gábor
(52:10 perc)
Az operaelőadás archív felvétele megtekinthető itt a YouTube-ról.
Hogy volt?! - Válogató adások, A magyar opera csillagai
Duna TV - 2022.07.17. - /Ismétlőválogatás
„Műsorunkban felidézzük néhány korábbi adásunk legjobb pillanatait. A főszereplők: Melis György, Ferencsik János és Polgár László.”
Melis György (emlékezők: Pitti Katalin, Clementis Tamás, Gulyás Dénes, továbbá Kovács János -karmester)
Ferencsik János (emlékezők: Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Molnár András, továbbá Karczag Márton - az OPERA Emléktárának vezetője)
Polgár László (emlékezők: Kováts Kolos, Molnár András, továbbá Némethy Attila - zongoraművész, tanár, zenei szerkesztő, valamint Rák György - Polgár László egykori barátja)
A Duna TV megismétli a tegnapi adást ma: 22.35 – 23.35
„Hazulról el? Hová? – száz éve született Mikó András
2022.07.13. caruso.blog.hu
»Lassan két hete, június 30-án volt Mikó András születésének centenáriuma, ám a jeles esemény úgy múlt el a hazai kulturális közéletben, hogy egy operaházi facebook poszton kívül egyetlen emlékező sor sem jelent meg arról az alkotóról-nevelőről, akiről nyugodtan leírható a „korszakos” jelző. Hová tűnt hát a kulturális újságírói gondosság, a mesterüknek oly sokat köszönhető tanítványok hűsége, a közönség szeretete, és a Farkasréten 1998-ban megfogadott „sosem felejtünk”!?«
MNO.hu - OZSDA ERIKA
„Senkit sem ölnek meg annyira, hogy halála előtt ne tudjon még tíz percet énekelni!” – olvasható Karczag Márton operajátszásról szóló blogján, ahol érdekességekről számol be a kulisszák mögül. Érettségi után segédszereplőként került az Operaházba, majd a szakmai körökben csak Bányaként emlegetett kottaarchívumban dolgozott. 2013-ban lett az Operaház muzeális gyűjteményének kezelője, több évtizedes relikviák őrzője és feldolgozója.
Karczag Márton – aki ma már emléktárvezető – a művészbejárónál vár ránk, és olyan helyekre vezet, ahová a közönség csak ritkán jut el. Miután megmutatja a színpad alatti részt, ahol a „színpadi utcák”, raktárak és süllyedők találhatók, elindulunk a pince felé az éppen felújítás alatt álló gépészeti területen keresztül. [...]
Magyar Televízió (YouTube) - Archív felvételek
Verdi: A lombardok – Tercett (Sudlik Mária, Hormai József, Gregor József)
Giselda – Sudlik Mária
Oronte – Hormai József
Pagano – Gregor József
Verdi: Attila - Attila és Ezio kettőse (Gregor József és Ötvös Csaba)
„A szabadságharcos Verdi”
„Vándortémák az operairodalomban”
/Film Színház Muzsika, 1978. december 9./
Verdi, akinek neve a XIX. század negyvenes éveiben összefonódott népe szabadságharcaival, következetesen és szívesen nyúlt olyan témákhoz, amelyek hazája, Itália dicsőséges múltját idézik fel, és tükrözik a zsarnokság ellen lázadó nép hősi küzdelmeit, a szabadságeszme legyőzhetetlenségét. E gondolat köré csoportosítja a zeneköltő operahőseit az az ötvenperces színes televíziós műsor — Bánki László szerkesztésében —, amelynek felvételeit a napokban fejezték be.
— Az Operabarátok sorozat keretében készült el ez a legfrissebb összeállításunk — mondja Apró Attila rendező. — A politikus Verdit mutatjuk be, azokat a hőseit, akik operáiban a szabadságért szólnak, a szabadságról dalolnak. A Don Carlosból, A trubadúrból, A lombardokból, az Ernaniból, az Attilából hangzanak el áriák, részletek, és természetesen megszólal a Nabuccóból a „Szállj gondolat” kezdetű kórus, amely egyszeriben országos hírnevet szerzett az akkor alig huszonkilenc éves Verdinek.
A televíziós produkció szereplői: Ötvös Csaba, Rozsos István, Hormai Horváth József, Gregor József, Sudlik Mária és a televíziós műsorvezető: Kukely Júlia.
— A Magyar Televízió az Állami Operaház művészeinek, zenekarának és kórusának közreműködésével rögzíti képernyőre a világ operairodalmának ismert és népszerű műveit. A Susannák című összeállítás után került képernyőre a Bajkeverők az operában című műsor, amelyben a legismertebb operai cselszövők, Jago, Basilio zenemester, Sujszkij herceg, Eboli és Ortrud lépnek színre.
— Ez az utóbbi műsorunk — szereplői: Melis György, Begányi Ferenc, Faragó András, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Gáti István, Takács Klára, Rohonyi Anikó, Ercse Margit és Delly Rózsi — eddig négyszer volt adásra kitűzve, de különféle fontos események, műsorváltozás közbejötte miatt mindeddig nem tudtuk sugározni. Szerencsésebb a Pillangókisasszony a Margitszigeten című műsor, amelyet december17-én láthatnak a nézők. Ennek érdekessége, hogy a szabadban vettük fel, a margitszigeti kis japánkertben. Cso-cso-szán: Kincses Veronika, Pinkerton: Nagy János, Sharpless: BendeZsolt. Már készülünk az Anyegin keresztmetszetére és a soron következő témára, amely Boito, Gounod és Berlioz zenéjével mutatja be a Faust-téma vándorlását.
Verdi: Attila – Odabella áriája és jelenet – Marton Éva, Gregor József, énekkar - Margitsziget, 1972 (YouTube)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad, bemutató: 1972. július 7.
Giancarlo del Monaco rendező az olasz nyelvű előadás főszerepeit Gregor Józsefre (Attila) és Marton Évára (Odabella) osztotta, a MÁV Szimfonikus Zenekart és a Magyar Állami Operaház Énekkarát Lamberto Gardelli vezényelte.
Az előadás további szereplői voltak:
Kónya Lajos (Ezio),
Szilágyi Ferenc (Foresto),
B. Nagy János (Uldino),
Bódy József (Leone)
Díszlettervező: Fülöp Zoltán
Jelmeztervező: Márk Tivadar
Lehár Ferenc két operettjében is fellépett Szamosi Elza (1884-1924), akit igen kedvelt a zeneszerző, de még Puccini is nagy elismeréssel illette és operáiban foglalkoztatta.
"Hercegkisasszony" - Magyar Királyi Operaház - magyarországi premier, 1910. december 20.;
Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvétele.
Alszeghy Kálmán, a rendező (1852 – 1927), Ambrusné Benkő Etelka (1872-1921), Székelyhidy Ferenc (1885-1954), Környei Béla (1873-1925), Szamosi Elza (1884-1924), Lehár Ferenc, a zeneszerző (1870-1948), Flattné Győrffy Gizella (1874-?), Kornay Richárd (1870-1931) - (Balról jobbra).
Szamosi Elza:
"Sokan csodálkoznak, hogy én drámai énekesnő létemre egy soubretteszerepet vállaltam el. De ennek az a története, hogy Lehár mester határozottan igy kivánta, mint ezt már egy római intervievban [sic] is hangsulyozta… […] Különben sem egészen szorosan vett, egyszerü szoubrette-szerep ez. Sok benne a drámai rész és a koloratura. Tehát nagy és szép feladatot ró rám. Aztán meg azért is örülök, hogy hosszu idő mulva ismét egy ilyen operettszerü alakitást produkálhatok, legalább azok is, akik csak a könnyebb dalmüveket kedvelik, megismerkednek velem. És ha tetszem nekik, drámai szerepben is meghallgatnak."
Forrás: Egy látcsöves ur.: „Látogatás Szamosy Elzánál. A »Herczegkisasszony« bemutatója előtt.” Egyetértés XLV/300 (1910. december 18.): 12–13.
Szamosi Elza:
„higgye el, igen nagy dolog, a mikor egy drámai énekesnő visszatér az operetthez. De milyen szivesen tettem! Mennyire elragadtak az operett szépségei! Aztán meg Maryan [sic] szerepe olyan, mely nem érhető el tánczczal és egy kis dalolni tudással. Ehhez magasabb énekmüvészet kell.
”Ry.): „Szamosi Elzánál. – Találkozás Lehárral.” Az Ujság VIII/300 (1910. december 18.): 15
Forrás: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődés-történeti tudományok besorolású doktori iskola SZAMOSI ELZA (1881–1924) MŰVÉSZETE SZABÓ FERENC JÁNOS TÉMAVEZETŐ: DALOS ANNA PHD DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2018
CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN
II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek
A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.)
Részlet az előadás-kritikából:
„A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája.”
„A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér.”
Lehár Ferenc: "Végre egyedül" ("Endlich allein") - Király Színház, 1915
Szamosi Elza emléke előtt tiszteleg a Magyar Állami Operaház
(Az Opera honlapjáról)
Szamosi Elza CD (Fotó: OperaTrezor)
A magyar kultúra napjára több új kiadvánnyal is készül a Magyar Állami Operaház, amelyek közt valódi kuriózumnak ígérkezik az OperaTrezor legújabb, Szamosi Elza és kora című kiadványa. Szamosi Elza (1881-1924) a 20. század első másfél évtizedének egyik legnagyobb hatású magyar operaénekesnője, aki nem csak a Bohémélet, a Pillangókisasszony és A Nyugat lánya magyarországi premierjein alakította a női főszerepet, de az Egyesült Államokban is elsőként léptett fel Cso-cso-szánként. A tragikusan fiatalon elhunyt énekes minden lemezen fennmaradt, jelenleg elérhető hangemlékét tartalmazza, aminek többsége modern kiadásban eddig nem volt elérhető, köztük a Carmenből a Habanera és a Kártya-ária (két változatban), a Sámson és Delila Csók-áriája, (három változatban), a címszereplő áriája a Tessza című d'Erlanger-operából (két változatban), a Hoffmann meséi Barcarolája, a Bohéméletből Mimi áriája az I. felvonásból, Tosca Imája, a Pillangókisasszonyból Cso-cso-szan áriája a II. felvonásból, Manon Lescaut Ékszer-áriája és a Tannhäuser Csarnok-áriája.
A lemezen ugyancsak helyet kaptak Szamosi Elza kortársai – Benkő Henrik, Dienzl Oszkár, Kertész Vilmos, Környei Béla, Krammer Teréz, Márkus Dezső, Sándor Erzsi, Szoyer Ilonka, Takáts Mihály – Puccini-felvételei is.
Múltidéző
Gálaest a Szigeten
Magyar Nemzet, 1967. augusztus 20.
Kedves ötlet egy műsorban bemutatni azokat a honfitársainkat, akik külföldön nagy megbecsülést szereznek a magyar zenekultúrának. Ünnepi gálaestjén is ebből az ötletből indult ki a Margitszigeti Szabadtéri Színpad rendezősége, amikor találkozót kívánt adni külföldön élő operaművészeinknek. Az elgondoláshoz persze megfelelő színvonalú illusztráció is kell, és ezt legfeljebb a kitűnő Réthy Eszter jelentette, aki a bécsi zeneéletnek megbecsült művésze. A többiek inkább a kellemes átlagot képviselték, és egy-egy áriájuk nem bizonyította eléggé meggyőzően, hogy egy reprezentatív gálaest elmaradhatatlan szereplői lehetnek. És ez a kép valószínűleg akkor sem változik meg alapvetően, ha bemutatkozik az a két, külföldön élő művész is, akit előzőleg hirdettek a plakátok és aki, bizonyára közbejött akadályok miatt, nem léphetett fel.
Az már a rendezőség tisztes szándékain múlott, hogy helyettük két olyan külföldi operaénekest szerződtetett, akit a pesti közönség már előnyös oldalukról ismer. És ahogyan néhány évvel ezelőtt az olasz Állami Stagione Nabucco-előadásán Brunó Prevedit fedezték fel a pesti operarajongók, úgy szerették meg néhány héttel ezelőtt — szigeti fellépései alapján — a fiatal spanyol tenoristát, Pedro Lavirgent is. Akinek most egyetlen áriájáért is érdemes volt elmenni a Szigetre, hát még hogy a Carmenból is elénekelte ráadásként a Virágáriát, maid a tomboló újrázásokra másodszor is előadta a Bajazzók népszerű tenoráriáját. Ez a ritkán hallható, csodálatos hang az apró technikai hibák ellenére is különlegesen szép perceket szerzett a szigeti nézőtérnek, és fájlalnánk, ha nem hallhatnánk legközelebb az Operaház színpadán is. Carlo Cava volt a másik vendégművész, akinek értékes basszushangja szintén rangosan keretezte az estet.
Amint a műsorból kitűnt, e gálaest lényege opera - balett Szigeten est volt. A rendezőség viszont - attól való félelmében, hogy az ismert balettek részletei és a népszerű operaáriák önmagukban nem eléggé vonzanak - kétszeresen is bebiztosította magát. Gondoskodott egy kellemes és kulturált műsorvezetőről, Antal Imréről, aki mintaszerűen látta el tisztét, de szerződtetett még egy-egy „háziasszonyt”, illetve „házigazdát” is, Lakatos Gabriellát és Radnay Györgyöt. Ők mindent megtettek, hogy feladatuknak eleget tegyenek, de a legjobban mégis akkor szerepeltek, amikor mesterségüket gyakorolták, és művészetükből adtak ízelítőt. Vagyis, amikor Radnay elénekelte egyik legjobb repertoárdarabjának, a Bajazzóknak Prológját, a kitűnő balettprimadonna pedig táncolt. Talán ha a keretjáték kevésbé fáradozik azon, hogy „szellemes” szöveget, poéneket adjon szájukba, a házigazdai szerepkör is érdekesebb lehetett volna. Marad változatlanul a sokszor leírt tanulság: az a fő, hogy a műsor legyen igényes, a többi magától megoldódik.
Ha a két külföldi művészt leszámítva különleges találkozóra nem is került sor a Szigeten, az este mégis kellemesen telt el. Az Operaház balettkara és néhány szólistája, köztük Ugray Klotild, Havas Ferenc, Fülöp Viktor, valamint a Pécsi Balett két tagja a balettrepertoár igényesebb darabjaival szerepelt, és a legtöbb operarészlet is jó átlagos előadásban hangzott el. Feltűnést keltett viszont, hogy míg Réthy Eszter némi kis fáradság árán magyar szöveggel énekelte Gounod Faustjának Ékszeráriáját — noha Bécsben valószínűleg nem ezen a nyelven énekli —, a Lipcsébe szerződött fiatal Rőth Márta Verdit németül adta elő, pedig A végzet hatalmának magyar fordítása is ismeretes. A MÁV Szimfonikusokat — az együttes a nagyobb biztonság kedvéért elbírt volna még néhány próbát a műsor számaiból — Rubányi Vilmos vezényelte.
(g. i.)
2020.12.06 18:30 - 19:30 Bartók Rádió
|
Muzsikuslegendák |
Osváth Júlia énekművész
Szerk.-mv.: Némethy Attila
Múltidéző
1987. július 9., Bartók Rádió 20.05 - kb. 21.05
„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”
Olasz operaest
Közreműködik: Sudlik Mária, Pánczél Éva, B. Nagy János, Csurja Tamás és az MRT Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Kovács János
1. Verdi: A végzet hatalma
a.) Nyitány
b.) Leonóra áriája, IV. felv. (Sudlik)
2. Verdi: Don Carlos
a) Posa áriája, III. felv. (Csurja)
b) Eboli áriája (Pánczél)
3. Leoncavallo: Bajazzók
a) Prológ (Csurja)
b) Canio áriája, I. felv. (B. Nagy)
4. Mascagni: Parasztbecsület
a) Santuzza áriája (Pánczél)
b) Intermezzo
5. Giordano: André Chénier – Gérard monológja, III. felv. (Csurja)
6. Puccini: Turandot
a) Turandot áriája, II. felv. (Sudlik)
b) Kalaf áriája, III. felv. (B. Nagy)
Múltidéző
1987. május 23., Kossuth Rádió 20.10 – 21.10
„SZTÁROK A 6-OSBAN”
Népszerű opera- és operetthangverseny
Közreműködik: Pitti Katalin, Pánczél Éva, Gulyás Dénes, Csurja Tamás, Melis György, valamint
a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Dénes István
Az est házigazdái: Béres Ilona és Mohai Gábor
Az összekötőszöveget írta: Albert István
Rendező: Vadász Gyula
Műsor:
1. Erkel: Bánk bán
a) Előjáték és Bánk áriája, II. felv. (Gulyás)
b) Bordal (Csurja)
2. Verdi: Traviata
a) Bordal (Pitti, Gulyás)
b) Germont áriája, II. felv. (Melis)
3. Rossini: A sevillai borbély – Rosina és Figaro kettőse (Pánczél, Csurja)
4. Bizet: Carmen – Cigánydal (Pánczél)
5. Johann Strauss: A cigánybáró – Zsupán belépője (Melis)
6. Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal (Pitti)
7. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini – Szerelmi kettős „Nem szeret így téged más” (Pitti, Gulyás)
8. Kacsóh Pongrác – Dénes István – Heltai Jenő: János vitéz – Bagó dala „Egy rózsaszál” (Csurja)
9. Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill – „Illúzió a szerelem” (Pánczél, Csurja)
10. Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő – „A lányok, a lányok” (Pitti, Pánczél, Gulyás, Csurja, Melis)
Operaház Facebook oldaláról
Így nyaraltak ők "rovatunkban" ma egy napfényes piknik fotójával készültünk.
1958-ban Gencsy Sári, Lőrincz Zsuzsa és Joviczky József így pihent a Normafánál.
Fotó: A Magyar Állami Operaház Emléktára
A rádió közvetítette élő egyenes adásban - mintegy 45 éve....
1973. augusztus 12., Kossuth Rádió, 19.35 – kb. 21.35
„Kapcsoljuk a József Attila Színházat"
Johann Strauss-est
Fellépő művészek:
Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, László Margit, Lehoczky Éva, Korondy György, Réti József
Km a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Breitner Tamás
Zenei rendező: Fejes Cecília
Szerkesztő: Bitó Pál
(közben a szünetben - kb. 20.15 – 20.45 – irodalmi összeállítás)
Réti József 1973. november 5-én elhunyt; ezen a Johann Strauss-esten való fellépése az egyik utolsó koncert-előadása lehetett.
Bartók Rádió közvetíti ma este
19.00 – 21.30 A New York-i Metropolitan Operaház archívumából
Verdi: Aida
Négyfelvonásos opera
Szövegét - Francois Auguste Ferdinand Mariette nyomán - Antonio Ghislanzoni írta
Vezényel: Emil Cooper
Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara (karig.: Donald Palumbo)
Szereposztás:
Aida - Ljuba Welitsch (szoprán)
Amneris - Margaret Harshaw (mezzoszoprán)
Radames - Ramon Vinay (tenor)
Amonasro - Robert Merrill (bariton)
Ramfis - Jerome Hines (basszus)
Egyiptom királya - Lorenzo Alvary (basszus
Egy papnő - Thelma Votipka (szoprán)
Hírnök - Paul Franke (tenor)
(1950. március 11.)
(V/2. rész: jövő szombat, 19.00 - Rossini: Korinthosz ostroma)
[url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=2232#274552; „…Te mindenem” – epizódok a 100 éves Operaház történetéből [/url] Magyar dokumentumfilm (FF) Először 1984. szeptember 26-án került adásba az MTV 1. csatornán: 17.40 - 18.30 Fényképezte: Ónodi G. György. Rendező: Deák Erzsébet (50 perc)
„Kalapemelés az Opera előtt” Százhúsz éve - világszínvonalon /Szeghalmi Elemér - Új Ember, 2004. október 24./ A főváros egyik legszebb kulturális épülete, a Magyar Királyi Operaház százhúsz évvel ezelőtt, 1884 őszén nyitotta meg kapuit. A hazai operakultúra ezáltal nyert végleges otthont Magyarországon. A korábbi időszakokban a Nemzeti Színházon belül „albérlőként" működő opera Ybl Miklós remekmívű épületében rövid idő leforgása alatt központi művészi intézménnyé emelkedett. Az Qperaház igazgatói beosztásában olyan vitathatatlan tudású és műveltségű egyéniségek követték egymást, mint Erkel Sándor, Gustav Mahler, Nikisek Artúr, Máder Rezső, Kerner István, majd a későbbiek során Radnai Miklós, Márkus László, Tóth Aladár, Nádasdy Kálmán és Lukács Miklós. A zenei irányítók közül a már felsorolt dirigens igazgatókon kívül Erkel Gyula, Tango Egisto, Sergio Failoni, Otto Klemperer, Fricsay Ferenc és Ferencsik János, hogy csak a csúcsra emelt neveket említsük. A rendezők között bizonyára az 1945 utáni, úgynevezett „aranykorszak" briliáns alakjai: Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv jelentették a legmagasabb színvonalat. A korszakokra bontható százhúsz esztendőt egyetlen középponti elv vezérelte: a világ operakultúrájának (s benne a magyar zenének) igaz szolgálata. A kiváló zenei egyéniségek mellett olyan értékes énekesi nemzedékek nőttek föl, amelyeket Európa legrangosabb dalszínházai is örömmel befogadtak volna. Ezzel párhuzamosan minden dicséret megilleti a dalszínház balettegyüttesét is. A teljességre nyilvánvalóan nem törekedhetünk, az egyes korszakok nagy énekeseit hatalmas regiszterben tudnánk csak fölsorolni. Anthes György,Takács Mihály, Ney Dávid, Rózsa Lajos, Pataky Kálmán, Németh Mária, Svéd Sándor, Palló Imre, Székely Mihály, Kóréh Endre, Némethy Ella, Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Simándy József, Melis György, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Marton Éva - ezek a nevek valóságos fogalommá nemesedtek az illető művészek ünnepet jelentő fellépései kapcsán. S e nagy egyéniségek megjelölése mellett hangsúlyoznunk kell, hogy az opera műfajának művelésében a zenekari, az énekkari és a szcenírozási munka emelkedettsége, kiváló teljesítménye sem hanyagolható el. E sorok írója harminchat esztendőt töltött el az Operaházban mint az énekkar szólamvezető tagja. Az éneklés mellett betekintést nyerhetett az intézmény mindennapi életébe és szellemi műhelymunkájába. Embert nevelő és magasságokba emelő mindaz, ami az Operaház légköréből megérintette az itt munkálkodót és a jól előkészített előadásokat élvező nézőt egyaránt. A művészek általános véleménye, hogy az operaházi munka valóságos misszió, az emberi élet szebbé tételének komoly lehetősége. Pirosbetűs ünnepként emlékezhetnek a kortársak egy-egy Bánk bán- vagy Hunyadi László-felújításra; Verdi, Wagner, Puccini, Rossini és sokak műveinek remekbeszabott előadásaira. Soha nem feledhető, amit az Operaház kiemelkedő művészei produkáltak a színpadon. Mindez a százhúsz éves múlt élő kincsestára, hiszen megtermékenyíti a jelent és a jövőt is. Néhány kiragadott emlékepizód az elmúlt évtizedekből. Verdi Otellójának egyik zenekari próbáján a viharjelenet megrázó pillanatainál tartottunk. „Jézus, ítélőnk az égben, Jézus, éjszakánknak fénye" - hangzott föl az énekkar szólamaiból a veretes szöveg. Otto Klemperer, a vezénylő karnagy hirtelen leállította a próbát. - Mi az, maguk kommunisták? - kérdezte a neves karmester az énekkar egyes tagjaitól, akik nem térdeltek le a fohásznak beillő zenei résznél. Klemperer mit sem törődött azzal, hogy egy kommunista vezetésű ország operaházában dolgozik. És ennek köszönhetően a következő percekben már kellő áhítat és meghatottság övezte a megismételt részt. Ferencsik Jánosnak, minden idők legjelentősebb magyar karnagyának utolsó művészi produkciója Wagner Parsifaljának felújítása volt a nyolcvanas években. A szakrális elemeket jócskán tartalmazó opera egyes részeinél a karmester az egész művészi gárda számára megszívlelendő eligazításokat adott. „Itt valóban le kell borulni, és hinni kell!" - mondta mély meggyőződéssel. Nála a későbbiek során a megváltás valóban átélt és érzékeltetett megváltás lett, s általában a mű keresztényi elemeiben a megjavulásra, a szebb és Istennek tetsző életre való törekvés tükröződött. Vaskos köteteket tölthetne meg mindaz, amit operai tagként vagy érzékeny fülű hallgatóként megélhetett az ember a most százhúsz esztendős zenepalotában. Éppen ezért nem tartjuk túlzásnak, hogy Udvardy Tibor érdemes művész, a hírneves tenorista minden alkalommal kalapot emelt, amint elhaladt az Operaház előtt. Mert a művészet szakrális épületének tekintette, amelyet élete végéig ilyen formában is tisztelnie és becsülnie kell. /Szeghalmi Elemér/
Bartók Rádió, 19.35 – 21.49. Arturo Toscanini 150 Verdi: Otello Négyfelvonásos opera Szövegét - Shakespeare drámája nyomán - Arrigo Boito írta Km. az NBC Szimfonikusok Ének- és Zenekara Szereposztás: Otello - Ramón Vinay (tenor) Desdemona - Herva Nelli (szoprán) Jago - Giuseppe Valdengo (bariton) Cassio - Virginio Assandri (tenor) Roderigo - Leslie Chabay (tenor) Lodovico - Nicola Moscona (basszus) Montana - Arthur Newman (basszus) Emilia - Nan Merriman (mezzoszoprán)
Bartók Rádió, 19.35 – 22.10 Arturo Toscanini 150 Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola Opera Két felvonásban Szövegét Emanuel Schikaneder írta Vezényel: Arturo Toscanini Km. a Salzburgi Ünnepi Játékok Ének- és Zenekara Szereposztás: Az éj királynője - Osváth Júlia (szoprán) Pamina - Jarmila Novotna (szoprán) Tamino - Helge Roswaenge (tenor) Papageno - Willi Domgraf-Fassbaender (bariton) Papagena - Dora Komarek (szoprán) Monostatos - William Wernigk (tenor) Sarastro - Alexander Kipnis (basszus) Pap - Richard Sallaba (tenor) Öreg pap - Alfred Jerger (basszus) Három hölgy - Kerstin Thorborg (szoprán) Hilde Konetzni (mezzoszoprán) Stefania Fratnikova (alt) Három fiú - Kurt Pech, Albert Fouhl, Fritz Mascha Felv. 1937. Salzburg, Ünnepi Játékok)
1963. február 25., Zeneakadémia Nagyterme Székely Endre: Dózsa György - kis oratórium Szöveg: Képes Géza Km. Sándor Judit, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Radnay György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényelt: Erdélyi Miklós A rádió élőben közvetítette a koncertet, amelynek első két száma volt: Bach-Weiner: C-dúr toccata; Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny (zongorán játszott: Mirka Pokorná)
Mintegy "kárpótlásként", mert a mai Bryn Terfel gálaestet "természetesen" nem közvetíti a Magyar Rádió. Majd 21 év múlva ezt is hallhatjuk...
Ma este a Bartók Rádió közvetíti 20.49-22.00 Gálahangverseny a Magyar Állami Operaházban (Az 1995. június 13-i koncert hangfelvétele) Km. Kincses Veronika, Rost Andrea, Gilberto Maffezzoni és Fokanov Anatolij - ének és a Magyar Állami Operaház Zenekara Vez. Oberfrank Géza 1. Mozart: Figaro házassága – a) A Grófné áriája III. felv. (Kincses), b) Levélkettős III. felv. (Kincses, Rost), c) Rózsária IV. felv. (Rost), 2. Bellini: Norma - Norma kavatinája (Kincses) 3. Puccini: Manon Lescaut – a) Des Grieux áriája I. felv. (Maffezzoni), b) Szerelmi kettős II. felv. (Kincses, Maffezzoni) 4. Verdi: Traviata – a) Violetta áriája I. felv. (Rost), b) Violetta és Germont kettőse II. felv. (Kincses, Fokanov), c) Germont áriája II. felv. (Fokanov) 5. Puccini: Turandot - Turandot áriája II. felv. (Kincses) 6. Johann Strauss: A denevér – a) Kacagódal (Kincses), b) Finálé II. felv. (Kincses, Rost, Maffezzoni, Fokanov) (Az 1995. június 13-i koncert hangfelvétele) (Ism. június 14., 13.49)
1967 és 1970 között Horváth Eszter is a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt.
A televízió és a rádió a hatvanas-hetvenes esztendőkben rendszeresen közvetített a Pécsi Nemzeti Színházból opera- és operettelőadásokat.
Forrás: Pécsi Nemzeti Színház – [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:H5Pjkk8EcLEJ:archiv.pnsz.hu/eloadas.php%3Flang%3DHUN%26datum%3D2016-02-20%26ID%3D189%26szereposztas%3D0+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; OPERAGÁLA . 2009. 12.18.- 50 éves a pécsi operatagozat [/url] Közreműködtek: Az operatársulat volt, és akkori művészei: Bukszár Márta, Derecskei Zsolt, Egri Sándor, Győrfi István, Lesznyák Katalin Massányi Viktor, Muskáth András, Nagyági Marianna, Szécsi Máté, Vághelyi Gábor, Váradi Marianna, Vermes Tímea, Wendler Attila TOKODY ILONA A PÉCSI BALETT, A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ KIBŐVÍTETT ÉNEKKARA, A PANNON FILHARMONIKUSOK Karigazgató: Witterle Gábor Koreográfus: Vincze Balázs Látvány: Böhm György és Steiner Zsolt Munkatársak: Markó Rita, Csete Kata Vezényelt: CSER MIKLÓS Szerkesztette és rendezte: BÖHM GYÖRGY ) „1959 őszén érett meg a helyzet a pécsi operatársulat megalakítására, a színház egyik tagozataként. Színháznak, közönségnek, sőt a város vezetőinek is régi álma teljesült október 22-én, Verdi: Rigoletto című operájának bemutatójával. Az előadást Paulusz Elemér, az együttes első igazgatója vezényelte, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az operatársulat létrehozásában. Az opera létrejöttének előkészítésén túl következetes műhelymunkával, Szeged és Debrecen mellett a vidéki operajátszás elismert bázisává fejlesztette társulatát. A darabot a kényszerű hallgatás után a pécsi színháznál újból tevékenykedő dr. Németh Antal rendezte, a címszerepet Bedő István énekelte, Gildát Bárdos Anna, a mantuai herceget Wagner József alakította, míg Sparafucile szerepében a pályáját kezdő Marczis Demeter debütált. Az alapító magánénekesek: Bárdos Anna, Bedő István, Berczeli Tibor, Borsos Károly, Cser Tímea, Fónagy Gertrúd, Hotter József, Illés Éva, Kabdebó Mária, Marczis Demeter, Tréfás István, Turza Imre és Wágner József. Paulusz Elemér tízéves operaigazgatása után két évadon keresztül Nagy Ferenc állt az együttes élén, majd 1970-től 1983-ig Breitner Tamás töltötte be a zeneigazgatói posztot. őt Marczis Demeter követte, aki négy éven át volt az operatársulat vezetője. 1988-tól 1994-ig Hirsch Bence vezette az együttest. őt követte Blázy Lajos öt évadon keresztül, majd Cser Miklós, aki 2000-től 2004-ig állt az együttes élén. 2004-től 2007-ig Somos János Csaba vezette az operatagozatot. Jelenleg a gazdasági okok miatti évi egy bemutató és a négyfősre olvadt magánénekesi tagozat nem igényel külön tagozatvezetőt, a művészeti irányítást karmesterként ismét Cser Miklós látja el. Az öt évtized alatt az operairodalom klasszikusainak szinte majd mindegyike – némelyik többszöri rendezésben is – megjelent a pécsi színpadon, de igen sok, már-már elfeledett szerző, vagy éppen kortárs szerző műve is itt szólalt meg ősbemutatóként, vagy magyarországi bemutatóként. Emlékezetes volt a színház egykori karmester-karigazgatójának, Károly Róbertnek a Japán halászok című operája, mely Szőnyi Erzsébet: Firenzei tragédiájával szerepelt egy színházi est keretében. Monteverdi: A könyörtelenek bálja Menotti: A médium című operájával alkotott egy előadást, de idézhetjük Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth-jét, vagy éppen Janacek Jenufáját. De olyan bemutatókkal is büszkélkedhetett az együttes, mint Hindemith: Hosszú karácsonyi ebéd című operája, mely ugyancsak egy estén keresztül került bemutatásra Lortzing: Az operapróba című vígoperájával. A rendezők között – a teljesség igénye nélkül – meg kell említeni a már említett dr. Németh Antalon kívül mindenek előtt Horváth Zoltán nevét, továbbá Balikó Tamás, Békés András, Eck Imre, Éry-Kovács András, Huszár Klára, Katona Ferenc, Kertész Gyula, Konter László, Nagy Viktor, Seregi László, Sík Ferenc, Szegváry Menyhért, Szikora János, Toronykői Attila neve fémjelezte az öt évtized operáinak színrevitelét. Az alapító énekeseken kívül feltétlenül meg kell említeni – a teljesség igénye nélkül – Albert Miklóst, Ágoston Editet, Benei Katalint, Bolla Tibort, Csáky Ágnest, Egri Sándort, Ercse Margitot, Gyulay Editet, Horváth Bálintot, Juhász Pált, Kovács (Wendler) Attilát, Kővári Anikót, Kuncz Lászlót, Massányi Viktort, Mészöly Katalint, Molnár Miklóst, Nagyági Mariannát, Németh Alicét, Németh Józsefet, Réti Csabát, Szabadits Juditot, Tamás Endrét, Vághelyi Gábort, akik mind-mind részesei az eltelt időszak sikereinek, csakúgy, mint a jelenlegi magánénekesek: Győrfi István, Szécsi Máté, Váradi Marianna, Vermes Tímea, és a számos vendégművész, akik közül sokan már-már a pécsi opera tiszteletbeli tagjai. Nem feledkezhetünk meg az énekkarról sem, mely elengedhetetlen feltétele az operajátszásnak, s melynek olyan kiváló karigazgatói voltak, mint Dőry Miklós, Károly Róbert, vagy éppen az énekkar jelenlegi karigazgatója: Witterle Gábor. S természetesen ugyanilyen fontos és meghatározó e műfajban a zenekar, mely kezdetben a Pécsi Nemzeti Színház Zenekaraként, majd a Pécsi Szimfonikus Zenekarként, néhány éve pedig – és jelenleg is – a Pannon Filharmonikusok zenekaraként szolgálja a pécsi operajátszást. Az eltelt ötven év szellemében, annak felidézésével igyekszünk összeállítani jubileumi gálaestünket, vendégművészek és természetesen a társulat jelenlegi művészeinek közreműködésével.”
Öt évvel ezelőtt valaki vélhetően lomtalanításkor akadt a [url]http://www.photoblog.com/utazo/2011/01/02/;Nők lapja 1963. április 6-i szám[/url]ára. (A lap ára 2 Ft volt.) Egy barátom véletlenül bukkant az interneten a fényképre, és elküldte nekem, mert Szőnyi Olga látható az újság címlapján. (Illetve Dózsa Imre is, de ő nem ismerhető fel.) Halványan emlékeztem arra, hogy volt egy [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_10_%3D%22Elektronikus%20szerelem%22;Elektronikus szerelem[/url] című operaprodukció. Nem állítható, hogy 53 éve nem tudják levenni a műsorról.
[url] http://mek.oszk.hu/04100/04135/html/40esevek.htm; Az opera varázslója [/url]
[url] http://mek.oszk.hu/04100/04135/html/4 0esevek.htm; Díszlettervek Oláh Gusztáv életművéből [/url] Az opera varázslója: Emlékezés Oláh Gusztávra (1901-1956)
Lemaradt: 2009. január 9. Zeneakadémia - Nagyterem
Az MR Szimfonikusok Újévi gálaestje Lehár Ferenc műveiből Közreműködött: Szabóki Tünde és Nyári Zoltán – ének (német nyelven) Vezényelt: Rácz Márton - az Operettszínház 2007-ben megrendezett I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese Műsor: 1. Eine Vision (Meine Jugend) – Konzert Ouverture - *magyarországi bemutató 2. Wilde Rosen (Chrysanthemum Waltz)- Valse Boston - *magyarországi bemutató 3. Korallenlippen, Polka mazurka - *magyarországi bemutató 4. Meine Lippen, sie küssen so heiß – Lied von Giuditta (No.16.) – dal a Giudittából (Szabóki Tünde) 5. Freunde, das Leben ist lebenswert – Auftrittslied von Giuditta (No. 4.) – dal a Giudittából (Nyári Zoltán) 6. Marsch und Palotás von „Wo die Lerche singt” – Induló és palotás a Pacsirta című operettből 7. „Pavillon”-Duett – Duett und Romanze von Die Lustige Witwe (No. 11) – A Pavilon-kettős A víg özvegy című operettből (Szabóki Tünde és Nyári Zoltán) 8. Gold und Silber - Walzer (Arany és ezüst keringő) 9. Donaulegenden („An der graueb Donau”) – Walzer - *magyarországi bemutató 10. Russian Dances (From Tatjana) – részlet a Tatjana (A Kukuska átdolgozása) című operából - *magyarországi bemutató 11. Heut’ noch wend ich Ehefrau – Entrée von Der Graf von Luxenburg (No.7.) – Angela belépője a Luxemburg grófjából (Szabóki Tünde) 12. Wolga-lied – Lied von Tzarewits - Volga-dal a Cárevicsből (Nyári Zoltán) 13. Elfentanz – Konzert-Waltzer - *magyarországi bemutató 14. Balettmusic from „Peter und Paul im Schlaraffenland” (Marsch der Garde, Glückspitze-Gavotte, Mohnblumen- Walzer, Hahnen – Rennen, Lebkuchen – Polka, Akrobaten – Galopp) - balettzene: hat zenekari részlet - *magyarországi bemutató (Ez az „operettecske” zenés mesejáték, mely arról szól, hogy Péter és Pál suszterinasok lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiúk megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás, tevékeny életet.) 15. Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt – Duett von Das Land des Lächelns (No. 8.) – a „szív”-duett A mosoly országából (Szabóki Tünde és Nyári Zoltán) 16. Suite de Danse – *magyarországi bemutató Ráadások: 17. „Vágyom egy nő után” – Szu-Csong dala A mosoly országából (Nyári Zoltán) 18. Vilja-dal A víg özvegyből – Szabóki Tünde) 19. „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!”– szerelmi kettős A víg özvegyből (Szabóki Tünde és Nyári Zoltán)
2008. december 29. Belvárosi Szent Mihály templom, Budapest Mozart: Missa Brevis in D Szabóki Tünde, Farkas Éva, Molnár András, Cser Péter – ének a templom Liszt Ferenc Kórusa és Zenekara Vezényel: Farkas Mária
Puccini-hét 2008. december 23. Magyar Állami Operaház – Turandot Rendező: Kovalik Balázs Oberfrank Péter – Lukács Gyöngyi, Kiss B. Atilla, Frankó Tünde, Valter Ferenc (Timur), Kálmán Péter, Beöthy Kiss László, Derecskei Zsolt, Palerdi András (Mandarin)
Puccini-hét 2008. december 21. Magyar Állami Operaház – Madama Butterfly (Pillangóasszony) Rendező: Kerényi Miklós Gábor Török Géza – Bazsinka Zsuzsanna, Bokor Judit, Kovácsházi István, Markovics Erika, Rezsnyák Róbert (Yamadori herceg), Busa Tamás (Sharpless), Rozsos István (Goro), Gurbán János (Bonzo), Németh Gábor (Császári biztos), Molnár M. Gábor (Hivatalnok)
Puccini-hét 2008. december 20. Magyar Állami Operaház – Tosca Rendező: Nagy Viktor Győriványi Ráth György – Sümegi Eszter, Fekete Attila, Perencz Béla, Valter Ferenc, Sárkány Kázmér, Albert Tamás, Clementis Tamás
Puccini-hét 2008. december 19. Magyar Állami Operaház – Bohémélet Rendező: Nádasdy Kálmán Kesselyák Gergely – Tokody Ilona, Fülöp Zsuzsanna, Kovácsházy István, Molnár Zsolt, Massányi Viktor, Palerdi András, Gárday Gábor (Alcindore), Hábetler András (Benoit), Beöthy Kiss László (Parpignol), Farkas Gábor (Fináncőrmester), Kovács Pál (Finánc), Ambrus Imre (Gyümölcsárus)
Puccini-hét 2008. december 18. Magyar Állami Operaház – Manon Lescaut Rendező: Valló Péter Szennai Kálmán – Lukács Gyöngyi, Kiss B. Atilla, Káldi Kiss András, Tóth János (Geronte), Mukk József (Edmund), Martin János (Fogadós), Simon Krisztina (Egy zenész), Laczó András (Táncmester), Geiger Lajos (Egy tiszt), Gerdesits Ferenc (Lámpagyújtogató), Clementis Tamás (Hajóskapitány)
Annyi kiegészítést teszek az előbbiekhez, hogy a hetvenes évek végén renoválása miatt bezárt Operaházból A diótörő hosszabb időre átkerült az Erkel Színházba: Seregi László végezte el a darab felújítását, melynek bemutatója 1983. április 20. és 21-én volt. A diótörő aztán 1994-ben visszakerült az Operaházba: Seregi saját rendezését "megújítva" adaptálta a balettet ismét színpadra. Az említett 2008-as előadáson is a rendezőnek ezt a "frissített" Diótörő-verzióját láthatta - velem együtt - a dalszínház közönsége.
2008. december 17. Magyar Állami Operaház Csajkovszkij: A diótörő - mesebalett három felvonásban Koreográfia: Vaszilij Vajnonen A felújítás rendezője: Seregi László Karmester: Déri András Szereposztás: Stahlbaum tanácsos – Tóth Richárd Stahlbaummé – Végh Krisztina Mari – Vitárius Orsolya (balettnövendék) Lujzi – Bálint Adél (balettnövendék) Misi – Dzsupin Ádám (balettnövendék) Mária hercegnő – Fumi Kaneko mv. Diótörő herceg – Oláh Zoltán Drosselmeier – Merlo P. Andrea Dada – Pente Antónia Feri – Medvecz Marcell (balettnövendék) Nagyapa – Hommer Csaba Nagyanya – Czechner Júlia Egérkirály – Túri Sándor Diótörő – Lakatos Miklós (balettnövendék) Bohóc – Kohári István Balerina – Jeneses Andrea Néger – Katona Bálint
2008. december 15. Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Puccini: A Nyugat lánya Háromfelvonásos opera – koncertszerű előadásban, olasz nyelven Km. a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Karigazgató: Antal Mátyás Vezényel: Carlo Montanaro Szereposztás: Minnie - Olga Romanko Jack Rance seriff - Alexandru Agache Dick Johnson alias Ramerrez - Lee Jeong-Won Nick - Szappanos Tibor Ashby - Palerdi András Sonora - Haja Zsolt Trin - Kiss Péter Sid - Lisztes László Bello - Horváth Ádám Harry - Boncsér Gergely Joe - Beöthy-Kiss László Happy - Clementis Tamás Larkens - Cser Péter Billy Jackrabbit - Silló György Wowkle - Lehőcz Andrea Jake Wallace - Kovács István José Castro - Gábor Géza Un postiglione - Kálmán László
2008. december 3. Magyar Állami operaház – Verdi: Aida Dénes István – Cserna Ildikó, Bándi János, Pánczél Éva, Kálmándi Mihály, Valter Ferenc, Palerdi András, Sánta Jolán, Boncsér Gergely Rendező: Nagy Viktor Koreográfus: Fodor Antal Szólót táncoltak: Bedő Dorisz, Sarvady Mátyás, Dienes Ilona, Szűcs Ildikó, Gallai Zsolt, Várkonyi Zoltán
A Táncmester szerepét természetesen egyedül Laczó András abszolválta - vele láttam.
2008. november 25. Magyar Állami Operaház – Puccini: Manon Lescaut (olasz nyelven) Rendező: Valló Péter Karmester: Győriványi Ráth György Szereposztás: Manon Lescaut - Lukács Gyöngyi Lescaut őrmester - Káldi Kiss András René des Grieux - Kiss B. Atilla Geronte de Ravoir - Tóth János Edmund - Mukk József Fogadós - Martin János Táncmester - Laczó András (szerepkettőzés) Egy zenész - Simon Krisztina Egy tiszt - Gurbán János Lámpagyújtogató – Gerdesits Ferenc Hajóskapitány – Clementis Tamás
