Fotók Liszt Krisztus oratóriumának koncertelőadásáról a Pesti Vigadóban (2023. november 26.)
Liszt Ferenc: Krisztus – Somos Csaba vall az oratórium Pesti Vigadóbéli mai bemutatója elé – video
Váradi Zita, Szalai Ágnes - szoprán
Schöck Atala - alt
Szappanos Tibor - tenor
Fátrai János - bariton
Sebestyén Miklós - basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgatók:
Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)
Szent István Filharmonikusok
Vezényel: Somos Csaba
Liszt legnagyobb alkotása a Krisztus oratórium, melynek jelentősége rendkívüli, ám a művet ritkán halljuk, mert igen terjedelmes, előadóapparátusa is nagy, megszólaltatása különleges erőfeszítést igénylő feladat. Most itt az alkalom: a közönség a Nemzeti Énekkar és a Szent István Filharmonikusok előadásában, kiváló hazai szólisták közreműködésével, a karigazgató, Somos Csaba vezényletével élvezheti a kivételes alkotást – 150 évvel az 1873 novemberében lezajlott magyarországi bemutató után, annak egykori helyszínén, a Pesti Vigadóban.
Zenei katedrális – interjú Somos Csabával
/Fidelio.hu - Kondor
Kata, 2023.11.16. 16:05/
Liszt Krisztus című oratóriumának
előadására készül a Nemzeti Énekkar, a november 26-i, Vigadó-beli koncertet az
együttes karigazgatója, Somos Csaba vezényli.
A karmesterrel a darabhoz fűződő viszonyáról, a mű által támasztott kihívásokról, és arról is beszélgettünk, miért érzi úgy, hogy egy igazán nagyszerű előadógárda állt össze a koncertre.
„Ha el kellene hagynom a Földet, de ezt magammal vihetném, akkor meglenne minden örömforrásom, amire zenei, kulturális és lelki téren szükségem van” – nyilatkozta egy interjúban Liszt Krisztus című oratóriumáról.
Miért jelent olyan sokat önnek ez a darab?
Régóta
nagy álmom, hogy a teljes művet vezényelhessem! Rendkívül sok szép emlék köt
hozzá, például a Liszt-évben, amikor az oratóriumot világszerte több együttes ugyanabban
az időpontban szólaltatta meg, én a Rádiókórus akkori vezetőjeként az
együttessel Párizsban, majd Bécsben járhattam a Krisztussal. Itthon pontosan ugyanabban az időpontban
Kocsis Zoltán vezényelte a Szent István Bazilikában. Szóval több ízben is volt
szerencsém betanítani a gigászi művet, több hazai szimfonikus zenekar élén
pedig dirigálhattam egy-egy önálló zenekari tételt is. Természetesen a Nemzeti
Énekkarral is foglalkoztunk már közösen a darabbal, sőt
a mű iránti
rajongásomnak és kollégáim kedvességének köszönhetően az ötvenedik
születésnapomra a mű partitúráját kaptam tőlük ajándékba.
[...]
A
nagy terjedelmen kívül miben ró még speciális feladatot a darab az előadókra?
A
legintimebb, egy szólamú gregoriántól a leggrandiózusabb, szinte wagneri
zenekar átvitelére is alkalmas hangzásig terjed a skála, amire az énekkarnak
képesnek kell lennie. Ilyen szempontból egy kicsit olyan a darab, mint Verditől
a Quattro
pezzi sacri. Az első tételben
azt kívánja Liszt, hogy a pásztor hangját előbb egy szoprán, aztán kettő, majd
négy szólaltassa meg, a folytatásban pedig ugyanígy az altban.
Szinte
megkoreografálta, hogyan adják tovább az örömhírt, és lépnek be a szólamok,
rendkívül
puritán, már-már középkori hangzással, aztán az egész egy hatalmas dicsőítéssé
fejlődik, óriási zenekar mellett. A nagy terjedelmű a cappella tételekben,
illetve egy szál harmóniumkísérettel megírt szakaszokban pedig tűpontosan kell
intonálni, ami minden énekkar számára nagy kihívás. Egyébként Liszt pontosan
azért komponált ezekbe a részekbe alkalomszerűen orgonát vagy harmóniumot, mert
a 19. században Németországban még nem voltak annyira jó énekkarok, akik
támaszték nélkül ilyen hosszú a cappella tételek megszólaltatására képesek
lettek volna.
[...]
A
művet egy szünettel játsszuk, ami a második rész után lesz. Liszt által
javasolt rövidítésekkel egy-egy óra hosszúságú a koncert mindkét fele, a latin
szövegek megértését pedig magyar szövegfordítás kivetítésével segítjük. A
terjedelem ellenére úgy vélem, e műalkotás könnyen befogadható, mintegy
tablósorozatként követhetjük végig Jézus életét.
Olyan mértékben
láttatja a zene a történéseket, hogy szerintem egyben is szájtátva ülné végig a
közönség,
az
ember teljesen a székbe szegeződik a mű hallgatása közben.
Liszt: Krisztus
november 26. 19:30, Pesti Vigadó
Magyarkurir.hu - 2023.
november 19., vasárnap | 17:40
Pallós Tamás
Az idei
őszi fesztivál, a Liszt Ünnep keretében két olyan koncertet – méghozzá
magyarországi premiereket – tartottak meg a Művészetek Palotájában, amelyeket
korábban már meghirdettek, de a covid-járvány miatt végül éveket késtek.
Kurtág György 2018 novemberében, a milánói Scalában bemutatott Fin de partie (A játszma vége) című Beckett-operája,
illetve Liszt Ferenc „töredéke”, a
Byron-tragédiát feldolgozó Sardanapalójának rekonstruált első felvonása is először
hangzott el itthon.
55.
könyv és papírrégiség aukció – KRISZTINA ANTIKVÁRIUM
2023. 11. 25. SZOMBAT 10:00 - 2023. 11. 25. SZOMBAT 18:00
244,1. tétel
Liszt Ferenc (1811–1886)
különlegesen nagy méretű, albumin fényképe.
KIKIÁLTÁSI ÁR: 280.000 Ft
A felvételt Kozmata Ferenc (1839–1902) udvari fényképész készítette 1880 körül. A nagyítás is ekkoriban készült. Nagyon ritkán előforduló, (főleg ekkora méretben), jó minőségű és állapotú fénykép.
Márai Sándor Művelődési
Ház (Egykori Budai Kaszinó) | 1013 Budapest, Krisztina tér 1.
kiállítás helyszíne:
Krisztina Antikvárium |
1013 Budapest, Roham u. 7.
kiállítás ideje:
2023. nov. 13. és 24.
között | nyitvatartási időben: Hétfő-Péntek: 10-18 óra
Az Új Zenei Újság 2023. október 26-i adásában (szerkesztő:
Kovács Sándor) László Ferenc (újságíró, történész, kritikus) fejti ki véleményét Liszt Sardanapalo című egyfelvonásos
operatöredékéről és a Müpában a Staatskapelle Weimar produkciójában elhangzott
előadásról.
A Bartók Rádió
MédiaKlikk oldalán visszahallgatható az adás.
A beszélgetés hanganyaga az időskálán 18:28:51 – 18:39:17 között található – benne a Sardanapalo fináléjának részlete csendül fel a koncerten készült hangfelvételről.
Már annak örülni kell, hogy előhoztad itt a topikot...
Köszönöm.
Igazad van, egyelőre nincs "hírértéke" a koncertnek. Igaz, még alig tíz nap telt el a bemutató óta. Talán még előjönnek "szakértői" kritikák.
Remélhetőleg én utánam is lesz még visszhangja a
Sardanapalo magyarországi bemutatójának a Müpában. A MUZSIKÁ-ban a zenei eseményekről kritikák általában havi-
kéthavi csúszással közlendők. Vonatkozik
ez a Parlandóra is.
Viszont időközben már két beszámoló is olvasható Liszt operatöredékének zenetörténeti jelentőségű előadásáról az alábbi internetes portálokon:
https://revizoronline.com/staatskapelle-weimar-liszt-unnep-2023/
POKOLJÁRÁS ÉS ROMLÁTOGATÁS - Staatskapelle Weimar, Liszt Ünnep 2023
Gyárfás Orsolya, 2023. okt. 30.
https://art7.hu/szinhaz/liszt-unnep-2/
Tatjána a
Liszt Ünnepen
2023. 10. 28. Fittler Katalin
Úgy látom, amekkora hírverést kapott a Liszt-opera, akkora volt a kritikusi érdektelenség.
Csak felsőfokú jelzőket használhatok a MÜPA - Staatskapelle Weimar vasárnap esti Liszt-hangversenyéről!
Óriási volt az érdeklődés, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem földszintje és az első két emelete zsúfolásig megtelt...kíváncsiságunk elsősorban nem az est első részében elhangzott és ismert, nagyszabású, csodálatos szépségű - bár előadói apparátusa okán ritkán játszott - Dante-szimfóniára, hanem Liszt Ferenc csaknem elfeledett de 170 év után végre előbányászott, felnőttkorában komponált operájára – Sardanapalo -, annak is a megmaradt töredékére (csak az elkészült I. felvonásra) fókuszált, ami most koncertszerű változatban jutott el hozzánk és szólalt meg magyarországi bemutatóként!
Elöljáróban: csak áradozni tudok a Staatskapelle Weimar zenekarának minőségéről, a hangszercsoportok szólamaiban is igen „összecsiszolt” hangzásról, az egyénileg is jól hallhatóan képzett muzsikusok tüneményes játékáról, és karizmatikus kisugárzású vezető karmestere - Kirill Karabits - kiváló dirigensi tevékenységének a hatalmas előadói apparátusra (ide értve a Nemzeti Énekkar Női Karát is), valamint ránk, a közönségre tett szuggesztív hatásáról.
Már a műsor első számaként felcsendült egy kuriózum-darab, Lisztnek a több változatban is megkomponált Weismars Volkslied (Weimari népdal) alkotása; az 1853-ban a weimari hercegség számára írt Hódolati induló később nemzeti himnusszá vált részletével most a nagy szimfonikus zenekarra hangszerelt pompás verziója által ismerkedhettünk meg.
Az előadott Dante-szimfóniáról itt csak annyit jegyzek meg, hogy a hatalmas mű (A pokol; A purgatórium, Magnificat) harmadik részében felhangzó gyönyörű szoprán és alt kartételeket előadó Női Kar két szólama a hangversenyterem második emeletén két oldalt, a zenekar felett foglalt helyett, így a kórus belépései jól követni tudták a karmester amúgy pontos beintéseit. Élmény volt hallani a monstre szimfóniát – benne az áhítatos Magnificat tételelt, amelyben a két hatalmas előadó-együttes összecsiszolt „összhangzata” zengett és spirituális kicsengésével teljesen magával ragadtatta a publikumot.
És most következzék beszámolóm arról a zenei csodáról, ami mágnesként odavonzott minket a Müpába, hogy részesei lehettünk egy felfedezésszámba ment Liszt-alkotás magyarországi bemutatójának; úgyis ha a komponista már érettkorban keletkezett operájának csak az elkészült első felvonás mint töredék megismerésére adhatott lehetőséget a letisztázott partitúra – ez a zseniális ének-zenei szövet teljesen lenyűgözött!
A Sardanapalo című opera keletkezéséről és a darab cselekményéről muszáj részletesebben szólnom. Byron Sardanapalus című drámáját 1834-ben mutatták be Londonban. Az asszír királyról mesél, akiből hiányzik az erkölcs, a katonai ambíció, a házassági hűség és az uralkodás általános tulajdonságai. Hiányzik továbbá miniszterei, tisztjei és bírósága támogatása, és nem tudja kivégezni vagy bebörtönözni azokat, akikről kiderült, hogy összeesküdtek ellene, annak ellenére, hogy sógora, Salamenes, valamint szeretője, a görög rabszolga lány, Mirra felszólította. Ez további lázadásokat szít, és végül a katonai vereség és az Eufrátesz áradása okozta természeti katasztrófa együttesen vezet a király bukásához: a folyam elönti a várost, a felkelők lerombolják a vár fő védőfalát, a vereség pedig elkerülhetetlen; a király elküldi családját, és elrendeli, hogy elevenen égessék el szeretőjével, illatok és fűszerek közepette egy nagy pokolban. Sardanapalus és Mirrha együtt máglyán végzik életüket. Liszt a maga részéről azt mondta egy barátjának, hogy a tervezett opera fináléja az egész közönséget felgyújtja!
Liszt 1845-ben kezdett hozzá egy olasz opera megírásába, a már említett Lord Byron tragédiája, a Sardanapalus története keltette fel érdeklődését. Az elkészült librettó az ókori Asszíria királyának, a békeszerető uralkodónak a történetét meséli el, akit a lázadók legyőznek és meggyilkolnak. Liszt operája Sardanapalo király és kedvenc ágyasa, Mirra szerelmére fókuszál, aki sikertelenül próbálja rávenni a királyt a háborúra; érzelmileg nővére ágyasai támogatják, a király iránti szeretet, a hitéhez való megtérés, a honfitársai sorsa iránti önutálat, és az asszírok általi meghódításuk témájában szinte rokon Verdi Aidájával, és akár drámai előfutáraként is tekinthetnénk a Sardanapalóra, ha elkészült volna a teljes opera. Liszt nehézségei a librettó megszerzésében azt eredményezték, hogy a komponálás csak 1850 áprilisában kezdődött. Az I. felvonás összes zenéjét befejezte egy 111 oldalas, kommentárokkal ellátott zongora-ének partitúrában. A meg nem nevezett librettista olasz költő lehetett, a zenetudósok azt feltételezik, hogy Liszt nem volt megelégedve a II. és a III. felvonás szövegével. Ami egy vázlatfüzetben fennmaradt, kritikailag rekonstruálták és lefordították. A címe olasz nevet használja, így ez az első kiadás címe is. Három szólószerep és egy ágyaskórus szerepel. A kéziratot korábban töredékesnek és részben olvashatatlannak tartották, de végül 2017 márciusában nemzetközi elismerésre sikerült megfejteni. A Cambridge-i Egyetem oktatója, David Trippett zenetörténész találta meg és hangszerelte az elveszettnek hitt különleges, befejezetlen darabot; a kéziraton Liszt saját instrukciói alapján dolgozott és készítette elő az előadási változatot, amelyet a weimari ősbemutatón ismert meg a nemzetközi közönség.
Azt gondolom, frenetikus hatása volt ennek a csonkán is nagyszabású első felvonásnak, amely közel 60 percnyi lírai és drámai ének-zene számokból áll, ami grandiózus zenekari, szinte meyerbeeri vagy wagneri mintájú operafináléba torkoll. Érzésem szerint is, Liszt elképzelt nagy romantikus operájának partitúrája gazdagon dallamos stílusú, megtalálhatók benne Bellinitől Verdin át Wagnerig valami egyedülálló, az olaszos melódiavilág, harmónia és a német zenedráma jövőbe mutató elegye, de mégis alapvetően liszti zene marad. A Sardanapaloban Liszt remekül ötvözi a kitalált dallamokat szimfonikus költeményeinek úttörő zenekari színeivel.
A kísérőfüzet szerint ez a partitúra, noha teljes és lejegyzett éneksorokkal rendelkezik, csak korlátozott, rövidített vagy kódolt információt ad a hangszerelésről, a dinamikáról, a tempókról és az ellenpontozásról. Trippett változatában Wagner Tannhäuserének (1845) és Lohengrinjének (1850) visszhangja van, de a lírai zene a korszakbeli operákéira emlékeztet.
Tekintettel arra, hogy csak az Első felvonás látott napvilágot, a drámának nincs katartikus lezárása, így az embernek kínzó érzése támad, mi következhetett volna.
Nagyon szép hatásos részletek váltják egymást az operatöredékben: a dalmű kezdetén Sardanapolo ágyasainak kara énekel. Liszt irizáló női kórussal nyitja meg jelenetet: ; az asszír királyi udvar ágyasai a békeszerető király gazdagságát és fényűzőségét ecsetelik, majd Mirra, az ión rabszolgalány (Joyce El-Khoury) jelentős áriájában az elrabolt volta felett kesereg, a múlt, a szülőhaza iránti érzések, a mostani rabsága feletti bánat és a király iránti sóvárgó vágyakozás együttesen kavarognak benne. Belép a király (Airam Hernández), és egy szenvedélyes duettben igyekszik megnyugtatni Mirrát szerelméről és védelméről. Ekkor megjelenik a jós pap, Beleso (Oleksandr Pushniak), aki Sardanapolot az apátiája miatt vádolja, és figyelmezteti a felkelésre. Sardanapolo végül összehívja támogatóit a harcra.
Joyce El-Khoury egy vonzóan olasz hangú és magával ragadó Mirra, és megvan benne a szükséges virtuozitás és erő. Amikor El-Khoury illanó szopránja vadul drámaian lövell az ég felé, azon tűnődhetünk, milyen magaslatok maradtak meg a meg nem írt partitúrában? Mirra és Sardanapalo olaszszerű ariozókon és szenvedélyes recitativokon keresztül jut el a lényeghez, amikor a lány szerelmét is megvallja, és egy eksztatikus duettben egyesülnek. Airam Hernández a kettősben deklamáló erőt kelt és bőkezűen nyájas, kitartóan ostromolja a lányt és hevesen tesz tanúságot Mirra iránti szerelméről. Oleksandr Pushniak zengő hangon deklamál, impozáns megjelenést kölcsönöz karakterének, aki tüzes Belesót énekel, miközben az egész drámai jelenet felforrósodik a támogatói női kórus énekének bekapcsolódásával. A frenetikus első finálé diadalmas tercett-tel és kóruskíséretes együttessel, induló-zenére csatába induló menettel zárul, fantasztikus nagyoperai zengő-zúgó-sistergő zenekari hangzatokkal zárul. Lenyűgöző hatás! Az utolsó taktusok után elemi erővel csattant fel a taps, ment át ovációba, bravózásba, és a teljes zenekar, kórus szólisták és a karmester boldogan, meghatva fogadták produkciójuk ünneplését.
Tényleg, zseniális teljesítmény, amit ezen a Liszt bemutató-koncertesten fellépett weimari együttestől és művészeiktől kaptunk. Rendkívül színes és dallamos, eredeti zene vonzó lírai pillanatokkal, de erőteljes és hatásos drámai részekkel is. Liszt zseniálisan kidolgozott dallamokat ötvözi szimfonikus költeményeit prognosztizáló zenekari színekkel. Tehát amit hallottunk az hatvan perc kvázi eksztázis, amely bel canto élvezetekre emelkedik Sardanapalo egy rendkívül érdekes felfedezés. Teljesen meggyőző dráma, tele eseményekkel, és tele izgalmas énekhanggal és zenekari színekkel, hatalmas érzelmi hullámokkal. Az operatöredék alakításait és érzelmi erejét hallva kérdések merülhetnek fel, milyen hatása lett volna a teljes műnek, ha Liszt befejezte volna.
Művészetek Palotája, 2023. október 23.
Kapcs. 1178. és 1020. sorszámok
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Ma este:
Liszt: Dante-szimfónia
Liszt: Sardanapalo (operatöredék) - magyarországi bemutató
Liszt orgonán és homokanimáción
/mno.hu – 2023.10.21./
A
Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban október 22-én
koncertezik Mészáros Zsolt Máté Junior Prima díjas orgonaművész.
A zenei emlékidézést Végh Lajos
különleges, élő digitális homokanimációja teszi teljessé. A zene és
képzőművészet egységét még egy egyedi hangszerkiállítás is kíséri, amely ez
alkalommal utoljára tekinthető meg.
Liszt Ferenc: B-A-C-H prelúdium és fúga
Liszt
Ferenc: Offertorium a Magyar koronázási miséből
Liszt
Ferenc: Ungarn's Gott / A magyarok Istene
Liszt
Ferenc: Ave Maria von Arcadelt
Liszt
Ferenc: Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem undam" kezdetű korál (Giacomo
Meyerbeer A próféta című operájához írt egyik Liszt-illusztráció) – utóbbi műben
a komponista a „virtuóz zongoratechnikát először alkalmazta orgonára, így ezt
alig néhány kortárs művész volt képes eljátszani (ezek közé tartozott Saint-Saëns),
ráadásul egy olyan orgonát igényelt, amely hangzásában egy szimfonikus zenekart
tudott megidézni.”
A zene ott kezdődik, ahol a szavak véget érnek
György Ádám zongorista játszott 2023-ban a Bajnokok Ligája döntőjének megnyitóján. Most a New Yorki-i Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt rendezték meg, amellyel az volt a céljuk, hogy a magyar zeneszerző munkásságát a nagyközönség elé tárják a világ legnépesebb városában. A zenész interjút adott az Indexnek a jövőbeli terveiről és munkásságának legnagyobb pillanatairól.
Liszt ünnepei – Beszélgetés Mészáros Zsolt Máté orgonaművésszel
Magyar Kurír - Kultúra - 2023.
október 1., vasárnap | 18:01
/Pallós Tamás/
Október 22-én emlékezünk meg Liszt Ferenc születésnapjáról,
de itthon újabban már jóformán az egész hónap a zenetörténet egyik legnagyobb
hatású komponistájáról szól. 2021 óta nevét viseli, szellemiségét hordozza az
őszi Nemzetközi Kulturális Fesztivál, a Liszt Ünnep, amely nemcsak a
kimeríthetetlen életművet állítja középpontba, hanem a kortárs
reminiszcenciákat is.
Mészáros Zsolt Máté orgonaművész, Liszt-kutató a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom zeneigazgatója önállóan, a „maga módján”, de jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy Liszt Ferenc egyházi zenei tevékenysége is teljes valójában feltáruljon, és mind ismertebbé váljon. A tavasszal megkezdett beszélgetést a Liszt-misztérium megfejtésének kísérletével folytattuk.
[...]
„Az életműve óriási, csak a zongoradarabjainak a száma hétszáz körül van. Számtalan átiratot készített, például Beethoven valamennyi szimfóniájából, Schubert dalokból, reminiszcenciák, variációsorozatok születtek tőle. Rengeteg kézirata elkallódott, de még ma is sokfelől, a világ különböző gyűjteményeiből, könyvtáraiból kerülnek elő művek tőle.”
[...]
– A
Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt végzett hároméves kutatási időszaka
nemrég ért véget. Hol tart az orgonára, illetve harmóniumra komponált
Liszt-művek tervezett kritikai összkiadása?
– Szeptemberben zárult a hároméves ösztöndíjas időszak, és amit vállaltam, sikerült teljesítenem. Nyomtatásra kész az összkiadás, a vonatkozó anyagok digitalizálva lettek, a kiadásáról még folynak a tárgyalások. A hangversenysorozat keretében pedig megszólaltattam az összes érintett művet. Az elmúlt hónapokban meg kellett húznom egy határt, hogy időben tudjak végezni azzal a penzummal, amit a Magyar Művészeti Akadémiának szántam. De a munkaórák számát jelentősen megnövelte, hogy menetközben rengeteg dolgot találtam még, elsősorban külföldi könyvtárak, levéltárak, múzeumok gyűjteményeiben. Olyan, orgonára és harmóniumra írt Liszt-műveket is, illetve további változatokat, amelyek eddig egyik összkiadásban sem szerepeltek. Az 1980-as években megjelent legutóbbi, Martin Haselböck-féle kiadásban százharminchárom feltüntetett forrást számoltam össze, én kétszázharminchetet találtam. Az a tervem, hogy a saját kiadásomban minden orgona és harmóniumra írt Liszt-mű összes változata benne lesz, emellett még olyan változatok is, amelyek a tanítványok közreadásaiban vagy másolataiban maradtak fent. Rendre felbukkannak újdonságok. Szerencsés dolog, hogy a világ számos nagy gyűjteménye elkezdte digitalizálni az állományát. Ezáltal korábban elveszettnek hitt Liszt-kéziratok is előkerültek a raktárak mélyéből. Olyan archívumokba is eljutottam, amelyeket eddig mások még nem néztek át. De hát ez az igazán izgalmas a kutatómunkában! Az Új Nemzeti Kiválóság Program héthónapos ösztöndíjával a napokban készültem el Liszt Szent Ferenc Naphimnuszát feldolgozó – eredetileg 1862-ben írt – kantátájának véglegesített orgonaváltozatával, amelynek eddig nem volt kritikai kiadása. Több átdolgozást követően, 1884-ban jelent meg a Naphimnusz második, zenekari változatának partitúrája, Liszt még hozzákomponált több mint kétszáz ütemet. Készített belőle egy kamarazenei változatot is zongora és harmónium egyidejű használatával. Lisztnek nagyon tetszett ez a hangszerelés, Rómában is így mutatták be. És ez csak egyetlen művének rövid „keletkezéstörténete”. Úgy látom, ha Isten is úgy akarja, bőven lesz még feladatom a következő évtizedekre is. "
Csak György Ádámhoz: Nem ő az "Ismeretlen Zongorista"? Inkább nem folytatom.
Vajon mennyibe fájt nekünk ez az "elsöprő sikerű zongoraverseny"? Tudom, úriemberek közt nem szokás pénzről beszélni. Azért jó tudni, ki áll a rendezvény mögött. A tavalyi versenyről, amin, ha jól olvasom, 4 (négy!) induló volt, itt lehet bővebben olvasni. Idén vajon hány résztvevő volt? És ki is az a György Ádám? Róla pedig itt. Annyit már eddig is tudtunk róla, természetesen origoból, hogy (sic!) "a világ legnépszerűbb klasszikus művésze". Hiába no, a foci nálunk nagy úr ...úgy látszik, még zongoraverseny-vonalon is.
A bemondó kislányon látszott, hogy fogalma sincs arról, ki az a LF, netán mi is a Carnegie Hall. Nekem mindenesetre a Tennessee államban megrendezett gombócevő verseny jutott eszembe (Karinthy Frigyes: Így írtok ti).
Elsöprő sikere volt New Yorkban a Liszt Ferenc zongoraversenynek
A világ vezető koncerttermében, a Carnegie Hallban fejeződött be pénteken a harmadik New York-i Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny, amelyen Hongkongból érkezett győztest hirdetett ki a zsűri.
„A döntős versenyzőket a Szent
Lukács Zenekar kísérte, Marosi László karmester irányításával. Ő az esemény
befejezésekor Liszt Ferenc zenei és kulturális szerepére utalva arra a
történelmi tényre hívta fel a figyelmet, hogy kevesen tudják, illetve gyakran
elfeledkeznek arról: Liszt Ferenc volt az, aki Beethoven születésének 100.
évfordulóján a németek érdektelensége ellenére három koncertjének bevételével
finanszírozta zeneszerző elődje szobrának felállítását szülővárosában, Bonnban,
és az a szobor máig ott áll.”
Én teszem hozzá: Marosi László karmester egyike a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektori posztjára pályázó aspiránsoknak!
Kapcs. 1020. sorszám és előzményei - 1019., 1018., 1016...
Müpa —
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2023. október 22., 19.00
Liszt: Dante-szimfónia
Liszt: Sardanapalo – magyarországi bemutató
Sardanapalo,
Asszíria királya: Airam Hernández
Mirra, ión rabszolgalány: Joyce El-Khoury
Beleso, pap: Olekszandr Pusnyak
Közreműködik: Staatskapelle Weimar, a Nemzeti Énekkar Női Kara
(karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Kirill Karabics
„Egy zeneszerző halála után 130 évvel már ritkán kerülnek elő olyan alkotások, melyek lényegesen módosítják az életmű értékelését. Liszt Ferenc ebből a szempontból is kivételes komponista volt: Byron tragédiája nyomán írt operájának fennmaradt első felvonását 2018 nyarán mutatták be Weimarban.
A kompozíció kéziratát a weimari Goethe- és Schiller-archívumban őrizték, a
Cambridge-i Egyetemen tanító zenetörténész, David Trippett szerint a
Sardanapalo zenéje lélegzetelállító. Egyaránt tükrözi Bellini, Meyerbeer és
Wagner hatását, az olaszos líraiság pedig Liszt félreismerhetetlenül eredeti
harmóniavilágával párosul. Trippett a kézirat alapján rekonstruálta a darabot,
illetve elvégezte a hangszerelési munkát is, a mű ebben a változatban kerül a
budapesti közönség elé.
A Staatskapelle Weimar koncertjének első részében Liszt egyik legjelentősebb
nagyzenekari kompozíciója, a Dante-szimfónia hangzik el. Az est dirigense a
nemzetközi operaélet kiválósága, a Bournemouth-i Szimfonikus Zenekar vezető
karmestere, Kirill Karabics.”
Forrás: Müpa honlapja
A Bartók Rádió ma esti adása (19:35 - 20:23)
A Magyar Rádió Énekkarának és
Szimfonikus Zenekarának jubileumi hangversenye
Vezényel: Pad Zoltán
Liszt Ferenc: Koronázási mise
Km.: Szemere Zita (szoprán),
Bakos Kornélia (alt), Szerekován János (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
(Pesti Vigadó, 2021. május 9.)
AZ 50 ÉVES LISZT FERENC TÁRSASÁG JUBILEUMI HANGVERSENYE
MA ESTE: 18 órától –
Zeneakadémia Nagyterme
Kodály: Liszt Ferenchez (Vörösmarty Mihály versére)
Liszt: Salve Regina
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
Schubert–Liszt: Hattyúdalok – 7. Ständchen
Liszt: 13. magyar rapszódia
Balog József (zongora)
Liszt: Die Loreley
Liszt: A három cigány
Liszt: Freudvoll und leidvoll
Liszt: Isten veled
Láng Dorottya (ének), Daniel Heide (zongora)
szünet
Liszt: 1. elégia (kamaraváltozat)
Vigh Andrea (hárfa), Falvai Sándor (zongora), Lantos
István (harmónium), Rohmann Ditta (cselló)
Liszt: Tasso – szimfonikus költemény (a szerző négykezes átirata)
Ránki Dezső, Klukon Edit (zongora)
Liszt: Hosannah
Király Csaba (orgona)
Liszt: Nun danket alle Gott
Király Csaba (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
A nagy magyar zeneszerző és zongoraművész nevét
viselő Liszt Ferenc Társaság több, még a mester életében formálódó
kezdeményezés után, 1893-ban alakult, a II. világháborúig kisebb-nagyobb
szünetekkel működött, majd 1973-ban független egyesületként újjászületett. A
jelenleg több mint 500 tagot számláló társaság nemcsak Budapesten, hanem
Pécsett, Sopronban, Szegeden, Szekszárdon és Kőszegen is tevékenykedik. Legfőbb
célkitűzésük Liszt Ferenc életművének, személyiségének megismertetése, nemes
eszméinek ápolása és terjesztése, hangversenyeket és ismertterjesztő
előadásokat szerveznek, új Liszt-társaságok létrehozását segítik a világban,
illetve minden évben az újonnan megjelent Liszt-lemezek közül a legjobbnak
odaítélik a Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíjat. Az egyesület megalakulásának 50.
évfordulóját a Zeneakadémián ünnepli igazi színes programmal – kórusművek, a
népszerű magyar rapszódiák egyike, dalok, kamaraművek, átiratok –, neves
előadók tolmácsolásában.
(Forrás: Zeneakadémia honlapja)
"A LOS ANGELES-I NEMZETKÖZI LISZT-VERSENYEN MAGYAROK IS RÉSZT VESZNEK"
(mno.hu - Ditzendy Attila, 2022.11.16.)
A hét végén Los Angelesben nemzetközi Liszt-verseny lesz. Polgár Éva zongoraművésszel, az esemény fővédnökével, a Hungary Foundation kulturális nagykövetével beszélgettünk.
Jézus Szíve Jezsuita Templom
1085 Budapest, Mária utca 25.
10.00 Gedai Ágoston orgonakoncertje
Preludio – A strasbourgi katedrális harangjai
Andante religioso
Ave Maria 1–2.
Consolation 5–6.
Offertorium a Koronázási miséből
Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – variációk egy Bach-témára
11.30 Herczeg Zoltán orgonakoncertje
Templomi ünnepi nyitány az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű korál dallamára
Regina coeli laetare – Lassus nyomán
Weimari népdal (2. változat)
Ungarns Gott (A magyarok Istene)
Ave verum corpus – Mozart nyomán
Bevezetés és fúga – Bach: Ich hatte viel Bekümmernis, BWV 21
Adagio – átirat Bach c-moll hegedűszonátájából, BWV 1017
B-A-C-H prelúdium és fúga (2. változat)
14.30 Kubík Tamás orgonakoncertje
In domum domini ibimus
O sacrum convivium
Requiem orgonára
Ora pro nobis
Szent Erzsébet legendája – Bevezetés
Resignazione
San Francesco – Prelúdium Szent Ferenc Naphimnuszához
16.00 Tasi Csaba orgonakoncertje
Dante-szimfónia – Bevezetés, Fúga és Magnificat
Orfeusz
Les morts (Die Todten)
Angelus!
Rosario (Rózsafüzér 1–3.)
Tu es Petrus
18.00 Kaposi Brúnó orgonajátéka a liturgia keretében
Introitus
Missa pro organo
Consolation 4.
Nun danket alle Gott
19.30 Túri-Nagy János orgonakoncertje
Zarándokok kórusa a Tannhäuserből
Aus tiefer Not schrei ich zu dir – Bach nyomán, BWV 38
Am Grabe Richard Wagners (Richard Wagner sírjánál)
Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem undam” kezdetű korál dallamára
21.00 Zsilka Alan orgonakoncertje
Ave Maria d’Arcadelt
Ave maris stella (2. változat)
Salve Regina
Prelűdök – Chopin nyomán, op. 28/4 és 28/9
Agnus Dei – Verdi Requiemje nyomán
Slavimo slavno, Slaveni!
Évocation à la Chapelle Sixtine
Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny - New York - Carnegie Hall
"Ehhez hasonló Liszt ünnep még nem volt az országhatárokon túl."
ORIGO 2022.10.04. 14:03
Óriási szakmai figyelem követi a New York-ban a héten megrendezésre kerülő Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. A verseny művészeti vezetője György Ádám Liszt Ferenc-díjas zongoraművész vezetésével New York egyik legpatinásabb szimfonikus zenekara kíséri majd a négy ifjú tehetséget a döntőben a Carnegie Hall nagytermében.
A verseny kiemelkedő lehetőség arra, hogy szavak nélkül beszéljünk az értékeinkről. 2022-re a verseny egész hetes Liszt Fesztivállá nőtt New Yorkban, az eseményt Tóth Péter zongoraművész szólóestje zárja október 9-én a Carnegie Hallban.
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.
(Liszt Múzeum Matinékoncert)
Ma délelőtt, 11.00 órakor
Christopher Richardson (zongora) - a Los Angeles-i Liszt verseny győztese
Liszt: Spanyol rapszódia
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália ‒ Velence és Nápoly
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc ‒ 4. Forrásnál
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta
Liszt Ünnep – Klukon Edit és Ránki Dezső (zongora) négyrészes koncertsorozata
(Régi Zeneakadémia, 2021. október 15 -16.)
"Liszt Ferenc szimfonikus költeményei" - négykezes változatok
Március 27., 28., 30. és 31-én esténként a Bartók Rádióban!
I. adásnap: ma, vasárnap 19.35 - 20.25 (ism. április 15., 12.36)
- Amit a hegyen hallani
- Tasso – Gyász és diadal
II. adásnap: holnap, hétfő 19.35 - 20.30 (ism. április 16., 12.36)
- Les Préludes
- Orfeusz
- Prométheusz
- Mazeppa
III. adásnap: március 30., szerda 21.08 - 22.00 (ism. április 18., 12.36)
- Ünnepi hangok (Festklänge)
- Hősi sirató (Héroide funebre)
- Hungaria
IV. adásnap: március 31., csütörtök 19.35 - 20.50 ((ism. április 19., 12.36)
- Hamlet
- Hunok csatája
- Az ideálok
- A bölcsőtől a sírig: a) A bölcső, b) Küzdelem a létért, c) A sír a túlvilági élet
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár”
2022. március 15. kedd - 23:30-24.00
„Történelmi hangok”
Szerkesztő: Marton Árpád
Liszt Ferenc forradalmunk és szabadságharcunk előtt tisztelgő szerzeményeiből - válogatás:
- Magyar történelmi arcképek című sorozatból (1885) három darab: Széchenyi, Vörösmarty, Petőfi alakját megidéző zeneműveket Jandó Jenő zongorafelvételéről
- Petőfi szelleméhez (1877), impresszionisztikus hangvételű zongoradarab (Jandó Jenő)
- Szózatunk és Himnuszunk Liszt által egybeötvözött fantázia-változatát játsszák a Budapesti Szimfonikusok Joó Árpád vezényletével.
Az adás visszahallgatható: itt
2022. március 16. szerda - 23:30-24.00
„Megszólal a mély”
Szerkesztő: Marton Árpád
Liszt Ferenc: Rapszódiák (az első három):
Két cisz-moll; egy B-dúr
Zongora: Samson Francois
(1955)
Az adás visszahallgatható: itt
Bartók Rádió, ma 13.45 - 15.05
"Cziffra Fesztivál - "Liszt Esszencia"
A Zeneakadémia Nagytermében 2022. február 27-én elhangzott gálakoncert és díjátadó hangfelvétele.
Balázs János - zongora
Km. a Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Liszt Ferenc művei: 1. Esz-dúr zongoraverseny, 2. Magyar fantázia, 3. A-dúr zongoraverseny, 4. Haláltánc
A Cziffra György-emlékév fantasztikus sikerű Liszt-gálakoncerttel zárult tegnap este a Zeneakadémián. A hangverseny kezdetén átadták a Cziffra Fesztivál díjait, a moderátor: Bősze Ádám zenetörténész volt.
Az ünnepi eseményt mások mellett személyes jelenlétével megtisztelte Áder János köztársasági elnök is.
Balázs János zongoraművész az első részben az Esz-dúr zongoraverseny és a Magyar fantázia, szünet után az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc című Liszt-műveket adta elő.
Hihetetlen szellemi és fizikai kondíció kell ahhoz, hogy valaki ezt a négy nehéz zongoraversenyt egymást követően, egy estén eljátssza. Balázs Jánosé most ez bravúr, aki fölényes virtuozitással adta elő a műveket, és dicséret illeti a kíséretet ellátó Concerto Budapest zenekart és Keller András karmestert, méltó partnerként szolgáltak neki.
És kaptunk még Balázs Jánostól négy ráadást is! Szűnni nem akaró tapsok és ovációk után ért véget a koncert.
Balázs János - aki a Fesztivál művészeti vezetője is - írja a Facebookon ma reggel: „Tegnap véget ért a 2022-es Cziffra György Fesztivál. Köszönöm a Concerto Budapest zenekarnak és Keller Andrásnak a tegnapi koncertet, gratulálok az idei díjazottjainknak: Perényi Eszter, Lantos István, Berecz Mihály és Eszenyi Zsombor. Szeretném Szilvivel együtt hálánkat kifejezni mindazon munkatársainknak, támogatóinknak, közönségünknek, védnökeinknek, akik sokat tettek idén és az elmúlt években is azért, hogy Cziffra György öröksége méltó módon legyen hazánkban kezelve.”
A tegnap esti koncert hangfelvételét ma este a Bartók Rádió sugározza 20:45 órától.
Ma este a Zeneakadémia Nagyterme, 19.30 – kb. 22.00
CZIFFRA FESZTIVÁL
LISZT ESSZENCIA
Gálakoncert és díjátadó
Liszt: Esz-dúr zongoraverseny
Liszt: Magyar fantázia
SZÜNET
Liszt: A-dúr zongoraverseny
Liszt: Haláltánc
Balázs János (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Műsorvezető: Bősze Ádám
A Régi Zeneakadémián most délelőtti Liszt-koncert:
Giovanni Bertolazzi (zongora)
- Beethoven: 21. (C-dúr) zongoraszonáta, op. 53 („Waldstein”)
- Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta
- Liszt: h-moll szonáta
Ma este pedig a Bartók Rádió sugározza, 17.48 – 18.55
Polgár Éva Liszt zongoraestje
(Márványterem, 2021. július 6-i koncert felvétele)
1. Sursum corda
2. Magyar Koronázási mise – Benedictus
3. Magyar Koronázási mise – Offertorium
4. A Villa d’Este szökőkútjai
5. XI. magyar rapszódia
6. Csárdás
7. Csárdás obstinée
8. A puszta keserve
9. A genfi egyház zsoltára
10. A-dúr legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
11. E-dúr legenda – Paolai Szent Ferenc a hullámokon
A Bartók Rádió sugározza, ma délután (17.57 – 18.55):
Kovács Gergely Liszt Ferenc-műveket zongorázik
- h-moll szonáta
- Mefisztó keringő
- B-A-C-H fantázia és fúga
/Márványterem, 2021. augusztus 17-i koncert hangfelvétele/
Ma délelőtti koncert volt a Régi Zeneakadémia Kamaratermében:
Hodozsó György (zongora)
Liszt: Consolations
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc ‒ 1. Tell Vilmos kápolnája
Liszt: Költői és vallásos harmóniák ‒ 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban)
Liszt: Három svájci darab ‒ 1. Ranz de vaches: Variációk Ferdinand Huber dallamára
Liszt: 11. magyar rapszódia
Ott voltam, szuper volt.
Bartók Rádió mai adása, 17:50 – 18.55
Fiatal művészek pódiuma
Pellet Sebestyén Liszt Ferenc-műveket zongorázik
1. Tell Vilmos kápolnája
2. a-moll Paganini-etűd
3. Elfelejtett románc
4. Hangnemnélküli bagatell
5. Funérailles
6. h-moll szonáta
(Márványterem, 2021. augusztus 17.)
A Zeneakadémia honlapjáról:
Ma esti koncert, 19.00
A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS A NEMZETI ÉNEKKAR hangversenye
MŰSOR:
Liszt: Haláltánc
Chopin: Andate Spianato et Grand Polonaise, Op. 22
Liszt: Koronázási mise
KÖZREMŰKÖDIK:
Balázs János zongora
Szabóki Tünde szoprán
Szántó Andrea mezzoszoprán
László Boldizsár tenor
Cser Krisztián basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
MÁV Szimfonikus Zenekar
VEZÉNYEL:
Kesselyák Gergely
Liszt Ferenc és Frédéric Chopin nagyjából egy időben kerültek Párizsba és jó barátok lettek. Ebben az időben, 1830 és 1834 között keletkezett Chopin harmadik zongorára és zenekarra írott műve (a két zongoraverseny után). A mű első része, az Andante zongoraszóló, utána csatlakozik a zenekar, a zeneszerző szülőhazáját idéző lengyel nemzeti tánc, a polonéz formájában. Liszt ekkoriban kezdett a programzene gondolatával foglalkozni, 1838-tól több mint húsz évig érlelte harmadik zenekaros zongoraművét, amelyet nem nevezett zongoraversenynek, hanem a „Haláltánc – parafrázis a Dies irae témájára” címet adta neki. A művet 1865-ben mutatták be, nem sokkal ezután komponálta Ferenc József császár és Erzsébet királyné magyar királlyá és királynővé koronázásának ünnepi ceremóniájára a Magyar koronázási misét. A műben a katolikus szentmise hagyományos zenei eszközei mellett sok magyaros motívum is megszólal. A császári udvar szertartásrendjének előírásai szerint az 1867. június 6-án megtartott koronázási szertartáson bécsi muzsikusok játszottak és énekeltek, Liszt Ferencet hivatalosan nem is hívták meg, Buda és Pest népe azonban hatalmas ünneplésben részesítette, amikor a szertartás után gyalog ment vissza pesti lakásába.
Mai koncert:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
Váradi László (zongora)
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 104. Petrarca-szonett, Sposalizio
Liszt: Transzcendens etűdök – Wilde Jagd (Vad hajsza)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc – Obermann völgye
Liszt: Csárdás macabre
Liszt: 1. Mefisztó-keringő
Hamarosan kezdődik a koncert-előadás (18:00 órakor) a Budapest
BMC, Koncertteremben
Ránki Fülöp (zongora)
Dino Benjamin (színművész)
"Melodrámák Minifesztivál - Liszt"
Liszt Ferenc: Des toten Dichters Liebe / Jókai Mór szövegére
Felix Draeseke-Liszt Ferenc: Helges Treue / M. G. Strachwitz szövegére / fordította: Márton László
Liszt Ferenc: Lenore / G. A. Bürger szövegére / fordította: Reviczky Gyula
Liszt Ferenc: Der traurige Mönch / N. Lenau szövegére / fordította: Vajda János Lenau után
Liszt Ferenc: Der blinde Sänger / A. K. Tolsztoj szövegére / fordította: Vörös István
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongoraestje ma este a Müpában:
Válogatás Liszt Ferenc szimfonikus költeményeiből a komponista által készített négykezes változatban:
„Liszt zenéje és személyisége mindig közel állt a szívünkhöz, művei közös zenélésünk egyik alappillérét alkotják. Liszt a zenekari változatok komponálásával egy időben készített kétzongorás kivonatokat, viszont évekkel, sok esetben 15-20 évvel később négykezes formába is öntötte őket, rengeteg változtatással, így igazi, csodálatos zongoraművek születtek. Hatalmas, örömteli és felemelő feladat ezeket a nagyközönség által jórészt ismeretlen változatokat eljátszani.”
Minden mennyiségben: Liszt Ferenc
Ma 18:00
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
Lajkó István (zongora)
Liszt: Glanes de Woronince
Liszt–Tausig: Orfeusz – szimfonikus költemény
Liszt–Tausig: Hungaria – szimfonikus költemény
Ma 19:30
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongoraestje
Liszt: Hősi sirató - szimfonikus költemény
Liszt: Tasso, gyász és diadal - szimfonikus költemény
Liszt: Orfeusz - szimfonikus költemény
Liszt: Az ideálok - szimfonikus költemény
2021. november 12. 17.00-19.00
RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM
LISZT MÚZEUM ESTI KONCERT
LUKÁCS MÓNIKA (ének) ÉS STEFANO LIGORATTI (zongora)
Liszt Ferenc CD-bemutató
Liszt: Freudvoll und leidvoll
Liszt: Ich liebe dich
Liszt: Kling leise, mein Lied
Liszt: Im Rhein, im schönen Strome
Liszt: Oh! quand je dors
Liszt: Három dal Schiller Tell Vilmosából – 1. A Halászfiú (Der Fischerknabe)
Liszt: Die Loreley
Liszt: Szerelmi álmok – 3. O lieb, so lang du lieben kannst
Bellini: „Casta Diva” – Norma áriája a Norma első felvonásából
Verdi: „Caro nome che il mio cor” – Gilda áriája a Rigoletto első felvonásából
RENDEZŐ:
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Olasz Kultúrintézet
A Bartók Rádióban ma 12.35 órától meghallgathatjuk a koncert hangfelvételét:
Esztergomi Bazilika
2021. október 22., 18.00
LISZT: ESZTERGOMI MISE
Közreműködik:
Pasztircsák Polina, Láng Dorottya, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor – ének, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Farkas Róbert
1155
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel
19:35 – 20.39 Lantos István zongoraestje Liszt Ferenc műveiből
1. Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár – legenda,
2. Funérailles,
3. Gyászgondola – II. változat,
4. III. elfelejtett keringő,
5. h-moll szonáta
(Zeneakadémia, Nagyterem, 1991. május 16. – részletek)
2021. november 3. 18.00-20.00
RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM
LISZT MÚZEUM ESTI KONCERT
A WEIMARI HOCHSCHULE FÜR MUSIK FRANZ LISZT NEMZETKÖZI VERSENYÉNEK GYŐZTESEI
Liszt: 1. (A-dúr) legenda („Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál”)
Liszt: Transzcendens etűdök – 12. Chasse-neige
Liszt: Norma-parafrázis
Anton Yashkin (zongora)
Liszt: Don Juan-parafrázis
Liszt: Bécsi esték (Valses caprices d’après Schubert) – 6. Allegro con strepito/Allegro con spirito
Liszt: Paganini-etűdök – 6. Téma és variációk
Dina Ivanova (zongora)
Liszt: Változatok Johann Sebastian Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kantátájának témájára
Liszt: Nagy koncertszóló
Tamta Magradze (zongora)
JEGYÁR:
A belépés ingyenes a terem befogadóképességének határáig.
ABAÚJ ANTIKVÁRIUM ÉS KÖNYVLAP
100. (jubileumi) könyvárverés
2021. 11. 05. PÉNTEK 17:00 - 2021. 11. 05. PÉNTEK 20:00
Árverés részletei:
Kikiáltási ár: 850.000 HUF
104. TÉTEL TELJES LEÍRÁSA
LISZT Ferenc (Franz Liszt, 1811-1886) világhírű magyar zeneszerző, minden idők egyik legkiválóbb zongoraművészének autográf, tintával írt, aláírt francia nyelvű levele bizalmas barátjának, lelki atyjának Hugues-Félicité Robert de Lamennais (1782-1854.) francia katolikus pap, filozófus, abbénak a francia értelmiség egyik kimagasló alakjának, a katolikus liberalizmus korai képviselőjének.
Levelében két nemrég írt kórusművéről értekezik. Az egyik a Le Forgeron (A kovács), amely Lamennais abbé versére íródott. Közli, hogy szeretné három kórussal előadni a művet és személyesen részt venni a próbákon is. Hamarosan Bonnba utazik a Beethoven emlékmű avatására (ennek költségeit Liszt fedezte), ahol előadja az erre az alkalomra írt Első Beethoven-kantátát.
Marseille, 1845. április 28. 4 lev. 3,5 beírt oldal. (155 x 214 mm.) Korábbi hajtások mentén gondosan restaurált levél.
Lamennais abbé La Chênaie-i otthona az értelmiségiek Mekkája volt, gondolatai a lelkiismereti szabadságról és az általános választójogról szólnak. A romantikusok, mint Victor Hugo, Lamartine, Sainte-Beuve és George Sand is követői voltak. Liszt 1834-ben háromhetes zarándoklatot tett La Chênaie-be, ahol teológiáról és művészetről beszéltek a „breton szenttel”, ahogy hívták. Liszt még a pap meditációit is kísérte a zongorán, miközben beszélt. A fia halálára írt gyászódát, a Le morts ódát is Lamennais abbé versére írta. Bensőséges barátságukra jellemző, hogy Liszt 1835-ben Lamennais abbét tájékoztatta arról, hogy szerelmével, a férjezett Marie d’Agoult grófnővel elhagyják Párizst és Genfben telepednek le. 1845-ben egy másik levelében Liszt magyarságáról ír az Abbénak és, hogy gyermekei is magyar állampolgárok.
Esztergomi Bazilika
2021. október 22., 18.00
LISZT: ESZTERGOMI MISE
Közreműködik:
Pasztircsák Polina, Láng Dorottya, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor – ének, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Farkas Róbert
Liszt Ferenc úgy vélte, „az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is, s ahol a szó már nem elég az érzés kifejezésére, ott a hang ad neki szárnyakat és magasztosítja fel”.
A kivételes műgonddal komponált Esztergomi mise zenéje tökéletes példa arra, amikor a komponista valóban prédikátorrá és pappá lényegül át. A bazilika felszentelő ünnepségén bemutatott darabot (1856) maga a zeneszerző vezényelte, míg a Liszt Ünnepen Farkas Róbert vezényletével, kiváló énekesek közreműködésével a Pannon Filharmonikusok adják elő a művet.
A mise egykori premierjét nagy érdeklődés övezte, részben azért, mert Liszt akkor már hosszú ideje nem járt Magyarországon. Egy különösen lelkesült fültanú szerint „ez a zene olyan mértékig vallásos, hogy magát a Sátánt is megtérítené”. Liszt rendkívül nagy becsben tartotta e művét, melyről így vallott: „Nem úgy komponáltam, ahogyan az ember a felöltője helyett miseruhát ölt, hanem az a szívem valódi buzgó hitéből fakadt, amilyet gyerekkorom óta mindig is éreztem. Valóban elmondhatom, hogy a misémet inkább imádkoztam, mint komponáltam.”
/Forrás: lisztunnep.hu/
Kedves "zöldszemű"!
Köszönöm a cikkben szereplő évszám pontosítását.
A mű a Pesti Vigadóban Liszt vezényletével hangzott el először,
de nem a Médiaújságban közölt évben, hanem 1865-ben, augusztus 15-én.
Nagy köszönet az előadói gárda felsorolásáért, amit a Magyar Rádió műsorközlése szokás szerint mellőz, és aki nem az elejétől követte a tévé közvetítést, talán sosem tudhatja meg, kiket látott-hallott.
M5 televízió - ma este
MüpArt classic
Liszt: Szent Erzsébet legendája
21:01 - 23:57
176 perc, 2018
"Liszt Ferenc első oratóriuma Árpádházi Szent Erzsébet történetét beszéli el.
A komponista weimari évei alatt látogatott el a város közelében található Wartburg várába, ahol a tragikus sorsú királylány, Erzsébet Lajos thüringiai őrgróf feleségeként élte rövid életének megrendítő pillanatait. Ez a látogatás inspirálta a mű megszületését. Lisztet mélyen megérintette Erzsébet élete, jótevő cselekedetei, aki a szegények istápolójaként, jótevő cselekedetei és csodák létrehívójaként vonult be a szentek körébe.
A mű 1862-ben a Pesti Vigadóban Liszt vezényletével hangzott el először, majd rövid idő alatt népszerűvé vált Európában: Münchenben, Prágában, Weimarban, valamint Angliában is előadták."
Vezényel: Hamar Zsolt
Szereplők:
- Szent Erzsébet - Kele Brigitta
- Zsófia őrgrófné - Kutasi Judit
- Hermann őrgróf / II. Frigyes - Albert Pesendorfer
- Lajos őrgróf - Johannes Kammler
- Egy magyar mágnás / Udvarmester - Haja Zsolt
- A gyermek Erzsébet - Csorba Kinga
- A gyermek Lajos - Kristofics Kornél
Közreműködők:
- Nemzeti Filharmonikus Zenekar
- Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
- Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)
A Zeneakadémia honlapjáról
Szabó Balázs orgonakoncertje
2021. október 11. hétfő 19:30
Zeneakadémia - Nagyterem
Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga (1855-ös első változat)
Liszt: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen (Alexander Winterberger átirata)
Liszt: Ave Maria d’Arcadelt
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai (Szabó Balázs átirata)
Liszt: Excelsior!
Liszt: Orfeusz – szimfonikus költemény (August Wilhelm Gottschalg átirata)
Liszt: Ave maris stella
Liszt: Fantázia és fúga az „Ad nos ad salutarem undam” kezdetű korál dallamára
Liszt Ferenc pályája delelőjén fordult az orgona felé. Előadóként természetesen már korábban is játszott a hangszeren, de az első önálló kompozícióig egészen 1850-ig várt. Ekkor született meg a romantikus orgonairodalom kulcsdarabja, A próféta című Meyerbeer-opera egyik dallamára írt fantázia és fúga (Ad nos ad salutarem undam). Szabó Balázs koncertje tehát azzal az ikonikus művel zárul, mely Liszt egészen kivételes orgonadarabjainak sorát megnyitotta.
Liszt több művének – zenekari daraboknak, zongorakompozícióknak éppúgy, mint vokális tételeknek – elkészítette az orgonaváltozatát, illetve számos átiratot készítettek Liszt kortársai is, melyeket – mint az Orfeusz című szimfonikus költemény esetében – Liszt igen alaposan átnézett, és ha úgy látta szükségesnek, javított is. Ő maga biztosan nem csodálkozott volna azon, hogy egy, a zongora sajátos lehetőségeit maximálisan kihasználó darab orgonán is megszólal, miként Szabó Balázs átiratában A Villa d’Este szökőkútjai.
