Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
513 geyersbach 2005-04-13 20:31:16 [Válasz erre: 510 orlandofurioso 2005-04-12 13:26:46]
ez rendben van, de itt és ma miért azt képzeled, hogy egy internetes fórumon mocsokállatozni kell, és esetleg nem magához az illetékeshez fordulni, egy udvarias levélben, orvoslást kérni a problémákra, és ha ezek után sem oldódik meg, akkor keményebb eszközökhöz folyamodni?
ez rendben van, de itt és ma miért azt képzeled, hogy egy internetes fórumon mocsokállatozni kell, és esetleg nem magához az illetékeshez fordulni, egy udvarias levélben, orvoslást kérni a problémákra, és ha ezek után sem oldódik meg, akkor keményebb eszközökhöz folyamodni?
512 +Glennék 2005-04-12 14:05:21 [Válasz erre: 511 Caligula 2005-04-12 13:41:43]
Be bizony !! \"Doktorlandofurioso Prücskölése címszó alatt :))))
Be bizony !! \"Doktorlandofurioso Prücskölése címszó alatt :))))
511 Caligula 2005-04-12 13:41:43
Ezt a két hivatkozást berakhatom a doktorihoz szükséges citációs jegyzékhez? :-D
Ezt a két hivatkozást berakhatom a doktorihoz szükséges citációs jegyzékhez? :-D
510 orlandofurioso 2005-04-12 13:26:46 [Válasz erre: 506 pan broucek 2005-04-12 01:09:32]
Kedves Prücsök Úr! Egyetértek. Egyetértek, ahogy kedves egykor volt tanárom mondta, nekünk csak a szánk jár. S egyetértek, hogy K. I. \"mocskosállatkapitalista\". DE nem értünk egyet abban, hogy az intézménynek tulajdonított szellemiségtől idegen állapotot, mint megváltoztathatatlant el kell fogadni. Van az a magyar átlagjövedelem, amiért az ember nem tűri el, hogy megalázzák. Legelső hozzászólásaim egyikében a következőkről, véleményem szerint pofon egyszerű dolgokról írtam. A baj legfeljebb abban lehet, hogy talán demokratikusabb, liberálisabb a jelenlegi rendszernél, s még a Nemzeti Hangversenyterem pénzarisztokrata művészeti ügymenetét se sértené: - HA \"úgy érzem, hogy nem maradhatok le róla\" csalni kell. Ez tény! MIÉRT? S miért nem tesznek különbséget diák és nem-diák között a bécsi operában, Konzerthausban? Állóhelyekről, s nem más kedvezményekről beszéltem. Állóhelyekről, ami, amióta állóhelyes befogadásra alkalmas - ezt a kitételt is megtettem korábban figyelmesen - intézmények vannak, azóta a megoldás arra, hogy mindenki láthassa, amit látni érdemes. Szorzókról beszéltem, nem helyárakról. Arról, hogy amíg a művelt nyugaton tízes, addig a dzsentroid Budapesten ötös. Nem azokról a félházas estékről beszélek, melyek menthetetlenül utol fogják érni a Nemzeti Hangversenytermet, s amelyek eladásába kellenne több energiát, tehetséget feccölni, mint a gorilla-lányok trenírozásába. Hiszen, amit sokan szeretnek a pénzről szóló vitának olvasni, az legalább annyira szólt, ha nem jobban, az emberi motivumokról is. Ugyanakkor próbálok elfogadó módon viszonyulni a hangversenyterem direkciójának elképzeléseihez, miszerint a hangversenyteremben 2 félházas előadásra 1 nagy érdeklődésre számot tartót terveznek. Tehát az a havi 4 koncert (ha csak a két vezető nemzeti zenekart, és két vendégprodukciót nézünk) Caligula számításait alapul véve... De nem is folytatom. Mert megsajnáltam azt a fővárosit, aki nevezett vidéki városokba ugyanannyiszor utazna el szívesen, mint egy vidéki a fövárosba, mert ugyanolyan a kinálat. Azt a fővárosit, akinek valamelyik vidéki városunkban kellett volna meghallgatnia például az I Musicit, mert azok nem léptek föl Pesten. Elképzelhető ez? A legritkább esetben. És megőrizve józan itélőképességünket, realitásérzékünket, említsük meg a múzeumokat, színházakat. Véletlenül se a holivúdi filmeket ontó multiplexeket említem. Azok akik felelőtlenül véleményeznek valamit, ugyan járuljanak már hozzá az államkassza turisztikai büdzséjéhez annyival, mint egy vidéki, hogy aztán azt átcsoportosíthassák egy gyönyőrű Nemzeti Hangversenyterem fölépítésére. A fővárosiak lelki épülésére. Mert egyelőre csak leépülést látok. Persze lehet vallani Senecával, hogy \"Sem sokra nincs szükségünk, sem sokáig!\" De ezt ki-ki döntse el maga, hogy mikor ért meg rá (az idő).
Kedves Prücsök Úr! Egyetértek. Egyetértek, ahogy kedves egykor volt tanárom mondta, nekünk csak a szánk jár. S egyetértek, hogy K. I. \"mocskosállatkapitalista\". DE nem értünk egyet abban, hogy az intézménynek tulajdonított szellemiségtől idegen állapotot, mint megváltoztathatatlant el kell fogadni. Van az a magyar átlagjövedelem, amiért az ember nem tűri el, hogy megalázzák. Legelső hozzászólásaim egyikében a következőkről, véleményem szerint pofon egyszerű dolgokról írtam. A baj legfeljebb abban lehet, hogy talán demokratikusabb, liberálisabb a jelenlegi rendszernél, s még a Nemzeti Hangversenyterem pénzarisztokrata művészeti ügymenetét se sértené: - HA \"úgy érzem, hogy nem maradhatok le róla\" csalni kell. Ez tény! MIÉRT? S miért nem tesznek különbséget diák és nem-diák között a bécsi operában, Konzerthausban? Állóhelyekről, s nem más kedvezményekről beszéltem. Állóhelyekről, ami, amióta állóhelyes befogadásra alkalmas - ezt a kitételt is megtettem korábban figyelmesen - intézmények vannak, azóta a megoldás arra, hogy mindenki láthassa, amit látni érdemes. Szorzókról beszéltem, nem helyárakról. Arról, hogy amíg a művelt nyugaton tízes, addig a dzsentroid Budapesten ötös. Nem azokról a félházas estékről beszélek, melyek menthetetlenül utol fogják érni a Nemzeti Hangversenytermet, s amelyek eladásába kellenne több energiát, tehetséget feccölni, mint a gorilla-lányok trenírozásába. Hiszen, amit sokan szeretnek a pénzről szóló vitának olvasni, az legalább annyira szólt, ha nem jobban, az emberi motivumokról is. Ugyanakkor próbálok elfogadó módon viszonyulni a hangversenyterem direkciójának elképzeléseihez, miszerint a hangversenyteremben 2 félházas előadásra 1 nagy érdeklődésre számot tartót terveznek. Tehát az a havi 4 koncert (ha csak a két vezető nemzeti zenekart, és két vendégprodukciót nézünk) Caligula számításait alapul véve... De nem is folytatom. Mert megsajnáltam azt a fővárosit, aki nevezett vidéki városokba ugyanannyiszor utazna el szívesen, mint egy vidéki a fövárosba, mert ugyanolyan a kinálat. Azt a fővárosit, akinek valamelyik vidéki városunkban kellett volna meghallgatnia például az I Musicit, mert azok nem léptek föl Pesten. Elképzelhető ez? A legritkább esetben. És megőrizve józan itélőképességünket, realitásérzékünket, említsük meg a múzeumokat, színházakat. Véletlenül se a holivúdi filmeket ontó multiplexeket említem. Azok akik felelőtlenül véleményeznek valamit, ugyan járuljanak már hozzá az államkassza turisztikai büdzséjéhez annyival, mint egy vidéki, hogy aztán azt átcsoportosíthassák egy gyönyőrű Nemzeti Hangversenyterem fölépítésére. A fővárosiak lelki épülésére. Mert egyelőre csak leépülést látok. Persze lehet vallani Senecával, hogy \"Sem sokra nincs szükségünk, sem sokáig!\" De ezt ki-ki döntse el maga, hogy mikor ért meg rá (az idő).
509 kapa 2005-04-12 12:55:21 [Válasz erre: 505 György úr 2005-04-12 00:16:18]
Én is találkoztam velük. Nem gondolom őket vidéki tahóknak, de nem tudom mit kellene tanulnunk tőlük. Másrészt ez az egész hogy jön ebbe a fórumba?
Én is találkoztam velük. Nem gondolom őket vidéki tahóknak, de nem tudom mit kellene tanulnunk tőlük. Másrészt ez az egész hogy jön ebbe a fórumba?
508 Megén 2005-04-12 08:38:24 [Válasz erre: 504 orlandofurioso 2005-04-11 21:59:15]
Csak egy részéhez szólok hozzá: mint írtam, az I Musici di Roma együttest láttam hirdetve Kecskeméten, és valaki írta azt, hogy Debrecenben is lesznek/voltak. Mostani hét végén voltam Sopronban, ahol sajnos már hamarabb haza kellett jönnünk, de Liszt Ferenc Kamarazenekart hirdettek szerdára. Egyébként pedig az \"áru\"-t és a \"szolgáltatást\" meg kell fizetni, (mert azoknak is meg kell élni) és az állam, vagy a magánszféra tehetségén múlik, hogy mennyit farag le az árból azért, hogy majdnem mindenki számára élvezhető legyen. Promóciós jegyek pedig mindig voltak és lesznek, ez az üzleti élet része, ha nem jön be, akkor belebukik, akik sokat osztogat.
Csak egy részéhez szólok hozzá: mint írtam, az I Musici di Roma együttest láttam hirdetve Kecskeméten, és valaki írta azt, hogy Debrecenben is lesznek/voltak. Mostani hét végén voltam Sopronban, ahol sajnos már hamarabb haza kellett jönnünk, de Liszt Ferenc Kamarazenekart hirdettek szerdára. Egyébként pedig az \"áru\"-t és a \"szolgáltatást\" meg kell fizetni, (mert azoknak is meg kell élni) és az állam, vagy a magánszféra tehetségén múlik, hogy mennyit farag le az árból azért, hogy majdnem mindenki számára élvezhető legyen. Promóciós jegyek pedig mindig voltak és lesznek, ez az üzleti élet része, ha nem jön be, akkor belebukik, akik sokat osztogat.
507 frushena 2005-04-12 08:14:37
[url]http://www.nol.hu/kultura/cikk/358175/;Legnépszerűbbek a nagy hangversenyek[/url]
[url]http://www.nol.hu/kultura/cikk/358175/;Legnépszerűbbek a nagy hangversenyek[/url]
506 pan broucek 2005-04-12 01:09:32 [Válasz erre: 504 orlandofurioso 2005-04-11 21:59:15]
Nem nagyon értem az indulatod, A pénzt persze én se - khm. - csinálom. Sőt igencsak oda kell figyelnem, hogy meg tudjam venni azt a könyvet, ami kell, vagy hogy el tudjak menni, ahová nagyon szeretnék. Az előző hozzászólásom nem is Caligulának szólt, hanem azoknak, akik itt, ebben a topicban folyamatosan óbégatnak, hogy a Nemzeti Hangversenyterembe a belépő pénzbe kerül! Igen, pénzbe! Többe, kevesebbe, de sajnos pénzbe! Diákjegy van, viszonylag olcsó pótjegy van! Továbbá el lehet menni főpróbákra. Igen, persze lehet csalni is. Lehet diákigazolványt hamisítani, és meg lehet próbálni másként is bemenni, ha úgy érzed, hogy nem maradhatsz le róla, mert kell, mert nagyon kell. De ne próbáld megmagyarázni, hogy a mocskosállat kapitalistával szemben neked az jár! Mert nem jár. A világ sajnos olyan, hogy van amit megengedhet magának az ember, van amit nem. Sajnos én nem engedhetek meg magamnak egy negyvenezer forintos jegyet az elit fesztiválra. Itthon egy négyezer forintosra néha telik, néha nem. Van, hogy el tudok utazni egy jó koncert után vidékre (Szeged, Debrecen, Soproni régizenei fesztivál, Tiszadob, Fertőd, stb.) De legtöbbször inkább nem tudok. Az útiköltség és a szállás ugyanannyibe kerül innen oda is, nem csak onnan ide.
Nem nagyon értem az indulatod, A pénzt persze én se - khm. - csinálom. Sőt igencsak oda kell figyelnem, hogy meg tudjam venni azt a könyvet, ami kell, vagy hogy el tudjak menni, ahová nagyon szeretnék. Az előző hozzászólásom nem is Caligulának szólt, hanem azoknak, akik itt, ebben a topicban folyamatosan óbégatnak, hogy a Nemzeti Hangversenyterembe a belépő pénzbe kerül! Igen, pénzbe! Többe, kevesebbe, de sajnos pénzbe! Diákjegy van, viszonylag olcsó pótjegy van! Továbbá el lehet menni főpróbákra. Igen, persze lehet csalni is. Lehet diákigazolványt hamisítani, és meg lehet próbálni másként is bemenni, ha úgy érzed, hogy nem maradhatsz le róla, mert kell, mert nagyon kell. De ne próbáld megmagyarázni, hogy a mocskosállat kapitalistával szemben neked az jár! Mert nem jár. A világ sajnos olyan, hogy van amit megengedhet magának az ember, van amit nem. Sajnos én nem engedhetek meg magamnak egy negyvenezer forintos jegyet az elit fesztiválra. Itthon egy négyezer forintosra néha telik, néha nem. Van, hogy el tudok utazni egy jó koncert után vidékre (Szeged, Debrecen, Soproni régizenei fesztivál, Tiszadob, Fertőd, stb.) De legtöbbször inkább nem tudok. Az útiköltség és a szállás ugyanannyibe kerül innen oda is, nem csak onnan ide.
505 György úr 2005-04-12 00:16:18 [Válasz erre: 504 orlandofurioso 2005-04-11 21:59:15]
Gyorsan írom, aztán eltűnök, mielőtt valaki ledorongol azzal, hogy a politikai véleményemmel húzzak el ide vagy oda: két vasárnap is alkalmam volt a \"Felvonulási téren\" találkozni \"vidéki tahókkal\". Nekünk lenne tanulni valónk tőlük!
Gyorsan írom, aztán eltűnök, mielőtt valaki ledorongol azzal, hogy a politikai véleményemmel húzzak el ide vagy oda: két vasárnap is alkalmam volt a \"Felvonulási téren\" találkozni \"vidéki tahókkal\". Nekünk lenne tanulni valónk tőlük!
504 orlandofurioso 2005-04-11 21:59:15 [Válasz erre: 501 Pan Broucek 2005-04-11 08:41:31]
Kedves Prücsök! Megpróbáltuk. Mint írtam is, meg fogom próbálni, mert nem adom fel. Ha csalni kell, csalással. Nem titkoltam el, azt sem, hogy sikerült. Ahogy itt tanácsolták másnak is, csak nem kölcsön diákigazolvánnyal, hanem lejárt, elég rég lejárt sajáttal. Sőt, különb kalandban is volt már részem külföldön. Legyen elég annyi, hogy sikerült belógnia barátnőmnek a világ egyik legelitebb fesztiváljára, ahogy te írod, ingyér egy közel 40ezer forintos helyre. A trükköt nem osztom meg veled. Mert nem te vagy az, aki megérdemelné, s nem te vagy, ahogy szavaidból kiveszem, aki rá lenne szorulva. Mert nincs szorulásod, te szarod a pénzt. DE. A Londoni Szimfonikusok bizony elutaznak \"vidékre\", s játszanak, ha nem is ingyér, például a bajor parsztnak. Persze egy öntelt budapesti soha nem fogja felfogni azt, amit Caligula írt, hogy tudniillik a vidéki tahónak többszörösébe kerül ugyanaz a koncert (vonat+szállás), mint annak a parvenü pestinek, aki csak azért megy el a Londoni Szimfonikusokra, hogy nehogy rossz \"társasági\" hírét keltsék: ő mindig csak holivúdi filmeket néz.
Kedves Prücsök! Megpróbáltuk. Mint írtam is, meg fogom próbálni, mert nem adom fel. Ha csalni kell, csalással. Nem titkoltam el, azt sem, hogy sikerült. Ahogy itt tanácsolták másnak is, csak nem kölcsön diákigazolvánnyal, hanem lejárt, elég rég lejárt sajáttal. Sőt, különb kalandban is volt már részem külföldön. Legyen elég annyi, hogy sikerült belógnia barátnőmnek a világ egyik legelitebb fesztiváljára, ahogy te írod, ingyér egy közel 40ezer forintos helyre. A trükköt nem osztom meg veled. Mert nem te vagy az, aki megérdemelné, s nem te vagy, ahogy szavaidból kiveszem, aki rá lenne szorulva. Mert nincs szorulásod, te szarod a pénzt. DE. A Londoni Szimfonikusok bizony elutaznak \"vidékre\", s játszanak, ha nem is ingyér, például a bajor parsztnak. Persze egy öntelt budapesti soha nem fogja felfogni azt, amit Caligula írt, hogy tudniillik a vidéki tahónak többszörösébe kerül ugyanaz a koncert (vonat+szállás), mint annak a parvenü pestinek, aki csak azért megy el a Londoni Szimfonikusokra, hogy nehogy rossz \"társasági\" hírét keltsék: ő mindig csak holivúdi filmeket néz.
503 Jolán néni 2005-04-11 18:53:01 [Válasz erre: 502 Teri néni 2005-04-11 14:10:05]
Terikém, jösz holnap?!
Terikém, jösz holnap?!
502 Teri néni 2005-04-11 14:10:05
Ki is írhatnánk a topicra, hogy orlandofurioso a moderátor, nemde?
Ki is írhatnánk a topicra, hogy orlandofurioso a moderátor, nemde?
501 Pan Broucek 2005-04-11 08:41:31 [Válasz erre: 500 geyersbach 2005-04-10 19:49:57]
Volna még az az alternatíva, hogy a Teljes Londoni Szimfonikusok elutazzanak vidékre, hogy Bandi bácsinak muzsikáljanak egyet a magtárban ingyér. Nem is tudom, hogy miért nem csinálják. Mondjátok, az elkényeztetett nyelveteket föltörte a franciakrémes? A legócskább holivúdi filmre is ezres fölött van a belépő, és oda is bejutnak az emberek. Ti nem juttok be a koncertterembe? Megpróbáltátok? Két doboz cigaretta, vagy három korsó sör stb. ára. Tudom, az is drága, de egy-egy koncert azért csak megér ennyit.
Volna még az az alternatíva, hogy a Teljes Londoni Szimfonikusok elutazzanak vidékre, hogy Bandi bácsinak muzsikáljanak egyet a magtárban ingyér. Nem is tudom, hogy miért nem csinálják. Mondjátok, az elkényeztetett nyelveteket föltörte a franciakrémes? A legócskább holivúdi filmre is ezres fölött van a belépő, és oda is bejutnak az emberek. Ti nem juttok be a koncertterembe? Megpróbáltátok? Két doboz cigaretta, vagy három korsó sör stb. ára. Tudom, az is drága, de egy-egy koncert azért csak megér ennyit.
499 Caligula 2005-04-10 21:52:36 [Válasz erre: 497 libatoll 2005-04-10 20:38:49]
Utazz Pestre, lehetőleg teljes árú jeggyel, ha elég messze laksz, minimum 5ezer HUF csak az út. Ha sikerül ócsó jegyet venned, az ugyebár csak egyezer HUF, aztán valahol aludni is kellene - pl. Nyugati aluljáró, legalább nem kell messze menni, a kaját meg oldd meg madárláttából. Hm? ;-) Hasonlóképp szoktam megoldani. Igaz, a szállásra nem lehet panaszom.
Utazz Pestre, lehetőleg teljes árú jeggyel, ha elég messze laksz, minimum 5ezer HUF csak az út. Ha sikerül ócsó jegyet venned, az ugyebár csak egyezer HUF, aztán valahol aludni is kellene - pl. Nyugati aluljáró, legalább nem kell messze menni, a kaját meg oldd meg madárláttából. Hm? ;-) Hasonlóképp szoktam megoldani. Igaz, a szállásra nem lehet panaszom.
497 libatoll 2005-04-10 20:38:49 [Válasz erre: 498 janomano 2005-04-10 20:25:11]
Kösz a tanácsot! :-)
Kösz a tanácsot! :-)
496 janomano 2005-04-10 20:37:04 [Válasz erre: 497 libatoll 2005-04-10 20:38:49]
Jó hifit vegyünk, oszt\' hallgassuk a lemezeinket...! :-) Egyébként a jó zkar. ott is jó, a gyenge meg ott is gyenge, ugyanúgy, mint a ZAK-on.
Jó hifit vegyünk, oszt\' hallgassuk a lemezeinket...! :-) Egyébként a jó zkar. ott is jó, a gyenge meg ott is gyenge, ugyanúgy, mint a ZAK-on.
495 libatoll 2005-04-10 20:32:18 [Válasz erre: 496 janomano 2005-04-10 20:37:04]
Nincs bejárástok? Jaj, hogy tudom sajnálni \"szegény\" pesti népeket. S mit szóljanak szegény vidéki parasztok, mint én is, akiknek még ennyi lehetőségük sincs.
Nincs bejárástok? Jaj, hogy tudom sajnálni \"szegény\" pesti népeket. S mit szóljanak szegény vidéki parasztok, mint én is, akiknek még ennyi lehetőségük sincs.
498 janomano 2005-04-10 20:25:11 [Válasz erre: 492 orlandofurioso 2005-04-10 00:37:00]
Kedves Lóri! Olyan palotát kaptunk, amibe nincs bejárásunk. Ez nem szokatlan dolog a történelmet olvasgagtván... :-)
Kedves Lóri! Olyan palotát kaptunk, amibe nincs bejárásunk. Ez nem szokatlan dolog a történelmet olvasgagtván... :-)
494 (A csapos közbeszól!) 2005-04-10 20:06:43 [Válasz erre: 494 (A csapos közbeszól!) 2005-04-10 20:06:43]
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
500 geyersbach 2005-04-10 19:49:57 [Válasz erre: 491 orlandofurioso 2005-04-10 00:31:06]
ha meg kigyalogolsz soroksárra, mert nincs villamosjegyet, és hangversenyjegyed sem, akkor gyalogolhatsz egy jót és megúszhatsz egy rossz koncertet is akár. (esetleg meghallgathatod a rádióban.)
ha meg kigyalogolsz soroksárra, mert nincs villamosjegyet, és hangversenyjegyed sem, akkor gyalogolhatsz egy jót és megúszhatsz egy rossz koncertet is akár. (esetleg meghallgathatod a rádióban.)
493 steri 2005-04-10 12:39:14 [Válasz erre: 483 kapa 2005-04-09 21:00:35]
\"Itt is van olcsó állójegy. próbáldi ki egyszer.\" Egy momus-kirikában meg ez áll: \"Tépé azt mondta, kérjek kölcsön valakitől egy diákigazolványt, állítólag fentre 200 forintért lehet diákjegyet venni. Na, erre esélyem sincs, városi mondákra különben sem lehet alapozni.\" \"...Kiderül: van ezer forintért is, harmadik emelet, oldalerkély, pótszék.\" \"Hogy pótszék, az rendben van, de ha leülök, akkor nem látok semmit.\" Tehát valahogy valahova be lehet jutni. De így kell(ene) ennek mennie?
\"Itt is van olcsó állójegy. próbáldi ki egyszer.\" Egy momus-kirikában meg ez áll: \"Tépé azt mondta, kérjek kölcsön valakitől egy diákigazolványt, állítólag fentre 200 forintért lehet diákjegyet venni. Na, erre esélyem sincs, városi mondákra különben sem lehet alapozni.\" \"...Kiderül: van ezer forintért is, harmadik emelet, oldalerkély, pótszék.\" \"Hogy pótszék, az rendben van, de ha leülök, akkor nem látok semmit.\" Tehát valahogy valahova be lehet jutni. De így kell(ene) ennek mennie?
492 orlandofurioso 2005-04-10 00:37:00
Összeér, ami összetartozik. Olyan palotát kaptunk, mint amilyet e hozzászólások érdemelnek.
Összeér, ami összetartozik. Olyan palotát kaptunk, mint amilyet e hozzászólások érdemelnek.
491 orlandofurioso 2005-04-10 00:31:06 [Válasz erre: 484 geyersbach 2005-04-09 22:09:39]
Teljesen helytálló a hasonlat. Ha nem veszel jegyet a villamosra, még gyalog eljuthatsz a célhoz. Ha nem veszel jegyet a Nemzeti Hangversenyterembe, nem hallod-látod a koncertet. Tényleg ugyanaz.
Teljesen helytálló a hasonlat. Ha nem veszel jegyet a villamosra, még gyalog eljuthatsz a célhoz. Ha nem veszel jegyet a Nemzeti Hangversenyterembe, nem hallod-látod a koncertet. Tényleg ugyanaz.
490 orlandofurioso 2005-04-10 00:27:18 [Válasz erre: 483 kapa 2005-04-09 21:00:35]
Te meg figyelmetlen vagy, de mielőtt bármit figyelmesen elolvasnál, látom szereted kioktatni az embert. Magadfajtából lesznek a jövő Művészetek Palotája vezérigazgatói. Dehát ez már csak dolgok a rendje. A többit meg, mint látom, már mások leírták.
Te meg figyelmetlen vagy, de mielőtt bármit figyelmesen elolvasnál, látom szereted kioktatni az embert. Magadfajtából lesznek a jövő Művészetek Palotája vezérigazgatói. Dehát ez már csak dolgok a rendje. A többit meg, mint látom, már mások leírták.
489 Orfeusz 2005-04-09 22:51:09 [Válasz erre: 488 :-) 2005-04-09 22:47:34]
nem örökké diák az ember,és utána már nincs állójegy
nem örökké diák az ember,és utána már nincs állójegy
488 :-) 2005-04-09 22:47:34 [Válasz erre: 487 Orfeusz 2005-04-09 22:45:43]
:-) Nahát. Akkor meg mi a baj? :-)
:-) Nahát. Akkor meg mi a baj? :-)
486 :-) 2005-04-09 22:43:40 [Válasz erre: 485 Orfeusz 2005-04-09 22:27:59]
akkor iratkozz be újra... aztán megint diák lehetsz. :-))
akkor iratkozz be újra... aztán megint diák lehetsz. :-))
485 Orfeusz 2005-04-09 22:27:59 [Válasz erre: 483 kapa 2005-04-09 21:00:35]
de az csak diákoknak van..
de az csak diákoknak van..
484 geyersbach 2005-04-09 22:09:39 [Válasz erre: 479 orlandofurioso 2005-04-07 00:36:10]
a villamost is adóforinból építik még is köll rá drága jegy. ráadásul mindenkinek, nem csak a műélvező felső kétezernek.
a villamost is adóforinból építik még is köll rá drága jegy. ráadásul mindenkinek, nem csak a műélvező felső kétezernek.
483 kapa 2005-04-09 21:00:35 [Válasz erre: 479 orlandofurioso 2005-04-07 00:36:10]
nagy butaságokat beszélsz, de nem baj. Itt is van olcsó állójegy. próbáldi ki egyszer.
nagy butaságokat beszélsz, de nem baj. Itt is van olcsó állójegy. próbáldi ki egyszer.
482 alberich 2005-04-09 07:22:12 [Válasz erre: 480 zsuzsi 2005-04-08 23:57:48]
Fliter nem filter. Az a cigiben van, ha.
Fliter nem filter. Az a cigiben van, ha.
481 Karl Freigedank 2005-04-09 06:52:34 [Válasz erre: 480 zsuzsi 2005-04-08 23:57:48]
Szépen is játszott, bár nem zseniális zongorista. A normális koncertéletben szükség van ilyen megbízható teljesítményt nyújtó művészekre. A Népek Atyjának portréját tartalmazó Sosztakovicsba beletört a virtuális bicskád? :O)))
Szépen is játszott, bár nem zseniális zongorista. A normális koncertéletben szükség van ilyen megbízható teljesítményt nyújtó művészekre. A Népek Atyjának portréját tartalmazó Sosztakovicsba beletört a virtuális bicskád? :O)))
480 zsuzsi 2005-04-08 23:57:48
Marha szép volt ma Ingrid Filter a zenekastélyban! Ez a nő! Nézzétek!
Marha szép volt ma Ingrid Filter a zenekastélyban! Ez a nő! Nézzétek!
479 orlandofurioso 2005-04-07 00:36:10 [Válasz erre: 477 ** 2005-04-06 02:03:37]
Kedves Yuppie! Igazad van, nem a csóringereknek építették, csak a csóringerek adóforintjaiból. Mert ha nem fizeted be az adód, azt behajtják, ha nem tudsz bemenni a hangversenyterembe, ki nem szarja le. Ha mégis sikerül, akkor meg az az érzésed, hogy adóbehajtó verőlegényekkel találkoztál. Egyetlen dolog a vígasztaló, hogy az osztrákok még nálunk is szegényebbek, mert ott bárki bemehet olcsó állójeggyel. Valóban, ha csak 5 hangversenyt szeretnél meghallgatni egy hónapban, az 40ezer forint. Valóban annyi egy jegy ára, mint egy CD ára. Münchenben úgy is veszik ötösével, mintha az a rendes hétvégi bevásárlás része lenne.
Kedves Yuppie! Igazad van, nem a csóringereknek építették, csak a csóringerek adóforintjaiból. Mert ha nem fizeted be az adód, azt behajtják, ha nem tudsz bemenni a hangversenyterembe, ki nem szarja le. Ha mégis sikerül, akkor meg az az érzésed, hogy adóbehajtó verőlegényekkel találkoztál. Egyetlen dolog a vígasztaló, hogy az osztrákok még nálunk is szegényebbek, mert ott bárki bemehet olcsó állójeggyel. Valóban, ha csak 5 hangversenyt szeretnél meghallgatni egy hónapban, az 40ezer forint. Valóban annyi egy jegy ára, mint egy CD ára. Münchenben úgy is veszik ötösével, mintha az a rendes hétvégi bevásárlás része lenne.
478 Megén 2005-04-06 08:51:29 [Válasz erre: 477 ** 2005-04-06 02:03:37]
Szerintem szponzoráltság kérdése is a jegyár. Eddig még 5000.- Ft alatt voltunk/leszünk a MüPa hangversenyén, most legközelebb pld. a fsz. 14. sorban.
Szerintem szponzoráltság kérdése is a jegyár. Eddig még 5000.- Ft alatt voltunk/leszünk a MüPa hangversenyén, most legközelebb pld. a fsz. 14. sorban.
477 ** 2005-04-06 02:03:37
Emberek, nincs itt baj a Művpalota jegyáraival vagy gorilláival.Egyszerűen csóringerek vagytok vagy sóherek, mert képtelenek vagytok kigazdálkodni sz.a.ros 5-8000 forintot egy jegyre.
Emberek, nincs itt baj a Művpalota jegyáraival vagy gorilláival.Egyszerűen csóringerek vagytok vagy sóherek, mert képtelenek vagytok kigazdálkodni sz.a.ros 5-8000 forintot egy jegyre.
476 orlandofurioso 2005-04-05 15:42:53 [Válasz erre: 475 geyersbach 2005-04-05 09:22:53]
Szerintem, akik koncertlátogatók, azoknak alapból elemi igényük, hogy minél több hangversenyre mehessenek el, korra való tekintet nélkül. Ezt az igényüket csak egyféleképpen elégíthetik ki. Úgy, mint a felvilágosult nyugaton. Mert lehet úgy tenni, hogy mi a valahánymillió gazdag értelmiségi országa vagyunk, de minek. Lehet, hogy a rendszer szelidül, de aki azt kitalálta, már nem változik. Erre az életkorra már többnyire ki szoktak alakulni a maradandó jellemvonások. De legyen ez az ő hübrisze, amibe remélem bele fog bukni. Az élet logikája ezt diktálná. Persze a (kultúr)politika erre is rácáfolhat. Mert mi ez a probléma ahhoz képest, ha megveszik a 25ezer forintos jegyet. Merő arisztokratizmussal lesöpörhető.
Szerintem, akik koncertlátogatók, azoknak alapból elemi igényük, hogy minél több hangversenyre mehessenek el, korra való tekintet nélkül. Ezt az igényüket csak egyféleképpen elégíthetik ki. Úgy, mint a felvilágosult nyugaton. Mert lehet úgy tenni, hogy mi a valahánymillió gazdag értelmiségi országa vagyunk, de minek. Lehet, hogy a rendszer szelidül, de aki azt kitalálta, már nem változik. Erre az életkorra már többnyire ki szoktak alakulni a maradandó jellemvonások. De legyen ez az ő hübrisze, amibe remélem bele fog bukni. Az élet logikája ezt diktálná. Persze a (kultúr)politika erre is rácáfolhat. Mert mi ez a probléma ahhoz képest, ha megveszik a 25ezer forintos jegyet. Merő arisztokratizmussal lesöpörhető.
475 geyersbach 2005-04-05 09:22:53 [Válasz erre: 473 orlandofurioso 2005-04-04 23:06:25]
úgy látszik szelídülnek, tegnap fölengedtek a kordonozott lépcsőn kérdés, kötekedés, jegy nélkül. gondolom azért KI-nek sem érdeke, hoyg az terjedjen el az embereiről otromba parasztok. meg a magyar ember sokmindenre képes, hogy megspóroljon egy ötezer forintos jegyet. noha az tényleg sok. drágábbról már nem is beszélve.
úgy látszik szelídülnek, tegnap fölengedtek a kordonozott lépcsőn kérdés, kötekedés, jegy nélkül. gondolom azért KI-nek sem érdeke, hoyg az terjedjen el az embereiről otromba parasztok. meg a magyar ember sokmindenre képes, hogy megspóroljon egy ötezer forintos jegyet. noha az tényleg sok. drágábbról már nem is beszélve.
474 frushena 2005-04-05 08:43:24
[url]http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=726326;Pierre Boulez: a hallgatóságot nem lehet magára hagyni[/url]
[url]http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=726326;Pierre Boulez: a hallgatóságot nem lehet magára hagyni[/url]
473 orlandofurioso 2005-04-04 23:06:25 [Válasz erre: 472 geyersbach 2005-04-04 08:03:37]
Abban a pillanatban, hogy - idézet mástól - a gorilla-lányok harcmodora hatással van adott mű befogadására, már nem csak napilap téma. De legyen. Akkor miért kellett megszólaltatnia K. I.-t a Muzsikának, ahol elővezette válogatott ostobaságait, aminek ez lett a következménye?
Abban a pillanatban, hogy - idézet mástól - a gorilla-lányok harcmodora hatással van adott mű befogadására, már nem csak napilap téma. De legyen. Akkor miért kellett megszólaltatnia K. I.-t a Muzsikának, ahol elővezette válogatott ostobaságait, aminek ez lett a következménye?
472 geyersbach 2005-04-04 08:03:37 [Válasz erre: 471 orlandofurioso 2005-04-03 01:49:13]
ez nen zenei szaklap, hanem napilap, közéleti magazin, stb. téma.
ez nen zenei szaklap, hanem napilap, közéleti magazin, stb. téma.
471 orlandofurioso 2005-04-03 01:49:13
Még valami. A zenei szaklapok (legyen az nyomtatott, online) szervilizmusát se értem, hogy még nem tették szóvá a problémát. Tisztelet a kivételnek, az Új Zenei Újságnak, pedig újságírójának a maga tiszteletjegyével ugyanúgy mitse kellett volna törődnie a rendszerrel, ahogy mások nem tették. Mert ahogy a katonaságnál mondt(j)ák: \"pofát súlyba\"!
Még valami. A zenei szaklapok (legyen az nyomtatott, online) szervilizmusát se értem, hogy még nem tették szóvá a problémát. Tisztelet a kivételnek, az Új Zenei Újságnak, pedig újságírójának a maga tiszteletjegyével ugyanúgy mitse kellett volna törődnie a rendszerrel, ahogy mások nem tették. Mert ahogy a katonaságnál mondt(j)ák: \"pofát súlyba\"!
470 orlandofurioso 2005-04-03 01:20:46 [Válasz erre: 468 Orfeusz 2005-04-02 21:06:48]
Válasz: igen, nem. A Művészetek Palotája menedzsmentjének órája megállt 1984-ben. Erre mondta megboldogult I. Hofi Géza: \"menedzs ment\". Hát nekik is menniük kéne. Mindenesetre megérne egy levelet az ombudsmannak. Mert a magyar társadalomban az a hamis kép él, hogy a kultúra körüli dolgok, azok bársonyos valamik. Egy fenét, ami a Művészetek Palotájában folyik, az maga a hétköznapi fasizmus.
Válasz: igen, nem. A Művészetek Palotája menedzsmentjének órája megállt 1984-ben. Erre mondta megboldogult I. Hofi Géza: \"menedzs ment\". Hát nekik is menniük kéne. Mindenesetre megérne egy levelet az ombudsmannak. Mert a magyar társadalomban az a hamis kép él, hogy a kultúra körüli dolgok, azok bársonyos valamik. Egy fenét, ami a Művészetek Palotájában folyik, az maga a hétköznapi fasizmus.
469 barrister 2005-04-03 00:03:15 [Válasz erre: 466 zene-barat 2005-04-02 15:15:27]
Ez elég sok tekintetben kimeríti a minősíthetelen és annak is egyoldalú, tájékozatlanság fogalmát. Ez alapvető újságírói balfogás, hogy rosszabat ne mondjak rá. Hogy lehet például két zenekart úgy összehasonlítani, hogy csak az egyieket hallja (az adott helyszínen) stb. Nem kell lelekendezni, bár ezt is megteszi. De egy külföldinek érdekes, hogy éppen a BFZ vs. NFZ boxmeccs az egyik legérdekesebb az egészben. Vajon ki volt a vezetője itten? Abban viszont igaza van, a legszebb az egészben az, hogy felépült három év alatt, és a céloknak alapvetően tökéletesen megfelel. Sokkal jobb, mintha valami építészeti csodát akartak volna a helyére tenni, és mindenki belepofázhatott volna, és a végén tízszer ennyiért húsz év múlava felépült volna egy szar. Meg azért nem minden, ami nemzeti irredenta.
Ez elég sok tekintetben kimeríti a minősíthetelen és annak is egyoldalú, tájékozatlanság fogalmát. Ez alapvető újságírói balfogás, hogy rosszabat ne mondjak rá. Hogy lehet például két zenekart úgy összehasonlítani, hogy csak az egyieket hallja (az adott helyszínen) stb. Nem kell lelekendezni, bár ezt is megteszi. De egy külföldinek érdekes, hogy éppen a BFZ vs. NFZ boxmeccs az egyik legérdekesebb az egészben. Vajon ki volt a vezetője itten? Abban viszont igaza van, a legszebb az egészben az, hogy felépült három év alatt, és a céloknak alapvetően tökéletesen megfelel. Sokkal jobb, mintha valami építészeti csodát akartak volna a helyére tenni, és mindenki belepofázhatott volna, és a végén tízszer ennyiért húsz év múlava felépült volna egy szar. Meg azért nem minden, ami nemzeti irredenta.
468 Orfeusz 2005-04-02 21:06:48 [Válasz erre: 467 orlandofurioso 2005-04-02 18:22:06]
bizony nagyon elgondolkoztató, amit írtál..szerintem is felháborító a \"szervezők\" tehetetlensége és teljes tudatlansága, na meg az, hogy az állójegyeket csak diákoknak adják ki. És amikor pályakezdő minimálbéres leszek diák nélkül, akkor már nem mehetek hangversenyre???
bizony nagyon elgondolkoztató, amit írtál..szerintem is felháborító a \"szervezők\" tehetetlensége és teljes tudatlansága, na meg az, hogy az állójegyeket csak diákoknak adják ki. És amikor pályakezdő minimálbéres leszek diák nélkül, akkor már nem mehetek hangversenyre???
467 orlandofurioso 2005-04-02 18:22:06
Sikerült! Nem gondoltam volna, hogy közel a 40-hez életem egyik legnagyobb személyes sikereként kell elkönyvelnem azt, hogy sikerült bejutnom a Művészetek Palotája koncertjére. Annak az intézményének, melyet az adófizetők pénzéből építettek, s melynek vezetőjét az állampolgárok akaratából megválasztott személy nevezte ki. Persze mindez a múlté, a jelen az orwelli valóság. A Művészetek Palotája börtön. Igaz, azt is mondhatnám, olyan a társadalom művészeti intézménye, mint amilyet egy szervilis zenésztársadalom megérdemel. Itt nincsenek, akik szórólapokkal tiltakoznának. Ezért üdvözlöm, hogy Mácsai János nem rejtette véka alá véleményét. Aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy talán még nincs késő megváltoztatni a hibás rendelkezéseket. Mácsai János nagyon naiv. Minden késő ahhoz képest, ha egy antiszociális, antidemokratikus intézkedéseket hozó embert neveznek ki. Tudniillik azt nem az intézményvezető jelenlegi tisztes életkorában kezdi el tanulni az ember, hogy szabad-e másokat megalázni, diszkriminatív módon kirekeszteni. Mitől változna meg a kinevező inkompetenciája, s mitől a kinevezett érzékenysége? Megszólalt az ügyben? Már megtehette volna. Volt próbaüzem? Volt. Annál szomorúbb a szemlélet, hogy az intézmény vezetői világlátott emberek ráadásul. Persze nem mindegy, hogy a proszcénium-páholyból látták-e a világot, s onnan szerezték-e tapasztalataikat, hogy ezt így kell-e csinálni. Értem én, a diákoké a jövő. A tegnapi diákoké meg a jelen, a megfizethetetlen jegy, vagy hogy időben el tudja-e dönteni – mert minimálbérből élő kétkezi munkás, nem ’szellemi szabadfoglalkozású újgazdag’ -, hogy szabad-e az estéje, mert nem lehet ám csak úgy beugrani aznap este. Mert ha úgy adódik szívesen meghallgatta volna a chicagóiak teltházas koncertjét, ha kaphatott volna rá állójegyet. Ahogy Bécsben. Nemre, foglalkozásra, szemszínre való tekintet nélkül. Ha diák vagy, mindegy, hogy művészképzős, vagy nehézfémipari szakmunkás. Ha nem tudod diákként igazolni magad, akkor meg azért mindegy. Sőt, ebből a nézetből kifejezetten hátrányos, ha szakmai érdeklődő valaki. A teltházas estékre csak hatványozottabban érvényes, de ugyanúgy érvényes a félházas estékre is. Mert nem ezektől az intézkedésektől kelnek majd el az ülőhelyek. Félházas estén is meg kell adni a néző szabad választásának jogát. Ha már van állóhely. S legyen, mert az épület alkalmas rá. Jegyezzük meg: a tervező, s nem az intézményvezető érdeme – még mielőtt azt kisajátítaná (mert mi várható el egy ilyen vezetőtől). Halmozottan kínos, hogy amit borítékolni lehetett, arra nem volt egyetlen ember se az intézmény menedzsmentjében, aki előre belátta volna. Mert dörzsölt, mert tapasztalt, mert épp ezért dolgozik ő azon a poszton, ahol. Történt ugyanis, hogy a chicagóiak koncertje előtt egy nappal felhívtam az intézmény pénztárát, s megkérdeztem, mint Ny-Európai gyakorlattal rendelkező, mi a helyzet az állóhelyekért való sorbaállással. Mikor kezdődik, mi a rituáléja, mennyivel korábban érdemes odamenni. A válasz semmi különösre nem engedett következtetni, ami több, mint gyanús volt. Ezek mégiscsak a chicagóiak. Vagy nem ismerte őket eléggé senki az intézményből, hogy föl tudta volna mérni, ami másnap fogadott? Az alkalmasság egy újabb különös próbája. Nem bízva a válaszban, jó időbe odamentem. A kétkedésem engem igazolt. Mire elkezdték osztani a jegyeket, már közel 150-en álltak sorba. Mire fölismerték, hogy célszerű lenne rendet vágni a tömegbe, addigra kezelhetetlen volt. Így lettem az odaérkezett tizedikből, a negyvenedik. A Művészetek Palotájának legyen mondva, ez a sorbanállók balkánon szocializálódott kultúrájának is betudható, tudniillik, hogy képtelenek vagyunk tiszteletben tartani a másik elsőbbségét. Érdekes mindenestre, hogy az az előrelátás, ami ki nem mondott követelményként fogalmazódik meg a nézővel szemben („jó előre váltsd meg e helyjegyed”), mintha nem lenne erénye magának a műintézetnek se. Az, hogy végül is sikerült bejutnom régi diákigazolvánnyal, a jegykiadó jóindulatán, elnézésén múlhatott. Aki, itt jegyzem meg, törvénysértő módon hosszasan körmölte a diákok személyes adatait, ezzel – hiába a hangszórókból többször elhangzó figyelmeztetés, miszerint a chicagóiak pontosan kezdenek – veszélyeztetve, hogy mindenki időben kézhez kaphassa a jegyét. A jegyét, amit még kinél-kinél változó, hogy hányszor, de újfent ellenőriztek, összevetették a rávezetett diákigazolvány számot, annak eredetijével. Tehát én egyáltalán nem lennék optimista, hogy bármi változna. Itt a szemlélet nem „művészeti”, mint inkább „palotai”, az is a rosszabb fajtából való, a felkapaszkodott parvenüé, aki majd megmutatja. Ki, ha nem ő. Csak egyvalamiben lehet reménykedni, hogy a kapuk kápói fölismerik, számukra éppannyira megalázó a rendszer, aminek szolgálatába szegődtek, mint akikkel (ők a nézők) szemben képviselniük kell. Hogy milyen volt a koncert maga? Azért lelkesedjenek majd a tőlem tanultabb ítészek. Magam részéről csak annyit. Mindig úgy kezdik a felsorolásokat, hogy van az a pár világhírű zenekar, a bécsiek, berliniek... Kezdhetnék így is: a Chicagóiak,...
Sikerült! Nem gondoltam volna, hogy közel a 40-hez életem egyik legnagyobb személyes sikereként kell elkönyvelnem azt, hogy sikerült bejutnom a Művészetek Palotája koncertjére. Annak az intézményének, melyet az adófizetők pénzéből építettek, s melynek vezetőjét az állampolgárok akaratából megválasztott személy nevezte ki. Persze mindez a múlté, a jelen az orwelli valóság. A Művészetek Palotája börtön. Igaz, azt is mondhatnám, olyan a társadalom művészeti intézménye, mint amilyet egy szervilis zenésztársadalom megérdemel. Itt nincsenek, akik szórólapokkal tiltakoznának. Ezért üdvözlöm, hogy Mácsai János nem rejtette véka alá véleményét. Aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy talán még nincs késő megváltoztatni a hibás rendelkezéseket. Mácsai János nagyon naiv. Minden késő ahhoz képest, ha egy antiszociális, antidemokratikus intézkedéseket hozó embert neveznek ki. Tudniillik azt nem az intézményvezető jelenlegi tisztes életkorában kezdi el tanulni az ember, hogy szabad-e másokat megalázni, diszkriminatív módon kirekeszteni. Mitől változna meg a kinevező inkompetenciája, s mitől a kinevezett érzékenysége? Megszólalt az ügyben? Már megtehette volna. Volt próbaüzem? Volt. Annál szomorúbb a szemlélet, hogy az intézmény vezetői világlátott emberek ráadásul. Persze nem mindegy, hogy a proszcénium-páholyból látták-e a világot, s onnan szerezték-e tapasztalataikat, hogy ezt így kell-e csinálni. Értem én, a diákoké a jövő. A tegnapi diákoké meg a jelen, a megfizethetetlen jegy, vagy hogy időben el tudja-e dönteni – mert minimálbérből élő kétkezi munkás, nem ’szellemi szabadfoglalkozású újgazdag’ -, hogy szabad-e az estéje, mert nem lehet ám csak úgy beugrani aznap este. Mert ha úgy adódik szívesen meghallgatta volna a chicagóiak teltházas koncertjét, ha kaphatott volna rá állójegyet. Ahogy Bécsben. Nemre, foglalkozásra, szemszínre való tekintet nélkül. Ha diák vagy, mindegy, hogy művészképzős, vagy nehézfémipari szakmunkás. Ha nem tudod diákként igazolni magad, akkor meg azért mindegy. Sőt, ebből a nézetből kifejezetten hátrányos, ha szakmai érdeklődő valaki. A teltházas estékre csak hatványozottabban érvényes, de ugyanúgy érvényes a félházas estékre is. Mert nem ezektől az intézkedésektől kelnek majd el az ülőhelyek. Félházas estén is meg kell adni a néző szabad választásának jogát. Ha már van állóhely. S legyen, mert az épület alkalmas rá. Jegyezzük meg: a tervező, s nem az intézményvezető érdeme – még mielőtt azt kisajátítaná (mert mi várható el egy ilyen vezetőtől). Halmozottan kínos, hogy amit borítékolni lehetett, arra nem volt egyetlen ember se az intézmény menedzsmentjében, aki előre belátta volna. Mert dörzsölt, mert tapasztalt, mert épp ezért dolgozik ő azon a poszton, ahol. Történt ugyanis, hogy a chicagóiak koncertje előtt egy nappal felhívtam az intézmény pénztárát, s megkérdeztem, mint Ny-Európai gyakorlattal rendelkező, mi a helyzet az állóhelyekért való sorbaállással. Mikor kezdődik, mi a rituáléja, mennyivel korábban érdemes odamenni. A válasz semmi különösre nem engedett következtetni, ami több, mint gyanús volt. Ezek mégiscsak a chicagóiak. Vagy nem ismerte őket eléggé senki az intézményből, hogy föl tudta volna mérni, ami másnap fogadott? Az alkalmasság egy újabb különös próbája. Nem bízva a válaszban, jó időbe odamentem. A kétkedésem engem igazolt. Mire elkezdték osztani a jegyeket, már közel 150-en álltak sorba. Mire fölismerték, hogy célszerű lenne rendet vágni a tömegbe, addigra kezelhetetlen volt. Így lettem az odaérkezett tizedikből, a negyvenedik. A Művészetek Palotájának legyen mondva, ez a sorbanállók balkánon szocializálódott kultúrájának is betudható, tudniillik, hogy képtelenek vagyunk tiszteletben tartani a másik elsőbbségét. Érdekes mindenestre, hogy az az előrelátás, ami ki nem mondott követelményként fogalmazódik meg a nézővel szemben („jó előre váltsd meg e helyjegyed”), mintha nem lenne erénye magának a műintézetnek se. Az, hogy végül is sikerült bejutnom régi diákigazolvánnyal, a jegykiadó jóindulatán, elnézésén múlhatott. Aki, itt jegyzem meg, törvénysértő módon hosszasan körmölte a diákok személyes adatait, ezzel – hiába a hangszórókból többször elhangzó figyelmeztetés, miszerint a chicagóiak pontosan kezdenek – veszélyeztetve, hogy mindenki időben kézhez kaphassa a jegyét. A jegyét, amit még kinél-kinél változó, hogy hányszor, de újfent ellenőriztek, összevetették a rávezetett diákigazolvány számot, annak eredetijével. Tehát én egyáltalán nem lennék optimista, hogy bármi változna. Itt a szemlélet nem „művészeti”, mint inkább „palotai”, az is a rosszabb fajtából való, a felkapaszkodott parvenüé, aki majd megmutatja. Ki, ha nem ő. Csak egyvalamiben lehet reménykedni, hogy a kapuk kápói fölismerik, számukra éppannyira megalázó a rendszer, aminek szolgálatába szegődtek, mint akikkel (ők a nézők) szemben képviselniük kell. Hogy milyen volt a koncert maga? Azért lelkesedjenek majd a tőlem tanultabb ítészek. Magam részéről csak annyit. Mindig úgy kezdik a felsorolásokat, hogy van az a pár világhírű zenekar, a bécsiek, berliniek... Kezdhetnék így is: a Chicagóiak,...
466 zene-barat 2005-04-02 15:15:27
Biztos sokakat érdekel Norman Lebrecht, a híres (és rettegett) angol kritikus a napokban megjelent cikke a Nemzeti Hangversenyteremről - a Fesztiválzenekar honlapjáról másolom ide: A jeles angol újságíró és zenekritikus, a nemzetközi komolyzenei élet helyzetét, fejlõdését és fonákságait érdekes és izgalmas könyvek egész sorában megvilágító Norman Lebrecht a közelmúltban Budapesten járt és a londoni Evening Standard március 30-i számában hosszabb cikkben számolt be a Nemzeti Hangversenyterem megnyitásáról, budapesti tapasztalatairól: A holnap koncertterme ma Budapest három év alatt csodálatos új koncertteremet épített. Miért épít London évtizedekig rosszakat? A világ legújabb koncertterme a Duna partján nyílt meg. Sok tekintetben mindent tud, amit egy modern teremnek tudnia kell. Az elõterek impozánsak, anélkül, hogy palotaszerûek lennének, a belsõ díszítés okosan pasztellszínû, az akusztika változtatható és összehasonlíthatatlanul jobb, mint bármelyik londoni vagy párizsi teremé, ami el is várható a tervezõ Russell Johsontól, aki nyolcvanon felül továbbra is tökéletes hangzásra törekszik. Az, hogy egy ilyen gyöngyszem épülhetett Budapesten, egy posztkommunista gazdasággal küszködõ fõvárosban, szegénységi bizonyítvány a Nyugat önteltségérõl. A Berlini Filharmonikusok és a Chicagói Zenekar hegyezheti a fülét, amikor néhány hét múlva odalátogat. A mecénások után futó óriászenekarokénál érdekesebb az a mód, ahogy a terem épült: a konstrukció más városok számára is elõremutató lehet. Történetileg a koncerttermeket vagy egyetlen gazdag ember óriási adományából építették, vagy az állam tette ezt meg, a költségeket a polgárokkal fizettetve, vagy közepesen gazdag emberek csoportja, akik adóleírást biztosító egyesületbe tömörültek. E mechanizmusok a jelek szerint már nem mûködnek. A világ tele van emberekkel, akik sokkal gazdagabbak, mint Andrew Carnegie volt, de sem Gates, sem Google nem versenyez a skót acélmágnás örökké emlékezetes filantrópiájával. A kommunizmus alatt épült állami és városi termek beton monstrumok, amik megérettek a lebontásra. Az olyan városi létesítményeket, mint a Royal Festival Hall, megnyomorította a hivatal beavatkozása és a zenei tudatlanság. A közelmúltban látott harmadik módszer is hajlamos a bukásra. Russell Johnson 2002-es philadelphiai Verizon Hall-ja a pénzforrások elégtelensége és „építési hiányosságok” miatt annyira rossz hangzást eredményezett, hogy idén visszahívták az akusztikust és a tanácsát kérték, hogy lehetne javítani az akusztikát (válasz: drágán és garancia nélkül). Az „itt egy millió - ott egy millió” tipusú adománygyüjtés már nem vonzó a közepes támogatók számára, akik úgy érzik, nem becsülik meg õket eléggé és még az utolsó percekben is költségvetési lyukak mutatkoznak. A magyarok szakítottak a konvenciókkal és a termet a senki földjén építették fel. A 2002-ben megnyílt, ál-polgári Nemzeti Színház melletti iparosított folyópart egy részét átadták egy helyi fejlesztõnek, aki Kanadában élõ egykori magyarok pénzébõl felépítette a Mûvészetek Palotáját, benne egy 1700 személyes koncertteremmel, egy múzeummal és egy kis színházzal, mindössze 31,3 milliárd forintból. Ha jól számolom, ez kb. 87 millió font, kevesebb, mint amennyibe kerül London fõ koncerttermének az eredeti alkalmatlanságot lényegében visszaállító rekonstrukciója. Azzal, hogy a projektet a magánszektornak adták, megspóroltak több év politikai obstrukciót és nyilvános versenytárgyalást. A beruházó által kiválasztott építész, Zoboki Gábor, helybeli és imádja a zenét, az akusztikus a világ legjobbja. A csapda, amit nem lehetett megúszni, az, hogy a teljes költséget, kamatokkal együtt, az adófizetõknek kell visszafizetniük 30 év alatt. A kormány arra hazardíroz, hogy akkor az országban már jólét lesz és a könnyebb helyzetben senki nem fog emlékezni arra, ki hagyta jóvá a költségeket. Kormányok mennek és jönnek Budapesten, miként a Duna folyik. A hivatalos megnyitón öt kulturális miniszterrel találkoztam, mindegyik gratulált a többinek a projekt pártvonalakon átívelõ támogatásáért. De nagyjából itt is a konszenzus vége. Azt, hogy a termet az ország legnagyobb zeneszerzõjérõl, Bartók Béláról nevezzék el, megfúrták a jobboldali politikusok, akik azt Nemzeti Hangversenyteremnek nevezték el. A világ ezen a részén a „nemzeti” szó ijesztõen az elveszített területekre és befejezetlen háborúkra asszociál nosztalgiával. A Kocsis Zoltán által vezetett Nemzeti Filharmonikus Zenekart nevezték ki rezidens együttesnek. A kirúghatatlan zenészek alkotta egykori állami zenekarból hiányzik a Fischer Iván vezette és Solti György által felkarolt Budapesti Fesztiválzenekar különleges íze. A legtöbben a Budapesti Fesztiválzenekart hangzásban és szemléletmódban is jobbnak tartják, de Fischer muzsikusainak egy külvárosi moziban kell próbálniuk és jóllehet játszani fognak az új teremben, koncertjeik zömét a kisebb Liszt Ferenc Zeneakadémián tartják. „Iván kellene az új terembe” - morogta egy rosszkedvû zenész a nyitó estén. A nemzeti zenekar hiányosságai kegyetlenül világossá váltak Johnson leleplezõ akusztikájában. Beethoven Op.124-es nyitányának salakos textúrái után egy rossz hangzásarányú zongora következett Liszt második zongoraversenyében. A dolog némileg javult a második részben, a Kocsis által hangszerelt három Bartók darab pontosságával és a Psalmus Hungaricusnak, Kodály mestermûvének tisztaságával. A szünetben bejártam az üres termet, hallgatva ahogy a két hárfát hangolták a színpadon: a hang minden szinten változatlan és tiszta volt. Johnson Budapesten marad, hogy beállítsa az akusztikát a világ leghangosabb zenekarai számára. Utána Párizsba megy, ahol az akusztikailag pocsék Salle Pleyel a Credit Lyonnais 90-es évekbeli bankbotránya után csõdbe ment. A terem egy beruházó, Hubert Martigny tulajdonába került, akinek a felesége, Carla Maria Tarditi, karmester. Jelentõs állami támogatással felújították a termet és azt szeretnék, ha Johnson csinálna valamit a hangzással. A terem 50 évig a Martigny házaspár tulajdonában lesz, de a francia kormány tulajdonrésze évrõl évre nõni fog. A model hasonlít a budapestire. Ez az új, fájdalommentes módja egy koncertterem létrehozásának. Johnson szerint a jó terem építése nem pénzkérdés. „Az egyetemen egy barátommal négyszáz dollárból csináltunk egyet” - nevet a déli sörözéskor. „A lényeg a helyes sorrend: elõször az akusztika jön, minden más utána.” Képzeljük csak el, mi lenne, ha Londonban egy beruházó megvenne egy elhagyott erõmûvet, vagy telefonközpontot és ott felépítene egy koncerttermet anélkül, hogy egyeztetnie kellene a kulturális hatóságokkal, majd a privát beruházásra visszavásárlási garanciát kapna. A terem három év alatt elkészülhetne, ellentétben azzal a hússzal, amíg a Barbican épült és egy másik hússzal, ameddig a Royal Festival Hall felújítási vitája tartott. Szilárd kereskedelmi alapon mûködtetnék, anélkül, hogy politikai megfelelésre kellene ügyelni. A dolog akusztikája kiváló lenne London számára. Túl szépnek hangzik? Múlt hónapban Budapesten történt meg, nemsokára Párizsban fog. Miért kell nekünk mindig veszteseknek és utolsóknak lennünk?
Biztos sokakat érdekel Norman Lebrecht, a híres (és rettegett) angol kritikus a napokban megjelent cikke a Nemzeti Hangversenyteremről - a Fesztiválzenekar honlapjáról másolom ide: A jeles angol újságíró és zenekritikus, a nemzetközi komolyzenei élet helyzetét, fejlõdését és fonákságait érdekes és izgalmas könyvek egész sorában megvilágító Norman Lebrecht a közelmúltban Budapesten járt és a londoni Evening Standard március 30-i számában hosszabb cikkben számolt be a Nemzeti Hangversenyterem megnyitásáról, budapesti tapasztalatairól: A holnap koncertterme ma Budapest három év alatt csodálatos új koncertteremet épített. Miért épít London évtizedekig rosszakat? A világ legújabb koncertterme a Duna partján nyílt meg. Sok tekintetben mindent tud, amit egy modern teremnek tudnia kell. Az elõterek impozánsak, anélkül, hogy palotaszerûek lennének, a belsõ díszítés okosan pasztellszínû, az akusztika változtatható és összehasonlíthatatlanul jobb, mint bármelyik londoni vagy párizsi teremé, ami el is várható a tervezõ Russell Johsontól, aki nyolcvanon felül továbbra is tökéletes hangzásra törekszik. Az, hogy egy ilyen gyöngyszem épülhetett Budapesten, egy posztkommunista gazdasággal küszködõ fõvárosban, szegénységi bizonyítvány a Nyugat önteltségérõl. A Berlini Filharmonikusok és a Chicagói Zenekar hegyezheti a fülét, amikor néhány hét múlva odalátogat. A mecénások után futó óriászenekarokénál érdekesebb az a mód, ahogy a terem épült: a konstrukció más városok számára is elõremutató lehet. Történetileg a koncerttermeket vagy egyetlen gazdag ember óriási adományából építették, vagy az állam tette ezt meg, a költségeket a polgárokkal fizettetve, vagy közepesen gazdag emberek csoportja, akik adóleírást biztosító egyesületbe tömörültek. E mechanizmusok a jelek szerint már nem mûködnek. A világ tele van emberekkel, akik sokkal gazdagabbak, mint Andrew Carnegie volt, de sem Gates, sem Google nem versenyez a skót acélmágnás örökké emlékezetes filantrópiájával. A kommunizmus alatt épült állami és városi termek beton monstrumok, amik megérettek a lebontásra. Az olyan városi létesítményeket, mint a Royal Festival Hall, megnyomorította a hivatal beavatkozása és a zenei tudatlanság. A közelmúltban látott harmadik módszer is hajlamos a bukásra. Russell Johnson 2002-es philadelphiai Verizon Hall-ja a pénzforrások elégtelensége és „építési hiányosságok” miatt annyira rossz hangzást eredményezett, hogy idén visszahívták az akusztikust és a tanácsát kérték, hogy lehetne javítani az akusztikát (válasz: drágán és garancia nélkül). Az „itt egy millió - ott egy millió” tipusú adománygyüjtés már nem vonzó a közepes támogatók számára, akik úgy érzik, nem becsülik meg õket eléggé és még az utolsó percekben is költségvetési lyukak mutatkoznak. A magyarok szakítottak a konvenciókkal és a termet a senki földjén építették fel. A 2002-ben megnyílt, ál-polgári Nemzeti Színház melletti iparosított folyópart egy részét átadták egy helyi fejlesztõnek, aki Kanadában élõ egykori magyarok pénzébõl felépítette a Mûvészetek Palotáját, benne egy 1700 személyes koncertteremmel, egy múzeummal és egy kis színházzal, mindössze 31,3 milliárd forintból. Ha jól számolom, ez kb. 87 millió font, kevesebb, mint amennyibe kerül London fõ koncerttermének az eredeti alkalmatlanságot lényegében visszaállító rekonstrukciója. Azzal, hogy a projektet a magánszektornak adták, megspóroltak több év politikai obstrukciót és nyilvános versenytárgyalást. A beruházó által kiválasztott építész, Zoboki Gábor, helybeli és imádja a zenét, az akusztikus a világ legjobbja. A csapda, amit nem lehetett megúszni, az, hogy a teljes költséget, kamatokkal együtt, az adófizetõknek kell visszafizetniük 30 év alatt. A kormány arra hazardíroz, hogy akkor az országban már jólét lesz és a könnyebb helyzetben senki nem fog emlékezni arra, ki hagyta jóvá a költségeket. Kormányok mennek és jönnek Budapesten, miként a Duna folyik. A hivatalos megnyitón öt kulturális miniszterrel találkoztam, mindegyik gratulált a többinek a projekt pártvonalakon átívelõ támogatásáért. De nagyjából itt is a konszenzus vége. Azt, hogy a termet az ország legnagyobb zeneszerzõjérõl, Bartók Béláról nevezzék el, megfúrták a jobboldali politikusok, akik azt Nemzeti Hangversenyteremnek nevezték el. A világ ezen a részén a „nemzeti” szó ijesztõen az elveszített területekre és befejezetlen háborúkra asszociál nosztalgiával. A Kocsis Zoltán által vezetett Nemzeti Filharmonikus Zenekart nevezték ki rezidens együttesnek. A kirúghatatlan zenészek alkotta egykori állami zenekarból hiányzik a Fischer Iván vezette és Solti György által felkarolt Budapesti Fesztiválzenekar különleges íze. A legtöbben a Budapesti Fesztiválzenekart hangzásban és szemléletmódban is jobbnak tartják, de Fischer muzsikusainak egy külvárosi moziban kell próbálniuk és jóllehet játszani fognak az új teremben, koncertjeik zömét a kisebb Liszt Ferenc Zeneakadémián tartják. „Iván kellene az új terembe” - morogta egy rosszkedvû zenész a nyitó estén. A nemzeti zenekar hiányosságai kegyetlenül világossá váltak Johnson leleplezõ akusztikájában. Beethoven Op.124-es nyitányának salakos textúrái után egy rossz hangzásarányú zongora következett Liszt második zongoraversenyében. A dolog némileg javult a második részben, a Kocsis által hangszerelt három Bartók darab pontosságával és a Psalmus Hungaricusnak, Kodály mestermûvének tisztaságával. A szünetben bejártam az üres termet, hallgatva ahogy a két hárfát hangolták a színpadon: a hang minden szinten változatlan és tiszta volt. Johnson Budapesten marad, hogy beállítsa az akusztikát a világ leghangosabb zenekarai számára. Utána Párizsba megy, ahol az akusztikailag pocsék Salle Pleyel a Credit Lyonnais 90-es évekbeli bankbotránya után csõdbe ment. A terem egy beruházó, Hubert Martigny tulajdonába került, akinek a felesége, Carla Maria Tarditi, karmester. Jelentõs állami támogatással felújították a termet és azt szeretnék, ha Johnson csinálna valamit a hangzással. A terem 50 évig a Martigny házaspár tulajdonában lesz, de a francia kormány tulajdonrésze évrõl évre nõni fog. A model hasonlít a budapestire. Ez az új, fájdalommentes módja egy koncertterem létrehozásának. Johnson szerint a jó terem építése nem pénzkérdés. „Az egyetemen egy barátommal négyszáz dollárból csináltunk egyet” - nevet a déli sörözéskor. „A lényeg a helyes sorrend: elõször az akusztika jön, minden más utána.” Képzeljük csak el, mi lenne, ha Londonban egy beruházó megvenne egy elhagyott erõmûvet, vagy telefonközpontot és ott felépítene egy koncerttermet anélkül, hogy egyeztetnie kellene a kulturális hatóságokkal, majd a privát beruházásra visszavásárlási garanciát kapna. A terem három év alatt elkészülhetne, ellentétben azzal a hússzal, amíg a Barbican épült és egy másik hússzal, ameddig a Royal Festival Hall felújítási vitája tartott. Szilárd kereskedelmi alapon mûködtetnék, anélkül, hogy politikai megfelelésre kellene ügyelni. A dolog akusztikája kiváló lenne London számára. Túl szépnek hangzik? Múlt hónapban Budapesten történt meg, nemsokára Párizsban fog. Miért kell nekünk mindig veszteseknek és utolsóknak lennünk?
464 vörösbegy 2005-04-02 00:18:41 [Válasz erre: 463 karnagy 2005-04-01 23:49:56]
\"Még nem tértem magamhoz\" Én sem. De én az 5 pohár bor miatt... hukkk.. :-))))))))
\"Még nem tértem magamhoz\" Én sem. De én az 5 pohár bor miatt... hukkk.. :-))))))))
