Hidas Frigyes emlékére (Budapest, 1928. május 25. – Budapest, 2007. március 7.)
Az
M5 csatorna ma 15.05 órától ismét a műsorára tűzi, itt ezen a linken pedig már most megtekinthető:
Hidas Frigyes – „az utolsó magyar romantikus” zeneszerző
Dokumentumfilm
(2018)
„Hidas Frigyes a magyar zenei élet egyik
legsokoldalúbb, mindig vidám színes egyénisége volt. Életműve jelentősen
hozzájárult a kortárs magyar rézfúvós repertoár gazdagításához.
Megszámlálhatatlan művet hagyott maga után, nincs olyan műfaj, amelyben ne
alkotott volna. A humor és vidámság 'megszállottja' volt. Óriási hatással volt
a zenetörténelemre, Bartók után a legtöbbet játszott magyar zeneszerző,
professzionális és amatőr együttesek világszerte nagy odaadással játsszák
műveit. Az ő portréja rajzolódik ki barátaival, zenésztársaival, nevelt fiával
beszélgetve.”
Rendező: Lovas Hajnalka
(53”)
Mellékesen ismertetem itt Hidas Frigyes Rádió Dalszínháza égisze alatt bemutatott zenés darabjait (operett, daljáték, zenés játék - mint zeneszerző és karmester is) és egyéb kompozíciós művei közül:
·
Behár György – Fodor Ágnes – Majoros István – Brand István: Kakukkfióka
(1968. február 11., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00) – Hidas Frigyes – Galambos Erzsi,
Neményi Lili, Kiss Manyi, Papp Éva, Buss Gyula, a Budapesti Leánykórus, az MRT
vonós tánczenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.
·
Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban (1963. április 4.,
Kossuth Rádió, 20.10 – 21.20) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Sándor
Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Radnay György, Sebestyén Sándor, az MRT
énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező:
Solymosi Ottó.
· Gyöngy Pál – Kolozsvári Andor –
Brand István: Igazolatlan éjszaka (1967. július 15., Kossuth Rádió)
– Hidas Frigyes
– Voith Ági, Bodrogi Gyula, Neményi Lili, Buss Gyula, a Magyar Rádió
Esztrádzenekara, a Harmónia Énekegyüttes. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező:
Solymosi Ottó
·
Hidas Frigyes – Blum Tamás: Riviera (1965. március 27., Kossuth Rádió,
20.25 – 22.00) – Hidas
Frigyes - Andor Éva, Bende Zsolt, Szőnyi Ferenc, Csákányi László, az MRT
szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Seregi László.
·
Hidas Frigyes – Kristóf Károly: Az Asszony és az Igazság (1965. augusztus
14, Kossuth Rádió, 21.10 – 21.42 ) – Hidas Frigyes – László Margit, Szirmay Márta, Palcsó
Sándor, Palócz László, Várhelyi Endre, Domahidy László, Külkey László, az MRT
kamarakórus és szimfonikus zenekara. Rendező: Ruitner Sándor
·
Hidas Frigyes – Hárs László: Veronai haragosok (1969. július 12.,
Kossuth Rádió, 19.25 – 20.40) – Hidas Frigyes – Barlay Zsuzsa, László Margit,
Szirmay Márta, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Várhelyi Endre, az
MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező:
Gál István.
·
Herbert Kawan – Hunyady József- Raics István: Londoni szenzáció (1964.
február 1., Kossuth Rádió) – Hidas Frigyes – Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Bodrogi Gyula,
Csákányi László, Rátonyi Róbert, az MRT Esztrádzenekara. Zenei rendező: Ruitner
Sándor. Rendező: Rácz György.
·
Jacques Offenbach – Romhányi József: Piaci dámák (1976. július 11. Kossuth
adó 18.50 – 19.50) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses
Veronika, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor, Köteles Éva, Mátray
Zsuzsa, Szemere Erzsébet. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám
·
Szokolay Sándor – Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1965) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Réti
József, Domahidy László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád, Rátonyi
Róbert, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Székely András.
Rendező: László Endre.
·
Tamássy Zdenkó – Baróti Géza – Garai Tamás - Dalos László: Joe
bácsi (1961. november 25., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00) – Hidas Frigyes - Kiss
Manyi, Sennyei Vera, Psota Irén, Czirok László, Angyal Sándor , az MRT
szimfonikus zenekara
·
Tamássy Zdenkó – Mándy Iván – Dalos László: Női különítmény (1967.
szeptember 30., Kossuth Rádió, 21.35 – 23.00) – Hidas Frigyes – Lehoczky Zsuzsa,
Galambos Erzsi, Bilicsi Tivadar, Buss Gyula, Katona Lajos, Palcsó Sándor…, a
Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: László Endre.
· Alberto Pestalozza – Salver Béla: Csiribiribin – ez a bravúrszám Lehoczky Éva interpretálásában, a kadenciákkal, tökéletesen bemutatja Lehoczky Éva bámulatos énekhangjának kiváló adottságait, a szépséges, ragyogó koloritját, technikai-művészi oldalát! (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Hidas Frigyes)
· Hidas Frigyes: Gyászzene (Requiem egy hadseregért) - 1974. október 16-án a Budapesti Művészeti Hetek alkalmával – Lehel György - Palcsó Sándor, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor, valamint a Rádió Ének- és Zenekara előadásában.
Egy kis humor. Az amerikau himnusz elhagyta a tonalitás mezejét. Az énekesno mintha csak a fehérbillentyuket ismerne, az apartheid egyik formája ;)))))))))) ?
youtube.com/watch/?=LdgT0hX1swc
forras- operaplus.cz
111
Ma éjjel a Bartók Rádió műsorán, 22:00 - 23.00
Ars Nova
- a XX-XXI. század zenéje
Lehel György vezényel
Km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
1. Balassa Sándor: Írisz op. 22 (1971),
2. Seiber Mátyás: Fantázia concertante (1943-44) (km.: Ney Tibor – hegedű),
3. Bozay Attila: Pezzo concertato no. 3 op. 24 (1975) (km.: szerző – citera),
4. Szőllősy András: Sonoritá (1974)
Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
2021.01.22 22:00 - 23:00 Bartók Rádió
Ars nova |
- a XX-XXI. század zenéje
1. Bozay Attila: I. vonósnégyes op. 9 (1964) Bartók Vonósnégyes),
2. Durkó Zsolt: Son et lumiere (1980) (Körmendi Klára - zongora),
3. Kocsár Miklós: Az éjszaka képei - oratórium Juhász Ferenc verssoraira (1987)
(Csurja Tamás - bariton, Pászthy Júlia - szoprán, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Ligeti András)
Szerkesztő- műsorvezető: Bánkövi Gyula
2021.01.16 22:00 - 23:00 Bartók Rádió
Ars nova |
- a XX-XXI. század zenéje
Évfordulók nyomában 1. Kókai Rezső (1906. január 15. - 1962. június 6.): a) Improvizációk (Petri Endre - zongora), b) Széki rapszódia (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Medveczky Ádám),
2. Viski János (1906. június 10. - 1961. január 16.): a) Az irisorai szarvas - ballada (Melis György - bariton, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Komor Vilmos), b) Enigma (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Németh Gyula) Szerkesztő.-műsorvezető. Bánkövi Gyula |
2021.01.08 22:00 - 23:00 Bartók Rádió
Ars nova
|
2020.10.15 22:00 - 23:00 Bartók Rádió
„Ars nova”
Huszár Lajos műveiből
1. 69. zsoltár (Ments meg engemet, ó Isten) (Keönch Boldizsár - tenor, szerző - zongora),
2. Kamarakoncert (Sin Katalin - gordonka, Weiner Leó Kamarazenekar, vezényel: Weninger Richárd),
3. Szonáta (1979-85) (Horváth Anikó - csembaló),
4. Ave Maria (1983) (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Debreceni Tagozatának Kamarakórusa, vezényel: Kövics Zoltán),
5. Csomorkány (1974) (Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Pál Tamás)
A mikrofonnál: Varga János
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Bartók Rádió mai műsora
22:00 – 23.00 Ars Nova
- a XX-XXI. század zenéje
Ránki György műveiből
1. A hétfejű sárkány szerenádja – a) Hét fej – egy lélek, b) Tipegő, c) Vonaglós, d) Tűzokádó tánc (Modern Rézfúvós Együttes),
2. Két bors ökröcske – zenés mese (mesélő: Hűvösvölgyi Ildikó, km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarából alakult kamaraegyüttes, vez.: Ligeti András),
3. Pomádé király új ruhája – I. szvit - a) Bevezetés, b) Őrjárat, c) Királyi ruhaparádé, d) Skót tánc, e) Arab tánc, f) Kínai tánc, g) Munkában a szemfényvesztők, h) Rozika dala, i) Díszfelvonulás az új ruhában (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás)
Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Bartók Rádió mai műsora
22:00 – 23.00 Ars Nova
- a XX-XXI. század zenéje
Bozay Attila műveiből
1. VII. zongoradarab op. 30/1 (Körmendi Klára),
2. Pezzo sinfonico no. 1 op. 13 (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Ferencsik János),
3. Papírszeletek – dalciklus Radnóti Miklós verseire op. 5 (Sziklai Erika – szoprán, Dittrich Tibor – klarinét, Mező László – gordonka),
4. Tükör – zene citerára és cimbalomra op. 28 (szerző – citera, Fábián Márta – cimbalom),
5. Trapéz és korlát – Pilinszky János verseire op. 12 (Szőkefalvi-Nagy Katalin – szoprán, Bándi János – tenor, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)
Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Bartók Rádió ma éjszakai másora
22:00 – 23.00 Ars Nova
- a XX-XXI. század zenéje
Durkó Zsolt műveiből
1. Zongoraverseny (Körmendi Klára, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez.: Lionel Friend),
2. Széchenyi oratórium (Fülöp Attila – tenor, Köves Péter – basszus, Magyar Rádió Énekkara /karig.: Sapszon Ferenc/, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)
Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Bartók Rádió ma éjszakai műsora
22:00 – 23.00 Ars Nova
- a XX-XXI. század zenéje
Vántus István műveiből
1. Rézfúvós kvintett (Anonymus Kvintett),
2. Ekloga (Liszt Ferenc Kamarazenekar, vez.: Gazda Péter),
3. Hangcsoportok (Magyar Rádió Gyermekkara, vez.: Thész Gabriella),
4. Gemma (Szegedi Weiner Kamarazenekar, vez.: Weninger Richárd),
5. Aranykoporsó – I. felvonás, 2. kép (Takács Tamara - mezzoszoprán, Sinkó György – basszus, Gregor József – basszus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás),
6. Meditáció (Gyöngyössy Zoltán – fuvola, Fábián Márta, Szakály Ágnes – cimbalom),
7. Harangszó – in memoriam Maros Rudolf (Szőkefalvi-Nagy Katalin – szoprán, Magyar Rádió Énekkara /karig.: Sapszon Ferenc/, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Ligeti András)
Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
100
Low End Hifi - Nederlands Blazers Ensemble
Low End Hifi - Nationaal Jeugd Jazz Orkest
Ezek a jelzők még soha nem jutottak az eszembe az opera kapcsán. A humánus az inkább.
Multkori MET-streamben pont a finalet neztem meg. Hatasos es hatasvadasz.
Ez pedig az utolsó jelenet.
Oppie
Lord, these affairs are hard on the heart.
All personnel, including the scientists and the military, take cover. The bomb detonates.
Voice of a Japanese Woman
Please give me some water. The children are asking for water. Tanimoto-san, please help me. I cannot find my husband. Please, give me some water. Please, give me some water.
Uri Rom b. 1969
Concerto 'L' Olimpiade [ Quasi-Pasticcio after Vivaldi & Tessarini ]
Album címe: Concerto, Venice: The Golden Age
Előadók: Xenia Löffler - Baroque Oboe Georg Kallweit - Violin & concertmaster Akademie für Alte Musik Berlin Harmonia Mundi
" The programme begins with a concerto composed by Rom [b. 1969] in 2013 to a commission from the Akademie für Alte Musik and dedicated to Xenia Löffler, one of today’s leading oboists. 'Concerto L’Olimpiade' is a sort of pasticcio based on works by Antonio Vivaldi and Carlo Tessarini. The first movement is based on the aria ‘Siam navi all’onde algenti’ from the opera' L’Olimpiade'. The second movement reflects the reception of the Italian style by J. S. Bach. The finale takes as its models a movement from a violin concerto by Vivaldi (RV 172) and a movement from a violin concerto by Tessarini. The solo part and the formal layout of the movement are new ".
New World Jazz – Michael Tylson Thomas, New World Symphony
Kiadó: RCA Victor Red Seal (1998)
A lemezen a jazz és a klasszikus zene találkozik 8 ikonikus darabban, egy tehetséges és fiatal zenekar előadásában. A hangminőség elsőrangú. RCA Red Seal...:)
Anno emiatt a John Adams darabért szereztem be a kiadványt:
A New World Symphony Orchestrát Michael Tylson Thomas alapította 1987-ben azzal a céllal, hogy a húszas éveiben járó ifjú zenészeknek lehetőséget biztosítson a profi zenekari munkára való felkészülésre. Az ösztöndíjas tanulmányi idő három szemeszterből áll. Ez idő alatt az ifjú titánok megismerkedhetnek a zeneirodalom alapvető műveivel, a hazai és külföldi koncerteken megcsillogtathatják tudásukat, plusz a karrierépítéshez elengedhetetlen financiális és management ismeretekre is szert tehetnek.
Bevallom, először meg sem néztem kik az előadók, alapból azt hittem, hogy a San Franciscó-i Szimfónikusok. Csak akkor kezdtem el gyanakodni amikor az oboa, a Milhaud műben, egyszer csak nem volt a helyzet magaslatán. Félreértés ne essék, egyáltalán nem fúj rosszul a szólista, de azért hallani, hogy erősen küzd a 3 vonalas hangok kötéseivel. Mondjuk ember legyen a talpán aki ezt a kellemetlen állást hibátlanul eljátsza. 12:20-tól meg lehet hallgatni.
A társaság nagyon hajtós. Lehengerlő a zenekari hangzás, itt 100%-on ég és dolgozik mindenki. Ezt a csapatot bármikor meghallgatnám és ha lehetne pont ezzel a szettel szeretném. Én és a jazz nem vagyunk kibékíthetetlen ellentétek, de ha választani kellene akkor ezerszer inkább a komolyzene. :)
Viszont ez az album most nagyon felkeltette a figyelmemet eme kevésbé kötött műfaj iránt. Ez elsősorban a zeneszerzőknek köszönhető, akik fantasztikusan ötletesen, ízlésesen és nem kevés humoral borzolták össze a zenei határokat, másodsorban a karmesternek, aki kitalálta ezt a projektet és lehetővé tette, hogy ilyen virtuóz formában hallgathassam vissza a darabokat. Sok értelmét nem látom, hogy végigvegyem minden egyes mű legszebb pillanatát, tessenek inkább otthon lejátszani őket! Minél hangosabban. A high-end nem tűri a pianot. :)
Leonard Bernstein - Prelude, Fugue and Riffs
George Antheil - A Jazz Symphony
John Adams - On the Transmigration of Souls (2002)
Ide kattintva a teljes mű meghallgatható.
Hétköznaponként 22.00 és 23.00 óra között „kortárs” zene hallgatható a Bartók Rádióban, pontosabban ’Ars Nova' – a XX –XXI. század zenéje-
A mai adásban hallhattuk illetve még hallhatjuk:
22:00 – 23- Ars Nova
- a XX-XXI. század zenéje
Tribune Internationale des Compositeurs 1955 – 2019
A díjazott magyar művek (VIII/4. rész)
1. Balassa Sándor: Legenda – Dsida Jenő Hammelni legenda nyomán c. versére – javasolt mű: 1968 (Magyar Rádió Énekkara, vez.: Sapszon Ferenc – 1968. március – 6-os stúdió),
2. Mártha István: Karácsony napja – javasolt mű: 1982 (180-as Csoport, vez.: Soós András – 6-os stúdió, 1981. július 3.),
3. Kurtág György: A megboldogult R. V. Truszova üzenetei – kiválasztott mű: 1983 (Csengery Adrienne – szoprán, Budapesti Kamaraegyüttes, vez.: Mihály András – 6-os stúdió, 1981. december – 1982. január
Nem. Akkor tanultam újra járni.
Voltál a Müpában, mikor Pahud játszotta? 2014. március 4.
Hacsaturján: d-moll hegedűverseny fuvola átiratban
https://www.prestomusic.com/classical/p ... achaturian
A darab nagyon mutatós, valóságos jutalomjáték annak aki el bírja játszani. Hogy egy hegedűn mennyi vért kell izzadni a sikerhez azt nem tudom, de azt igen, hogy a fuvolisták igencsak megszenvednek rajta. Láttam, hallottam élőben őket eleget, tudom miről beszélek. Aki kellő erőt érez magában, hogy nekifusson a darabnak az két dologra mindenképpen készüljön fel: egyrészt folyamatosan át kell tudnia fújni egy nagyzenekart, másrészt el kell tudnia játszani a kottában leírtakat.
Egyik sem könnyű feladat. A fuvola nem egy hangos hangszer. Bár nagy dinamikai távlatokra képes ( sokkal nagyobbra mint pl. egy oboa ), de hol van a fuvola hangnyomása egy trombitához képest? A fasorban. Se. Aki nem hiszi, menjen el egy zeneiskolába, üljön be egy fuvolaórára és láss csodát, simán ki fog bírni 45 percet és még a füle sem fog zúgni utána. Trombitaóra után tutira borítékolt a halláskárosodás és akkor a kis nebuló még bele sem fújt egy egészségeset a csőbe.
A világon sokan tudnak kottát olvasni, viszont ez még nem jelenti azt, hogy a leírtakat a delikvens el is tudja játszani a hangszerén. Ehhez szükség van egy speciális motorikus képességre is, amelyet csak hosszú évek gyakorlásával lehet kialakítani. Vagy még akkor sem.
És az még a szerencsésebbik eset, amikor a fuvolán egy fuvolára komponált darabot kell eljátszani, mert ilyenkor nagy valószínűséggel figyelembe vették a hangszer sajátosságait, megszólaltatásának mikéntjét, a levegővételek helyeit, a futamok és kötések kijátszhatóságának lehetőségeit. Zeneszerzőknél ez jelenti a hangszerismeretet. Azt, hogy tudják mit komponálhatnak egy hangszerre és mit nem. Ha pedig elakadnak, akkor rendre kikérik egy ismert művész véleményét. Persze volt már olyan, hogy egy előadó azt mondta, hogy azt úgy leírva képtelenség eljátszani...azóta is őt röhögi a szakma.
Miért akar bárki is eljátszani egy hegedűversenyt fuvolán, amikor az nagyjából lehetetlen? Ezt én sem értem mert a fuvolának aztán tényleg semmi köze egy négyhúros vonóshoz, de páran mégis megtették és ráadásul nagy sikerrel. Nem ez az egyedi próbálkozás valami nagy horderejű hegedűverseny fuvolán történő eljátszására. Ott van példának okáért Mendelssohn e-moll koncertje, amelyet ha jól emlékszem előszőr Adorján András fújt fel lemezre, de meghallgatható a darab Bálint Jánostól is.
Hacsaturján fuvolaversenyének két átirata is van, az egyik Rampal, a másik Galwayhoz nevéhez köthető. Rampal Jean Martinonnal vette fel. Ez az a karmester aki anno ki akarta rakni a chicagóiaktól a nagy Ray Stillt. De nem sikerült neki, így maradt még 40 évet. :)
https://www.youtube.com/watch?v=jSAPrWxLGpA
Rampal átiratának fuvolaszólama, fekvését tekintve, sokkal közelebb áll az eredeti műhöz, viszont ez nagy nehézség az előadóknak mert rengetegszer kell egyvonalas hangon hangosan játszaniuk. Sajnos a forszírozott levegő befújástól rendszerint torzul a hang. Ha pedig valakinek aranyból van a hangszere, mint pl Bezalynak vagy Pahudnak, az duplán kellemetlen mert az aranyfuvola amúgy is puha hangú, amely tovább fokozza a zenekarba való hangi beolvadást. Szerintem egy ezüst hangszer sokkal célravezetőbb és ahogy hallom Galway ilyet használ a felvételén. Meg egy oktávval magasabban is játszik amely a magasabb frekvenciák miatt ugyancsak kedvez a fuvola jobb kihallhatóságának. Egy youtuber találóan meg is jegyzi, hogy Galway fuvolaversenyt csinált a hegedűversenyből, miközben Rampal megmaradt az eredeti fekvésnél, amitől az megmarad hegedűszerűnek. Szerintem Galway jól tette amit tett és számomra ezzel egyértelműen élvezhetőbbé vált a darab. Amúgy meg nem könnyebb magasabban játszani. Ellenkezőleg. Nem is csinálja utána senki. Egy meghallgatás bőven elég ahhoz, hogy a fuvolisták gyorsan elvessék ezt a lehetőséget.
Galway, Bezaly és Pahud interpretációinak összehasonlítása felesleges munka, mert Galwayt csak Galwayhoz lehet mérni, ahogyan a hattori hanzot is csak egy másik hattori hanzohoz. Nekem mindhárom előadás megvan, szeretem is őket, de legtöbbre Galway verzióját tartom. Nem pusztán a fuvolaszerűség, hanem a szólisztikusság miatt is. Bezaly fantasztikusan szép hangon fúj és a játéka gyönyörűen beleolvad a zenekari hangképbe. Külön érdekesség nála a körkörös lélegzés állandó jelenléte amellyel Galway egyáltalán nem él. Na, nem azért mert nem tudja, hanem mert nem látja szükségét. :) És itt válik nagyon látványossá a két művész közötti tudásbeli különbség. Mert itt Galway végzi a nehezebb munkát és nem Bezaly. Pahud is hatalmas fuvolás tehetség és felvételének külön értéket ad, hogy esetében élő előadásról van szó. Nem semmi. Különösen úgy, hogy koncertkörülmények között mennyi mindent képes megvalósítani a színpadon. Talán többet is mint Galway, csak nekem most a kevesebb a több mert egyvalamit sem Bezaly sem Pahud nem csinál: NEM HÚZZÁK MAGUKKAL A ZENEKART.
Galwayt nagyon nehéz tartani. Kérlelhetetlenül diktálja a tempót, még a legnehezebb harmadik tételben is, és egy pillanatra sem kétséges, hogy itt most ki a főnök. Ő. Ezért tartják őt sokan a fuvola királyának. Hozzá képest a másik két versenyző most csupán tehetséges növendék.
Galway előadása egy abszolút kuriózum. Ilyen technikával és hangon csak ő képes játszani. Elképesztő az ember. Fenomenális.
Short Ride in a Fast Machine · John Adams · Michael Tilson Thomas · San Francisco Symphony
A felvétel erről az albumról való: Adams: Harmonielehre - Short Ride in a Fast Machine ℗ 2011 San Francisco Symphony Released on: 2012-03-13
A cím kétértelmű. A short ride jelenthet egy gyors utazást és egy gyors numerát is. :)
Ennél jobb előadást egyelőre nem találtam de nem is szükséges. A tempó pont tökéletes és az ütős sem veri szét a darab első felét ahogyan az pl. Rattle felvételén hallható.
Megértem. Viszont a hivatkozott lemez nagyon jó. Sajnos nincs fent a Youtube-on az egész mert ha így lett volna, akkor a Harpsichord Concerto, Op. 14: IV. 13 Variations on Samuel Schiedts, "Ei du feiner Reiter" · c. tételt linkeltem volna be. Az kifejezetten emészthető.
Természetesen van belőle elérhető anyag de azt nem Haselböck játsza. Sajnos meg lettem fertőzve az audiofíliával és már csak olyan előadásokra szeretek hivatkozni amelyeket hallottam, ismerek és hifis szempontok alapján is vállalhatónak tartok. De ezt sztem nem kell különösebben magyaráznom. :)
Valamikor a 82 környékén (krisztus után) Hannoverben volt alkalmam egy csupa Distler művekből álló koncertet meghallgatnom. Egyszerre annyi nem esett jól belőle...
Hugo Distler (1908 - 1942 )
Azért nem mindenkinek jött be az élet.
https://en.wikipedia.org/wiki/Hugo_Distler
A róla készült fotók alapján ki hinné hogy ez a barázdált arcú öregember mindössze 34 évet élt? Rossz korba és legfőképp rossz országba született. Korán értésére adták, hogy ha nem lép be az NSDAP-ba akkor be fog zárulni előtte minden kapu és bár ellenkezett a dolog a nézeteivel mégis belépett a pártba. Ez is lett a veszte. Bár karrierje rohamos tempóban ívelt felfelé, a lelkiismeretével az isten iránti odaadása okán már nem tudott elszámolni, a feszültség túlnőtt rajta, hamarosan meghasonlott és végül öngyilkos lett.
Martin Haselböck és az általa alapított zenekar 1999-ben kiadta ezt a lemezt tőle:
https://www.allmusic.com/album/hugo-dis ... 0001366815
Rém izgalmas a zenei anyag. Az első versenymű a harmadik tétel impozáns méretei dacára is csupán kistestvérnek számít mert az igazi nagyágyú itt az op.14-es koncert amely nem három hanem négy (!) tételes. A csembaló nem tipikusan 20. századi hangszer, akár anakronisztikusnak is vélhetnénk a hozzá való visszanyúlást viszont olyan jól áll neki a modern összhangzattan mint Irinának ez a fehér ruha.
https://www.youtube.com/watch?v=83gCU0GD-bo
De hogy ne csak a szemünk legeltessük jöjjön egy részlet az albumról:
Nem egyszerű muzsika. Párszor talán neki kell futni de aki kitartó annak hamar a fülébe fognak mászni a dallamok és egyszerre csak Bartókot és Lutoslawskyt fogja felfedezni a zenei sorok között. Ez egy nagyon jó lemez és hifis szempontból is jóra sikeredett. Best buy. Remélem, hogy Haselböck és a Wiener Akademie ( a világ egyik legjobb régizene együttese ) elég lesz az érdeklődés felkeltésére.
A MET-ben egy kortárs darabnál ez a mód járja. :)
A karmester maga a szerző. Hmmm. Most egy kicsit irígykedem.
Igen, tetszik. Nagyon is. Szerintem egy klassz opera és amennyire hallom a közönség is veszi a lapot és jókat derül rajta. Nekem ezzel a gárdával van meg:
Richard Nixon: Robert Orth
Pat Nixon: Maria Kanyova
Henry Kissinger: Thomas Hammons
Mao Tse-tung: Marc Heller
Madame Mao (Chiang Ch’ing): Tracy Dahl
Chou En-lai: Chen-Ye Yuan
1st Secretary (Nancy T’ang): Melissa Malde
2nd Secretary: Julie Simson
3rd Secretary: Jennifer DeDominici
Opera Colorado Chorus
Douglas Kinney Frost, Chorus Master
Colorado Symphony Orchestra
Marin Alsop
Élő előadásról van szó. Idén már meghallgattam párszor mert nagyon tetszett a The Chairman Dances és a Fearfull Symmetries. Ezeknek a zenei anyaga köszön vissza az operába is ha valaki nem értené az utalásom.
A feliratozáshoz sok sikert és kitartást, én biztos, hogy nem fogom elvenni a "kenyered". :)
Bocs, hogy belerondítok a monológodba, de meg szeretném kérdezni, hogy tetszik-e neked a Nixon kínában. Mert szerintem egy nagyon vicces mű. Annyira tetszik, hogy talán készítek hozzá magyar feliratot. :)
Luciano Berio: Sequenza VII.
1990-ben hallottam először ezt a művet, élőben. Fagottos osztálytársammal a szó szoros értelmében végigröhögtük az egészet mert addig ilyet még nem hallottunk és azt hittük, hogy ez csak egy vicc amelyet nem is szabad komolyan venni és különben sem lesz vele soha dolgunk mert ez csak Bouleznek és körének az agymenéséről szól, ez az egész soha nem fog begyűrűzni Magyarországra, egyszer majd kifullad és vége lesz, pont. Mit sejtettünk mi akkoriban az európai modern zenei műhelyekről és az ott folyó szakmai munkáról...Ezekről tényleg csak pár zenésznek volt tudomása, főként olyanoknak akik kijuthattak fél évre, egy évre Boulezhez és intézetébe új dolgokat tanulni.
A szkepticizmusunkban azért volt valami mert ezt a darabot 1990-ben Párizsban is csak két ember tudta eljátszani. Az egyik Hadady László volt a másik pedig egy kollégája akivel egyazon zenei általános (!) iskolában tanított. Mára ez a közel 8 perces szólódarab a nemzetközi fafúvós versenyek első vagy második fordulójában kötelező darab, ergo megkerülhetetlen. Akadémiánkon is ott van az MA tananyagban mint opcionálisan elsajátítható előadási darab, de én azért nem tenném oda az ujjamat, hogy ma Magyarországon bárki el tudná játszani nemhogy betanítani. :)
A Sequenza VII leghitelesebb előadása Hadady László nevéhez fűződik, a felvételnél maga a bohém életű szerző is jelen volt aki kitörő örömmel konstatálta, hogy a szólista a 2*3 órányi stúdió időből csak hármat vett igénybe ( mert neki ennyi is elég volt a darab feljátszására ) és ahelyett, hogy ott kéne tölteni a drága idejét inkább elmehetnek egy jót enni.
Ennek a Sequenza VII-nek van egy zenekarra átültetett verziója is amelyet ugyancsak Hadadyval vettek fel.
https://www.youtube.com/watch?v=Z1DIj-dGzYM
Muzsikusunknak van mire büszkének lenni:
https://www.loree-paris.com/musiciens/l ... 3/?lang=en
Ezt azért külön kiemelném: " ...he was Principal Oboist of the New York Philharmonic Orchestra during the summer of 2006."
Pár hónapja sikerült rátalálnom ennek a Sequenzanak egy kottával illusztrált változatára és gondoltam hátha segít egy kicsit jobban eligazodni ebben a darabban. A kotta kb akkora mint két A/3-as lap egymás mellé rakva, az egyik oldalán található a mű, a hátoldalon pedig az előadói instrukciók és a jelölésekhez valamint az akkord hangokhoz tartozó fogástáblázat. Youtube-ról önerőből a mű elsajátítása totál reménytelen, ehhez tanári segítség kell. A darab kottaképe nem egy tipikus notáció, az olvasása speciális tudást és különösen nagy gyakorlatot igényel, de aki alapszinten el tud tájékozódni egy kétszólamú invencióban az ezt úgyis egyből le fogja venni.
Mennyire beteg zene már ez, nem? Én odáig vagyok érte és vissza, bármikor meg tudom hallgatni és veszteségmentesen is van belőle három verzióm. Ez a pali is nagyon jól játszik és látható-hallható, hogy nem kamuzik, minden egyes hangot ami oda van írva pontosan kijátszik.
A tempójelzések betartsa életbevágóan fontos ti. minden ütemre vonatkozóan meg van adva, hogy hány másodperc hosszúnak kell lennie, ergo van az a zeneszerzői akarat amely a legkisebb mozgásteret sem engedi meg az előadónak hanem csak egy, kizárólag egy interpretáció felé tereli a bátor próbálkozót. Hogy mennyire komolyan veszik ezt az időbeli kiosztást a zsűrizésnél azt az is mutatja, hogy stopperral mérik az időt. És, hogy ez mennyire nem kamu azt ez a videó is bizonyítja amely hangok nélkül mutatja a másodpercek múlását.
De van akinek stopper sem kell mert fejből játsza. Őt Didier Pateaunak hívják. Az előadása megtekinthető itt.
De Tijd (Time) · Louis Andriessen.
Ez a mű 1980-81-es keltezésű de ha ma adnák ki akkor is jócskán megelőzné a korát.
A felvétel 1993-as és 12 énekessel kiegészített 45 fős szimfónikus zenekar adja elő. Az egész mű csupán egy gigantikus tétel, hossza 42:56. Morton Feldman szokott ilyen méretekben komponálni de ennek a zenének semmi köze az ő művészetéhez szóval no para. ( Én amúgy szeretem Morton Feldmant ). Sőt, nem hogy az ő művészetéhez nincs köze hanem magához az emberiséghez sem. A kompozíció lenyűgözően lebilincselő olyannyira, hogy kétszer hallgattam meg egymás után. Egyszerűen nem akartam elhinni hogy valami ennyire jó tudjon lenni annak ellenére hogy még egy aprócska dallamfoszlány sincs benne. Igen, ez a mű totálisan nélkülözi a dallamot. Aki meghallgatja az tutira nem fogja másnap önfeledten fütyörészni a buszon sem pedig szórakozottan a ritmusát dobolni a konyhaasztal lapján miközben jólesően kortyolgatja az instant kávéját. Ez egy elvetemült számolós darab. Ízzadva számol a zenekar, ízzadva számol a karmester. Szív itt mindenki de legjobban a nyájas közönség mert soha nem tudhatja hogy éppen milyen lüktetésben van írva az aktuális ütem. 2/4, 3/4, 4/4, 6/8 5/4? Egy partitúra nagy segítség volna, enélkül sajna úgy bolyongunk a hangok erdejében mint vak Pista Brassóban. A zeneszerzői koncepció látszólag rém egyszerű. Végy egy zenekart, szóljon mindvégig valamilyen kitartott hang szerű nehezen beazonosítható akkord diszkrét vokállal megtámogatva, időnként szúrj be egy két éles akkordot hogy megtörd a monotonitást majd ahogy telik az idő egyre több hangszert szerepeltess de ennek ellenére maradjon minden statikus és tömegéből adódóan kimozdíthatatlan. És az akkordok jönnek is szépen látszólag minden logikát nélkülözve ugyanakkor bár elsőre toálisan disszonánsnak hatnak az alapmorajláshoz viszonyítva összességében konszonáns érzetet keltenek.
Az idő. Csak hát ez nem az ember által ismert és megélt idő hanem az emberen kívüli, az ősi, a világegyetem keletkezésével egyidős idő. A darab a kozmikus léptéket igyekszik megragadni ezért nem is siet sehová. Nincs dolga, nincs feladata. Még csak nem is halad. Az idő itt Casa sui mondhatnánk. Ha van is történés a tételen belül az nagyon rövid ideig tart és jelentéktelennek tűnik a darab időtartamának és kisugárzásának egészéhez képest. Csak az utolsó 5 másodpercben hallani a másodperc imitációját két ritmusfa összeütögetésének eredményeként. Fantasztikus zene fantasztikus előadásban.
A mű meghallgatható itt.
John Adams Violin Concerto. Előadó: Leila Josefowicz és aSt. Louis Symphony. Karmester: David Robertson.
Erről a felvételről van szó.
A harmadik tétel meghallgatható itt.
John Adams - Absolute Jest
Aki érti és veszi is a zenei poénokat az jól fog rajta szórakozni. Beethoven a kulcsszó.
Itt meghallgatható a teljes mű.
Két együttes egy eset. Róluk van szó:
Louis Andriessen - De Staat: Nederlands Blazers Ensemble, Lucas Vis
John Adams - Doctor Atomic Symphony
Ezt a szimfóniát hamarabb ismertem meg mint az operát és meglepve tapasztaltam, hogy a szimfónia zenei anyaga mennyivel másabb jelentéssel bír ebben a három tételben mint az operában. Valójában két teljesen eltérő történettel állunk szemben még akkor is ha a dallamok önmagukbank nagyon is ismerősek. Már akinek persze. :) Klassz zene.
Itt meghallgatható
2020. március 19. Operavilag.net
Vajda Gergely: Fuharosok – opera-ősbemutató az UMZE Kamaraegyüttessel a BMC-ben.
KONDOR KATA írása a március 13-i koncertről
„Koherens elemzés helyett a cikk inkább kérdésekkel, végigjárandó gondolatmenetek kezdőpontjaival szolgálhatott. Egy opera-ősbemutató esetében azonban nagyon nehéz elsőre ennél többet tenni, különösen, ha olyan izgalmas és összetett műről van szó, mint Vajda Gergely Fuharosok című alkotása. Reméljük, lesz még lehetőségünk megtekinteni a darabot, gazdagítani és elmélyíteni a róla szerzett benyomásainkat.”
Ma éjjel a Bartók Rádió műsorán
22:00 - 23.00 Ars Nova - a XX-XXI. század zenéje
1. Kocsár Miklós: Missa in A (Cantemus Gyermekkar, Pro Musica Leánykar, vez.: Szabó Dénes, szólót énekel: Földesi Ildikó, Drabik Zsuzsanna és Roma Sarolta),
2. Durkó Zsolt: Széchenyi oratórium (Fülöp Attila – tenor, Köves Péter – basszus, Magyar Rádió Ének- és Zenekara, vez.: Lehel György)
Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
https://revizoronline.com/hu/cikk/7764/a-magyar-radio-szimfonikus-zenekaranak-koncertje/
"SERESS REZSŐ DARABOLVA" - Revizor - a kritikai portál
Utólag is jó szívvel ajánlom. Vajda Gergő Gergely jó kis koncertet csinált és a műsor is érdekes. Beírtam róla ld. Nemzeti Hangversenyterem.../4215.
Magyar Televízió – M5 csatorna mai műsorán
2019. augusztus 18. vasárnap 15:05 - 16:00
MR Szimfonikusok koncertje - Vajda Gergely ősbemutató
2019. február 11. - Zeneakadémia
(55')
„A klasszikusként tisztelt legnagyobb mesterek, Bachtól, Haydnon és Mozarton át Stravinskyig, mindenféle aggály nélkül használtak fel olyan népszerű, sokak által ismert dallamokat, motívumokat, melyeknek önmagukban csekély művészi, de annál nagyobb használati értéke volt: például fütyülni lehetett vagy táncra ingerelt.
Astor Piazzolla a tangóban találta meg a maga zenei nyersanyagát, Stravinsky a Petruskában orosz nótákat, verklizenét éppúgy idézett, mint hamisítatlan bécsi keringőt, John Adams híres-hírhedt operájának táncbetéteiben pedig egy foxtrottra ismerhetünk rá.
Vajda Gergely legújabb művét egy globális sláger inspirálja, Seress Rezső 1930-as években írt dala, melyet a világban csak Gloomy Sunday címen emlegetnek.”
Műsor:
Vajda Gergely: Szomorú vasárnap – variációk (ősbemutató)
Piazzolla: Bandoneónverseny („Aconcagua”);
Stravinsky: Petruska;
John Adams: Nixon Kínában – Az elnök táncai;
Demeniv Mihály (harmonika);
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Vajda Gergely