1046 nizajemon 2016-12-05 14:52:35 [Válasz erre: 1043 Cilike 2016-12-05 13:27:52]
Egyszer láttam Rost Andreával az Operában,akkor még keveset énekelt itthon,nem ájult el a közönség.
Egyszer láttam Rost Andreával az Operában,akkor még keveset énekelt itthon,nem ájult el a közönség.
1045 Búbánat 2016-12-05 14:11:39 [Válasz erre: 1044 telramund 2016-12-05 14:01:44]
Én nem Miklósával, hanem Pasztircsákkal láttam címszerepben a Traviatát, úgyhogy most kíváncsi vagyok Miklósára és a többi művészre is, a másik szereposztásból. Az operaelőadás televíziós sugárzása erre most jó alkalmat nyújt.
Én nem Miklósával, hanem Pasztircsákkal láttam címszerepben a Traviatát, úgyhogy most kíváncsi vagyok Miklósára és a többi művészre is, a másik szereposztásból. Az operaelőadás televíziós sugárzása erre most jó alkalmat nyújt.
1044 telramund 2016-12-05 14:01:44 [Válasz erre: 1041 Búbánat 2016-12-05 11:55:46]
Köszönjük de ez a borzalom elég volt egyszer élőben.
Köszönjük de ez a borzalom elég volt egyszer élőben.
1043 Cilike 2016-12-05 13:27:52
Énekelte Rost Andrea is, bár neki sem volt igazán való a bravúrkoloratúrás verzió. Egy fellépés-sorozata alkalmával, jól emlékszem, az első előadásán kihagyta a magas eszeket és nem is kapott nagy tapsot. Az ő két előadása között Bazsinka Zsuzsi énekelte Luciát, magas hangokkal, és nagy sikere is volt. Ezután a második előadáson már Andrea is elénekelte az extra magasságokat. Hiába, nálunk ezt várja el a közönség. Nem szeretjük a kottahű verziókat.
Énekelte Rost Andrea is, bár neki sem volt igazán való a bravúrkoloratúrás verzió. Egy fellépés-sorozata alkalmával, jól emlékszem, az első előadásán kihagyta a magas eszeket és nem is kapott nagy tapsot. Az ő két előadása között Bazsinka Zsuzsi énekelte Luciát, magas hangokkal, és nagy sikere is volt. Ezután a második előadáson már Andrea is elénekelte az extra magasságokat. Hiába, nálunk ezt várja el a közönség. Nem szeretjük a kottahű verziókat.
1042 parampampoli 2016-12-05 12:41:18 [Válasz erre: 1039 Búbánat 2016-12-05 11:35:57]
Már hogy egyeztünk volna ki?? Már elnézést, de Ágay Karola után volt itt egy olyan Lucia másfél évtizeden át, hogy Szűcs Márta. Miklósához képest, annak mai hangi állapotához képest Kertesi Ingrid vagy Decsi Ágnes is, vagy egykor Forgács Júlia is toronymagas színvonalat képvisel. Nem beszélve Bazsinka Zsuzsáról, akinek egyik legjobb szerep volt Lucia.
Már hogy egyeztünk volna ki?? Már elnézést, de Ágay Karola után volt itt egy olyan Lucia másfél évtizeden át, hogy Szűcs Márta. Miklósához képest, annak mai hangi állapotához képest Kertesi Ingrid vagy Decsi Ágnes is, vagy egykor Forgács Júlia is toronymagas színvonalat képvisel. Nem beszélve Bazsinka Zsuzsáról, akinek egyik legjobb szerep volt Lucia.
1041 Búbánat 2016-12-05 11:55:46
Ma este a 2016-os Traviata-bemutatót sugározza az M5 csatorna: M5 televízió, 2016. december 5. hétfő 19:55 - 22:00 Giuseppe Verdi: Traviata (2016) (125') A háromfelvonásos opera közvetítése felvételről, a Magyar Állami Operaház előadásában. Magyar felirattal Szövegíró: Francesco Maria Piave Látványtervező: Zöldy Z Gergely Koreográfus: Venekei Marianna Dramaturg, magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (Karigazgató: Strausz Kálmán) és a Zenekara Rendezte: Anger Ferenc Violetta Valéry - Miklósa Erika Flora Bervoix - Simon Krisztina Annina - Bakos Kornélia Alfredo Germont - Balczó Péter Giorgio Germont - Alexandru Agache Gastone - Szappanos Tibor Douphol báró - Káldi Kiss András d'Obigny márki - Fülep Máté Grenvil doktor - Kiss András Giuseppe - Takács András Küldönc - Bakó Antal
Ma este a 2016-os Traviata-bemutatót sugározza az M5 csatorna: M5 televízió, 2016. december 5. hétfő 19:55 - 22:00 Giuseppe Verdi: Traviata (2016) (125') A háromfelvonásos opera közvetítése felvételről, a Magyar Állami Operaház előadásában. Magyar felirattal Szövegíró: Francesco Maria Piave Látványtervező: Zöldy Z Gergely Koreográfus: Venekei Marianna Dramaturg, magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (Karigazgató: Strausz Kálmán) és a Zenekara Rendezte: Anger Ferenc Violetta Valéry - Miklósa Erika Flora Bervoix - Simon Krisztina Annina - Bakos Kornélia Alfredo Germont - Balczó Péter Giorgio Germont - Alexandru Agache Gastone - Szappanos Tibor Douphol báró - Káldi Kiss András d'Obigny márki - Fülep Máté Grenvil doktor - Kiss András Giuseppe - Takács András Küldönc - Bakó Antal
1040 Búbánat 2016-12-05 11:43:11 [Válasz erre: 1039 Búbánat 2016-12-05 11:35:57]
A „tolla” alatt persze a megfogalmazott „értékítéletet” értem.
A „tolla” alatt persze a megfogalmazott „értékítéletet” értem.
1039 Búbánat 2016-12-05 11:35:57
Donizetti: Lammermoori Lucia – Erkel Színház A Miklósa Erikát illető negatív kritikák, beszámolók, vélemény-megfogalmazások özönében most olvastam egy bírálatot IVA fórumtárs „tollából” is. Mivel írásának hangneme, meglátásai – úgy érzem - korrekt, talán megengedi, utólagos engedelmével, hogy abból itt idézzem Miklósa Lucia alakítását érintő benyomásait; „tollával” igyekszik másokénál árnyaltabban megfogalmazni, neki mit nyújtott a művésznő produkciója Donizetti új rendezésű operájában az Erkel Színház látott Lammermoori Lucia-előadásán. Mivel e topicba még senki (én sem) írtam Miklósának mostani, régi-új szerepalakításáról, talán nem baj, ha ezúttal nem egy pocskondiázó kritikából veszek át egy szerintem mértékadó véleményt. (Az én meglátásaimat továbbra is megtartom magamnak...) IVA teljes írása az „Erkel Színház” topicban, a [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=184&msgcount=7045#338982; 7045. sorszám [/url] alatt található és olvasható. „Miklósa Erika Luciája a hozzászólások és -Zéta- kritikája olvastán kellemes csalódást hozott nekem! Esetleges igény- és ízlésbeli különbségek mellett abban sejtem ennek a fő okát, hogy nem ugyanazt az estét láttuk. Ismert vibrátós éneklése ugyan már megszólalásakor feltűnt, de vagy „csillapodott” jelentősen, vagy beleszoktam, vagy elterelték róla a figyelmemet a megformálás erényei. Elsősorban az, hogy mindvégig puha hangadással és csillogó fényű, élvezetes hangon énekelt, pillanatra sem idézte fel azokat a száraz, unalmas hangjait, amelyekre Gilda- vagy Constanza-alakításából emlékszem. Ami még örvendetes: Luciája össze sem hasonlítható Traviata-beli alakításával, amelyben nyilvánvaló volt a szólamra és a szerepre való alkalmatlansága. Lírai koloratúrszoprán, tökéletesen megfelelő Lucia, számomra nem csicsergő és nem szubrettes, sok egybehangzó kedvesség van vokális és színpadi megformálásában – de persze, akárcsak Kolonits Klárának, neki sem ilyen előadásban lenne a helye ezzel a szereppel! Játéka, mozgása gyakran felszínes: a rendező dolga lenne, hogy azt az értéket, amit Miklósa mint jelenség képvisel, ne hagyja modellként és revüelemként lebegni, hanem a szerepformálásba építse. Az őrülési jelenet kitartott, magas hangjait az énekesnő nem kockáztatta meg, ez talán most jót tett lelki kondíciójának is, és nem is keltett hiányérzetet. Hogy felkapaszkodott az őrült nő ketrecére: csak addig zavart, míg nem emelte be lábait az állványzatra, utána már megnyugodtam... Nem hiszem, hogy lenne értelme Kolonits Klára és Miklósa Erika rangsorolásának a Lucia esetében. Kolonits nyilván elhelyezhető a világ mindenkori nagy Luciáinak élvonalában, de úgy gondolom, a felejthetetlen Ágai Karola után sokszor kiegyeztünk volna a Miklósa által tegnap este képviselt minőséggel is.”
Donizetti: Lammermoori Lucia – Erkel Színház A Miklósa Erikát illető negatív kritikák, beszámolók, vélemény-megfogalmazások özönében most olvastam egy bírálatot IVA fórumtárs „tollából” is. Mivel írásának hangneme, meglátásai – úgy érzem - korrekt, talán megengedi, utólagos engedelmével, hogy abból itt idézzem Miklósa Lucia alakítását érintő benyomásait; „tollával” igyekszik másokénál árnyaltabban megfogalmazni, neki mit nyújtott a művésznő produkciója Donizetti új rendezésű operájában az Erkel Színház látott Lammermoori Lucia-előadásán. Mivel e topicba még senki (én sem) írtam Miklósának mostani, régi-új szerepalakításáról, talán nem baj, ha ezúttal nem egy pocskondiázó kritikából veszek át egy szerintem mértékadó véleményt. (Az én meglátásaimat továbbra is megtartom magamnak...) IVA teljes írása az „Erkel Színház” topicban, a [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=184&msgcount=7045#338982; 7045. sorszám [/url] alatt található és olvasható. „Miklósa Erika Luciája a hozzászólások és -Zéta- kritikája olvastán kellemes csalódást hozott nekem! Esetleges igény- és ízlésbeli különbségek mellett abban sejtem ennek a fő okát, hogy nem ugyanazt az estét láttuk. Ismert vibrátós éneklése ugyan már megszólalásakor feltűnt, de vagy „csillapodott” jelentősen, vagy beleszoktam, vagy elterelték róla a figyelmemet a megformálás erényei. Elsősorban az, hogy mindvégig puha hangadással és csillogó fényű, élvezetes hangon énekelt, pillanatra sem idézte fel azokat a száraz, unalmas hangjait, amelyekre Gilda- vagy Constanza-alakításából emlékszem. Ami még örvendetes: Luciája össze sem hasonlítható Traviata-beli alakításával, amelyben nyilvánvaló volt a szólamra és a szerepre való alkalmatlansága. Lírai koloratúrszoprán, tökéletesen megfelelő Lucia, számomra nem csicsergő és nem szubrettes, sok egybehangzó kedvesség van vokális és színpadi megformálásában – de persze, akárcsak Kolonits Klárának, neki sem ilyen előadásban lenne a helye ezzel a szereppel! Játéka, mozgása gyakran felszínes: a rendező dolga lenne, hogy azt az értéket, amit Miklósa mint jelenség képvisel, ne hagyja modellként és revüelemként lebegni, hanem a szerepformálásba építse. Az őrülési jelenet kitartott, magas hangjait az énekesnő nem kockáztatta meg, ez talán most jót tett lelki kondíciójának is, és nem is keltett hiányérzetet. Hogy felkapaszkodott az őrült nő ketrecére: csak addig zavart, míg nem emelte be lábait az állványzatra, utána már megnyugodtam... Nem hiszem, hogy lenne értelme Kolonits Klára és Miklósa Erika rangsorolásának a Lucia esetében. Kolonits nyilván elhelyezhető a világ mindenkori nagy Luciáinak élvonalában, de úgy gondolom, a felejthetetlen Ágai Karola után sokszor kiegyeztünk volna a Miklósa által tegnap este képviselt minőséggel is.”
1038 Búbánat 2016-09-24 10:55:31
[url] https://www.youtube.com/watch?v=Y9oEyJ0i1dI; Verdi: Traviata – operabemutató a Margitszigeten (werk, interjúk) [/url] (Youtube - közzétett: 2016. augusztus) Violetta Valéry: Miklósa Erika Alfred Germont: Giuseppe Filianoti (IT) Vezényel: Héja Domonkos Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának művészei Rendező: Anger Ferenc A Szabad Tér Színház bemutatója
[url] https://www.youtube.com/watch?v=Y9oEyJ0i1dI; Verdi: Traviata – operabemutató a Margitszigeten (werk, interjúk) [/url] (Youtube - közzétett: 2016. augusztus) Violetta Valéry: Miklósa Erika Alfred Germont: Giuseppe Filianoti (IT) Vezényel: Héja Domonkos Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának művészei Rendező: Anger Ferenc A Szabad Tér Színház bemutatója
1037 IVA 2016-07-09 03:12:06 [Válasz erre: 1029 Búbánat 2016-07-07 17:15:17]
„Oly sok legendás rendezés után rettentő nagy kihívás színpadra állítani Verdi talán leghíresebb művét.” Kellér Dezső híres poénja jutott eszembe: – Az öregségnek is megvannak a szépségei. – Mondj egyet!...
„Oly sok legendás rendezés után rettentő nagy kihívás színpadra állítani Verdi talán leghíresebb művét.” Kellér Dezső híres poénja jutott eszembe: – Az öregségnek is megvannak a szépségei. – Mondj egyet!...
1036 ulysses 2016-07-08 23:41:04
Az igen! Van itt ám öntudat... Láttam Gara Máriának is, de csak a nyakon feszülő inak sejlenek fel, mint emlékképek. S más szopránoknak, akik erejük teljében, észbontó énektechnikával a küszöbön toporognak; fityisz, nuku! Ki érti ezt? Mindegy is, mert majd újra jön a mese mese mátka, hogy magyar(!) bel canto-t azért nem tud ám akárki eldalolászni meg jó Luciák sem szaladgálnak mostanában csak úgy. Na, majd most! :)
Az igen! Van itt ám öntudat... Láttam Gara Máriának is, de csak a nyakon feszülő inak sejlenek fel, mint emlékképek. S más szopránoknak, akik erejük teljében, észbontó énektechnikával a küszöbön toporognak; fityisz, nuku! Ki érti ezt? Mindegy is, mert majd újra jön a mese mese mátka, hogy magyar(!) bel canto-t azért nem tud ám akárki eldalolászni meg jó Luciák sem szaladgálnak mostanában csak úgy. Na, majd most! :)
1035 Kaliban 2016-07-08 22:56:28 [Válasz erre: 1034 ulysses 2016-07-08 22:07:30]
Nemcsak Luciát novemberben, hanem utána májusban Melindát is... Mikor Gara Máriának se volt éppen ideális...
Nemcsak Luciát novemberben, hanem utána májusban Melindát is... Mikor Gara Máriának se volt éppen ideális...
1034 ulysses 2016-07-08 22:07:30
Hogy miért? Jobb nem firtatni... Én is hallottam Gildának, harmatgyenge alakítás volt, a Bosszúkettősben meg olyan hamis, amilyen csak mesében van. Lehet, tévedek, de mintha azt hallottam volna, hogy nemsokára Luciát fog énekelni idehaza. Arra aztán befizetek...
Hogy miért? Jobb nem firtatni... Én is hallottam Gildának, harmatgyenge alakítás volt, a Bosszúkettősben meg olyan hamis, amilyen csak mesében van. Lehet, tévedek, de mintha azt hallottam volna, hogy nemsokára Luciát fog énekelni idehaza. Arra aztán befizetek...
1033 Kaliban 2016-07-08 14:23:57 [Válasz erre: 1032 Pristaldus 2016-07-08 13:37:31]
Nem tudom megérteni miért sztárolják Miklósát ennyire. Mert fellépet a Met-ben? Könyörgöm. Már Gildának is kevés volt - nagyon kevés. Hát akkor miért lenne jó Violettának? Az oké, hogy Pasztircsák Pollinának lehetőséget adnak a bizonyításra - színpadra kell engedni a fiatal tehetségeket is. De hát Gildát is Rácz Rita énekelte most az Erkelben - vicc az egész. Ez nekik a világszínvonal.
Nem tudom megérteni miért sztárolják Miklósát ennyire. Mert fellépet a Met-ben? Könyörgöm. Már Gildának is kevés volt - nagyon kevés. Hát akkor miért lenne jó Violettának? Az oké, hogy Pasztircsák Pollinának lehetőséget adnak a bizonyításra - színpadra kell engedni a fiatal tehetségeket is. De hát Gildát is Rácz Rita énekelte most az Erkelben - vicc az egész. Ez nekik a világszínvonal.
1032 Pristaldus 2016-07-08 13:37:31 [Válasz erre: 1030 Nagy Katalin 2016-07-07 18:04:26]
Nem önben van a hiba, mert sokan nem tudjuk értelmezni ezt a mondatot, de mást sem! Anger Ferenc Traviata hitvallása is érdekes, de főleg azt támasztja alá, hogy nem sokat tud erről az operából! Azzal meg egyáltalán nincs tisztában, hogy milyen énekesnő kellene erre a szerepre! Neki Miklósa a non plus ultra! Hát,sose halljon jobbat!
Nem önben van a hiba, mert sokan nem tudjuk értelmezni ezt a mondatot, de mást sem! Anger Ferenc Traviata hitvallása is érdekes, de főleg azt támasztja alá, hogy nem sokat tud erről az operából! Azzal meg egyáltalán nincs tisztában, hogy milyen énekesnő kellene erre a szerepre! Neki Miklósa a non plus ultra! Hát,sose halljon jobbat!
1031 Heiner Lajos 2016-07-07 18:50:32 [Válasz erre: 1030 Nagy Katalin 2016-07-07 18:04:26]
Azt, hogy flekkenként fizettek.
Azt, hogy flekkenként fizettek.
1030 Nagy Katalin 2016-07-07 18:04:26 [Válasz erre: 1029 Búbánat 2016-07-07 17:15:17]
Biztos bennem van a hiba, mert sokadszori próbálkozásra sem értem. Valamelyik kedves fórumtárs dekódolná nekem ezt a rejtvényt és megmagyarázná nekem, hogy ez az idézet mit jelent egészen egyszerű, eufemizmusoktól mentes magyar nyelven megfogalmazva? "Az érzékeny mikroportrendszer persze óhatatlanul ráirányította a figyelmet az énektechnika nehézségeire is, a bel canto élmény azonban nem maradt el."
Biztos bennem van a hiba, mert sokadszori próbálkozásra sem értem. Valamelyik kedves fórumtárs dekódolná nekem ezt a rejtvényt és megmagyarázná nekem, hogy ez az idézet mit jelent egészen egyszerű, eufemizmusoktól mentes magyar nyelven megfogalmazva? "Az érzékeny mikroportrendszer persze óhatatlanul ráirányította a figyelmet az énektechnika nehézségeire is, a bel canto élmény azonban nem maradt el."
1029 Búbánat 2016-07-07 17:15:17
Idemásolom Pallós Tamásnak a margitszigeti Traviata-bemutatóról közölt írását, ami az Új Ember kulturális mellékletében, a Mértékadóban olvasható. (Interneten nem elérhető.) „Földön marad?” La Traviata, a „tévedt nő” a Margitszigeten „Oly sok legendás rendezés után rettentő nagy kihívás színpadra állítani Verdi talán leghíresebb művét. A Traviata arról szól, hogy egy nagyon őszintétlen, szenvtelen, züllött párizsi szalonkörnyezetben hogyan születik meg egy valódi szerelem, és hogyan megy végül tönkre. Engem a darabban rejlő erő, szenvedély és életszerűség érdekelt, nem pedig az, hogy a szereplők hogyan siratják a saját sorsukat: nem finomkodást, hanem igazi szenvedélyt szeretnék megmutatni a színpadon, ugyanakkor arra törekedtem, hogy – ahogy az életben is – a tragédiát naturalisztikus, esetleg már-már komikus elemekkel egészítsem ki. Szerencsé vagyok, hiszen Miklósa Erika remekel a főszerepben, amelyet most alakít először!” – vallja a darab szórólapján Anger Ferenc, aki a Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház összefogásában állította színre Verdi operáját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A messziről látszó szecessziós-art déco víztorony tövében 1938-ban megnyitott, azóta többször átépített lombsátras nyári játszóhely méretét és rangját tekintve sokáig a Szegedi Szabadtéri Játékok egyetlen hazai versenytársa volt. A rendszerváltozás után a jelentőségéből sokat vesztett megaintézménynek csak az utóbbi években sikerült visszakapaszkodnia a nemzetközi rangú fesztiválhelyszínek közé. A főváros támogatásának köszönhetően visszatértek a világhírű szólisták, társulatok is. A Traviata immár a harmadik olyan, kooperációban létrejött operaprodukció, amelynek – kőszínházi bemutatóját megelőző – premierjére a szigeten kerül sor. A Carmen és a Sába királynője az Erkel Színház műsorán szerepel, a Traviata szeptembertől az Operaházban lesz látható. Kétszárnyú füstüveg ajtók sorával övezett, rideg eleganciájú, akváriumszerű zárt tér. Kortárs minimalizmus, dizájn, tompa csillogás. Anger Ferenc rendezésében az előjáték közben zajló jelenet a kicsapongó pénzes elitet kiszolgáló párizsi kurtizán, Violetta belső világába enged bepillantást. Magánélet hiányában társas magányába, ahol betegségével, a később végzetessé váló tüdőbajjal folytat néma, ki-kijózanító küzdelmet. Verdi operája akár naturalista-realista drámaként is felfogható. Miklósa Erika önvédelembe menekülő, bizalomban nem reménykedő Violettája kezdetben tüskés, érzelemmentes, felületes… - aztán a valódi érzések bizonyosságát megélve lassan oldódik, mélyül, hogy végül szinte felmagasztosuljon. Miklósa világos hangszíne, laza karaktere nem engedi, hogy „súlyos”, romantikusan bonyolult, tragikus Verdi-hősnő legyen; koloratúrszopránja inkább valamiféle trendi ’szálkásságot’, profán aszkézist tükröz. Alfredo Germont szerepében korunk egyik legjobb olasz spinto tenorja, Giuseppe Filianoti igyekszik ’a vadócba rózsát oltani’. Az első jelenetben zajló metakommunikáció legfontosabb szimbolikus eleme egy rózsaszál; a kitartó Alfredo egy egész felvonáson át próbálkozik, hogy végre átadhassa azt a közeledéseit rendre elhárító ’kaméliás hölgynek’. Nem vár, még aznap este visszatér virággal… Fiatalos hév, lendület, az állandó díszletként szolgáló, bárányfelhőmintás óriási kanapé felborul. A mögüle kikecmergő, szedelődzködő pár boldogsága közvetlenül vezet át a második felvonás – három hónappal később – vidéken játszódó első jelenetébe. Az üvegfalak mögött zöld lombok, valaki rendületlen nyugalommal ablakot tisztít, és madársziluettet ábrázoló matricákat ragaszt a gondosan megpucolt felületekre. Közben kibontakozik a sorstragédia: megérkezik Alfredo apja, Giorgio Germont, és arra kéri a lányt, hogy gyermekei jó hírének megőrzéséért hozzon áldozatot, mondjon le a fiával folytatott ’kapcsolatról’. ’Isten irgalmas, az ember azonban kegyetlen’: kísért a félvilági múlt, a gondtalanság ideje véget ér. Érzelmi hullámvasút, rögös út, zenei csoda: döbbenet, rémület, majd kétségbeesés. aztán belátás… Kelemen Zoltán idősebb Germontja nem a megszokott elegáns, finom úriember; az általa alakított figura inkább afféle tehetős gazda, akik praktikus szempontok szerint, kezdetben szinte szenvtelenül intézkedik a családja jövőjét érintő problémákat illetően. Nem hatódik meg könnyen, Violetta emberi nagyságának felismerésével, a reális helyzetértékeléssel késik… Anger rendezői stílusához tartoznak a cselekményt színező, némileg (át)értelmező párhuzamos történések, amelyek ’kiegészítésként’ olykor groteszk humorral ellensúlyozzák a drámai folyamatokat. Ilyen például egy telt idomú, gömbölyded naiva teljesen indokolatlan megjelenése. Kezében tömött tollseprűre emlékeztető, érintetlen vattacukorral, a reménytelen szerelmes rajongásával bámulja az apjával feszülten tárgyaló Alfredót, aki Violetta félreértett, levélben közölt ’szakítása’ miatt egyre nagyobb indulattal készül a ’bosszúra’. Violetta megalázásának helyszíne a párizsi álarcosbál. A bátor spanyol matador hőstetteit zengő kórussal kísért táncjelenet középpontjában itt az üvegkoporsóból kikászálódó (később abba visszafekvő) Disney-Hófehérke áll. A klasszikus és kortárs elemeket ötvöző, pezsgős-komikus koreográfiájú balettbetét azt mutatja be, hogy a lándzsával hadakozó mesebeli herceg miként teríti le egy torreádor lazaságával a – szendének cseppet sem mondható – szépségre támadó bikákat. A züllős vígság rövidesen döbbenetbe csap át, a kártyaasztal kerek lapja céltábla lesz, amely előtt Violetta az élő áldozat. Amikor a sértett Alfredo mindenki előtt ’kifizeti szolgálataiért’, úgy látszik, mintha a tánc közben a padlóba szúrt dárda őt szögezte volna oda. Összeomlik a lélek, a test már nem tudja legyűrni a betegséget. Violetta a földön marad. A szalon vörös lépcsői eltűnnek, az üvegajtók végleg bezárulnak. A nagy felhős kanapé immár a halálos ágy. Alfredo és az apja az utolsópillanatban érkezik. Megbocsátás, megbékélés. Egy utolsó fellángolás. Violetta hátrahanyatlik, Alfredo átöleli. A fények kihunynak, egyedül az ágyminta égkékje ragyog fel a rajta ’lebegő’ párral. Test és lélek, matéria és szellem, a művi környezet és az érintetlenségét még őrző természet feszültsége határozza meg Anger Ferenc Traviata-olvasatát. Érzéketlen jelenünk drága dívatjelenségei mellett vagy azokkal szemben jelennek meg a díszletszélen, illetve Violetta ruháin a teremtett világ eredeti szépségére utaló virágformák és a levélerezetet utánzó motívumok. A margitszigeti fák ölelésében talán még nagyobb erővel hatott a ’kint és bent’, a ’város és kert’ fájdalmas kontrasztja. Héja Domonkos ideális tempói és az előadás érzelmi gazdagsága a szabadtéri előadások erősítésből fakadó mesterséges hangzásanomáliáit is feledtetni tudták. Az érzékeny mikroportrendszer persze óhatatlanul ráirányította a figyelmet az énektechnika nehézségeire is, a bel canto élmény azonban nem maradt el. Talán a territóriumukat féltő szigeti madarak is így gondolhatták, amikor a konkurenciától tartva többször erőteljes csiviteléssel-cserregéssel próbálták túlharsogni Verdi szenvedő, igazságért küzdő hőseinek áradó zenébe foglaltatott mondanivalóját. /Pallós, - Mértékadó - 2016. július 11-17. Az Új Ember - az újságárusoknál mától megvásárolható - legfrissebb számának mellékletében./ (A cikk öt színes – köztük címlap - fotót is magába foglal.)
Idemásolom Pallós Tamásnak a margitszigeti Traviata-bemutatóról közölt írását, ami az Új Ember kulturális mellékletében, a Mértékadóban olvasható. (Interneten nem elérhető.) „Földön marad?” La Traviata, a „tévedt nő” a Margitszigeten „Oly sok legendás rendezés után rettentő nagy kihívás színpadra állítani Verdi talán leghíresebb művét. A Traviata arról szól, hogy egy nagyon őszintétlen, szenvtelen, züllött párizsi szalonkörnyezetben hogyan születik meg egy valódi szerelem, és hogyan megy végül tönkre. Engem a darabban rejlő erő, szenvedély és életszerűség érdekelt, nem pedig az, hogy a szereplők hogyan siratják a saját sorsukat: nem finomkodást, hanem igazi szenvedélyt szeretnék megmutatni a színpadon, ugyanakkor arra törekedtem, hogy – ahogy az életben is – a tragédiát naturalisztikus, esetleg már-már komikus elemekkel egészítsem ki. Szerencsé vagyok, hiszen Miklósa Erika remekel a főszerepben, amelyet most alakít először!” – vallja a darab szórólapján Anger Ferenc, aki a Magyar Állami Operaház és a Szabad Tér Színház összefogásában állította színre Verdi operáját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A messziről látszó szecessziós-art déco víztorony tövében 1938-ban megnyitott, azóta többször átépített lombsátras nyári játszóhely méretét és rangját tekintve sokáig a Szegedi Szabadtéri Játékok egyetlen hazai versenytársa volt. A rendszerváltozás után a jelentőségéből sokat vesztett megaintézménynek csak az utóbbi években sikerült visszakapaszkodnia a nemzetközi rangú fesztiválhelyszínek közé. A főváros támogatásának köszönhetően visszatértek a világhírű szólisták, társulatok is. A Traviata immár a harmadik olyan, kooperációban létrejött operaprodukció, amelynek – kőszínházi bemutatóját megelőző – premierjére a szigeten kerül sor. A Carmen és a Sába királynője az Erkel Színház műsorán szerepel, a Traviata szeptembertől az Operaházban lesz látható. Kétszárnyú füstüveg ajtók sorával övezett, rideg eleganciájú, akváriumszerű zárt tér. Kortárs minimalizmus, dizájn, tompa csillogás. Anger Ferenc rendezésében az előjáték közben zajló jelenet a kicsapongó pénzes elitet kiszolgáló párizsi kurtizán, Violetta belső világába enged bepillantást. Magánélet hiányában társas magányába, ahol betegségével, a később végzetessé váló tüdőbajjal folytat néma, ki-kijózanító küzdelmet. Verdi operája akár naturalista-realista drámaként is felfogható. Miklósa Erika önvédelembe menekülő, bizalomban nem reménykedő Violettája kezdetben tüskés, érzelemmentes, felületes… - aztán a valódi érzések bizonyosságát megélve lassan oldódik, mélyül, hogy végül szinte felmagasztosuljon. Miklósa világos hangszíne, laza karaktere nem engedi, hogy „súlyos”, romantikusan bonyolult, tragikus Verdi-hősnő legyen; koloratúrszopránja inkább valamiféle trendi ’szálkásságot’, profán aszkézist tükröz. Alfredo Germont szerepében korunk egyik legjobb olasz spinto tenorja, Giuseppe Filianoti igyekszik ’a vadócba rózsát oltani’. Az első jelenetben zajló metakommunikáció legfontosabb szimbolikus eleme egy rózsaszál; a kitartó Alfredo egy egész felvonáson át próbálkozik, hogy végre átadhassa azt a közeledéseit rendre elhárító ’kaméliás hölgynek’. Nem vár, még aznap este visszatér virággal… Fiatalos hév, lendület, az állandó díszletként szolgáló, bárányfelhőmintás óriási kanapé felborul. A mögüle kikecmergő, szedelődzködő pár boldogsága közvetlenül vezet át a második felvonás – három hónappal később – vidéken játszódó első jelenetébe. Az üvegfalak mögött zöld lombok, valaki rendületlen nyugalommal ablakot tisztít, és madársziluettet ábrázoló matricákat ragaszt a gondosan megpucolt felületekre. Közben kibontakozik a sorstragédia: megérkezik Alfredo apja, Giorgio Germont, és arra kéri a lányt, hogy gyermekei jó hírének megőrzéséért hozzon áldozatot, mondjon le a fiával folytatott ’kapcsolatról’. ’Isten irgalmas, az ember azonban kegyetlen’: kísért a félvilági múlt, a gondtalanság ideje véget ér. Érzelmi hullámvasút, rögös út, zenei csoda: döbbenet, rémület, majd kétségbeesés. aztán belátás… Kelemen Zoltán idősebb Germontja nem a megszokott elegáns, finom úriember; az általa alakított figura inkább afféle tehetős gazda, akik praktikus szempontok szerint, kezdetben szinte szenvtelenül intézkedik a családja jövőjét érintő problémákat illetően. Nem hatódik meg könnyen, Violetta emberi nagyságának felismerésével, a reális helyzetértékeléssel késik… Anger rendezői stílusához tartoznak a cselekményt színező, némileg (át)értelmező párhuzamos történések, amelyek ’kiegészítésként’ olykor groteszk humorral ellensúlyozzák a drámai folyamatokat. Ilyen például egy telt idomú, gömbölyded naiva teljesen indokolatlan megjelenése. Kezében tömött tollseprűre emlékeztető, érintetlen vattacukorral, a reménytelen szerelmes rajongásával bámulja az apjával feszülten tárgyaló Alfredót, aki Violetta félreértett, levélben közölt ’szakítása’ miatt egyre nagyobb indulattal készül a ’bosszúra’. Violetta megalázásának helyszíne a párizsi álarcosbál. A bátor spanyol matador hőstetteit zengő kórussal kísért táncjelenet középpontjában itt az üvegkoporsóból kikászálódó (később abba visszafekvő) Disney-Hófehérke áll. A klasszikus és kortárs elemeket ötvöző, pezsgős-komikus koreográfiájú balettbetét azt mutatja be, hogy a lándzsával hadakozó mesebeli herceg miként teríti le egy torreádor lazaságával a – szendének cseppet sem mondható – szépségre támadó bikákat. A züllős vígság rövidesen döbbenetbe csap át, a kártyaasztal kerek lapja céltábla lesz, amely előtt Violetta az élő áldozat. Amikor a sértett Alfredo mindenki előtt ’kifizeti szolgálataiért’, úgy látszik, mintha a tánc közben a padlóba szúrt dárda őt szögezte volna oda. Összeomlik a lélek, a test már nem tudja legyűrni a betegséget. Violetta a földön marad. A szalon vörös lépcsői eltűnnek, az üvegajtók végleg bezárulnak. A nagy felhős kanapé immár a halálos ágy. Alfredo és az apja az utolsópillanatban érkezik. Megbocsátás, megbékélés. Egy utolsó fellángolás. Violetta hátrahanyatlik, Alfredo átöleli. A fények kihunynak, egyedül az ágyminta égkékje ragyog fel a rajta ’lebegő’ párral. Test és lélek, matéria és szellem, a művi környezet és az érintetlenségét még őrző természet feszültsége határozza meg Anger Ferenc Traviata-olvasatát. Érzéketlen jelenünk drága dívatjelenségei mellett vagy azokkal szemben jelennek meg a díszletszélen, illetve Violetta ruháin a teremtett világ eredeti szépségére utaló virágformák és a levélerezetet utánzó motívumok. A margitszigeti fák ölelésében talán még nagyobb erővel hatott a ’kint és bent’, a ’város és kert’ fájdalmas kontrasztja. Héja Domonkos ideális tempói és az előadás érzelmi gazdagsága a szabadtéri előadások erősítésből fakadó mesterséges hangzásanomáliáit is feledtetni tudták. Az érzékeny mikroportrendszer persze óhatatlanul ráirányította a figyelmet az énektechnika nehézségeire is, a bel canto élmény azonban nem maradt el. Talán a territóriumukat féltő szigeti madarak is így gondolhatták, amikor a konkurenciától tartva többször erőteljes csiviteléssel-cserregéssel próbálták túlharsogni Verdi szenvedő, igazságért küzdő hőseinek áradó zenébe foglaltatott mondanivalóját. /Pallós, - Mértékadó - 2016. július 11-17. Az Új Ember - az újságárusoknál mától megvásárolható - legfrissebb számának mellékletében./ (A cikk öt színes – köztük címlap - fotót is magába foglal.)
1028 parampampoli 2016-07-06 14:33:52
http://7ora7.hu/2016/07/04/hogy_kerult_egy_john_travolta-gif_a_verdi-operaba
http://7ora7.hu/2016/07/04/hogy_kerult_egy_john_travolta-gif_a_verdi-operaba
1027 Búbánat 2016-07-04 11:51:37 [Válasz erre: 1026 Búbánat 2016-07-04 11:48:14]
[url] http://revizoronline.com/hu/cikk/6170/verdi-traviata-budapesti-nyari-fesztival/; MOLETT HÖLGY VATTACUKORRAL [/url] Verdi: Traviata / Budapesti Nyári Fesztivál Revizoronline.com, 2016.06.29 „Annál jobb partnernek, s egyszersmind az este leginkább adekvát főszereplőjének tetszett az idősebb Germont csizmáját viselő Kelemen Zoltán! A Verdi-baritoni erényeit már több szegedi és budapesti előadásban is fényesen igazoló énekes pályafutása legjobb szakaszában jár mostanában, a hangja telt és szép színű, s Kelemen vonalérzékére és muzikalitására sem lehet panaszunk. Mindezek jól érvényesültek ezen a margitszigeti estén is, s hogy a partneri együttműködés, a kémia mily sokat jelenthet Violetta számára, azt érzékletessé tette a második felvonás nagy szoprán-bariton kettőse, amely talán a legközelebb vitte Miklósát eljátszandó figurájához.”
[url] http://revizoronline.com/hu/cikk/6170/verdi-traviata-budapesti-nyari-fesztival/; MOLETT HÖLGY VATTACUKORRAL [/url] Verdi: Traviata / Budapesti Nyári Fesztivál Revizoronline.com, 2016.06.29 „Annál jobb partnernek, s egyszersmind az este leginkább adekvát főszereplőjének tetszett az idősebb Germont csizmáját viselő Kelemen Zoltán! A Verdi-baritoni erényeit már több szegedi és budapesti előadásban is fényesen igazoló énekes pályafutása legjobb szakaszában jár mostanában, a hangja telt és szép színű, s Kelemen vonalérzékére és muzikalitására sem lehet panaszunk. Mindezek jól érvényesültek ezen a margitszigeti estén is, s hogy a partneri együttműködés, a kémia mily sokat jelenthet Violetta számára, azt érzékletessé tette a második felvonás nagy szoprán-bariton kettőse, amely talán a legközelebb vitte Miklósát eljátszandó figurájához.”
1026 Búbánat 2016-07-04 11:48:14
MOLETT HÖLGY VATTACUKORRAL Verdi: Traviata / Budapesti Nyári Fesztivál Revizoronline.com, 2016.06.29. Miklósa Erika új szerepet vett a repertoárjára: Violettája elsősorban a kitartás és az akarat diadala. Míg ő becsülettel fáradozott, Anger Ferenc jó és rossz ötleteket egyaránt kipróbált a Margitszigeten. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. "A Margitszigeten most Miklósa Erika bővítette e szereppel átalakulóban lévő repertoárját, s debütálását nem csak komoly várakozások előzték meg, de a kétely, sőt a bizalmatlanság jelei is. Nos, június 24-én az énekesnő nagy és megérdemelt személyes sikert aratott, ám összességében mégsem állítható, hogy a Traviata a jövőben olyasfajta hálás terepet jelenthet majd Miklósa Erika művészete számára, mint A varázsfuvola annyi éven át. A Sempre libera koloratúrás szakaszai természetesen igen jól érvényesültek ebben az előadásban, s Miklósa egyebekben is lelkiismeretesen teljesítette a Violetta-szerep- és szólamformálás megannyi kanonizált sztereotípiáját. (Ismét csak és csupán a Carmenhez hasonlítható az a hagyományok által megszentelt gazdag frázis- és gesztusleltár, amely Violetta majd’ minden megformálójánál fellelhető: hatásosan fojtott pianóktól a tradicionális lassításokig.) Csakhogy a hang drámai ereje és poézise kevéssé vált érzékletessé, s ami legalább ennyire fontosnak tűnt: Miklósa aktív és energikus, ha tetszik, harcos (pódium) alkatától merőben idegen maradt Violetta lénye. Így aztán a kivívott siker inkább hatott tiszteletreméltó sportteljesítménynek; Miklósa Erika megoldotta, s nem élte Violetta szerepét-szólamát."
MOLETT HÖLGY VATTACUKORRAL Verdi: Traviata / Budapesti Nyári Fesztivál Revizoronline.com, 2016.06.29. Miklósa Erika új szerepet vett a repertoárjára: Violettája elsősorban a kitartás és az akarat diadala. Míg ő becsülettel fáradozott, Anger Ferenc jó és rossz ötleteket egyaránt kipróbált a Margitszigeten. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. "A Margitszigeten most Miklósa Erika bővítette e szereppel átalakulóban lévő repertoárját, s debütálását nem csak komoly várakozások előzték meg, de a kétely, sőt a bizalmatlanság jelei is. Nos, június 24-én az énekesnő nagy és megérdemelt személyes sikert aratott, ám összességében mégsem állítható, hogy a Traviata a jövőben olyasfajta hálás terepet jelenthet majd Miklósa Erika művészete számára, mint A varázsfuvola annyi éven át. A Sempre libera koloratúrás szakaszai természetesen igen jól érvényesültek ebben az előadásban, s Miklósa egyebekben is lelkiismeretesen teljesítette a Violetta-szerep- és szólamformálás megannyi kanonizált sztereotípiáját. (Ismét csak és csupán a Carmenhez hasonlítható az a hagyományok által megszentelt gazdag frázis- és gesztusleltár, amely Violetta majd’ minden megformálójánál fellelhető: hatásosan fojtott pianóktól a tradicionális lassításokig.) Csakhogy a hang drámai ereje és poézise kevéssé vált érzékletessé, s ami legalább ennyire fontosnak tűnt: Miklósa aktív és energikus, ha tetszik, harcos (pódium) alkatától merőben idegen maradt Violetta lénye. Így aztán a kivívott siker inkább hatott tiszteletreméltó sportteljesítménynek; Miklósa Erika megoldotta, s nem élte Violetta szerepét-szólamát."
1025 parampampoli 2016-06-24 22:56:32 [Válasz erre: 1024 IVA 2016-06-24 22:34:11]
Én biztos vagyok benne, hogy nem. De hát... mindig van pro és kontra. Valamelyik győzni fog.
Én biztos vagyok benne, hogy nem. De hát... mindig van pro és kontra. Valamelyik győzni fog.
1024 IVA 2016-06-24 22:34:11 [Válasz erre: 1022 parampampoli 2016-06-24 20:24:07]
Már abban sem vagyok biztos, hogy ezt a kombinés cuccot látni szeretném egyáltalán.
Már abban sem vagyok biztos, hogy ezt a kombinés cuccot látni szeretném egyáltalán.
1023 telramund 2016-06-24 21:29:15 [Válasz erre: 1022 parampampoli 2016-06-24 20:24:07]
Aztán a mikroporttal a hangmérnök azt kever ,amit akar
Aztán a mikroporttal a hangmérnök azt kever ,amit akar
1022 parampampoli 2016-06-24 20:24:07 [Válasz erre: 1021 Búbánat 2016-06-24 17:03:05]
Ez így ének nélkül is elég borzalmasnak látszik... félek, hogy énekkel még sokkal inkább az lenne, ezért döntöttek a tisztán zenekari aláfestés mellett. Ezt a Szigeten most kihagyom, szeptemberben az Operaházban úgyis minden kiderül.
Ez így ének nélkül is elég borzalmasnak látszik... félek, hogy énekkel még sokkal inkább az lenne, ezért döntöttek a tisztán zenekari aláfestés mellett. Ezt a Szigeten most kihagyom, szeptemberben az Operaházban úgyis minden kiderül.
1021 Búbánat 2016-06-24 17:03:05
[url] https://www.youtube.com/watch?v=wSCrTeRWRTI; Miklósa Erika debütálása a Traviatában – részletek a főpróbából – 2016 – Margitsziget -trailer [/url] Közzététel: 2016. jún. 24. Giuseppe Verdi: Traviata OPERA BEMUTATÓ 2016. június 24. (péntek) és június 26. (vasárnap) 20.00 Margitszigeti Szabadtéri Színpad két részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal „Verdi egyik legnépszerűbb műve, A kaméliás hölgy szívszorító szerelmi történetéből írt Traviata a zenetörténet egyik leggyakrabban játszott operája. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon először kerül színre, olyan kiváló sztárok főszereplésével, mint a világhírű koloratúrszoprán, Miklósa Erika és az olasz tenor, Giuseppe Filianoti. Verdi magával ragadó operájában Alexandre Dumas híres regényének világa elevenedik meg: az ismert kurtizán, Violetta és a vidéki fiatalember, Alfred tragikus szerelmi története a 19. századi Párizs pezsgő társasági életének közegében játszódik. Tiszta érzések, igaz szenvedélyek, hazugság, fondorlatok és számító ármány szövik át ezt a fényűző, fülledt kort, amelyben a tradícióktól és a társadalmi kötöttségektől való szabadulás vágyának gyakran a hétköznapi valóság: az anyagi szükség és a kor pestisének számító tüdővész szab határt. La traviata, vagyis A bukott nő: nemcsak az irodalom, hanem az operatörténet rajongott tárgya. Emma Bovary, Mimi, Musette, Manon Lescaut mellett leghíresebb képviselője a Dumas regényéből ismert Marguerite Gautier, aki Violetta Valéry néven vált az egyik legösszetettebb Verdi-hősnővé. A melodráma megrázó kerettörténetét mindvégig ellensúlyozza a teljes operát átszövő táncmelódia, a keringő lüktető ritmusa és könnyedebb témái, amelyek közel állnak Verdi románcaihoz. Violetta megformálása a szerep nagyfokú jellemfejlődése miatt olyan mélységeket kíván – a könnyed kacérságtól kezdve a tiszta szerelmen át a kétségbeesés, lemondás és összeomlás állapotáig –, amelyek ábrázolását aligha láthatnánk kiválóbb tolmácsolásban, mint a világ minden pontján hatalmas sikereket elérő „briliáns szoprán”, Miklósa Erika előadásában, aki a tavalyi Virtuózok-koncertet leszámítva először lép színre a Margitszigeti Nagyszínpadon.” Violetta Valéry: Miklósa Erika Alfred Germont: Giuseppe Filianoti (IT) Vezényel: Héja Domonkos Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának művészei Rendező: Anger Ferenc A Szabad Tér Színház bemutatója.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=wSCrTeRWRTI; Miklósa Erika debütálása a Traviatában – részletek a főpróbából – 2016 – Margitsziget -trailer [/url] Közzététel: 2016. jún. 24. Giuseppe Verdi: Traviata OPERA BEMUTATÓ 2016. június 24. (péntek) és június 26. (vasárnap) 20.00 Margitszigeti Szabadtéri Színpad két részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal „Verdi egyik legnépszerűbb műve, A kaméliás hölgy szívszorító szerelmi történetéből írt Traviata a zenetörténet egyik leggyakrabban játszott operája. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon először kerül színre, olyan kiváló sztárok főszereplésével, mint a világhírű koloratúrszoprán, Miklósa Erika és az olasz tenor, Giuseppe Filianoti. Verdi magával ragadó operájában Alexandre Dumas híres regényének világa elevenedik meg: az ismert kurtizán, Violetta és a vidéki fiatalember, Alfred tragikus szerelmi története a 19. századi Párizs pezsgő társasági életének közegében játszódik. Tiszta érzések, igaz szenvedélyek, hazugság, fondorlatok és számító ármány szövik át ezt a fényűző, fülledt kort, amelyben a tradícióktól és a társadalmi kötöttségektől való szabadulás vágyának gyakran a hétköznapi valóság: az anyagi szükség és a kor pestisének számító tüdővész szab határt. La traviata, vagyis A bukott nő: nemcsak az irodalom, hanem az operatörténet rajongott tárgya. Emma Bovary, Mimi, Musette, Manon Lescaut mellett leghíresebb képviselője a Dumas regényéből ismert Marguerite Gautier, aki Violetta Valéry néven vált az egyik legösszetettebb Verdi-hősnővé. A melodráma megrázó kerettörténetét mindvégig ellensúlyozza a teljes operát átszövő táncmelódia, a keringő lüktető ritmusa és könnyedebb témái, amelyek közel állnak Verdi románcaihoz. Violetta megformálása a szerep nagyfokú jellemfejlődése miatt olyan mélységeket kíván – a könnyed kacérságtól kezdve a tiszta szerelmen át a kétségbeesés, lemondás és összeomlás állapotáig –, amelyek ábrázolását aligha láthatnánk kiválóbb tolmácsolásban, mint a világ minden pontján hatalmas sikereket elérő „briliáns szoprán”, Miklósa Erika előadásában, aki a tavalyi Virtuózok-koncertet leszámítva először lép színre a Margitszigeti Nagyszínpadon.” Violetta Valéry: Miklósa Erika Alfred Germont: Giuseppe Filianoti (IT) Vezényel: Héja Domonkos Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának művészei Rendező: Anger Ferenc A Szabad Tér Színház bemutatója.
1020 Búbánat 2016-06-07 19:40:05
Most kezdődött el a Bartók adón 19.35 -22.14 Mozart: A varázsfuvola Kétfelvonásos opera Szövegét Emmanuel Schikaneder írta Vez. CLAUDIO ABBADO Km. az Arnold Schönberg Kórus (karig. Erwin Ortner) és a Gustav Mahler Zenekar Szereposztás: Sarastro - René Pape (basszus) Az Éj királynője – MIKLÓSA ERIKA (szoprán) Pamina - Dorothea Röschmann (szoprán) Tamino - Christoph Strehl (tenor) Papagena - Julia Kleiter (szoprán) Papageno - Hanno Müller Brachmann (bariton) Monostatos - Kurt Azesberger (tenor) Első hölgy - Caroline Stein (szoprán) Második hölgy - Heidi Zehnder (mezzoszoprán) Harmadik hölgy - Anne-Carolyn Schlüter (alt) Három fiú - Alexander Lischke, Frederic Jost és Niklas Mallman Beszélő: Georg Zeppenfeld
Most kezdődött el a Bartók adón 19.35 -22.14 Mozart: A varázsfuvola Kétfelvonásos opera Szövegét Emmanuel Schikaneder írta Vez. CLAUDIO ABBADO Km. az Arnold Schönberg Kórus (karig. Erwin Ortner) és a Gustav Mahler Zenekar Szereposztás: Sarastro - René Pape (basszus) Az Éj királynője – MIKLÓSA ERIKA (szoprán) Pamina - Dorothea Röschmann (szoprán) Tamino - Christoph Strehl (tenor) Papagena - Julia Kleiter (szoprán) Papageno - Hanno Müller Brachmann (bariton) Monostatos - Kurt Azesberger (tenor) Első hölgy - Caroline Stein (szoprán) Második hölgy - Heidi Zehnder (mezzoszoprán) Harmadik hölgy - Anne-Carolyn Schlüter (alt) Három fiú - Alexander Lischke, Frederic Jost és Niklas Mallman Beszélő: Georg Zeppenfeld
1019 Búbánat 2016-04-01 09:32:27 [Válasz erre: 1018 Búbánat 2016-03-20 13:19:26]
Bartók Rádió sugározza ismét ma délután: 13.43 – 15.06 Miklósa 25 Miklósa Erika jubileumi hangversenyének hangfelvétele (Erkel Színház, január 21. – részletek)
Bartók Rádió sugározza ismét ma délután: 13.43 – 15.06 Miklósa 25 Miklósa Erika jubileumi hangversenyének hangfelvétele (Erkel Színház, január 21. – részletek)
1018 Búbánat 2016-03-20 13:19:26 [Válasz erre: 1007 Búbánat 2016-01-24 15:45:08]
Bartók Rádió közvetíti az este 20.47 – 22.00: Miklósa 25 Miklósa Erika jubileumi hangversenye Km. Daniela Pini – mezzoszoprán Leonardo Ferrando – tenor, Boncsér Gergely - tenor, Dolhai Attila - tenor, Szlama László - koboz, a Quartett Escualo, a Magyar Állami Operaház Zenekara, Gyermekkara (karig Gupcsó Gyöngyvér) és Énekkara (karig. Strausz Kálmán) Vezényel: Silló István 1. Wolf Péter: Ave Maria – részlet 2. Mozart: A varázsfuvola - Az Éj királynője áriája, II. felv. 3. Delibes: Lakmé - Lakmé és Mallika kettőse 4. Donizetti: Szerelmi bájital - Adina és Dulcamara duettje 5. Donizetti: Szerelmi bájital - Nemorino románca 6. Rossini: Ory grófja – Tercett 7. Verdi: Traviata: a) Si ridesta in ciel l´aurora, b) É strano, é strano! 8. Johann Strauss: A denevér - Adél áriája 9. Kálmán Imre: A Bajadér - Odette és Radjami duettje 10. Carlos Gardel: Por una cabeza 11. Leonard Bernstein: Candide - Glitter and Be Gay, Kunigunda áriája 12. Hupfeld: As Time Goes By (Erkel Színház, január 21. - részletek) (Ism. április 1., 13.43)
Bartók Rádió közvetíti az este 20.47 – 22.00: Miklósa 25 Miklósa Erika jubileumi hangversenye Km. Daniela Pini – mezzoszoprán Leonardo Ferrando – tenor, Boncsér Gergely - tenor, Dolhai Attila - tenor, Szlama László - koboz, a Quartett Escualo, a Magyar Állami Operaház Zenekara, Gyermekkara (karig Gupcsó Gyöngyvér) és Énekkara (karig. Strausz Kálmán) Vezényel: Silló István 1. Wolf Péter: Ave Maria – részlet 2. Mozart: A varázsfuvola - Az Éj királynője áriája, II. felv. 3. Delibes: Lakmé - Lakmé és Mallika kettőse 4. Donizetti: Szerelmi bájital - Adina és Dulcamara duettje 5. Donizetti: Szerelmi bájital - Nemorino románca 6. Rossini: Ory grófja – Tercett 7. Verdi: Traviata: a) Si ridesta in ciel l´aurora, b) É strano, é strano! 8. Johann Strauss: A denevér - Adél áriája 9. Kálmán Imre: A Bajadér - Odette és Radjami duettje 10. Carlos Gardel: Por una cabeza 11. Leonard Bernstein: Candide - Glitter and Be Gay, Kunigunda áriája 12. Hupfeld: As Time Goes By (Erkel Színház, január 21. - részletek) (Ism. április 1., 13.43)
1017 Búbánat 2016-03-07 22:01:28
Miklósa Erikáról szóló, sport témájú írás („Befutott operaénekes”” olvasható a Magyar Idők napilap sportnak („Futás”) szentelt tematikus – március havi - mellékletében. A Novák Miklós, sportújságíró jegyezte cikkben Miklósa többek közt szól az ének-zenei pályája mellett a másik meghatározó szenvedélyéről is, a minden szabadidejét kitöltő aktív sportolásról: ami nála a rendszeres futást, kocogást, tornát jelenti. Mesél a sporttal való találkozásról, a kezdetekről, a hazai és külföldi megmérettetésekről, szurkolásról, motivációiról és kitér a napi aktualitásokra, meg jövőbeni művészi feladataira is. Néhány gondolat a hosszú cikkből: […] Miklósa Erika a kollégáit a Fut a színház program jegyében igyekszik rendszeresen megfuttatni a különböző utcai versenyeken, odahaza, Bakonykútiban pedig asszonytornát szervez a helyi lakosoknak a saját otthonában. Bakonykúti persze külön történet az énekesnő életében. Tulajdonképpen azt is a sportolásnak köszönheti, hogy felfedezte a kicsi falut a Bakonyban. „Egy alkalommal a környéken kirándultunk, eltévedtem az erdőben, és e kis zsákfaluban lyukadtam ki. Annyira gyönyörűnek láttam, hogy azt gondolta, de jó annak, aki itt lakik, majd megfordultam, és láttam az ott álló ház ablakában a táblát »eladó« felirattal. Meg is vettük… A kocogás arrafelé különösen praktikus, hiszen csak felhúzom a cipőm, kilépek a ház ajtaján, s már kinn is vagyok az erdőben. Egyedül arra kell vigyáznom, hogy a vaddisznókat ne zavarjam meg… Miután beilleszkedtünk az alig több mint százlelkes faluban, megismertük az ott lakókat, szinte adta magát, hogy együtt mozogjunk a helyiekkel. Az ottani lányok, asszonyok kértek fel rá, mert tudták, hogy rendszeresen sportolok. Tizenkét éve tartok tornát hetente kétszer a saját házunkban. Nagyon szigorú vagyok, közben nincs beszélgetés, csak torna, utána persze mehet az eszmecsere is…” […] Miklósa Erika nem csak kocog és tornázik, szurkolóként is követi a sportot. Gyakran megfordul a Veszprém férfi-kézilabdacsapatának hazai mérkőzésein, s bár ez a művészvilágban akár szentségtörésnek is tűnhet, olykor futballmérkőzéseken is feltűnik. Azt sem titkolja, hogy a Ferencvárossal szimpatizál. De szereti a teniszt, a sífutást, a jégkorongot, a vízi- és a kézilabdát is. S ha sportot néz, visszavedlik vérbeli szurkolóvá, kollégái megbotránkoztatására olyankor sört kortyol és szotyizik… Mi több, a magyar labdarúgásról karakteres véleménye van. „A maiak közül Gera Zoltán játéka tetszik a legjobban, főleg annak ismeretében tartom sokra, ahonnan indult és kiemelkedett. Böde Dani a másik kedvencem, aki nagy fenegyerek, nincs benne félelem, olyan erős a bizonyítási vágya, hogy mindenen átgázol, csak a gól érdekli. Ami azért elismerésre méltó, mert olvasva a magyar labdarúgók nyilatkozatait, gyakran találkozom az olyan szófordulatokkal, mint hogy »remélem, bízom benne, mindent megfogunk tenni« - ez kevés! Nem remélni kell, hanem azt mondani: mi fogunk nyerni! Félnek a futballisták. Ez a baj.” A művésznőtől olyan kulisszatitkokat is megtudtunk, hogy Josep Guardiola, a Barcelona korábbi, a Bayern München jelenlegi és a Manchester City jövőbeni edzője lelkes operarajongó, annak idején Barcelonában Miklósa Erika előadásán is megfordult. A magyar énekesnő Rafael Nadallal is összeismerkedett, akit kedves, végtelenül türelmes embernek tart. Hiába, végső soron a két műfaj, a sport és a művészet célja ugyanaz: az emberek szórakoztatása, a mindennapok taposómalmából más lelki szférába emelése. S bár más az elvárt viselkedés egy futballstadionban, mint egy operaházban, az előadó akkor a szakmája mestere, ha a nézőket átjárja a katarzis. Aki Magyarországon akarja látni Miklósa Erikát, az használja ki, hogy idén májusig, amíg örökbe fogadott kislánya be nem tölti az első évét, nem vállal külföldön fellépést. „Tavaly egy West Side Story-sorozat kötötte le az energiámat, amit Novák Péter rendezett, ezen kívül a Erkel Hunyadi Lászlójában is játszom. Januárban volt a huszonötéves jubileumi koncertem az Erkel Színházban, ami közel olyan nagy kihívás volt számomra, mint a maraton lefutása. A háromórás koncertet nemcsak végigénekeltem, hanem moderáltam is, hogy még közvetlenebb legyen az előadás. Kemény volt, de megérte. Olyan hangulat volt már az elejétől, mintha rockkoncerten lettünk volna. Az Operaház mindent megtett, hogy a Miklósa25 a közönségnek és nekem is emlékezetes maradjon. A szezon végén Verdi Traviatájában Violettát fogom alakítani. Ez váltást jelent majd a pályámon. Eddig leginkább Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynőjével azonosítottak, e szerep köré épült az egész karrierem, talán nem véletlenül. Ezután Violetta lehet a nagy szerep a pályámon, az életben pedig az anyaság megélése a legfontosabb” – beszélt a feladatairól, terveiről. Ahhoz pedig, hogy több fronton is helyt tudjon állni, futással alapozza meg a kondícióját: „Az idén tavasszal elsősorban terepfutó versenyeké az elsőbbség. Nagyon megszerettem ezeket a versenyeket, mert gyönyörű tájakon át vezetnek, és nincs nagy tömeg. Aztán vannak a jótékonysági futóesemények, amelyek semmihez sem fogható csodás hangulatban telnek. Többnek fővédnöke is vagyok, amelyeken természetesen el is indulok. Még mindig jó érzés egy jó ügyért verejtékezni. Hála Istennek egyre többen csatlakoznak hozzánk, s futnak egy-egy jó célért. Az idén ismét indulunk csapatban az ultra-Balatonon, ez is elmaradhatatlan program a versenynaptáramból. A legnagyobb élmény mégis a kislányunkkal a babakocsis futás. Hiába, nem lehet elég korán kezdeni…”
Miklósa Erikáról szóló, sport témájú írás („Befutott operaénekes”” olvasható a Magyar Idők napilap sportnak („Futás”) szentelt tematikus – március havi - mellékletében. A Novák Miklós, sportújságíró jegyezte cikkben Miklósa többek közt szól az ének-zenei pályája mellett a másik meghatározó szenvedélyéről is, a minden szabadidejét kitöltő aktív sportolásról: ami nála a rendszeres futást, kocogást, tornát jelenti. Mesél a sporttal való találkozásról, a kezdetekről, a hazai és külföldi megmérettetésekről, szurkolásról, motivációiról és kitér a napi aktualitásokra, meg jövőbeni művészi feladataira is. Néhány gondolat a hosszú cikkből: […] Miklósa Erika a kollégáit a Fut a színház program jegyében igyekszik rendszeresen megfuttatni a különböző utcai versenyeken, odahaza, Bakonykútiban pedig asszonytornát szervez a helyi lakosoknak a saját otthonában. Bakonykúti persze külön történet az énekesnő életében. Tulajdonképpen azt is a sportolásnak köszönheti, hogy felfedezte a kicsi falut a Bakonyban. „Egy alkalommal a környéken kirándultunk, eltévedtem az erdőben, és e kis zsákfaluban lyukadtam ki. Annyira gyönyörűnek láttam, hogy azt gondolta, de jó annak, aki itt lakik, majd megfordultam, és láttam az ott álló ház ablakában a táblát »eladó« felirattal. Meg is vettük… A kocogás arrafelé különösen praktikus, hiszen csak felhúzom a cipőm, kilépek a ház ajtaján, s már kinn is vagyok az erdőben. Egyedül arra kell vigyáznom, hogy a vaddisznókat ne zavarjam meg… Miután beilleszkedtünk az alig több mint százlelkes faluban, megismertük az ott lakókat, szinte adta magát, hogy együtt mozogjunk a helyiekkel. Az ottani lányok, asszonyok kértek fel rá, mert tudták, hogy rendszeresen sportolok. Tizenkét éve tartok tornát hetente kétszer a saját házunkban. Nagyon szigorú vagyok, közben nincs beszélgetés, csak torna, utána persze mehet az eszmecsere is…” […] Miklósa Erika nem csak kocog és tornázik, szurkolóként is követi a sportot. Gyakran megfordul a Veszprém férfi-kézilabdacsapatának hazai mérkőzésein, s bár ez a művészvilágban akár szentségtörésnek is tűnhet, olykor futballmérkőzéseken is feltűnik. Azt sem titkolja, hogy a Ferencvárossal szimpatizál. De szereti a teniszt, a sífutást, a jégkorongot, a vízi- és a kézilabdát is. S ha sportot néz, visszavedlik vérbeli szurkolóvá, kollégái megbotránkoztatására olyankor sört kortyol és szotyizik… Mi több, a magyar labdarúgásról karakteres véleménye van. „A maiak közül Gera Zoltán játéka tetszik a legjobban, főleg annak ismeretében tartom sokra, ahonnan indult és kiemelkedett. Böde Dani a másik kedvencem, aki nagy fenegyerek, nincs benne félelem, olyan erős a bizonyítási vágya, hogy mindenen átgázol, csak a gól érdekli. Ami azért elismerésre méltó, mert olvasva a magyar labdarúgók nyilatkozatait, gyakran találkozom az olyan szófordulatokkal, mint hogy »remélem, bízom benne, mindent megfogunk tenni« - ez kevés! Nem remélni kell, hanem azt mondani: mi fogunk nyerni! Félnek a futballisták. Ez a baj.” A művésznőtől olyan kulisszatitkokat is megtudtunk, hogy Josep Guardiola, a Barcelona korábbi, a Bayern München jelenlegi és a Manchester City jövőbeni edzője lelkes operarajongó, annak idején Barcelonában Miklósa Erika előadásán is megfordult. A magyar énekesnő Rafael Nadallal is összeismerkedett, akit kedves, végtelenül türelmes embernek tart. Hiába, végső soron a két műfaj, a sport és a művészet célja ugyanaz: az emberek szórakoztatása, a mindennapok taposómalmából más lelki szférába emelése. S bár más az elvárt viselkedés egy futballstadionban, mint egy operaházban, az előadó akkor a szakmája mestere, ha a nézőket átjárja a katarzis. Aki Magyarországon akarja látni Miklósa Erikát, az használja ki, hogy idén májusig, amíg örökbe fogadott kislánya be nem tölti az első évét, nem vállal külföldön fellépést. „Tavaly egy West Side Story-sorozat kötötte le az energiámat, amit Novák Péter rendezett, ezen kívül a Erkel Hunyadi Lászlójában is játszom. Januárban volt a huszonötéves jubileumi koncertem az Erkel Színházban, ami közel olyan nagy kihívás volt számomra, mint a maraton lefutása. A háromórás koncertet nemcsak végigénekeltem, hanem moderáltam is, hogy még közvetlenebb legyen az előadás. Kemény volt, de megérte. Olyan hangulat volt már az elejétől, mintha rockkoncerten lettünk volna. Az Operaház mindent megtett, hogy a Miklósa25 a közönségnek és nekem is emlékezetes maradjon. A szezon végén Verdi Traviatájában Violettát fogom alakítani. Ez váltást jelent majd a pályámon. Eddig leginkább Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynőjével azonosítottak, e szerep köré épült az egész karrierem, talán nem véletlenül. Ezután Violetta lehet a nagy szerep a pályámon, az életben pedig az anyaság megélése a legfontosabb” – beszélt a feladatairól, terveiről. Ahhoz pedig, hogy több fronton is helyt tudjon állni, futással alapozza meg a kondícióját: „Az idén tavasszal elsősorban terepfutó versenyeké az elsőbbség. Nagyon megszerettem ezeket a versenyeket, mert gyönyörű tájakon át vezetnek, és nincs nagy tömeg. Aztán vannak a jótékonysági futóesemények, amelyek semmihez sem fogható csodás hangulatban telnek. Többnek fővédnöke is vagyok, amelyeken természetesen el is indulok. Még mindig jó érzés egy jó ügyért verejtékezni. Hála Istennek egyre többen csatlakoznak hozzánk, s futnak egy-egy jó célért. Az idén ismét indulunk csapatban az ultra-Balatonon, ez is elmaradhatatlan program a versenynaptáramból. A legnagyobb élmény mégis a kislányunkkal a babakocsis futás. Hiába, nem lehet elég korán kezdeni…”
1016 parampampoli 2016-02-16 12:02:38 [Válasz erre: 1015 Búbánat 2016-02-15 22:58:37]
Nem kívánom, ne énekeljen olyan szerepeket, amelyek nem valók neki, és még ráadásul koloratúr szerepeket is??? Azt kívánom, hogy a direktor azokat sztárolja, akik azt megérdemlik. A fenti fachban különösen. Továbbá hagyja abba a magán site használatát önreklámozásra. Igazgasson, ne írogasson !
Nem kívánom, ne énekeljen olyan szerepeket, amelyek nem valók neki, és még ráadásul koloratúr szerepeket is??? Azt kívánom, hogy a direktor azokat sztárolja, akik azt megérdemlik. A fenti fachban különösen. Továbbá hagyja abba a magán site használatát önreklámozásra. Igazgasson, ne írogasson !
1015 Búbánat 2016-02-15 22:58:37
[url] http://faktor.hu/faktor-a-miklosa-maraton; Ókovács Szilveszter: A Miklósa-maraton [/url] Faktor.hu 2016. január 23. „[…] Ha Néném úgy véli, hogy egy rendes operista operákat énekel, egész héten szót se szól, lemezt hallgat, gyakorol és taxival jár, s maximum a Film, Színház, Muzsikának ad visszafogott interjút, ha pedig az a lap megszűnt, akkor nagyjából senkinek – nem tudom osztani a véleményt. Portisch Lajos se lett kisebb sakkozó attól, hogy énekelt, Mozart se kisebb zeneszerző, hogy szeretett puncsolva biliárdozni vagy kvartettezni Haydnnel. Miklósa Erika színes személyiség, nem díva-alkat, inkább a politikai kampányokban gyakran emlegetett „szomszéd lány” típusa, aki néhány ezer ember előtt, estélyiben is meri vállalni magát, és több műfajjal is kompatibilis. Persze, szigorúan operai szemmel-füllel egy törékeny hangfaj művelője, a bravúrkoloratúr képesség nem is szokott negyedszázadig tartani a módszertan könyv szerint – aztán tessék! Szerintem valamennyien kívánjuk Erikának, hogy sikerrel tapogatózzon a szopránfach más területein is, Traviataként erre is lesz alkalma, amúgy viszont még sok koloratúrfeladat várja. […]”
[url] http://faktor.hu/faktor-a-miklosa-maraton; Ókovács Szilveszter: A Miklósa-maraton [/url] Faktor.hu 2016. január 23. „[…] Ha Néném úgy véli, hogy egy rendes operista operákat énekel, egész héten szót se szól, lemezt hallgat, gyakorol és taxival jár, s maximum a Film, Színház, Muzsikának ad visszafogott interjút, ha pedig az a lap megszűnt, akkor nagyjából senkinek – nem tudom osztani a véleményt. Portisch Lajos se lett kisebb sakkozó attól, hogy énekelt, Mozart se kisebb zeneszerző, hogy szeretett puncsolva biliárdozni vagy kvartettezni Haydnnel. Miklósa Erika színes személyiség, nem díva-alkat, inkább a politikai kampányokban gyakran emlegetett „szomszéd lány” típusa, aki néhány ezer ember előtt, estélyiben is meri vállalni magát, és több műfajjal is kompatibilis. Persze, szigorúan operai szemmel-füllel egy törékeny hangfaj művelője, a bravúrkoloratúr képesség nem is szokott negyedszázadig tartani a módszertan könyv szerint – aztán tessék! Szerintem valamennyien kívánjuk Erikának, hogy sikerrel tapogatózzon a szopránfach más területein is, Traviataként erre is lesz alkalma, amúgy viszont még sok koloratúrfeladat várja. […]”
1014 Edmond Dantes 2016-01-29 14:58:44 [Válasz erre: 1013 Kaliban 2016-01-29 14:18:47]
Egységes arculat és a következetesség. Ha a két férfi főszereplő stimmelne, nem érteném, miért csak Gilda nem stimmel. Hol maradna az egyenjogúság?
Egységes arculat és a következetesség. Ha a két férfi főszereplő stimmelne, nem érteném, miért csak Gilda nem stimmel. Hol maradna az egyenjogúság?
1013 Kaliban 2016-01-29 14:18:47 [Válasz erre: 1012 Edmond Dantes 2016-01-29 11:44:55]
Úgy hogy a honlapon szokás szerint kavarodás van. Most rákattintottam a Rigoletto honlapjára. Agache neve is ott van, hogy Fokanov mellett ő énekli a címszerepet, de ha dátumonként végig kattintgatod az előadásokat, akkor mindenhol Fonakov Anatolij a címszereplő. Mind az öt előadásban! Sőt ott van Ivan Margi neve is, mint mantuai herceg Horváth István mellett, de ha végig kattintgatod a dátumokat mindjárt kiderül, hogy Ivan Margi nem énekel a nyáron a Rigoletto előadásokban az Erkelben...
Úgy hogy a honlapon szokás szerint kavarodás van. Most rákattintottam a Rigoletto honlapjára. Agache neve is ott van, hogy Fokanov mellett ő énekli a címszerepet, de ha dátumonként végig kattintgatod az előadásokat, akkor mindenhol Fonakov Anatolij a címszereplő. Mind az öt előadásban! Sőt ott van Ivan Margi neve is, mint mantuai herceg Horváth István mellett, de ha végig kattintgatod a dátumokat mindjárt kiderül, hogy Ivan Margi nem énekel a nyáron a Rigoletto előadásokban az Erkelben...
1012 Edmond Dantes 2016-01-29 11:44:55 [Válasz erre: 1011 Edmond Dantes 2016-01-29 11:38:47]
Pontosabban a darab adatlapján még ott áll a neve + Rácz Rita, Miklósa adatlapján már nincs Rigoletto, az összeset (5) Rácz Rita énekli. Hogy is van ez?
Pontosabban a darab adatlapján még ott áll a neve + Rácz Rita, Miklósa adatlapján már nincs Rigoletto, az összeset (5) Rácz Rita énekli. Hogy is van ez?
1011 Edmond Dantes 2016-01-29 11:38:47 [Válasz erre: 1008 IVA 2016-01-26 00:51:43]
Döbbenetes vagy sem, ez van. Ide is, neked is belinkelem, amit már másik topikba: https://www.metopera.org/Season/2015-16-Season/rigoletto-verdi-tickets/ Azon tűnődtem, vajon Rigoletto vagy A víg özvegy? Helyszín: kaszinó Las Vegasban, 1960..hehehe! Nem off, mivel Miklósa is énekelni fogja...szerintem nagyon jól mutatna egy "Las Vegas 1960"-szerű jelmezben.
Döbbenetes vagy sem, ez van. Ide is, neked is belinkelem, amit már másik topikba: https://www.metopera.org/Season/2015-16-Season/rigoletto-verdi-tickets/ Azon tűnődtem, vajon Rigoletto vagy A víg özvegy? Helyszín: kaszinó Las Vegasban, 1960..hehehe! Nem off, mivel Miklósa is énekelni fogja...szerintem nagyon jól mutatna egy "Las Vegas 1960"-szerű jelmezben.
1010 Búbánat 2016-01-29 11:25:07 [Válasz erre: 1007 Búbánat 2016-01-24 15:45:08]
Kovács János karmester alábbi sorai olvashatók a „Miklósa25” jubileumi koncert alkalmából a gálaesten kézhez vett kísérőfüzetben – emlékezve arra az 1991. január 21-i A varázsfuvola-előadásra, amiben Miklósa Papagena szerepében elkezdte operaénekesi pályáját („minden idők legfiatalabbjaként, 19 évesen lett a Magyar Állami Operaház magánénekese): „Miklósa Erika úgy pattant ki a színpadra, a szakmába, mint Athéné Zeusz homlokából: teljes fegyverzetben. Ösztönös tudása volt, friss hangon énekelt, és élvezte, hogy a színpadon lehet – ami véleményem szerint az egyik leglényegesebb dolog ezen a pályán. Igazi hályogkovács és csodagyerek volt, aki alig 20 évesen már olyan komoly szerepeket énekelt, mint A varázsfuvola Papagenája, az Albert Herring Emmyje és nem sokkal később az Éj királynője. Azt, hogy azóta milyen ragyogó pályát futott be, ismerjük. Most, hogy debütálása óta eltelt pár éve, és húszéves kora óta folyamatosan énekli sok más szép szerep mellett az Éj királynőját, ami önmagában kuriózum, két dolgot tartok fontosnak róla elmondani. Szakmai oldalról azt, hogy rendkívül friss maradt a hangja, manipulálatlan és őszinte maradt a színészi jelenléte, és változatlan örömmel megy színpadra. Emberi oldalról pedig azt, hogy ezen a rendkívül nehéz pályán is megmaradt ugyanannak a tiszta, kedves, jókedvű, üde teremtésnek, amilyen akkor volt, amikor először lépett az Operaház színpadára.”
Kovács János karmester alábbi sorai olvashatók a „Miklósa25” jubileumi koncert alkalmából a gálaesten kézhez vett kísérőfüzetben – emlékezve arra az 1991. január 21-i A varázsfuvola-előadásra, amiben Miklósa Papagena szerepében elkezdte operaénekesi pályáját („minden idők legfiatalabbjaként, 19 évesen lett a Magyar Állami Operaház magánénekese): „Miklósa Erika úgy pattant ki a színpadra, a szakmába, mint Athéné Zeusz homlokából: teljes fegyverzetben. Ösztönös tudása volt, friss hangon énekelt, és élvezte, hogy a színpadon lehet – ami véleményem szerint az egyik leglényegesebb dolog ezen a pályán. Igazi hályogkovács és csodagyerek volt, aki alig 20 évesen már olyan komoly szerepeket énekelt, mint A varázsfuvola Papagenája, az Albert Herring Emmyje és nem sokkal később az Éj királynője. Azt, hogy azóta milyen ragyogó pályát futott be, ismerjük. Most, hogy debütálása óta eltelt pár éve, és húszéves kora óta folyamatosan énekli sok más szép szerep mellett az Éj királynőját, ami önmagában kuriózum, két dolgot tartok fontosnak róla elmondani. Szakmai oldalról azt, hogy rendkívül friss maradt a hangja, manipulálatlan és őszinte maradt a színészi jelenléte, és változatlan örömmel megy színpadra. Emberi oldalról pedig azt, hogy ezen a rendkívül nehéz pályán is megmaradt ugyanannak a tiszta, kedves, jókedvű, üde teremtésnek, amilyen akkor volt, amikor először lépett az Operaház színpadára.”
1009 Búbánat 2016-01-29 11:24:23 [Válasz erre: 1007 Búbánat 2016-01-24 15:45:08]
[url] https://www.facebook.com/Operahaz/photos/pcb.10153387658903181/10153387656378181/?type=3&theater; Fotók a Miklósa25 gálaestről [/url]
[url] https://www.facebook.com/Operahaz/photos/pcb.10153387658903181/10153387656378181/?type=3&theater; Fotók a Miklósa25 gálaestről [/url]
1008 IVA 2016-01-26 00:51:43 [Válasz erre: 960 parampampoli 2016-01-02 15:32:55]
Sajnálkozva és szégyenkezve vallom be (még ha Kovalik Balázs felvilágosította is a hülyéket arról, hogy az opera nem a krinolinról szól), hogy minden énekesi követelmény mellett nekem hozzátartozik a Violetta-imázshoz a dekoltált ruhacsoda az I. és a III. felvonásban. [url]http://m.cdn.blog.hu/ca/caruso/image/08.%20Osv%C3%A1th_Traviata.jpg;Ilyen[/url], [url]https://operatoonity.files.wordpress.com/2010/06/beverlysills-traviata0.jpg;ilyen[/url], vagy [url]http://sopranos.freeservers.com/moffo28.jpg;ilyen[/url]. Persze fel kell készülni arra, hogy egy „korszerű” Traviatában nem bálban leszünk, hanem buliban, ahol Violetta farmert vagy halásznadrágot is viselhet. Döbbenetes, amit leírtál, noha lassacskán mindennapos jelenség. Halkan jegyzem meg, hogy egy bohózat színvonalas előadásán, vagy egy jó kabaréban is az hat legerősebben, az jelenti a közönség kollektív élményét, hogy együtt gondol ugyanarra, ami nem látszik és nem hangzik el – obszcén utalások nélkül.
Sajnálkozva és szégyenkezve vallom be (még ha Kovalik Balázs felvilágosította is a hülyéket arról, hogy az opera nem a krinolinról szól), hogy minden énekesi követelmény mellett nekem hozzátartozik a Violetta-imázshoz a dekoltált ruhacsoda az I. és a III. felvonásban. [url]http://m.cdn.blog.hu/ca/caruso/image/08.%20Osv%C3%A1th_Traviata.jpg;Ilyen[/url], [url]https://operatoonity.files.wordpress.com/2010/06/beverlysills-traviata0.jpg;ilyen[/url], vagy [url]http://sopranos.freeservers.com/moffo28.jpg;ilyen[/url]. Persze fel kell készülni arra, hogy egy „korszerű” Traviatában nem bálban leszünk, hanem buliban, ahol Violetta farmert vagy halásznadrágot is viselhet. Döbbenetes, amit leírtál, noha lassacskán mindennapos jelenség. Halkan jegyzem meg, hogy egy bohózat színvonalas előadásán, vagy egy jó kabaréban is az hat legerősebben, az jelenti a közönség kollektív élményét, hogy együtt gondol ugyanarra, ami nem látszik és nem hangzik el – obszcén utalások nélkül.
1007 Búbánat 2016-01-24 15:45:08
Legyen meg itt a dokumentuma a január 21-i jubileumi gálaestnek: [url] http://www.opera.hu/v/miklosa-25/; Miklósa25 – Gálaest az Erkel Színházban [/url] Az Opera honlapjáról: I. rész Wolf Péter:: Ave Maria W. A. Mozart: A varázsfuvola – ’Der Hölle Rache’ – Miklósa Erika G. Donizetti: A kegyencnő – ’O mio Fernando...’ – Daniela Pini L. Delibes: Lakmé – Lakmé és Mallika kettőse (Virág-duett) – Miklósa Erika, Daniela Pini Donizetti: Szerelmi bájital – Adina és Dulcamara duettje - Miklósa Erika, Gregor József (kivetítéssel) G. Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca – Leonardo Ferrando G. Rossini: Ory grófja – Tercett – Miklósa Erika, Daniela Pini, Leonardo Ferrando G. Verdi: Traviata – ’Si ridesta in ciel l’aurora’ - Énekkar G. Verdi: Traviata – ’È strano, è strano...’ – Miklósa Erika II. rész ifj. J. Strauss: A denevér – Nyitány ifj. J. Strauss: A denevér – Adél áriája – Miklósa Erika Kálmán Imre: A Bajadér – Odette és Radjami duettje – Miklósa Erika, Dolhai Attila Por una cabeza – Miklósa Erika, Leonardo Ferrando és a Quartett Escualo Erkel F.: Hunyadi László – Mária és László kettőse – Miklósa Erika, Horváth István Erkel F.: Bánk bán – ’Hazám, hazám' – Horváth István L. Bernstein: West Side Story – ’Maria’ – Boncsér Gergely L. Bernstein: West Side Story – ’Tonight’ – Miklósa Erika, Boncsér Gergely L. Bernstein: Candide – Kunigunda áriája – Miklósa Erika Karmester: Silló István Szólisták: Daniela Pini, Leonardo Ferrando, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Horváth István Közreműködik: Szlama László (koboz), a Quartett Escualo, továbbá a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara Karigazgató: Strausz Kálmán A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Legyen meg itt a dokumentuma a január 21-i jubileumi gálaestnek: [url] http://www.opera.hu/v/miklosa-25/; Miklósa25 – Gálaest az Erkel Színházban [/url] Az Opera honlapjáról: I. rész Wolf Péter:: Ave Maria W. A. Mozart: A varázsfuvola – ’Der Hölle Rache’ – Miklósa Erika G. Donizetti: A kegyencnő – ’O mio Fernando...’ – Daniela Pini L. Delibes: Lakmé – Lakmé és Mallika kettőse (Virág-duett) – Miklósa Erika, Daniela Pini Donizetti: Szerelmi bájital – Adina és Dulcamara duettje - Miklósa Erika, Gregor József (kivetítéssel) G. Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca – Leonardo Ferrando G. Rossini: Ory grófja – Tercett – Miklósa Erika, Daniela Pini, Leonardo Ferrando G. Verdi: Traviata – ’Si ridesta in ciel l’aurora’ - Énekkar G. Verdi: Traviata – ’È strano, è strano...’ – Miklósa Erika II. rész ifj. J. Strauss: A denevér – Nyitány ifj. J. Strauss: A denevér – Adél áriája – Miklósa Erika Kálmán Imre: A Bajadér – Odette és Radjami duettje – Miklósa Erika, Dolhai Attila Por una cabeza – Miklósa Erika, Leonardo Ferrando és a Quartett Escualo Erkel F.: Hunyadi László – Mária és László kettőse – Miklósa Erika, Horváth István Erkel F.: Bánk bán – ’Hazám, hazám' – Horváth István L. Bernstein: West Side Story – ’Maria’ – Boncsér Gergely L. Bernstein: West Side Story – ’Tonight’ – Miklósa Erika, Boncsér Gergely L. Bernstein: Candide – Kunigunda áriája – Miklósa Erika Karmester: Silló István Szólisták: Daniela Pini, Leonardo Ferrando, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Horváth István Közreműködik: Szlama László (koboz), a Quartett Escualo, továbbá a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara Karigazgató: Strausz Kálmán A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
1006 Búbánat 2016-01-07 14:02:55 [Válasz erre: 1005 Búbánat 2016-01-07 13:35:54]
Persze nemcsak a rádióban készült operettfelvételeken közreműködő zenészekre, énekes-előadókra értem az előbb elmondottakat: a televízió egykori Zenés Színházi operettprodukcióinak meg a régi operetthanglemezek stúdiófelvételein hallható muzsikusokra, énekesekre, de a karmesterekre is áll, amit leírtam.
Persze nemcsak a rádióban készült operettfelvételeken közreműködő zenészekre, énekes-előadókra értem az előbb elmondottakat: a televízió egykori Zenés Színházi operettprodukcióinak meg a régi operetthanglemezek stúdiófelvételein hallható muzsikusokra, énekesekre, de a karmesterekre is áll, amit leírtam.
1005 Búbánat 2016-01-07 13:35:54
„Tájékozottság” - itt most csak az operett műfajára szűkítem le a kérdést: A Magyar Rádió (és Televízió) Énekkarával – elődje volt a Földényi-kórus - és Szimfonikus Zenekarával az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években hetente-kéthetente-havonta felvettek a rádió stúdiójában operetteket, daljátékokat - egészében, keresztmetszetszerűen vagy csak részleteket. Több százra tehető ezek száma. Az énekkar tagjai, a muzsikusok, a karnagy, a karmester - de a felvételeken hallható közreműködő operaénekesek is - betanulták, megtanulták ezeket a műveket, szólamaikat, melyeket nyilván megelőzött a felkészülésük során az alapos tájékozódás e műfaj felől: hozzáolvastak, belemélyedtek nemcsak a partitúrákba, ének-zongora kivonatokba, hanem fellapoztak kapcsolódó zeneirodalmat, búvárkodtak lexikonokban, zenei- és művész-életrajzokban, darableírásokban, esetleg meghallgattak más, hazai és/vagy külföldi felvételeket hozzá, hogy minél alaposabb és elmélyült ismeretekhez jussanak az adott operettből, daljátékból a rájuk váró interpretáció előtt, a rádiófelvételhez. Többségüknek idegen lehetett ez a műfaj, hiszen az operaénekes, a rádió együttesei operaszínpadon ritkán jutottak alkalomhoz ilyet énekelni, előadni. Tehát a rádiófelvételhez elengedhetetlen volt számukra az előzetes felkészülés, tájékozódás. Az eredmény ismert: akkor és később is, ezek a zenészek, énekesek visszaemlékezéseikben mind arról beszéltek, hogy számukra mekkora kihívás volt ez a rádiós műhelymunka, mennyit tanultak ott és mennyit profitáltak belőlük – mondták mindezt azok, akiknek megvolt a saját szűkebb működési területük, de nyitottak voltak az újra, a másra, és az igyekezet, a befektetett, odaadó, elfogadó munka meg hozzáállás megteremtette gyümölcsét, őket igazolta – visszaigazolta. Hallgassuk meg a Dankó Rádióban a sok régi operettfelvételt azokkal, akiknek amúgy semmi közük nem volt „hivatalosan” az operetthez, ehhez a zenei színpadi műfajhoz: de hangjukkal, hangszereikkel varázslatot hoztak létre – de ehhez kellett az alapos felkészülés, ismeretszerzés, a technikák elsajátítása, a beleérző képesség, affinitás és akarás. (Ugyanakkor nyilván anyagi háttere is volt ennek, de az más kérdés.) Mi van ma? A rádió énekkara és zenekara közel harminc év után vett fel részleteket Huszka műveiből a rádió stúdiójában. Addig szinte semmit: nem találkoztak, nem játszottak, nem adtak elő operettet, mondhatni elfelejtették a műfajt. A régi énekesek, művészek, zenészek legtöbbje visszavonult vagy már elhunyt, akik helyettük érkeztek, fogalmuk sem volt/van mi is az operett; nem tudnak róla, nem ismerik, alkalmuk nem volt arra, hogy „fizikailag” találkozzanak a műfajjal, a Zeneakadémiai tanulmányaik során talán hallottak valami keveset, de ennyi. A tájékozódásuk felőle gyakorlatilag a nullával egyenértékű. És még lehetne sorolni más példákat is a zeneéletből: mennyire tájékozatlan egy friss diplomás, aki befejezte ilyen irányú tanulmányait az egyetemen; de nincs is hol, kinél mindazt folytatni, amit az elődök olyan jól tettek. Egyre több az igénytelen, a kapkodó, mindenbe belekezdő, aztán tovább rohanó „művészemberke”, a hajsza a megélhetés, az anyagi javak minél gyorsabb gyarapítása érdekében; elsikkadnak, elfelejtődnek értékek, igény sem támad bennük azok megismerése iránt, a nagy kapkodásban, rohanásban esetleg átgázolnak, vagy kikerülik, megkerülik mindazt, amit a régmúlt nagyjai, maguktól értetődően minden „erőszak”, hajtás nélkül, örömből, szívből szívesen tettek. Mára mindez a múlt, a jelenben kis vigasz volt a hosszú évtizedek után felvett Huszka-részletek; ha nincs Kovács János karmester, aki felvállalta a zenei irányítást, akkor bizonyára ez az elkészített stúdiófelvétel minőségén is meglátszott volna; Kovács elmondása szerint korábban soha nem vezényelt operettet, kevés ismerettel rendelkezett belőle, de a betanítás-betanulás időszakában ő is mélyen beleásta magát a műfajba, és megszerzett ismereteit próbálta kamatoztatni a próbaidőszak és maga a felvétel alatt. A kiváló eredmény ismert. Remélhetőleg a rádió zenekarának és énekkarának tagjai is, akik valószínűleg előtte nem sok ismerettel rendelkeztek Huszkáról, műveiről, magáról az operettről mint zenés színpadi műfajról, most hogy túl vannak mindezen, sok mindent megtanultak, elsajátítottak ebből, nem vésznek kárba ezek a megszerzett ismeretek, és lesz alkalmuk – ha nem is túl gyakran (erre ma kevés a lehetőség a rádióban) - újra találkozni ezzel a számukra már nem idegen zenei területtel, örömüket találják benne. De a jó minőséghez, eredményhez elengedhetetlen az elméleti ismeretek megszerzése, a ráhangolódás, a tájékozódás, a tájékozottság, mely a későbbi, gyakorlati rész elsajátításában is nagy könnyebbséget jelenthet számukra.
„Tájékozottság” - itt most csak az operett műfajára szűkítem le a kérdést: A Magyar Rádió (és Televízió) Énekkarával – elődje volt a Földényi-kórus - és Szimfonikus Zenekarával az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években hetente-kéthetente-havonta felvettek a rádió stúdiójában operetteket, daljátékokat - egészében, keresztmetszetszerűen vagy csak részleteket. Több százra tehető ezek száma. Az énekkar tagjai, a muzsikusok, a karnagy, a karmester - de a felvételeken hallható közreműködő operaénekesek is - betanulták, megtanulták ezeket a műveket, szólamaikat, melyeket nyilván megelőzött a felkészülésük során az alapos tájékozódás e műfaj felől: hozzáolvastak, belemélyedtek nemcsak a partitúrákba, ének-zongora kivonatokba, hanem fellapoztak kapcsolódó zeneirodalmat, búvárkodtak lexikonokban, zenei- és művész-életrajzokban, darableírásokban, esetleg meghallgattak más, hazai és/vagy külföldi felvételeket hozzá, hogy minél alaposabb és elmélyült ismeretekhez jussanak az adott operettből, daljátékból a rájuk váró interpretáció előtt, a rádiófelvételhez. Többségüknek idegen lehetett ez a műfaj, hiszen az operaénekes, a rádió együttesei operaszínpadon ritkán jutottak alkalomhoz ilyet énekelni, előadni. Tehát a rádiófelvételhez elengedhetetlen volt számukra az előzetes felkészülés, tájékozódás. Az eredmény ismert: akkor és később is, ezek a zenészek, énekesek visszaemlékezéseikben mind arról beszéltek, hogy számukra mekkora kihívás volt ez a rádiós műhelymunka, mennyit tanultak ott és mennyit profitáltak belőlük – mondták mindezt azok, akiknek megvolt a saját szűkebb működési területük, de nyitottak voltak az újra, a másra, és az igyekezet, a befektetett, odaadó, elfogadó munka meg hozzáállás megteremtette gyümölcsét, őket igazolta – visszaigazolta. Hallgassuk meg a Dankó Rádióban a sok régi operettfelvételt azokkal, akiknek amúgy semmi közük nem volt „hivatalosan” az operetthez, ehhez a zenei színpadi műfajhoz: de hangjukkal, hangszereikkel varázslatot hoztak létre – de ehhez kellett az alapos felkészülés, ismeretszerzés, a technikák elsajátítása, a beleérző képesség, affinitás és akarás. (Ugyanakkor nyilván anyagi háttere is volt ennek, de az más kérdés.) Mi van ma? A rádió énekkara és zenekara közel harminc év után vett fel részleteket Huszka műveiből a rádió stúdiójában. Addig szinte semmit: nem találkoztak, nem játszottak, nem adtak elő operettet, mondhatni elfelejtették a műfajt. A régi énekesek, művészek, zenészek legtöbbje visszavonult vagy már elhunyt, akik helyettük érkeztek, fogalmuk sem volt/van mi is az operett; nem tudnak róla, nem ismerik, alkalmuk nem volt arra, hogy „fizikailag” találkozzanak a műfajjal, a Zeneakadémiai tanulmányaik során talán hallottak valami keveset, de ennyi. A tájékozódásuk felőle gyakorlatilag a nullával egyenértékű. És még lehetne sorolni más példákat is a zeneéletből: mennyire tájékozatlan egy friss diplomás, aki befejezte ilyen irányú tanulmányait az egyetemen; de nincs is hol, kinél mindazt folytatni, amit az elődök olyan jól tettek. Egyre több az igénytelen, a kapkodó, mindenbe belekezdő, aztán tovább rohanó „művészemberke”, a hajsza a megélhetés, az anyagi javak minél gyorsabb gyarapítása érdekében; elsikkadnak, elfelejtődnek értékek, igény sem támad bennük azok megismerése iránt, a nagy kapkodásban, rohanásban esetleg átgázolnak, vagy kikerülik, megkerülik mindazt, amit a régmúlt nagyjai, maguktól értetődően minden „erőszak”, hajtás nélkül, örömből, szívből szívesen tettek. Mára mindez a múlt, a jelenben kis vigasz volt a hosszú évtizedek után felvett Huszka-részletek; ha nincs Kovács János karmester, aki felvállalta a zenei irányítást, akkor bizonyára ez az elkészített stúdiófelvétel minőségén is meglátszott volna; Kovács elmondása szerint korábban soha nem vezényelt operettet, kevés ismerettel rendelkezett belőle, de a betanítás-betanulás időszakában ő is mélyen beleásta magát a műfajba, és megszerzett ismereteit próbálta kamatoztatni a próbaidőszak és maga a felvétel alatt. A kiváló eredmény ismert. Remélhetőleg a rádió zenekarának és énekkarának tagjai is, akik valószínűleg előtte nem sok ismerettel rendelkeztek Huszkáról, műveiről, magáról az operettről mint zenés színpadi műfajról, most hogy túl vannak mindezen, sok mindent megtanultak, elsajátítottak ebből, nem vésznek kárba ezek a megszerzett ismeretek, és lesz alkalmuk – ha nem is túl gyakran (erre ma kevés a lehetőség a rádióban) - újra találkozni ezzel a számukra már nem idegen zenei területtel, örömüket találják benne. De a jó minőséghez, eredményhez elengedhetetlen az elméleti ismeretek megszerzése, a ráhangolódás, a tájékozódás, a tájékozottság, mely a későbbi, gyakorlati rész elsajátításában is nagy könnyebbséget jelenthet számukra.
1004 macskás 2016-01-06 18:15:41 [Válasz erre: 1002 telramund 2016-01-06 18:02:27]
Így van! Nem azt várja az ember, hogy kívülről tudják a zeneirodalmat, de alapvető tájékozottságot igen.
Így van! Nem azt várja az ember, hogy kívülről tudják a zeneirodalmat, de alapvető tájékozottságot igen.
1003 macskás 2016-01-06 18:14:16
1003
1003
1002 telramund 2016-01-06 18:02:27 [Válasz erre: 998 macskás 2016-01-06 16:32:37]
Abban azért reménykedhetünk,hogy a saját repertoárját mindenki tudja!De nem ez a probléma,hanem az egyéb iránti érdektelenség.(zenéről van szó )
Abban azért reménykedhetünk,hogy a saját repertoárját mindenki tudja!De nem ez a probléma,hanem az egyéb iránti érdektelenség.(zenéről van szó )
1001 macskás 2016-01-06 16:56:55
1001
1001
1000 macskás 2016-01-06 16:56:22
1000 Most esett le :)
1000 Most esett le :)
999 macskás 2016-01-06 16:32:51
999
999
998 macskás 2016-01-06 16:32:37 [Válasz erre: 997 Edmond Dantes 2016-01-06 16:17:09]
Egy hangszeres zenész vagy karmester azért jóval nagyobb repertoárral találkozik.
Egy hangszeres zenész vagy karmester azért jóval nagyobb repertoárral találkozik.
997 Edmond Dantes 2016-01-06 16:17:09 [Válasz erre: 995 telramund 2016-01-06 13:16:39]
Fordítva is igaz: a nem-operai zenészek nem vagy az elképzeltnél jóval kevésbé ismerik az operá(ka)t, a balettről nem is szólva. Kivétel erősíti a szabályt.
Fordítva is igaz: a nem-operai zenészek nem vagy az elképzeltnél jóval kevésbé ismerik az operá(ka)t, a balettről nem is szólva. Kivétel erősíti a szabályt.