Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


465 Ardelao 2016-11-14 01:50:57 [Válasz erre: 464 Ardelao 2016-11-14 01:16:11]
Böngészem Kelecsényi László Karády Katalinról írt könyvét (Karády – 100, Noran Libro 2010). Bízom abban, találok még további adalékot Kemény Egon „Fekete liliom” c. operettjéről. Az író azonban elsősorban Karády filmekben játszott szerepeiről szól. Bár nem tartozik szorosan e témához, de a művésznőről a 464. sz. bejegyzésemben belinkelt fotó kapcsán nem tudom nem idézni az alábbiakat: „Milyen színésznő volt? Szepes Mária, Balogh Béla filmrendezőlánya írta róla a következőket: Karády valóban gyönyörű volt, széles állkapcsa ellenére. Kék macskaszeme, finom orra, ívelt szája, hófehér fogsora, oroszlánsörénye, szép alakja mellett búgó, hasonlíthatatlan hangja őrjítette meg leginkább híveit. Ma is állítom, a legjobb sanzonénekesnők egyike volt; ízléssel, remek parlandókkal adott elő egy-egy dalt, mélyről fakadó tehetségével. A színészethez viszont nem értett. Darabos volt, apám sokat vesződött vele. De a rövid részletekben készült filmnél egy ügyes rendező áthidalhatta dilettáns mozgását. ………………….. Németh László így írt róla 1941-ben a Híd lapjain: ……Egy nagy színésznő minden biológiai kelléke: sötét drámai test, indulatban föllobbanó szemek, érzéki mosoly. A színészi öntudat s az önálló alakító erő azonban hiányzik. Mosolyog, villog – s mégsem játszik. Inkább színészi médium, mint színész. Egy nagy rendező jó szerszámmá idomíthatja, magára hagyva összeomlik. ” A témánkba vágó részekből a következő mondatokat emelném ki: „Karády Katalin különböző veszedelmek és bujkálások után túlélte a nyilasok rémuralmát. Némi szünet után – már 1945-ben, új fejezetet kezdve életében – fellépett a Fényes Szabolcs irányította Operettszínházban. ………………….. Karádyt a színház szívesen várta, visszafogadta. Tudjuk azonban róla, hogy ezt a műfajt nemigen kedvelte. ……. A szereplista rövid, igazából csak Fényes Szabolcs favorizálta őt. Játszotta a direktor darabjának címszerepét (Maya) és Jacobi Viktor, Kemény Egon operettjeit. ……”

464 Ardelao 2016-11-14 01:16:11 [Válasz erre: 459 smaragd 2016-11-11 17:47:29]
[url] http://digit.bibl.u-szeged.hu/00400/00422/00001/mozi_elet_1946_01_014.pdf; MOZI ÉLET, SZÍNHÁZ-RÁDIÓ, FILM, SZíNHAZ ÉS RÁDIÓ HETILAP - I. évfolyam, 14. szám, 1046. december 27. [/url] (Kivonat) A címlapon: „KARÁDY KATALIN - Fővárosi Operettszínház: FEKETE LILIOM (Foto: Fekete)” „Tartalom …………………. Képtávirat a Nemzetiből és a Karády premierről ………………………….” „Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri -, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiállású új színész: Zentay Ferenc, - Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány.” „Mit játszanak a színházak December 27 – 1947. január 2-ig. ………………………. Fővárosi Operett: egész héten (7 előadás) Fekete liliom ……………………….” Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket a „képtávirat” kísérőszövegében közölt rövid, de Kemény Egon zenéjét jellemző, lényeges megállapítás: „az operett kereteiből kilépő muzsika”. [/url]

463 Ardelao 2016-11-14 00:24:52 [Válasz erre: 461 smaragd 2016-11-13 00:23:24]
[url] http://nepszava.hu/cikk/1008836-kiadjak-karady-katalin-utolso-hangfelvetelet; NÉPSZAVA ONLINE - Kiadják Karády Katalin utolsó hangfelvételét - MTI-információ|2014. jan 23. [/url] „Kiadják CD-lemezen Karády Katalin feltehetően utolsóként rögzített előadását. Az 1985-ös hangfelvételen a színésznő korabeli filmjeinek slágereit és tőle soha nem halott zeneszámokat énekel Nagymáthé Huba református lelkész, zongorista kíséretével. A felvételeket hagyományos magnókazettára rögzítette Nagymáthé Huba, amikor a harmincas-negyvenes évek ünnepelt magyar filmsztárja ellátogatott hozzá New Jersey állambeli otthonába - derült ki Nédó Gézának, a projekt szóvivőjének az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből. Hozzáfűzte: az egyik szám rögzítésekor a család kutyája ugatott a háttérben, amit meghagytak a felvételen, hogy az még eredetibb maradjon. Nédó Géza közölte, tudomásuk szerint Karády Katalin utolsó felvétele a kazetta, amely 29 évig a lelkész fiókjában pihent és csak néhányszor játszották le. Leszögezte, hogy a Karády-lemez még nem került a nyilvánosság elé. Az eredeti hanganyagot egy budapesti stúdióban digitalizálták. A sorozatgyártás hamarosan kezdődik és a tervek szerint ezt követően piacra kerül az anyag.” Nincs tudomásom arról, hogy e CD-felvétel megjelent volna. Ha mégis forgalomban lenne, feltételezhető, hogy az tartalmaz Kemény Egon-szerzeményeket is. Örülnék, ha a kedves fórumtársak közül valaki ez ügyben jó hírrel tudna szolgálni.

462 smaragd 2016-11-13 16:43:09 [Válasz erre: 461 smaragd 2016-11-13 00:23:24]
A rádióközvetítés elmaradásának okáról szóló hír felett most egy másik "liliomhírt" is találtam, a Pesti Műsor 1946. egyik decemberi számának címlapján olvasható mindkettő: "Kicsit lefogyva, de bájában töretlenül láttuk viszont hosszú betegsége után Tolnay Klárit a Fővárosi Operettszínház "Francia szobalány" előadásán. ...Felgyógyulása után egy kis vidéki utókúrára és vendégszereplésre utazott és a "Francia szobalány" és az "Eurydike" főszerepeiben lépett fel. A "rediviva" Tolnayt legközelebb a Rádió "Liliom"- előadásán hallhatjuk, majd Sopronba utazik, ahol ismét a "Francia szobalány"-ban vendégszerepel."

461 smaragd 2016-11-13 00:23:24 [Válasz erre: 459 smaragd 2016-11-11 17:47:29]
KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Néhány zenei részlet:  Bevonulási induló "Múltkor diszkréten" - duett "Nóta, tánc és vigalom" - quartett "Őrmester úr" -  tercett, amerikai katonanóta, induló-fox  - Fejes Teri, Latabár Kálmán, "Madonnám " - Zia dala és kar, fandango -  Karády Katalin "Ne kérj" - duett, dalkeringő - Karády Katalin és Nagy István Tánczene "Bocsánatot kérek" -  francia keringő, duett -  Karády Katalin és Zentay Ferenc "Diszkrét legénylakás" - foxtrot, Karády Katalin, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc "Ádámnak Éva" kell - foxtrot - Fejes Teri és Latabár Kálmán "Ma éjjel" - tangódal - Karády Katalin, Nagy István

460 smaragd 2016-11-11 19:54:09 [Válasz erre: 459 smaragd 2016-11-11 17:47:29]
Az évszám Rátonyi könyvében talán nyomdahiba miatt nem pontos, KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3" c. 3 felvonásos nagyoperettje bemutatója - korábban több bejegyzésben ismertettük - 1929-ben volt.)

459 smaragd 2016-11-11 17:47:29 [Válasz erre: 446 smaragd 2016-11-09 14:57:42]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946) nagyoperett 3 felvonásban Rátonyi Róbert jól ismert "Operett" ( Zeneműkiadó, 1984)  könyve részletesen foglakozik a "Fekete liliom" bemutatójával, a zenére vonatkozó részt emelem ki: "Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott  "Kikelet utca 3" című darabjával. A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon  muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."

458 smaragd 2016-11-10 14:26:43 [Válasz erre: 457 zenebaratmonika 2016-11-10 12:17:17]

457. bejegyzéshez: Legnagyobb probléma nem a "légből kapott dolgok ", hanem a bejegyzéseid helytelen pontatlansága, az általánosítás ami egyúttal ködösítés is, ami Kemény Egon zeneszerző munkáját illeti írásaidban. 456. bejegyzésben írt megállapításod sem helytálló, mert úgy a napilapok mind színházi lapok valamint a kottakiadók kottakiadványai és a gramofonfelvételek révén Kemény Egon neve már 1927-től ismert volt, majd a hat és fél éves Ábrahám-munkatársi idő alatt ez csak növekedett, színházakban, zenei körökben jól ismerték. Visszatérve Budapestre Kemény Egon folytatta önálló zeneszerzői pályáját, ami 1934-től a Magyar Rádióban elhangzott műveivel bővült. Ennek következtében a hallgatóság is jól ismerte zenéjét és nevét egyaránt. A 30-as évek az 10 évet jelent, ezalatt több zenei műfajban egyidőben alkotott. Az egész más kérdés, hogy te mit találsz meg közel 80 év után, az semmilyen szempontból nem mérvadó, csak az amit én jegyzek be Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző fórumába. Úgyhogy most már fejezd be, és tűnj el innen!!!


457 zenebaratmonika 2016-11-10 12:17:17 [Válasz erre: 449 Ardelao 2016-11-10 04:43:24]

Milyen jogon tiltod meg nekem, hogy ide írjak?

Azért én se légből kapott dolgokat szoktam irosgatni, de mivel ezek az események közel 80 éve történtek ezért leginkább az akkori újságokat vehetjük alapul, illetve a korabeli írásokat Ábrahám Pálról és másokról. Kemény Egont az 1930-as években még ritkán említette a sajtó, de azért az kiderült róla, hogy már ekkor is írt dalokat és operettet is. Ábrahám is értett a hangszereléshez, sőt nem csak a maga, hanem mások műveit is hangszerelte sok ízben.


456 smaragd 2016-11-10 07:59:29 [Válasz erre: 448 zenebaratmonika 2016-11-09 22:58:54]

A 447, 448 hibáktól hemzsegő, hiteltelen bejegyzések írójához: Lassan izomlázat kapok a kilógó a lóláb kerülgetésétől, ne erődködj, ezt a stílust hagyd abba!! Semmi jogod és alapod ide írogatni Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző fórumába!!!


455 smaragd 2016-11-10 07:55:31 [Válasz erre: 454 smaragd 2016-11-10 07:16:38]
Ennél a bejegyzéssorozatnál ismét megjelenik a 254-esben a hiba, amely a Színészkönyvtár Ábrahám Pál weboldaláról került ide, ennek javítását már szorgalmaztam, remélem, hogy aki odaírta ki is fogja javítani téves adatát. Az én ezzel kapcsolatos hibajavításom a 259. bejegyzésben olvasható, ennek lényegét ismétlem: Kemény Egon soha nem volt Ábrahám Pál zeneakadémiai társa

454 smaragd 2016-11-10 07:16:38 [Válasz erre: 453 smaragd 2016-11-10 05:54:25]
"Ha visszanézek"  Mezei Máriát a  Magyar Rádió  tánczenekarának vonósegyüttese kísérte. Vezényelt: Kerekes János Kemény  Egon 1937 óta komponált sanzonokat. A Mezei Máriával felvett darab ezt megelőzően nyilvános hangversenyen szerepelt: Magyar Rádió, VI. stúdió hangverseny: 1957. május 10. rádióműsorban: 1957. május 19.

453 smaragd 2016-11-10 05:54:25 [Válasz erre: 450 smaragd 2016-11-10 05:02:15]
"Nem látok mást, csak szépet, Ha visszanézek...." Kemény Egon életművéről is, és zeneszerzői, személyes megnyilatkozásairól, viselkedéséről is elmondhatjuk, hogy  ezek a sorok pontosan jellemzik harmóniára törekvését, amely mindennél erősebb volt. Ennek részben neveltetése lehetett az alapja, másrészt a zene. Az alábbi, új videón egy lemezen megjelent rádiófelvételt hallunk, a szerzők és a vers is megjelenik rajta: KEMÉNY EGON-Gál Zsuzsa: "Ha visszanézek " (1957) chanson, 4' [url]https://youtu.be/OemuZotrP4k;Mezei Mária énekel[/url]

452 Ardelao 2016-11-10 05:41:04 [Válasz erre: 450 smaragd 2016-11-10 05:02:15]
Igazad van, a rendkívüli tehetséget önmagához kell mérni. Csak ne lenne a „volt”, és a „maga kora zenei életében”! Remélem, e fórum is hozzájárul ahhoz, hogy letöröljük a port a polc hátsó zugába rejtett aranyszelencéről, és kinyissuk azt, amely Kemény Egonéval együtt még sok más nagyszerű, de méltatlanul elfeledett vagy szándékosan mellőzött szerző művét őrzi.

451 Ardelao 2016-11-10 05:19:14 [Válasz erre: 321 Ardelao 2016-10-20 05:44:04]
[url] http://www.muzkom.net/persons/showperson1.php?id=124; Nyikolaj Fjodorovics Bagyev (1922-1993) [/url] „… filmszínész, az Uráli Katonai Körzet tánc- és énekegyüttesének a szólistája, a Szverdlovszki Zenés Komédia Színház szólistája, aki a színpadon töltött életének 40 éve alatt mintegy 120 szerepet játszott. Rövid idő alatt a híres társulat egyik vezető komikus karakterszínészévé vált. ….” Kemény Egon „Valahol délen” c. operettjében Krizsán bácsi szerepét alakította.

450 smaragd 2016-11-10 05:02:15 [Válasz erre: 449 Ardelao 2016-11-10 04:43:24]
Örülök, hogy bejegyezted meglátásaidat, sokat kutattál már a fórum témájában indulása óta, szavaidnak súlya van. "Második Lehár Ferenc" helyett "a" Kemény Egon volt a magyar zenei életben. Bátorkodom átvenni egy nagyszerű méltatás -zéta- egyik szavát, mert Kemény Egon életművére is pontosan illik: tudása, sokoldalú tehetsége és szorgalma folytán igazodási pont volt a maga kora zenei életében, negyven éves aktív zenei pályája során. Ennek bemutatását célozta meg a mai olvasók részére a Kemény Egon zeneszerző tiszteletére nyitott fórum.

449 Ardelao 2016-11-10 04:43:24 [Válasz erre: 448 zenebaratmonika 2016-11-09 22:58:54]
Nem szeretném elvinni a beszélgetést e téma további boncolgatásának az irányába, mert ma már nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy mely zeneszerzőnek milyen része volt Ábrahám Pál műveinek a megkomponálásában. Ha élnének az érintett „munkatársak”, bizonyára ők sem árulnák el a titkot, hiszen ez az együttműködés feltehetően valamilyen szerződés alapján történt, amelynek egyik feltétele a hallgatás lehetett. Egy dolog azonban mindenképpen megállapítható: A kortársak beszéltek Ábrahám Pál sajátos munkamódszeréről, és erősen nehezményezték azt. (Ld.! a 314. sz. bejegyzést.) Idézet Klaus Waller könyvéből: „Azt, hogy Ábrahám többet tudott annál, minthogy az eszébe ötlő dallamokat másoknak előklimpírozza, a tiszteletre méltó bécsi kollégák is tudták. Az üstökösként magasba emelkedett kolléga által támasztott konkurenciát azonban gyanakvással szemlélték.” Egy magát valamire is tartó művész, ha valóban megfelelő tehetséggel, tudással és – ki kell mondani – ha megfelelő morális tartással! rendelkezik, nem engedheti meg magának azt, hogy mások dolgozzanak helyette, és mások munkáját jelentesse meg a saját neve alatt. Ez olyan, mintha pl. Rembrandt vagy Delacroix segédekre bízta volna azoknak a festményeknek a kidolgozását, amelyeknek a vázlatait néhány vonással a vászonra vetette. Nem hiszem, hogy Kálmán Imre vagy Lehár Ferenc egyszer is alkalmazta volna Ábrahám Pál munkamódszerét. Akinek van érzéke a verseléshez, a szavakban rejlő ritmus érzékeléséhez, bármiről képes rímekben megnyilatkozni. Így születik rengeteg fűzfapoétai „szösszenet”, amelyeknek – legyenek bár ritmikailag elfogadhatók és olykor szellemesek – szépirodalmi értéket aligha tulajdoníthatunk. A lényeg ugyanis a részletekben rejlik. Így van ez a zenével is. Waller egyébként – nem a könyvében jelzett részben, hanem egy arról szóló ismertetőben - felveti azt a kérdést is, mi történt volna, ha Ábrahám nem kényszerül arra, hogy elhagyja Európát. Úgy véli, Ábrahám olyan sikeressé és ismertté vált volna, mint Lehár Ferenc. Lehetséges. Engem viszont – mivel e topik témája Kemény Egon – az a kérdés foglalkoztat, mi történt volna, ha Kemény Egon kezdettől fogva csak önmagának dolgozik. Személyes – és többek számára talán elfogadhatatlan - véleményem az, hogy az ő művészi kibontakozása szempontjából Ábrahám Pál barátsága kifejezetten hátrányos volt; e kooperáció nélkül talán ma ő lenne a második Lehár Ferenc.

448 zenebaratmonika 2016-11-09 22:58:54 [Válasz erre: 447 zenebaratmonika 2016-11-09 22:56:54]
Szóval azért ő nagyon gyorsan megírt egy egy dal, pl. állítólag 2 hét alatt megírt egy tucatnyi dalt akár, max ezeket továbbadta hangszerelni.

447 zenebaratmonika 2016-11-09 22:56:54 [Válasz erre: 437 Ardelao 2016-11-08 04:47:50]
Én is üdvözöllek a fórumban. Sajnos az Ábrahám könyv még nincs meg nekem, de csak német verzióban van? Jó lenne ha magyarul is meglenne. Persze, hogy a dalokat gondolom azért mégis csak Ábrahám szerezte, de nyilván többen segítettek neki pl. a hangszerelésben, meg ötleteket is adhattak neki. Az írás lehet Ábrahámé és mert már én is láttam tőle párat és elég apró betűkkel írta a kottáit, de az is lehet hogy mással iratta le mert nem volt valami szép kézírása, ráadásul kottamásolókat is alkalmazott. ezt olvastam valahol. Szóval a dal még attól lehet az ő szerzeménye, hogy nem ő írta, mert kottamásolói voltak.

446 smaragd 2016-11-09 14:57:42 [Válasz erre: 431 smaragd 2016-11-07 07:31:54]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom " (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Korabeli kritikákból: "Fekete liliom Bemutató az Operettszínházban Nóti Károly és Földes Imre fordulatokban bővelkedő darabjával operettszínházunk letért a családi operettek hagyományos útjáról. Az első felvonás egyik része ugyanis egy bordélyházban játszódik le, és ez, hogy úgy mondjuk mind a három felvonásra rányomja a bélyegét. A zenéje csupa ritmus és kitűnően hangszerelt. Szerző: Kemény Egon. Az előadás előtt bejelentették, hogy Latabár Kálmán meghűlt, de azért eljátsza szerepét. A népszerű Latyi ez alkalommal mint suttogó humorista mutatkozott be. -  Karády -  Karády! Száz színben pompázik búgó hangja. Nagy István, Gozmány György, a kitűnő humorú Gombaszögi Ella, a temperamentumos Fejes Teri, a mindig kitűnő Somogyi Nusi, a pikáns Németh Marica, Partos Gusztáv, Zentay Ferenc, Vándory Gusztáv játszák a főszerepeket. ... Végül megjegyezzük: Budapest egyetlen operettszínháza felkészültebben hozhatta volna ki téli operettjét! A díszleteket Bercsényi Tibor tervezte, a zenekart jól összefogta és vezényelte Endre Emil." "Liliominvázió! Az Operettszínház "Fekete liliom" című darabot mutatott be. A Magyar Színház a "Janika" után egy "Fehér liliom" című vígjáték előadását  tervezi. A Józsefvárosi Színház felújította a "Sárga liliom"-ot. Virággal el leszünk látva." " Fekete liliom A kritikusok addig panaszkodtak, hogy a magyar szerzők nem dolgozzák fel a korszak aktuális problémáit, amíg Nóti Károly és Földes Imre színpadra vitte a spanyol polgárháború egyik epizódját. Igaz, hogy egyelőre csak az éjszakai találkahelyre menekült és éjjeli pillangónak maszkírozott demokratikus grófnő szívhezszóló történetéről van szó. Egyébként a két szerző nagyoperettje keveset különbözik a többi nagy operettől, éppen úgy van nyitánya, bonyodalma és fináléja. Kemény Egon néhány pompásan felépített zeneszámmal tarkította  a nemzetközi brigád hősies harcainak és még hősiesebb nősüléseinek technikolor storyját. ....  " "A spanyol polgárháború során egy városkához érkezik a nemzetközi brigád. Zia grófkisasszony őszinte híve a szabadság eszméjének. Úgy véli hát, nincs mitől tartania és nem menekül a köztársaságiak elől. Egy francia hadnagy, André vet szemet rá, és Zia a "Fekete liliom" nevű, kétes hírű mulató szeparéjában  egyetlen estére "hadizsákmánya" lesz. Már egy francia építész menyasszonya, amikor Párizsban összetalálkozik Andréval. Ez a találkozás aztán izgalmas bonyodalmakra vezet, akkorákra, hogy a szerzők továbbutaztatják a társaságot és csak a Riviéra kék ege és aranyló napja alatt  vélik megtalálni a nagy kibékülés méltó színhelyét. Szemrevaló mese. Vér van benne és olyan hőmérséklet, mely talán még az operettnél magasabb műfaj hőfokát is eléri. Nóti Károly és Földes Imre, a próza szerzői ügyesen dolgozzák fel a jó anyagot. Halász Rudolf versei sikerültek. Kemény Egon munkája szívről és készségről tanuskodik. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;"Fekete liliom" Karády Katalin énekel[/url]   .... Hogy a bemutató mégsem volt egyenletes, arról a próbák hiánya és a balszerencse tehet. Tihanyi Vilmos a bemutató előtt egy héttel tüdőgyulladást kapott. Latabár Kálmán pedig úgy berekedt, hogy a harmadik sorban sem hallottuk beszédét. ....Meglepetést kelt Zentay Ferenc szereplése. Biztos, könnyed, sima, úri és határozott egyéniségű színész. A Rudas tánccsoport revűje valóságos látványosság..." "Hosszú idő óta a "Fekete liliom" az első  darabja az Operettszínháznak, amit nem közvetít a rádió. Ok: a "Fekete liliom" tartalma nem alkalmas arra, hogy a rádió serdületlen korú közönsége is meghallgassa. Azt hisszük viszont, hogy ez a körülmény az Operettszínház serdültebb korú közönsége előtt nem válik a darab hátrányává..." "Szilveszteri tipp Fővárosi Operettszínház A pesti színházlátogató közönséget bizonyára érdekli a hír, hogy Latabár Kálmán, népszerű komikus meggyógyult és ma estétől kezdve ismét fellép az Operettszínházban. Az operettről sokat beszélnek, zsúfolt nézőtér előtt adják." 426. bejegyzésből: [url]http://gobbi.oszk.hu/gallery.php?img=357;Latabár Kálmán és Fejes Teri a "Fekete liliom"-ban[/url]

445 smaragd 2016-11-08 14:04:38 [Válasz erre: 444 smaragd 2016-11-08 13:59:12]
[url]https://youtu.be/KlEvluMenI0;Itt![/url]

444 smaragd 2016-11-08 13:59:12 [Válasz erre: 443 smaragd 2016-11-08 13:56:43]
Fűszer és csemege (1939) magyar irodalmi film Zene: KEMÉNY EGON Megtekinthető[url]https://youtu.be/gxCbf_5d5bw;itt[/url]

443 smaragd 2016-11-08 13:56:43 [Válasz erre: 442 smaragd 2016-11-08 13:54:21]
"Fűszer és csemege " (1939) magyar film Zene: KEMÉNY EGON 1940. március "Műsorbonyodalom a Fűszer és csemege körül Eddig 20.117 nézője volt a filmnek [url] http://1.bp.blogspot.com/-XSmmdrFV-W4/VMdJwZc7tKI/AAAAAAAACso/hYGblX_IbkQ/s1600/fortepan_18368%2B(1).jpg;Jávor Pál, mint "segéd úr"[/url] a Fűszer és csemege című filmben A Fűszer és csemege  a most induló tavaszi filmszezon egyik legnagyobb sikere. Irodalmi film, kitűnő munka. A téma már színdarab korában nagy sikert aratott a Vígszínház színpadán. Egy álló hétig zsúfolt házak nézték végig az Atriumban és a Casinoban a Fűszer és csemegé-t. Az Átrium ennek ellenére kénytelen volt műsoráról március hetedikén levenni a filmet, hogy egyéb szerződéses kötelezettségén eleget tehessen. A nagy közönségsikerre való tekintettel azonban kötelezte magát a mozi, hogy a jelenleg műsoron levő film után ismét a Fűszer és csemegét játsza. Ezen a héten a Décsi mozi is bemutatta a képet, amelyet most már - beleszámítva, hogy a Casino már második hete játsza - közel 20.117 ember látott. A Décsi mozi nagy befogadóképességére való tekintettel ez a szám alaposan meg fog növekedni a héten. A filmnek mindhárom moziban igen nagy sikere volt. Ami a moziban nagy ritkaság, a közönség gyakran nyíltszíni tapssal jutalmazta."   

442 smaragd 2016-11-08 13:54:21 [Válasz erre: 436 smaragd 2016-11-07 17:39:59]
"Fűszer és csemege "(1939) Zene: KEMÉNY EGON "Fűszer és csemege magyar film Ismét egy olyan filmet mutatott be két pesti mozi az Atrium és a Casino, amely mielőtt megszületett volna, már létezett  - mégpedig nagysikerű színdarab formájában. Most, hogy újra találkozunk Csathó Kálmán kedves, finom darabjával, üdvözlésünkkor örömmel állapítjuk meg, hogy a tisztes munkának és a gyengéd szerelemnek ez a regényes története Ráthonyi Ákos rendezésében  és Kemény Egon hangulatos, a cselekményhez pompásan simuló művészi muzsikájával még kifejezőbb, üdébb és csattanós vidámságában elevenebb, mint előző életében. Somlay, Vízváry kabinetalakításain kívül Szörényi Éva, Hidvéghy Vali, Jávor, Dénes, Bihari játéka szerez örömet. A filmet a jövő héten a Décsi is műsorára tűzi."

441 Ardelao 2016-11-08 10:25:34 [Válasz erre: 437 Ardelao 2016-11-08 04:47:50]
[url] https://books.google.hu/books?id=Y8eiBAAAQBAJ&pg=PA229&lpg=PA229&dq=Der+tragische+K%C3%B6nig+der+Operette+%2B+Kem%C3%A9ny+Egon&source=bl&ots=2CVYokn1jF&sig=mnaxf5z4XLKH6fzMZgwglg1IGoA&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwijsdL-4pjQAhWD3CwKHU_CBqAQ6AEIHzAB#v=onepage&q=Der%20tragische%20K%C3%B6nig%20der%20Operette%20%2B%20Kem%C3%A9ny%20Egon&f=false; Klaus Waller: PAUL ABRAHAM - DER TRAGISCHE KÖNIG DER OPERETTE: EINE BIOGRAPHIE [/url] Érdemes elolvasni e könyv 72.-74. oldalán leírtakat, ahol az „operett tragikus királyának” a munkamódszeréről ír a szerző. Műveinek megkomponálásában Ábrahám Pál – igaz, a lehető legtisztességesebb üzleti alapon - többeket foglalkoztatott, sikeres darabjai zömének sikerét azonban Kemény Egonnak köszönhette. Klaus Waller meglepő feltételezést tesz közzé (bizonyára nem légből kapott információként), amely szerint Berlinben Arnold Schönberg is Ábrahám Pál „munkatársai” közé tartozott, abban az időben, amikor Schönberg anyagilag szorongatott helyzetbe került.

440 smaragd 2016-11-08 09:09:12 [Válasz erre: 439 smaragd 2016-11-08 08:29:43]
Most hangzott el a "Ritka madár a szerelem", vezényelt Bolba Lajos.

439 smaragd 2016-11-08 08:29:43
Ma!      Dankó Rádió 9:04, ismétlés 18:04 KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935) angolkeringő, 3' Ezt a mindmáig sikeres dalt Harmath Imre szövegével Rózsavölgyi is megjelentette, az olvasók a Karácsonyi Album 1935-36 számában szintén  megtalálták. A gramofonfelvételeken Dél Tommy, Rózsa Annie és Sebő Miklós énekelték. Ma Nagy Ibolya műsorában hallhatjuk az angolkeringő 1958-ban készült magnófelvétel változatát, vonós tánczenekarra hangszerelve. A "Túl az Óperencián" című műsor ma Kemény Egon slágerkeringőjével kezdődik. A hét vendégei: Póka Éva és Bolba Lajos. A tegnapi adásban mindketten zenei pályájuk kezdetéről meséltek, amelynek egyik érdekessége, hogy Budapesten találkozott a Délvidékről és a Felvidékről indult két életsors. Póka Éva művésznő régi szabadkai tájszólással elevenítette fel sikeres színművészeti felvételi vizsgáját, olyan bájjal, hogy öröm volt hallgatni! Bolba Lajos nagyon fiatalon lett a Magyar Rádió munkatársa majd szerkesztője, így minden bizonnyal személyesen ismerte Kemény Egon zeneszerzőt.

438 smaragd 2016-11-08 06:05:00 [Válasz erre: 437 Ardelao 2016-11-08 04:47:50]
Az egész bejegyzés tartalma több szempontból új. Óriási! Köszönöm szépen!

437 Ardelao 2016-11-08 04:47:50 [Válasz erre: 255 Ardelao 2016-10-10 01:22:33]
[url] http://www.paul-abraham-bio.de/index_htm_files/Paul%20Abraham%20Newsletter%2005-2016.pdf; Paul Abraham News Nr.9 (Mai 2016) - Herausgegeben von Klaus Waller [/url] „A krefeldi Schmolt Aukciós ház márciusban árverésre bocsátott egy „saját kezűleg írt” kottafüzetet Ábrahám Pál „Bál a Savoyban” c. operettjéből származó dalokkal. A kottafüzet eredetiségét Ingo Nebehay bécsi antikvárius 1974-ből származó tanúsítványa igazolja. A kézírás (ld. a lenti kottát /a fenti link megnyitásával megtekinthető/ ) kétségtelenül inkább Kemény Egonéval ……. mutat hasonlóságot. E tanúsítványhoz összehasonlításként annak idején bizonyára a „Bál a Savoyban” partitúrája szolgált, amely Bécsben megtalálható, és amelyről akkor nem tudták, hogy azt Ábrahám irányítása alatt több személy írta. Mindenesetre ez a füzet a partitúra keletkezésekor íródott. Tisztázatról van szó, amely egy közbenső állapotot rögzít (tehát nem vázlat vagy egy olyan munkapartitúra, amely a komponálás folyamatát dokumentálja). A későbbi verziókhoz képest a különbségek elsősorban a hangok és az ütemek jellegében mutatkoznak meg, néhol a hangmagasság részben más, a zene ritmusa azonban már minden számnál csaknem pontosan meg van határozva. ….”

436 smaragd 2016-11-07 17:39:59 [Válasz erre: 435 smaragd 2016-11-07 10:41:38]
Zene: KEMÉNY EGON [url]http://port.hu/adatlap/film/tv/fuszer-es-csemege-fuszer-es-csemege/movie-7873#;"FŰSZER ÉS CSEMEGE"(1939)[/url] a filmet port.hu oldal szerint, holnap, november 8-án a Duna Word 02:30-kor ismétli.

435 smaragd 2016-11-07 10:41:38 [Válasz erre: 434 smaragd 2016-11-07 10:39:05]
[url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Csath%C3%B3_K%C3%A1lm%C3%A1n;Csathó Kálmán (wikipedia)[/url]

434 smaragd 2016-11-07 10:39:05 [Válasz erre: 410 smaragd 2016-11-04 08:52:08]
Ma! DUNA WORD 11:35 - 13.00 "FŰSZER ÉS CSEMEGE  "Elkészült a HUNNIA filmgyárban a FŰSZER ÉS CSEMEGE CSATHÓ KÁLMÁN Vojnits-díjat nyert irodalmi értékű vígjátékának fimváltozata. A nagysikerű vígjáték LÉVAY BÉLA produkciójában készül. Rendezte: RÁTHONYI ÁKOS Fényképezte: VASS KÁROLY Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON A film főszerepeit a magyar filmgyártás legközkedveltebb színészei játszák: Jávor Pál, Szörényi Éva, Somlay Artúr, Vízváry Mariska, Bihary József, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Pethő Attila, stb. A film előreláthatóan január elején a DÉCSI, ÁTRIUM és CASINO filmszínházakban fog megjelenni. Az előjelek után ítélve  a FŰSZER ÉS CSEMEGE a szezon legnagyobb sikerű filmjének ígérkezik. Nem volt még magyar film, amelyben a szociális probléma és sziporkázóan szellemes humor ily nagy mértékben egyesülne!" MAGYAR FILM, 1939.december 16., 428.bejegyzés [urlhttps://hu.m.wikipedia.org/wiki/Csath%C3%B3_K%C3%A1lm%C3%A1n;Csathó Kálmán,wikipedia[/url]

433 smaragd 2016-11-07 08:51:54 [Válasz erre: 432 Ardelao 2016-11-07 08:38:39]
Nem helyesbítés akart lenni, hanem a bejegyzésem linkje,ami nem ment át elsőre, de korábban már szerepelt.

432 Ardelao 2016-11-07 08:38:39 [Válasz erre: 431 smaragd 2016-11-07 07:31:54]
Köszönöm a helyesbítést! :)

431 smaragd 2016-11-07 07:31:54 [Válasz erre: 430 smaragd 2016-11-07 07:28:39]
[url]https://szinhaziintezet.culturalspot.org/asset-viewer/a-fekete-liliom-c%C3%ADm%C5%B1-el%C5%91ad%C3%A1s-sz%C3%ADnlapja/dgHj-AyGSBiFPg?hl=hu;"Fekete liliom"bemutató, színlap[/url] (lsd 427.bejegyzés)

430 smaragd 2016-11-07 07:28:39 [Válasz erre: 429 smaragd 2016-11-06 17:35:26]
[url]http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/16.htm;INTÉZMÉNYTÖRTÉNET A Fővárosi Operettszínház[/url] A fenti weboldalon, a "Fekete liliom" című nagyoperett ismertetése felülvizsgálatra szorul, elsősorban bővítésre. A mintegy 75  előadásban játszott "Fekete liliom" sikere mellett ugyanis a színháznak, a Fővárosi Operettszínháznak az akkori szűkös időkben a csőd elkerüléséhez nélkülözhetetlen bevételt is hozott, amit az igazgató, Fényes Szabolcs reményként fűzött a bemutatóhoz, erről a  407. bejegyzésben olvashatunk. A fenti weboldalon  -  érthetetlen ok miatt - a szereplőknek és a közönségnek kitűnő előadásokat adó "Fekete liliom" c.  nagyoperett csak adatfelsorolásként szerepel,  ami nagy  hiányossága az oldalnak! (Ugyanakkor ugyanitt  a "Florentin Kalap",  amely megbukott -  lsd. szintén  a 407.bejegyzésében Fényes Szabolcs igazgató csalódott szavait - részletezve van.) [url] https://szinhaziintezet.culturalspot.org/asset-viewer/a-fekete-liliom-c%C3%ADm%C5%B1-el%C5%91ad%C3%A1s-sz%C3%ADnlapja/dgHj-AyGSBiFPg?hl=hu ;"Fekete liliom" Színlap, bemutató, 1946[/url]

429 smaragd 2016-11-06 17:35:26 [Válasz erre: 425 smaragd 2016-11-06 01:22:15]
Javítandó pontatlanságok és hiányosságok Színészkönyvtár weboldalon: Óriási hiba a Színészkönyvtár/ Karády Katalin weboldalon,  - amelynek, mint az ott olvasható, írója és összeállítója Takács István, korrektora Dévényi Ildikó - az a pontatlanság , ahol a "Fekete liliom" szerzőjének egyedül  Halász Rudolfot, a versek íróját jelölik meg. Ez a hiányos szerzői adat van feltüntetve  a "Főbb szerepei" és a "Életútja/Színpadi pályacsúcsa" fejezetekben. A másik javítandó témáról az Előzmény 259 - ben írtam fórumunkon, a weboldalon hibásan megjelent állítást törölni kell, és a tényeknek megfelelően javítani. A Színészkönyvtár oldalon a Hozzászólások oldalon sem, máshol sem lehet a szövegek íróival kapcsolatba lépni. A Karády Katalin  oldalon a "Fekete liliom"--ra vonatkozó korrekt rész: "a "Fekete liliom" című nagyoperettjében Zia szerepében tündököl, az 1946. december 20-án megtartott első előadást még sok szép estén át, kevés számú, háborút követő premierje során." Mint ismeretes a fenti nagyoperett szerzői és címe: KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom "

428 Ardelao 2016-11-06 10:48:41 [Válasz erre: 409 joska141 2016-11-04 08:27:13]
Korabeli írások a „FŰSZER ÉS CSEMEGE” c. filmről: [url] http://epa.oszk.hu/01300/01373/00044/pdf/00044.pdf; Magyar Film Filmkamarai és Moziegyesületi Szaklap, 1939. december 16., 3. oldal [/url] [url] http://epa.oszk.hu/01300/01373/00104/pdf/Magyar_Film_1940_06.pdf; Magyar Film Filmkamarai és Moziegyesületi Szaklap, 1940. február 10., 7. oldal [/url]

427 Ardelao 2016-11-06 10:09:13 [Válasz erre: 426 Ardelao 2016-11-06 10:05:05]
[url] https://szinhaziintezet.culturalspot.org/asset-viewer/a-fekete-liliom-c%C3%ADm%C5%B1-el%C5%91ad%C3%A1s-sz%C3%ADnlapja/dgHj-AyGSBiFPg?hl=hu; A Fekete liliom című előadás címlapja (1946) [/url]

426 Ardelao 2016-11-06 10:05:05 [Válasz erre: 408 Ardelao 2016-11-04 05:06:16]
[url] http://gobbi.oszk.hu/gallery.php?img=357; Latabár Kálmán és Fejes Teri, 1946 – fotó [/url] „Kemény Egon: Fekete liliom. Latabár Kálmán (Jim) és Fejes Teri (Inez). Fővárosi Operett Színház, 1946. dec. 20., rendezte: Tihanyi Vilmos”

425 smaragd 2016-11-06 01:22:15 [Válasz erre: 424 smaragd 2016-11-06 01:12:06]
KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjét (1946) nagy várakozás előzte meg - Fényes Szabolcs igazgató színházi tájékoztatóját alább olvashatjuk - a premiert követően a szövegkönyvet illetően egymásnak ellentmondó kritikák jelentek meg, a zenét egyöntetűen méltatták. Egy összeállítást ezekből majd még be fogok ide írni.

424 smaragd 2016-11-06 01:12:06 [Válasz erre: 423 smaragd 2016-11-06 01:06:33]
Sajnálatos elütés került az előző bejegyzés elejére, a "Fekete liliom" bemutatója, ahogy előző bejegyzésekben is szerepel, 1946-ban volt.

423 smaragd 2016-11-06 01:06:33 [Válasz erre: 412 smaragd 2016-11-04 09:35:14]
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1947.december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb  sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom "igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt.Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta  nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével  és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a  rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány.Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.

422 smaragd 2016-11-05 16:37:12 [Válasz erre: 421 smaragd 2016-11-05 16:36:06]
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag  György a "Valahol Délen" - hez írt, a  Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban  18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.

421 smaragd 2016-11-05 16:36:06 [Válasz erre: 419 Ardelao 2016-11-05 11:16:14]
Köszönöm a zenei gyűjteményt, ide mindig visszatérhetünk a "Valahol Délen" egyes részleteit meghallgatni.

420 Ardelao 2016-11-05 12:23:26 [Válasz erre: 384 Ardelao 2016-10-31 04:54:12]
[url] http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/585086/default/doc_url/Moziujsag_1942_28.pdf; Moziújság, 1942. júl. 15.-júl. 21., II. évf., 28. szám [/url] FILMZENE LEMEZEN „Palló Imrének most jelent meg a legújabb Radiola lemeze, amelyen két aktuális dalt énekel. Palló Imrének minden lemezén, minden szereplésén érezni lehet valami őserőt, valami legázoló energiát, ezek a felvételei ilyenek. Az egyik Erdődy-Bolváry: „Karddal és vérttel” című hazafias dala, a másik Juhász Gyula „A tápai krisztus” című verse, melyet Kemény Egon zenésített meg. …..”

419 Ardelao 2016-11-05 11:16:14 [Válasz erre: 418 Ardelao 2016-11-05 11:09:51]
Továbbá: ld. még a 321. sz. bejegyzés alatt

418 Ardelao 2016-11-05 11:09:51 [Válasz erre: 417 Ardelao 2016-11-05 11:08:59]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/gyurkovics_mariaszabo_miklos__valahol_delen; Valahol délen (1957) /operett, színpadi mű - Szabó Miklós és Gyurkovics Mária kettőse/ [/url]

417 Ardelao 2016-11-05 11:08:59 [Válasz erre: 415 Búbánat 2016-11-05 10:30:33]
Álljanak itt összegyűjtve az internetről is letölthető részletek Kemény Egon: Valahol délen c. operettjéből: [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/gyenes_magdaratonyi_robert__ha_meggondolna_megis_a_dolgot_valahol_delen; Valahol délen (1957) /Ha meggondolná mégis a dolgot – Énekel: Rátonyi Róbert és Gyenes Magda/ [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/ratonyi_robert__ha_az_este_leszall_valahol_delen; Valahol délen (1957) /Ha az este leszáll – Énekel: Rátonyi Róbert/ [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/gyurkovics_mariaszabo_miklos__valahol_delen; Valahol délen (1957) /Szabó Miklós és Gyurkovics Mária kettőse/ [/ur] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/petress_zsuzsamelis_gyorgy__csendesen_vartam_a_valaszod_valahol_delen; Valahol délen (1957) /Csendesen vártam a válaszod – Énekel: Petress Zsuzsa és Melis György/ [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/mezei_maria__bolero__valahol_delen; Valahol délen (1957) /Bolero – Énekel: Mezei Mária/ [/url] [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/melis_gyorgy__valahol_delen__valahol_delen; Valahol délen (1957) /Valahol délen – Énekel: Melis György/ [/url]

416 smaragd 2016-11-05 10:46:09 [Válasz erre: 415 Búbánat 2016-11-05 10:30:33]
Köszönöm, hogy szorgalmasan bejegyezted a műsort! Ismétlés ma is a szokott időben, 18:04-től, a Kemény Egon zenedarabok 18:36-tól lesznek újra hallhatóak.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.