Válasz privátban.
A zenei èlmènyen kìvül/tùl a legilletèkesebb, legmagasabb közjogi mèltòsàgunk, Elnök Ùr a legilletèkesebb nemileg nèmileg èrintett művèsszel cserèlhetett eszmèt a pedofìlia, gyermekmolesztàlàsi vàd megùszàsàròl jogi rèszleteiről ès megnyugtathatta figyelmeztethette a művèszt, hogy a pedofìlia nàlunk sùlyos bűncselekmèny ès csupàn kivètelezett -pl. egyhàzhoz közelàllò- szemèly/ek kaphat/nak elnöki kegyelmet, aki a pedofil egyhàzi szemèly àldozatàt, a hallgatàsàt kèrve lefizette ès emiatt jogerősen elìtèltèk.
A Concerto Budapest és Pletnyov tegnapi nagyszerű Rahmanyinov-Csajkovszkij estjén meglepve fedeztem fel a rektor nélküli rektori páholyban hőn szeretett köztársasági elnökünket, Dr. Sulyok Tanást és hitvesét, akiket Keller András külön köszöntött e vészterhes időkben. A Patetikus szimfónia 3. tétele közben izgultam, tapsban törnek-e ki, szerencsére kiállták a próbát. A földszinten néhányan tudatlanok a neofiták buzgóságával tapsolni kezdtek ugyan, de a karmester nagy bölcsességről téve tanúbizonyságot, azonnal elkezdte a megrázó zárótételt.
Pártfüggetlenül szellemi szegénységi bizonyítvány, avagy fejtől bűzlik: https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/orban-viktor-elarulja-azahriah-vagy-majka-all-hozza-kozelebb
Tőlem! Engem kb. ugyanúgy érdekel, mint a Forma-1 vagy a tenisz.
Írjuk ki a nevét: Rod Stewart
Kémeim jelentése szerint R. S. még a popszemét "minőségibb" terjesztői közé tartozik.
A bizonyítvány, úgy tűnik, rendszerszintű ...
Miért nem lepődtem meg? A jelen esetben nem hiszem, hogy a plebs hitvány ízlésének történő tetszeni akarás indokolja hősünk megjelenését: https://mandiner.hu/belfold/2024/05/magyar-peter-nagy-ervin-es-rost-andrea-egyutt-bulizott-azahriah-koncertjen
Te annál rendesebb ember vagy, hogy politikusnak álljál.
Vagy legyek politikus?
A rendszerváltás táján a szegény pancser Antall József szerencsétlenkedése idején elég sokat reklámozták, aztán ezek a reklámok is elhaltak. Magam is internetes keresés útján értesültem a sztoriról.
Nem is tudtam, hogy létezik még a brand. A cég már nem. A gyártó kerepesi Szilas akasztott emberen kívül szinte mindent előállít évtizedek óta ... ezek szerint Vánczákat is.
Sőt Liszt előtt Robert Schumann is! :ODDD
Költőibb, s mellesleg etimológiailag vizsgálva többet is mond egy korábbi, klasszikus idézet, amit Liszt majd Mahler is fölhasznált: Alles vergängliche... (Goethe: Faust)
Ahogy látom, a Váncza cég létezik, bár már nem sütőport gyárt. Vánczáék az 1920-as évek végén kezdték meg a sütőporuk előállítását és forgalmazását, miközben az Oetker-sütőport már 1903-ban szabadalmaztatták. Hogy mi a különbség a kétféle sütőpor között, nem tudom. Ha nem tévedek, Hofi fokozatosan a feledés homályába merül, aminek persze biológiai oka is van. "Alles, was ist, endet." - állapítja meg Erda Wotannak.
Ahogy mondani szoktam: minden eljön ès minden elmùlik. Vàncza is, Hofi is, Beton.Hofi is ... ès szerencsère politikusok is. Többsègük legalàbbis.
A Váncza sütőpor a maga idejében valóban a haladást testesítette meg. A képek alapján a fáról lejött előemberekbe több ész szorult, mint a képeken látható állítólagos Homo sapiensekbe.
Hajrà! Küldesz Ehrenkarte-t? A rùt jelzőket helyetted is visszautasìtom :-)
Asszem, itt az ideje, hogy én is popsztár legyek.
A régi reklám: "Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!" Beszámoló és fotók a koncertről pl. itt.
Szerintem a ciklus közepén is ugyanígy tettek volna. Bővebben én azért nem lepődtem meg, mert feltételeztem róluk, hogy ilyen az antikulturális fogyasztásuk. Nem is olyan régen Mrs. Thatcher vagy Helmut Schmidt nem ereszkedett volna alá a legalja poptrágya emésztőgödrébe.
Azért nem lepődtél meg, mert az egész világon így megy. Wahlkampf idején különösen.
Miért nem lepődtem meg? https://index.hu/belfold/2024/04/14/beton.hofi-koncert-vitezy-david-karacsony-gergely-mvm-dome/
Ha már politikusok zenei ízlése, itt egy másik ilyen "ajánlólista", mégpedig a Spotify oldaláról:
Bőség zavara. Ezek szerint - a másik zenei listát is megismerve - 2023 karácsonya táján volt kiknek miből mit szemezgetniük ...
Nem tudom már visszaidézni, de kb. ilyesmi lehetett: Aki kedvenc szórakoztatóipari tömegtermékét popsztárjának politikai helyezkedését követi, igencsak bugyuta ember. (Ettől függetlenül az is, akinek tetszett a neoton nyálas, primitív produkciója.) A prolitáp jellegzetes esete.
Facebook. Megpróbálom felidézni, aminek a megismétléséhez tegnap már nem volt lelki erőm.
Részletkérdés volna? Aligha. A politikai-diplomáciai protokollban mindennek van jelentősége. Legyünk optimisták és tegyük fel pl. azt, hogy a politikusok tolongása a születésnapi eseményen azt a nemes célt szolgálta, hogy a kedvenc művészről elnevezett és állami/közpénzből százmilliókkal megtámogatott, ámde eladhatatlan hangszert népszerűsítse. Vajon tudja valaki, hány ilyen eladhatatlan lélegeztetőgép zongora porosodik jelenleg raktárakban, az ajándékba elszórt, elajándékozott lélegeztetőgépeket zongorákat leszámítva?
Nem tudom, mi az a pofakönyv, de sztem még egyszer fuss neki az elröpült hsz-odhoz!
Hát nem repült el a hsz-om??? Mea culpa: Nem néztem utána, mivel elvből nem vagyok rajta a pofakönyvön.
A többi meg maga a sötétség . Szerintem szólhattak neki, hogy a 2022-es lista hm...
50. születésnapját ünnepelte egyik Kossuth-díjas zongoraművészünk, és ezen az alkalmon volt jónéhány politikus is. Hogy az ízlésük vitte őket oda, vagy valami más, az már részletkérdés.
Az előző évhez képest a listában pozitív változás tapasztalható, mert felkerült egy olyan nóta is, amely a kényes zenei ízlésűeknek is bőven válható.
Kérlek, ez egy win-win ügylet. További szavazatokat hozhat a Pártnak a szavazói célcsoportban, ahol a művésznő ma is bizonyára népszerű. Ha nem így lenne, nemhogy közös fotó nem készült volna, de "ő" a koncert közelébe se ment volna. Másrészt a művésznő mindennemű -nem kritikus- részvétele a táborban dicsőséget, apanázst, díja(ka)t hozhat a számára öreg napjaiban.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/legendas-enekesnovel-fotoztak-le-szijjarto-petert-csepregi-eva-eletmukoncert-neoton-familia-slagerek - Mit mondjak erre? Fejétől bűzlik a hal? Hőn szeretett miniszterünk gyermekeinek adja tovább a kultúrfekáliát a komoly művészet ignorálását? Megjegyzem, még hőbben szeretett elnök asszonyunk 2023 karácsonyára nem jelentkezett újabb "zenelistával". (Feltehetőleg megsúgták neki, hogy 2022-ben szellemi szegénységi bizonyítványt állított ki magáról.)
Bár nem magyar politikus, de ékes bizonyítéka tágabb értelemben vett szellemi színvonalának, hogy tetszik neki ez a gagyi prolitáp: https://hvg.hu/elet/20230630_Emmanuel_Macron_langolo_Franciaorszag_Nahel_M_meggyilkolasa_Elton_John_koncert
Nem tudom, ki ez, de ha KG népszerűsíti, csakis gagyi lehet: https://mandiner.hu/cikk/20230622_karacsony_gergely_irtam_egy_levelet_taylor_swiftnek_de_sajnos_a_koncertnaptaraba_meg_nincs_benne_budapest#commentanch15734131
De borzasztóak........ -:((((((
A képen a mi szemszögünkből balra állót azért ennél jóval igényesebb zenei eseményeken IS láttam. Nem tudom, őszintén élvezte-e a produkciót, vagy csak példamutatásként unatkozta végig pl. a Parsifalt. Ugyanakkor egy olyan kultúrbarmot, mint Szíjártót legfeljebb kényszerrel= állásvesztés kilátásba helyezése lehetne akár egy népszerű operaáriákból álló gagyi gálakoncertre is beterelni.
Ez talán nem az a fotó, de a szereplők azonosak, bár szemmelláthatóan fiatalabbak. Már akkor is.
"Mága Zoltán, a szeretet és a politika hegedűse" Cikk itt. Mert zenét és politikát ne mossuk össze.
Keresem majd, addig is belinkelek egy másik "király" művésszel készült közös fotót, ide.
Mindenkinek szíves figyelmében ajánlom a témában kicsit kitekintve, Gábor György saját Facebook oldalán megjelent írását, melynek részleteit az alábbiakban idézem: (sajnos technikai antitalentum vagyok, így nem tudom az egész írás linkjét beszerkeszteni)
„Most csak úgy hirtelenjében:
Sztálin kedvenc dala a Suliko volt, ezt dudorászta naphosszat, s ez megint sokat elárul a generalisszimuszról, de legalább tudta, hogy kikre kell haragudnia, így a korábban kedvelt Sosztakovicsra, továbbá Prokofjevre és Hacsaturjánra, ám ez utóbbinak végül megbocsátott;
A zongorázó Helmut Schmidt kancellár lemezre játszotta két kedvencének, Bachnak és Mozartnak néhány darabját;
II. Erzsébet egyebek mellett a jazz zenét tartotta nagyra, így például Duke Ellingtont, de szívesen hallgatta, még koncerten is, Horowitz zongorajátékát. Továbbá szerette Fred Astaire-t, és rendkívüli módon kedvelte az anglikán egyházi zenét;
A zongorázgató Putyin Bach, Csajkovszkij, Schubert és Liszt zenéjéért rajong, Rachmaninov Vocalise c. kompozícióját imádja, kedvenc zenéje Schubert Hattyúdal-Szerenádja, Liszt átiratában, a kortárs zeneszerzők közül Alfred Schnittke a favorit s kifejezetten szereti Anna Netrebko hangját és Valerij Gergijev karmesteri munkásságát;
Medgyessy Péter különösen Offenbach zenéjét hallgatja szívesen.
Tudom, a fenti választék, amelyet lehetne folytatni, meglehetősen vegyes. De ezzel a Mága Zoltán „hegedűművész úrral” – lássuk be – azért magasan a legrosszabb zenei ízlése a mi belügyminiszterünknek, Pintér Sándornak van.”
Szintén az említett technikai hiányosságaim miatt nem tudom a Facebook-ról OV és Mága Zoltán közös fényképét ide illeszteni.
Ide is beillesztem: https://open.spotify.com/playlist/6HgnIVVKd93hXQSBjQDPw5
https://mandiner.hu/cikk/20221222_novak_katalin_kultura_zene_karacsony_lejatszasi_lista_belfold
Sajnos nagyon is aktuális.
Felhozom, mert ez a hír nagyon is témába vágó:
https://mandiner.hu/cikk/20210420_koronavirus_majka_szijjarto_zeneipar
Nem mintha korábban többet vártam volna Petikétől.
Egy kicsit itt is off, de azt ígértem, hogy itt válaszolok az operás topik 62148. hozzászólásában írtakra.
Nos, akkor megpróbálom helyretenni a leírtakat. Igyekszem meghagyni az érintettek inkognitóját, bár jogilag már elévült minden történés, de nemcsak jog van a világon.
Egy megtörtént eset: “ Egy minden gyanú felett álló személyröl”
Annyi valóban megtörtént, hogy az illető haza akart menni, és az őr megállította. A többit lásd lejjebb.
Új biztonsági ör lépett aznap délután szolgálatba. Ez igaz. Ráadásul szándékos volt, épp azért, hogy ne gondolkodjon, mert ha olyan lett volna a biztonsági őr, aki ismeri a helyi viszonyokat, nem hajtotta volna végre, amit elvártak tőle, tudván, hogy az nem stimmel.
Egy láthatóan jól megtömött aktatáskával igyekezett az épületet elhagyni egy elegánsabb úri ember. Ez már az irodalmi rész. Diplomata aktatáskán sosem látszik, hogy megvan-e tömve, ráadásul nagyságrendileg egy tucat cd az, amitől ki kellett volna dagadnia, az sem tömegben, sem térfogatban nem képes rá.
-Kérem a táskát átvizsgálásra bemutatni!- mondta szigorúan a biztonsági ör.
-Na de kérem, hogy gondolja mindezt. Tudja maga ki vagyok én? Én a Magyar Rádió elnöke vagyok! Ilyet biztosan nem mondhatott az illető, egyrészt nem rátarti típus, másrészt nem ő volt a Magyar Rádió elnöke.
Az kérem engem egyáltalán nem érdekel, és én önt nem ismerem. Ha elnök, ha nem, a szabályzat elöirja, hogy mindenki, aki az intézményt táskával el akarja hagyni, abba a táskáva bele kell nézni! Ez bizonyára így történt, csak annyit jegyeznék meg, hogy a biztonsági őrök sem korábban, sem később nem gyakorolták ezt a jogkörüket, ez volt az első és utolsó példa erre, pedig a zenekar vagy a kórus tagjai is simán hazavihettek olyan kottát gyakorlás céljára, amely a kottatárból való, de nem írták alá ők maguk személyesen a kölcsönzőcédulát, tehát adott esetben nem tudták volna bizonyítani, hogy jogszerűen birtokolják. Akkor ők mind tolvajok lettek volna?
Az elnök,- merthogy valóban ö volt,- kényszeredetten kinyitotta a táskát, amelyben nem egy vagy kettö db , hanem több tucat értékes CD volt látható, az MR leltári számaival.
Nem, nem az elnök volt. Kényszeredetten nyitotta ki, mert az eset példa nélküli volt, és értelmetlen. Nem több, hanem kb. egytucat CD volt nála, egyáltalán nem értékesek, hanem bolti forgalomban is beszerezhetőek, és természetesen rajtuk volt a kottatár (hangtár?) leltári száma, mert onnan kölcsönözte ki. Akkor egyébként olyan rendszer volt, hogy nem adtak az ember kezébe papírt a kölcsönvett kottákról, könyvekről, lemezekről, így azt nem is mutathatta volna be.
Kérem az elviteli engedélyt- mondta az ör. Az kérem nekem nem szükséges, mert a munkámhoz viszem haza. Mire az ör: Akkor ezt jegyzökönyveznem kell, TÉTELESEN! Elviteli engedélyt nem adhatott, mivel olyan nem létezett, valóban a munkájához vitte haza, és vissza is vitte volna, ahogyan azt már igen sokszor korábban meg is tette, – innen jött az ötlet, hogy egyszer „rajtakapják” – ha nem akarta volna az őr elkobozni. De elkobzásról lett volna szó, a jegyzőkönyvhöz éppenhogy az állítólagos „elnök” ragaszkodott, neki volt az érdeke, máskülönben sosem bizonyíthatta volna igazát, akkor aztán sikerrel fogták volna rá, hogy lopott.
Pár nap múlva kiderült, hogy az elnök révén egy egész CD gyüjteményre való album hiányzott már az archivumból, de senki nem merte jelezni. Senki nem merte jelezni, mert nem derült ki semmi, mivel nem hiányzott egy egész gyüteményre való album, különösen nem „értékes ritkaságok”, amint az akkori vád szólt.
Igy az elnököt megérdemelt érdemei elismerése mellett áthelyezték máshová. Semmi ilyesmi nem történt. Egyrészt a megvádolt illető tisztázta magát, tehát ok sem lett volna rá, és tény, hogy munkaköre még évekig ugyanaz volt, de „az igazi” elnök is még évekig elnök volt, így még az sem lenne igaz, hogy összekeverték a két illetőt.
Ha egy kiemelt értékekkel rendekető intézménynek vannak biztonsági szabályai, az nem lehet, hogy épp a vezetőn ne merje senki számon kérni azt, mégha az főnöke is pl. a biztonsági őrnek, vagy mégha az intézmény egyik “kulcsa” a vezetőnél is van!
Ha vannak. Ha vannak, akkor viszont tartassák be mindenkivel, és ellenőrizzenek mindenkit. A megfogalmazás egyébként azt is akarja sugallni, hogy ez az illető a kiemelt értékeket akarta kicsempészni, holott ebben a törtnetben semmi szerepe nincs annak, hogy az intézménynek amúgy milyen tulajdonságai vannak.
Az egészben az a különösen szép, hogy valamikor akkortájt – de sajnos nem emlékszem pontosan, hogy melyik évben, és milyen néven – indult egy komolyzenei rádióadó, amelyik mellesleg nem működött túl sokáig. És pedig azért, mert akik működtették – csak nem éppen azok, vagy azoknak az ismerősei, akik az állítólagos elnököt ebbe a csapdába csalták? - valóban a MR tulajdonát képező felvételeket (is) lejátszottak.
Fejér Megyei Hírlap
1963-07-30 / 176. szám
Kállai Gyula nyilatkozata a szegedi szabadtéri játékokról
Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a szegedi szabadtéri játékokon szombaton este megtekintette Erkel Brankovics György című operáját, az előadás szünetében az öltözőkben felkereste a darab főszereplőit, Mátyás Máriát, Házy Erzsébetet és gratulált alakításaikhoz.
— Nagyon szép, nemes művészi feladatot vállaltak azzal, — mondotta — hogy Erkelnek ezt az örökszép operáját ezen a hatalmas színpadon, ilyen nagy közönség előtt és ilyen elismerésre méltó módón szólaltatják meg. meg Ezután gratulált Fodor Jánosnak és Simándy Józsefnek, valamint Mikó András rendezőnek és Kórodi András karnagynak.
Kállai Gyula ezután szegedi élményeiről, a szabadtéri játékokról az alábbi nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának:
— Minden évben nagy örömmel látogatok a szabadtéri játékok idején Szegedre. Egy napot töltöttem ezúttal itt és most is megragadott e szépen fejlődő város eleven lüktető élete, örvendetes, hogy a szabadtéri játékok programja ez évben is új színekkel gazdagodott. Az előadáson most Erkel harmadik operáját láttam a szabadtéri színpadon. Az előadást magas színvonalúnak tartom, nagy művészi élmény volt számomra.
Örvendetes volna, ha a mai zene és szépirodalom is minél előbb megtalálná az utat a szegedi szabadtéri játékok nemzetközi rangú színpadához.
— Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a város vezetőinek, a játékok rendezőségének, művészeti vezetőinek, a művészeknek a magas színvonalú előadásért és a város lakosságának is a játékok iránt tanúsított nagy érdeklődéséért és támogatásáért. (MTI)
Sajna, nem fogom látni, mert koncerten vagyok:) Isserlis játszik, végre megtudom, tleg jó csellista-e, vagy vsak a píárja a jó. Eddig kétszer hallottam, és nem tetszett, a fürtlobogtatása sem.
Hát akkor az EU előtt nem azonos eseményeken voltam ÁJ-vel. NT-t sem észleltem. Ha már politikusok és zenei ízlés: na, mi lesz ma késő este az M1-en: Koltay szupergiccsfilmje a magát énekesnek képzelő Varga Miklóssal a főszerepben. :O(((
Most nem emlékszem hirtelen, de mintha e topikban már szó lett volna arról az 1992. október 23-áról, amikor Orbán a feleségével együtt a díszelőadás szünetében elhagyta az Operát (a tévé akkor interjúvolta meg őket; Göncz kifújjolása ellen akartak ilyeténképpen tiltakozni). Azt hiszem, annak idején az egyik humorlap azt szűrte le az egészből, hogy Orbán nem szereti az operát. Amúgy Ferenc pápa szereti az operát... :-) Már Bergoglio néven is rajongott érte... :-)
