Muzsikuslegendák - Lehár Ferenc operettkomponista, karmester
Bartók Rádió, 2025. április 8., 18.00 – 19.00
(ism. április 13., 18.30 – 19.30)
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
A műsorban felcsendülő zenék:
1. Arany és ezüst - keringő (Ea.: Hallé Zenekar, vezényel: John Barbirolli) - élő, koncertfelvételről
2. A víg özvegy – Glavari Hanna Vilja-dala (Kincses Veronika, km. a Magyar Állami Hangverseny, vezényel: Kobajashi Ken-Ichiro)
3. Luxemburg grófja - Juliette és Armand „Bohém-kettőse”, I. felv.: „Gyerünk, tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk...”. (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - keresztmetszet, Qualiton, LP, 1964)
4. Paganini – Liza és Paganini kettőse: „Súgd meg, mennyi szende lánytól loptál csókot.../ Nem szeret így téged más, egész valóm vad lángolás...” (Orosz Júlia és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet:1958. május 2., Kossuth Rádió, 19.00 - 19.50
5. A cárevics – Volga-dal „Allein wieder allein, einsam wie immer....Hast Du dort oben vergessen auch mich! Es steht ein Soldat am Wolgastrand...” („Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül.../A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár.../Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” (José Carreras, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti) - Lehár Ferenc Gála - Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július
6. Giuditta – Giuditta dala- "Meine Lippen sie küssen so hieß" („Olyan forró ajkamról a csók”) (Ileana Cotrubas, km. a New York-i Metropolitan Operaház Zenekara, vezényel: James Levine) – MET- gála, 1996
7. A mosoly országa – Szu-Csong belépője - „Ich trete ins Zimmer...Immer Nur Lächeln” („Oly meghatott érzéssel nézek körül, a szívem nehéz, mint a kő.../Mosolygó érzés és jól nevelt arc...” (René Kollo, km. a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Wolfgang Ebert) – Philips, LP, 1975
8. Pacsirta - keringő (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)
Az adás a MédiaKlikk.hu oldalán visszahallgatható: ITT
Lehár Ferenc első világsikere máig repertoáron van – nem csak az operettszínházakban, hanem a világ jelentős operaházaiban is időnként előveszik és játsszák A víg özvegy című nagyoperettjét, amely mára klasszikussá vált.
Hamarosan – 2025 áprilisában - Theatro Municipal do Rio de Janeiro mutatja be Lehár operettjét! A víg özvegy új produkciója a Theatro Municipal Kórusával és Szimfonikus Zenekarával.
A YouTube-on találtam egy 2019-es, ugyancsak brazil, mégpedig Theatro Municipal de São Paulo
produkciójában színre vitt, portugál nyelvű előadás felvételét:
A Bartók Rádió ma esti műsorsávjában hallhatjuk (19.35 – 20.57):
Előtte: 19.00 – 19.30 Prológ
"A délszláv mitológia női szellemeiről, egy Karcagról Bécsbe eljutó színigazgatóról és a legnagyobb karriert befutó katonakarmesterről is szó esik majd a Prológ első márciusi adásában, amely Lehár Ferenc operettjét, A víg özvegyet fogja majd bevezetni, mielőtt felhangzik a mű Lovro von Matačić által vezényelt csodálatos lemezfelvétele Elisabeth Schwarzkopf címszereplésével."
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Háromfelvonásos operett
Szövegét - Henri Meilhac Az attasé c. komédiája nyomán - Victor Léon és Leo Stein írta
Vezényel: Lovro von Matačić
Ea.: Philharmonia Kórus (karig. Reinhold Schmid),
Philharmonia Zenekar
Szereposztás:
Glavari Hanna - Elisabeth Schwarzkopf (szoprán)
Gróf Danilovics Danilo - Eberhard Wächter (bariton)
Camille de Rosillon - Nicolai Gedda (tenor)
Báró Zéta Mirkó - Josef Knapp (bariton)
Valencienne - Hanny Steffek (szoprán)
Raoul de Saint-Brioche - Hans Strohbauer (tenor)
Sebastian Cascada herceg - Kurt Equiluz (tenor)
Lolo - Leslie Wood (szoprán)
Dodo - Eilidh McNab (szoprán)
Joujou - Christine Parker (szoprán)
Froufrou - Noreen Willett (szoprán)
Cloclo - Dorenn Murray (szoprán)
Margot - Rosemary Phillips (szoprán)
Nyegus - Franz Böheim (próza)
EMI, 1962
Ismerem ezt a felvételt, kár, hogy a zenei anyagból sokat kihúztak (nyilván, hogy ráférjen a lemezre...)
OperaCafé 2025 02 09 – A víg özvegy próbái Ronald Hynd-del
Ronald Hynd 93 éves balettkoreográfus, a Brit birodalom
rendjének lovagja és a Magyar Nemzeti Balett visszajáró vendége is, aki immár
10 éve kíséri figyelemmel Lehár Ferenc operettjének zenéjére koreografált
balett, a Víg özvegy betanítását. Az együttes nagy örömére a februári előadások
próbáin is részt vett.
Fotóritkaság
Az Antikvarium.hu - 24. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése - 2025. 02. 23. vasárnap 20:00
Lehár Ferenc zeneszerző és Fülei-Szántó Endre jogász fekete-fehér fénykép, 13 cm x 18 cm
https://axioart.com/images/live_images/original/6865/126.jpg?l=hu
126. sz.
tétel.
A fénykép felső részén Lehár Ferenc tollal beírt, névre szóló dedikációja
olvasható: Méltóságos Dr. Fülei-Szántó Endre urnak szíves emlékül! Lehár
Ferenc Budapest 1940 II/12.
A fénykép készítője ismeretlen.
A kép pontos mérete: 13 cm x 18 cm.
Fekete-fehér, jó állapotban megőrzött, sérülésmentes
darab, hátlapján ceruzás számjelzéssel.
A dedikáció címzettje, Fülei-Szántó Endre (Budapest, 1890. január 12. – Budapest, Józsefváros, 1958. február 21.) jogász, egyetemi tanár, író. 1908-tól műegyetemi könyvtártiszt volt, később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban helyezkedett el. 1939-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karán tanított kereskedelmi- és váltójogot. 1948-ban pedig kinevezték a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a gazdaságjogi tanszék vezetőjének, a tanszéket egészen nyugállományba vonulásáig vezette.
93 ÉVES KOREOGRÁFUSA IS KÖVETTE A VÍG ÖZVEGY CÍMŰ BALETT OPERAHÁZI BETANULÁSÁT
Opera.hu - 2025. február 7.
16:52
11 évvel az Erkel színházi bemutató után az Andrássy úton is bemutatja a Magyar Nemzeti Balett Ronald Hynd humorban bővelkedő, neoklasszikus koreográfiáját. Az angol balett nagy generációjának képviselője ezúttal is személyesen kísérte figyelemmel A víg özvegy betanítását, amelynek eredményeképp 2025. február 8. és 25. között négyes szereposztásban, tíz alkalommal látható Lehár Ferenc közkedvelt operettjének adaptációja.
Áthozom ide régi hozzászólásomat a Balett-és táncművészet
topikból:
3630 Búbánat 2014-02-22 13:33:14
Lehár A víg özvegy című operettje balett
változatának ma esti bemutatója előtt, tegnap este tartották meg a nyilvános
főpróbát az Erkel Színházban, melyen ott voltam. Hozzáteszem, tegnap a második
szereposztás volt a színen, a mai premieren nem őket kapjuk. Nem vagyok
balett-szakértő, úgyhogy ilyen művészeti irányú értékelésre nem vállalkozom, de
amúgy sem illik premier előtt a főpróbán látottak alapján részletes
taglalásokba bocsátkozni. Legyen elég annyi, hogy aki arra számít, hogy egy az
egyben Lehár operettmuzsikáját hallja viszont, az meglepődni fog: minden ismert
dallamot hallani fogja belőle, de azokat nem mindig a „helyén” találja. Például
a második felvonásból a Vilja-dal zenéje már az első felvonásban felhangzik
(egy érdekes megoldás által), vagy Danilo belépőjének (az operettben „Az orfeum
tanyám…” kezdetű betétszám) zenéjét a harmadik felvonásban, a Maxim-jelenetben
halljuk csak először. Gyakorlatilag Lehár eredeti partitúrájából minden dal,
kettős, jelenet, finálé rövidítve, „szétszabdalva” és – az eredeti hangnemet
azért megtartva – áthangszerelve kapjuk. Az alkotók elmondása szerint újszerű
dramaturgia megvalósítására törekedtek, s mivel az operettből balett készült
el, ez speciális szabályokat követel. A balett változat dramaturgiájához szervesen
illeszkedő zenékből áll össze az új partitúra. Ebből kifolyólag történik, hogy
az első és második felvonásból átkerülnek zenei részek a harmadik felvonásba,
visszatérő jelleggel ismét felcsendülnek dallamok az előző jelenetekből is,
melyek hol egymásba fonódnak, hol meg újak csatlakoznak hozzájuk; az alkotók,
ahol szükséges volt, az áthangszerelés mellett elvégeztek bizonyos
„hozzáköltést” is az eredeti zenékhez. Összességében a zenedramaturgia működik,
és az operettből ismert szüzsé fő váza ebben a balettben ugyanúgy megtalálható.
Mindehhez hatásos rendezés-koreográfia, látványvilág és színes „operett”-
kavalkád társul; illúziót keltő díszletek között, színpompás jelmezekben
nagyszerű táncosokat látunk a színpadon, akik jól megkoreografált táncaikban megelevenítik
a világhírű operett cselekményét és benne a főszereplőket. Az előadás végén a
szűnni nem akaró vastaps azt jelzi, hogy a közönség tetszéssel, jól fogadta A
víg özvegy újszerű megközelítését a zenés-színpadon, ezúttal balett
változatában gyönyörködve. Többet majd a mai premier-előadás után mondhatunk el
róla.
Múzeum
Antikvárium 45. árverése. Könyv, kézirat, fotó, metszet
2024. 12. 13. péntek 17:00 -
2024. 12. 13. péntek 21:00
aukció
helyszíne:
Múzeum Antikvárium üzletében | 1053
Budapest, Múzeum krt. 35.
kiállítás
helyszíne:
Múzeum Antikvárium | 1053 Budapest,
Múzeum krt. 35.
kiállítás
ideje:
2024. december 5-12-ig nyitvatartási időben H-P: 10-18 h., szombaton 10-14 h.
29.
tétel
Lehár Ferenc (1870-1948)
zeneszerző dedikált fényképe.
A Studio Harcourt kiadó által
készített sokszorosított fotó alsó részén a művész tintával írt sorai: „Baráth
Ferenc urnak szíves emlékül! Budapest, 1939 XII./6.” A Grand Hotel Hungária
borítékjában, Lehár Ferenc által címezve,...
Kikiáltási
ár: 10.000 Ft.
Központi
Antikvárium
168. Könyvárverés
2024. 12. 05. csütörtök 17:00 - 2024. 12. 05. csütörtök 21:00
175. tétel
Kikiáltási ár: 70.000 Ft
Lehár Ferenc zeneszerző portréja és autográf sorai
A kép alatt Lehár Ferenc autográf
soraival: "Vikár György Úrnak hálás köszönettel! Bécs 1916 IV. 10
Lehár" Vikár György (1886–?) gordonkaművész, a Nemzeti Zenede tanára.
Keretben, kartonra ragasztva. Méret: 30×23 cm.
aukció
időpontja:
2024. 12. 05. csütörtök 17:00 -
2024. 12. 05. csütörtök 21:00
aukció
helyszíne:
Festetics Palota (Andrássy Egyetem)
| 1088, Budapest, Pollack Mihály tér 3.
kiállítás
helyszíne:
Központi Antikvárium | 1053
Budapest, Múzeum körút 13–15.
kiállítás
ideje:
2024. november. 20- december 4. az
üzlet nyitvatartási idejében (H-P: 10.00-18.00, Szo: 10.00-14.00)
Kapcs. 834. sorszám
Ismét láthatjuk a
televízióban:
M5 csatorna – ma 14.50 – 15.45
DunaWorld – holnap 12.00 – 12.55
„Az operettkirály - Fejezetek egy komponista életéből”
magyar dokumentumfilm, 2021
A dokumentumfilm bemutatja Lehár Ferenc életét, pályáját, sikereit. Számtalan helyszín és archív bejátszó hozza
közelebb a nézőhöz a legendás zeneszerzőt.
Rendezte: Koltay Gábor
Nem volt zenés darab, amely ennél a magyar operettnél több pénzt termelt volna
kultúra.hu – Papp Timea - 2024. október 17.
„Egy 1970-ben megjelent Lehár-életrajz szerzője, Bernard Grün úgy számolta,
hat évtized alatt szerte a világon mintegy félmilliószor került színpadra A víg özvegy, a lemez- és kottaeladások több tízmilliós bevételt termeltek.
Beindult a merchandising is az árukapcsolásokkal, piacra dobtak fűzőtől csokoládéig igen sokféle terméket A víg özvegy márkára építve. John Kenrick színháztörténész szerint az 1960-as évekig nem volt prózai vagy zenés színdarab, amely több bevételt termelt volna, mint a Lehár-operett.”
Der Sterngucker (magyarul A csillagok bolondja) ritkán kerül előadásra, a Lehár-életműnek szinte elfeledett darabja, pedig nagyon jó a zenéje. CD-n megvásároltam.
Amikor tízegynéhány éve Bad Ischl-ben jártam, a zeneszerző nevét viselő operettfesztiválon a Cárevics volt műsoron, mellette Oscar Straus Varázskeringőjét is bemutatták. Idén a jobban ismert Ábrahám- és különösen a Millöcker-operett számíthatott nagyobb figyelemre a Lehár-kuriózum mellett:
Der Bettelstudent (A koldusdiák)
Märchen im Grand Hotel (Mese a Grand Hotelben)
Kíváncsi vagyok, milyen visszhangja volt/lesz az előadás-sorozatnak.
Az Európa kulturális fővárosa cím az Európai Unió egyik legrangosabb címe. Tavaly Veszprém és a Balaton–Bakony régió került középpontba, idén pedig az ausztriai Bad Ischl és a Salzkammergut régió huszonhárom települése. Bad Ischl nagy múltú fürdő- és operettváros, mi több, az Osztrák–Magyar Monarchia „nyári fővárosa”, hiszen Ferenc József császár és Erzsébet császárné nyári rezidenciaként használta a városban található császárvillát. De Lehár Ferenc zeneszerző és felesége, Sophie villája is Bad Ischlben található. Ám míg a császárvillát és a hozzátartozó gyönyörű parkot kedvükre látogathatták az érdeklődők, addig a Lehár-villa évekig zárva tartott a nagyközönség előtt felújítás miatt, egészen 2024 májusáig.
/Magyar Nemzet, 2024. 07. 24. 9:30 – Lengyel Emese/
„A látogatók előtt 2024 májusában nyílt meg a Lehár-villa, de egyelőre csak a főépület és a kert látogatható.
A villa szintjeit idegenvezető segítségével fedezhetjük fel, aki angol és német
nyelven ismerteti az épület és a szerző életét.
Tartalmas
egy óra ez, a társasági élet színtereit és Lehár privát helyiségeit is
bemutatják. Hálószobájában szentképek és szobrok sokasága között helyezkedik el
ágya, ahol 78 évesen elhunyt. Kis vitrinben sorakoznak a kabalaelefántok is,
hiszen Lehár babonás volt, s magánál hordta kedvenc figuráját. A jó anyagi
helyzetről árulkodik fürdőszobája egyebek között heverővel, káddal és a kor
divatjának szépítkezőszereivel. A szemfülesek észrevehetnek az öltözködőszoba
és a fürdő közötti ajtón néhány számot. A mester ugyanis halála végéig dátummal
együtt feljegyezte a súlyát, ezt pedig sikerült megmenteni az utókornak.
De ezenfelül megannyi apró – amulett, képtartó, fotó, kitüntetések,
kották – tárgyon keresztül ismerhetjük meg Lehár Ferencet, a 20. század egyik
ünnepelt zeneszerzőjét és a magánembert. A rekonstruált szobákat követően külön
rész foglalkozik a felújítás részleteivel. Az Európa kulturális főváros címmel
középpontba kerülhet újra a zeneszerző szellemi és tárgyi öröksége, s talán a
közeljövőben – akár egy szalonest keretin belül – újra Lehár-dallamok szűrödnek
majd ki a villából.”
Giacomo Puccini és Lehár Ferenc igazi jó
barátságban voltak.
Lehár Ferenc tiszteletére emlékmúzeumot rendeztek
be Bad Ischl-ben, ahol lakott. A második emeleten, az úgynevezett
kis dolgozószobában két eredeti Giacomo Puccini dokumentum található:
Az egyik Giacomo Puccini fényképe, amelyet Lehár Ferencnek
dedikált. Rajta a dátum: 1920.
A második Giacomo Puccini levele, amely 1924. július 18-án kelt.
Puccini Lehárnak dedikált fényképe a Lehár Villában,. a dolgozószoba
falán ma is megtekinthető. Bad Ischl.
Andreas Ertl & Dominic Tauber visit the Richard Tauber Villa and the Franz Lehár Villa in Bad Isch
Andreas Ertl
(Tenor) and Dominic Tauber from London (grandnephew of the famous Austrian
tenor Richard Tauber) visit the Richard Tauber Villa and the Franz Lehár Villa
in Bad Ischl, Austria. Andreas Ertl performed "Dein ist mein ganzes
Herz" in front of the piano, which was a present from Richard Tauber to
Franz Lehár (Franz Lehár Villa).
Bad Ischl, Aug.
2015 Video was taped and edited by Alexander Steinhäuser.
(8:25)
A videofilmen az időskálán
2:06-tól bepillantás
nyerhetünk a Lehár Villa belső termeibe: Lehár egykori
otthonának szobái eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal
vannak berendezve.
Az épület
ma emlékház-emlékmúzeum. A turisták felkereshetik, látogathatják és
kalauzolással a Villa három szinten található csaknem összes
helysége bejárható.
"Szép álom, szállj a szívemre" - gálakoncertre készül a Budapesti
Operettszínház
Varázslatos
operett gálakoncertre készülnek a Budapesti Operettszínház művészei Lehár
Ferenc világhírű zeneszerző darabjaiból: 2024.
július 27-én szombaton, 20 órától a Komáromi Erődben felcsendülnek a város
szülöttének legnépszerűbb dalai, duettjei és együttesei A víg özvegy, A cárevics, A
mosoly országa, a Luxemburg grófja, a Giuditta,
a Cigányszerelem,
A
pacsirta, a Paganini,
valamint A három grácia című
operettekből.
Színpadra lépnek a Budapesti Operettszínház szólistái, Bojtos Luca, Bordás Barbara, Kiss Diána, Dénes Viktor, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long!
Közreműködik a színház Énekkara (karigazgató: Szabó
Mónika) és Balettkara (balettigazgató:
Apáti Bence). Az est koreográfusai Virághné Németh Zsuzsanna és Lendvai Zsolt,
a Budapesti Operettszínház Zenekarát
Pfeiffer Gyula főzeneigazgató vezényli, a gálakoncert rendezője Homonnay Zsolt.
A programmal kapcsolatos részletek ITT érhetők el.
Ma éjjel, 22.45 órai kezdettel közvetíti ismét az M5 csatorna a Budapesti Operettszínház Szép álom
szállj a szívemre című, Lehár Ferenc emlékére rendezett gálaműsorát.
Szép álom, szállj a szívemre – Gála Lehár Ferenc alkotásaiból _ összefoglaló
(YouTube) - Operettszínház
Erről a gáláról részletesen szóltam a 805. sz. bejegyzésemben.
A Budapesti Operettszínház 2022. április 29-án gálaműsorral emlékezett Lehár Ferencre, aki korának egyik legközkedveltebb zeneszerzője volt. Művészete olyan nagysikerű művekben mutatkozik meg, mint A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja vagy épp a Cigányszerelem. Egyedi, dallamos zeneírásával olyannyira megújította a bécsi operettstílust, hogy egyes művei "mai füllel" szinte filmzeneként hatnak. Nem véletlenül nyilatkozott úgy Puccini, hogy akár a legnagyobb versenytársa is lehetett volna, ha az operaszerzés felé terelődik. Mindannyiunk örömére viszont az operettek színes világát választotta, és további sikerművekkel gazdagította.
A gálaműsoron felcsendültek Lehár legnépszerűbb alkotásai, amely műveket kiváló
előadók tolmácsolásában hallhatta a közönség. Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss
Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász
Zsolt varázslatos énekszóval és előadókészséggel – és persze az ünnepelt
által komponált fergeteges zenei részletekkel – szórakoztatták a hallgatóságot.
Az est rendezője Ionel Pantea operaénekes, világszerte elismert énektanár, rendező. Otthonosan
mozog az operák, valamint az operettek világában is, számos rendezése közt találhatóak Strauss A
Denevér és az Egy Éj Velencében című operettjei épp úgy, mint Mozart vígoperái.
A produkcióban közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, a Budapesti Operettszínház Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényelte.
Ismét megrendezik a nemzetközi operettfesztivált Lehár Ferenc szülővárosában
A Lehár Ferenc Polgári Társulás Klemen Terézia irányításával 2023-ban hívta életre nagyszabású nemzetközi operettfesztiválját Révkomáromban, melynek hétvégéjén az érdeklődök a workshopok és a kiállítások mellett az operett műfaját népszerűsítő gálákkal és színházi előadásokkal is találkozhattak. A fesztivál sikerét látva az eseménysorozatot idén is megrendezik, ezúttal három napon keresztül, augusztus 29. és 31. között várják a látogatókat.
A nemzetközi operettfesztivál fővédnöke a tavalyi évhez hasonlóan Szinetár Miklós Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi és filmrendező lesz, aki maga is tart majd előadást a Tiszti pavilonban, elmélyedve a zenés színház történetében. A rendezvény idején a városba látogató érdeklődők megismerkedhetnek a modern színpadokon meg-megújuló, reneszánszát élő operett műfajával, jellegzetes karaktereivel. Kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és filmvetítések mentén képet kaphatnak a zenés színházról, az egymásba fonódó műfajokról, sőt a szervezők arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a nagyközönség felpróbálhassa a hagyományos primadonna- és bonviván-kosztümöket.
Színpadi produkciókból sem lesz hiány, mindhárom este felcsendülnek majd a 20. század legismertebb operettszerzőinek alkotásai olyan művészek tolmácsolásában, akiket a közönség a Magyar Zenés Színházból és a Budapesti Operettszínházból már jól ismerhet, de a nézők egy új előadás születésébe is betekintést nyerhetnek. A második nap nagyszabású operettgálája a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar közreműködésével valósul meg.
Zenés színházi műfajok kavalkádja
A népszerű színészek mellett bemutatkozik a fiatal generáció is, akik kikacsintanak a modern zenés színpadi műfajok – például a showtánc, a modern tánc vagy a musical – irányába. Emellett a szervezők a program összeállításakor gondoltak a jövő színháznézőire, így a műsorban olyan produkciók is helyet kapnak, amelyek kifejezettek a gyerekeket célozzák meg.
Az operettfesztivál helyszínéhez és a Lehár Ferenc Polgári Társulás törekvéseihez illően kiemelt figyelmet kap a város szülötte, Lehár Ferenc, akinek olyan népszerű operetteket köszönhet a színházi világ, mint A víg özvegy, A Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, vagy A mosoly országa. A gazdag életmű előtt kiállítással és filmvetítéssel tisztelegnek a szervezők, de megidézik a kort is: a Magyar Veterán Autósok Szövetsége jóvoltából a 20. század autócsodái járják majd az utcákat.
Forrás: mno.hu –Kultúra. 2024. június 30.
Magyar Katolikus Rádió, 2024. 04.28., 20.04 - 21.00
„Zenei
barangolás”
Lehár
Ferenc emlékezete
Szerkesztő-műsorvezető: Boros
Attila
A rádióadás
visszahallgatható: itt
„Egy színházi bölcs mondás szerint három zenés színházi
műfaj létezik: opera, operett – és Lehár. Valóban így van. Lehár zenéjének
eleganciája, dallamgazdagsága, választékossága, sokszínűsége és nem utolsó
sorban hangszerelése, dallamainak zenekari kísérete kiemeli őt az operettek
szokásos világából. Mai műsorunkban Őrá
emlékezünk, születésnek 154. évfordulóján.”
Boros Attila ezekkel a mondatokkal vezette fel a
nagy magyar operettszerzőre emlékező rádióműsorát
Ide írom, milyen zenék szólalnak meg az
adásban:
Wagner: A
nürnbergi mesterdalnokok – Walter dala, I. felv. (Molnár András)
Lehár: Kukuska
(„Tatjana”) - a zeneszerző első színpadi dalműve opera
volt: ebből Tatjana és Alexis szerelmi kettősének részlete (Dagmar Schellenberger és Herbert
Lippert, km. a Berlini Rádiózenekar, vezényel: Michail Jurowski)
Lehár: A
víg özvegy
- Hanna belépője (Osváth Júlia, km. a Magyar Rádió
Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos)
- Camille de Rosillon dala és jelenet a Pavilon-kettősből
(Hanni
Steffek és Nicolai Gedda, km. a Londoni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Lovro
von Matacic)
- Induló – szextett („Asszonydal”) (énekszólisták,
valamint a Londoni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Lovro von Matacic)
Lehár: Luxemburg
grófja -
René dala (Nicolai Gedda, km. a Graunke Szimfonikus Zenekar, vezényel: Willy
Mattes)
Lehár: A
cárevics
- szerelmi kettős (Rita Streich és Nicolai Gedda, km. a Graunke Szimfonikus Zenekar,
vezényel: Willy Mattes)
Lehár: A
mosoly országa
- Szu-Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv.
– a „Szív-duett”: „Lótusz virág! Élted élek
csupán! Senki másnak! Szív! Hogyan
tudsz így tele lenni, mondd?...” (Osváth
Júlia és Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi
Vilmos) - Rádiós
bemutató - keresztmetszet: 1958. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 -19.50
- Szu-Csong belépője – „Barackfaág-dal” (Richard Tauber, a felvételen közreműködő
zürichi rádiózenekart maga a zeneszerző vezényli)
Lehár: Szép
a világ -
dal (Réthy
Eszter, km. a Bécsi Szimfonikus Zenekar, a zeneszerző irányításával)
Lehár:
Giuditta -
Ottavio egyik áriája (Richard Tauber, km. a Bécsi Filharmonikusok,
a szerző vezényletével)
Lehár: A víg özvegy - Nyitány (Vezényel: Lehár Ferenc)
The Merry Widow (Warner Archive)
A legendás filmrendező, Ernst Lubitsch, 1934-ben
megfilmesítette Lehár Víg özvegyét Jeanette MacDonalddal és Maurice
Chevalier-vel a főszerepekben.
Részlet a filmre adaptált Lehár-melódiákból – a
táncok (keringők) képi látványával együtt.
Felvidékről indult – Lehár Ferenc, az operettkirály
Lehár
Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester, az egyik legnépszerűbb magyar
operettszerző volt.
Atempo.sk – 2024. április 30.
Komáromban
született 1870. április 30-án éjfél előtt 2 órával, ahol katonakarmester apja
állomásozott, de Pozsonyban, majd Sopronban töltötte gyermekkorát, 1880-tól
Budapesten éltek. Bár élete nagy részét Ausztriában élte le, tizenkét éves
koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt.
Lehár Ferenc nemcsak Bad
Ischlben volt szívesen látott nyári vendég, hanem egy Traun-parti villája is
volt, amelyet halála után múzeummá alakítottak át. Ez a Lehár Ferenc Múzeum
2024 májusának elején nyílik újra, átfogó felújítás után.
Lehár Ferenc 1912-ben
megszerzett villájában, amelyben számos operettjét komponálta, kiterjedt
archívum lesz, amely kutatási célokra is használható.
Kapcs. 812. és 797. sorszámok
Korábban
néhány ének-zenei részlet belinkelésével hívtam fel a figyelmet Lehár Ferenc
kevéssé ismert, ritkán hallható gyermekoperettjére:
A komponista A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték. A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben. Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.
A YouTube oldalán több
rendezésből látható jelenet:
Mindezt azért hozom újra elő, mert 2023 decemberében Felvidéken bemutatták a kis meseoperett átdolgozott változatát - a „leporolt” librettó alapján újszerű, magyarra fordított dalszöveg készült hozzá -, amit idén tavasszal az alkotók szándéka szerint ismét láthat majd a közönség ezzel a címmel: „Péter és Pál Lustaországban”.
Erről bővebben itt és itt is olvashatunk:
Szereplők
Simon Zoltán - Péter
Szondi Tamás -
Pál
Nagy Ibolya -
Jó Tündér, Rossz Tündér, Anya
Bozsó József -
Apa
Alkotók
Producer: Dráfi Mátyás - Kossuth-
és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
Szerzők: Lehár Ferenc - Klemen
Terézia
Rendező: Bozsó József
Zenei szerkesztő és dalszövegek: Nagy Ibolya
Az Operettszínház csarnokában Lehár Ferenc kihelyezett portréképe alatt olvasható szöveg idézett sorában a számszaki adatot pontosítom:
„Pályafutása zenitjén a budapesti Operaház tíz év alatt négy művét tűzte műsorra.”
Ez nem négy, hanem helyesen: öt mű:
1925. március 3. Frasquita (Városi Színház)
1926. május 7. Paganini (Városi Színház)
1928. május 25. A cárevics (Városi Színház)
1930. december 20. A mosoly országa (Operaház)
1934. április 8. Giuditta (Operaház)
"Varganiki" fotója az Operett, mint színpadi műfaj topikjában:
De ha már itt tartok, megemlítek további hat művet, amiket ugyancsak az Operaház produkciójában, először láthatott a magyar közönség:
1898. május 2. Kukuska (opera) (Operaház)
1907. április 28. Tatjána (a Kukuska átdolgozása) (Operaház)
1910. december 20. Hercegkisasszony (Operaház)
1916. október 10. A csillagok bolondja (Népopera)
1943. február 20. Garabonciás diák (a Cigányszerelem átdolgozása) (Operaház)
1943. július 21. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad)
Lehár Ferenc halálát követő években is, az Operaház égisze alatt színre került művei - részben saját produkciók:
1959. augusztus 23. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),
1969. augusztus 2. A mosoly országa (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),
1983. július 7. A mosoly országa (Az Óbudai Zichy Kastély udvara)
1999. szeptember 17. Cigányszerelem (Erkel Színház)
2014. február 22. A víg özvegy (balett verzió) (Erkel Színház)
Glyndebourne – 2024 – Lehár: A víg özvegy
LEHÁR
The Merry Widow
9 June – 28 July 2024
Szilveszter
este a világ több pontján Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét adták elő/mutatták be:
2023. december 31. Oper Köln
2023, december 31. Warsaw Philharmonic Concert Hall
2023. december 31. Opéra de Marseille
2023. december 31. Toronto Operetta Theatre
2023. december 31. Mainfranken Theater Würzburg
2023. december 31. Kulturstätte Globe, Coburg
2023. december 31. Pécsi Nemzeti Színház
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
2023. december 31. Festspielhaus Weinzierl bei Krems, Austria
Kapcs. 834.sorszám
Holnap, koradélután a televízióban bemutatásra kerülő két film egyaránt Lehár Ferenc emléke előtt tiszteleg!
Az M5 csatornán láthatjuk mindegyiket, egymás után közvetlenül kerülnek adásba:
I.
2023.12.16.
szombat, 13.30 – 14.25 M5
|
„Az
operettkirály - Fejezetek egy komponista életéből” magyar dokumentumfilm, 2021 A dokumentumfilm bemutatja Lehár Ferenc életét, pályáját, sikereit. Számtalan helyszín és archív bejátszó hozza közelebb a nézőhöz a legendás zeneszerzőt. Rendezte:
Koltay Gábor
II. 2023. 12.16. szombat, 14.25 – 15.20 Lehár Ferenc: Tavasz – operettfilm A Zenés TV Színház produkciója (1982. június 25.) Librettó:
Rudolf Eger Fordította:
Semsei Jenő Versek: Dalos László (a rádiófelvétel számára készült fordítás – a darabot magyar színházban nem játszották.) Dramaturg:
Romhányi Ágnes Díszlet:
Langmár András Jelmez:
Tóth Barna Vezető
operatőr: Mestyán Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Félix László Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Sebestyén András Szereposztás: Lorenz, zeneszerző – Leblanc Győző Ewald,
költő – Póka Balázs Hédi –
Szűcs Márta Antónia, Hédi barátnője – Zempléni Mária Az egyfelvonásos kis operett cselekményéről röviden: Két bérlőtárs, a varrólány Hédi és a zongorista Lorenz egy bécsi padlásszobán osztoznak, és ott élnek... egymás tárgyaival. Személyesen ugyanis még sohasem találkoztak, hiszen egyikük éjjel, másikuk nappal használja a picinyke garzont. Amikor a rejtélyes lakótársról ábrándozó fiú a lány szekrényének titkait kutatja barátja, Ewald társaságában, váratlan látogató érkezik. Az elbújó Lorenz helyett cimborája, Ewald nyit ajtót Antóniának, aki Hédiként mutatkozik be. A bimbózó érzelmek gyorsan összekuszálódnak a szerepcserék forgatagában...
A televíziós produkció mellett szólok az operett rádiófelvételéről is: Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (1922) A rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 – 18.40 - Egyben magyarországi bemutató volt! Az egyfelvonásos darab rádiófelvételén szereplő művészek: Bende Zsolt (Ewald, költő), Korondy György (Lorenz, muzsikus), Andor Éva (Hédi), Németh Marika (Antoinette). Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel:
Sebestyén András Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A
zenei anyag az alábbi számokat tartalmazza: 2.
"Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár.." (Németh Marika, Bende Zsolt) már így beszél a lány: talán…” (Andor Éva, Korondy György) 1922-ben, amikor Lehár két operettje, a Frasquita és a Három grácia elindult „világhódító” útjára, egyfelvonásos kisoperettel is jelentkezett kora egyik legnépszerűbb szerzője, Lehár Ferenc. A kisoperettet egy bécsi kabaré mutatta be, Tavasz címen ("Frühling" – singspiel - 1922. január 20.,Bécs, Cabaret Hölle) - ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele. Úgyhogy az eredeti kisoperett rádiós bemutatója egyúttal magyarországi bemutató is volt! Az egyfelvonásos mű cselekménye Bécsben játszódik a 20-as évek divatos, bohém környezetében, zenéje igényes, a korabeli bécsi lapok vígoperához hasonlították. Az eredetileg kisegyüttesre komponált operettet Vincze Ottó hangszerelésében vették
hangszalagra. Megemlítem azt is: Lehár a bemutatót követően átdolgozta darabját, s az új – három felvonásossá bővített – változat először Berlinben került színre („Das Frühlingsmädel” 1928, Berlin, Neues Theater am Zoo), majd itthon, a Pesti Színház mutatta be Tavaszi álom címmel, 1932. szeptember 15-én. |
2023 Nobel Prize award ceremony - Stockholm
PHYSIOLOGY OR MEDICINE
16:34 Presentation of the 2023 Nobel Prize in
Physiology or Medicine to Professor Katalin
Karikó and Professor Drew Weissman after a presentation speech by Professor
Gunilla Karlsson Hedestam
16:41 Meine Lippen, sie küssen so heiss from Giuditta by Franz Lehár Libretto by Paul Knepler and Fritz Löhner-Beda
Az ünnepségen Lehár Ferenc zenéje csendült fel közvetlenül, miután Karikó Katalin és Drew Weissman professzorok átvették a díjat.
Az időskálán 39:56 – 49:55 perc között.(Magyar fordítás a Google gépi fordítóprogrammal
– a díjátadó beszéd eleje és vége)
Gunilla Karlsson Hedestam professzor, a Karolinska Institutet Nobel-közgyűlésének tagja , az Élettani és Orvostudományi Nobel Bizottság elnökének előadása, 2023. december 10.
Őfelsége, Királyi Fenség, Tisztelt Nobel-díjasok, Hölgyeim és Uraim!
Az idei díj nagymértékben Alfred Nobel akaratának szellemében: az emberiség
legnagyobb hasznához való hozzájárulás.
... Kedves Karikó és Weissman professzorok! A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése nevében megtiszteltetés számomra, és szívből gratulálok. Arra kérem Önt, hogy lépjen elő, és vegye át a Nobel-díjat Őfelsége, a király kezéből.
Az operettkirály – Lehár Ferencre emlékezünk
MTI- Kultúra.hu – 2023.10.24.
Hetvenöt éve, 1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem komponistája. 2020-ban az Operettkirály címmel jelent meg életrajza.
Lehár Ferenc 75 éve halt meg
Cultura – MTI/2023. október 24.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár”
1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, a magyar operett egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.
„Lehár Ferenc óriási sikerei”
LASKAI OSVÁT ANTIKVÁRIUM
44. könyvárverés
2023. 10. 14. SZOMBAT 10:00 - 2023. 10. 14. SZOMBAT 16:00 16 NAP MÚLVA
KÉZIRATOK
250. TÉTEL: AUTOGRAM-GYŰJTEMÉNY ♦ „KÖSZÖS-ASZTAL – A BAROSS-KÁVÉHÁZ EMLÉKLAPJA 1918. JAN. 1-TŐL”
KIKIÁLTÁSI ÁR: | 1 500 000 HUF |
„Szinház utá sehol jobb a virstli … sörrel!”
A kávéház író- és művészvendégeinek aláírásai: Ady Endre, Babits Mihály, Bibó Lajos, Csathó Kálmán, Dohnányi Ernő, Gedő Lipót, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor, Kosáryné Réz Lola, Lehár Ferenc, Móricz Zsigmond, Muráti Lili, Pekár Gyula, Szabó Dezső, Tormay Cecile, Tömörkény István és sokan mások.
Kb. 50 aláírás a kávéház bélyegzőjével ellátott lapon.
A hátoldalon ceruzás feljegyzés: „A Józsi-főpincér autogramm gyüjteménye +1934. március 7-én. Felesége- leányától vettem 30,- Pengőért: 1939. december 18-án. Marczali Henrik főpincér”
Méret: 295×404 mm.
2023. október 7. 15.00-17.00
Zeneakadémia NAGYTEREM
MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE/1
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nyitány
Dubrovay
László: Szerelem,
szerelem
Kondor Ádám: A csalogány és a rózsa
Lehár Ferenc: Concertino hegedűre és zenekarra
Fekete Attila (ének), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét),
Kelemen Barnabás (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Rendező: Concerto Budapest
Ízelítőként, itt van két különlegesen szép stúdiófelvétel:
A víg özvegy nyitánya - Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Sándor János vezényli
/YouTube-ról/
Ebben tökéletesen igazad van, és az sem lenne baj, ha MN mellé "csatasorba" állnának és hozzá társulnának egyéb nyomtatott orgánumok és online oldalak - a Momuson túl.... ELVÉGRE LEHÁR MINDANNYIUNK KÖZÖS KINCSE!
Ha a MN annyira szívén viseli Lehár megbecsülését, akkor az inkább itthoni elismertsége témájában kéne "kis színeseket" írnia...
A világban - Ausztriában, Németországban is - számos közterület (utca, tér) viseli
Lehár nevét (beütöttem a Google-ba és felhoz sok ilyet); nem tudni, azoknál a
helyi önkormányzat vizsgálatot kezdeményezett-e valaha a Lehár-név (elnevezés) használata
miatt. A kisváros Wels - ha igaz - megtette az első ilyen lépést; a helyi városvezetés vitaindításáról kiadott júliusi
keletű beszámoló pedig az internet jóvoltából mindenki által hozzáférhetővé vált. A
hazai lap publicistája érdeklődését nyilván felkeltette a cikk mégiscsak egy
magyar származású, világhírű zeneszerző neve került frissen fel a világhálóra -
noha ezúttal „csak” utcanévből kifolyólag és a múltjából kiragadott bizonyos tényekre
fókuszálva is. S ha már nálunk Lehárról műveinek
játszása kapcsán – mert csak nagy ritkán mutatnak be tőle valamit - alig esik
szó, most legalább a cikk írója gondoskodott arról, a kis osztrák település
önkormányzatának utcanév felülvizsgálata kapcsán, a forrás egyfajta olvasatában,
itthon ismét forogjon a „magyar operettkirály” neve. Mégha ilyen
szövegkörnyezetben és indítékból egyáltalán. Úgyhogy legalább van egy napilap - a Magyar Nemzet - amely felfigyelt erre a kis "színes" (?) hírre és közel hozta hozzánk Wels városkát meg egy világhírű "hazánkfia" élettörténetének egy szakaszát, amelyből az utókor 2023-ban!? "kiderített" ismert tényeket, és "ítélkezni" próbál; jusson el ez a beszámoló a magyar olvasókhoz is, és véleményezzék.
Sajnos, idehaza Lehár művészete, munkássága
nincs a zenetörténeti jelentőségéhez képest kellőképpen megbecsülve, szemben pld. Kálmán Imréével, akinek a darabjait
folyamatosan játsszák nálunk az Operettszínházban (is). Lehár operettjei
gyakorlatilag mind operai színtű minőséget képviselnek, nem véletlenül a világ
nagy operaházainak színpadára is felkerülnek és gyakorlatilag Johann Strauss
után a legtöbbet játszott komponista a műfajában.
Érdekesség: Franz Welser-Möst hírneves osztrák karmester, művésznevét a Linz közeli Wels városa előtt tisztelegve 1985-ben vette fel, ahol született.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera,
operett – és Lehár” – mondta el még a zeneszerző saját korában egyik bécsi méltatója, s ez a bonmot máig
tartja magát...
Egyébként a téma nem újkeletű, időnként vissza-visszatérő, a zeneszerző ismert dolgaira abból az időszakból a Lehár-életrajzokban is, a szerzők külön fejezetben bő teret szentelnek, amolyan "teoretikusan" kezelve, és minden "oldalról" más-más szegmensét kinagyítva. Ez a gondolkozásuk pedig sanda szándékokat is szolgál, nem ügyelve, hogy torzított tükörkép vetül rájuk...
/mno.hu - HETZMANN RÓBERT – 2023. 08.23./
„A szélsőbaloldali Antifa nyomására a felső-ausztriai Wels város vezetői megvizsgálták a közigazgatási területén található utcaneveket, és szakértők bevonásával listát készítettek azokról a névadókról, amelyek elsősorban a nemzetiszocialista rendszerrel való kapcsolatuk miatt történelmileg terheltnek számítanak.”
Vajon milyen sötét bűnöket követett el a nemzetiszocialista időszakban Lehár – akinek zsidó felesége és számos zsidó barátja volt, és maga a művészetnek szentelte életét –, hogy most a róla elnevezett utca átnevezése komolyan felmerülhetett?”
Bemutatták Az Operettkirályt, a komáromi születésű Lehár Ferenc életéről szóló dokumentumfilmet – Video
Forrás:
KTV
Az operettkirály - újabb
díszbemutató a Jókai moziban
Forrás: Komárom.hu – 2022.11.15.
Hétfő este mutatták be városunk
filmszínházában a Magyarock Dalszínház első saját készítésű dokumentumfilmjét, mely Lehár
Ferenc életét vitte vászonra. A
film rendezője Koltay Gábor volt. A díszbemutató közönségét városunk
polgármestere dr. Molnár Attila, Koltay Gábor rendező, valamint Derzsi György
főszereplő is köszöntötte. Dr. Molnár Attila felidézte, örömteli, hogy manapság
ennyi komáromi kötődésű film készül, hiszen a közelmúltban egy másik
Koltay-mozinak, a Czibor, a rongylábú című filmnek volt a premierje szintén a
Jókai moziban. A városvezető külön köszöntötte a film szakértőjét, Klemen
Teréziát, Pro Urbe - díjas, Katedra-díjas pedagógust, írót, újságírót, Farkas
Gábor rendőr dandártábornokot, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
vezetőjét, Turi Bálint alpolgármestert, Vajda Bence önkormányzati képviselőt, a
Pénzügyi, Városfejlesztési, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnökét,
Molnárné dr. Taár Izabellát, a Komáromi Járási Hivatal vezetőjét, a komáromi
civil szervezetek képviselőit, vezetőit, az érdeklődő közönséget.
Koltay Gábor rendező felidézte a
dokumentumfilm készítésének előzményeit és körülményeit, kiemelve, hogy a
komáromi Magyarock Dalszínházzal már évtizedes a szakmai kapcsolat. „A
Dalszínház vezetője Vizeli Csaba hívta fel a figyelmemet Derzsi György Lehár című zenés
előadására, melyben a világhírű
zeneszerző életének pillanatait és örökzöld melódiáit idézik fel. A dokumentfilmben megjelennek bizonyos
részletek az önálló estből. A nézőt Derzsi György vezeti végig Lehár életén,
eredeti helyszíneken, köztük az ausztriai Bad Ischlben vagy éppen Bécsben.
Bízom benne, hogy a későbbiekben a televízióban is látható lesz az ötven perces
Lehár-film és így a szélesebb közönség is megismerheti e csodálatos géniuszt!
„A koronavírus járvány 2020-ban sajnos
rányomta bélyegét a Lehár 150 Emlékév programjaira. Ezzel együtt is sikerült
méltóképp megemlékezni az egykori zeneszerző, operettkomponista, karmester
születésének másfél évszázados jubileumi évfordulójáról. A VMK Lehár 150
elnevezéssel indított online felületet, a YouTube-on és a Facebookon, de volt
Lehár-emlékkiállítás, koncert, könyv készült Lehár életéből, de megrendezésre
került a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny is.
Az operettkirály című dokumentumfilm az
operettkomponista, karmester teljes pályafutását felöleli. Kezdve a színházi
hegedűs évektől, az első zeneszerzői próbálkozásain át, a katona-karmesteri
posztig és persze azon is túl, a világsikerekig (Bécsi asszonyok, A víg özvegy,
Luxemburg grófja, Cigányszerelem.)
A közeljövőben Lehár-bemutatók országok-szerte - lista
ARGENTINA
BUENOS AIRES1
26 SEP - 3 OCT 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged
Teatro Colón | Teatro Colón | La Fenice | Istituto Italiano di Cultura | Buenos Aires, Argentina | Előadások (6)
AUSTRIA
BAD ISCHL
Augusztus 11-től: Szép a világ (Schön ist die Welt) - 4 előadás
BADEN BEI WIEN2
1 - 23 JUL 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Bühne Baden | Baden bei Wien, Austria | Előadások (9)
4 - 20 AUG 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Bühne Baden | Baden bei Wien, Austria | Előadások (3)
ERL1
31 DEC 2023 - 4 JAN 2024
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Tiroler Festspiele Erl | Erl, Austria | Előadások (2)
VIENNA1
2 MAR - 14 APR 2024
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Volksoper Wien | Vienna, Austria | Előadások (9)
ESTONIA
TALLINN2
1 SEP - 26 NOV 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Estonian National Opera | Tallinn, Estonia | Előadások (5)
10 NOV 2023 - 27 JAN 2024
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Estonian National Opera | Tallinn, Estonia | Előadások (4)
FRANCE
MARSEILLE2
29 DEC 2023 - 7 JAN 2024
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opéra de Saint-Étienne | Opéra de Marseille | Marseille, France | Előadások (5)
GERMANY
BREMEN1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Stadttheater Bremerhaven | Bremen, Germany | Előadások (1)
COLOGNE1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Oper Köln | Cologne, Germany | Előadások (12)
EISENACH1
28 - 29 JUL 2023
Schön ist die Welt (Beautiful is the World), LehárOperetta: Opera,
Nordharzer Städtebundtheater Halberstadt-Quedlinburg | Halberstadt, Germany +1 Több | Előadások (3)
HALFING1
2 JUL - 5 AUG 2023
Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta: Staged,
Immling Festival | Halfing, Germany | Előadások (7)
MUNICH1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Staatstheater am Gärtnerplatz | Munich, Germany | Előadások (3)
PFORZHEIM1
2 - 26 JUL 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Theater Pforzheim | Pforzheim, Germany | Előadások (7)
ULM1
29 JUN - 29 JUN 2023
Giuditta (Judith), LehárOperetta: Staged,
Ulm Theater | Ulm, Germany | Előadások (12)
WIESBADEN1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Hessisches Staatstheater Wiesbaden | Wiesbaden, Germany | Előadások (9)
WORMS1
13 - 16 JUL 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Pfalztheater Kaiserslautern | Kaiserslautern, Germany +1 Több | Előadások (12)
HUNGARY
BUDAPEST1
8 JUL 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: concert,
Margitsziget Theater | Budapest, Hungary | Előadások (1)
LATVIA
RIGA1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Latvian National Opera | Riga, Latvia | Előadások (3)
POLAND
BYDGOSZCZ1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opera Nova w Bydgoszczy | Bydgoszcz, Poland | Előadások (4)
RUSSIA
YOSHKAR-OLA1
12 - 13 AUG 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Sapaev Mari State Opera and Ballet Theatre | Yoshkar-Ola, Russia | Előadások (2)
SWITZERLAND
ZURICH2
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opernhaus Zürich | Zurich, Switzerland | Előadások (12)
29 JUN - 29 JUN 2023
Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta,
Opernhaus Zürich | Zurich, Switzerland | Előadások (5)
UNITED STATES
BLOOMINGTON1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Jacobs School of Music (Indiana University) | Bloomington, United States | Előadások (2)
Egy ajánlat a Concerto Budapest őszi megrendezésű
zeneakadémiai hangversenyei közül:
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera,
operett – és Lehár.” Így méltatták saját korában Bécsben Lehár
Ferencet, aki a magyar operett egyik legnépszerűbb szerzőjeként, a bécsi
operett megújítójaként olyan műveket adott a világnak, mint A víg özvegy, a
Cigányszerelem vagy a Luxemburg grófja. Lehár kimeríthetetlen fantáziával,
humorral, technikai igényességgel komponálta műveit, és nem utolsósorban
rendkívül termékeny zeneszerző is volt – összesen 31 operett fűződik a nevéhez.
Zenéjével a külvárosi lokálok közönségére éppúgy tudott hatni, mint az úri
bálok elit rétegeire.
Nem mindennapi tehetségéről
tanúskodik, hogy zeneszerzésmestereként már Dvořák is felfigyelt rá, Puccini
pedig állítólag annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha Lehár
operakomponistaként építette volna karrierjét, ő lett volna a legjelentősebb
ellenfele.
MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE
2023.
október 7. szombat,
15:00
Zeneakadémia, Nagyterem
CONCERTO BUDAPEST hangversenye
LEHÁR: A víg özvegy -
nyitány
DUBROVAY LÁSZLÓ: Szerelem, szerelem - zenekari
dalciklus
KONDOR ÁDÁM: A csalogány és a rózsa - kettősversenymű fuvola és klarinétszólóval
LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra
·
Fekete Attila ének, Kaczander Orsolya fuvola,
Klenyán Csaba klarinét, Kelemen Barnabás hegedű
Vezényel:
Keller András
„Ha olyan zenét írtam is,
ami eljut az emberekhez, nem csak a szórakoztatás volt a célom… Szerettem volna
meghódítani a szívüket és behatolni a lelkükbe”, írta
Lehár Ferenc. A víg özvegy, minden populáris vonzereje ellenére valójában
forradalmian lélektani kompozíció. Keletkezésének évében, 1905-ben, amikor
Richard Strauss Saloméjának főhőse egy pszichopata, és Schönberg a társadalom
szellemi széthullásának ábrázolására alkalmas új zenei nyelv megalkotásán
fáradozik, Lehár náluk szubtilisebb „analitikusnak” bizonyul: megfejti Bécs
titkát, az ellenállhatatlan táncdallamok rabjává váló városét, méghozzá olyan
hatásos zenével, hogy ahogy mondják, Strauss is, Schönberg is irigyen
csettintett hozzá. Az operett
dallamaiból bőven merítő nyitány – ami csak a 400. előadás alkalmából íródott!
– furcsa módon alig-alig hangzik el az operettszínházakban.
Szintén
ritkán hallható a mester virtuóz fiatalkori romantikus
Concertinója, amit 1888-ban, prágai hegedűtanulmányai idején komponált.
Versenymű, de
kettősverseny Kondor Ádám A csalogány és a rózsa című
háromtételes
kompozíciója fuvola és klarinétszólóval, címe a klasszikus iráni
szerelmi költészet visszatérő motívumára, a csalogány és a rózsa örök
szerelmére utal.
Sorozatunk
címére gondolva, kétszeresen is „magyar kincs” Dubrovay László Szerelem, szerelem című zenekari dalciklusa, amely
a 200 éve született Petőfi előtti
tiszteletteljes főhajtás. A címadó vers mellett a költő kevésbé ismert,
népdal hangvételű szerelmes verseiből válogatott a zeneszerző.
Részletek A víg özvegy, a Pacsirta, a Frasquita, a Kék mazur, a Cárevics, a Mosoly országa, és a Luxemburg grófja c. operettekből.
Forrás:
/”Az Orfeum tanyám...” – Songs from operettas/
Qualiton - SLPX 16609 (1978)
(YouTube – 22:13 perc)
I. A víg özvegy (Az időskálán: 0:00 – 4:16 perc)
A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27 - Sebestyén András vezényel - Házy Erzsébet , Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György
1. Danilo belépője: „A szerelmetes szép hazám…Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám …” (I. felv.) Az időskálán: 0:00 – 2:13 perc
2. A szerelmi kettős részlete „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress…” (III. felv.) Az időskálán: 2:14 – 2:56 perc
3. Az I. felvonás fináléjának részlete; keringő Az időskálán: 2:57 – 4:16 perc
II. Pacsirta (Az időskálán: 4:17 – 5:54 perc)
Rádióbemutató - Részletek, "Új Lehár felvételeink", 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 - 17.40 - Sebestyén András vezényel - Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara
4. „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalosmadár…”
III. Frasquita (Az időskálán: 5:55 – 8:17 perc)
Rádió új felvétele - Részletek, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió, 14.45 - 15.15 - Bródy Tamás vezényel - Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara
5. „Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?...”
IV. A kék mazúr (Az időskálán: 8:18 – 9:53 perc)
Rádió új felvétele - Részletek, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió, 14.45 - 15.15 - Bródy Tamás vezényel - Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Rátonyi Róbert, az MRT Szimfonikus Zenekara
6. „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”
V. A cárevics (Az időskálán: 9:54 – 13:00 perc)
Rádió új felvétele - Részletek, 1966. július 15., Petőfi Rádió, 18.00 - 19.00 - Bródy Tamás vezényel - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara
7. A cárevics dala - Volga-dal (részlet): „Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” Az időskálán: 9:54 – 11:36
8. A cárevics dala: „Jöjj már, a május úgyis messze száll …” Az időskálán: 11:37 – 13:00
VI. A mosoly országa (Az időskálán: 13:01 – 18:39 perc)
Rádió új felvétele - Keresztmetszet, 1957. március 11., Kossuth Rádió, 19.00 - 19.52 - Rubányi Vilmos vezényel - Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Melis György, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
9. Szu-Csong belépője: „Oly meghatott érzéssel nézek körül… Mosolygó nézés és jól nevelt arc, mögötte fájjon akármilyen harc…” (I. felv.) Az időskálán: 13:01 – 14:42
10. Szu-Csong dala /Barackfavirág-dal/: „Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén...” (II. felv.) Az időskálán: 14:43 – 15:35
11. Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (II. felv.) Az időskálán: 15:36 – 18:39
VII. Luxemburg grófja (Az időskálán: 18:40 – 22:13 perc)
A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00) - Sebestyén András vezényel - Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert
12. René belépője: "Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre…/Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas…” Az időskálán: 18:40 – 20:1
13. „Várj, várj, szép délibáb…” Az időskálán: 20:11 – 21:01
14. Az I. felvonás fináléja – farsangi jelenet Az időskálán: 21:02 – 22:13
Magyar Katolikus Rádió
2023. május 25-i "Dallamív" adás
Lehár Ferenc: A víg
özvegy – részletek
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
- Nyitány (Bécsi Szimfonikusokat a szerző, Lehár Ferenc
vezényli egy archív felvételen)
- Danilo belépője
(Nicolai Gedda)
- Az I. felvonás
fináléjából részlet (Együttes)
- Vilja-dal (Elisabeth
Schwarzkopf)
- Kolo-tánc (Kórus)
- Szerelmi kettős, III.
felv. (Elisabeth Schwarzkopf és Eberhard Wächter)
- Pavillon-kettős (Hanny
Steffek és Nicolai Gedda)
A fenti dalbetétekben hallható énekművészek mellett a Londoni Filharmónia Ének- és Zenekara működik közre, Lovro von Matacic vezényletével.
Az adás visszahallgatható: itt.
Lehár
Ferenc születésének mai évfordulóján,
rá emlékezve
Ronacher
Theater, Vienna, 1993 - Wiener Philharmoniker, Zubin Mehta
Szabó Miklós - „Ugye, gondolsz rám?” – Lehár Ferenc: Szép a világ
Szabó Miklós – „Szép a világ” – Lehár Ferenc: Szép a világ
Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ (részletek, 1952. december 14., Kossuth Rádió 16.30) - Szabó Miklós, km. az Állami
Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
Lehár Ferenc – a magyar operettkirály
(kurier.plus)
„Lehár Ferenc a nyugat-európai
operett új irányának előfutára volt. Sikerült újjáélesztenie ezt a műfajt,
amely kezdeti aranykorszakának vége után halványulni kezdett. A huszadik
század első évtizede igazi operett-újjászületést hozott e pályafutása csúcsán
tündöklő magyar zeneszerző zsenialitásának. Lehár minden következő
operettel egyre magasabb szintre emelte a zenei látványt. Az egyre
csodálatosabb, kreatívabb és magasztosabb zenei formák, a még pazarabb hangszerelés
kíséretében a Lehár-operett sikert aratott a világ színpadain.”
Az operett műfajban a világon másodikként legtöbbet játszott komponista: Lehár Ferenc!
ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
Strauss II,J | 706 | 130 |
Lehár | 643 | 83 |
Offenbach | 299 | 63 |
– Forrás: 2021/2022 évad statisztikai adattáblázat elejéről („zenebaratmonika” fórumtársunk adatmegosztása: Operett, mint színpadi műfaj, ott lásd 5209-5211. sorszámok)
Ugyanezen lekérdezésből kitűnik
A világon másodikként legtöbbet játszott operettcím: Lehár Ferenctől A víg özvegy!
CÍM | ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
Die Fledermaus | Strauss II,J | 469 | 95 |
The Merry Widow | Lehár | 381 | 58 |
The Count of Luxembourg | Lehár | 131 | 11 |
(
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Egy hongkongi előadásból két video-bejátszást és a MET 2014. decemberi, új Víg özvegy-produkciójából néhány részletet linkelek be ide a YouTube-ról.
Lehár’s The Merry Widow – Act I Duet, „Look, Now’s Our Chance... A Highly Respectable Wife"
Lehár’s The Merry Widow – Act II Pavillion’s Duet & Romance, „Red as Rose of Maytime”
Valencienne – Megan Pachecano (soprano); Camille Rosillon – Piotr Buszewski (tenor)
Music Director & Conductor: Lio Kuokman. Producer & Director: Lo Kingman
Musica Viva Hong Kong, - Hong Kong City Hall, December 2019
The Merry Widow: Vilja Song, Act II – Renée Fleming (MET)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (1)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (2)
Renée Fleming (Hanna) and Nathan Gunn (Danilo) perform an excerpt of their Act II duet. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014-15 season, New York, MET
The Merry Widow: „Who Can Tell What the Hell Women Are”
The Merry Widow. Act II Finale
Renée Fleming, Kelli O’Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehar’s „The Merry Widow”. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014 -15 season.
The Merry Widow: Act III The Cancan
Host: Deborah Voigt
The Merry Widow: „We ’re the Ladies of the Chorus”
Kelli O’Hara and ensemble perform the Grisettes’ Song from Act III of Lehár’s „The Merry Widow”. Susan Stroman’s new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year’s Eve (New York, Metropolitan Opera House – december 29., 2014)
A Kecskeméti
Katona József Nemzeti Színház nyári - a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is majd látható - Luxemburg grófja bemutató-előadását
reklámozva az operett egy másik verssorát is idézi, ami megint nem pontosan az
eredeti dalszöveg, hanem „átírt”: „Jobbra ön, balra én, különös tünemény. Átmeneti, ez a lényeg, ideális
így az élet!”
A Gábor
Andor-féle szöveg ez:
„Jobbra ön, balra én, különös tünemény.
Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.”
Ez az a jelenet, ami Bazil herceg konspirációja: hogy a szertartáson az egymás számára
ismeretlen, inkognitóban lévő, házasulandó felek ne láthassák meg egymást – s
véletlenül se támadjon szerelem közöttük – spanyolfalat tetet a szoba közepére,
annak két oldalán állva mondják ki a boldogító igent. René az énekesnőnek (a
„grófnénak”) csak a kezét látja, amelyre egy kézcsókot követően ünnepélyesen
felhúzza a karikagyűrűjét, majd a házastársak külün-külön távoznak.
Érdemes meghallgatni a teljes duettet erről a
hanglemezfelvételről:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet, Qualiton, 1964) – Breitner Tamás – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honthy Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.
1.
René: Ó, grófné, ha megengedi, szívemből gratulálok!
Angéla: Gróf úr, öntől viszont én már e percben válok!
René: E házasság boldog tehát, ez több mint bizonyos!
Angéla: Az új pár élete, kétlem, így lehet aranyos!
René: Így nincs viszály, így nincs harag! Ez aztán drága frigy!
Angela: A béke állandó marad, nincs veszedelem így!
Refrén
René: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!
Jobbra ön, balra én, különös tünemény.
Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.
Angéla: Balra én, jobbra ön, csupa kéj, csupa öröm!
Mert a válás hogyha gyors, tűrhető a sors.
2.
Angéla: Uram, bár ha nem ismerem, daliásnak ítélem.
René: Merci. Revánsul én roppant szépnek vélem!
Angéla: De remélem, hogy az ön haja egészen fekete!
René: No, és az ön haja szőke! Más milyen lehet-e?
Angela: De hogyha barna az se baj. Így vagy meg ugyanúgy.
René: Inkognitóban marad a haj, az arc is ugyanúgy.
Refrén:
Angéla: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!
Jobbra ön, balra én, különös tünemény... (stb.)
[...]
Azért mert 2023-at írunk és a mai rendezők már máshogy gondolkodnak, mint az akkoriak. Ahány rendező annyi elképzelés, ennyit a titka.
Érdekes zenekari
hangzásban (hangszerelés) – angol nyelvű előadás - szólal meg a Vilja-dal
Lehár Víg özvegyéből az Opera North 2018-as produkciójában. Máire Flavin „tündöklik” a palotaképben a tündérről énekelt "rege-dalban"...
Máire Flavin a közelmúltban Rossini Tell Vilmosának Mathilde-szerepében
bűvölt el a dublini Ír Nemzeti Operában... (az Operavision sugározta előadás felvételén)
A Luxemburg grófja Margitszigeti Szabadtéri Színház nyári előadását beharangozó és felvezető verssor-idézet (René belépőjéből) máris elborzaszt; egészen biztos nem Gábor Andor eredeti fordításának dalszövegéből való: „Csak non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom. A jelszó: élj a mának csak, nincs, ami ennek gátat szab…”
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház új produkcióját a március 24-i bemutatót követően a Szigeten láthatja majd egyszeri előadásban a közönség.
Érdemes meghallgatni Lehár Ferenc operettjének nagyszerű rádiófelvételéről René belépőjét Udvardy Tibor énekével, a jól ismert dalszöveggel:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René belépője – „Fenn az ernyő, nincsen kas...”- Udvardy Tibor
- Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 – Vezényel: Sebestyén András. Km. Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert.
Dalszöveg:
Farsang van, itt a karnevál…/ Szép igazán,
barátaim ez a rajongás személyemért! Ilyen ünnepi perceket szívem át még
nem élt!
Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre.
A gazdag gróf, míg élt, henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját.
A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad!
(Refrén):
Hej, liri-liri-lári,
ez mind csak lárifári,
mert fenn az ernyő nincsen kas,
nincs sosem ebben egy garas.
A szép lányok csókolnak,
s az ördög él a holdnak,
a grófi rangom ámítás,
ó, semmi más!..”
Valakik már megint jobban tudják:
Marthaler örömtelen „Giuditta” Münchenben
/Operetta Research Center – Manuel Brug – 2021. december 20./
„Ezért döntött úgy a „Regiteam ”, hogy Lehár utolsó operettjét olyan „projektté” alakítja, amelyben az eredeti zene csak 50 százaléka maradt meg. A kotta ilyen átrendezése azért lehetséges, mert a szerzői jog nemrégiben lejárt.
Ez a tehetetlen 50 százalék, minden zseniális giccsével és egzotizmusával, forrón csókolózó ajkakkal és a szerelemtől megfulladt tengerrel most 'Regiteam'. Hogyan? A Hitler kedvenc zeneszerzőjénél politikailag kevésbé „sérült” kortársak „kiváló minőségű” zenéjének beillesztésével olyan emberek, mint Ullmann, Schönberg, Berg, Bartók, Sosztakovics, Eisler, Stravinsky, Korngold és Krenek.”
