618 Búbánat 2016-12-16 10:59:28 [Válasz erre: 605 Búbánat 2016-12-13 23:40:30]
„D.L.” monogramja mögött, tudjuk, a kiváló – és kivételes - íráskészséggel rendelkező Dalos László Aranytollas és Táncsics Mihály-díjas hírlapíró, Nádasdy Kálmán-díjas operafordító, zeneszövegíró, költő, „A vén budai hársfák…” (Bástyasétány ’77) poétája rejlik - akit örömömre, személyesen is megismerhettem, s személyében egy roppant elegáns, közvetlen modorú, igazi úriembert tisztelhettem. Sajnos már nincs köztünk: 1924 – 2011. Mindezt előrebocsátva, idemásolom „D.L.” kritikáját, amit Kemény Egon – Erdődy János - Gál György Sándor Komáromi farsang c. új rádióoperettről írt és ami a Rádió és televízió újság 1957. március 23-i számában olvasható: „ A Rádiószínház bemutatójáról” „…Élj vígan: a legtisztább boldogságnak karján, egy örömöd csak azért múljon el, hogy másiknak helyet adjon, állandó nyugodalom, és békesség legyen vidám homlokod felett szeressen oly forrón az ég, amint én mindenkor szerettelek. Isten hozzád! – Csókollak – még egyszer – a legutolszor csókollak – Ah elvesztett kedves Lillám, Isten hozzád! – Professzor Csokonai” Hallhatatlanná tett szerelméhez ilyen búcsúlevelet írt a költő, odahagyta Komáromot, s 1798 szomorú farsangja után elindult át a Dunántúlon, hogy végül mégiscsak professzor legyen Csurgón, ha mégoly rövid ideig is… Lilla - Vajda Julianna - és Csokonai szerelméről, ez egymásnak teremtett két ember keserű elválásáról beszél és énekel Kemény Egon, Erdődy János és Gál György Sándor daljátéka, a Komáromi Farsang. Tegyük hozzá eleve, hogy: hangulatosan, ízlésesen, szórakoztatóan. S daljátékról lévén szó, nem is bánjuk túlságosan, hogy a szöveg el-elmarad az igen jól sikerült muzsika mögött. Ezt sosem érezzük az epizódoknál. Kraxelstumpf, Kajdács vagy Bájligeti színész-direktor például szerencsés kézzel jellemzett figurák. Csokonai s Lilla nagy kettős jeleneteiből azonban mintha hiányoznék valami! Ezt a szerelmet a Lilla-versekből meg a levelekből ismeri az ember. A daljáték szövegénél nemigen éltek azzal a lehetőséggel, hogy a költőt saját soraival is megszólaltassák s így jobban ráismerjünk: igen, ez Vitéz Mihály! Ám: megszólal a zene – igen gyakran szólal meg: csaknem húsz önálló számmal! – és elsimítja s a dallam, a ritmus rendjébe tereli a halványabb szavakat. Kemény Egonnak az utóbbi években írt művei közül azért sikerült ez a legkülönbben, mert úgy jár a magyar daljáték legjobb hagyományainak nyomán, hogy nem adja fel önmagát sem: a szélesen áradó nemes m e l ó d i á k Kemény Egonját. Igaz, hogy ez a zene módjával merít csak a Csokonai kora dallamvilágából, de nem is ezáltal lesz hiteles. Egy határozott zeneszerző-egyéniség v a l l o m á s a ez a muzsika a nagy magyar poétáról és környezetéről. E dallamokon – még a derűsebbeken is – átleng valami gyöngyház fényű szomorúság: a lemondó Lilla-versek, a ’Kedv! Remények! Lillák! – Isten véletek!’ szomorúsága: a búcsúzó levél föloldhatatlan fájdalma úgy lett hívebb a zeneszerző Csokonaijához, hogy önmagához is hű maradt:” „.D.L.”
„D.L.” monogramja mögött, tudjuk, a kiváló – és kivételes - íráskészséggel rendelkező Dalos László Aranytollas és Táncsics Mihály-díjas hírlapíró, Nádasdy Kálmán-díjas operafordító, zeneszövegíró, költő, „A vén budai hársfák…” (Bástyasétány ’77) poétája rejlik - akit örömömre, személyesen is megismerhettem, s személyében egy roppant elegáns, közvetlen modorú, igazi úriembert tisztelhettem. Sajnos már nincs köztünk: 1924 – 2011. Mindezt előrebocsátva, idemásolom „D.L.” kritikáját, amit Kemény Egon – Erdődy János - Gál György Sándor Komáromi farsang c. új rádióoperettről írt és ami a Rádió és televízió újság 1957. március 23-i számában olvasható: „ A Rádiószínház bemutatójáról” „…Élj vígan: a legtisztább boldogságnak karján, egy örömöd csak azért múljon el, hogy másiknak helyet adjon, állandó nyugodalom, és békesség legyen vidám homlokod felett szeressen oly forrón az ég, amint én mindenkor szerettelek. Isten hozzád! – Csókollak – még egyszer – a legutolszor csókollak – Ah elvesztett kedves Lillám, Isten hozzád! – Professzor Csokonai” Hallhatatlanná tett szerelméhez ilyen búcsúlevelet írt a költő, odahagyta Komáromot, s 1798 szomorú farsangja után elindult át a Dunántúlon, hogy végül mégiscsak professzor legyen Csurgón, ha mégoly rövid ideig is… Lilla - Vajda Julianna - és Csokonai szerelméről, ez egymásnak teremtett két ember keserű elválásáról beszél és énekel Kemény Egon, Erdődy János és Gál György Sándor daljátéka, a Komáromi Farsang. Tegyük hozzá eleve, hogy: hangulatosan, ízlésesen, szórakoztatóan. S daljátékról lévén szó, nem is bánjuk túlságosan, hogy a szöveg el-elmarad az igen jól sikerült muzsika mögött. Ezt sosem érezzük az epizódoknál. Kraxelstumpf, Kajdács vagy Bájligeti színész-direktor például szerencsés kézzel jellemzett figurák. Csokonai s Lilla nagy kettős jeleneteiből azonban mintha hiányoznék valami! Ezt a szerelmet a Lilla-versekből meg a levelekből ismeri az ember. A daljáték szövegénél nemigen éltek azzal a lehetőséggel, hogy a költőt saját soraival is megszólaltassák s így jobban ráismerjünk: igen, ez Vitéz Mihály! Ám: megszólal a zene – igen gyakran szólal meg: csaknem húsz önálló számmal! – és elsimítja s a dallam, a ritmus rendjébe tereli a halványabb szavakat. Kemény Egonnak az utóbbi években írt művei közül azért sikerült ez a legkülönbben, mert úgy jár a magyar daljáték legjobb hagyományainak nyomán, hogy nem adja fel önmagát sem: a szélesen áradó nemes m e l ó d i á k Kemény Egonját. Igaz, hogy ez a zene módjával merít csak a Csokonai kora dallamvilágából, de nem is ezáltal lesz hiteles. Egy határozott zeneszerző-egyéniség v a l l o m á s a ez a muzsika a nagy magyar poétáról és környezetéről. E dallamokon – még a derűsebbeken is – átleng valami gyöngyház fényű szomorúság: a lemondó Lilla-versek, a ’Kedv! Remények! Lillák! – Isten véletek!’ szomorúsága: a búcsúzó levél föloldhatatlan fájdalma úgy lett hívebb a zeneszerző Csokonaijához, hogy önmagához is hű maradt:” „.D.L.”
617 Ardelao 2016-12-16 10:28:28 [Válasz erre: 616 Ardelao 2016-12-16 10:25:45]
Dalszöveg-helyesbítés: "... Új fény száll szét, más dal szól nyíló szép fák alól. Egy szó elég … stb."
Dalszöveg-helyesbítés: "... Új fény száll szét, más dal szól nyíló szép fák alól. Egy szó elég … stb."
616 Ardelao 2016-12-16 10:25:45 [Válasz erre: 615 Ardelao 2016-12-16 10:04:36]
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=EGY+SZO+ELEG%7C286444%7C856%7C5&too_many_records=false&rc=40&pos=6&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Dalos László: Egy szó elég (kotta) [/url] Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Megjelenés éve: cop. 1953 Formai tárgyszó: tánczene - keringő Forrásdokumentuma: A Zeneműkiadó Vállalat 1954. évi újévi dal- és tánc-albuma énekhangra, zongora- vagy harmonika-kísérettel (kotta, megjelent: 1953-ban, kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 1, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető) Dalszöveg: Dalos László: Egy szó elég Tűnő holdfény, tündér-tó. Dal száll, dal zsong, halk, ringató. Bárányfelhők, rengő nád hozzák lágy dallamát. Egy szó elég! Visszhangja légy! Tudnám csak, hol vagy most: futnék eléd! Csendes az éj, ízét a szél mind hozzád libbenti, mind benned él. Ábrándos lombjával súg a hárs. Vágyódva ezt kérdi: merre jársz? Dús réten át mondd, jössz-e hát? Lágy szellő, hűs erdő híven vár rád. Rózsás hajnal, hamvas táj, húnyó csillag, mind messze jár, Új fény száll szét, más dal szül nyíló szép fák. Egy szó elég … stb.
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=EGY+SZO+ELEG%7C286444%7C856%7C5&too_many_records=false&rc=40&pos=6&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Dalos László: Egy szó elég (kotta) [/url] Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Megjelenés éve: cop. 1953 Formai tárgyszó: tánczene - keringő Forrásdokumentuma: A Zeneműkiadó Vállalat 1954. évi újévi dal- és tánc-albuma énekhangra, zongora- vagy harmonika-kísérettel (kotta, megjelent: 1953-ban, kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 1, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető) Dalszöveg: Dalos László: Egy szó elég Tűnő holdfény, tündér-tó. Dal száll, dal zsong, halk, ringató. Bárányfelhők, rengő nád hozzák lágy dallamát. Egy szó elég! Visszhangja légy! Tudnám csak, hol vagy most: futnék eléd! Csendes az éj, ízét a szél mind hozzád libbenti, mind benned él. Ábrándos lombjával súg a hárs. Vágyódva ezt kérdi: merre jársz? Dús réten át mondd, jössz-e hát? Lágy szellő, hűs erdő híven vár rád. Rózsás hajnal, hamvas táj, húnyó csillag, mind messze jár, Új fény száll szét, más dal szül nyíló szép fák. Egy szó elég … stb.
615 Ardelao 2016-12-16 10:04:36 [Válasz erre: 612 Ardelao 2016-12-15 08:13:56]
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=MEG+NINCSEN+SENKIM+SEM%7C117669%7C842%7C20&too_many_records=false&rc=40&pos=21&offset=21&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Erdődy János: Még nincsen senkim sem (kotta, a Valahol délen c. nagyoperettből) [/url] Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Megjelenés éve: cop. 1956 Formai tárgyszó: operettdal Forrásdokumentuma: A hónap táncújdonságai (kotta, megjelent: 1956. májusában, kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 1, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető)
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=MEG+NINCSEN+SENKIM+SEM%7C117669%7C842%7C20&too_many_records=false&rc=40&pos=21&offset=21&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Erdődy János: Még nincsen senkim sem (kotta, a Valahol délen c. nagyoperettből) [/url] Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Megjelenés éve: cop. 1956 Formai tárgyszó: operettdal Forrásdokumentuma: A hónap táncújdonságai (kotta, megjelent: 1956. májusában, kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 1, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető)
614 Búbánat 2016-12-15 10:36:47
Beszkennelek majd egy fotót, amin Házy Erzsébetet és Kemény Egont együtt látni. Aztán ha elmentettem a képet, utána a linkjét már nem lesz gond betennem ide (is).
Beszkennelek majd egy fotót, amin Házy Erzsébetet és Kemény Egont együtt látni. Aztán ha elmentettem a képet, utána a linkjét már nem lesz gond betennem ide (is).
608 smaragd 2016-12-14 10:28:00 [Válasz erre: 606 Búbánat 2016-12-14 00:06:12]
KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: " Komáromi farsang" (1955) Daljáték 3 felvonásban, Rádióváltozat 2 részben (1957) Írta: Erdődy János és Gál György Sándor A verseket Erdődy János írta Előző bejegyzésekben már jeleztem, hogy a színpadi bemutató azért nem jött létre, mert a zene sokkal nagyobb lett, Kemény Egon megállapítása szerint meghaladta a színház lehetőségeit. Ezért a Magyar Rádió vette át a darabot, és a rádióoperettek sorában mutatta be, 1957-ben, amely a rádiós ősbemutató dátuma. Örültem az alábbi bejegyzéseknek és a tegnapi válogatásnak!
KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: " Komáromi farsang" (1955) Daljáték 3 felvonásban, Rádióváltozat 2 részben (1957) Írta: Erdődy János és Gál György Sándor A verseket Erdődy János írta Előző bejegyzésekben már jeleztem, hogy a színpadi bemutató azért nem jött létre, mert a zene sokkal nagyobb lett, Kemény Egon megállapítása szerint meghaladta a színház lehetőségeit. Ezért a Magyar Rádió vette át a darabot, és a rádióoperettek sorában mutatta be, 1957-ben, amely a rádiós ősbemutató dátuma. Örültem az alábbi bejegyzéseknek és a tegnapi válogatásnak!
607 smaragd 2016-12-14 10:03:42 [Válasz erre: 604 Búbánat 2016-12-13 23:39:00]
Hibák könnyen becsúszhatnak az adattárakba, ahogyan én is megemlítettem a "Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest, 1969)" fórumban, a Színészkönyvtár honlap oldalain találtakat, hasonlóképpen a Karády Katalin Alapítvány honlapon. A hibajavítás kötelesség. Biztos vagyok abban, hogy az egykori Magyar Rádió felvételeinek digitalizálásakor keletkezett elírásokat helyesbíti majd az Archívum. Sajnos ehhez idő kell, a gépezet néha nehezen indul be, szó szerint is, talán nem mindig lehet a számítógépes programokban azonnal változást létrehozni. A "Komáromi farsang" felvételein a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte, tehát az ősbemutatón is, 1957-ben. (Talán később készültek felvételek Vincze Ottó dirigálásával is, ezt azonban kutatni kellene. Bár ennél a darabnál szinte kizárt, hogy az eredeti 1957-es felvételek után újabbakat vettek volna fel.)
Hibák könnyen becsúszhatnak az adattárakba, ahogyan én is megemlítettem a "Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest, 1969)" fórumban, a Színészkönyvtár honlap oldalain találtakat, hasonlóképpen a Karády Katalin Alapítvány honlapon. A hibajavítás kötelesség. Biztos vagyok abban, hogy az egykori Magyar Rádió felvételeinek digitalizálásakor keletkezett elírásokat helyesbíti majd az Archívum. Sajnos ehhez idő kell, a gépezet néha nehezen indul be, szó szerint is, talán nem mindig lehet a számítógépes programokban azonnal változást létrehozni. A "Komáromi farsang" felvételein a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte, tehát az ősbemutatón is, 1957-ben. (Talán később készültek felvételek Vincze Ottó dirigálásával is, ezt azonban kutatni kellene. Bár ennél a darabnál szinte kizárt, hogy az eredeti 1957-es felvételek után újabbakat vettek volna fel.)
606 Búbánat 2016-12-14 00:06:12 [Válasz erre: 605 Búbánat 2016-12-13 23:40:30]
Korábban az Operett a magyar rádióban (1949-1990), a Házy-topicban, többször „hoztam” Kemény Egon Komáromi farsang című rádióoperettjének adatait. (pld a Házy-topicban a 3.264, 3.159. 1.815, 1814, 1344, 524, 196 sorszámoknál) Még egy pontosítás: A Rádió Dalszínháza bemutatójának ideje: 1957. március 9. (szombat), Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00 (117 perc) Ismétlések: 1957. június 8., Petőfi Rádió, 15.30 – 17.40 1957. szeptember 25. , Kossuth Rádió, 18:55 – 22.00 1957. október 16., Petőfi Rádió, 16.00 – 18.10 1963. február 13., Kossuth Rádió, 14.00 – 16.20 Utoljára a nyolcvanas évek közepén hangzott el a teljes operett a rádióban. (A darab két része között általában tíz percnyi szünetet iktattak be, s azalatt híreket és időjárás jelentést olvastak be.) Az operett részleteit nagyon sokszor sugározta mindhárom rádióadó: Kossuth, Petőfi, URH (3. műsor, a mai Bartók elődje)
Korábban az Operett a magyar rádióban (1949-1990), a Házy-topicban, többször „hoztam” Kemény Egon Komáromi farsang című rádióoperettjének adatait. (pld a Házy-topicban a 3.264, 3.159. 1.815, 1814, 1344, 524, 196 sorszámoknál) Még egy pontosítás: A Rádió Dalszínháza bemutatójának ideje: 1957. március 9. (szombat), Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00 (117 perc) Ismétlések: 1957. június 8., Petőfi Rádió, 15.30 – 17.40 1957. szeptember 25. , Kossuth Rádió, 18:55 – 22.00 1957. október 16., Petőfi Rádió, 16.00 – 18.10 1963. február 13., Kossuth Rádió, 14.00 – 16.20 Utoljára a nyolcvanas évek közepén hangzott el a teljes operett a rádióban. (A darab két része között általában tíz percnyi szünetet iktattak be, s azalatt híreket és időjárás jelentést olvastak be.) Az operett részleteit nagyon sokszor sugározta mindhárom rádióadó: Kossuth, Petőfi, URH (3. műsor, a mai Bartók elődje)
605 Búbánat 2016-12-13 23:40:30 [Válasz erre: 604 Búbánat 2016-12-13 23:39:00]
Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték Szövegkönyv és versek: Erdődy János és Gál György Sándor Azon a héten, amikor a rádióban először került adásba Kemény Egon – Erdődy János – Gál György Sándor műve, az új rádióoperett, a korabeli rádióújság ezekkel a sorokkal ajánlotta azt a hallgatóság figyelmébe: „Komáromi farsang” „Reméljük, hogy a ma esti rádiójátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a készülék mellől, érdemes volt otthon maradni az idei farsang utolsó szombatján! Most az lenne a feladatunk, hogy érvekkel támasszuk alá ezt az előlegezett bizalmat. Kezdjük talán a szerzők bemutatásával: Erdődy János és Gál György Sándor nevét sok sikeres előadásból bizonyára mindannyian ismerhetik, s a zeneszerző, Kemény Egonról is mindenkinek eszébe jut a Hatvani diákjai c. rádiódaljáték és a Valahol délen c. operett. Reméljük, most a Komáromi farsang ősbemutatója alkalmával is otthon tudja tartani színes melódiájú muzsikáját kedvelőinek nagy táborát. Akik a szereplőkre kíváncsiak, elég ha belekukkantanak a szereposztásba… A cselekmény pedig szintén csábít a meghallgatásra, hiszen Csokonai és Lilla szerelme valóban méltó irodalmi keret…”
Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték Szövegkönyv és versek: Erdődy János és Gál György Sándor Azon a héten, amikor a rádióban először került adásba Kemény Egon – Erdődy János – Gál György Sándor műve, az új rádióoperett, a korabeli rádióújság ezekkel a sorokkal ajánlotta azt a hallgatóság figyelmébe: „Komáromi farsang” „Reméljük, hogy a ma esti rádiójátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a készülék mellől, érdemes volt otthon maradni az idei farsang utolsó szombatján! Most az lenne a feladatunk, hogy érvekkel támasszuk alá ezt az előlegezett bizalmat. Kezdjük talán a szerzők bemutatásával: Erdődy János és Gál György Sándor nevét sok sikeres előadásból bizonyára mindannyian ismerhetik, s a zeneszerző, Kemény Egonról is mindenkinek eszébe jut a Hatvani diákjai c. rádiódaljáték és a Valahol délen c. operett. Reméljük, most a Komáromi farsang ősbemutatója alkalmával is otthon tudja tartani színes melódiájú muzsikáját kedvelőinek nagy táborát. Akik a szereplőkre kíváncsiak, elég ha belekukkantanak a szereposztásba… A cselekmény pedig szintén csábít a meghallgatásra, hiszen Csokonai és Lilla szerelme valóban méltó irodalmi keret…”
604 Búbánat 2016-12-13 23:39:00 [Válasz erre: 602 smaragd 2016-12-13 05:28:26]
A rádióban ma sugárzott "Komáromi farsang" részleteiben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát nem Vincze Ottó, hanem Lehel György vezényli az operett felvételén. Ez a téves adat visszatérő jelleggel olvasható a Dankó Rádió facebookos oldalán, már sokszor, amikor adásba teszi ennek az operettnek a részleteit a közreműködő énekesek, zenekar és karmester megnevezésével. Tudjuk, Nagy Ibolya szerkesztő is csak abból a forrásból dolgozik, melyet a rádió dokumentumtára számára rendelkezésére bocsát, és hát abban, bizony, pontatlanságok is előfordulhatnak.
A rádióban ma sugárzott "Komáromi farsang" részleteiben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát nem Vincze Ottó, hanem Lehel György vezényli az operett felvételén. Ez a téves adat visszatérő jelleggel olvasható a Dankó Rádió facebookos oldalán, már sokszor, amikor adásba teszi ennek az operettnek a részleteit a közreműködő énekesek, zenekar és karmester megnevezésével. Tudjuk, Nagy Ibolya szerkesztő is csak abból a forrásból dolgozik, melyet a rádió dokumentumtára számára rendelkezésére bocsát, és hát abban, bizony, pontatlanságok is előfordulhatnak.
603 smaragd 2016-12-13 20:36:28 [Válasz erre: 602 smaragd 2016-12-13 05:28:26]
Nagy Ibolya primadonnaként, szerkesztő-műsorvezetőként is sugárzó teremtés, de műsort a rádió sugározta :-)
Nagy Ibolya primadonnaként, szerkesztő-műsorvezetőként is sugárzó teremtés, de műsort a rádió sugározta :-)
602 smaragd 2016-12-13 05:28:26
A DANKÓ RÁDIÓ MAI MŰSORÁBAN 09:21- 09:31 ismétlés 18:21-1831 Nagy Ibolya a mai programban KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1955) Daljáték 3 felvonásban, rádióváltozat 2 részben, rádióoperett kompozíciójából sugároz részleteket. A verseket Erdődy János írta. - Dal, Házy Erzsébet, Lilla románca - Dal, Bilicsi Tivadar, Kraxelstumpf szerenádja - Dal, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, Lilla és Csokonai kettőse - Dal, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Üldözők kara A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényelte.
A DANKÓ RÁDIÓ MAI MŰSORÁBAN 09:21- 09:31 ismétlés 18:21-1831 Nagy Ibolya a mai programban KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" (1955) Daljáték 3 felvonásban, rádióváltozat 2 részben, rádióoperett kompozíciójából sugároz részleteket. A verseket Erdődy János írta. - Dal, Házy Erzsébet, Lilla románca - Dal, Bilicsi Tivadar, Kraxelstumpf szerenádja - Dal, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, Lilla és Csokonai kettőse - Dal, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Üldözők kara A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Vincze Ottó vezényelte.
601 smaragd 2016-12-12 20:08:06 [Válasz erre: 377 smaragd 2016-10-28 05:15:39]
KEMÉNY EGON-Thurzó Gábor-Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" (1947) Zenés vígjáték 3 felvonásban Viaszfelvétel a Budapesti Rádióban Kemény Egon a fenti darab zenéjét 12 tagú zenekarra hangszerelte, Somló Sándor vezényelt, Kemény Egon zongorázott. A benne levő számokat - dalkeringő, chanson, altatódal, egyveleg régi operettekből, kuplé, tangószerenád, foxtrot, foxtrot quintett - Neményi Lili, Keresztessy Mária, Németh Marika, Vízváry Mariska, Sitkey Irén, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Bilicsy Tivadar énekelték.
KEMÉNY EGON-Thurzó Gábor-Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" (1947) Zenés vígjáték 3 felvonásban Viaszfelvétel a Budapesti Rádióban Kemény Egon a fenti darab zenéjét 12 tagú zenekarra hangszerelte, Somló Sándor vezényelt, Kemény Egon zongorázott. A benne levő számokat - dalkeringő, chanson, altatódal, egyveleg régi operettekből, kuplé, tangószerenád, foxtrot, foxtrot quintett - Neményi Lili, Keresztessy Mária, Németh Marika, Vízváry Mariska, Sitkey Irén, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Bilicsy Tivadar énekelték.
600 smaragd 2016-12-12 20:03:03 [Válasz erre: 599 smaragd 2016-12-12 20:02:36]
KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Szépséges Balaton" (1959) Dal zenekari kísérettel, 3' A rádiófelvételen Házy Erzsébet énekelte, a Fővárosi Hangversenyzenekart Lehel György vezényelte.
KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Szépséges Balaton" (1959) Dal zenekari kísérettel, 3' A rádiófelvételen Házy Erzsébet énekelte, a Fővárosi Hangversenyzenekart Lehel György vezényelte.
599 smaragd 2016-12-12 20:02:36 [Válasz erre: 598 smaragd 2016-12-12 20:01:47]
Soltész Erzsike...nagyon örültem, hogy megtaláltad róla ezt az írást. KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959) Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3' Prácser Éva és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte.
Soltész Erzsike...nagyon örültem, hogy megtaláltad róla ezt az írást. KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959) Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3' Prácser Éva és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte.
598 smaragd 2016-12-12 20:01:47 [Válasz erre: 597 Ardelao 2016-12-12 09:51:38]
Én elégedett vagyok mindazzal, amit eddig találtunk és bejegyeztünk, mindazzal, ami hiteles. Nem mondhatnám, hogy ez kevés! Az internetes oldalakon is sok adat szerepel már, ez egyre gyarapodik. Akit a téma érdekel, az már most új ismereteket szerezhet, vagy korábbiakat feleleveníthet Kemény Egon zeneszerző munkáival kapcsolatosan. Elég időigényes a bejegyzések között megtalálni egy keresett régebbit, de közben rábukkanhatunk érdekességekre. Ez egy olvasói fórum, ezekkel a lehetőségekkel... Egy bejegyzésemben korábban már leírtam,hogy Kemény Egon nem komponált úttörődalokat. A társadalmi környezet tette azzá némelyiket, az egyszerű besorolhatóság miatt annak nevezték, némelyik megjelent az "Úttörődalok" füzetekben majd lemezválogatásban. Valójában átütő sikerük miatt lettek közismertek és úttörő táborokban is énekelték őket. Rádiófelvételeken ismerték meg a legtöbben, iskolai előadáshoz ének zongorakísérettel változatot is készített Kemény Egon, kottafüzetekben volt kapható. Példaképpen az egyik legismertebb kompozíció: KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962) Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel, 18' - Virágoskert - Kukták dala - A tábor őzikéje - Úttörővasút - Búcsúeste a táborban
Én elégedett vagyok mindazzal, amit eddig találtunk és bejegyeztünk, mindazzal, ami hiteles. Nem mondhatnám, hogy ez kevés! Az internetes oldalakon is sok adat szerepel már, ez egyre gyarapodik. Akit a téma érdekel, az már most új ismereteket szerezhet, vagy korábbiakat feleleveníthet Kemény Egon zeneszerző munkáival kapcsolatosan. Elég időigényes a bejegyzések között megtalálni egy keresett régebbit, de közben rábukkanhatunk érdekességekre. Ez egy olvasói fórum, ezekkel a lehetőségekkel... Egy bejegyzésemben korábban már leírtam,hogy Kemény Egon nem komponált úttörődalokat. A társadalmi környezet tette azzá némelyiket, az egyszerű besorolhatóság miatt annak nevezték, némelyik megjelent az "Úttörődalok" füzetekben majd lemezválogatásban. Valójában átütő sikerük miatt lettek közismertek és úttörő táborokban is énekelték őket. Rádiófelvételeken ismerték meg a legtöbben, iskolai előadáshoz ének zongorakísérettel változatot is készített Kemény Egon, kottafüzetekben volt kapható. Példaképpen az egyik legismertebb kompozíció: KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962) Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel, 18' - Virágoskert - Kukták dala - A tábor őzikéje - Úttörővasút - Búcsúeste a táborban
597 Ardelao 2016-12-12 09:51:38 [Válasz erre: 121 Búbánat 2016-09-21 11:30:48]
Tartalmilag hasznos lenne némi logikai rendet követni e fórum bejegyzéseinek a sorrendjében, ám ez az adott körülmények között szinte lehetetlen. Régi könyvekben, otthon megőrzött folyóiratokban avagy az interneten csak elvétve bukkanunk Kemény Egon nevére, vagy ha mégis, nehézkes az online hozzáférés a róla, ill. munkásságáról szóló írásokhoz. Így azután örülni kell minden morzsának, amelyre alkalmanként ráakadunk. Gyermekkoromban nem voltam hajlandó „úttörőnek állni”, bármennyire is hirdették a dalok, hogy „úttörőnek lenni jó”, de az úttörődalokat egyszerűen imádtam, és a zenekarban ezért még a kötelezően viselendő piros nyakkendővel is kompromisszumot kötöttem. Azt hiszem, az úttörőzenét” tudtam volna megnevezni egyetlen okként, amiért „jó” volt pszeudo-úttörőnek lenni. És hogy ki (is) írt szöveget pl. Kemény Egon úttörődalaihoz? Íme az alábbi cikk: [url] http://www.parlando.hu/2016/2016-4/Soltesz100.htm; DR. SOLTÉSZ ELEKNÉ / SOLTÉSZ ERZSÉBET ZENETANÁR, KARNAGY, SZÖVEGÍRÓ (Budapest, 1916. augusztus 21. – Budapest, 2011. május 17.) [/url] „….. nemcsak dalszövegeket írt az úttörődalokhoz (pl. Kemény Egon, Balázs Árpád dalaihoz), hanem minden továbbképzésen, úttörő-összejövetelen, csillebérci vagy egyéb táborban megénekeltette a résztvevőket, kedvet teremtett a daloláshoz még a „botfülű” funkcionáriusok közt is. Mivel az iskolások zenei versenyeit is az úttörőmozgalom bonyolította le, nagyon sok helyen volt zsűrizni, tanácsaival, útmutatásaival segítette a zenei munkát. Felkarolt olyan együtteseket, iskolákat, amelyeknek az érvényesüléshez hiányzott a támogatás, a hírverés, testvériskolákat kapcsolt össze, fellépési lehetőségeket keresett kórusoknak. Éneket tanított az Anna Frank Gimnáziumban, a Magyar Rádió Gyerekkórusának ő tartotta a szolfézsórákat. A Pedagógiai Főiskolán, a Fővárosi Zeneiskola Szervezet körzeti iskoláiban szolfézst tanított. Sok tanítványa lett ismert muzsikus, zenetanár. Néhány nevesebb tanítványa: Kovács János karmester, Fischer Iván és Ádám karmesterek, Bársony László brácsaművész, Ella István orgonaművész, Tihanyi László és Madarász Iván zeneszerzők.”
Tartalmilag hasznos lenne némi logikai rendet követni e fórum bejegyzéseinek a sorrendjében, ám ez az adott körülmények között szinte lehetetlen. Régi könyvekben, otthon megőrzött folyóiratokban avagy az interneten csak elvétve bukkanunk Kemény Egon nevére, vagy ha mégis, nehézkes az online hozzáférés a róla, ill. munkásságáról szóló írásokhoz. Így azután örülni kell minden morzsának, amelyre alkalmanként ráakadunk. Gyermekkoromban nem voltam hajlandó „úttörőnek állni”, bármennyire is hirdették a dalok, hogy „úttörőnek lenni jó”, de az úttörődalokat egyszerűen imádtam, és a zenekarban ezért még a kötelezően viselendő piros nyakkendővel is kompromisszumot kötöttem. Azt hiszem, az úttörőzenét” tudtam volna megnevezni egyetlen okként, amiért „jó” volt pszeudo-úttörőnek lenni. És hogy ki (is) írt szöveget pl. Kemény Egon úttörődalaihoz? Íme az alábbi cikk: [url] http://www.parlando.hu/2016/2016-4/Soltesz100.htm; DR. SOLTÉSZ ELEKNÉ / SOLTÉSZ ERZSÉBET ZENETANÁR, KARNAGY, SZÖVEGÍRÓ (Budapest, 1916. augusztus 21. – Budapest, 2011. május 17.) [/url] „….. nemcsak dalszövegeket írt az úttörődalokhoz (pl. Kemény Egon, Balázs Árpád dalaihoz), hanem minden továbbképzésen, úttörő-összejövetelen, csillebérci vagy egyéb táborban megénekeltette a résztvevőket, kedvet teremtett a daloláshoz még a „botfülű” funkcionáriusok közt is. Mivel az iskolások zenei versenyeit is az úttörőmozgalom bonyolította le, nagyon sok helyen volt zsűrizni, tanácsaival, útmutatásaival segítette a zenei munkát. Felkarolt olyan együtteseket, iskolákat, amelyeknek az érvényesüléshez hiányzott a támogatás, a hírverés, testvériskolákat kapcsolt össze, fellépési lehetőségeket keresett kórusoknak. Éneket tanított az Anna Frank Gimnáziumban, a Magyar Rádió Gyerekkórusának ő tartotta a szolfézsórákat. A Pedagógiai Főiskolán, a Fővárosi Zeneiskola Szervezet körzeti iskoláiban szolfézst tanított. Sok tanítványa lett ismert muzsikus, zenetanár. Néhány nevesebb tanítványa: Kovács János karmester, Fischer Iván és Ádám karmesterek, Bársony László brácsaművész, Ella István orgonaművész, Tihanyi László és Madarász Iván zeneszerzők.”
596 smaragd 2016-12-12 00:17:57
Rösler Endre elhunyta napja évfordulóján, rá emlékezve: KEMÉNY EGON-Reviczky Gyula: "Égess el" (1947) Dal 2'30" 1947-ben a budapesti rádióban énekelte Rösler Endre a "Az a te neved, a te hangod " c. zenés előadás keretében. Zongorán Kemény Egon kísérte. A zeneszerző 1960-ban Simándy Józsefnek írta át.
Rösler Endre elhunyta napja évfordulóján, rá emlékezve: KEMÉNY EGON-Reviczky Gyula: "Égess el" (1947) Dal 2'30" 1947-ben a budapesti rádióban énekelte Rösler Endre a "Az a te neved, a te hangod " c. zenés előadás keretében. Zongorán Kemény Egon kísérte. A zeneszerző 1960-ban Simándy Józsefnek írta át.
595 smaragd 2016-12-10 13:13:40
KEMÉNY EGON-Tiszai Márton: "A néma asszony" (1948) Anatole France játékából írta: Tiszai Márton Chanson, 3' 1948-ban a "Bolond Istók" c. műsor keretében amit a Rádió is közvetített a Károlyi kertben énekelte Rácz Vali. Zongorán kísérte: Hajdu István Psota Irén részére a zeneszerző transzponálta, és 44 tagú esztrádzenekarra meghangszerelte. A Rádió Esztrádzenekarát Hidas Frigyes vezényelte, a bemutató 1965-ben volt. Nagy Ibolya műsorában ez év májusában Psota Irén felvételét hallottuk a Dankó Rádióban.
KEMÉNY EGON-Tiszai Márton: "A néma asszony" (1948) Anatole France játékából írta: Tiszai Márton Chanson, 3' 1948-ban a "Bolond Istók" c. műsor keretében amit a Rádió is közvetített a Károlyi kertben énekelte Rácz Vali. Zongorán kísérte: Hajdu István Psota Irén részére a zeneszerző transzponálta, és 44 tagú esztrádzenekarra meghangszerelte. A Rádió Esztrádzenekarát Hidas Frigyes vezényelte, a bemutató 1965-ben volt. Nagy Ibolya műsorában ez év májusában Psota Irén felvételét hallottuk a Dankó Rádióban.
594 smaragd 2016-12-09 09:22:51 [Válasz erre: 471 smaragd 2016-11-15 07:47:40]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Korábban már említettem a javítandó hibáknál, internetes weboldalakon, ez esetben a Karády Katalin Alapítvány honlapon előfordultat, sajnos a szerzőket egy másik lapon is felcserélve szerepeltetik, ezért most újra megjelentettem az operett szerzőit, fent olvasható. A "Fekete liliom"-"ról az Előzmény 471 körüli bejegyzésekben részletesen írtunk, aki Karády Katalint szeretné hallani Zia főszerepében, az a 399 bejegyzésre kattintva megteheti, adott esetben már estefelé... [url]http://karadykatalin.hu/szerepkatalogus.html;javítandó hiba a Karády Katalin Alapítány honlapon[/url]
KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Korábban már említettem a javítandó hibáknál, internetes weboldalakon, ez esetben a Karády Katalin Alapítvány honlapon előfordultat, sajnos a szerzőket egy másik lapon is felcserélve szerepeltetik, ezért most újra megjelentettem az operett szerzőit, fent olvasható. A "Fekete liliom"-"ról az Előzmény 471 körüli bejegyzésekben részletesen írtunk, aki Karády Katalint szeretné hallani Zia főszerepében, az a 399 bejegyzésre kattintva megteheti, adott esetben már estefelé... [url]http://karadykatalin.hu/szerepkatalogus.html;javítandó hiba a Karády Katalin Alapítány honlapon[/url]
593 smaragd 2016-12-08 15:58:17 [Válasz erre: 591 smaragd 2016-12-08 09:29:30]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Hajnali szerenád" (1958) Koloraturdal, 3'30" A mai műsorban egy másik felvételen ( Előzmény 509) hallhattuk Lehocky Éva előadásában, közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Hidas Frigyes vezényletével. Ismétlés ma a Dankó Rádión : 18:05
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Hajnali szerenád" (1958) Koloraturdal, 3'30" A mai műsorban egy másik felvételen ( Előzmény 509) hallhattuk Lehocky Éva előadásában, közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Hidas Frigyes vezényletével. Ismétlés ma a Dankó Rádión : 18:05
592 zenebaratmonika 2016-12-08 12:40:17 [Válasz erre: 588 smaragd 2016-12-08 02:03:00]
Sajnos utólag már nem tudom javítani a helyesírási hibákat, átírni a megjegyzéseimet vagy törölni pl. ha valamit véletlenül kétszer küldök el.
Sajnos utólag már nem tudom javítani a helyesírási hibákat, átírni a megjegyzéseimet vagy törölni pl. ha valamit véletlenül kétszer küldök el.
591 smaragd 2016-12-08 09:29:30 [Válasz erre: 590 smaragd 2016-12-08 08:55:10]
Nagy Ibolya műsorvezető a "Túl az Óperencián" című mai műsorában a tragikus körülmények között elhunyt Lehoczky Éva operaénekesnőre emlékezett, megrendült hangon, szépen, életívét felidézve. Ezt követően Lehoczky Éva eszményi énekhangját Kemény Egon dalában hallhattuk, amelyet a zeneszerző az ő számára írt, és Lehoczky Éva briliáns előadásban énekelt. Mindazok, akik szeretnék a mai adást meghallgatni, ebben a zeneműben gyönyörködni és Kemény Egon zenéjét hallani,jobban megismerni, ma est 18:05-kor az ismétléskor lehetőség van rá! A "Nap képe" rovatban Lehoczky Éva operaénekesnő, fiatal,finom arcát csodálhatjuk meg.
Nagy Ibolya műsorvezető a "Túl az Óperencián" című mai műsorában a tragikus körülmények között elhunyt Lehoczky Éva operaénekesnőre emlékezett, megrendült hangon, szépen, életívét felidézve. Ezt követően Lehoczky Éva eszményi énekhangját Kemény Egon dalában hallhattuk, amelyet a zeneszerző az ő számára írt, és Lehoczky Éva briliáns előadásban énekelt. Mindazok, akik szeretnék a mai adást meghallgatni, ebben a zeneműben gyönyörködni és Kemény Egon zenéjét hallani,jobban megismerni, ma est 18:05-kor az ismétléskor lehetőség van rá! A "Nap képe" rovatban Lehoczky Éva operaénekesnő, fiatal,finom arcát csodálhatjuk meg.
590 smaragd 2016-12-08 08:55:10 [Válasz erre: 579 smaragd 2016-12-06 18:44:28]
LEHOCZKY ÉVA emlékére: KEMÉNY EGON: "Hajnali szerenád" DANKÓ RÁDIÓ, MOST, 9:05
LEHOCZKY ÉVA emlékére: KEMÉNY EGON: "Hajnali szerenád" DANKÓ RÁDIÓ, MOST, 9:05
589 smaragd 2016-12-08 06:33:46
KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: "Álmaimban" (1939) slowfoxtrot, 3' Odeon felvétel, énekelte Kalmár Pál, kottakiadványban is megjelent. Itt hívom fel a figyelmet a "Kalmár Pál regényes élete" alcímmel kiadott értékes könyvre: Saly Noémi: "A tangókirály " CD melléklettel, Colorwerk Kft., Győr 2012 Az akkori modern táncok idején komponált Kemény Egon-táncslágert is megtaláljuk a könyv "Diszkográfia" részében, "Odeon tánc zenekar Kalmár Pál énekével (1939)" c. fejezetben.
KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: "Álmaimban" (1939) slowfoxtrot, 3' Odeon felvétel, énekelte Kalmár Pál, kottakiadványban is megjelent. Itt hívom fel a figyelmet a "Kalmár Pál regényes élete" alcímmel kiadott értékes könyvre: Saly Noémi: "A tangókirály " CD melléklettel, Colorwerk Kft., Győr 2012 Az akkori modern táncok idején komponált Kemény Egon-táncslágert is megtaláljuk a könyv "Diszkográfia" részében, "Odeon tánc zenekar Kalmár Pál énekével (1939)" c. fejezetben.
588 smaragd 2016-12-08 02:03:00 [Válasz erre: 587 Ardelao 2016-12-07 20:27:46]
"Örülhetünk annak, hogy megtisztelte e topikot azzal, hogy bejegyezte ide gondolatait" ez egy kis túlzás, finoman szólva. El lehet olvasni, gondolatai színvonalát meg lehet állapítani az olvasói profiljából. Volt néhány helyesírási hiba mentes sora is. A fórumokon eddig az volt az általános szokás, hogy hiba esetén azonnal javítottunk, ezt is hiányolom. Én eddig is szinten alulinak találtam azokat a próbálkozasokat, amelyeket nicknevemmel és és fórumnevekkel kapcsolatosan írt egy fórumtársunk több topickban. Ez nem foglalkoztat. Részemről nincs harag, türelmem végtelen,mint korábban is írtam. A valóság meghamisítását, a torzításokat nevezett fórumtárs szövegeiben viszont visszautasítottam eddig és így lesz ezután is. Annak a bejegyzésnek, aminek örültem, hogy megjelent ebben a topicban hangot is adtam!
"Örülhetünk annak, hogy megtisztelte e topikot azzal, hogy bejegyezte ide gondolatait" ez egy kis túlzás, finoman szólva. El lehet olvasni, gondolatai színvonalát meg lehet állapítani az olvasói profiljából. Volt néhány helyesírási hiba mentes sora is. A fórumokon eddig az volt az általános szokás, hogy hiba esetén azonnal javítottunk, ezt is hiányolom. Én eddig is szinten alulinak találtam azokat a próbálkozasokat, amelyeket nicknevemmel és és fórumnevekkel kapcsolatosan írt egy fórumtársunk több topickban. Ez nem foglalkoztat. Részemről nincs harag, türelmem végtelen,mint korábban is írtam. A valóság meghamisítását, a torzításokat nevezett fórumtárs szövegeiben viszont visszautasítottam eddig és így lesz ezután is. Annak a bejegyzésnek, aminek örültem, hogy megjelent ebben a topicban hangot is adtam!
587 Ardelao 2016-12-07 20:27:46 [Válasz erre: 585 zenebaratmonika 2016-12-07 18:45:32]
Válasz az 583. sz. és az azzal kapcsolatos összes bejegyzésre: Úgy gondolom, immár alaposan megtárgyaltuk ezt a témát, nem érdemes tovább szítani az ellenségeskedés tüzét. Természetesen nem az a cél, hogy minden kérdésben egyetértsünk. De egymás bántására, gúnyolására, bosszantására és átejtésére semmi szükség. Nem szeretném csokorba szedni azokat a bejegyzéseket, amelyek alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy egy-két ember (vagy csupán „egyetlen ember” /ötletplágium egy jeles fórumtárstól/) itt és más fórumon is határozottan örömét leli abban, hogy bizonyos személyeket hergeljen, vagy nevetségessé tegyen. Elismerem, egyesek számára – egyéb örömforrás híján – ez is jelenthet némi elégtételt a gonosz világtól kapott pofonokért. Ám a hatás sohasem jár ellenhatás nélkül. Így teremthetjük meg szép lassan a magunk feneketlen poklát. Zenebaratmonika távolról sem dilettáns, sőt, pontosan ellenkező a véleményem! Örülhetünk, hogy megtisztelte e topikot azzal, hogy bejegyezte ide a gondolatait. Ha némely információja, feltételezése esetleg téves, annyiban mindenképpen hasznos, hogy alkalmat ad bizonyos kérdések tisztázására. Ha pedig igazságtartalma tekintetében megállja a helyét, annál jobb! A magam részéről csupán az átejtés szándékát nehezményezem. De tegyen mindenki úgy, ahogyan jónak látja! A saját szavainkért és tetteinkért önmagunk felelünk. Ha pedig immár meggyőződéssé szilárdult sejtésem téves, és szó sincs megvezetésről, akkor itt kérek kedves fórumtársamtól rögtön elnézést. Az a kérdés, hogy egy fórumnak hány résztvevője van, érdekes módon csak két topik esetében, Franz Schmidt és Kemény Egon témakörénél merült fel. Egyéb fórumok résztvevőinek a csekély létszáma, mint téma, nem került terítékre. (Már a kérdés feltevése is gyanúkeltő, hiszen jól tudjuk, ki vetette föl először ezt a problematikát. Az is nyilvánvaló, ki asszociált smaragd fórumtárs nevéről rögtön a zöld drágakőre, és verselte meg több gúnyversben is e nagyszerűnek vélt témát, és élcelődött e tárgyban, nemcsak a Café Momuson.) Elképzelhető, hogy mindennek egy back-ground klikkesedés az oka, amelynek a jelen fórum állandó beírói valamilyen okból nem lehetnek részesei. Természetesen jómagam nem is vágyom arra, hogy bekerüljek ebbe a körbe, és feltételezem, smaragd fórumtársat sem vezeti ilyen szándék. A magam részéről a béke és a tisztesség híve vagyok. Ezért nem hallgattam el itt és most az alábbi eszmecsere kapcsán felmerült gondolataimat. Tettem mindezt harag nélkül, tárgyilagosan. A továbbiakban pedig – ha tudok – szeretnék Kemény Egon témájával foglalkozni.
Válasz az 583. sz. és az azzal kapcsolatos összes bejegyzésre: Úgy gondolom, immár alaposan megtárgyaltuk ezt a témát, nem érdemes tovább szítani az ellenségeskedés tüzét. Természetesen nem az a cél, hogy minden kérdésben egyetértsünk. De egymás bántására, gúnyolására, bosszantására és átejtésére semmi szükség. Nem szeretném csokorba szedni azokat a bejegyzéseket, amelyek alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy egy-két ember (vagy csupán „egyetlen ember” /ötletplágium egy jeles fórumtárstól/) itt és más fórumon is határozottan örömét leli abban, hogy bizonyos személyeket hergeljen, vagy nevetségessé tegyen. Elismerem, egyesek számára – egyéb örömforrás híján – ez is jelenthet némi elégtételt a gonosz világtól kapott pofonokért. Ám a hatás sohasem jár ellenhatás nélkül. Így teremthetjük meg szép lassan a magunk feneketlen poklát. Zenebaratmonika távolról sem dilettáns, sőt, pontosan ellenkező a véleményem! Örülhetünk, hogy megtisztelte e topikot azzal, hogy bejegyezte ide a gondolatait. Ha némely információja, feltételezése esetleg téves, annyiban mindenképpen hasznos, hogy alkalmat ad bizonyos kérdések tisztázására. Ha pedig igazságtartalma tekintetében megállja a helyét, annál jobb! A magam részéről csupán az átejtés szándékát nehezményezem. De tegyen mindenki úgy, ahogyan jónak látja! A saját szavainkért és tetteinkért önmagunk felelünk. Ha pedig immár meggyőződéssé szilárdult sejtésem téves, és szó sincs megvezetésről, akkor itt kérek kedves fórumtársamtól rögtön elnézést. Az a kérdés, hogy egy fórumnak hány résztvevője van, érdekes módon csak két topik esetében, Franz Schmidt és Kemény Egon témakörénél merült fel. Egyéb fórumok résztvevőinek a csekély létszáma, mint téma, nem került terítékre. (Már a kérdés feltevése is gyanúkeltő, hiszen jól tudjuk, ki vetette föl először ezt a problematikát. Az is nyilvánvaló, ki asszociált smaragd fórumtárs nevéről rögtön a zöld drágakőre, és verselte meg több gúnyversben is e nagyszerűnek vélt témát, és élcelődött e tárgyban, nemcsak a Café Momuson.) Elképzelhető, hogy mindennek egy back-ground klikkesedés az oka, amelynek a jelen fórum állandó beírói valamilyen okból nem lehetnek részesei. Természetesen jómagam nem is vágyom arra, hogy bekerüljek ebbe a körbe, és feltételezem, smaragd fórumtársat sem vezeti ilyen szándék. A magam részéről a béke és a tisztesség híve vagyok. Ezért nem hallgattam el itt és most az alábbi eszmecsere kapcsán felmerült gondolataimat. Tettem mindezt harag nélkül, tárgyilagosan. A továbbiakban pedig – ha tudok – szeretnék Kemény Egon témájával foglalkozni.
586 smaragd 2016-12-07 19:23:31
585re válaszolva: Te hoztad be ezt a két szót, ezt nem állította senki! Az én mondataim másról szóltak. Nem hiszem, hogy gondod lenne a szövegértéssel. Az, hogy egy fórumba hányan írnak, lényegtelen, megnézheted az operettfórumokat is, évekre visszamenőleg. Ezt a Schmidt fórum is bizonyítja. Korábbi észrevételeimet nem ismétlem, a tényszerű, pontos tartalmat hiányolom szövegeidben ezen a fórumon, teljesen mindegy, kiről, miről szólnak. Ha a fórum névadójáról nem tudsz írni, írj oda, ahol ismereteid vannak. A Lehoczky névvel kapcsolatos tegnapi kérdésed sem tartozott ide, pont a gyászhír idején.
585re válaszolva: Te hoztad be ezt a két szót, ezt nem állította senki! Az én mondataim másról szóltak. Nem hiszem, hogy gondod lenne a szövegértéssel. Az, hogy egy fórumba hányan írnak, lényegtelen, megnézheted az operettfórumokat is, évekre visszamenőleg. Ezt a Schmidt fórum is bizonyítja. Korábbi észrevételeimet nem ismétlem, a tényszerű, pontos tartalmat hiányolom szövegeidben ezen a fórumon, teljesen mindegy, kiről, miről szólnak. Ha a fórum névadójáról nem tudsz írni, írj oda, ahol ismereteid vannak. A Lehoczky névvel kapcsolatos tegnapi kérdésed sem tartozott ide, pont a gyászhír idején.
585 zenebaratmonika 2016-12-07 18:45:32 [Válasz erre: 583 smaragd 2016-12-07 16:33:53]
Úgy gondolod dilettáns vagy provokatőr vagyok? Különben ezen a Keménye Egon fórumon szinte már csak ti ketten vagytok, elismerem nem ismerem igazán Kemény Egon zeneszerző munkáját, bár hallottam már tőle dalokat, de azért elég sok mindent tudok az operettről és más zenei irányzatokról is. Ha valaki nem ért egyet valakival az még nem provokatőr okvetlenül, vagy akkor se ha picit másként lát valamit.
Úgy gondolod dilettáns vagy provokatőr vagyok? Különben ezen a Keménye Egon fórumon szinte már csak ti ketten vagytok, elismerem nem ismerem igazán Kemény Egon zeneszerző munkáját, bár hallottam már tőle dalokat, de azért elég sok mindent tudok az operettről és más zenei irányzatokról is. Ha valaki nem ért egyet valakival az még nem provokatőr okvetlenül, vagy akkor se ha picit másként lát valamit.
584 smaragd 2016-12-07 17:24:54 [Válasz erre: 523 Ardelao 2016-11-28 09:26:45]
KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Tényleg mi lehet ennek a szép kötetnek a tartalma? Az évszámból arra következtetek, hogy a Zeneműkiadó egykori kiadványának a fordítása, vagy saját kiadványuk? A Zeneműkiadó "Valahol Délen" kiadványa részletesen ismerteti, elemzi a darabot, a 422-es bejegyzésben is említettem, az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumon (2611, 2626-2630, 2633) olvasható több, hosszabb részlet, érdemes megismerkedni vele.
KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Tényleg mi lehet ennek a szép kötetnek a tartalma? Az évszámból arra következtetek, hogy a Zeneműkiadó egykori kiadványának a fordítása, vagy saját kiadványuk? A Zeneműkiadó "Valahol Délen" kiadványa részletesen ismerteti, elemzi a darabot, a 422-es bejegyzésben is említettem, az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumon (2611, 2626-2630, 2633) olvasható több, hosszabb részlet, érdemes megismerkedni vele.
583 smaragd 2016-12-07 16:33:53 [Válasz erre: 582 Ardelao 2016-12-07 09:57:13]
Lényegében magát, mint nicknév alatt rejtőző személyt teszi tudatosan komolytalanná, amely azonnal felismerhető volt némi gyakorlattal, lsd korábban zsolnay nicknevű és egyéb öninkarnációk...van gyakorlatunk az elviselésében... Itt a fórumon zavart okozhat, amely ezek szerint szintén tudatos, mert folyamatos, viszont hárítható, kicsit macerás ugyan, hogy folyton helyre kell igazítani. Lehet az is, hogy a trendi álhírek készítését gyakorolja itt, mert számos esetben előző bejegyzések tartalmát mixelte azt a benyomást keltve, hogy új információt ad. Pl. tudja valaki mikor égett le az MTV ahol a filmek megsemmisültek? Igaz ez? Most nem nézek utána, hogy ezt melyik bejegyzésében írta.
Lényegében magát, mint nicknév alatt rejtőző személyt teszi tudatosan komolytalanná, amely azonnal felismerhető volt némi gyakorlattal, lsd korábban zsolnay nicknevű és egyéb öninkarnációk...van gyakorlatunk az elviselésében... Itt a fórumon zavart okozhat, amely ezek szerint szintén tudatos, mert folyamatos, viszont hárítható, kicsit macerás ugyan, hogy folyton helyre kell igazítani. Lehet az is, hogy a trendi álhírek készítését gyakorolja itt, mert számos esetben előző bejegyzések tartalmát mixelte azt a benyomást keltve, hogy új információt ad. Pl. tudja valaki mikor égett le az MTV ahol a filmek megsemmisültek? Igaz ez? Most nem nézek utána, hogy ezt melyik bejegyzésében írta.
582 Ardelao 2016-12-07 09:57:13 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Korábbi bejegyzéseid (eltekintve időnként szándékoltan nem a tudásszinteddel összhangban álló megfogalmazásuktól) arról tanúskodnak, hogy rendkívül tájékozott vagy zenei téren. Ez örvendetes (mármint a tájékozottság), és sokak tudását új információkkal gazdagíthatja. Az itt feltett kérdésedre magad is ismered a választ, hiszen azt a Wikipédiában, a Lehoczky Éváról szóló tájékoztatóban bárki elolvashatja. Hidd el, nem szükséges disszimulálni, a tudás bátran vállalható! Az a törekvés viszont, hogy bizonyos fórumokat tudatosan komolytalanná tégy, nem tartozik a legnemesebb célok közé. Az adott esetben különösen nem.
Korábbi bejegyzéseid (eltekintve időnként szándékoltan nem a tudásszinteddel összhangban álló megfogalmazásuktól) arról tanúskodnak, hogy rendkívül tájékozott vagy zenei téren. Ez örvendetes (mármint a tájékozottság), és sokak tudását új információkkal gazdagíthatja. Az itt feltett kérdésedre magad is ismered a választ, hiszen azt a Wikipédiában, a Lehoczky Éváról szóló tájékoztatóban bárki elolvashatja. Hidd el, nem szükséges disszimulálni, a tudás bátran vállalható! Az a törekvés viszont, hogy bizonyos fórumokat tudatosan komolytalanná tégy, nem tartozik a legnemesebb célok közé. Az adott esetben különösen nem.
579 smaragd 2016-12-06 18:44:28 [Válasz erre: 509 smaragd 2016-11-23 16:42:50]
Most értesültem a gyászhírről az "Operett a Magyar Rádióban" fórumon, elhunyt Lehoczky Éva operaénekesnő. Nyugodjék békében. A napokban jegyeztem be a számára komponált Kemény Egon koloratúrdalt, az Előzményben olvashatjuk.
Most értesültem a gyászhírről az "Operett a Magyar Rádióban" fórumon, elhunyt Lehoczky Éva operaénekesnő. Nyugodjék békében. A napokban jegyeztem be a számára komponált Kemény Egon koloratúrdalt, az Előzményben olvashatjuk.
578 Ardelao 2016-12-05 23:29:49 [Válasz erre: 577 Ardelao 2016-12-05 23:16:06]
[url] https://www.antikvarium.hu/konyv/erdelyi-dr-sandor-arany-karacsonyi-album-1941-1942-642452; Arany karácsonyi album 1941-42 [/url] E kiadvány pedig - számos egyéb szerzemény mellett - Kemény Egon: Ma éjjel úgy zokog a gitárom c., olasz tangójának a kottáját tartalmazza.
[url] https://www.antikvarium.hu/konyv/erdelyi-dr-sandor-arany-karacsonyi-album-1941-1942-642452; Arany karácsonyi album 1941-42 [/url] E kiadvány pedig - számos egyéb szerzemény mellett - Kemény Egon: Ma éjjel úgy zokog a gitárom c., olasz tangójának a kottáját tartalmazza.
577 Ardelao 2016-12-05 23:16:06 [Válasz erre: 86 Ardelao 2016-09-17 23:10:50]
Az alábbi, antikváriumban előjegyeztethető albumban Kemény Egontól két keringő kottája található meg. [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/kalman-imre-huszka-jeno-opera-album-306951; Kis kezek – nagy mesterek sorozat - OPERA ALBUM, KÖNNYŰ ÁTIRATOK RÉGI ÉS ÚJ MESTEREK OPERÁIBÓL ZONGORÁRA, KÉTKÉZRE [/url] TARTALOM: Operettek Bródy Tamás: Palotaszálló - Polka Dunajevszkij I.: Szabad szél - Stella keringő Huszka Jenő: Lili bárónő - Cigaretta-keringő Jacobi Viktor: Leányvásár - Ha lennék egy lánykának Kálmán Imre: Cigányprimás - Lári-fári-keringő Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica belépője Kerekes János: Állami áruház - Fújhat a szél Kerekes János: Állami áruház - Nincs egyebem kegyeden kívül Millöcker Karl: Szegény Jonathán - Jonathán belépője Nádor Mihály: Babavásár - Keringő Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - Szabadság-dal Strauss Johann: Denevér - Kacagó-dal Strauss Johann: Cigánybáró - Ki esketett? Strauss Johann: Cigánybáró - Toborzó Zeller Karl: Madarász - Nagyapám még ifjú volt Rádió-operettek Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt - Add a kezed (Lánchíd-dal) Csanak Béla: Kártyavár - Valakire várok Fényes Szabolcs: Ma utoljára - Carlo dala Kemény Egon: Talán a csillagok - Hópehely-keringő (ld. 86. sz. bejegyzés) Kemény Egon: Szerencsés utazás – Keringő (ld. 379. sz. bejegyzés) Tamásy Zdenko: Hókuszpókusz – Induló
Az alábbi, antikváriumban előjegyeztethető albumban Kemény Egontól két keringő kottája található meg. [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/kalman-imre-huszka-jeno-opera-album-306951; Kis kezek – nagy mesterek sorozat - OPERA ALBUM, KÖNNYŰ ÁTIRATOK RÉGI ÉS ÚJ MESTEREK OPERÁIBÓL ZONGORÁRA, KÉTKÉZRE [/url] TARTALOM: Operettek Bródy Tamás: Palotaszálló - Polka Dunajevszkij I.: Szabad szél - Stella keringő Huszka Jenő: Lili bárónő - Cigaretta-keringő Jacobi Viktor: Leányvásár - Ha lennék egy lánykának Kálmán Imre: Cigányprimás - Lári-fári-keringő Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica belépője Kerekes János: Állami áruház - Fújhat a szél Kerekes János: Állami áruház - Nincs egyebem kegyeden kívül Millöcker Karl: Szegény Jonathán - Jonathán belépője Nádor Mihály: Babavásár - Keringő Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - Szabadság-dal Strauss Johann: Denevér - Kacagó-dal Strauss Johann: Cigánybáró - Ki esketett? Strauss Johann: Cigánybáró - Toborzó Zeller Karl: Madarász - Nagyapám még ifjú volt Rádió-operettek Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt - Add a kezed (Lánchíd-dal) Csanak Béla: Kártyavár - Valakire várok Fényes Szabolcs: Ma utoljára - Carlo dala Kemény Egon: Talán a csillagok - Hópehely-keringő (ld. 86. sz. bejegyzés) Kemény Egon: Szerencsés utazás – Keringő (ld. 379. sz. bejegyzés) Tamásy Zdenko: Hókuszpókusz – Induló
576 Ardelao 2016-12-05 10:21:39 [Válasz erre: 575 smaragd 2016-12-05 07:24:33]
„Kemény Egon zeneszerző esetében a dalok és a betétdalok előadásának nehézségi fokához és szépségéhez a köznyelvben az egy ideje elterjedt szót használják: igényes.” Igen, a köznyelvben elterjedt az „igényes” szó használata, mint az „igénytelen” jelző ellentéte. Nem ártana, ha a köznyelvben – a széles közönség kritikájában - ez utóbbi használata is elterjedne. Akkor talán az „igényes” jelzőnek sem lenne létjogosultsága, mivel az egy adott kulturális termék esetében természetes lenne.
„Kemény Egon zeneszerző esetében a dalok és a betétdalok előadásának nehézségi fokához és szépségéhez a köznyelvben az egy ideje elterjedt szót használják: igényes.” Igen, a köznyelvben elterjedt az „igényes” szó használata, mint az „igénytelen” jelző ellentéte. Nem ártana, ha a köznyelvben – a széles közönség kritikájában - ez utóbbi használata is elterjedne. Akkor talán az „igényes” jelzőnek sem lenne létjogosultsága, mivel az egy adott kulturális termék esetében természetes lenne.
575 smaragd 2016-12-05 07:24:33 [Válasz erre: 571 zenebaratmonika 2016-12-04 19:28:37]
"Kemény Egon dallal még egy gálán sem találkoztam", ezzel a mondattal foglalkozom ebben a bejegyzésben. Meglátásom szerint szerencsés, ha különválasztjuk Kemény Egon zeneszerző esetében a dalt a betétdaltól. "Kemény Egon dalai" fogalom volt évtizedeken át, kottakiadványokban jelentek meg, korábbi bejegyzéseinkben is írtunk ezekről a híres dalairól, és az egy évvel ezelőtti előadásra is utalok, amely a Fészek Klubban volt. (Sajnos nem értesültem időben róla.) Kemény Egon dalait nagynevű operaénekesek adták elő, klasszikus és kortárs versek megzenésítései voltak. Azóta már a dal, mint műfaj részben más tartalmat hordoz... Kemény Egon zeneszerző esetében a dalok és a betétdalok előadásának nehézségi fokához és szépségéhez a köznyelvben az egy ideje elterjedt szót használják: igényes. Ez az olvasói fórum eredeti célját tekintve nem zenei elemzésekre szolgál, ugyanakkor Kemény Egon muzsikája esetében nagyon fontos lenne ismerni műveit. Az énekszólamok nehézsége és a hangszerelés különlegesen kidolgozott finomsága miatt a színpadi előadás jelenleg sok tekintetben nem könnyen megoldható, nagy odaadást, zenei odafigyelést igényelne. Ez természetesen szimfonikus könnyűzenei műveire is érvényes. (A "nyilvános előadás" szerzői jogára most nem térek ki.) Kemény Egon életében még nem voltak gálaestek, az ő betétdalai nincsenek elválasztva nagyoperettjei egészétől, előadásuknak nincs kialakult színpadi gyakorlata. A rádiófelvételeken hallható részleteket a színpad nem vehette át, évekig az énekszólamok nehézsége miatt sem kockáztatták előadásukat. Én egyszer hallottam egy gálaesten, részleteket erről most nem írok, egyik betétdalát, rettenetes csalódás volt. Pont az a zenei "lelkiség" nem áradt már a közönség felé, amely Kemény Egon muzsikájának felismerhető sajátja, más szóval: nem a Kemény Egon által komponált, eredeti mű hangzott el. Ennek minden bizonnyal elhunyta után, az előadásra írt áthangszerelés és a hangosítás volt az oka. Ez az előadott zeneszám csak szövegében volt Kemény Egon szerzeménynek mondható. A koncertszervezők szempontjából nem ismerem annak okát, hogy miért nem kerülnek színpadra darabjai. Minden bizonnyal sok szempont miatt, ezek egyike a lehet a fórumon már említett senkinek nem ügye, felfedezésre vár megfogalmazás. Napjainkban óriási fordulatokat élünk meg, lehet, hogy itt is szemléletváltás következik, és tehetséges zenészek újra - mint életében - kottahűen adhatják elő Kemény Egon zeneszerző műveit, sikerdarabjait.
"Kemény Egon dallal még egy gálán sem találkoztam", ezzel a mondattal foglalkozom ebben a bejegyzésben. Meglátásom szerint szerencsés, ha különválasztjuk Kemény Egon zeneszerző esetében a dalt a betétdaltól. "Kemény Egon dalai" fogalom volt évtizedeken át, kottakiadványokban jelentek meg, korábbi bejegyzéseinkben is írtunk ezekről a híres dalairól, és az egy évvel ezelőtti előadásra is utalok, amely a Fészek Klubban volt. (Sajnos nem értesültem időben róla.) Kemény Egon dalait nagynevű operaénekesek adták elő, klasszikus és kortárs versek megzenésítései voltak. Azóta már a dal, mint műfaj részben más tartalmat hordoz... Kemény Egon zeneszerző esetében a dalok és a betétdalok előadásának nehézségi fokához és szépségéhez a köznyelvben az egy ideje elterjedt szót használják: igényes. Ez az olvasói fórum eredeti célját tekintve nem zenei elemzésekre szolgál, ugyanakkor Kemény Egon muzsikája esetében nagyon fontos lenne ismerni műveit. Az énekszólamok nehézsége és a hangszerelés különlegesen kidolgozott finomsága miatt a színpadi előadás jelenleg sok tekintetben nem könnyen megoldható, nagy odaadást, zenei odafigyelést igényelne. Ez természetesen szimfonikus könnyűzenei műveire is érvényes. (A "nyilvános előadás" szerzői jogára most nem térek ki.) Kemény Egon életében még nem voltak gálaestek, az ő betétdalai nincsenek elválasztva nagyoperettjei egészétől, előadásuknak nincs kialakult színpadi gyakorlata. A rádiófelvételeken hallható részleteket a színpad nem vehette át, évekig az énekszólamok nehézsége miatt sem kockáztatták előadásukat. Én egyszer hallottam egy gálaesten, részleteket erről most nem írok, egyik betétdalát, rettenetes csalódás volt. Pont az a zenei "lelkiség" nem áradt már a közönség felé, amely Kemény Egon muzsikájának felismerhető sajátja, más szóval: nem a Kemény Egon által komponált, eredeti mű hangzott el. Ennek minden bizonnyal elhunyta után, az előadásra írt áthangszerelés és a hangosítás volt az oka. Ez az előadott zeneszám csak szövegében volt Kemény Egon szerzeménynek mondható. A koncertszervezők szempontjából nem ismerem annak okát, hogy miért nem kerülnek színpadra darabjai. Minden bizonnyal sok szempont miatt, ezek egyike a lehet a fórumon már említett senkinek nem ügye, felfedezésre vár megfogalmazás. Napjainkban óriási fordulatokat élünk meg, lehet, hogy itt is szemléletváltás következik, és tehetséges zenészek újra - mint életében - kottahűen adhatják elő Kemény Egon zeneszerző műveit, sikerdarabjait.
574 smaragd 2016-12-05 07:22:42 [Válasz erre: 572 zenebaratmonika 2016-12-04 19:29:22]
572 bejegyzésre: Kedvenc szavadat idézve: "vicces" bár szerintem siralmas, az a feltételezhető törekvésed, hogy pont ezen a fórumon gyűjtöd össze helyesírási hibáidat. Mivel a bejegyzésekkor láthatod, hogy piros hullámvonal jelzi a javítandó hibát, olvasóinknak jelzem, hogy a bent hagyott hibáid sajnos nem biztos, hogy figyelmetlenségből származnak. Jó lenne, ha ezt is abbahagynád itt.
572 bejegyzésre: Kedvenc szavadat idézve: "vicces" bár szerintem siralmas, az a feltételezhető törekvésed, hogy pont ezen a fórumon gyűjtöd össze helyesírási hibáidat. Mivel a bejegyzésekkor láthatod, hogy piros hullámvonal jelzi a javítandó hibát, olvasóinknak jelzem, hogy a bent hagyott hibáid sajnos nem biztos, hogy figyelmetlenségből származnak. Jó lenne, ha ezt is abbahagynád itt.
573 smaragd 2016-12-04 19:51:49 [Válasz erre: 572 zenebaratmonika 2016-12-04 19:29:22]
A változás még nem fújó szelét.
A változás még nem fújó szelét.
572 zenebaratmonika 2016-12-04 19:29:22 [Válasz erre: 570 smaragd 2016-12-04 17:57:02]
Ez alatt mit értessz?
Ez alatt mit értessz?
571 zenebaratmonika 2016-12-04 19:28:37 [Válasz erre: 569 Ardelao 2016-12-04 12:15:14]
Ez ugyanaz a műsor, ami a Budavári Palotakoncerten ment. Vicces azért ez, mert egyik nap ment a Kovács József operettgála az m5-ön és hát ott az operettdalok több mint felének Kálmán Imre volt a szerzője, kb. 6 dal tőle, 2 dal volt Lehártól, és Huszka Jenőtől, és 1-1 dal Johann Strausstól és Ábrahám Páltól. A többi pedig opera vagy musical volt, de bármelyik operettgálán ez van. Kemény Egon dallal még egy gálán se találkoztam.
Ez ugyanaz a műsor, ami a Budavári Palotakoncerten ment. Vicces azért ez, mert egyik nap ment a Kovács József operettgála az m5-ön és hát ott az operettdalok több mint felének Kálmán Imre volt a szerzője, kb. 6 dal tőle, 2 dal volt Lehártól, és Huszka Jenőtől, és 1-1 dal Johann Strausstól és Ábrahám Páltól. A többi pedig opera vagy musical volt, de bármelyik operettgálán ez van. Kemény Egon dallal még egy gálán se találkoztam.
570 smaragd 2016-12-04 17:57:02 [Válasz erre: 569 Ardelao 2016-12-04 12:15:14]
Kerényi Miklós Gábor vitathatatlan érdemei vezettek az Operettszínház teljes átalakulásához. Most mintha báb állapotban lennének, a következő teljes átalakulás előtt. Ez most egy spontán érzésem, nem szeretnék senkit megbántani, de mintha beállt volna egy stagnáló állapot a színházban, majdhogynem sakk-matt. Nem biztos, hogy így van.
Kerényi Miklós Gábor vitathatatlan érdemei vezettek az Operettszínház teljes átalakulásához. Most mintha báb állapotban lennének, a következő teljes átalakulás előtt. Ez most egy spontán érzésem, nem szeretnék senkit megbántani, de mintha beállt volna egy stagnáló állapot a színházban, majdhogynem sakk-matt. Nem biztos, hogy így van.
569 Ardelao 2016-12-04 12:15:14 [Válasz erre: 565 zenebaratmonika 2016-12-03 18:11:57]
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1249; A magyar operett napja – 2016.10.25. [/url] „A Dicsőséges operett címre keresztelt gálaest a műfaj világhírű nagy egyéniségei, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Robert Stolz előtt tisztelgett, miközben néhány igazi pesti szerzőt Zerkovitz Bélától Aldobói Nagy Györgyön át is megidézett, a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjainak előadásában. Olyan jól ismert melódiák csendültek fel Oszvald Marika, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Frankó Tünde, Szendi Szilvi, Boncsér Gergely, Kocsis Dénes, Dolhai Attila, Peller Károly, Vadász Zsolt és Laki Péter tolmácsolásában, mint a Hej cigány, a Délibábos Hortobágyon, a Húzzad csak ki világos virradatig, az Éjjel az omnibusz tetején vagy a Vágyom egy nő után. Olyan népszerű operettekből hangzottak el a legnagyobb slágerek, mint a Csárdáskirálynő, A cirkuszhercegnő, a Mosoly országa, A víg özvegy, a Szép Heléna, A gerolsteini nagyhercegnő, vagy a Párizsi élet. ……. Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház művészeti vezetője ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben annak idején nagyon sok országban születtek és kerültek színre operettek Angliától Franciaországon, Spanyolországon, Olaszországon át a német nyelvterületekig és Oroszországig, ezeken a helyeken a műfaj ma már inkább csak a hagyomány részét képezi, "mi, magyarok vagyunk azok, akik az operettet élő, létező műfajként kezeljük és megpróbáljuk visszaállítani régi fényébe. Ezt a világ is egyre inkább értékeli, és e művészeti ág letéteményeseiként tekintenek ránk. Korszerűen, maian, újragondolva játsszuk az operettet. Erre büszkének kell lennünk. Ez a nap a büszkeségünk napja." „ Úgy tűnik, a „büszkeség napján” (mely elnevezés kísértetiesen hajaz egy másik jeles „kultúreseményre”) sikerült Kemény Egont mellőzni. Még szerencse, hogy néhány „igazi pesti szerző”, így Zerkovitz Béla szerepelt az előadásban…..! Nem csorbítva a fent említett szerzők érdemeit, úgy gondolom, ha e nap az „igényességünk” napja lenne, időnként talán Kemény Egon és még sokan mások is bekerülnének a felsorolásba.
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1249; A magyar operett napja – 2016.10.25. [/url] „A Dicsőséges operett címre keresztelt gálaest a műfaj világhírű nagy egyéniségei, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Robert Stolz előtt tisztelgett, miközben néhány igazi pesti szerzőt Zerkovitz Bélától Aldobói Nagy Györgyön át is megidézett, a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjainak előadásában. Olyan jól ismert melódiák csendültek fel Oszvald Marika, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Frankó Tünde, Szendi Szilvi, Boncsér Gergely, Kocsis Dénes, Dolhai Attila, Peller Károly, Vadász Zsolt és Laki Péter tolmácsolásában, mint a Hej cigány, a Délibábos Hortobágyon, a Húzzad csak ki világos virradatig, az Éjjel az omnibusz tetején vagy a Vágyom egy nő után. Olyan népszerű operettekből hangzottak el a legnagyobb slágerek, mint a Csárdáskirálynő, A cirkuszhercegnő, a Mosoly országa, A víg özvegy, a Szép Heléna, A gerolsteini nagyhercegnő, vagy a Párizsi élet. ……. Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház művészeti vezetője ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben annak idején nagyon sok országban születtek és kerültek színre operettek Angliától Franciaországon, Spanyolországon, Olaszországon át a német nyelvterületekig és Oroszországig, ezeken a helyeken a műfaj ma már inkább csak a hagyomány részét képezi, "mi, magyarok vagyunk azok, akik az operettet élő, létező műfajként kezeljük és megpróbáljuk visszaállítani régi fényébe. Ezt a világ is egyre inkább értékeli, és e művészeti ág letéteményeseiként tekintenek ránk. Korszerűen, maian, újragondolva játsszuk az operettet. Erre büszkének kell lennünk. Ez a nap a büszkeségünk napja." „ Úgy tűnik, a „büszkeség napján” (mely elnevezés kísértetiesen hajaz egy másik jeles „kultúreseményre”) sikerült Kemény Egont mellőzni. Még szerencse, hogy néhány „igazi pesti szerző”, így Zerkovitz Béla szerepelt az előadásban…..! Nem csorbítva a fent említett szerzők érdemeit, úgy gondolom, ha e nap az „igényességünk” napja lenne, időnként talán Kemény Egon és még sokan mások is bekerülnének a felsorolásba.
568 smaragd 2016-12-04 06:44:59 [Válasz erre: 12 smaragd 2016-09-11 22:48:17]
Az 544 bejegyzés írója véleményére, 542 válaszolva, ahol, mint írja: "most picit hallgattam Kemény Egon zenéjét és engem inkább Fényes Szabolcs stílusára emlékeztet" jelzem, hogy Kemény Egon hangszerelői mesterségbeli tudását és tehetségét sok más pályatársa mellett Fényes Szabolcs is igénybe vette, arról nincs adatom, hogy milyen mértékben. Az "emlékeztet" megfogalmazás hamisan cseng, csak azt jelzi, hogy a bejegyzés írója nem ismeri Kemény Egon zeneszerző életművét. Kemény Egon műveit "picit" hallgatni csak a YT- on lehet (vagy saját magnófelvételeken) és már abból a néhány felvételből is kitűnik, hogy Kemény Egon zeneszerző a ritmika mestere is volt. Zeneműveinek alapvető ismérve a pontos és mindig a szöveghez és annak tartalmához alkalmazkodó ritmus, az adott zenei műfaj kötöttségei szerint. A magyar nyelvű szöveg hangsúlyának figyelembe vételét Franz Schmidt megkövetelte tanítványaitól, erről is olvashatunk a Rajter Lajos professzorral készített interjúban - Fórum - Franz Schmidt, 12. bejegyzés - a kompozíciók pontos ritmusa a magyar szövegeknél, verseknél is Dr. Franz Schmidt rendkívül magas követelményrendszerének egyik alappillére volt. Ami az 542 bejegyzésben említett "Ábrahám pattogó, ritmusos és vadromantikus melódiái" megfogalmazást illeti, utalok arra, hogy ezeknek a jelzett számoknak bizonyos része a hangszerelő zeneszerző Kemény Egon munkáját is magában rejti. Az interneten elérhető kalózfelvételek közreadása nem legális, de nélkülük napjainkban nem juthatnánk el bármikor Kemény Egon-rádiófelvételhez, amelyek így azonnal meghallgathatók. Nagy Ibolya műsorában a rádión keresztül eredeti felvételekben gyönyörködhetünk, és bízom abban is, hogy a Dankó Rádióban egyszer majd lehetősége lesz az operettkedvelőket az 1949-től alkotott rádióoperettek ismétlésével is - a szó eredeti és tartalmas értelmében - szórakoztatni. Így ugyanis a csendes, de lassan évtizedek óta jelenlevő közönségigényt is ki lehet elégíteni, hogy a zeneszerzők sokaságának nagyszerű darabjait teljes egészében élvezhesse a rádiózó hallgató!
Az 544 bejegyzés írója véleményére, 542 válaszolva, ahol, mint írja: "most picit hallgattam Kemény Egon zenéjét és engem inkább Fényes Szabolcs stílusára emlékeztet" jelzem, hogy Kemény Egon hangszerelői mesterségbeli tudását és tehetségét sok más pályatársa mellett Fényes Szabolcs is igénybe vette, arról nincs adatom, hogy milyen mértékben. Az "emlékeztet" megfogalmazás hamisan cseng, csak azt jelzi, hogy a bejegyzés írója nem ismeri Kemény Egon zeneszerző életművét. Kemény Egon műveit "picit" hallgatni csak a YT- on lehet (vagy saját magnófelvételeken) és már abból a néhány felvételből is kitűnik, hogy Kemény Egon zeneszerző a ritmika mestere is volt. Zeneműveinek alapvető ismérve a pontos és mindig a szöveghez és annak tartalmához alkalmazkodó ritmus, az adott zenei műfaj kötöttségei szerint. A magyar nyelvű szöveg hangsúlyának figyelembe vételét Franz Schmidt megkövetelte tanítványaitól, erről is olvashatunk a Rajter Lajos professzorral készített interjúban - Fórum - Franz Schmidt, 12. bejegyzés - a kompozíciók pontos ritmusa a magyar szövegeknél, verseknél is Dr. Franz Schmidt rendkívül magas követelményrendszerének egyik alappillére volt. Ami az 542 bejegyzésben említett "Ábrahám pattogó, ritmusos és vadromantikus melódiái" megfogalmazást illeti, utalok arra, hogy ezeknek a jelzett számoknak bizonyos része a hangszerelő zeneszerző Kemény Egon munkáját is magában rejti. Az interneten elérhető kalózfelvételek közreadása nem legális, de nélkülük napjainkban nem juthatnánk el bármikor Kemény Egon-rádiófelvételhez, amelyek így azonnal meghallgathatók. Nagy Ibolya műsorában a rádión keresztül eredeti felvételekben gyönyörködhetünk, és bízom abban is, hogy a Dankó Rádióban egyszer majd lehetősége lesz az operettkedvelőket az 1949-től alkotott rádióoperettek ismétlésével is - a szó eredeti és tartalmas értelmében - szórakoztatni. Így ugyanis a csendes, de lassan évtizedek óta jelenlevő közönségigényt is ki lehet elégíteni, hogy a zeneszerzők sokaságának nagyszerű darabjait teljes egészében élvezhesse a rádiózó hallgató!
567 macskás 2016-12-04 05:41:16
567
567
566 smaragd 2016-12-04 00:54:13 [Válasz erre: 553 smaragd 2016-12-02 11:21:32]
KEMÉNY EGON-Szenes Iván: "Hókusz-Pókusz" (1945) Foxtrot, 3' Először Kelemen Éva énekelte a Royal Revü Varietében, 1945 decemberében. A Magyar Rádióban először 1946 tavaszán Rácz Vali énekelte kisérettel, Kemény Egon 11 tagú jazz-zenekarra hangszerelte.
KEMÉNY EGON-Szenes Iván: "Hókusz-Pókusz" (1945) Foxtrot, 3' Először Kelemen Éva énekelte a Royal Revü Varietében, 1945 decemberében. A Magyar Rádióban először 1946 tavaszán Rácz Vali énekelte kisérettel, Kemény Egon 11 tagú jazz-zenekarra hangszerelte.
