Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
Losonczy Györgyöt már nem láttam színpadon, de ismereteim szerint nagyon kicsiny lehetett a közös "halmazuk" = szerepeik Melis Györggyel. Az említett Tiborcon kívül Don Juan, akkor még így becézték Don Giovannit, más nem nagyon.
Kedvezményes jegyvásárlási lehetőség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben június 30-én megrendezésre kerülő V4 Operettgálára.
A programra 2018. június 20. és 26. között a Müpa jegypénztárakban a korlátozott számban rendelkezésre álló szabad helyekre vásárolhatók kedvezményes jegyek az alábbi jegyárakon:
Felnőtt jegy: 1.000 Ft/db, helyre szóló diákjegy (diákigazolvánnyal): 500 Ft/db
Mátyás Mária meglep, mert emlékeim szerint már 68 előtt is tudott hamisan énekelni, sőt, ki is fütyülték. Delly Rózsi félelmetes Ortrudjára nagyon is emlékszem, nem is szerettem őt emiatt. Szellőt, Járayt, Tarnayt, Kövecsest is hallottam, bár nem mindig örültünk, ha ők szerepeltek a bérletes előadásokban. Losonczy György fantasztikus Tiborc és Mefisztó volt, Melis később elhomályosította az emlékét, bár Losonczy hangja nekem jobban tetszett.
Kedves telramund, helyesbítenem kell. Vedd figyelembe, hogy 1959 nem a XIX. század, bár a fordítót eltaláltad.
Továbbá most nem énekelték, hanem kiírták a német szöveg mellé, ezért ami 70 éve - jelentős engedékenységgel - esetleg elfogadható volt, az ma már tűrhetetlen.
Nem tetszés-nem tetszés kérdéséről van szó, hanem Wagner irodalmi értékű alkotásának eltorzításáról. Aki először látja a darabot, nem is tudja, hogy megfosztják valami nagyon fontos dologtól: az eredeti drámától.
A Tristant pedig német közönség német énekest hallgatva sem érti, magam tapasztaltam. Hacsak nem tudja kívülről, hiszen ilyen is van.
És az ön szerepét ki bitorolta-énekelte a Lohengrinben? ;-)
Mi a probléma?,Ezek XIX századi fordítások,de volt szerencsém például Blum Tamás opera fordításaihoz és azok nagyszerűek,jól énekelhetőek és megpróbálnak az eredetihez hasonlítani.Nem fél óra alatt készült nyersfordítások..Nyilván nem tetszene,ahogy énekelnék ,hogy megszólalt az "égi karán"mondjuk 1884-ben.
A minden szavuk érthető pedig arra vonatkozik,hogy a mai énekesek 9o%nál nem érteni mit énekelnek.Jó példa erre a Bánk bán vagy a Kékszakállú előadások.
Ez az én véleményem,hogy ez tetszik-e valakinek vagy sem számomra mellékes...
...magyarul énekelnek és minden szavuk érthető, és a föld sem mozdult ki a helyéből.
Meglepne, ha még ezt is rendbenlévőnek találnád.
Erre talán még IVA is elhümmögné magát. :-)
Szellő Lajos1964-1982 között volt az Operaház tagja,korábban a Debreceni Csokonai Színháznál működött.Bánk bánt ,Radamest,Végzet Alvarot,Don Jose-t stb énekelt.Nem volt rossz tenor,de abban az időben is votlak néhányan,akik később visszavonultak és nevük feledésbe merült pl Király Sándor,Tarnay Gyula,korábbról Kövecses Béla a külföldről visszatért Járay józsef stb.Aztán egyikük sem tenor imitátor volt.A nagy sztárokat pedig nem kell felsorolnom.,mert azok nincsenek elfelejtve.Volt idő ,amikor 3 Asszád is volt a Sába királynőjére.Kettő a felsoroltak közül.Most,ha megerőszakoljuk a fülünket van egy.
Losonczy Györg nevével találkoztam már - Szellő Lajoséval nem. De mondjuk anno Fodor Géza Osváth Júlia és Moldován Stefánia Melindáit magasztalta az égig. Nekem mindkét énekesnővel hallgathatatlan Melinda, az ő hangfajuknak megfelelően átírt szólama. Nem kedvelem egyik művésznő előadásában se Melinda áriáit, vagy Melinda-Otto kettősét sem, a Tisza-parti jelenetet meg hagyjuk. Az abban a vátloztabn egy rossz vicc. Ettől még mindkét művésznő jó énekesnő volt, de Melindát nem az ő hangjukra írták. Nekem az igazi Melinda Ágai Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára. Moldovánnak és Osváthank nem kellett volna feltétlenül Melindát is eléneklenie.
Felelevenitve Joviczky József nevét kezembe került egy 1968-as Lohengrin
harmadik felvonása vele Mátyás Máriával,aki akkor még nem volt rossz sőt olyan C-t nyomott,,amilyenre ma egy hasonló fachu szoprán sem lenne képes.Persze Delly Rózsi Ortrudja is elementáris.Uram bocsánat magyarul énekelnek és minden szavuk érthető.és a föld sem mozdult ki a helyéből.Szóval a műfaj megy lefelé ,de rendesen.(Ezért jobb nem régi énekeseket hallgatni) Aztán az adott felvételen még van egy Bánk bán részlet.Szellő Lajossal(tetszenek rá emlékezni?) és a kitűnő Losonczy Györggyel,mint Tiborc.Mindig Melis elementáris Tiborca az etalon.Hát ez nekem jobb.
Ez tök igaz - aki hallott másokat is élőben, annak van viszonyítási alapja, illetve aki behatóbban ismeri a darabot, a kottát stb., az támaszthat kifogásokat az emlegetett Wagner tenorral kapcsolatban. Elfogadom az is, amit itt mások Szabóki Tündéről írtak - de attól én még értekelm eme énekesek jó oldalait, erényeit és ezért szeretem őket.
Vadas Kiss László olyan kitűnő és versenyképes Tannhäuser lehetett első Wagner-operámon, hogy engem kb. 20 évre elriasztott a második Tannhäuseremtől, igaz, Mátyás Mária is "besegített" neki ebben.
Más dolog a Tannhausert énekelni-ezt a felsoroltak meg is tették.De az megint más dolog Tannhausernek megfelelni a szerep egészében ,minden hangjában.Na itt azért már nincsenek olyan sokan.A többször emlegetett etalon wagner tenor jó énekes volt,de nekem a hangszínével és a drámai erővel volt problémám.Nem véletlen,hogy Bayreuthban csak kisebb szerepekben tudott énekelni,még a" líraibb" művekben is.
2012-ben hallottam Molnárt utoljára élőben a Parsifalban. Ha jól emlékszem a következő évadban már nem énekelt. Azonban még pályája legvégén is figyelemreméltó Parsifalt énekelt. Kovács János vezényelt. Nekem ez volt az utolsó nagy operaházi Parsifal élményem Utána még láttam - hallottam párszor a darabot az Andrássy úton, de egyik se volt az igazi. A 2012-es előadásnak is voltak hibái, de azért még megcsillant benne a régi Parsifal előadások varázsa.
Azért nem olyan bonyolult. Az első felvonásban a víz felszínét látni, a másodikban a közepét, ahol a medúzák lebegnek, a harmadikban a tengerfeneket. Három felvonáson át süllyedünk. A probléma csak a darabbal van, meg a zenével, mert az mintha nem egyszeráen csak ennyit akarna mondani.
Ahogy látom, az Operában is, és itt is egyszerűen előveszik az egykor eléneklés céljára valahogy magyarított szöveget, és azt vetítik. De mivel a Müpában ott van mellette az eredeti német szöveg is, és hallani is lehet, tényleg kiderül, hogy a kettő alig van köszönőviszonyban egymással.
A Trisztán rendezésében tényleg az volt a jó, hogy nem sokat zavart, de azért a medúzákat megmagyarázhatnád, esetleg a ráját is...
A Tannhauser rendezése engem eléggé zavart, már évekkel ezelőtt is. Bizonyos értelemben jobban, mint a Hollandié, mert Kovaliknak legalább volt koncepciója, ha nehezen elfogadható is.
Itt már a nyitány alatti vetítés is zavaros volt, aztán a kamerázott ágyjelenet, a szörnyen merev és kevéssé ünnepélyes dalnokverseny, de leginkább a 3. felvonás koporsói borítottak ki. Hogy Tannhauser belövi magát, az csak a ráadás.
Gould és Koch hangjának dicséretével abszolút egyetértek, Örültem, hogy végre hallhattam Kochot élőben, de egy bajom mégis volt vele: hiányzik belőle Vénusz bujasága. Szabóki Tünde a premieren még csodásan énekelte Erzsébet szerepét, az eltelt évek alatt sajnos nem előnyére változott a hangja. Bretz Gábor már akkor is gyenge volt. Eichét én kevésbé éreztem gyengének, a Dal az esthajnalcsillaghoz-t olyan gyengén rendezett, méltatlan körülmények között kell énekelnie a színpadon, hogy szerintem még az is számított.
Molnár minden szerepében abszolút versenyképes volt nemzetközileg, még Trisztánnak is, Tannhausernek meg egyenesen kitűnő. Ahogy jóval korábban Vadas Kiss László is, ha kellett, egy héten 3x is.
Köszönöm a kiegészítést.
Valljuk be, amit úgyis tudunk: Závodszky Zoltán és Joviczky József kivételével a súlyos Wagner-tenorszerepekre alig vagy inkább sosem akadt mifelénk énekes. (Pilinszky Zsigmond nem vagy csak rövid ideig volt állandó operaházi tag és talán nem is énekelte pl. Trisztánt sem.)
Joviczky mellett ott volt az elfeledett Tarnay Gyula és az üzembiztos Király Sándor.
És talán Trisztánnal is ez a helyzet. Van egy felvétel, ahol Joviczky Trisztán. Én csak felvételről ismerem, na de az egy úh micsoda felvétel! Mióta is nins Trisztán az Operában? 1988 óta nem újították fel? Vagy rosszul emlékszem? Mindenestre évtizedek őta. Egyébként még húsz éve igen, akadtak tenorok akik eléneklték Tannhausert, de manapság nem igen akad olyan se. Én Molnár Andrást szerettem, mint Wagner énekes és nekem hiányzik nagyon. Bándi is énekelt Tannhausert, ő se volt rossz - ha ne is volt Joviczky József. Még egyszer nem lesz olyan Wagner tenorounk, mint Joviczky, de Molnár Andrásunk se igen lesz már.
Maradjunk abban,hogy az utolsó igazi Tannhauser hangilag Magyarországon Joviczky József volt és nem mostanában.Többen elénekelték,de.....
Nem kell temetni a "jővőt".Figyelni kell a ma énekeseit és bizonyára ott vannak csak figyelni kell.Ki hallott Gouldról 10 éve? (én).Egy hónapja a STOP fantasztikus Ringjében énekelte Siegfriedet a csodás ,szintén nem fiatal Irene Theorin oldalán.
Sophie Koch sem kezdő.Soha nem volt kicsi a hangja.Magam is hallottam a STOP-ban Jonas Kaufmann Wertherje mellett.Massenet zenéje nem kíván Vénusz hangot.Én a tegnapi Tannhausert hallottam,de nem kívánok vitát gerjeszteni a más vélemény miatt.Talán annyit a rendező kábítós ötlete nem új.Már pár hónapja debütált Monte Carloban a Tannhauser első felvonásában Ott Jose Cura volt a címszereplő.A nem rossz címszereplő.
A magyar szövegről írtam, és a magyar nézők kirekesztéséről a csodálatos wagneri gondolatokból. A második felvonás tartalmi szépsége, vagy Isolde szerelmi halála vetekszik Tatyjána levelének vagy a R&J erkély-jelenetének szépségével, sőt! A magyar olvasónak mindebből csak zavaros hablaty, csöpögő negédesség jutott.
Wagner eredeti, német nyelvű Tristan-szövegéhez (szinte) senki sem mer hozzányúlni. A felesége egyszer belejavított, de a szerző visszaírta úgy, ahogy volt.
A Hollandi fonó-jelenetében bizony elég furcsa, ha fonás helyett szövést, kaszálást, mosodát látunk. A Tristan rendezés most egész jó volt, csak a nyitány alatt megjelenő, hosszan hömpölygő, 200 m²-es felületen tolakodó tenger látványa, főleg a dupla hajócsavar-csíkkal - számomra az elviselhetőség határát súrolta. A medúzák nem zavartak. De ez a világ a rendezőké...
A műsorfüzetben magyarul és angolul olvasható, hogy Brangäne tévedésből (!) szerelmi bájitalt töltött a kehelybe. A szerkesztő és a korrektor miért nem ismeri a darabot, amiről ír?
Nem is tudtam, hogy nem ez az eredeti szöveg, amellyel énekelték. És ki szerezte ezt a 60 évvel ezelőtti szöveget? És miért? Írnál erről kicsit részletesen?
Én azért megértem -ppp- kesergését, mert pl. nézzük a hazai felhozatalt: az egkor oly népszerű Tannhauser vajh miért nincs évek óta műsoron? Most mindjárt valaki ideírja, hogy újítják az Operát, de emlékeim szerint már évek óta nincs Tannhauser! Mesterdalnokok se az Ybl-palotában. És ki énekelte tavaly Siegfriedet? Kovácsházi István, aki szintén nem pályája elején álló énekes. Nemzetközileg sincs sok utánpótlás. Mondjuk egy Monár Andrásunk már nekünk se nagyon lesz sajnos.
Kriktikájában -ppp- kesereg, hogy ki lesz a Wagner-tenor Seiffert és Gould után, hisz ez a két nagyszerű énekes immár 64 illetve 56 éves. Nos, nekem Kristen Flagstad jutott eszembe, aki fiatal korában lírai szuerepeket énekelt, és csak 37 évesen tért át Wagnerre. Folyton azt mondta a fiatal énekeseknek, hogy egyelőre felejtség el Wagnert. A Vogtot a minap halottam véletlenül a Trrisztán szerelmi kettősében, és hát maradéktalanul megfelelt Fischer Ádám ideájának: úgy szólt, mint Tamino. De attól tartok, úgy, mint egy Trisztán nem tud szólni.
De egyzsóval hátha néhány ma fiatal tenor majd beleérik-öregszik a nagyobb Wagner-héroszokba.
Amúgy az írásból nyilvánvaló, hogy Stephanie Koch nemcsk Goulddal egyanrangú, de egyanHANGÚ énekes is. :)
A Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője gyakran megnyilatkozik, mint az emberi jogok és a szabadságjogok védelmezője. Az izraeli parlament nemrég kitüntette.
Demokratikus kormány ne féljen az emberi jogi szervezetektől, ez áll a cikk címében.
A művészetről, sőt, a wagneri Gesamtkunstwerkről nyilván mindent tudó, kiválóan tájékozott MűPa-munkatársak hallgatnak, mint a sír, noha a művészeti vezető egy 60 éves, már keletkezésekor is vitatható, a német eredetivel láthatóan csak nyomokban egyező (énekelhető) Tristan-szöveget mutat a magyar közönségnek 2018-ban.
Akkor most ki ne féljen?
Kedves PPP,
a se te, se én-t aláírom, a se senki más-ban viszont remélem, nincsen igazad. Az emberiség jövője még tartogathat meglepetést, legfeljebb mi nem érjük meg. :)
Talan illedelmesen, turelmesen kivartak a forte reszeket...Wagnernel nem kell ra sokaig varni :-)
Viccet felreteve, Wagnerekre, plane ilyen bejaratott produkciora mint MuPa-napok, a "sokeves atlaghoz" kepest tobbnyire mas kozonseg ul be, sok a kulfoldi, aki erre jon Pestre, szoval mondjuk ugy, mas minoseg.
Én a Trisztánt nem láttam, de felfigyeltem másik három előadáson, hogy valóban, egyetlen pisszenés vagy más zavaró hang nélkül asszisztálta végig az előadásokat a közönség. Mintha valamilyen szertartás részesei lennének, nem is operaelőadásnak.
Kedves Takatsa, attól félek, hogy ezeket a szerepeket valóban elsőosztályú szereplőkkel már se Te, se én, se senki más nem fogja látni, hallani. -:(
Én ma láttam a Trisztánt, és elsőnek a Marke király szerepét éneklő Liang Li-t szeretném kiemelni. Alakítása hangerő és dallamformálás tekintetében is kimagasló volt, hosszú évek óta nem hallottam hazai szinpadon ilyen nagyformátumú basszust. Jó lenne őt gyakrabban hallani. A két főszereplő, Seiffert és Oakes közepes teljesítményt nyújtott. Kitűnően bírták szuflával, tulajdonképpen hibátlanul énekeltek, de Seiffert már ugyancsak túlvan pályája zenitjén, Oakes elismerésre méltó teljesítményét pedig lerontotta a sok éles hang, és a nem igazán szép pianók. Hogy milyen gyönyörűséges ez a zene, azt Shöck Atala csillantotta meg, különösen a II. felvonás szerelmi kettősének betétszámában. Istenem, ha ilyen kvalitású énekesekkel hallhatnánk egyszer a főszerepeket is...
Fischer Ádám és a zenekar nagyon jó volt, és az angolkürtös szőke hölgy csodálatos.
A voltaképpen koncertszerű előadást vetített tengeri képek tették kicsit változatosabbá. Nekem a meduzák tetszettek. Egy hosszú pamlag volt a díszlet. Kicsit zavaró volt, hogy Trisztán és Izolda nemcsak két lépés, hanem kb. 10 méter távolságot tartott csaknem az egész előadás alatt. Izolda csak akkor settenkedett Trisztán közelébe, amikor már haláláról végképp meggyőződött.. Persze ezek csak részletkérdések, de azt bizonyítják, hogy az operának mégicsak az operában lenne a helye. A közönség viszont sokkal kulturáltabb, mint az Operában vagy az Erkelben, nem volt krákogás-köhögés-zacskózörgetés-nevetgélés, de még egy pisszenés sem. Úgy látszik, hogy Wagner ebből a szempontból is szelekciós tényező.
Félreértettél: nem Szabóki Tünde "zenei színvonalának" megismétlése, hanem a 10 évvel ezelőtt Fischer Ádám által vezényelt operaházi Fidelio-produkció zenei színvonalának megismétlése nem remélhető novemberben.
Láttam mindkét alakítását, Agátha nagyon passzolt neki, az Ariadnéra alig emlékszem már, őszintén szólva -a Zerbinetta-áriát kivéve- nem kedvelem azt a darabot. Talán kevésbé ismert (vagy mégis?), de Szabóki Tünde elsőrangú oratórium-szólista, pódiumon sokszor volt szerencsém őt látni-hallani. Hirtelenjében a Máté-passió szopránszólója ugrik be, de több más oratorikus műben is kiválóan és mindenféle stílusban otthonosan énekel(t).
Agathaként is csodálatos volt pár éve és Ariadnéként is. Hogy már nem olyan mint tíz éve? Nos igen, én se vagyok már olyan karcsú, mint tíz évvel ezelőtt, de hát attól még Szabóki Tünde nagy kincs nekünk és érdemes elmenni és meghallgatni, mert még ma is nagyszerű alakításokra képes, ahogy Wiedemann Bernadett is. Őt is szokták kritikzálni, hogy már mi nincs meg és hogy van - rendben van, lehet, nincs vele semmi gond, de engem mindig az összbenyomás érdekel, és még mindig egy jelenség a színpadon, aki képes súlyt és jelentősége adni a szerepnek, és akinek az egész színpadi megjelenésében ott van az a sok sok tapasztalat, kiforott alakítás. A kisebb hibák ilyenkor kit érdekelnek? Ezért se írok semmi nagy negatív dolgokat a Wagner-napok általam látott két előadásáról. Remélem zeneileg a Trisztán is szép élmény lesz holnap.
Én is láttam Szabóki Tündét a Fidelioban 10 éve az operaházi előadáson, akkor ha jól emlékszem, quasi beugrott a külföldi vendég (talán Evelyn Herlitzius) helyett és remekül helytállt, sőt: remekelt, nem mellesleg alaposan áramvonalasodott külsővel. Sajnos nem remélhetjük, hogy az a zenei színvonal, amit akkor és ott Fischer Ádám megteremtett, a novemberi előadáson megismételhető.
És novemberben lesz Fidelio a MÜPA-ban és Szabóki Tünde lesz Leonora! Én már alig várom.
Ami Szabóki Tündét illeti, méltató szavaiddal messzemenőkig egyetértek...
Hollandi ügyben éljen Wiedemann Bernadett és Elisabet Strid! Csodálatos énekes mindkettő! John Lundgren pedig végre igazi címszereplő volt, nem úgy, mint a három évvel ezelőtti énekes. A basszus is végre igazi basszus volt. Az énekesek tekintetében egyedül a kormányost alakító tenor maradt alul a három évvel ezelőtti előadásnak. Ric Furman számomra nem volt sokkal rosszabb Nyári Zoltánnál.
Kíváncsi leszek a Tannhauser beszámolóra is. Nekem tetszett a címszereplő, és éljen, éljen Szabóki Tünde művésznő! Csodálatos Erzsébet volt! A kórus is nagyszerűen szólt. Volt, aki nem tetszett, de a mai is szép este volt. A harmadik felvonás vége, a csarnok ária, az első felvonás kezdete - csak néhány részlet, ami számomra nagyon magával ragadóan szólt. Ja és a harmadik felvonásban Erzsébet jelenete! Szabóki Tündét többet szeretném hallani.
Az alanti webhelyről letölthető a Bayreuth-i Windgassen féle Trisztán előadás:
https://www.israbox.ch/3137648131-bayreuther-festspielorchester-wagner-tristan-und-isolde-wwv-90-2018.html
Van ket elado jegyem a jun 17-i vasarnapi Tannhauserre (telthazas eloadas!); foldszint jobb 16.sor 1,2 szek.
Eredeti ar 12 665,-Ft/jegy; felkinalom 10.000 Ft-ert/jegy,
email: szbzs82@gmail.com
Nem véletlen, hogy a világ operaházaiban a Tristan nem egy mindennapos darab! Mind Windgassen, mind Kollo korszakost alakított ebben a szerepben (is!),, és Seiffert is Seiffert a maga nemében. Ahogy a szerep sem akármi! Seiffert egy nyilatkozatát láttam, hallottam - elmondta, hogy évente csak meghatározott számú Tristant énekel, mert nem lehet számolatlanul! Kollo pedig önéletírásában elmondja, hogy sokszor szó szerint a halálán érezte magát, mire az a bizonyos jelenet végetért!
Egyébként nem csak az éneklés szubjektív, de az operanézés -hallgatás is! Nem törvényszerű, hogy két különböző emberre egy adott előadás, vagy énekes ugyanzt a hatást gyakorolja. Még szerencse!
R Kollo, Windgassen mindkettőt utóbbit igen kicsi koromban hallottam. Kollot Bayreutban.Fantasztikus volt.
Milyen igaz! Ugyanakkor a "jól bírta" határozós szerkezet mindkettőnk beszámolójában közös. Én gikszert nem hallottam, egy-egy csúnyábban megszólaló hangot persze igen, de az összbenyomás mégis az volt, hogy remekelt Seiffert. Nem tudom: volt valaha tenor, aki ezt a kb. 3/4 órás haldoklást hiba nélkül énekelte?
Ki lenne az?
Érdekes: ugyanarról az előadásról, sőt: ugyanarról a felvonásról és ugyanarról az előadóról két, kétségkívül hozzáértő fórumozó meglehetősen eltérő véleményt ír: "Seiffert őrületesen jól bírta a III. felvonást" és "Seiffert jól bírta, bár rendesen el is fáradt a végére, de az a néhány gikszer nem von le semmit az érdemeiből." Szép példa arra, hogy bizony-bizony, azonos produkció eltérően jut el más-más fülekbe! Emlékezzünk majd erre, amikor más előadók más produkcióit (is) másképpen hallja egyikünk-másikunk...ami ölég gyakran megesik..és a fórumozó a másik fórumozónak esik.
Nagyon furcsának tartom, hogy van akinek mindegy, hogy ki énekel!
Persze Seiffert - más méretek, más hang... Inkább arra akartam utalni, hogy Nyári is énekli, "tudja" a Tristant . A Müpa mostani operaprodukciója kapcsán gondolkoztam el azon, hogy akár itthon is elénekelhetné - kíváncsi volnék arra is, hogy a régi szerepeihez képest milyen többletet nyert a grazi évek alatt, hová fejlődött tenorja, hangjának színe, hajlékonysága, volumene, kifejezése... - élőben is megismerni Tristánját - valamikor itthon, ha az Opera egyszer kiállítaná ezt a zenedrámát arra alkalmas/képes, hazai énekes-gárdával.
Így igaz, a Wagner-napokon elég magasan van már a mérce ahhoz, hogy Nyári Zoltán Froh-nak, adott esetben Eriknek jó, de egy ilyen szerepre, mint Trisztán "nagy vadat" kell hozni. Seiffert jól bírta, bár rendesen el is fáradt a végére, de az a néhány gikszer nem von le semmit az érdemeiből. Talán Stephen Gould még jobb lett volna, de őt meg hallhatjuk a Tannhäuserben.
Grazban volt Tristan. Biztosan bírta volna a Műpa hatalmas terében? Őszintén szólva, én örülök, hogy Fischer nem kísérletezett. Seiffert nem csak nagy név, de nagyon nagy hang is.
