526 Ardelao 2017-08-13 13:16:46 [Válasz erre: 525 Ardelao 2017-08-11 17:12:57]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (XI. folytatás) — Lehár írja az új Gloria Swanson-film zenéjét. Oscar Straus után, aki már útban van Amerika felé, hogy eleget tegyen szerződésének, mely két évre a Paramount-hoz köti. Most, íme: Lehár Ferenc is behódolt a hangosfilmnek. Eddig hallani sem akart erről és kereken visszautasított minden ajánlatot, amely filmek illusztrálására akarta megnyerni, most azonban Gloria Swanson kedvéért, akinek éneke és játéka annyira megtetszett neki a „The Trespasser" (Túl a korlátokon) című filmen, szerződést kötött az United Artists gyárral, melynek értelmében ő fogja írni a „Queen Kelly” című új hangosfilmben Gloria Swanson dalait, valamint a film egész kísérőzenéjét. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. január 24. (16. évfolyam, 19. szám) * Lehár Ferenc ma Párisban dirigál. Lehár Ferencnek, a világhírű komponistának diadalmas reneszánsza van mostanában. Berlinben egyre-másra aratja nagy sikereit régebbi és újabb operettjeivel, és Parisban is sorra, színre kerülnek darabjai. „Friderika" című operettje, amelynek tudvalevőleg Goethe a hőse ma, február 14-én századszor kerül színre a Thêâtre de la Gaîté-Lyrique-ben, és az igazgatóság meghívására a komponista dirigálja ezt az előadást, amelynek jövedelmét jótékonycélra adják. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. február 15. * Lehár legújabb operettje. A Stúdió tegnap Lehár-estet rendezett, amely nívós és művészi értékű volt. A komponista legszebb melódiáit hallottuk a rádión keresztül és az egyik szám előtt a speaker bejelentette, hogy következik egy ária Lehár Ferenc legújabb operettjéből, a Mosoly országá-ból és ez az előadás Budapesten premier. Ez pedig alapos tévedés. A Mosoly országa nem más, mint a Sárga kabát, amelyet most ezzel az új címmel és némi át javítással játszanak Berlinben; az előadott melódiát pedig számtalanszor hallottuk a Király Színházban a Sárga kabát előadásain. Mindazonáltal, Szedő Miklós nagyon szépen énekelte Lehár „legújabb operettjének'' ezt a számát. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. február 18. (16. évfolyam 40. szám) * A hatvanéves Lehár Lehár Ferenc ma lett hatvan éves. 1870-ben Született Komáromban, édesapja francia származású zenész volt, édesanyja komáromi leány: Neubrandt Krisztina. A kis Feri katonagyerek volt és szüleivel egyik garnizonból a másikba került. Pozsonyból Sopronba, onnan Kolozsvárra, Pestre, Bécsbe, Sarajevóba, Brassóba és ismét vissza Pestre. Ahová az öreg katonakarmestert a sors és a k. u. k. Kriegsministerium dirigálta. Nagyapja, 1849-ben Klapka seregében szolgált és részt-vett Komárom védelmében. A hajóhíd mellett volt a háza és ez a ház a tüzérség fővonalába esett éppen. A család rémülten menekült el a cigánymezőre, matracokból kis hajlékot tákolt össze magának és Neubrandtné az ágyúk dörgése közben ott szülte meg leányát: Krisztinát. A nagyapa nem hagyta el házát, ott is fogták el, börtönbe vetették, halálra ítélték. A kis család tönkre ment és amikor az öreg Neubrandt kegyelmet kapott s hazajöhetett: meghibbant aggyal nem tudott dolgozni már. De a nagymama páratlan szorgalommal, kitartással és energiával dolgozott helyette is és rendbe hozta újra a házat, összeterelte a tűzhely mellé a családot és jólétet teremtett a kis portán. Tőle örökölte Lehár Ferenc istenadta tehetségén túl, három legszebb tulajdonságát: a szorgalmat, a kitartást és az energiát. Mint kisfiú, a pesti piarista gimnáziumban tanult, aztán elküldték Morvaországba német szóra. Nem volt valami jó diák. A latinnál jobban szerette a muzsikát és korán művelni is kezdte azt. A prágai konzervatóriumban, majd a bécsi Akadémián tanult; a hegedűszakon képezte ki magát, majd összhangzattant tanult és zongorát, zeneszerzést és hangszerelést. Tíz krajcár volt a napi költőpénze; ennyit kapott az édesapjától és ennyiből meg is élt. Dvořak fedezte fel voltaképpen: — Akaszd a szögre a hegedűt és komponálj! Franci megfogadja a tanácsot: szonátákat ír, egy hegedűversenyt, egy capricciot és egy idillt; de a szíve a színpad felé húzza. Operákat szeretne írni; de nem kap librettót! Évekig kilincsel hiába Bécsben. Hónapokon át ott látni minden délután a pesti „Otthon” előcsarnokában, minden Írót, minden librettistát megszólít, de nem kap darabot. Végre; 1896-ban Félix Falzari és Max Kalbeck megszánja és megírja számára a ,,Kukuska" szöveg-könyvét. Lipcsében van az ősbemutató, aztán Budapesten kerül színre: fél-sikerrel. Azután megint hat évig semmi; majd az operettek egész sora következik; Bécsi asszonyok, A drótostót, Tréfaházasság és világhírének megalapítója: A víg özvegy. Ezt 1905-ben mutatja be a Theater an der Wien. Karczag Vilmos nem. bízik benne, lekicsinyli a muzsikáját. Beöthy Lászlót is lebeszéli róla s így magyarul először Pozsonyban kerül színre. Ezzel az operettel beérkezik. Az egész világon játszák. Sok-ezer előadást megér. Melódiáit mindenütt éneklik. Lehár Ferenc világhírű! Ez után írja meg, a „Három feleség," a „Luxemburg grófja,“ a „Hercegkisasszony," a „Cigányszerelem,‘‘ az „Éva,” a „Végre egyedül," a „Pacsirta,” a „Kék mazúr," a „Tangókirálynő," a „Frasquita,” a „Három grácia," a „Sárga kabát," a „Clo-clo," a „Paganini," és a „Friederika" című operettjeit. Invenciója, kifogyhatatlan, melódiái csodásak, hangszerelése egyre művészibb. Jön a jazz és az ö muzsikájának meg kell viaskodnia vele. És Lehár marad felül, Lehár győz. Ma megint az ő operettjeit hallgatja és tapsolja az egész világ. Ma hatvan éves és kétségtelen, hogy még sokáig dalolni fog! Lehár Ferenc magyar ember, magyar művész, magyar komponista és Budapesten ma egyetlen Lehár-operettet sem játszanak. Lehár ünneplését teljesen átengedték Bécsnek és Berlinnek. A Városi Színház készül csak a „Víg-özvegy"-re és május derekán színre is hozza. Glavari Hannát a legjobb magyar víg özvegy: Honthy Hanna játssza, Danilót: Kertész Gábor, Zétát: Rátkai Márton. A harmadik felvonásba revű szerűen beillesztik Lehár többi operettjének egy-egy jelenetét és Sebestyén Géza fogja bekonferálni ezeket a produkciókat. És a Király Színház! Amely annyi százas, kétszázas és háromszázas előadás-széria estet köszönhetett Lehár Ferencnek a múltban. A Király Színház nem ünnepel! Szinte hihetetlen! .. F.J. * Lehár-ünnep a Rádióban. A pesti színházak helyett a Rádió ünnepli holnap, május elsején Lehár Ferencet, a világhírű magyar komponistát, amikor kitűnő szereposztásban előadja a szerző legelső világsikert aratott operettjét, a „Víg özvegy” -et. Operaénekesek éneklik az operett főszerepeit: Nagy Margit és Laurisin Lajos, akik szereplésükkel külön díszt adnak az ünnepnek. A Stúdió csütörtökön este 8.35 perces kezdettel tartja Lehár-estjét, és az előadást megelőzően Martos Ferenc köszönti Lehár Ferencet. Azután felcsendülnek az ismert Lehár-melódiák, amelyek egy emberöltőn keresztül annyi ujjongó életörömmel, színnel és vidámsággal ajándékozták, meg a világot. A „Víg özvegy” címszerepét — mint mondottuk — Nagy Margit játssza, a főbb szerepeket pedig: Kovács Ilonka, Laurisin Lajos, Maleczky Oszkár, ifj. Toronyi Gyula, Szigetig Jenő, Tarnay Géza alakítják. Az előadást Hegedűs Tibor rendezi, a zenekart Polgár Tibor vezényli. 8 ÓRAI ÚJSÁG 1930. május 1. (16. évfolyam, 98. szám) * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (XI. folytatás) — Lehár írja az új Gloria Swanson-film zenéjét. Oscar Straus után, aki már útban van Amerika felé, hogy eleget tegyen szerződésének, mely két évre a Paramount-hoz köti. Most, íme: Lehár Ferenc is behódolt a hangosfilmnek. Eddig hallani sem akart erről és kereken visszautasított minden ajánlatot, amely filmek illusztrálására akarta megnyerni, most azonban Gloria Swanson kedvéért, akinek éneke és játéka annyira megtetszett neki a „The Trespasser" (Túl a korlátokon) című filmen, szerződést kötött az United Artists gyárral, melynek értelmében ő fogja írni a „Queen Kelly” című új hangosfilmben Gloria Swanson dalait, valamint a film egész kísérőzenéjét. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. január 24. (16. évfolyam, 19. szám) * Lehár Ferenc ma Párisban dirigál. Lehár Ferencnek, a világhírű komponistának diadalmas reneszánsza van mostanában. Berlinben egyre-másra aratja nagy sikereit régebbi és újabb operettjeivel, és Parisban is sorra, színre kerülnek darabjai. „Friderika" című operettje, amelynek tudvalevőleg Goethe a hőse ma, február 14-én századszor kerül színre a Thêâtre de la Gaîté-Lyrique-ben, és az igazgatóság meghívására a komponista dirigálja ezt az előadást, amelynek jövedelmét jótékonycélra adják. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. február 15. * Lehár legújabb operettje. A Stúdió tegnap Lehár-estet rendezett, amely nívós és művészi értékű volt. A komponista legszebb melódiáit hallottuk a rádión keresztül és az egyik szám előtt a speaker bejelentette, hogy következik egy ária Lehár Ferenc legújabb operettjéből, a Mosoly országá-ból és ez az előadás Budapesten premier. Ez pedig alapos tévedés. A Mosoly országa nem más, mint a Sárga kabát, amelyet most ezzel az új címmel és némi át javítással játszanak Berlinben; az előadott melódiát pedig számtalanszor hallottuk a Király Színházban a Sárga kabát előadásain. Mindazonáltal, Szedő Miklós nagyon szépen énekelte Lehár „legújabb operettjének'' ezt a számát. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. február 18. (16. évfolyam 40. szám) * A hatvanéves Lehár Lehár Ferenc ma lett hatvan éves. 1870-ben Született Komáromban, édesapja francia származású zenész volt, édesanyja komáromi leány: Neubrandt Krisztina. A kis Feri katonagyerek volt és szüleivel egyik garnizonból a másikba került. Pozsonyból Sopronba, onnan Kolozsvárra, Pestre, Bécsbe, Sarajevóba, Brassóba és ismét vissza Pestre. Ahová az öreg katonakarmestert a sors és a k. u. k. Kriegsministerium dirigálta. Nagyapja, 1849-ben Klapka seregében szolgált és részt-vett Komárom védelmében. A hajóhíd mellett volt a háza és ez a ház a tüzérség fővonalába esett éppen. A család rémülten menekült el a cigánymezőre, matracokból kis hajlékot tákolt össze magának és Neubrandtné az ágyúk dörgése közben ott szülte meg leányát: Krisztinát. A nagyapa nem hagyta el házát, ott is fogták el, börtönbe vetették, halálra ítélték. A kis család tönkre ment és amikor az öreg Neubrandt kegyelmet kapott s hazajöhetett: meghibbant aggyal nem tudott dolgozni már. De a nagymama páratlan szorgalommal, kitartással és energiával dolgozott helyette is és rendbe hozta újra a házat, összeterelte a tűzhely mellé a családot és jólétet teremtett a kis portán. Tőle örökölte Lehár Ferenc istenadta tehetségén túl, három legszebb tulajdonságát: a szorgalmat, a kitartást és az energiát. Mint kisfiú, a pesti piarista gimnáziumban tanult, aztán elküldték Morvaországba német szóra. Nem volt valami jó diák. A latinnál jobban szerette a muzsikát és korán művelni is kezdte azt. A prágai konzervatóriumban, majd a bécsi Akadémián tanult; a hegedűszakon képezte ki magát, majd összhangzattant tanult és zongorát, zeneszerzést és hangszerelést. Tíz krajcár volt a napi költőpénze; ennyit kapott az édesapjától és ennyiből meg is élt. Dvořak fedezte fel voltaképpen: — Akaszd a szögre a hegedűt és komponálj! Franci megfogadja a tanácsot: szonátákat ír, egy hegedűversenyt, egy capricciot és egy idillt; de a szíve a színpad felé húzza. Operákat szeretne írni; de nem kap librettót! Évekig kilincsel hiába Bécsben. Hónapokon át ott látni minden délután a pesti „Otthon” előcsarnokában, minden Írót, minden librettistát megszólít, de nem kap darabot. Végre; 1896-ban Félix Falzari és Max Kalbeck megszánja és megírja számára a ,,Kukuska" szöveg-könyvét. Lipcsében van az ősbemutató, aztán Budapesten kerül színre: fél-sikerrel. Azután megint hat évig semmi; majd az operettek egész sora következik; Bécsi asszonyok, A drótostót, Tréfaházasság és világhírének megalapítója: A víg özvegy. Ezt 1905-ben mutatja be a Theater an der Wien. Karczag Vilmos nem. bízik benne, lekicsinyli a muzsikáját. Beöthy Lászlót is lebeszéli róla s így magyarul először Pozsonyban kerül színre. Ezzel az operettel beérkezik. Az egész világon játszák. Sok-ezer előadást megér. Melódiáit mindenütt éneklik. Lehár Ferenc világhírű! Ez után írja meg, a „Három feleség," a „Luxemburg grófja,“ a „Hercegkisasszony," a „Cigányszerelem,‘‘ az „Éva,” a „Végre egyedül," a „Pacsirta,” a „Kék mazúr," a „Tangókirálynő," a „Frasquita,” a „Három grácia," a „Sárga kabát," a „Clo-clo," a „Paganini," és a „Friederika" című operettjeit. Invenciója, kifogyhatatlan, melódiái csodásak, hangszerelése egyre művészibb. Jön a jazz és az ö muzsikájának meg kell viaskodnia vele. És Lehár marad felül, Lehár győz. Ma megint az ő operettjeit hallgatja és tapsolja az egész világ. Ma hatvan éves és kétségtelen, hogy még sokáig dalolni fog! Lehár Ferenc magyar ember, magyar művész, magyar komponista és Budapesten ma egyetlen Lehár-operettet sem játszanak. Lehár ünneplését teljesen átengedték Bécsnek és Berlinnek. A Városi Színház készül csak a „Víg-özvegy"-re és május derekán színre is hozza. Glavari Hannát a legjobb magyar víg özvegy: Honthy Hanna játssza, Danilót: Kertész Gábor, Zétát: Rátkai Márton. A harmadik felvonásba revű szerűen beillesztik Lehár többi operettjének egy-egy jelenetét és Sebestyén Géza fogja bekonferálni ezeket a produkciókat. És a Király Színház! Amely annyi százas, kétszázas és háromszázas előadás-széria estet köszönhetett Lehár Ferencnek a múltban. A Király Színház nem ünnepel! Szinte hihetetlen! .. F.J. * Lehár-ünnep a Rádióban. A pesti színházak helyett a Rádió ünnepli holnap, május elsején Lehár Ferencet, a világhírű magyar komponistát, amikor kitűnő szereposztásban előadja a szerző legelső világsikert aratott operettjét, a „Víg özvegy” -et. Operaénekesek éneklik az operett főszerepeit: Nagy Margit és Laurisin Lajos, akik szereplésükkel külön díszt adnak az ünnepnek. A Stúdió csütörtökön este 8.35 perces kezdettel tartja Lehár-estjét, és az előadást megelőzően Martos Ferenc köszönti Lehár Ferencet. Azután felcsendülnek az ismert Lehár-melódiák, amelyek egy emberöltőn keresztül annyi ujjongó életörömmel, színnel és vidámsággal ajándékozták, meg a világot. A „Víg özvegy” címszerepét — mint mondottuk — Nagy Margit játssza, a főbb szerepeket pedig: Kovács Ilonka, Laurisin Lajos, Maleczky Oszkár, ifj. Toronyi Gyula, Szigetig Jenő, Tarnay Géza alakítják. Az előadást Hegedűs Tibor rendezi, a zenekart Polgár Tibor vezényli. 8 ÓRAI ÚJSÁG 1930. május 1. (16. évfolyam, 98. szám) * (folytatom)
525 Ardelao 2017-08-11 17:12:57 [Válasz erre: 524 Ardelao 2017-08-10 15:07:34]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (X. folytatás) Lehár új operettje a Johann Strauss Theaterben. Lehár Ferenc Friederike című operettje — bécsi tudósítónk jelentése szerint — október 5-én kerül bemutatóra a bécsi Johann Strauss Theaterben. Az új Lehár-operett két főszerepét Richard Tauber és Käthe Dorsch játsszák. ESTI KURIR, 1928. augusztus 29. * — Zöldhelyi Anna: A víg özvegy. A Budai Színkörben most Sebestyén Géza régi, jó, klasszikusszámba menő operetteket mutat be. A sorozatban felújításra kerül Lehár Ferenc „Víg özvegy"-e, a címszerepben Zöldhelyi Annával, akit a pesti közönség a Király Színházból ismer előnyösen, különben pedig: az aradi, kolozsvári és szegedi színházak primadonnája volt az utóbbi években. Víg özvegye híres és elismert alakítása a művésznőnek. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1928. szeptember 4. (14. évfolyam, 200. szám) * — Poli úr gyermekei. Molnár Ferenc és Lehár Ferenc gyermek-operettet írtak tudvalevőleg. A két világhírű szerző darabja elkészült és Berlinben fog bemutatásra kerülni: „Poli úr gyermekei“ címmel. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 7. (15. évfolyam, 55. szám) * Lehár Ferenc, mint filmhős. Bécsben e hónap vége felé egy érdekes film felvételeit kezdik meg. A film főalakja: Lehár Ferenc, s a darab két részre oszlik. Az első rész Lehár pályáját mutatja a „Drótostót”-tól a „Friderika"-ig, a második része a jövő században játszik és a Lehár-centenárium ünnepségeit mutatja be. A főszerepet maga Lehár játssza; a női főszerepet viszont: Miss Austria, Goldreiter Lisi. Lehár régi librettistája és fölfedezője: León Viktor is közreműködik a filmen. (8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 12., 15. évfolyam, 59.sz) * Az ischli operett-vásár érdekességei. Ischl, július 26. (Saját tudósítónktól.) A Salzkammergut ritkán olyan zsúfolt, mint az idén. A vonatok minden irányból ontják a nyaralókat. A szállodák, villák már mind tömve vannak, szobát sehol sem lehet kapni. Ez azonban nem riasztja vissza az embereket. A legtöbben úgyis hatalmas hátizsákokkal, turista felszereléssel jönnek, a hegyekben ütik fel sátraikat. Különösen sok német és osztrák lakik így. Reggel kilenc órától este hatig még itt, majdnem háromezer méteres hegyek között is rekkenő a hőség, izzik a levegő, de hat óra után egyszerre hűvös lesz; már nem szenvednek az emberek a kánikulától. A Salzkammergutban, mint minden évben, az idén is sok művész, író, zeneszerző nyaral. Ischlben, amelyet már régóta a világ operett-konyhájának neveznek, ez évben különösen sok tervet főznek a környéken lakó librettisták és zeneszerzők. Jóformán az egész világ, jövő évi operett újdonságait itt készítik elő. Már az előszezonban Ischlbe érkezett E. Charell, a berlini Grosses Schaulspielhaus igazgatója, a berlini operettszínház két házi-szerzőjének: Schanzernek és Wellischnek társaságában. Schanzer és Wellisch most dolgoznak a Grosses Schauspielhaus őszi elő újdonságán: Dumas világhírű regényének: a Három testőrnek operett változatán. A Három testőr főszerepét Alfréd Jerger fogja játszani, aki tavaly a Casanovában óriási sikert aratott. Jerger is Ischlben van, tegnap írta alá szerződését Charell villájában. Lehár Ferenc — aki régi villatulajdonos Ischl- ben, — természetesen szintén itt nyaral. Nyári pihenője abból áll, hogy naponta legalább tizennégy órát_ dolgozik. Jóformán ki sem mozdul villájának zeneszobájából. A kora délutáni óráktól kezdve, egészen késő éjszakáig, amikor már egészen hűvös a levegő, dolgozik zongorájánál. Lehár. nem érintkezik senkivel, dolgozószobájába kanárimadarán kívül senkit sem enged be. Mostanáig librettószövegeket tanulmányozott Lehár: hatalmas tömeg szövegkönyvet nézett át. Lehár ebben az évben Molnár Ferenc gyönyörű regényét, a Pál-utcai fiúkat akarta megzenésíteni, de Molnár, jóllehet megígérte' neki hogy a nyár elejére elkészíti neki a Pál-utcai fiúk operettszövegét, a szövegkönyvből egyelőre még egy sort sem küldött el Lehárnak, így tehát a zeneszerző kénytelen volt a hozzá-beérkező többi szövegkönyv között válogatni. Végül is „A mosoly országa" című szövegkönyvet választottá ki. Ez lesz a berlini Metropole-Színház első újdonsága. Kálmán Imre is Ischlbe érkezett nemrég, librettistáival: Brámerrel és Grünwalddal. Az új Kálmán operett már teljesen kész és az-az érdekes, hogy első bemutatója ezúttal nem a bécsi Theater an der Wienben lesz, hanem szintén Berlinben. Oscar Strauss, a bécsiek kedvelt zeneszerzője is a közelben nyaral, és szintén erősen dolgozik, Sascha Guittry: Marietta című darabjának zenéjét simítja át. Ennek a darabnak ugyanis már meg volt Parisban. a premierje, de most, hogy ősszel Berlinben is színre kerül, Strauss a partitúrán simításokat végez. A nagyok közül ezek dolgoznak Ischlben. Rajtuk kívül azonban kevésbé híres zeneszerzők és librettisták egész sora munkálkodik szorgalmasan a Salzkammergutban. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. július 27. (15. évfolyam, 169. szám) * Három pesti színház verseng Lehár Ferenc új operettjéért! Ischlböl jelentik: Leltár Ferenc, aki már hetek óta ischli villájában tartózkodik, most fejezte be legújabb művét: a „II-ik Katalint”, Lehár, aki eredetileg Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk“ című regényét akarta megzenésíteni, nyár elejéig várta Molnár beígért szövegkönyvét. Molnár azonban nem készült el regényének operett változatával, ezért azután Lehár a hozzá beküldött szövegkönyvek közül Beda és Herzer szövegkönyvét választotta ki megzenésítésre. Két hónapi megfeszített munka után azután most már el is készült az új Lehár-operett zongorakivonata. Az új operettet, amelynek hangszereléséhez a jövő héten fog hozzá Lehár, először Berlinben, a Metropol-színház mutatja be. A II-ik Katalin azonban rövidesen valószínűleg Budapesten is színre-kerül. Eddig három budapesti színház jelentette be szándékát Lehárnak, hogy új operettjét a főszezonban szeretné bemutatni. Lehár mindeddig még nem döntött, hogy operettjét melyik pesti színháznak adja. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. augusztus 4. (15. évfolyam, 176. szám) * „Luxemburg grófja" a rádió műsorán. Lehár Ferenc egyik legszebb muzsikája operettjét, a „Luxemburg grófját" játszották a Stúdióban vasárnap este. Az a parádés szereposztás, amellyel a rádió a darabot színre hozta, biztosította az előadás sikerét: nagy tetszést váltva ki a rádióhallgatók körében. A címszerepet Laurisin Lajos, a magyar királyi Operaház művésze énekelte. Partnere Kármán Gizi volt, akinek szép hangját a Stúdió operaelőadásaiból már ismeri a hallgatóközönség. Hálás szerepet játszott Matány Antal, aki az öreg Bazil herceg szerepét alakította. A főbb szerepeket rajtuk kívül Somogyi Nusi, Lakatos Ilonka, Dénes György, Sík Rezső és Pataki Ferenc alakították. Az előadást Friedl Frigyes, a szegedi Városi Színház karnagya vezényelte és Hegedűs Tibor, a Vígszínház és a Stúdió rendezője vitte mikrofon elé. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. szeptember 3. (15. évfolyam, 199. szám) * Rátkai — Bécsben. A bécsi Theater an der Wien-ben szeptember 19-ikén, 20., 21. és 22-én lesznek Lehár Ferenc klasszikus operettjének, a „Luxemburg grófjá"-nak díszelőadásai. Rátkai Márton, aki annakidején ebben az operettben pályájának egyik legragyogóbb alakítását produkálta a Király Színházban, s a budapesti 300 előadásnak fő-erőssége volt az ő Basil hercege, most Jeritza Mária oldalán ezt a szerepet a bécsi díszelőadásokon is játszani fogja. A művész e hét végén már fel is utazik Bécsbe, hogy a próbákon részt vehessen. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. szeptember 4. (15. évfolyam, 200. szám) * A Drótostót Lehár Ferenc világhírű operettje kerül színre szombaton, október 19-én délután a Városi Színházban Rátkai Márton és Zilahi Irén felléptével. Jegyek már válthatók. Helyárak: 30 fillértől 2 pengő 80 fillérig. 8 ÖRAI ÚJSÁG (1929. október 15.) * Friderika — Londonban Lehár Ferenc, aki nem hódolt be a jazznek, szenzációs sikert aratott Berlinben és Bécsben „Friderika" című romantikus nagy operettjével, melynek Goethe a hőse. A „Friderika” január havában, Londonban is bemutatásra kerül. Nálunk — majd csak a jazz végleges bukása után. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. december 3. (15. évfolyam, 277. szám) * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (X. folytatás) Lehár új operettje a Johann Strauss Theaterben. Lehár Ferenc Friederike című operettje — bécsi tudósítónk jelentése szerint — október 5-én kerül bemutatóra a bécsi Johann Strauss Theaterben. Az új Lehár-operett két főszerepét Richard Tauber és Käthe Dorsch játsszák. ESTI KURIR, 1928. augusztus 29. * — Zöldhelyi Anna: A víg özvegy. A Budai Színkörben most Sebestyén Géza régi, jó, klasszikusszámba menő operetteket mutat be. A sorozatban felújításra kerül Lehár Ferenc „Víg özvegy"-e, a címszerepben Zöldhelyi Annával, akit a pesti közönség a Király Színházból ismer előnyösen, különben pedig: az aradi, kolozsvári és szegedi színházak primadonnája volt az utóbbi években. Víg özvegye híres és elismert alakítása a művésznőnek. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1928. szeptember 4. (14. évfolyam, 200. szám) * — Poli úr gyermekei. Molnár Ferenc és Lehár Ferenc gyermek-operettet írtak tudvalevőleg. A két világhírű szerző darabja elkészült és Berlinben fog bemutatásra kerülni: „Poli úr gyermekei“ címmel. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 7. (15. évfolyam, 55. szám) * Lehár Ferenc, mint filmhős. Bécsben e hónap vége felé egy érdekes film felvételeit kezdik meg. A film főalakja: Lehár Ferenc, s a darab két részre oszlik. Az első rész Lehár pályáját mutatja a „Drótostót”-tól a „Friderika"-ig, a második része a jövő században játszik és a Lehár-centenárium ünnepségeit mutatja be. A főszerepet maga Lehár játssza; a női főszerepet viszont: Miss Austria, Goldreiter Lisi. Lehár régi librettistája és fölfedezője: León Viktor is közreműködik a filmen. (8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. március 12., 15. évfolyam, 59.sz) * Az ischli operett-vásár érdekességei. Ischl, július 26. (Saját tudósítónktól.) A Salzkammergut ritkán olyan zsúfolt, mint az idén. A vonatok minden irányból ontják a nyaralókat. A szállodák, villák már mind tömve vannak, szobát sehol sem lehet kapni. Ez azonban nem riasztja vissza az embereket. A legtöbben úgyis hatalmas hátizsákokkal, turista felszereléssel jönnek, a hegyekben ütik fel sátraikat. Különösen sok német és osztrák lakik így. Reggel kilenc órától este hatig még itt, majdnem háromezer méteres hegyek között is rekkenő a hőség, izzik a levegő, de hat óra után egyszerre hűvös lesz; már nem szenvednek az emberek a kánikulától. A Salzkammergutban, mint minden évben, az idén is sok művész, író, zeneszerző nyaral. Ischlben, amelyet már régóta a világ operett-konyhájának neveznek, ez évben különösen sok tervet főznek a környéken lakó librettisták és zeneszerzők. Jóformán az egész világ, jövő évi operett újdonságait itt készítik elő. Már az előszezonban Ischlbe érkezett E. Charell, a berlini Grosses Schaulspielhaus igazgatója, a berlini operettszínház két házi-szerzőjének: Schanzernek és Wellischnek társaságában. Schanzer és Wellisch most dolgoznak a Grosses Schauspielhaus őszi elő újdonságán: Dumas világhírű regényének: a Három testőrnek operett változatán. A Három testőr főszerepét Alfréd Jerger fogja játszani, aki tavaly a Casanovában óriási sikert aratott. Jerger is Ischlben van, tegnap írta alá szerződését Charell villájában. Lehár Ferenc — aki régi villatulajdonos Ischl- ben, — természetesen szintén itt nyaral. Nyári pihenője abból áll, hogy naponta legalább tizennégy órát_ dolgozik. Jóformán ki sem mozdul villájának zeneszobájából. A kora délutáni óráktól kezdve, egészen késő éjszakáig, amikor már egészen hűvös a levegő, dolgozik zongorájánál. Lehár. nem érintkezik senkivel, dolgozószobájába kanárimadarán kívül senkit sem enged be. Mostanáig librettószövegeket tanulmányozott Lehár: hatalmas tömeg szövegkönyvet nézett át. Lehár ebben az évben Molnár Ferenc gyönyörű regényét, a Pál-utcai fiúkat akarta megzenésíteni, de Molnár, jóllehet megígérte' neki hogy a nyár elejére elkészíti neki a Pál-utcai fiúk operettszövegét, a szövegkönyvből egyelőre még egy sort sem küldött el Lehárnak, így tehát a zeneszerző kénytelen volt a hozzá-beérkező többi szövegkönyv között válogatni. Végül is „A mosoly országa" című szövegkönyvet választottá ki. Ez lesz a berlini Metropole-Színház első újdonsága. Kálmán Imre is Ischlbe érkezett nemrég, librettistáival: Brámerrel és Grünwalddal. Az új Kálmán operett már teljesen kész és az-az érdekes, hogy első bemutatója ezúttal nem a bécsi Theater an der Wienben lesz, hanem szintén Berlinben. Oscar Strauss, a bécsiek kedvelt zeneszerzője is a közelben nyaral, és szintén erősen dolgozik, Sascha Guittry: Marietta című darabjának zenéjét simítja át. Ennek a darabnak ugyanis már meg volt Parisban. a premierje, de most, hogy ősszel Berlinben is színre kerül, Strauss a partitúrán simításokat végez. A nagyok közül ezek dolgoznak Ischlben. Rajtuk kívül azonban kevésbé híres zeneszerzők és librettisták egész sora munkálkodik szorgalmasan a Salzkammergutban. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. július 27. (15. évfolyam, 169. szám) * Három pesti színház verseng Lehár Ferenc új operettjéért! Ischlböl jelentik: Leltár Ferenc, aki már hetek óta ischli villájában tartózkodik, most fejezte be legújabb művét: a „II-ik Katalint”, Lehár, aki eredetileg Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk“ című regényét akarta megzenésíteni, nyár elejéig várta Molnár beígért szövegkönyvét. Molnár azonban nem készült el regényének operett változatával, ezért azután Lehár a hozzá beküldött szövegkönyvek közül Beda és Herzer szövegkönyvét választotta ki megzenésítésre. Két hónapi megfeszített munka után azután most már el is készült az új Lehár-operett zongorakivonata. Az új operettet, amelynek hangszereléséhez a jövő héten fog hozzá Lehár, először Berlinben, a Metropol-színház mutatja be. A II-ik Katalin azonban rövidesen valószínűleg Budapesten is színre-kerül. Eddig három budapesti színház jelentette be szándékát Lehárnak, hogy új operettjét a főszezonban szeretné bemutatni. Lehár mindeddig még nem döntött, hogy operettjét melyik pesti színháznak adja. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. augusztus 4. (15. évfolyam, 176. szám) * „Luxemburg grófja" a rádió műsorán. Lehár Ferenc egyik legszebb muzsikája operettjét, a „Luxemburg grófját" játszották a Stúdióban vasárnap este. Az a parádés szereposztás, amellyel a rádió a darabot színre hozta, biztosította az előadás sikerét: nagy tetszést váltva ki a rádióhallgatók körében. A címszerepet Laurisin Lajos, a magyar királyi Operaház művésze énekelte. Partnere Kármán Gizi volt, akinek szép hangját a Stúdió operaelőadásaiból már ismeri a hallgatóközönség. Hálás szerepet játszott Matány Antal, aki az öreg Bazil herceg szerepét alakította. A főbb szerepeket rajtuk kívül Somogyi Nusi, Lakatos Ilonka, Dénes György, Sík Rezső és Pataki Ferenc alakították. Az előadást Friedl Frigyes, a szegedi Városi Színház karnagya vezényelte és Hegedűs Tibor, a Vígszínház és a Stúdió rendezője vitte mikrofon elé. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. szeptember 3. (15. évfolyam, 199. szám) * Rátkai — Bécsben. A bécsi Theater an der Wien-ben szeptember 19-ikén, 20., 21. és 22-én lesznek Lehár Ferenc klasszikus operettjének, a „Luxemburg grófjá"-nak díszelőadásai. Rátkai Márton, aki annakidején ebben az operettben pályájának egyik legragyogóbb alakítását produkálta a Király Színházban, s a budapesti 300 előadásnak fő-erőssége volt az ő Basil hercege, most Jeritza Mária oldalán ezt a szerepet a bécsi díszelőadásokon is játszani fogja. A művész e hét végén már fel is utazik Bécsbe, hogy a próbákon részt vehessen. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. szeptember 4. (15. évfolyam, 200. szám) * A Drótostót Lehár Ferenc világhírű operettje kerül színre szombaton, október 19-én délután a Városi Színházban Rátkai Márton és Zilahi Irén felléptével. Jegyek már válthatók. Helyárak: 30 fillértől 2 pengő 80 fillérig. 8 ÖRAI ÚJSÁG (1929. október 15.) * Friderika — Londonban Lehár Ferenc, aki nem hódolt be a jazznek, szenzációs sikert aratott Berlinben és Bécsben „Friderika" című romantikus nagy operettjével, melynek Goethe a hőse. A „Friderika” január havában, Londonban is bemutatásra kerül. Nálunk — majd csak a jazz végleges bukása után. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. december 3. (15. évfolyam, 277. szám) * (folytatom)
524 Ardelao 2017-08-10 15:07:34 [Válasz erre: 522 Ardelao 2017-08-08 11:02:41]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (IX. folytatás) Kosáry Emmy Pozsonyban. A Jarno (Jarnó György, 1868- ?, megj. A.), igazgatása alatt álló pozsonyi német színházban tegnap este — amint tudósítónk jelenti —- A cárevics került színre, Kosáry Emmyvel a főszerepben, Lehár Ferenc vezénylésével. A magyar primadonnának itt is, mint Bécsben, rendkívüli sikere volt. A nézőtér valóságos tapsorkánnal ünnepelte Kosáry Emmit, akit a második felvonás után virágeső borított el. Ismétlés, ismétlést ért, s így az előadás, amely nyolc órakor kezdődött, egy óra előtt néhány perccel ért csak véget. Az előadás öt órája alatt az ünneplések egész sorozata érte a primadonnát, aki hajnalban visszautazott Bécsbe, ahol a Johann Strauss-Theaterben. A cárevics előadása keretében ma este ünneplik Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságának huszonöt esztendős fordulóját. A jubiláns ünnepséget a Concordia művészklub rendezi. ESTI KURIR 1928. június 6. * Lehár-alapitvány. Becsből jelentik: A Szerzők Egyesülete Lehár Ferenc huszonöt éves zeneszerzői jubileuma alkalmából nagy-összegű alapítványt létesített Lehár Ferenc nevére. A Lehár-alapítványból részesül majd az a fiatal, még felfedezetlen zeneszerző, akinek munkája a legkiválóbb a beküldött művek közül. Az alapítvány örökös; Lehár Ferenc élete végéig gyakorolhatja azt a jogát, hogy ő jelölje ki a pályaművek közül a legjobbat. ESTI KURIR, 1928. június 23. * Kosáry Emmy hazaérkezett. Kosáry Emmy rég nem volt már Budapesten. Legutóbb a Városi Színházbon játszott, majd Bécsbe szerződött. Akkoriban a főváros művészbarátai valóságos tömegben kisérték ki a primadonnát az állomásra és érzékeny búcsút vettek a kiváló színésznőtől, aki azzal a komoly elhatározással lépett fel a vasúti kocsiba, hogy hosszú ideig nem jön haza Magyarországba. A primadonna ígéretét — kétségtelenül a magyar operett-művészet nagy kárára — be is tartotta és odakint maradt Bécsben, ahol sikereiről hasábokat Írtak az újságok és nevétől visszhangzott Becs, az operett-város. Először a Karl-Thearterben lépett fel az „Eine einzige Nacht” című operettben, amelyet százötvenhétszer játszott állandó táblás házak mellett, majd egyenesen Lehár Ferenc kívánságára elvállalta a Johann Strauss Theaterben a Cárevics női főszerepét. Partnerének, Bollmannt, az ismert és Bécsben rendkívül népszerű operaénekest szerződtették. Kosáry komoly és nagy diadalra vitte a Cárevicset, amelyet negyvenhárom estén keresztül játszott Bécsben, egyetlenegy estén pedig Pozsonyban, ahol az operett Lehár tiszteletére Jarno német színházában került színre. Kosáry Emmy először harminc estére szerződött a Johann Strauss Theaterhez. A szerződést meghosszabbították még húsz, majd még huszonöt estével, Kosáry azonban a negyvenharmadik előadás után nagy fáradtságára való hivatkozással, — hiszen kétszáz estén át játszott szakadatlanul nagy és nehéz operett-szerepben, — arra kérte a színház igazgatóságát, hogy most az egyszer engedje haza pihenni. A Johann Strauss Theater igazgatója természetesen eleget tett az ünnepelt primadonna kérésének és beleegyezett a szerződés felbontásába, jobban- mondva megszakításába, mert a feltétel az volt, hogy Kosáry Emmy a már szerződésben lekötött, de még le nem játszott előadásokat a jövő szezonban folytatni fogja. Kosáry Emmy most hazajött Budapestre, tizenhatodikától kezdődően tíz estén át Karlsbadban, három estén át Marienbadban, két estén át pedig Franzensbadban játszik a Cárevicsben. Mindhárom szerződésnek van egy pontja, amely azt mondja, hogy az igazgatónak joga van a primadonna szerződését meghosszabbítani. A szezon terveire vonatkozóan az Esti Kurír munkatársának ezeket mondta Kosáry Emmy: — „Egyetlen tervem van, — pihenni. Sajnos, már tudom előre, hogy pihenés az idén sem fog sikerülni nekem, csakúgy, mint az elmúlt szezonban. Hamburgba hívnak a Grossen Schauspielhausba, a Cárevics és a Diadalmas asszony főszerepének eljátszására, Drezdába kínálnak Kenodessel, valamint Berlinbe, Frankfurtba és Stockholmba. Egyelőre még nem tudom, mit csináljak. Tizenhatodikától kezdődően Karlsbadban játszom, aztán Marienbadban, majd Franzensbadban, de, hogy szeptemberben mi lesz? Ki tudná azt már júliusban megmondani?” ESTI KURIR 1928. július 10. * Nem különös-e, hogy a két régi és a két új operettszínház úgyszólván egész esztendei programját elmondotta már, bőségesen nyilatkozott az operettben szereplő primadonnákról, bonvivánokról, s e díszes névsorban, bármennyire is keressük, nem találjuk meg az egyik legkiválóbb magyar primadonnának, Kosáry Emmynek nevét. Az új-esztendő lázas szervezkedésében, — hisszük, csak ezért — megfeledkeztek a direktorok Kosáry Emmyről, akinél nemesebb kifejezője ma nincs az operettnek sem Magyarországon, sem sehol a külföldön. Legalább is erről tesz tanúságot az a temérdek szerződtetési ajánlat, amelyet a primadonna balatonföldvári pihenése alatt sűrű egymásutánban kap a külföldi színházak igazgatóitól. Bécs, Berlin, Prága, Stockholm, Milánó, Madrid és New York tették eddig ajánlataikat a primadonna lábai elé és tegnap reggel jelentkezett a Cárevics is, a párizsi Cárevics, három levéllel. Az egyik az operett kiadótulajdonosától jött, a másik Lehár Ferenctől, a harmadik pedig a párizsi operettszínháztól. Mind a három levél arra kéri Kosáry Emmyt, szerződjék ősztől kezdve Párizsba és játssza el Lehár Ferenc Cárevics című operett női főszerepét. ESTI KURIR 1928. augusztus 24. * A Cárevlcs századik jubileuma. Becsből jelentik: A bécsi Johann Strauss Theaterben szombaton, este századszor adták Lehár Ferenc Cárevics című operettjét. A jubiláris előadáson á nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a darabot és annak szereplőit. ESTI KURIR, 1928. augusztus 28. * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (IX. folytatás) Kosáry Emmy Pozsonyban. A Jarno (Jarnó György, 1868- ?, megj. A.), igazgatása alatt álló pozsonyi német színházban tegnap este — amint tudósítónk jelenti —- A cárevics került színre, Kosáry Emmyvel a főszerepben, Lehár Ferenc vezénylésével. A magyar primadonnának itt is, mint Bécsben, rendkívüli sikere volt. A nézőtér valóságos tapsorkánnal ünnepelte Kosáry Emmit, akit a második felvonás után virágeső borított el. Ismétlés, ismétlést ért, s így az előadás, amely nyolc órakor kezdődött, egy óra előtt néhány perccel ért csak véget. Az előadás öt órája alatt az ünneplések egész sorozata érte a primadonnát, aki hajnalban visszautazott Bécsbe, ahol a Johann Strauss-Theaterben. A cárevics előadása keretében ma este ünneplik Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságának huszonöt esztendős fordulóját. A jubiláns ünnepséget a Concordia művészklub rendezi. ESTI KURIR 1928. június 6. * Lehár-alapitvány. Becsből jelentik: A Szerzők Egyesülete Lehár Ferenc huszonöt éves zeneszerzői jubileuma alkalmából nagy-összegű alapítványt létesített Lehár Ferenc nevére. A Lehár-alapítványból részesül majd az a fiatal, még felfedezetlen zeneszerző, akinek munkája a legkiválóbb a beküldött művek közül. Az alapítvány örökös; Lehár Ferenc élete végéig gyakorolhatja azt a jogát, hogy ő jelölje ki a pályaművek közül a legjobbat. ESTI KURIR, 1928. június 23. * Kosáry Emmy hazaérkezett. Kosáry Emmy rég nem volt már Budapesten. Legutóbb a Városi Színházbon játszott, majd Bécsbe szerződött. Akkoriban a főváros művészbarátai valóságos tömegben kisérték ki a primadonnát az állomásra és érzékeny búcsút vettek a kiváló színésznőtől, aki azzal a komoly elhatározással lépett fel a vasúti kocsiba, hogy hosszú ideig nem jön haza Magyarországba. A primadonna ígéretét — kétségtelenül a magyar operett-művészet nagy kárára — be is tartotta és odakint maradt Bécsben, ahol sikereiről hasábokat Írtak az újságok és nevétől visszhangzott Becs, az operett-város. Először a Karl-Thearterben lépett fel az „Eine einzige Nacht” című operettben, amelyet százötvenhétszer játszott állandó táblás házak mellett, majd egyenesen Lehár Ferenc kívánságára elvállalta a Johann Strauss Theaterben a Cárevics női főszerepét. Partnerének, Bollmannt, az ismert és Bécsben rendkívül népszerű operaénekest szerződtették. Kosáry komoly és nagy diadalra vitte a Cárevicset, amelyet negyvenhárom estén keresztül játszott Bécsben, egyetlenegy estén pedig Pozsonyban, ahol az operett Lehár tiszteletére Jarno német színházában került színre. Kosáry Emmy először harminc estére szerződött a Johann Strauss Theaterhez. A szerződést meghosszabbították még húsz, majd még huszonöt estével, Kosáry azonban a negyvenharmadik előadás után nagy fáradtságára való hivatkozással, — hiszen kétszáz estén át játszott szakadatlanul nagy és nehéz operett-szerepben, — arra kérte a színház igazgatóságát, hogy most az egyszer engedje haza pihenni. A Johann Strauss Theater igazgatója természetesen eleget tett az ünnepelt primadonna kérésének és beleegyezett a szerződés felbontásába, jobban- mondva megszakításába, mert a feltétel az volt, hogy Kosáry Emmy a már szerződésben lekötött, de még le nem játszott előadásokat a jövő szezonban folytatni fogja. Kosáry Emmy most hazajött Budapestre, tizenhatodikától kezdődően tíz estén át Karlsbadban, három estén át Marienbadban, két estén át pedig Franzensbadban játszik a Cárevicsben. Mindhárom szerződésnek van egy pontja, amely azt mondja, hogy az igazgatónak joga van a primadonna szerződését meghosszabbítani. A szezon terveire vonatkozóan az Esti Kurír munkatársának ezeket mondta Kosáry Emmy: — „Egyetlen tervem van, — pihenni. Sajnos, már tudom előre, hogy pihenés az idén sem fog sikerülni nekem, csakúgy, mint az elmúlt szezonban. Hamburgba hívnak a Grossen Schauspielhausba, a Cárevics és a Diadalmas asszony főszerepének eljátszására, Drezdába kínálnak Kenodessel, valamint Berlinbe, Frankfurtba és Stockholmba. Egyelőre még nem tudom, mit csináljak. Tizenhatodikától kezdődően Karlsbadban játszom, aztán Marienbadban, majd Franzensbadban, de, hogy szeptemberben mi lesz? Ki tudná azt már júliusban megmondani?” ESTI KURIR 1928. július 10. * Nem különös-e, hogy a két régi és a két új operettszínház úgyszólván egész esztendei programját elmondotta már, bőségesen nyilatkozott az operettben szereplő primadonnákról, bonvivánokról, s e díszes névsorban, bármennyire is keressük, nem találjuk meg az egyik legkiválóbb magyar primadonnának, Kosáry Emmynek nevét. Az új-esztendő lázas szervezkedésében, — hisszük, csak ezért — megfeledkeztek a direktorok Kosáry Emmyről, akinél nemesebb kifejezője ma nincs az operettnek sem Magyarországon, sem sehol a külföldön. Legalább is erről tesz tanúságot az a temérdek szerződtetési ajánlat, amelyet a primadonna balatonföldvári pihenése alatt sűrű egymásutánban kap a külföldi színházak igazgatóitól. Bécs, Berlin, Prága, Stockholm, Milánó, Madrid és New York tették eddig ajánlataikat a primadonna lábai elé és tegnap reggel jelentkezett a Cárevics is, a párizsi Cárevics, három levéllel. Az egyik az operett kiadótulajdonosától jött, a másik Lehár Ferenctől, a harmadik pedig a párizsi operettszínháztól. Mind a három levél arra kéri Kosáry Emmyt, szerződjék ősztől kezdve Párizsba és játssza el Lehár Ferenc Cárevics című operett női főszerepét. ESTI KURIR 1928. augusztus 24. * A Cárevlcs századik jubileuma. Becsből jelentik: A bécsi Johann Strauss Theaterben szombaton, este századszor adták Lehár Ferenc Cárevics című operettjét. A jubiláris előadáson á nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte a darabot és annak szereplőit. ESTI KURIR, 1928. augusztus 28. * (folytatom)
523 Búbánat 2017-08-09 23:30:03
[url] http://operett.network.hu/video/lehar_ferenc__tokeletes_asszony/nador_jeno_soos_margit__almodo_valosag; Hangzó Lehár-ritkaság – 1913-ból [/url] Cím: Álmodó valóság a "Tökéletes asszony"-ból Szerző: Lehár Ferenc - Harsányi Zsolt Előadó: Nádor Jenő, Soós Margit, ismeretlen zenekar Műfaj: operettbetét Felvétel ideje és helye: 1913 körül, - Kiadó: Special-Rekord
[url] http://operett.network.hu/video/lehar_ferenc__tokeletes_asszony/nador_jeno_soos_margit__almodo_valosag; Hangzó Lehár-ritkaság – 1913-ból [/url] Cím: Álmodó valóság a "Tökéletes asszony"-ból Szerző: Lehár Ferenc - Harsányi Zsolt Előadó: Nádor Jenő, Soós Margit, ismeretlen zenekar Műfaj: operettbetét Felvétel ideje és helye: 1913 körül, - Kiadó: Special-Rekord
522 Ardelao 2017-08-08 11:02:41 [Válasz erre: 521 Ardelao 2017-08-07 11:16:46]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (VIII. rész) LEHÁR ÚR akkor Losoncon ugyanannyit jelentett, mint itt Budapesten a „szép Bachó,“ akinél szebben pálcával és szemmel integetni akkor senki sem tudott széles ez országban. Amikor Lehár úr a huszonötös zöld-parolis regiment élén keményen végiglépett Losoncon a híres Gácsi-utcán, megremegtek az utca testébe szögelt hatalmas kockakövek, de megremegett az asszonyok és rózsásarcú kisasszonyok szíve, amely forrón dobogott a deli Kapellmeisterért. A Gácsi-utcáról kiérve, a Fő-utcára vasárnaponként, amikor a disz-század felvonult és Lehár úr, ragyogó díszbe öltözötten, dirigálta hatalmas vezénylő botjával a marsokat, kint volt egész Losonc az utcán és kalap lengetve köszöntötte a karmestert. Ha jókedve kerekedett, a losonciak igen nagy örömére elmuzsikálta kedvenc nótájukat, amely igy szólt: „A losonci kiserdőben”... Ilyenkor odavolt az egész város és aznap nem volt híresebb ember ott Lehár Ferencnél, aki a polgárok kedvéért mindent megtett, és akinek csak egy gondolat motoszkált szüntelenül agyában, hogy örömet tegyen a lakosságnak. IGEN ám, de a generális, vagy talán generalissimus — ki emlékezik az akkori csillagjárásokra? — nem vette valami jó néven, hogy a Kapellmeister magyar nótákkal kedveskedik a civil-népségnek és az ünnepségre díszbe bujtatott császári és királyi bakákat olyan pergő- ütemű dalokkal kíséri végig a főutcán, amelyek a magyar földben születtek, és amelyeknek az útszéli ferdetetős csárdák bujkáló betyárja a poétája. Megintették hát Lehár Ferenc császári és királyi karmestert és arra utasították, hogy ezen túl k. u. k. dalokat parancsoljon a bandának, amely jobban áll a dobhoz, trombitához, meg a cintányérhoz. A parancs, parancs, Lehár urat rákényszerítették, hogy császári muzsikával hozza izgalomba Losonc tekintetes város derék lakosainak szívét, lelkét. LOSONCI NAGYKASZÁRNYA túlnan a város végén terpeszkedik nagy eráris kényelemben és a gyerekek játszóterétől hatalmas földdarabot elkövetelt magának. Különbirodalom volt ez, az uniformisba bujtatott polgárok külön-országa, amelyben rengeteg polgár él, és amelynek egy korlátlan hatalmú ura volt az ezredes, aki szuverén fejedelme volt ennek a földrésznek. Az ezredes komoly, sokat tanult, ősz katona, bár külső országból szakadt ide hozzánk, igen jó szívvel volt a rebellis magyarok iránt és szerette a fiatal és fess karmestert, Lehár Ferencet, akinek külön és kivételesen megengedte, hogy kaszárnyai szobájában zongorát állíthasson föl. — „Ha ez a zongora nincs, ki tudja, ma ki vagyok, mi vagyok” — szokta mondogatni Lehár Ferenc, aki annakidején éjszaka-hosszat ült a nagy épület kicsi szobájában és igyekezett a zongora fehér-fekete billentyűire átvinni minden örömét, fájdalmát. Ezen a zongorán születtek meg először azok a lehári melódiák, amelyek később bejárták az egész világot. HÍRE ment — hisz ilyet lakat alatt nem lehet őrizni, — hogy a huszonötösök karmestere éjszakánként a muzsika ördögeivel cimborái és szobájában, amely az erdő felé vezető útra nyílt, még virradat felé is égett a sárgán izzó gazolin-lámpa s a szobából muzsika száll kifelé reggel, este, éjszaka, minden időtájban. A muzsika huncut ördögeivel praktikál a karmester és elhanyagolja a k. u. k. marsokat — ez volt a hír felőle. A hír természetesen eljutott a kassai kegyelmes úrhoz, a kerületi parancsnokhoz, aki azután rövidesen elintézte a karmester sorsát. Egy szép napon megjött a hivatalos irat, amely Lehár Ferenc császári és királyi huszonötös karmester urat arra parancsolta, hogy minden gondolkozás és apelláta nélkül, szedje a cók-mókját és sürgősen utazzék a császári székhelyre, Bécs városába, mert ezen túl ott lesz ő Kapellmeister. Nem első, mint Losoncon, de nem is utolsó. A losonciakra szívet indítóan hatott e hír. — Elviszik Franzot, a mi derék Franzl-unkat Bécsbe — jajdultak fel a derék losonciak, s egy szép napon összeállt egy deputáció, hogy Kassára utazzék a végig aranygalléros kegyelmes úrhoz, Lehár Ferenc érdekében. A deputációt a generális szívesen fogadta, de kijelentette, hogy — bár szívén viseli a katonaság és polgárság közötti békés együttlétet, együttműködést és barátságot, amely mind csak a Kaiser hatalmát gazdagítja, — e kérésnek még sem tehet eleget, mert Kapellmeister Franz Lehár nagyon elpolgáriasodott Losonc városában és a Waffenrock zsakettnak tetszik rajta. Lehorgasztott fővel mentek vissza a gördülő vonaton a derék kiküldöttek és tudatták Losonc nagyérdemű közönségével, hogy a deputációzás nem járt sikerrel, amennyiben a kegyelmes úr nem hajlandó megengedni, hogy Lehár Ferenc továbbra is Losoncon maradjon. Mit volt hát mit tenni, Franzl csomagolt és felkészült az útra. ÉJSZAKA INDULT A VONAT Losoncról Bécs felé. Aznap éjjel, amikor Lehárt búcsúztatták, hangos volt a losonci pályaudvar, mert kint volt a város apraja, nagyja, hogy utoljára még kezet szorítson a ritka népszerűségű karmesterrel A sínek mentén összeállott egy hatalmas zenekar a gácsi, a füleki, a feledi cigányokból, sőt eljöttek a rappi, meg a kalondai vályogos cigányok is, hogy a muzsikustól búcsút vegyenek. Rudi, a losonci prímás — ő volt a kiválóság ebben a társaságban — száz magyar nótát játszott el a búcsúzás szívfájdító szomorúságában. A losonciak sírtak és kendőket lobogtatták. Lehár pedig mélységesen megrendülve állott az egész város nagy szeretetének középpontjában. De már nem volt sok idő, mert a vonat nehéz lélegzéssel elindult Budapest felé, hogy folytassa útját a Kappelmeisterrel. A losonci úriasszonyok virágokkal szórták tele a váróteremtől a vasúti kocsi feljárójáig vezető utat és Lehár Ferenc a virágok bársonyos szirmain lépkedve érte el a vas--kocsit, amelybe felszállott. Rudival élén a hatalmas cigánybanda még-egyszer rárántotta a vonót. A hegedűkből Franzi nótája zokogott: Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár. Az utolsó hangokat már elnyelte a kerekek dübörgése. A losonciak még sokáig néztek a vonat után, amely messzire vitte az ö kedves karmesterüket, Lehár Ferencet. Kardos István ESTI KURIR 1928. május 25. (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (VIII. rész) LEHÁR ÚR akkor Losoncon ugyanannyit jelentett, mint itt Budapesten a „szép Bachó,“ akinél szebben pálcával és szemmel integetni akkor senki sem tudott széles ez országban. Amikor Lehár úr a huszonötös zöld-parolis regiment élén keményen végiglépett Losoncon a híres Gácsi-utcán, megremegtek az utca testébe szögelt hatalmas kockakövek, de megremegett az asszonyok és rózsásarcú kisasszonyok szíve, amely forrón dobogott a deli Kapellmeisterért. A Gácsi-utcáról kiérve, a Fő-utcára vasárnaponként, amikor a disz-század felvonult és Lehár úr, ragyogó díszbe öltözötten, dirigálta hatalmas vezénylő botjával a marsokat, kint volt egész Losonc az utcán és kalap lengetve köszöntötte a karmestert. Ha jókedve kerekedett, a losonciak igen nagy örömére elmuzsikálta kedvenc nótájukat, amely igy szólt: „A losonci kiserdőben”... Ilyenkor odavolt az egész város és aznap nem volt híresebb ember ott Lehár Ferencnél, aki a polgárok kedvéért mindent megtett, és akinek csak egy gondolat motoszkált szüntelenül agyában, hogy örömet tegyen a lakosságnak. IGEN ám, de a generális, vagy talán generalissimus — ki emlékezik az akkori csillagjárásokra? — nem vette valami jó néven, hogy a Kapellmeister magyar nótákkal kedveskedik a civil-népségnek és az ünnepségre díszbe bujtatott császári és királyi bakákat olyan pergő- ütemű dalokkal kíséri végig a főutcán, amelyek a magyar földben születtek, és amelyeknek az útszéli ferdetetős csárdák bujkáló betyárja a poétája. Megintették hát Lehár Ferenc császári és királyi karmestert és arra utasították, hogy ezen túl k. u. k. dalokat parancsoljon a bandának, amely jobban áll a dobhoz, trombitához, meg a cintányérhoz. A parancs, parancs, Lehár urat rákényszerítették, hogy császári muzsikával hozza izgalomba Losonc tekintetes város derék lakosainak szívét, lelkét. LOSONCI NAGYKASZÁRNYA túlnan a város végén terpeszkedik nagy eráris kényelemben és a gyerekek játszóterétől hatalmas földdarabot elkövetelt magának. Különbirodalom volt ez, az uniformisba bujtatott polgárok külön-országa, amelyben rengeteg polgár él, és amelynek egy korlátlan hatalmú ura volt az ezredes, aki szuverén fejedelme volt ennek a földrésznek. Az ezredes komoly, sokat tanult, ősz katona, bár külső országból szakadt ide hozzánk, igen jó szívvel volt a rebellis magyarok iránt és szerette a fiatal és fess karmestert, Lehár Ferencet, akinek külön és kivételesen megengedte, hogy kaszárnyai szobájában zongorát állíthasson föl. — „Ha ez a zongora nincs, ki tudja, ma ki vagyok, mi vagyok” — szokta mondogatni Lehár Ferenc, aki annakidején éjszaka-hosszat ült a nagy épület kicsi szobájában és igyekezett a zongora fehér-fekete billentyűire átvinni minden örömét, fájdalmát. Ezen a zongorán születtek meg először azok a lehári melódiák, amelyek később bejárták az egész világot. HÍRE ment — hisz ilyet lakat alatt nem lehet őrizni, — hogy a huszonötösök karmestere éjszakánként a muzsika ördögeivel cimborái és szobájában, amely az erdő felé vezető útra nyílt, még virradat felé is égett a sárgán izzó gazolin-lámpa s a szobából muzsika száll kifelé reggel, este, éjszaka, minden időtájban. A muzsika huncut ördögeivel praktikál a karmester és elhanyagolja a k. u. k. marsokat — ez volt a hír felőle. A hír természetesen eljutott a kassai kegyelmes úrhoz, a kerületi parancsnokhoz, aki azután rövidesen elintézte a karmester sorsát. Egy szép napon megjött a hivatalos irat, amely Lehár Ferenc császári és királyi huszonötös karmester urat arra parancsolta, hogy minden gondolkozás és apelláta nélkül, szedje a cók-mókját és sürgősen utazzék a császári székhelyre, Bécs városába, mert ezen túl ott lesz ő Kapellmeister. Nem első, mint Losoncon, de nem is utolsó. A losonciakra szívet indítóan hatott e hír. — Elviszik Franzot, a mi derék Franzl-unkat Bécsbe — jajdultak fel a derék losonciak, s egy szép napon összeállt egy deputáció, hogy Kassára utazzék a végig aranygalléros kegyelmes úrhoz, Lehár Ferenc érdekében. A deputációt a generális szívesen fogadta, de kijelentette, hogy — bár szívén viseli a katonaság és polgárság közötti békés együttlétet, együttműködést és barátságot, amely mind csak a Kaiser hatalmát gazdagítja, — e kérésnek még sem tehet eleget, mert Kapellmeister Franz Lehár nagyon elpolgáriasodott Losonc városában és a Waffenrock zsakettnak tetszik rajta. Lehorgasztott fővel mentek vissza a gördülő vonaton a derék kiküldöttek és tudatták Losonc nagyérdemű közönségével, hogy a deputációzás nem járt sikerrel, amennyiben a kegyelmes úr nem hajlandó megengedni, hogy Lehár Ferenc továbbra is Losoncon maradjon. Mit volt hát mit tenni, Franzl csomagolt és felkészült az útra. ÉJSZAKA INDULT A VONAT Losoncról Bécs felé. Aznap éjjel, amikor Lehárt búcsúztatták, hangos volt a losonci pályaudvar, mert kint volt a város apraja, nagyja, hogy utoljára még kezet szorítson a ritka népszerűségű karmesterrel A sínek mentén összeállott egy hatalmas zenekar a gácsi, a füleki, a feledi cigányokból, sőt eljöttek a rappi, meg a kalondai vályogos cigányok is, hogy a muzsikustól búcsút vegyenek. Rudi, a losonci prímás — ő volt a kiválóság ebben a társaságban — száz magyar nótát játszott el a búcsúzás szívfájdító szomorúságában. A losonciak sírtak és kendőket lobogtatták. Lehár pedig mélységesen megrendülve állott az egész város nagy szeretetének középpontjában. De már nem volt sok idő, mert a vonat nehéz lélegzéssel elindult Budapest felé, hogy folytassa útját a Kappelmeisterrel. A losonci úriasszonyok virágokkal szórták tele a váróteremtől a vasúti kocsi feljárójáig vezető utat és Lehár Ferenc a virágok bársonyos szirmain lépkedve érte el a vas--kocsit, amelybe felszállott. Rudival élén a hatalmas cigánybanda még-egyszer rárántotta a vonót. A hegedűkből Franzi nótája zokogott: Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár. Az utolsó hangokat már elnyelte a kerekek dübörgése. A losonciak még sokáig néztek a vonat után, amely messzire vitte az ö kedves karmesterüket, Lehár Ferencet. Kardos István ESTI KURIR 1928. május 25. (folytatom)
521 Ardelao 2017-08-07 11:16:46 [Válasz erre: 520 Ardelao 2017-08-06 17:05:13]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (VII. folytatás) Az új Lehár. Az operett-világnak megvan a szenzációja; a berlini Metropol Theater lekötötte előadásra Lehár Ferenc legutóbb befejezett operettjét, a Friedriket, amelyet a szerző daljátéknak nevez. A meséje Goethe és Friederike kisasszony szerelméről szól. A címszerepre a Metropol Theater igazgatósága Käthe Dorsch asszonyt szerződtette, míg Goethe szerepét Richard Tauber, a Staatsoper tenoristája énekli, mint vendég. A bemutatót október 5-re tűzték ki. ESTI KURIR 1928. május 4. * Lehár Ferenc a „Cárevics“-ről. A bécsi Johann Strauss Theater most mutatja be Lehár Ferenc Cárevics című operettjét Kosáry Emmyvel a főszerepben. Lehár Ferenc az Esti Kurir munkatársának a következőket mondotta operettjéről: — „A Cárevics összes eddigi műveim közül a leginkább a szívemhez nőtt. Nem is tudok róla sokat mondani, mert, amit szólnék, benne van a darabban. A premier után, tudom, megszidnák és hibámul róják majd fel, hogy túlságosan komoly muzsikát írtam. De én már ilyen vagyok, nem tudok a művészetből viccet csinálni.” ESTI KURIR, 1928. május 16. * Lehár Ferenc jubileumi díszelőadás a Városi Színházban. A Cárevics, Lehár Ferenc új nagy operettjének bemutatója május 25-én! Május 25-én impozáns művészi és társadalmi esemény színhelye lesz a Városi Színház. Lehár Ferencet, a nagy magyar zeneszerzőt, ez estén fogják méltó keretek között 25 éves, sikerekben gazdag zeneszerzői jubileuma alkalmából a hatóságok és a különböző művészi testületek a Városi Színház nyílt színpadán ünnepelni, illetve a magyar nemzetre hozott sok-sok dicsőséget és sikert hálájuk jeléül leróni. A Városi Színház igazgatóságának jutott az a kitüntetés, hogy ezen nagy ünnepséget megrendezze, mely ünnepség után Lehár Ferenc új nagy operettje, a Cárevics fog bemutatóra kerülni. Ez az operett a 25 éves sok-sok sikert és nagy hírnevet méltó módon fogja képviselni. Mert a Cárevics muzsikája méltán lép egy sorba a többi ragyogó melódiájú Lehár-operetteknek: a Víg özvegynek, a Luxemburg grófjának, az Évának és a többi világsikert aratott Lehár-operetteknek. A jubileumi díszelőadásra csütörtöktől kezdik árusítani a jegyeket a Városi Színház pénztárai és az összes jegyirodák. ESTI KURIR 1928. május 17. * A Cárevics bemutatója a bécsi Johann Strauss Theaterben. Bécsi tudósítónk jelenti: A bécsi Johann Strauss Theaterben már régen volt olyan forró siker, mint a tegnapi premieren, Lehár Ferenc huszonöt- éves jubileuma alkalmából. Az ünnepségen a Cárevicset mutatták be, amelyet Jenbach és Reichert szövegírók könyvére irt, akik viszont Zapolszka regényéből merítették a témát. Jazz és charleston nincs az új Lehár operettben, de ennek ellenére a Cárevics Becsben kétségtelenül megfutja karrierjét. A librettó a fiatal cárevicsről szól, akit a házasság előtt a szerelem misztériumába csellel akarnak beavatni. E célból egy férfiruhába öltöztetett táncosnőt juttatnak be a cárevics lakosztályába, aki a jó-pajtás szerepét játssza egy ideig, amíg ki nem derül, hogy nő. A pajtáskodásból így forró szerelem lesz, és amikor arról van szó, hogy a cárevicsnek meg kell nősülnie és át kell vennie apja trónját, a cárevics inkább lemond a trónról, hogy a bájos táncosnőt választhassa. A fiatal táncosnő azonban föláldozza szerelmét, és amikor a sürgöny jelenti a cár halálát, maga bírja rá a cárevicset, hogy mondjon isten hozzádot a szerelemnek, és teljesítse uralkodói kötelességét. A sikert nagymértékben növelte a pazar kiállítás és a szereposztás is, amellyel a Johann Strauss Theater a Cárevicset színre hozta. A táncosnőt Kosáry Emmi játssza, akinek sikere valóban óriási volt. Gyönyörű hangjának melegsége kitűnően érvényesült Lehár muzsikájában. Partnere Bollmann kamaraénekes, a hamburgi opera tagja, akit a cárevics alakítására hoztak Bécsbe, és aki Lehár pazar csengésű zenéjét elragadó hanganyaggal viszi diadalra. A többi szereplők is, Lizi Altschule, Max Willen, valamint Hans Lackner nagyszerűen illeszkedtek bele ebbe a minden tekintetben elsőrangú előadásba. A közönség hosszasan ünnepelte a jubiláns Lehár Ferencet és Kosáry Emmi, a primadonnát. ESTI KURIR 1928. május 20. * Olasz támadások Lehár Ferenc és a „Cárevics“ ellen. Mint ismeretes az elmúlt napokban mutatták be Lehár Ferenc legújabb operettjét Bécsben. Az operett sikert aratott, bár a szövegkönyv ellen igen komoly kifogások merültek fel. Arra azonban senki sem gondolt, hogy Lehár Ferenc legújabb műve külpolitikai bonyodalmakra fog vezetni. Pedig úgy történt. Az operettben tudni illik, szerepel egy epizódfigura, egy Dardolo nevű nápolyi, akinek semmi köze nincsen a tulajdonképpeni cselekményhez, és akit a szövegkönyv szerzői csak azért szorítottak bele az operettbe, hogy szájába adhassák a vicceket. Most azután az olasz lapok éles támadást intéznek Lehár és a szövegkönyv szerzői ellen emiatt, a figura miatt, akinek szerepeltetését semmiféle színpadi szempont nem kívánja. Az olasz lapok szerint a Cárevics ebben a formájában sérti az olasz nemzeti érzelmeket, nem beszélve arról, hogy a jóizlést legalább olyan mértékben sérti. Értesülésünk szerint, a Johann Strauss Theater igazgatósága azzal a kéréssel kereste fel Lehár Ferencet, hogy librettistáival egyértelműen töröljék az operettből azokat a jeleneteket, amelyekben Dardolo szerepel. ESTI KURIR 1928. május 23. * LEHÁR FERENC MEGÉRKEZETT! — Jelenti a Városi Színház nézőterén Schäffer bácsi, az uniformisba bujtatott portás — és egyszerre megmozdul a színpad és a nézőtér, vigyázban áll a színház, a szereplők, a muzsikusok, a nézőtéren tartózkodó bennfentesek, a falak, a kulisszák, a reflektorok és minden, ami a színházhoz tartozik. Ünnepi szint ölt a Városi Színház hatalmas színpada és ünnepélyes színben csillog a nézőtér, amelynek rakétázó csillárját a tiszteletadás kedvéért felgyújtotta Szedlacsek, a színház fővilágosítója. Minden szem útja a bársonyfüggönnyel elzárt bejáró fele vezet. Néhány pillanat telik így el, mosolygós változással, a nehéz bársony egyszerre megmozdul és a tárt szárnyak között megjelenik Lehár. Dörgő taps a nézőtéren. A dirigens felemeli karmesteri pálcáját, a zenekar tusra ránt, majd belekezd Lehár feledhetetlen valcerbe: Várj, várj szép délibáb, Ne szállj, ne szállj tova, Tán édes álom játszik velünk, Vissza se tér soha, . . . A KARMESTER, a híres Kappelmeister nagyokat hunyorgat szemével. Mint édes emlék, a huszonöt gyönyörű esztendő soha el nem halványuló, lángoló emléke simogatja szívét, amely benne dobog e híres bécsi valcerben. Odafent a színpadon már éneklik is. Nini, a tenorista, a Cárevics főszereplője. Halmos János valcerezni kezd a primadonnával, Harmath Hildával, a táncoskomikus Érckövy meg a szubrettet, Gábor Marát kapja derékon, hogy a lehári muzsikára megforgassa. Táncba kezd a színpad és táncba kezd a nézőtér, még a direktor, Sebestyén Géza is sasszé lépésekben közeledik a karmesteri pulpitushoz, amelyet nemsokára elfoglal majd a nagy zeneszerző, hogy Cárevics című operettjének házi főpróbáját végig dirigálja. MINDEN ÉL, e hatalmas teremben, szinte hallod a szívek dobbanásá amely megadja taktusát Lehári melódiának. A lelkesedés leírhatatlan. A karmestert is elkapja hát a hangulat és pálcájával végigmegy a huszonöt esztendő sok gyönyörű muzsikáján: Gimbelem, gombolom, Légy enyém angyalom ... A félelemre nincs okod, Hiszen elveszlek, jól tudod ... Aztán meg: Zórika, Zórika jöjj haza már... Meg azután: Nézd, ez a kicsi pavillon, Üdvöket ígérget, csábítón .. . És így tovább. Végig a gyönyörű dalokon, amelyek mind Lehárt vallják gazdájuknak. A „Kappelmeister" meghatottan áll az ünnepeltetés középpontjában. A rögtönzött nyitány jó órával mérve is eltart háromnegyed óra hosszat. A világhíres karmester, mintha valami varázslat a földhöz szögezné, mozdulatlanul áll a függönyajtó két szárnya közölt. Azután felemeli a jobb kezét és megtörli a szemét, amelyet megkönnyeztetett a huszonöt esztendő, most felcsengő sok-sok emléke. . . . A KARMESTER, a Városi Színház karmestere, fölemelkedik helyéről, amelyet átad a nagy karmesternek, Lehár Ferencnek. Lehár kimért lépésekkel jön előre, azután elhelyezkedik a karmesteri pulpitusnál, amelyet tiszteletére a díszítők virágokkal díszítettek jel. A zenekar tagjai mind egy szálig újból fel állnak helyükből és ismét felcsendül a tus, amely a nagy karmesternek szóló tiszteletadást jelenti. A tus után Lehár elbeszélget a zenekar néhány tagjával, akik régi cimborái, és akiket immáron huszonöt esztendő óta ismer. — „Bizony, bizony, elmúlik az idő fölöttünk” — szól a nagy Franci, amire a jókedvű muzsikusok mintha összebeszéltek volna, újból muzsikálni kezdenek. Ez alkalommal azonban nem Lehár-muzsika csendül föl a vonók alatt a hegedűkből s a kürtök torkából, hanem magyar nóta: Cserebogár, sárga cserebogár Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár, . . . Lehár Ferenc kedvenc nótája. ESTI KURIR 1928. május 24. *
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (VII. folytatás) Az új Lehár. Az operett-világnak megvan a szenzációja; a berlini Metropol Theater lekötötte előadásra Lehár Ferenc legutóbb befejezett operettjét, a Friedriket, amelyet a szerző daljátéknak nevez. A meséje Goethe és Friederike kisasszony szerelméről szól. A címszerepre a Metropol Theater igazgatósága Käthe Dorsch asszonyt szerződtette, míg Goethe szerepét Richard Tauber, a Staatsoper tenoristája énekli, mint vendég. A bemutatót október 5-re tűzték ki. ESTI KURIR 1928. május 4. * Lehár Ferenc a „Cárevics“-ről. A bécsi Johann Strauss Theater most mutatja be Lehár Ferenc Cárevics című operettjét Kosáry Emmyvel a főszerepben. Lehár Ferenc az Esti Kurir munkatársának a következőket mondotta operettjéről: — „A Cárevics összes eddigi műveim közül a leginkább a szívemhez nőtt. Nem is tudok róla sokat mondani, mert, amit szólnék, benne van a darabban. A premier után, tudom, megszidnák és hibámul róják majd fel, hogy túlságosan komoly muzsikát írtam. De én már ilyen vagyok, nem tudok a művészetből viccet csinálni.” ESTI KURIR, 1928. május 16. * Lehár Ferenc jubileumi díszelőadás a Városi Színházban. A Cárevics, Lehár Ferenc új nagy operettjének bemutatója május 25-én! Május 25-én impozáns művészi és társadalmi esemény színhelye lesz a Városi Színház. Lehár Ferencet, a nagy magyar zeneszerzőt, ez estén fogják méltó keretek között 25 éves, sikerekben gazdag zeneszerzői jubileuma alkalmából a hatóságok és a különböző művészi testületek a Városi Színház nyílt színpadán ünnepelni, illetve a magyar nemzetre hozott sok-sok dicsőséget és sikert hálájuk jeléül leróni. A Városi Színház igazgatóságának jutott az a kitüntetés, hogy ezen nagy ünnepséget megrendezze, mely ünnepség után Lehár Ferenc új nagy operettje, a Cárevics fog bemutatóra kerülni. Ez az operett a 25 éves sok-sok sikert és nagy hírnevet méltó módon fogja képviselni. Mert a Cárevics muzsikája méltán lép egy sorba a többi ragyogó melódiájú Lehár-operetteknek: a Víg özvegynek, a Luxemburg grófjának, az Évának és a többi világsikert aratott Lehár-operetteknek. A jubileumi díszelőadásra csütörtöktől kezdik árusítani a jegyeket a Városi Színház pénztárai és az összes jegyirodák. ESTI KURIR 1928. május 17. * A Cárevics bemutatója a bécsi Johann Strauss Theaterben. Bécsi tudósítónk jelenti: A bécsi Johann Strauss Theaterben már régen volt olyan forró siker, mint a tegnapi premieren, Lehár Ferenc huszonöt- éves jubileuma alkalmából. Az ünnepségen a Cárevicset mutatták be, amelyet Jenbach és Reichert szövegírók könyvére irt, akik viszont Zapolszka regényéből merítették a témát. Jazz és charleston nincs az új Lehár operettben, de ennek ellenére a Cárevics Becsben kétségtelenül megfutja karrierjét. A librettó a fiatal cárevicsről szól, akit a házasság előtt a szerelem misztériumába csellel akarnak beavatni. E célból egy férfiruhába öltöztetett táncosnőt juttatnak be a cárevics lakosztályába, aki a jó-pajtás szerepét játssza egy ideig, amíg ki nem derül, hogy nő. A pajtáskodásból így forró szerelem lesz, és amikor arról van szó, hogy a cárevicsnek meg kell nősülnie és át kell vennie apja trónját, a cárevics inkább lemond a trónról, hogy a bájos táncosnőt választhassa. A fiatal táncosnő azonban föláldozza szerelmét, és amikor a sürgöny jelenti a cár halálát, maga bírja rá a cárevicset, hogy mondjon isten hozzádot a szerelemnek, és teljesítse uralkodói kötelességét. A sikert nagymértékben növelte a pazar kiállítás és a szereposztás is, amellyel a Johann Strauss Theater a Cárevicset színre hozta. A táncosnőt Kosáry Emmi játssza, akinek sikere valóban óriási volt. Gyönyörű hangjának melegsége kitűnően érvényesült Lehár muzsikájában. Partnere Bollmann kamaraénekes, a hamburgi opera tagja, akit a cárevics alakítására hoztak Bécsbe, és aki Lehár pazar csengésű zenéjét elragadó hanganyaggal viszi diadalra. A többi szereplők is, Lizi Altschule, Max Willen, valamint Hans Lackner nagyszerűen illeszkedtek bele ebbe a minden tekintetben elsőrangú előadásba. A közönség hosszasan ünnepelte a jubiláns Lehár Ferencet és Kosáry Emmi, a primadonnát. ESTI KURIR 1928. május 20. * Olasz támadások Lehár Ferenc és a „Cárevics“ ellen. Mint ismeretes az elmúlt napokban mutatták be Lehár Ferenc legújabb operettjét Bécsben. Az operett sikert aratott, bár a szövegkönyv ellen igen komoly kifogások merültek fel. Arra azonban senki sem gondolt, hogy Lehár Ferenc legújabb műve külpolitikai bonyodalmakra fog vezetni. Pedig úgy történt. Az operettben tudni illik, szerepel egy epizódfigura, egy Dardolo nevű nápolyi, akinek semmi köze nincsen a tulajdonképpeni cselekményhez, és akit a szövegkönyv szerzői csak azért szorítottak bele az operettbe, hogy szájába adhassák a vicceket. Most azután az olasz lapok éles támadást intéznek Lehár és a szövegkönyv szerzői ellen emiatt, a figura miatt, akinek szerepeltetését semmiféle színpadi szempont nem kívánja. Az olasz lapok szerint a Cárevics ebben a formájában sérti az olasz nemzeti érzelmeket, nem beszélve arról, hogy a jóizlést legalább olyan mértékben sérti. Értesülésünk szerint, a Johann Strauss Theater igazgatósága azzal a kéréssel kereste fel Lehár Ferencet, hogy librettistáival egyértelműen töröljék az operettből azokat a jeleneteket, amelyekben Dardolo szerepel. ESTI KURIR 1928. május 23. * LEHÁR FERENC MEGÉRKEZETT! — Jelenti a Városi Színház nézőterén Schäffer bácsi, az uniformisba bujtatott portás — és egyszerre megmozdul a színpad és a nézőtér, vigyázban áll a színház, a szereplők, a muzsikusok, a nézőtéren tartózkodó bennfentesek, a falak, a kulisszák, a reflektorok és minden, ami a színházhoz tartozik. Ünnepi szint ölt a Városi Színház hatalmas színpada és ünnepélyes színben csillog a nézőtér, amelynek rakétázó csillárját a tiszteletadás kedvéért felgyújtotta Szedlacsek, a színház fővilágosítója. Minden szem útja a bársonyfüggönnyel elzárt bejáró fele vezet. Néhány pillanat telik így el, mosolygós változással, a nehéz bársony egyszerre megmozdul és a tárt szárnyak között megjelenik Lehár. Dörgő taps a nézőtéren. A dirigens felemeli karmesteri pálcáját, a zenekar tusra ránt, majd belekezd Lehár feledhetetlen valcerbe: Várj, várj szép délibáb, Ne szállj, ne szállj tova, Tán édes álom játszik velünk, Vissza se tér soha, . . . A KARMESTER, a híres Kappelmeister nagyokat hunyorgat szemével. Mint édes emlék, a huszonöt gyönyörű esztendő soha el nem halványuló, lángoló emléke simogatja szívét, amely benne dobog e híres bécsi valcerben. Odafent a színpadon már éneklik is. Nini, a tenorista, a Cárevics főszereplője. Halmos János valcerezni kezd a primadonnával, Harmath Hildával, a táncoskomikus Érckövy meg a szubrettet, Gábor Marát kapja derékon, hogy a lehári muzsikára megforgassa. Táncba kezd a színpad és táncba kezd a nézőtér, még a direktor, Sebestyén Géza is sasszé lépésekben közeledik a karmesteri pulpitushoz, amelyet nemsokára elfoglal majd a nagy zeneszerző, hogy Cárevics című operettjének házi főpróbáját végig dirigálja. MINDEN ÉL, e hatalmas teremben, szinte hallod a szívek dobbanásá amely megadja taktusát Lehári melódiának. A lelkesedés leírhatatlan. A karmestert is elkapja hát a hangulat és pálcájával végigmegy a huszonöt esztendő sok gyönyörű muzsikáján: Gimbelem, gombolom, Légy enyém angyalom ... A félelemre nincs okod, Hiszen elveszlek, jól tudod ... Aztán meg: Zórika, Zórika jöjj haza már... Meg azután: Nézd, ez a kicsi pavillon, Üdvöket ígérget, csábítón .. . És így tovább. Végig a gyönyörű dalokon, amelyek mind Lehárt vallják gazdájuknak. A „Kappelmeister" meghatottan áll az ünnepeltetés középpontjában. A rögtönzött nyitány jó órával mérve is eltart háromnegyed óra hosszat. A világhíres karmester, mintha valami varázslat a földhöz szögezné, mozdulatlanul áll a függönyajtó két szárnya közölt. Azután felemeli a jobb kezét és megtörli a szemét, amelyet megkönnyeztetett a huszonöt esztendő, most felcsengő sok-sok emléke. . . . A KARMESTER, a Városi Színház karmestere, fölemelkedik helyéről, amelyet átad a nagy karmesternek, Lehár Ferencnek. Lehár kimért lépésekkel jön előre, azután elhelyezkedik a karmesteri pulpitusnál, amelyet tiszteletére a díszítők virágokkal díszítettek jel. A zenekar tagjai mind egy szálig újból fel állnak helyükből és ismét felcsendül a tus, amely a nagy karmesternek szóló tiszteletadást jelenti. A tus után Lehár elbeszélget a zenekar néhány tagjával, akik régi cimborái, és akiket immáron huszonöt esztendő óta ismer. — „Bizony, bizony, elmúlik az idő fölöttünk” — szól a nagy Franci, amire a jókedvű muzsikusok mintha összebeszéltek volna, újból muzsikálni kezdenek. Ez alkalommal azonban nem Lehár-muzsika csendül föl a vonók alatt a hegedűkből s a kürtök torkából, hanem magyar nóta: Cserebogár, sárga cserebogár Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár, . . . Lehár Ferenc kedvenc nótája. ESTI KURIR 1928. május 24. *
520 Ardelao 2017-08-06 17:05:13 [Válasz erre: 519 Ardelao 2017-08-05 13:05:55]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (VI. folytatás) Lehár Ferenc ma, kedden este vezényli utoljára személyesen a „Paganini“ előadását a Városi Színházban. A Paganini hatalmas sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tegnapi — hétfői — utolsó helyig zsúfolt színház, immár negyedik táblás háza a csodaszép operettnek. A Paganini minden eddigi előadása az ünneplések vég-nélküli sorsa volt, Lehár mesteren kívül a legtöbb ováció Alpár Gitta pompás énekének szól, de jut bőven a tapsokból Nádor Jenő, Vígh Manci és Sziklay Józsefnek is. A Paganini természetesen a hét minden estéjén színre kerül - pénteket kivéve. ESTI KURIR 1926. május 12. * Alpár Gitta a diadalmas Paganini nagyszerű primadonnája, Lehár Ferenc világhírű Paganini-je máról holnapra a legnépszerűbb operettprimadonnává avatta Alpár Gittát. A csodás hangú művésznő kirándulása az operettszínpadra különös művészi eseménnyé avatja a Városi Színház Paganini estéit. Lelkes tapsok s a minden fellépését kísérő tomboló ünneplés rövid, de sikerese művészpályájának legforróbb időszakát jelentik. A szinte telhetetlen közönség minden dalát többszörösen megismételteti s nem győzi eléggé csodálni bájos megjelenését, pompás játékát. A címszerepet játszó Nádor Jenő kitűnő ábrázolását városszerte magasztalják, de nagyban hozzájárul a Paganini hatalmas sikeréhez a népszerű táncospár, Vígh Manci és Sziklay József — eleganciája, számtalan kedves mókája. A Városi Színház műsorán minden este — az egyetlen pénteket kivéve — a diadalmas Paganini szerepel. ESTI KURIR 1926. május 13. * A VÁROSI SZÍNHÁZ igazgatói irodájában a tapsról beszélgetnek. Arról van szó, van-e taps és taps között különbség, többet ér-e az egyik taps, mint a másik. Horti Sándor viszi a szót: — Bizony, van ám különbség taps és taps közölt, s ha nem hinnétek, mindjárt példával is bebizonyítom. A minap fent sétálgatok a színház harmadik emeletének folyosóján és egyszerre csak azt látom, hogy az egyik próbaszoba ajtaja előtt áll Lehár Ferenc és tapsol. — Kinek tapsol édes Mester? — kérdezem. — Nem tudom, hogy kinek, de a próbaszobában valaki tündérien énekli a Bohémélet Mimijét. Ebben a percben már ki is nyílt az ajtó és kidugta a fejét Lőrinczy Vilma, a bársonyos hangú opera-énekesnő, aki legközelebb a Bohémélet Mimijét fogja énekelni, és akit már a zongoraszobából próbán olyan kitüntetés ért, hogy Lehár Ferenc tapsolt neki. — Lássátok, — fejezte be elbeszélését Horti Sándor, — ez a taps annyit ér, mint egy zsúfolt ház tapsvihara. ESTI KURIR 1926. május 15. * A Paganini új szereposztása. A Városi Színházban vasárnap délután Lehár Ferenc világot-járt operettje, a Paganini kerül színre. A grófnő szerepét Lőrinczy Vilma fogja játszani, akit a közönség operaelőadásokból már régóta ismer. A művésznő pompásan szárnyaló hangja kétségtelenül nagy hatást fog keltetni a Lehár-operettben. A címszerepet Szedő Miklós dr. operaénekes, a színház újonnan szerződtetett művésze fogja játszani. Nem lesz érdektelen, ha felemlítjük, hogy ezt a szerepet Lehár intenciói szerint már a premieren is Szedő Miklósnak kellett volna énekelnie, amikorra azonban Lehár Ferenc erre vonatkozó kérése a színházhoz megérkezett, már Nádor Jenőt szerződtették. Szedő Miklós legutóbb ugyancsak a Városi Színházban aratott igen megérdemelt sikert a Cigánybáró Barinkay szerepében. Hatalmas erejű és nagy kultúrájú hangján bizonyára gyönyörűen érvényesülnek Lehár Ferenc melódiái. ESTI KURIR 1926. augusztus 22. * Szedő Miklós. mint Paganini. Vasárnap délután új szereplőkkel került színre Lehár Ferenc operettje, a Paganini a Városi Színházban. A címszerepet ez alkalommal először a Városi Színház új tenoristája énekelte, Szedő Miklós. Nagy sikere volt. Kulturált, friss, kellemes, hajlékony hangja maradéktalanul juttatta érvényre Lehár gyakran operai stílusú melódiáit, megjelenése, mozgása, színjátszása teljes illúziót adott. Amint megjelent a színpadon: ő lett az együttes középpontja és az maradt a függöny legördültéig. Új volt a hercegnő szerepében Lőrinczy Vilma. Csinos, rokonszenves külsejű fiatal hölgy, akinek a hangja, friss, csengő, érces, van magassága és vivőereje. Sok tapsol kapott. ESTI KURIR 1926. augusztus 24. * SOMOGYI NUSINAK tegnap este a Budapesti Színházhoz táviratot hoztak. A táviratot Ischl-ből küldték és az állott benne: — A Kék Mazur-ról sohasem felejtkezem meg. Cárevicsbeli szerepedet meghallgatni, jöjj azonnal Ischl-be. Aláírás: Lehár Ferenc. Nusi, a mindig jókedvű Somogyi Nusi, komolyan mondom, meghatódott, amikor a nagy Lehár táviratát megkapta. — „Van még figyelem a világon,” — szólott és megtörölte két könnyes szemét. Lehár Ferenc tehát nem felejtkezett meg a Kék Mazur-ról, amelynek táncosnő szerepében Somogyi Nusinak, ennek a kiváló magyar színésznőnek olyan nagy sikere volt. Most a Cárevics-ben is neki szánta a szerepet, sürgöny útján hívta hát Ischlbe, hallgassa meg a lehári dalokat, amelyekre a nagy szezonban kerül majd a sor a Király Színházban. ESTI KURIR 1927. július 12. * Lábass Juci a Király Színházban. Hosszas tárgyalás után Lábass Juci miniden híresztelés ellenére is leszerződött a Király Színházhoz. A szerződés értelmében a primadonna százhúsz estén át játszik a Király Színházban. Az eddigi tervek szerint: Kálmán Imre „Csikágói hercegnő” és Lehár Ferenc „Cárevics” című operettjében lép majd fel. ESTI KURIR 1927. augusztus 26. * Lehár jubilál Bécs megfeledkezett a népszerű zeneszerzőről Bécs, november. (Az Esti Kurir tudósítójától.) 1902. november 25-én mutatták be Bécsben a „Wiener Fraunen" című Lehár-operettet. Lehár első operettjét, amely a könnyű muzsika komponistájának nevét egyszeriben, ismertté tette. Most ünneplik Lehár Ferenc huszonöt-éves zeneszerzői jubileumát. Berlinben egymásután adják elő új betanulással a Frasquitát, a Paganinit és javában készülnek a Goethe című opera bemutatására, amelyben Käthe Dorsch játssza a női főszerepet. Bécsben az utóbbi időben elhanyagolták „Franz Lehár"-t, mert például a Cárevics, amelynek már egész Németország tapsolt, nem szerepelt a wieni színházak műsorán. Az utolsó bécsi Lehár-premier a Paganini volt a Strauss-Theaterben, Müller direktor vezénylése mellett. Ha az ember berlini kritikát olvas, úgy találja, hogy a berliniek — a legkomolyabb zene- kritikusok is — a nagyrabecsülés és tisztelet csodálatos mértékével hódolnak a mai kor legjelentősebb operett művészének, míg Bécsben a Johann Strauss-ünnepségek óta mintha elrejtenék, a közönség elöl. A berlini s általában a német kritika szerint Lehár Ferenc nívóban és kvalitásban még ma is a modem operett-muzsika legkiválóbb reprezentánsa, éppen úgy mint azelőtt. ...Huszonöt évvel ezelőtt hangzottak fel először Wienben Lehár Wiener Frauen-jének valcerei, amelyek akkor egy egész szezonon keresztül uralták a farsangot. Lehár később operákat is komponált — nem mindig olyan szerencsével, mint operetteket. A Tatjána nem volt olyan szerencsés, mint a Drótostót, amelyet több százszor adtak már a Carl-Theater-ben — és egész Európában. Lehár eredeti muzsikájával, népszerű, slágereivel, ötleteinek gazdagságával meghódított mindenkit. Azután következett a világ legnépszerűbb operettje, a Víg-özvegy, amely a legnagyobb színházi siker volt, amióta csak bécsi-színház van a világon. Lehár maga se hitte volna a Víg-özvegy premierje előtt, hogy világsiker lesz az operettből, amely neki olyan presztízst, és nép-szerűséget biztosit, amelyet azután a későbbi komponisták serege minden próbálkozás dacára sem tud majd tőle elvitatni. A Luxemburg grófja, az Éva, a Kék madár, a Pacsirta még csak megerősítették Lehár operett-királyságát. Lehár művészetének minden rezdületét nem csak ösztönösen érzi, hanem tudja is. A játékos bájnak, a hamisítatlan gráciának dallamai bújnak elő a zenekarból, ha Lehár-operettet játszik a színház. Kár, hogy a szövegírói legtöbb esetben cserbenhagyták és így a Lehár-operettek világsikere, csaknem minden esetben tisztán a komponista érdeme. Néha kínosan különböző volt a gyenge librettó és a nagyszerű muzsika distanciája. Lehár Bécsben él, nagyrészt Bécsben dolgozik és bár magyar származású, a bécsi lapok büszkén említik, hogy a világ Franz Lehárt, mint „Wiener Musiker" ismeri és tiszteli. És Wien, amely olyan gyakran rendez jubileumokat, most bizony megfeledkezett Lehárról és csak néhány délutáni Lehár-operettelőadás színlapja alján fedezhetjük fel ezt a szerényen meghúzódó sort: „Lehár Ferenc 25 éves zeneszerzői jubileuma alkalmából..." ESTI KURIR 1927. november 27. * LEHÁR FERENC most ünnepli tüneményes zeneszerzői pályájának huszonöt esztendős jubileumát. A kiváló zeneszerző ünneplése alkalmából ismét' felszínre került egy kis anekdota, amelynek főszereplője a nagy muzsikuson kívül egy osztrák herceg volt, aki a következőkkel kereste fel Lehárt: — „Mester, én szerzettem két dalt, hallgassa meg és mondjon azokról véleményt.” — „Játssza le Fenség!” A herceg leült a zongorához, lejátszotta az egyiket, majd izgatottan fordult Lehárhoz: — „Nos, milyen?” — „A másik jobb”, — felelte udvariasan Lehár. * A FRASQUITA házi főpróbáján annak idején megjelent a Városi Színházban Lehár Ferenc is, akit a muzsikusok tussal fogadtak. Lehár leült a zenekarba és nekifogott a munkának. Végigdirigálta az egész házi főpróbát. A nagy keringő után hátrafordult a karmesteri pulpitusról és igy szólt tréfás büszkeséggel a háta mögött ülő népszerű pesti zeneszerzőhöz: — „Ilyet írjon, kedves Mester!” A jókedvű pesti komponista elértette a tréfát és így felelt: — „Csak ön után.” ESTI KURIR 1927. november 29. * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (VI. folytatás) Lehár Ferenc ma, kedden este vezényli utoljára személyesen a „Paganini“ előadását a Városi Színházban. A Paganini hatalmas sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tegnapi — hétfői — utolsó helyig zsúfolt színház, immár negyedik táblás háza a csodaszép operettnek. A Paganini minden eddigi előadása az ünneplések vég-nélküli sorsa volt, Lehár mesteren kívül a legtöbb ováció Alpár Gitta pompás énekének szól, de jut bőven a tapsokból Nádor Jenő, Vígh Manci és Sziklay Józsefnek is. A Paganini természetesen a hét minden estéjén színre kerül - pénteket kivéve. ESTI KURIR 1926. május 12. * Alpár Gitta a diadalmas Paganini nagyszerű primadonnája, Lehár Ferenc világhírű Paganini-je máról holnapra a legnépszerűbb operettprimadonnává avatta Alpár Gittát. A csodás hangú művésznő kirándulása az operettszínpadra különös művészi eseménnyé avatja a Városi Színház Paganini estéit. Lelkes tapsok s a minden fellépését kísérő tomboló ünneplés rövid, de sikerese művészpályájának legforróbb időszakát jelentik. A szinte telhetetlen közönség minden dalát többszörösen megismételteti s nem győzi eléggé csodálni bájos megjelenését, pompás játékát. A címszerepet játszó Nádor Jenő kitűnő ábrázolását városszerte magasztalják, de nagyban hozzájárul a Paganini hatalmas sikeréhez a népszerű táncospár, Vígh Manci és Sziklay József — eleganciája, számtalan kedves mókája. A Városi Színház műsorán minden este — az egyetlen pénteket kivéve — a diadalmas Paganini szerepel. ESTI KURIR 1926. május 13. * A VÁROSI SZÍNHÁZ igazgatói irodájában a tapsról beszélgetnek. Arról van szó, van-e taps és taps között különbség, többet ér-e az egyik taps, mint a másik. Horti Sándor viszi a szót: — Bizony, van ám különbség taps és taps közölt, s ha nem hinnétek, mindjárt példával is bebizonyítom. A minap fent sétálgatok a színház harmadik emeletének folyosóján és egyszerre csak azt látom, hogy az egyik próbaszoba ajtaja előtt áll Lehár Ferenc és tapsol. — Kinek tapsol édes Mester? — kérdezem. — Nem tudom, hogy kinek, de a próbaszobában valaki tündérien énekli a Bohémélet Mimijét. Ebben a percben már ki is nyílt az ajtó és kidugta a fejét Lőrinczy Vilma, a bársonyos hangú opera-énekesnő, aki legközelebb a Bohémélet Mimijét fogja énekelni, és akit már a zongoraszobából próbán olyan kitüntetés ért, hogy Lehár Ferenc tapsolt neki. — Lássátok, — fejezte be elbeszélését Horti Sándor, — ez a taps annyit ér, mint egy zsúfolt ház tapsvihara. ESTI KURIR 1926. május 15. * A Paganini új szereposztása. A Városi Színházban vasárnap délután Lehár Ferenc világot-járt operettje, a Paganini kerül színre. A grófnő szerepét Lőrinczy Vilma fogja játszani, akit a közönség operaelőadásokból már régóta ismer. A művésznő pompásan szárnyaló hangja kétségtelenül nagy hatást fog keltetni a Lehár-operettben. A címszerepet Szedő Miklós dr. operaénekes, a színház újonnan szerződtetett művésze fogja játszani. Nem lesz érdektelen, ha felemlítjük, hogy ezt a szerepet Lehár intenciói szerint már a premieren is Szedő Miklósnak kellett volna énekelnie, amikorra azonban Lehár Ferenc erre vonatkozó kérése a színházhoz megérkezett, már Nádor Jenőt szerződtették. Szedő Miklós legutóbb ugyancsak a Városi Színházban aratott igen megérdemelt sikert a Cigánybáró Barinkay szerepében. Hatalmas erejű és nagy kultúrájú hangján bizonyára gyönyörűen érvényesülnek Lehár Ferenc melódiái. ESTI KURIR 1926. augusztus 22. * Szedő Miklós. mint Paganini. Vasárnap délután új szereplőkkel került színre Lehár Ferenc operettje, a Paganini a Városi Színházban. A címszerepet ez alkalommal először a Városi Színház új tenoristája énekelte, Szedő Miklós. Nagy sikere volt. Kulturált, friss, kellemes, hajlékony hangja maradéktalanul juttatta érvényre Lehár gyakran operai stílusú melódiáit, megjelenése, mozgása, színjátszása teljes illúziót adott. Amint megjelent a színpadon: ő lett az együttes középpontja és az maradt a függöny legördültéig. Új volt a hercegnő szerepében Lőrinczy Vilma. Csinos, rokonszenves külsejű fiatal hölgy, akinek a hangja, friss, csengő, érces, van magassága és vivőereje. Sok tapsol kapott. ESTI KURIR 1926. augusztus 24. * SOMOGYI NUSINAK tegnap este a Budapesti Színházhoz táviratot hoztak. A táviratot Ischl-ből küldték és az állott benne: — A Kék Mazur-ról sohasem felejtkezem meg. Cárevicsbeli szerepedet meghallgatni, jöjj azonnal Ischl-be. Aláírás: Lehár Ferenc. Nusi, a mindig jókedvű Somogyi Nusi, komolyan mondom, meghatódott, amikor a nagy Lehár táviratát megkapta. — „Van még figyelem a világon,” — szólott és megtörölte két könnyes szemét. Lehár Ferenc tehát nem felejtkezett meg a Kék Mazur-ról, amelynek táncosnő szerepében Somogyi Nusinak, ennek a kiváló magyar színésznőnek olyan nagy sikere volt. Most a Cárevics-ben is neki szánta a szerepet, sürgöny útján hívta hát Ischlbe, hallgassa meg a lehári dalokat, amelyekre a nagy szezonban kerül majd a sor a Király Színházban. ESTI KURIR 1927. július 12. * Lábass Juci a Király Színházban. Hosszas tárgyalás után Lábass Juci miniden híresztelés ellenére is leszerződött a Király Színházhoz. A szerződés értelmében a primadonna százhúsz estén át játszik a Király Színházban. Az eddigi tervek szerint: Kálmán Imre „Csikágói hercegnő” és Lehár Ferenc „Cárevics” című operettjében lép majd fel. ESTI KURIR 1927. augusztus 26. * Lehár jubilál Bécs megfeledkezett a népszerű zeneszerzőről Bécs, november. (Az Esti Kurir tudósítójától.) 1902. november 25-én mutatták be Bécsben a „Wiener Fraunen" című Lehár-operettet. Lehár első operettjét, amely a könnyű muzsika komponistájának nevét egyszeriben, ismertté tette. Most ünneplik Lehár Ferenc huszonöt-éves zeneszerzői jubileumát. Berlinben egymásután adják elő új betanulással a Frasquitát, a Paganinit és javában készülnek a Goethe című opera bemutatására, amelyben Käthe Dorsch játssza a női főszerepet. Bécsben az utóbbi időben elhanyagolták „Franz Lehár"-t, mert például a Cárevics, amelynek már egész Németország tapsolt, nem szerepelt a wieni színházak műsorán. Az utolsó bécsi Lehár-premier a Paganini volt a Strauss-Theaterben, Müller direktor vezénylése mellett. Ha az ember berlini kritikát olvas, úgy találja, hogy a berliniek — a legkomolyabb zene- kritikusok is — a nagyrabecsülés és tisztelet csodálatos mértékével hódolnak a mai kor legjelentősebb operett művészének, míg Bécsben a Johann Strauss-ünnepségek óta mintha elrejtenék, a közönség elöl. A berlini s általában a német kritika szerint Lehár Ferenc nívóban és kvalitásban még ma is a modem operett-muzsika legkiválóbb reprezentánsa, éppen úgy mint azelőtt. ...Huszonöt évvel ezelőtt hangzottak fel először Wienben Lehár Wiener Frauen-jének valcerei, amelyek akkor egy egész szezonon keresztül uralták a farsangot. Lehár később operákat is komponált — nem mindig olyan szerencsével, mint operetteket. A Tatjána nem volt olyan szerencsés, mint a Drótostót, amelyet több százszor adtak már a Carl-Theater-ben — és egész Európában. Lehár eredeti muzsikájával, népszerű, slágereivel, ötleteinek gazdagságával meghódított mindenkit. Azután következett a világ legnépszerűbb operettje, a Víg-özvegy, amely a legnagyobb színházi siker volt, amióta csak bécsi-színház van a világon. Lehár maga se hitte volna a Víg-özvegy premierje előtt, hogy világsiker lesz az operettből, amely neki olyan presztízst, és nép-szerűséget biztosit, amelyet azután a későbbi komponisták serege minden próbálkozás dacára sem tud majd tőle elvitatni. A Luxemburg grófja, az Éva, a Kék madár, a Pacsirta még csak megerősítették Lehár operett-királyságát. Lehár művészetének minden rezdületét nem csak ösztönösen érzi, hanem tudja is. A játékos bájnak, a hamisítatlan gráciának dallamai bújnak elő a zenekarból, ha Lehár-operettet játszik a színház. Kár, hogy a szövegírói legtöbb esetben cserbenhagyták és így a Lehár-operettek világsikere, csaknem minden esetben tisztán a komponista érdeme. Néha kínosan különböző volt a gyenge librettó és a nagyszerű muzsika distanciája. Lehár Bécsben él, nagyrészt Bécsben dolgozik és bár magyar származású, a bécsi lapok büszkén említik, hogy a világ Franz Lehárt, mint „Wiener Musiker" ismeri és tiszteli. És Wien, amely olyan gyakran rendez jubileumokat, most bizony megfeledkezett Lehárról és csak néhány délutáni Lehár-operettelőadás színlapja alján fedezhetjük fel ezt a szerényen meghúzódó sort: „Lehár Ferenc 25 éves zeneszerzői jubileuma alkalmából..." ESTI KURIR 1927. november 27. * LEHÁR FERENC most ünnepli tüneményes zeneszerzői pályájának huszonöt esztendős jubileumát. A kiváló zeneszerző ünneplése alkalmából ismét' felszínre került egy kis anekdota, amelynek főszereplője a nagy muzsikuson kívül egy osztrák herceg volt, aki a következőkkel kereste fel Lehárt: — „Mester, én szerzettem két dalt, hallgassa meg és mondjon azokról véleményt.” — „Játssza le Fenség!” A herceg leült a zongorához, lejátszotta az egyiket, majd izgatottan fordult Lehárhoz: — „Nos, milyen?” — „A másik jobb”, — felelte udvariasan Lehár. * A FRASQUITA házi főpróbáján annak idején megjelent a Városi Színházban Lehár Ferenc is, akit a muzsikusok tussal fogadtak. Lehár leült a zenekarba és nekifogott a munkának. Végigdirigálta az egész házi főpróbát. A nagy keringő után hátrafordult a karmesteri pulpitusról és igy szólt tréfás büszkeséggel a háta mögött ülő népszerű pesti zeneszerzőhöz: — „Ilyet írjon, kedves Mester!” A jókedvű pesti komponista elértette a tréfát és így felelt: — „Csak ön után.” ESTI KURIR 1927. november 29. * (folytatom)
519 Ardelao 2017-08-05 13:05:55 [Válasz erre: 518 Ardelao 2017-08-04 08:54:59]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (V. folytatás) LEHÁR DIRIGÁL. Ez külön élménye a színészeknek, a zenekar tagjainak, a technikai személyzetnek, meg azoknak, akiket a különös kegy beengedett a nézőtérre. Lehár reggel érkezett meg a bécsi gyorssal, a pályaudvarról egyenesen a Városi Színházba hajtatott, ahol már ott találta a két direktort, Sebestyén Gézát meg Zerkovitz Bélát, velük a Paganini előadásáról hosszas tárgyalásokat folytatott, azután, levonult a nézőtérre, hogy jelen legyen a Paganini már-már főpróbaszámba menő próbáján. A színpadon már folyik a játék. Éppen Paganini mester, Nádor Jenő énekel. Lóránt Vilmos, az operett rendezője, hátul a színfalak mögött dirigálja a kórust. A nézőtéren koromsötét éjszaka van, néhányan a bennfentesek közül, akik ott ülnek, még csak nem is sejtik, hogy az ajtó függönye a Mester előtt omlott szét. Még a muzsikusok sem sejtenek semmit, de mintha a hegedűk, violák, oboák már sejtenék, hogy: megjött a Mester. A vonók mintha sebesebben ugranának, a billentyűk mintha élénkebben billegnének, valami izgalom ütött ki a hangszerek között. Még az öreg nagybőgők is jobb kedvvel dörmögnek és a kis pikolók olyan vígan fújják Paganini szerelmes dalát, hogy öröm őket hallgatni. Egyszerre Revere mester feltekint zengő hárfája mellől, megpillantja Lehárt, valamit súg az előtte ülő muzsikusnak, aki a súgást tovább adja az előtte ülőnek, az meg a következőnek, míg végre a mondanivaló elér az utolsó láncszemhez, a karmesterhez. Ebben a pillanatban a karmester hirtelen felemelkedik helyéről s a sok muzsikusszem tekintetétől kísérve, magasra emelt pálcájával feje fölött hatalmas ívet ír le. A muzsikusok felállnak helyeikről és tust húznak. Lehár mosolyog, a karmester mosolyog, a direktorok mosolyognak és mindenki mosolyog, és a színház köszönti a könnyű muzsika nagymesterét, Lehár Ferencet, akinek nevét a hír elvitte már sok-sok esztendővel ezelőtt a világ négy tája felé. * LEHÁR BEÜLNE A ZENEKARBA, de ez nem könnyű dolog ám, legalább is nem olyan könnyű, amint azt hinni méltóztatik. A nézőteret az orkesztertől fal választja el, azt valahogyan — hogy szépen fejezzem ki magam, — át kell hidalni. Lehár, a világhírű Lehár, nem teketóriázik sokat. — Egy! Kettő! Három! — és már átugorja a falat, mint egy magasugró. Azután elhelyezkedik a pulpituson, kezébe veszi a pálcát, egy pillanat alatt a zenekar valamennyi hangszerét uralma alá hajtja, és a zenekarban felhangzik a gyönyörű Rózsakeringő, a Paganini slágere. * MOST AZUTÁN már egymás után peregnek le a számok. Jön a Boszorkány-tánc. Szentpál Olga őnagysága növendékei táncolják. A tánccal még baj van, az egyik kis ördöngös lábú táncos-kisasszony eltéveszti az ütemet. Szentpál Olga megharagszik és kimegy a színpadról. Az egyikük, fiatal balerina mosolyogva jegyzi meg: — Nézzétek már, itt hagyott bennünket, mint szentpál az oláhokat. . . . Kardos István. * A Paganini nyilvános főpróbája. Csütörtökön délelőtt fél 11 órakor lesz a „Paganini" főpróbája a Városi Színházban. A főpróbát Lehár Ferenc dirigálja. A főpróbákra illetékesek jegyeiket mától kezdve vehetik át a Színész- Szövetség irodájában 12 és 2 óra között (Lipót körút 20. szám). ESTI KURIR 1926. május 5. * Lehár Ferenc megérkezett és személyesen vezeti a PAGANINI próbáit. Bemutató pénteken, május 7.-én a Városi Színházban A Városi Színház teljes személyzetének és megnagyobbított zenekarának ovációja közben foglalta el Lehár Ferenc a tegnapi házi főpróbán a karmesteri emelvényt. A nézőtér intim hallgatósága nem tudott betelni a „Paganini" ezer szépségével, minden egyes zeneszám újabb hódítása volt az operett világhírű nagymesterének. A nagyszerű muzsika a világon sehol sem találhat tökéletesebb interpretációra: Alpár Gitta tüneményes hangú nagyhercegnője, Nádor Jenő pompásan értelmezett Paganini-je, Vígh Manci és Sziklay József sugárzó jókedve, már a tegnapi próbán az elkövetkező frenetikus sikert sejttették. A Városi Színház pazar bőkezűséggel állította ki a világhódító operettet, mindenben szeretettel áldozva a legnagyobb operett komponistának, hazánk büszkeségének. A pénteki bemutatót — melyen társadalmunk színe-java jelen lesz — az illusztris szerző személyesen vezényli, épp úgy a szombati és vasárnapi előadást is. ESTI KURIR 1926. május 6. HÁZI FŐPRÓBA a Városi Színházban. A karmesteri pulpituson a mester: Lehár Ferenc ül. Paganini most fogja kezébe a hegedűt. A gyönyörű hercegi terem balsarkában Mária Anna Elisa hercegnő (Alpár Gitta) és férje, Felice Bacciocchi herceg ülnek várakozó tekintettel. A hercegasszony tudja, hogy a muzsikaszó most az ő szívének veszi útját, mégis nyugodt és előkelő és csak akkor rezzen meg, amikor Niccolo Paganini (Nádor Jenő) hegedűje zokogni kezd. A zeneszónak vége. A hercegi környezet zajos tapsokkal jutalmazza a művészt, Paganini- Nádort, aki mélyen meghajol a színpadon a hercegi család elött. Igen ám, de nemcsak ott fenn a hercegék tapsolnak, hanem itt lent, a színház bennfenteseiből álló közönség is. Minket azonban a büszke művész észre sem vesz, ránk se néz, ellenben ő maga is tapsolni kezd. — Mi az, csak nem magának tapsol Paganini? — kérdezgetik a nézőtéren, míg azután a taps nyitját megfejtjük. A zenekarban felemelkedik az igazi Paganini, a Városi Színház koncertmestere, Berend Endre és először Paganini felé, azután a nézőtér irányába köszöni meg mély meghajlással a hegedűszólójáért kapott tapsokat. — Ez a sikermegosztás — magyaráz Sziklay József. Nádor meg Berend úgy állapodtak meg, hogy a próbákon Berend, az előadásokon meg Nádor köszöni meg majd a híres Paganini-szólóért járó tapsot. ESTI KURIR 1926. május 7. * Paganini Lehár Ferenc új operettje, amelyet ma, pénteken este mutat be a Városi Színház. A Paganini budapesti előadását a legkülönbözőbb hírek előzték meg. Bécsi hírek egyrészt arról szóltak, hogy a Paganini Lehár legszebb műve, másrészt arról, hogy a Paganini megbukott. A színházban ez alatt a darab sorozatos előadásai teltházak előtt játszódtak le. Milánói hírek szerint viszont az operettnek ott rendkívüli sikere volt, az olaszok nemzeti ügynek fogták fel a Paganiniről szóló darabot és hallatlan lelkesedéssel ünnepelték Lehárt. Ezek után a budapesti közönség érthető kíváncsisággal várta, hogy tulajdonképpen milyen is a Paganini? Nos, a Városi Színház tegnapi főpróbája után könnyű megmagyarázni, hogy miért voltak olyan eltérőek a híresztelések. Lehár az utóbbi években teljesen szakított azzal a stílussal, amelyben a legragyogóbb sikereit aratta. Szakított tehát azokkal a könnyű, ősforrásként ömlő melódiákkal, amelyek őt az operett utolérhetetlen fejedelmévé koronázták. Minden vágya magasabb, komplikáltabb stílus felé vonzotta, és mert a Paganini témája nagyon a szívén feküdt, úgy írta meg ezt a darabot, mint aki végre megvalósítja álmait. A Paganiniben tehát nincsenek könnyen appercipiálható melódiák. Izgató táncritmusok sincsenek benne, sem hódítóan elömlő, lágy és színes hangsorok. De viszont van benne valami, amit nagyon meg lehet becsülni: egy gazdag művész léleknek az a meg nem alkuvó bátorsága, amely nem törődik többé közönséggel, kritikával és operett szabályokkal, hanem anélkül. hogy merész újításokra törekednék, azt, amit érez, megírja — ha másnak nem tetszik, — magának. Hogy aztán ebben a muzsikában éppolyan brilliánsan fölényes-e, mint abban a másikban, a régiben, hogy éppolyan fáradhatatlan és utolérhetetlen-e, arról lehet vitatkozni. Annyi bizonyos, hogy a Paganini zenéje is lehárian tündöklő instrumentálásban szólal meg és ma is mindenképpen csak hódolattal lehet adózni a mesternek, aki annyi gyönyörű dallammal ajándékozta már meg a világot. Kevesebb hódolat illeti meg ellenben a mester szövegíróit, akiknek a librettója nem túlságosan alkalmas arra, hogy a zeneszerzőt inspirálja. A benyomás az, hogy a témát Lehártól kapták. A téma nem is rossz, csak a feldolgozás maradt színvonal és érdekesség alatt. A szöveg a „donhuankodó” nagy Paganininek Napóleon nővérével lejátszódott kalandjáról szól, amely úgy végződik, hogy Paganini végül is a nőktől visszatér a hegedűjéhez. A fordítást Kulinyi Ernő végezte, jól pergő versszövegekkel. Az előadás lelke Alpár Gitta, akinek gyönyörű hangján tökéletesen érvényesül a muzsika minden értéke, és aki színészi szempontból is elsőrangút produkál. Mellette Nádor Jenő, Vígh Manci, Sziklay József, Cselényi, Hajagos, Sík, Pallós, Hajdú Ella, továbbá a kitűnő rendező: Lóránt Vilmos és a szép díszletek tervezője: Kósa Zoltán igyekeznek azon, hogy a darabot Lehárhoz méltó nagy sikerre vigyék. * A Paganini tegnapi nyilvános főpróbájáról órák alatt vitte szél a főpróba kényes közönsége egy igazi szenzációs siker hírét. Attól a perctől kezdve, hogy Lehár Ferenc elfoglalta helyéi a Városi Színház megerősített zenekarának élén, a függöny utolsó legördültéig végé-hossza nem volt a fergeteges tapsoknak, újrázásnak, lelkesedésnek. A Paganini hódítóan elbűvölő zenéje, a poétikus és igen mulatságos meséje az operettnek, a stílusos díszletek és jelmezek mind-mind frenetikusán hatoltak. Lehár mesterművének egyenrangú segítőtársa Alpár Gitta, kinek csodásan csillogó énekművészetéhez meggyőző alakítása szegődött. A főpróba publikuma nem tudott betelni elragadó jelenségével. — Anna Eliza hercegnő pályájának emlékezetes sikere lesz. Nádor Jenő férfias, érdekes, misztikus Paganini, másik erőssége a mintaszerű előadásnak, melynek jókedvét, üdeségét Vígh Manci és Sziklay József biztosítják. A Városi Színház előadása méltó -Lehár Ferenc zsenijéhez, ki a főpróba végén szeretettel ölelte magához lelkes munkatársait. A Paganini ma esti bemutatója nevezetes dátuma fog maradni a sok sikert látott Városi Színháznak. — szym — ESTI KURIR 1926. május 8. * A „Paganini” premierje. Lehár Ferenc új operettje a Városi Színház tegnap esti premierjén rendkívüli sikert aratott. A közönség nem tudott betelni Lehár Ferenc gyönyörű melódiáival, a négy vezető színész; Alpár Gitta, Nádor Jenő, Vígh Manci és Sziklay József művészetével, a pompás díszletekkel és ragyogó kosztümökkel, amelyek méltó keretet adtak a világhírű magyar komponista huszonötödik operettjének. Zajos tapsokkal szólították a függöny elé az illusztris szerzőt, valamint a színészeket és az említetteken kívül még nagyon szép sikere volt Cselényinek, Síknek és Pallósnak és a harmadik felvonás bordalában az érces hangú Hajagosnak. Lóránt a rendező, Kósa a díszletek tervezője egyaránt sokat tettek a siker érdekében. * Paganini diadalmas bevonulása a Városi Színházba. Lehár Ferenc legnagyobb sikerei közül is kiemelkedő. A tegnapi bemutató-estéről ma már közönség és sajtó egyaránt a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozik, külön-külön magasztalva Lehár-operettként, az együttes kiválóságát és a Paganini bőkezű, ragyogó kiállítását. Az óriási siker finom megjelenésével és játékával már egymaga olyan szenzáció, amelyet minden színházlátogató legnagyobb élményei közé fog, sorozni. Nádor Jenő művészpályájának legnagyobb sikerét aratta Paganini érdekes alakjának tökéletes ábrázolásával, bravúros énekével, Vígh Manci eleganciája, ragyogó táncai a kedvenc Sziklay Józseffel, R. Szentpál Olga gyönyörű tánccsoportja, Berend Endre hangversenymester valóban mesteri hegedűszólója, a pompás díszletek és pazar toalettek egész tömege még a látványosság jellegét is adják Lehár mesterművének. Az óriási sikerre való tekintettel a mai és holnapi előadást is az illusztris szerző személyesen vezényli. ESTI KURIR 1926. május 9. * LEHÁR FERENC mondja nekem a Városi Színház kulisszái között a Paganini előadása előtt: — A Paganini sokunkat megihletett már. Éppen most kapom kézhez egy fiatal magyar poétának, Szécsi Ferencnek nekem ajánlott Hegedűszóló című verseskönyvét, amelyben a következő költeményt találom: Paganini Forr-e ma hang ide oly csoda-mélyről, Mint az-az ördögi trillafolyó. Melyet a mély hegedűd üregéből Vont ki az isteni rózsavonó? Kút a zenéd, hol a bűn vize tisztul. Fölveri mégis az ős Szodomát. Bűvöl a titka az élteden is túl: Démoni álmaid álmodom át. Zsong a varázshegedűd a szívemben, Szent ütemére bejárom utam, S éjszaka mélyibe tarka színekkel Hull be a lelkem: e kába futam. Ott sír a hangja a Sorshegedűnek, Gyászom a húrjain elzokogom S Hunnia árnyai mind tovatűnnek, Nyílik az élet e szent romokon. Szécsi Ferenc -szym- ESTI KURIR 1926. május 11. * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (V. folytatás) LEHÁR DIRIGÁL. Ez külön élménye a színészeknek, a zenekar tagjainak, a technikai személyzetnek, meg azoknak, akiket a különös kegy beengedett a nézőtérre. Lehár reggel érkezett meg a bécsi gyorssal, a pályaudvarról egyenesen a Városi Színházba hajtatott, ahol már ott találta a két direktort, Sebestyén Gézát meg Zerkovitz Bélát, velük a Paganini előadásáról hosszas tárgyalásokat folytatott, azután, levonult a nézőtérre, hogy jelen legyen a Paganini már-már főpróbaszámba menő próbáján. A színpadon már folyik a játék. Éppen Paganini mester, Nádor Jenő énekel. Lóránt Vilmos, az operett rendezője, hátul a színfalak mögött dirigálja a kórust. A nézőtéren koromsötét éjszaka van, néhányan a bennfentesek közül, akik ott ülnek, még csak nem is sejtik, hogy az ajtó függönye a Mester előtt omlott szét. Még a muzsikusok sem sejtenek semmit, de mintha a hegedűk, violák, oboák már sejtenék, hogy: megjött a Mester. A vonók mintha sebesebben ugranának, a billentyűk mintha élénkebben billegnének, valami izgalom ütött ki a hangszerek között. Még az öreg nagybőgők is jobb kedvvel dörmögnek és a kis pikolók olyan vígan fújják Paganini szerelmes dalát, hogy öröm őket hallgatni. Egyszerre Revere mester feltekint zengő hárfája mellől, megpillantja Lehárt, valamit súg az előtte ülő muzsikusnak, aki a súgást tovább adja az előtte ülőnek, az meg a következőnek, míg végre a mondanivaló elér az utolsó láncszemhez, a karmesterhez. Ebben a pillanatban a karmester hirtelen felemelkedik helyéről s a sok muzsikusszem tekintetétől kísérve, magasra emelt pálcájával feje fölött hatalmas ívet ír le. A muzsikusok felállnak helyeikről és tust húznak. Lehár mosolyog, a karmester mosolyog, a direktorok mosolyognak és mindenki mosolyog, és a színház köszönti a könnyű muzsika nagymesterét, Lehár Ferencet, akinek nevét a hír elvitte már sok-sok esztendővel ezelőtt a világ négy tája felé. * LEHÁR BEÜLNE A ZENEKARBA, de ez nem könnyű dolog ám, legalább is nem olyan könnyű, amint azt hinni méltóztatik. A nézőteret az orkesztertől fal választja el, azt valahogyan — hogy szépen fejezzem ki magam, — át kell hidalni. Lehár, a világhírű Lehár, nem teketóriázik sokat. — Egy! Kettő! Három! — és már átugorja a falat, mint egy magasugró. Azután elhelyezkedik a pulpituson, kezébe veszi a pálcát, egy pillanat alatt a zenekar valamennyi hangszerét uralma alá hajtja, és a zenekarban felhangzik a gyönyörű Rózsakeringő, a Paganini slágere. * MOST AZUTÁN már egymás után peregnek le a számok. Jön a Boszorkány-tánc. Szentpál Olga őnagysága növendékei táncolják. A tánccal még baj van, az egyik kis ördöngös lábú táncos-kisasszony eltéveszti az ütemet. Szentpál Olga megharagszik és kimegy a színpadról. Az egyikük, fiatal balerina mosolyogva jegyzi meg: — Nézzétek már, itt hagyott bennünket, mint szentpál az oláhokat. . . . Kardos István. * A Paganini nyilvános főpróbája. Csütörtökön délelőtt fél 11 órakor lesz a „Paganini" főpróbája a Városi Színházban. A főpróbát Lehár Ferenc dirigálja. A főpróbákra illetékesek jegyeiket mától kezdve vehetik át a Színész- Szövetség irodájában 12 és 2 óra között (Lipót körút 20. szám). ESTI KURIR 1926. május 5. * Lehár Ferenc megérkezett és személyesen vezeti a PAGANINI próbáit. Bemutató pénteken, május 7.-én a Városi Színházban A Városi Színház teljes személyzetének és megnagyobbított zenekarának ovációja közben foglalta el Lehár Ferenc a tegnapi házi főpróbán a karmesteri emelvényt. A nézőtér intim hallgatósága nem tudott betelni a „Paganini" ezer szépségével, minden egyes zeneszám újabb hódítása volt az operett világhírű nagymesterének. A nagyszerű muzsika a világon sehol sem találhat tökéletesebb interpretációra: Alpár Gitta tüneményes hangú nagyhercegnője, Nádor Jenő pompásan értelmezett Paganini-je, Vígh Manci és Sziklay József sugárzó jókedve, már a tegnapi próbán az elkövetkező frenetikus sikert sejttették. A Városi Színház pazar bőkezűséggel állította ki a világhódító operettet, mindenben szeretettel áldozva a legnagyobb operett komponistának, hazánk büszkeségének. A pénteki bemutatót — melyen társadalmunk színe-java jelen lesz — az illusztris szerző személyesen vezényli, épp úgy a szombati és vasárnapi előadást is. ESTI KURIR 1926. május 6. HÁZI FŐPRÓBA a Városi Színházban. A karmesteri pulpituson a mester: Lehár Ferenc ül. Paganini most fogja kezébe a hegedűt. A gyönyörű hercegi terem balsarkában Mária Anna Elisa hercegnő (Alpár Gitta) és férje, Felice Bacciocchi herceg ülnek várakozó tekintettel. A hercegasszony tudja, hogy a muzsikaszó most az ő szívének veszi útját, mégis nyugodt és előkelő és csak akkor rezzen meg, amikor Niccolo Paganini (Nádor Jenő) hegedűje zokogni kezd. A zeneszónak vége. A hercegi környezet zajos tapsokkal jutalmazza a művészt, Paganini- Nádort, aki mélyen meghajol a színpadon a hercegi család elött. Igen ám, de nemcsak ott fenn a hercegék tapsolnak, hanem itt lent, a színház bennfenteseiből álló közönség is. Minket azonban a büszke művész észre sem vesz, ránk se néz, ellenben ő maga is tapsolni kezd. — Mi az, csak nem magának tapsol Paganini? — kérdezgetik a nézőtéren, míg azután a taps nyitját megfejtjük. A zenekarban felemelkedik az igazi Paganini, a Városi Színház koncertmestere, Berend Endre és először Paganini felé, azután a nézőtér irányába köszöni meg mély meghajlással a hegedűszólójáért kapott tapsokat. — Ez a sikermegosztás — magyaráz Sziklay József. Nádor meg Berend úgy állapodtak meg, hogy a próbákon Berend, az előadásokon meg Nádor köszöni meg majd a híres Paganini-szólóért járó tapsot. ESTI KURIR 1926. május 7. * Paganini Lehár Ferenc új operettje, amelyet ma, pénteken este mutat be a Városi Színház. A Paganini budapesti előadását a legkülönbözőbb hírek előzték meg. Bécsi hírek egyrészt arról szóltak, hogy a Paganini Lehár legszebb műve, másrészt arról, hogy a Paganini megbukott. A színházban ez alatt a darab sorozatos előadásai teltházak előtt játszódtak le. Milánói hírek szerint viszont az operettnek ott rendkívüli sikere volt, az olaszok nemzeti ügynek fogták fel a Paganiniről szóló darabot és hallatlan lelkesedéssel ünnepelték Lehárt. Ezek után a budapesti közönség érthető kíváncsisággal várta, hogy tulajdonképpen milyen is a Paganini? Nos, a Városi Színház tegnapi főpróbája után könnyű megmagyarázni, hogy miért voltak olyan eltérőek a híresztelések. Lehár az utóbbi években teljesen szakított azzal a stílussal, amelyben a legragyogóbb sikereit aratta. Szakított tehát azokkal a könnyű, ősforrásként ömlő melódiákkal, amelyek őt az operett utolérhetetlen fejedelmévé koronázták. Minden vágya magasabb, komplikáltabb stílus felé vonzotta, és mert a Paganini témája nagyon a szívén feküdt, úgy írta meg ezt a darabot, mint aki végre megvalósítja álmait. A Paganiniben tehát nincsenek könnyen appercipiálható melódiák. Izgató táncritmusok sincsenek benne, sem hódítóan elömlő, lágy és színes hangsorok. De viszont van benne valami, amit nagyon meg lehet becsülni: egy gazdag művész léleknek az a meg nem alkuvó bátorsága, amely nem törődik többé közönséggel, kritikával és operett szabályokkal, hanem anélkül. hogy merész újításokra törekednék, azt, amit érez, megírja — ha másnak nem tetszik, — magának. Hogy aztán ebben a muzsikában éppolyan brilliánsan fölényes-e, mint abban a másikban, a régiben, hogy éppolyan fáradhatatlan és utolérhetetlen-e, arról lehet vitatkozni. Annyi bizonyos, hogy a Paganini zenéje is lehárian tündöklő instrumentálásban szólal meg és ma is mindenképpen csak hódolattal lehet adózni a mesternek, aki annyi gyönyörű dallammal ajándékozta már meg a világot. Kevesebb hódolat illeti meg ellenben a mester szövegíróit, akiknek a librettója nem túlságosan alkalmas arra, hogy a zeneszerzőt inspirálja. A benyomás az, hogy a témát Lehártól kapták. A téma nem is rossz, csak a feldolgozás maradt színvonal és érdekesség alatt. A szöveg a „donhuankodó” nagy Paganininek Napóleon nővérével lejátszódott kalandjáról szól, amely úgy végződik, hogy Paganini végül is a nőktől visszatér a hegedűjéhez. A fordítást Kulinyi Ernő végezte, jól pergő versszövegekkel. Az előadás lelke Alpár Gitta, akinek gyönyörű hangján tökéletesen érvényesül a muzsika minden értéke, és aki színészi szempontból is elsőrangút produkál. Mellette Nádor Jenő, Vígh Manci, Sziklay József, Cselényi, Hajagos, Sík, Pallós, Hajdú Ella, továbbá a kitűnő rendező: Lóránt Vilmos és a szép díszletek tervezője: Kósa Zoltán igyekeznek azon, hogy a darabot Lehárhoz méltó nagy sikerre vigyék. * A Paganini tegnapi nyilvános főpróbájáról órák alatt vitte szél a főpróba kényes közönsége egy igazi szenzációs siker hírét. Attól a perctől kezdve, hogy Lehár Ferenc elfoglalta helyéi a Városi Színház megerősített zenekarának élén, a függöny utolsó legördültéig végé-hossza nem volt a fergeteges tapsoknak, újrázásnak, lelkesedésnek. A Paganini hódítóan elbűvölő zenéje, a poétikus és igen mulatságos meséje az operettnek, a stílusos díszletek és jelmezek mind-mind frenetikusán hatoltak. Lehár mesterművének egyenrangú segítőtársa Alpár Gitta, kinek csodásan csillogó énekművészetéhez meggyőző alakítása szegődött. A főpróba publikuma nem tudott betelni elragadó jelenségével. — Anna Eliza hercegnő pályájának emlékezetes sikere lesz. Nádor Jenő férfias, érdekes, misztikus Paganini, másik erőssége a mintaszerű előadásnak, melynek jókedvét, üdeségét Vígh Manci és Sziklay József biztosítják. A Városi Színház előadása méltó -Lehár Ferenc zsenijéhez, ki a főpróba végén szeretettel ölelte magához lelkes munkatársait. A Paganini ma esti bemutatója nevezetes dátuma fog maradni a sok sikert látott Városi Színháznak. — szym — ESTI KURIR 1926. május 8. * A „Paganini” premierje. Lehár Ferenc új operettje a Városi Színház tegnap esti premierjén rendkívüli sikert aratott. A közönség nem tudott betelni Lehár Ferenc gyönyörű melódiáival, a négy vezető színész; Alpár Gitta, Nádor Jenő, Vígh Manci és Sziklay József művészetével, a pompás díszletekkel és ragyogó kosztümökkel, amelyek méltó keretet adtak a világhírű magyar komponista huszonötödik operettjének. Zajos tapsokkal szólították a függöny elé az illusztris szerzőt, valamint a színészeket és az említetteken kívül még nagyon szép sikere volt Cselényinek, Síknek és Pallósnak és a harmadik felvonás bordalában az érces hangú Hajagosnak. Lóránt a rendező, Kósa a díszletek tervezője egyaránt sokat tettek a siker érdekében. * Paganini diadalmas bevonulása a Városi Színházba. Lehár Ferenc legnagyobb sikerei közül is kiemelkedő. A tegnapi bemutató-estéről ma már közönség és sajtó egyaránt a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozik, külön-külön magasztalva Lehár-operettként, az együttes kiválóságát és a Paganini bőkezű, ragyogó kiállítását. Az óriási siker finom megjelenésével és játékával már egymaga olyan szenzáció, amelyet minden színházlátogató legnagyobb élményei közé fog, sorozni. Nádor Jenő művészpályájának legnagyobb sikerét aratta Paganini érdekes alakjának tökéletes ábrázolásával, bravúros énekével, Vígh Manci eleganciája, ragyogó táncai a kedvenc Sziklay Józseffel, R. Szentpál Olga gyönyörű tánccsoportja, Berend Endre hangversenymester valóban mesteri hegedűszólója, a pompás díszletek és pazar toalettek egész tömege még a látványosság jellegét is adják Lehár mesterművének. Az óriási sikerre való tekintettel a mai és holnapi előadást is az illusztris szerző személyesen vezényli. ESTI KURIR 1926. május 9. * LEHÁR FERENC mondja nekem a Városi Színház kulisszái között a Paganini előadása előtt: — A Paganini sokunkat megihletett már. Éppen most kapom kézhez egy fiatal magyar poétának, Szécsi Ferencnek nekem ajánlott Hegedűszóló című verseskönyvét, amelyben a következő költeményt találom: Paganini Forr-e ma hang ide oly csoda-mélyről, Mint az-az ördögi trillafolyó. Melyet a mély hegedűd üregéből Vont ki az isteni rózsavonó? Kút a zenéd, hol a bűn vize tisztul. Fölveri mégis az ős Szodomát. Bűvöl a titka az élteden is túl: Démoni álmaid álmodom át. Zsong a varázshegedűd a szívemben, Szent ütemére bejárom utam, S éjszaka mélyibe tarka színekkel Hull be a lelkem: e kába futam. Ott sír a hangja a Sorshegedűnek, Gyászom a húrjain elzokogom S Hunnia árnyai mind tovatűnnek, Nyílik az élet e szent romokon. Szécsi Ferenc -szym- ESTI KURIR 1926. május 11. * (folytatom)
518 Ardelao 2017-08-04 08:54:59 [Válasz erre: 516 Ardelao 2017-08-02 12:11:15]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (IV.folytatás) A VÁROSI SZÍNHÁZBAN ma délelőtt tartották meg Lehár Ferenc Paganinijének első nagy, komoly zenekari próbáját, amelyen természetesen a színészeken kívül az igazgatók is, a színház barátai is megjelentek. Sebestyén másik színházában, Miskolcon, viszont ma délelölt tartották meg a Csókos asszony főpróbáját és ezért tegnap táviratot küldött Zerkovitz Bélának, hogy feltétlenül utazzék le Miskolcra. Zerkovilz a miskolciak táviratára a következőképpen válaszolt: „Sebestyén Mihály igazgató, Miskolc. Ha Pesten Lehárt hallgathatom, nem vagyok bolond Miskolcra utazni Zerko- vitzért!” (Zerkovitz.) * Lehár Ferenc, a Paganini világhírű mestere szombaton érkezik Budapestre, hogy átvegye népszerű operettje próbáinak vezetését a Városi Színházban. Jenbach és Knepler poétikus szövegét Kulinyi Ernő szedte pompás magyar versekbe, Lehár muzsikája pedig valamennyi műve közül a leggazdagabban a Paganiniből ömlik. Alpár Gitta és Nádor Jenő gyönyörű éneke, Vígh Manci és Sziklay József pompás táncai, a ragyogó kiállítás és pompás jelmezek fényes tálalásban hozzák Lehár legújabb remekét. A bemutató előadást május 7-én, pénteken tartja a Városi Színház. Az első három előadást Lehár Ferenc vezényli. A bemulató és további előadások jegyeit ma kezdik árusítani a Városi Színház pénztárai és a jegyirodák. Városi Színház Lehár Ferenc új nagy operettjének bemutatója pénteken, 1926. május 7-én, este fél-8 órakor: Először és a következő napokon minden este Alpár Gitta és Nádor Jenő a Magyar Királyi Operaház tagja a Király Színház tagja vendégfelléptével: P A G A N I N I Operett 3 felvonásban. Írták: Knepler Pál és Jenbach Béla. Fordította: Kulinyi Ernő. Zenéjét szerzetté: Lehár Ferenc. Rendező: Lóránt Vilmos. Karnagy: Kerner Jenő Személyek: Mária Anna Elisa hercegnő Alpár Gitta Felice Bacciocchi herceg, a férje … Cselényi József Niccolo Paganini .......................... Nádor Jenő Bella Giretti a hercegi Opera énekesnője … Vígh Manci Pimpinelli márki, a hercegnő kamarása … Sziklay József De Laplace grófnő, udvarhölgy ... Hamvas Józsa Hédouville gróf. francia tábornok … Sík Rezső Bartucci, impresszárió … Pallós János A darabban előforduló hegedűszólókat Berend Endre, a Városi Színház hangversenymestere játssza. A második felvonás boszorkánytáncát R. Szentpál Olga művészcsoportja és növendékei táncolják. Az új díszleteket Kósa Zoltán műépítész tervei után Baumöhl Artúr festőművész festette. Alpár Gitta és Vigh Manci ruháit dr. Vermes Jenöné tervezte és készítette. A darabban előforduló táncokat Roll Ferenc és Zőbisch Ottó tanították be. Az első három előadást Lehár Ferenc vezényli. Jegyek a bemutató és további előadásokra már válthatók a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban. .... ESTI KURIR 1926. május 1. * A Városi Színház szűk folyosóin csak úgy hemzsegtek a vizslák, agarak, foxik, mert Lehár Ferenc Paganini-jéhez a színház kutyákat. keres. Anna Elisa kisasszony, Alpár Gitta, Paganini mester szerelme ugyanis Jenbach szövege szerint, vadászatra készül, és egy kutyafalkával indul neki az erdőségnek. A kutyákat a premierig be kell tanítani, így hát a kiszemelteket ma délelőttre hívta meg az első próbára Lóránt Vilmos, a Paganini rendezője. Mindjárt itt elmondom, hogy egyetlen kutya sem vált be, s így Lóránt főrendezőnek a vadászkutyák beszerzése körüli gondjai még mindig nem ültek el. Ahogyan a kutyavásár után ott ült a színház előtti lócán elbúsulva, megkérdezte őt Sziklay József: — Hogy vagy, Vilikém? Kurta volt a felelet: — Kutyául, barátom, kutyául. * Lehár Ferenc hétfőn este érkezik Budapestre. Úgy volt, hogy Lehár Ferenc szombaton Budapestre jön, hogy részt vegyen a Városi Színházban színre-kerülő „Paganini” című operettjének próbáin. Lehár helyett azonban távirat jött, amelyben a komponista arról értesítette a színház igazgatóságát, hogy csak hétfőn utazhat Budapestre, amennyiben a budapesti előadásra írt betétek kottáinak kinyomtatásával csak hétfőre készül el. Lehár holnap délelőtt már jelen lesz a „Paganini” próbáin. ESTI KURIR 1926. május 4. * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (IV.folytatás) A VÁROSI SZÍNHÁZBAN ma délelőtt tartották meg Lehár Ferenc Paganinijének első nagy, komoly zenekari próbáját, amelyen természetesen a színészeken kívül az igazgatók is, a színház barátai is megjelentek. Sebestyén másik színházában, Miskolcon, viszont ma délelölt tartották meg a Csókos asszony főpróbáját és ezért tegnap táviratot küldött Zerkovitz Bélának, hogy feltétlenül utazzék le Miskolcra. Zerkovilz a miskolciak táviratára a következőképpen válaszolt: „Sebestyén Mihály igazgató, Miskolc. Ha Pesten Lehárt hallgathatom, nem vagyok bolond Miskolcra utazni Zerko- vitzért!” (Zerkovitz.) * Lehár Ferenc, a Paganini világhírű mestere szombaton érkezik Budapestre, hogy átvegye népszerű operettje próbáinak vezetését a Városi Színházban. Jenbach és Knepler poétikus szövegét Kulinyi Ernő szedte pompás magyar versekbe, Lehár muzsikája pedig valamennyi műve közül a leggazdagabban a Paganiniből ömlik. Alpár Gitta és Nádor Jenő gyönyörű éneke, Vígh Manci és Sziklay József pompás táncai, a ragyogó kiállítás és pompás jelmezek fényes tálalásban hozzák Lehár legújabb remekét. A bemutató előadást május 7-én, pénteken tartja a Városi Színház. Az első három előadást Lehár Ferenc vezényli. A bemulató és további előadások jegyeit ma kezdik árusítani a Városi Színház pénztárai és a jegyirodák. Városi Színház Lehár Ferenc új nagy operettjének bemutatója pénteken, 1926. május 7-én, este fél-8 órakor: Először és a következő napokon minden este Alpár Gitta és Nádor Jenő a Magyar Királyi Operaház tagja a Király Színház tagja vendégfelléptével: P A G A N I N I Operett 3 felvonásban. Írták: Knepler Pál és Jenbach Béla. Fordította: Kulinyi Ernő. Zenéjét szerzetté: Lehár Ferenc. Rendező: Lóránt Vilmos. Karnagy: Kerner Jenő Személyek: Mária Anna Elisa hercegnő Alpár Gitta Felice Bacciocchi herceg, a férje … Cselényi József Niccolo Paganini .......................... Nádor Jenő Bella Giretti a hercegi Opera énekesnője … Vígh Manci Pimpinelli márki, a hercegnő kamarása … Sziklay József De Laplace grófnő, udvarhölgy ... Hamvas Józsa Hédouville gróf. francia tábornok … Sík Rezső Bartucci, impresszárió … Pallós János A darabban előforduló hegedűszólókat Berend Endre, a Városi Színház hangversenymestere játssza. A második felvonás boszorkánytáncát R. Szentpál Olga művészcsoportja és növendékei táncolják. Az új díszleteket Kósa Zoltán műépítész tervei után Baumöhl Artúr festőművész festette. Alpár Gitta és Vigh Manci ruháit dr. Vermes Jenöné tervezte és készítette. A darabban előforduló táncokat Roll Ferenc és Zőbisch Ottó tanították be. Az első három előadást Lehár Ferenc vezényli. Jegyek a bemutató és további előadásokra már válthatók a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban. .... ESTI KURIR 1926. május 1. * A Városi Színház szűk folyosóin csak úgy hemzsegtek a vizslák, agarak, foxik, mert Lehár Ferenc Paganini-jéhez a színház kutyákat. keres. Anna Elisa kisasszony, Alpár Gitta, Paganini mester szerelme ugyanis Jenbach szövege szerint, vadászatra készül, és egy kutyafalkával indul neki az erdőségnek. A kutyákat a premierig be kell tanítani, így hát a kiszemelteket ma délelőttre hívta meg az első próbára Lóránt Vilmos, a Paganini rendezője. Mindjárt itt elmondom, hogy egyetlen kutya sem vált be, s így Lóránt főrendezőnek a vadászkutyák beszerzése körüli gondjai még mindig nem ültek el. Ahogyan a kutyavásár után ott ült a színház előtti lócán elbúsulva, megkérdezte őt Sziklay József: — Hogy vagy, Vilikém? Kurta volt a felelet: — Kutyául, barátom, kutyául. * Lehár Ferenc hétfőn este érkezik Budapestre. Úgy volt, hogy Lehár Ferenc szombaton Budapestre jön, hogy részt vegyen a Városi Színházban színre-kerülő „Paganini” című operettjének próbáin. Lehár helyett azonban távirat jött, amelyben a komponista arról értesítette a színház igazgatóságát, hogy csak hétfőn utazhat Budapestre, amennyiben a budapesti előadásra írt betétek kottáinak kinyomtatásával csak hétfőre készül el. Lehár holnap délelőtt már jelen lesz a „Paganini” próbáin. ESTI KURIR 1926. május 4. * (folytatom)
517 Búbánat 2017-08-02 19:34:47
Lehár CD-újdonság: [url] http://archive.fo/KfVG1; Schön ist die Welt /Szép a világ/ [/url] Elena Mosuc (soprano) – Elisabeth, Mercedes; Zoran Todorovich (tenor) – Georg, Sascha; Roland Kandlbinder (tenor) – Direktor; Isabella Stettner (soprano) and Masako Goda (soprano) – zwei Damen; Andreas Hirtreiter (tenor) and Wolfgang Klose (bass) – zwei Herren Chor des Bayerischen Rundfunks, Münchner Rundfunkorchester/Ulf Schirmer rec. Studio 1 des Bayerischen Rundfunks, 29 March–2 April 2004. DDD CPO 777 055-2 [77:22]
Lehár CD-újdonság: [url] http://archive.fo/KfVG1; Schön ist die Welt /Szép a világ/ [/url] Elena Mosuc (soprano) – Elisabeth, Mercedes; Zoran Todorovich (tenor) – Georg, Sascha; Roland Kandlbinder (tenor) – Direktor; Isabella Stettner (soprano) and Masako Goda (soprano) – zwei Damen; Andreas Hirtreiter (tenor) and Wolfgang Klose (bass) – zwei Herren Chor des Bayerischen Rundfunks, Münchner Rundfunkorchester/Ulf Schirmer rec. Studio 1 des Bayerischen Rundfunks, 29 March–2 April 2004. DDD CPO 777 055-2 [77:22]
516 Ardelao 2017-08-02 12:11:15 [Válasz erre: 515 Ardelao 2017-07-31 11:26:58]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (III. folytatás) LEHÁR FERENC írja Sebestyén Gézának: Édes régi cimborám! Szíves meghívásodat az „Éva" reprízére örömmel fogadom. Ott leszek, hogyne lennék ott, hiszen jó néhány esztendeje már annak, hogy utoljára volt alkalmam az Évát, ezt az édes gyermekemet, egyik legjobban szeretett operettemet dirigálni. Emlékszel a premierre? Én igen. Ha jól emlékszem, fiatalabbak voltunk mind a ketten. Te is, én is. Szerénytelenség nélkül mondhatom neked, hogy, azóta sikereim öregedtek, de ha meg látsz, remélem, te is úgy érzed majd, hogy csak a sikereim, mert én magam fiatal maradtam, amint az Éva reprízén látni fogod, ölel: Franci. ESTI KURIR 1925. augusztus 25. * Lehár dirigálja „A pacsirta" prágai magyar előadását. A prágai Vinohrádska zpěvohrában vendégszereplő kassa-pozsonyi-magyar színtársulat július 6-án hozza színre Lehár Ferenc „A pacsirta" című operettjét, amelynek főszerepét Kosáry Emmy és Király Ernő játsszák. Az előadásnak ünnepi jelleget ad, hogy a zenekart a világhírű zeneszerző, Lehár Ferenc fogja dirigálni. ESTI KURIR 1925. július 3. * A Városi Színház csütörtökön, szeptember hó 3-án újítja fel Lehár Ferenc legszebb zenéjű rendkívül érdekes tárgyú operettjét, az Évát. Lehár muzsikájának valóságos kincsesháza ez az operett, melyet a Városi Színház pazar kiállításban, - a főszerepekben Harmath Hildával, Vígh Mancival, Galetta Ferenccel és Sziklay Józseffel - szólaltat meg. ESTI KURIR 1925. augusztus 30. * Az „Éva“ repríze. Az „Éva" című operett Lehár Ferencnek abból az idejéből való, amikor a mester a leggazdagabban ontotta a legszebb melódiákat, olyan pazarlóan, hogy két év alatt négy operettet bocsátott szárnyra: a Luxemburg grófját, a Cigányszerelmet, a Hercegkisasszonyt és közvetlenül utánuk az Évát. A négy közül kétségtelenül a Luxemburg grófja és az Éva a legszebb, ezért mindenesetre jó gondolat volt, hogy a Városi Színház az Évát tizenkét év után felelevenítette és műsorára tűzte. (Az Éva második felvonásában van az a híres két valcer-kombináció; amíg a szereplők az „Elválni” kezdetű keringőt éneklik, a zenekar az utána következő tánckeringőt játssza.) A tegnapi reprízen a címszerepben Harmath Hilda mutatkozott be, a színház új primadonnája, aki tisztán csengő, kulturált hangjával és átérzett játékával nagy sikert aratott. A másik női szerepben Vigh Manci hódított szépségével és kedvességével; kitűnő volt Galetta, Sziklay és a többi szereplők is: Pallós, Érczkövy, Pajor, Hajdú Ella. A zenekart is új karmester vezényelte: Kerner Jenő (Kerner István unokaöccse), aki, igen tehetséges zenésznek bizonyult. A rendezés (Sík Rezső munkája) és a kiállítás szép és színes, a ragyogó díszleteket maga Zerkovitz Béla szcenikai igazgató tervezte. ESTI KURIR 1925. szeptember 5. * Lehár azt szeretné, ha a „Paganini" főszerepet Budapesten Szedő Miklós játszaná. A „Paganini” főpróbáján az Esti Kurír munkatársa beszélgetett Lehár Ferenccel, aki a többi között a következőket mondta: — „Úgy érzem, hogy ilyen operettet, mint a „Paganini”, még nem írtam. Boldog vagyok, hogy a női főszereplő ismét Kosáry Emma, az a Kosáry, akinek nevéhez szorosan hozzátartoznak az én magyarországi sikereim. Nagyon szeretném, ha a pesti „Paganini” főszereplője Szedő Miklós lenne; a Cigánybáró című operettben hallottam őt egyszer a budapesti Városi Színházban, és, azóta igen sokat gondoltam rá. Nagyon neki való volna a szerep. A „Paganini” a bécsi bemutató után rövidesen megindul külföldi útjára. Először Berlinben kerül színre, s azután, úgy hiszem, már talán csak a jövő szezonban, Budapesten mutatják be. ESTI KURIR 1925. október 31. * Lehár Budapesten! A Városi Színház igazgatósága úgy határozott, hogy a „Csókos asszony" után Lehár Ferenc „Paganinijét mutatja be. Az operettet Lehár Ferenc maga fogja betanítani, aki akkor — az eddigi tervek szerint március közepe táján,— néhány-hetes tartózkodásra, Budapestre jön. Az operett főszereplőit Lehár Ferenc maga választotta ki: Dömötör Ilona, Szedő Miklós dr. Sziklay József és Horti Sándor játszanak majd az operettben. ESTI KURIR 1926. január 28. * A berlini nagysikerű bemutató után Budapesten valószínűen március hónapban kerül színre Lehár Ferenc „Paganini” című operettje, amelyet tulajdonképpen operának szánt a szerző. A kiváló komponista Bécsben felkereste Dömötör Ilonát, az Operaház művésznőjét és felkérte, hogy a budapesti Városi Színház előadásain ő játssza el „Paganini" női főszerepét. A címszerepet Lehár Szedő Miklósra akarja bízni, akit erről már levélben értesített is. ESTI KURIR 1927. február 7. * A Paganini Budapesten. PAGANINI Lehár bemutató a Városi Színházban pénteken 1926. május 7-én Alpár Gitta és Nádor Jenő vendégfelléptével Lehár Ferencnek, a modern operett világhírű nagymesterének legújabb operettjét, a Paganini-t mutatja be május 7-én a Városi Színház. Az operett melódiák királyának legújabb művét már világsiker előzi meg, amennyiben a bécsi bemutató után Milanóban és Berlinben is túl van a Paganini a 150-ik előadáson. A hegedű halhatatlan virtuózának, Paganininek és Napóleon húgának, Anna Elisa hercegnőnek regényes találkozásából indul ki a mindvégig érdekes és mulatságos operett meséje, melyet végig sugároz a legelbűvölőbb vérbeli Lehár-muzsika. — Anna Elisa hercegnő szerepére, melyet Bécsben Kosáry Emmi, Berlinben Schwarz Vera, a Városi Színház Alpár Gittát, az Operaház népszerű primadonnáját nyerte meg. Paganini rendkívül érdekes alakját pedig — melyet Becsben Clewing, Berlinben pedig Tauber kamaraénekes kreált — nálunk Nádor Jenő fogja biztos sikerre vinni. Pompás szerepe lesz Vígh Mancinak, aki Bella Girettit, a hercegi opera primadonnáját játssza, viszont a hercegnő kamarásának, Pimpinelli-nek pompás táncos szerepe a kitűnő Sziklay József kezében van. Felice herceget Cselényi József, Paganini impresszárióját Pallós János játssza. Külön érdekesség a Paganini szólóját kísérő „Boszorkánytánc", melyet Szentpál Olga művész-csoportja és növendékei fognak bemutatni. A nagyigényű rendezést Lóránth Vilmos végzi, a mű betanítását pedig Kerner Jenő karnagy. Lehár mester rendkívül nagy súlyt helyez a Városi Színház bemutatójára, épp ezért már a hét végétől kezdve személyesen vezeti a próbákat, ugyancsak maga dirigálja a Paganini első’ három előadását. Az első öt előadás jegyeit holnap, pénteken kezdik árusítani a Városi Színház pénztárai és a jegyirodák. ESTI KURIR 1926. április 30. * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (III. folytatás) LEHÁR FERENC írja Sebestyén Gézának: Édes régi cimborám! Szíves meghívásodat az „Éva" reprízére örömmel fogadom. Ott leszek, hogyne lennék ott, hiszen jó néhány esztendeje már annak, hogy utoljára volt alkalmam az Évát, ezt az édes gyermekemet, egyik legjobban szeretett operettemet dirigálni. Emlékszel a premierre? Én igen. Ha jól emlékszem, fiatalabbak voltunk mind a ketten. Te is, én is. Szerénytelenség nélkül mondhatom neked, hogy, azóta sikereim öregedtek, de ha meg látsz, remélem, te is úgy érzed majd, hogy csak a sikereim, mert én magam fiatal maradtam, amint az Éva reprízén látni fogod, ölel: Franci. ESTI KURIR 1925. augusztus 25. * Lehár dirigálja „A pacsirta" prágai magyar előadását. A prágai Vinohrádska zpěvohrában vendégszereplő kassa-pozsonyi-magyar színtársulat július 6-án hozza színre Lehár Ferenc „A pacsirta" című operettjét, amelynek főszerepét Kosáry Emmy és Király Ernő játsszák. Az előadásnak ünnepi jelleget ad, hogy a zenekart a világhírű zeneszerző, Lehár Ferenc fogja dirigálni. ESTI KURIR 1925. július 3. * A Városi Színház csütörtökön, szeptember hó 3-án újítja fel Lehár Ferenc legszebb zenéjű rendkívül érdekes tárgyú operettjét, az Évát. Lehár muzsikájának valóságos kincsesháza ez az operett, melyet a Városi Színház pazar kiállításban, - a főszerepekben Harmath Hildával, Vígh Mancival, Galetta Ferenccel és Sziklay Józseffel - szólaltat meg. ESTI KURIR 1925. augusztus 30. * Az „Éva“ repríze. Az „Éva" című operett Lehár Ferencnek abból az idejéből való, amikor a mester a leggazdagabban ontotta a legszebb melódiákat, olyan pazarlóan, hogy két év alatt négy operettet bocsátott szárnyra: a Luxemburg grófját, a Cigányszerelmet, a Hercegkisasszonyt és közvetlenül utánuk az Évát. A négy közül kétségtelenül a Luxemburg grófja és az Éva a legszebb, ezért mindenesetre jó gondolat volt, hogy a Városi Színház az Évát tizenkét év után felelevenítette és műsorára tűzte. (Az Éva második felvonásában van az a híres két valcer-kombináció; amíg a szereplők az „Elválni” kezdetű keringőt éneklik, a zenekar az utána következő tánckeringőt játssza.) A tegnapi reprízen a címszerepben Harmath Hilda mutatkozott be, a színház új primadonnája, aki tisztán csengő, kulturált hangjával és átérzett játékával nagy sikert aratott. A másik női szerepben Vigh Manci hódított szépségével és kedvességével; kitűnő volt Galetta, Sziklay és a többi szereplők is: Pallós, Érczkövy, Pajor, Hajdú Ella. A zenekart is új karmester vezényelte: Kerner Jenő (Kerner István unokaöccse), aki, igen tehetséges zenésznek bizonyult. A rendezés (Sík Rezső munkája) és a kiállítás szép és színes, a ragyogó díszleteket maga Zerkovitz Béla szcenikai igazgató tervezte. ESTI KURIR 1925. szeptember 5. * Lehár azt szeretné, ha a „Paganini" főszerepet Budapesten Szedő Miklós játszaná. A „Paganini” főpróbáján az Esti Kurír munkatársa beszélgetett Lehár Ferenccel, aki a többi között a következőket mondta: — „Úgy érzem, hogy ilyen operettet, mint a „Paganini”, még nem írtam. Boldog vagyok, hogy a női főszereplő ismét Kosáry Emma, az a Kosáry, akinek nevéhez szorosan hozzátartoznak az én magyarországi sikereim. Nagyon szeretném, ha a pesti „Paganini” főszereplője Szedő Miklós lenne; a Cigánybáró című operettben hallottam őt egyszer a budapesti Városi Színházban, és, azóta igen sokat gondoltam rá. Nagyon neki való volna a szerep. A „Paganini” a bécsi bemutató után rövidesen megindul külföldi útjára. Először Berlinben kerül színre, s azután, úgy hiszem, már talán csak a jövő szezonban, Budapesten mutatják be. ESTI KURIR 1925. október 31. * Lehár Budapesten! A Városi Színház igazgatósága úgy határozott, hogy a „Csókos asszony" után Lehár Ferenc „Paganinijét mutatja be. Az operettet Lehár Ferenc maga fogja betanítani, aki akkor — az eddigi tervek szerint március közepe táján,— néhány-hetes tartózkodásra, Budapestre jön. Az operett főszereplőit Lehár Ferenc maga választotta ki: Dömötör Ilona, Szedő Miklós dr. Sziklay József és Horti Sándor játszanak majd az operettben. ESTI KURIR 1926. január 28. * A berlini nagysikerű bemutató után Budapesten valószínűen március hónapban kerül színre Lehár Ferenc „Paganini” című operettje, amelyet tulajdonképpen operának szánt a szerző. A kiváló komponista Bécsben felkereste Dömötör Ilonát, az Operaház művésznőjét és felkérte, hogy a budapesti Városi Színház előadásain ő játssza el „Paganini" női főszerepét. A címszerepet Lehár Szedő Miklósra akarja bízni, akit erről már levélben értesített is. ESTI KURIR 1927. február 7. * A Paganini Budapesten. PAGANINI Lehár bemutató a Városi Színházban pénteken 1926. május 7-én Alpár Gitta és Nádor Jenő vendégfelléptével Lehár Ferencnek, a modern operett világhírű nagymesterének legújabb operettjét, a Paganini-t mutatja be május 7-én a Városi Színház. Az operett melódiák királyának legújabb művét már világsiker előzi meg, amennyiben a bécsi bemutató után Milanóban és Berlinben is túl van a Paganini a 150-ik előadáson. A hegedű halhatatlan virtuózának, Paganininek és Napóleon húgának, Anna Elisa hercegnőnek regényes találkozásából indul ki a mindvégig érdekes és mulatságos operett meséje, melyet végig sugároz a legelbűvölőbb vérbeli Lehár-muzsika. — Anna Elisa hercegnő szerepére, melyet Bécsben Kosáry Emmi, Berlinben Schwarz Vera, a Városi Színház Alpár Gittát, az Operaház népszerű primadonnáját nyerte meg. Paganini rendkívül érdekes alakját pedig — melyet Becsben Clewing, Berlinben pedig Tauber kamaraénekes kreált — nálunk Nádor Jenő fogja biztos sikerre vinni. Pompás szerepe lesz Vígh Mancinak, aki Bella Girettit, a hercegi opera primadonnáját játssza, viszont a hercegnő kamarásának, Pimpinelli-nek pompás táncos szerepe a kitűnő Sziklay József kezében van. Felice herceget Cselényi József, Paganini impresszárióját Pallós János játssza. Külön érdekesség a Paganini szólóját kísérő „Boszorkánytánc", melyet Szentpál Olga művész-csoportja és növendékei fognak bemutatni. A nagyigényű rendezést Lóránth Vilmos végzi, a mű betanítását pedig Kerner Jenő karnagy. Lehár mester rendkívül nagy súlyt helyez a Városi Színház bemutatójára, épp ezért már a hét végétől kezdve személyesen vezeti a próbákat, ugyancsak maga dirigálja a Paganini első’ három előadását. Az első öt előadás jegyeit holnap, pénteken kezdik árusítani a Városi Színház pénztárai és a jegyirodák. ESTI KURIR 1926. április 30. * (folytatom)
515 Ardelao 2017-07-31 11:26:58 [Válasz erre: 514 Ardelao 2017-07-30 12:57:52]
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (II. folytatás) SIKER A VÁROSIBAN! Szenzációs sikert aratott a Frasquita hétfő esti főpróbáján a Városi Színházban. A meghívott közönség lelkesen ünnepelte az illusztris szerzőt, Lehár Ferencet, aki személyesen vezényelte a zenekart. Sokat mulatott a derűs librettón és sorra megismételtette Serák Márta és Gábor József remek énekszámait, valamint Sziklay József és Molnár Vera frappáns táncprodukcióit és a második felvonás szenzációs tangó-betétjét, melyet Mimi Shorp, a fenomenális táncművésznő táncol. A mai, keddi premiertől kezdve, minden este a Frasquita szerepel a Városi Színház műsorán; kedden és szerdán világhírű szerzője, Lehár Ferenc vezényel. ESTI KURIR 1925. március 4. * A „Frasquita” rendkívüli sikerének bizonyítéka, hogy a Városi Színház vezetősége a példátlan érdeklődésre való tekintettel, kénytelen volt szakítani a repertoire műsor elvével s a hétfői jótékony-célú hangverseny kivételével, a jövő héten is minden este Lehár Ferenc világhírű operettjét tűzte műsorra. A Városi Színház pénztárát és a jegyirodákat valóságos ostrom alá fogja a nagyközönség, mert egész Budapest hallani akarja az operett nagymesterének legszebb és leghíresebb muzsikáját, amelyet a legtökéletesebb előadásban szemkápráztató látványosságokkal, frappáns táncprodukciókkal és sok-sok vidámsággal fűszerezve tolmácsol a Városi Színház. ESTI KURIR 1925. március 8. * Frasquita újra Serák Márta. A Városi Színháznak tegnap este ismét örömnapja volt, mert táblás házak előtt hozta színre Lehár Ferenc operettjét, a „Frasquitát,” amelynek főszerepét betegsége után most újból átvette Serák Márta. A közönség lelkesen tapsolt a művésznőnek, benn a kulisszák mögött pedig felgyógyulása örömére a színészek rendeztek házi-ünnepséget. ESTI KURIR 1925. március 10. * A Városi Színház jövő hete A Városi Színház jövő hete ismét Lehár Ferenc „Frasquita“-jának jegyében folyik le. Lehár Ferenc új operettjének édes, igazi Lehári muzsikája már belopta magát a magyarok szívébe és az operett gyönyörű melódiái éppen olyan népszerűek már nálunk, mint akár Ausztriában, akár Németországban, ahol a Frasquita már a hétszázadik előadása felé közeledik. A mi erősségeink, Serák Márta, Gábor József. Molnár Vera és Sziklay József a külföldi sikerhez hasonló diadalra vitték Lehár Ferenc csodaszép operettjét, amely e héten hétfőn, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap este kerül színre. ESTI KURIR 1925. március 15. * A VÁROSI SZÍNHÁZ igazgatót irodájában tegnap este, néhány perccel félnyolc előtt, megszólalt a telefon. — Wien keresi magukat, — mondta a telefonos kisasszony Sebestyén Dezsőnek, a színház fiatalabbik igazgatójának. Néhány pillanat múlva már jelentkezett is Wien. — Itt Lehár Ferenc! Szervusztok! Küldjétek Serák Mártát a telefonhoz. Leszaladtak Serákért, aki néhány perc múlva már a telefonon keresztül üdvözölte a mestert. A következő egyoldalú „beszélgetést” sikerült kilesnem: Serák: Drága mesterem, hát hogy gondolja ezt? Lehár: ............... Serák: Semmi szín alatt sem mehetek. Én a maga pesti operettjéhez szerződtem, így hát közben nem gondolhatom meg magam és nem szaladhatok át Bécsbe. Lehár: .............. Serák: Ha április 2-án Bécsben premierje lesz, azon én már semmi körülmények között sem vehetek részt. Azt azonban, édes mesterem, megteszem magának, hogy az operettjét betanulom, és amikor nálunk, Pesten, a Városi Színházban opera megy, akkor szívesen átmegyek egy-egy estére, de a Frasquitát nem hagyom itt. Lehár: ............... Serák: Ebben maradunk. Isten vele, drága Mester. Jöjjön minél előbb Pestre. Á huszonötödikre okvetlen elvárjuk. ESTI KURIR 1925. március 17. * Lőrinczy Vilma új Frasquita. Serák Márta vasárnap este játszotta utoljára a Városi Színházban Lehár Ferenc operettjének, a Frasquitának címszerepét. Legközelebb már Lőrinczy Vilma fogja játszani, Gábor József kitűnően végzett növendéke. Serák Budapestről Berlinbe utazott, ahol az egyik operettszínház igazgatójával folytat tárgyalásokat vendégszereplésére vonatkozóan. ESTI KURIR 1925. április 15. * A FRASQUITA, Lehár Ferenc-gyönyörű melódiájú operettje új szereplőt kapott, miután Serák Márta itt hagyta a Városi Színházat, sőt itt hagyta az országot is. Az új szereplő, Lörinczy Vilma, ma jelent meg először a Városi Színház harmadik emeleti próbaszobájában, hogy Keleti karmesterrel átvegye a melodikus partitúrát. Keleti még alig helyezkedett el a hatalmas Bösendorfer mellett, ujjai még alig érintették a fehér elefántcsont billentyűket, Lőrinczy Vilma ajkáról máris felcsendültek a szárnyaló melódiák. A fiatal karmester alig tudott hova lenni a meglepetéstől. — Művésznő, hiszen ön máris pompásan tudja a teljes partitúrát? ... "— Tudom, — mondta Lőrinczy Vilma, — mert Pesten még híre-hamva sem volt akkor a Frasquitának, amikor én, már megtanultam, mint régi rajongója a Lehár-melódiáknak." „Berlinben láttam a Frasquita bemutatóját és egy héttel később ide visszaérve, hangról-hangra megtanultam az egészet. A sors elégtételének tartom, hogy alkalmam adódik, az akkor fölöslegesnek látszó szorgalmam gyümölcsöztetésére.” Sebestyén Géza igazgató szobájában egy írókból és zeneszerzőkből álló társaság tárgyalta a jövő év programját. Az irodába persze áthallatszott Lőrinczy Vilma kristályosán csengő dalolása. Kíváncsian, lábujjhegyen mentek a próbateremhez, hogy megtudják, ki lehet az új primadonna, mire Sebestyén direktor diszkréten felnyitotta az ajtót, mondván: „Uraim,” íme Lőrinczy Vilma, nem járnak, rosszul, ha az önök új munkáját Lőrinczy Vilma ajkáról fogja először meghallani a nagyközönség. ESTI KURIR 1925. április 17. Lőrinczy Vilma (1900 - ?), énekesnő. 1922-ben a Városi Színházhoz szerződött, ahol Lehár Ferenc Frasquita című művében mutatkozott be. Később, az Operaház magánénekesnője lett (1928-32). (A.) * (folytatom)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL (II. folytatás) SIKER A VÁROSIBAN! Szenzációs sikert aratott a Frasquita hétfő esti főpróbáján a Városi Színházban. A meghívott közönség lelkesen ünnepelte az illusztris szerzőt, Lehár Ferencet, aki személyesen vezényelte a zenekart. Sokat mulatott a derűs librettón és sorra megismételtette Serák Márta és Gábor József remek énekszámait, valamint Sziklay József és Molnár Vera frappáns táncprodukcióit és a második felvonás szenzációs tangó-betétjét, melyet Mimi Shorp, a fenomenális táncművésznő táncol. A mai, keddi premiertől kezdve, minden este a Frasquita szerepel a Városi Színház műsorán; kedden és szerdán világhírű szerzője, Lehár Ferenc vezényel. ESTI KURIR 1925. március 4. * A „Frasquita” rendkívüli sikerének bizonyítéka, hogy a Városi Színház vezetősége a példátlan érdeklődésre való tekintettel, kénytelen volt szakítani a repertoire műsor elvével s a hétfői jótékony-célú hangverseny kivételével, a jövő héten is minden este Lehár Ferenc világhírű operettjét tűzte műsorra. A Városi Színház pénztárát és a jegyirodákat valóságos ostrom alá fogja a nagyközönség, mert egész Budapest hallani akarja az operett nagymesterének legszebb és leghíresebb muzsikáját, amelyet a legtökéletesebb előadásban szemkápráztató látványosságokkal, frappáns táncprodukciókkal és sok-sok vidámsággal fűszerezve tolmácsol a Városi Színház. ESTI KURIR 1925. március 8. * Frasquita újra Serák Márta. A Városi Színháznak tegnap este ismét örömnapja volt, mert táblás házak előtt hozta színre Lehár Ferenc operettjét, a „Frasquitát,” amelynek főszerepét betegsége után most újból átvette Serák Márta. A közönség lelkesen tapsolt a művésznőnek, benn a kulisszák mögött pedig felgyógyulása örömére a színészek rendeztek házi-ünnepséget. ESTI KURIR 1925. március 10. * A Városi Színház jövő hete A Városi Színház jövő hete ismét Lehár Ferenc „Frasquita“-jának jegyében folyik le. Lehár Ferenc új operettjének édes, igazi Lehári muzsikája már belopta magát a magyarok szívébe és az operett gyönyörű melódiái éppen olyan népszerűek már nálunk, mint akár Ausztriában, akár Németországban, ahol a Frasquita már a hétszázadik előadása felé közeledik. A mi erősségeink, Serák Márta, Gábor József. Molnár Vera és Sziklay József a külföldi sikerhez hasonló diadalra vitték Lehár Ferenc csodaszép operettjét, amely e héten hétfőn, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap este kerül színre. ESTI KURIR 1925. március 15. * A VÁROSI SZÍNHÁZ igazgatót irodájában tegnap este, néhány perccel félnyolc előtt, megszólalt a telefon. — Wien keresi magukat, — mondta a telefonos kisasszony Sebestyén Dezsőnek, a színház fiatalabbik igazgatójának. Néhány pillanat múlva már jelentkezett is Wien. — Itt Lehár Ferenc! Szervusztok! Küldjétek Serák Mártát a telefonhoz. Leszaladtak Serákért, aki néhány perc múlva már a telefonon keresztül üdvözölte a mestert. A következő egyoldalú „beszélgetést” sikerült kilesnem: Serák: Drága mesterem, hát hogy gondolja ezt? Lehár: ............... Serák: Semmi szín alatt sem mehetek. Én a maga pesti operettjéhez szerződtem, így hát közben nem gondolhatom meg magam és nem szaladhatok át Bécsbe. Lehár: .............. Serák: Ha április 2-án Bécsben premierje lesz, azon én már semmi körülmények között sem vehetek részt. Azt azonban, édes mesterem, megteszem magának, hogy az operettjét betanulom, és amikor nálunk, Pesten, a Városi Színházban opera megy, akkor szívesen átmegyek egy-egy estére, de a Frasquitát nem hagyom itt. Lehár: ............... Serák: Ebben maradunk. Isten vele, drága Mester. Jöjjön minél előbb Pestre. Á huszonötödikre okvetlen elvárjuk. ESTI KURIR 1925. március 17. * Lőrinczy Vilma új Frasquita. Serák Márta vasárnap este játszotta utoljára a Városi Színházban Lehár Ferenc operettjének, a Frasquitának címszerepét. Legközelebb már Lőrinczy Vilma fogja játszani, Gábor József kitűnően végzett növendéke. Serák Budapestről Berlinbe utazott, ahol az egyik operettszínház igazgatójával folytat tárgyalásokat vendégszereplésére vonatkozóan. ESTI KURIR 1925. április 15. * A FRASQUITA, Lehár Ferenc-gyönyörű melódiájú operettje új szereplőt kapott, miután Serák Márta itt hagyta a Városi Színházat, sőt itt hagyta az országot is. Az új szereplő, Lörinczy Vilma, ma jelent meg először a Városi Színház harmadik emeleti próbaszobájában, hogy Keleti karmesterrel átvegye a melodikus partitúrát. Keleti még alig helyezkedett el a hatalmas Bösendorfer mellett, ujjai még alig érintették a fehér elefántcsont billentyűket, Lőrinczy Vilma ajkáról máris felcsendültek a szárnyaló melódiák. A fiatal karmester alig tudott hova lenni a meglepetéstől. — Művésznő, hiszen ön máris pompásan tudja a teljes partitúrát? ... "— Tudom, — mondta Lőrinczy Vilma, — mert Pesten még híre-hamva sem volt akkor a Frasquitának, amikor én, már megtanultam, mint régi rajongója a Lehár-melódiáknak." „Berlinben láttam a Frasquita bemutatóját és egy héttel később ide visszaérve, hangról-hangra megtanultam az egészet. A sors elégtételének tartom, hogy alkalmam adódik, az akkor fölöslegesnek látszó szorgalmam gyümölcsöztetésére.” Sebestyén Géza igazgató szobájában egy írókból és zeneszerzőkből álló társaság tárgyalta a jövő év programját. Az irodába persze áthallatszott Lőrinczy Vilma kristályosán csengő dalolása. Kíváncsian, lábujjhegyen mentek a próbateremhez, hogy megtudják, ki lehet az új primadonna, mire Sebestyén direktor diszkréten felnyitotta az ajtót, mondván: „Uraim,” íme Lőrinczy Vilma, nem járnak, rosszul, ha az önök új munkáját Lőrinczy Vilma ajkáról fogja először meghallani a nagyközönség. ESTI KURIR 1925. április 17. Lőrinczy Vilma (1900 - ?), énekesnő. 1922-ben a Városi Színházhoz szerződött, ahol Lehár Ferenc Frasquita című művében mutatkozott be. Később, az Operaház magánénekesnője lett (1928-32). (A.) * (folytatom)
514 Ardelao 2017-07-30 12:57:52
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL LEHÁR FERENC A VÁROSI SZÍNHÁZBAN A jövő hét nagy színházi eseménye Lehár Ferenc világhírű operettje, a Frasquita, amelynek budapesti bemutatója február 27-én, pénteken lesz a Városi Színházban. Az egész kultúr világot diadalmasan megjárt operettet, komoly és nagy érdeklődéssel várja az egész magyar színházi közönség minden rétege. A Városi Színház a nagy művészi eseményhez méltó előadásban fogja a világhírű mestert és művét reprezentálni. Berlin—München—Budapest. Serák Márta, a kiváló primadonna, akinek Lehár „Frasqui-tá“-jával elért káprázatos sikereit a német világlapok hasábokon keresztül méltatták, az operett 250 berlini és 150 müncheni előadásának lejátszása után Budapestre érkezett, és a Városi Színházban magyar nyelven fogja folytatni a „Frasquita" világsikerét. ESTI KURIR 1925. február 20. * Holnap, kedden van a Frasquita Városi Színházi premierje, amelyet ép úgy, mint a hétfő esti főpróbát és a szerdai második előadást, a szenzációs operett-újdonság világhírű szerzője, maga Lehár Ferenc vezényli. A forróvérű kis spanyol cigányleány és párizsi szerelmesének lebilincselően érdekes regénye, legszebb muzsikájának megírására inspirálta a modern operett nagy mesterét, s a Városi Színház pazar előadásán, Serák Márta és Gábor József kitűnő duettjében, a csillogó Lehár-partitúra minden kottája érvényesülni fog, amint a mulatságos librettó friss vidámsága is fokozott erővel fog hatni Sziklay és Molnár Vera magával ragadó játékában és bravúros táncaiban. A „Frasquita" egyébként teljesen betölti a Városi Színház jövő hetének műsorát, a vasárnap délután kivételével, amikor is Walter Rózsival a „Tosca" kerül színre. Ma, hétfőn este lesz a Frasquita nyilvános főpróbája a Városi Színházban. A Frasquita első két előadását kedden és szerdán Lehár Ferenc személyesen vezényli a Városi Színházban. Keddtől kezdve minden este Frasquita, Lehár világhírű operettje a Városi Színházban. ESTI KURIR 1925. március 3. * Frasquita Lehár operettje a Városi Színházban Lehár Ferenc operettjét, a Frasquitát, amelyet ma este mutat be a Városi Színház, azért különös öröm hallgatni, mert nemcsak az a nagy művész komponálta, aki például a „Végre egyedül" című daljáték nagy duettjeit operai tökéletességgel fölépítette, hanem az a forrószívű lírikus is, aki a Víg özvegyet és a Luxemburg grófját megírta. Mert a Víg özvegy komponistája még nem ért rá sokat törődni a fölépítés tökéletességével. Akkor csak ömlött belőle a melódia, olyan pazarló, káprázatos, elragadó bőséggel, mint az ősforrás. És nem lehetett haragudni azért, hogy ezeket a melódiákat másnap mindenki fütyülte az utcán. Lehárt, a kényes ízlésű művészt, akkor, úgy látszik, mégis bántotta ez az utcai népszerűség. Később már mindig finomabb és mindig választékosabb partitúrákkal jelentkezett és —- fájdalom — mindig rosszabb librettókkal. A magasabb zenei törekvés azonban nem aratott kellő sikert és a hozzátartozó librettók megbuktak. Hiába akarta Lehár a zenekar ragyogásával pótolni az operettszerűség hiányát, hiába szólt ez a zenekar a legszínesebben és a leggazdagabban, a Luxemburg grófja mégis csak szebb, őszintébb és melegebb volt. A Frasquitát, azért különös öröm hallgatni, mert ez a régi Lehár nem egyszer, hanem többször is megjelenik benne. A fiatal Lehár legszebb melódiáival versenyez a „Szívecském (vagy: „Kicsikém” megj. A.) ne tétovázz" kezdetű dal, amely Budapesten jóval megelőzte a bemutatót és amelyet „Hab’ ein blaues Himmelbett" címmel két év óta játszanak nálunk a zenekarok és zongorák. De van a Frasquitában két megkapóan szép keringő is és három pompás shimmy, ami azért érdekes, mert Lehár eddig idegenkedett a legmodernebb tánc muzsikától. (Szerepel a darabban egy remek tangóbetét is, amelynek a muzsikáját azonban Lehár egy régebbi operettjéből: „A tökéletes asszonyából” kérte kölcsön.) Ezek az ifjúi tűzzel teljes zeneszámok olyan brilliáns szervírozásban jelennek meg. amilyent talán nem is tud más produkálni, csak Lehár. A két bécsi szövegírót, Willner dr.-t és Reichert Heinz urat ezúttal meg kell dicsérni. Nem azért, mintha valami rendkívülit vagy újat sikerült volna kitalálniuk, hanem mert nem voltak olyan unalmasak, mint máskor. Frasquita (Serák Márta), cigányleány, akit egy csinos fiatal francia úr: Armand Mirabeau (Gábor József), megsért, mert azzal gyanúsítja meg, hogy ellopott egy pénztárcát. A tévedés kiderül, de Frasquitát nem lehet megengesztelni, tehát bosszút esküszik és magába bolondítja a fiatal franciát. Ez különösen akkor sikerül neki, amikor „nagy nő" lesz, híres és ünnepelt énekesnő, egyben veszedelmes „démon", akiért hiába versengenek a férfiak. Armand úr is elveszti a fejét, nyilvánosan szakít a menyasszonyával és megy Frasquita után. De a bosszú pillanata elérkezett és a cigányleány ekkor a szemébe vágja, hogy esze ágában sincs őt szeretni csak éppen el akarta választani a menyasszonyától. A férfi szégyenében és fájdalmában rárohan és megüti a leányt. A harmadik felvonásban aztán maga Frasquita keresi föl a férfit és bevallja neki, hogy nem tud nélküle élni. Ezt a mesét dolgozták föl a szerzők, nem túlságosan sok elmésséggel, de viszont azzal a kollégiális jóindulattal, amely a kitűnő fordítónak, Harsányi Zsoltnak egy csomó ötlet erejéig meglehetősen tág érvényesülési lehetőséget engedélyezett. A szereplők: Serák Márta, Gábor József, Molnár Vera, Sziklay József, Szirmai Vilmos, Gábor Ernő, Cselényi József, Füredi Ella. Hajdú Eta, Sződy Kató — akikről majd a bemutató után írunk bővebben — egytől-egyig kitűnőek. A főpróba közönsége nagy tetszéssel fogadta a darabot és melegen ünnepelte azt az ősz-hajú művészt és fiatalszívű lírikust, aki a karmesteri pulpituson állt: Lehár Ferencet, a régit. (—szym —) ESTI KURIR 1925. március 4. * (folytatom!)
HÍREK LEHÁR FERENCRŐL, ÉS OPERETT-BEMUTATÓIRÓL LEHÁR FERENC A VÁROSI SZÍNHÁZBAN A jövő hét nagy színházi eseménye Lehár Ferenc világhírű operettje, a Frasquita, amelynek budapesti bemutatója február 27-én, pénteken lesz a Városi Színházban. Az egész kultúr világot diadalmasan megjárt operettet, komoly és nagy érdeklődéssel várja az egész magyar színházi közönség minden rétege. A Városi Színház a nagy művészi eseményhez méltó előadásban fogja a világhírű mestert és művét reprezentálni. Berlin—München—Budapest. Serák Márta, a kiváló primadonna, akinek Lehár „Frasqui-tá“-jával elért káprázatos sikereit a német világlapok hasábokon keresztül méltatták, az operett 250 berlini és 150 müncheni előadásának lejátszása után Budapestre érkezett, és a Városi Színházban magyar nyelven fogja folytatni a „Frasquita" világsikerét. ESTI KURIR 1925. február 20. * Holnap, kedden van a Frasquita Városi Színházi premierje, amelyet ép úgy, mint a hétfő esti főpróbát és a szerdai második előadást, a szenzációs operett-újdonság világhírű szerzője, maga Lehár Ferenc vezényli. A forróvérű kis spanyol cigányleány és párizsi szerelmesének lebilincselően érdekes regénye, legszebb muzsikájának megírására inspirálta a modern operett nagy mesterét, s a Városi Színház pazar előadásán, Serák Márta és Gábor József kitűnő duettjében, a csillogó Lehár-partitúra minden kottája érvényesülni fog, amint a mulatságos librettó friss vidámsága is fokozott erővel fog hatni Sziklay és Molnár Vera magával ragadó játékában és bravúros táncaiban. A „Frasquita" egyébként teljesen betölti a Városi Színház jövő hetének műsorát, a vasárnap délután kivételével, amikor is Walter Rózsival a „Tosca" kerül színre. Ma, hétfőn este lesz a Frasquita nyilvános főpróbája a Városi Színházban. A Frasquita első két előadását kedden és szerdán Lehár Ferenc személyesen vezényli a Városi Színházban. Keddtől kezdve minden este Frasquita, Lehár világhírű operettje a Városi Színházban. ESTI KURIR 1925. március 3. * Frasquita Lehár operettje a Városi Színházban Lehár Ferenc operettjét, a Frasquitát, amelyet ma este mutat be a Városi Színház, azért különös öröm hallgatni, mert nemcsak az a nagy művész komponálta, aki például a „Végre egyedül" című daljáték nagy duettjeit operai tökéletességgel fölépítette, hanem az a forrószívű lírikus is, aki a Víg özvegyet és a Luxemburg grófját megírta. Mert a Víg özvegy komponistája még nem ért rá sokat törődni a fölépítés tökéletességével. Akkor csak ömlött belőle a melódia, olyan pazarló, káprázatos, elragadó bőséggel, mint az ősforrás. És nem lehetett haragudni azért, hogy ezeket a melódiákat másnap mindenki fütyülte az utcán. Lehárt, a kényes ízlésű művészt, akkor, úgy látszik, mégis bántotta ez az utcai népszerűség. Később már mindig finomabb és mindig választékosabb partitúrákkal jelentkezett és —- fájdalom — mindig rosszabb librettókkal. A magasabb zenei törekvés azonban nem aratott kellő sikert és a hozzátartozó librettók megbuktak. Hiába akarta Lehár a zenekar ragyogásával pótolni az operettszerűség hiányát, hiába szólt ez a zenekar a legszínesebben és a leggazdagabban, a Luxemburg grófja mégis csak szebb, őszintébb és melegebb volt. A Frasquitát, azért különös öröm hallgatni, mert ez a régi Lehár nem egyszer, hanem többször is megjelenik benne. A fiatal Lehár legszebb melódiáival versenyez a „Szívecském (vagy: „Kicsikém” megj. A.) ne tétovázz" kezdetű dal, amely Budapesten jóval megelőzte a bemutatót és amelyet „Hab’ ein blaues Himmelbett" címmel két év óta játszanak nálunk a zenekarok és zongorák. De van a Frasquitában két megkapóan szép keringő is és három pompás shimmy, ami azért érdekes, mert Lehár eddig idegenkedett a legmodernebb tánc muzsikától. (Szerepel a darabban egy remek tangóbetét is, amelynek a muzsikáját azonban Lehár egy régebbi operettjéből: „A tökéletes asszonyából” kérte kölcsön.) Ezek az ifjúi tűzzel teljes zeneszámok olyan brilliáns szervírozásban jelennek meg. amilyent talán nem is tud más produkálni, csak Lehár. A két bécsi szövegírót, Willner dr.-t és Reichert Heinz urat ezúttal meg kell dicsérni. Nem azért, mintha valami rendkívülit vagy újat sikerült volna kitalálniuk, hanem mert nem voltak olyan unalmasak, mint máskor. Frasquita (Serák Márta), cigányleány, akit egy csinos fiatal francia úr: Armand Mirabeau (Gábor József), megsért, mert azzal gyanúsítja meg, hogy ellopott egy pénztárcát. A tévedés kiderül, de Frasquitát nem lehet megengesztelni, tehát bosszút esküszik és magába bolondítja a fiatal franciát. Ez különösen akkor sikerül neki, amikor „nagy nő" lesz, híres és ünnepelt énekesnő, egyben veszedelmes „démon", akiért hiába versengenek a férfiak. Armand úr is elveszti a fejét, nyilvánosan szakít a menyasszonyával és megy Frasquita után. De a bosszú pillanata elérkezett és a cigányleány ekkor a szemébe vágja, hogy esze ágában sincs őt szeretni csak éppen el akarta választani a menyasszonyától. A férfi szégyenében és fájdalmában rárohan és megüti a leányt. A harmadik felvonásban aztán maga Frasquita keresi föl a férfit és bevallja neki, hogy nem tud nélküle élni. Ezt a mesét dolgozták föl a szerzők, nem túlságosan sok elmésséggel, de viszont azzal a kollégiális jóindulattal, amely a kitűnő fordítónak, Harsányi Zsoltnak egy csomó ötlet erejéig meglehetősen tág érvényesülési lehetőséget engedélyezett. A szereplők: Serák Márta, Gábor József, Molnár Vera, Sziklay József, Szirmai Vilmos, Gábor Ernő, Cselényi József, Füredi Ella. Hajdú Eta, Sződy Kató — akikről majd a bemutató után írunk bővebben — egytől-egyig kitűnőek. A főpróba közönsége nagy tetszéssel fogadta a darabot és melegen ünnepelte azt az ősz-hajú művészt és fiatalszívű lírikust, aki a karmesteri pulpituson állt: Lehár Ferencet, a régit. (—szym —) ESTI KURIR 1925. március 4. * (folytatom!)
513 Haandel 2017-06-22 18:10:39
[url]https://www.srf.ch/news/regional/zuerich-schaffhausen/franz-lehars-land-des-laechelns-begeistert-das-zuercher-publikum;Franz Lehars «Land des Lächelns» begeistert das Zürcher Publikum[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=PyV5coSVmvs;Trailer[/url]
[url]https://www.srf.ch/news/regional/zuerich-schaffhausen/franz-lehars-land-des-laechelns-begeistert-das-zuercher-publikum;Franz Lehars «Land des Lächelns» begeistert das Zürcher Publikum[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=PyV5coSVmvs;Trailer[/url]
512 bermuda 2017-04-30 23:37:02
Az én Lehár duettem. Ilosfalvy-E.Köth... https://www.youtube.com/watch?v=pbd7dw4n670
Az én Lehár duettem. Ilosfalvy-E.Köth... https://www.youtube.com/watch?v=pbd7dw4n670
511 Búbánat 2017-04-30 16:47:05
Színház és Zene „A hetvenéves Lehár” /Pesti Hírlap, 1940. február 2-11. / Csak áprilisban fogja betölteni hetvenedik életévét Lehár Ferenc. De a jubileumáról való megemlékezés mindenütt, ahol muzsikáját ismerik és szeretik — vagyis röviden: mindenütt a világon —, már mostanában megkezdődik. Nos, igen, Lehárt a színházi évad teljében kell és illik ünnepelni. Így stílszerű, mert hiszen ő egészen a színházé. Egybeforrott a színpad és a kulisszák népével. Szíve együtt ver a színházi közönség szívdobbanásával. Budapestre pedig mindig „haza“-jár diadalmas életének minden fordulóján, mindegyik nevezetes állomásán itt fogadták a legmelegebben az operettmuzsika fejedelmét. Szeretjük őt és büszkék vagyunk rá, Komárom fiára, a világhírű magyar zeneszerzőre. És ő is mindig itthon érezte magát a legjobban. Vasárnap este a rádió két és félórás alkalmi műsorával kezdődik meg a hetvenéves L e h á r - ü n n e p e k hosszú sora. Maga a mester fiatalos frissességgel és ügybuzgalommal vett részt a műveiből egybeállított zenei műsor előkészítésében. Elpusztíthatatlan népszerűségű dallamai, a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Pacsirta, a Cigányszerelem, a Kék mazur, Éva, Frasquita, Paganini, A mosoly országa és a többi pompás Lehár-operett szép részletei dús csokorba kötve fognak díszleni a neki szentelt zenés estén, örömére az ünnepeltnek és ugyanakkor szívbéli gyönyörűségére az ünneplők százezreinek. (vir)
Színház és Zene „A hetvenéves Lehár” /Pesti Hírlap, 1940. február 2-11. / Csak áprilisban fogja betölteni hetvenedik életévét Lehár Ferenc. De a jubileumáról való megemlékezés mindenütt, ahol muzsikáját ismerik és szeretik — vagyis röviden: mindenütt a világon —, már mostanában megkezdődik. Nos, igen, Lehárt a színházi évad teljében kell és illik ünnepelni. Így stílszerű, mert hiszen ő egészen a színházé. Egybeforrott a színpad és a kulisszák népével. Szíve együtt ver a színházi közönség szívdobbanásával. Budapestre pedig mindig „haza“-jár diadalmas életének minden fordulóján, mindegyik nevezetes állomásán itt fogadták a legmelegebben az operettmuzsika fejedelmét. Szeretjük őt és büszkék vagyunk rá, Komárom fiára, a világhírű magyar zeneszerzőre. És ő is mindig itthon érezte magát a legjobban. Vasárnap este a rádió két és félórás alkalmi műsorával kezdődik meg a hetvenéves L e h á r - ü n n e p e k hosszú sora. Maga a mester fiatalos frissességgel és ügybuzgalommal vett részt a műveiből egybeállított zenei műsor előkészítésében. Elpusztíthatatlan népszerűségű dallamai, a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Pacsirta, a Cigányszerelem, a Kék mazur, Éva, Frasquita, Paganini, A mosoly országa és a többi pompás Lehár-operett szép részletei dús csokorba kötve fognak díszleni a neki szentelt zenés estén, örömére az ünnepeltnek és ugyanakkor szívbéli gyönyörűségére az ünneplők százezreinek. (vir)
510 Búbánat 2017-03-31 11:22:24
Ma este premier a Budapesti Operettszínházban! (Az Operett honlapjáról) Lehár Ferenc: A víg özvegy Bemutató! 2017. március 31. 19:00 „A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át - Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.” Szereposztás: Glavari Hanna – Fischl Mónika Gr. Danilovics Daniló- Homonnay Zsolt Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás Valencienne – Lukács Anita Camille de Rosillon – Vadász Zsolt Nyegus - Mészáros Árpád Zsolt Sebastian Cascade – Csere László Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó Kromov – Faragó András Olga – Oszvald Marika Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor Sylviane – Frankó Tünde Prisics – Miklós Attila Praskovia – Szilágyi Gabriella Közreműködik: Ottlik M. Laura - Szólótáncos Sík Milán - Szólótáncos A Színház Balettkara A Színház Énekkara A Színház Zenekara Alkotók: Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein A verseket fordította: Baranyi Ferenc Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Zenei vezető-karmester: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó Koreográfus Lőcsei Jenő Rendező: Szabó Máté További előadások: 2017. 04. 01. 15:00 2017. 04. 01. 19:00 2017. 04. 02. 15:00 2017. 04. 02. 19:00 2017. 04. 03. 17:00 2017. 04. 30. 15:00 2017. 04. 30. 19:00 2017. 05. 14. 11:00 2017. 05. 14. 19:00 2017. 05. 15. 17:00 2017. 05. 16. 19:00 2017. 05. 17. 19:00
Ma este premier a Budapesti Operettszínházban! (Az Operett honlapjáról) Lehár Ferenc: A víg özvegy Bemutató! 2017. március 31. 19:00 „A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át - Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.” Szereposztás: Glavari Hanna – Fischl Mónika Gr. Danilovics Daniló- Homonnay Zsolt Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás Valencienne – Lukács Anita Camille de Rosillon – Vadász Zsolt Nyegus - Mészáros Árpád Zsolt Sebastian Cascade – Csere László Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó Kromov – Faragó András Olga – Oszvald Marika Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor Sylviane – Frankó Tünde Prisics – Miklós Attila Praskovia – Szilágyi Gabriella Közreműködik: Ottlik M. Laura - Szólótáncos Sík Milán - Szólótáncos A Színház Balettkara A Színház Énekkara A Színház Zenekara Alkotók: Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein A verseket fordította: Baranyi Ferenc Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Zenei vezető-karmester: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó Koreográfus Lőcsei Jenő Rendező: Szabó Máté További előadások: 2017. 04. 01. 15:00 2017. 04. 01. 19:00 2017. 04. 02. 15:00 2017. 04. 02. 19:00 2017. 04. 03. 17:00 2017. 04. 30. 15:00 2017. 04. 30. 19:00 2017. 05. 14. 11:00 2017. 05. 14. 19:00 2017. 05. 15. 17:00 2017. 05. 16. 19:00 2017. 05. 17. 19:00
509 Búbánat 2017-03-19 10:12:13
[url] http://operaslovakia.sk/premiera-leharovej-veselej-vdovy-ozivi-operetu-na-novej-scene-po-takmer-20-tich-rokoch/; „A víg özvegy” Pozsonyban [/url] Március 31-én pedig nálunk is, a Budapesti Operettszínház deszkáin láthatjuk viszont Lehár örökbecsű remekét.
[url] http://operaslovakia.sk/premiera-leharovej-veselej-vdovy-ozivi-operetu-na-novej-scene-po-takmer-20-tich-rokoch/; „A víg özvegy” Pozsonyban [/url] Március 31-én pedig nálunk is, a Budapesti Operettszínház deszkáin láthatjuk viszont Lehár örökbecsű remekét.
508 zenebaratmonika 2017-02-10 17:36:57
8 órai újság 1935. február 16. Lehár nevével kezdjük beszámolónkat a tegnapi film bemutatókról. Operettjei közül a Frasquita nem tartozik a világhírű mester legtöbbet játszott alkotásai közé, de a lehári muzsika mindazáltal minden karakterisztiklumával benne van ebben a partitúrában , sőt vannak részei, amelyek népszerűségben versenyezhetnek leghíresebb számaival. A rendező, Lamac, igen ötletes keretet adott a produkciónak. Zsúfolt szinházi nézőtér,a karmesteri pulpitus előtt maga Lehár Ferenc dirigálja a Frasquita nyitányát. Felmegy a függöny, a vásznon lepereg az operett s a végén legördülő függöny előtt megint ott áll az ősz mester a zenekara élén és kedves, mosollyal fogadja a közönség tapsait. Közben Lehár legszebb melódiáit olyan művészek tolmácsolják, mint a fejedelmi alakú és káprázatos hangú Jarmila Novotna s a színésznek is kellemes, csengőhangú tenorista: Hans Heinz Bollmann. A vidám ságról Hass Moser, Heinz Rühmann és társaik gondoskodnak, akikkel együtt az Uránia is a nagy sikerek sorába könyvelheti el a tegnapi estét
8 órai újság 1935. február 16. Lehár nevével kezdjük beszámolónkat a tegnapi film bemutatókról. Operettjei közül a Frasquita nem tartozik a világhírű mester legtöbbet játszott alkotásai közé, de a lehári muzsika mindazáltal minden karakterisztiklumával benne van ebben a partitúrában , sőt vannak részei, amelyek népszerűségben versenyezhetnek leghíresebb számaival. A rendező, Lamac, igen ötletes keretet adott a produkciónak. Zsúfolt szinházi nézőtér,a karmesteri pulpitus előtt maga Lehár Ferenc dirigálja a Frasquita nyitányát. Felmegy a függöny, a vásznon lepereg az operett s a végén legördülő függöny előtt megint ott áll az ősz mester a zenekara élén és kedves, mosollyal fogadja a közönség tapsait. Közben Lehár legszebb melódiáit olyan művészek tolmácsolják, mint a fejedelmi alakú és káprázatos hangú Jarmila Novotna s a színésznek is kellemes, csengőhangú tenorista: Hans Heinz Bollmann. A vidám ságról Hass Moser, Heinz Rühmann és társaik gondoskodnak, akikkel együtt az Uránia is a nagy sikerek sorába könyvelheti el a tegnapi estét
507 zenebaratmonika 2017-02-03 17:18:51 [Válasz erre: 506 Búbánat 2017-02-03 17:14:14]
Szerintem pénzügyi oka volt, mert már meg is van rá a külföldi megrendelés pl. Olaszországba, Japánba is lesznek turnék...
Szerintem pénzügyi oka volt, mert már meg is van rá a külföldi megrendelés pl. Olaszországba, Japánba is lesznek turnék...
506 Búbánat 2017-02-03 17:14:14 [Válasz erre: 504 zenebaratmonika 2017-02-03 16:12:07]
Persze, Kero-nál csak Kálmán megy, minden más szerző csak "morzsák" nála... A víg özvegy-ötlet bizonyára Lőrinczy kezdeményezése volt; ha K.M.G-nál maradt volna az egyszemélyi vezetés, akkor Lehárnak "nuku" jut.
Persze, Kero-nál csak Kálmán megy, minden más szerző csak "morzsák" nála... A víg özvegy-ötlet bizonyára Lőrinczy kezdeményezése volt; ha K.M.G-nál maradt volna az egyszemélyi vezetés, akkor Lehárnak "nuku" jut.
505 zenebaratmonika 2017-02-03 16:16:51
Kero különben változtatott az eredeti tervén, mert egy éve még azt mondta, hogy Lehár Luxemburg grófja c. darabja lesz az operettszínházi repertoáron, emiatt vidéken pár városban is feltették az Opi segítségével pl. Kaposváron, Szegeden. Úgy néztem közepesen népszerű volt a darab, de talán a külföldi turnélehetőségek miatt váltott a Víg özvegyre. A Mosoly országa pedig már sehol se megy.... akár a Cigányszerelem.
Kero különben változtatott az eredeti tervén, mert egy éve még azt mondta, hogy Lehár Luxemburg grófja c. darabja lesz az operettszínházi repertoáron, emiatt vidéken pár városban is feltették az Opi segítségével pl. Kaposváron, Szegeden. Úgy néztem közepesen népszerű volt a darab, de talán a külföldi turnélehetőségek miatt váltott a Víg özvegyre. A Mosoly országa pedig már sehol se megy.... akár a Cigányszerelem.
504 zenebaratmonika 2017-02-03 16:12:07 [Válasz erre: 502 Búbánat 2017-02-03 12:01:48]
Miért gondolja Kero, hogy a magyar közönség nem szereti ezt a darabot? Én úgy néztem vidéken nagy sikerrel futott több városban is az elmúlt néhány évben.
Miért gondolja Kero, hogy a magyar közönség nem szereti ezt a darabot? Én úgy néztem vidéken nagy sikerrel futott több városban is az elmúlt néhány évben.
503 Búbánat 2017-02-03 12:02:26 [Válasz erre: 502 Búbánat 2017-02-03 12:01:48]
Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy: [url] http://retromuzsika.hu/budapesti-operettszinhaz-keszul-vig-ozvegy-video-az-olvasoprobarol/; videó az olvasópróbáról. [/url] A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.
Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy: [url] http://retromuzsika.hu/budapesti-operettszinhaz-keszul-vig-ozvegy-video-az-olvasoprobarol/; videó az olvasópróbáról. [/url] A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.
502 Búbánat 2017-02-03 12:01:48
[url] http://www.operett.hu/cikkek/ferfi-bunok-az-operettszinhaz-szinpadan-elkezdodtek-a-vig-ozvegy-probai/1270; Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái [/url] Operettszinhaz.hu 2017-01-31 Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért. Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba. A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk." Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei. A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András. Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/ferfi-bunok-az-operettszinhaz-szinpadan-elkezdodtek-a-vig-ozvegy-probai/1270; Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái [/url] Operettszinhaz.hu 2017-01-31 Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért. Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba. A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk." Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei. A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András. Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.
501 Búbánat 2017-01-27 10:08:56 [Válasz erre: 500 smaragd 2017-01-27 09:51:13]
Jövőre, 2018-ban emlékezünk meg Lehár Ferenc halálának 70. évfordulójáról (1870-1948)...
Jövőre, 2018-ban emlékezünk meg Lehár Ferenc halálának 70. évfordulójáról (1870-1948)...
500 smaragd 2017-01-27 09:51:13
Lehàr emlèkére...500..
Lehàr emlèkére...500..
499 Búbánat 2017-01-27 09:32:10 [Válasz erre: 498 IVA 2017-01-27 02:27:34]
Egyetértek! Mellesleg, a Bastille Operában már adták Lehár remekművét, ugyanebben a rendezésben, Opera National Paris, 1997. „La Veuve Joyeuse” – Rendező: Jorge Lavalli – német nyelven Armin Jordan - Karita Mattila, Bo Skovhus, Henriette Bonde-Hansen, Michael Schade, Waldemar Kmentt - DVD-n is kijött, ez a lemez is a Vig özvegy-lemezgyűjteményem részét képezi. Úgyhogy húsz év elteltével ősszel, Párizsban felújításként kerül újra bemutatásra A víg özvegy.
Egyetértek! Mellesleg, a Bastille Operában már adták Lehár remekművét, ugyanebben a rendezésben, Opera National Paris, 1997. „La Veuve Joyeuse” – Rendező: Jorge Lavalli – német nyelven Armin Jordan - Karita Mattila, Bo Skovhus, Henriette Bonde-Hansen, Michael Schade, Waldemar Kmentt - DVD-n is kijött, ez a lemez is a Vig özvegy-lemezgyűjteményem részét képezi. Úgyhogy húsz év elteltével ősszel, Párizsban felújításként kerül újra bemutatásra A víg özvegy.
498 IVA 2017-01-27 02:27:34 [Válasz erre: 497 Búbánat 2017-01-26 20:30:31]
Noha Kassán, 1789-ben Batsányi János biztosan nem a Bastille Operára gondolt, és még biztosabban nem A víg özvegyre, azért elsütöm: vigyázó szemünk Párizsra vessük. Amúgy is szoktuk ezt, egymáshoz viszonyítva a két főváros operaházi költségvetését. Talán egyszer az Erkel Színházban is megkapjuk A víg özvegyet! (Lehetőleg nem balettként és nem kétnyelvű előadásban.)
Noha Kassán, 1789-ben Batsányi János biztosan nem a Bastille Operára gondolt, és még biztosabban nem A víg özvegyre, azért elsütöm: vigyázó szemünk Párizsra vessük. Amúgy is szoktuk ezt, egymáshoz viszonyítva a két főváros operaházi költségvetését. Talán egyszer az Erkel Színházban is megkapjuk A víg özvegyet! (Lehetőleg nem balettként és nem kétnyelvű előadásban.)
497 Búbánat 2017-01-26 20:30:31
Most olvastam az Opernglas...- topicban az alábbi információkat - legyen itt is meg: [url] https://www.operadeparis.fr/en/season-17-18/opera/la-veuve-joyeuse; Lehár: La veuve joyeuse [/url] Paris, Opéra Bastille - from 09 September to 21 October 2017 Libretto: Victor Léon After Henri Meilhac - L’Attaché d’ambassade In German Conductor: Jakub Hrůša/Marius Stieghorst 16, 20, 28, 30 sept., 5, 9, 11, 15 oct. Director: Jorge Lavelli Graf Mirko Zeta – José Van Dam Valencienne - Valentina Naforniţa Graf Danilo Danilowitsch – Thomas Hampson Hanna Glawari – Véronique Gens Camille de Rosillon - Stephen Costello Vicomte Cascada - Alexandre Duhamel Raoul de Saint Brioche - Karl Michael Elbner Bogdanowitsch - Peter Bording Sylviane - Rebecca Jo Loeb Kromow - Michael Kranebitter Olga - Edna Prochnik Pritschitsch - Julien Arsenault Praskowia - Yvonne Wiedstruk Njegus – Siegfried Jerusalem Lolo - Esthel Durand Dodo - Isabelle Escalier Jou-Jou - Sylvie Delaunay Frou-Frou - Virginia Leva-Poncet Clo-Clo - Ghislaine Roux Margot - Marie-Cécile Chevassus Set design: Antônio Lagarto Costume design: Francesco Zito Lighting design: Dominique Bruguière Choreography: Laurence Fanon Chorus master: José Luis Basso Orchestre et Choeurs de l’Opéra national de Paris
Most olvastam az Opernglas...- topicban az alábbi információkat - legyen itt is meg: [url] https://www.operadeparis.fr/en/season-17-18/opera/la-veuve-joyeuse; Lehár: La veuve joyeuse [/url] Paris, Opéra Bastille - from 09 September to 21 October 2017 Libretto: Victor Léon After Henri Meilhac - L’Attaché d’ambassade In German Conductor: Jakub Hrůša/Marius Stieghorst 16, 20, 28, 30 sept., 5, 9, 11, 15 oct. Director: Jorge Lavelli Graf Mirko Zeta – José Van Dam Valencienne - Valentina Naforniţa Graf Danilo Danilowitsch – Thomas Hampson Hanna Glawari – Véronique Gens Camille de Rosillon - Stephen Costello Vicomte Cascada - Alexandre Duhamel Raoul de Saint Brioche - Karl Michael Elbner Bogdanowitsch - Peter Bording Sylviane - Rebecca Jo Loeb Kromow - Michael Kranebitter Olga - Edna Prochnik Pritschitsch - Julien Arsenault Praskowia - Yvonne Wiedstruk Njegus – Siegfried Jerusalem Lolo - Esthel Durand Dodo - Isabelle Escalier Jou-Jou - Sylvie Delaunay Frou-Frou - Virginia Leva-Poncet Clo-Clo - Ghislaine Roux Margot - Marie-Cécile Chevassus Set design: Antônio Lagarto Costume design: Francesco Zito Lighting design: Dominique Bruguière Choreography: Laurence Fanon Chorus master: José Luis Basso Orchestre et Choeurs de l’Opéra national de Paris
496 IVA 2016-12-30 23:52:29 [Válasz erre: 495 Búbánat 2016-12-30 09:56:33]
A Caruso-blog [url]https://www.youtube.com/watch?v=OBA0r1AJkH4;Kincses Veronika Vilja-dalának felvételé[/url]vel emlékezik meg arról, hogy „1905-ben ezen a napon mutatták be Bécsben A víg özvegyet”.
A Caruso-blog [url]https://www.youtube.com/watch?v=OBA0r1AJkH4;Kincses Veronika Vilja-dalának felvételé[/url]vel emlékezik meg arról, hogy „1905-ben ezen a napon mutatták be Bécsben A víg özvegyet”.
495 Búbánat 2016-12-30 09:56:33
A Classica csatornán újra láthatjuk mots 10 órától (90 perc) GALA CONCERT FROM THE SEMPEROPER DRESDEN - THE MERRY WIDOW Highlights from Lehár’s "The Merry Widow" Duration:01:28:43 Conductor:Christian Thielemann Soloist: Renée Fleming (Sopran) Christopher Maltman (Bariton) Staatskapelle Dresden D, 2010
A Classica csatornán újra láthatjuk mots 10 órától (90 perc) GALA CONCERT FROM THE SEMPEROPER DRESDEN - THE MERRY WIDOW Highlights from Lehár’s "The Merry Widow" Duration:01:28:43 Conductor:Christian Thielemann Soloist: Renée Fleming (Sopran) Christopher Maltman (Bariton) Staatskapelle Dresden D, 2010
494 Búbánat 2016-11-08 16:23:24 [Válasz erre: 493 Búbánat 2016-11-08 16:21:15]
Bocsánat: nem lesz ismétlése a TV-ben a most véget ért Lehár-blokknak.
Bocsánat: nem lesz ismétlése a TV-ben a most véget ért Lehár-blokknak.
493 Búbánat 2016-11-08 16:21:15 [Válasz erre: 492 Búbánat 2016-11-08 15:23:42]
Az archív filmkockákon láthattuk-hallhattuk A mosoly országa részleteiben Házy Erzsébetet, Kishegyi Árpádot, Udvardy Tibort; a Luxemburg grófjából Petress Zsuzsát, Baksay Árpádot, Feleki Kamillt, Zentai Annát és Rátonyi Róbertet; A víg özvegyből Házy Erzsébetet és Petress Zsuzsát (mindketten a Vilja-dalt énekelték - más-más felvltelről), Bende Zsoltot és Koltay Valériát. Voith Ági táncos partnerével az Apacs-kettőst adta elő, de láthattuk magát Lehár Ferencet is vezényelni a "Garabonciás" ősbemutatóján a Magyar Királyi Operaházban: a darabban énekelt Orosz Júlia, Osváth Júlia és Udvardy Tibor, km. az Operaház Énekkara és Zenekara. Lehár-interjúkból is láthattunk két részletet: az egyikben németül beszél és zongorázik művéből, A mosoly országából, a másik bejátszásban magyarul beszél a riporternek jövőbeni terveiről. Ezt a Lehár melódiáiból összeállított "Örökzöld örökzöldek" zenei műsort holnap hajnal négy és öt óra között megismétli az M3 csatorna.
Az archív filmkockákon láthattuk-hallhattuk A mosoly országa részleteiben Házy Erzsébetet, Kishegyi Árpádot, Udvardy Tibort; a Luxemburg grófjából Petress Zsuzsát, Baksay Árpádot, Feleki Kamillt, Zentai Annát és Rátonyi Róbertet; A víg özvegyből Házy Erzsébetet és Petress Zsuzsát (mindketten a Vilja-dalt énekelték - más-más felvltelről), Bende Zsoltot és Koltay Valériát. Voith Ági táncos partnerével az Apacs-kettőst adta elő, de láthattuk magát Lehár Ferencet is vezényelni a "Garabonciás" ősbemutatóján a Magyar Királyi Operaházban: a darabban énekelt Orosz Júlia, Osváth Júlia és Udvardy Tibor, km. az Operaház Énekkara és Zenekara. Lehár-interjúkból is láthattunk két részletet: az egyikben németül beszél és zongorázik művéből, A mosoly országából, a másik bejátszásban magyarul beszél a riporternek jövőbeni terveiről. Ezt a Lehár melódiáiból összeállított "Örökzöld örökzöldek" zenei műsort holnap hajnal négy és öt óra között megismétli az M3 csatorna.
492 Búbánat 2016-11-08 15:23:42 [Válasz erre: 491 Búbánat 2016-11-08 15:20:42]
M3 csatorna. Műsorvezető: Szentpéteri Eszter "Örükzöld örökzöldek" Részletek Lehár operettjeiből. Most épp egy kettős megy Házy Erzsébet és Kishegyi Árpád előadásában A mosoly országából.
M3 csatorna. Műsorvezető: Szentpéteri Eszter "Örükzöld örökzöldek" Részletek Lehár operettjeiből. Most épp egy kettős megy Házy Erzsébet és Kishegyi Árpád előadásában A mosoly országából.
491 Búbánat 2016-11-08 15:20:42
Az Arany és ezüst keringővel most kezdődött el a televízióban Lehár melódiáiból összeállított zenés filmösszeállítás. (ism.) 15.15-16.00
Az Arany és ezüst keringővel most kezdődött el a televízióban Lehár melódiáiból összeállított zenés filmösszeállítás. (ism.) 15.15-16.00
490 zenebaratmonika 2016-11-05 14:34:33
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával.
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával.
489 zenebaratmonika 2016-11-05 14:33:39
Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
488 Búbánat 2016-10-26 11:27:59 [Válasz erre: 487 Búbánat 2016-10-26 11:24:23]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-magyar-operett-napja-dijak/1249; A Magyar Operett Napja – Díjak [/url] www.operettszinhaz.hu - 2016-10-25 Nagyszabású gálaesttel köszöntötte a Magyar Operett Napját a Budapesti Operettszínház, melynek keretében díjazták az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, valamint bemutatták az idei Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny győzteseit. Tízedik alkalommal rendezték meg Komáromban a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyt, melynek célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Az ez évi zsűri tagjai Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója, Yehonatan Carmi izraeli zenei menedzser, Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem professzora, elnöke Kerényi Miklós Gábor volt. Az október 23-i döntő győztesei másnap, a Magyar Operett Napi gálán is bemutatkoztak és itt vehették át különdíjaikat. A gálaesten jelen volt Komárom polgármestere, Stubendek László is. A Pentaton Koncert- és Művészügynökség Fair Play-vígaszdíját, mely fellépési lehetőséget biztosít a Csárdás100 eseménysorozaton, Farkas Tamás kapta, aki a Budapesti Operettszínház Lady Budapest bemutatójában játszott szerepe miatt a döntőn nem tudott részt venni, de az Énekverseny során végig kiváló teljesítményt nyújtott. A Szubrett-táncoskomikus kategória 2. díját nyert orosz páros, Maria Elizarova és Aleksandr Lenogov, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház tagjai, valamint a Bonviván kategória győztese, a szintén orosz Fedor Osipov, a Budapesti Operettszínház különdíját érdemelték ki, mely fellépési lehetőséget jelent a színház valamelyik gálaműsorában. A Bonviván kategória 2. helyezettje Robert Smiščík szlovák versenyző különdíja egy németországi koncert fellépés. Az Operettissima Nonprofit Kft különdíját, fellépési lehetőséget a Budavári Palotakoncerten, Fülöp-Gergely Tímea, a Primadonna kategória 2. helyezettje, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője nyerte el, míg a Vígadó szilveszteri műsorában való fellépési lehetőséget Imre Roland és Saifi Claudia a Szubrett-táncoskomikus kategória 1. helyezettjei, a Pesti Broadway stúdió fiatal művészei kapták. A Lehár Ferenc Énekverseny nagydíját elnyert fiatal primadonna, a Budapesti Operettszínház művésze, Lévai Enikő két különdíjat is átvehetett: a Fidelio Media Kft Fidelio Fortissimo-díját, valamint a Szentpétervári Zenés Komédia Színház meghívását egy gálán való fellépésre.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-magyar-operett-napja-dijak/1249; A Magyar Operett Napja – Díjak [/url] www.operettszinhaz.hu - 2016-10-25 Nagyszabású gálaesttel köszöntötte a Magyar Operett Napját a Budapesti Operettszínház, melynek keretében díjazták az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, valamint bemutatták az idei Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny győzteseit. Tízedik alkalommal rendezték meg Komáromban a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyt, melynek célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Az ez évi zsűri tagjai Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója, Yehonatan Carmi izraeli zenei menedzser, Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem professzora, elnöke Kerényi Miklós Gábor volt. Az október 23-i döntő győztesei másnap, a Magyar Operett Napi gálán is bemutatkoztak és itt vehették át különdíjaikat. A gálaesten jelen volt Komárom polgármestere, Stubendek László is. A Pentaton Koncert- és Művészügynökség Fair Play-vígaszdíját, mely fellépési lehetőséget biztosít a Csárdás100 eseménysorozaton, Farkas Tamás kapta, aki a Budapesti Operettszínház Lady Budapest bemutatójában játszott szerepe miatt a döntőn nem tudott részt venni, de az Énekverseny során végig kiváló teljesítményt nyújtott. A Szubrett-táncoskomikus kategória 2. díját nyert orosz páros, Maria Elizarova és Aleksandr Lenogov, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház tagjai, valamint a Bonviván kategória győztese, a szintén orosz Fedor Osipov, a Budapesti Operettszínház különdíját érdemelték ki, mely fellépési lehetőséget jelent a színház valamelyik gálaműsorában. A Bonviván kategória 2. helyezettje Robert Smiščík szlovák versenyző különdíja egy németországi koncert fellépés. Az Operettissima Nonprofit Kft különdíját, fellépési lehetőséget a Budavári Palotakoncerten, Fülöp-Gergely Tímea, a Primadonna kategória 2. helyezettje, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője nyerte el, míg a Vígadó szilveszteri műsorában való fellépési lehetőséget Imre Roland és Saifi Claudia a Szubrett-táncoskomikus kategória 1. helyezettjei, a Pesti Broadway stúdió fiatal művészei kapták. A Lehár Ferenc Énekverseny nagydíját elnyert fiatal primadonna, a Budapesti Operettszínház művésze, Lévai Enikő két különdíjat is átvehetett: a Fidelio Media Kft Fidelio Fortissimo-díját, valamint a Szentpétervári Zenés Komédia Színház meghívását egy gálán való fellépésre.
487 Búbánat 2016-10-26 11:24:23 [Válasz erre: 485 Búbánat 2016-09-27 11:07:19]
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/67005-levai-eniko-eva-nyerte-a-lehar-ferenc-operett-enekverseny-fodijat; LÉVAI ENIKŐ ÉVA NYERTE A LEHÁR FERENC OPERETT ÉNEKVERSENY FŐDÍJÁT [/url] 2016. október 25. kedd, 18:23 Lévai Enikő Éva primadonna nyerte a Lehár Ferenc Operett Énekverseny fődíját, a legjobb szubrett-buffó páros Saifi Claudia és Imre Roland, a legjobb bonviván Fjodor Osipov lett. Révkomárom önkormányzata és a Budapesti Operettszínház tizedik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt, amelyen primadonna, bonviván és szubrett-buffó páros kategóriában hat országból 31-en vettek részt. A pénteken kezdődött versenyen az énekesek szabadon választott és kötelező áriát vagy duettet adtak elő zongorakísérettel Lehár Ferenc műveiből, klasszikus operettekből és az énekes nemzeti szerzőjétől. Minden zeneművet az eredeti hangnemben kellett énekelni mikrofon használata nélkül, eredeti nyelven, esetleg a versenyző anyanyelvén. A szubrett-buffó kategória második legjobbja a Maria Elizarova-Alekszander Lenogov páros lett, a második legkiemelkedőbb bonvivánnak Robert Smiscíket választotta a zsűri, aki egyben a Kolozsvári Magyar Opera különdíját is elnyerte. A primadonnák közül a második helyezett Fülöp Gergely Timea lett. A zsűri különdíját Chiuariu Livia primadonna és Szabó Levente bonviván nyerték, a Budapesti Operettszínház különdíjasai Anna Potyrala-Listwon és Peter Maly lett. A 3000 eurós fődíjat a legkiemelkedőbb teljesítményért ítéli oda a zsűri kategóriáktól függetlenül, az első és második helyezettek 1000, illetve 500 eurós díjazásban részesültek. A verseny résztvevői hétfő este, a magyar operett napján az Operettszínházban adtak gálaestet.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/67005-levai-eniko-eva-nyerte-a-lehar-ferenc-operett-enekverseny-fodijat; LÉVAI ENIKŐ ÉVA NYERTE A LEHÁR FERENC OPERETT ÉNEKVERSENY FŐDÍJÁT [/url] 2016. október 25. kedd, 18:23 Lévai Enikő Éva primadonna nyerte a Lehár Ferenc Operett Énekverseny fődíját, a legjobb szubrett-buffó páros Saifi Claudia és Imre Roland, a legjobb bonviván Fjodor Osipov lett. Révkomárom önkormányzata és a Budapesti Operettszínház tizedik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt, amelyen primadonna, bonviván és szubrett-buffó páros kategóriában hat országból 31-en vettek részt. A pénteken kezdődött versenyen az énekesek szabadon választott és kötelező áriát vagy duettet adtak elő zongorakísérettel Lehár Ferenc műveiből, klasszikus operettekből és az énekes nemzeti szerzőjétől. Minden zeneművet az eredeti hangnemben kellett énekelni mikrofon használata nélkül, eredeti nyelven, esetleg a versenyző anyanyelvén. A szubrett-buffó kategória második legjobbja a Maria Elizarova-Alekszander Lenogov páros lett, a második legkiemelkedőbb bonvivánnak Robert Smiscíket választotta a zsűri, aki egyben a Kolozsvári Magyar Opera különdíját is elnyerte. A primadonnák közül a második helyezett Fülöp Gergely Timea lett. A zsűri különdíját Chiuariu Livia primadonna és Szabó Levente bonviván nyerték, a Budapesti Operettszínház különdíjasai Anna Potyrala-Listwon és Peter Maly lett. A 3000 eurós fődíjat a legkiemelkedőbb teljesítményért ítéli oda a zsűri kategóriáktól függetlenül, az első és második helyezettek 1000, illetve 500 eurós díjazásban részesültek. A verseny résztvevői hétfő este, a magyar operett napján az Operettszínházban adtak gálaestet.
486 Búbánat 2016-10-05 12:16:12
Lehár Ferenc művészete az 1920-as években – már ötven és hatvan között jár – megújult, a komponista új utakra lépett. Négy nagysikerű operettet komponált: Paganini, Cárevics, Friderika, A mosoly országa. Ezt az új korszakot „Tauber-korszaknak” is szokták nevezni, mivel e művek legismertebb tolmácsolója Richard Tauber, a kiváló tenorista volt. Tauber jelentette ki egyébként, hogy „Lehár nem operettet ír, hanem Lehárt. A Paganinit a pesti Városi Színház mutatta be 1926. május 7-én. Idézek Lányi Viktortól a Nyugat-ban megjelent kritikájából: „…Lehár Ferenc végig eredeti muzsikát komponált a darabhoz, Paganini-citátumot csak egy helyen használ fel, ott ahol ezt a cselekmény logikája megköveteli. És ez az új Lehár-zene igazán remekbe készült. Mintha hősének legendás virtuozitása sarkallta volna. A Paganiniben Lehár teljes pompájában csillogtatja kiváltságos tehetségét. A dallamkitalálás természetes bája és eleganciája, a feldolgozás ötletessége, a zenekari paletta színgazdagsága, a graciózus és mégis telivér formalelemény szerencsés harmóniában találkozik itt a zenedrámai elgondolás nagyvonalúságával, amely minden részletet, sőt minden ’számot’ is művészeti hangulati egységbe foglal.” Ez időben készült egy exkluzív interjú Lehárral, a cikk bevezetőjéből idézem az alábbi sorokat: „Interjúra kerestem fel 1926 áprilisában, az akkor 56. születésnapja előtt álló Lehár Ferencet bécsi lakásán. a Theoboldgassén. A négyemeletes bérház, a mester tulajdona… ’egy szép asszony ajándéka’ – szokta mondogatni tréfásan, holott nem volt tréfa, első világsikerének, ’A víg özvegy’-nek a honoráriumából vásárolta annak idején. Az első emeleten lakott, de nem ott fogadott, hanem a manzardt három szobájában berendezett külön búvóhelyén, amelynek falait beborították a világ minden nyelvén készült plakátok, közöttük kínai, arab, japán, hindu, indonéz falragaszok… A polcokon bekötött partitúrák, a Lehár-művek őspéldányai, különös alakú faládák degeszre tömve Lehárról szóló újságkivágásokkal, és két jókora bőrönd furcsa tartalommal; hímzett asztalterítők, díszpárnák, könyvjelzők, sálak, lámpaernyők, színes kendők, rég elmúlt hölgyek ajándékai. Különböző vidéki garnizonokban gyűjtögette egykoron a jóvágású, fiatal katonakarnagy…’Volt nékem már száz babám…’ – a Paganini nagyáriája értük is szólt.” (Forrás: Andor Leon) A Cárevics magyarországi bemutatója 1928. május 25-én volt, ugyancsak a Városi Színházban. A kritika jól fogadta az új Lehár-művet. A Pesti Hírlap szerint a kórusok, a balalajka-dal, a vengerka-dal hamisítatlan lehári hang. Az Estlapok szerint Lehár muzsikája cseng és bong, operaszerűen építette fel és fokozta a katarzist. A Dankó Rádió délelőtti operettösszeállításában az említett két operettnek a részletei kaptak helyett - a Túl az Óperencián című műsor ma Lehár zenéje jegyében fogant. I. Paganini – magyar szöveg: Kulinyi Ernő - Erdődy János - Szerelmi kettős: „Szép álom, szállj a szívemre…/Nem szeret így téged más..” (Morvay Pálma és Leblanc Győző, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bella és Pimpinelli kettőse a III. felvonásból: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár…/ Ha este nyit a színház, már ne számíts rám..” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Paganini dala, No.9. „Volt nem egy de száz babám…” (Gulyás Dénes, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - Anna-Elisa és Paganini kettőse (Kalmár Magda és Gulyás Dénes, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Bella és Pimpinelli kettőse az I. felvonásból: „Könnyű pille mind a nő, lepke szárnyán libbenő…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás II. Cárevics – magyar szöveg: Kulinyi Ernő - Szonja dala: „Jön majd egy férfi, ki lángol a vágytól…” (Morvay Pálma, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula) - Iván és Mása kettőse a II. felvonásból: „Nézd a szemem…/Jaj de jó, hogy itt vagy…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Volga-dal” az I. felvonásból: „Egyedül, újra egyedül.../A Volga vizénél őrszem áll... /Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (Kovács József, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Tangó – duett: „Mi kell még...így még soha mást” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A Lehár műveiből összeállított operettműsor a zeneszerző Báli szirének című keringőjének dallamaival - A víg özvegy parafrázisa - fejeződött be (Km. Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky) A naponta jelentkező operettműsornak ezen a héten Morvay Pálma primadonna a vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és interneten a www.dankoradio.hu oldal elérhetőségen is.
Lehár Ferenc művészete az 1920-as években – már ötven és hatvan között jár – megújult, a komponista új utakra lépett. Négy nagysikerű operettet komponált: Paganini, Cárevics, Friderika, A mosoly országa. Ezt az új korszakot „Tauber-korszaknak” is szokták nevezni, mivel e művek legismertebb tolmácsolója Richard Tauber, a kiváló tenorista volt. Tauber jelentette ki egyébként, hogy „Lehár nem operettet ír, hanem Lehárt. A Paganinit a pesti Városi Színház mutatta be 1926. május 7-én. Idézek Lányi Viktortól a Nyugat-ban megjelent kritikájából: „…Lehár Ferenc végig eredeti muzsikát komponált a darabhoz, Paganini-citátumot csak egy helyen használ fel, ott ahol ezt a cselekmény logikája megköveteli. És ez az új Lehár-zene igazán remekbe készült. Mintha hősének legendás virtuozitása sarkallta volna. A Paganiniben Lehár teljes pompájában csillogtatja kiváltságos tehetségét. A dallamkitalálás természetes bája és eleganciája, a feldolgozás ötletessége, a zenekari paletta színgazdagsága, a graciózus és mégis telivér formalelemény szerencsés harmóniában találkozik itt a zenedrámai elgondolás nagyvonalúságával, amely minden részletet, sőt minden ’számot’ is művészeti hangulati egységbe foglal.” Ez időben készült egy exkluzív interjú Lehárral, a cikk bevezetőjéből idézem az alábbi sorokat: „Interjúra kerestem fel 1926 áprilisában, az akkor 56. születésnapja előtt álló Lehár Ferencet bécsi lakásán. a Theoboldgassén. A négyemeletes bérház, a mester tulajdona… ’egy szép asszony ajándéka’ – szokta mondogatni tréfásan, holott nem volt tréfa, első világsikerének, ’A víg özvegy’-nek a honoráriumából vásárolta annak idején. Az első emeleten lakott, de nem ott fogadott, hanem a manzardt három szobájában berendezett külön búvóhelyén, amelynek falait beborították a világ minden nyelvén készült plakátok, közöttük kínai, arab, japán, hindu, indonéz falragaszok… A polcokon bekötött partitúrák, a Lehár-művek őspéldányai, különös alakú faládák degeszre tömve Lehárról szóló újságkivágásokkal, és két jókora bőrönd furcsa tartalommal; hímzett asztalterítők, díszpárnák, könyvjelzők, sálak, lámpaernyők, színes kendők, rég elmúlt hölgyek ajándékai. Különböző vidéki garnizonokban gyűjtögette egykoron a jóvágású, fiatal katonakarnagy…’Volt nékem már száz babám…’ – a Paganini nagyáriája értük is szólt.” (Forrás: Andor Leon) A Cárevics magyarországi bemutatója 1928. május 25-én volt, ugyancsak a Városi Színházban. A kritika jól fogadta az új Lehár-művet. A Pesti Hírlap szerint a kórusok, a balalajka-dal, a vengerka-dal hamisítatlan lehári hang. Az Estlapok szerint Lehár muzsikája cseng és bong, operaszerűen építette fel és fokozta a katarzist. A Dankó Rádió délelőtti operettösszeállításában az említett két operettnek a részletei kaptak helyett - a Túl az Óperencián című műsor ma Lehár zenéje jegyében fogant. I. Paganini – magyar szöveg: Kulinyi Ernő - Erdődy János - Szerelmi kettős: „Szép álom, szállj a szívemre…/Nem szeret így téged más..” (Morvay Pálma és Leblanc Győző, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bella és Pimpinelli kettőse a III. felvonásból: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár…/ Ha este nyit a színház, már ne számíts rám..” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Paganini dala, No.9. „Volt nem egy de száz babám…” (Gulyás Dénes, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - Anna-Elisa és Paganini kettőse (Kalmár Magda és Gulyás Dénes, km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Bella és Pimpinelli kettőse az I. felvonásból: „Könnyű pille mind a nő, lepke szárnyán libbenő…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás II. Cárevics – magyar szöveg: Kulinyi Ernő - Szonja dala: „Jön majd egy férfi, ki lángol a vágytól…” (Morvay Pálma, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula) - Iván és Mása kettőse a II. felvonásból: „Nézd a szemem…/Jaj de jó, hogy itt vagy…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Volga-dal” az I. felvonásból: „Egyedül, újra egyedül.../A Volga vizénél őrszem áll... /Nézz rám az égből, teremtő atyám!...” (Kovács József, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Tangó – duett: „Mi kell még...így még soha mást” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A Lehár műveiből összeállított operettműsor a zeneszerző Báli szirének című keringőjének dallamaival - A víg özvegy parafrázisa - fejeződött be (Km. Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky) A naponta jelentkező operettműsornak ezen a héten Morvay Pálma primadonna a vendége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és interneten a www.dankoradio.hu oldal elérhetőségen is.
485 Búbánat 2016-09-27 11:07:19 [Válasz erre: 484 Búbánat 2016-09-27 10:21:20]
A verseny lebonyolítása: I. forduló: Jelentkezések értékelése, majd előválogatás meghallgatás alapján - szeptember hónap folyamán, külön értesítés után. Anyaga: egy szabadon választott ária vagy duett Lehár Ferenc műveiből és egy szabadon választott dal más szerző operettjéből. II. forduló (Komárom városában, összesen 35-45 versenyző részére): a., szabadon választott ária vagy duett előadása zongorakísérettel Lehár Ferenc műveiből. b., szabadon választott ária vagy duett előadása zongorakísérettel, klasszikus operettekből (például J. Strauss, Kálmán I., J. Offenbach, K. Millöcker, L. Fall, F. von Suppé, Huszka J., Szirmai A., vagy a versenyző nemzeti szerzőjétől) III.forduló (döntő Komáromban, 4-5 primadonna, 4-5 bonviván és 3-4 páros versenyző számára): a., egy-egy kötelező szám előadása Lehár műveiből (nagyzenekarral): ebben a fordulóban a primadonna és bonviván versenyzők is adnak elő duettet, a párokat a zsűri határozza meg PRIMADONNA: Paganini: Keringő, vagy Giuditta: Giuditta belépője (Meine Lippen sie Kussen so heiss), vagy A mosoly országa: Liza belépője, vagy Cigányszerelem: Messze a nagy erdő BONVIVÁN: A mosoly országa: Vágyom egy nő után, vagy Friderika: Oh lányka, oh lányka, vagy Cigányszerelem: Józsi dala, vagy A mosoly országa:Egy dús, virágzó barackfa ágán PRIMADONNA-BONVIVÁN páros: A víg özvegy: Ajk az ajkon, vagy A mosoly országa: Szív-duett, vagy A mosoly országa: Tea-duett, vagy Cigányszerelem: Ilona-Józsi duettje SZUBRETT-BUFFÓ: Luxemburg grófja: Gyerünk tubicám, vagy Cárevics: Elmennék én hozzád cicám, vagy A mosoly országa: Ne félj, ne félj bolond szívem b., egy szabadon választott ária vagy duett előadása nagyzenekarral, klasszikus operettekből (például J. Strauss, Kálmán I., J. Offenbach, K. Millöcker, L. Fall, F. von Suppé, Huszka J., Szirmai A., vagy a versenyző nemzeti szerzőjétől) Minden zeneművet az eredeti hangnemben kell énekelni, mikrofon használata nélkül, eredeti nyelven, esetleg az illető anyanyelvén. A párosoknak (szubrett-táncos-komikus) minden esetben koreográfiát is be kell mutatni. A kötelező versenyművek kottaanyaga megrendelhető a Komáromi Városi Művelődési Központban. A szabadon választott művek listáját a jelentkezéskor előre meg kell nevezni.
A verseny lebonyolítása: I. forduló: Jelentkezések értékelése, majd előválogatás meghallgatás alapján - szeptember hónap folyamán, külön értesítés után. Anyaga: egy szabadon választott ária vagy duett Lehár Ferenc műveiből és egy szabadon választott dal más szerző operettjéből. II. forduló (Komárom városában, összesen 35-45 versenyző részére): a., szabadon választott ária vagy duett előadása zongorakísérettel Lehár Ferenc műveiből. b., szabadon választott ária vagy duett előadása zongorakísérettel, klasszikus operettekből (például J. Strauss, Kálmán I., J. Offenbach, K. Millöcker, L. Fall, F. von Suppé, Huszka J., Szirmai A., vagy a versenyző nemzeti szerzőjétől) III.forduló (döntő Komáromban, 4-5 primadonna, 4-5 bonviván és 3-4 páros versenyző számára): a., egy-egy kötelező szám előadása Lehár műveiből (nagyzenekarral): ebben a fordulóban a primadonna és bonviván versenyzők is adnak elő duettet, a párokat a zsűri határozza meg PRIMADONNA: Paganini: Keringő, vagy Giuditta: Giuditta belépője (Meine Lippen sie Kussen so heiss), vagy A mosoly országa: Liza belépője, vagy Cigányszerelem: Messze a nagy erdő BONVIVÁN: A mosoly országa: Vágyom egy nő után, vagy Friderika: Oh lányka, oh lányka, vagy Cigányszerelem: Józsi dala, vagy A mosoly országa:Egy dús, virágzó barackfa ágán PRIMADONNA-BONVIVÁN páros: A víg özvegy: Ajk az ajkon, vagy A mosoly országa: Szív-duett, vagy A mosoly országa: Tea-duett, vagy Cigányszerelem: Ilona-Józsi duettje SZUBRETT-BUFFÓ: Luxemburg grófja: Gyerünk tubicám, vagy Cárevics: Elmennék én hozzád cicám, vagy A mosoly országa: Ne félj, ne félj bolond szívem b., egy szabadon választott ária vagy duett előadása nagyzenekarral, klasszikus operettekből (például J. Strauss, Kálmán I., J. Offenbach, K. Millöcker, L. Fall, F. von Suppé, Huszka J., Szirmai A., vagy a versenyző nemzeti szerzőjétől) Minden zeneművet az eredeti hangnemben kell énekelni, mikrofon használata nélkül, eredeti nyelven, esetleg az illető anyanyelvén. A párosoknak (szubrett-táncos-komikus) minden esetben koreográfiát is be kell mutatni. A kötelező versenyművek kottaanyaga megrendelhető a Komáromi Városi Művelődési Központban. A szabadon választott művek listáját a jelentkezéskor előre meg kell nevezni.
484 Búbánat 2016-09-27 10:21:20 [Válasz erre: 457 Búbánat 2016-07-05 11:53:28]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/09/23/primadonnak_figyelem/; „Primadonnák figyelem!” [/url] FIDELIO, 2016.09.23. 11:44 Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ Komárom Város polgármesterének védnöksége alatt a Budapesti Operettszínház együttműködésével meghirdeti a 10. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt primadonna szóló, bonviván szóló és szubrett – buffó páros kategóriában. Jelentkezési határidő: 2016. szeptember 25. A verseny helyszíne: • I. forduló(elődöntő) – nemzeti selejtezők világszerte – 2016 szeptember 25. – október 10-ig. • II. forduló (középdöntő) – Komáromi Városi Művelődési Központ, Szlovákia – október 22 • III. forduló (döntő) – Komáromi Városi Művelődési Központ, Szlovákia – október 23 • Gálaest – Budapesti Operettszínház – október 24 – a Magyar Operett Napja .
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/09/23/primadonnak_figyelem/; „Primadonnák figyelem!” [/url] FIDELIO, 2016.09.23. 11:44 Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ Komárom Város polgármesterének védnöksége alatt a Budapesti Operettszínház együttműködésével meghirdeti a 10. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt primadonna szóló, bonviván szóló és szubrett – buffó páros kategóriában. Jelentkezési határidő: 2016. szeptember 25. A verseny helyszíne: • I. forduló(elődöntő) – nemzeti selejtezők világszerte – 2016 szeptember 25. – október 10-ig. • II. forduló (középdöntő) – Komáromi Városi Művelődési Központ, Szlovákia – október 22 • III. forduló (döntő) – Komáromi Városi Művelődési Központ, Szlovákia – október 23 • Gálaest – Budapesti Operettszínház – október 24 – a Magyar Operett Napja .
483 Búbánat 2016-09-06 10:27:27 [Válasz erre: 482 Búbánat 2016-09-06 10:06:06]
Itt trióban halljuk a híres dalt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=vejHtSbIq9E; Das Land des Lächelns ... „Dein ist mein ganzes Herz” - Beczala, Netrebko, Eyvazov [/url] Közzététel: 2016. febr. 6.
Itt trióban halljuk a híres dalt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=vejHtSbIq9E; Das Land des Lächelns ... „Dein ist mein ganzes Herz” - Beczala, Netrebko, Eyvazov [/url] Közzététel: 2016. febr. 6.
482 Búbánat 2016-09-06 10:06:06
Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén a Müpában szeptember 29-én, mint hírlik, kettősükben elhangzik majd A mosoly országából a „Vágyom egy nő után” – Szu-Csong dalát a művészházaspár számára átírt változatában kapjuk... érdekes lesz.
Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén a Müpában szeptember 29-én, mint hírlik, kettősükben elhangzik majd A mosoly országából a „Vágyom egy nő után” – Szu-Csong dalát a művészházaspár számára átírt változatában kapjuk... érdekes lesz.
481 Haandel 2016-09-05 20:57:24
[url]http://www.operaiasi.ro/vaduva-vesela-franz-lehar-premiera-91011-septembrie-2016/;VADUVA VESELA – Franz Lehár[/url] În premieră absolută, o coproducție Opera Națională Română Iași – Opera Națională București: 9,10,11 septembrie 2016 incepand cu ora 18.30 la Opera Nationala Romana Iasi !!!!
[url]http://www.operaiasi.ro/vaduva-vesela-franz-lehar-premiera-91011-septembrie-2016/;VADUVA VESELA – Franz Lehár[/url] În premieră absolută, o coproducție Opera Națională Română Iași – Opera Națională București: 9,10,11 septembrie 2016 incepand cu ora 18.30 la Opera Nationala Romana Iasi !!!!
480 Búbánat 2016-09-01 21:53:21 [Válasz erre: 476 Búbánat 2016-08-27 16:04:50]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=NBRlOgueLRY; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (1.) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=fKqoUxDrtf0; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (2.) [/url] Részletek Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992. Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László
[url] https://www.youtube.com/watch?v=NBRlOgueLRY; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (1.) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=fKqoUxDrtf0; Lehár Ferenc: Éva című nagyoperett (2.) [/url] Részletek Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992. Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László
479 Búbánat 2016-09-01 20:43:43
[url] https://www.youtube.com/watch?v=4ndHm3sR0Mc; Franz Lehar- Zwannzinette aus "Eva" [/url] Springtime In Vienna 98, Wiener Symphoniker - Conductor-Vladimir Fedosejev
[url] https://www.youtube.com/watch?v=4ndHm3sR0Mc; Franz Lehar- Zwannzinette aus "Eva" [/url] Springtime In Vienna 98, Wiener Symphoniker - Conductor-Vladimir Fedosejev
478 Haandel 2016-08-31 20:12:27
[url]http://www.musicaltheatreguide.com/composers/lehar/rastelbinder.htm;Franz Lehár: Der Rastelbinder[/url] Peter Anders and Aulikki Rautawaara sings [url]https://www.youtube.com/watch?v=CSoo644MU9I;"Wenn zwei sich lieben"[/url] from Der Rastelbinder by Franz Lehár Orchester des Deutschen Opernhauses Berlin (Deutsche Oper) (Für zenebaratmonika ;-)
[url]http://www.musicaltheatreguide.com/composers/lehar/rastelbinder.htm;Franz Lehár: Der Rastelbinder[/url] Peter Anders and Aulikki Rautawaara sings [url]https://www.youtube.com/watch?v=CSoo644MU9I;"Wenn zwei sich lieben"[/url] from Der Rastelbinder by Franz Lehár Orchester des Deutschen Opernhauses Berlin (Deutsche Oper) (Für zenebaratmonika ;-)
477 Búbánat 2016-08-27 16:46:42 [Válasz erre: 476 Búbánat 2016-08-27 16:04:50]
Az alábbi két részlet nevesítésénél véletlenül felcseréltem az énekeseket, zenekart. Sorray. Tehát helyesen: - Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)
Az alábbi két részlet nevesítésénél véletlenül felcseréltem az énekeseket, zenekart. Sorray. Tehát helyesen: - Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kállay Bori és Németh Sándor, valamint a Fővárosi Operettszínház Zenekara) - Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)
