Bejelentkezés Regisztráció

Lehár Ferenc


355 Búbánat 2015-03-19 22:20:55
Az alábbi érdekes cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 16. számban (IV. 14-21.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Premier után” Írta: Pakots József „Azok a boldogok, akik zsöllyéből és páholyból nézik a világot, rendszerint abban az illúzióban élnek, hogy az a világhírű művész, író, zeneszerző stb… akinek tapsolni szoktak, a legboldogabb ember a világon. A világhírt, a dicsőséget olyan narkotikumnak gondolják, amely a boldog álmok lágy felhőibe ringatják a művészt. Ki hinné, hogy nagy Megkoszorúzott, a homlokára font virágok, babérok között : láthatatlan tüskék véres szúrását érzi, s mikor vége az ünneplésnek, a hódoló tapsoknak, otthon már csak e tüskék sajgását érzi. Pedig sokszor van így. A múlt héten Bécsben járván, néhány órán át vendége lehettem Lehárnak, a mi kedves magyar szerzőnknek. Éppen nagypéntek volt. Két nappal előbb mutatták be a Theater an der Wienben a Pacsirtát, amely a Király Színházban már nem tudom hányadszor megy táblás házak mellett. A Pacsirtának Wienben is óriási sikere volt. A magyar ritmusú Lehár muzsika megrészegítette a jó bécsieket és ünnepelték a mestert, ahogy csak Lehárt lehet ünnepelni. Erről a sikerről beszélgetünk Lehárról. Egy osztrák színházi kritikus is a társaságunkban volt. Abban a szobában ülünk, ahol Lehár komponálni szokott. Egy nagy rézkalitkában ott gubbasztott Lehár komponista társa Lóri. Ez a Lóri egy szürkéskék, pirosfarkú papagály, aki időnként énekelni, diskurálni szokott. Érdeklődve nézem. Az osztrák színházi kritikus mondja nekem: - A mester csak akkor tud dolgozni, ha Lóri társalog vele. Lehár mosolyog. - A Lóri a munkatársam – mondja. - Hogy volt megelégedve a bécsi sikerrel? - kérdem most. Lehárnak felvillámlott a mosolygó, szelíd szeme. - A siker nagy volt. De a sajtóra haragszom. - És a kritikusra nézett. Az beszélni akart, de Lehár nem hagyta szóhoz. - Jó, jó, amit mondani akar, azt úgy is tudom. A sajtó jót írt a muzsikámról. Majd berregett a telefon. Valaki gratulált. Egy pár obligát szó s Lehár megint köztünk ült. De ettől kezdve egyre csilingelt a telefon. A válaszokból tudtuk, hogy nő, vagy férfi beszélt. A nők többen voltak. Lehár már unta is. Nehezen mozdult. Hagyta zörögni a telefont. Egyszerre csak egy erélyes sürgetés hangzott a rézkalitka felől: - Halló, halló ! Lóri figyelmeztette gazdáját. Ennek már engedelmeskedett. Még egy bécsi úrral szaporodott ezután a társaságunk. A két bécsi egymással diskurált, mi, két magyar, Lehár, meg én bizalmasan, magyar beszélgetésbe fogtunk. - Oh, Budapest. Ott érzem igazán jól magam. Milyen kedvesek hozzám. Mindenki. Írók, színészek, a publikum. De hát magyar is vagyok ! - Mondja lelkesen. Kérdeztem, hogy mit fog csinálni legközelebb. - Ischlbe megyek a villámba. Az orvosom azt mondta, hogy pihennem kell. Valami tüdőcsúcshurutot konstatált. Nem hiszek neki, inkább azt gondolom, hogy így akar pihenésre szorítani. - Egyedül megy? – kérdezem tovább. - Egyedül. - Elgondolkozott. - Azaz, hogy magammal viszem a Lórit is, mert hátha kedvem kerekedik dolgozni. Még egy kérdést szegeztem neki: - Hogy érzi magát a világhír csúcsán? Naiv egyszerűséggel felelte: - Világhír ? Nem érzem a szó jelentőségét. Én ma is ugyanannak érzem magam, mint aki voltam, akkor amikor ismeretlenül benyújtottam első darabomat a színházhoz. Drukkoltam és drukkolok ma is. És úgy érzem mindig, mindenik új darabom előtt, hogy most kezdem. Szeretem az elmúlt dolgaimat, de minden külsőséget, ami valamikor hozzájuk fűződött elfelejtettem. Mindig kezdek, elölről kezdek. - Tehetséges kezdő …. mondom mosolyogva. Ő is nevet. Búcsúzunk. A bécsi urak is. Lóri kedvesen kikiáltja utánunk. : - Agyő, meine Herren ! Lehár fülembe súgja. - Lóri nemsokára magyarul is fog beszélni. Nehezen megy, mert csupa német szót hall, de muszáj neki. Nagyon felmelegült szívvel mentem el a világhírű embertől." Lejegyezte: BI. Megjegyzés: Pakots József (1877-1933) Író, újságíró, országgyűlési képviselő, a Petőfi társaság tagja.

354 Búbánat 2015-03-04 18:44:53 [Válasz erre: 353 Búbánat 2015-03-04 18:44:20]
LÁBASS JUCI - A pacsirtában – „A pacsirtá”-nak új szereplője van néhány nap óta: Gömöri Vilmának, a kacér, intrikus színésznőnek szerepét Lábass Juci, a Sztambul rózsája kedves, temperamentumos Midili-je vette át és esténként nagy sikert arat énekével, táncaival, és nem utolsó sorban : megjelenésével. Jóformán máról holnapra készült el szerepével, próbákra sem jutott ideje és tulajdonképpen azok az esték, amelyeken először játszotta Vilma szerepét, voltak Lábass Juci együttes próbái. Ma már persze túl van régen ezeken is és tökéletesen beilleszkedve „A pacsirta” pompás együttesébe, lelkes temperamentummal viszi előre Lehár Ferenc operettjét a jubileumok felé. A közönség, igen érthetően, zajos ovációkkal köszönti Lábass Jucit, „A pacsirta” szereplői között, és nagy az öröm, hogy a pajkos Midili most sem hiányzik a színpadon. Igaz, hogy ez a szerep nem olyan természetű mint az, amelyiket a Sztambul rózsájában játszott, de Lábass Juci egészséges színpadi ösztöne megérezte hol kell letompítani Gömöri Vilma alakjának komolyságát, hol lehet kis poetica licentiával szabadosságot vinni a szerepbe. Külön helyen kell felemlíteni Lábass Juci nagyszerű toalettjeit, melyek nagyban fokozzák „A pacsirta” amúgy is sok látványosságát és valóságos szenzációk a táncai, főleg a harmadik felvonás bravúros foxtrottjában, ahol Király Ernővel minden alkalommal meg kell ismételnie ezt a nagyszerű produkciót. Lehár Ferenc is nagyon érdeklődik operettjének új szereplője iránt és a legközelebbi napokban ismét ellátogat Budapestre, hogy megnézhesse „A pacsirta” új előadását Kosáry Emmyvel, Király Ernővel és – Lábass Jucival. SZ.É. 1918. 9. sz. (II.24-III.3.) Leközölte: B.I.

353 Búbánat 2015-03-04 18:44:20 [Válasz erre: 332 Búbánat 2014-12-30 22:25:19]
Folytatva kedves volt fórumtársunk, B.I. (aki már nem ír ide a fórumra) „folytatásos” Lehár-sagáját, engedelmével áthozom ide azt a válogatott cikksorozatot, melyet a Színházi Élet lap korabeli számaiból (SZÉ. 7.sz. 1918.február 10-17. és SZ. É. 9. sz.,1918. február 24. . március 3.) másolt ki nekünk. Köszönet érte! "PACSIRTA" - Lehár premier a Király Színházban ! A béke szállani készülő hófehér galambja mellett (ne feledjük el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, és a bemutató, valamint a közölt cikk 1918.februárjában készült, a háború befejezésének illúziója még eléggé messze van - megj. BI.) még egy "szárnyas" érdekli újabban a színházba járó embereket. "A Pacsirta", amely február havának első napján, Budapesten röppent fel, hogy innen szálljon a világ minden tája felé, ahol csak operettet játszanak. Megtörtént végre a nevezetes, várva várt Lehár-bemutató, amely abban különbözött a sok magyar Lehár-bemutatótól, hogy nem ismétlése a bécsinek vagy a berlininek, hanem eredeti, első, Lehár Ferenc legújabb operettje. "A Pacsirta", Budapesten a Király Színházban került legelőször bemutatóra. A kitűnő komponista, akinek nevét három világrészben ismerik, úgy tett, mint darabjának hősnője, a kis, szőke hajú Juliska, aki nagyvilági kalandok után belátja, hogy mégis csak legjobb otthon. Lehár Ferenc is, aki tőlünk, közülünk indult el, hogy ország határain túl keresse boldogulását, visszatért most hozzánk, hogy még mielőtt más is hallaná, nekünk daloljon először a magyar rónáról, a búzakalászról, a faluról. Idestova két évtizeddel ezelőtt, pontosan tizenkilenc éve is volt ilyen eredeti Lehár-premier Budapesten: 1899. május 2-án az Operaház mutatta be első művét, a "Kukuska" című operát, amely azonban csak tíz előadást ért meg nálunk. A fiatal magyar zeneszerző azután Bécsbe költözött és hozzálátott egy nehéz, de ragyogóan sikerült nagy munkához, a bécsi operett stílusának nemesítéséhez. Egymásután következtek a pompásnál-pompásabb Lehár-operettek, amelyek új szint, új hangot vittek színpadra. "A drótostót", a "Mulató istenek", azután "A víg özvegy", amely világhírűvé tette Lehár Ferenc nevét, őt magát pedig a modern operettírás fejedelmévé. Ezt a rangot megtartotta mind máig azon termékeny úton, amelyen olyan művek, mint a "Cigányszerelem", a "Luxemburg grófja", "Éva" jelzik az állomásokat. És most a legújabb művét - a huszadikat a hosszú sorban - elhozta hozzánk, hogy a mi lelkes tapsaink kísérjék elindulását. Lehár lelkes magyar érzéseitől, a budapesti közönség iránt érzett és mindig kimutatott nagy szeretetétől eltekintve, mindenképpen stílusos is, hogy "A pacsirta" nálunk kerüljön először bemutatóra. Még évekkel ezelőtt történt, hogy Beöthy László felhívta Lehár figyelmét Martos Ferenc, a "Bob herceg" és sok más pompás magyar operett írójának új szövegére és Lehár nagy lelkesedéssel vállalkozott "A pacsirta" megkomponálására. Így lett ez a darab Lehár legmagyarabb operettje és szinte természetes, hogy ez csakis innen indulhatott világhódító útjára. Lehár Ferenc rendkívül hálás szöveget kapott Martos librettójában. Az ugyancsak sok sikert aratott szövegíró, aki első művében a "Bob herceg"-ben angol miliőt vitt színpadra, a "Gül babá"-ban törököt, a "Leányvásár"-ban amerikait, a "Szibill"-ben oroszt, a nagy nemzetköziség után megtalálta a magyart. "A pacsirtá"-ban a magyar falu kerül a színpadra, amely a "János vitéz" óta - elég különösen - nem szerepelt operettben. (Ezután, több oldalon keresztül - 9 o.-, az operett részletes tartalmának leírása következik, amit terjedelme miatt nem másolt ki B.I., inkább az előadásról írottakat ismerteti a cikkből, néhány érdekességet, kritikát.) - Amilyen szokatlan a tónusa, beállítása, egész felépítése Martos szövegkönyvének, olyan új, friss és megkapó Lehár Ferenc új zenéje. A sok népszerű operett komponistája ezúttal illatos mezei virágokat font melódiái csokrába és a pompás rózsák, szegfűk között virítanak pipacs és százszorszép is : a keringők, dalok közt magyar nóták, magyar táncok. Az egészen megérződik az előkelő kertész rutinos keze, amely a különféle természetű virágokat ízléssel, szellemes elrendezéssel egységes összhangba hozta egymással és mikor Lehár Ferenc átnyújtja színekben pompás művét, nem tudjuk minek örüljünk jobban: a gyönyörű daloknak, vagy a pompás táncoknak és a megható magyar nótázásnak? Tele van szebbnél-szebb zeneszámmal "A pacsirta" mind a három felvonása és nem hisszük, hogy felsülnénk, mikor azt jósoljuk, hogy rövidesen utónútfélén csak ezeket a zeneszámokat fogjuk hallani. Teljesen igaza van annak az őszinte rajongónak, aki a bemutatón a második felvonás után csillogó szemmel fordult szomszédjához: --" Hát nem érdekes, hogy ez a Lehár mindig csupa slágert ír "! -- De nem is csoda, hogy slágerré lesz minden szám az olyan kitűnő előadásban, amit a Király-színház produkál. Olyan ez az előadás, amit alig tud utánozni bármely előkelő külföldi operett-színház: a két női főszerepet két kiváló operaénekesnő énekli és megesik az a ritkaság, hogy az operettben egyszer az éneklés, a hang sem lesz mellékes körülménnyé. A figyelmes Lehár Ferenc két egyenrangú primadonnaszerepet írt új művében és így két énekesnőt kötelez le egyszerre nagy hálára azért a bőkezűségért, amivel mindkettő számára ontja a melódiát. Török Juliskát, a pacsirtát Kosáry Emmy játssza és alakítása méltán sorakozik a Csárdáskirálynő Vereczki Szilviája és a Sztambul rózsája Kondzsa Gül-je mellé. A hangja előbb lép színpadra, mint ő maga: egy hatalmas trilla, mely Kurz Zelmának is becsületére válna (Selma Kurz /1874-1933/ zseniális osztrák koloratúr-szoprán énekesnő volt, megj. B.I.), jelenti be jövetelét, azután lép csak be, hogy elénekelte első dalát a pacsirtáról. Megkapó, egészen újszerű Kosáry Emmy ebben az új szerepében. Pezsgő temperamentuma épp úgy magával ragadja a nézőt, mint ahogyan meg tudja hatni csendes összeroskadása, leheletszerűen finom lelki viaskodása. A lecke-nóta, a második felvonás nagy táncos jelenete egészen új oldalairól mutatják Kosáry Emmyt, aki ezzel az alakítással - ha ugyan lehet - még eddigi népszerűségét is fokozni fogja. Külön szenzációszámba mennek pazar színességű magyar ruhái, melyek Faragó Géza, a kitűnő festőművész tervei szerint készültek. -- A pacsirta vetélytársnője Vilma szerepében Dömötör Ilona, aki ebben a tehetségéhez méltó szerepben kezdte meg működését a Király-színházban. A főpróbán még némán ábrázolta a féltékeny színésznőt, de a bemutatón már annál frissebb, csillogóbb hangon dalolt és dalol most minden este igazi, nagy sikerrel. Első nagy keringője méltán párja Kosáry Emmy hatásos belépőjének, a harmadik felvonásban pedig eljárja Királlyal a foxtrott táncot, a legújabb amerikai táncot és ezzel nehéz probléma elé állít mindenkit, mert senki sem tudja eldönteni, énekelni tud-e jobban, vagy pedig táncolni. Kétségkívül kitűnően érti mind a kettőt. --A két primadonna közös partnere - ki lehetne más - Király Ernő, akinek mintha csak a testére szabták volna Zápolya Sándor alakját. Elegáns, előkelő és ő is pompásan énekel és táncol, mint mindig. Csupa hálás száma van, mert hiszen mindegyikben ott van mellette hol Kosáry, hol Dömötör, akiknél jobb partnerekről nem is álmodhat egy igazi bonviván. --Vezető szerep jut Gyárfás Dezsőnek is, aki Pali bácsi alakját ruházza fel a maga egyéni humorával sok kedves, szeretetreméltó vonással. Minden tisztelet és becsület Martos Ferenc kitűnő szövegkönyvének, de azt hisszük, nagyon sok dolog, aminek nagy sikere van a színpadon, elő sem fordul benne: ezért Gyárfásnak tartozik hálával a szövegíró. Mindent tud ez a kitűnő színész. Kitűnően énekel, mókázik, és még táncol is, ami nem a legkönnyebb mesterség az ő jólismert kerekdedsége mellett. (Gyárfás Dezső eléggé nagydarab, kövér ember volt, megj. BI.). --A nagy sikerben derekasan kiveszik részüket Simon Marcsa is, aki Borcsa szerepében érvényesíti kiváló komikai képességeit, Latabár Árpád (id. L.Á. a későbbi Latabár fivérek édesapja, megj. B.I.) és Nádor Jenő. Az egyik a kedélyes Árpád bárót játssza ismert szeretetreméltóságával, a másik pedig mint a pacsirta hűséges vőlegénye nyújt ízes, magyaros alakítást. --A kórus és a zenekar fegyelmezettsége Bertha István karmesteri pálcájának kiválóságát hirdeti. A rendezésben Czakó Gyula mutatta meg ismét, mit lehet csinálni tudással, stílusérzékkel egy operettből, a díszletek Márkus László színes fantáziájának gyümölcsei. Faragó Géza pedig pompás, látványos etnográfiával szolgál magyaros ruhatervezéseivel. --Mikor ennyi kitűnő erő és tudás egyesül és nem kisebb ember, mint Lehár Ferenc írja a zenét, lehet-e más eredménye az operettbemutatónak, mint nagy, rendkívül nagy siker? Szinte megbántás számba menne, ha ezt külön igyekeznénk hangsúlyozni, annál is inkább, mert hiszen mi nem is vagyunk erre hivatottak. -- A bemutatón természetesen vége-hossza sem volt az ismétléseknek és a felvonások végén percekig futott fel és alá a függöny. Különösen a második felvonás után tört ki elementáris erővel a lelkesedés és Lehár Ferenc, valamint az összes főszereplők mellett meg kellett jelennie Beöthy Lászlónak is, akit Lehár vonszolt ki a karjánál fogva a lámpák elé. Zápolya Sándor műterme valóságos üvegházzá lett : egészen megtöltötték a színpadot Kosáry Emmy és Dömötör Ilona csokrai, kosarai. -- Így azután nem csoda, hogy a bemutató féltizenkettőig tartott és éjfél felé járt az idő, mire az előadás tényezői és mindazok, akiknek némi közük van egy királyszínházi premierhez a Fészek éttermében a siker pezsgős hangulatában a jól megérdemelt vacsorához ülhettek. Nem volt formális bankett, de ott volt mindenki, akinek ott kellett lenni. Lehár Ferenc a feleségével együtt ragyogó arccal ült a fehér asztalnál. Buttykay Ákos pedig olyan boldog volt, mintha ő írta volna "A pacsirtá"-t. Hiszen legközelebb tulajdonképpen ő áll a pacsirtához, mert hát a felesége - Kosáry Emmy. A Király Színházat Beöthy László és Lázár Ödön képviselték, mindegyik a feleségével, sőt Lázárék társaságában ott volt Vági Andor is. Lázár Ödön fia, aki kora ellenére is már színpadi szerző. Király Ernő és Gyárfás Dezső is feleségestől jelentek meg. Ott volt azután Bárd Mór, a népszerű Masu, aki "A pacsirta" zenéjét forgalomba hozza, valamint budapesti képviselője Nádor Kálmán is, dr. Marton Sándor, a Beöthy-színházak ügyésze a feleségével és az elegáns Littke Ernő, aki mindig a saját pezsgőjét issza. Kálmán Imre is eljött, hogy örvendjen kollégája nagy sikerének és nem hiányzott Faragó Géza sem, aki a kosztümöket tervezte. Ott voltak még Reichert Heinz, aki Martos librettóját Bécs számára fogja átdolgozni. Szentgyörgyi Ida, Simon Marcsa, Latabár Árpád, Raskó Géza, Jávor Béla, a Király Színház népszerű művészei, a kitűnő Kövesy Albert, a daliás Baracs főhadnagy és Incze Sándor a Színházi Élet szerkesztője. (Megj.: valószínűleg ő írhatta e beszámolót, B.I.) SZÉ.7.sz. 1918. február 10-17. Leközölte: B.I.

352 Búbánat 2015-01-30 19:38:19 [Válasz erre: 350 Búbánat 2015-01-19 15:57:32]
[url] http://operavilag.net/kiemelt/korites/; Körítés [/url] Operavilag.net, 2015. január 28. A víg özvegy – Lehár Ferenc operettjének Metropolitan-közvetítéséről BÓKA GÁBOR írt kritikát „Ha például a Met egyik legnagyobb kedvence,Renée Fleming azt mondja, hogy ő márpedig Glawári Hannaként is szeretne a New York-i közönség elé állni, nosza, azon nyomban új rendezésben hozzák ki számára A víg özvegyet – ezt előtte csak Plácido Domingo Danilója kedvéért tették meg 2000-ben. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy ez A víg özvegy nem elsősorban Lehár Ferencről szól. S ebben nem is tévedünk nagyot. „Párnákat dobálnak” a primadonna alá: a színpadon minden a körül forog, hogy Fleming minél dekoratívabb vizuális és auditív környezetben bontakoztathassa ki nagyságát. Mindehhez a Broadway-ről importáltak rendezőt Susan Stroman személyében, aki szemmel láthatóan tisztában van vele, hogy mi fán is terem a hagyományos értelemben vett operettrendezés – pontosabban tudja, hogyan kell egy bécsi operettet az amerikai publikum ízlésének megfelelően a klasszikus musical comedyhez közelíteni. Stílusérzékünk háboroghat az amerikanizálódás felett, de el kell ismernünk, hogy mindez még a jó ízlés határain belül történik; és hát az, amit a színpadon látunk, nagyjából megfelel annak, amit Lehár és szövegírói papírra vetettek. (A prózai dialógusok mindenkori feldúsításától most tekintsünk el; ez a műfaj kötelező velejárója.)”

351 Búbánat 2015-01-21 12:17:47 [Válasz erre: 343 joska141 2015-01-18 18:35:12]
Tisztelt joska141! Visszahallgattam a MET-ből 2000-ben közvetített A víg özvegy felvételét és megtaláltam az általad jelzett "idegen" bonusz-betétet: valóban Domingó énekli Lehár Paganini című operettjéből a magyar fordításban "Volt nem egy, de száz babám..." című betétdalt. Legalább annyiban következetes ez a mostani új Víg özvegy-rendezés, hogy ezúttal is a Paganiniből emelt át egy részletet, de most nem Danilo (Domingo), hanem Glawari Hanna (Renée Fleming) kedvéért.

350 Búbánat 2015-01-19 15:57:32 [Válasz erre: 349 nizajemon 2015-01-19 15:30:21]
Még jó, hogy angol nyelvű ez az amerikai „A víg özvegy”! Mert amit a magyar feliratról olvastam, az köszönőviszonyban sincs sem a német eredeti, sem az általunk jól ismert és meggyökeresedett magyar (Mérey Adolf) fordítással. Az előadás szünetében a rendező Joyce DiDonato-val folytatott beszélgetésében kitért erre is: azért fordíttatta le újra a darabot, mert úgy gondolja a korszellem, a mai közízlés, a napi trendiség jobban passzol az amúgy is kortalan témának, a közönség befogadni, „venni”-fogja ezt a szövegváltozatot is. (A zenét, éneket pedig mindenki ismeri.) Nos, például erre rácsodálkozhattunk a közismert Vilja-dal esetében is: az általam ismert német dalszövegből, pláne a magyaréból egyedül a „Vilja” maradt meg… Teljesen vadidegen volt számomra a feliratozott magyar nyersfordítás. De amúgy nem zavart, mert az angol nyelv „érdekessége” egy Lehár-operettet hallgatva jobban lekötötte a figyelmemet, és a prozódia is a helyén volt. Az ismert magyar verssorok itt olvasott szinonimája nem változtatja meg a cselekményt, illetve az ismert szituációkkal, meg érzelmeket kifejező állapotokkal nem ellentétes. Azért ez megnyugtatott: arról énekelnek ebben A víg özvegyben, amit „más nyelven” különben mindig is ismertük-tudtuk.

349 nizajemon 2015-01-19 15:30:21 [Válasz erre: 348 Búbánat 2015-01-19 15:26:46]
Nagyon harmatosnak hatott gépről az a vilja-dal.Lehet,hogy a látvánnyal lett volna az igazi.

348 Búbánat 2015-01-19 15:26:46 [Válasz erre: 343 joska141 2015-01-18 18:35:12]
Igen, az lehet, de arra nem emlékszem, hogy Hanna kapott volna "ajándékba" a Vilja-dal mellé egy újabb áriát egy másik Lehár-műből. Mivel megvan nekem a 2000-es és a 2003-as közvetítés teljes rádiófelvétele kazettán, visszafogom hallgatni a pontosítás végett.

347 Búbánat 2015-01-19 15:23:38 [Válasz erre: 344 bermuda 2015-01-18 22:37:12]
Mint produkció nagyon tetszett, de az énekes szereplők, még Fleming sem, a nyomába nem érnek a korábbi két MET-es Víg özvegy-bemutatónak - amiről írtam. A stúdiófelvételeket tekintve pedig nekem marad 1962-ből a Magyar Rádiónak a Sebstyén András- Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó, Nádas, Várhelyi fémjelezte szereposztásban felvett Víg özvegy.

346 Búbánat 2015-01-19 15:17:52 [Válasz erre: 345 Heiner Lajos 2015-01-18 23:03:23]
Bizony, az én ízlésvilágomtól is távol állt, nem is nevesítettem ezt az amerikai baritont. Nekem nem Domingó, hanem a 'mi' - néhai - csodálatos tenorunk, Udvardy Tibor a mérce; akárhány Danilót láttam, hallottam, mind a mai napig senki nem ér a nyomába.

345 Heiner Lajos 2015-01-18 23:03:23 [Válasz erre: 344 bermuda 2015-01-18 22:37:12]
Ez a Danilo egy NAGY NULLA volt, és akkor is ezt írnám, ha nem hallottam volna Domingoval (sajnos, csak felvételről). Fleming elbűvölt, a korábban általam nem ismert O' Hara is. Allen még mindig jelenség, nagyszerűnek éreztem a zenekart (miért nem dirigálja a bécsi Neujahrskonzertet Davis?), de ha a Met is csak egy ilyen tenoreunochot tud kiállítani Rosillon szerepére, az szomorú.

344 bermuda 2015-01-18 22:37:12 [Válasz erre: 342 Búbánat 2015-01-18 17:46:06]
Most jöttem haza, nekem kicsit csalódás volt mindegyik szereplő....Fleming aranyos volt,...de...régebbi Hanna emlékeim mások...Danilo nekem ellenszenves volt, Rosillon hangilag semmilyen...s én is néztem nagyot a plusz Hanna nem ebben az operettben szereplő dalára((( mintha nem tudták volna mivel kitölteni a darabot. Nem szeretem a keverékeket.

343 joska141 2015-01-18 18:35:12 [Válasz erre: 342 Búbánat 2015-01-18 17:46:06]
Tisztelt Búbánat! Köszönöm sorait. Ahogy visszaemlékszem a 2000.éves MET Víg özvegy rádióközvetítésre, az előadás előtt a magyar nyelvű ismertető külön felhívta a figyelmet, hogy a II.felvonásban Domingo kedvéért még egy áriát betoldottak részére - sajnos már nem tudom melyik másik Lehár műből - mert a bonvivánnak kevés szóló énekelni valója van a Víg özvegyben.

342 Búbánat 2015-01-18 17:46:06
Nem a rádió élő kapcsolásos adását hallgattam tegnap este, mivel a Müpában a műholdas, élő "mozi"-közvetítést néztem meg. Nem csalódtam: pompás előadásban részesültünk! Renée Fleming A víg özvegyben a rendező jóvoltából „ajándékba kapott” egy kakukktojás-áriát: a harmadik felvonás végén, a Maximban énekli a Paganini ismert betétdalát, amit ott Alice hercegnő énekel. Kulinyi Ernő magyar fordításában úgy ismerjük ennek a refrénjét: „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz. Szép álom, utánad vágyom, ó el ne űzz.” Kétségtelen, nagyon szép és hatásos dal, és Fleming gyönyörűen énekli el; dramaturgiai szempontból beleillik A víg özvegy fináléjába is, a helyén van, Hanna éppen akkor énekli, mikor a dráma bonyodalma a tetőfokán áll és a boldog végkifejlet még kissé tünékenynek látszik… (Hozzáteszem: a betoldások nélkül is – mint ismeretes - világsiker a darab.) Úgy látszik, mostanság már alig van olyan operettelőadás itthon és külföldön, hogy ne dúsítanák fel a partitúrát az adott komponista valamely másik ismert művéből „ollózott” részletével. Pedig a New York-i Metropolitan Opera korábbi A víg özvegy produkciójában – amit a magyar rádió kétszer is élőben közvetített (2000. március 04.: Frederica von Stade, Placido Domingo; és felújítása 2004. január 7-én: Susan Graham, Bo Skovhus) –nem volt erre még példa. Hiába, új rendezés született, Susan Stroman az operett színpadra állítása mellett új, angol fordításról is gondoskodott, tehát a tizenöt évvel ezelőtti rendezésben bemutatott darabot most teljesen új dialógussal és dalszöveggel hallottuk (a magyar feliratozás igyekezett „találó” lenni…). A korábbi szereplőgárdákból hírmondónak sem maradt, egyedül az első, a 2000-évi A víg özvegy- bemutató karmestere volt a régi, Andrew Davis személyében – aki láthatóan nagy elánnal, örökös jókedvvel az arcán, kifogástalanul vezényelt. Anélkül, hogy belemennék a tegnap látott-hallott – nekem nagyon tetsző - élő előadás értékelésébe, el kell mondanom magamból kiindulva: minden operettszerző nagysága előtt fejet hajtok, de Lehár Ferenc zeneszerzői talentuma, munkássága kiemelkedik a többieké közül. Pontosan azért, mert az első darabjától az utolsóig besorolhatatlan remekművek sorát alkotta évtizedeken át, túllépve mindenkin, szerzőkön, stílusokon, korszakokon, a régi, hagyományos műfajbeli korlátokat nemcsak feszegette, de át is lépte a szükségszerű „fejlődés” érdekében. Művei között operai igényű partitúrákat találunk. A többi kitűnő szerző operettjeiben is varázslatos dalbetétek hosszú sorát találjuk, remek hangszerelésük is van, de Lehár alkotóműhelyében az általa komponált zenés színpadi művek olyan szövetű partitúrákból állnak (még ha olykor csacskák is a librettóik), hogy az ének, a muzsika igényes megszólaltatásához olyan magas szintű tudással rendelkező előadóművészek (énekesek, zenészek, karmesterek) szükségeltetnek, akiket elsősorban az operatársulatoknál találhatunk meg. Ezért egy Lehár-operettet nálunk, itthon, a legritkább esetben lehet olyan jól kiosztani (szereplők, énekkar, zenekar), hogy a komponista megkövetelte zenei igényességből és minőségből akárcsak egy picit is engedni lehessen. Lehár partitúráit lapozva nem véletlen, hogy operettjei – és ilyen A víg özvegy, a Cigányszerelem, az Éva, a Paganini, A cárevics, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa és a Giuditta is - az operaszínpadok után kívánkoznak! Úgyhogy az sem véletlen, hogy a közmegegyezés szerint a zenés színpadnak három műfaja van: Opera, Operett - és Lehár! Tegnap este a New York-i Metropolitan Operaház közönsége körében óriási sikert aratott A víg özvegy, ünnepelte a színpadon a közreműködött énekművészeket, énekkart, táncosokat és a színvonalasan játszó hatalmas zenekari apparátust. Nem maradt el az álló ováció sem. Lehár újra csatát nyert az amerikai metropolis első színpadán!

341 Búbánat 2015-01-17 13:38:09
2015. január 17., Bartók Rádió 19.00 – kb. 21.45 Kapcsoljuk a New York-i Metropolitan Operaházat Lehár: A víg özvegy Háromfelvonásos operett – angol nyelvű produkció Szövegét Victor Léon és Leo Stein írta Rendező: Susan Stroman Vezényel: Andrew Davis Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Mirko Zeta - Thomas Allen (bariton) Valencienne - Kelli O´Hara (szoprán) Danilo - Nathan Gunn (tenor) Hanna Glawari - Renée Fleming (szoprán) Camille de Rosillon - Alek Shrader (tenor) Cascade - Jeff Mattsey (bariton) Raoul de St. Brioche - Alexander Lewis (tenor) Nyegus - Carson Elrod (prózai szerep) Kromow - Daniel Mobbs (bariton) Bogdanovitch - Mark Schowalter (bariton) Sylviane - Emalie Savoy (szoprán) Olga - Wallis Giunta (mezzoszoprán) Pritschitsch - Gary Simpson (bariton) Praskowia - Margaret Lattimore (mezzoszoprán)

340 Búbánat 2015-01-12 11:46:32
[url] http://www.nytimes.com/2015/01/02/arts/music/susan-stromans-the-merry-widow-at-the-met.html?_r=0; Susan Stroman’s ‘The Merry Widow’ at the Met [/url] By ANTHONY TOMMASINIJAN. 1, 2015

339 Búbánat 2014-12-31 15:02:36
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.

338 Búbánat 2014-12-31 15:00:48
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”

337 macskás 2014-12-30 23:54:36
337 Na, milyen? :)

336 macskás 2014-12-30 23:52:33 [Válasz erre: 334 -zéta- 2014-12-30 22:53:32]
Tudod, milyenek a macskák:) Nagyon édesek, de lusták:)

335 macskás 2014-12-30 23:51:56 [Válasz erre: 333 Búbánat 2014-12-30 22:35:23]
Köszönöm! :)

334 -zéta- 2014-12-30 22:53:32 [Válasz erre: 333 Búbánat 2014-12-30 22:35:23]
Már megint lazsál... Kaufmannról is lekésett...;-)

333 Búbánat 2014-12-30 22:35:23
Most Macskás helyett: 333

332 Búbánat 2014-12-30 22:25:19
Az alábbi érdekes cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 25. számban (VI.16.– 23.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! "Lehár Ferenc filmen" -- Irodalmi és művészi körökben ma (1918-ban, megj. BI.) egyébről sem beszélnek, mint a készülő Lehár-filmről, amelynek egyik főszerepét maga a világhírű zeneszerző játssza el. Hogy miképpen jött Lehár erre a gondolatra, hogy sokoldalú művészi tehetségét újabb babérokkal gyarapítsa, arra rávilágít a darab története. -- Gyönyörű kastélyában utolsó napjait élte az öreg báró, akinek minden öröme, vigasztalása unokaöccse volt. A szép őszi verőfény, s a vénasszonyok nyara már sárgára festette az ősi park lombos fáinak leveleit s már közeledett az esős időszak. A fiatal báró a városban megismerkedett egy szép fiatal színésznővel, aki dacára nagy talentumának, mégsem tudott sehogy sem érvényesülni. A fiatalok beleszerettek egymásba. Közben a kastélyban nagy esemény történt. Az öreg báróné halála után mint házvezetőnő továbbra is megtartották a francia nevelőnőt, aki, mert a fiatal báró nem viszonozta szerelmét, bosszút forralt ellene. Elvétette magát a nagybácsival s kitagadtatta örökségéből a fiatal bárót. -- Itt kezdődik azután Lehár szerepe. A mester épp akkor készül el egyik legszebb zenei alkotásával, a Pacsirtával, és nagy gondot okozott neki a kérdés, kivel játszassa el az operett női főszerepét. Választása az eddig mellőzött kis színésznőre esett, akinek bájos színpadi alakja, csengő hangja mindenképpen hozzáillettek a kitűnő szerephez. Amíg a próbák folytak, meghalt az öreg báró, ki tényleg kitagadta unokaöccsét az örökségből. A fiatal báró mint festőművész akarta megkeresni kenyerét, a nevelőnőből lett bárónő továbbra is üldözte őt szerelmével és elhatározta, hogy elcsúfítja a színésznőt. Fellopódzik ennek öltözőjébe és illatszer-üvegcséjébe titokban vitriolt önt. Ámde meglepik, és a nevelőnő ijedtében elájul, és hogy eszméletre keltsék, az arcába fecskendezik az illatszert. A maró folyadék őt csúfította el, nem pedig azt, aki útjában állott. A vége a darabnak az, hogy lelkiismeret furdalástól gyötörve végrendeletet készít és minden vagyonát ráhagyja arra, akit örökségétől megfosztott. -- Lehár a darab különböző képeiben szerepel. Egymást követik a kedvesebbnél-kedvesebb Lehár- jelenetek. Ott látjuk Lehárt az otthonában, amint maga köré gyűjti a fiatal zenebarátokat, akiknek jelenlétében komponálja legújabb darabjait. Megjelenik Lehár továbbá abban a jelenetben, amikor elkészült a Cigányszerelem című operettjével és a cigánysorban keresi darabja eredeti modelljeit. A színésznő, akit felfedezett, nem jutott el odáig, hogy eljátszhassa a Pacsirta főszerepét, mert mint fiatalasszony a báróval és Lehárral együtt egy páholyból nézi végig a Pacsirta bemutatóját”. A nálunk is bemutatott film A művészet diadalútja címet kapta és számos osztrák színész mellett Leháron kívül szerepel még benne Karczag Vilmos, a Theater an der Wien igazgatója és az akkori némafilmek nagy sztárja, Lóth Ila. Lejegyezte: BI.

331 Búbánat 2014-12-21 15:16:41
Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban_ [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/lehar-ferenc-victor-leon-leo-stein-vig-ozvegy; Lehár Ferenc-Victor Léon- Leo Stein: A víg özvegy [/url] - Nagyoperett Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy - Kónya Krisztina Gróf Danilovics Danilo, követségi titkár - Andrejcsik István Báró Zéta Mirkó, nagykövet - Réti Attila Valencienne, a felesége - Horák Renáta Valencienne, a felesége - Kovács Éva Camille de Rosillon, francia attasé - Bocskai István Camille de Rosillon, francia attasé - Kóbor Tamás Nyegus, mindenes - Kancsár József Cascada vikomt, diplomata - Szélpál Szilveszter Raoul de Saint Brioche, diplomata - Szondi Péter Kromov, politikai tanácsos - Tóth Péter Olga, a felesége - Kocsis Judit Bogdanovics, konzul - Ördögh József Sylviane, a felesége - Dobrotka Szilvia Prisics, katonai attasé - Taletovics Milán Praskovia, a felesége - Tóth Judit Díszlettervező: Molnár Zsuzsa Jelmeztervező: Varjas Zsófi Karigazgató: Kovács Kornélia Koreográfus: Krámer György Dramaturg: Szokolai Brigitta Súgó: Vojta Margit Ügyelő: Stefanik Sándor Zenei asszisztens: Görög Enikő, Kovács Gábor, Zalánki Rita Rendezőasszisztens: Czene Zoltán Vezényel: Koczka Ferenc, Kardos Gábor Rendező: Tasnádi Csaba Közreműködők: Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara

330 Búbánat 2014-12-21 14:56:36 [Válasz erre: 329 Haandel 2014-12-21 13:06:10]
Igen érdekes riportokat láthatunk a filmen - benne előzetest a Víg özvegy-bemutató próbáiról is. Kíváncsian várom a "MET a moziban" januári vetítését Fleminggel a Lehár-operett címszerepében!

329 Haandel 2014-12-21 13:06:10
NYC-ARTS Full Episode: December 18, 2014 (PBS Video Portal) A behind the scenes look at Susan Stroman’s new staging of [url]http://video.pbs.org/video/2365388958/;Franz Lehár's “The Merry Widow”[/url], which will premiere on December 31st at The Metropolitan Opera.

328 Búbánat 2014-12-03 20:13:11
Könyvárverés! 204., LEHÁR, Franz (Ferenc): Paganini / Operette in drei Akten von Paul Knepler und Bela Jenbach. Musik von - -. Berlin, 1925. Crescendo Theaterverlag. 120 p. (zene és szöveg) Első kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kötéstábla verzójába ragasztva a világhírű zeneszerző autográf kéziratos zenei névjegye a Paganini operett „Szép álom, szállj a szívembe” sorának rajzos kottájával és szövegével, autográf aláírásával „Lehár F. Budapest 1926. V. 9.”. Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű zeneszerző, operettkomponista, karmester. Többek között Antonin Dvorak tanítványa Prágában. Többek között Puccini egyik legjobb barátja. Lehár műveinek népszerűsítésében oroszlánrésze volt Richard Taubernak, a kor egyik legjelesebb tenorjának. Az ő számára írta a Paganinit. A művet Paul Knepler könyvkereskedő írta saját kedvtelésére. Knepler beleegyezett librettójának megzenésítésébe, amit aztán Jenbach Béla alakított át a zeneszerző ízlésének megfelelően. Így jött létre a Paganini, amelyet a Johann Strauss Theaterben mutattak be 1925. október 30-án. A bécsi előadáson Tauber nem énekelhetett, a fogadtatás visszafogott volt, ám 1926-ban Tauberrel Berlinben már óriási sikert aratott. A teljes operett kotta első kiadása, amely különösen ritka darab. A becses kotta őrzi Lehár Paganinije egy sorának autográf kottáját és aláírását!” Kikiáltási ár: 45 000,- Ft Abaúj Antikvárium és Aukciósház 76. Könyvárverés Kiállítás: 2014. december 16-án (kedden), az árverés napján 12 től - 17 óráig, az árverés kezdetéig. Az árverés helyszínén (MEDOSZ Hotel), Budapest, VI. ker. Jókai tér 9. Tel.: 20/428-9105 E-mail: abaujantik@gmail.com A katalógus olvasható: www.konyvlap.hu / www.konyvpub.hu Az árverést vezeti: Pogány János Árverés: 2014. december 16-án (kedden) 17 órai kezdettel MEDOSZ Hotel, Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.

327 Búbánat 2014-11-24 21:49:13
"A Szegedi Nemzeti Színházban A víg özvegy című nagyoperettet Tasnádi Csaba állítja színpadra. A december 12-től látható mű főszerepeit a szegedi hagyományoknak megfelelően operaénekesek játsszák, Glavari Hannaként Kónya Krisztinát láthatja a közönség, Danilo követségi titkárt pedig Andrejcsik István alakítja."

326 Búbánat 2014-11-23 19:08:19 [Válasz erre: 325 Haandel 2014-11-22 17:23:39]
Soha nem értettem, hogy Lehár-fesztiválon miért játsszák más komponisták operettjeit is...

325 Haandel 2014-11-22 17:23:39 [Válasz erre: 324 Haandel 2014-11-22 17:22:16]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]

324 Haandel 2014-11-22 17:22:16
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550 ;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]

323 Búbánat 2014-11-20 10:54:11 [Válasz erre: 321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17]
Az alábbi cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 5. számban (I. 27. – II. 3.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Lehár-premier a Királyban ! A Király Színház bemutatóra készül. Ez már magában véve is rendkívüli esemény, mert a Király Színházban, az utóbbi években vajmi ritkán van bemutató. Egy évben alig hogy kettő. Ez a legközelebbi az első lesz ez évben, sőt ebben a szezonban is, mert a nyár óta nem volt újdonsága Beöthy László operett színházának. A másik különálló érdekessége a küszöbön álló premierjének - sok egyébtől eltekintve - az, hogy az előadásra kerülő új darab szerzői magyar emberek: Lehár Ferenc és Martos Ferenc, mindketten régi jó ismerősei a budapesti közönségnek. Különösen Lehár Ferenc személye teszi rendkívül érdekessé a királyszínházi bemutatót, - folytatva az újságcikket - mert az új operettje, "A Pacsirta" minden színpadot megelőzve, először Budapesten kerül előadásra. Így lesz a január végére tervezett Lehár-bemutató európai nevezetesség: a kontinens egész operett világa most a magyar főváros felé tekint, mert innen indul el hódító útjára Lehár Ferenc új műve, aminek külön nevezetessége, hogy a tárgya ízig-vérig magyar. Lehár szakított ezúttal a bécsi szöveggyárosokkal és honfitársával, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenccel íratta librettóját, amely a magyar falu üde levegőjét viszi színpadra. "A Pacsirta" tehát magyar operett és így szinte természetes, hogy nálunk éri meg első előadását. Lehár már régen ígéretet tett Beöthy Lászlónak, hogy egyik operettjét a Király Színháznak engedi át első előadásra. A kiváló komponista régi lekötöttségei azonban mindeddig nem tették lehetővé kedves terve megvalósítását. Mikor azután nyilvánvalóvá lett, hogy "A Pacsirta" műsortorlódás miatt belátható időn belül nem kerülhet bemutatóra Bécsben, Beöthy jelentkezett Lehárnál, emlékeztette ígéretére és Lehár boldogan adta át a kincset érő partitúrát. - Tette ezt annál is szívesebben, mert tudta, hogy jobb előadásban, mint Budapesten, sehol sem kerülhet színre "A Pacsirta". Lehár jól ismeri a Király Színház mai operettegyüttesét és lelkes örömmel fogadta az ajánlatot, hogy operettje főszerepét Kosáry Emmy fogja énekelni. Nemcsak játszani: énekelni is! Mert a pacsirtának mindenekfelett énekelnie kell, még az operettben is. Lehár eredetileg is a szokottnál nehezebb énekpartit írt "A Pacsirta" főszerepében, ezt azonban még megtoldotta, mikor arról értesült, hogy Kosáry Emmy fogja a szerepet kreálni. Több új számot írt a művésznő számára és a belépődalt is feldíszítette kecses koloratúrákkal, amelyek valószínűleg csak Budapesten, a Kosáry Emmy üde hangján csendülnek meg. Kevés színház van Európában, amelynél az operett-primadonna egyúttal koloratúr-díva is. - Van még egy nagy énekszerep Lehár új operettjében, ezt a szerepet Dömötör Ilona, ugyancsak az Operaház volt kiváló művésznője énekli. Dömötör Ilonának, aki a Beöthy-rezsim alatt a Népoperában aratott zajos sikereket, ez lesz első fellépte a Király Színházban és a hosszú hallgatásért, várakozásért bőségesen kárpótolja "A Pacsirta" hálás szerepe. - A két női főszereplő mellett kitünő kezekben vannak a férfiszerepek is. A bonvivánt ki lehetne más, mint Király Ernő, a Csárdáskirályné szerelmes Edvin grófja, a Sztambul rózsája délceg Achmedje, aki nem győzi ismerősei, barátai körében legújabb szerepét dicsérni. Még akik jól ismerik Király kitűnő kvalitásait, azok is meg fognak lepődni, milyen új, szokatlan zsánerű szerepet játszik ezúttal és milyen új, eredeti és ötletes a népszerű, széphangú művész. - A vidámságról elsősorban Gyárfás Dezső fog gondoskodni, aki egy kacagtató, kedves figurát játszik a Lehár-operettben. Gyárfás segítőtársai lesznek a kitűnő Latabár, akinek nem szabad hiányoznia egy királyszínházi operett-előadásból és a széphangú Nádor Jenő, aki szintén hálás szerepet kapott "A Pacsirtá"-ban. - A Lehár-operett szövege is egészen újszerű és meg fogja lepni a leggyakorlottabb operettismerőket is. Martos Ferenc friss, zamatos mesét irt egy vidáman csicsergő kis falusi lányról, aki egy híres festő kedvéért elhagyja a faluját, de azután csendesen, szerényen félreáll a művész útjából és visszatér a falujába, hogy a nagyvilági szereplés után hűséges vőlegényének nyújtsa kezét. Ez a moll-akkordban elcsendülő befejezés egészen újszerű az operett-irodalomban, ahol majdnem kizárólag olyan operettek szerepelnek, amelyekben a szerelmes szívek egymásra találnak és a főszereplők házasságával ér véget a mese. Mint mindenben, ebben is eltér a sablontól "A Pacsirta" és a Király Színházban akadtak kétkedők, akik már azt javasolták, hogy változtassák meg ezt a befejezést. Nemrég Beöthy László elnökletével egész formális ankét volt ebben a kérdésben. Pro és kontra vélemények hangzottak el, hogy a befejezés marad a régiben, úgy, ahogyan eredetileg megírták. - A Lehár-operett jóformán készen várja a bemutatót. A főszereplők régen elkészültek szerepeikkel és a minap a "Sztambul rózsája" kétszázadik előadása alkalmából Kosáry Emmy lakásán tartott banketten valóságos kis főpróbát tartottak. Most már a színpadon folynak a próbák teljes zenekarral, és akiknek alkalmuk volt hallgatni ilyen próbát, a legnagyobb elragadtatással beszélnek Lehár új művéről. A rendezés Czakó Gyula kezében van, aki eddigi rendezői sikereit is fel fogja múlni. A díszleteket és a kosztümöket Faragó Géza, a kiváló festőművész tervezi, a zenei betanulás munkájában pedig Bertha István veszi ki részét a teljes gőzzel haladó előkészületekből. - Még néhány nap és "A Pacsirta" megkezdi diadalútját a Király Színházból.” Lejegyezte a SZÉ-ből BI.

322 Búbánat 2014-10-26 19:07:31 [Válasz erre: 321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17]
A Pacsirtáról volt szó itt. Erre rímelt a Dankó Rádió mai operettadásának tematikája: Lehár magyar tárgyú zenés színpadi művéből a Magyar Rádió Dalszínháza felvételéről öt részlet (dal, kettős) került adásba: Andor Éva, László Margit és Bende Zsolt énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.

321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 1. számban (I. 1-6.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: "Lehár Ferenc Budapesten" "A Víg özvegy és sok pompás utódjának szerzője máskor is gyakran járt már Budapesten, ahová nem egy emlékezetes nagy siker fűzi, de most mégis szokatlan időben látogatott el hozzánk : olyankor, amikor egyik színházban sem játsszák valamelyik darabját. Ha nem játsszák, ittlétének csak egyetlen oka lehet : játszani fogják. Úgy is van. A Király Színház legközelebbi újdonsága - Lehár operett. Még pedig nem is valamelyik már ismert, egyebütt játszott operett, hanem olyan, amelyet eddig még sehol sem játszottak, amelyet a budapesti Király Színház, nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak fog bemutatni. Lehetséges, hogy a "Pacsirta" már a béke ünnepének örömére fog csicseregni. (Ne felejtkezzünk el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, megj. BI.) Egyenlőre még az előkészületek folynak. A darabra is, a békére is. Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni "A Pacsirtá"-t. Ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operett játszás. Meg tudjuk érteni - folytatva a riportot, - hogy Lehár Ferencnek nagy bizodalma lehet egy olyan bemutatóban, amelyen Kosáry Emmi, Dömötör Ilona, Király Ernő, Gyárfás Dezső és Latabár Árpád (a későbbi Latabár- fivérek édesapja, megj. BI.) játsszák a főszerepeket. Azután meg joggal meg is illet bennünket az elsőség, hiszen magyar operett hol kerülhetne másutt első ízben bemutatóra, mint Budapesten? Mert eltekintve attól, hogy Lehár magyar ember (öröm hallgatni izmos, tősgyökeres magyar beszédét) és hogy a szöveget is magyar író, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenc írta, eltekintve mindettől - magyar tárgyú is az operett: az első felvonás egy alföldi faluban játszódik, a másik kettő pedig Budapesten. Erősen magyaros jellegű - mint Lehár itteni ismerőseinek kijelentette - a zene is, sokkal több benne a magyar népies elem, mint a "Cigányszerelem"-ben. A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratúra-művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj-királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloratúrás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodás alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is boldog, hogy számításaiban nem csalódott és biztos nagy siker előtt áll. Felkereste Lehár Dömötör Ilonát is, "A Pacsirta" másik női főszereplőjét és vele is átvette az egész partiet. Újabb meglepetés érte, mert operettprimadonna helyett ismét egy operaprimadonnával ismerkedett meg. Mert hát, mint ismeretes, Dömötör Ilona is ugyanonnan került a Király Színházhoz, ahonnan Kosáry Emmi: a magyar királyi Operaházból, viszont Európában csak a Király Színház engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy tagjait az ország első zenei intézetéből szerződtesse. Király Ernőt jól ismeri Lehár a régi időkből, amikor az ő darabjaiban játszott és tudja, hogy csak kiválót várhat tőle. Ugyanígy tudja, mit jelent számára az olyan karmester, mint Bertha István és az olyan rendező mint Czakó Gyula." Eddig tartott a riport. Leközölte B.I.

320 Búbánat 2014-10-25 15:29:49 [Válasz erre: 319 Búbánat 2014-10-24 21:37:26]
Bocsánat, elírtam: nem született, hanem meghalt ezen a napon.

319 Búbánat 2014-10-24 21:37:26
A mai napon, október 24-én született [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Leh%C3%A1r_Ferenc; Lehár Ferenc [/url] [url] http://www.singaporeopera.com.sg/currentseason/1415/the-merry-widow.php?menugroup=0; Hailed as the "Queen of Operettas", The Merry Widow is the most celebrated and successful operetta of its kind! [/url]

318 Búbánat 2014-09-21 16:20:59
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai operettműsorát Lehár Ferencnek szentelte! A hetvenes évek első felében.Lehár két kései operettjének magyar nyelvű teljes felvételét készítette el a rádió. 1973-ban a TAVASZ-nak volt a rádiós bemutatója– ebből tegnap hallhattunk részleteket a Dankó rádióban. A másik Lehár-mű a SZÉP A VILÁG. Az operett teljes ének-zene anyagát a következő év tavaszán, 1974-ben mutatta be először a rádió. Megjegyzem, Zentay Anna és Szabó Miklós énekével az 1950-es évek végén az operett néhány dalát már felvették. A ma délelőtti operettműsorban mindkét stúdiófelvételről felcsendültek részletek: Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ („Bemutatjuk új felvételünket” címmel 1974. május 1.-én, a Kossuth Rádióban 14.29 órai kezdettel hangzott el először) A felvételen Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István énekel, km.. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás Erről a felvételről ma az alábbi három részlet hangzott el: - Dal: „Szeretni jó, óh, de jó, oly izgató, oly bíztató, és olyan boldogító, mind oly szédítő minden a vágytól szédítő, egyre nevetni táncolni tudnék, ez az érzés az úgy elborít, és úgy boldogít, boldogít, boldogít… ” (Andor Éva) - Kórusjelenet és dal: „ ….- Csak nyugalom, megmondhatom: már látták jönni őket az úton …/ - én tudom,- ő tudja, - én tudom, - ő tudja, no, halljuk már, ez érdekes nagyon: semmi szép se jó, el nem mondható, jaj, a vágy az rettenő…./iksz vagy ipszilon, ez nem izgalom…” (Basky István, Németh Marika és az MRT Énekkara) - Dal: „Ugye, gondolsz rám, ugye, jössz hozzám?.... „ (Korondy György) A Szép a világ említett korábbi rádiófelvéteiről (1957) is hallhattunk most két részletet: - Dal: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, a szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László) - Erzsébet dala: „De jó is a szerelem, elképzelem, csak erre gondolok, ez minden álmom…./ „Oly furcsa dolog, a szívünk dobog….”/ „Szólj, kicsi szívem, szólj, mi az ami fáj, ami bánt, ami édes, mi az ami hív, mi az ami bennünk édes,….” (Zentai Anna és az Állami Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó) A Dankó Rádió második részében is Lehár-muzsika szólt: A víg özvegyből csendült fel egy csokorra való – az operett több felvételéről kerültek be ide részletek. Hallhattuk énekelni: - Bozsó József, Harsányi Frigyes, Kovácsházi István („Asszony-szám: Csak a nő, nő, nő, nő, nő…”); - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor és az MRT Énekkara (a II. felv. fináléjának részlete); - Szilvássy Margit, Szabó Miklós (Hanna és Danilo kettőse: „ Bamba, bamba gyászvitéz”); - Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Bevezető jelenet); - Melis György (Danilo belépője az I. felvonásból: „Az orfeum tanyán…”) - Raskó Magda (Grisette- dal) A Dankó Rádióban ma utoljára vendégeskedett Nagy Ibolya mikrofonja előtt [url] https://www.facebook.com/balczopeterofficial/photos/a.332450410161307.82066.218674968205519/721104307962580/?type=1&theater; Balczó Péter [/url] operaénekes. A délelőtti adás ismétlése 17 és 18 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.

317 Búbánat 2014-09-19 15:31:21 [Válasz erre: 316 Búbánat 2014-09-19 14:47:01]
A "Frühling" - singspiel. Operett egy felvonásban, bemutatója: 1922. január 20. Bécs, Cabaret Hölle. Ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele: Tavasz címen, mely először 1973 húsvétján hangzott el a rádióban Andor Éva, Németh Marika, Korondy György és Bende Zsolt énekével. Érdekesség, hogy Lehár később, 1928-ban, háromfelvonásossá bővítette dalművét: ez a változat a Das Frühlingsmädel ("Tavaszi álom") címet kapta és Berlinben, a Neues Theater am Zooban mutatták be. Itthon, ezt a háromfelvonásos változatot mutatta be a Pesti Színház 1932. szeptember 15-én.

316 Búbánat 2014-09-19 14:47:01
A zenés színházakban elvétve szerepel a "TAVASZ", és a rádióban is ritkán csendülnek fel Lehár kései (1932-ben bemutatott) romantikus meséjű, csodálatos zenei világú, ragyogó hangszerelésű, kis egyfelvonásosának szép dallamai. Pedig a rádiónak megvan a teljes, magyar nyelvű stúdiófelvétele, melyről az Operett a magyar rádióban (1950-1980) című topicban - ott a 66. sorszám alatt - korábban már szóltam: Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 Egyben magyarországi bemutató. Szereposztás: Ewald, költő – Bende Zsolt Lorenz, muzsikus – Korondy György Hédi – Andor Éva Antoinette – Németh Marika Km.: az MRT Szimfonikus zenekara Vezényel: Sebestyén András Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő Verseket fordította: Dalos László Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál 1. Nyitány 2. Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt) 3. Lorenz dala (Korondy György) 4. Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György) 5. Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika) 6. Az első randevú (Andor Éva, Korondy György) 7. Finálé (Andor Éva, Korondy György) Végre, a Dankó Rádió jóvoltából, ma délelőtt újra felcsendült erről a kiváló rádiófelvételről az operett három szép részlete: - Hédi és Antoinette kettőse: „ Folyton a próbák, új ruhapróbák szüntelen….. Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó, a bunda boldogít, és hozzánk tartozik, a flörtnél tartósabb, nem nyári cikk, - szerelmi téren nincs konfekció, nem gyári áru, testre szabva jó, olcsón nem kapható, így el nem adható…” (Andor Éva és Németh Marika) - Lorenz dala: „Oly mindegy már, olyan mindegy ma már, és én már azt hittem… Én bennem úgy él, hogy szőke a drága, a két szeme kék és karcsú a lába… Én bennem ez a lány maga a szépség…. Randevún várták a tündért, a drágát, egy dús lombú erdő ölén….” (Korondy György) - Finálé: „Egy boldog perc, ez minden, ami jut rám, de eltűnt már, a jó sors cserbenhagy……A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem, de mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…” Az operettműsorban még Huszka Jenő Lili bárónőjéből hallhattunk részleteket: a régi rádiófelvételeken Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert és Kishegyi Árpád illetve Gencsy Sári, Gyurkovics Mária és Svéd Sándor énekelnek. A műsor e heti vendégével, Balczó Péter operaénekessel, a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget a stúdióban. Az operettadást ma délután öt és hat óra között megismétli a rádió, és az interneten online is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.

315 Búbánat 2014-07-11 13:55:40
[url] http://badischl.salzkammergut.at/en/experience-bad-ischl/summer-in-bad-ischl/lehar-festival.html; Lehár Fesztivál – Bad Ischl – 2014 [/url] Premier: Luxemburg grófja – 2014. július 12.

314 Haandel 2014-07-09 16:57:41
[url]http://es.wikipedia.org/wiki/Pablo_Luna;Pablo Luna[/url] se convirtió en un destacado representante de un nuevo estilo de zarzuela inspirado en la opereta vienesa, especialmente en las obras de Franz Lehár. [url]https://translate.google.com/translate?sl=es&tl=hu&js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&u=http%3A%2F%2Fes.wikipedia.org%2Fwiki%2FPablo_Luna&edit-text=;Google Translate[/url] ***** Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) Pablo Luna (May 21, 1879 Alhama de Aragón – January 28, 1942 Madrid)

313 Búbánat 2014-06-29 21:51:00
Ma a naptárban Péter és Pál névnapja szerepel, amely nevek bennem mindig Lehárt és egy ritkán műsorra kerülő zenés darabját juttatják eszembe... Kevéssé ismert: Lehár Ferenc A víg özvegy 1905-ös bemutatója után egy évvel egy gyermekoperettet komponált. Ennek a darabnak a címében szerepel e két keresztnév: Péter és Pál Bergengóciában - Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland Zenés mesejáték apoteózissal. Szöveg: Robert Bodantzky és Fritz Grünbaum. Ősbemutató: Bécs, Theater an der Wien. 1906. december 1. Nálunk nem adták elő. Tartalmi kivonat: Péter és Pál suszterinasok. A lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiúk megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás,tevékeny életet. Találtam a Youtube-on ebből a gyermekoperettből néhány részletet: [url] http://www.youtube.com/watch?v=oYDbTfvFhJ8; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Little Karls song Feltöltés: 2010. máj. 14. In this delightful scene Master Kneipps young son sings about his new rocking horse. Tavi Gevinson stars as the boy from this Chicago Folks Operetta 2008 production Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=RaD5pEgMgcw; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Vegetable Wedding, Gingerbread man polka, Honey Nymph Waltz and March of the Guard from the arch of the Guard from the ballet section of the childrens operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=Er6tj0TrcEo; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Dance of the Piglets- Elementary school children from the Childrens Operetta Workshop (COW) perform in the kids operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=JE5qlmMXYtY; Ferkeltanz, Peter und Paul im Schlaraffenland, Franz Lehár [/url] 4.11.2012 im Kulturzentrum in Perchtoldsdorf. Verein Operette und Klassisches Musical für Klein und Groß, Operettengruppe aus dem Schloßkindergarten in Baden.

312 Haandel 2014-06-29 19:22:06 [Válasz erre: 311 Haandel 2014-06-29 19:15:32]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=yqw7aKG6eIc;g[/url]

311 Haandel 2014-06-29 19:15:32 [Válasz erre: 309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50]
:-) A francba, hogy volt képem ilyen képtelenséket kérdezni… Csak egy a magyarázat: ‘Mindenre képes vagyok ha egy érdekes képet látok!’ mondta Zalbarna, a látnok! ;-)

310 zalbarna 2014-06-29 18:48:12 [Válasz erre: 309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50]
..és hát valljuk meg, háttal van , kémszépen, ha nem is megvető...de ami rosszabb, mintha közömbös lenne...:)

309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50 [Válasz erre: 308 Haandel 2014-06-29 17:48:18]
A képen Lehár Franz éppen azt nézi, hogy hogyan ( miképpen) vélekedik Liszt Franz az ő ( Lehár Franz) képtelen rögtönzéseiről, kéremmszépen...

308 Haandel 2014-06-29 17:48:18 [Válasz erre: 307 Búbánat 2014-06-28 12:17:48]
Nos, ez nem ilyen egyszerű! Kérem szépen, képesek vagy képtelenk vagyunk-e valaki mást is felismerni a ‘Képek a képen’ képen? (;-)

307 Búbánat 2014-06-28 12:17:48 [Válasz erre: 306 Haandel 2014-06-28 08:08:10]
Köszönöm.

306 Haandel 2014-06-28 08:08:10 [Válasz erre: 305 Haandel 2014-06-28 08:06:05]
→ 1,708 × 1,453 pixels





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.