Tisztelt Búbánat! Ezt a tájékoztatást is köszönöm. Nem olyan mértékben, de az interneten található program szemlélete azonos a számú hozzászólásban ismertetett egri programmal.

Pedig lehetne miből vagy kitől példát venni. Az Operett Gála előtt 1 azaz Egy nappal ugyanott Opera Gála lesz, szintén ingyenesen. Ennek programlapja https://www.annabal.hu/index.php/anna-fesztival

 példásan feltünteti a részt vevő művészeket, az egyes, felhangzó áriák közismert magyar megnevezését, eredeti nyelvű első sorát. Kalapot le.

Képtelen vagyok elhinni, hogy akik a július 24-i programot tudják, nem tudják a július 25-i programot. Illetőleg Lehár Ferenc nevének említése után egyetlen közlésre érdemes tény van (szó szerint idézem):

„Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész”

Nem hiszem, hogy egy Lehár est legfontosabb információja ez az idézett tény.lenne

Balatonfüred, 2020. július 25., szombat

Anna-fesztivál

Gyógy téri nagyszínpad, 20.30 óra

Operettgála

a Magyar Állami Operaház magánénekeseivel és balettkarával.

Repertoáron a 150 éve született Lehár Ferenc művei.

Rendező: Káel Csaba

A színlap felett olvasható: "Magyar Zenés Színház előadása"

Legalul pedig: "Közreműködő partner a Veszprémi Petőfi Színház". Akkor  valamiféle koprodukcióról lenne szó?... 

Bizakodjunk abban, hogy Lehár népszerű darabjára azért lesz érdeklődés Egerben, a Liceum udvarán, július 18-án.  Az utóbbi évek számos Kálmán Imre- produkciója közepette felüdülésnek számíthat sokaknak a legnagyobb magyar operettszerző világhírű alkotásának előadása.  "Kis" változatosság...

Tisztelt Búbánat!

Köszönöm szíves felvilágosítását. Az Ön leírása után magam is megnéztem az Agria Játékok vonatkozó plakátját. A színlap iskolapéldája a nézők totális semmibe vevésének, a felületességnek, az abszolút tájékozatlanságnak, hanyagságnak.

A már említett 1 napra 2 szereposztáson kívül:

• a librettó magyar fordítójának neve nincs feltüntetve,
• a „Theater an der Wien” nevében az „ander” egybe írva!?
• a bonviván szerepneve nem „Danilovitcs” !?
• a nagykövet nem „Baró Mirko”, hanem Báró Mirkó
• „Raoul de Saint Brioche” nevében a „de” felesleges
• a koreográfus neve a kettőspont után nincs feltüntetve

A plakát melletti video eredetéről semmit nem tudni – egy 2015.évi spoiler valamelyik társulat szabadtéri előadásáról (nem biztos, hogy veszprémi előadás abból az időből, mert akkor a nagykövet Szilágyi Tibor volt). Érdemes az utolsó másodperceket megnézni: a kamera gondosan, viszonylag hosszan mutatja az első sor középső üres székeit, ahova feltehetőleg a város vezetőit várták, akik nem jöttek)

Tisztelt joska141!

Az Agria Játékok internetes portálról vettem át az adatokat. A kettős szereposztáson én is elgondolkoztam.  Azonban fel van tüntetve, hogy az előadás a Veszprémi Petőfi Színház produkciója; ott ment/megy A víg özvegy két szereposztásban.

Tisztelt Búbánat! Abszolút nem kötözködés, nem is az Ön témája, de Ön tette közré ezt az egri programot, ezért Önt kérdem: ha egyetlen előadásról van szó (esőnap nélkül talán), akkor miért vannak szerepkettőzések? Egy héttel az előadás előtt még nincs végleges szereposztás?

Mai műsorajánló a Café Momus  oldaláról

20:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi
LEHÁR: A víg özvegy - MET-felvétel

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Agria Játékok - Liceum udvar

3300 Eger, Eszterházy tér

a Magyar Zenés Színház előadása

Bemutató előadás: 2020. július 18. szombat 21 óra
Esőnap: júl. 19., 20.

Libretto: Victor Léon,Leo Stein

Szereposztás:

Hanna Glawari – Vörös Edit/ Szeredy Krisztina
Gróf Danilo Danilovitcs –  Domoszlai Sándor
Camille de Rosillon – Kóbor Tamás/ Laczó András
Baró Mirko Zeta – Németh Gábor / KokasLászló
Valencienne, a felesége – Balogh Tímea / Galambos Lilla
Nyegus – Gyurity István
Olga – Steinkohl Erika/ Bodor Szabina
Raoul de Saint Brioche –  Bozsó József
Cascada – Kovács Szilárd
Praskovia – Csonka Zsuzsanna

Közreműködik:
A Magyar Zenés Színáz Tánckra
A Váci Szimfonikus zenekar - Karmester: Farkas Pál

Rendezte: Bozsó József

Közreműködő partner: A Veszprémi Petőfi Színház

A múlt héten, csütörtöktől vasárnapig, Lehár Ferenc operettjeiből szólaltak meg részletek a Dankó Rádió Az a szép című műsorában. (Ismétlés.)  Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia.

Lásd a fórumon  az "Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)",   ott a 3956 - 3959. sorszámoknál és előzményeinél. 

Aki elhozta a mosoly országát: 150 éve született Lehár Ferenc

Operettszínház.hu - 2020. április 30.

[…] „12 éves korában a prágai zenekonzervatóriumban…. hegedűt választotta fő tantárgyául, alig két esztendő múlva már első zeneszerzői próbálkozásként dalokat és egy szonátát is írt.

Nem sokkal később megismerkedett Antonín Dvořákkal, aki a zeneszerzést tanította az intézményben. Ő azt javasolta Lehárnak, hogy hagyjon fel a hegedüléssel és foglalkozzon inkább zeneszerzéssel. Ez azonban a konzervatórium szabályaiba ütközött volna, így az ifjú magánleckéket vett Zdeněk Fibich-től. Az igazgatónak ez nem volt ínyére, így kész helyzet elé állította Lehárt: ha továbbra is magánórákat vesz, távoznia kell az intézményből. Mivel már csak egy éve volt hátra, nem kockáztatta ezt, a maradás mellett döntött. Egy évvel később sikerült kiadót találnia Sonate a l'Antique-jára, ami még Johannes Brahms tetszését is elnyerte. Lehár vizsgahangversenye 1888-ban óriási sikert aratott, diplomája megszerzése után pedig igyekezett minél jobb állást találni, ami muzsikusként nem volt egyszerű akkoriban. [...] 

Zeneszerzői pályája kezdetén operakompozíciókkal próbálkozott, hírnevét 1901-ben az Arany és ezüst című keringővel alapozta meg. Ezt követően azonban az operett műfajába is belekóstolt: 1902-ben, a bécsi Theater an der Wienben mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely óriási sikert aratott, egyúttal meghatározta további munkásságát.

Következő alkotását, A drótostótot már a pesti Magyar Színház is százszor játszotta, 1905-ben pedig elkészült talán legnépszerűbb műve, A víg özvegy. Noha a premier kis híján kudarcba fulladt, az darab végül hatalmas sikert aratott, öt év múlva már négyszáz színházban, 18 500 alkalommal élvezhette a közönség szerte a világon, sőt, több filmes változat is készült belőle.

A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, noha a legtöbb Bécsben debütált, de mindet csakhamar bemutatták Budapesten is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. A magyar operett egyik úttörője volt ő, aki csodás műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár."  [...]

/A képek forrása: Fidelio.hu - "150 éve született A víg özvegy szerzője, Lehár Ferenc" - 2020. április 30./

Lehár Ferenc emlékére csütörtökön megkezdett, négy adásból álló rádióműsor-sorozat ma A mosoly országa és az utolsóként komponált Giuditta című operettek részleteivel a végéhez ért.

A Dankó Rádió Az a szép című műsorának vezetője és szerkesztője, Erdélyi Claudia emlékezetes összeállítása méltó tisztelgés volt az operett magyar királya, az egyetemes operettirodalom nagyhatású alkotója előtt, aki 150 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Komáromban. (Elhunyt Bad Ischl-i otthonában, 1948. október 24.én.)

Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda,  Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt:  A mosoly országa

- „Barackvirág-dal” – Szu-Csong  dala, I. felv.: (Boncsér Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) - Budavári Palotakoncert, 2015

„Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén. /Száll a dal a szívem szárnyán, gyönyörűm, kis kínai leány. Itt állok kerti lomb árnyán, gyönyörűm, tekints ki már reám! Nézz ki hát kínai kis leány, szép virág! Légy enyém, rabszolgádhoz ne légy kemény. Várlak, várlak éjszakákon át: tedd homlokomra már kis kezed bársonyát. /Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén, s egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy mint színezüst a dalban, szerelmünk forró éjjelén szívem is azt suttogja: légy enyém!”

- Szu-Csong dala, II. felv. (Ilosfalvy Róbert) – élő előadás hangfelvéte (1983., Budapest, III. ker. Zichy-kastély udvara vagy 1989 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokon)

„Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy. Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt! /Amikor nincs mellettem, valahogy béna lettem, valahogyan csak benne élek, az én testemben ő a lélek! Oly szép, oly szép! Virágok nyílnak amerre csak jár! Óh, az a piros száj, az a két csoda váll! Óh, az a hang, milyen gyönyörűn muzsikál! /Vágyom egy nő után!...”

- Mi dala, III. felv. (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – részletek, 1963. (Alternatív stúdiófelvétel, ahol ugyancsak Mi szerepét énekli: km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - )

 „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is titokban jöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió…/… otthon várni férjuramra, ó a férfi undok náció. Hát már semmi sincs a nőnek, még csak meg sem csaljuk őket? Tűrhetetlen szituáció! Szenved így az asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió!”

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Liza és Hatfaludy Feri kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Bende Zsolt)

„… Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! Szervusz, jó mulatást, az egész nem lényeges /- de ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást!/Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy tévedés nem végzetes! Egyebet, mit mondhatnék? Majd eszedbe jutok még, csakhogy majd akkor már késő lesz! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges! De ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást! … /- Pajtikám! Ne búsulj! /- Semmi baj.”

- Liza és Szu Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

„- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gong?  Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-
Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy? /- Asszony szerelmesebb nincs senki más, vágyat ily édeset sose találsz! Mindenem vagy Te nekem, sorsom és a végzetem, oldaladon itt talál engem élet és halál! /- Férfi szerelmesebb nincs senki más, vágyat ily édeset sose találsz! Nő jöhetne száz meg száz, nem kell nékem senki más! /- Drágaságom, aranyos férjecském, úgy imádlak én! /-  Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd,…/- Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Imádlak én!”

- Mi és Hatfaludy Feri kettőse, III. felv. (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

„…. Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig /- Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél!
/- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!...”

- Richard Tauber korabeli hangfelvételéről Szu -Csong dalát énekli: „Dein ist mein ganzes Herz”  („Vágyom egy nő után” )

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

 Giuditta dala, I. felv. (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) „Operett Primadonna” – lemezfelvétel – részletek, (1998?)

„Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül! Az éhes férfiszem nem tud rám másképp nézni sem, csak oly könyörgő, lágy nézéssel, melyben sürgetően ég a vágy. De hogyha jő az este már, a népek ezre vár, s a lámpatenger égni kezd, ó, akkor értem ezt! /- Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám. Bőröm fehérebb, akár a hó, hangom érzéki, vérforraló. Nézz rám s bolondulj meg szép legény, mert csak szeretni születtem én!...”

- Octavio dala (Molnár András, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – a Rádió dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

„A szívem titka furcsa rejtély! Két ember találkozik egyik nap és összeforr a sorsuk végleg. És az, aki csak önmagának élt, most csak másnak élhet. /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!”

- Bevezető, Anita és Pierrino vidám kettőse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, 1968. Kossuth Rádió

„ - Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?! Ez a két feladat, akiért csengess be már, miért állsz itt, mint egy szamár?! - Minden az én dolgom; ezt én már unom nagyon! - Gyáva kutya vagy, te egyetlen szép angyalom! /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. - Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér!- Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mi mindig csak egymásnak él!...”

- Octavio dala (Korondy György, km. az MRT Énekkarának férfikara, Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, 1968. Kossuth Rádió

 „Élni, barátaim, élni jó! …Ó signora, ó signorina! Szól az édes kavatina…” 

- Giuditta – keringő (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)

150 éve született Lehár Ferenc

/kultúra.hu - MTI/ - 2020. április 30.

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Házy Erzsébet, Udvardy Tibor - video

Lehár Ferenc: A víg özvegy - szerelmi kettős, III. felv.: "Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!..."... 

Glavari Hanna: Házy Erzsébet, Daniló: Udvardy Tibor
 

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal – video

"Vilja Song" - Kimmy Skota  (South Africa) performing with Andre Rieu - LIVE

televisio.sk

DIGITÁLIS FALIÚJSÁGUNK TÉMÁJA: 150 ÉVE SZÜLETETT LEHÁR FERENC

szívk.hu  2020.04.30. 

AZ OPERETTKIRÁLY – 150 éve született Lehár Ferenc

"Most éppen 150 éve, 1870.április 30-án éjfél előtt 2 órával Komáromban született meg az az ember, akinek neve a világ minden táján a művészetekben jártas emberek számára ismerősen cseng, s ez az ember Lehár Ferenc."

(Mgr. Klemen Terézia a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke)

komaromonline.sk

Elkezdődött a Lehár Ferenc Emlékév Komáromban

2020. április 30., 18:43 

/Nagy Miskó Ildikó/ - ma7.sk

Lehár Ferenc szobra Komáromban

Video_ 150 éve született Lehár Ferenc, az operettkirály – emlékműsor szülővárosából - Online operettgála

A világhírű zenész jubileumára emlékműsorral készültek szülővárosában. A műsorban közreműködik Becse Szabó Ilona, Gál Tamás, Nagy István és a Beliczay Trió (Jozef Horváth, Lakatos Róbert, Rácz Csaba). Műsorvezető Rák Viktória.

/atempo.sk/

Úgy tudom, a könyvbemutatóra a koronavírusjárvány elmúltával, talán októberben(?), először Komáromban kerül sor.

"Lehár-hét" a Dankó Rádióban - mától vasárnapig 18.04 - 19.00 között,  Erdélyi Claudia műsorvezető szerkesztésében.

1935. JANUÁR
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ567

Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása - video

Inzertszöveg: LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL. (MFI)

Elhangzó szöveg: 

[riporter:] "Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?" - [Lehár Ferenc:] "Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek." - [riporter:] "És mik a tervei a legközelebbi jövőben?" - [Lehár Ferenc:] "Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad."

/Filmhíradók Online/  - NAVA  Nemzeti Filmintézet Filmarchívum

150 éve született Lehár Ferenc, Sopron díszpolgára

Ősze Mária írása - Győri Szalon.hu - 2020. április 30.

150 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Komáromban, a mai Rév-Komárom területén ifj. Lehár Ferenc, akit az operett műfajában minden idők egyik legzseniálisabb zeneszerzőjének tartanak. Emlegetik még „a színpadi könnyűzene Puccinijaként”, vagy épp „korának Andrew Lloyd Webbereként” is.

A 20. század elején elterjedt egy olyan mondás, hogy „a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. Pályafutása során 34 operettet-daljátékot, 1 mesejátékot, 1 filmoperettet és számos indulót, valamint keringőt komponált. Sikerei révén anyagi gondjai sem voltak. Habár élete jelentős részét Ausztriában élte le, Bécsben és Bad Ischl-ben is rendelkezett ingatlannal, mindvégig megtartotta magyar állampolgárságát.

Szülei a francia gyökerekkel rendelkező, észak-morva eredetű id. Lehár Ferenc katonakarmester és egy elmagyarosodott német családból származó Neubrandt Krisztina voltak, akik Komáromban ismerkedtek meg, 1869-ben házasodtak össze. „Hat gyermekük közül ifj. Lehár Ferenc volt a legidősebb”.

Id. Lehár Ferenc zeneszerzőként is működött, tisztségének megfelelően elsősorban indulókat komponált, katonazenészként az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi területére eljutott, természetesen családja is mindenhová vele tartott. Például 1874-ben Sopronba helyezték át, itt három évet töltöttek el, sőt az akkori Malom utcában házat is vásároltak. Idősebb Lehárt a katonakarmesteri ténykedése mellett a helyi reáliskolában énektanárként is foglalkoztatták. A Lehár-család „életében a soproni évek jelentették a legnyugodtabb időszakot”. A komponista is mindig nosztalgiával gondolt az itt töltött „zsenge gyermekévek boldog idejére”.

Lehár életében Sopron városa fontos szerepet játszott. Annak ellenére soproninak vallotta magát, hogy élete folyamán csak a gyermekkori három évet töltötte a városban. Ausztriai letelepedéséhez, mivel továbbra is magyar állampolgár maradt, szüksége volt magyar illetőségre – Sopron városa biztosította ezt számára. A soproni színház ünnepi terve 1929. március 14-én az volt, hogy Lehár vezényletével mutatják be Friderike című operettjét, de a jeles mester influenzája megakadályozta fellépését. Lábadozása idején még úgy tervezte, hogy mindenképp ellátogat a hűség városába, így fogalmazott: „Szeretem azt a régi várost, szeretem a girbe-görbe utcákat, öreg házakat, álmodó tereket, az ottani embereket. Hisz ez a város az ifjúságom, ez a város az elszállt boldogságom. […] Sopronba le kell mennem. Végre is soproni vagyok.”

Bélyegkiadással és filmmel is ünnepli Ausztria Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját

MTI 2020.04.27. 14:44

Fesztivál helyett különbélyeg kiadásával és televíziós közvetítéssel ünneplik Lehár Ferenc zeneszerző születésének 150. évfordulóját Ausztriában.

Csütörtökön a koronavírus-járvány miatt a nyilvánosság kizárásával rendezne koszorúzást Lehár Ferenc Bad Ischlben lévő sírjánál és a városban található Kurparkban. Ugyanis 150 éve született az operett magyar fejedelme. Kisebb fesztivált is terveztek, azonban a járvány közbeszólt, így jócskán megváltozott a program.

A tervezett ünnepségek helyett a Bad Ischl-i Lehár Fesztivál szervezői egy különleges televíziós programot készítettek, a filmben a város díszpolgáráról készült,korábban nem látott felvételeket is bemutatnak.Láthatóak lesznek a zeneszerzőről készült kép- és hanganyagok, valamint az operett műfajának híres képviselőivel készített interjúk. Július 11-én, a fesztivál tervezett nyitónapján az osztrák posta különbélyeget ad ki. A Bad Ischl-i műemléki Trinkhalléban (Ivócsarnok) kialakított különleges postahivatalban személyes pecsétet is vásárolhatnak az érdeklődők.

Készülődés a Lehár Ferenc Emlékév komáromi eseményeire

2020. április 29., 07:48  - Nagy Miskó Ildikó - Ma7.sk.

Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulóján, április 30-án szülővárosában, Komáromban a koronavírus-járvány ellenére elkezdődik a róla elnevezett emlékév programsorozata. Mivel a jelenlegi áldatlan helyzetben elmaradnak a nyilvános rendezvények, ezért az Egressy Béni Városi Művelődési Központ egy nívósnak ígérkező, online operettgálával ajándékozza meg a Mester tisztelőit. A Duna Menti Múzeum a tervezett Lehár-emlékkiállítás megnyitását őszre halasztja.

„Eredetileg április 30-ra egy nagyszabású nemzetközi gálaestet terveztünk a VMK-ba, ahol az élvonalbeli hazai művészeken kívül a budapesti Operettszínház és a Kolozsvári Magyar Opera szólistái is felléptek volna, sőt, az utóbbi teljes létszámú zenekara és egy profi tánckar is bemutatkozott volna. Ez a jubileumi esemény lett volna a Lehár Ferenc Emlékév hazai nyitórendezvénye. Bízunk abban, hogy őszig lecseng a koronavírus-járvány, s októberben vagy novemberben megtarthatjuk a gálát.”

A VMK a születésnap reggelén indítja be a Lehár 150 elnevezésű honlapot, amelyen a világhírű alkotóval kapcsolatos információk, némely levelei, fotói, valamint a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversennyel kapcsolatos tudnivalók is olvashatók lesznek.

Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója a Ma7.sk-val tudatta, hogy a tervezett Lehár-emlékkiállításuk megnyitóját a járvány miatt október 16-ra halasztják: „A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítjuk. E társulással együtt pozsonyi és magyarországi színházaktól pedig pár olyan már nem használt kosztümöt szereztünk, amelyeket a szereplők az egyes Lehár-művekben viseltek, s azokat is közszemlére bocsátjuk“.

A kiállításhoz a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által Lehár Ferenc életútjáról írt Az operettkirály című új könyv bemutatója párosul.

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2020/04/27/150-eve-szuletett-lehar-ferenc/

150 éve április 30-án született Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester, akire több napon is emlékezünk a Dankó Rádióban. “Az a szép” c. műsorunkban csütörtöktől vasárnapig bemutatjuk Lehár Ferenc munkásságát a legszebb Lehár-dallamok ölelésében. A zeneszerző pályája átívelt a 19.századból a 20-ik századba, nevéhez fűződik az operett, később pedig a filmzene új műfajainak számos nagy népszerűségnek örvendő darabja (pl. A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa).
Tartsanak velünk 18 óra négy perctől és csütörtöktől vasárnapig hallgassák a legszebb Lehár-dallamokat.

- Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27

„- Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress! Szívem tágul, majd elkábul, csak szeress! Szép szemedbe nézek, biztat a remény, hogy te bűvös szép szerelmem, légy enyém! /- Dalod szívemhez szól! Jólesik, igen jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém! Némán elhallgat a száj, de mégis minden zengi már: szeretlek téged én és vágyom rád!/ - Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!... /Minden érintésed szívem járja át,  hinni kell, hogy eljön majd a boldogság.”

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja

Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - keresztmetszet, Qualiton, 1964 

- Bazil dala: „Szívem szeret, valóság ez nem csak álom. Szívem szeret,
Örömmel konstatálom,.… /Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet...” (Feleki Kamill)

 Fleury és Basil kettőse: „Nagy arszlán volt a kopasz úr…/Polkatáncos, polkatáncos, voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

- Keringő-intermezzo (balett)

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

- Nyitány (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18 

- Ilona dala:„Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled…/Volt-nincs, fene bánja, volt-nincs, vigye kánya, volt szeretőm mindig, volt elég…” (Pitti Katalin, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva

(kevesen tudják, hogy az eredeti német cím: Das Fabrikmädel)

- Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth adó, 19.30-21.30

„ - Éva! Akár egy látomás! Oly szép, mint senki más! - Bók ez..- Hogy lenne bók, hiszen oly csodás! …/- Hallottam egyszer egy mesét, a Hamupipőkét! Ó de rég! - De ő is lány volt, bálba ment, és ahhoz kell…- Mi kell még? - Ma bálba menni nem lehet ékszerek, díszek nélkül. Mit akkor Hamupipőke tett, ma azt már sehol sem lehet. -Tehát. - Tehát, ha jót akar, varázslatot tegyen, hamar. - De miért? - Próbálja meg! … Fácska, fácska… rázd le kincses ágadat! Adj ruhát, jó puhát, ékszereket…

/Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd e pompás, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba! Jöttöd meghódolt száz szolgád várja. Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, a fácska adott egy gyöngyfüzért, pompást! S itt áll most előtted a királyfi, csak nyújtsd ki a kezed, tiéd lehet!

/ - Hogyha csak egy perc a boldogság és aztán minden, ami él tovább, mint röpke tavasz elillant a vágy, elhervad végül, mint egy rózsaszál. És hogyha vak vágya meggyötör, és hogyha megkínoz, összetör, hogy életemre csalárd fátylat szőj, azt mondom én, jöjj-jöjj!  És hogyha örvénylő szavakba tör, azt mondom én, jöjj-jöjj! ... És aztán tiéd vagyok!

/- Jöjj vár ott bent száz szolga és egy királyi tündér vár!  - Ez mese volt, boldog álom volt, egyszer hol nem volt. - Ez nem mese, nem álom ez! Most csak kezdődik az élet .És tavaszi mámor rád vár… Kell szerelem a leánynak, mint ahogy te a világnak. A láng és a vágy ifjú szívedben pihenni vár . /Hadd jöjjön a boldog rajongás!…”

Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

- Juliska belépője (Kincses Veronika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30)

„Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár. Hol a patak mormol, száz kis méh barangol, vadvirágok nőnek, mint a szőnyeg, ragyogó kék fenn az ég, oly gyönyörű,  oly vidám az én tanyám!  /Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel. Leheverek ott puha fűn, nyújtózom jól, úgy hallgatom, úgy figyelem a pacsirtaszót. Kérdem a felhőt, kérdem a szellőt: mikor jön haza ő, mikor lesz az esküvő? Gondol-e reám? A boldog tanyán? Gondol-e reám?  /Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…”

Antikvarium.hu online árverése ma este zárul.

Decsey, Ernst: Franz Lehár

(Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester által dedikált példány)

Aktuális ár:
 

16.000 Ft Licitek száma: 8

https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=924163&aid=14051

Drei Masken Verlag (Berlin) , 1930
Kiadói egész vászonkötés , 117 oldal

1990. április 30., Petőfi Rádió, 9.45 - 10.45

"Operettkedvelőknek" 

A magyar operett klasszikusa: Lehár Ferenc

Szerkesztő: Bitó Pál

(Hamarosan Lehár születésének 150. évfordulóját ünnepli a zenei világ!)

Lehár, Straus és egy ál-Tauber sírja

/Papageno.hu/

"Egy, szintén a Lehár-nyughely közvetlen közelében álló sírkövön Richard Tauber (1891–1948), Lehár jó barátja, művei tenor szerepeinek ihletője és első előadója nevét olvashatjuk. Neki is volt villája Bad Ischlben, közel Lehár nyaralójához. Ám ez nem az ő sírja. Tauber is emigrált a nácik elől, ő Londonba. Ott halt meg és a Londonhoz közeli Brompton Cemeteryben temették el, sírját ott lehet meglátogatni. Ebben a sírban egy rokona, Max Tauber nyugszik; Richard Tauber nevét emlékezésként vésték a kőre. Nyilván nemes volt a szándék, hogy a nagy énekes előtt hazájában is le lehessen róni a kegyeletet, de egyben félrevezető is…"

A Tauber-síremlék - Bad Ischl

Lehár Bál Észak-Komáromban - video

Komárom TV., 2020. január 15.

Nyolcadik alkalommal adott helyet az észak-komáromi Tiszti Pavilon díszterme a Lehár Polgári Társulás által rendezett bálnak. A Lehár bál nemcsak a szórakozásról, finom falatokról, italokról, baráti beszélgetésekről szól. A világhírű, városunkban 150 évvel ezelőtt született operettszerző emlékének is adóznak ilyenkor e jeles társadalmi esemény résztvevői.

MTV, 1990. október 29., 20.05 - 20.50:

"LEHÁR" - Összeállítás a szerző 120. születésnapjára (Komárom, 1870. április 30.  - Bad Ischl, 1948. október 24.)

A műsorban - felvételről - közreműködők:

Lehár Ferenc valamint Baksay Árpád, Bende Zsolt, Eggerth Márta, Feleki Kamill, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kóréh Endre, Jeanette MacDonald, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Zentay Anna. 

Műsorvezető: Hirtling István

Szerkesztő: Nemlaha György

Rendező: Koltay Beáta

cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron, Udvardy Tibor,

feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm

 (Darabanth Aukciós Ház)

Lehár Ferenc és Udvardy Tibor operaénekes - 1943

LEHÁR FERENC (1870-1948) zeneszerző dedikált fotó-képeslapja

LASKAI OSVÁT ANTIKVÁRIUM

32. könyvárverés

2019. 11. 16. SZOMBAT 10:00 - 2019. 11. 16. SZOMBAT 14:00

113. sz.tétel - kikiáltási ár: 4.000 Ft

 „Kedves Böhm László urnak szíves emlékül Budapest 1941 X. 26. Lehár Ferenc”

aukció és a kiállítás  helyszíne:

Laskai Osvát Antikvárium | 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 6.

Franz Lehár: Die Juxheirat
August 18, 2019 | 7 pm | WWUH

Gerhard Ernst, Maya Boog, Alexander Kaimbacher, Sieglinde Feldhofer,Wolfgang Gerold, Ilia Staple, 

Chor des Lehar Festivals Bad Ischl, Orchester des Lehar Festivals Bad Ischl, 
Marius Burkert

Archív ritkaság!

Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (1)

Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (2)

"Minden Ami Színház"

Published on Oct 11, 2009 YouTube

Kazán István Kamaraszínházat a rendező úr tiszteletére és emlékének adózva alapította 2006-ban Kriszt László a tanár úr volt főiskolai növendéke!

Részlet Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992

Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László, Kozáry Ferenc, Élő Krisztina

Lehár Ferenc levele Lehár Antalnak, 1941. július 21. 

"Ha olyan zenét írtam is, amelyik behatolt a nép közé, mégis valami más volt a célom, nem az, hogy elszórakoztassam az embereket. A szívüket akartam megnyerni, a lelkükbe igyekeztem behatolni, s a sok száz levél, amit a világ minden részéből kapok, mind azt igazolja, hogy ez sikerült, hogy nem hiába dolgoztam, nem hiába éltem."

(Megjegyzés: Lehár Ferenc gyászjelentésének szövegében ugyanez a vallomása olvasható – 1948.)

„Apropó LEHÁRRÓL”

Film Színház Muzsika, 1980. május 24., (21. szám)

/Dalos László/

Lehár Ferenc magyar zeneszerző száztíz évvel ezelőtt született; ebből az alkalomból az osztrák fővárosban szobrot állítottak neki.

A hír hallatán (vagy olvastán) először arra gondolok : az osztrákok még Anday Piroska magyar operaénekesnő életében Anday Piroskáról nevezték el azt az utcát, amelyben Anday Piroska lakott! Természetesen Lehár utcájuk is van. Némely más osztrák városban is van Lehár utca.

Mozart. Beethoven, Schubert: az Bécs! (Vagy ha tetszik: Wien.) De a Musikverein nagytermében újévkor az ifjabbik Strauss János keringőit, polkáit játsszák a világ talán legjobb muzsikusai, a Bécsi Filharmonikusok. És az is Bécs. Szó sincs tudathasadásról. Csak a maga módján és helyén becsültetik meg minden, ami arra méltó. A Staatsoper szomszédságában nem fintorognak Robert Stolzra. Sőt. most emlegetik, idézik és játsszák csak igazán, hiszen ő meg száz esztendeje született.

Lehár Ferenc bécsi szobra, persze, teljesen helyénvaló, hiszen a komponista első sikerei az egykori császárvárosból indultak el; ő a bécsi operett egyik mestere A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Paganini, a Szép a világ,  A mosoly országa, A három grácia. a Giuditta rendkívül népszerűvé lett dallamainak szerzője.

Ha mondjuk Wiener Neustadtban egy közgyám előtt kiejtem Lehár nevét, szemrebbenés nélkül azt állítaná, hogy a zeneszerző osztrák. Persze a közgyám  nem tudja, hogy Lehár Ferenc ugyanabban a Komáromban született, ahol Jókai Mór.

Jártam az olaszországi Torre del Lagóban, Puccini nevezetes villájában; a zeneköltő zongoráján Lehár Ferenc meleg ajánlósorokkal ellátott, bekeretezett fényképe.
A napokban került a kezembe egy kitűnő író emlékezése; egy Puccininál, nagy társaságban töltött estéjét is fölidézi benne, a pillanatot, amikor a Manon Lescaut, a Bohémélet, a Pillangókisasszony poétája zongorához ült (az imént említett zongorához) és Lehár-keringőket játszott; amint az emlékezés írója megjegyzi: „mindvégig
kotta nélkül”.

Jellemző kis epizód.

Az olasz operakomponista és a magyar operettszerző viszonyáról szűkkeblű finnyások azt szokták megjegyezni, hogy Lehár „fölhígította” Puccini dallamait. A Torre del Lagóban zongorázó mesternek alkalmasint más volt a véleménye tizenkét évvel fiatalabb zeneszerzőtársáról. (Különben a fal felé fordítja a dedikált fotográfiát, és esetleg Ziehrer-valcereket játszik .. .)
Volt idő, amikor a szűkkeblűeknek már Puccini sem kellett; volt, amikor már-már Bartókot is kirekesztették volna. (A kirekesztőkről aztán, szerencsére mindig kiderül, hogy történelmietlenek, dialektikaellenesek és antihumanisták.)

Kodály Zoltán az ellenkezője volt: ő a befogadók közé tartozott. Mosolyogva védte meg Lehárt egy kellemetlenkedő megjegyzéssel szemben, 1943 februárjában, a Margitszigeten. A két komáromit együtt említette: amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak  És ez nem közömbös. Szép történetekre és szép dallamokra szüksége van az emberiségnek.

Az esetet Nádasdy Kálmántól hallottam, aki jelen volt Kodály „védőbeszédénél”. Valami fontos ügye szólította ki a mesterhez, aki a szigeti Nagyszállóban üdült. Nádasdy éppen a Garabonciás című Lehár-daljátékot rendezte akkor az Operaházban, így került szóba a komponista.

Lehár mindig magyarnak vallotta magát, magyar útlevéllel járt a világban. A második világháború befejezése után, mihelyt lehetségessé vált, jelentkezett hatóságainknál, és útlevele meghosszabbítását kérte.

Magyarsága mellett pedig éppen a háború közepén tett egyértelmű hitet, tüntetően szinte, amikor Márkus László kérésére az Operaháznak megkomponálta a Garabonciást, az 1848. légkörét idéző daljátékot, amely a Cigányszerelem melódiavilágából, Innocent-Vincze Ernő új szövegkönyvére teljesen átkomponált zenés játékká, majdnem operává nőtt.

— Hallottam magamban a zenét — nyilatkozta a premier előtt Lehár —, amit ezek a versek kívántak Szövegírót kerestem és költőt találtam . . . Külön örömet szerzett, hogy magyar szavakra írhatok zenét, magyarul komponálhatok. azon a nyelven, amelyet gyermekkorom óta beszélek.

Érdekessége a Garabonciásnak, hogy A merengőhöz című Vörösmarty-költeményhez is dallamot írt az egyik férfi főszereplő számára a zeneszerző. (Nádasdy Kálmán volt az ötlet spiritus rectora.) Példás magyar prozódiával szólalt meg a nagy költemény zenés változata; Hámory Imre énekelte.  A címszereplő, Józsi, a vándordiák  Udvardy Tibor volt.

— Józsi diák — folytatta nyilatkozatát Lehár Ferenc — nemcsak az a csodaképpen megjelenő mesefigura, akiben egy leánylélek ábrándjai testet öltenek, hanem egyben az örök szabadságvágy megtestesítője is. Öt, a garabonciást, érzem és tartom a legfontosabbnak új művemben; ennek az alaknak zenei megfestését, kifejezését muzsikával, dallal, melódiával és ritmussal. Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani azt. amit belül mindig éreztem és érzek, hogy: magyar vagyok . ..

Ennyit tehát a száztíz éves Lehárról, aki Bécsben már nemcsak utca: szobor is.
 

/A kép forrása: Fidelio.hu/

„Az élő Lehár szólal meg”

Film Színház Muzsika, 1970. április 25. (17. szám)

/P.J./

„Arany és ezüst”

"A televízió szerkesztői ismeretlen és izgalmas dokumentumokra bukkantak, miközben a készülő Lehár-esthez kerestek film- és képanyagot.

— Váratlanul olyan húszperces filmtekercs került elő, — mondja Ruitner Sándor szerkesztő — amelyen az idős Lehár_ Ferenc (feltehetően Bad Ischl-i villájában) beszél életéről, sikerekben gazdag operettszerzői pályafutásáról. Vallomását — maga kíséri zongorán. A filmtekercs csonka, nincs befejező része, azt sem tudjuk, hogy ki készítette és mikor. Mondanom sem kell, rendkívül megörültünk a felfedezésnek; ez lesz a nagyszabású emlékműsor gerince, amelyet Lehár Ferenc születésének 100. évfordulójára készítünk és előreláthatólag mindegyik intervíziós állomás sugározza majd.

Az Arany és ezüst című műsor keretjátékát Kristóf Károly, a népszerű operettszerző írta. Ő maga is őriz könyvtárában és relikvia-gyűjteményében számos Lehár emléket: interjúkat, riportokat, fényképeket a fiatal és idős Lehár Ferencről.
Hiteles, a korabeli újságokban megjelent beszélgetésekkel idézi fel Kristóf Károly a magát mindig magyarnak valló Lehár Ferenc alakját. Több mint hetven fényképet vetítenek, a többi között Lehár édesapjáról, családjáról, a későbbi nagy sikerek premierjeiről, ismert primadonnákról, színészekről, rendezőkről, azokról akik részt vettek a Lehár-operettek előadásaiban."

Az Arany és ezüst (Beszélgetések Lehár Ferenccel) című műsort 1970. május 2-án sugározta a televízió. Rendezője: Seregi László.

/A képek forrása: Fidelio.hu/

Díjazták a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny kiválóságait

(Operettszinhaz.hu)

[…] Hétfő este, a Budapesti Operettszínházban rendezett ünnepi gálaműsor keretein belül a fővárosi közönségnek is bemutatkoztak a jövő csillagai. A gála házigazdáiként Peller Anna és Csonka András gondoskodtak a remek hangulatról, és színházunk vezető szólistái, Fischl Mónika és Vadász Zsolt színesítették jelenlétükkel az estét. A Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényelte és a műsort összeállította Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, közreműködött továbbá a színház Balettkara. A komáromi döntőt és a versenyt záró ünnepi gálaműsort Bori Tamás rendezte.

A hazai és külföldi fellépők Lehár Ferenc művei mellett olyan klasszikusokkal kápráztatták el a nagyközönséget, mint például Strauss Cigánybárójából Barinkay belépője, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából az Oh, Mr. Blue, Huszka Jenő Mária főhadnagyából A bugaci határon és még sorolhatnánk.

Az est különlegessége volt, hogy az első felvonás nyitányaként balettkarunk Lehár Ferenc Gold und Silber Walzerére Kocsis Tamás által koreografált csodálatos balettet adott elő, míg a második rész elején Lehár Ferenc Ungarische Fantasie című művéből hallhattunk hegedűszólót zenekari kísérettel Trejer István koncertmester közreműködésével, ami igazi kuriózumnak számított.

A gála végén következett a díjátadó ünnepség, amelynek során Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a zsűri elnökeként mondott beszédet, röviden értékelte a versenyzőket.

Kiemelte annak fontosságát, hogy ilyen sok fiatal művész veszi komolyan az operett műfaját, a versenyt pedig lehetőségként említette, hogy megláthassák magukat mások tükrében, fel tudják mérni, hogy hol tartanak szakmailag.

Elárulta, éppen ennek okán nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, nem is tudtak teljes igazsággal dönteni, mert valaki ebben volt erősebb, valaki abban. Igyekeztek bölcsen ítélkezni, és azzal is üzenetet szerettek volna közvetíteni, hogy bizonyos díjakat nem adtak ki vagy épp megosztották a helyezéseket. Zárszóként azt kívánta a résztvevőknek, hogy a jövőben is odaadással és teljes erőbedobással műveljék tovább az operettjátszást.

A kategóriák győzteseinek kihirdetése mellett különdíjak átadására is sor került.

Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) három különdíjat is kapott, moszkvai, kolozsvári és budapesti fellépési lehetőséget Szép Gyula, Ksenia Zharko és Kiss-B. Atilla felajánlásából. A díjazottat a színpadon a moszkvai karmesterasszony köszöntötte, aki kiemelte, mennyire szereti a műfajt, és üdvözölte a hungarikumnak számító magyar operettjátszást.

A Bojtos Luca-Erdős Attila érdemelte ki a Pentaton Művész- és Koncertügynökség különdíját - melyet Szentpéteri András ügyvezető adott át -, egy müncheni vendégszereplés lehetőségét.

Dr. Vadász Dániel és Nacsa Olivér producerek adták át Faragó Alexandra és Dénes Viktor részére a 2019. évi nyári Budavári Palotakoncertekre szóló fellépési lehetőséget.

Az MMA Színházművészeti Tagozatának különdíját Kiss-B. Atillától Süle Dalma és Drahos Evelin vehette át.

Sörös Zsolt komáromi vállalkozó különdíját Czikora István kapta.

Kategóriák nyertesei:

 Bonviván

I. Laki Péter (HUN)
I. Ninh Duc Huan Long (HUN-VIE)
II. Sergey Kanygin (RUS)

Primadonna

II.  Marina Kovchina (RUS) 
II.  Eva Bodorová (Bodor Éva) (SVK)
III.  Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) (SVK)

Szubrett-buffó páros

I.  Kis-Lukács Bernadett-Rétyi Zsombor (ROM)

I. Bojtos Luca-Erdős Attila (HUN)

II. Faragó Alexandra-Dénes Viktor (HUN)

III. Balázsfi Alexandra-Czuczor Dávid (HUN)

„Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny tizenegyedszer”

A Felvidek.ma honlapján található cikkből  /2019.05.06.  Klemen Terézia/ idézek még három bekezdést:

Az utánpótlás Komáromban adott randevút egymásnak, hogy összemérjék tehetségüket, s a másik művészetének tükrébe belenézve alakítsák az önmagukról alkotott képet is.

A kérdés az volt, kinek jobbak a hangi adottságai, nagyobb a stílushűsége és az együttműködési készsége a partnerrel és a zenekarral. Hogy jó döntés született-e, azt majd a további sikerek és nézők tapsa fogja eldönteni.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében megemlítette, hogy mivel jövőre lesz Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója, ezért a 2020-as évet Komárom Lehár-évvé nyilvánítja.

XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi gálaestje a Budapesti Operettszínházban
2019. május 6-án este

Amikor felment a függöny az Operettszínház zenekarát láttuk a színpadon, és az est karmestere, Pfeiffer Gyula pálcájának beintésére felcsendült a nyitó zenekari szám: Lehár Ferenc Arany és ezüst keringője - a balettkar szépen koreografált és előadott táncában (öt pár) is gyönyörködhettünk.

Az ünnepi est, a gála-műsorának két konferansziéja Peller Anna és Csonka András volt.

A Lehár-keringő után előbb a vendéglátó Operettszínház két művésze, a nagyszerű primadonna, Fischl Mónika és a kiváló bonviván, Vadász Zsolt adott elő egy-egy operettrészletet, és csak utánuk következtek a díjnyertesek énekszámai.

A közönség nem Facebook-függő része csak a második rész végén tudhatta meg az előző napi, komáromi döntőt követően ismertté vált nyertesek személyét, akiket a műsorvezetők itt a színházban  a főigazgató és a szponzorok képviselőinek jelenlétében neveztek meg;  előbb Kiss-B.Atilla köszöntötte a közönséget és szólott a Lehár Nemzetközi Énekverseny hagyományáról, jelentőségéről, célkitűzéseiről  (az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése; három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni), a lezajlott megmérettetésben részt vett művészek produkcióinak színvonaláról, az ígéretes ifjú művészek felkészültségéről, s mint a zsűri elnöke az értékelés polémáiról. 

Ezt követően a színház főigazgatója egyenként bemutatta a most fellépett művészeket, akiket nagy tapsokkal köszöntöttünk, és megtudhattuk tőle azt is, hogy ki milyen külön ajándékban és/vagy későbbi színház/koncert fellépési lehetőségekben részesült.  (Az énekversenyen pénzdíjak és értékes tárgyi jutalmak is kiosztásra kerültek a legjobbaknak.)

Ezután folytatódott az operett-gála műsora.

Nem célom ismertetni az összes elhangzott dalt, kettőst, jelenetet, de nem is emlékszem vissza pontosan mindenre, hogy ki és mit énekelt. Ezért a gála műsorából inkább felsorolásszerűen kiemelek néhány énekszámot, amelyek megragadtak bennem, ezeket nevesítem - nem az elhangzottak sorrendjében, hanem szerzők szerint:

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Jancsi belépője „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

Huszka Jenő: Bob herceg - Pomponius bordala „Árva ember borral él, szomjasokkal nem cserél, borba fojtom bánatom, iszom, amíg ihatom… /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor…”

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Panni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv. „A bugaci határon…”

Huszka Jenő: Lili bárónő – Clarisse és Frédi vidám kettőse: Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám…”

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Violetta dala „Csak egy, amire kérem,ha szeret kicsikét…”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Mabel és Tony vidám kettőse, III. felv. „Ha engem szeretnél…”

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén,,,”

Kálmán Imre: Marica grófnő – Tasziló dala „Hej, cigány…” (Laki Péter)

Kálmán Imre: A bajadér - Marietta és Szapáry vidám kettőse „Barbár tánc”

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Daniló szerelmi kettőse, III. felv. „Ajk az ajkon…” Marina Kovchina (RUS) és Laki Péter

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – induló (zenekar)

Lehár Ferenc: Giuditta

- Octavio belépője: „Élni, barátaim, élni jó!.../Óh, signora, óh signorina! Szól az édes kavatina…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

- Giuditta belépője: „Olyan forró ajkamról a csók…”

Lehár Ferenc: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre…”

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.  „Vágyom egy nő után…” Sergey Kanygin (RUS)

Lehár Ferenc: A cárevics – Iván és Mása vidám kettőse „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” Bojtos Luca és Erdős Attila

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze a nagy erdő…”

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann dala az Előjátékból: Kleinzack-legenda Sergey Kanygin (RUS)

Johann Strauss: A denevér

- Rosalinda dala: Csárdás

- Adél Kacagódala, II. felv. „Ej, márki úr, Ön nem tanul…/Nevetséges, ha, ha, ha…”

Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay belépője „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/ Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Laki Péter)

A Víg özvegy-finálét megelőzően az Operettszínház vezető primadonnája, Fischl Mónika csodálatos előadásában hallottuk a ritkán elhangzó Nico Dostal-szerzeményt:  a Magyar házasság című operettből a „Hűség és boldogság” énekszámot.

Az ünneplést betetőzte Lehár világhírű operettjének fináléjából az összes fellépő énekművész által előadott nevezetes „Férfikórus-induló” - „Asszonynéppel hogy kell bánni…/Csak a nő, nő, nő, nő, nő...”  (Laki Péter, Vadász Zsolt, Erdős Attila, Rétyi Zsombor (ROM), Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) kezdte el, majd mindenki bejött a színpadra és együtt énekelték - többször megismételve - a refrént, az ünneplő közönség  tapsainak közepette.

Úgy gondolom, az énekverseny tükrében, ez a gálaest nagyon jól sikerült, és a fellépett díjnyertes fiatal tehetségek megérdemelten kapták meg/nyerték el helyezésüket. Még sok örömünk telhet a későbbiekben is bennük. Két tenor énekest közülük mindenképpen kiemelek:

Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) előtt le a kalappal! - A János vitéz kedves dalát ilyen gyönyörűen, szépen, behízelgően és kitűnő magyar dikcióval elénekelni utoljára talán csak Sárdy Jánostól hallottam!  És Lehár Giudittájából elénekelt rendkívül igényes tenorária eléneklésével feltette képletesen a koronát is a fejére…. (2018 októberében a magyarul tökéletes kiejtéssel éneklő fiatal tenor letette az állampolgári esküt, miután Áder János köztársasági elnök már szeptemberben aláírta honosítási kérelmét.) 

Laki Péter korábban még buffó (táncos-komikus) tenor volt, de mostanra beérett, kiművelt, szépen csengő, nemes énekhangja már feljogosíthatja, szinte predesztinálja a bonviván szerepkör felé - és itt a gálán is előadott énekszámaival máris bizonyította, hogy idővel akár vezető tenorja is lehet az Operettszínháznak! Nem véletlenül kapta meg Ninh Duc Hoan Longgal megosztott első helyezése mellé még a közönségdíjat is!

Vasárnap este fejeződött be a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny, melyet Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ szervezett Komárom polgármesterének védnöksége alatt, a Budapesti Operettszínház együttműködésével.

Az operett műfaját népszerűsítette a három napon át tartó, már tizenegyedik alkalommal megrendezett  Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny a komponista szülővárosában, Komáromban.

A nemzetközi  zsűri elnöke Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója volt. A zsűri további tagjai: Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem opera-operett ének szakos tanára, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Kszénia Zsarko karmester, a moszkvai Női Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és Kertesi Ingrid operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

A nemzetközi verseny három kategóriájának díjazottai a következők:

Primadonna kategória:
1. helyezettet nem hirdettek
2. megosztott hely:  Bodor Éva (SVK) és Marina Kovchina (RUS)
3. helyezett  Zuzana Spót Ballánová (SVK)

Bonviván kategória:

Megosztott első helyen végzett  Laki Péter, aki egyúttal a közönségdíjat is elnyerte, valamint Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)
2. helyezett Sergey Kanygin (RUS)
3. helyezettet nem hirdettek

Párosok  - szubrett-buffó - kategória:
1. helyezett  Bojtos Luca – Erdős Attila (HUN)
1. helyezett Kis-Lukács Bernadett – Rétyi Zsombor (ROM)
2. helyezett  Faragó Alexandra – Dénes Viktor (HUN)
3. helyezett Balázsfi Alexandra – Czuczor Dávid (HUN

A május 3-tól 5-ig tartó énekverseny döntősei május 6-án, tegnap este a Budapesti Operettszínház színpadán kaptak lehetőséget, hogy a magyarországi közönség előtt is bizonyítsanak...

Forrás: felvidek.ma

Az Operettszínház honlapjáról

Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny

Lezajlottak a XI. Lehár Ferenc Operett Énekverseny nemzetközi elődöntői, így a középdöntőben 3 orosz és 5 magyar ifjú bonviván, 7 magyar, 4 szlovák, 2 orosz, 1 horvát, 1 amerikai, 1 svájci és 1 román primadonna, valamint 6 magyar és 1 erdélyi táncos-komikus - szubrett páros mérkőzik meg a döntőbe jutásért 2019. május 3-án és 4-én a szlovákiai Komáromban, amely a zeneszerző szülővárosa. A verseny győzteseit a budapesti nagyközönség is megismerheti, hiszen a május 5-i komáromi döntőt követően május 6-án este nagyszabású, ünnepi gálaműsorban lépnek majd fel színházunk sztárjai mellett. Nagy szeretettel várjuk nézőinket! Drukkoljanak Önök is az ifjú tehetségeknek!

Magyarországi továbbjutók:

Bonviván:

Csák István, Ninh Duc Hoan Long, Laki Péter, Czikora István, Farkas Tamás

Primadonna:

Kuczmog Klaudia, Mészáros Edina, Újhelyi Andrea, Drahos Evelin, Halasi Bianka, Bede Blanka, Süle Dalma

Párosok:

Pacskó Dóra - Balázs Dávid, Szűcs Enikő Flóra - Tarlós Ferenc, Pánczél Klaudia - Kádár Szabolcs János, Balázsfi Alexandra - Czuczor Dávid, Bojtos Luca - Erdős Attila, Faragó Alexandra - Dénes Viktor

 A május 6-ai ünnepi gálaműsorban fellép többek között  Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Kerényi Miklós Máté. Közreműködik az Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel Pfeiffer Gyula, rendező: Bori Tamás

„Májusban nyílnak a róoózsák”… és sok-sok más virág.
https://www.youtube.com/watch?v=jgBgWI3MhqM

Budapesti Operettszínház,  2019.05.06-án, 19 órakor

XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi Gálaestje

Az esten fellépnek a verseny győztesei, díjazottjai, valamint a Budapesti Operettszínház vezető szólistái : Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté.

A verseny célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni. A megmérettetésre a komponista szülővárosában, a szlovákiai Komáromban kerül sor 2019. május 3. és 5. között.

A döntőt követően ünnepi gálaestet láthat a közönség a verseny díjazottjai és a színház sztárjai közreműködésével a Budapesti Operettszínházban május 6-án.

Az est házigazdái Peller Anna és Csonka András.

2019-ben a fertőmeggyesi/Mörbisch Operettszínpadon Lehár Ferenc „A mosoly országa“ című darabját viszik színpadra - első ízben kevesebb költségekkel számolhatnak a rendezők, ugyanis ez évtől már nem kell szerzői jogdíjat fizetni a Lehár-művek után.

2018. október 24-én volt 70 éve, hogy elhunyt a zeneszerző. A törvény szerint zenei szerzemények a szerző halálát követően 70 évig védettek. A szerzői jogdíjat az örökösök és a kiadó kapják. Lehár Ferenc esetében ez az összeg évente milliós nagyságrendben mozgott. Egy színház a jegyeladásból származó bruttóbevétel 12-14 százalékát fizeti ki a jogdíjakra.

Így például 2005-ben, Lehár egyik legismertebb operettjét, A víg özvegyet tűzte műsorra a fertőmeggyesi színpad, a jogokért több, mint 200.000 eurót fizettek.

A víg özvegyet és A mosoly országát is eddig összesen háromszor vitték színre a Fertő tavi víziszínpadon. A mosoly országa című operettet legutóbb 2001-ben láthatta itt a közönség. Mindenesetre Johann Strauss mellett Lehár Ferenc a világszerte legtöbbet játszott operett-zeneszerző. Az idei produkcióval immár 10. alkalommal játszanak Lehár darabot Fertőmeggyesen.

/volksgruppen.orf.at/

Das Land des Lächelns - Seefestspiele Mörbisch

REISEN SIE MIT UNS INS FERNE CHINA

Und sogar ohne Reisepass! Denn in der Sommersaison 2019 verwandeln wir Mörbisch ins "Land des Lächelns". 

"Reisen Sie mit uns ins ferne China!", lautet die Parole des Mörbisch-Direktors Peter Edelmann in seiner zweiten Saison am Neusiedler See. Mit "Das Land des Lächelns" von Franz Lehár folgt Edelmann seinem Vorhaben, die "erste Garde" der Operette auf die weltweit größte Operettenbühne der Welt zu bringen. Die Dichte an unvergesslichen Melodien wie "Dein ist mein ganzes Herz" oder "Immer nur lächeln" und die imposante Seebühne inmitten der atemberaubenden Naturkulisse des Neusiedler Sees versprechen einen Abend, der lange in Erinnerung bleibt. Erleben Sie die berührende Liebesgeschichte zwischen dem Wiener Mädel Lisa und dem chinesischen Prinzen Sou-Chong, die vom Einfluss unterschiedlicher Kulturen und gesellschaftlicher Verpflichtungen geprägt wird. "Das Land des Lächelns ist die vielleicht emotionalste aller Operetten, die keinen Besucher ungerührt lässt", ist sich Peter Edelmann gewiss, "ein Abend voll Romantik und großer Gefühle ist garantiert." Seien Sie dabei, wenn Das Land des Lächelns auf das Land der Sonne trifft!

A MOSOLY ORSZÁGA – 2019. JÚLIUS 11 – AUGUSZTUS 24. MÖRBISCH

Előadások:
2019. július 11, 20:30
2019. július 12, 20:30
2019. július 13, 20:30
2019. július 18, 20:30
2019. július 19, 20:30
2019. július 20, 20:30
2019. július 25, 20:30
2019. július 26, 20:30
2019. július 27, 20:30
2019. augusztus 1, 20:00
2019. augusztus 2, 20:00
2019. augusztus 3, 20:00
2019. augusztus 8, 20:00
2019. augusztus 9, 20:00
2019. augusztus 10, 20:00
2019. augusztus 14, 20:00
2019. augusztus 15, 20:00
2019. augusztus 16, 20:00
2019. augusztus 17, 20:00
2019. augusztus 23, 20:00
2019. augusztus 24, 20:00

Jegyvásárlás

Seefestspiele Mörbisch
Kultur Kongress Zentrum
Franz Schubert-Platz 6
A – 7000 Eisenstadt
Tel.: + 43 (0) 2682 / 66210
Fax: + 43 (0) 2682 / 66210 – 14

Nyitvatartás:
H – Cs: 8.00 – 16.00
P: 8.00 – 13.00

Seefestspiele Mörbisch
Seebühne Mörbisch / Seegelände
A – 7072 Mörbisch am See
Tel.: + 43 (0) 2682 / 66210
Fax: + 43 (0) 2682 / 66210 – 14

Lehár, Franz (Ferenc): Libellentanz [A három grácia] (kotta) 

60.000 Ft

• Kotta
• Megjelenés: 1923
• Kiadó: Karczag Vilmos, Bécs
• Oldalszám: 63
• Aláírt kártyával
• Lehár, Franz (Ferenc): Libellentanz  [A három grácia] (kotta)
  Operette in drei akten von Carlo Lombardo und Dr. A(lfred) M(aria) Willner. Musik von – -.
  Leipzig – Wien – New-York, (1923.) W. Karczag. – Ny.: Musikaliendruckerei „Nora”, Wien. 63 p. Első kiadás!
  Kiadói litografált rajzos papírborítóban, amely Lilian Marischka-Karczag (1901-1981.) munkája. A kiadó Karcag Vilmos a bécsi Teather and der Wien igazgatója, aki Lehár jó barátja és akihez szoros munkakapcsolat fűzte. Az illusztris kottaborítót leányának köszönhetjük. A kottafüzet számára az eredeti borítóillusztráció felhasználásával készült mappa készült, amely a megkímélt és becses kotta gondos tárolására hivatott.
• Hozzátartozik:
• Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű magyar zeneszerző, operettkomponista, karmester autográf tintával írt aláírása kártyán. (12,5×10 cm.)

Lehár Ferenc: A mosoly országa - Művészetek Palotája - 2019. február 2.

A  Müpa és a Sanghai Opera House együttműködésében létrejött A mosoly országa-produkció tavaly őszi kínai (sanghaji) bemutatóját övező külhoni elismerő kritikák tükrében nagy várakozással és érdeklődéssel tekintettem az itthoni, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben színpadra került  Lehár-dalmű február 2-ai előadása elé. (A február elsejei első bemutatón nem voltam jelen). 

Az elmúlt évtizedekben volt alkalmam többször látni színházakban és szabadtéri színpadokon is A mosoly országát, nem beszélve a kép- és hangfelvételekről - de rádió-, televízió-, DVD- és CD-felvételeken, valamint az interneten youtube-ról is elérem különféle változatokban Lehár remekművét.

Nem először hangoztatom én is,  és most, hogy megismerhettem ezt a német nyelvű, kínai-magyar koprodukcióban színre vitt Lehár-nagyoperettet is, újra az csengett le bennem, nem véletlenül terjedt el még a zeneszerző életében a következő bonmot: "A zenés színpadnak három fő műfaja van: az opera, az operett és Lehár!” A komponista egyik bécsi méltatójától eredeztethető megállapítás nem csupán szellemes, de helytálló is. A mosoly országára kétségtelenül vonatkoztatható: a szerző azon darabjai közé tartozik, ami se nem operett, se nem opera: valahol a két zenei műfaj mezsgyéjén tündöklő alkotás a zenés színházak palettáján.  

Lehár utolsó alkotói korszakának (a múlt század húszas éveinek második felétől) termései, az úgynevezett „Tauber-operettek” – a kor neves tenoristája, Richard Tauber operaénekes vitte sikerre ezeket a műveket -, amelyek már nem  vagy nem egészen happyenddel végződnek, és a zenei nyelvezetük sem már annyira „operettes”, hanem kifejezetten a „zenedrámára” fókuszálnak (ilyen például a Paganini, A cárevics, a Friderika, a Frasquita is).  Nem véletlen az sem, hogy Lehár Ferenc több művét az operaházak is bemutatták-bemutatják! (A víg özvegy, A hercegkisasszony, Cigányszerelem, Giuditta és persze A mosoly országa). Ezek az operaházban is sikert elért darabok - számomra megélt színházi, zenei varázsukkal  - csak megerősítik véleményemet: egy-egy  klasszikussá nemesedett Lehár-operett zenei igényeit az operaházak zengőbb orkeszterei, szárnyalóbb hangjai, képzettebb énekegyüttesei megfelelőbben tudják kielégíteni - hiszen Lehár partitúráihoz alkalmazkodva általuk már-már operai színvonalhoz közeledik a muzsika.  

Ezt a meglátásomat igazolta vissza a szombat esti operett-előadás ének-zenei megvalósítása.  A mosoly országának szélesen ívelt melódiái, nagyszabású fináléi, csiszolt énektechnikát kívánó szólamai operaszínpad vagy hangversenyterem (most a Müpáé) után kiált, még akkor is, ha a prózamondás és a mozgás természetessége, a tréfás és táncos részek könnyedsége viszont itt hiányosabb, mint amikor operettszínpadon frissítenek fel ilyen, a mozgalmasságával is magas követelményeket támasztó Lehár-operettet, amilyen ez a darab is. 

A Művészetek Palotájában minden feltétel adott volt ahhoz, hogy A mosoly országát operai keretek között élvezhessük – Sanghaj után Budapesten is.

A Magyar Állami Operaház zenekara a legjobb képességeit nyújtotta, csillogtatta meg, s a bensőséges, kedélyes- érzelmes-melankolikus dallamok, friss, eleven ritmusok arany- és ezüstszálával fonta körül a történetet, s öntött igazi életet a két távoli császárváros – Bécs („Arany és ezüst” keringő) és Peking (balettzene: mandarinok táncai; a „Sárga kabát”- szertartásjelenet) – udvari légkörébe helyezett karakterekbe.   Azt, hogy ezt a zenét lehet jól, vonzóan és behízelgően játszani, a zenekar a kitűnő kínai karmester, Xu Zhong (a Veronai Ünnepi Játékok első karmestere, a cataniai Bellini Operaház zeneigazgatója, a haifai szimfonikus zenekar vezető dirigense) zenei irányítása alatt igazolta; semmi engedményt nem szükséges tenni a banális „operettsziruposság” csábításának - melyre a drámai fináléban, bizony, alkalom kínálkozna. Már a nyitányban megcsapott a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. 

A rendező, Káel Csaba jó elgondolással (mivel a második és a harmadik felvonás cselekménye Kínában játszódik) a Szu-Csong herceg és Mi, a húga, valamint Csang, nagybácsi szerepeire kínai származású operaénekeseket választott és hívott meg a produkcióba, céljának tekintette ezzel is egymáshoz közelíteni és ápolni az európai és a távol-keleti civilizáció és kultúrájuk szép hagyományait - ezúttal egy Lehár-operett színpadra állításával - , a színház- és zeneművészetük közös értékeinek ilyen keretek között is kifejezést adni.    

Vincent Schirrmacher tenorista Kínában született, a londoni Királyi Zeneakadémián és a New York-i Julliard  Schoolban folytatta felsőfokú tanulmányait, Verdi-, Puccini-, Wagner, Dvořak és R. Strauss operáinak főszerepeiben lép fel, a bécsi Volksoper társulatának is a tagja. Az ő Szu-Csongja megjelenésben, játékban és különösen énekhangban hatásosan közelíti meg azt a tenorideált, melyre a komponista a szólamot elképzelte és méretezte.  Erőteljes, csengő, fényes énekhangján - a szükséges hangmagasság-tartományokban is – igazán szépen szólaltak meg az ismert tenoráriák: „Vágyom egy nő után”, „Egy barackfa ágán”, „Mosolygó nézés és jól nevelt arc”. Átlényegült színészi megformálásával pluszt is nyújtott szerepében, így érzelmileg talán vele tudtam a legjobban azonosulni a fellépő művészek közül.

A neves örmény származású drámai szoprán énekesnő, a főleg Európa operaszínpadain fellépő Karine Babajanyan énekelte és játszotta Lisa Lichtenfels grófkisasszonyt, aki hitveseként követi Szu-Csongot a pekingi császári rezidenciába.  Belépője a darabban kóruskísérettel kezdődik: „Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…”  - amint és ahogyan megjelenik a színpadon az udvaroncok karéjától kísérve, miközben erre a dalra fakad, már belecsöppenünk abba a varázsba, amit Lehár és szövegírói megálmodtak…  Babajanyan egy interjúban elmondta: Lisa szerepét elénekelnie, megformálnia nem volt könnyű: nagyon sok tapasztalatot feltételez mind énektechnikailag, mind előadó-művészeti szempontból. Amikor először áttanulmányozta Lisa szólamát, az volt a benyomása, „hogy Tosca húga köszön vissza a kottából”… Mint kitűnt előadásából, Babajanyan bőven rendelkezik a kellő „primadonnai” adottságok (dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag) mellett a drámai/lírai szólamokhoz szükséges megfelelő énektechnikával, de nem okoz számára problémát az sem, amikor az éneklés és a kevéske próza mellett keringőt táncolnia kell… Lelkes tapsunkat a másik, Szu-Csong és Gustav von Pottenstein-Hatfaludy gróffal énekelt érzelmes, édes-bús kettőseivel is kiváltotta. Igen magas hőfokon énekelte el a drámai hatású „Honvágy”-dalt; akkor hangzik fel, amikor az idegen ország idegen szokásai között egyre zavartabb Liza rádöbben, hogy férjének az európaitól távoli kultúrában, idegen, helyi elvárásokhoz, elvekhez kell tartania magát, fel kell áldoznia szerelmét, európai hitvesét: megválasztott miniszterelnöki pozíciójából fakadó kötelessége négy másik nővel házasságra lépnie, így elkerülhetetlen és bekövetkezik a számukra fájó búcsú, az elválás megható, szomorú pillanata…
 

Hatfaludy gróf szerepében a jó kiállású osztrák bariton, Franz Gürtelschmiedet láttuk-hallottuk, akinek nincs sok énekelnivalója: egy kettős az első felvonásban Lizával („Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is…/Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes!...”),  egy - egy kettős a második („Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis terád vár…”) és a harmadik felvonásban („Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…”) melyeket Mi-vel, Szu-Csong húgával ad elő.  Gürtelschmied világos, lírai baritonjával és természetes közvetlenséggel, sodró lendülettel formálja meg Gustávot, anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát.

Yitian Luan kínai szoprán,  aki énekelte Liut a Turandotban a Bregenzi Fesztiválon, de a repertoárján Gilda, Boleyn Anna és a Hoffmann meséi négyes női főszerepe is ott van,  sőt a klasszikus operettben is fellépett (Rosalinda volt A denevérben), most a kis kínai herceglány, Mi szerepében mutatkozott be nálunk: nem sistergett, nem lobogott, ahogyan az „operettben szokták” a  szubrettek tenni, inkább kedvesen, pajkosan, vagy éppen szolidan, édesbúsan – ahogyan a szerep megkívánja énekelt, táncolt,  játszott; a dramaturgia igényelte húzások miatt a kevéske próza számára sem okozott megoldhatatlan feladatot. A Gustávval énekelt duetteket megelőzően előadott belépő jelenetében („Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés…”) Yitian Luan tényleg autentikus kis kínai herceglánykát formált meg!  Semmit nem kellett újítania a követett hagyományokon: Mi figurája általa élettel telített, a rövidke európai-kapcsolatból, a feltörő szerelemi érzésből neki is csak az arról és a férfiról való lemondás jut osztályrészül.

Csang nagybácsit Xiao Rui, fiatal kínai bariton jelenítette meg a színpadon. Ő is Európában működik, pályafutása Belgiumban indult, szerepeit a brüsszeli Théatre Royal de la Monnaie és a Liege-i Opera Royal de Wallonie produkcióiban kapta. Azóta Németországban is gyakran fellép, pld. Sarastro szerepét énekelte Weimarban, Mozart Requiemjének basszus szólamát pedig Freiburgban énekelte. Most Lehárt énekelt: igazán imponáló, sötét basszbaritonja jól érvényesült az előadás második részében, a pekingi császári palotában fegyelmező, magas tisztséget viselő rideg nagybácsi szerepében, aki Szu-Csongot és Lizát is („a Lótuszvirágot”) szóvirág-köntösben, de folyamatosan emlékezteti milyen – kapcsolatukra hátrányos - kötelességüknek és kötelezettségeiknek kell eleget tenniük.

A Főeunuchként Franz Tscherme mosolyogtatta meg a publikumot elcsépelt sablonminták karakterizálása mentén… (Az osztrák színművész filmrendezőként is tevékenykedik, és megjegyzem, néhány éve az Operaházban őt láthattuk az Ariadné Naxos szigetén bemutatóján kabinetalakítást nyújtott  Udvarmester szerepében.)

A további kisebb szerepek alakítói közül említem a még mindig jó svádájú, megnyerő, szimpatikus Ernyei Bélát, aki énekes-színészként évtizedek óta német nyelvterületeken játszik különböző zenés darabokban. Most a békebeli Monarchiában, Ferdinand Lichtenfels gróf - Liza atyjának - szerepében láthattuk viszont – csak prózában. 

Nem igazán értem, miért kellett betenni a játékba két női karakter-figurát, akiknek semmi más szerepük nincs a darabban, mint anya és lánya  szerepét eljátszani: folyton csak civakodnak, sivalkodnak és ide-oda futkároznak  a bécsi és a pekingi palotákban. Az X-aktás szinkronszínész, Náray Erika (Scully)  alakítja Hardegg bárónőt és az Operettszínházból érkező Kardffy Aisha játssza Valit – őt, egy operetténekest, minek kellett erre a picinyke szerepre hívni, amikor semmi énekelnivalója nincs a darabban!.. - vagy csak erősítse a bécsi palotában belépő-kilépő-átvonuló  arisztokrata-sereg létszámát (Énekkarban)?

Még egy kérdőjel: az első felvonásban arról énekel a szerelmes-pár, Liza és Szu-Csong, hogy: „Igyék velem egy csésze illatos teát” (teakettős) – behozzák nekik a teát, csészéjükbe öntik a gőzölgő italt, de nem ülnek le rögtön az asztalka mellé, hanem kezükben a csészével állva(!), majd sétálva éneklik a duettet végig, aztán a dal végére érve visszateszik a csészéjüket a tálcára.  Ennyi. Én még nem láttam ilyet a színpadon, hogy kezükben tartott teli csészével sétálgassanak – le nem ülnének a világért sem!   Pedig ott volt közelükben a kis asztalka a székekkel, hogy ülve igyák meg teájukat – ahogyan általában mifelénk szokás… De ők csak énekelnek, és közben csészével a kezükben betáncolják a színpadot. Ki érti ezt? 

A rendezés nem különösebben attraktív, hangsúlyozottan az operai igényű zenék és az énekszámok a dominánsak.

A díszletek és a vetített háttér együttesen megteremtik az adott miliő hangulatát, így a látvány nem hat szegényesnek – bár a színpad a játék alatt olykor kissé üresnek hat. A jelmezek, a kosztümök mindenesetre mutatósak, kiváltképpen a pekingi palotabelső és udvarának ábrázolt környezete pompázik az egzotikum kellékeiben, és tetszetős, odaillő ruhaviseletekben láthatjuk a  „Sárga kabát”- avatás és szertartás-jelenetben közreműködő művészeket, a statisztériát, meg a Pécsi Balett táncosait is – utóbbiak remek koreográfiában adják elő a fentebb jelzett, nagyszabású, mozgalmas táncjeleneteiket (koreográfus: Vincze Balázs)

A mosoly országa koprodukciós bemutatójának vitathatatlan érdeme, hogy Lehár gazdag zenei invenciójú operettje operai nívójú előadásban valósult meg,  a remek énekművészek tolmácsolását látva és élvezve rácsodálkozhattunk,  hogy így is, ilyen színvonalon is lehet színpadra állítani ezt a remekművet – ráadásul minden álaktualizálás, és „modernkedés” nélkül, megtartva az eredeti hangszerelést, hangzásvilágot, szöveget, cselekményt – csak a prózai részek voltak meghúzva - , mindenekelőtt a gyönyörű zenére koncentráltan! 

A beszámolóm végére érve ismét leírom: Xu Zhong karmester zenekarával és a szereplő énekművészekkel a partitúra minden szépségét elénk tárták, melynek értéke felragyogott ezen az estén. 

Úgy vélem, Lehár Ferenc hagyatéka a megfogalmazott zenei elvárásoknak is a figyelembevételével igen szép, megkapó élményben jutott el most hozzánk, mindazok örömére, akik jelen lehettünk a két előadás egyikén a Müpában.  

A  Káel Csaba rendezte produkciót több kamerával felvették, remélem, hamarosan látni fogjuk az M5 csatornán.