42 Búbánat 2008-02-02 00:02:35
Johann Strauss: A cigánybáró Magyar szöveg: Fischer Sándor Kincs-keringő - tercett (Cippra- alt, Barinkay-tenor, Szaffi- szoprán, valamint énekkar) - Nézd arra bent, Mi cseng, mi peng, Hogy csillog ottan, Villog titokban. Mily lánggal ég A szép nyakék. Sok drágakővel, Arany esővel, Így hát való volt az álomkép! - Mily szép lesz az életed édes. - Most már minden gond véget ér. - Így gondtalan élni de szép lesz, - Ruha, étel, ami még kell, mulatások, utazások, - Boldog légy, ez a cél, Mindennél többet ér, - Nézd csak nézd, egy régi írás! Tán másé a pénz, vigyázat. Szaffi még így pórul járhat, Gyorsan elrejtem, hogy Szomszédságban senki Már ma meg ne lássa. - Nézd arra bent, Mi cseng, mi peng, Hogy csillog ottan, Villog titokban. Mily lánggal ég A szép nyakék. Sok drágakővel, Arany esővel, Így hát való volt az álomkép! - De hát mi ez a kincs, - Ha más a szívbe nincs, S nem ég a vágy a jóra Úgy minden kincs bilincs. - Ezért a férfi nő, Kit éltet ily erő, Becsülje meg, Használja csak jóra, szépre ő. Ah! - Nézd arra bent, Mi cseng, mi peng, Hogy csillog ottan, Villog titokban. Mily lánggal ég A szép nyakék. Sok drágakővel, Arany esővel, Így hát való volt az álomkép! Előzmény | 2006.08.19 17:15 - #4 Toborzó és csárdás – bariton hangra és férfikarra 1. Csapj kezembe szép öcsém, búcsút mondj a lánynak, Idd ki ezt és lépj közénk Jó magyar huszárnak. Itt a csákó, kellesz még, Jöjj velünk a harcba, Lássa meg az ellenség, Milyen a magyarok kardja. 2. Csapj öcsém fel adj kezet, Nem kell téged csalni, Jöjj a magyar hadsereg Győzni fog vagy halni. Fesse inkább honfivér Ezt a földet újra, Sem hogy aljas ellenfél A hazát szabadon dúlja. Csárdás: De víg a kedvem, fogjuk hát a telt boros kupát! Ha jó tüzes bor körbe jár, szereti ám a huszár! A vére forr a bort nyomán S a sok csinos leány Mind oly tüzes, oly karcsú, sudár Szereti ám a huszár! Te barna lányka szót fogadj, A jó huszárnak csókot adj! A csók huszárnak egytől-egyig dukál. A jó bor édes, angyalkám, De édesebb a csókod ám. No jöjj ehhez ért a huszár! Tüzes csók, tüzes a bor, A vérünk ettől forr. Hej! Szerelem és a bor egy pár. Így érzi ezt a huszár. Szerelem és a bor egy pár. Így érzi ezt a huszár. Előzmény | 2006.08.19 17:14 - #3 Ki esketett? - Barinkay és Szaffi kettőse, valamint énekkar 1. - Ki esketett? Felelj - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold, - S az égbolt oly szép volt, Oly áhitat honolt! - Sok csillag, ó rajt csillogó Kis hímes arany folt. - Dalolt lágyan édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan édesen a fán a fülemüle! a vágyról, a vágyról beszélt az éneke. 2. - Ki volt tanúnk? Felelj - Te mondd: - Két féllábú gólyamadár. - Sok jót kívánt a gólyapár. - Ott áll és csak ránk néz ravasz szemeivel! - Azt jelzi ő, te férfi, nő - egymást szeretni kell! - Csak az boldog ház amelyet gólya pár megáld. A vágy az, a vágy az, mely boldogságot ád. - Csak az boldog ház, amely fölé a gólya száll, a vágy az, a vágy, az, mely boldogságot ád.
Johann Strauss: A cigánybáró Magyar szöveg: Fischer Sándor Kincs-keringő - tercett (Cippra- alt, Barinkay-tenor, Szaffi- szoprán, valamint énekkar) - Nézd arra bent, Mi cseng, mi peng, Hogy csillog ottan, Villog titokban. Mily lánggal ég A szép nyakék. Sok drágakővel, Arany esővel, Így hát való volt az álomkép! - Mily szép lesz az életed édes. - Most már minden gond véget ér. - Így gondtalan élni de szép lesz, - Ruha, étel, ami még kell, mulatások, utazások, - Boldog légy, ez a cél, Mindennél többet ér, - Nézd csak nézd, egy régi írás! Tán másé a pénz, vigyázat. Szaffi még így pórul járhat, Gyorsan elrejtem, hogy Szomszédságban senki Már ma meg ne lássa. - Nézd arra bent, Mi cseng, mi peng, Hogy csillog ottan, Villog titokban. Mily lánggal ég A szép nyakék. Sok drágakővel, Arany esővel, Így hát való volt az álomkép! - De hát mi ez a kincs, - Ha más a szívbe nincs, S nem ég a vágy a jóra Úgy minden kincs bilincs. - Ezért a férfi nő, Kit éltet ily erő, Becsülje meg, Használja csak jóra, szépre ő. Ah! - Nézd arra bent, Mi cseng, mi peng, Hogy csillog ottan, Villog titokban. Mily lánggal ég A szép nyakék. Sok drágakővel, Arany esővel, Így hát való volt az álomkép! Előzmény | 2006.08.19 17:15 - #4 Toborzó és csárdás – bariton hangra és férfikarra 1. Csapj kezembe szép öcsém, búcsút mondj a lánynak, Idd ki ezt és lépj közénk Jó magyar huszárnak. Itt a csákó, kellesz még, Jöjj velünk a harcba, Lássa meg az ellenség, Milyen a magyarok kardja. 2. Csapj öcsém fel adj kezet, Nem kell téged csalni, Jöjj a magyar hadsereg Győzni fog vagy halni. Fesse inkább honfivér Ezt a földet újra, Sem hogy aljas ellenfél A hazát szabadon dúlja. Csárdás: De víg a kedvem, fogjuk hát a telt boros kupát! Ha jó tüzes bor körbe jár, szereti ám a huszár! A vére forr a bort nyomán S a sok csinos leány Mind oly tüzes, oly karcsú, sudár Szereti ám a huszár! Te barna lányka szót fogadj, A jó huszárnak csókot adj! A csók huszárnak egytől-egyig dukál. A jó bor édes, angyalkám, De édesebb a csókod ám. No jöjj ehhez ért a huszár! Tüzes csók, tüzes a bor, A vérünk ettől forr. Hej! Szerelem és a bor egy pár. Így érzi ezt a huszár. Szerelem és a bor egy pár. Így érzi ezt a huszár. Előzmény | 2006.08.19 17:14 - #3 Ki esketett? - Barinkay és Szaffi kettőse, valamint énekkar 1. - Ki esketett? Felelj - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold, - S az égbolt oly szép volt, Oly áhitat honolt! - Sok csillag, ó rajt csillogó Kis hímes arany folt. - Dalolt lágyan édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan édesen a fán a fülemüle! a vágyról, a vágyról beszélt az éneke. 2. - Ki volt tanúnk? Felelj - Te mondd: - Két féllábú gólyamadár. - Sok jót kívánt a gólyapár. - Ott áll és csak ránk néz ravasz szemeivel! - Azt jelzi ő, te férfi, nő - egymást szeretni kell! - Csak az boldog ház amelyet gólya pár megáld. A vágy az, a vágy az, mely boldogságot ád. - Csak az boldog ház, amely fölé a gólya száll, a vágy az, a vágy, az, mely boldogságot ád.
41 Búbánat 2008-02-02 00:01:05
Csákányi László felejthetetlen énekével soha el nem évülő dal: Huszka Jenő: Szabadság, szerelem Szöveg: Fischer Sándor \"Doktor úr\" - basszus ária Melchior: 1. vers: Társtalanul járogat az orvos, Csak egy régi divatú vén ernyőt hordoz És soha meg nem áll, Betegekhez jár, Bekopog, s kikopog mindent. S mert kikopog, nincs titok ott semmi, Tudja jól, mi az oka, mit kell majd tenni. Mért dobog úgy a szív, Ha van egy kis ész, Az egész nem is nehéz. Refrén: \"Doktor úr, doktor úr, Itt benn valami fáj, Azt hiszem a szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, Hogy sajog ez a táj.\" Így nyöszörög És könyörög Sok panaszos száj. \"Doktor úr, doktor úr, Ellene mit ajánl? Jaj, ugyebár, meggyógyit engem!\" Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: \"Doktor úr, a maga szíve sose fáj?\" 2. vers Szép feladat, hogy valaki doktor, Bár ha nem pihen is az ágyában sokszor, Mert idekéri egy, Odavárja más, S betege jöhet- e rosszkor? Így bekopog sorra a sok ajtón: Kérem nyújtsa ki csak a nyelvét, sóhajtson! Ez nagyon ismert kór, Ő is tudja jól, Bár arról egy szót se szól. Refrén: \"Doktor úr, doktor úr, Itt benn valami fáj, Azt hiszem a szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, Hogy sajog ez a táj.\" Így nyöszörög És könyörög Sok panaszos száj. \"Doktor úr, doktor úr, Ellene mit ajánl? Jaj, ugyebár, meggyógyit engem!\" Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: \"Doktor úr, a maga szíve sose fáj?\"
Csákányi László felejthetetlen énekével soha el nem évülő dal: Huszka Jenő: Szabadság, szerelem Szöveg: Fischer Sándor \"Doktor úr\" - basszus ária Melchior: 1. vers: Társtalanul járogat az orvos, Csak egy régi divatú vén ernyőt hordoz És soha meg nem áll, Betegekhez jár, Bekopog, s kikopog mindent. S mert kikopog, nincs titok ott semmi, Tudja jól, mi az oka, mit kell majd tenni. Mért dobog úgy a szív, Ha van egy kis ész, Az egész nem is nehéz. Refrén: \"Doktor úr, doktor úr, Itt benn valami fáj, Azt hiszem a szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, Hogy sajog ez a táj.\" Így nyöszörög És könyörög Sok panaszos száj. \"Doktor úr, doktor úr, Ellene mit ajánl? Jaj, ugyebár, meggyógyit engem!\" Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: \"Doktor úr, a maga szíve sose fáj?\" 2. vers Szép feladat, hogy valaki doktor, Bár ha nem pihen is az ágyában sokszor, Mert idekéri egy, Odavárja más, S betege jöhet- e rosszkor? Így bekopog sorra a sok ajtón: Kérem nyújtsa ki csak a nyelvét, sóhajtson! Ez nagyon ismert kór, Ő is tudja jól, Bár arról egy szót se szól. Refrén: \"Doktor úr, doktor úr, Itt benn valami fáj, Azt hiszem a szívemmel baj van. Doktor úr, doktor úr, Hogy sajog ez a táj.\" Így nyöszörög És könyörög Sok panaszos száj. \"Doktor úr, doktor úr, Ellene mit ajánl? Jaj, ugyebár, meggyógyit engem!\" Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól: \"Doktor úr, a maga szíve sose fáj?\"
40 Búbánat 2008-02-01 23:59:23
Huszka Jenő: Mária főhadnagy Szöveg: Szilágyi László „Én teveled…” Panni – Tóbiás vidám kettőse Tóbiás: Én vagyok itt a szabó, de nyakamba te varrod most magad, Panni: Bármilyen rémes, de férj leszel édes, ha törik, ha szakad. Tóbiás: Ez megzavar. Panni: Valljál hamar, Hódítsál meg a daloddal. Tóbiás: Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, Ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek. Kicsi, hát ne csi- hát ne csinálj mogorva képet, Inkább mindent megígérek. Panni: Te bárgyu, te bárgyu, te bár gyújtanál tüzet bennem, Sajnos, te tulok, te túl okos vagy és dobsz engem. Pedig én nyakig, sőt fülig ülök szerelemben, Nincs hely másnak a szívemben! Tóbiás: Míg vasalok, te bestoppolod szépen a ruhám a lukat. Panni: S hogyha megunod az életet, bé nejed mutat egy kutat. Tóbiás: Hálás vagyok Panni: Arcom ragyog, Úgy élünk, mint a galambok. Tóbiás: Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, Ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek. Kicsi, hát ne csi- hát ne csinálj mogorva képet, Inkább mindent megígérek. Panni: Te bárgyu, te bárgyu, te bár gyújtanál tüzet bennem, Sajnos, te tulok, te túl okos vagy és dobsz engem. Pedig én nyakig, sőt fülig ülök szerelemben, Nincs hely másnak a szívemben! Előzmény | 2006.08.08 20:07 - #5 Szabad-e remélnem?.. Mária és Bálint kettőse Bálint: „Szeretem”! vagy mondjuk így:” ich liebe dich” A kisasszony „Wunderlich”! Szép és csodás. Mária: „Szeretem”!, a szívvel nem jó játszani, mert meg fog ártani e vallomás. Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál? Úgy kellene nékem egy kis reménysugár… Hisz amit a szívem érez, míg kezéhez érek én, Az többet mond, mint minden költemény! Szabad-e remélnem, hogy eljön még a nyár? S ki ragyog az égen a rég várt napsugár… Nem lehet így élnem, az ajkam minden este Szívrepesve egy szerelmes csókot vár! Mária: Türelem, a boldogságra várni kell Aki tudja rejtse el a sóhaját. Bálint: Türelem, no jól van kérem, pár napot még én is várhatok, de nem tovább. Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál? Úgy kellene nékem egy kis reménysugár… Hisz amit a szívem érez, míg kezéhez érek én, Az többet mond, mint minden költemény! Szabad-e remélnem, hogy eljön még a nyár? S ki ragyog az égen a rég várt napsugár… Nem lehet így élnem, az ajkam minden este Szívrepesve egy szerelmes csókot vár! Előzmény | 2006.08.08 20:06 - #4 A Bugaci határon - Panni – Tóbiás vidám kettőse Tóbiás: Nálam a magyar nyelvvel nem lesz semmi baj, Ihaj, illetve csuhaj! Panni: Rendben, térjünk hát az oktatásra át, Tanuld meg ezt a remek nótát: Refrén: A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Kislány ül az ölembe, Huzatom a fülembe, Úgy fütyülik vígan a világra! S mert az ember nagylelkű, Pityókos fővel, Brudert iszom hajnalba’ A krumpli csősszel! A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Panni: Úgy fogunk turbékolni mint két gilice, Rece, illetve fice! Panni: Este a fokosodra támaszkodol majd Tóbiás: És elfújom ezt a csodás dalt: Refrén: A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Kislány ül az ölembe, Huzatom a fülembe, Úgy fütyülik vígan a világra! S mert az ember nagylelkű, Pityókos fővel, Brudert iszom hajnalba’ A krumpli csősszel! A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Ismétlés: együtt Előzmény | 2006.08.08 13:26 - #3 Traalala - dal szoprán hangra 1. vers Csacsi minden férfi, Semelyik se érti, Mit akarunk tőle, És mi a bajunk, Csípje meg a vércse, Ő hogyan is értse, Hisz magunk sem tudjuk, Hogy mit akarunk. Kezed a kezébe, S nézel a szemébe, S nem mered a titkot Bevallani még, Lepereg egy pár könny, Míg valahogy rájön, Hogy a szíved érte, Egyedül csak érte ég! Refrén: Jól figyelj e szóra: Egy csak a fontos: A tralala, tralalala! Mikor üt az óra, Kell néha egy kicsi tralala. Ha szeret egy férfi, S tőled azt kérdi, Hogy: tralala, tralalala… Nem szabad kitérni, A szívnek kell az kis tralala! 2. vers A szerelmi téren Jogosan remélem, A hasznodra válik Majd e tanítás. Az a kérdés csak ma, Hogy a gyakorlatba\' Be fog-e majd válni? Ez ugye, vitás. Hiszen a fölényes Tanárnő is képes Megbukni, hiába A nagy tudomány, S ha kalandot kezd ő, Ugyanolyan kezdő Mint egy óvodás kis, Mint egy óvodás kis lány! Refrén Jól figyelj e szóra: Egy csak a fontos: A tralala, tralalala! Mikor üt az óra, Kell néha egy kicsi tralala. Ha szeret egy férfi, S tőled azt kérdi, Hogy: tralala, tralalala… Nem szabad kitérni, A szívnek kell az kis tralala! Előzmény | 2006.08.08 13:24 - #2 Nagy árat kér a sors - Bálint dala /tenor hangra/ Nagy árat kér a sors a boldogságért, Megfizetünk mindenért, Minden pillanatért. Egy kék szempárért és egy csókos szájért Ja de sokat szenvedünk, Mikor zokog a szívünk… A boldogságot száz kis könny kíséri… A gyönyör egy perc csupán, S jön a szomorúság. De bármit kér a sors, nekünk megéri, S ha tova suhant a nyár, Szívünk új nyárra vár. Boldogságunk nem tart sokáig, Eltúnik, mint egy szivárvány… S mindig várjuk, hogy visszatér majd Egy szép tavasz hajnalán! Később a szív csak az emlékből él, Árván talál ránk az éjfél! Éjszakákat átvirrasztva zokogunk Egy kis szőke lányért. Nagy árat kér a sors a boldogságért, Megfizetünk mindenért, Minden pillanatért… De bármit kér a sors, nekünk megéri, S ha tova suhant a nyár, Szívünk új nyárra vár.
Huszka Jenő: Mária főhadnagy Szöveg: Szilágyi László „Én teveled…” Panni – Tóbiás vidám kettőse Tóbiás: Én vagyok itt a szabó, de nyakamba te varrod most magad, Panni: Bármilyen rémes, de férj leszel édes, ha törik, ha szakad. Tóbiás: Ez megzavar. Panni: Valljál hamar, Hódítsál meg a daloddal. Tóbiás: Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, Ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek. Kicsi, hát ne csi- hát ne csinálj mogorva képet, Inkább mindent megígérek. Panni: Te bárgyu, te bárgyu, te bár gyújtanál tüzet bennem, Sajnos, te tulok, te túl okos vagy és dobsz engem. Pedig én nyakig, sőt fülig ülök szerelemben, Nincs hely másnak a szívemben! Tóbiás: Míg vasalok, te bestoppolod szépen a ruhám a lukat. Panni: S hogyha megunod az életet, bé nejed mutat egy kutat. Tóbiás: Hálás vagyok Panni: Arcom ragyog, Úgy élünk, mint a galambok. Tóbiás: Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, Ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek. Kicsi, hát ne csi- hát ne csinálj mogorva képet, Inkább mindent megígérek. Panni: Te bárgyu, te bárgyu, te bár gyújtanál tüzet bennem, Sajnos, te tulok, te túl okos vagy és dobsz engem. Pedig én nyakig, sőt fülig ülök szerelemben, Nincs hely másnak a szívemben! Előzmény | 2006.08.08 20:07 - #5 Szabad-e remélnem?.. Mária és Bálint kettőse Bálint: „Szeretem”! vagy mondjuk így:” ich liebe dich” A kisasszony „Wunderlich”! Szép és csodás. Mária: „Szeretem”!, a szívvel nem jó játszani, mert meg fog ártani e vallomás. Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál? Úgy kellene nékem egy kis reménysugár… Hisz amit a szívem érez, míg kezéhez érek én, Az többet mond, mint minden költemény! Szabad-e remélnem, hogy eljön még a nyár? S ki ragyog az égen a rég várt napsugár… Nem lehet így élnem, az ajkam minden este Szívrepesve egy szerelmes csókot vár! Mária: Türelem, a boldogságra várni kell Aki tudja rejtse el a sóhaját. Bálint: Türelem, no jól van kérem, pár napot még én is várhatok, de nem tovább. Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál? Úgy kellene nékem egy kis reménysugár… Hisz amit a szívem érez, míg kezéhez érek én, Az többet mond, mint minden költemény! Szabad-e remélnem, hogy eljön még a nyár? S ki ragyog az égen a rég várt napsugár… Nem lehet így élnem, az ajkam minden este Szívrepesve egy szerelmes csókot vár! Előzmény | 2006.08.08 20:06 - #4 A Bugaci határon - Panni – Tóbiás vidám kettőse Tóbiás: Nálam a magyar nyelvvel nem lesz semmi baj, Ihaj, illetve csuhaj! Panni: Rendben, térjünk hát az oktatásra át, Tanuld meg ezt a remek nótát: Refrén: A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Kislány ül az ölembe, Huzatom a fülembe, Úgy fütyülik vígan a világra! S mert az ember nagylelkű, Pityókos fővel, Brudert iszom hajnalba’ A krumpli csősszel! A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Panni: Úgy fogunk turbékolni mint két gilice, Rece, illetve fice! Panni: Este a fokosodra támaszkodol majd Tóbiás: És elfújom ezt a csodás dalt: Refrén: A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Kislány ül az ölembe, Huzatom a fülembe, Úgy fütyülik vígan a világra! S mert az ember nagylelkű, Pityókos fővel, Brudert iszom hajnalba’ A krumpli csősszel! A bugaci határon, Van nekem egy cigányom, Nem költöm a pénzem patikára! Ismétlés: együtt Előzmény | 2006.08.08 13:26 - #3 Traalala - dal szoprán hangra 1. vers Csacsi minden férfi, Semelyik se érti, Mit akarunk tőle, És mi a bajunk, Csípje meg a vércse, Ő hogyan is értse, Hisz magunk sem tudjuk, Hogy mit akarunk. Kezed a kezébe, S nézel a szemébe, S nem mered a titkot Bevallani még, Lepereg egy pár könny, Míg valahogy rájön, Hogy a szíved érte, Egyedül csak érte ég! Refrén: Jól figyelj e szóra: Egy csak a fontos: A tralala, tralalala! Mikor üt az óra, Kell néha egy kicsi tralala. Ha szeret egy férfi, S tőled azt kérdi, Hogy: tralala, tralalala… Nem szabad kitérni, A szívnek kell az kis tralala! 2. vers A szerelmi téren Jogosan remélem, A hasznodra válik Majd e tanítás. Az a kérdés csak ma, Hogy a gyakorlatba\' Be fog-e majd válni? Ez ugye, vitás. Hiszen a fölényes Tanárnő is képes Megbukni, hiába A nagy tudomány, S ha kalandot kezd ő, Ugyanolyan kezdő Mint egy óvodás kis, Mint egy óvodás kis lány! Refrén Jól figyelj e szóra: Egy csak a fontos: A tralala, tralalala! Mikor üt az óra, Kell néha egy kicsi tralala. Ha szeret egy férfi, S tőled azt kérdi, Hogy: tralala, tralalala… Nem szabad kitérni, A szívnek kell az kis tralala! Előzmény | 2006.08.08 13:24 - #2 Nagy árat kér a sors - Bálint dala /tenor hangra/ Nagy árat kér a sors a boldogságért, Megfizetünk mindenért, Minden pillanatért. Egy kék szempárért és egy csókos szájért Ja de sokat szenvedünk, Mikor zokog a szívünk… A boldogságot száz kis könny kíséri… A gyönyör egy perc csupán, S jön a szomorúság. De bármit kér a sors, nekünk megéri, S ha tova suhant a nyár, Szívünk új nyárra vár. Boldogságunk nem tart sokáig, Eltúnik, mint egy szivárvány… S mindig várjuk, hogy visszatér majd Egy szép tavasz hajnalán! Később a szív csak az emlékből él, Árván talál ránk az éjfél! Éjszakákat átvirrasztva zokogunk Egy kis szőke lányért. Nagy árat kér a sors a boldogságért, Megfizetünk mindenért, Minden pillanatért… De bármit kér a sors, nekünk megéri, S ha tova suhant a nyár, Szívünk új nyárra vár.
39 Búbánat 2008-02-01 23:57:15
Huszka Jenő: Lili bárónő Szöveg: Martos Ferenc Mi kell a férfiaknak - Lili dala és a gavallérok kara 1. Lili: Mi kell a férfiaknak? Nem lány, de asszony ajkak! Forrók, csókosztogatók! A lány csak szép ígéret, Az asszony csókra érett, Jobban tudja, mi a csók. Gavallérok: Letépni rózsabimbót, csacsiság! Megvárjad, míg kinyílik a virág! Együtt: Szerelmi téren Kincset akkor ér a lányka, Ha asszony lesz belőle, kérem! Lili: Csók nem is igaz tán, Ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja. Lány csókja halavány, Az asszonyénak ízletesebb a zamatja! Szép asszonyok a csók művészek, Jól kezelik a lépes mézet! Egy menyecske, ha kacér, Magába száz csitri lánnyal felér! 2. Lili: Nem illik lánynak lenni, De illik eltemetni, Jóvá tenni a hibám! Majd hallanak felőlem, Ha asszony lesz belőlem, Asszony, asszony, hamar ám! Gavallérok: A lányka hozománya biztató! De csókra csak menyecske izgató! Együtt: Szerelmi téren Kincset akkor ér a lányka, Ha asszony lesz belőle, kérem! Lili: Csók nem is igaz tán, Ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja. Lány csókja halavány, Az asszonyénak ízletesebb a zamatja! Szép asszonyok a csók művészek, Jól kezelik a lépes mézet! Egy menyecske, ha kacér, Magába száz csitri lánnyal felér! \"Tündérkirálynő légy a párom\" Zárkózottan, egymagában Büszke vára csarnokán Élt egy gőgös grófkisasszony Réges - régen hajdanán! Búsult érte reménytelenül Büszke, szép levente, száz! Néha kilovagolt egyedül S vele senki, csak egy lovász! Messze gitár szava pengő! Bús szerelem dala zengő Plim, plim, plim, plim, plim, plim! És a fiú szeme oly esengő! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Hajadból összeszőtt arany sugáron! Nézlek, csodállak áhítattal! Ó, ne hagyj el! Vígy magaddal! Felhők fölé, Vagy föld alá! Követlek én Akár hová! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Ó, szállj le hát, fénylőn, fehéren! Szállj le a szívemre, Álmaim szerelme! Szállj, szállj, szállj! S künn az erdő sűrűjében, Őzikéknek rejtekén, Kéz a kézbe, mendegéltek Gróf leány, s lovász legény! Harmat ragyog a falevelen, Illatozik a virág! És a szívük csupa szerelem, Csupa kéj, csupa, boldogság! Messze gitár szava pengő! Bús szerelem dala zengő Plim, plim, plim, plim, plim, plim! És a fiú szeme oly esengő! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Hajadból összeszőtt arany sugáron! Nézlek, csodállak áhítattal! Ó, ne hagyj el! Vígy magaddal! Felhők fölé, Vagy föld alá! Követlek én Akár hová! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Ó, szállj le hát, fénylőn, fehéren! Szállj le a szívemre, Álmaim szerelme! Szállj, szállj, száll
Huszka Jenő: Lili bárónő Szöveg: Martos Ferenc Mi kell a férfiaknak - Lili dala és a gavallérok kara 1. Lili: Mi kell a férfiaknak? Nem lány, de asszony ajkak! Forrók, csókosztogatók! A lány csak szép ígéret, Az asszony csókra érett, Jobban tudja, mi a csók. Gavallérok: Letépni rózsabimbót, csacsiság! Megvárjad, míg kinyílik a virág! Együtt: Szerelmi téren Kincset akkor ér a lányka, Ha asszony lesz belőle, kérem! Lili: Csók nem is igaz tán, Ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja. Lány csókja halavány, Az asszonyénak ízletesebb a zamatja! Szép asszonyok a csók művészek, Jól kezelik a lépes mézet! Egy menyecske, ha kacér, Magába száz csitri lánnyal felér! 2. Lili: Nem illik lánynak lenni, De illik eltemetni, Jóvá tenni a hibám! Majd hallanak felőlem, Ha asszony lesz belőlem, Asszony, asszony, hamar ám! Gavallérok: A lányka hozománya biztató! De csókra csak menyecske izgató! Együtt: Szerelmi téren Kincset akkor ér a lányka, Ha asszony lesz belőle, kérem! Lili: Csók nem is igaz tán, Ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja. Lány csókja halavány, Az asszonyénak ízletesebb a zamatja! Szép asszonyok a csók művészek, Jól kezelik a lépes mézet! Egy menyecske, ha kacér, Magába száz csitri lánnyal felér! \"Tündérkirálynő légy a párom\" Zárkózottan, egymagában Büszke vára csarnokán Élt egy gőgös grófkisasszony Réges - régen hajdanán! Búsult érte reménytelenül Büszke, szép levente, száz! Néha kilovagolt egyedül S vele senki, csak egy lovász! Messze gitár szava pengő! Bús szerelem dala zengő Plim, plim, plim, plim, plim, plim! És a fiú szeme oly esengő! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Hajadból összeszőtt arany sugáron! Nézlek, csodállak áhítattal! Ó, ne hagyj el! Vígy magaddal! Felhők fölé, Vagy föld alá! Követlek én Akár hová! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Ó, szállj le hát, fénylőn, fehéren! Szállj le a szívemre, Álmaim szerelme! Szállj, szállj, szállj! S künn az erdő sűrűjében, Őzikéknek rejtekén, Kéz a kézbe, mendegéltek Gróf leány, s lovász legény! Harmat ragyog a falevelen, Illatozik a virág! És a szívük csupa szerelem, Csupa kéj, csupa, boldogság! Messze gitár szava pengő! Bús szerelem dala zengő Plim, plim, plim, plim, plim, plim! És a fiú szeme oly esengő! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Hajadból összeszőtt arany sugáron! Nézlek, csodállak áhítattal! Ó, ne hagyj el! Vígy magaddal! Felhők fölé, Vagy föld alá! Követlek én Akár hová! Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon! Ó, szállj le hát, fénylőn, fehéren! Szállj le a szívemre, Álmaim szerelme! Szállj, szállj, száll
38 Búbánat 2008-02-01 23:55:33
Huszka Jenő: Gyergyói bál Szöveg: Szilágyi László Azt mondja a „pesti művelt társalgó” - Rózsaffy és Cecília kettőse 1. Rózsaffy: Művem korszakalkotó És hézagot pótol. Megtudja az illemet Néhány röpke szóból. Cecília: Minden illetlen dolog Érdekel egy kis nőt, Adjon hát a könyvéből Némi ízelítőt. Együtt: Azt mondja a „Pesti művelt társalgó”, Csókolózni csak nőnemű társsal jó. Ezzel szemben illedelmes, rendes úrinő Nem fogad el csókot, hanem visszaadja ő. Úriember, ha a nőt meghódítja. Másnap rögtön a pap elé lódítja. S előbb veszi el a leányt, És csak aztán a hozományt, Nem pedig megfordítva. 2. Rózsaffy: Nem illik ma a halat Késvillával enni, És az ezüstkanalat Emlékül eltenni. Cecília: Jobb körökben nem divat S felesleges taxizni, Keresztelőt tartani, Hol még nem volt lagzi. Együtt: Azt mondja a „Pesti művelt társalgó”, Csókolózni csak nőnemű társsal jó. Ezzel szemben illedelmes, rendes úrinő Nem fogad el csókot, hanem visszaadja ő. Úriember, ha a nőt meghódítja. Másnap rögtön a pap elé lódítja. S előbb veszi el a leányt, És csak aztán a hozományt, Nem pedig megfordítva.
Huszka Jenő: Gyergyói bál Szöveg: Szilágyi László Azt mondja a „pesti művelt társalgó” - Rózsaffy és Cecília kettőse 1. Rózsaffy: Művem korszakalkotó És hézagot pótol. Megtudja az illemet Néhány röpke szóból. Cecília: Minden illetlen dolog Érdekel egy kis nőt, Adjon hát a könyvéből Némi ízelítőt. Együtt: Azt mondja a „Pesti művelt társalgó”, Csókolózni csak nőnemű társsal jó. Ezzel szemben illedelmes, rendes úrinő Nem fogad el csókot, hanem visszaadja ő. Úriember, ha a nőt meghódítja. Másnap rögtön a pap elé lódítja. S előbb veszi el a leányt, És csak aztán a hozományt, Nem pedig megfordítva. 2. Rózsaffy: Nem illik ma a halat Késvillával enni, És az ezüstkanalat Emlékül eltenni. Cecília: Jobb körökben nem divat S felesleges taxizni, Keresztelőt tartani, Hol még nem volt lagzi. Együtt: Azt mondja a „Pesti művelt társalgó”, Csókolózni csak nőnemű társsal jó. Ezzel szemben illedelmes, rendes úrinő Nem fogad el csókot, hanem visszaadja ő. Úriember, ha a nőt meghódítja. Másnap rögtön a pap elé lódítja. S előbb veszi el a leányt, És csak aztán a hozományt, Nem pedig megfordítva.
37 Búbánat 2008-02-01 23:54:35
Huszka Jenő: Gül baba Szöveg: Martos Ferenc Ott túl a rácson - Gábor diák dala (tenor): 1. vers: Az utolsó kívánságom, Halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, Vérpadra vígan megyek! A haláltól én nem félek, A bakóval szembenézek! De azt megkövetelem, megkövetelem, Hogy utolsó kívánságom amint mondom, úgy legyen! Refrén: Ott túl a rácson egy más világ van, Amelynek érzem bűvös illatát! Ott túl a rácson virulnak a rózsák Melyeknek kelyhe édes mézet ád! Ott túl a rácson van a mennyország, Minőt nem látott senki még soha! Ott túl a rácson tündérek élnek, Oda kívánok menni én, oda! 2. vers: Rab bilincsem levegyétek, Adjatok rám díszruhát! Csillogjon a sujtás rajta, Ragyogjon a paszománt! Aranyszögek a csizmámon, Drágakövek a dolmányon! Kócsagtoll a süvegen, a süvegemen! Az utolsó kívánságom amint mondom, úgy legyen! Refrén: Ott túl a rácson egy más világ van, Amelynek érzem bűvös illatát! Ott túl a rácson virulnak a rózsák Melyeknek kelyhe édes mézet ád! Ott túl a rácson van a mennyország, Minőt nem látott senki még soha! Ott túl a rácson tündérek élnek, Oda kívánok menni én, oda!
Huszka Jenő: Gül baba Szöveg: Martos Ferenc Ott túl a rácson - Gábor diák dala (tenor): 1. vers: Az utolsó kívánságom, Halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, Vérpadra vígan megyek! A haláltól én nem félek, A bakóval szembenézek! De azt megkövetelem, megkövetelem, Hogy utolsó kívánságom amint mondom, úgy legyen! Refrén: Ott túl a rácson egy más világ van, Amelynek érzem bűvös illatát! Ott túl a rácson virulnak a rózsák Melyeknek kelyhe édes mézet ád! Ott túl a rácson van a mennyország, Minőt nem látott senki még soha! Ott túl a rácson tündérek élnek, Oda kívánok menni én, oda! 2. vers: Rab bilincsem levegyétek, Adjatok rám díszruhát! Csillogjon a sujtás rajta, Ragyogjon a paszománt! Aranyszögek a csizmámon, Drágakövek a dolmányon! Kócsagtoll a süvegen, a süvegemen! Az utolsó kívánságom amint mondom, úgy legyen! Refrén: Ott túl a rácson egy más világ van, Amelynek érzem bűvös illatát! Ott túl a rácson virulnak a rózsák Melyeknek kelyhe édes mézet ád! Ott túl a rácson van a mennyország, Minőt nem látott senki még soha! Ott túl a rácson tündérek élnek, Oda kívánok menni én, oda!
36 Búbánat 2008-02-01 23:53:08
Huszka Jenő: Erzsébet Szöveg: Szilágyi László \"Délibábos Hortobányon…\" Stefi -Flórián vidám kettőse Stefi: Szüret előtt, már nincs elég időnk, Hát szüret után lesz az esküvőnk. Flórián: És azután majd nászútra megyünk Hegyen völgyön boldogok leszünk. Majd odaviszlek téged, cicám, Ahol csak ezt húzza a cigány: Refrén: Flórián: Délibábos Hortobágyon Egy kis kurta kocsma van, S mert a jó bort úgy imádom, Hát ott érzem jól magam. Kereshet engem a családom, Sohasem ér véget a dínom-dámon, Délibábos Hortobágyon Péter Pálig huzatom! 2. Stefi: S mert jobb italt ma sehol sem talál, A Sobri József szintén oda jár. Flórián: Az asztalon egy nagyot kocogok Száz iccével gyertyát hozatok! Stefi: De mivel nehezek a borok, Velem az egész csárda forog. Refrén: Stefi: Ismét: együtt Előzmény | 2006.08.09 14:23 - #2 \"Rózsám, viruló kis rózsám\" - dal szoprán hangra 1. Madárdalos, zöld erdőben jártam, Hol mindig nyár van, Soha sincsen tél. És egy rózsa hullt elém a porba, Tán elsodorta. Az esti szél. Árva kis rózsaszál, El se múlt még a nyár, Téged már lekaszált az őszi szellő. Szívemhez emeltem hát szegény rózsát, Szellő vidd a babámhoz át! Valaki tudom, hogy már oly rég vár! Refrén: Rózsám, viruló kis rózsám, S te légy most a postám. Leveleddel üzenek, Szerelmes rózsám, Neked szól az üzenet, Tudd meg, hogy epedve várja. Szívednek párja… Rózsám, viruló kis rózsám, S te légy most a postám, Kedvesemhez odaszállj! Súgd meg, hogy imádom, Hogy nincs a világon Szívemben nélküle már csókos nyár! 2. Gondolsz-e rám, szép szerelmes párom, Ott messze távol, Ha a szíved fáj? Minden este elkerül az álom És egyre várom, Hogy rám találj. Mindenütt van virág, Napsugár, lombos ág, Tarka rét, margarét, Szerelmes rózsa. Csak nekem nem nyílik már a boldogság, Szellő vidd a babámhoz át! Szívem suhanó dalát: Várok rád! Refrén Előzmény | 2006.08.09 14:21 - #1 \"Van az úgy kérem, néha, néha…\" Axaméthy és Ida kettőse Axaméthy: Bár szívügyekben offé voltam. Még sose volt ily zavarom, mint most van! Ida: Úgy hallgatom önt, mint jó barát. Tessék,valljon hát! Axaméthy: Van az úgy, kérem, néha, néha, hogy ég a szív s a száj az néma. Ezer szép álmot sző az ember, s beszélni, Isten tudja, nem mer. Szerelmes, édes vágyak hívnak, Az ajkak szóra mégsem nyílnak, S elvérzel inkább titkon csendben. Sem hogy kimondd azt az egy szót, hogy: szeretem! Ida: Furcsa dolog, de tényleg úgy van, titkainkat fáj bevallani, nyíltan. Axaméthy: Tudni szeretném mégis titkát, Kislány, valljon hát! Ida: Van az úgy, kérem, néha, néha, hogy ég a szív s a száj az néma. Ezer szép álmot sző az ember, s beszélni, Isten tudja, nem mer. Szerelmes, édes vágyak hívnak, Az ajkak szóra mégsem nyílnak, S elvérzel inkább titkon csendben. Sem hogy kimondd azt az egy szót, hogy: szeretem!
Huszka Jenő: Erzsébet Szöveg: Szilágyi László \"Délibábos Hortobányon…\" Stefi -Flórián vidám kettőse Stefi: Szüret előtt, már nincs elég időnk, Hát szüret után lesz az esküvőnk. Flórián: És azután majd nászútra megyünk Hegyen völgyön boldogok leszünk. Majd odaviszlek téged, cicám, Ahol csak ezt húzza a cigány: Refrén: Flórián: Délibábos Hortobágyon Egy kis kurta kocsma van, S mert a jó bort úgy imádom, Hát ott érzem jól magam. Kereshet engem a családom, Sohasem ér véget a dínom-dámon, Délibábos Hortobágyon Péter Pálig huzatom! 2. Stefi: S mert jobb italt ma sehol sem talál, A Sobri József szintén oda jár. Flórián: Az asztalon egy nagyot kocogok Száz iccével gyertyát hozatok! Stefi: De mivel nehezek a borok, Velem az egész csárda forog. Refrén: Stefi: Ismét: együtt Előzmény | 2006.08.09 14:23 - #2 \"Rózsám, viruló kis rózsám\" - dal szoprán hangra 1. Madárdalos, zöld erdőben jártam, Hol mindig nyár van, Soha sincsen tél. És egy rózsa hullt elém a porba, Tán elsodorta. Az esti szél. Árva kis rózsaszál, El se múlt még a nyár, Téged már lekaszált az őszi szellő. Szívemhez emeltem hát szegény rózsát, Szellő vidd a babámhoz át! Valaki tudom, hogy már oly rég vár! Refrén: Rózsám, viruló kis rózsám, S te légy most a postám. Leveleddel üzenek, Szerelmes rózsám, Neked szól az üzenet, Tudd meg, hogy epedve várja. Szívednek párja… Rózsám, viruló kis rózsám, S te légy most a postám, Kedvesemhez odaszállj! Súgd meg, hogy imádom, Hogy nincs a világon Szívemben nélküle már csókos nyár! 2. Gondolsz-e rám, szép szerelmes párom, Ott messze távol, Ha a szíved fáj? Minden este elkerül az álom És egyre várom, Hogy rám találj. Mindenütt van virág, Napsugár, lombos ág, Tarka rét, margarét, Szerelmes rózsa. Csak nekem nem nyílik már a boldogság, Szellő vidd a babámhoz át! Szívem suhanó dalát: Várok rád! Refrén Előzmény | 2006.08.09 14:21 - #1 \"Van az úgy kérem, néha, néha…\" Axaméthy és Ida kettőse Axaméthy: Bár szívügyekben offé voltam. Még sose volt ily zavarom, mint most van! Ida: Úgy hallgatom önt, mint jó barát. Tessék,valljon hát! Axaméthy: Van az úgy, kérem, néha, néha, hogy ég a szív s a száj az néma. Ezer szép álmot sző az ember, s beszélni, Isten tudja, nem mer. Szerelmes, édes vágyak hívnak, Az ajkak szóra mégsem nyílnak, S elvérzel inkább titkon csendben. Sem hogy kimondd azt az egy szót, hogy: szeretem! Ida: Furcsa dolog, de tényleg úgy van, titkainkat fáj bevallani, nyíltan. Axaméthy: Tudni szeretném mégis titkát, Kislány, valljon hát! Ida: Van az úgy, kérem, néha, néha, hogy ég a szív s a száj az néma. Ezer szép álmot sző az ember, s beszélni, Isten tudja, nem mer. Szerelmes, édes vágyak hívnak, Az ajkak szóra mégsem nyílnak, S elvérzel inkább titkon csendben. Sem hogy kimondd azt az egy szót, hogy: szeretem!
35 Búbánat 2008-02-01 23:51:27
Fényes Szabolcs: Maya Szöveg: Harmath Imre Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni… (szoprán hangra). 1. Nos tisztelt csürhe, Viszkiben elmerülve, Vad csőcselék! Mit bámultok rám! Figyeljetek hát, Kérek egy cigarettát, Csók is lesz tán a dalom után! Refrén: Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok, Tán még a napfény, se tud rám nevetni! ó-ó-ó, ó-ó-ó. 2. Azt mondják rólam, Hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higyjétek el! Jó lenni rossznak, Szívtelen és gonosznak. Mit bánom én! Ha muszáj, ha kell. Refrén: Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok, Tán még a napfény, se tud rám nevetni! ó-ó-ó, ó-ó-ó.
Fényes Szabolcs: Maya Szöveg: Harmath Imre Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni… (szoprán hangra). 1. Nos tisztelt csürhe, Viszkiben elmerülve, Vad csőcselék! Mit bámultok rám! Figyeljetek hát, Kérek egy cigarettát, Csók is lesz tán a dalom után! Refrén: Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok, Tán még a napfény, se tud rám nevetni! ó-ó-ó, ó-ó-ó. 2. Azt mondják rólam, Hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higyjétek el! Jó lenni rossznak, Szívtelen és gonosznak. Mit bánom én! Ha muszáj, ha kell. Refrén: Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy kicsit szeretni, ó-ó-ó, ó-ó-ó. Szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok, Tán még a napfény, se tud rám nevetni! ó-ó-ó, ó-ó-ó.
34 Búbánat 2008-02-01 23:50:35
Florimond Hervé: Lili Magyar szöveg: Evva Lajos Dal a szép Terézonról – Lili dala 1. Sok a leány híres Provánszban, Csúnya kevés van úgy tudom, De soh’se volt olyan leányka, Amilyen szép volt Terezon. A híre nagy volt s az erénye, Csak a beszéde volt fura, Ha legény a táncra kérte Mikor elkezdte a duda, Csak azt mondta szaporán: Igazán s egyet penderített táncosán: Refrén: Ne te ica, cica, kukorica haj! Csipi, csupi, csóka, jó a puha vaj, De jobb a lányka csókja, Ne te ica cica kukorica haj. 2. De nem akart a lány maradni, S neki is eljött a sora, Az ura lett, mire tagadni, A legerősebb katona, De hamis ember volt a férje, Terézon az ártatlan vala, S mikor a lagzi véget érte S ölelni kezdte az ura, Csak aszonta szaporán: Igazán, sírva elfakad kevés híján: Refrén 3. De az urának menni kellett A török ellen hirtelen, S mikor a harc zaja letellett Hazajött csonkán betegen. A felesége könnybe lábad S tapogató, mi a hijja. Hol a kezed s az egyik lábad Azontúl elakad szava Csak aszonta szaporán: Igazán, mért itt jött ez a csapás rám. Refrén 4. No de se baj, amint beszélik, A feleség talált vigaszt, Az irigyek nyíltan mesélik, Unokaöcs hozta meg azt. De bizonyos, hogy egy pár hóra Terézon így beszélve jár: Rövid időn itt lesz a gólya Nem is remélted, ugy-e bár? Most a férj dadogta ám: Igazán? Hogy jött e szerencse én reám? Refrén Előzmény | 2006.08.16 20:58 - #3 „Ah hányszor nem jutott eszembe.” - Plinchard – Amélie kettőse Plinchard: Ah! Hányszor nem jutott eszembe A tábor csendes éjjein, Önt láttam ébren szenderegve Amélie: Szép lánykori emlékeim, Magam is annyit álmodoztam, De ah! Ma férjes nő vagyok. Plinchard: Úgy, de kérdem én, hogy mi mostan? Mert én csak arra gondolok, Hogy hogyan bírtam ellenállni, Mikor, mint serdülő leány Elkezdett trombitálni, trombitálni, Bájosan az ezred trombitán. Egyszer búsan kezdett beszélni, Hogy a szíve dobog nagyon, És én nem tudtam azt megértni. Amélie: Hallgasson el, úgy akarom. Plinchard: Nem hallgatok, akárhogy kérje. Azt mondta, jól emlékszem még, Hogy ön szerelmes a tüzérbe És a tüzér magam valék. Amélie: Elég uram, itt meg kell állni, Asszony vagyok s nem kis leány. És most már trombitálni, trombitálni. Rég nem szoktam az ezred trombitán. Plinchard: Ne piruljon elk azért, Nincsen abba szégyen! Amélie: Hagyja abba újra kérem, Mert ez engem sért. Kettős: Amélie és... Mert most már trombitálni, trombitálni, Rég nem szoktam az ezred trombitán. ... és Plinchard: Hogy tudott trombitálni, trombitálni Bájolóan az ezred trombitán. Előzmény | 2006.08.16 20:55 - #2 „Akit imádok, egy tüzér.” Akit imádok, egy tüzér, Csak egy tüzér az, kit imádok, Ha kinevetnek is ezér, Akit imádok egy tüzér. Hova való, mi neven ért, Azt én ugyan ki nem találom, Akit imádok, egy tüzér, Csak egy tüzér az, kit imádok, Nem ismerem ugyan mit ér, Akit imádok egy tüzér Reám tekint, de nem beszél, Nekem eláll szavam, ha látom, Akit imádok egy tüzér, Csak egy tüzér, csak egy tüzér, Csak egy tüzér, csak egy tüzér! Előzmény | 2006.08.16 20:53 - #1 „Monteszpán ezredes” – Lili dala 1. vers: Azon dicső hatalmas korban, amelyben Annyi nagy ember élt, A hősök közt az első sorban Megemlítek két hadvezért. A nagy király tartotta őket S szerette is kimondhatatlanul S ez volt Monteszpán ezredes, S a generális Pompadur. 2. vers: Ha a király bement nejéhez vizitbe, Abba se volt öröm. Uram! Szólott a felesége, Olyan fáradtnak látszik ön. Hogy is ne vón’ fáradt az ember Aki olyan jó mestertől tanul, Mint Monteszpán az ezredes, S a generális Pompadur.
Florimond Hervé: Lili Magyar szöveg: Evva Lajos Dal a szép Terézonról – Lili dala 1. Sok a leány híres Provánszban, Csúnya kevés van úgy tudom, De soh’se volt olyan leányka, Amilyen szép volt Terezon. A híre nagy volt s az erénye, Csak a beszéde volt fura, Ha legény a táncra kérte Mikor elkezdte a duda, Csak azt mondta szaporán: Igazán s egyet penderített táncosán: Refrén: Ne te ica, cica, kukorica haj! Csipi, csupi, csóka, jó a puha vaj, De jobb a lányka csókja, Ne te ica cica kukorica haj. 2. De nem akart a lány maradni, S neki is eljött a sora, Az ura lett, mire tagadni, A legerősebb katona, De hamis ember volt a férje, Terézon az ártatlan vala, S mikor a lagzi véget érte S ölelni kezdte az ura, Csak aszonta szaporán: Igazán, sírva elfakad kevés híján: Refrén 3. De az urának menni kellett A török ellen hirtelen, S mikor a harc zaja letellett Hazajött csonkán betegen. A felesége könnybe lábad S tapogató, mi a hijja. Hol a kezed s az egyik lábad Azontúl elakad szava Csak aszonta szaporán: Igazán, mért itt jött ez a csapás rám. Refrén 4. No de se baj, amint beszélik, A feleség talált vigaszt, Az irigyek nyíltan mesélik, Unokaöcs hozta meg azt. De bizonyos, hogy egy pár hóra Terézon így beszélve jár: Rövid időn itt lesz a gólya Nem is remélted, ugy-e bár? Most a férj dadogta ám: Igazán? Hogy jött e szerencse én reám? Refrén Előzmény | 2006.08.16 20:58 - #3 „Ah hányszor nem jutott eszembe.” - Plinchard – Amélie kettőse Plinchard: Ah! Hányszor nem jutott eszembe A tábor csendes éjjein, Önt láttam ébren szenderegve Amélie: Szép lánykori emlékeim, Magam is annyit álmodoztam, De ah! Ma férjes nő vagyok. Plinchard: Úgy, de kérdem én, hogy mi mostan? Mert én csak arra gondolok, Hogy hogyan bírtam ellenállni, Mikor, mint serdülő leány Elkezdett trombitálni, trombitálni, Bájosan az ezred trombitán. Egyszer búsan kezdett beszélni, Hogy a szíve dobog nagyon, És én nem tudtam azt megértni. Amélie: Hallgasson el, úgy akarom. Plinchard: Nem hallgatok, akárhogy kérje. Azt mondta, jól emlékszem még, Hogy ön szerelmes a tüzérbe És a tüzér magam valék. Amélie: Elég uram, itt meg kell állni, Asszony vagyok s nem kis leány. És most már trombitálni, trombitálni. Rég nem szoktam az ezred trombitán. Plinchard: Ne piruljon elk azért, Nincsen abba szégyen! Amélie: Hagyja abba újra kérem, Mert ez engem sért. Kettős: Amélie és... Mert most már trombitálni, trombitálni, Rég nem szoktam az ezred trombitán. ... és Plinchard: Hogy tudott trombitálni, trombitálni Bájolóan az ezred trombitán. Előzmény | 2006.08.16 20:55 - #2 „Akit imádok, egy tüzér.” Akit imádok, egy tüzér, Csak egy tüzér az, kit imádok, Ha kinevetnek is ezér, Akit imádok egy tüzér. Hova való, mi neven ért, Azt én ugyan ki nem találom, Akit imádok, egy tüzér, Csak egy tüzér az, kit imádok, Nem ismerem ugyan mit ér, Akit imádok egy tüzér Reám tekint, de nem beszél, Nekem eláll szavam, ha látom, Akit imádok egy tüzér, Csak egy tüzér, csak egy tüzér, Csak egy tüzér, csak egy tüzér! Előzmény | 2006.08.16 20:53 - #1 „Monteszpán ezredes” – Lili dala 1. vers: Azon dicső hatalmas korban, amelyben Annyi nagy ember élt, A hősök közt az első sorban Megemlítek két hadvezért. A nagy király tartotta őket S szerette is kimondhatatlanul S ez volt Monteszpán ezredes, S a generális Pompadur. 2. vers: Ha a király bement nejéhez vizitbe, Abba se volt öröm. Uram! Szólott a felesége, Olyan fáradtnak látszik ön. Hogy is ne vón’ fáradt az ember Aki olyan jó mestertől tanul, Mint Monteszpán az ezredes, S a generális Pompadur.
33 Búbánat 2008-02-01 23:46:33
Huszka Jenő: Bob herceg Szöveg: Martos Ferenc Gárda-induló - Bob és férfikar 1. Dicső dolog szép gárdistáknak Szolgálni büszke sergiben, A gárdisták, ha masíroznak, Menyecskék, lányok olvadoznak, Ablak kitárul sebtiben. Csörög a kardunk, dob pereg, Ez csak a fényes hadsereg, Dob pereg, ez itt a fényes hadsereg! Refrén: A gárda. A gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát! 2. Hanyatt esik a nap sugára, Ruhánk sujtása úgy ragyog. A nők szemében nincsen párja, Bajuszt pödör csak, győz a gárda Akár lovon, akár gyalog. Refrén: A gárda. A gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát! Férfikar A gárda. A gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni, megadni, Soha meg nem adja magát. Hurrá! Hurrá! Előzmény | 2006.08.10 16:21 - #4 Szerenád - Bob dala 1. Pöngeti veri, billegeti A lantot ujjam. Mindig ugyanegy, ének ered, akárhogy fújjam. Bús fülemüle csattog a bokor édes árnyán, Szállj tova dalom, enyhe fuvalom Égi szárnyán. Refrén Érted eped a szívem, És eped a gitárom, Jöjj ide kebelemre, Jöjj ide kicsi párom! Álmokat, örök üdvöt, Bőkezűn adakozzál, Jöjj ide, ide Harmatos üde Liliomszál! 2. Szomjas ajakam, Ajkadat íme Várja, várja, Kérdezi, lesi, Merre van a kis Édes párja. Itt lebeg e fölöttem Egy üde harmatcsöppben? Napnak a sugarán bizonyosan Hozzám röppen. Refrén Érted eped a szívem, És eped a gitárom, Jöjj ide kebelemre, Jöjj ide kicsi párom! Álmokat, örök üdvöt, Bőkezűn adakozzál, Jöjj ide, ide Harmatos üde Liliomszál! Előzmény | 2006.08.10 16:20 - #3 A holló legendája - Pompónius dala- bariton hangra 1. Volt egyszer egy fehér galamb, Ragyogott a tollazatja. Csókos csőrét szép királylány Ölelgette, csókolgatta. Egyszer aztán a madárka Szárnyat bontott és tova szállt. Szép királylány várta, várta, Fönn a várba, fönn a várba, És nagy búsan sírdogált. Szép tavaszra, nyárra, őszre, Szép galambom, visszajössz-e? Mint te, oly szép mint te, oly jó, Nincsen hozzád más hasonló! Más hasonló! 2. Várt soká a királyasszony, Megfehérült a hajzatja, Borzas tollú, sötét holló Ablakát megkopogtatja. Visszajöttem, szép királyasszony, Megkopottan, ámde hűn. Királyasszony arca halvány, Sötét holló ül a karján, Nézi, nézi keserűn. Tavaszillat fordul őszre, Szép aranyhaj csapzik őszbe, Mint te, oly bús, oly borongó, Nincsen hozzád más hasonló, Sötét holló! Előzmény | 2006.08.10 16:19 - #2 \"Londonban hej\" - Bob dala 1. Londonban, hej, van számos utca, És minden utcán több sarok. És minden sarkon vannak házak, És minden házon ablakok. De mind egész nagy Albionban, Nincs több oly ablak, mint ahonnan A legszebb rózsaszál virít, A legszebb rózsaszál virít. De mind egész nagy Albionban, Nincs több oly ablak, mint ahonnan A legszebb rózsaszál virít, A legszebb rózsaszál virít. 2. Bob úrfi, hej, legény a talpán, A karja kő, a csókja méz. Minden leány utána fordul És rabja már akire néz. De néki más lány csókja nem kell, Egy csókra gondol este, reggel, Kiből üdvösséget merít, Kiből üdvösséget merít. De néki más lány csókja nem kell, Egy csókra gondol este, reggel, Kiből üdvösséget merít, Kiből üdvösséget merít.
Huszka Jenő: Bob herceg Szöveg: Martos Ferenc Gárda-induló - Bob és férfikar 1. Dicső dolog szép gárdistáknak Szolgálni büszke sergiben, A gárdisták, ha masíroznak, Menyecskék, lányok olvadoznak, Ablak kitárul sebtiben. Csörög a kardunk, dob pereg, Ez csak a fényes hadsereg, Dob pereg, ez itt a fényes hadsereg! Refrén: A gárda. A gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát! 2. Hanyatt esik a nap sugára, Ruhánk sujtása úgy ragyog. A nők szemében nincsen párja, Bajuszt pödör csak, győz a gárda Akár lovon, akár gyalog. Refrén: A gárda. A gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát! Férfikar A gárda. A gárda. Viharsebesen tör az ellenen át, A gárda. A gárda. Meghal, de megadni, megadni, Soha meg nem adja magát. Hurrá! Hurrá! Előzmény | 2006.08.10 16:21 - #4 Szerenád - Bob dala 1. Pöngeti veri, billegeti A lantot ujjam. Mindig ugyanegy, ének ered, akárhogy fújjam. Bús fülemüle csattog a bokor édes árnyán, Szállj tova dalom, enyhe fuvalom Égi szárnyán. Refrén Érted eped a szívem, És eped a gitárom, Jöjj ide kebelemre, Jöjj ide kicsi párom! Álmokat, örök üdvöt, Bőkezűn adakozzál, Jöjj ide, ide Harmatos üde Liliomszál! 2. Szomjas ajakam, Ajkadat íme Várja, várja, Kérdezi, lesi, Merre van a kis Édes párja. Itt lebeg e fölöttem Egy üde harmatcsöppben? Napnak a sugarán bizonyosan Hozzám röppen. Refrén Érted eped a szívem, És eped a gitárom, Jöjj ide kebelemre, Jöjj ide kicsi párom! Álmokat, örök üdvöt, Bőkezűn adakozzál, Jöjj ide, ide Harmatos üde Liliomszál! Előzmény | 2006.08.10 16:20 - #3 A holló legendája - Pompónius dala- bariton hangra 1. Volt egyszer egy fehér galamb, Ragyogott a tollazatja. Csókos csőrét szép királylány Ölelgette, csókolgatta. Egyszer aztán a madárka Szárnyat bontott és tova szállt. Szép királylány várta, várta, Fönn a várba, fönn a várba, És nagy búsan sírdogált. Szép tavaszra, nyárra, őszre, Szép galambom, visszajössz-e? Mint te, oly szép mint te, oly jó, Nincsen hozzád más hasonló! Más hasonló! 2. Várt soká a királyasszony, Megfehérült a hajzatja, Borzas tollú, sötét holló Ablakát megkopogtatja. Visszajöttem, szép királyasszony, Megkopottan, ámde hűn. Királyasszony arca halvány, Sötét holló ül a karján, Nézi, nézi keserűn. Tavaszillat fordul őszre, Szép aranyhaj csapzik őszbe, Mint te, oly bús, oly borongó, Nincsen hozzád más hasonló, Sötét holló! Előzmény | 2006.08.10 16:19 - #2 \"Londonban hej\" - Bob dala 1. Londonban, hej, van számos utca, És minden utcán több sarok. És minden sarkon vannak házak, És minden házon ablakok. De mind egész nagy Albionban, Nincs több oly ablak, mint ahonnan A legszebb rózsaszál virít, A legszebb rózsaszál virít. De mind egész nagy Albionban, Nincs több oly ablak, mint ahonnan A legszebb rózsaszál virít, A legszebb rózsaszál virít. 2. Bob úrfi, hej, legény a talpán, A karja kő, a csókja méz. Minden leány utána fordul És rabja már akire néz. De néki más lány csókja nem kell, Egy csókra gondol este, reggel, Kiből üdvösséget merít, Kiből üdvösséget merít. De néki más lány csókja nem kell, Egy csókra gondol este, reggel, Kiből üdvösséget merít, Kiből üdvösséget merít.
32 Búbánat 2008-02-01 23:43:17
Farkas Ferenc: Csínom Palkó Szöveg: Dékány András Hűséges szívemmel – Balogh Ádám – Zuzsi kettőse Zsuzsi: Oh, hogy itt vagy végre, aranyos szép párom! Merre jártál eddig én édes virágom? Balogh Ádám: Bármerre is jártam, Csak utánad vágytam, Tábor magányába, Háború zajába Kék szemedet láttam. Refrén: Zsuzsi: Hűséges szívemmel Szerettelek mindég, S nem felejtettem első csókodat Vártam visszatérted éjnapon át mindég: Bárcsak meghallhatnám Drága hangodat! Balogh Ádám: Hűséges szívemmel Éji magányomban Szálltam veled a dalnak szárnyain, Elrepültem hozzád titkos találkára. Együtt: Néked elmesélni bűvös álmaim! 2. Balog Ádám: Látod édes rózsám, Megígértem néked, Hogy mire a darvak Vándorútra térnek, Útján hervadásnak, Hideg őszi szélnek, Édes mátka párom, Harmatos virágom, Visszajövök érted- Refrén Előzmény | 2006.08.25 23:14 - #7 Zsuzsi dala 1 Sírva írt levelem, Vidd el szellő, vidd el. Együtt hajtsad az ég Sötét felhőivel Vidd el a rózsámnak, Tedd le a vállára, Mondd el néki, mondd el: Hű szerelmes párja Hej, de nagyon várja. 2. Ha meg kérdi tőled, Hogy vagyok, mint vagyok, Mondd el néki sírva, Hogy egyre hervadok; Hogy nem élet már az, Ahogy én itt élek, Ám azért ne hulljon Bús könnye szemének, Minden cseppért vétek! Előzmény | 2006.08.25 23:13 - #6 Förgeteg dala (bariton hangra) Sejehaj, betyár, Te szegény betyár. Éltedért, sorsodért, Vásott fokosodért Sejehaj, semmidért se kár! Hogyha jó a tél, Havat fú a szél, Erdőben, mezőben, Nádi menedékben, Sejehaj, hóvihar elér! Mögötted a zsandár, Üldöztet a császár, Szaladjál, nyargaljál, Lóhalálában fussál. Előzmény | 2006.08.25 23:12 - #5 Kis Duna-ág – Éduska dala 1. Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, Gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény Csillog-villog rajta. Arany patkó, rézsarkantyú, Járjad, lábom, járjad Selyem viganó, sárga topán, Várd a csókom, várjad! 2. Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, Ingó-ringó sajka. Deli a legény, szép a leány, Csókra áll az ajka. Sárga csizmás lábaimra Rá ne lépj, ha járom, Vágd a kopogóst, hajnalig ám, Rámás csizmaszárom! 3. Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, Mintha tükör lenne, Belenéz a kék csillagos ég, S ringatózik benne. Ezüst márna, sárga ikra, Húzd meg hálóm, húzd meg, Hajladoz a nád, hajlik a lány, Tűzbe mennék érted! Előzmény | 2006.08.25 23:11 - #4 Jöttünk Edelényből - Csínom Palkó- Csínom Jankó kettőse (Tenor-bariton hangra) 1. Csínom Palkó: Jöttünk Edelényből, Nagy úri portáról, Sztáray gróf uraság Gazdag jószágáról. Csínom Jankó: Egyikünket híjják, Énekes Palkónak, Másikunkat híjják Csupaszív Jankónak. Refrén: Csínom Palkó: Pajtás, gyere hát, Töltsd meg a kupát, Hej, haj, kezet ide, itt a parolám. Kedvünk csuda jó, Vidám nótaszó Harsog az ajkunkon, Amerre csaj jársz. Csínom Jankó: Vidám cimborák, Nyargalunk, hegyen-völgyön Árkon-bokron és rónaságon át. Együtt: Pajtás, gyere hát, Töltsd meg a kupát, Hej, haj, kezet ide, itt a parolám. 2. Csínom Palkó: Szöktünk Edelényből, Lovam neve Murza, Szegény zsellérházból Üldözött a mustra. Csínom Jankó: Labanc katonának Akart a gróf vinni, De mi ketten együtt, Nem akarunk menni. Refrén Előzmény | 2006.08.25 23:09 - #3 Jó estét - Rosta és Éduska kettőse 1 Rosta:. Jó estét, jó estét, Áldás, erő, békesség! Éduska: Jó estét, jó estét, Mindenkinek kedvesség! Mind Ha, ha, ha, ha, ha, ha, Csak egyleány s az apja! Pántlikás kosárja, Hetyke a kis kalapja Refrén: Rosta: Rosta Márton, Híres ember Pozsonyban, Itten áll most Előttetek valóban, Készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret. Éduska: Menta, ánizs, És törökméz, csupa jó. Hozzád adva Egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta féle keverék Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék! 2. Rosta: Jó estét, jó estét, Nem kell nekünk fényesség. Mind Eltöltjük az estét, Itt a finom édesség! Éduska: Jó estét, jó estét, Mézeskalácsot tessék! Ki éhes, ehessék. Vendégeket fektessék! Refrén: Rosta: Rosta Márton, Híres ember Pozsonyban, Itten áll most Előttetek valóban, Készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret. Éduska: Menta, ánizs, És törökméz, csupa jó. Hozzád adva Egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta féle keverék Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék! Előzmény | 2006.08.25 23:08 - #2 Ahol te jársz - dal 1. Ahol te jársz, Szép pünkösdi rózsa keljen. Ahová lépsz, Fényes igazgyöngy teremjen, Ahol te jársz, a nap megáll, Százezer szemmel ragyog reád. Bármerre tekintesz széjjel, A madárdal feléd száll te kedves Bíbor napnyugtával. 2. Ahol te jársz, Rózsaszirom hull elébed. Száz lepkeszárny száll tefeléd Követségbe. Amerre lépsz, szellő sem jár, Csendesen, halkan, susog tovább. Nyáj kolompja szól a késő esti csendben, Neved benne csendül S úgy hív egyre engem. Előzmény | 2006.08.25 23:07 - #1 Jójszakát - Csínom Palkó és Éduska kettőse Csínom Palkó: Jójszakát, kisleány, A nevem Csínom Palkó (vagy: Jójszakát, jójszakát, Leszáll a csillagos éj.) Szívem tereád Olyan régen vár. Éduska: Jójszakát, jójszakát, Az álom ringasson el Csupa csodaszép Mesevágy felé. Cs.P.: A hangod akár a bársony, Rám borul majd e hold sütötte csókos (fényes) éjszakán Együtt: Jójszakát, jójszakát, Szerelem, szívünkre szállj, Az álom kapuján, Ugye, gondolsz majd rám! Cs.P.: Az vallomásom ne bántson meg téged, Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek, A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek, Vidám menyegzővel várlak téged… Refrén
Farkas Ferenc: Csínom Palkó Szöveg: Dékány András Hűséges szívemmel – Balogh Ádám – Zuzsi kettőse Zsuzsi: Oh, hogy itt vagy végre, aranyos szép párom! Merre jártál eddig én édes virágom? Balogh Ádám: Bármerre is jártam, Csak utánad vágytam, Tábor magányába, Háború zajába Kék szemedet láttam. Refrén: Zsuzsi: Hűséges szívemmel Szerettelek mindég, S nem felejtettem első csókodat Vártam visszatérted éjnapon át mindég: Bárcsak meghallhatnám Drága hangodat! Balogh Ádám: Hűséges szívemmel Éji magányomban Szálltam veled a dalnak szárnyain, Elrepültem hozzád titkos találkára. Együtt: Néked elmesélni bűvös álmaim! 2. Balog Ádám: Látod édes rózsám, Megígértem néked, Hogy mire a darvak Vándorútra térnek, Útján hervadásnak, Hideg őszi szélnek, Édes mátka párom, Harmatos virágom, Visszajövök érted- Refrén Előzmény | 2006.08.25 23:14 - #7 Zsuzsi dala 1 Sírva írt levelem, Vidd el szellő, vidd el. Együtt hajtsad az ég Sötét felhőivel Vidd el a rózsámnak, Tedd le a vállára, Mondd el néki, mondd el: Hű szerelmes párja Hej, de nagyon várja. 2. Ha meg kérdi tőled, Hogy vagyok, mint vagyok, Mondd el néki sírva, Hogy egyre hervadok; Hogy nem élet már az, Ahogy én itt élek, Ám azért ne hulljon Bús könnye szemének, Minden cseppért vétek! Előzmény | 2006.08.25 23:13 - #6 Förgeteg dala (bariton hangra) Sejehaj, betyár, Te szegény betyár. Éltedért, sorsodért, Vásott fokosodért Sejehaj, semmidért se kár! Hogyha jó a tél, Havat fú a szél, Erdőben, mezőben, Nádi menedékben, Sejehaj, hóvihar elér! Mögötted a zsandár, Üldöztet a császár, Szaladjál, nyargaljál, Lóhalálában fussál. Előzmény | 2006.08.25 23:12 - #5 Kis Duna-ág – Éduska dala 1. Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, Gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény Csillog-villog rajta. Arany patkó, rézsarkantyú, Járjad, lábom, járjad Selyem viganó, sárga topán, Várd a csókom, várjad! 2. Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, Ingó-ringó sajka. Deli a legény, szép a leány, Csókra áll az ajka. Sárga csizmás lábaimra Rá ne lépj, ha járom, Vágd a kopogóst, hajnalig ám, Rámás csizmaszárom! 3. Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, Mintha tükör lenne, Belenéz a kék csillagos ég, S ringatózik benne. Ezüst márna, sárga ikra, Húzd meg hálóm, húzd meg, Hajladoz a nád, hajlik a lány, Tűzbe mennék érted! Előzmény | 2006.08.25 23:11 - #4 Jöttünk Edelényből - Csínom Palkó- Csínom Jankó kettőse (Tenor-bariton hangra) 1. Csínom Palkó: Jöttünk Edelényből, Nagy úri portáról, Sztáray gróf uraság Gazdag jószágáról. Csínom Jankó: Egyikünket híjják, Énekes Palkónak, Másikunkat híjják Csupaszív Jankónak. Refrén: Csínom Palkó: Pajtás, gyere hát, Töltsd meg a kupát, Hej, haj, kezet ide, itt a parolám. Kedvünk csuda jó, Vidám nótaszó Harsog az ajkunkon, Amerre csaj jársz. Csínom Jankó: Vidám cimborák, Nyargalunk, hegyen-völgyön Árkon-bokron és rónaságon át. Együtt: Pajtás, gyere hát, Töltsd meg a kupát, Hej, haj, kezet ide, itt a parolám. 2. Csínom Palkó: Szöktünk Edelényből, Lovam neve Murza, Szegény zsellérházból Üldözött a mustra. Csínom Jankó: Labanc katonának Akart a gróf vinni, De mi ketten együtt, Nem akarunk menni. Refrén Előzmény | 2006.08.25 23:09 - #3 Jó estét - Rosta és Éduska kettőse 1 Rosta:. Jó estét, jó estét, Áldás, erő, békesség! Éduska: Jó estét, jó estét, Mindenkinek kedvesség! Mind Ha, ha, ha, ha, ha, ha, Csak egyleány s az apja! Pántlikás kosárja, Hetyke a kis kalapja Refrén: Rosta: Rosta Márton, Híres ember Pozsonyban, Itten áll most Előttetek valóban, Készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret. Éduska: Menta, ánizs, És törökméz, csupa jó. Hozzád adva Egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta féle keverék Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék! 2. Rosta: Jó estét, jó estét, Nem kell nekünk fényesség. Mind Eltöltjük az estét, Itt a finom édesség! Éduska: Jó estét, jó estét, Mézeskalácsot tessék! Ki éhes, ehessék. Vendégeket fektessék! Refrén: Rosta: Rosta Márton, Híres ember Pozsonyban, Itten áll most Előttetek valóban, Készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret. Éduska: Menta, ánizs, És törökméz, csupa jó. Hozzád adva Egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta féle keverék Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék! Előzmény | 2006.08.25 23:08 - #2 Ahol te jársz - dal 1. Ahol te jársz, Szép pünkösdi rózsa keljen. Ahová lépsz, Fényes igazgyöngy teremjen, Ahol te jársz, a nap megáll, Százezer szemmel ragyog reád. Bármerre tekintesz széjjel, A madárdal feléd száll te kedves Bíbor napnyugtával. 2. Ahol te jársz, Rózsaszirom hull elébed. Száz lepkeszárny száll tefeléd Követségbe. Amerre lépsz, szellő sem jár, Csendesen, halkan, susog tovább. Nyáj kolompja szól a késő esti csendben, Neved benne csendül S úgy hív egyre engem. Előzmény | 2006.08.25 23:07 - #1 Jójszakát - Csínom Palkó és Éduska kettőse Csínom Palkó: Jójszakát, kisleány, A nevem Csínom Palkó (vagy: Jójszakát, jójszakát, Leszáll a csillagos éj.) Szívem tereád Olyan régen vár. Éduska: Jójszakát, jójszakát, Az álom ringasson el Csupa csodaszép Mesevágy felé. Cs.P.: A hangod akár a bársony, Rám borul majd e hold sütötte csókos (fényes) éjszakán Együtt: Jójszakát, jójszakát, Szerelem, szívünkre szállj, Az álom kapuján, Ugye, gondolsz majd rám! Cs.P.: Az vallomásom ne bántson meg téged, Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek, A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek, Vidám menyegzővel várlak téged… Refrén
31 Búbánat 2008-02-01 23:41:33
A gportal.hu/portal/operettek honlap gazdája felszámolja az oldalt, nekem lehetővé tette, hogy az oda feltett dalszövegeket „megmentsem”. Szerintem, itt a Momuson, jó helyen lesznek.
A gportal.hu/portal/operettek honlap gazdája felszámolja az oldalt, nekem lehetővé tette, hogy az oda feltett dalszövegeket „megmentsem”. Szerintem, itt a Momuson, jó helyen lesznek.
30 Búbánat 2008-01-16 15:12:37
Az Árverés 90 Bt. Papírrégiségbolt Árverezőháza (Bp., VII. Erzsébet krt. 37.) január 17.-én tartja 104. Könyv, kézirat árverését. 439. tétel: SULAMITH Héber opera négy felvonásban. Szöveg: Kövessy Albert. Zene: David Sohn. Kézzel írott kotta 35 oldalon. Kikiáltási ár: 2.000 Ft Az aukciós tárgyak megtekinthetők az Árverezőházban, ma 6 óráig, holnap 5 óráig. Tel/fax: 201-6694
Az Árverés 90 Bt. Papírrégiségbolt Árverezőháza (Bp., VII. Erzsébet krt. 37.) január 17.-én tartja 104. Könyv, kézirat árverését. 439. tétel: SULAMITH Héber opera négy felvonásban. Szöveg: Kövessy Albert. Zene: David Sohn. Kézzel írott kotta 35 oldalon. Kikiáltási ár: 2.000 Ft Az aukciós tárgyak megtekinthetők az Árverezőházban, ma 6 óráig, holnap 5 óráig. Tel/fax: 201-6694
29 Búbánat 2007-11-20 10:50:03
A Magyar Királyi Operaház 1910. december 20-án mutatta be Lehár Ferencnek mára szinte elfeledett művét, A hercegkisasszonyt (Das Fürstenkind, 1909): Operett, előjátékkal, két felvonásban. Ez volt az első Lehár-operett, amelyet itthon az Opera előadott, mely egyúttal magyarországi bemutató is volt. Antikváriumban ráleltem a magyar szövegkönyvre, anno, egy kis füzetben jelent meg, gondolom, a darab bemutatójára időzítve nyomtatták ki (Globus Pénzintézetek Műintézete és Kiadóvállalat R.T. Budapest, Ára: 50 fillér. ) A füzetben későbbi időkből származó bélyegző lenyomatán: Magyar Állami Operaház Könyvtára, egy másik „pecséten”: Szakleltári szám: IV. 311-3/10 A füzetből néhány adat: Írta: Léon Viktor Fordította: Gábor Andor (A darab énekrészeinek szövegkönyve) Szereplők: Hadzsi Sztaurosz, parneszi herceg Fotíni, parneszi hercegnő, a leánya Marula, a dajkája Krisztodulósz, vén palikár Fotínu szolgálatában, Marula férje Dimitri, idegenvezető, a fiuk Bill Harris, amerikai hajóskapitány Dr. Hyppolite Clérinay, botanikus Thomas Barley, Stone & Co. londoni bankház főnöke Gwendolyne, a felesége Mary-Ann, a leányuk Periklesz, rendőrfőnök Rablók, Hadzsi Sztaurósz bandájában: Baziliósz, Kolcida, Falátisz, Tambúrisz, Milótisz, Musztákasz, Szpiró Matróz Történik 1856-ban Athénban és környékén. Következik a szövegkönyv… Rém érdekes a „mese”, és jó olvasni a dialógusokat! Nem egy szokványos, „regényes” Lehár-operett, amúgy sem… A neten találtam: A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.) Az Operaház igazgatójának, Mészáros Imrének, annyit fújtak a fülébe, fújtuk a fülébe - minden fölösleges repríz, indokolatlan vendégszereplés, elmaradt, továbbá gyenge és középszerű magyar operák premierje után -, hogy: sikert, sikert, sikert akarunk, míg ezután, úgy látszik, csakugyan gondolkodni kezdett arról, hogy egy kasszadarabot szerez magának. De hogyan tette? Nem sietett előadni a Pelléas és Mélisande-ot vagy nagy hirtelen A Nyugat leányát, nem kilincselt az igazán tehetséges magyar szerzőknél, hogy az istenért, írjanak végre egy jó magyar operát, amiért fenntartás nélkül lelkesedni lehet, hanem azt gondolta, hogy legjobb, legbiztosabb üzlet ma, mindenütt a világon mégiscsak Lehár. És előadatta ma Lehár Ferenc operettjét, a Bécsben diadalmas kétszáz előadást ért, kipróbált sikerű Fürstenkindet. A Fürstenkind igen jó operett; Lehár legkitűnőbb képességének hű tükre, egészséges, formás, melodikus stb. stb... de a számítás mégse jó. Legalább mi e percben úgy látjuk. Az a remény, hogy a Király-színház Lehár-publikumát el lehet csalni egy estére, kettőre, háromra, kilencre, húszra az Operaházba, nemigen fog megvalósulni. Viszont az Operaház rendes, kiművelt fülű közönsége nemigen hajlandó kétszer vagy többször megnézni egy ilyen operettet. Miért? Mert bosszúság és kellemetlenség végighallgatni ezt a szöveget és ezt a zenét, amely direkt a nagyvárosi közönség unintelligens, félművelt percentjének készült. A szakértőnek, a színházi embernek még akad mulatnivalója. Figyelheti és analizálhatja a szövegírót és a zeneszerző okos, ravasz, pénzre pályázó erőlködését: hogyan keresik ennek a közönségnek a kegyeit, hogyan igyekeznek kitalálni, mit kíván tőlük; hogyan vigyáznak aggódva, hogy valahogy semmi olyat le ne írjanak, ami \"azoknak\" félreértésre vagy unatkozásra adna alkalmat... Ez határozottan mulatság és sok tekintetben tanulságos. Mindez nem akar becsmérlés lenni. Hogy Lehár Ferenc kitűnő invenciójú, ötletes, eredeti ember, ezt senki se próbálja megtagadni. Tatjána (ezelőtt Kukuska) című operájában nem egy részletet találunk, amely méltó, hogy megbámulják. És mint operettszerző - kétségtelenül ma a legnagyobb. Híre, sikerei vetekszenek Offenbach egykori dicsőségével, sőt talán még a változott kultúrviszonyokhoz arányítva is, felülmúlják azt. Munkáiban haladást, előre való törekvést látunk. Mintegy óvatosan társítva, a közönségesség szirupjában próbál leadni előkelőbb zenei igazságokat is. Az opera felé gravitál, éspedig a Puccini értelemben vett melodráma felé. A formái lassanként bővültek, és a hanghatásaiban a bécsi nyárspolgárízlés virsliillata mellett egy-egy finom francia parfüm csapja meg az orrunkat. Instrumentációja színes, szellemes, és felhasználja mindazt a jót, drágát és könnyűt, amit Delibes és Puccini valaha kieszeltek. Sok minden jót lehetne róla mondani, de mégis illik és meg kell botránkozni azon, hogy ezzel az operettel az operaházban találkoztunk. Miért? A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér. Látnivaló, hogy ebben a librettóban, minthogy 1856-ban játszik, van minden: biedermeier és görög rablókosztümök, megvesztegetett balkáni rendőrök (a rendőrfőnök keresztapja maga a rettegett rabló - Hadzsi Sztavrosz), visszatérő epizódfigurák, szép díszletek. És a zene is ötletes, fordulatos. Szirupos, mint minden Lehár-zene. Sok Puccini-frázis. Itt-ott nagy szekundskálák, csak elszórva egy-egy trombitaszólamban. Lassan fejlesztett keringők, amelyek harmadszorra, akár akarjuk, akár nem, már szimbolikusan szépeknek tetszenek a teljes zenekar doboló fortissimójában. Táncok, karok, duettek, melodrámás részek... szóval van itt minden szép és jó, és mégis az ember folyton így morfondíroz magában: \"de hát ezt mégiscsak buta, kis eszű, naiv embereknek írták\". Ez a vélemény a közönség viselkedésében is kifejeződött. Az előjáték után alig volt taps. Az első és második felvonások fináléi azonban már ellenállhatatlanul hatottak, és ezek után sokszor szólították függöny elé a személyesen dirigáló szerzőt és a szereplőket. A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája. Föl kell jegyezni, hogy a premier közönsége nem a rendes operai premierközönség volt. 1910 Forrás: CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek ÖSSZEGYŰJTÖTTE: DÉR ZOLTÁN
A Magyar Királyi Operaház 1910. december 20-án mutatta be Lehár Ferencnek mára szinte elfeledett művét, A hercegkisasszonyt (Das Fürstenkind, 1909): Operett, előjátékkal, két felvonásban. Ez volt az első Lehár-operett, amelyet itthon az Opera előadott, mely egyúttal magyarországi bemutató is volt. Antikváriumban ráleltem a magyar szövegkönyvre, anno, egy kis füzetben jelent meg, gondolom, a darab bemutatójára időzítve nyomtatták ki (Globus Pénzintézetek Műintézete és Kiadóvállalat R.T. Budapest, Ára: 50 fillér. ) A füzetben későbbi időkből származó bélyegző lenyomatán: Magyar Állami Operaház Könyvtára, egy másik „pecséten”: Szakleltári szám: IV. 311-3/10 A füzetből néhány adat: Írta: Léon Viktor Fordította: Gábor Andor (A darab énekrészeinek szövegkönyve) Szereplők: Hadzsi Sztaurosz, parneszi herceg Fotíni, parneszi hercegnő, a leánya Marula, a dajkája Krisztodulósz, vén palikár Fotínu szolgálatában, Marula férje Dimitri, idegenvezető, a fiuk Bill Harris, amerikai hajóskapitány Dr. Hyppolite Clérinay, botanikus Thomas Barley, Stone & Co. londoni bankház főnöke Gwendolyne, a felesége Mary-Ann, a leányuk Periklesz, rendőrfőnök Rablók, Hadzsi Sztaurósz bandájában: Baziliósz, Kolcida, Falátisz, Tambúrisz, Milótisz, Musztákasz, Szpiró Matróz Történik 1856-ban Athénban és környékén. Következik a szövegkönyv… Rém érdekes a „mese”, és jó olvasni a dialógusokat! Nem egy szokványos, „regényes” Lehár-operett, amúgy sem… A neten találtam: A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.) Az Operaház igazgatójának, Mészáros Imrének, annyit fújtak a fülébe, fújtuk a fülébe - minden fölösleges repríz, indokolatlan vendégszereplés, elmaradt, továbbá gyenge és középszerű magyar operák premierje után -, hogy: sikert, sikert, sikert akarunk, míg ezután, úgy látszik, csakugyan gondolkodni kezdett arról, hogy egy kasszadarabot szerez magának. De hogyan tette? Nem sietett előadni a Pelléas és Mélisande-ot vagy nagy hirtelen A Nyugat leányát, nem kilincselt az igazán tehetséges magyar szerzőknél, hogy az istenért, írjanak végre egy jó magyar operát, amiért fenntartás nélkül lelkesedni lehet, hanem azt gondolta, hogy legjobb, legbiztosabb üzlet ma, mindenütt a világon mégiscsak Lehár. És előadatta ma Lehár Ferenc operettjét, a Bécsben diadalmas kétszáz előadást ért, kipróbált sikerű Fürstenkindet. A Fürstenkind igen jó operett; Lehár legkitűnőbb képességének hű tükre, egészséges, formás, melodikus stb. stb... de a számítás mégse jó. Legalább mi e percben úgy látjuk. Az a remény, hogy a Király-színház Lehár-publikumát el lehet csalni egy estére, kettőre, háromra, kilencre, húszra az Operaházba, nemigen fog megvalósulni. Viszont az Operaház rendes, kiművelt fülű közönsége nemigen hajlandó kétszer vagy többször megnézni egy ilyen operettet. Miért? Mert bosszúság és kellemetlenség végighallgatni ezt a szöveget és ezt a zenét, amely direkt a nagyvárosi közönség unintelligens, félművelt percentjének készült. A szakértőnek, a színházi embernek még akad mulatnivalója. Figyelheti és analizálhatja a szövegírót és a zeneszerző okos, ravasz, pénzre pályázó erőlködését: hogyan keresik ennek a közönségnek a kegyeit, hogyan igyekeznek kitalálni, mit kíván tőlük; hogyan vigyáznak aggódva, hogy valahogy semmi olyat le ne írjanak, ami \"azoknak\" félreértésre vagy unatkozásra adna alkalmat... Ez határozottan mulatság és sok tekintetben tanulságos. Mindez nem akar becsmérlés lenni. Hogy Lehár Ferenc kitűnő invenciójú, ötletes, eredeti ember, ezt senki se próbálja megtagadni. Tatjána (ezelőtt Kukuska) című operájában nem egy részletet találunk, amely méltó, hogy megbámulják. És mint operettszerző - kétségtelenül ma a legnagyobb. Híre, sikerei vetekszenek Offenbach egykori dicsőségével, sőt talán még a változott kultúrviszonyokhoz arányítva is, felülmúlják azt. Munkáiban haladást, előre való törekvést látunk. Mintegy óvatosan társítva, a közönségesség szirupjában próbál leadni előkelőbb zenei igazságokat is. Az opera felé gravitál, éspedig a Puccini értelemben vett melodráma felé. A formái lassanként bővültek, és a hanghatásaiban a bécsi nyárspolgárízlés virsliillata mellett egy-egy finom francia parfüm csapja meg az orrunkat. Instrumentációja színes, szellemes, és felhasználja mindazt a jót, drágát és könnyűt, amit Delibes és Puccini valaha kieszeltek. Sok minden jót lehetne róla mondani, de mégis illik és meg kell botránkozni azon, hogy ezzel az operettel az operaházban találkoztunk. Miért? A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér. Látnivaló, hogy ebben a librettóban, minthogy 1856-ban játszik, van minden: biedermeier és görög rablókosztümök, megvesztegetett balkáni rendőrök (a rendőrfőnök keresztapja maga a rettegett rabló - Hadzsi Sztavrosz), visszatérő epizódfigurák, szép díszletek. És a zene is ötletes, fordulatos. Szirupos, mint minden Lehár-zene. Sok Puccini-frázis. Itt-ott nagy szekundskálák, csak elszórva egy-egy trombitaszólamban. Lassan fejlesztett keringők, amelyek harmadszorra, akár akarjuk, akár nem, már szimbolikusan szépeknek tetszenek a teljes zenekar doboló fortissimójában. Táncok, karok, duettek, melodrámás részek... szóval van itt minden szép és jó, és mégis az ember folyton így morfondíroz magában: \"de hát ezt mégiscsak buta, kis eszű, naiv embereknek írták\". Ez a vélemény a közönség viselkedésében is kifejeződött. Az előjáték után alig volt taps. Az első és második felvonások fináléi azonban már ellenállhatatlanul hatottak, és ezek után sokszor szólították függöny elé a személyesen dirigáló szerzőt és a szereplőket. A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája. Föl kell jegyezni, hogy a premier közönsége nem a rendes operai premierközönség volt. 1910 Forrás: CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek ÖSSZEGYŰJTÖTTE: DÉR ZOLTÁN
28 Búbánat 2007-11-14 09:34:32
Tarján Gábortól még mindig várom válaszát, igényt tart-e Meyerbeer:Dinorah c. operájának magyar nyelvű szövegkönyvére. A XX. század harmincas éveiből származik a fordítás.(Jogdíj probléma?) Azt ígérte, hogy jelentkezni fog, de hónapok óta semmi... pedig, sokan örülnének, ha a portáljáról ezt is letölthetnék! Én megtettem felajánlásomat, a többi nem rajtam múlik.
Tarján Gábortól még mindig várom válaszát, igényt tart-e Meyerbeer:Dinorah c. operájának magyar nyelvű szövegkönyvére. A XX. század harmincas éveiből származik a fordítás.(Jogdíj probléma?) Azt ígérte, hogy jelentkezni fog, de hónapok óta semmi... pedig, sokan örülnének, ha a portáljáról ezt is letölthetnék! Én megtettem felajánlásomat, a többi nem rajtam múlik.
27 Tomasso 2007-11-13 23:14:35
ha már itt tartunk, akkor: www.karadar.com
ha már itt tartunk, akkor: www.karadar.com
25 virius 2007-11-13 22:28:09 [Válasz erre: 24 Trinity 2007-11-13 22:18:43]
Az 1998. évi, Thália színházi bemutató ismertetőfüzetében találhatod meg, amely akkora volt, mint egy CD melléklete. Abban benne van a teljes magyar szöveg (a rendező Kovalik Blázs fordította).
Az 1998. évi, Thália színházi bemutató ismertetőfüzetében találhatod meg, amely akkora volt, mint egy CD melléklete. Abban benne van a teljes magyar szöveg (a rendező Kovalik Blázs fordította).
24 Trinity 2007-11-13 22:18:43
Hogyan tudnék hozzájutni Ligeti György Le Grand Macabre c. operájának magyar szövegéhez?
Hogyan tudnék hozzájutni Ligeti György Le Grand Macabre c. operájának magyar szövegéhez?
23 virius 2007-03-10 23:52:34 [Válasz erre: 18 Hari Nata 2005-11-18 14:06:38]
Az Orfeuszt Romhányi József fordította annak idején, ekképpen: \"Veszve minden boldog álmom, Euridiké nincsen már, Zord gyász sújt, élnem fáj, Rám bús éjnek árnya száll\" stb. Tovább nem emlékszem...
Az Orfeuszt Romhányi József fordította annak idején, ekképpen: \"Veszve minden boldog álmom, Euridiké nincsen már, Zord gyász sújt, élnem fáj, Rám bús éjnek árnya száll\" stb. Tovább nem emlékszem...
22 virius 2007-03-10 23:49:04 [Válasz erre: 15 Búbánat 2005-10-21 10:17:17]
Slezák operaismertetései közül a legfrappánsabb a Trubadúré: \"Fogalmam sincs, miről szól.\"
Slezák operaismertetései közül a legfrappánsabb a Trubadúré: \"Fogalmam sincs, miről szól.\"
21 Kúp Flóris 2007-03-08 15:37:21
A\'bbé-bi! Éber-(ci)be- /(figura)/ ugró-suli: \"Al-áska\"; \"Mátra\"..- novi csento - búb- á-na tán Ka- mu rabbi lesz majd a következő Rotten tett, tán érthető nicknéven fog majd itt-en múlatni, Titkos hand- le izzadás Gát-lást-lásd: \"palackos Spang- li\" style - lus ta-lány ás- latának nemzet a- nyósa szagát, s hogy illa.. - s ne 6-hassa nagyon át - spray-zem a szobám falát.
A\'bbé-bi! Éber-(ci)be- /(figura)/ ugró-suli: \"Al-áska\"; \"Mátra\"..- novi csento - búb- á-na tán Ka- mu rabbi lesz majd a következő Rotten tett, tán érthető nicknéven fog majd itt-en múlatni, Titkos hand- le izzadás Gát-lást-lásd: \"palackos Spang- li\" style - lus ta-lány ás- latának nemzet a- nyósa szagát, s hogy illa.. - s ne 6-hassa nagyon át - spray-zem a szobám falát.
20 Zerlinetta 2006-01-14 20:53:40
Sziasztok! Január 22- ére Bécsbe van két operajegyem a Don Giovannira. Mivel sajnos nem tudok elmenni, szeretném a jegyeket eladni. A jegyek ára 45ezer Ft/ db, de természetesen olcsóbban, megegyezés szerint adnám el. Érdeklődni a 06 30 370 5773-as telefonszámon lehet.
Sziasztok! Január 22- ére Bécsbe van két operajegyem a Don Giovannira. Mivel sajnos nem tudok elmenni, szeretném a jegyeket eladni. A jegyek ára 45ezer Ft/ db, de természetesen olcsóbban, megegyezés szerint adnám el. Érdeklődni a 06 30 370 5773-as telefonszámon lehet.
19 Búbánat 2005-12-29 16:16:09
Megkésett nekrológ Nem volt a média kegyeltje Madarassy Gábor, ki két hónappal ezelőtt külföldi útjáról visszatérve, a repülőtérről hazafelé vezetve kocsiját, egy közúti szerencsétlenségben - autóbaleset - életét vesztette (egy piros lámpánál megállva hátulról belerohant kocsijába egy kamion). Madarassy Gábor, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának volt timpanisa, még korábban az Állami Hangversenyzenekar ütőse. A hatvanat éppen hogy betöltött rokonszenves zenész, kórusunk állandó zenekarának megbecsült vendége - tagja volt. Elvesztése mindnyájunknak nagy fájdalmaz okozott. Mozart Requiem-jének előadása előtt egy nappal történt a katasztrófa, s az utolsó pillanatokban sikerült a helyébe más ütőst találnunk. Akkor, a halottak napján ezzel a gyászmisével rá is emlékeztünk. A népszerű, mindenki által szeretetett és tisztelt zenekari művészt családja és számtalan tisztelője kísérte végső útjára a Farkasréti temetőben. A gyászszertartást és a búcsúzó-beszédeket követően Szent Ágoston –idézet hangzott el. Nagyon szép és megható, ezért ide másolom. Ne sírj, mert szeretsz engem A halál nem jelent semmit. Csupán átmentem a másik oldalra. Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy. Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre. Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat. Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal, folytasd kacagásod, Nevessünk együtt, mint mindig tettük. Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts. Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt. Ne árnyékolja be távolságtartó pátosz. Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más, A fonalat nem vágta el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül… Csak mert a szemed most nem lát… Nem vagyok messze, ne gondold. Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden. Meg fogod találni lelkemet és benne egész letisztult szép, gyöngéd szeretetem. Kérlek, légy szíves,… ha lehet, töröld le könnyeidet. és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem…
Megkésett nekrológ Nem volt a média kegyeltje Madarassy Gábor, ki két hónappal ezelőtt külföldi útjáról visszatérve, a repülőtérről hazafelé vezetve kocsiját, egy közúti szerencsétlenségben - autóbaleset - életét vesztette (egy piros lámpánál megállva hátulról belerohant kocsijába egy kamion). Madarassy Gábor, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának volt timpanisa, még korábban az Állami Hangversenyzenekar ütőse. A hatvanat éppen hogy betöltött rokonszenves zenész, kórusunk állandó zenekarának megbecsült vendége - tagja volt. Elvesztése mindnyájunknak nagy fájdalmaz okozott. Mozart Requiem-jének előadása előtt egy nappal történt a katasztrófa, s az utolsó pillanatokban sikerült a helyébe más ütőst találnunk. Akkor, a halottak napján ezzel a gyászmisével rá is emlékeztünk. A népszerű, mindenki által szeretetett és tisztelt zenekari művészt családja és számtalan tisztelője kísérte végső útjára a Farkasréti temetőben. A gyászszertartást és a búcsúzó-beszédeket követően Szent Ágoston –idézet hangzott el. Nagyon szép és megható, ezért ide másolom. Ne sírj, mert szeretsz engem A halál nem jelent semmit. Csupán átmentem a másik oldalra. Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy. Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre. Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat. Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal, folytasd kacagásod, Nevessünk együtt, mint mindig tettük. Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts. Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt. Ne árnyékolja be távolságtartó pátosz. Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más, A fonalat nem vágta el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül… Csak mert a szemed most nem lát… Nem vagyok messze, ne gondold. Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden. Meg fogod találni lelkemet és benne egész letisztult szép, gyöngéd szeretetem. Kérlek, légy szíves,… ha lehet, töröld le könnyeidet. és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem…
18 Hari Nata 2005-11-18 14:06:38
SEGÍTSÉG !!! - HILFE!!! Kedves mindenki! Egy német film feliratozásához szükségem van Gluck Orfeuszának 43. áriájának magyar szövegére. Az eredeti német szöveg a következő: Ach, ich habe sie verloren, all mein Glück ist nun dahin! Wär, o wär ich nie geboren, weh, dass ich auf Erden bin! Eurydike, gib Antwort o vernimm mich! O hör\'meine Stimme, die dich ruft zurück! Ach, vergebens! Ruh und Hoffnung, Trost des Lebens ist nun nirgends mehr für mich Segítségeteket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hari
SEGÍTSÉG !!! - HILFE!!! Kedves mindenki! Egy német film feliratozásához szükségem van Gluck Orfeuszának 43. áriájának magyar szövegére. Az eredeti német szöveg a következő: Ach, ich habe sie verloren, all mein Glück ist nun dahin! Wär, o wär ich nie geboren, weh, dass ich auf Erden bin! Eurydike, gib Antwort o vernimm mich! O hör\'meine Stimme, die dich ruft zurück! Ach, vergebens! Ruh und Hoffnung, Trost des Lebens ist nun nirgends mehr für mich Segítségeteket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hari
17 Búbánat 2005-10-22 10:44:35
Ide kívánkozik, amikor a meglévő gombhoz készül (vagy igazítják) az ing meg a zakó. Főleg J. Strauss, a keringőkirály kései műveire igaz ez. Életében, de holta után különösen a leleményes válallkozók úgy gondolták, hogy a töméntelen keringőból, polkából, indulóból, amelyeket komponált, lehetne azokkal kezdeni még valamit, ami a zenés színpadon is megállná a helyét. Nem muszáj új, eredeti darabot sem írnia. Rábszélték Strausst, válogasson a tömérdek keringőiből, hogy saját művei részleteinek felhasználásával, azok átdolgozásával állítson színre újabb operettet, mondván, ezt is bizonyára szívesen fogadja a nagyérdemű: egyébként is hiánycikk van a jó operettzenékből, neki meg kisujjában van ez. De a halálát követően is bemutattak nevével olyan darabokat, amelyeket utólag más zeneszerzők(Adolf Müller, Blinde Kuh, Reiterer, Josef Bayer,Josef Klein) állítottak össze az ő egyéb műveiből vett mitívumok felhasználásával. Így született meg pl. a Bécsi vér című operett is, amely eredetileg a hasonló címet viselő keringő volt, és így történt, hogy a librettók utólag készültek el a már meglévő átdolgozott zenekari számokhoz, s ebből született meg az az operett. Amit ma J. Straussnak tulajdonítunk. S fel sem tűnik, hogy a darabokból jól ismert dallamok eredetileg nem operettnek készültek.
Ide kívánkozik, amikor a meglévő gombhoz készül (vagy igazítják) az ing meg a zakó. Főleg J. Strauss, a keringőkirály kései műveire igaz ez. Életében, de holta után különösen a leleményes válallkozók úgy gondolták, hogy a töméntelen keringőból, polkából, indulóból, amelyeket komponált, lehetne azokkal kezdeni még valamit, ami a zenés színpadon is megállná a helyét. Nem muszáj új, eredeti darabot sem írnia. Rábszélték Strausst, válogasson a tömérdek keringőiből, hogy saját művei részleteinek felhasználásával, azok átdolgozásával állítson színre újabb operettet, mondván, ezt is bizonyára szívesen fogadja a nagyérdemű: egyébként is hiánycikk van a jó operettzenékből, neki meg kisujjában van ez. De a halálát követően is bemutattak nevével olyan darabokat, amelyeket utólag más zeneszerzők(Adolf Müller, Blinde Kuh, Reiterer, Josef Bayer,Josef Klein) állítottak össze az ő egyéb műveiből vett mitívumok felhasználásával. Így született meg pl. a Bécsi vér című operett is, amely eredetileg a hasonló címet viselő keringő volt, és így történt, hogy a librettók utólag készültek el a már meglévő átdolgozott zenekari számokhoz, s ebből született meg az az operett. Amit ma J. Straussnak tulajdonítunk. S fel sem tűnik, hogy a darabokból jól ismert dallamok eredetileg nem operettnek készültek.
16 bermuda 2005-10-21 19:33:12 [Válasz erre: 13 Búbánat 2005-10-21 09:43:24]
Kedves Búbánat, köszönöm,hogy utána néztél, reméljük találsz az antik.ban....
Kedves Búbánat, köszönöm,hogy utána néztél, reméljük találsz az antik.ban....
15 Búbánat 2005-10-21 10:17:17
Íme egy másik szülemény: Slezák Leó a texasi Houstonban, az Otello címszerepében lépett a közönség elé. Az előadás színlapját eltette emlékül. A színlap a következőképpen ismertette az Otello cselekményét: Otello Dalmű 4 felvonásban.Írta: Verdi. Első felvonás Cyprusi kikötő. A nép térdenállva kéri az eget, hogy mentse meg Otellót, akinek a hajója szörnyű viharba került. A veszedelem elmúlt. Otello megjelenik, köszönti a népet, mondván: Csak Krusto ételzsírral főzünk! \"Örvendezzetek! A török leverve, hullámsírban pihen\". A nép ujjong. A Krusto ételzsírnál nincs jobb étzsír. Jago féltékeny Cassiora, mert Cassio Otello kegyence. Jago leitatja Cassiot. Bordal csendül fel. Épeszű ember Krustóval főz! És Cassio, kissé beszeszelten, civakodást kezd Montanoval. A lármára elősíet Otello s harsányan így kiált fel: Krusto ritkítja párját! \"Le a fegyverekkel!\" Cassiot megfosztja kapitányi rangjától. Ekkor, háza ajtajában megjelenik Desdemona, Otello hitvese. Otello odasiet hozá s egy csodálatosan szép kettőst énekelnek, Ai a Krusto-zsírt kitalálta, Az életelixirt megtalálta! mely kettős a dalműirodalom legszebb gyöngyei közé tartozik. Ha egyszer Krusto étekzsírral főzött, soha többé nem főz mással! Ezzel végződik az első felvonás. A tartalmi kivonat így fejeződik be: Otello megfojtja Desdemonát, tőrével megöli magát s ezekkel a megható szavakkal búcsúzik az élettől és szerelmétől: Csak Krusto étzsírt kérj mindenütt! \"Csókolj, ah csókolj örökké!\"
Íme egy másik szülemény: Slezák Leó a texasi Houstonban, az Otello címszerepében lépett a közönség elé. Az előadás színlapját eltette emlékül. A színlap a következőképpen ismertette az Otello cselekményét: Otello Dalmű 4 felvonásban.Írta: Verdi. Első felvonás Cyprusi kikötő. A nép térdenállva kéri az eget, hogy mentse meg Otellót, akinek a hajója szörnyű viharba került. A veszedelem elmúlt. Otello megjelenik, köszönti a népet, mondván: Csak Krusto ételzsírral főzünk! \"Örvendezzetek! A török leverve, hullámsírban pihen\". A nép ujjong. A Krusto ételzsírnál nincs jobb étzsír. Jago féltékeny Cassiora, mert Cassio Otello kegyence. Jago leitatja Cassiot. Bordal csendül fel. Épeszű ember Krustóval főz! És Cassio, kissé beszeszelten, civakodást kezd Montanoval. A lármára elősíet Otello s harsányan így kiált fel: Krusto ritkítja párját! \"Le a fegyverekkel!\" Cassiot megfosztja kapitányi rangjától. Ekkor, háza ajtajában megjelenik Desdemona, Otello hitvese. Otello odasiet hozá s egy csodálatosan szép kettőst énekelnek, Ai a Krusto-zsírt kitalálta, Az életelixirt megtalálta! mely kettős a dalműirodalom legszebb gyöngyei közé tartozik. Ha egyszer Krusto étekzsírral főzött, soha többé nem főz mással! Ezzel végződik az első felvonás. A tartalmi kivonat így fejeződik be: Otello megfojtja Desdemonát, tőrével megöli magát s ezekkel a megható szavakkal búcsúzik az élettől és szerelmétől: Csak Krusto étzsírt kérj mindenütt! \"Csókolj, ah csókolj örökké!\"
14 Búbánat 2005-10-21 09:50:28
Ez nagyon tetszi, idemásolom: A Rigolettó bemutatója után a szövegíró: Piave összetalálkozott Velencében egy szépasszonnyal, aki nemrégen szakított vele. A Rigolettó rendkívüli sikerének kirobbanásakor történt a találkozás és Piave a mantuai herceg már híressé vált dalával üdvözölte a szeszélyes és csapodár velencei hölgyet. A tulajdon versével: - La donna e mobile qual al vento... (Az asszony ingatag, mint toll a szélben.) De a szépasszony se hagyta magát, folytatta a verset, még pedig eképpen: - e Piave e un asino, che val per cento ( Piave nagy szamár, nagyobb mint száz szamár...) És faképnél hagyta a költőt.
Ez nagyon tetszi, idemásolom: A Rigolettó bemutatója után a szövegíró: Piave összetalálkozott Velencében egy szépasszonnyal, aki nemrégen szakított vele. A Rigolettó rendkívüli sikerének kirobbanásakor történt a találkozás és Piave a mantuai herceg már híressé vált dalával üdvözölte a szeszélyes és csapodár velencei hölgyet. A tulajdon versével: - La donna e mobile qual al vento... (Az asszony ingatag, mint toll a szélben.) De a szépasszony se hagyta magát, folytatta a verset, még pedig eképpen: - e Piave e un asino, che val per cento ( Piave nagy szamár, nagyobb mint száz szamár...) És faképnél hagyta a költőt.
13 Búbánat 2005-10-21 09:43:24 [Válasz erre: 12 Búbánat 2005-10-19 12:32:48]
Sajnos nincs meg a Norma magyar nyelvű librettója. De bogarat ültettél a fülembe, keresni fogom az antikváriumokban.
Sajnos nincs meg a Norma magyar nyelvű librettója. De bogarat ültettél a fülembe, keresni fogom az antikváriumokban.
11 Búbánat 2005-10-19 12:32:19
Említettem Jules Barbier nevét, aki részben egyedül, részben Michel Carré társaságában operaszövegeit csodálatos termékenységgel szállította korának minden nevezetesebb zeneszerzője számára. Az 1825-ben született író kezdetben verseket, drámákat és daljátékokat írt, azonban később csak a librettók írására szakosodott. A párizsi Opera Comique-ban az 1850-es évektől kezdve három és fél évtizeden át jóformán nem is került színre valamire való új opera, amelynek ne Barbier, vagy Barnier és Carré lett volna a szövegírója. Ismertebb művei: Meyerbeer Dinorahja, Gounod Faustja, Thomas Hamletje,Mignonja, Offenbach Hoffmann meséinek a szövegkönyvei. A Dreyfus-per idején nevezetes politikai szerepet is játszott. Amikor ugyanis a a híres „J’accuse” után a becsületrend tanácsa elhatározta, hogy Zolát megfosztja a tiszti kereszt viselésétől, Barbier nyílt levelet intézett a rend elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy visszaadja a maga kitüntetését, ha olyan emberek is kaphatnak becsületrendet, mint Walsin-Eszterházy. Az afférnak nem lett különösebb folytatása és mi t utóbb kiderült, Barbier nem is annyira meggyőződésből, mint inkább feltűnési vágyból ártotta magát az ügybe. Nagyratörő álmai voltak, erőnek erejével az Akadémiába akart jutni, de kárba veszett minden ez irányú fáradozása. 1901-ben halt meg és ha nem is lehetett az Akadémia tagja, a zeneszerzők, akik részére szöveget írt, besorozták nevét a halhatatlanok közé.
Említettem Jules Barbier nevét, aki részben egyedül, részben Michel Carré társaságában operaszövegeit csodálatos termékenységgel szállította korának minden nevezetesebb zeneszerzője számára. Az 1825-ben született író kezdetben verseket, drámákat és daljátékokat írt, azonban később csak a librettók írására szakosodott. A párizsi Opera Comique-ban az 1850-es évektől kezdve három és fél évtizeden át jóformán nem is került színre valamire való új opera, amelynek ne Barbier, vagy Barnier és Carré lett volna a szövegírója. Ismertebb művei: Meyerbeer Dinorahja, Gounod Faustja, Thomas Hamletje,Mignonja, Offenbach Hoffmann meséinek a szövegkönyvei. A Dreyfus-per idején nevezetes politikai szerepet is játszott. Amikor ugyanis a a híres „J’accuse” után a becsületrend tanácsa elhatározta, hogy Zolát megfosztja a tiszti kereszt viselésétől, Barbier nyílt levelet intézett a rend elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy visszaadja a maga kitüntetését, ha olyan emberek is kaphatnak becsületrendet, mint Walsin-Eszterházy. Az afférnak nem lett különösebb folytatása és mi t utóbb kiderült, Barbier nem is annyira meggyőződésből, mint inkább feltűnési vágyból ártotta magát az ügybe. Nagyratörő álmai voltak, erőnek erejével az Akadémiába akart jutni, de kárba veszett minden ez irányú fáradozása. 1901-ben halt meg és ha nem is lehetett az Akadémia tagja, a zeneszerzők, akik részére szöveget írt, besorozták nevét a halhatatlanok közé.
10 Búbánat 2005-10-19 11:34:28 [Válasz erre: 9 ST 2005-10-18 19:51:37]
A Gil Blas szövegkönyvét nem ismerem. A zeneszerzőről és műveiről pár információt azért összeszedtem: Czibulka Alfonz, magyar zeneszerző, katonakarmester; született Szepes-Váralján (ma Spissa Nová Ves, Szlovákia) 1842 május 14-én, meghalt Bécsben, 1894 október 27-én. Számos kedvelt tánc-zeneművet irt; egyéb színpadi művei: Pünkösd Firenzében – vígopera 3 felvonásban (1884), A császárné vadásza – operett 3 felvonásban (1885), A szerencselovag – operett 3 felvonásban (1887), Gil Blas Santillából – operett (1889), A bajazzó – operett 3 felvonásban (1892), Hannibál úr – operett (1893). A Gil Blas operett librettóját F. Zell és Moritz West írta, a darab bemutatója Hamburgban volt 1889-ben. Kijött a DECCA-nál egy 10 CD-ből álló sorozat balettzenékből. Címe: Fete du Ballet – A Compendium of Vallet Rarities, Vezényel Richard Bonynge Az egyik CD-n található Czibulkától a „Love”s dream after the ball” (Liebestraum nach dem balle - Walzer) című balettzenéje (keringő, 1885) op. 356. , London Salon Ensemble. Meridian 84307 Kották is vannak: Tanze für Pianoforte Czibulka, Alphons: Herzensrauber. Walzer f. Pfte nach Motiven der Operette „Gil Blas” Mk 1,80 Hamburg, Cranz. Musik für Pianoforte zu zwei Handen Anthologie musicale „Fantaisies en forme de Poutpourris sur des Motifs les plus favoris d’Operas pour Piano. Hamburg, Cranz. Czibulka, Alphons: Gil Blas, Nr. 285-286. Musik für Pianoforte zu vier Handen Czibulka, Alphons: Der Königsgardist – walzer f. Pfte zu 4 Hdn aus der operette, Leipzig – Bosworth and Co. Op. 354. Érdekesség: ez a keringő Sullivan: A gárdista c. operettjének motívumaiból született.
A Gil Blas szövegkönyvét nem ismerem. A zeneszerzőről és műveiről pár információt azért összeszedtem: Czibulka Alfonz, magyar zeneszerző, katonakarmester; született Szepes-Váralján (ma Spissa Nová Ves, Szlovákia) 1842 május 14-én, meghalt Bécsben, 1894 október 27-én. Számos kedvelt tánc-zeneművet irt; egyéb színpadi művei: Pünkösd Firenzében – vígopera 3 felvonásban (1884), A császárné vadásza – operett 3 felvonásban (1885), A szerencselovag – operett 3 felvonásban (1887), Gil Blas Santillából – operett (1889), A bajazzó – operett 3 felvonásban (1892), Hannibál úr – operett (1893). A Gil Blas operett librettóját F. Zell és Moritz West írta, a darab bemutatója Hamburgban volt 1889-ben. Kijött a DECCA-nál egy 10 CD-ből álló sorozat balettzenékből. Címe: Fete du Ballet – A Compendium of Vallet Rarities, Vezényel Richard Bonynge Az egyik CD-n található Czibulkától a „Love”s dream after the ball” (Liebestraum nach dem balle - Walzer) című balettzenéje (keringő, 1885) op. 356. , London Salon Ensemble. Meridian 84307 Kották is vannak: Tanze für Pianoforte Czibulka, Alphons: Herzensrauber. Walzer f. Pfte nach Motiven der Operette „Gil Blas” Mk 1,80 Hamburg, Cranz. Musik für Pianoforte zu zwei Handen Anthologie musicale „Fantaisies en forme de Poutpourris sur des Motifs les plus favoris d’Operas pour Piano. Hamburg, Cranz. Czibulka, Alphons: Gil Blas, Nr. 285-286. Musik für Pianoforte zu vier Handen Czibulka, Alphons: Der Königsgardist – walzer f. Pfte zu 4 Hdn aus der operette, Leipzig – Bosworth and Co. Op. 354. Érdekesség: ez a keringő Sullivan: A gárdista c. operettjének motívumaiból született.
9 ST 2005-10-18 19:51:37
Kedves Asztaltársak! Egy referátumhoz keresek valamilyen információt a Gil Blas című operett szövegkönyvéről. A zeneszerző nevét tudom csak, Czibulka Alfonznak hívják, a darab bemutatója a 1889-ben volt Hamburgban. Ha valaki kiegészítő információkkal tudna szolgálni a zeneszerzőről, akkor azért szintén nagyon hálás lennék.
Kedves Asztaltársak! Egy referátumhoz keresek valamilyen információt a Gil Blas című operett szövegkönyvéről. A zeneszerző nevét tudom csak, Czibulka Alfonznak hívják, a darab bemutatója a 1889-ben volt Hamburgban. Ha valaki kiegészítő információkkal tudna szolgálni a zeneszerzőről, akkor azért szintén nagyon hálás lennék.
8 bermuda 2005-10-18 19:07:37
Kedves Búbánat,neked mindened van..... Esetleg egy NORMA librettód is magyarul? Tarjan Gábort kérdeztem de neki sincs ,pedig remek librettói vannak. Abból élek.
Kedves Búbánat,neked mindened van..... Esetleg egy NORMA librettód is magyarul? Tarjan Gábort kérdeztem de neki sincs ,pedig remek librettói vannak. Abból élek.
7 Búbánat 2005-10-18 13:52:47
Több kedves operalibrettóm van. Sok librettista munkája közel áll a szívemhez (Piave, Cammarano, Scribe, Boito, Wagner, Gilbert, Ludovic Halevy- Henri Meilhac,vagy Jules Barbier és Michel Carré szerzőpárosok stb.) de számomra a legkedvesebb az olasz költő, Felice Romani(1788-1865). Ennek roppant egyszerű a magyarázata. Azon túl, hogy a belcanto szerzők (Pacini, Rossini, Bellini, Donizetti, Mayr, sőt Verdi) operáinak librettóit ő írta - Bellini csaknem összes operájának szövegkönyvét, nyolcat –, utánozhatatlan stílusismerettel és nagyszerű íráskészséggel, ihlettel rendelkezett. S bár sokan szeretik rásütni, hogy egykaptafára készültek „gyárában” a librettók, mégis a sokoldalúságát bizonyítja, hogy egyaránt maradandót alkotott a vígoperák születésénél (Rossini: Török Itáliában, Bellini: Az alvajáró, Donizetti: Szerelmi bájital, Verdi: A pünkösdi királyság) és a komoly -serie-semiserie- operák keletkezésénél (Rossini: Aureliano in Palmira, Bellini: Rómeó és Júlia, Norma, Beatrice di Tenda, A puritánok, Donizetti: Boleyn Anna, Lucrezia Borgia, Parisina d’Este, Alina regina di Golconda, Gianna di Parigi, Rosmonda d’ Inghilterra stb.) Sok méltatlanul „elfeledett” belcanto, de más, romantikus vagy pl.verista opera a CD-k révén manapság újra életre kelnek (köszönhetően a bizonyos üzleti érzékkel és érdekkel megáldott kiadóknak s nem utolsósorban a kiváló technikájú, szép és hibátlan hangú énekművészeknek,továbbá a közreműködó együtteseknek, muzsikusoknak). Sikerük titka nemcsak a jó zenéjükben rejlik. A zeneszerzők ezeknek a művei térhódításában szerepe van a nagyszerű költők által írt eredeti nyelvezetnek is, amire a komponistáknak jó esetben csak rá kellett bólintaniuk, s aztán már azonmód jött is az ihlet. De ismertek azok a történetek, amikor az operaszerző a feszített határidő tartása miatt kénytelen volt soronként, ahogy a vers született, cetlik alapján komponálni. Ez bizony meg is látszik a nagyüzemben gyártott librettók és azokra komponált művek némelyikén. Maga Verdi is panaszkodott erre, amikor az ún. „gályarabság” éveiben készült alkotásai keletkezésének körülményeiről írt visszaemlékezéseiben, levelezésében…
Több kedves operalibrettóm van. Sok librettista munkája közel áll a szívemhez (Piave, Cammarano, Scribe, Boito, Wagner, Gilbert, Ludovic Halevy- Henri Meilhac,vagy Jules Barbier és Michel Carré szerzőpárosok stb.) de számomra a legkedvesebb az olasz költő, Felice Romani(1788-1865). Ennek roppant egyszerű a magyarázata. Azon túl, hogy a belcanto szerzők (Pacini, Rossini, Bellini, Donizetti, Mayr, sőt Verdi) operáinak librettóit ő írta - Bellini csaknem összes operájának szövegkönyvét, nyolcat –, utánozhatatlan stílusismerettel és nagyszerű íráskészséggel, ihlettel rendelkezett. S bár sokan szeretik rásütni, hogy egykaptafára készültek „gyárában” a librettók, mégis a sokoldalúságát bizonyítja, hogy egyaránt maradandót alkotott a vígoperák születésénél (Rossini: Török Itáliában, Bellini: Az alvajáró, Donizetti: Szerelmi bájital, Verdi: A pünkösdi királyság) és a komoly -serie-semiserie- operák keletkezésénél (Rossini: Aureliano in Palmira, Bellini: Rómeó és Júlia, Norma, Beatrice di Tenda, A puritánok, Donizetti: Boleyn Anna, Lucrezia Borgia, Parisina d’Este, Alina regina di Golconda, Gianna di Parigi, Rosmonda d’ Inghilterra stb.) Sok méltatlanul „elfeledett” belcanto, de más, romantikus vagy pl.verista opera a CD-k révén manapság újra életre kelnek (köszönhetően a bizonyos üzleti érzékkel és érdekkel megáldott kiadóknak s nem utolsósorban a kiváló technikájú, szép és hibátlan hangú énekművészeknek,továbbá a közreműködó együtteseknek, muzsikusoknak). Sikerük titka nemcsak a jó zenéjükben rejlik. A zeneszerzők ezeknek a művei térhódításában szerepe van a nagyszerű költők által írt eredeti nyelvezetnek is, amire a komponistáknak jó esetben csak rá kellett bólintaniuk, s aztán már azonmód jött is az ihlet. De ismertek azok a történetek, amikor az operaszerző a feszített határidő tartása miatt kénytelen volt soronként, ahogy a vers született, cetlik alapján komponálni. Ez bizony meg is látszik a nagyüzemben gyártott librettók és azokra komponált művek némelyikén. Maga Verdi is panaszkodott erre, amikor az ún. „gályarabság” éveiben készült alkotásai keletkezésének körülményeiről írt visszaemlékezéseiben, levelezésében…
6 Búbánat 2005-10-18 10:55:05 [Válasz erre: 1 WiseGentleman 2005-10-18 09:51:52]
Igen, bővítette a szerző. Az előszóban utal is erre.
Igen, bővítette a szerző. Az előszóban utal is erre.
5 Búbánat 2005-10-18 10:50:48 [Válasz erre: 4 Búbánat 2005-10-18 10:50:31]
S ha ezekhez a sorokhoz még a zene is hozzá társul (s mondjuk Udvardy Tibor és Németh Marika kettősének előadásában felcsendül a rádió hullámhosszán), akkor válik teljessé az illúzió. Az „illúzió a szerelem” a másik Jacobi-operettből, a Sybillből való, nem véletlen, hogy annak a verseit is Martos Ferenc írta, akárcsak Huszkától a Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Szirmaitól az Alexandra, Lehártól a Pacsirta verseit stb. Martos Ferenc 1875-ben született (ugyanabban az évben, mint Huszka) Aradon. Jogot tanult (mint Huszka), majd 1896 és 1914 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője (mint Huszka, ott ismerkedtek meg egymással).1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, később a Budapesti Hírlapnak, 1900-1902 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, majd színművekkel folytatta. 1904-től csak operettlibrettókat írt 1938-ban, Budapesten bekövetkezett haláláig.
S ha ezekhez a sorokhoz még a zene is hozzá társul (s mondjuk Udvardy Tibor és Németh Marika kettősének előadásában felcsendül a rádió hullámhosszán), akkor válik teljessé az illúzió. Az „illúzió a szerelem” a másik Jacobi-operettből, a Sybillből való, nem véletlen, hogy annak a verseit is Martos Ferenc írta, akárcsak Huszkától a Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Szirmaitól az Alexandra, Lehártól a Pacsirta verseit stb. Martos Ferenc 1875-ben született (ugyanabban az évben, mint Huszka) Aradon. Jogot tanult (mint Huszka), majd 1896 és 1914 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője (mint Huszka, ott ismerkedtek meg egymással).1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, később a Budapesti Hírlapnak, 1900-1902 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, majd színművekkel folytatta. 1904-től csak operettlibrettókat írt 1938-ban, Budapesten bekövetkezett haláláig.
4 Búbánat 2005-10-18 10:50:31 [Válasz erre: 3 Búbánat 2005-10-18 10:49:45]
Most bemutatom A Leányvásár című Jacobi-operett szinte klasszikussá vált versét, ami önmagában is kölcsönöz, sugall, megteremt egy „békebeli” polgári világ illúzióját, amit sokszor hazugnak, sziruposnak, giccsesnek, velejéig romlottnak tart, mond, ítél, értékel egyoldalúan az utókor. Pedig, nem biztos, hogy el kell azt utasítanunk, ha a mai szemmel és füllel magunk köré tekintünk vagy fülelünk: 1. vers: Tom: Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! Lucy: Ha lennék egy szerelmes édes legénynek a párja, De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák, Ha jönne a legény a tavasz illat idején, Elibe elmennék. Ha jönne a legény a fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék.. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném! 2. vers: Lucy: Virágos kis kertemben várom virággal a párom, Halk léptekkel jön majd felém az álmok csodás éjjelén. Tom: A rózsámat majd megtalálom s való lesz az álom. Az ajtómon halkan bejő, átkarol, megcsókol ő! Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném!
Most bemutatom A Leányvásár című Jacobi-operett szinte klasszikussá vált versét, ami önmagában is kölcsönöz, sugall, megteremt egy „békebeli” polgári világ illúzióját, amit sokszor hazugnak, sziruposnak, giccsesnek, velejéig romlottnak tart, mond, ítél, értékel egyoldalúan az utókor. Pedig, nem biztos, hogy el kell azt utasítanunk, ha a mai szemmel és füllel magunk köré tekintünk vagy fülelünk: 1. vers: Tom: Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! Lucy: Ha lennék egy szerelmes édes legénynek a párja, De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák, Ha jönne a legény a tavasz illat idején, Elibe elmennék. Ha jönne a legény a fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék.. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném! 2. vers: Lucy: Virágos kis kertemben várom virággal a párom, Halk léptekkel jön majd felém az álmok csodás éjjelén. Tom: A rózsámat majd megtalálom s való lesz az álom. Az ajtómon halkan bejő, átkarol, megcsókol ő! Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék. Együtt: Nem szólana a szám, Csak a kezét szorítanám, Csak a szemét nézném. Behunyva a szemem, Reszketne a kezem, az ajkát érezném!
3 Búbánat 2005-10-18 10:49:45
Az operett zenéje ugyanúgy, mint az operáé, általában szövegkönyvre, a librettóra, a versekre íródik, s a zeneszerző invencióját, ihletét, komponálási alkotó kedvét nagymértékben befolyásolja a cselekmény, a szöveg, a dramaturgia, de elsősorban a versek „mélysége”, mondanivalója, ríme, ritmikája, ütemezése, a refrénje – ha szükségét érzi.. Mindez együttesen beindítja, mozgatja a fantáziát. Természetesen zeneszerzője válogatja, hogy ki könnyedén ontja a dallamokat a versre, ki nehézkesen, sokat gyötrődve „szüli” meg hozzá a zenét. S akkor még nem is beszéltem a hangszerelésről, amelynek összetételét, színességét, változatosságát is meghatározhatja a vers milyensége, mibenléte. Itt van a közismert Jacobi operett, A leányvásár. Világsiker! Martos Ferenc írta a verseket Huszkának is állandó versírója volt. Kálmán, Lehár operettek német szövegét magyar nyelvre átültetve érdemeket szerzett a találó, frappáns, a cselekményhez és a szereplők közötti kapcsolatnak és szituációnak megfelelő, a helyzethez illő versek, rímek megköltésében. Fáradhatatlanul dolgozott, tehát sokat foglalkoztatott librettista, költő volt. Neki köszönhetően számtalan operett áriái, duettjei mára már slágerré nemesedett. Azt is mondhatnám, mit sem ér a színpadi zene a szöveg nélkül, de fordítva már nem biztos, hogy igaz: a szöveg helyenként önmagában is megállja, megállná a helyét - zene nélkül is. Amikor egy operettre azt mondjuk, hogy szirupos zene, ez nem minősíti a szöveget, a verset. Persze, olyan versekről is tudunk – különösen az operák világában – ahol az nem állna meg a saját lábán, csak a zenéje, melódiái, harmóniái, a bennük kifejezésre jutó drámaiság „dobja” fel a darabot. S lesz a kettő ötvözetéből mégis valami felemelő, szívig, lélekig ható katarzis.
Az operett zenéje ugyanúgy, mint az operáé, általában szövegkönyvre, a librettóra, a versekre íródik, s a zeneszerző invencióját, ihletét, komponálási alkotó kedvét nagymértékben befolyásolja a cselekmény, a szöveg, a dramaturgia, de elsősorban a versek „mélysége”, mondanivalója, ríme, ritmikája, ütemezése, a refrénje – ha szükségét érzi.. Mindez együttesen beindítja, mozgatja a fantáziát. Természetesen zeneszerzője válogatja, hogy ki könnyedén ontja a dallamokat a versre, ki nehézkesen, sokat gyötrődve „szüli” meg hozzá a zenét. S akkor még nem is beszéltem a hangszerelésről, amelynek összetételét, színességét, változatosságát is meghatározhatja a vers milyensége, mibenléte. Itt van a közismert Jacobi operett, A leányvásár. Világsiker! Martos Ferenc írta a verseket Huszkának is állandó versírója volt. Kálmán, Lehár operettek német szövegét magyar nyelvre átültetve érdemeket szerzett a találó, frappáns, a cselekményhez és a szereplők közötti kapcsolatnak és szituációnak megfelelő, a helyzethez illő versek, rímek megköltésében. Fáradhatatlanul dolgozott, tehát sokat foglalkoztatott librettista, költő volt. Neki köszönhetően számtalan operett áriái, duettjei mára már slágerré nemesedett. Azt is mondhatnám, mit sem ér a színpadi zene a szöveg nélkül, de fordítva már nem biztos, hogy igaz: a szöveg helyenként önmagában is megállja, megállná a helyét - zene nélkül is. Amikor egy operettre azt mondjuk, hogy szirupos zene, ez nem minősíti a szöveget, a verset. Persze, olyan versekről is tudunk – különösen az operák világában – ahol az nem állna meg a saját lábán, csak a zenéje, melódiái, harmóniái, a bennük kifejezésre jutó drámaiság „dobja” fel a darabot. S lesz a kettő ötvözetéből mégis valami felemelő, szívig, lélekig ható katarzis.
2 dreboot 2005-10-18 10:04:04 [Válasz erre: 0 Búbánat 2005-10-18 09:28:56]
Ezt a mázlit ! Hogy jelen lehetek Rímfarágók Telepítésének Az elején ! :-) Nékem számít A platz,hol lehetnek Rímbarátok ! Most egyesüljetek!:)
Ezt a mázlit ! Hogy jelen lehetek Rímfarágók Telepítésének Az elején ! :-) Nékem számít A platz,hol lehetnek Rímbarátok ! Most egyesüljetek!:)
1 WiseGentleman 2005-10-18 09:51:52 [Válasz erre: 0 Búbánat 2005-10-18 09:28:56]
Bocs, egy közvetlen kérdésem lenne hozzád, ha jól tudom, megvetted a legújabb Kertész Iván Operakalauzt. Nekem az eggyel korábbi kiadás (szürkés-drapp színű) van meg, nem tudod, hogy a mostani kiadást bővítették azóta?
Bocs, egy közvetlen kérdésem lenne hozzád, ha jól tudom, megvetted a legújabb Kertész Iván Operakalauzt. Nekem az eggyel korábbi kiadás (szürkés-drapp színű) van meg, nem tudod, hogy a mostani kiadást bővítették azóta?
0 Búbánat 2005-10-18 09:28:56
Úgy gondoltam, itt beszélgethetnék a színházban, a zenés színházban, a koncerttermekben, a pódiumon, a rádióban, TV-ben látható-hallható darabok szövegéről, minőségéről, silányságáról vagy éppen kiválóságáról. Mennyiben állna meg önmagában is a szöveg, zene nélkül, illetve mennyiben javít a zene és a dramaturgia a darabon; ismert vagy kevésbé ismert librettisták helye, rangja a zenés színpadi alkotások születésekor és az utókor (érték)ítélete. Leírhatunk verseket, idézhetünk a librettóból magyarul vagy eredetiben. Komolyzene és könnyű zene egyaránt vonzotta a vers (rím)faragókat. Humor, szerelem, sóhaj, romantika ugyanúgy elfér itt, mint az avantgárd, a kiábrándultság, a deheroizálás.
Úgy gondoltam, itt beszélgethetnék a színházban, a zenés színházban, a koncerttermekben, a pódiumon, a rádióban, TV-ben látható-hallható darabok szövegéről, minőségéről, silányságáról vagy éppen kiválóságáról. Mennyiben állna meg önmagában is a szöveg, zene nélkül, illetve mennyiben javít a zene és a dramaturgia a darabon; ismert vagy kevésbé ismert librettisták helye, rangja a zenés színpadi alkotások születésekor és az utókor (érték)ítélete. Leírhatunk verseket, idézhetünk a librettóból magyarul vagy eredetiben. Komolyzene és könnyű zene egyaránt vonzotta a vers (rím)faragókat. Humor, szerelem, sóhaj, romantika ugyanúgy elfér itt, mint az avantgárd, a kiábrándultság, a deheroizálás.
