Café Momus fórum

« < 1 2 3 ∙∙∙36 37 38 39 40 ∙∙∙46 47 48 > »

515 smaragd 2016-11-26 07:16:01 [Válasz erre: 359 Ardelao 2016-10-24 10:24:29]
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt asszony " (1957) Rádiójáték, 60' 1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel. 1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és, újrahangszerelte a korábbi művet. Petress Zsuzsa és Réti József énekelt. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus Bemutató a Magyar Rádióban, Kossuth adó: 1957. november 14. (Előzmények itt a fórumon: 359, 292, 210)

514 smaragd 2016-11-24 20:59:23 [Válasz erre: 499 smaragd 2016-11-22 19:51:42]
Házy Erzsébetre emlékezem, elhunyta napjának évfordulóján, arra a fiatal, hangjában és szépségében tökéletes teremtésre, aki 1957-ben KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" című rádióoperettjében Lilla szerepében tündökölt. A verseket Erdődy János írta. Az Előzmény 499-ban ismertetett emlékműsort, összeállítást a régi magnószalagról a napokban meghallgattam, az egyes felvételek hossza is lehetővé tette a daljáték részleteinek zenei élvezetét. Vajon miért nem juthat el vagy mikor juthat el újra a teljes felvétel a hallgatókhoz?

513 Ardelao 2016-11-24 17:25:44 [Válasz erre: 293 smaragd 2016-10-15 07:09:12]
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00785/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_35.pdf;Színházi Élet, 1929/35. szám – Újabb fotó [/url] A fotó alatti szöveg: „A Nyári Operettszínház a téli Operettszínházban próbálta a "32-es baka vagyok én" című új revüjét. Déry, Rubinyi, Sarkadi, Palásthy, Radó, Rott, Újváry, Szilágyi Marcsa, Szömörkényi Franciska, Nagy Jenő és Kemény Egon a karmester”

512 smaragd 2016-11-24 06:07:16 [Válasz erre: 511 Ardelao 2016-11-24 00:09:04]
KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Honolulu Lulu " (1927) charleston, 3' Ez volt az első zenedarab, amelyet Kemény Egon már zeneszerzőként komponált, 22 évesen. Ezzel egyidejűleg a Fővárosi Operettszínház másodkarmestere volt. Az életműben a "Honolulu Lulu" szalonzenekarra ill. szalonzenekarra+kórus hangszerelve indította el azt a sikersorozatot, amely kora divatos táncszámaival kezdődött, táncslágerei nyitottak utat első nagyoperettje bemutatójához - "Kikelet ucca 3" (1929), Fővárosi Operettszínház - és így tovább, számos zenei műfajban kísérte a zenei szakma elismerése csakúgy mint a közönségé, egészen az Erkel-díjig, Kemény Egon 40 éven át tartó zeneszerzői alkotói pályája során. A "Honolulu Lulu" gramofonfelvételen is megjelent - talán egyszer meghallgathatjuk... - a kottát Rózsavölgyi adta ki. A "Színházi Élet" idézett cikke egy igen fontos láncszemet kihagyott, ugyanis apai óhajra Kemény Egon a bécsi egyetem orvosi fakultásának szemesztereit sorra elvégezte, majd mégis a bécsi Zeneakadémiára iratkozott át, most már saját döntésé szerint, ahol az igazgató, Franz Schmidt a felvételi vizsga után azonnal tanítványai közé emelte. Kemény Egon zenei pályájának sajátossága, hogy "könnyű zene" komponálása mellett döntött, meghonosítva Magyarországon a szimfonikus könnyűzene műfaját, amelynek első zenedarabja: KEMÉNY EGON: "Schönbrunni orgonák" (1937).

511 Ardelao 2016-11-24 00:09:04 [Válasz erre: 510 Ardelao 2016-11-23 23:24:12]
A Színházi élet 1927. évi, 38. számában megjelent cikk nemcsak azért méltó a figyelemre, mert írója csupán az ott említett egyetlen zeneszám alapján határozottan állítja, hogy „Kemény Egon beérkezett", hanem azért is, mert a cikkhez az orvostanhallgatóból lett zeneszerzőről egy feltehetően kevesek által ismert és kiváló minőségű fotó is tartozik.

510 Ardelao 2016-11-23 23:24:12
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00684/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1927_38.pdf; Honolulu Lulu [/url] Egy sláger, amelyet nyolc nap múlva mindenki dúdol A Színházi Élet olvasói e héten kottamellékletként a „Honolulu Lulu" cimű zeneszámot kapták. Szövegíróját, Harmath Imrét nem kell bemutatnunk; régi jó ismerőse olvasóinknak. A zenét Kemény Egon írta. És itt álljunk meg egy pillanatra. Huszonkét éves orvostanhallgató ez a kassai fiatalember, aki egy nap gondolt egv nagyot és merészet: felutazott Pestre és a Színházi Élet szerkesztőségében lezongorázott egy darabot. Eleinte csak udvariasságból hallgatta meg egy munkatárs. Pár perc múlva akadt még két hallgató, a végén pedig együtt dalolt, fütyölt a zongorázóval az egész szerkesztőség. A többi már olyan sebesen ment, mint a karika csapás. Sürgős küldönc ment Harmath Imréért, aki szintén meghallgatta Kemény Egont és örömében bokázni kezdetit. Tíz perc múlva készen volt a szöveg is: Honolulu Lulu Méltóztassanak lezongorázni. Sietni kell, mert nyolc nap múlva nincs olyan zenekar, amely nem ezt játszaná, nincs olyan nyitott ablak Pesten, amelyből nem ez hallatszana és még kétszer nyolc nap és szertekürtöli a nagy világba a gramofon. Kemény Egon beérkezett.”

509 smaragd 2016-11-23 16:42:50
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Hajnali szerenád " (1958) Koloraturdal, 3'30" Énekelte: Lehoczky Éva Kísérte: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Gyulai Gaál János vezényletével. Kemény Egon zeneszerző ezt a dalt Lehoczky Éva részére komponálta, a Magyar Rádió megbízásából.

508 smaragd 2016-11-23 13:51:31
506. és 507 bejegyzésekhez: Kemény Egon a képen öltönyt visel. Nem fontos mindent bejegyezned ide, amit viccesnek találsz, nehogy magad válj vicc témájává, ugyanis ebbe a fórumba eddig még egyetlen komolyan vehető bejegyzést sem írtál, hagyd abba!

507 zenebaratmonika 2016-11-23 12:55:59
Az is vicces, hogy miközben Bársony Rózsi bundában áll, Kemény Egon egy szál zakóban. Ábrahám Pali pedig szerette a kicsit nőies világos sálakat, itt fehér selyemsál lehet rajta, másik képen pedig sötét sál világos pöttyökkel.

506 zenebaratmonika 2016-11-23 12:46:58 [Válasz erre: 503 smaragd 2016-11-23 03:48:24]
Pedig én bajuszosnak láttam... sajna nagyon sötét a kép, mindenesetre kuriózum. Ábrahám villa szerintem ekkor még nem volt felújítva, egy idős hölgytől vette elég elhanyagolt állapotban volt akkor még.

505 Ardelao 2016-11-23 08:27:15 [Válasz erre: 502 zenebaratmonika 2016-11-23 00:46:05]
[url] http://www.blikk.hu/sztarvilag/salamon-bela-utalta-ha-fizetni-kell/73gdlqm; Salamon Béla utálta, ha fizetni kell [/url] „Budapest - Ismert színészek mókás, megható, vagy épp kínos történeteit eleveníti fel Kalmár Tibor Legendás komédiások című könyve, amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Sorozatunk mai részében Salamon Béla tréfás problémamegoldásai mellett egy kellemetlen in flagarantiját idézzük fel.” Ebben a humoros történetben szó esik arról, hogy Salamon Béla külföldön is vendégszerepelt, így fellépett a berlini kabaréban is. Feltehetően ekkor találkozott Ábrahám Pállal és Kemény Egonnal, ill. így került ő is a fotóra. Kemény Egonon látszik, hogy igazi "úr" volt, laza eleganciával áll a kép jobb szélén, de "Béla bácsi" is meglehetősen tekintélyes küllemű. :)

504 smaragd 2016-11-23 04:21:21 [Válasz erre: 503 smaragd 2016-11-23 03:48:24]
Előző bejegyzésem - 503 - természetesen az 502-re adott válasz. A foto ritkaság, fő érdekessége az épület,amelynek itt egy részletét látjuk, Ábrahám villája Berlinben.

503 smaragd 2016-11-23 03:48:24

503. bejegyzéshez:

Nem jól látod!!! Kemény Egon egész életében frissen borotvált arccal, elegánsan jelent meg!!!

Tűnj el innen, hagyd abba a téves információk közlését!!! Kénytelen leszek kitiltatni Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző fórumából!!!

502 zenebaratmonika 2016-11-23 00:46:05 [Válasz erre: 501 Ardelao 2016-11-22 20:15:40]
Nagyon jó a felvétel, köszi, egész vékony volt Kemény Egon is, ha jól látom bajuszt viselt. Ábrahám Pál tényleg nagyon sovány volt, és elég kreol bőrű, alig látszik az arca. Ábrahámné Feszely Sarolta pedig nagyon kedvesnek tűnik, ő ha jól tudom operaénekesnek tanult, később énektanár lett. Salamon Béláról nem sokat tudok. Akkoriban szerettek cigivel a szájukban fényképezkedni az emberek.

501 Ardelao 2016-11-22 20:15:40
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00901/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1931_47.pdf; Fotó [/url] Kemény Egonról ritkán találunk fényképfelvételt a neten. A Színházi Élet 1931. évi 47. számának 29. oldalán azonban kivételesen láthatjuk Kemény Egont is Salamon Béla, Bársony Rózsi, Ábrahám Pál és annak felesége társaságában. Nevezettek Ábrahám Pál Berlinben vásárolt házának a felavatására gyűltek egybe. Sajnos, a fotót erősen fel kell nagyítani, ami ront a felvétel amúgy sem jó minőségén, de mindenképpen „történelmi relikviának” számít.

500 smaragd 2016-11-22 19:52:29
Zenés színház az éterben A Magyar Rádió Dalszínházának jubileumi kiadványa Szerkesztő: Ruitner Sándor és Schubert Ferenc CD Operett 5 Kemény Egon- Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Kettős (1955) 5'03" Petress Zsuzsa, Melis György - ének Vezényel: Lehel György Daljátékok-Operettek-Zenés játékok 5 Különleges "pillanat" volt Kemény Egon életében a Hatvani diákjai című darabnak a megszületése. Bécsi születésű révén az operett műfajának európai hangját sokkal inkább magáénak érezte, mint a sajátosan magyar vonásokat. Amikor felkérték erre a munkára, mindenekelőtt hosszasan tanulmányozta a Debreceni Kollégiumban fellelhető anyagokat, kapcsolatot keresve a darab történelmi magja köré szőtt mese és a korabeli muzsika különböző megnyilvánulásai között. Aztán - érdekes módon - már csak ezen a magyar úton tudott továbblépni...

499 smaragd 2016-11-22 19:51:42
"KLASSZIKUSOK MINDENKINEK" KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAIBÓL Szerkesztő: Schubert Ferenc Elhangzott Kemény Egon zeneszerző halálának 30. évfordulóján Bartók Rádió 1999. július 23. KEMÉNY EGON:"Hatvani diákjai " (1955) - Nyitány - "Megkérdeztem a madártól" kettős, Petress Zsuzsa, Melis György - "Dal a bonton-ról" kettős, Mezei Mária, Tompa Sándor - "Ha majd a fény", kettős Petress Zsuzsa, Simándy József KEMÉNY EGON: " Komáromi farsang" (1957) - " Könnyű lepke, kismadár" Lilla románca, Házy Erzsébet - " Az első reggel " kettős, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert - "Egy-kettő " Kraxelstumpf szerenádja, Bilicsi Tivadar - " Sötét lepel" Csokonai dala, Ilosfaly Róbert - " Lilla, itt a drága óra" kettős, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

498 smaragd 2016-11-22 19:50:23 [Válasz erre: 497 Ardelao 2016-11-22 18:39:29]
Érdemes lenne egy listát vagy táblázatot szerkeszteni arról, hogy Gombaszögi, Mezei, Fejes Teri, Házy, Neményi, Petress, Gyurkovics, Gencsy, Sándor Judit, Karády, Rösler, Simándy, Melis, Tompa Pufi, Bilicsi, Gózon, Lantos Oliver és még sok-sok nagy név, híres előadók, akik a színpadon vagy a felvételek idején még gyakran fiatal művészek voltak azóta legendássá vált életművükkel hányszor és hányszor vitték sikerre Kemény Egon zeneműveit. A színházak zenekarai, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és karmesterei, kórusok és karnagyaik szintúgy. Nagyon fontosak voltak mindig az előadók,az énekesek akikkel a zeneszerző nagy odaadással dolgozott, zenéjét nemegyszer hangterjedelmükhöz igazította ...., hogy az előadás, a felvétel tökéletes legyen.

497 Ardelao 2016-11-22 18:39:29
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/01140/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1936_26.pdf; Színházi Élet – 1936/26. szám [/url] „A színészek lejönnek a vászonról A nyár a moziban a szkeccsek szezónja. Nemcsak Budapesten, külföldön is. A színészek, akik egész évben filmeztek, ilyenkor lejönnek a vászonról a színpádra és személyesen is megjelennek a közönség előtt. A filmstúdióban és a Royal Apolló színpadán, Lakner Arthur igazgató vezetésével már hetek óta forgatnak és próbálnak egy új filmszkeccset. »Szomorú csütörtök — vidám vasárnap« a címe és egészen biztos, hogy nemcsak vidám vasárnapokat, de sok vidám hétköznapot fog szerezni a mozilátogatóknak. A szöveget Harmath Imre írta; olyan kedves és könnyű lesz, mint a nyári harmat. A forgatókönyv Királyhegyi Pál munkája; róla köztudomású, hogy Hollywoodban sokat forgolódott a filmgyárak körül. Mindehhez Brodszky Miklós, Feleki László, Gyöngy Pál, Kemény Egon és László Sándor komponáltak zenét; az öt zeneszerző neve a legpesszimisztíkusabb számítás szerint is legalább öt olyan slágert jelent, melyeket a budapesti közönség a szélrózsa minden irányába magával fog vinni. Három érdekes pár játssza a film főszerepét. Az első, sőt legelső: Gombaszögi Ella és Rátkai Márton. A másik pár: Szőnyi Lenke és Pataky Jenő, a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja. A harmadik pár: Király Irén és Keleti László. A legfőbb vezénylést pedig, mint rendező: Lakner Arthur gyakorolja. Tapsolni a közönség fog!”

496 Ardelao 2016-11-21 21:02:10 [Válasz erre: 495 smaragd 2016-11-21 15:14:56]
„Где-то на юге” где-то на востоке …. но когда в Будапеште? Igen, örömmel tölthet el mindannyiunkat, hogy „valahol keleten” a „Valahol délen” sikere még ma is elevenen él az emlékezetben. Ennek további példája az alábbi, „Ó, operett, operett” címmel megjelent cikk, amelyben többek között az operett, mint műfaj helyéről, szerepéről és az Odesszai Zenés Komédia Színház létrejöttéről, tevékenységéről esik szó. E cikk egyik mondatából idézek: „ ….. Fél évszázad alatt több száz előadásra került sor, az összesről, természetesen, nem lehet szót ejteni. Csak néhányat említek meg a nagy sikert aratottak közül: „……. „Valahol délen”, „Maya”, ….”. Az írás eredetije [url] http://www.softlab.od.ua/ax-operetta-operetta.html;itt [/url] olvasható.

495 smaragd 2016-11-21 15:14:56
KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" című nagyoperettjének minden egyes újra felbukkanó orosz nyelvű bejegyzésénél - pl. 451 - és zenei részletnél - pl. a legutóbbi, 494 - elcsodálkozom, hogy még mindig nagy hatással van a volt szovjet színházak közel hatvan évvel ezelőtti előadássorozata az ottani művészeti jelenre. Azt tudom, hogy nagyon sok színházban nagyon sokszor játszották - ezt a felületes, de igaz mondatot majd még bejegyzésekben részletezhetjük -, de azt nem tudtam, hogy mindmáig elég a honlapon kiírni, Krizsán ( Valahol Délen) és annak súlya van, máshol YT videon észtül énekli a híres operaénekes... Köszönöm Ardelao, hogy keresel, kutatsz és találsz!

494 Ardelao 2016-11-20 22:42:49 [Válasz erre: 321 Ardelao 2016-10-20 05:44:04]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=-_mupmpcxpw&spfreload=10; Borislav Dronzikov diplomavizsgája az Orosz Színházművészeti Egyetem Musical Szakán - 2013.01.11. [/url] Frederick Loewe: My Fair Lady Giacomo Carissimi: Vittoria, Vittioria! Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro áriája a “Figaro házassága” c. operából Péteri dala Kemény Egon: Valahol délen c. operettjéből (e felvételen a 9. perc 42. másodperctől hallható) Összehasonlítás végett ugyanez a (már korábban is belinkelt) dal Melis György előadásában, [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/melis_gyorgy__valahol_delen__valahol_delen;itt [/url].

493 smaragd 2016-11-20 16:39:26
KEMÉNY EGON: "Estefelé" (1965) karakterdarab esztrádzenekarra, 5' Magyar Rádió Esztrádzenekara Vezényelt: Gyulai Gaál János E héten, hétfőn műsorát Nagy Ibolya a fenti zenedarabbal zárta.

492 Ardelao 2016-11-19 13:40:32 [Válasz erre: 479 Ardelao 2016-11-16 16:23:01]
[url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Bem_t%C3%A1bornok;Bem tábornok [/url] Dienes András rádiójátéka. Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil. Rendező: Rácz György. Személyek: Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György; Példaék, nemzetőr — Tompa Sándor; Riczkó ezredes — Juhász József; Teleki Sándor — Palotai István; Kiss alezredes — Turgonyi Pál; Németh alezredes — Táray Ferenc, Bauer — Velenczei István; Dobay százados — Horváth Jenő; Bécsi légionista — Somogyvári Rudolf; Császári parlamenter — Lázár Gida; Bundfrührer — Keleti László; Kamasz-hang — Somogyvári Pál; Mély hang — Dózsa István; Hat hang — Heltay Andor, Márkus Ferenc, Sugár Lajos, Tamás József, Galamb György és Kozák László. Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével. Bemutató: 1951. március 15., csütörtök, 17:35, Kossuth

491 Ardelao 2016-11-19 13:34:49 [Válasz erre: 375 Ardelao 2016-10-27 18:56:50]
[url] http://fonix-sarok.hu/beszelgetes-lehel-gyorgy-karmesterrel/; Bieliczkyné Buzás Éva: A Magyar Rádió egykori zenei élete - Beszélgetés Lehel György karmesterrel (1981. május) [/url] „ …… A vezetői feladatok ellátása különösen nehéz lehetett az ötvenes években. Igen. Rettenetes nyomások voltak. Főleg politikai szempontból. A Műsorülésre minden héten pontos statisztikát kellett készíteni a zenei műsorok nemzetiségi megoszlásáról. 50% fölött kellett legyen a magyar zene, 25 % fölött az orosz, vagy szovjet zene és a maradék 21-22 %-ba kellett bepréselni a világ zeneirodalmát. Ha véletlenül nem sikerült ezt az arányt megszerkeszteni, akkor kemény botrányok voltak, és újra kellett kezdeni a munkát. …….. …..Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operett-gyárnak”. 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra. Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádió-operettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakja volt: Rácz György rendező és Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni. ……. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között. Az első rádió-operett Kemény Egon Májusfa című operettje volt. Erre azért emlékszem, mert a Keringője ma is él és megy néha a Rádió műsorában. ....... A Csínom Palkót 1950. január 22-én mutattuk be. Április 4-én az Operaházban óriási díszelőadást terveztek a felszabadulás 5. évfordulója tiszteletére. Ezzel kapcsolatosan eszembe jutott egy történet, amire már nagyon kevesen emlékeznek. A díszelőadás szervezői úgy határoztak, hogy a Csínom Palkóból is előadunk részleteket. Ahhoz ma már nincs fantázia, hogy 1950-ben egy operaházi díszelőadást milyen biztonsági intézkedések előztek meg. Például képtelen voltam elintézni, hogy az anyám kapjon rá egy jegyet. Már 2-3 nappal előtte az Operaházba csak különleges igazolványokkal lehetett bejutni. Az épület belső folyosói vasajtókkal voltak lezárva, és mindegyikhez újabb igazolvány kellett. ..... A díszelőadáson ..... Rákosi Mátyás mondott beszédet. Itt volt Vorosilov, Csu En Lai, és mindegyik szocialista ország vezetője. Azt hiszem, hat órakor kezdődött az ünnepség és a tervek szerint a protokoll rész, tehát a beszédek után jött volna a nagyszabású művészi program. .... Az ünnepség Rákosi beszédével kezdődött, az egy órásra sikerült. Aztán az egyik delegáció vezető a másik után felszólalt. Ez akkor még nem úgy ment, hogy az első mondatot mondták a saját nyelvükön, a többit fordításban felolvasták, hanem mondatról mondatra fordították a beszédet és minden harmadik mondat után nagy ütemes taps, éljenzés volt. Szó ami szó, az egyik óra múlt a másik után. Tíz órakor még csak a beszédek egy részénél tartottak. Csillag Miklós, a Minisztérium zenei osztályának vezetője volt felelős a műsorért. A páholyban ülve, az egyik műsorszámot húzta ki a másik után. Valamikor fél tizenkettő körül ért véget a protokoll program. Utána Kórodi András eldirigálta az Internacionálét, de a kulturális műsorból a hihetetlen nagy előkészületek után egy taktus sem hangzott el. Na, így a Csínom Palkó sem szólalt meg. Az 50-es évek nem kedveztek a művészeti életnek sem. 1948 nyarán volt az a híres vasfüggöny leengedés magyar részről. Megvártak egy pillanatot, amikor egyidejűleg itthon volt Ferencsik János, Fischer Annie, Székely Mihály, Svéd Sándor és attól kezdve nem lehetett utazni többet. Ezt ma már nehéz elképzelni is, mert nemhogy nyugatra nem lehetett utazni, de sehova sem ....”

490 Ardelao 2016-11-18 18:37:51 [Válasz erre: 488 Speranza 2016-11-18 10:09:32]

489 Ardelao 2016-11-18 10:11:19 [Válasz erre: 488 Speranza 2016-11-18 10:09:32]

488 Speranza 2016-11-18 10:09:32 [Válasz erre: 487 smaragd 2016-11-18 04:51:54]

Látom megint rohamod van...

487 smaragd 2016-11-18 04:51:54 [Válasz erre: 475 smaragd 2016-11-15 14:10:05]