327 Búbánat 2014-11-24 21:49:13
"A Szegedi Nemzeti Színházban A víg özvegy című nagyoperettet Tasnádi Csaba állítja színpadra. A december 12-től látható mű főszerepeit a szegedi hagyományoknak megfelelően operaénekesek játsszák, Glavari Hannaként Kónya Krisztinát láthatja a közönség, Danilo követségi titkárt pedig Andrejcsik István alakítja."
"A Szegedi Nemzeti Színházban A víg özvegy című nagyoperettet Tasnádi Csaba állítja színpadra. A december 12-től látható mű főszerepeit a szegedi hagyományoknak megfelelően operaénekesek játsszák, Glavari Hannaként Kónya Krisztinát láthatja a közönség, Danilo követségi titkárt pedig Andrejcsik István alakítja."
326 Búbánat 2014-11-23 19:08:19 [Válasz erre: 325 Haandel 2014-11-22 17:23:39]
Soha nem értettem, hogy Lehár-fesztiválon miért játsszák más komponisták operettjeit is...
Soha nem értettem, hogy Lehár-fesztiválon miért játsszák más komponisták operettjeit is...
325 Haandel 2014-11-22 17:23:39 [Válasz erre: 324 Haandel 2014-11-22 17:22:16]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
324 Haandel 2014-11-22 17:22:16
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550 ;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550 ;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
323 Búbánat 2014-11-20 10:54:11 [Válasz erre: 321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17]
Az alábbi cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 5. számban (I. 27. – II. 3.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Lehár-premier a Királyban ! A Király Színház bemutatóra készül. Ez már magában véve is rendkívüli esemény, mert a Király Színházban, az utóbbi években vajmi ritkán van bemutató. Egy évben alig hogy kettő. Ez a legközelebbi az első lesz ez évben, sőt ebben a szezonban is, mert a nyár óta nem volt újdonsága Beöthy László operett színházának. A másik különálló érdekessége a küszöbön álló premierjének - sok egyébtől eltekintve - az, hogy az előadásra kerülő új darab szerzői magyar emberek: Lehár Ferenc és Martos Ferenc, mindketten régi jó ismerősei a budapesti közönségnek. Különösen Lehár Ferenc személye teszi rendkívül érdekessé a királyszínházi bemutatót, - folytatva az újságcikket - mert az új operettje, "A Pacsirta" minden színpadot megelőzve, először Budapesten kerül előadásra. Így lesz a január végére tervezett Lehár-bemutató európai nevezetesség: a kontinens egész operett világa most a magyar főváros felé tekint, mert innen indul el hódító útjára Lehár Ferenc új műve, aminek külön nevezetessége, hogy a tárgya ízig-vérig magyar. Lehár szakított ezúttal a bécsi szöveggyárosokkal és honfitársával, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenccel íratta librettóját, amely a magyar falu üde levegőjét viszi színpadra. "A Pacsirta" tehát magyar operett és így szinte természetes, hogy nálunk éri meg első előadását. Lehár már régen ígéretet tett Beöthy Lászlónak, hogy egyik operettjét a Király Színháznak engedi át első előadásra. A kiváló komponista régi lekötöttségei azonban mindeddig nem tették lehetővé kedves terve megvalósítását. Mikor azután nyilvánvalóvá lett, hogy "A Pacsirta" műsortorlódás miatt belátható időn belül nem kerülhet bemutatóra Bécsben, Beöthy jelentkezett Lehárnál, emlékeztette ígéretére és Lehár boldogan adta át a kincset érő partitúrát. - Tette ezt annál is szívesebben, mert tudta, hogy jobb előadásban, mint Budapesten, sehol sem kerülhet színre "A Pacsirta". Lehár jól ismeri a Király Színház mai operettegyüttesét és lelkes örömmel fogadta az ajánlatot, hogy operettje főszerepét Kosáry Emmy fogja énekelni. Nemcsak játszani: énekelni is! Mert a pacsirtának mindenekfelett énekelnie kell, még az operettben is. Lehár eredetileg is a szokottnál nehezebb énekpartit írt "A Pacsirta" főszerepében, ezt azonban még megtoldotta, mikor arról értesült, hogy Kosáry Emmy fogja a szerepet kreálni. Több új számot írt a művésznő számára és a belépődalt is feldíszítette kecses koloratúrákkal, amelyek valószínűleg csak Budapesten, a Kosáry Emmy üde hangján csendülnek meg. Kevés színház van Európában, amelynél az operett-primadonna egyúttal koloratúr-díva is. - Van még egy nagy énekszerep Lehár új operettjében, ezt a szerepet Dömötör Ilona, ugyancsak az Operaház volt kiváló művésznője énekli. Dömötör Ilonának, aki a Beöthy-rezsim alatt a Népoperában aratott zajos sikereket, ez lesz első fellépte a Király Színházban és a hosszú hallgatásért, várakozásért bőségesen kárpótolja "A Pacsirta" hálás szerepe. - A két női főszereplő mellett kitünő kezekben vannak a férfiszerepek is. A bonvivánt ki lehetne más, mint Király Ernő, a Csárdáskirályné szerelmes Edvin grófja, a Sztambul rózsája délceg Achmedje, aki nem győzi ismerősei, barátai körében legújabb szerepét dicsérni. Még akik jól ismerik Király kitűnő kvalitásait, azok is meg fognak lepődni, milyen új, szokatlan zsánerű szerepet játszik ezúttal és milyen új, eredeti és ötletes a népszerű, széphangú művész. - A vidámságról elsősorban Gyárfás Dezső fog gondoskodni, aki egy kacagtató, kedves figurát játszik a Lehár-operettben. Gyárfás segítőtársai lesznek a kitűnő Latabár, akinek nem szabad hiányoznia egy királyszínházi operett-előadásból és a széphangú Nádor Jenő, aki szintén hálás szerepet kapott "A Pacsirtá"-ban. - A Lehár-operett szövege is egészen újszerű és meg fogja lepni a leggyakorlottabb operettismerőket is. Martos Ferenc friss, zamatos mesét irt egy vidáman csicsergő kis falusi lányról, aki egy híres festő kedvéért elhagyja a faluját, de azután csendesen, szerényen félreáll a művész útjából és visszatér a falujába, hogy a nagyvilági szereplés után hűséges vőlegényének nyújtsa kezét. Ez a moll-akkordban elcsendülő befejezés egészen újszerű az operett-irodalomban, ahol majdnem kizárólag olyan operettek szerepelnek, amelyekben a szerelmes szívek egymásra találnak és a főszereplők házasságával ér véget a mese. Mint mindenben, ebben is eltér a sablontól "A Pacsirta" és a Király Színházban akadtak kétkedők, akik már azt javasolták, hogy változtassák meg ezt a befejezést. Nemrég Beöthy László elnökletével egész formális ankét volt ebben a kérdésben. Pro és kontra vélemények hangzottak el, hogy a befejezés marad a régiben, úgy, ahogyan eredetileg megírták. - A Lehár-operett jóformán készen várja a bemutatót. A főszereplők régen elkészültek szerepeikkel és a minap a "Sztambul rózsája" kétszázadik előadása alkalmából Kosáry Emmy lakásán tartott banketten valóságos kis főpróbát tartottak. Most már a színpadon folynak a próbák teljes zenekarral, és akiknek alkalmuk volt hallgatni ilyen próbát, a legnagyobb elragadtatással beszélnek Lehár új művéről. A rendezés Czakó Gyula kezében van, aki eddigi rendezői sikereit is fel fogja múlni. A díszleteket és a kosztümöket Faragó Géza, a kiváló festőművész tervezi, a zenei betanulás munkájában pedig Bertha István veszi ki részét a teljes gőzzel haladó előkészületekből. - Még néhány nap és "A Pacsirta" megkezdi diadalútját a Király Színházból.” Lejegyezte a SZÉ-ből BI.
Az alábbi cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 5. számban (I. 27. – II. 3.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Lehár-premier a Királyban ! A Király Színház bemutatóra készül. Ez már magában véve is rendkívüli esemény, mert a Király Színházban, az utóbbi években vajmi ritkán van bemutató. Egy évben alig hogy kettő. Ez a legközelebbi az első lesz ez évben, sőt ebben a szezonban is, mert a nyár óta nem volt újdonsága Beöthy László operett színházának. A másik különálló érdekessége a küszöbön álló premierjének - sok egyébtől eltekintve - az, hogy az előadásra kerülő új darab szerzői magyar emberek: Lehár Ferenc és Martos Ferenc, mindketten régi jó ismerősei a budapesti közönségnek. Különösen Lehár Ferenc személye teszi rendkívül érdekessé a királyszínházi bemutatót, - folytatva az újságcikket - mert az új operettje, "A Pacsirta" minden színpadot megelőzve, először Budapesten kerül előadásra. Így lesz a január végére tervezett Lehár-bemutató európai nevezetesség: a kontinens egész operett világa most a magyar főváros felé tekint, mert innen indul el hódító útjára Lehár Ferenc új műve, aminek külön nevezetessége, hogy a tárgya ízig-vérig magyar. Lehár szakított ezúttal a bécsi szöveggyárosokkal és honfitársával, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenccel íratta librettóját, amely a magyar falu üde levegőjét viszi színpadra. "A Pacsirta" tehát magyar operett és így szinte természetes, hogy nálunk éri meg első előadását. Lehár már régen ígéretet tett Beöthy Lászlónak, hogy egyik operettjét a Király Színháznak engedi át első előadásra. A kiváló komponista régi lekötöttségei azonban mindeddig nem tették lehetővé kedves terve megvalósítását. Mikor azután nyilvánvalóvá lett, hogy "A Pacsirta" műsortorlódás miatt belátható időn belül nem kerülhet bemutatóra Bécsben, Beöthy jelentkezett Lehárnál, emlékeztette ígéretére és Lehár boldogan adta át a kincset érő partitúrát. - Tette ezt annál is szívesebben, mert tudta, hogy jobb előadásban, mint Budapesten, sehol sem kerülhet színre "A Pacsirta". Lehár jól ismeri a Király Színház mai operettegyüttesét és lelkes örömmel fogadta az ajánlatot, hogy operettje főszerepét Kosáry Emmy fogja énekelni. Nemcsak játszani: énekelni is! Mert a pacsirtának mindenekfelett énekelnie kell, még az operettben is. Lehár eredetileg is a szokottnál nehezebb énekpartit írt "A Pacsirta" főszerepében, ezt azonban még megtoldotta, mikor arról értesült, hogy Kosáry Emmy fogja a szerepet kreálni. Több új számot írt a művésznő számára és a belépődalt is feldíszítette kecses koloratúrákkal, amelyek valószínűleg csak Budapesten, a Kosáry Emmy üde hangján csendülnek meg. Kevés színház van Európában, amelynél az operett-primadonna egyúttal koloratúr-díva is. - Van még egy nagy énekszerep Lehár új operettjében, ezt a szerepet Dömötör Ilona, ugyancsak az Operaház volt kiváló művésznője énekli. Dömötör Ilonának, aki a Beöthy-rezsim alatt a Népoperában aratott zajos sikereket, ez lesz első fellépte a Király Színházban és a hosszú hallgatásért, várakozásért bőségesen kárpótolja "A Pacsirta" hálás szerepe. - A két női főszereplő mellett kitünő kezekben vannak a férfiszerepek is. A bonvivánt ki lehetne más, mint Király Ernő, a Csárdáskirályné szerelmes Edvin grófja, a Sztambul rózsája délceg Achmedje, aki nem győzi ismerősei, barátai körében legújabb szerepét dicsérni. Még akik jól ismerik Király kitűnő kvalitásait, azok is meg fognak lepődni, milyen új, szokatlan zsánerű szerepet játszik ezúttal és milyen új, eredeti és ötletes a népszerű, széphangú művész. - A vidámságról elsősorban Gyárfás Dezső fog gondoskodni, aki egy kacagtató, kedves figurát játszik a Lehár-operettben. Gyárfás segítőtársai lesznek a kitűnő Latabár, akinek nem szabad hiányoznia egy királyszínházi operett-előadásból és a széphangú Nádor Jenő, aki szintén hálás szerepet kapott "A Pacsirtá"-ban. - A Lehár-operett szövege is egészen újszerű és meg fogja lepni a leggyakorlottabb operettismerőket is. Martos Ferenc friss, zamatos mesét irt egy vidáman csicsergő kis falusi lányról, aki egy híres festő kedvéért elhagyja a faluját, de azután csendesen, szerényen félreáll a művész útjából és visszatér a falujába, hogy a nagyvilági szereplés után hűséges vőlegényének nyújtsa kezét. Ez a moll-akkordban elcsendülő befejezés egészen újszerű az operett-irodalomban, ahol majdnem kizárólag olyan operettek szerepelnek, amelyekben a szerelmes szívek egymásra találnak és a főszereplők házasságával ér véget a mese. Mint mindenben, ebben is eltér a sablontól "A Pacsirta" és a Király Színházban akadtak kétkedők, akik már azt javasolták, hogy változtassák meg ezt a befejezést. Nemrég Beöthy László elnökletével egész formális ankét volt ebben a kérdésben. Pro és kontra vélemények hangzottak el, hogy a befejezés marad a régiben, úgy, ahogyan eredetileg megírták. - A Lehár-operett jóformán készen várja a bemutatót. A főszereplők régen elkészültek szerepeikkel és a minap a "Sztambul rózsája" kétszázadik előadása alkalmából Kosáry Emmy lakásán tartott banketten valóságos kis főpróbát tartottak. Most már a színpadon folynak a próbák teljes zenekarral, és akiknek alkalmuk volt hallgatni ilyen próbát, a legnagyobb elragadtatással beszélnek Lehár új művéről. A rendezés Czakó Gyula kezében van, aki eddigi rendezői sikereit is fel fogja múlni. A díszleteket és a kosztümöket Faragó Géza, a kiváló festőművész tervezi, a zenei betanulás munkájában pedig Bertha István veszi ki részét a teljes gőzzel haladó előkészületekből. - Még néhány nap és "A Pacsirta" megkezdi diadalútját a Király Színházból.” Lejegyezte a SZÉ-ből BI.
322 Búbánat 2014-10-26 19:07:31 [Válasz erre: 321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17]
A Pacsirtáról volt szó itt. Erre rímelt a Dankó Rádió mai operettadásának tematikája: Lehár magyar tárgyú zenés színpadi művéből a Magyar Rádió Dalszínháza felvételéről öt részlet (dal, kettős) került adásba: Andor Éva, László Margit és Bende Zsolt énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.
A Pacsirtáról volt szó itt. Erre rímelt a Dankó Rádió mai operettadásának tematikája: Lehár magyar tárgyú zenés színpadi művéből a Magyar Rádió Dalszínháza felvételéről öt részlet (dal, kettős) került adásba: Andor Éva, László Margit és Bende Zsolt énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.
321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 1. számban (I. 1-6.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: "Lehár Ferenc Budapesten" "A Víg özvegy és sok pompás utódjának szerzője máskor is gyakran járt már Budapesten, ahová nem egy emlékezetes nagy siker fűzi, de most mégis szokatlan időben látogatott el hozzánk : olyankor, amikor egyik színházban sem játsszák valamelyik darabját. Ha nem játsszák, ittlétének csak egyetlen oka lehet : játszani fogják. Úgy is van. A Király Színház legközelebbi újdonsága - Lehár operett. Még pedig nem is valamelyik már ismert, egyebütt játszott operett, hanem olyan, amelyet eddig még sehol sem játszottak, amelyet a budapesti Király Színház, nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak fog bemutatni. Lehetséges, hogy a "Pacsirta" már a béke ünnepének örömére fog csicseregni. (Ne felejtkezzünk el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, megj. BI.) Egyenlőre még az előkészületek folynak. A darabra is, a békére is. Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni "A Pacsirtá"-t. Ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operett játszás. Meg tudjuk érteni - folytatva a riportot, - hogy Lehár Ferencnek nagy bizodalma lehet egy olyan bemutatóban, amelyen Kosáry Emmi, Dömötör Ilona, Király Ernő, Gyárfás Dezső és Latabár Árpád (a későbbi Latabár- fivérek édesapja, megj. BI.) játsszák a főszerepeket. Azután meg joggal meg is illet bennünket az elsőség, hiszen magyar operett hol kerülhetne másutt első ízben bemutatóra, mint Budapesten? Mert eltekintve attól, hogy Lehár magyar ember (öröm hallgatni izmos, tősgyökeres magyar beszédét) és hogy a szöveget is magyar író, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenc írta, eltekintve mindettől - magyar tárgyú is az operett: az első felvonás egy alföldi faluban játszódik, a másik kettő pedig Budapesten. Erősen magyaros jellegű - mint Lehár itteni ismerőseinek kijelentette - a zene is, sokkal több benne a magyar népies elem, mint a "Cigányszerelem"-ben. A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratúra-művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj-királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloratúrás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodás alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is boldog, hogy számításaiban nem csalódott és biztos nagy siker előtt áll. Felkereste Lehár Dömötör Ilonát is, "A Pacsirta" másik női főszereplőjét és vele is átvette az egész partiet. Újabb meglepetés érte, mert operettprimadonna helyett ismét egy operaprimadonnával ismerkedett meg. Mert hát, mint ismeretes, Dömötör Ilona is ugyanonnan került a Király Színházhoz, ahonnan Kosáry Emmi: a magyar királyi Operaházból, viszont Európában csak a Király Színház engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy tagjait az ország első zenei intézetéből szerződtesse. Király Ernőt jól ismeri Lehár a régi időkből, amikor az ő darabjaiban játszott és tudja, hogy csak kiválót várhat tőle. Ugyanígy tudja, mit jelent számára az olyan karmester, mint Bertha István és az olyan rendező mint Czakó Gyula." Eddig tartott a riport. Leközölte B.I.
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 1. számban (I. 1-6.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: "Lehár Ferenc Budapesten" "A Víg özvegy és sok pompás utódjának szerzője máskor is gyakran járt már Budapesten, ahová nem egy emlékezetes nagy siker fűzi, de most mégis szokatlan időben látogatott el hozzánk : olyankor, amikor egyik színházban sem játsszák valamelyik darabját. Ha nem játsszák, ittlétének csak egyetlen oka lehet : játszani fogják. Úgy is van. A Király Színház legközelebbi újdonsága - Lehár operett. Még pedig nem is valamelyik már ismert, egyebütt játszott operett, hanem olyan, amelyet eddig még sehol sem játszottak, amelyet a budapesti Király Színház, nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak fog bemutatni. Lehetséges, hogy a "Pacsirta" már a béke ünnepének örömére fog csicseregni. (Ne felejtkezzünk el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, megj. BI.) Egyenlőre még az előkészületek folynak. A darabra is, a békére is. Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni "A Pacsirtá"-t. Ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operett játszás. Meg tudjuk érteni - folytatva a riportot, - hogy Lehár Ferencnek nagy bizodalma lehet egy olyan bemutatóban, amelyen Kosáry Emmi, Dömötör Ilona, Király Ernő, Gyárfás Dezső és Latabár Árpád (a későbbi Latabár- fivérek édesapja, megj. BI.) játsszák a főszerepeket. Azután meg joggal meg is illet bennünket az elsőség, hiszen magyar operett hol kerülhetne másutt első ízben bemutatóra, mint Budapesten? Mert eltekintve attól, hogy Lehár magyar ember (öröm hallgatni izmos, tősgyökeres magyar beszédét) és hogy a szöveget is magyar író, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenc írta, eltekintve mindettől - magyar tárgyú is az operett: az első felvonás egy alföldi faluban játszódik, a másik kettő pedig Budapesten. Erősen magyaros jellegű - mint Lehár itteni ismerőseinek kijelentette - a zene is, sokkal több benne a magyar népies elem, mint a "Cigányszerelem"-ben. A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratúra-művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj-királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloratúrás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodás alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is boldog, hogy számításaiban nem csalódott és biztos nagy siker előtt áll. Felkereste Lehár Dömötör Ilonát is, "A Pacsirta" másik női főszereplőjét és vele is átvette az egész partiet. Újabb meglepetés érte, mert operettprimadonna helyett ismét egy operaprimadonnával ismerkedett meg. Mert hát, mint ismeretes, Dömötör Ilona is ugyanonnan került a Király Színházhoz, ahonnan Kosáry Emmi: a magyar királyi Operaházból, viszont Európában csak a Király Színház engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy tagjait az ország első zenei intézetéből szerződtesse. Király Ernőt jól ismeri Lehár a régi időkből, amikor az ő darabjaiban játszott és tudja, hogy csak kiválót várhat tőle. Ugyanígy tudja, mit jelent számára az olyan karmester, mint Bertha István és az olyan rendező mint Czakó Gyula." Eddig tartott a riport. Leközölte B.I.
320 Búbánat 2014-10-25 15:29:49 [Válasz erre: 319 Búbánat 2014-10-24 21:37:26]
Bocsánat, elírtam: nem született, hanem meghalt ezen a napon.
Bocsánat, elírtam: nem született, hanem meghalt ezen a napon.
319 Búbánat 2014-10-24 21:37:26
A mai napon, október 24-én született [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Leh%C3%A1r_Ferenc; Lehár Ferenc [/url] [url] http://www.singaporeopera.com.sg/currentseason/1415/the-merry-widow.php?menugroup=0; Hailed as the "Queen of Operettas", The Merry Widow is the most celebrated and successful operetta of its kind! [/url]
A mai napon, október 24-én született [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Leh%C3%A1r_Ferenc; Lehár Ferenc [/url] [url] http://www.singaporeopera.com.sg/currentseason/1415/the-merry-widow.php?menugroup=0; Hailed as the "Queen of Operettas", The Merry Widow is the most celebrated and successful operetta of its kind! [/url]
318 Búbánat 2014-09-21 16:20:59
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorát Lehár Ferencnek szentelte! A hetvenes évek első felében.Lehár két kései operettjének magyar nyelvű teljes felvételét készítette el a rádió. 1973-ban a TAVASZ-nak volt a rádiós bemutatója– ebből tegnap hallhattunk részleteket a Dankó rádióban. A másik Lehár-mű a SZÉP A VILÁG. Az operett teljes ének-zene anyagát a következő év tavaszán, 1974-ben mutatta be először a rádió. Megjegyzem, Zentay Anna és Szabó Miklós énekével az 1950-es évek végén az operett néhány dalát már felvették. A ma délelőtti operettműsorban mindkét stúdiófelvételről felcsendültek részletek: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ („Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először) A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Erről a felvételről ma az alábbi három részlet hangzott el: - Dal: „Szeretni jó, óh, de jó, oly izgató, oly bíztató, és olyan boldogító, mind oly szédítő minden a vágytól szédítő, egyre nevetni táncolni tudnék, ez az érzés az úgy elborít, és úgy boldogít, boldogít, boldogít… ” (Andor Éva) - Kórusjelenet és dal: „ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” (Basky István, Németh Marika és az MRT Énekkara) - Dal: „Ugye, gondolsz rám, ugye, jössz hozzám?.... „ (Korondy György) A Szép a világ említett korábbi rádiófelvéteiről (1957) is hallhattunk most két részletet: - Dal: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) - Erzsébet dala: „De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” (Zentai Anna és az Állami Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Dankó Rádió második részében is Lehár-muzsika szólt: A víg özvegyből csendült fel egy csokorra való – az operett több felvételéről kerültek be ide részletek. Hallhattuk énekelni: - Bozsó József, Harsányi Frigyes, Kovácsházi István („Asszony-szám: Csak a nő, nő, nő, nő, nő…”); - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor és az MRT Énekkara (a II. felv. fináléjának részlete); - Szilvássy Margit, Szabó Miklós (Hanna és Danilo kettőse: „ Bamba, bamba gyászvitéz”); - Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Bevezető jelenet); - Melis György (Danilo belépője az I. felvonásból: „Az orfeum tanyán…”) - Raskó Magda (Grisette- dal) A Dankó Rádióban ma utoljára vendégeskedett Nagy Ibolya mikrofonja előtt [url] https://www.facebook.com/balczopeterofficial/photos/a.332450410161307.82066.218674968205519/721104307962580/?type=1&theater; Balczó Péter [/url] operaénekes. A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorát Lehár Ferencnek szentelte! A hetvenes évek első felében.Lehár két kései operettjének magyar nyelvű teljes felvételét készítette el a rádió. 1973-ban a TAVASZ-nak volt a rádiós bemutatója– ebből tegnap hallhattunk részleteket a Dankó rádióban. A másik Lehár-mű a SZÉP A VILÁG. Az operett teljes ének-zene anyagát a következő év tavaszán, 1974-ben mutatta be először a rádió. Megjegyzem, Zentay Anna és Szabó Miklós énekével az 1950-es évek végén az operett néhány dalát már felvették. A ma délelőtti operettműsorban mindkét stúdiófelvételről felcsendültek részletek: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ („Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először) A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Erről a felvételről ma az alábbi három részlet hangzott el: - Dal: „Szeretni jó, óh, de jó, oly izgató, oly bíztató, és olyan boldogító, mind oly szédítő minden a vágytól szédítő, egyre nevetni táncolni tudnék, ez az érzés az úgy elborít, és úgy boldogít, boldogít, boldogít… ” (Andor Éva) - Kórusjelenet és dal: „ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” (Basky István, Németh Marika és az MRT Énekkara) - Dal: „Ugye, gondolsz rám, ugye, jössz hozzám?.... „ (Korondy György) A Szép a világ említett korábbi rádiófelvéteiről (1957) is hallhattunk most két részletet: - Dal: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) - Erzsébet dala: „De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” (Zentai Anna és az Állami Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Dankó Rádió második részében is Lehár-muzsika szólt: A víg özvegyből csendült fel egy csokorra való – az operett több felvételéről kerültek be ide részletek. Hallhattuk énekelni: - Bozsó József, Harsányi Frigyes, Kovácsházi István („Asszony-szám: Csak a nő, nő, nő, nő, nő…”); - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor és az MRT Énekkara (a II. felv. fináléjának részlete); - Szilvássy Margit, Szabó Miklós (Hanna és Danilo kettőse: „ Bamba, bamba gyászvitéz”); - Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Bevezető jelenet); - Melis György (Danilo belépője az I. felvonásból: „Az orfeum tanyán…”) - Raskó Magda (Grisette- dal) A Dankó Rádióban ma utoljára vendégeskedett Nagy Ibolya mikrofonja előtt [url] https://www.facebook.com/balczopeterofficial/photos/a.332450410161307.82066.218674968205519/721104307962580/?type=1&theater; Balczó Péter [/url] operaénekes. A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
317 Búbánat 2014-09-19 15:31:21 [Válasz erre: 316 Búbánat 2014-09-19 14:47:01]
A "Frühling" - singspiel. Operett egy felvonásban, bemutatója: 1922. január 20. Bécs, Cabaret Hölle. Ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele: Tavasz címen, mely először 1973 húsvétján hangzott el a rádióban Andor Éva, Németh Marika, Korondy György és Bende Zsolt énekével. Érdekesség, hogy Lehár később, 1928-ban, háromfelvonásossá bővítette dalművét: ez a változat a Das Frühlingsmädel ("Tavaszi álom") címet kapta és Berlinben, a Neues Theater am Zooban mutatták be. Itthon, ezt a háromfelvonásos változatot mutatta be a Pesti Színház 1932. szeptember 15-én.
A "Frühling" - singspiel. Operett egy felvonásban, bemutatója: 1922. január 20. Bécs, Cabaret Hölle. Ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele: Tavasz címen, mely először 1973 húsvétján hangzott el a rádióban Andor Éva, Németh Marika, Korondy György és Bende Zsolt énekével. Érdekesség, hogy Lehár később, 1928-ban, háromfelvonásossá bővítette dalművét: ez a változat a Das Frühlingsmädel ("Tavaszi álom") címet kapta és Berlinben, a Neues Theater am Zooban mutatták be. Itthon, ezt a háromfelvonásos változatot mutatta be a Pesti Színház 1932. szeptember 15-én.
316 Búbánat 2014-09-19 14:47:01
A zenés színházakban elvétve szerepel a "TAVASZ", és a rádióban is ritkán csendülnek fel Lehár kései (1932-ben bemutatott) romantikus meséjű, csodálatos zenei világú, ragyogó hangszerelésű, kis egyfelvonásosának szép dallamai. Pedig a rádiónak megvan a teljes, magyar nyelvű stúdiófelvétele, melyről az Operett a magyar rádióban (1950-1980) című topicban - ott a 66. sorszám alatt - korábban már szóltam: Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 Egyben magyarországi bemutató. Szereposztás: Ewald, költő – Bende Zsolt Lorenz, muzsikus – Korondy György Hédi – Andor Éva Antoinette – Németh Marika Km.: az MRT Szimfonikus zenekara Vezényel: Sebestyén András Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő Verseket fordította: Dalos László Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál 1. Nyitány 2. Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt) 3. Lorenz dala (Korondy György) 4. Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György) 5. Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika) 6. Az első randevú (Andor Éva, Korondy György) 7. Finálé (Andor Éva, Korondy György) Végre, a Dankó Rádió jóvoltából, ma délelőtt újra felcsendült erről a kiváló rádiófelvételről az operett három szép részlete: - Hédi és Antoinette kettőse: „ Folyton a próbák, új ruhapróbák szüntelen….. Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó, a bunda boldogít, és hozzánk tartozik, a flörtnél tartósabb, nem nyári cikk, - szerelmi téren nincs konfekció, nem gyári áru, testre szabva jó, olcsón nem kapható, így el nem adható…” (Andor Éva és Németh Marika) - Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már, és én már azt hittem… Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába… Én bennem ez a lány maga a szépség…. Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György) - Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…” Az operettműsorban még Huszka Jenő Lili bárónőjéből hallhattunk részleteket: a régi rádiófelvételeken Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert és Kishegyi Árpád illetve Gencsy Sári, Gyurkovics Mária és Svéd Sándor énekelnek. A műsor e heti vendégével, Balczó Péter operaénekessel, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Az operettadást ma délután öt és hat óra között megismétli a rádió, és az interneten online is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
A zenés színházakban elvétve szerepel a "TAVASZ", és a rádióban is ritkán csendülnek fel Lehár kései (1932-ben bemutatott) romantikus meséjű, csodálatos zenei világú, ragyogó hangszerelésű, kis egyfelvonásosának szép dallamai. Pedig a rádiónak megvan a teljes, magyar nyelvű stúdiófelvétele, melyről az Operett a magyar rádióban (1950-1980) című topicban - ott a 66. sorszám alatt - korábban már szóltam: Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 Egyben magyarországi bemutató. Szereposztás: Ewald, költő – Bende Zsolt Lorenz, muzsikus – Korondy György Hédi – Andor Éva Antoinette – Németh Marika Km.: az MRT Szimfonikus zenekara Vezényel: Sebestyén András Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő Verseket fordította: Dalos László Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál 1. Nyitány 2. Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt) 3. Lorenz dala (Korondy György) 4. Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György) 5. Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika) 6. Az első randevú (Andor Éva, Korondy György) 7. Finálé (Andor Éva, Korondy György) Végre, a Dankó Rádió jóvoltából, ma délelőtt újra felcsendült erről a kiváló rádiófelvételről az operett három szép részlete: - Hédi és Antoinette kettőse: „ Folyton a próbák, új ruhapróbák szüntelen….. Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó, a bunda boldogít, és hozzánk tartozik, a flörtnél tartósabb, nem nyári cikk, - szerelmi téren nincs konfekció, nem gyári áru, testre szabva jó, olcsón nem kapható, így el nem adható…” (Andor Éva és Németh Marika) - Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már, és én már azt hittem… Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába… Én bennem ez a lány maga a szépség…. Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György) - Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…” Az operettműsorban még Huszka Jenő Lili bárónőjéből hallhattunk részleteket: a régi rádiófelvételeken Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert és Kishegyi Árpád illetve Gencsy Sári, Gyurkovics Mária és Svéd Sándor énekelnek. A műsor e heti vendégével, Balczó Péter operaénekessel, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Az operettadást ma délután öt és hat óra között megismétli a rádió, és az interneten online is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
315 Búbánat 2014-07-11 13:55:40
[url] http://badischl.salzkammergut.at/en/experience-bad-ischl/summer-in-bad-ischl/lehar-festival.html; Lehár Fesztivál – Bad Ischl – 2014 [/url] Premier: Luxemburg grófja – 2014. július 12.
[url] http://badischl.salzkammergut.at/en/experience-bad-ischl/summer-in-bad-ischl/lehar-festival.html; Lehár Fesztivál – Bad Ischl – 2014 [/url] Premier: Luxemburg grófja – 2014. július 12.
314 Haandel 2014-07-09 16:57:41
[url]http://es.wikipedia.org/wiki/Pablo_Luna;Pablo Luna[/url] se convirtió en un destacado representante de un nuevo estilo de zarzuela inspirado en la opereta vienesa, especialmente en las obras de Franz Lehár. [url]https://translate.google.com/translate?sl=es&tl=hu&js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&u=http%3A%2F%2Fes.wikipedia.org%2Fwiki%2FPablo_Luna&edit-text=;Google Translate[/url] ***** Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) Pablo Luna (May 21, 1879 Alhama de Aragón – January 28, 1942 Madrid)
[url]http://es.wikipedia.org/wiki/Pablo_Luna;Pablo Luna[/url] se convirtió en un destacado representante de un nuevo estilo de zarzuela inspirado en la opereta vienesa, especialmente en las obras de Franz Lehár. [url]https://translate.google.com/translate?sl=es&tl=hu&js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&u=http%3A%2F%2Fes.wikipedia.org%2Fwiki%2FPablo_Luna&edit-text=;Google Translate[/url] ***** Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) Pablo Luna (May 21, 1879 Alhama de Aragón – January 28, 1942 Madrid)
313 Búbánat 2014-06-29 21:51:00
Ma a naptárban Péter és Pál névnapja szerepel, amely nevek bennem mindig Lehárt és egy ritkán műsorra kerülő zenés darabját juttatják eszembe... Kevéssé ismert: Lehár Ferenc A víg özvegy 1905-ös bemutatója után egy évvel egy gyermekoperettet komponált. Ennek a darabnak a címében szerepel e két keresztnév: Péter és Pál Bergengóciában - Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland Zenés mesejáték apoteózissal. Szöveg: Robert Bodantzky és Fritz Grünbaum. Ősbemutató: Bécs, Theater an der Wien. 1906. december 1. Nálunk nem adták elő. Tartalmi kivonat: Péter és Pál suszterinasok. A lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiúk megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás,tevékeny életet. Találtam a Youtube-on ebből a gyermekoperettből néhány részletet: [url] http://www.youtube.com/watch?v=oYDbTfvFhJ8; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Little Karls song Feltöltés: 2010. máj. 14. In this delightful scene Master Kneipps young son sings about his new rocking horse. Tavi Gevinson stars as the boy from this Chicago Folks Operetta 2008 production Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=RaD5pEgMgcw; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Vegetable Wedding, Gingerbread man polka, Honey Nymph Waltz and March of the Guard from the arch of the Guard from the ballet section of the childrens operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=Er6tj0TrcEo; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Dance of the Piglets- Elementary school children from the Childrens Operetta Workshop (COW) perform in the kids operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=JE5qlmMXYtY; Ferkeltanz, Peter und Paul im Schlaraffenland, Franz Lehár [/url] 4.11.2012 im Kulturzentrum in Perchtoldsdorf. Verein Operette und Klassisches Musical für Klein und Groß, Operettengruppe aus dem Schloßkindergarten in Baden.
Ma a naptárban Péter és Pál névnapja szerepel, amely nevek bennem mindig Lehárt és egy ritkán műsorra kerülő zenés darabját juttatják eszembe... Kevéssé ismert: Lehár Ferenc A víg özvegy 1905-ös bemutatója után egy évvel egy gyermekoperettet komponált. Ennek a darabnak a címében szerepel e két keresztnév: Péter és Pál Bergengóciában - Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland Zenés mesejáték apoteózissal. Szöveg: Robert Bodantzky és Fritz Grünbaum. Ősbemutató: Bécs, Theater an der Wien. 1906. december 1. Nálunk nem adták elő. Tartalmi kivonat: Péter és Pál suszterinasok. A lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiúk megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás,tevékeny életet. Találtam a Youtube-on ebből a gyermekoperettből néhány részletet: [url] http://www.youtube.com/watch?v=oYDbTfvFhJ8; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Little Karls song Feltöltés: 2010. máj. 14. In this delightful scene Master Kneipps young son sings about his new rocking horse. Tavi Gevinson stars as the boy from this Chicago Folks Operetta 2008 production Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=RaD5pEgMgcw; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Vegetable Wedding, Gingerbread man polka, Honey Nymph Waltz and March of the Guard from the arch of the Guard from the ballet section of the childrens operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=Er6tj0TrcEo; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Dance of the Piglets- Elementary school children from the Childrens Operetta Workshop (COW) perform in the kids operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=JE5qlmMXYtY; Ferkeltanz, Peter und Paul im Schlaraffenland, Franz Lehár [/url] 4.11.2012 im Kulturzentrum in Perchtoldsdorf. Verein Operette und Klassisches Musical für Klein und Groß, Operettengruppe aus dem Schloßkindergarten in Baden.
312 Haandel 2014-06-29 19:22:06 [Válasz erre: 311 Haandel 2014-06-29 19:15:32]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=yqw7aKG6eIc;g[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=yqw7aKG6eIc;g[/url]
311 Haandel 2014-06-29 19:15:32 [Válasz erre: 309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50]
:-) A francba, hogy volt képem ilyen képtelenséket kérdezni… Csak egy a magyarázat: ‘Mindenre képes vagyok ha egy érdekes képet látok!’ mondta Zalbarna, a látnok! ;-)
:-) A francba, hogy volt képem ilyen képtelenséket kérdezni… Csak egy a magyarázat: ‘Mindenre képes vagyok ha egy érdekes képet látok!’ mondta Zalbarna, a látnok! ;-)
310 zalbarna 2014-06-29 18:48:12 [Válasz erre: 309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50]
..és hát valljuk meg, háttal van , kémszépen, ha nem is megvető...de ami rosszabb, mintha közömbös lenne...:)
..és hát valljuk meg, háttal van , kémszépen, ha nem is megvető...de ami rosszabb, mintha közömbös lenne...:)
309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50 [Válasz erre: 308 Haandel 2014-06-29 17:48:18]
A képen Lehár Franz éppen azt nézi, hogy hogyan ( miképpen) vélekedik Liszt Franz az ő ( Lehár Franz) képtelen rögtönzéseiről, kéremmszépen...
A képen Lehár Franz éppen azt nézi, hogy hogyan ( miképpen) vélekedik Liszt Franz az ő ( Lehár Franz) képtelen rögtönzéseiről, kéremmszépen...
308 Haandel 2014-06-29 17:48:18 [Válasz erre: 307 Búbánat 2014-06-28 12:17:48]
Nos, ez nem ilyen egyszerű! Kérem szépen, képesek vagy képtelenk vagyunk-e valaki mást is felismerni a ‘Képek a képen’ képen? (;-)
Nos, ez nem ilyen egyszerű! Kérem szépen, képesek vagy képtelenk vagyunk-e valaki mást is felismerni a ‘Képek a képen’ képen? (;-)
306 Haandel 2014-06-28 08:08:10 [Válasz erre: 305 Haandel 2014-06-28 08:06:05]
→ 1,708 × 1,453 pixels
→ 1,708 × 1,453 pixels
305 Haandel 2014-06-28 08:06:05 [Válasz erre: 304 Búbánat 2014-06-27 21:56:12]
A második kép (ld. In arte) nagyon érdekes. Franz Lehár nel suo studio in Theobaldgasse 16 a Vienna nel 1912 [url]http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leh%C3%A1r,_Franz_(1912).jpg; Franz Lehár im Arbeitszimmer seines Hauses in der Theobaldgasse 16 in Wien[/url] (1912) + Ld. 272: Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
A második kép (ld. In arte) nagyon érdekes. Franz Lehár nel suo studio in Theobaldgasse 16 a Vienna nel 1912 [url]http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leh%C3%A1r,_Franz_(1912).jpg; Franz Lehár im Arbeitszimmer seines Hauses in der Theobaldgasse 16 in Wien[/url] (1912) + Ld. 272: Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
304 Búbánat 2014-06-27 21:56:12 [Válasz erre: 303 Haandel 2014-06-27 07:13:05]
Haandel fórumtársunk az alábbi linket betette az Élő közvetítések topicjába; legyen itt is meg: [url] http://www.teatroregio.torino.it/node/4116/galleria; La vedova allegra – képgaléria [/url] Teatro Regio, Venerdì 27 Giugno 2014 - Domenica 6 Luglio 2014
Haandel fórumtársunk az alábbi linket betette az Élő közvetítések topicjába; legyen itt is meg: [url] http://www.teatroregio.torino.it/node/4116/galleria; La vedova allegra – képgaléria [/url] Teatro Regio, Venerdì 27 Giugno 2014 - Domenica 6 Luglio 2014
303 Haandel 2014-06-27 07:13:05
In diretta dal Teatro Regio di Torino [url]http://www.teatroregio.torino.it/node/4116;La vedova allegra[/url] venerdì 27 giugno 2014 | 20.00 | [url]http://www.rai.tv/dl/RaiTV/popup/player_radio.html?v=3;Rai radio 3[/url] (Web/Hot Bird 13°E) Operetta in tre atti di Victor Léon e Leo Stein dalla commedia L'Attaché d'ambassade di Henri Meilhac musica di Franz Lehár Hanna Glawari [url]http://musicalworld.com/artists/svetla-vassileva/;Svetla Vassileva[/url] il conte Danilo Danilowitsch, segretario dell'ambasciata pontevedrina [url]http://www.alessandrosafina.info/;Alessandro Safina[/url] Camille de Rossillon [url]http://www.deutscheoperberlin.de/en_EN/ensemble/ivan-magri.74482#;Ivan Magrì[/url] il barone Mirko Zeta, ambasciatore pontevedrino a Parigi Nicolò Ceriani Valencienne, sua moglie [url]http://www.teatroliricodicagliari.it/files_repository/File/Biografie%20Interpreti/Biografie%20Interpreti%202013/daniela%20mazzucato.pdf;Daniela Mazzucato[/url] Njegus, impiegato di cancelleria dell'ambasciata pontevedrina Antonello Costa Il visconte Cascada Dario Giorgelè Raoul de St-Brioche Max René Cosotti Pritschitsch, colonnello pontevedrino Stefano Consolini Bogdanowitsch Paolo Maria Orecchia Kromow Donato Di Gioia Sylviane Marta Calcaterra Olga Francesca Rotondo Praskowia Francesca Franci Orchestra e Coro del Teatro Regio di Torino Maestro del Coro Claudio Fenoglio direttore Christoph Campestrini regia, scene, costumi Hugo de Ana
In diretta dal Teatro Regio di Torino [url]http://www.teatroregio.torino.it/node/4116;La vedova allegra[/url] venerdì 27 giugno 2014 | 20.00 | [url]http://www.rai.tv/dl/RaiTV/popup/player_radio.html?v=3;Rai radio 3[/url] (Web/Hot Bird 13°E) Operetta in tre atti di Victor Léon e Leo Stein dalla commedia L'Attaché d'ambassade di Henri Meilhac musica di Franz Lehár Hanna Glawari [url]http://musicalworld.com/artists/svetla-vassileva/;Svetla Vassileva[/url] il conte Danilo Danilowitsch, segretario dell'ambasciata pontevedrina [url]http://www.alessandrosafina.info/;Alessandro Safina[/url] Camille de Rossillon [url]http://www.deutscheoperberlin.de/en_EN/ensemble/ivan-magri.74482#;Ivan Magrì[/url] il barone Mirko Zeta, ambasciatore pontevedrino a Parigi Nicolò Ceriani Valencienne, sua moglie [url]http://www.teatroliricodicagliari.it/files_repository/File/Biografie%20Interpreti/Biografie%20Interpreti%202013/daniela%20mazzucato.pdf;Daniela Mazzucato[/url] Njegus, impiegato di cancelleria dell'ambasciata pontevedrina Antonello Costa Il visconte Cascada Dario Giorgelè Raoul de St-Brioche Max René Cosotti Pritschitsch, colonnello pontevedrino Stefano Consolini Bogdanowitsch Paolo Maria Orecchia Kromow Donato Di Gioia Sylviane Marta Calcaterra Olga Francesca Rotondo Praskowia Francesca Franci Orchestra e Coro del Teatro Regio di Torino Maestro del Coro Claudio Fenoglio direttore Christoph Campestrini regia, scene, costumi Hugo de Ana
302 Búbánat 2014-05-19 13:32:12 [Válasz erre: 291 Búbánat 2014-02-11 19:05:03]
A 291. sorszámnál írtam a következőket: „Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!” Arra nem emlékeztem, hogy pontosan melyik évben is volt ez a jégrevü műsor. Most a plakát árverési internetes katalógusából ezt is, meg a helyszínt is pontosíthatom: [url] http://axioart.com/tetel/benk-lehar-vig-ozvegy-revu-operett-a-jegen-kis-stadi; Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen [/url] Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen - Kis stadion – 1973. augusztus 24 - szeptember 4-ig Dátum: 1973 - Nyomda: Offset nyomda - Méret: 56x81 cm - Állapot: Szélein beszakadásokkal, gyűrődésekkel KIKIÁLTÁSI ÁR: 12 000 HUF 287. tételszám A fotóra kattintva nagyobb méretben is megtekinthető az eseményt hírül adó plakát. Pest-Budai Árverezőház 10. Plakát levelezési árverés 2014.05.30. péntek 17:00 Vételi megbízás is adható: axioart ügyfélszolgálat support@axioart.com www.axioart.com
A 291. sorszámnál írtam a következőket: „Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!” Arra nem emlékeztem, hogy pontosan melyik évben is volt ez a jégrevü műsor. Most a plakát árverési internetes katalógusából ezt is, meg a helyszínt is pontosíthatom: [url] http://axioart.com/tetel/benk-lehar-vig-ozvegy-revu-operett-a-jegen-kis-stadi; Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen [/url] Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen - Kis stadion – 1973. augusztus 24 - szeptember 4-ig Dátum: 1973 - Nyomda: Offset nyomda - Méret: 56x81 cm - Állapot: Szélein beszakadásokkal, gyűrődésekkel KIKIÁLTÁSI ÁR: 12 000 HUF 287. tételszám A fotóra kattintva nagyobb méretben is megtekinthető az eseményt hírül adó plakát. Pest-Budai Árverezőház 10. Plakát levelezési árverés 2014.05.30. péntek 17:00 Vételi megbízás is adható: axioart ügyfélszolgálat support@axioart.com www.axioart.com
301 Búbánat 2014-05-05 14:03:04
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni."
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni."
300 Búbánat 2014-04-17 16:05:25
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft
299 Búbánat 2014-03-31 13:20:27
Kedves volt fórumtársunk, B.I. Engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1923. 24.-i számban, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: Puccini nyilatkozik "A három gráciáról" A Manon tervezett s őszre halasztott premierjére Bécsbe érkezett a nagy maestro, bűnösen szerelmes melódiáknak és kétségkívül összes következményeinek felidézője. Giacomo Puccini az első este nem az Operaházba ment, hanem az An der Wien színházba, hogy Bécsben legrégibb és legintimebb barátját, Lehár Ferencet üdvözölje. Az előadás díszelőadás lett : Puccini egy földszintes páholyban a fiával, a karmesteri emelvényen Lehár, a színészek is jobban kitettek magukért, a zenekar is jobban hangzott, mint máskor. Előadás után intim vacsora volt Lehárnál. Ezen a vacsorán a házigazdán kívül csak néhány barát vett részt. Az asztalfőn Puccini ült, akinek a képe díszíti azt a zongorát, amelyből Lehár édes és felejthetetlen melódiái megszülettek. A vacsorának volt egy pár olyan bájos intimitása, aminek a mostani budapesti Lehár-divat nagy aktualitást ad, tekintve, hogy egyébről, mint a Libellentanzról és a Sárga kabátról nem is esett szó. Puccini elragadtatással nyilatkozott Lehár műveiről, nagy dicsérettel a Sárga kabátról, amelynek különösen egy-két száma a hangszerelésének pazar gazdagsága ragadtatta el. Rendkívül dicsérte a Libellentanzot, Lehárnak ezt a bájos remekművét, amely a hajdani "Sterngucker" olasz "La danza delle libelulle" átdolgozásából "A három grácia" címen Harsányi Zsolt ismételt - három a magyar, az igazi és a végleges, amellyel be fogja járni az egész világot - A három grácia címen óriási sikert aratott e héten a Fővárosi operett Színházban. Erről "A három gráciá"-ról így beszél Puccini : -- Ahová az ember lép Olaszországban mindenütt és minden alkalommal csak a Libellentanz muzsikájával találkozik. A második felvonás apache-dala valóban remekmű. Viareggioban, ahol én lakom, a mezőn a falusi munkások úgy dúdolják mint egy népdalt, persze fogalmuk sincs honnan tudják, megtanulták és tudják és ez egy dal igazi és legnagyobb sikere. Puccini nyomban meg is kérte Lehárt, hogy játssza el ezt a kedvenc számát, mert ez a szám neki is kedvence sok más régi Lehár dallal együtt, de ez különösen annyira tetszett a nagy olasz komponistának, hogy újra és újra eljátszatta magának. Mulatságos volt a főképpen zongora nyelven folytatott beszélgetés, amelyet Puccini és Lehár folytattak egymással. Lehár katona-karmester korában egy hadihajón is dirigált. Ebből a pólai idejéből tudja még ezt a k.u.k olasz nyelvet, amellyel a zongora némi igénybevételével kitűnően megértette magát Puccinival. Puccini megkérdezte Lehárt, miután elpanaszolta, hogy ő milyen nehezen dolgozik, hogy mennyi ideig tart őnála egy operett és hogy nehezen, vagy könnyen komponál-e? Lehár válasz helyett elővett a zsebéből egy gépírásos lapot. A gépírásos lap Harsányi Zsolt egy bájos kis verse, amelynek első sora így hangzik : "Messze innen van egy ország, úgy hívják, hogy Magyarország." A három grácia próbái közben merült fel az a terv, hogy Lehár darabja rendkívül díszes és áldozatkész budapesti bemutatójához egy külön magyar betétet komponáljon. A terv délután kettőkor merült fel, ötkor Harsányi Zsolt már készen hozta a verset, rajta a dátum május 14. A szerény kis papírlapocska jobb sarkában ott a dátum : május l6.Wien. Lehár 15-én hazautazott, 16-án megkomponálta az új dalt, amelynek javítás nélküli gyöngybetűs kottáit mindjárt hevenyészve odavetette Harsányi versének kézirat lapjára. -- Puccini el volt ragadtatva ettől a nagyszerű termékenységtől, azonnal zongorához ültette Lehárt és ismételten eljátszatta magának a friss originális és bájos magyar dalt, mely tényleg meglephette gazdagságával és hangulatosságával. Puccinit egyre jobban érdekelte a dal, később már azt is kívánta, hogy Lehár énekelje el hozzá a szöveget, azután beleszólt az orkesztálásba is. -- Remélem ezt klarinéttal csinálod - mondta Lehárnak egy átmenetnél. Egy másik tételnél kis gondolkozás után kivágta . -- Ezt pedig okvetlenül - hogy is hívják csak azt a gyönyörű magyar hangszert - cimbalomnak kell játszania. --tanácsolta Puccini Lehárnak, aki megnyugtatta a nagy mestert, hogy tényleg jól érezte meg, mert valóban így tervezte. A modern operett komponistákat éppen eléggé vádolják meg, hogy Puccini melódiáiból élnek, hogy egyetlen taktusát se hagyják nyugton. Ezennel lelepleztük a legnagyobb élő operett komponistát, Lehár Ferencet is, habár a leleplezés nem annyira szégyen, mint művészetének rangemelése és dicsősége: A három grácia magyar dalának Puccini a társszerzője. Ő tette bele a "cimbalmot." -gg- irása. Lejegyezte BI.
Kedves volt fórumtársunk, B.I. Engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1923. 24.-i számban, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: Puccini nyilatkozik "A három gráciáról" A Manon tervezett s őszre halasztott premierjére Bécsbe érkezett a nagy maestro, bűnösen szerelmes melódiáknak és kétségkívül összes következményeinek felidézője. Giacomo Puccini az első este nem az Operaházba ment, hanem az An der Wien színházba, hogy Bécsben legrégibb és legintimebb barátját, Lehár Ferencet üdvözölje. Az előadás díszelőadás lett : Puccini egy földszintes páholyban a fiával, a karmesteri emelvényen Lehár, a színészek is jobban kitettek magukért, a zenekar is jobban hangzott, mint máskor. Előadás után intim vacsora volt Lehárnál. Ezen a vacsorán a házigazdán kívül csak néhány barát vett részt. Az asztalfőn Puccini ült, akinek a képe díszíti azt a zongorát, amelyből Lehár édes és felejthetetlen melódiái megszülettek. A vacsorának volt egy pár olyan bájos intimitása, aminek a mostani budapesti Lehár-divat nagy aktualitást ad, tekintve, hogy egyébről, mint a Libellentanzról és a Sárga kabátról nem is esett szó. Puccini elragadtatással nyilatkozott Lehár műveiről, nagy dicsérettel a Sárga kabátról, amelynek különösen egy-két száma a hangszerelésének pazar gazdagsága ragadtatta el. Rendkívül dicsérte a Libellentanzot, Lehárnak ezt a bájos remekművét, amely a hajdani "Sterngucker" olasz "La danza delle libelulle" átdolgozásából "A három grácia" címen Harsányi Zsolt ismételt - három a magyar, az igazi és a végleges, amellyel be fogja járni az egész világot - A három grácia címen óriási sikert aratott e héten a Fővárosi operett Színházban. Erről "A három gráciá"-ról így beszél Puccini : -- Ahová az ember lép Olaszországban mindenütt és minden alkalommal csak a Libellentanz muzsikájával találkozik. A második felvonás apache-dala valóban remekmű. Viareggioban, ahol én lakom, a mezőn a falusi munkások úgy dúdolják mint egy népdalt, persze fogalmuk sincs honnan tudják, megtanulták és tudják és ez egy dal igazi és legnagyobb sikere. Puccini nyomban meg is kérte Lehárt, hogy játssza el ezt a kedvenc számát, mert ez a szám neki is kedvence sok más régi Lehár dallal együtt, de ez különösen annyira tetszett a nagy olasz komponistának, hogy újra és újra eljátszatta magának. Mulatságos volt a főképpen zongora nyelven folytatott beszélgetés, amelyet Puccini és Lehár folytattak egymással. Lehár katona-karmester korában egy hadihajón is dirigált. Ebből a pólai idejéből tudja még ezt a k.u.k olasz nyelvet, amellyel a zongora némi igénybevételével kitűnően megértette magát Puccinival. Puccini megkérdezte Lehárt, miután elpanaszolta, hogy ő milyen nehezen dolgozik, hogy mennyi ideig tart őnála egy operett és hogy nehezen, vagy könnyen komponál-e? Lehár válasz helyett elővett a zsebéből egy gépírásos lapot. A gépírásos lap Harsányi Zsolt egy bájos kis verse, amelynek első sora így hangzik : "Messze innen van egy ország, úgy hívják, hogy Magyarország." A három grácia próbái közben merült fel az a terv, hogy Lehár darabja rendkívül díszes és áldozatkész budapesti bemutatójához egy külön magyar betétet komponáljon. A terv délután kettőkor merült fel, ötkor Harsányi Zsolt már készen hozta a verset, rajta a dátum május 14. A szerény kis papírlapocska jobb sarkában ott a dátum : május l6.Wien. Lehár 15-én hazautazott, 16-án megkomponálta az új dalt, amelynek javítás nélküli gyöngybetűs kottáit mindjárt hevenyészve odavetette Harsányi versének kézirat lapjára. -- Puccini el volt ragadtatva ettől a nagyszerű termékenységtől, azonnal zongorához ültette Lehárt és ismételten eljátszatta magának a friss originális és bájos magyar dalt, mely tényleg meglephette gazdagságával és hangulatosságával. Puccinit egyre jobban érdekelte a dal, később már azt is kívánta, hogy Lehár énekelje el hozzá a szöveget, azután beleszólt az orkesztálásba is. -- Remélem ezt klarinéttal csinálod - mondta Lehárnak egy átmenetnél. Egy másik tételnél kis gondolkozás után kivágta . -- Ezt pedig okvetlenül - hogy is hívják csak azt a gyönyörű magyar hangszert - cimbalomnak kell játszania. --tanácsolta Puccini Lehárnak, aki megnyugtatta a nagy mestert, hogy tényleg jól érezte meg, mert valóban így tervezte. A modern operett komponistákat éppen eléggé vádolják meg, hogy Puccini melódiáiból élnek, hogy egyetlen taktusát se hagyják nyugton. Ezennel lelepleztük a legnagyobb élő operett komponistát, Lehár Ferencet is, habár a leleplezés nem annyira szégyen, mint művészetének rangemelése és dicsősége: A három grácia magyar dalának Puccini a társszerzője. Ő tette bele a "cimbalmot." -gg- irása. Lejegyezte BI.
298 Búbánat 2014-02-21 12:43:08 [Válasz erre: 297 Búbánat 2014-02-17 22:58:29]
[url] http://mixonline.hu/Gallery/?id=95723#http://www.mixonline.hu/System/Articles/Images/13a3f5c3-6303-48fc-babe-559ba93f71d8.jpg; A víg özvegy – képgaléria [/url] Ma este 7 órakor kezdődik az Erkel Színházban a - „Mindenki operája”-sorozat részeként - Lehár operettjének nyilvános főpróba-előadása. A bemutató-előadást pedig holnap tartják ugyanitt.
[url] http://mixonline.hu/Gallery/?id=95723#http://www.mixonline.hu/System/Articles/Images/13a3f5c3-6303-48fc-babe-559ba93f71d8.jpg; A víg özvegy – képgaléria [/url] Ma este 7 órakor kezdődik az Erkel Színházban a - „Mindenki operája”-sorozat részeként - Lehár operettjének nyilvános főpróba-előadása. A bemutató-előadást pedig holnap tartják ugyanitt.
297 Búbánat 2014-02-17 22:58:29 [Válasz erre: 290 virius 2014-02-11 15:49:55]
Bár balettváltozat - és a balett topicjába már belinkeltem az előzetes cikket -, de Lehár Víg özvegyéről van szó, úgyhogy vonatkozásai miatt legyen itt is ennek nyoma: A VÍG ÖZVEGY BALETTVÁLTOZATÁNAK BEMUTATÓJA [url] http://fidelio.hu/tanc/magazin/lehar_ferenc_dallamaival_erkezik_az_uj_balettpremier; Lehár Ferenc dallamaival érkezik az új balettpremier [/url] • 2014. február 14. - • Gara Márk - • Opera Magazin - Párizsban játszódó történet, angol koreográfus, magyar zeneszerző, a Balkánról származó szereplők és az első világháború előtti idők nosztalgikus hangulata. Összeurópai mű, mondanánk most, a 21. század elején. Erkel Színház frissen felújított épületében várja a tánc szerelmeseit, a Magyar Nemzeti Balett ugyanis február 22-én mutatja be Ronald Hynd háromfelvonásos balettjét, A víg özvegyet.
Bár balettváltozat - és a balett topicjába már belinkeltem az előzetes cikket -, de Lehár Víg özvegyéről van szó, úgyhogy vonatkozásai miatt legyen itt is ennek nyoma: A VÍG ÖZVEGY BALETTVÁLTOZATÁNAK BEMUTATÓJA [url] http://fidelio.hu/tanc/magazin/lehar_ferenc_dallamaival_erkezik_az_uj_balettpremier; Lehár Ferenc dallamaival érkezik az új balettpremier [/url] • 2014. február 14. - • Gara Márk - • Opera Magazin - Párizsban játszódó történet, angol koreográfus, magyar zeneszerző, a Balkánról származó szereplők és az első világháború előtti idők nosztalgikus hangulata. Összeurópai mű, mondanánk most, a 21. század elején. Erkel Színház frissen felújított épületében várja a tánc szerelmeseit, a Magyar Nemzeti Balett ugyanis február 22-én mutatja be Ronald Hynd háromfelvonásos balettjét, A víg özvegyet.
296 Búbánat 2014-02-14 13:21:21 [Válasz erre: 295 tiramisu 2014-02-14 02:12:41]
Ó, ez igen! Végre valaki a fórumról, aki élőben láthatta-hallhatta, gyönyörködhetett a MET Víg özvegy előadásán és az abban fellépő két illusztris énekművész produkciójában! Irigyellek érte! Évek óta égen-földön keresem ezt DVD-n, de nem találom: úgy látszik, kereskedelmi forgalomba nem került - legalábbis itt Európában. Hozzánk biztos nem került el (ha egyáltalán megjelentették lemezen). Mint utaltam rá, nekem két felvételem is van a MET Víg özvegy produkciójáról. Mindkettő a Bartók Rádió élő kapcsolásos közvetítése, melyeket audió kazettákra sikerült felvennem: 2000.03.04. The Merry Widow – angol nyelven Andrew Davis - John Del Carlo (Baron Mirko Zeta), Emily Pulley (Valencienne), Anthony Laciura (Njegus), Paul Groves (Camille de Rosillion), Frederica von Stade (Hanna Glawari) and Placido Domingo (Danilo). A rádióközvetítés szünetében a kommentátor, Meixner Mihály beszélgetett Jellinek Györggyel. Mindketten áradozva értékelték Lehár művét az operaszínpadon, és a fellépő híres művészek alakításait. 2004. 01. 17. The Merry Widow – angol nyelven Kirill Petrenko – Susann Graham (Hanna), Bo Skovhus (Danilo), Emily Pulley (Valenciennes), Paul Groves (Camille de Rosillon) Ezt a rádióközvetítést Boros Attila kommentálta a stúdióból, és emlékszem, mekkora lelkesedéssel szólt a produkció értékeiről. Úgy fogalmazott, hogy eddig csak felületes ismeretei voltak Lehár híres operettjéről, de most be kellett látnia, mekkora remekmű ez, aminek az operaszínpadokon is méltán helye van; az I. és II. felvonás fináléjának drámaiságától, és persze a gazdag hangszerelésben tálalt elbűvölő melódiákat akkor is sikerre vivő remek énekesektől elbűvölve át kellett értékelnie meglévő ismeretei Lehár világsikeréről.
Ó, ez igen! Végre valaki a fórumról, aki élőben láthatta-hallhatta, gyönyörködhetett a MET Víg özvegy előadásán és az abban fellépő két illusztris énekművész produkciójában! Irigyellek érte! Évek óta égen-földön keresem ezt DVD-n, de nem találom: úgy látszik, kereskedelmi forgalomba nem került - legalábbis itt Európában. Hozzánk biztos nem került el (ha egyáltalán megjelentették lemezen). Mint utaltam rá, nekem két felvételem is van a MET Víg özvegy produkciójáról. Mindkettő a Bartók Rádió élő kapcsolásos közvetítése, melyeket audió kazettákra sikerült felvennem: 2000.03.04. The Merry Widow – angol nyelven Andrew Davis - John Del Carlo (Baron Mirko Zeta), Emily Pulley (Valencienne), Anthony Laciura (Njegus), Paul Groves (Camille de Rosillion), Frederica von Stade (Hanna Glawari) and Placido Domingo (Danilo). A rádióközvetítés szünetében a kommentátor, Meixner Mihály beszélgetett Jellinek Györggyel. Mindketten áradozva értékelték Lehár művét az operaszínpadon, és a fellépő híres művészek alakításait. 2004. 01. 17. The Merry Widow – angol nyelven Kirill Petrenko – Susann Graham (Hanna), Bo Skovhus (Danilo), Emily Pulley (Valenciennes), Paul Groves (Camille de Rosillon) Ezt a rádióközvetítést Boros Attila kommentálta a stúdióból, és emlékszem, mekkora lelkesedéssel szólt a produkció értékeiről. Úgy fogalmazott, hogy eddig csak felületes ismeretei voltak Lehár híres operettjéről, de most be kellett látnia, mekkora remekmű ez, aminek az operaszínpadokon is méltán helye van; az I. és II. felvonás fináléjának drámaiságától, és persze a gazdag hangszerelésben tálalt elbűvölő melódiákat akkor is sikerre vivő remek énekesektől elbűvölve át kellett értékelnie meglévő ismeretei Lehár világsikeréről.
295 tiramisu 2014-02-14 02:12:41 [Válasz erre: 294 Búbánat 2014-02-13 21:32:23]
Volt szerencsém élőben látni-hallani, 2000 márciusában. :-) von Stade-ról nem hittem, hogy milyen remek humora van és ennyire jól csinálja a műfajt ez a szép, komoly énekesnő! Domingo pedig lehengerlő Daniló volt, minden szempontból - ....klassz este volt
Volt szerencsém élőben látni-hallani, 2000 márciusában. :-) von Stade-ról nem hittem, hogy milyen remek humora van és ennyire jól csinálja a műfajt ez a szép, komoly énekesnő! Domingo pedig lehengerlő Daniló volt, minden szempontból - ....klassz este volt
294 Búbánat 2014-02-13 21:32:23
2014-15 Season | Metropolitan Opera A víg özvegynek nagyon örülök!!! Egyébként Lehár operettje vagy húsz éve már szerepelt a MET műsorán, és a Bartók Rádió akkor élőben közvetítette Domingóval és von Stadéval. (Sikerült felvennem audio kazettára.) Kiváló produkció volt. Ezek szerint ezt a rendezést újítja fel 2014 januárjában a MET. [url] http://www.metoperafamily.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Andrew Davis and Fabio Luisi conduct. A két szereposztás névsora: Davis - Fleming, O'Hara, Gunn, Shrader, Allen Luisi - Graham, de Niese, Gilfry, Costello, Opie
2014-15 Season | Metropolitan Opera A víg özvegynek nagyon örülök!!! Egyébként Lehár operettje vagy húsz éve már szerepelt a MET műsorán, és a Bartók Rádió akkor élőben közvetítette Domingóval és von Stadéval. (Sikerült felvennem audio kazettára.) Kiváló produkció volt. Ezek szerint ezt a rendezést újítja fel 2014 januárjában a MET. [url] http://www.metoperafamily.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Andrew Davis and Fabio Luisi conduct. A két szereposztás névsora: Davis - Fleming, O'Hara, Gunn, Shrader, Allen Luisi - Graham, de Niese, Gilfry, Costello, Opie
293 Búbánat 2014-02-11 19:06:29 [Válasz erre: 292 Búbánat 2014-02-11 19:06:01]
[url] http://www.komaromtv.hu/fooldal?nv=1708; Nagy sikere volt a Lehár-bálnak Komáromban – video [/url] De Kálmán-melódiák is felcsendültek…
[url] http://www.komaromtv.hu/fooldal?nv=1708; Nagy sikere volt a Lehár-bálnak Komáromban – video [/url] De Kálmán-melódiák is felcsendültek…
292 Búbánat 2014-02-11 19:06:01
[url] http://www.hirek.sk/video/20140121195435/Hatalmas-sikert-aratott-a-Lehar-bal.html; Hatalmas sikert aratott a Lehár-bál Komáromban – Video [/url] Idén második alkalommal szervezték meg a Lehár-bált, mely rövid idő alatt a térség egyik legpompásabb, legelőkelőbb farsangi eseményévé nőtte ki magát Komáromban. A neves zeneszerző, a város szülötte emlékének adózva felcsendültek a legismertebb operett-dallamok – ruhakölteményekben, s mesteri gasztronómiai fogásokban sem volt hiány.
[url] http://www.hirek.sk/video/20140121195435/Hatalmas-sikert-aratott-a-Lehar-bal.html; Hatalmas sikert aratott a Lehár-bál Komáromban – Video [/url] Idén második alkalommal szervezték meg a Lehár-bált, mely rövid idő alatt a térség egyik legpompásabb, legelőkelőbb farsangi eseményévé nőtte ki magát Komáromban. A neves zeneszerző, a város szülötte emlékének adózva felcsendültek a legismertebb operett-dallamok – ruhakölteményekben, s mesteri gasztronómiai fogásokban sem volt hiány.
291 Búbánat 2014-02-11 19:05:03 [Válasz erre: 290 virius 2014-02-11 15:49:55]
Megírtam már itt a fórumon. Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!
Megírtam már itt a fórumon. Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!
290 virius 2014-02-11 15:49:55 [Válasz erre: 289 Búbánat 2014-02-09 11:42:38]
Ez mind semmi, február végétől az Erkel Színházban látható a mű balettváltozata is... :)
Ez mind semmi, február végétől az Erkel Színházban látható a mű balettváltozata is... :)
289 Búbánat 2014-02-09 11:42:38
A víg özvegy itt és ott… [url] http://www.operaiasi.ro/ai1ec_event/vaduva-vesela-franz-lehar-2/?instance_id=725; Vaduva vesela, Franz Lehar [/url] Opera Națională Română Iași [url] http://www.arena.it/de-DE/event-detail.html?idperformance=1593#.UvdQo2J5PE0; Die Lustige Witwe [/url] 2 März 2014 - um 15:30 - Teatro Filarmonico Verona
A víg özvegy itt és ott… [url] http://www.operaiasi.ro/ai1ec_event/vaduva-vesela-franz-lehar-2/?instance_id=725; Vaduva vesela, Franz Lehar [/url] Opera Națională Română Iași [url] http://www.arena.it/de-DE/event-detail.html?idperformance=1593#.UvdQo2J5PE0; Die Lustige Witwe [/url] 2 März 2014 - um 15:30 - Teatro Filarmonico Verona
288 Búbánat 2014-01-04 13:17:08
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide azt a Lehár-interjút is, mely a Színházi Életben jelent meg 1916 októberében, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! Bécs, 1916. október hó „Beszélgetés Lehárral. Az Opernring világvárosi forgalmából, autó-zajától, villamos-csengetéséből az Operngasse vezet az An der Wien-színház felé. A nagy tér felé eső sarok az európai operett-sikerek híres kávéháza: a Bécsi Múzeum-kávéház. Itt várom Lehár Ferencet, randevút kértem tőle, hogy a Színházi Élet olvasói számára megkérdezzek egyet mást új darabjáról, a "Sterngucker"-ről.(A csillagok bolondja, megj.BI.) Ő maga dirigálta ma este az operettjét és előadás után hivatalos volt az Opernkellerbe egy vacsorára: Siegfried Trebitsch, a neves berlini író és Shaw-fordító társaságában. Lehár maga az előzékenység és legfinomabb kedvesség: a randevú idejére, mint az óraütés, megjelenik a kávéház ajtajában. Lekötelező nyájassággal küldi először is üdvözletét a Színházi Életnek s általa a magyar színházi közönségnek. Azután készséggel felel a budapesti interjúőr kérdéseire. Rendkívül érdekes, amit mond: elmondja az olvasó számára a legújabb Lehár-operett, a "Sterngucker" történetét. A krónikásnak nincs más dolga, mint amit mond, azt buzgón jegyezni. Még fordítani sem kell németből, mert Lehár a magyar ismerőseivel most is színtiszta magyarsággal beszél. --Tavaly történt, -- meséli a zseniális és világhírű magyar, -- hogy Treumann felkeresett egy szövegkönyvvel. A szövegkönyvnek "Der Sterngucker" volt a címe, Fritz Löhner - írói álnevén Beda - írta, Bécsben igen jó nevű tollforgató ember. Treumannhoz régi összeköttetés fűz, a "Hercegkisasszony"-t is ő játszotta, -- egyszóval azt, amit előadott, különös figyelemmel hallgattam. Ő pedig azt adta elő, hogy felfedezte a szerepek szerepét, amelynél nagyszerűbb és ragyogóbb szerepet még nem írt neki senki. Engem kért fel a könyv megkomponálására, hogy aztán az operett főszerepét ő játszhassa. -- Én vállaltam a komponálást Treumannra való tekintetből. A szövegkönyvben is találtam egy kedves és meleg, közvetlen hangot, amely nekem nagyon rokonszenves volt, bár már akkor láttam, hogy a darab abban a formájában túlságosan szelíd és igénytelen az operett színpadra. A munkát meg is csináltam, kedvvel és ambícióval fogtam neki és be is fejeztem. -- Ekkor aztán jött a Sterngucker hosszú és kalandos pályafutása. Treumann szereplése az én rendes színházamban, az An der Wienben lehetetlen volt. Karczag Vilmos és Treumann között olyan személyes természetű ellentétek voltak, amelyeket nem lehetett áthidalni. Sőt, csakhamar azon vettem magamat észre, hogy Treumannt más bécsi operett igazgató sem akarja felléptetni. Elutaztam tehát Berlinbe, hogy felkeressem Treumannt és arra bírjam, hogy kreálja ő Berlinben a címszerepet, de Bécsben, ahol az ő személye akadályozza a kedvező színre kerülést, engedje át a szerepet másnak. Treumann hallani sem akart erről. -- Mit volt mit tennem: le kellett vonnom az egyszer kimondott szó konzekvenciáit. Olyan színházat kellett keresnem Bécsben, ahol eddig nem játszottak operettet, hogy Treumannt plasszírozni lehessen. Ezt meg is találtam: a Josefstädter Theaterrel állapodtam meg. De a bemutatónak nem nagy reménységekkel mentem neki. A szokatlan színház, a szokatlan hangú és nem operettszerű librettó nem ígértek sikert. Ezekben az aggodalmakban nem is csalódtam. A Sterngucker eredeti formájának a bemutatója nem járt azzal a sikerrel, amellyel a közönség eddigi darabjaimat kitüntette. -- Ezek után megtehettem volna, hogy ne törődjem többé a Sternguckerrel és fogjak neki egy új operettnek. De ekkor már mintegy hatvan vidéki színigazgató a személyem iránt való bizalomból már látatlanban előre megvette a darabot a Karczag Kiadó cégtől. Ez szeget ütött a fejembe. Az igazgatóknak belém vetett korlátlan bizalmat nem viszonozhattam azzal, hogy egy nem sikerült darabot adjak nekik. Soha életemben nem tértem le a korrektség útjáról. Most is azt találtam korrektnek, ha a hatvan igazgatót megkímélem az anyagi kártól. Megkértem Karczag Vilmost: intézzen kőrlevelet az igazgatókhoz, hogy várjanak a bemutatóval egy évig, addig megcsináljuk a darabon a szükségesnek látszott módosításokat. -- Így is történt. A darabot teljesen átdolgoztuk. Beda beleegyezésével megkértük Willnert, hogy gazdag szerzői tapasztalatait értékesítse a Sterngucker javára. Willner és Beda összeültek, pompás munkát végeztek, írtak egy harmadik felvonást és a darabot elsőrangúan megfésülték. Magam is nagy ambícióval láttam munkához. Talán egy operetten sem dolgoztam annyi fáradsággal, nagy és gondos igyekezettel, mint ezen. Mert az lebegett előttem, hogy nem szabad cserbenhagynom hatvan színházat, amely épített reám. Teljes képességeim szerint dolgoztam, - és nemsokára készen lett az új Sterngucker. -- A darab új formájában azon este került színre először, amelyet belépődíjas, nyilvános főpróba gyanánt az erdélyi menekültek javára rendeztünk. Ennek jegyeit egy jótékony testület vette át és az adta el, tehát a főpróbára olyan közönség került be, amely egészen más volt, mint a főpróbák közönsége. Olyan emberek ültek a nézőtéren, akik a színészeket sem ismerték, akik máskülönben nem szoktak színházba járni, akik teljesen idegenek voltak. Ha hozzávesszük ehhez a kétszáz kritikust, ki-ki fogalmat alkothat magának, milyen volt a hangulat. A Treumann szerepét most a komikusunk, Tautenhayn vette át. Tapogatódzott, kereste a kontaktust a közönséggel, de akárhogy dolgozott, a vadidegen publikumból nem tudott semmi visszhangot kicsikarni, minden vicce és mókája hatástalan maradt. Ugyanez történt a többi szereplőkkel. A közönség kínos hidegsége demoralizálóan hatott a színpadra is, a zenekarra is, rám is, -- most a táblás házak örvendetes idején megmondhatom, hogy bizony ez pánikszerű hangulat volt. Ha Karczag akkor azt mondta volna nekem, hogy ez után a főpróba után ne tartsunk bemutatót, hanem hagyjuk az egész dolgot, talán még bele is mentem volna. Még szerencse, hogy Karczagnak nem támadt ilyen ötlete. -- A legszomorúbb depresszióval mentünk be másnap a premier-estét megtartani. Erre mi történt? A rendes, kedves, régi premier-közönség az uvertürt zúgó tapssal fogadta. Tautenhayn legelső viccénél elemi erővel tört ki a derültség. Egymásután tizenegy ismétlés következett. A szereplők a váratlan nagy sikertől felvillanyozva játszottak tovább, minden mozdulatuk hatást keltett: úgyszólván együtt játszottak a közönséggel. Előadás után csodálkozva néztünk egymásra, itt egy szokatlanul forró és sikeres premier zajlott le. -- Másnap reggel megjelentek a kritikák. Ezeket a kritikusok persze még a kínos főpróba hatása alatt írták. Elég szigorúan elbántak a darabbal, a keresztvizet is leszedték róla. Ekkor megint megijedtünk. Vajon lesz-e egyáltalán néző a második előadáson? Általános színházi babona, hogy a második előadás mindig gyenge hangulatú. De este a színházban, ahová újabb drukkal mentünk be, a bemutatóhoz hasonló lelkes és forró hangulat uralkodott. Sőt, ami a fő: táblás ház. -- A harmadik nap viszont a pesti lapok jöttek. Azok is kurtán-furcsán elintéztek. A könyvről, amit a bécsiek írtak, hosszabban emlékeztek meg, -- rólam, aki magyar vagyok, nem jelent meg egy sor sem. Engem, aki annyira szeretem Budapestet és a budapesti publikumot, ez bizony lehangolt egy kicsit. De este megint megjött a kedvem: táblás ház. Azóta minden este telt házunk van és a hatvan derék igazgató, akiknek a kedvéért ezt a nagy nehéz munkát és felelősséget vállaltam, most mind vígan dörzsöli a kezét. Én pedig a történet végére hagytam üzleti jelszavamat és életem jelmondatát: tisztességesnek lenni mindig kifizetődik. Vagy ahogy itt a Múzeum-kávéházban mondom a társaságnak a nagy operett-asztalnál : "sich korrekt benehmen lohnt sich immer" (mindig megéri korrektül viselkedni ford.BI.). -- Ezek után keveset mondhatok, de ez a kevés nagy örömmel tölt el. Most kaptam Beöthy László táviratát, hogy sürgősen tétessem postára a zeneanyagot, mert a Sterngucker lesz az új Népopera (a mai Erkel Színház, megj.BI.) legközelebbi újdonsága. A táviratra azt feleltem, hogy az utolsó próbákon én is ott leszek és a bemutató-előadást magam fogom dirigálni. -- Eddig tartott az interjú, amely egy érdekes hírrel is szolgál az olvasónak : a zeneanyag azóta már Budapesten van és a Népopera lelkes buzgalommal készül a nagy Lehár legújabb operettjére. SZÉ.1916/36. A darabról többet nem írok, mert Winkler Gábor dr. könyve : "Operett" is tárgyalja a művet. Szerintem a riport mindenképpen érdekes, remélem élvezetes volt a története. „
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide azt a Lehár-interjút is, mely a Színházi Életben jelent meg 1916 októberében, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! Bécs, 1916. október hó „Beszélgetés Lehárral. Az Opernring világvárosi forgalmából, autó-zajától, villamos-csengetéséből az Operngasse vezet az An der Wien-színház felé. A nagy tér felé eső sarok az európai operett-sikerek híres kávéháza: a Bécsi Múzeum-kávéház. Itt várom Lehár Ferencet, randevút kértem tőle, hogy a Színházi Élet olvasói számára megkérdezzek egyet mást új darabjáról, a "Sterngucker"-ről.(A csillagok bolondja, megj.BI.) Ő maga dirigálta ma este az operettjét és előadás után hivatalos volt az Opernkellerbe egy vacsorára: Siegfried Trebitsch, a neves berlini író és Shaw-fordító társaságában. Lehár maga az előzékenység és legfinomabb kedvesség: a randevú idejére, mint az óraütés, megjelenik a kávéház ajtajában. Lekötelező nyájassággal küldi először is üdvözletét a Színházi Életnek s általa a magyar színházi közönségnek. Azután készséggel felel a budapesti interjúőr kérdéseire. Rendkívül érdekes, amit mond: elmondja az olvasó számára a legújabb Lehár-operett, a "Sterngucker" történetét. A krónikásnak nincs más dolga, mint amit mond, azt buzgón jegyezni. Még fordítani sem kell németből, mert Lehár a magyar ismerőseivel most is színtiszta magyarsággal beszél. --Tavaly történt, -- meséli a zseniális és világhírű magyar, -- hogy Treumann felkeresett egy szövegkönyvvel. A szövegkönyvnek "Der Sterngucker" volt a címe, Fritz Löhner - írói álnevén Beda - írta, Bécsben igen jó nevű tollforgató ember. Treumannhoz régi összeköttetés fűz, a "Hercegkisasszony"-t is ő játszotta, -- egyszóval azt, amit előadott, különös figyelemmel hallgattam. Ő pedig azt adta elő, hogy felfedezte a szerepek szerepét, amelynél nagyszerűbb és ragyogóbb szerepet még nem írt neki senki. Engem kért fel a könyv megkomponálására, hogy aztán az operett főszerepét ő játszhassa. -- Én vállaltam a komponálást Treumannra való tekintetből. A szövegkönyvben is találtam egy kedves és meleg, közvetlen hangot, amely nekem nagyon rokonszenves volt, bár már akkor láttam, hogy a darab abban a formájában túlságosan szelíd és igénytelen az operett színpadra. A munkát meg is csináltam, kedvvel és ambícióval fogtam neki és be is fejeztem. -- Ekkor aztán jött a Sterngucker hosszú és kalandos pályafutása. Treumann szereplése az én rendes színházamban, az An der Wienben lehetetlen volt. Karczag Vilmos és Treumann között olyan személyes természetű ellentétek voltak, amelyeket nem lehetett áthidalni. Sőt, csakhamar azon vettem magamat észre, hogy Treumannt más bécsi operett igazgató sem akarja felléptetni. Elutaztam tehát Berlinbe, hogy felkeressem Treumannt és arra bírjam, hogy kreálja ő Berlinben a címszerepet, de Bécsben, ahol az ő személye akadályozza a kedvező színre kerülést, engedje át a szerepet másnak. Treumann hallani sem akart erről. -- Mit volt mit tennem: le kellett vonnom az egyszer kimondott szó konzekvenciáit. Olyan színházat kellett keresnem Bécsben, ahol eddig nem játszottak operettet, hogy Treumannt plasszírozni lehessen. Ezt meg is találtam: a Josefstädter Theaterrel állapodtam meg. De a bemutatónak nem nagy reménységekkel mentem neki. A szokatlan színház, a szokatlan hangú és nem operettszerű librettó nem ígértek sikert. Ezekben az aggodalmakban nem is csalódtam. A Sterngucker eredeti formájának a bemutatója nem járt azzal a sikerrel, amellyel a közönség eddigi darabjaimat kitüntette. -- Ezek után megtehettem volna, hogy ne törődjem többé a Sternguckerrel és fogjak neki egy új operettnek. De ekkor már mintegy hatvan vidéki színigazgató a személyem iránt való bizalomból már látatlanban előre megvette a darabot a Karczag Kiadó cégtől. Ez szeget ütött a fejembe. Az igazgatóknak belém vetett korlátlan bizalmat nem viszonozhattam azzal, hogy egy nem sikerült darabot adjak nekik. Soha életemben nem tértem le a korrektség útjáról. Most is azt találtam korrektnek, ha a hatvan igazgatót megkímélem az anyagi kártól. Megkértem Karczag Vilmost: intézzen kőrlevelet az igazgatókhoz, hogy várjanak a bemutatóval egy évig, addig megcsináljuk a darabon a szükségesnek látszott módosításokat. -- Így is történt. A darabot teljesen átdolgoztuk. Beda beleegyezésével megkértük Willnert, hogy gazdag szerzői tapasztalatait értékesítse a Sterngucker javára. Willner és Beda összeültek, pompás munkát végeztek, írtak egy harmadik felvonást és a darabot elsőrangúan megfésülték. Magam is nagy ambícióval láttam munkához. Talán egy operetten sem dolgoztam annyi fáradsággal, nagy és gondos igyekezettel, mint ezen. Mert az lebegett előttem, hogy nem szabad cserbenhagynom hatvan színházat, amely épített reám. Teljes képességeim szerint dolgoztam, - és nemsokára készen lett az új Sterngucker. -- A darab új formájában azon este került színre először, amelyet belépődíjas, nyilvános főpróba gyanánt az erdélyi menekültek javára rendeztünk. Ennek jegyeit egy jótékony testület vette át és az adta el, tehát a főpróbára olyan közönség került be, amely egészen más volt, mint a főpróbák közönsége. Olyan emberek ültek a nézőtéren, akik a színészeket sem ismerték, akik máskülönben nem szoktak színházba járni, akik teljesen idegenek voltak. Ha hozzávesszük ehhez a kétszáz kritikust, ki-ki fogalmat alkothat magának, milyen volt a hangulat. A Treumann szerepét most a komikusunk, Tautenhayn vette át. Tapogatódzott, kereste a kontaktust a közönséggel, de akárhogy dolgozott, a vadidegen publikumból nem tudott semmi visszhangot kicsikarni, minden vicce és mókája hatástalan maradt. Ugyanez történt a többi szereplőkkel. A közönség kínos hidegsége demoralizálóan hatott a színpadra is, a zenekarra is, rám is, -- most a táblás házak örvendetes idején megmondhatom, hogy bizony ez pánikszerű hangulat volt. Ha Karczag akkor azt mondta volna nekem, hogy ez után a főpróba után ne tartsunk bemutatót, hanem hagyjuk az egész dolgot, talán még bele is mentem volna. Még szerencse, hogy Karczagnak nem támadt ilyen ötlete. -- A legszomorúbb depresszióval mentünk be másnap a premier-estét megtartani. Erre mi történt? A rendes, kedves, régi premier-közönség az uvertürt zúgó tapssal fogadta. Tautenhayn legelső viccénél elemi erővel tört ki a derültség. Egymásután tizenegy ismétlés következett. A szereplők a váratlan nagy sikertől felvillanyozva játszottak tovább, minden mozdulatuk hatást keltett: úgyszólván együtt játszottak a közönséggel. Előadás után csodálkozva néztünk egymásra, itt egy szokatlanul forró és sikeres premier zajlott le. -- Másnap reggel megjelentek a kritikák. Ezeket a kritikusok persze még a kínos főpróba hatása alatt írták. Elég szigorúan elbántak a darabbal, a keresztvizet is leszedték róla. Ekkor megint megijedtünk. Vajon lesz-e egyáltalán néző a második előadáson? Általános színházi babona, hogy a második előadás mindig gyenge hangulatú. De este a színházban, ahová újabb drukkal mentünk be, a bemutatóhoz hasonló lelkes és forró hangulat uralkodott. Sőt, ami a fő: táblás ház. -- A harmadik nap viszont a pesti lapok jöttek. Azok is kurtán-furcsán elintéztek. A könyvről, amit a bécsiek írtak, hosszabban emlékeztek meg, -- rólam, aki magyar vagyok, nem jelent meg egy sor sem. Engem, aki annyira szeretem Budapestet és a budapesti publikumot, ez bizony lehangolt egy kicsit. De este megint megjött a kedvem: táblás ház. Azóta minden este telt házunk van és a hatvan derék igazgató, akiknek a kedvéért ezt a nagy nehéz munkát és felelősséget vállaltam, most mind vígan dörzsöli a kezét. Én pedig a történet végére hagytam üzleti jelszavamat és életem jelmondatát: tisztességesnek lenni mindig kifizetődik. Vagy ahogy itt a Múzeum-kávéházban mondom a társaságnak a nagy operett-asztalnál : "sich korrekt benehmen lohnt sich immer" (mindig megéri korrektül viselkedni ford.BI.). -- Ezek után keveset mondhatok, de ez a kevés nagy örömmel tölt el. Most kaptam Beöthy László táviratát, hogy sürgősen tétessem postára a zeneanyagot, mert a Sterngucker lesz az új Népopera (a mai Erkel Színház, megj.BI.) legközelebbi újdonsága. A táviratra azt feleltem, hogy az utolsó próbákon én is ott leszek és a bemutató-előadást magam fogom dirigálni. -- Eddig tartott az interjú, amely egy érdekes hírrel is szolgál az olvasónak : a zeneanyag azóta már Budapesten van és a Népopera lelkes buzgalommal készül a nagy Lehár legújabb operettjére. SZÉ.1916/36. A darabról többet nem írok, mert Winkler Gábor dr. könyve : "Operett" is tárgyalja a művet. Szerintem a riport mindenképpen érdekes, remélem élvezetes volt a története. „
287 Búbánat 2014-01-04 13:15:36 [Válasz erre: 286 Búbánat 2013-11-24 14:28:42]
Nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel, így továbbra is bemásolok ide közvetett úton hozzám eljutott cikkeket a Színházi Élet korabeli számaiból.
Nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel, így továbbra is bemásolok ide közvetett úton hozzám eljutott cikkeket a Színházi Élet korabeli számaiból.
286 Búbánat 2013-11-24 14:28:42 [Válasz erre: 285 Momo 2013-11-24 14:08:31]
Köszönöm, továbbítani fogom B.I.-nek ezt a lehetőséget; nem kell akkor annyit kutakodnia a régi, megsárgult újságok közt, és időt töltenie azzal, amikor innen egy két kattintással is hozzájuthatunk a kívánt cikkhez, illetve letölthetjük azt.
Köszönöm, továbbítani fogom B.I.-nek ezt a lehetőséget; nem kell akkor annyit kutakodnia a régi, megsárgult újságok közt, és időt töltenie azzal, amikor innen egy két kattintással is hozzájuthatunk a kívánt cikkhez, illetve letölthetjük azt.
285 Momo 2013-11-24 14:08:31 [Válasz erre: 284 Búbánat 2013-11-24 13:48:46]
[url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/00097/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_08.pdf;Itt[/url] látható pdf formátumban.
[url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/00097/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_08.pdf;Itt[/url] látható pdf formátumban.
284 Búbánat 2013-11-24 13:48:46
Kedves volt fórumtársunk (B.I.) jóváhagyásával másolom ide az alábbi cikket, melyre a korabeli Színházi Élet 1916. 8. számában (II.20-27.) talált rá: Beszélgetés Lehárral című interjút. „Beszélgetés Lehárral Megírtuk, hogy a Hadisegélyező Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi ügynökségének vezetője koncertet rendez, amelynek keretében Lehár Ferenc és Kálmán Imre is fellépnek a koncert dobogón. A hangverseny nagy előkészületei közben Lehár és Kálmán néhány nappal előbb megérkeztek Budapestre. Kálmán Imre gyakran van Budapesten, de Lehár ritka vendég nálunk. Felhasználtuk az alkalmat és felkerestük a világhírű operettkomponistát a Vigadóban, ahol a nagy koncert egyik próbáját tartotta. Szerda dél volt, kinn szemezett a csendes februári eső, az óriási terem egyik sarkában éppen akkor szedelőzködtek. Fricsay derék katonabandistái. A zenekari próbának vége volt, most a szólók kezdődtek. Az újságíró ilyenkor leül egy csendes sarokba és hallgatja a próbát. A társaság nem mindennapi: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Dömötör Ilona, Székelyhidy Ferenc és Székelyhidyné Marschalkó Rózsi, aki elkísérte az urát a próbára. Először Kálmán ül a zongorához és átveszi a maga számait az Opera két kitűnő tagjával, aztán felkel és átadja Lehárnak a helyét. A zongorán a gyönyörű hangok sora csendül fel : a Cigányprímás és az Éva akkordjai régi kedves emlékeink, aztán néhány új dal következik : Lehár és Kálmán háborús kompozíciói. Félkettő felé vége a próbának. Ekkor hozzájuthatunk egy Lehár interjúhoz. Az operett mai fejedelme a régi lebilincselően kedves, közvetlen, nyájas ember. Az utóbbi időben erősen megőszült, de hogy ennek a Lehár fiatalságához vagy öregségéhez semmi köze nincs, az arcának pompás színe, őszinte szemeinek régi, fiatalos csillogása igazolja. -- Mindjárt egy újsággal kezdhetem - mondta Lehár, - a hangversenyt elhalasztottuk. Csütörtökön 17-én kellett volna lefolynia, de erős influenzával és hűléssel érkeztem meg Pestre, úgy hogy holnap lehetetlen dirigálnom. A koncert új határnapját a jövő szombatra, február 26-ra tűztük ki. Remélem, hogy addig teljesen rendbe jövök és a koncertet emelni fogja az a sok szorgalmas próba, amit addig tartunk. Különösen örülök a halasztásnak azért, mert így nem kell elhagynunk a "Kárpáti induló" című szerzeményem előadását. Erre az idő rövidsége miatt mostanra nem tudtunk volna előkészülni, mert a férfikart igen nehéz egész precízen betanítani. A Kárpáti indulót pedig - Harsányi Zsolt kitűnő magyar versével - katonák fogják uniszónó elénekelni a program zárószáma gyanánt. -- Milyen Lehár-kompozíciók szerepelnek még a műsoron? -- Régebbi operettjeim, néhány nagy valcert zenekar fogja előadni az én előadásommal. Ugyanígy szerepel a műsoron "Arany-ezüst keringő" című kompozícióm is. Lesz eztán egy Éva-duett, amelyet Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fognak énekelni. Székelyhidy ezenkívül zenekari kísérettel elénekli "Lázban" című drámai zeneképemet, amely egy sebesült kadét lázálmait festi. Dömötör Ilona elénekli a "Nagy Lengyelföldön enyém egy hant..." című dalomat, és így tovább. -- Legújabb operettje nem fog szerepelni ? -- Dehogy nem. A "Sterngucker" nagy valcerét katonazenekar fogja előadni. Nagy érdeklődéssel várom, hogyan fogja fogadni ezt a számot a budapesti közönség, amely a Sternguckert még nem ismeri egyelőre. Egyelőre, - mert Beöthy László már megszerezte az új operettet a Király Színház számára. -- A koncert eddigi próbáin milyen benyomásokat szerzett kedves Mester ? -- A lehető-legjobbakat. A Fricsay zenekara pompásan dolgozik, az ének részekre pedig két ideális előadót találtunk Dömötör Ilonában és Székelyhidy dr.-ban. Dömötör kisasszony gyönyörű sötét színű szopránja, és Székelyhidy dr. nem kevésbé pompás lírai tenorja és mindkettőjük nagy énekművészete már a legelső próbán megragadott. -- Szerepelt már Budapesten koncert-dobogón ? -- Nem. Ez lesz Budapesten az első hangverseny-dirigálásom. Csak a Király Színházbeli bemutatóimat dirigáltam itt eddig. Most aztán hangverseny-vezényletből is le fogom tenni a vizsgát. -- És most a sztereotip kérdés: mik a tervei? -- Egyelőre a legfontosabb tervem, hogy ez a hangverseny mennél jobban sikerüljön. Szeretném, ha a közönség jól érezné magát és a nemes jótékony célra is mennél nagyobb összeg jutna. Egyébként pedig dolgozom, mint mindig, de erről közelebbi részleteket egyelőre nem tudok mondani. Beszélgetve haladunk le a lépcsőn. A Vigadó kapujában meg kellett állni. Esett az eső. Dömötör Ilona szomorúan nézett le finom, karcsú sárga cipőjére. Kocsi sehol sem volt található. Hát majd várunk valami cserkésző konflist, vélte szép Dömötör beletörődve az időjárás kérlelhetetlen szeszélyébe. Lehár nyájasan elbúcsúzott és futólépéssel sietett a szitáló esőben a Hungária-szálló felé. Dömötör Ilona pedig várt és várt. Már azt hitte, hogy a Vigadó kapujában fog ráesteledni, mikor egyszer csak odaperdült egy konflis. -- Nagyságos Lehár úr küldött, hogy meg ne tessék ázni. Én ugyan rendelve vagyok két órára, de a nagyságos úr nagyon a lelkemre beszélt. Íme: Lehár a világ legnagyobb és legudvariasabb komponistája. Játszani tud a világ legnehezebb hangszerén: a pesti konflis-kocsis szívén. Dömötör Ilona meghatottan ült be a kocsiba és miközben bemondta a lakását: Irányi utca 1., elhatározta, hogy sosem énekelt olyan szépen, mint ahogy most Lehárnak fog énekelni. „ Lejegyezte B.I.
Kedves volt fórumtársunk (B.I.) jóváhagyásával másolom ide az alábbi cikket, melyre a korabeli Színházi Élet 1916. 8. számában (II.20-27.) talált rá: Beszélgetés Lehárral című interjút. „Beszélgetés Lehárral Megírtuk, hogy a Hadisegélyező Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi ügynökségének vezetője koncertet rendez, amelynek keretében Lehár Ferenc és Kálmán Imre is fellépnek a koncert dobogón. A hangverseny nagy előkészületei közben Lehár és Kálmán néhány nappal előbb megérkeztek Budapestre. Kálmán Imre gyakran van Budapesten, de Lehár ritka vendég nálunk. Felhasználtuk az alkalmat és felkerestük a világhírű operettkomponistát a Vigadóban, ahol a nagy koncert egyik próbáját tartotta. Szerda dél volt, kinn szemezett a csendes februári eső, az óriási terem egyik sarkában éppen akkor szedelőzködtek. Fricsay derék katonabandistái. A zenekari próbának vége volt, most a szólók kezdődtek. Az újságíró ilyenkor leül egy csendes sarokba és hallgatja a próbát. A társaság nem mindennapi: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Dömötör Ilona, Székelyhidy Ferenc és Székelyhidyné Marschalkó Rózsi, aki elkísérte az urát a próbára. Először Kálmán ül a zongorához és átveszi a maga számait az Opera két kitűnő tagjával, aztán felkel és átadja Lehárnak a helyét. A zongorán a gyönyörű hangok sora csendül fel : a Cigányprímás és az Éva akkordjai régi kedves emlékeink, aztán néhány új dal következik : Lehár és Kálmán háborús kompozíciói. Félkettő felé vége a próbának. Ekkor hozzájuthatunk egy Lehár interjúhoz. Az operett mai fejedelme a régi lebilincselően kedves, közvetlen, nyájas ember. Az utóbbi időben erősen megőszült, de hogy ennek a Lehár fiatalságához vagy öregségéhez semmi köze nincs, az arcának pompás színe, őszinte szemeinek régi, fiatalos csillogása igazolja. -- Mindjárt egy újsággal kezdhetem - mondta Lehár, - a hangversenyt elhalasztottuk. Csütörtökön 17-én kellett volna lefolynia, de erős influenzával és hűléssel érkeztem meg Pestre, úgy hogy holnap lehetetlen dirigálnom. A koncert új határnapját a jövő szombatra, február 26-ra tűztük ki. Remélem, hogy addig teljesen rendbe jövök és a koncertet emelni fogja az a sok szorgalmas próba, amit addig tartunk. Különösen örülök a halasztásnak azért, mert így nem kell elhagynunk a "Kárpáti induló" című szerzeményem előadását. Erre az idő rövidsége miatt mostanra nem tudtunk volna előkészülni, mert a férfikart igen nehéz egész precízen betanítani. A Kárpáti indulót pedig - Harsányi Zsolt kitűnő magyar versével - katonák fogják uniszónó elénekelni a program zárószáma gyanánt. -- Milyen Lehár-kompozíciók szerepelnek még a műsoron? -- Régebbi operettjeim, néhány nagy valcert zenekar fogja előadni az én előadásommal. Ugyanígy szerepel a műsoron "Arany-ezüst keringő" című kompozícióm is. Lesz eztán egy Éva-duett, amelyet Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fognak énekelni. Székelyhidy ezenkívül zenekari kísérettel elénekli "Lázban" című drámai zeneképemet, amely egy sebesült kadét lázálmait festi. Dömötör Ilona elénekli a "Nagy Lengyelföldön enyém egy hant..." című dalomat, és így tovább. -- Legújabb operettje nem fog szerepelni ? -- Dehogy nem. A "Sterngucker" nagy valcerét katonazenekar fogja előadni. Nagy érdeklődéssel várom, hogyan fogja fogadni ezt a számot a budapesti közönség, amely a Sternguckert még nem ismeri egyelőre. Egyelőre, - mert Beöthy László már megszerezte az új operettet a Király Színház számára. -- A koncert eddigi próbáin milyen benyomásokat szerzett kedves Mester ? -- A lehető-legjobbakat. A Fricsay zenekara pompásan dolgozik, az ének részekre pedig két ideális előadót találtunk Dömötör Ilonában és Székelyhidy dr.-ban. Dömötör kisasszony gyönyörű sötét színű szopránja, és Székelyhidy dr. nem kevésbé pompás lírai tenorja és mindkettőjük nagy énekművészete már a legelső próbán megragadott. -- Szerepelt már Budapesten koncert-dobogón ? -- Nem. Ez lesz Budapesten az első hangverseny-dirigálásom. Csak a Király Színházbeli bemutatóimat dirigáltam itt eddig. Most aztán hangverseny-vezényletből is le fogom tenni a vizsgát. -- És most a sztereotip kérdés: mik a tervei? -- Egyelőre a legfontosabb tervem, hogy ez a hangverseny mennél jobban sikerüljön. Szeretném, ha a közönség jól érezné magát és a nemes jótékony célra is mennél nagyobb összeg jutna. Egyébként pedig dolgozom, mint mindig, de erről közelebbi részleteket egyelőre nem tudok mondani. Beszélgetve haladunk le a lépcsőn. A Vigadó kapujában meg kellett állni. Esett az eső. Dömötör Ilona szomorúan nézett le finom, karcsú sárga cipőjére. Kocsi sehol sem volt található. Hát majd várunk valami cserkésző konflist, vélte szép Dömötör beletörődve az időjárás kérlelhetetlen szeszélyébe. Lehár nyájasan elbúcsúzott és futólépéssel sietett a szitáló esőben a Hungária-szálló felé. Dömötör Ilona pedig várt és várt. Már azt hitte, hogy a Vigadó kapujában fog ráesteledni, mikor egyszer csak odaperdült egy konflis. -- Nagyságos Lehár úr küldött, hogy meg ne tessék ázni. Én ugyan rendelve vagyok két órára, de a nagyságos úr nagyon a lelkemre beszélt. Íme: Lehár a világ legnagyobb és legudvariasabb komponistája. Játszani tud a világ legnehezebb hangszerén: a pesti konflis-kocsis szívén. Dömötör Ilona meghatottan ült be a kocsiba és miközben bemondta a lakását: Irányi utca 1., elhatározta, hogy sosem énekelt olyan szépen, mint ahogy most Lehárnak fog énekelni. „ Lejegyezte B.I.
283 tiramisu 2013-11-08 17:53:14 [Válasz erre: 279 Búbánat 2013-10-12 13:31:58]
Ezt megnéztem volna! Szuper, beleborzong az ember, mi lehetett a színpadon! :-)))
Ezt megnéztem volna! Szuper, beleborzong az ember, mi lehetett a színpadon! :-)))
282 Búbánat 2013-11-08 14:27:08 [Válasz erre: 281 Búbánat 2013-11-08 14:18:15]
A kiállításon látható Lehár Ferenc dedikált fényképe 1926-ból és autogramja is, mely levelező lapon a Paganini darabjának egy nyomtatott kottarészlete alatt található (1926.V. 7. dátum)
A kiállításon látható Lehár Ferenc dedikált fényképe 1926-ból és autogramja is, mely levelező lapon a Paganini darabjának egy nyomtatott kottarészlete alatt található (1926.V. 7. dátum)
281 Búbánat 2013-11-08 14:18:15 [Válasz erre: 280 Búbánat 2013-11-08 14:17:12]
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból. Számomra érdekes volt kiállítva látni Lehár Ferenc Paganini című darabja magyarországi bemutatójának színlapját is: a Városi Színház 1926. május 7-én mutatta be az operettet. Ezen az előadáson Lehár maga vezényelte 25. operettjét és izgatta, hogy mit szól majd új művéhez a magyar közönség.
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból. Számomra érdekes volt kiállítva látni Lehár Ferenc Paganini című darabja magyarországi bemutatójának színlapját is: a Városi Színház 1926. május 7-én mutatta be az operettet. Ezen az előadáson Lehár maga vezényelte 25. operettjét és izgatta, hogy mit szól majd új művéhez a magyar közönség.
280 Búbánat 2013-11-08 14:17:12
Az ERKEL SZÍNHÁZ tegnap esti ünnepi gáláján – a Színház ünnepélyes megnyitóján - Erkel, Goldmark, Kodály, Hubay, Ránki és Kacsóh műveinek részletei mellett külön örömmel töltött el, hogy a nagy magyar komponisták között számon tartott Lehár Ferenc egyik művéből is felcsendült egy szép dal: - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát.
Az ERKEL SZÍNHÁZ tegnap esti ünnepi gáláján – a Színház ünnepélyes megnyitóján - Erkel, Goldmark, Kodály, Hubay, Ránki és Kacsóh műveinek részletei mellett külön örömmel töltött el, hogy a nagy magyar komponisták között számon tartott Lehár Ferenc egyik művéből is felcsendült egy szép dal: - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát.
279 Búbánat 2013-10-12 13:31:58 [Válasz erre: 278 Búbánat 2013-10-01 13:49:52]
Intimitások a Lehár darabról - Próba a Királyban. Ez az újságcikk a Színházi Élet 1913.39. számában (XI.23-30) jelent meg. (Volt fórumtársunk, B.I. saját honlapjáról, jóváhagyásával másolom át ide.) "- Ha a Király együttese megkezdi a próbákat, akkor annak mindig szenzáció lesz a vége. Olyankor pedig, ha Lehár-darabból folyik a próba, akkor ennek csak szezon-sláger lehet a vége. A közönség ezt nagyon jól tudja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg levél, melyben a legkülönbözőbb sürgető kérdésekkel fordulnak hozzánk olvasóink. Mikor jön a Lehár darab "A tökéletes asszony", folynak-e már a próbák, mi lesz az új sláger-dal, kik szerepelnek, Lehár itt lesz-e, van-e a darabban tangó, lesz-e új Lehár-keringő ? Ezek a leggyakoribb kérdések, levelek özönében és türelmetlen telefon kérdezősködésekben, ezek hangzanak fel leggyakrabban és a "Színházi Élet" kötelességének tartja, hogy mindezekről olvasóit legelsőnek és legpontosabban informálja. - A Király-színház színpadi bejáróján befordulva Rátkai ugrik elénk és mindjárt szenzációval fogad : - - - - Megérkezett Lehár ! Most már ketten vezetik a próbákat, ő meg Beőthy. - - - - Hát nem Stoll Károly rendezi a darabot ? - - - - Stoll beteg és Beőthy vette át helyette a rendezést. Valósággal elárasztott minket kitűnő ötleteivel. A szerzők nem fognak ráismerni darabjukra. - Ekkor már a darab kitűnő fordítója, Harsányi Zsolt is hozzánk csatlakozott és ő is magasztalni kezdte Beőthy munkáját. De erről rövidesen mi is meggyőződhettünk, mert kezdődik a próba. - Nagyszerűen megy minden, alig kell néha-néha megállni egy pillanatra és a darab, így a próbák alatt, jelmezek és díszletek nélkül is valósággal elragadja az embert. - A zenéről a legelső pillanatban megállapíthatjuk, hogy "A tökéletes asszony" a leggazdagabb zenéjű Lehár-darab. Valósággal két kézzel szórta Lehár a zenei ötleteket, keringőt keringőre kapunk és egyik szebb, mint a másik. - Mindjárt az első felvonásban nagy sikere lesz a "Reggeliző-duettnek", melyet Király (Ernő /BI/) és Fedák énekel. A férj és a feleség veszekszenek egyre lármásabban, egyre elkeseredettebben. Persze a zene híven színezi a szöveget. De ahányszor az inas belép az ebédlőbe, a házastársak hangja hirtelen olvadozó-udvarias lesz és a zene is szerelmes-lágy melódiákra csap át. Amint az inas eltávozik, újra elkezdődik a csészevagdosás, lárma, patvarkodás és a hangos, pattogó zene. - Hasonlóképpen nagy sikere lesz "Az ideális asszony-duett"-nek, melyben Király Ernő elmondja Rátkainak, milyennek képzeli ő az eszményi feleséget. - A "Hispániá"-ban című tercett külön szenzációja, hogy Rátkai és Király mellett Concha Rózsi énekli. A rendkívül bájos és tehetséges színésznő szereplése igen nagy sikerrel fog járni. Tánca, éneke és játéka egyaránt a legelsők sorában jelölik ki a helyét és biztos, hogy a pesti közönség, mely szeszélyes ugyan, de nem igazságtalan. Concha Rózsit rövid időn belül nagyon meg fogja szeretni. - Érdekes, hogy Concha Rózsi énekszámát egy Louise Kartousch nevezetű osztrák táncos-szubrett színésznő kérésére írta Lehár. Egy negyed óra munkája ez egész és mégis, talán a legsikerültebb része a darabnak. - És, hogy az idei farsangnak is meglegyen a maga keringő szenzációja, ott a "Bíbor rózsa" keringő, amelyet Fedák és Király énekel. - Egy nagyszabású Lehár finálé fejezi be az első felvonást. - - - - Nos, kérdi Beőthy Lehártól, hogy tetszett ? - - - - Nem ismerek rá a darabomra. Ez sokkal jobb és szebb mint az, amit én írtam. - A második felvonásban felhangzik "Hogy kell a nőkkel bánni", majd következik a "Ha a feleségem ilyen volna" keringő-duett. A következőkből csak a legjobb számokat említjük: Fedák kánkánt táncol, a balett és manett, spanyol-duett és a második felvonás fináléja szintén kitűnően van megcsinálva. - A harmadik felvonásban vannak a fő-slágerek. Ilyen elsősorban Fedák "Mezítlábas-tánca" és Fedák-Király tangója. - A felsoroltakon kívül még rengeteg dal és keringő van az új Lehár darabban. - Próba közben volt alkalmunk Lehárral is beszélni, aki többek között azt mondta : - - - - Az előadással, Fedákkal, Királlyal, Rátkayval, Concha Rózsival és a többiekkel is nagyon meg vagyok elégedve. Ezek után nagyon bízom a sikerben. És igen, ha ír a darabról, ne felejtse el felemlíteni, hogy Falus Elek díszletei csodálatosak. Ezeknek is alapos részük lesz a sikerben. - Láttuk a díszlet tervezetét. Az első felvonás ebédlő és a második felvonás piros rózsa táncterem díszlete elragadó. A harmadik felvonás tengerre nyíló teraszáról pedig nagyon sokáig fognak Pesten beszélni... - Ennyi talán egyelőre elég is lesz, bár tudjuk, hogy a közönség olyan nagyon kíváncsi, ha Lehár-darabról van szó, hogy bajosan elégítettük ki. De legközelebb mást és többet. "
Intimitások a Lehár darabról - Próba a Királyban. Ez az újságcikk a Színházi Élet 1913.39. számában (XI.23-30) jelent meg. (Volt fórumtársunk, B.I. saját honlapjáról, jóváhagyásával másolom át ide.) "- Ha a Király együttese megkezdi a próbákat, akkor annak mindig szenzáció lesz a vége. Olyankor pedig, ha Lehár-darabból folyik a próba, akkor ennek csak szezon-sláger lehet a vége. A közönség ezt nagyon jól tudja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg levél, melyben a legkülönbözőbb sürgető kérdésekkel fordulnak hozzánk olvasóink. Mikor jön a Lehár darab "A tökéletes asszony", folynak-e már a próbák, mi lesz az új sláger-dal, kik szerepelnek, Lehár itt lesz-e, van-e a darabban tangó, lesz-e új Lehár-keringő ? Ezek a leggyakoribb kérdések, levelek özönében és türelmetlen telefon kérdezősködésekben, ezek hangzanak fel leggyakrabban és a "Színházi Élet" kötelességének tartja, hogy mindezekről olvasóit legelsőnek és legpontosabban informálja. - A Király-színház színpadi bejáróján befordulva Rátkai ugrik elénk és mindjárt szenzációval fogad : - - - - Megérkezett Lehár ! Most már ketten vezetik a próbákat, ő meg Beőthy. - - - - Hát nem Stoll Károly rendezi a darabot ? - - - - Stoll beteg és Beőthy vette át helyette a rendezést. Valósággal elárasztott minket kitűnő ötleteivel. A szerzők nem fognak ráismerni darabjukra. - Ekkor már a darab kitűnő fordítója, Harsányi Zsolt is hozzánk csatlakozott és ő is magasztalni kezdte Beőthy munkáját. De erről rövidesen mi is meggyőződhettünk, mert kezdődik a próba. - Nagyszerűen megy minden, alig kell néha-néha megállni egy pillanatra és a darab, így a próbák alatt, jelmezek és díszletek nélkül is valósággal elragadja az embert. - A zenéről a legelső pillanatban megállapíthatjuk, hogy "A tökéletes asszony" a leggazdagabb zenéjű Lehár-darab. Valósággal két kézzel szórta Lehár a zenei ötleteket, keringőt keringőre kapunk és egyik szebb, mint a másik. - Mindjárt az első felvonásban nagy sikere lesz a "Reggeliző-duettnek", melyet Király (Ernő /BI/) és Fedák énekel. A férj és a feleség veszekszenek egyre lármásabban, egyre elkeseredettebben. Persze a zene híven színezi a szöveget. De ahányszor az inas belép az ebédlőbe, a házastársak hangja hirtelen olvadozó-udvarias lesz és a zene is szerelmes-lágy melódiákra csap át. Amint az inas eltávozik, újra elkezdődik a csészevagdosás, lárma, patvarkodás és a hangos, pattogó zene. - Hasonlóképpen nagy sikere lesz "Az ideális asszony-duett"-nek, melyben Király Ernő elmondja Rátkainak, milyennek képzeli ő az eszményi feleséget. - A "Hispániá"-ban című tercett külön szenzációja, hogy Rátkai és Király mellett Concha Rózsi énekli. A rendkívül bájos és tehetséges színésznő szereplése igen nagy sikerrel fog járni. Tánca, éneke és játéka egyaránt a legelsők sorában jelölik ki a helyét és biztos, hogy a pesti közönség, mely szeszélyes ugyan, de nem igazságtalan. Concha Rózsit rövid időn belül nagyon meg fogja szeretni. - Érdekes, hogy Concha Rózsi énekszámát egy Louise Kartousch nevezetű osztrák táncos-szubrett színésznő kérésére írta Lehár. Egy negyed óra munkája ez egész és mégis, talán a legsikerültebb része a darabnak. - És, hogy az idei farsangnak is meglegyen a maga keringő szenzációja, ott a "Bíbor rózsa" keringő, amelyet Fedák és Király énekel. - Egy nagyszabású Lehár finálé fejezi be az első felvonást. - - - - Nos, kérdi Beőthy Lehártól, hogy tetszett ? - - - - Nem ismerek rá a darabomra. Ez sokkal jobb és szebb mint az, amit én írtam. - A második felvonásban felhangzik "Hogy kell a nőkkel bánni", majd következik a "Ha a feleségem ilyen volna" keringő-duett. A következőkből csak a legjobb számokat említjük: Fedák kánkánt táncol, a balett és manett, spanyol-duett és a második felvonás fináléja szintén kitűnően van megcsinálva. - A harmadik felvonásban vannak a fő-slágerek. Ilyen elsősorban Fedák "Mezítlábas-tánca" és Fedák-Király tangója. - A felsoroltakon kívül még rengeteg dal és keringő van az új Lehár darabban. - Próba közben volt alkalmunk Lehárral is beszélni, aki többek között azt mondta : - - - - Az előadással, Fedákkal, Királlyal, Rátkayval, Concha Rózsival és a többiekkel is nagyon meg vagyok elégedve. Ezek után nagyon bízom a sikerben. És igen, ha ír a darabról, ne felejtse el felemlíteni, hogy Falus Elek díszletei csodálatosak. Ezeknek is alapos részük lesz a sikerben. - Láttuk a díszlet tervezetét. Az első felvonás ebédlő és a második felvonás piros rózsa táncterem díszlete elragadó. A harmadik felvonás tengerre nyíló teraszáról pedig nagyon sokáig fognak Pesten beszélni... - Ennyi talán egyelőre elég is lesz, bár tudjuk, hogy a közönség olyan nagyon kíváncsi, ha Lehár-darabról van szó, hogy bajosan elégítettük ki. De legközelebb mást és többet. "
278 Búbánat 2013-10-01 13:49:52 [Válasz erre: 269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50]
Fórumtársunk, B.I., aki már jó ideje nem ír ide, korábbi engedelmével idemásoltam pár, az ő búvárkodása nyomán más internetes portálon közzétett korabeli újságcikkeket, melyek Lehárral foglalkoznak, és amelyeket a Színházi Élet korabeli lapszámaiban talált. Most a képes újság 1913. (XI.16-XI.23.) 38. számában található riport szövegét írom át ide a topicba: ( Az írója kilétét nem sikerült megállapítani. ) "Lehár Ferencnél." - Theobaldgasse 26 ! Ezt a címet jobban tudják a Bécsbe ránduló hazánkfiai, mint hogy merre van a magyar palota ? A Bankgasse-i magyar palotában (a Bécsi követségünk címe, BI.)tudni illik nekünk ritkán szimpatikus közös ügyek bonyolittatnak le, ellenben a Theobaldgasse 26.alatt lakik az egyetlen közös ügy, akiért magyar és osztrák egyaránt hevül. Talán nem kell mondanunk, hogy Lehár Ferenc a nevezett utca nevezett házának lakója. - Nem forog ez a palota kacsalábakon, nem is őrzi hétfejű sárkány, sőt magyar névjegyre szívesen nyílik meg ajtaja. Néhány perc és Lehár előtt állunk, aki jó magyaros "hozta Isten"-nel fogad bennünket. A dolgozószoba egy asztalkáján ott hever a Színházi Életnek legutolsó száma. Ott van kinyitva a Király Színház jubileumánál. Lehár észreveszi tekintetem irányát és elmosolyodik. - Szeretem és olvasom a Színházi Életet. Mi, Bécsben lakó m a g y a r o k, (ezt a szót külön nyomatékkal mondta) ebből a lapból ismerjük meg tökéletesen, mi történik színházilag Budapesten és mi fog történni, mert higgye meg, ez most nagyon fontos. Ahány eredeti premier van Budapesten, annyiszor vannak lázban a bécsi színházi rókák, mivel ma már minden magyar darabban egy-egy világsikert sejtenek. - A "Tökéletes asszony" -ról beszéljek? Ó, hisz erről annyit írtak a bécsi és a budapesti lapok, hogy új mondanivalóm aligha van. Legfeljebb - amit maguk is bizonyára tudnak, - azt mondhatom, hogy a pesti premier elé nagyobb izgalommal nézek, mint ahogy a bécsi elé néztem. Kíváncsi vagyok Fedákra, akitől mindig rengeteg sokat várok és aki mindig a dupláját csinálja meg annak, amit előre képzeltem. Ha a "Tökéletes asszony" jelző valakire ráillik, úgy mindenekfölött Zsazsa az. - És Király Ernő és Rátkai, akik minden darabomat hatalmas sikerhez segítették! Ő bennük is nagyon bízom, meg abban a pompás együttesben, amely tavaly csodálatra ragadta a bécsi kritikát. Mondhatom, minden budapesti premierem előtt valami ünneplő érzés fog el, pedig ugye én már csak hozzászokhattam a premierek hangulatához? - Közben egy kis sétát tettük Lehár hatalmas lakosztályában és a billiárd-teremben az ő kedves karmesteri gesztusaival magyarázta, hogy valahányszor munka közben fel akar frissülni, bejön és játszik önmagával egy parti billiárdot. Végezetül adott két képet és egy kis kottarészletet a Tökéletes asszonyból, a Színházi Élet olvasói számára. Igazi magyar szívességgel búcsúzott, és amikor az ajtó már becsukódott mögöttem, még egyszer hallottam vidám hangját : - A viszontlátásra, Budapesten ! „ A cikk mellé még két képmelléklet is tartozik, az otthonából: 1./ Lehár a zongoránál 2./ Lehár billiárdozik
Fórumtársunk, B.I., aki már jó ideje nem ír ide, korábbi engedelmével idemásoltam pár, az ő búvárkodása nyomán más internetes portálon közzétett korabeli újságcikkeket, melyek Lehárral foglalkoznak, és amelyeket a Színházi Élet korabeli lapszámaiban talált. Most a képes újság 1913. (XI.16-XI.23.) 38. számában található riport szövegét írom át ide a topicba: ( Az írója kilétét nem sikerült megállapítani. ) "Lehár Ferencnél." - Theobaldgasse 26 ! Ezt a címet jobban tudják a Bécsbe ránduló hazánkfiai, mint hogy merre van a magyar palota ? A Bankgasse-i magyar palotában (a Bécsi követségünk címe, BI.)tudni illik nekünk ritkán szimpatikus közös ügyek bonyolittatnak le, ellenben a Theobaldgasse 26.alatt lakik az egyetlen közös ügy, akiért magyar és osztrák egyaránt hevül. Talán nem kell mondanunk, hogy Lehár Ferenc a nevezett utca nevezett házának lakója. - Nem forog ez a palota kacsalábakon, nem is őrzi hétfejű sárkány, sőt magyar névjegyre szívesen nyílik meg ajtaja. Néhány perc és Lehár előtt állunk, aki jó magyaros "hozta Isten"-nel fogad bennünket. A dolgozószoba egy asztalkáján ott hever a Színházi Életnek legutolsó száma. Ott van kinyitva a Király Színház jubileumánál. Lehár észreveszi tekintetem irányát és elmosolyodik. - Szeretem és olvasom a Színházi Életet. Mi, Bécsben lakó m a g y a r o k, (ezt a szót külön nyomatékkal mondta) ebből a lapból ismerjük meg tökéletesen, mi történik színházilag Budapesten és mi fog történni, mert higgye meg, ez most nagyon fontos. Ahány eredeti premier van Budapesten, annyiszor vannak lázban a bécsi színházi rókák, mivel ma már minden magyar darabban egy-egy világsikert sejtenek. - A "Tökéletes asszony" -ról beszéljek? Ó, hisz erről annyit írtak a bécsi és a budapesti lapok, hogy új mondanivalóm aligha van. Legfeljebb - amit maguk is bizonyára tudnak, - azt mondhatom, hogy a pesti premier elé nagyobb izgalommal nézek, mint ahogy a bécsi elé néztem. Kíváncsi vagyok Fedákra, akitől mindig rengeteg sokat várok és aki mindig a dupláját csinálja meg annak, amit előre képzeltem. Ha a "Tökéletes asszony" jelző valakire ráillik, úgy mindenekfölött Zsazsa az. - És Király Ernő és Rátkai, akik minden darabomat hatalmas sikerhez segítették! Ő bennük is nagyon bízom, meg abban a pompás együttesben, amely tavaly csodálatra ragadta a bécsi kritikát. Mondhatom, minden budapesti premierem előtt valami ünneplő érzés fog el, pedig ugye én már csak hozzászokhattam a premierek hangulatához? - Közben egy kis sétát tettük Lehár hatalmas lakosztályában és a billiárd-teremben az ő kedves karmesteri gesztusaival magyarázta, hogy valahányszor munka közben fel akar frissülni, bejön és játszik önmagával egy parti billiárdot. Végezetül adott két képet és egy kis kottarészletet a Tökéletes asszonyból, a Színházi Élet olvasói számára. Igazi magyar szívességgel búcsúzott, és amikor az ajtó már becsukódott mögöttem, még egyszer hallottam vidám hangját : - A viszontlátásra, Budapesten ! „ A cikk mellé még két képmelléklet is tartozik, az otthonából: 1./ Lehár a zongoránál 2./ Lehár billiárdozik
