Előzmény a pontos adatok összeállításához: "Májusfa"
|
„Talán a csillagok…” színlapja (hiányos; részben énekhangok, kórus, zenekar megnevezése…? - a korabeli rádióújságból másoltam át):
Rádióbemutató: 1949. december 31., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.15
Vidám zenés szilveszteri játék
Írta: Szász Péter
Zenéjét Romhányi József szövegére szerzette Kemény Egon
„Az ötéves terv”-kantáta Hegedűs Zoltán költeménye.
Közreműködik: Rafael Márta, Feleki Rezső és Mindszenti Ödön dr.
Vezényel: Lehel György
Rendező: Rácz György
Személyek:
Szélvész elvtárs – Pándy Lajos
A Colortex-gyáriak:
Balázs Eszter – Petress Zsuzsa
Fikusz Panna – Kiss Manyi
Kovács Ica – Gyurkovics Zsuzsa
Táncos Mihály – Gálcsiki János
Fakó Ferdinánd – Tompa Sándor
Lalkovics - Keleti László
Gléda – Rozsos István
Vállalatvezető – Peéri Piri
Portás – Bársony István
Kabátné – Soltész Annie
Egy lány – Szitányi Gabriella
A Thelmus-gyáriak:
Galamb Irma – Romváry Gertrúd
Ammondó Pál – Soós Lajos
Koncsák Miklós – Bilicsi Tivadar
Klári – Lórán Lenke
Manyi – Táncsics Mária
A Hóvirág üdülőből:
Lajos, a főpincér – Keleti László
Jani – Pongrácz Imre
Eta – Balogh Erzsi
Utasok a Hóvirág üdülőben:
Dorner Felicián – Komlós Vilmos
Ágh Krisztina – Lukács Margit
Varsa Károly – Bárdi György
A rádió munkatársai:
Telepes Béla rendező – Ráthonyi Róbert
Réz Teréz, rendezőgyakornok – Ruttkai Éva
Főrendező – Horváth Jenő
Slégek, hanglemezforgató – Hlatky László
Szigetvári bácsi – Justh Gyula
Ákos, technikus – Győző László
Rajtuk kívül:
- detektív – Bodó György
- detektív – Barlay Gusztáv
Soffőr – Árossy Aladár
Úttörő – Kardos Jóska
Anyóka – Zala Karola
Férfihang – Sárosi Mihály
Női hang – Surányi Magda
A „Májusfa" színlapja (hiányos; énekhangok, zenekar megnevezése…? - a korabeli rádióújságból másoltam át):
1949. május 1., Kossuth Rádió, 20.50 – 22.00
"Előadás a stúdióban"
„Rádiót a dolgozóknak”
MÁJUSFA
Mesterházy Lajos és Szász Péter nagyoperettje
Zenéjét szerzette: Kemény Egon
Vezényel: Majorossy Aladár
Közreműködik a Földényi-kórus
Rendező: Rácz György
Személyek:
Kálló Marika, a Technotex szövőnője – Ferrari Violetta
Gyurik Péter, Pokics Pál, Szuh Ferenc és Huszár Jóska ifjúmunkások – Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert és Kárpáti Zoltán
Panda Antal, szakács – Bilicsi Tivadar
Studla bácsi - üb. elnök – Szigeti Jenő
Baksa, párttitkár – Szakáts Miklós
Tavi János, Szög Panni, Mikola Mici és Dósa Sári, népi kollégisták – Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit és Parragh Éva
Konok Teri, műegyetemista – Ruttkay Éva
Samu, kukta – Fehéregyházi Tibor
Bradács, házmester – Baló Elemér
Újságíró – Győző László
„Ez az első, mai valóságoperett, amely a dolgozók életéről és problémáiról szól. Pesten, Óbudán, Csillebércen, a gyermekvasúton történik és mindenütt, ahol a mai ember él és megfordul.”
Kemény Egon zeneszerző weboldala : https://kemenyegon.hu/
Emlékműsor
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján
A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
1. rész 2020. július 23.
2. rész 2020. július 24.
A műsor azonnal a „Ritka madár a szerelem” című Kemény Egon-táncslágerének, angol keringő (1935), zenekari változatával (1962) indult. Ezt követték Kemény Egon felvételei, amelyek a Magyar Rádióban készültek. Kivétel a „Ma éjjel” gramofonfelvételről készített rádióátvétel.
Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető összekötőszövegével tehetségesen fűszerezte a kiváló felvételeket, életrajzi adatokat valamint a zeneszerző karrierjét bemutató fontos és pontos tényeket ismertetett.
A hozzám eljutott hallgatói lelkesültség alapján elmondhatom, hogy a tegnapi műsor elragadtatott hangulatba hozta Kemény Egon zenéjével és a nagyszerű előadókkal azokat, akik jól ismerik, szeretik és már nagyon várták a zeneszerző műveit az „Az a szép” című műsorban is.
Gratulálunk Claudia és köszönjük szépen!
A meglepetéseket tovább fokozta a bejelentés: „tartsanak velünk holnap is a magyar könnyűzene egyik mesterével!” A műsor két részes, azaz ma ismét hallhatjuk Kemény Egon műveit: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac 18.04 – 19.00 között!
2020. július 23. 1. rész
- Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Előjáték
Dal a rab madárról – „Kósza felhő úszik fenn az égen…” Krisztina és István kettőse, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla
„Bárhova mentél, én visszavárlak…” – Krisztina románca, Petress Zsuzsa
Dal a hódításról – „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…” Krisztina és Eugène kettőse, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
Blanche dala – „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány…” Gyenes Magda
„Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
- Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang”
„Könnyű lepke, kis madár…” – Lilla románca Lilla – Házy Erzsébet
„Sötét lepel borult reám…” – Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert
„Lilla szívemet ne vesd meg…” – Lilla és Csokonai kettőse, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
„Egy-kettő…” – Kraxelstumpf szerenádja, Bilicsi Tivadar
- Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”
„Ötvenkilenc dáma, elindult a bálba…” – Elmira sanzonja, Mezei Mária
„Még azt mondják nem illik…” – Kapocs dala, Hadics László és a Földényi-kórus
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
- Kemény Egon – Halász Rudolf: „Fekete liliom”
„Ma éjjel” – tangó-dal, Karády Katalin, Durium Zenekar
- Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „ A néma asszony”
„Élt túl az Óperencián…” sanzon, Lukács Margit, Zsoldos Imre Együttese
Kemény Egon: "Tangó"
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Kerekes János vezényelte.
*További részleteket itt találunk: https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-zeneszerzo-eletmuve-72
Nagyon örülök, hogy a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia ma, Kemény Egon halálának évfordulóján, egy szép, tartalmas zenei összeállítással emlékezett meg a kiváló zeneszerzőről. Várom a holnap délutáni folytatást! ("Az a szép")
KEMÉNY EGON ERDÉLYI CLAUDIA
Most hangzott el Erdélyi Claudia szerkesztő mősorvezető kiváló összeállítása, amelyben a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorában Kemény Egon kétszeres Erkel-Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezett - rádiófelvételekkel és igényesen összeállított életrajzi ismertővel.
Gratulálok!
A műsor műsodik részét holnap hallhatjuk, a "Májusfa" és a "Valahol Délen" részleteivel is!
Kemény Egon zeneszerző emlékére, halála évfordulóján
Korábbi értesülés szerint ma
Kemény Egon zeneszerzőre emlékezik
a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető.
A linket megnyitva: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac meghallgatható a műsor: 18.04 – 19.00.
Kemény Egon művészbarátságai a nyilvánosság előtt is ismertek voltak. Az akkori színházi újságokban, rádióújságban, napilapokban képes riportok, tudósítások jelentek meg a művészekről.
A mai napon a KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020 kiadványban megjelent írással emlékezem a zeneszerzőre és művészbarátaira.
Kemény Anna Mária emlékező szavai a „Simándy szobor koszorúzása” című emlékműsor után, Kistarcsa, 2019. szeptember 15.
Drága Jutka néni,
Péter
és Simándi család!
Tisztelt ünneplő közönség!
Mindenekelőtt köszönöm a meghívást, régóta készülök Önökhöz.
Ebben az évben édesapám, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójára is emlékezünk.
Életműve egyik kiemelkedő pontja a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság, amelynek személyes szálait szép emlékeink között őrizzük.
Művészetük első közös, nagysikerű daljátéka a Hatvani diákjai volt, a Magyar Rádió mutatta be, 1955-ben. Simándy József könyveiben is helyet kapott a rádiótörténeti jelentőségű mű – Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas kompozíciója:
„Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljátékszerepemre, amelyben nemcsak énekelek, de a prózában is helyt kell állnom.„
„Hatvani, az ördöngös debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának.”
Simándy József szavai, idézetek Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvéből.
„Bessenyei Ferenc oldalán kellett helytállni. Nagy élmény volt, hogy együtt lehettünk, a két Bánk bán.”
Simándy József szavai, idézet Simándy József: Bánk bán elmondja (Krónikás: Dalos László)
A mai ünnepi megemlékezés alkalmat kínál arra is, hogy helyet, időt találjunk életünkben – és újraolvassuk a Simándy Józsefről írt könyveket, meghallgassuk a „Hatvani diákjai”-t, amely új CD-kiadvány, elhoztam Önöknek.
Köszönöm szépen.
SIMÁNDY JÓZSEF SZOBRA ELŐTT, KISTARCSÁN
Különös boldogság fogott el, amikor megérkeztem Kistarcsára és megpillantottam Simándy József szobrát. Emlékeim hirtelen körbefonták a szoboralakot, felidézték személyét, szinte megelevenedett.
Művészvilágba születtem. Csöpp gyermekként éltem át, amikor a legnagyobbak közül Kapy utcai házunkba eljött édesapámhoz – megbeszélésre, próbára – Simándy József operaénekes is.
A Magyar Rádióban ismerkedtek meg egymással, 1953 kezdődött zenei kapcsolatuk, amely azonnal baráti szállal bővült.
Karrierjeik közös vonása, hogy hirtelen ívelt magasra, pályáik lezárulásáig ott fent is maradt. Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) akkor már Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző volt, a „Kikelet utca 3.” (Fővárosi Operettszínház, 1929) és a „Fekete liliom” (Fővárosi Operettszínház,1946) című nagyoperettjei sikereivel és közel három évtizedes sokoldalú zeneszerzői alkotómunkája szép hírnevével.
Simándy József operaénekes tizenegy évvel volt fiatalabb nála, Kossuth-díjat szintén 1953-ban kapott.
Kemény Egon 1934-től a Rádió felkéréseinek is eleget tett.
Művei közül az 1940-es években a dal, a megzenésített költemények – zongora vagy zenekari kísérettel –, is előtérbe kerültek, a legnevesebb operaénekesnők és operaénekesek előadásában, számos zenés rádiójáték és más zenei műfaj mellett.
Néhányat kiemelek:
Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939),
Reviczky Gyula: Óh, csak még egyszer összejönnénk…(1940),
József Attila: Tél (1941),
Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja (1946)
Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy…(1946),
amelyeket önálló műsorszámként vagy irodalmi összeállításokban sugárzott a Rádió.
1952-ben Dalos László verseivel készült el a „Tavasz a télben” című dalciklus, amely tovább növelte a szerzőpár sikereit és elismertségét.
Ez a művészi folyamat kapott új irányt akkor, amikor Kemény Egon javaslatára elhatározták, hogy Simándy József operaénekes részére is írnak egy dalt: így született meg a
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című, 1953-ben bemutatott kompozíció.
A Mosolyod–dalról Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvében olvashatjuk el a csodaszép dal keletkezésének és rádiófelvételének történetét.
Sikere után most már szinte magától értetődően Simándy József énekelte a három dalból álló Burns dalciklust (1954), amelyet a zeneszerző imádott feleségéhez, édesanyámhoz írt és neki ajánlott.
Ebben a rendkívül intenzív rádiós alkotói időszakban már a „Hatvani diákjai”-n és a „Komáromi farsang” című daljátékokon is dolgozott, a Sárospataki Várban működő Alkotóházban.
A „Hatvani diákjai” rádiótörténeti esemény volt, ugyanis ebben a darabban sikerült megvalósítani először, hogy operaénekes prózát is mondjon és fordítva, a színész a szerep énekes részeit is maga adta elő – Simándy József és Bessenyei Ferenc. Ruitner Sándor, aki akkor a Magyar Rádió fiatal zenei rendezője és dramaturgja volt feljegyzéseiben megörökítette a felvételhez vezető utat. Bessenyei Ferencet ő beszélte rá erre a nagy elhatározásra, Simándy Józsefet barátja, Kemény Egon kérte fel a szövegmondásra.
Kemény Egon a „Hatvani diákjai” daljáték zenéjével nyerte el másodszor a rangos zenei kitűntetést, második Erkel-Ferenc díját.
A „Hatvani diákjai” daljáték a Kemény Egon életműve CD-sorozat első kiadványa.
2019. februárjában tartottuk a CD-bemutatót, díszvendégünk, Simándi Józsefné Hegedüs Judit asszony részvételével. Nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk: elhozta a „Mosolyod” egyik hangfelvételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. A fiatalabbak talán most hallották először…
„Kemény Egonra emlékezünk” a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programja 2019. 30. hetében hétfőtől hétfőig naponta, a rendelkezésre álló szinte teljes zenei műsoridőben sugározta a zeneszerző műveit. Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető felkérésére vendége voltam, és itt alkalmam nyílt arra is, hogy felidézzem a Simándy családhoz fűződő kedves emlékeimet, amelyek nem halványodtak el.
A műsorhéten Simándy József előadásában elhangzott a „Mosolyod”-dal, a „Szerenád”, amelyet Kemény Egon Kulinyi Ernő versére komponált, Rösler Endre énekelte 1947-ben, majd 1955-ben magnófelvételt készítettek Simándy Józseffel.
Hasonlóképpen elevenítette fel a Magyar Rádió a Kemény Egon – Reviczky Gyula: „Óh, csak még egyszer összejönnénk…” című dalt, amikor 1956-ban Simándy Józseffel vették fel.
Részleteket hallottunk a Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” című daljátékából (1955), és a „Messzetűnt kedves” című történelmi daljátékból is, amelynek főszerepét 1965-ben Simándy József énekelte. Ebben a különösen finom hangvételű darabban a prózát Darvas Iván hangjával halljuk, ők ketten alakították Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi költőjét, akinek életívét a Kemény Egon – Erdődy János szerzőpár állította elénk.
Ezeket az értékes rádiófelvételeket az MTVA Archívuma őrzi.
Az említett ez évi események folytatása lett, hogy felkerestem Kistarcsát és most már ily módon is, szeretettel ápolom Simándy József operaénekes emlékét.
Kemény Anna Mária
*KEMÉNY EGON CD-k ● a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” lemezbemutatója: https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4
LAVOTTA EMLÉKÉV PROGRAMJA 2020
2020. január 19.
Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye
2020. március 8-11.
XVIII. Lavotta Napok, Sátoraljaújhely
- Verbunkos kamarazenekari est a Városháza dísztermében
- Kossuth Lajos azt üzente – Lukin László népdaléneklési verseny
- Regionális verbunkos négykezes verseny
- Kodály Zoltán nyomában Budapesten – Ittzésné Kövendi Kata könyvbemutatója a Városháza Könyvtárában
2020. március 31 – május 31.
Online Játék & Muzsika 8x6 percben
(A fenti programok teljesültek…)
*Közvetlen előzmény: az 1983 számú bejegyzés
- 2020. október 3-án
9.30 – 16.00 Zenetudományi konferencia a Városháza dísztermében
A felkért előadók végleges névsorát hamarosan megkapjuk. közöttük szerepel Kemény Anna Mária is.
Az 1985 számú bejegyzéshez:
Kemény Egon zeneszerző halálának (1969. július 23.) közelgő évfordulóján felidézhetjük első nagyoperettjét is, amelynek részletes elemzése még várat magára. A zeneszerző fórumán a legtöbb megjelent írást már bejegyeztük. Ez a tréfás szöveg felhívja a figyelmet a korabeli magyar vicclapokra, amelyek közkedveltek voltak, és a karikatúra eszközeivel tovább népszerűsítették a darabokat is. Ebben az esetben az „Ojság” cím is feltűnő, amely nyilván „Az Ujság” című lapra hajaz. (Vajon van-e kiadvány, tanulmány, amely a magyar vicclapok történetét dolgozta fel?)
Itt jegyzem meg, hogy hajaz is nagyon régi szó, nem a mai szleng alkotta, hallhatjuk a „Hatvani diákjai”-ban is Fodorító Márton debreceni csizmadia céhmestertől: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
A „Kikelet ucca 3.” írásmódja nem helyesírási hiba, ahogyan ma gondolnánk, hanem akkor elfogadott írásmód, nyilvánvalóan a ferencvárosi miliőre is célozva. („Kikelet utca 3.” címmel is megjelentek cikkek.) Az akkori pesti hangulatot tükrözi az operett szövegkönyve és zenéje – korszakváltás a Monarchia utáni társadalmi és zenei életben. Pesti operett, „mai magyar operett”, ahogy később a szakma fogalmazott.
A szereplők névsora is sok érdekességet tartalmaz – részletek a korábbi bejegyzéseinken – most csak egyet emelek ki: Somogyi Bogyó (Erzsébet) a Nemzeti Színházból jött át az Operettszínházba és a „Kikelet ucca 3”- ban mutatkozott be, a vasfüggönnyel Kemény Egon operettjében ismerkedett meg... Szerepét néhány előadás után Eggerth Márta vette át.
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”
Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett.
Történik: 1929-ben. Színhely: Budapest, Ferencváros (Franzstadt) és a Liget.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.
Rendező: Szabolcs Ernő
Karmester: Ábrahám Pál.
Díszlet: Gara Zoltán.
Ruhatervező: Váradi Tihamér.
Jelmez: Berkovits Andor.
A táncokat betanította: Rott Ferenc.
„Kikelet ucca 3
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének". (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)
A huszonhárom éves zeneszerző, Kemény Egon 1928-ban lett a Fővárosi Operettszínház szerződtetett, állandó karmestere Ábrahám Pál mellett, aki ezt a posztot 1927 óta töltötte be.
Források:
Találtam egy vicces cikket a Kikelet utca 23. c. Kemény Egon operettről
Az Ojsag 1929. 05. 05. számában jelent meg
Kinek kelleti ucca 3
Ezajus siker a Fővárosi Operettszinházban.
ELŐJÁTÉK.
Miss Amerika rövid, ittartózkodás után felül a Riviera Expressre és elutazik.
ELSŐ FEIVONÁS.
Gróf Kertész Dezső, miután a bostoni egyetem évzáró vizsgáján Lázár Ödön nagynehezen átengedte, kimegy a ligetbe és ott megismerkedik Somogyi Bogyóval, akinek azt mondja:
— Te kis bolond naiva, mit tespedsz ott a Nemzeti Színházban, nézd a Gál Francit, nézd a Gál Francit, az is operettben lett nagy, gyere velem az akáclombos Nagymező-utcába.
Bogyó nem tud ellentállni a kisértésnek és megy.
MÁSODIK FELVONÁS.
Főúri palota, ahova mindenki bemegy vicceket mondani. A vicceket szívességből Harmath Imre engedte át. A palotából hirtelen bár lesz, ahol egymásután jelennek meg a híresnél híresebb zeneszerzők, akiket Ábrahám Pál lelkedezö karokkal üdvözöl és minduntalan hallatszik: Szevasz Strausz, szevasz Puccini, szevasz Verdi, szevasz Zerkovitz. A zene nemcsak hogy igen erotikus, de direkt lapos.
HARMADIK FELVONÁS.
Minden rendbejön, Kertészről kitudódik, hogy nem gróf, Somogyi Bogyóról kitudódik, hogy operettben is remek, Radó önmagát múlja felül, Szokolay jobb mint Radó, Kabosban legalább annyi a bü, mint a báj, Fejes nemcsak fejes, de lábas is, Halmny édes, Sarkadi smekedig, Szabolcs jobb, mint a Rákosi rendező, pedig annak régibb praxisa van és a szerzők boldogok, mert most igazán a tehetségük javát adták.
LAVOTTA JÁNOS 200
Az emlékévről a Bartók Rádió kétrészes műsorban emlékezett meg, lsd 1966 számú előzmény.
A fenti címmel rendezendő program előzetesét kaptam meg Dombóvári János úrtól:
LAVOTTA JÁNOS 200
2020. Sátoraljaújhely
- október 2-án
18.00 Lavotta János Kamarazenekar Lavotta-estje
- október 3-án
9.30 – 16.00 Zenetudományi konferencia a Városháza dísztermében
„Magyar zenetörténeti kérdések. Lavottán innen és túl”
16.30 Elek Szilvia és Kassai István Mosonyi-hangversenye
19.00 Pincelátogatás
- október 4-én, Tállya
A konferencia folytatása, koszorúzás.
*
Lavotta János a "Komáromi farsang" című daljátékban: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
mandadb.hu
MÁTHÉ ÉVA ÉS A FÉRFIKAR
* Közvetlen előzmény: 1980
Ma, július 15-én van a német naptár szerint és Kemény Egon életében, a XX. században Magyarországon is - EGON névnap.
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
Történik: 1809-ben. Színhely: Győr
Ha madárka dalol az ágon… Krisztina dala – Petress Zsuzsa /YT
* Közvetlen előzmény: 1974
A két első rádióoperett (1949. május1., december 31.) slágerré lett koloratur-dalkeringőit Gyurkovics Mária operaénekenő előadásában szerette meg az ország…, a rádióhallgatók ebben a műsorban a Kemény Egon – Romhányi József szerzőpár két népszerű dalát Orosz Júlia operaénekesnő előadásában hallhatták:
MTVA Archívum
1950. 12. hét
március 27. hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ
21 Magyar könnyű zene
Közreműködik Orosz Júlia, Várhelyi Endre, a Pro Musica-énekegyüttese és a Budapest Zenekar
Orosz Júlia műsora
Kemény Egon: Balaton keringő a „Májusfa” című rádióoperettből
Kemény Egon: Hóvirág keringő a „Talán a csillagok” című rádióoperettből
George Gershwin hálála évfurdulóján, emlékére
A magyarországi szimfonikus könnyűzene meghonosítója: Kemény Egon
ZENÉS BESZÉLGETÉS KEMÉNY EGONNAL PÁLYÁJÁRÓL
Magyar Rádió 1967. Műsorvezető: Boros Attila
"Boros Attila: Milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor meg akarta nálunk honosítani a szimfonikus könnyűzene műfaját?
Kemény Egon: Annak idején óriási sikere volt, mint ahogy még ma is, Gershwin Rhapsody in Blue-nak, és ez a mű, illetve maga Gershwin munkássága volt az, amelyik bennünket is felajzott ilyen művek megírására.
Régi barátom, Losonczi Dezsővel azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne Magyarországon is megteremteni a szimfonikus könnyűzenét. Ez a törekvésünk nem is maradt eredménytelen, mert annak idején írtam meg, 1936-ban a „Magyar szvit”-emet, amelyet Polgár Tibor vezényelt és a „Hullámzó Balaton tetején” jazz-parafrázist (1934), amely természetesen az akkori időkben megdöbbentően hatásos volt, azt hiszem, ha ma lejátszanánk nem volna annyira érdekes.”
* Kemény Egonra jellemző szerény vélelem..., jó lenne hallani a műveket.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
A mai műsort 2018. december 8-án hallhattuk, zárószámként hangzott el a "Krisztina kisasszony" Nyitánya (Előjáték).
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)
Rádióoperett 2 részben
Krisztina: Petress Zsuzsa
további fő szerepekben: Kövecses Béla, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert.
Közreműködött a Földényi-kórus.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: Cserés Miklós dr.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A tegnapi bejegyzéshez még két előadóval:
Kemény Egon – Falu Tamás: „Kacagtál” dal, 1940
1949. évf. 18. hét
15.20 Solti Károly
1949. évf. 40. hét
15. Sipos Erzsébet
a műsorban még egy Kemény Egon megzenésített költeménnyel:
Kemény Egon – Kosztolányi Dezső: „Mélyek a kutak” műdal, 1946
1940. évf. 43. hét
Az 1940-es években Kemény Egon dalait gyakran irodalmi műsorokban, -sorozatokban mutatta be a Magyar Rádió (lsd 1953, 1689, 1686, 1643 számú és más előzmények) több előadóval is sugározták megzenésített költeményeit. Most ezt a műsort találtam:
18.35 Móryné Szakmáry Magda énekel
Kemény Egon – Falu Tamás
- Kacagtál
- Kinyúlt egy kéz
Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus”
* külön érdekesség, hogy Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus” című dalát Palló Imre operaénekes, a Magyar Királyi Operház örökös tagja gramofonlemezre énekelte, a rádió közvetítés engedélyhez volt kötve.
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
* Közvetlen előzmény: 1971
Nagy örömmel fedeztem fel Kovács Róbert orgonajátékát a YouTube-on, szeretném végre eredeti előadásában is hallani, Budapesten! :-)
Kemény Egon 1924-ben minden valószínűség szerint tudott tanárának, Franz Schmidtnek erről a művéről is, a bemutató 1925-ben volt, hallhatta is.
Melis György születésnapi évfordulóján köszönettel emlékezem rá… Előadásában Kemény Egon „Valahol Délen”-rádiófelvételeit és válogatást dalaiból a zeneszerző 2019-es emlékhetén hallhattunk legutóbb, Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.
Kemény Egon – Kardos György – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Daljáték. A rádióoperett (1959) színpadi változata.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
Közvetlen előzmény: 1911
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”
Nagyoperett 3 felvonásban
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.
Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela, Caracas
Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.” Rátonyi Róbert: Operett I.-II.
A Magyar Rádió közvetítette a bemutatót, majd stúdiófelvételeket készített, ezek közül hangzott el 2020. június 26-án a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában, szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudia:
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen
Ha az este leszáll… (Kandúr-szerenád) – foxtrot, Rátonyi Róbert
Még nincsen senkim sem…– duett, foxtrot Rátonyi Róbert és Gyenes Magda
A vágyakozás – bolero, Mezey Mária / a felvétel a YT-on
* az elhangzott műsorszámok címét Búbánat fórumtársunk bocsátotta rendelkezésemre, továbbá, hogy Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető 2020. július 23-án, Kemény Egon halálának évfordulóján műveiből válogatva emlékezik meg a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőről.
a fenti nagyoperett színlapja nyitható meg a cím alatti pdf-n, Kemény Egon legsikeresebb operettjeként ismert, ez az előadás a szereposztás alapján az 1957-es felújítás, amelyet Fényes Szabolcs igazgató vitt színpadra a Fővárosi Operettszínházban.
„Mai magyar operett” célkitűzéssel Gáspár Margit igazgatósága alatt született meg, színhely: Venezuela, Caracas... Lolitát Mezey Mária alakította, akit a Nemzeti Színházból a Fővárosi Operettszínház „vett át”… A Valahol Délen kasszasiker volt. Részletek: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
Klaus Waller úr értesített, hogy
Ábrahám Pál : "Dschainah - das Mädchen aus dem Tanzhaus" című operettjének felvételét, Komische Oper Berlin
2020. június 27-én, 21 órakor sugározza a Deutschlandfunk Kultur.
Itt meghallgatható majd: https://www.deutschlandfunkkultur.de/.
*Ez az Ábrahám Pál operett már nem Kemény Egon zenekari hangszerelésével jött létre.
„Hatvani diákjai”, „Komáromi farsang”
A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM MÚZEUMÁNAK BOLTJÁBAN
Dombóvári János úr, Lavotta-kutató, volt zeneiskola-igazgató, a Lavotta János Kamarazenekar művészeti vezetője és tagja tájékoztatott éppen a mai rádióműsorról és örül, ha minél több hallgatóhoz eljut az emlékműsor mai első, és második része, amelyet a jövő héten hallhatunk:
Bartók Rádió 2020. június 22. 19.00
Évfordulók
200 éve hunyt el Lavotta János zeneszerző, hegedűművész
II./1. rész Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia
(Ismétlés: szombat 9:30) https://mediaklikk.hu/bartok/
KEMÉNY EGON: Komáromi farsang ● Dombóvári János ajánló szavai a CD-bemutatón, XVII. Lavotta Napok / YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=0ubGrZngTtg
Gyurkovics Mária tegnapi születésnapi évfordulójára:
Gyurkovics Mária operaénekesnő neve a Magyar Rádió első rádióoperettjéhez, a „Májusfa”-'hoz is kötődik, ugyanis 1949-ben a Májusfa-keringő országos sikerét követően vele külön felvették a darab koloratur-dalkeringőjét. Ezután a rádióhallgató közönség kérésére született meg a folytatás: a szilveszteréji „Talán a csillagok”, amelyben már szereplőként vett részt. A két első Kemény Egon-rádióoperettet követték más szerzők operett- és daljátékszerepei.
1950-ben a „Szerencsés utazás” című rádióoperettben, 1952-ben Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” című dalciklusában énekelt.
Fenti felvételeit a Zenei Archívum őrzi, évtizedeken át sugározta a Magyar Rádió. A Dankó Rádióban 2012-2020 között Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában is ráismerhettek az idősebb hallgatók és meghallgathatta a fiatalabb korosztály is!
Kemény Egon Wikipédia-oldala: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon
Ilosfalvy Róbert mai születésnapi évfordulóján szeretettel emlékezem a rádiófelvételre, a fellelhető emlékekre és az emlékezőkre, Csokonai megszemélyesítőjére (ének-szerepe) és a tüzesen ízzó, mégis finom légkörű stúdiómunka részeseire.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
Ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:
https://mediaklikk.hu/cikk/2018/11/12/tul-az-operencian-lote-attilaval-46-het/
Nagy Ibolya a mai műsorban Mezey Máriát idézte fel vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta. (2018. 11.14.)
- KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték.
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor
- KEMÉNY EGON – Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Magyar Rádió, sanzon.
- KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950) Magyar Rádió, rádióoperett Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon – Mezei Mária: "Ha visszanézek"
„Nem látok mást, csak szépet, ha visszanézek!” / YouTube felvételen
Magyar Rádió
Ismét olyan műsornapot találtam, 1953. május 21. vasárnap, Kossuth, amelykor három rádióadásban hangzottak fel Kemény Egon művei:
- a műsorcím Kemény Egon 1951-ben komponált műve:
15.30 Boldog új élet
10. Kemény: Boldog új élet – keringő (Koncert-kamarazenekar, vez. Vincze Ottó)
- 20.40 Néked dalolunk, szép magyar hazánk
Magyar művészek ünnepi hangversenye. Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző (*műmegjelölés nélkül)
- Kemény Egon – Dalos László: Százszorszép a május (1953) lassú táncdal
23.00 A Magyar Rádió tánczenekara és népi zenekara játszik Gyurkovics Mária Kossuth-díjas és Melis György énekel:
2. Kemény: Százszorszép a május (Gyurkovics)
mtva. archivum
http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html
„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!” http://www.parlando.hu/2020/2020-4/Koszontsuk.pdf
KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival
3.
KEMÉNY ANNA MÁRIA
KEMÉNY EGON PEDAGÓGUS-NAPRA KOMPONÁLT MŰVEIRŐL
KEMÉNY EGON SOLTÉSZ ERZSÉBET
(1905 - 1969) (1916 - 2011)
Most, amikor Soltész Erzsébet és a kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon portréira tekintek, azonnal megelevenedik bennem gyermekkori emlékeim közül a csendes, tisztelet- és szeretetteli alkotólégkör, a hangulat, amelyben dalaik születtek. Erzsike –, ahogyan édesapám megszólította a kiváló zenepedagógust – megbeszélésre érkezett Kapy utcai házunkba. Szerzőtársi kapcsolatuk a Magyar Rádióban, 1954-ben kezdődött és 1963-ban zárult le, amikor az Oktatási Minisztérium megbízásából dalaik az „Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.” (Országos Pedagógiai Intézet, Vikárné Forrai Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó 1963.) című kötetben megjelentek. Ezt a nagyobb munkát még a „Ballagásra” című daluk követte. A Pedagógus-napot 1952-ben vezették be Magyarországon. Kemény Egon és Soltész Erzsébet 1958. májusában kapott felkérést a Magyar Rádiótól a „Köszöntsük jó tanítónkat!” és „A tanítónéni” címmel pedagógusnapra készítendő versre és zeneműre. Rádiós bemutatóra készültek tehát, a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában. Talán nem is hinnénk, milyen körültekintő és aprólékos odaadással jöttek létre a dalok. A határidő ugyan sürgetett, ám ihletben nem volt hiány. A prozódiával kapcsolatos finomításról fennmaradt a kettőjük közötti levelezés kis részlete. A Magyar Rádió 1958. június 1-én, Pedagógus-napon, a Kossuth-Rádióban mutatta be a szerzőpár ünnepi újdonságait. A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekelt, vezényelt Botka Valéria és dr. Csányi László.A digitalizált műsorújságban, archívum.mtva, megtaláltam ezt az oldalt: https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWSd242dUhlVTlWd2x1TXRaNG4wbTkyZmdoT2ZuVDVMdUJSanVlTi9DRlE5bz0 Érdekesség, de nem ritkaság, hogy néhány órával később még egy Kemény Egon mű következett. Ez alkalommal a Vasárnapi Rádiószínház keretében egy vidám zenés rádiójáték. Somerset Maugham: A hódítás iskolája, amelynek a zenéjét Kemény Egon írta.
Itt jegyzem meg, hogy az akkor már kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 1958-ban közel huszonöt esztendeje a Magyar Rádió talán egyik legfoglalkoztatottabb „háziszerzője”-ként
„Mindig jót adott… Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget, a szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért.” Tamássy Zdenkó Kemény Egon halálának 16. évfordulóján, hiányát említve, elismeréssel emlékezett meg róla egyik műsorában. (Magyar Rádió, Minden hangra emlékezem. Részlet. 1985).
2020. október 13-án Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója jön el. Amikor meghallgatjuk, mert az új CD kiadványról meghallgathatjuk „A tanítónéni”-t, szemünk előtt végig pereg az oktató-nevelő folyamat egyik legszebb, és legnehezebb szakasza, a kis elsőosztályosok iskolába érkezése. A „Köszöntsük jó tanítónkat!” felsőbb osztályokhoz is szól. A Magyar Rádió Gyermekkara megejtő tisztaságú előadásában éljük át egykori önmagunk, gyermekeink és unokáink iskolai életszakaszát. Erős nevelőereje van mindkét dalnak, rejtve és hatásosan. A tanulók lelkét ma is megérintik, ennek jelét látjuk a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola előadásának – életem felejthetetlen élménye lett! – videofelvételén, amikor a kislányok (és bizony a közönség körében is néhányan) éneklés alatt meghatottan pityeregni kezdtek. Magamra ismertem, én sem tudtam soha sírdogálás nélkül elénekelni az iskolai énekkarban, vagy családi körben a rádió mellett meghallgatni ezeket az őszinte dalokat. Tanítóink, tanáraink tiszteletét a XX. században még megkövetelték tőlünk, kiérdemelni csak példamutatással lehetett. Biztos vagyok benne, hogy hálás érzések vezették a szerzők kezét is az alkotás során. Jól emlékszem, amikor édesapám mesélt nekünk iskolai éveiről – latin és görög nyelvű idézetekkel szőtte át –, a Kassai Zeneiskola és a Főgimnázium tanárairól; a Miskolci Főgimnáziumban 1923-ban magántanulóként érettségizett magyar nyelven… majd Bécsben járt egyetemre, az Orvosi Fakultáson és egyidejűleg a Zeneakadémiát végezte el, tanára Franz Schmidt volt…
Sok szeretettel gondolok Szabó Ágnes, Dávid Krisztina és Gordos Júlia karnagyokra, akik a Magyar Rádió Gyermekkórusától részben átvették Kemény Egon gyermekkari műveinek előadását, azaz Szabó Ágnes tanárnő fiatal karnagyként, már pályája kezdetén elhozta egykori iskolájába, a Gregor József Általános Iskolába, és most már mindhárman, értékes kórusmunkájuk során, szépen éneklő tanítványaikkal, zongorakísérettel előadva több generáción át éltetik e műveket.
- Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat!
Dal háromszólamú gyermekkarra, egy szólóra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.
(Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)
„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba…”
„Köszöntsük jó tanítónkat hálateli szívvel…”
- Kemény Egon – Soltész Erzsébet: A tanítónéni
Dal kétszólamú gyermekkarra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.
A rádiófelvételen zongorakísérettel halljuk. (Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)
„Csodálkozó gyermekszemmel néztünk a világba…”
„Szálljon, áldás, béke, kedves tanítónkra.”
A „Gyermekjátékok” című Kemény Egon-CD létrejöttét az a szándékom is vezette, hogy színesítsük az óvodai-, iskolai-, énekkari dalválasztékot, a mai lehetőségekhez alkalmazkodva zenehallgatással vagy kottából megtanulva, amelyhez szívesen nyújtok segítséget a https://kemenyegon.hu/ weboldalon keresztül. Éppen ezért a Gyermekjátékok kedvező áron vásárolható meg itt, a webáruházban, tekintettel a családi-, óvodai- és iskolai vásárlóközönségre.
Végül: hálával gondolok most én is pedagógusaimra, akik magas követelményeikkel támogatták fejlődésemet, gyarapították tudásomat, és szinte érzem régi kertünk gyönyörű rózsaszálainak illatát, amelyeket édesapám küldött el velem tanítónénimnek, a tanári asztalra.
http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html
„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!”
KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival
2.
GORDOS JÚLIA:
GONDOLATOK PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL
„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba,
szívünk-lelkünk szeretetét öntsük vidám dalba…” (S.E.)
Az 1980-as évek elején kisiskolás voltam a Gregor József ének-zene tagozatos Általános Iskolában, akkori nevén Hősök-terei Általános Iskola ének-zene tagozatán. Karnagyunk Szabó Ágnes, a fiatal ének-zene tanár oltotta belénk ezt a gyönyörű melódiát. A többes szám teljes joggal megállja itt a helyét, mert nem túlzás azt állítani, hogy a gregoros ének-zene tagozatos diákok több generációja ismeri ezt a dalt úgy, mint a pedagógus napra való legszebbet, legkifejezőbbet, az egyetlent. Nem énekeltünk mást a tanévnek ebben az időszakában. Jól emlékszem a fellépésekre, a dal előadására, az azt követő zajos sikerre. Mind éreztük, hogy valami mást, különlegesebbet adtunk a közönségnek ezzel a dallal. Talán azért is, mert a mi szívünket is átjárta. A szöveg csodálatos képi világot teremtett, a dallam minden érzelmet kifejezett, előadás közben ösztönösen hozta elő belőlünk, gyerekekből a tanáraink iránt érzett szeretetet. A zene kifejező erejét nem volt nehéz átadni.
Közel negyven év elteltével is sikerült, és akkor az egyetlen, legjobban szeretett énektanárunknak szólt a köszöntés. A dal szívünk mélyéről szólt „hálateli szívvel”. A meglepetés elsöprő erejű volt, hiszen soha nem szólt 40 évig csakis annak, aki sok éven át tanította sok-sok zeneis diáknak.
* Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában https://www.youtube.com/watch?v=uUaprezUOw0
Szabó Ágnes – számomra Ági néni, hiszen tanítványa voltam, vagyok, az is maradok – tanárként élte meg, hogy milyen rátalálni egy olyan műre, amely a dalszerző és szövegíró nagyszerű együttműködését mutatja. Semmi másból nem derül ez ki, csakis az örömteli előadásból, sőt, az előtte lezajló tanulási/tanítási folyamatból. Jómagam kisdiákként voltam ennek részese. A tapasztalatok összeadódnak. És visszük tovább…
* GYERMEKJÁTÉKOK CD BEMUTATÓ
Kemény Egon-Dalos László: Hóember c. dalát a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa énekli Gordos Júlia vezényletével a felvétel 28:52-től,
Nemrég jött el az idei Pedagógus-nap, biztosan minden iskolában másképpen köszöntötték a tanítókat, tanárokat június 7-én, a 2020. évi járványkrízis vége felé, mint eddig. Személyes megjelenés, ünnepség és énekkar nélkül… A régebbi iskolai- és kerületi előadásokra a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános iskola karnagyai és a zeneszerző lánya így emlékezik, a Parlando 2020. 4. számából idézek részleteket:
http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html
1.
„KÖSZÖNTSÜK JÓ TANÍTÓNKAT!”
KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival
Kemény Egon: Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában
https://www.youtube.com/watch?v=uUaprezUOw0
SZABÓ ÁGNES
egykori, és most nyugdíjban levő karnagy visszaemlékezése
Pályakezdő voltam az akkor már közel huszonöt éves ének–zene tagozatos általános iskolában, Budapest XVII. kerületében. Egymás után jöttek a felkérések és szereplések a különböző alkalmakra, így a Pedagógus-napra is. A sok szép, de már közismert mű mellett lelkesen kerestem valami mást, ami dallamában és szövegében egyaránt rólunk és tanítványainkról szól. És akkor, egyszer meghallottam a rádióból a Magyar Rádió Gyermekkarának előadásában Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! című kórusművét, ami nagyon megtetszett. A kotta nyomába eredve jutottam el a zeneszerző özvegyéhez, aki segítőkészen másolásra átadta nekem a kéziratot, és én megtanítottam kis tanítványaimnak, akik szívesen és könnyen meg is tanulták. Amikor elénekeltük évzáró hangversenyünkön, lelkesült tapsvihar tört ki a mű hallatán, és igazi sikerszámunk lett. Az akkori kerületi tanácselnök nyomban meg is „rendelte” a kerületi Pedagógus-nap alkalmára. Éveken át énekeltük, több kolléga is elkérte a kottát, hogy megtaníthassa saját diákjainak. Ilyen az, amikor zeneszerző és szövegíró gyümölcsöző együttműködéséből születik meg olyan zenemű, amelyet azután szívesen tanítanak pedagógusok, és örömmel énekelnek a diákok. Legyen ez így a jövőben is!
Műsor
1953. augusztus 20. vasárnap, Kossuth
17.15 KEMÉNY EGON - Romhányi József: Vidám Balaton
Dalciklus. Bemutató: Magyar Rádió, Petőfi-adó, 1951. június 3.
Kemény Egon rádióbeli sikerei, amelynek egy része 1948-tól Romhányi József szerzőtársa verseihez (chansonok, Májusfa, Talán a csillagok, rádiójátékok fordítója, társszerzője) is kapcsolódik újabb kiemelkedő műve Gencsy Sárira épült, a rádiófelvételén Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi-kórus énekelt, az operai zenekart Vincze Ottó vezényelte.
Amint a rádióújság megörökítette, a „Vidám Balaton” című dalciklus hanglemezen is megjelent:
Dankó Rádió – „Az a szép” naponta 18.00 – 19.00
Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető
A mai műsorban elhangzott:
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben.
13. Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” romantikus nagyoperett
Magyar Rádió 1947. 2. hét
Kemény Egon művei a Dankó Rádióban:
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
Nagy Ibolya: A mai műsort kezdjük mindenekelőtt Kemény Egon „Tangó”-jával, hallottuk a tegnapi műsorban (a 2018. 11. 02-i adás ismétlése), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte (1954).
A zeneszerző egyik nagy sikert aratott koloratur-dalkeringője hangzott el, Nagy Ibolya fel- és lekonferálásával, a „Hóvirág-keringő”-t Nagy Ibolya Gyurkovics Máriára emlékezve szerkesztette műsorába, 2018. 10. 28-án, a „Talán a csillagok” című 1949. szilveszter-éji rádióoperettből:
KEMÉNY EGON – Romhányi József: „Hóvirág-keringő”
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ismétlésben: 2020. május 31.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon zeneszerző Bécsben született és 1910-től Kassán nevelkedett, itt kezdte zenei tanulmányait a Kassai Városi Zeneiskolában, majd a Főgimnázium tanulója lett.
1920-ban 15 éves volt.
A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA KASSÁN 2020. június 4.
https://amikassa.sk/2020/06/01/a-nemzeti-osszetartozas-napja-kassan/
16.40 TRIANON ÉS ELŐZMÉNYEI – Előadó: Balassa Zoltán történész
KEMÉNY EGON - Lantos Olivér dr.: „Tiszavirág a mi szerelmünk” (1947) Dal és slowfox, kísért: a Durium Zenekar / YouToube
A Magyar Rádió gyakran játszotta a gramofonfelvételt, ezen az oldalon 1948. március 18-án, az Ötórai tea című műsorban szerepelt.
(mtva archivum)
A zeneszerző ezekben az években: 1947, 1948 - dalokat komponált, megzenésített verseit a Rádió irodalmi műsoraiban énekelték operaénekesek, sanzonjait Neményi Lili, Rácz Vali és mások adták elő.
Majd 1949-ben született meg az új rádiós műfaj: a rádióoperett ("Májusfa, "Talán a csillagok"), amelynek előzményeként Kemény Egon zenéjével már igen sok rádiójátékot mutatott be a Magyar Rádió, 1937-től kezdve: az első rádiódaljáték (zenés játék) a "Schönbrunni orgonák" volt.
PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN
GYERMEK-NAPRA
Blog: https://kemenyegon.hu/gyermeknapra-90
Homokvár - 1:52:37
(„Játszótér, játszótér, homokdombbal ékes…”)
Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/) hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.
Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.
Felvételek a YouTube-ról:
*Paul Abraham: Die Blume von Hawaii in der Kölner Philharmonie (WDR 2009) https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8...
Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.
Die Solisten:
Melba Ramos – Prinzessin Laya
Melvin Edmondson – Jim Boy
Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro
Kay Stiefermann – Harald Stone
Stefan Bwoing – Buffy
Heike Susanne Daum – Bessie
Anja Metzger – Raka
Boris Leisenheimer – Sunny Hill
Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.
*Paul Abraham: Ball im Savoy in der Kölner Philharmonie (WDR 2010) https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&feature=youtu.be
Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.
Die Solisten:
Heike Susanne Daum, Sopran
Susanne Martin, Sopran
Romana Noack, Sopran
Andreas Scheideger, Tenor
Miljenko Turk, Bariton
Átírt változat alatt természetesen újrahangszerelést értek, nagy zenekarról az előadás lehetőségeihez igazodva.
A 1947 számú bejegyzéshez
Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.
Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.
Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.
Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.
Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben
https://www.youtube.com/watch?v=RK_d5cAH1sk&t=271s
Sajnos a Johny dal kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.
Alul magyar felirat is választható az automatikus fordításnál, természetesen érdekes hallani angol fordításban az eredetileg német nyelvű operettet. A szövegkönyv Földes Imre műve.
A Fűszer és Csemege egyik korabeli pakátja és a film az IMDb oldalán:
https://www.imdb.com/title/tt0031356/?ref_=ttfc_fc_tt
*
- „Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmzáltozata, Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Bécsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos
- „Kemény Egon filmzenéjének sikere
Szombaton megemlékeztünk a Fűszer és csemege című, új magyar filmről, amelyet Csató Kámán nagysikerű vígjátékából forgattak. A film melódikus zenéjét Kemény Egon, az ismert fiatal írta, aki ezzel a muzsával mutatkozott be, mint filmzeneszerző. A Fűszer és csemege finom zenéjét a közönség elismerésessel és sok tapssal fogadta.
az Esti Ujság színháza, 1940. március 4.”