Caruso-blog nem az én forrásom, csak a fórumtárs bejegyzését egészítettem ki az ottani idézet 1/1 bemásolásával.
A Koch-füzet plusz MÁO'100 évkönyv viszont egyértelműen a Faustot teszi időben korábbra = X.2-ára. A Koch-füzetet lejjebb már bemásoltam, MÁO'100 évkönyv 442.o. szerint pedig
Faust "Bem.1884.X.2.", Bánk bán "Bem.1884.X.5.", Lohengrin "Bem.1884.X.7."
Nem gondolnám, hogy a Lohengrin "Bem." e l ő t t volt egy "Bem. előtti" azaz "nulladik" Lohengrin, és nem is tudnám, melyik napon. Főleg ha -mint írod- a megnyitó vegyes műsora háromszor ment és ha X.2-án már bemutatták a Faustot...márpedig bemutatták.
Mit tesz Isten, ma este találkoztam a Caruso blog szerzőjével. Most már Ő is Lohengrint tud.
Az én forrásom egyébként az Operaház archívuma. A megnyitó vegyes műsora háromszor ment, a negyedik este a komplett Lohengrint adták...
A Caruso-blog ide vonatkozó mondata így szól:
"Az Operaházban ez volt az első teljes opera, melyet már a megnyitó hetében, 1884. október 2-án Ormai Ferenc műfordításában bemutattak, ekkor Perotti Gyula (Faust), Odry Lehel (Mefisztó), Bignio Lajos (Valentin) és Emma Turolla (Margit) neve állt a szereposztás élén."
Én is ugyanarra a forrásra (Koch Lajos) hivatkozom. Ide másolom a kérdéses (5.) oldalt, kivastagítva a játszási dátumokat:
1. BÁNK BÁN. 0.4 fv. Szövegét irt a Egressy Béni. Zenéjét szerzetté: Erkel Ferenc. /Megnyitó előadás: csak l.fv. / 1884. IX.27
2. LOHENGRIN. Zenedr. 3 fv. Szövegét és zenéjét ir t a Wagner Richard. Ford.: Böhm Gusztáv. /Megnyitó előadás: csak az l.fv. / IX.27
3. FAUST. 0. 5 fv. Szövegét irták: Barbier és Carré. Ford.: Ormai Ferenc. Zenéjét szerzetté: Gounod Charles. /Uj bet. 1939* IV.9«/ X.2.
4. BÁNK BÁN. 0. 4 fv. Szövegét irta : Egressy Béni. Zenéjét szerzetté: Erkel Ferenc, /ösbem. Nemzeti Színház 1861.III.9. Uj bet. 1890.X.5; 1895.XI.9; 1910.XI.26; 1929.X.6; 1940.III. 15:' korszerű színpadra alkalmazták a szöveget Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv, a zenét Rékai Nándor; 1953.III.22./ X. 5 .
5 . LOHENGRIN. Zenedr. 3 fv. Szövegét és zenéjét ir t a: Wagner Richard. Ford.: Böhm Gusztáv. /Uj bet. 1889.IX.15; i9iO.IV.29, Környei Bélával; 1931.X.20, Lányi Viktor uj fordításában; 1933.II.14; 1938. X I. 25; 1947.III.14./ X.7.
6. A ZSIDÓNŐ /La juive/. 0. 5 fv. Szövegét irta : Seribe Eugen. Ford.: Jakab István. Zenéjét szerzetté: Halévy Fromental Jacques. /Uj bet. 1911.II.9; 1925. XII . 11./ X.9. 7. A TÉVEDT NÖ /La traviata/. 0. 3 fv. Szövegét ir t a: Piave F.M. Ford.: Pataki. Zenéjét szerzetté: Verdi Giuseppe. /Uj bet. I913.X.11; I95O.V.26./ X.9.
7. A TÉVEDT NÖ /La traviata/. 0. 3 fv. Szövegét ir t a: Piave F.M. Ford.: Pataki. Zenéjét szerzetté: Verdi Giuseppe. /Uj bet. I913.X.11; I95O.V.26./ X.18.
A hozzászólásban írt egyik lehetőséget sem tudtam megnyitni, így lehet, hogy részben nyitott kapukat döngetek, de ideírom, hogy én miért nem a Lohengrint, hanem Gounod Faustját írtam: Utóbbi a Színháztörténeti Füzetek 29. számában van: Koch Lajos A Budapesti Operaház műsora 1884-1959 (Adattár) ((Bp.1959. Szinháztudományi Intézet, Országos Színháztörténeti Múzeum)). Ebben a tudományos igényűnek tűnő és forrásmunkákat is fölsoroló kiadványban 3.sorszám alatt van a Faust, s csak 5. a Lohengrin. (Az első kettő a nyitónap programja, föltüntetve, hogy mely részletek, tehát nem teljes operák), a 4. a Bánk bán, s a Lohengrin csak okt.5. Ez amúgy föllelhető a világhálón, ha a Google-on "a budapesti operaház műsora 1884"-t ütjük be. Ugyancsak a Faustot írja első teljes itteni olperának a "Faust az Operában - Caruso" bejegyzés is, melyre a "gounod faust 1884. október 2-án budapesten" beírás után lehet rátalálni. A Wikipedia kétségtelenül szept.30-i Lohengrint ír, de a Wikipedia adatai sokszor megkérdőjelezhetők. Persze ha van más ezt alátámasztó forrás, az lehet irányadóbb.
Wikipédia szócikke valóban ír 1884. szeptember 30-ai (komplett) Lohengrinről, az itt belinkelt és elég hitelesnek tűnő kiadvány viszont nem említi, ellenben az október 3-ai Faustot igen! MÁO'100 évkönyv ugyancsak megerősíti az október 3-ai Faust-időpontot. Ha a link nem nyílik ki, ez az:
file:///C:/Users/maku/Downloads/A_budapesti_Operah%C3%A1z_m%C5%B1sora_1884%E2%80%931959.pdf
Mivel a kérdés (ebből a szempontból) nem volt egyértelmű, elfogadtam azokat a válaszokat is, amelyek Schönberg önarcképeire vonatkoztak...
Félreértések elkerülése végett jelzem (ha nem egyértelmű), hogy a mai kérdésben a vonósnégyeseket együttesként keressétek...
A tegnapi kérdésre adott válaszok közül idemásolnám Gabor Játékostársunk kimerítő válaszát...:-)
"Arrigo Boito és Giovanni Verga
A keresés felhozta a Mefistofele kritikát is! :-))) Egy könyv (Verdi-Boito levelezés) idéz egy Piave levelet, amiben Verdi kérésére beszámol erről a Boito-Verga incidensről – mellesleg B. a kezén könnyen megsérült – de egy lábjegyzet azt állítja, hogy ez nem az a Verga (1864 decemberében Giovanni Verga még Cataniában élt). Piave levelében ”bizonyos Verga Úr” kifejezést használ. Ugyanitt azonban van egy roppant érdekes (és kérdésnek méltó) adat, ami hitelesnek látszik!! Boito 1893-ban Sonzogno-val veszett össze és párbajra hívta!! A segédek kétszeri próbálkozás után megegyeztek, hogy ez nem olyan súlyos ügy és a párbaj elmaradt. Emiatt Boito roppant dühös volt és Verdi is csillapította."
Kíváncsian várom, hogy mi a tegnapi játék megfejtése, mert nálam csak Boito látszik, akit egyiknek én is írtam - igaz, a kimernya-rovatba, kérve az "átutalás"-t, még idejében, miután észrevettem, hogy a kimernya-kérdésre a játék-rovatba írtam és küldtem el a választ.
Nagyon köszönöm... (pedig egyszer már kitöröltem magamat az évfordulók közül)...
Kedves Zéta!
Isten éltessen sokáig! Nagyon sok boldog születésnapot kívánok!
Meg szoktam nézni válaszom elküldése után, hogy az jön-e ismételt megnyitás után, hogy "Mai kérdésünkre..." stb. (másként nem tudom ellenőrizni, s utólag sem tudom dokumentálni), s emlékezetem szerint Komor Vilmosnál is megtettem ezt, de a számítógép nem az anyanyelvem, így tegyük ezt ad acta. Maradjon - miként Seress Rezsőnél - az erkölcsi "siker" - föltéve, hogy hihető, hogy rájöttem, s legalábbis megpróbáltam elküldeni idejében a helyes választ.
A Komor Vilmosos kérdésre összesen 7 megoldás érkezett, ebből hatan Komort jelölték meg, s egy másik magyar karmester kapott még egy "szavazatot". Nem lehet, hogy mégsem küldted el a választ?
Az idézet (Wagnerről) Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete c. könyvéből származik. Kapott még három találatot Berlioz is, most éppen azon töprengek, hopgy Ő is megfelelne-e a kiírt feltételeknek. Seress Rezsőt azért nem sorolnám az előbbiekkel egy kategóriába...
Nincs különösebb jelentősége, de nem kaptam meg a pontot, mert változatlanul a péntek előtti 1 pont szerepel csak, amit már korábban, P. Ustinov megfejtéséért kaptam. Érdekelne viszont, hogy ki volt az, akitől a pénteki föladvány idézete származik, mert alaposan félrevezetett, én ugyanis elhittem, amit írt, ezért eszembe nem jutott volna Wagner - úgy tűnik, sokan mások is így jártak. Azt nem tudom, hogy más írt-e be valaki mást, de szerintem az én Seress Rezsőm igenis megfelel a föltételeknek - ide nem értve persze azt, amit magam is eleve leírtam, nevezetesen, hogy nem tartják nyilván mint nagy klasszikus zeneszerzőt, bár azért Klemperer nem osztogatta akárkiknek az elismeréseit...
De kaptál, ma délután értékeltem...
Komor Vilmos utám nem kaptam pontot.
Kedves Játékostársak,
most tehát egy hónap szünet, szeptember 3-án délben folytatjuk újjult erővel.
Mivel nem látjátok, itt a tegnapi, utolsó kérdésre (amiben többen cselt gyanítottatok) a válasz:
Robert Heger (szül.1886.aug.19-én - bemutatkozás: 1964.július 20-án), csak második a karmesterként tegnap debütáló Plácido Domingo (szül.1941.jan.21-én)
MINDENKINEK JÓ PIHENÉST KÍVÁNUNK!
Kedves Játékostársak,
íme a júliusi végeredmény:
Edmond Dantes - 21
Gabor - 21
Búbánat - 19
gezakadocsa - 17
Nagy Katalin - 17
maris - 12
Majorné - 10
Heiner Lajos - 9
-nos - 6
miketyson - 6
Pósa - 6
vatatava - 5
Apika - 3
tibka1 - 3
adamo - 2
Capriccio - 2
prutyi - 2
Fidelio - 1
sztalin - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Apika lett, gratulálunk!
További érdekesség a kérdés kapcsán, hogy a Nisida angyalát leszámítva legutoljára színpadon bemutatott Donizetti-opera az Il Pigmalione volt 1960-ban, utóbbit viszont a magyar wiki elírta, 1960 helyett 1860..Másrészt meg a magyar wiki szerint 1998-ban bemutatták a L'ira d'Achille c. operát, ez viszont az angol nyelvű wiki nyilvántartásában nem szerepel..
Nem baj, -zéta-, több is veszett Mohácsnál.
5500...bocs macskás...
Donizetti az 1830-as évek végén írta a L'Ange de Nisida (Nisida angyala) című operát a Théâtre de la Renaissance felkérésére, de a színház még a bemutató előtt csődbe ment, így soha nem mutatták be.
Kétszáz évre eltűnt Donizetti-operát mutatnak be Londonban
Fidelio.hu 2018.02.19. 08:56
Kissé kérdéses a tegnapi föladvány, mivel a most bemutatott operából a Wikipedia szerint csak részletek készültek el még 1840-ben, amiket D. bedolgozott az A kegyencnő c. operájába. Utóbbit pedig réges-régen bemutatták, így ennek a töredék-operának az elkészült részeit is, ha pedig most valamilyen kiegészítéssel adták, akkor az már nem eredeti és önálló D-opera.
|
Kedves Játékostársak, a júniusi kérdések érdekes hármas holtversenyt hoztak, íme a végeredmény: Búbánat - 21
A számítógépes sorsolás nyertese Edmond Dantes lett, gratulálunk. Itt is jelezném, hogy augusztusban szokás szerint nyári szünetet tartunk, most még van egy hónapotok egy utolsó hajrára...:-) |
Mendelssohn op. 80-as VI. vonósnégyesét is elfogadtam....
Jaj, majd elfelejtettem:
a mai kérdés a háromezredik a Momus-játék történetében...;-)
Kedves Játékostársak,
a májusi végeredmény íme:
Gabor - 22
Búbánat - 21
Edmond Dantes - 19
gezakadocsa - 19
Nagy Katalin - 19
Kwieczala - 17
szidi66 - 16
Majorné - 14
prutyi - 12
maris - 11
Pósa - 9
Apika - 7
CallasForever - 5
oldalsonka - 5
vatatava - 5
adamo - 4
judit anna - 4
tibka1 - 4
József Miklós - 2
miketyson - 2
sztalin - 2
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás ezúttal nagyon igazságosan Gabor Játékostársunkat húzta ki, gratulálunk!
Az utóbbi kérdésre nem én vagyok hivatott választ adni... talán Zéta elárulja a forráshivatkozást?
Köszönöm az érdekes történetet, végeredmény-hirdetés következhet :-)
PS Ha -mint idézed- " A feljegyzések szerint Liszt udvariasan elhárította a kérést."...khm...mármint "azt" a kérést, akkor hogyan győződhetett meg arról, ami a kérdésben szó szerint így áll: "Liszt Ferenc úgy emlékezett vissza rá, mint a legtökéletesebb nőre kalandos életében." Miben volt tökéletes a hölgy? :-)
Ez is igaz. Csakhogy a kérdésfeltevés így indul:
"Liszt Ferenc úgy emlékezett vissza rá, mint a legtökéletesebb nőre kalandos életében. " És ő nem Georges Sand.
Márpedig a kérdés összefügg Liszt Ferenc személyével (is); Alphonsine Plessis Rose, azaz Marie Duplessis csodálói közé tartozott Liszt Ferenc is, akivel 1845-ben ismerkedett meg. Idézem Winkler Gábor Barangolás az operák világában kötetéből a következő sorokat:
Szerette volna a mestert egy hangversenykörútjára is elkísérni. Tudni vélnek az asszony egy neki írt leveléről, amelyben kendőzetlenül tesz ajánlatot. „Meglátja, nem leszek útjában” – írta – „nappal alszom. este elmegyek a színházba, éjjel padig azt tehet velem, amit csak akar." A feljegyzések szerint Liszt udvariasan elhárította a kérést.
E kurtizán és ifj. Alexandre Dumas románca ihlette meg az írót, s a történetből készített színpadi mű lesz később Verdi operájának "szüzséje".
Prosper Mérimée, Georges Sand és Liszt kapcsolata, ahogyan a Carmen opera mint megfejtés, valóban helyes lenne - ha a kérdés feltevője másképp indítja el a tegnapi feladványt.
Különben kis rugalmassággal, Zéta helyében én elfogadnám a Te válaszodadat. Talán ő is így gondolja majd az értékeléskor?...
Persze gondolom, felvetésed csupán alternatíva, hiszen feltételezem, a Traviatát nevezted meg megfejtésül.
George Sand szeretője volt Lisztnek és Prosper Mérimée-nek is, aki a Carmen alapjául szolgáló elbeszélés szerzője.
A mű első olaszországi előadásán, az 1938-as firenzei Maggio Musicale-n viszont ők énekeltek, Failoni dirigált. Mindhárom premier (1918-1922-1938) májusban volt..
Ugyan nem volt kérdés az 1922-es frankfurti Kékszakállú-előadás szólistáinak neve, de néhányan tévesen odaírták Székely Mihály és Némethy Ella nevét. A frankfurti előadást német nyelven helyi művészek teljesítették, csak a dirigens volt magyar: Szenkár Jenő...
A feltörekvő Honthy Hanna Fedákkal (és ezek szerint Küry Klárával) "háborúzott", ez köztudott. A csúcson -vagy azon picit már túl- lévő Honthynak viszont a feltörekvő Karády Katalinnal kellett (volna) háborúznia a 30-as évek vége felé. Szerencséjére-szerencséjükre azonban Karády (operettekben szokásos) énekhangja nem ütötte meg Honthy hangjának színvonalát, így a fiatalabb művésznő elég gyorsan a film világában találta meg saját primadonna helyét s vált az akkori magyar filmjátszás elsőszámú női sztárjává, bálványává.
Elfogadtam Fedák Sári/Honthy Hanna/Küry Klári primadonnaháborúkat is. Bemásolom Búbánat Játékostársunk alapos válaszát, ezzel is igazolva, igazán összetett és klasszikus szituációba sikerült csöppennünk...:-)
"Több ilyenről tud a krónika. A legismertebb primadonna-háború az 1905 decemberében bemutatott Gül baba-operett próbaidőszakában tört ki, melynek résztvevői voltak: Fedák Sári, Szentgyörgyi Lenke – primadonnák; Beöthy László, a Király Színház igazgatója; Huszka Jenő zeneszerző és Martos Ferenc librettista. (De Sziklai Kornél is „bejelentkezett” a darabban játszott szerepéhez egy utólagosan neki írt dalért…) Forrás: http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/464783/default/doc_url/Budai__Parksznpad_Gl_Baba.pdf (5.oldal)
Fedák pályáját végigkísérték a „primadonnaháborúk”; az indulásnál például az általa példaképnek tekintett Küry Klárával, a későbbiekben a feltörekvő fiatal szubrettel, Honthy Hannával.
Szamosi Elza és Küry Klára rivalizálása a Népszínházban ugyancsak mint primadonna-háború híresült el a bemutatott Katinka grófnő címszerepe miatt – 1904-ben. Fedák Sári az első igazi sikereket a Népszínházban aratta a korábbi kedvenc, Küry Klára háttérbeszorításával. A sajtó a primadonnaháború miatt is sokat foglalkozott az ifjú színésznővel.
Ismert az 1840-es évekből Schodelné és Hollósy Kornélia között lezajlott primadonnaháború is.
Első „primadonnaháborút” Liptai Mária idézte elő Kelemen László társulatánál, Pesten. 1794. okt. 15-én előadás után leszólt a közönséghez, mire a Helytartó Tanács Liptait »24 óráig tartó árestomra« ítélte, de ezt elengedték és Liptainak nyílt színen kellett bocsánatot kérnie. Rossz tulajdonsága volt, hogy minden tapsot, elismerést ő maga akart kierőszakolni. Irigyelte a más dicsőségét, és hogy híveket toborozzon, képes volt »bujtogatókat keresni még a korcsmában is.« szin_I.0497.pdf I"
Volt olyan korszak a zenés színpad bármely műfajának történetében, amikor nem volt magyar (vagy bármilyen népekben) primadonna-háború? Még élő primadonnák kivételek, ők természetesen mindig teljes békességben éltek, élnek és fognak élni. (Mint Lenin...bár őnála a béke/sség nem volt kizárólagos.)
https://imgur.com/a/FqFawLu
A Rigoletto-t azt hiszem nem fogadtad el, ami hiba, hiszen mint a mellékelt színlap bizonyítja, 4 felvonásos. Néha 3. Külön felhívnám a figyelmet az apródra.
Nem ilyen egyszerű...
Első Trisztánjaink (bemutatkozás évszámával):
1901 - Burián
1903 - Philipp Brozel (vendégművész 1902-04 között összesen 12 előadáson lépett fel)
1906 - Julius Bochníček (1904-07 között társulati tag)
1909 - Ernest van Dyck (vendégművész, két héten belül 4 alkalommal lépett fel, amúgy Ő volt az első Werther az ősbemutatón)
1909 - Balta (Szirovatka) Károly (Pesten végezte a Zeneakadémiát, 1891-94 között, valamint 1909-13 között társulati tag)
1911- Georg Anthes
...
Hogy ne legyen olyan sima a Trisztán-kérdés, leírom a saját tapasztalatomat. Anthes Györgyre tippeltem (igazából Georg Anthes), aki átvette Buriantól ezt a szerepet. Ez biztos, amint az is, hogy Burian a bemutató utáni szezon végén "elszökött" Bp-ről, ahogy egy helyen írják, s arról is van korablei kritika, hogy Burian olaszul (tehát nem magyarul és nem is németül) énekelte itt ezt akkor. Hogy Anthes magyarul énekelte, azt én is csak azzal tudom altámasztani, hogy ismert, hogy sok szerepet magyarul énekelt (derűt keltő rossz kiejtéssel állítólag), mint a módosított megfejtés embere. Az pedig biztos, hogy hamarabb énekelt Trisztán Bp-en, mint utóbbi.
Úgy tűnik, Burián minden kétséget kizáróan olaszul énekelte a magyar fordítású Trisztán férfi címszerepét...
Így új végeredményt kell hírdetni: Balta (Szirovatka) Károly
Az énekes 1909-ben énekelte Trisztánt, előtte 1890-től társulati tag volt, a magyar Zeneakadémiára járt, s bizonyítottan magyarul énekelt egy sor nem magyar főszerepet...
A hallottak alapjan attol tartok igaza volt Osvath Julianak.
Nem kaptampontot Kelen Pétexrre.
Senki nem sért meg, nyomozok Burian-ügyben...
Egészen biztos vagyok benne, hogy nem sértem-nem sértjük meg zétát, de minden írott forrásom szerint:
1) Burián olaszul énekelt az 1901-es premieren. Több forrás szerint egyébként Vasquezné is. A legilletékesebb forrás MÁO'100 évkönyve, 105. oldal. Annak sincs nyoma, hogy bármikor később magyarul énekelte volna a szerepet.
2) Nem titkolom el saját megfejtésemet: Závodszky Zoltán, a nevezetes 1930-as felújításon. Több forrás is őt említi, mást pedig sehol senki. Egy forrást máris belinkelek, amiben mindkét fontos információ föllelhető, azaz:
2.o."The Czech tenor sings in Italian, our Italian primadonna [sic] in Hungarian, and some Hungarian singers are unintelligible.”
9.o. "Závodszky was the first member of the Opera House who could sing this role in Hungarian and was the first Hungarian tenor who appeared in all of the Wagner tenor roles in Budapest."
Az általam fellelt forrásból az olvasható ki, hogy a Burián olaszul énekelt. Ugye nem sértem meg Zétát, ha rákérdezek, mire alapozza ellenkező véleményét?
Szabó Ferenc János KAREL BURIAN ÉS MAGYARORSZÁG c. cikkében idéz a korabeli újságból (Gergely István „Trisztán és Izolda” Budapesti Napló VI/329 (1901. november 29.) 1-4. 3.) „… ilyen a világ mifelénk. A cseh tenorista olaszul zeng, olasz primadonnánk magyarul, ….”
Az Otellót is elfogadtam éjszakai első és utolsó felvonásnak...
Kedves Játékostársak,
íme az áprilisi végeredmény:
Gabor - 19
Edmond Dantes - 18
Nagy Katalin - 15
Búbánat - 14
gezakadocsa - 11
Majorné - 11
Pósa - 9
maris - 8
prutyi - 8
Apika - 7
CallasForever - 4
adamo - 3
sztalin - 3
Capriccio - 2
vatatava - 2
Heiner Lajos - 1
József Miklós - 1
judit anna - 1
miketyson - 1
oldalsonka - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Apika Játékostársunk, gratulálunk!
