Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A mai műsorban (2019. január 31., ismétlés) kezdőszámként hangzott el:
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem” (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
* A gramofonslágert (Kemény Egon – Harmath Imre), angol-keringő, évtizedeken át játszotta a Rádió, a 60-as években új hangszereléssel frissült Kemény Egon örökzöld zenedarabja, a Dankó Rádióban is gyakran halljuk!
Egy nap – több Kemény Egon-mű a Magyar Rádió műsorában:
1951. március 20. kedd
Kossuth
13.15 Operettrészletek
Kemény: "Szerencsés utazás" Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Forrai-kórus
14.10 A rádió szórakoztató zenekara játszik, Szabó Gizella és Dobán Ferenc énekel
Kemény: "Hóvirág-keringő" (Szabó)
15. 55 Keringők, hanglemezek
Kemény: "Keringőegyveleg" (Könnyű Muzsa-együttes)
Petőfi:
8.30 Tarka muzsika
Kemény Egon – Romhányi József: "Tavaszi ének" Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus
(Keringőciklus, 13’)
Forrás: https://mandadb.hu/mandadb/webimage/3/8/8/1/2/9/pre_wimage/17839.jpg
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.
Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.
Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.
Rendezte: Csongrádi Mária.
Karmester: Patay Kató.
Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.
Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
Koreográfus: Rimóczy Viola.
„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika
Forrás: wikipedia.org
* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)
A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.
61 évvel ezelőtt, augusztus 22-én mutatta be a Magyar Rádió Dalszínháza:
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
című rádioperettjét, igen nagy sikerrel! Talán nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben több részletet is hallhatott a közönség ebből a történelmi témát feldolgozó, ugyanakkor műfajának megfelelően szórakoztató műből.
Tegnap Rátonyi Róbert életműve ismertetéséhez kapcsolva:
Dankó Rádió "Az a szép"
Naponta: 18.04 - 19.00
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
Dal a hódításról „A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” kettős, Krisztina és Eugène, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert énekelt.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ma:
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A mai műsorban (ismétlés) elhangzott:
Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Meghallgattam a tegnapi műsort, a szerzőpár neve valóban elhangzott, de sajnos a "Ha visszanézek..." Mezei Mária előadásában nem. (Technikai baki lehetett, gondolom.) Ez az egyetlen rádiófelvétel, amelyen Mezei Mária Kemény Egon-sanzont énekelt.
Lemez- és kazetta kiadványokon (2039 számú bejegyzéshez):
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-7671128-1446393136-9749.jpeg.jpg)
Kártyaszerelem – Qualiton, LP és kazetta, 1984. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)
A szívemmel látlak – Hungaroton, kazetta, 1989. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)
A szívemmel látlak – Hungaroton Classic, (Cass, Comp, RE) 1998. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)
Lehet, de a "Ha visszanézek..." sanzon nem hangzott el. Én sem tudom, hogy mi ment helyette.
Gaál Zsuzsa a dalszöveg szerzője, ezt is bemondta Erdélyi Claudia. Ha jól figyeltem és emlékszem az énekszövegre, mintha: „Ha visszanézek” (Mezei Mária, km. a Magyar Rádió Vonószenekara, Kerekes János vezényel) – 1957. Hungaroton-lemezen (1983)?
Igen, Erdélyi Claudia bemondta, de nem ismertem fel Kemény Egon művet a három sanzon között... majd kutatom :-).
Még egy Kemény Egon-dal is (sanzon) felcsendült a műsor végén, Mezei Mária tolmácsolásában.
Dankó Rádió "Az a szép"
Naponta: 18.04 - 19.00
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
A mai műsorban Rózsahegyi Kálmánra emlékezik Erdélyi Claudia, a programban KEMÉNY EGON több művének részlete is elhangzott. Erdélyi Claudia a csodálatos színész életútjának jó részét ez alkalommal Kemény Egon műveiből válogatva mutatta be!
Az adás a "Komáromi farsang" Üldözők kara című ötössel (Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin) kezdődött.
Ezt követte Erdélyi Claudia kiváló ismertetője, amely több részletben tárta elénk a múlt század egyik színészóriásának sokoldalú művészi tevékenységét. Megemlítette, hogy Rózsahegyi Kálmán az éjjeli bakter szerepét játszotta a "Komáromi farsangban", majd a daljáték részleteit hallhattuk:
"Komáromi farsang"
- Nyitány
- Lilla románca
- Lilla szívemet ne vesd meg...
- Csokonai dala
- Az első reggel
- A nápolyi király dala
- Kraxelstumpf óbester szerenádja
Rózsahegyi Kálmán színésziskolájában végzettek közül Kemény Egon rádiófelvételeivel az alábbi részleteket hallottuk:
Rózsahegyi Kálmán egyik egyik híressé vált és közszeretetnek örvendő tanítványa :Mezei Mária énekelt:
"Valahol Délen" - A vágyakozás, bolero
"Hatvani diákjai"
- Elmira sanzonja
- Dal a bontonról Mezei Mária, Tompa Sándor
Rózsahegyi Kálmán egyik híressé vált és közszeretetnek örvendő tanítványa, Rátonyi Róbert énekelt:
"Valahol Délen"
Még nincsen senkim sem... Gyenes Magda, Rátonyi Róbert
Nagyra értékelem a mai műsor szerkesztését Kemény Egon életművének bemutatása szempontjából is, amely 1934 - 1968 között igen nagy részben a Magyar Rádióhoz kötődött.
KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat
első két dupla albumának bemutatója az Óbudai Társaskörben, 2019-ben.
„Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”
Egon Kemény az IMDb oldalán
- rövid angol nyelvű biográfiája,
- YouTube csatornája, és
- weboldala is elérhető:
Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
Rózsavölgyi és Társa felkérésére Kemény Egon zeneszerző 1936-ban zenekari átdolgozásban zongoraötösre, szalon- és nagyzenekarra hangszerelte a Rákóczi-indulót.
Nagy örömmel hallgatom Erdélyi Claudia mai műsorát, nemzeti ünnepünk alkalmából Simándy József operaénekes legszebb felvéteivel, magyar dallamokkal.
Ebben az évben minden máshogy van... és így különösen szívet melengetőnek érzem a folytonosságot, ezen a napon az "Az szép" című műsor nemzeti kincseinkből játszik felvételeket!
Természetesen az archív felvételeket hallgatva a kiváló szerzőkre, előadókra és rádiós alkotókra is szeretettel emlékezem.
Köszönöm szépen.
A daljátékról röviden:
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” Magyar Rádió, 1965
Történelmi daljáték Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költőjének életéről.
Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben.
Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő.
Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József / Darvas Iván,
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László / Láng József,
Ámeli – László Margit / Domján Edit,
Julika – Andor Éva / Örkényi Éva.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendezte: László Endre.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Ünnepi műsor
2020. augusztus 20-án
Simándy József rádiófelvételeivel
Dankó Rádió "Az a szép"
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
most kezdődik: Dankó Rádió
KEMÉNY EGON - Erdődy János: "A messzetűnt kedves"
- Rózsa-kettős „Messzi földről jött egy jó magyar huszár… távoli határból, hol madár se jár…” Fazekas Mihály - Simándy József, Ámeli - László Margit.
NAGY IBOLYA ÉNEKMŰVÉSZNŐ SZÜLETÉSNAPJÁN
Sok szeretettel és köszönettel gratulálok!
Dr. Szedresi István ny. orvos-ezredes úr hívott fel és örömmel újságolta, hogy ma a Dankó Rádióban Buday Beatrix is megemlékezett Ibolya születésnapjáról, aki 2012-2020 között - művészi karrierjét megszakítva - a hallgatók örömére a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló műsor felelősszerkesztő-műsorvezetője volt.
A 2019. évi Kemény Egonra emlékezünk műsorhét emlékezetes "meglepetésvendége" volt Dr. Szedresi István orvos-ezredes úr.
Még néhány hónap és ismét előadja az Operaház Franz Schmidt első operáját!
Részleteket az Operaház honlapján találunk:
21 OPERÁK 155
Anton Bruckner tanítványának, az Osztrák–Magyar Monarchia Pozsony városában született Franz Schmidtnek operakomponálás közben is kétségkívül inkább szimfonikus volt a gondolkodása, mint operaszínpadi. S ebben rejlik a Notre Dame című operájának ereje, amelyet Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regénye alapján írt. Schmidt mindent tudott arról, hogyan érdemes megírni egy zenei témát, ami aztán különböző színben, formában felbukkanhat később, fejlődhet tovább. Így minden főszereplőjéhez tartozik egy motívum: Esmeralda díszes, kelet-európai zenét kapott; a későbbi elcsábítójához, Phoebus katonához büszke, szökellő motívum kapcsolódik, a főesperes (az Hugo-regényben Frollo) jeleneteiben valódi bruckneri komolyságú korál szól. Az önzetlenül szerelmes Quasimodo az egyetlen, akinek nem változik a témája. Mesteri, ahogyan Schmidt folyamatosan változtatja zenéjét az alá-fölérendeltséget, a boldog szabadságvágyat és az emberi rombolást bemutatva.
Az Opera francia évadában a francia irodalom egyik legemblematikusabb regényéből írott operaritkaság az intézmény felajánlása a napra pontosan két esztendővel korábban leégett párizsi székesegyház plébániája számára.
- Hangversenyszerű előadás nyilvános lemezfelvétellel
- német nyelven, magyar és angol felirattal
2021. április 15. 20:00
EIFFEL MŰHELYHÁZ – BÁNFFY TEREM
A Notre Dame főesperese Kelemen Zoltán
Quasimodo Kálmán Péter
Phoebus Kovácsházi István
Gringoire Balczó Péter
Egy katona Rezsnyák Róbert
Esmeralda Rálik Szilvia
Az öreg Falourdel Farkasréti Mária
Karmester Dénes István
Szövegíró Victor Hugo, A párizsi Notre-Dame című regénye nyomán: Franz Schmidt és Leopold Wilk.
* Kemény Egon zeneszerző Franz Schmidt tanítványa volt.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
Ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:
https://mediaklikk.hu/cikk/2019/01/14/tul-az-operencian-csongradi-kataval-3-het/
A mai műsorból (2019. január 14.) kiemelem:
KEMÉNY EGON: „Szerencsés utazás”
Magyar Rádió, rádióoperett, 1950., részlet: Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
GENCSY SÁRI
Közvetlen előzmény: 2011 számú bejegyzés
Dallamról dallamra / Aki az ország kedvence - Gencsy Sári
Mai műsor Gencsy Sári születésnapi évfordulóján a port.hu adatlapja szerint.
Zenekari átdolgozás nagy- és szalonzenekarra; zongorára.
Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
2019-ben Kemény Egon zeneszerző halának 50. évfordulója alkalmából Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT első CD-bemutatóján:
KEMÉNY EGON CD-k ● a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang lemezbemutatója. https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4
majd a Bartók Zeneházban adta elő a "Díszpalotás"-t:
KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
Közvetlen előzmény: 2009 számú bejegyzés
2022 számú bejegyzéshez:
Kedves megfogalmazásban feltett kérdésedre szívesen megadom a műadatokat, önálló szám, gramofonsláger, operettben nem szerepelt:
KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: Kedves Helén (1937) / YT felvételen
vidám foxtrot, a Pátria gramofon-felvételen Weygand Tibor énekelt, a kottát Rózsavölgyi és Társa adta ki.
https://www.youtube.com/watch?v=MZwR5h2NV1Y&t=37s
Ez melyik operettben van?
Tegnapi szóhasználatoddal élve ezek szerint Eisemann Mihály sem jelentős magyar operettszerző?
:-)
Kemény Egon operettjei és Fényes Szabolcs igazgatósága közötti erős kapcsolatra majd visszatérek, felelevenítve a fórumon írtakat a "Fekete liliom" és a "Valahol Délen" bemutatóival kapcsolatban, a Fővárosi Operettszínházban 1946-ban és 1957-ben (felújítás). Fényes Szabolcsnak azért volt némi fogalma arról, jelentős operettszerző-e Kemény Egon...
Igen, ő valakitől hallotta ezt a téves infót. Különbe Eisemann Mihálynak is van honlapja, most néztem, az természetesen magyar nyelvű. Régen őt is játszották több országban, azt nem tudom mekkora sikerrel.
Ezt látod jól tetted! Klaus Waller úr nem téved, hanem téves vagy hiányos adatokhoz jutott néha, és mindmáig azonnal javítja a bizonyítottan helyesre. Óriási teljesítmény Ábrahám Pálról írt könyve, amelyben neki sikerült először összegyűjteni a zeneszerző hiteles életrajzi adatainak legnagyobb mennyiségű sorát.
http://www.bacstudastar.hu/kz-koessler
Szóval itt a híres osztály Jacobi, Szirmai, Kodály és Weiner Leo. De hol van Bartók és Kálmán Imre ? Szóval ez is érdekes. Bár lehet átteszem a kérdést az operett fórumba...
Már ő is tévedett többször. Pl. azt írta, hogy édesanyja Ábrahám fiatalkorában meghalt, pedig csak 1943-ban. Én küldtem neki el a sírja fényképét.
2015 számú bejegyzésre:
Ábrahám Pál életművét nem kutatom - Klaus Waller úr kutatási eredményei naprakész tájékoztatást nyújtanak, azaz a legfrissebb és ellenőrzött adatokat a weboldalon jeleníti meg.
Arról tudsz e valamit, hogy Ábrahám Pál elvégezte e a Zeneakadémiát és volt-e diplomamunkája? Az abszolutóriomt biztosan megszerezte, és az 5. évfolyamot is elvégezte 1915-16-ban, viszont 1916-17-ben is fel van tüntetve mint diák, szintén az 5. évfolyamon, de ott azt írják kimaradt. A korábbi osztálytársait Kósa György későbbi operaszerzőt és Krausz Mihályt és Hartmann Elemért se látom, hogy jártak volna oda már 1916-17-ben. 1-2 osztályt pedig összevontan végezte. A Zeneakadémián különben előadtak egy-egy darabot mind a négyen, ezt a korabeli lapok publikálták, de ez a diplomamunka lett volna? Ráadásul abban az évben ugye folyt a Világháború, szóval talán ez is oka lehetett ennek a zavarnak. Mint tudjuk, akkoriban az 1-es volt a legjobb jegy az iskolában, csak a fiatalabbak kedvéért, akik esetleg már nem tudják.
Azt írják zeneszerzés tanszakot látogatva zenei tanulmányait bevégezte, miért is a részére fennálló szabályok értelmében végbizonyítvány kiadatott. Herzfeld Viktor volt a zeneszerzés tanára, érdekes akkor a másik osztályt már Kodály vezette.
https://www.paul-abraham-bio.de/archiv%202.htm
Különben állítólag az operettszerzők közül sem Kálmán Imre, sem Jacobi Viktor és sem Eisemann Mihály nem fejezte be a zeneakadémiát, de ennek nem tudom, hogy hol lehet utána járni. Eisemannt azt eltanácsolták úgy tudom. Jabobi meg abbahagyta 2. év után kb. Jó lenne annak az osztálynak a bizonyítványát is látni, nem tudom, hogy kik voltak pontosan egy osztályban.
„A balatoni szellő csak rólad mesél…”
napközben még a „Szépséges Balaton” hullámai között a „Balaton-keringő” dallama ringatott romantikus hangulatba és hazaérve már a „Valahol Délen”-ből vártak részletek a mai rádióműsorban:
Dankó Rádió „Az a szép…”
Szerkesztő – műsorvezető: Erdélyi Claudia
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”
Fővárosi Operettszínház, nagyoperett, 1956. A Magyar Rádió felvételei.
Kemény Egon – Erdődy János:
- „Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Jutka és Rodrigo kettőse, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
- A vágyakozás ”Fekete az éj…” – Lolita boleroja, Mezei Mária
- Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – Anna és Bodzás kettőse, Petress Zsuzsa és Melis György.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Köszönöm szépen véleményedet és bejegyzésedet!
Kassán jártunk… :-)
Kassa szebb, mint valaha (az utóbbi évtizedeket értem alatta), a kiállítás igényes, érdemes ellátogatni az Óvárosba és a nyár szépségei, az ételek és italok élvezete mellett a Felvidék magyar művelődés-történetében is elmerülni.
Újabb örömteli hír és esemény Kassán: értékes kiállítás nyílt értékes kulturális szellemben!
Kassai állócsillagok
Írta: Balassa Zoltán - 2020.08.08
https://felvidek.ma/2020/08/kassai-allocsillagok/
*
Híres kassaiak listája https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADres_kassaiak_list%C3%A1ja
Ez így helyes. Mindenki tanuljon az anyanyelvén.
A Balaton szépsége, romantikus hangulata természetesen Kemény Egon zeneszerzőt és szerzőtársait is megihlette.
Három csodaszép, XX. századi kiváló opera-énekesnőnk énekelte a Magyar Rádióban és lemezfelvételen dalaikat: https://kemenyegon.hu/csodalatos-balaton-99
Kemény Egon zeneszerző Kassán nevelkedett családi körben, édesapja Fő-utcai házának oltalmában, és a bécsi orvosegyetemi- valamint zeneakadémiai tanulmányai előtt itt végezte iskoláit 1910 – 1923 között.
Így nagy örömmel fedeztem fel a Felvidék egyik nagy jelentőségű eseményét:
https://felvidek.ma/2020/08/engedjetek-hozzam-jonni-a-kisdedeket/
Balassa Zoltán írása, részletek:
Orémus Zoltán esperes az augusztus 3-i istentiszteleteken örömmel jelentette be, hogy a Kassai Magyar Református Óvoda megnyitásához megkapták az SZK Oktatási Minisztériumának engedélyét. Ez történelmi pillanat, mivel majd 150 év után, ismét van magyar református oktatási intézmény Kassán.
Az Óváros patinás részén található az intézmény
Szintén egy ódon épület mellett áll az új óvoda. Valamikor a Thália Színház irodaépületeként működött egy rövid ideig, szemben meg Váraljay Ottó lakott, aki a Csemadokban jeleskedett 1968-ban. Bizonyára örülne ennek a lehetőségnek. Nem messze ide található a MaJel Rovás Centrum.
Az óvoda a Tajovský utca 10 sz. alatt nyílik meg.
Egykor Frangepán utcának hívták, még korábban Szent Lénárdról nevezték el, mivel itt egy templom állt, s védőszentjének neve adott nevet az utcának is. A szent beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje.
Reméljük, boldog gyermekzsivaj keveredik majd itt a madarak énekével!
Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
1937-1948 között
Rózsavölgyi és Társa kottacímlap. Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma.
klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.
*Részleteket korábbi bejegyzéseink is tartalmaznak.
Új oldal Kemény Egon zeneszerző weboldalán:
https://kemenyegon.hu/diszkografia-kemeny-egon-lemezfelvetelei-97
(Forrás: OSZK Zeneműtár)
Intenzív szakaszba lépett életműve diszkográfiájának összeállítása.
Dankó Rádió „Az a szép…”
Szerkesztő – műsorvezető: Erdélyi Claudia
Most hangzott el Rátonyi Róbert emlékműsorában:
részlet a „Valahol Délen” című nagyoperettből, amelyben Rátonyi Róbert 1956-ban és az 1957-es felújításban is Don Rodrigo szerepét játszotta a Fővárosi Operettszínházban.
RÁTONYI RÓBERT ÉS A GIRLÖK
Kemény Egon – Erdődy János: „Még nincsen senkim sem…”
foxtrott, kettős Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelt.
A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Talán a csillagok” - a kantáta ill. oratórium keletkezési körülményei, röviden, Rácz György szavaival:
… egyetlen buktatót nem tudtunk kikerülni. Azt tudniillik, hogy a kiszabott másfél óra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s ez nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért.
Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túl szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és az énekkar valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt!
Az ismétlés alkalmával már az oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.
*
Ez azt mutatja, hogy valóban felvették a stúdió-előadáson a kantátát, de csak a szilveszteri bemutatón sugározták.
Az biztos, hogy meglepő módon sok feldolgozásra váró forrás maradt meg a „Májusfa” és a „Talán a csillagok” alkotói folyamatáról - sajnos a teljes felvételek eltűntek -, amire valamennyien, példaképpen: a zeneszerző, a rendező, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Tamássy Zdenkó és mások még évtizedekkel később is sok szeretettel gondoltak rádióműsorokkal és írásos emlékezésekkel.
Kemény Egon keringői aratták a legnagyobb közönség- és szakmai sikert:
Májusfa-keringő, Hópehely-keringő
Balaton-keringő
Hóvirág-keringő
valamennyit Gyurkovics Mária előadásában is felvette a Magyar Rádió.
Kemény Egon első rádióoperettjei, a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" a Rádió Dalszínháza sok évtizedes sikerének nyitottak utat - a hallgatók szívében és a magyar rádiózás történetében.
"Ilyen lesz az új operett"
- Képes Figyelő, 1950. január 27.
1949 május elsejére született meg az első korszerű operett »Májusfa« címmel. Ez volt a rádió első kísérlete, hogy az operettet mai tartalommal töltse meg. — mondja Lehel György, a Rádió karmestere. — Első kísérletünkben sokat tévedtünk, mert a feladat oly nagy volt és a tapasztalat olyan csekély, hogy nem is lehetett hiba nélkül megoldani.
De a kísérlet nem bizonyult hiábavalónak, azóta a Népművelési Minisztérium és a Rádió életre hívott egy munkaközösséget, amely most már minden héten új operettel, vagy zenés vígjátékkal lép a mikrofon elé. [...]
— Hogyan oldják meg a korszerűsített operett feladatát a munkaközösségben?
— A feladat az, hogy a zenés drámai műfajnak is a mi életünk harcos lendületét, mindent betöltő optimizmusát kell kivetítenie. Szórakoztasson, neveljen és segítse a dolgozó népet a szocializmusért vívott nagy harcban."
Köszönöm szépen Kemény Egon emlékműsorával, és a "Májusfa"-'val kapcsolatos fórumtársi együttműködésedet!
Klaus Waller úr is meghallgatta a két adásnapot, nagyon tetszik neki Kemény Egon zenéje, a műsor összeállítását is dicsérte.
Új magyar operett bemutatója a rádió május 1-i műsortervében
- Szabad Nép, 1949. április 27.
Este új magyar operett kerül első ízben a mikrofon elé: a „Májusfa“. Kemény Egon zenéjével, Mesterházi Lajos és Szász Péter szövegével.
Bár a szerzők „nagyoperett”-ként jelölik, a darab teljesen elüt ennek a műfajnak eddigi sablonjaitól. A szereplők — a magyar operett történetében talán első ízben — nem hercegnők, grófkisasszonyok, bárók és katonatisztek, hanem egyszerű, mai emberek. A cselekmény is a dolgozók mindennapjairól szól, s Pesten, Óbudán, Csillebércen a gyermekvasúton bonyolódik. A „színlapon” szövőnők, ifjúmunkások, üb-elnök, párttitkár, népi kollégisták szerepelnek.
ÚJSZERŰ OPERETT A RÁDIÓBAN MÁJUS 1-ÉN
- Szabad Szó, 1949. április 24.
Békésen építő hazánk, szabadon dolgozó népünk már készül a munkásság május 1-i ünnepének megülésére. Az ünneplésekből a Rádió is kiveszi a részét.
Az Irodalmi osztály május 1-én mutatja be új operettjét, a „Májusfát“. A szöveget Mesterházi Lajos és Szász Péter írta, zenéjét Kemény Egon szerzetté és az operett versbetéteit egyik fiatal költőnk írta. Miről szól ez az operett? Erről beszélgetünk.
— Ez az újszerű operett, — mondja informátorunk, — egy nagyüzem ifjúságáról szól. Központi problémája egy munkásleány karrierje, történetesen az, hogy a munkásból lett operetténekesnő elszakad-e osztályától, vagy nem. Természetesen a darabban kiderül, hogy nem szakad el, mert hiszen a művész ma éppen olyan dolgozó, mint bármelyik munkástársa. Az operett különböző részei gyárban, üzemi étkezdében, balatoni üdülőben, Budán játszódnak le.
—- Ezzel az operettel az volt a célunk, hogy megteremtsük az új magyar realista könnyű operettet. A május 1-i adást hanglemezre vettük és kivisszük az üzemekbe is, ahol lepergetjük a dolgozóknak. A szerzők, a szereplők és a dolgozók közös vitájából szűrődik majd le, hogy jó úton járunk-e.
— Az operettben két új tömegdal is születik. A két dalnak, reméljük, igen nagy sikere lesz.
A Rádió május 1-i új operettje csak az első lépés afelé, hogy a huszárkapitányos, csókos, uraskodó régi sablonoperettektől elfordulva új utakon keressük a könnyű szórakozás lehetőségeit. Reméljük, ezen az úton elindulva, még sok új operettet hallunk majd a rádióban.
Emlékműsor
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján
A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
1. rész 2020. július 23.
2. rész 2020. július 24.
2020. július 24. 2. rész
A műsor folyamán Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető újabb részletekkel frissítette a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi adatait, műveinek bemutatóit és rádiótörténeti jelentőségét, megemlítve az első rádióoperettet:
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa” (1949)
Az elhangzott művek és részleteik:
- Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949)
Balaton-keringő „ A balatoni szellő csak rólad mesél…” – koloratur-dalkeringő Gyurkovics Mária, Földényi kórus
Konyt-kettős ”Úgy szeretném megcsodálni csodálatos kontyát…” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Sördal „Víg vasárnap délelőtt mi szórakozni elmegyünk…” – Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert
Kiránduló-dal ”Rossz idő vagy jó…” – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Zsuzsa, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
- Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)
Előjáték
„Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Valahol Délen ”Valahol Délen, idegen tájon…” – dal, Melis György
A vágyakozás ”Fekete az éj…” – bolero, Mezei Mária
Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – kettős, Petress Zsuzsa és Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
- Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955)
Nyitány
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
Ha majd a fény… „Felhőcske száll a Hold előtt…” – kettős Petress Zsuzsa és Simándy József
Kántus „Jó dolga van a diáknak…” Földényi kórus
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
- Kemény Egon – Romhányi József: „Szél, könnyű szél…” (1952)
„Szél, könnyű szél, jó, ha épp erre lenget az éj…” – koloraturdal, Gencsy Sári, Földényi kórus Női kara
Stúdiózenekar, Vincze Ottó vezényelt.
- Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” rádióoperett (1960)
Nyitókórus – a Magyar Rádió Férfikara
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A tegnap elhangzott emlékműsor ismét érdekes és szép válogatásban adott betekintést Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveibe, a Magyar Rádió felvételeivel miközben röviden karrierjét is ismertette.
Megállapíthatjuk, hogy két adásnap erre korántsem elegendő, ám a hallgatókat mindkét műsor elkápráztatta: a gyönyörű zene és a szellemes, nemes versek… a nagyszerű előadók, sokáig hallgatták volna, hallgatnák tovább, ahogy nekem elmondták… Természetesen elsősorban azok a generációk, akik még a rádió mellett ülve, mint most is, boldogan füleltek minden hangra…, mint egykor, évtizedeken át, és emlékeztek a ritkán játszott dalokra is.
Remélhetőleg az emlékműsor is felkerül az „Az a szép” című műsor körforgásos programjába és így alkalom lesz arra is, hogy további Kemény Egon-felvételekkel gazdagodjon a kínálat!
A felvételen elhangzott az "Ötéves-terv" kantáta:
Éjszakai hangfelvétel a STUDIÓ-ban
- Világosság, 1949. december 30.
— Csendet kérek! Hangfelvétel!
A zaj, amely megüli a XI. számú rádió-stúdiót, a kemény rendezői vezényszóra hirtelen elcsendesedik. Több mint harminc színész, szereppel kezében gyorsan elfoglalja helyét, az emelvényen készen áll a zenekar és a titokzatos üvegkamra mögött egy fehérköpenyes férfi helyezkedik el Rácz György rendező mellett. Éjféli hangfelvétel a rádióban. A szilveszteri műsor nagy operettjének ősbemutatója ez, melyet ezúttal — ritka alkalom! — az üvegkamra mögül, műszerek, órák és mikrofonok között hallgatunk meg. Olyan az üvegfal, mint egy vetítő- vászon, látjuk a szereplőket, de hangjukat csak a mikrofonon keresztül hallhatjuk.
Megkezdődik az adás. Címe: „Talán a csillagok …” Kissé furcsa így nézni a mikrofon előtt beszélő színészeket. Középen egy barna fiatalember sürög- forog, mint kiderül, kellékes, aki a későbbiek során a „zörejeket“ produkálja. Az első percekben furcsán hat, hogy Rácz György rendező az üvegfal mögül felemeli mutatóujját és abban a pillanatban előlép egy színész a csoportból és beszélni kezd a mikrofonba. Az is furcsa, hogy a műszaki rendező pillanatok alatt élethű harangzúgást imitál, az egész olyan, mint egy üvegfal mögül nézett különös kosztüm nélküli színpadi próba.
Amikor azonban felcsattan az első nevetés, már meg is szokjuk azt, hogy voltaképpen televíziórendszerű előadást látunk s egy egészséges humorú, jómuzsikájú — Kemény Egon szerzeménye —mulatságos operettet, melynek üzemi dolgozók a hősei és szerzője Szász Péter, eredményesen próbálta meg az újfajta öröm élethű ábrázolását.
Száz szereplő dolgozik a felvételnél, hol az emelvényen hangzik fel énekhang, hol közel érezzük, hol pedig távol a színészek hangját: mindezt az üvegfal mögül, némán, „beintéssel” irányítja a rendező. Múlik az idő, egy óra, két óra, egyre emelkedik az operett, a szorongó arcok kipirulnak, mindenki érzi, hogy a hosszú munkának eredménye lesz Szilveszter éjszakáján. Derű és optimizmus árad a kitűnően rendezett darabból, vidámak a dalok, a jelenetek.
Pontosan két óra, amikor a sikerült operett befejeződik. Suttogva jegyzi meg valaki:
— Nem is olyan könnyű a „könnyű műfaj". De azt hisszük, sikerült....
Erőteljes kórus hangzik fel: az „Ötéves terv kantáta", melynek szövegét Kemény Egon zenéjére Hegedűs Zoltán írta. Közel tizenöt percig zeng a kantáta dallama, hirdeti, hogy az adás pillanatában, Szilveszterkor, éjfél után kezdi meg népünk az új, hatalmas munkát, az ötéves tervet...
Az éjszakai adás véget ért a Stúdióban. Vidáman, jó munka tudatában készülődnek hazafelé a színészek. Szilveszterkor ők is meghallgatják a vidám, zenés vígjátékot a rádióban. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk. Érdemes meghallgatni.
Számomra zavaros az is, hogy a korabeli rádióújságban az említett részleteket is hol a Májusfa hol a Talán a csillagok operettek részleteként tüntetik fel. Keverés van:
Például kiírtam ezeket:
3. Kemény Egon: Mackódal a Talán a csillagok c. rádióoperettből (Pogány Margit és Rátonyi Róbert),
Kemény: Talán a csillagok — Balaton- kerlngö (Gyurkovics Mária, Földényl- kórus).
Kemény Egon: Balaton keringő a Májusfa című rádióoperettből (Konkoly Gitta)
Kemény: Talán a csillagok c. rádióoperettből.
a) Szövögép-dal (Bán Kiári, Gyenes Magda és Pogány Zsuzsa),
b) Konty- kettős (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert),
c) A szélvész dala (Mindszenti Ödön),
3. Kemény Egon: Hóvirág-keringő a Talán a csillagok c. rádió- operettből (Konkoly Gitta énekel)
2. Kemény: Hópehelykeringő a Talán a csillagok c. rádióoperettből (Roósz Emil
együttese játszik. — Fenyvesné Zsoldos Hilda énekel.)
Kemény Egon: Májusfa - „Sör- dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert
6. Kemény: Kirándulódal a Májusfa c. operettből (Rátonyi Róbert, Pogány Margit és Rafael Márta). - máshol ugyanez a Talán a csillagok betétszámaként jegyzi... stb.
Talán a csillagok - 1949. december 31.
A színlap szerint Lehel György vezényel.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte? Mikor készült a felvétel - részletek? És mi indokolta, miért változott a karmester személye?
Az "Ötéves-terv" kantátát, úgy emlékszem Rácz György említi könyvében, végül nem kellett előadni...
Óriási sikert aratott a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" is!
