668 Ardelao 2017-01-08 07:44:38 [Válasz erre: 665 Ardelao 2017-01-08 06:36:07]
A fordításból kimaradt: Kemény Egon "Valahol délen" c. operettjét 1960-ban még a Habarovszki Zenés Komédia Színházban is bemutatták.
A fordításból kimaradt: Kemény Egon "Valahol délen" c. operettjét 1960-ban még a Habarovszki Zenés Komédia Színházban is bemutatták.
667 Ardelao 2017-01-08 07:23:43 [Válasz erre: 666 Ardelao 2017-01-08 06:41:09]
[url] http://www.muzkom.net/history/goldenpages/dom.php; Idézet a Zenés Komédia Szverdlovszki Állami Akadémiai Színházának az Archívumából [/url] "1957 г. Всесоюзный фестиваль музыкальных театров ... Критики посмотрели несколько спектаклей. Решение: рекомендуем для показа в Москве уральскую комедию "Марк Береговик" и современную венгерскую музкомедию "Где-то на юге" И.Кемени (режиссер М.Сенетар). Лауреатами фестиваля стали оба спектакля. В фестивальных буклетах фото молодых, но уже известных актеров: Л.Сатосовой, В.Валенты, М.Мазаева, Н.Бадьева, В.Эгина, В.Фыгина.” „1957. A zenés színházak össz-szövetségi fesztiválja … A kritikusok megtekintettek néhány előadást. A döntés: Moszkvában történő bemutatásra javasoljuk a „Mark Beregovik” c. uráli komédiát és Kemény Egonnak a „Valahol délen” c., kortárs magyar zenés komédiáját (rendező Szinetár M.) Mindkét előadás a fesztivál díjazottja lett. A fesztiválról kiadott füzetekben fiatal, de már jól ismert színészek - L. Szatoszovaja, V. Valenta, M. Mazajev, N. Bagyev, V. Egin, V. Figin - fotói.”
[url] http://www.muzkom.net/history/goldenpages/dom.php; Idézet a Zenés Komédia Szverdlovszki Állami Akadémiai Színházának az Archívumából [/url] "1957 г. Всесоюзный фестиваль музыкальных театров ... Критики посмотрели несколько спектаклей. Решение: рекомендуем для показа в Москве уральскую комедию "Марк Береговик" и современную венгерскую музкомедию "Где-то на юге" И.Кемени (режиссер М.Сенетар). Лауреатами фестиваля стали оба спектакля. В фестивальных буклетах фото молодых, но уже известных актеров: Л.Сатосовой, В.Валенты, М.Мазаева, Н.Бадьева, В.Эгина, В.Фыгина.” „1957. A zenés színházak össz-szövetségi fesztiválja … A kritikusok megtekintettek néhány előadást. A döntés: Moszkvában történő bemutatásra javasoljuk a „Mark Beregovik” c. uráli komédiát és Kemény Egonnak a „Valahol délen” c., kortárs magyar zenés komédiáját (rendező Szinetár M.) Mindkét előadás a fesztivál díjazottja lett. A fesztiválról kiadott füzetekben fiatal, de már jól ismert színészek - L. Szatoszovaja, V. Valenta, M. Mazajev, N. Bagyev, V. Egin, V. Figin - fotói.”
666 Ardelao 2017-01-08 06:41:09 [Válasz erre: 665 Ardelao 2017-01-08 06:36:07]
[url] http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/; A Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház honlapján [/url] Kemény Egon operettjének a premierjéről a következő adatok olvashatók: ГДЕ-ТО НА ЮГЕ (VALAHOL DÉLEN) Оперетта в трех действиях Э. Кеменя (Kemény Egon operettje három felvonásban) Либретто (венгр.) Л. Таби, русский текст Ю. Шишмонина и Г. Вардзиели (Librettó (magy.) Tabi L.,orosz szöveg J. Sismonyina és G. Vardzijeli) Постановка – А. Винер (Rendezés – A. Vinyer) Дирижер – В. Гроссер (Karmester: V. Grosser) Художник – Н. Мей (Művészeti felelős – N. Mej) Балетмейстеры – Н. Анисимова и Л. Бейзельман (Balettmesterek – N. Anyiszimova és L. Bejzelman) Премьера – 26 марта 1958 года (Premier – 1958. március 26.)
[url] http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/; A Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház honlapján [/url] Kemény Egon operettjének a premierjéről a következő adatok olvashatók: ГДЕ-ТО НА ЮГЕ (VALAHOL DÉLEN) Оперетта в трех действиях Э. Кеменя (Kemény Egon operettje három felvonásban) Либретто (венгр.) Л. Таби, русский текст Ю. Шишмонина и Г. Вардзиели (Librettó (magy.) Tabi L.,orosz szöveg J. Sismonyina és G. Vardzijeli) Постановка – А. Винер (Rendezés – A. Vinyer) Дирижер – В. Гроссер (Karmester: V. Grosser) Художник – Н. Мей (Művészeti felelős – N. Mej) Балетмейстеры – Н. Анисимова и Л. Бейзельман (Balettmesterek – N. Anyiszimova és L. Bejzelman) Премьера – 26 марта 1958 года (Premier – 1958. március 26.)
665 Ardelao 2017-01-08 06:36:07 [Válasz erre: 630 smaragd 2016-12-23 18:10:38]
Az alábbi orosz fórumon az következő beszélgetést találtam Kemény Egon „Valahol délen” c. operettjéről, amelyet itt kivonatosan idézek (a szöveg kissé nehezen áttekinthető, de megfelel az eredeti tagolásnak): [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:IrHSjJdn4asJ:wap.operetta.forum24.ru/%3F1-15-0-00000005-000-10001-0+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; ПОМОГИТЕ НАЙТИ! – SEGÍTSETEK MEGTALÁLNI! [/url] rieger-kloss : ………….. Существует, по-видимому, оперетта Э. Кемень "Где-то на юге". В ней, собссно, есть песенка Петри, которая меня и интересует, у меня даже есть ноты (могу, если есть желание, предоставить как нибудь). … нет ли у кого-то информации об этой оперетте, и об авторе - интересно все, но в особенности годы жизни автора и год создания (премьеры) оперетты, место премьеры (если таковая состоялась). ………………….. (rieger-kloss: ………….. Úgy tűnik, létezik egy „Valahol délen” c. Kemény Egon operett. Abban … szerepel Péteri dala, amely engem is érdekel, sőt, nekem megvan a kottája is…. . … van-e valakinek információja erről az operettről és a szerzőről? Minden érdekes, de különösen a szerző élete és az operett keletkezésének (premierjének) az éve, a premier helye (ha volt ilyen). …) robust : …….. Известны два написания фамилии её автора на русском языке – “Кемень” и “Кемени”. Ссылки в основном идут на второй вариант. Эгон Кемени родился в Вене в 1905 г. и умер в Будапеште в 1969 г. Образование получил в Венской Высшей школе музыки (учился у Ф.Шмидта). Источник -- http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07675.htm Автор 8 оперетт; список названий и даты создания см. в нижней части страницы http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=293&pager=14 Оперетту "Где-то на юге" считают высшим творческим достижением композитора. Её премьера состоялась 30 марта 1956 г. в Будапештском театре оперетты. Источник -- http://www.szinhaz.net/pdf/1999_08.pdf .............. Выходные данные здесь – http://www.nlvk.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=981372 В СССР оперетту "Где-то на юге" ставили в Свердловском театре музкомедии (1957 г., реж. М.Синетар, Венгрия), Ленинградском театре музкомедии (1958 г.), Таллинском театре “Эстония” (1958 г.), Новосибирском театре музкомедии (3 июня 1959 г.), Северском музыкальном театре (июнь 1960 г.), Хабаровском театре музкомедии (1960 г.). О ленинградской постановке есть материал на форуме “Оперетта в Петербурге” (спасибо, Advokat61). Цитирую: “"Где-то на юге" Э.Кемень, пост. А.Винера, пьеса Л.Таби. ... Герой - композитор Дьердь Петери во время войны по недомыслию оказался в одной из стран Ю.Америки. Он связан со стареющей певицей Лолитой; для неё это последняя любовь, для него - средство заглушить тоску ... Тоска по родине стала основной темой произведения. Оперетта ….. большой музыкальной формы, был в ней мелодизм, драматический накал и серьёзность отношения к героям. При этом ……. и жизнерадостная комедийность. Сюжет развивается так. В кабаре, где работает Петери, приезжает венгерский ансамбль. Его руководитель Иштван Бодзаш оказывается давним другом героя. Петери знакомится с молодой певицей ансамбля Анной. Песня “Где-то на юге” проходит лейтмотивом через весь спектакль. Другой музыкальный пласт - джазовые мелодии. В основном они характеризуют представителей противоположенного мира: хозяйку кабаре мадам Гонзалес, её любовника Родриго и отчасти Лолиту. В оперетту были включены также фрагменты музыки Ф,Листа, пародированный свадебный марш Мендельсона и вставной номер для повара Фримена из "Феи карнавала" И.Кальмана. …….” (robust: …….. Orosz nyelven a szerző családnevének két írásmódja ismeretes: “Кемень” és “Кемени”. Általában a második változatra szoktak hivatkozni. Kemény Egon Bécsben született,1905-ben, és Budapesten halt meg, 1969-ben. A Bécsi Zeneakadémián részesült képzésben (F. Schmidtnél tanult). Forrás -- http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07675.htm . 8 operett szerzője; a címek jegyzékét és keletkezésük évét ld. az oldal alsó részén http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=293&pager=14 A „Valahol délen” c. operettet tartják a zeneszerző legkiemelkedőbb művének. Premierjére 1956. március 30-án, a Budapesti Operettszínházban került sor. Forrás -- http://www.szinhaz.net/pdf/1999_08.pdf ................. A nyilvántartás adatai itt találhatók meg: http://www.nlvk.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=981372 . A „Valahol délen” c. operettet a Szverdlovszki Zenés Komédia Színházban (1957-ben, rend.: Szinetár M., Magyarország), a Leningrádi Zenés Komédia Színházban (1958 júniusában), a tallinni Észt Színházban (1958-ban), a Novoszibirszki Zenés Komédia Színházban (1959. június 3-án), a Szeverszki Musical Színházban (1960. júniusában) mutatták be. A leningrádi előadásról az “Оперетта в Петербурге” fórumon található anyag. …. Idézem: “ Kemény E. "Valahol délen ", rend.: A. Vinyer, színmű: Tabi L.. ... Hőse, Péteri György zeneszerző, a háború idején véletlenül valamelyik dél-amerikai országba került. Egy öregedő énekesnővel, Lolitával van viszonya; a nő számára ez az utolsó szerelem, a férfi számára a bánat enyhítésének az eszköze. A mű alaptémája a honvágy lett. Nagy zenei formátumú operett …, volt benne dallamosság, drámai izzás és a hőshöz való viszonyulás komolysága. Emellett …….. életörömöt sugárzó komédia is. A cselekmény a következőképpen bontakozik ki: A kabaréba, ahol Péteri dolgozik, magyar együttes érezik. Vezetőjük, Bodzás István, a hős régi barátja. Péteri megismerkedik Annával, az együttes fiatal énekesnőjével. A „Valahol délen” c. dal az egész előadást végigkíséri. Más zenei formációt képzenek a jazzszerű melódiák. Ezek alapvetően a szembenálló világ képviselőit jellemzik. A kabaré háziasszonyát, Madame Gonzalest, szeretőjét, Rodrigót és félig-meddig Lolitát is. Az operettbe szőve megtaláljuk F. Liszt zenéjének apróbb részleteit, Mendelssohn parodizált Nászindulóját és Kálmán Imrének „A farsangi tündérké”-jéből Freeman, a szakács számára írt betétszámot …..”)
Az alábbi orosz fórumon az következő beszélgetést találtam Kemény Egon „Valahol délen” c. operettjéről, amelyet itt kivonatosan idézek (a szöveg kissé nehezen áttekinthető, de megfelel az eredeti tagolásnak): [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:IrHSjJdn4asJ:wap.operetta.forum24.ru/%3F1-15-0-00000005-000-10001-0+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; ПОМОГИТЕ НАЙТИ! – SEGÍTSETEK MEGTALÁLNI! [/url] rieger-kloss : ………….. Существует, по-видимому, оперетта Э. Кемень "Где-то на юге". В ней, собссно, есть песенка Петри, которая меня и интересует, у меня даже есть ноты (могу, если есть желание, предоставить как нибудь). … нет ли у кого-то информации об этой оперетте, и об авторе - интересно все, но в особенности годы жизни автора и год создания (премьеры) оперетты, место премьеры (если таковая состоялась). ………………….. (rieger-kloss: ………….. Úgy tűnik, létezik egy „Valahol délen” c. Kemény Egon operett. Abban … szerepel Péteri dala, amely engem is érdekel, sőt, nekem megvan a kottája is…. . … van-e valakinek információja erről az operettről és a szerzőről? Minden érdekes, de különösen a szerző élete és az operett keletkezésének (premierjének) az éve, a premier helye (ha volt ilyen). …) robust : …….. Известны два написания фамилии её автора на русском языке – “Кемень” и “Кемени”. Ссылки в основном идут на второй вариант. Эгон Кемени родился в Вене в 1905 г. и умер в Будапеште в 1969 г. Образование получил в Венской Высшей школе музыки (учился у Ф.Шмидта). Источник -- http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07675.htm Автор 8 оперетт; список названий и даты создания см. в нижней части страницы http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=293&pager=14 Оперетту "Где-то на юге" считают высшим творческим достижением композитора. Её премьера состоялась 30 марта 1956 г. в Будапештском театре оперетты. Источник -- http://www.szinhaz.net/pdf/1999_08.pdf .............. Выходные данные здесь – http://www.nlvk.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=981372 В СССР оперетту "Где-то на юге" ставили в Свердловском театре музкомедии (1957 г., реж. М.Синетар, Венгрия), Ленинградском театре музкомедии (1958 г.), Таллинском театре “Эстония” (1958 г.), Новосибирском театре музкомедии (3 июня 1959 г.), Северском музыкальном театре (июнь 1960 г.), Хабаровском театре музкомедии (1960 г.). О ленинградской постановке есть материал на форуме “Оперетта в Петербурге” (спасибо, Advokat61). Цитирую: “"Где-то на юге" Э.Кемень, пост. А.Винера, пьеса Л.Таби. ... Герой - композитор Дьердь Петери во время войны по недомыслию оказался в одной из стран Ю.Америки. Он связан со стареющей певицей Лолитой; для неё это последняя любовь, для него - средство заглушить тоску ... Тоска по родине стала основной темой произведения. Оперетта ….. большой музыкальной формы, был в ней мелодизм, драматический накал и серьёзность отношения к героям. При этом ……. и жизнерадостная комедийность. Сюжет развивается так. В кабаре, где работает Петери, приезжает венгерский ансамбль. Его руководитель Иштван Бодзаш оказывается давним другом героя. Петери знакомится с молодой певицей ансамбля Анной. Песня “Где-то на юге” проходит лейтмотивом через весь спектакль. Другой музыкальный пласт - джазовые мелодии. В основном они характеризуют представителей противоположенного мира: хозяйку кабаре мадам Гонзалес, её любовника Родриго и отчасти Лолиту. В оперетту были включены также фрагменты музыки Ф,Листа, пародированный свадебный марш Мендельсона и вставной номер для повара Фримена из "Феи карнавала" И.Кальмана. …….” (robust: …….. Orosz nyelven a szerző családnevének két írásmódja ismeretes: “Кемень” és “Кемени”. Általában a második változatra szoktak hivatkozni. Kemény Egon Bécsben született,1905-ben, és Budapesten halt meg, 1969-ben. A Bécsi Zeneakadémián részesült képzésben (F. Schmidtnél tanult). Forrás -- http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07675.htm . 8 operett szerzője; a címek jegyzékét és keletkezésük évét ld. az oldal alsó részén http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=293&pager=14 A „Valahol délen” c. operettet tartják a zeneszerző legkiemelkedőbb művének. Premierjére 1956. március 30-án, a Budapesti Operettszínházban került sor. Forrás -- http://www.szinhaz.net/pdf/1999_08.pdf ................. A nyilvántartás adatai itt találhatók meg: http://www.nlvk.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=981372 . A „Valahol délen” c. operettet a Szverdlovszki Zenés Komédia Színházban (1957-ben, rend.: Szinetár M., Magyarország), a Leningrádi Zenés Komédia Színházban (1958 júniusában), a tallinni Észt Színházban (1958-ban), a Novoszibirszki Zenés Komédia Színházban (1959. június 3-án), a Szeverszki Musical Színházban (1960. júniusában) mutatták be. A leningrádi előadásról az “Оперетта в Петербурге” fórumon található anyag. …. Idézem: “ Kemény E. "Valahol délen ", rend.: A. Vinyer, színmű: Tabi L.. ... Hőse, Péteri György zeneszerző, a háború idején véletlenül valamelyik dél-amerikai országba került. Egy öregedő énekesnővel, Lolitával van viszonya; a nő számára ez az utolsó szerelem, a férfi számára a bánat enyhítésének az eszköze. A mű alaptémája a honvágy lett. Nagy zenei formátumú operett …, volt benne dallamosság, drámai izzás és a hőshöz való viszonyulás komolysága. Emellett …….. életörömöt sugárzó komédia is. A cselekmény a következőképpen bontakozik ki: A kabaréba, ahol Péteri dolgozik, magyar együttes érezik. Vezetőjük, Bodzás István, a hős régi barátja. Péteri megismerkedik Annával, az együttes fiatal énekesnőjével. A „Valahol délen” c. dal az egész előadást végigkíséri. Más zenei formációt képzenek a jazzszerű melódiák. Ezek alapvetően a szembenálló világ képviselőit jellemzik. A kabaré háziasszonyát, Madame Gonzalest, szeretőjét, Rodrigót és félig-meddig Lolitát is. Az operettbe szőve megtaláljuk F. Liszt zenéjének apróbb részleteit, Mendelssohn parodizált Nászindulóját és Kálmán Imrének „A farsangi tündérké”-jéből Freeman, a szakács számára írt betétszámot …..”)
664 smaragd 2017-01-07 23:15:10 [Válasz erre: 663 smaragd 2017-01-07 08:40:09]
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" - a mai adásban elhangzott zeneszámok: - "Dal a rabmadárról", kettős - "A francia huszárok dala", Blanche dala a férfikarral - "Záporeső", kettős - "A hős huszárok...", sanzon - "Ha én egyszer....", kettős
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" - a mai adásban elhangzott zeneszámok: - "Dal a rabmadárról", kettős - "A francia huszárok dala", Blanche dala a férfikarral - "Záporeső", kettős - "A hős huszárok...", sanzon - "Ha én egyszer....", kettős
663 smaragd 2017-01-07 08:40:09 [Válasz erre: 489 Ardelao 2016-11-18 10:11:19]
MA! Dankó Rádió: 09:17 - 09:30 ismétlés: 18:17 - 18:30 KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett "Túl az Óperencián" NAGY IBOLYA műsora: A mai adásban ismét kiváló hangminőségben hallhatjuk Kemény Egon nagy sikerű kompozícióit, ezúttal a "Krisztina kisasszony" eredeti rádiófelvételeit. 2016 novemberében (472, 474 számú bejegyzések) sugározta a rádió a rádióoperett dalait, a mai adásban Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető öt zeneszám révén segíti a teljes darab megismerése felé a hallgatókat. A mai programban elhangzik: - Krisztina és István kettőse: Petress Zsuzsa, Kövecses Béla - A francia huszárok dala: Gyenes Magda, Földényi férfikar - Krisztina és István kettőse: Petress Zsuzsa, Kövecses Béla - Blanche sanzonja: Gyenes Magda és a zenekar - Blanche és Brunner kettőse: Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Cserés Miklós dr. Nagy Ibolya művésznőnek és a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló műsor stábjának, vendégeinek békés, boldog, további sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!
MA! Dankó Rádió: 09:17 - 09:30 ismétlés: 18:17 - 18:30 KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) Zenés játék 2 részben, rádióoperett "Túl az Óperencián" NAGY IBOLYA műsora: A mai adásban ismét kiváló hangminőségben hallhatjuk Kemény Egon nagy sikerű kompozícióit, ezúttal a "Krisztina kisasszony" eredeti rádiófelvételeit. 2016 novemberében (472, 474 számú bejegyzések) sugározta a rádió a rádióoperett dalait, a mai adásban Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető öt zeneszám révén segíti a teljes darab megismerése felé a hallgatókat. A mai programban elhangzik: - Krisztina és István kettőse: Petress Zsuzsa, Kövecses Béla - A francia huszárok dala: Gyenes Magda, Földényi férfikar - Krisztina és István kettőse: Petress Zsuzsa, Kövecses Béla - Blanche sanzonja: Gyenes Magda és a zenekar - Blanche és Brunner kettőse: Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: Cserés Miklós dr. Nagy Ibolya művésznőnek és a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló műsor stábjának, vendégeinek békés, boldog, további sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!
662 smaragd 2017-01-06 23:26:38 [Válasz erre: 620 smaragd 2016-12-17 05:06:33]
Ilosfalvy Róbert operaénekesre emlékezhetünk halálának mai évfordulóján KEMÉNY EGON:"Komáromi farsang " című daljátékában a férfi főszerepben nyújtott emlékezetesen szép Csokonai alakításával, Lilla szerepét Házy Erzsébet énekelte: [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]
Ilosfalvy Róbert operaénekesre emlékezhetünk halálának mai évfordulóján KEMÉNY EGON:"Komáromi farsang " című daljátékában a férfi főszerepben nyújtott emlékezetesen szép Csokonai alakításával, Lilla szerepét Házy Erzsébet énekelte: [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;"Az első reggel"[/url]
661 Búbánat 2017-01-06 01:34:27 [Válasz erre: 660 smaragd 2017-01-06 01:25:13]
Valóban, az egy téves "átemelés" volt a részemről.
Valóban, az egy téves "átemelés" volt a részemről.
660 smaragd 2017-01-06 01:25:13
Fórumunk indulásakor megkaptuk a két "operettfórumba" írt korábbi bejegyzéseink egy részét, Kemény Egon zeneszerző műveivel foglalkoztunk. Itt jelzem, hogy átkerült egy téves is, ami nem tartozik ide, Farkas Ferenc zeneszerző darabja, 22 számú bejegyzés, 2008.07.16 dátummal.
Fórumunk indulásakor megkaptuk a két "operettfórumba" írt korábbi bejegyzéseink egy részét, Kemény Egon zeneszerző műveivel foglalkoztunk. Itt jelzem, hogy átkerült egy téves is, ami nem tartozik ide, Farkas Ferenc zeneszerző darabja, 22 számú bejegyzés, 2008.07.16 dátummal.
659 smaragd 2017-01-04 21:24:39 [Válasz erre: 616 Ardelao 2016-12-16 10:25:45]
KEMÉNY EGON -Dalos László: "Egy szó elég" (1953) Dalkeringő, 6'30" Gencsy Sári énekelte a rádiófelvételen , közreműködött a Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. (Ez másik felvétel, Gencsy Sári énekel?) [url]https://youtu.be/KIkdwd-_Y24;"Egy szó elég"/YT[/url]
KEMÉNY EGON -Dalos László: "Egy szó elég" (1953) Dalkeringő, 6'30" Gencsy Sári énekelte a rádiófelvételen , közreműködött a Földényi Kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. (Ez másik felvétel, Gencsy Sári énekel?) [url]https://youtu.be/KIkdwd-_Y24;"Egy szó elég"/YT[/url]
658 smaragd 2017-01-03 23:58:08
KEMÉNY EGON-Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Chanson, 4' A felvétel a Magyar Rádió VI-os stúdiójában készült, nyilvános hangversenyen Mezei Mária énekelte. Később a Hungaroton adta ki kazettán majd a Naxos CD-n, "A szívemmel látlak". [url]https://youtu.be/OemuZotrP4k;"Ha visszanézek"/YT[/url]
KEMÉNY EGON-Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Chanson, 4' A felvétel a Magyar Rádió VI-os stúdiójában készült, nyilvános hangversenyen Mezei Mária énekelte. Később a Hungaroton adta ki kazettán majd a Naxos CD-n, "A szívemmel látlak". [url]https://youtu.be/OemuZotrP4k;"Ha visszanézek"/YT[/url]
657 smaragd 2017-01-03 23:56:50
656 smaragd 2017-01-03 18:00:52 [Válasz erre: 478 smaragd 2016-11-16 08:41:18]
KEMÉNY EGON-Somerset Maugham-Török Tamás: "A hódítás iskolája" (1957) Rádiókomédia, 60' A darabot először 1957. november 27-én sugározta a Magyar Rádió, majd többször ismételték. A 25 tagú Hangversenyzenekart Nagy Olivér vezényelte.
KEMÉNY EGON-Somerset Maugham-Török Tamás: "A hódítás iskolája" (1957) Rádiókomédia, 60' A darabot először 1957. november 27-én sugározta a Magyar Rádió, majd többször ismételték. A 25 tagú Hangversenyzenekart Nagy Olivér vezényelte.
655 smaragd 2017-01-03 08:06:09 [Válasz erre: 643 Rózsika 2016-12-30 08:08:17]
Ezúton köszönöm fórumtársunknak azt a nagy erőt igénylő tevékenységét, amellyel olvasói fórumainkon bejegyzéseimet, választott nicknevemet több, mint egy éve lankadatlanul népszerűsíti - kissé szokatlan, botrányosnak ható formába ugyan, de sajátos módján felkeltve ezzel az érdeklődést a fórum teljes anyaga, értékes bejegyzései iránt is -, feltehetően újabb és újabb, fantáziadús nicknevei igénybevételével, :-).
Ezúton köszönöm fórumtársunknak azt a nagy erőt igénylő tevékenységét, amellyel olvasói fórumainkon bejegyzéseimet, választott nicknevemet több, mint egy éve lankadatlanul népszerűsíti - kissé szokatlan, botrányosnak ható formába ugyan, de sajátos módján felkeltve ezzel az érdeklődést a fórum teljes anyaga, értékes bejegyzései iránt is -, feltehetően újabb és újabb, fantáziadús nicknevei igénybevételével, :-).
654 smaragd 2017-01-02 15:01:24 [Válasz erre: 647 Rózsika 2016-12-30 13:02:48]
647 számú bejegyzés nem tartozik ebbe a fórumba.
647 számú bejegyzés nem tartozik ebbe a fórumba.
653 smaragd 2017-01-01 06:31:24
Békés, boldog új esztendőt kívánok a fórum olvasóinak!
Békés, boldog új esztendőt kívánok a fórum olvasóinak!
652 smaragd 2016-12-31 15:41:33 [Válasz erre: 306 Ardelao 2016-10-16 19:48:32]
KEMÉNY EGON-Kristóf Károly: "Boldog új évet" (1951) ("Boldog, új élet") Keringő, 6' Magyar Rádió, 1951 Szilveszter Szilveszteri nagykeringő, elsöprő sikerrel énekelte Gencsy Sári. Vincze Ottó vezényelt, közreműködött a Rádiózenekar és a Földényi kórus. 1949 Szilveszterén mutatta be a Magyar Rádió a "Talán a csillagok" című rádióoperettet, amely a "Májusfa" -'t követően a második volt a hosszú évtizedekig tartó rádióoperett "sorozat"-ban. Mindenkettő Kemény Egon keringője révén lett sikerdarab, elsősorban a "Májusfa"- keringő lett sláger, majd közkívánatra a zenéjére komponált szilveszteri változat, a "Hópehely-keringő" talán még ezt is túlszárnyalta. Gyurkovics Mária énekelte őket. (Bejegyzésekben: fórumunk elején 21, 27 )
KEMÉNY EGON-Kristóf Károly: "Boldog új évet" (1951) ("Boldog, új élet") Keringő, 6' Magyar Rádió, 1951 Szilveszter Szilveszteri nagykeringő, elsöprő sikerrel énekelte Gencsy Sári. Vincze Ottó vezényelt, közreműködött a Rádiózenekar és a Földényi kórus. 1949 Szilveszterén mutatta be a Magyar Rádió a "Talán a csillagok" című rádióoperettet, amely a "Májusfa" -'t követően a második volt a hosszú évtizedekig tartó rádióoperett "sorozat"-ban. Mindenkettő Kemény Egon keringője révén lett sikerdarab, elsősorban a "Májusfa"- keringő lett sláger, majd közkívánatra a zenéjére komponált szilveszteri változat, a "Hópehely-keringő" talán még ezt is túlszárnyalta. Gyurkovics Mária énekelte őket. (Bejegyzésekben: fórumunk elején 21, 27 )
651 smaragd 2016-12-30 17:07:37 [Válasz erre: 650 zenebaratmonika 2016-12-30 16:23:35]
Én ma a közelgő Szilveszterre való tekintettel a szinteteken viccelődtem, a továbbiakban az ebbe a fórumba tematikailag nem illő bejegyzéseket más fórumba írjátok!
Én ma a közelgő Szilveszterre való tekintettel a szinteteken viccelődtem, a továbbiakban az ebbe a fórumba tematikailag nem illő bejegyzéseket más fórumba írjátok!
650 zenebaratmonika 2016-12-30 16:23:35 [Válasz erre: 649 smaragd 2016-12-30 14:55:40]
Te antifeminista vagy?
Te antifeminista vagy?
649 smaragd 2016-12-30 14:55:40 [Válasz erre: 648 zenebaratmonika 2016-12-30 13:44:47]
Monika,Rozsika, hátha találtok meg egy kis barátnőt! Olyan szépen süt a nap, menjetek! Levegőzzetek,egy kicsit!
Monika,Rozsika, hátha találtok meg egy kis barátnőt! Olyan szépen süt a nap, menjetek! Levegőzzetek,egy kicsit!
648 zenebaratmonika 2016-12-30 13:44:47 [Válasz erre: 647 Rózsika 2016-12-30 13:02:48]
Azért nem mondanám, hogy értelmetlen, mert összegyűjtenek anyagokat Kemény Egonról, és ez jó, hogy összegyűjtik műveit, koncertjeit.Persze a legjobb az lenne, ha meg lehetne hallgatni is a dalokat, de ilyen sajnos elég kevés maradt meg, de azért a lista folyamatosan bővül. Talán nyithatnának egy külön honlapot neki, fényképekkel, zenékkel... Elárulom viszont, hogy én is teljesen új fórumozó vagyok és senki korábbinak nem vagyok a reinkarnációja... de azért már korábban is olvastam a fórum több topikját de regisztrálni vagy fél évig nem lehetett rá, amikor már engedte, rögtön megtettem.
Azért nem mondanám, hogy értelmetlen, mert összegyűjtenek anyagokat Kemény Egonról, és ez jó, hogy összegyűjtik műveit, koncertjeit.Persze a legjobb az lenne, ha meg lehetne hallgatni is a dalokat, de ilyen sajnos elég kevés maradt meg, de azért a lista folyamatosan bővül. Talán nyithatnának egy külön honlapot neki, fényképekkel, zenékkel... Elárulom viszont, hogy én is teljesen új fórumozó vagyok és senki korábbinak nem vagyok a reinkarnációja... de azért már korábban is olvastam a fórum több topikját de regisztrálni vagy fél évig nem lehetett rá, amikor már engedte, rögtön megtettem.
647 Rózsika 2016-12-30 13:02:48
Oké, ti tudjátok, de ennyi energiát befektetni értelmetlenül? Legalább valami értelmessel töltenétek fel a fórumokat. Pl. nem értem, hogy mi szükség van a Franz Schmidt fórumba bemásolgatni a Wiener Symphoniker oldaláról egyenként az ősrégi koncerteket, amikor ha valakit érdekel valami, akkor majd megnézi a Wiener Symphoniker oldalán. Mert az biztos, hogy nincs olyan ember aki innen mazsolázná ki őket. Egyébként nincs másik nicknevem, nem írok ide évek óta.
Oké, ti tudjátok, de ennyi energiát befektetni értelmetlenül? Legalább valami értelmessel töltenétek fel a fórumokat. Pl. nem értem, hogy mi szükség van a Franz Schmidt fórumba bemásolgatni a Wiener Symphoniker oldaláról egyenként az ősrégi koncerteket, amikor ha valakit érdekel valami, akkor majd megnézi a Wiener Symphoniker oldalán. Mert az biztos, hogy nincs olyan ember aki innen mazsolázná ki őket. Egyébként nincs másik nicknevem, nem írok ide évek óta.
646 smaragd 2016-12-30 11:20:48 [Válasz erre: 645 Ardelao 2016-12-30 10:18:42]
Ismételten köszönöm az eddigieket, szilveszteri vidámságnak is felfogható...bár jobbat is el tudok képzelni. Középszerű műveltségű emberek nem képesek magas zenei szintet értékelni. Ennyivel járulok hozzá a két általam indított fórummal kapcsolatos mai előszilveszteri mókához. Volt egy jellegzetes NDK-s szó: Alleinunterhalter...ez illik arra a fórumtársra is, aki számtalan nicknéven szórakoztatja, bolondítja az olvasókat itt évek óta. Ez van.
Ismételten köszönöm az eddigieket, szilveszteri vidámságnak is felfogható...bár jobbat is el tudok képzelni. Középszerű műveltségű emberek nem képesek magas zenei szintet értékelni. Ennyivel járulok hozzá a két általam indított fórummal kapcsolatos mai előszilveszteri mókához. Volt egy jellegzetes NDK-s szó: Alleinunterhalter...ez illik arra a fórumtársra is, aki számtalan nicknéven szórakoztatja, bolondítja az olvasókat itt évek óta. Ez van.
645 Ardelao 2016-12-30 10:18:42 [Válasz erre: 643 Rózsika 2016-12-30 08:08:17]
Kedves Rózsika! Elgondolkodtató, hogy a rengeteg fórum közül pontosan Franz Schmidt és Kemény Egon fórumát pécézted ki ezideig összesen 4, hozzávetőleg azonos tartalmú bejegyzésedben. Hozzászólásaid stílusa kisértetiesen hasonlít egy másik kedves fórumtárséra, aki több nicknéven próbálkozik tönkretenni e két topikot. Véletlenül sem szóltál az ellen, mit keres egy komolyzenei fórumban egy „Haspók” topik 1241 bejegyzéssel vagy egy „Dühöngő és lappangó őrültek” elnevezésű, 553 beírással, amelyeknél túlzottan magas színvonalról még a legjobb indulattal sem lehet beszélni. Ha e két topik bejegyzéseinek a számát összeadjuk, kiderül, hogy pl. a Franz Schmidt fórumához fűzötteké alig haladja meg e két, nem zenei témájú fórumba beírtakét, Kemény Egon topikjáé pedig a „Dühöngő és lappangó őrültek”-ét. Bármennyire is középszerűnek ítéled meg e két szerzőt (bár kétlem, hogy alaposan ismernéd őket), úgy vélem, annyi hozzászólást megérdemelnek, mint az általam itt említett másik két topik. (Természetesen nem kívánom e két, nem kifejezetten zenei témájú topikot bírálni, csupán példaként hoztam fel őket.) Nem olvastam a fórumozás szabályaiban arról, hogy lennének bizonyos határszámok, amelyeken felül egy adott témához több bejegyzést nem lehetne beilleszteni. Arról sem, hogy igazodni kellene bárkinek is a zenei ízléséhez, avagy kötelező lenne végigolvasni az összes topik összes bejegyzését. Ha Te túllihegésnek ítéled meg az általad kifogásolt fórumok tartalmát, nagyon kérlek, ne fáraszd magad azzal, hogy olvasod őket. Nyittassál értékesebb topikokat, és töltsd meg azokat általad értékesebbnek vélt bejegyzésekkel, szigorúan ügyelve azok matematikai logikájára, rendszerezésére! Végezetül, hozzászólásod utolsó bekezdéséhez: Nem hinném, hogy ép ésszel bármely fórumozó elvárná, hogy „szakértőként” tiszteljék. Az igazi szakértőknek ugyanis megvannak a lehetőségeik arra, hogy komolyabb plénumokon járuljanak hozzá a köz műveléséhez. Az, aki e fórumon kíván elévülhetetlen érdemeket szerezni és „tiszteletre” szert tenni, meglehetősen szűkre szabott lehetőségekkel és képzelőerővel rendelkezik.
Kedves Rózsika! Elgondolkodtató, hogy a rengeteg fórum közül pontosan Franz Schmidt és Kemény Egon fórumát pécézted ki ezideig összesen 4, hozzávetőleg azonos tartalmú bejegyzésedben. Hozzászólásaid stílusa kisértetiesen hasonlít egy másik kedves fórumtárséra, aki több nicknéven próbálkozik tönkretenni e két topikot. Véletlenül sem szóltál az ellen, mit keres egy komolyzenei fórumban egy „Haspók” topik 1241 bejegyzéssel vagy egy „Dühöngő és lappangó őrültek” elnevezésű, 553 beírással, amelyeknél túlzottan magas színvonalról még a legjobb indulattal sem lehet beszélni. Ha e két topik bejegyzéseinek a számát összeadjuk, kiderül, hogy pl. a Franz Schmidt fórumához fűzötteké alig haladja meg e két, nem zenei témájú fórumba beírtakét, Kemény Egon topikjáé pedig a „Dühöngő és lappangó őrültek”-ét. Bármennyire is középszerűnek ítéled meg e két szerzőt (bár kétlem, hogy alaposan ismernéd őket), úgy vélem, annyi hozzászólást megérdemelnek, mint az általam itt említett másik két topik. (Természetesen nem kívánom e két, nem kifejezetten zenei témájú topikot bírálni, csupán példaként hoztam fel őket.) Nem olvastam a fórumozás szabályaiban arról, hogy lennének bizonyos határszámok, amelyeken felül egy adott témához több bejegyzést nem lehetne beilleszteni. Arról sem, hogy igazodni kellene bárkinek is a zenei ízléséhez, avagy kötelező lenne végigolvasni az összes topik összes bejegyzését. Ha Te túllihegésnek ítéled meg az általad kifogásolt fórumok tartalmát, nagyon kérlek, ne fáraszd magad azzal, hogy olvasod őket. Nyittassál értékesebb topikokat, és töltsd meg azokat általad értékesebbnek vélt bejegyzésekkel, szigorúan ügyelve azok matematikai logikájára, rendszerezésére! Végezetül, hozzászólásod utolsó bekezdéséhez: Nem hinném, hogy ép ésszel bármely fórumozó elvárná, hogy „szakértőként” tiszteljék. Az igazi szakértőknek ugyanis megvannak a lehetőségeik arra, hogy komolyabb plénumokon járuljanak hozzá a köz műveléséhez. Az, aki e fórumon kíván elévülhetetlen érdemeket szerezni és „tiszteletre” szert tenni, meglehetősen szűkre szabott lehetőségekkel és képzelőerővel rendelkezik.
643 Rózsika 2016-12-30 08:08:17
Kemény Egon zenéjét szeretni és rajongani érte ízlés kérdése, de nincs egy kicsit ez is túllihegve? Aki idetéved a Google-ből Kemény Egonra keresve, rögtön elmegy innen, mert az önmagát ismétlő, ugyanazt a végtelenségig ragozó posztok végeláthatatlan kígyózásába beleszédül, és amit innen kinyerhetett volna információt, inkább hátrahagyja. Azért írok, mert én is így jártam, a Google-ből tévedtem ide. Megint bocs, nem akarom szabotálni sem ezt a fórumot, sem a Franz Schmidt fórumot, de ez az egész számomra nem több, mint magamutogatás a fórum gazdái részéről. Ettől nem fog senki benneteket szakértőként tisztelni, mert naphosszat összehordtok mindent rendszer és logika nélkül.
Kemény Egon zenéjét szeretni és rajongani érte ízlés kérdése, de nincs egy kicsit ez is túllihegve? Aki idetéved a Google-ből Kemény Egonra keresve, rögtön elmegy innen, mert az önmagát ismétlő, ugyanazt a végtelenségig ragozó posztok végeláthatatlan kígyózásába beleszédül, és amit innen kinyerhetett volna információt, inkább hátrahagyja. Azért írok, mert én is így jártam, a Google-ből tévedtem ide. Megint bocs, nem akarom szabotálni sem ezt a fórumot, sem a Franz Schmidt fórumot, de ez az egész számomra nem több, mint magamutogatás a fórum gazdái részéről. Ettől nem fog senki benneteket szakértőként tisztelni, mert naphosszat összehordtok mindent rendszer és logika nélkül.
642 Rózsika 2016-12-30 08:05:12
Kemény Egon zenéjét szeretni és rajongani érte ízlés kérdése, de nincs egy kicsit ez is túllihegve? Aki idetéved a Google-ből Kemény Egonra keresve, rögtön elmegy innen, mert az önmagát ismétlő, ugyanazt a végtelenségig ragozó posztok végeláthatatlan kígyózásába beleszédül, és amit innen kinyerhetett volna információt, inkább hátrahagyja. Azért írok, mert én is így jártam, a Google-ből tévedtem ide. Megint bocs, nem akarom szabotálni sem ezt a fórumot, sem a Franz Schmidt fórumot, de ez az egész számomra nem több, mint magamutogatás a fórum gazdái részéről. Ettől nem fog senki benneteket szakértőként tisztelni, mert naphosszat összehordtok mindent rendszer és logika nélkül.
Kemény Egon zenéjét szeretni és rajongani érte ízlés kérdése, de nincs egy kicsit ez is túllihegve? Aki idetéved a Google-ből Kemény Egonra keresve, rögtön elmegy innen, mert az önmagát ismétlő, ugyanazt a végtelenségig ragozó posztok végeláthatatlan kígyózásába beleszédül, és amit innen kinyerhetett volna információt, inkább hátrahagyja. Azért írok, mert én is így jártam, a Google-ből tévedtem ide. Megint bocs, nem akarom szabotálni sem ezt a fórumot, sem a Franz Schmidt fórumot, de ez az egész számomra nem több, mint magamutogatás a fórum gazdái részéről. Ettől nem fog senki benneteket szakértőként tisztelni, mert naphosszat összehordtok mindent rendszer és logika nélkül.
641 Rózsika 2016-12-30 08:04:40
Kemény Egon zenéjét szeretni és rajongani érte ízlés kérdése, de nincs egy kicsit ez is túllihegve? Aki idetéved a Google-ből Kemény Egonra keresve, rögtön elmegy innen, mert az önmagát ismétlő, ugyanazt a végtelenségig ragozó posztok végeláthatatlan kígyózásába beleszédül, és amit innen kinyerhetett volna információt, inkább hátrahagyja. Azért írok, mert én is így jártam, a Google-ből tévedtem ide. Megint bocs, nem akarom szabotálni sem ezt a fórumot, sem a Franz Schmidt fórumot, de ez az egész számomra nem több, mint magamutogatás a fórum gazdái részéről. Ettől nem fog senki benneteket szakértőként tisztelni, mert egész nap összehordtok mindent rendszer és logika nélkül.
Kemény Egon zenéjét szeretni és rajongani érte ízlés kérdése, de nincs egy kicsit ez is túllihegve? Aki idetéved a Google-ből Kemény Egonra keresve, rögtön elmegy innen, mert az önmagát ismétlő, ugyanazt a végtelenségig ragozó posztok végeláthatatlan kígyózásába beleszédül, és amit innen kinyerhetett volna információt, inkább hátrahagyja. Azért írok, mert én is így jártam, a Google-ből tévedtem ide. Megint bocs, nem akarom szabotálni sem ezt a fórumot, sem a Franz Schmidt fórumot, de ez az egész számomra nem több, mint magamutogatás a fórum gazdái részéről. Ettől nem fog senki benneteket szakértőként tisztelni, mert egész nap összehordtok mindent rendszer és logika nélkül.
640 smaragd 2016-12-30 04:55:30 [Válasz erre: 633 smaragd 2016-12-28 13:59:17]
KEMÉNY EGON DALOK KEMÉNY EGON-Zsolt Béla: "Felvidéki este" (1946) Műdal (chanson), 3' A Budapesti Rádióban énekelte 1946 májusában Basilides Mária, zongorán kisért: Petri Endre Lemezfelvételen: Neményi Lilivel
KEMÉNY EGON DALOK KEMÉNY EGON-Zsolt Béla: "Felvidéki este" (1946) Műdal (chanson), 3' A Budapesti Rádióban énekelte 1946 májusában Basilides Mária, zongorán kisért: Petri Endre Lemezfelvételen: Neményi Lilivel
639 smaragd 2016-12-29 07:04:26 [Válasz erre: 634 zenebaratmonika 2016-12-28 17:35:53]
634 bejegyzésre válaszolok: "Így azért nehéz eldönteni, ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket", ez áll a fenti bejegyzésedben. Újságírók mondatai alapján nem lehet közel kilenc évtized távlatából feltárni a helyzetet. Teljesen feleslegesen erőlködsz Ábrahámmal kapcsolatosan a dolgok összemosásával, azt sem tudom elképzelni, milyen érdeked fűződhet ehhez. Vannak dokumentumok, amelyeknek alapján a hangszerelések is nyomon követhetők. Erről már korábban is írtam. A tények beszélnek, ezek egyike az a bemutatkozás, amelyet Kemény Egon, az akkor még 23 éves zeneszerző színpadi szerzői pályája indulásáról mondott: "Nekem nagyon megtetszett a szöveg, nagy örömmel és ambícióval fogtam hozzá a komponáláshoz és egy-kettőre készen is lettem a partitúrával." Kemény Egon-Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" (1929) Fővárosi Operettszínház Kemény Egon zeneszerző szelíd magatartását élete végéig megtartotta, a "Komáromi farsang" rádiófelvételénél emlékezett rá szerzőtársa, Gál György Sándor ezekkel a szavakkal: "Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte." ( Korábbi bejegyzésekben a teljes idézet olvasható, ezen a fórumon, 24/"Operett a magyar rádióban",613)
634 bejegyzésre válaszolok: "Így azért nehéz eldönteni, ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket", ez áll a fenti bejegyzésedben. Újságírók mondatai alapján nem lehet közel kilenc évtized távlatából feltárni a helyzetet. Teljesen feleslegesen erőlködsz Ábrahámmal kapcsolatosan a dolgok összemosásával, azt sem tudom elképzelni, milyen érdeked fűződhet ehhez. Vannak dokumentumok, amelyeknek alapján a hangszerelések is nyomon követhetők. Erről már korábban is írtam. A tények beszélnek, ezek egyike az a bemutatkozás, amelyet Kemény Egon, az akkor még 23 éves zeneszerző színpadi szerzői pályája indulásáról mondott: "Nekem nagyon megtetszett a szöveg, nagy örömmel és ambícióval fogtam hozzá a komponáláshoz és egy-kettőre készen is lettem a partitúrával." Kemény Egon-Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" (1929) Fővárosi Operettszínház Kemény Egon zeneszerző szelíd magatartását élete végéig megtartotta, a "Komáromi farsang" rádiófelvételénél emlékezett rá szerzőtársa, Gál György Sándor ezekkel a szavakkal: "Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte." ( Korábbi bejegyzésekben a teljes idézet olvasható, ezen a fórumon, 24/"Operett a magyar rádióban",613)
638 smaragd 2016-12-28 20:08:02 [Válasz erre: 637 smaragd 2016-12-28 19:41:46]
Hozzáteszem, hogy azokban az intenzív és nagyon sikeres években mindkettőjük szorgalmára nagy szükség volt, erről a tulajdonságról inkább Kemény Egon nevezetes, kortársak emlékezéseiben találunk utalásokat az említettekre. Ábrahám Pált imádták, ez köztudott, ezért mindent meg is tett. Kemény Egon egészen más ember volt, sosem helyezte magát előtérbe.
Hozzáteszem, hogy azokban az intenzív és nagyon sikeres években mindkettőjük szorgalmára nagy szükség volt, erről a tulajdonságról inkább Kemény Egon nevezetes, kortársak emlékezéseiben találunk utalásokat az említettekre. Ábrahám Pált imádták, ez köztudott, ezért mindent meg is tett. Kemény Egon egészen más ember volt, sosem helyezte magát előtérbe.
637 smaragd 2016-12-28 19:41:46 [Válasz erre: 636 zenebaratmonika 2016-12-28 18:40:32]
Az alábbiak igazak.
Az alábbiak igazak.
636 zenebaratmonika 2016-12-28 18:40:32 [Válasz erre: 635 smaragd 2016-12-28 17:48:29]
Mindenesetre úgy néz ki, hogy a hangszerelési munkákat ketten együtt végezték sok esetben és egymás véleményére is kiváncsiak voltak, végtére is barátok voltak. Kemény Egon a fényképe alapján nekem szerénynek, udvariasnak és visszafogottnak tűnt, akivel könnyen együtt lehetett dolgozni. Ábrahám Pál is udvarias ember volt az írások szerint és sokan szerették, és nagyon szorgalmas, hisz egy nap akár 16-20 órát is dolgozott, a zeneszerzés mellett vezényelt, próbált, zenekart vezetett és hát sokat telefonált is. Te mit tudsz róla?
Mindenesetre úgy néz ki, hogy a hangszerelési munkákat ketten együtt végezték sok esetben és egymás véleményére is kiváncsiak voltak, végtére is barátok voltak. Kemény Egon a fényképe alapján nekem szerénynek, udvariasnak és visszafogottnak tűnt, akivel könnyen együtt lehetett dolgozni. Ábrahám Pál is udvarias ember volt az írások szerint és sokan szerették, és nagyon szorgalmas, hisz egy nap akár 16-20 órát is dolgozott, a zeneszerzés mellett vezényelt, próbált, zenekart vezetett és hát sokat telefonált is. Te mit tudsz róla?
635 smaragd 2016-12-28 17:48:29 [Válasz erre: 634 zenebaratmonika 2016-12-28 17:35:53]
Helyesen: KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3" (1929) Nagyoperett 3 felvonásban Ábrahám Pál vezényelte, a közös hangszerelésre nem emlékszem. Ismerem az alábbi írást,,majd egyszer megnézem, hogy pontosan mi áll benne és akkor visszatérek erre. Kemény Egon zeneszerző nem szégyenlős volt, hanem végtelenül tisztelettudó.
Helyesen: KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3" (1929) Nagyoperett 3 felvonásban Ábrahám Pál vezényelte, a közös hangszerelésre nem emlékszem. Ismerem az alábbi írást,,majd egyszer megnézem, hogy pontosan mi áll benne és akkor visszatérek erre. Kemény Egon zeneszerző nem szégyenlős volt, hanem végtelenül tisztelettudó.
634 zenebaratmonika 2016-12-28 17:35:53
8 órai újság 1929. áprilisi cikke Kemény Egon első operettjéről, érdekes módon azt pedig Egon hangszerelte Ábrahám Pál segítségével, tehát ilyen is volt. Így azért nehéz eldönteni ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket: A szégyenlős komponista A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca S..“ című operett-újdonság első zenekari próbája, A sanzonok, indulók, nóták, kupiék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmath Imre, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista. — Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . . — Miért szégyenled magad? — Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . . Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . .
8 órai újság 1929. áprilisi cikke Kemény Egon első operettjéről, érdekes módon azt pedig Egon hangszerelte Ábrahám Pál segítségével, tehát ilyen is volt. Így azért nehéz eldönteni ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket: A szégyenlős komponista A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca S..“ című operett-újdonság első zenekari próbája, A sanzonok, indulók, nóták, kupiék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmath Imre, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista. — Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . . — Miért szégyenled magad? — Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . . Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . .
633 smaragd 2016-12-28 13:59:17 [Válasz erre: 627 smaragd 2016-12-20 09:24:49]
KEMÉNY EGON DALOK KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "A holtak vonatja" (1946) Dal, 2' Basilides Mária énekelte, zongorán kisérte: Petri Endre, Budapesti Rádió, 1946.május 21. Ez az előadás volt Basilides Mária utolsó fellépése a Rádióban, Kemény Egon zeneszerző szavait a 386 számú bejegyzésben olvashatjuk. Eredeti hangnemben énekelte Anday Piroska, majd Kemény Egon Warga Lívia részére szoprán hangra és részbeni változtatásokkal átírta.
KEMÉNY EGON DALOK KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "A holtak vonatja" (1946) Dal, 2' Basilides Mária énekelte, zongorán kisérte: Petri Endre, Budapesti Rádió, 1946.május 21. Ez az előadás volt Basilides Mária utolsó fellépése a Rádióban, Kemény Egon zeneszerző szavait a 386 számú bejegyzésben olvashatjuk. Eredeti hangnemben énekelte Anday Piroska, majd Kemény Egon Warga Lívia részére szoprán hangra és részbeni változtatásokkal átírta.
632 Ardelao 2016-12-27 09:47:15 [Válasz erre: 628 smaragd 2016-12-22 09:09:44]
Ha a dalt magát nem hallhatjuk, megkíséreltem megtalálni annak szövegét a neten. Sajnos, nem sikerült, viszont a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában [url] http://www.konyvbarlang.hu/szepirodalom-38-almenuvel/versek-eposzok/angol-es-amerikai-koltok-72154.html; „Kosztolányi Dezső válogatott műfordításai” [/url] címmel megjelent sorozat angol és amerikai költők verseit tartalmazó kötetében megtalálható Langstone Hughes említett versének a műfordítása. Minthogy a könyvtáramban meglévő Kosztolányi összesben a költő műfordításai nem szerepelnek, így csupán a vers magyar címének a visszafordításával nem sikerült azonosítanom az eredeti angol szöveget. Bár adott esetben ennek nincs jelentősége, de örömmel venném, ha ebben valamelyik kedves fórumtárs segítséget nyújtana. [url] http://www.poemhunter.com/langston-hughes/poems/page-1/?a=a&l=3&y=; All poems of Langstone Hughes [/url]
Ha a dalt magát nem hallhatjuk, megkíséreltem megtalálni annak szövegét a neten. Sajnos, nem sikerült, viszont a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában [url] http://www.konyvbarlang.hu/szepirodalom-38-almenuvel/versek-eposzok/angol-es-amerikai-koltok-72154.html; „Kosztolányi Dezső válogatott műfordításai” [/url] címmel megjelent sorozat angol és amerikai költők verseit tartalmazó kötetében megtalálható Langstone Hughes említett versének a műfordítása. Minthogy a könyvtáramban meglévő Kosztolányi összesben a költő műfordításai nem szerepelnek, így csupán a vers magyar címének a visszafordításával nem sikerült azonosítanom az eredeti angol szöveget. Bár adott esetben ennek nincs jelentősége, de örömmel venném, ha ebben valamelyik kedves fórumtárs segítséget nyújtana. [url] http://www.poemhunter.com/langston-hughes/poems/page-1/?a=a&l=3&y=; All poems of Langstone Hughes [/url]
631 smaragd 2016-12-24 15:07:08
Áldott Karácsonyt kívánok a fórum olvasóinak!
Áldott Karácsonyt kívánok a fórum olvasóinak!
630 smaragd 2016-12-23 18:10:38 [Válasz erre: 629 smaragd 2016-12-23 08:55:25]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Valahol Délen " válogatás a "Valahol Délen "rádiófelvételeiből: - " Valahol Délen ", dal, Melis György - " Még nincsen senkim sem ", foxtrot, kettős - Gyenes Magda, Rátonyi Róbert - " Egy szót se szólj ", dal és lassú fox, kettős - Petress Zsuzsa és Melis György - " Ha az este leszáll ", foxtrot, Rátonyi Róbert és "Nézd, hogy ragyog ránk a rét", kettős - Gyurkovics Mária és Szabó Miklós Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Valahol Délen " válogatás a "Valahol Délen "rádiófelvételeiből: - " Valahol Délen ", dal, Melis György - " Még nincsen senkim sem ", foxtrot, kettős - Gyenes Magda, Rátonyi Róbert - " Egy szót se szólj ", dal és lassú fox, kettős - Petress Zsuzsa és Melis György - " Ha az este leszáll ", foxtrot, Rátonyi Róbert és "Nézd, hogy ragyog ránk a rét", kettős - Gyurkovics Mária és Szabó Miklós Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György
629 smaragd 2016-12-23 08:55:25
MA! DANKÓ RÁDIÓ Mindjárt kezdődik : 09:19 - 09:35 ismétlés ma 18:19 - 18:35 KEMÉNY EGON -Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Nagy Ibolya műsorában a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló programban hangzanak fel Kemény Egon nagysikerű színpadi művének rádiófelvételei, amelyeket már olyan sokszor játszott a Magyar Rádió is és a Dankó Rádió is... Azt hiszem ezekben a borús napokban egy kis vidámság vérpezsdítő hatása jót fog tenni mindenkinek aki meghallgatja és az adventi készülődés hangulatához is illik a lírai betétdalok szép muzsikája... A rádiófelvételeken Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Szabó Miklós énekel, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte
MA! DANKÓ RÁDIÓ Mindjárt kezdődik : 09:19 - 09:35 ismétlés ma 18:19 - 18:35 KEMÉNY EGON -Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Nagy Ibolya műsorában a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló programban hangzanak fel Kemény Egon nagysikerű színpadi művének rádiófelvételei, amelyeket már olyan sokszor játszott a Magyar Rádió is és a Dankó Rádió is... Azt hiszem ezekben a borús napokban egy kis vidámság vérpezsdítő hatása jót fog tenni mindenkinek aki meghallgatja és az adventi készülődés hangulatához is illik a lírai betétdalok szép muzsikája... A rádiófelvételeken Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Szabó Miklós énekel, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte
628 smaragd 2016-12-22 09:09:44
Anday Piroska opera-énekesnő Kemény Egon zeneszerző több dalát énekelte a Magyar Rádióban. KEMÉNY EGON-Langston Hughes: "Költemény " (1947) Fordította: Kosztolányi Dezső Dal, 1' kompozíciójával emlékezem meg Anday Piroskáról születésnapja mai évfordulóján. A dalt a Magyar Rádióban 1947-ben az "Amerikai költők zenés antológiája" című sorozatban először Neményi Lili énekelte, zongorán kisért Kemény Egon zeneszerző. Ezután még ugyanebben az évben a Rádióban Ányos Irén, Rácz Vali, Lantos Olivér és Anday Piroska énekelte.
Anday Piroska opera-énekesnő Kemény Egon zeneszerző több dalát énekelte a Magyar Rádióban. KEMÉNY EGON-Langston Hughes: "Költemény " (1947) Fordította: Kosztolányi Dezső Dal, 1' kompozíciójával emlékezem meg Anday Piroskáról születésnapja mai évfordulóján. A dalt a Magyar Rádióban 1947-ben az "Amerikai költők zenés antológiája" című sorozatban először Neményi Lili énekelte, zongorán kisért Kemény Egon zeneszerző. Ezután még ugyanebben az évben a Rádióban Ányos Irén, Rácz Vali, Lantos Olivér és Anday Piroska énekelte.
627 smaragd 2016-12-20 09:24:49 [Válasz erre: 624 smaragd 2016-12-18 22:46:30]
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző
626 smaragd 2016-12-19 08:03:25 [Válasz erre: 625 smaragd 2016-12-19 07:57:53]
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző
625 smaragd 2016-12-19 07:57:53 [Válasz erre: 578 Ardelao 2016-12-05 23:29:49]
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző
624 smaragd 2016-12-18 22:46:30 [Válasz erre: 622 smaragd 2016-12-17 21:39:03]
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző
623 Ardelao 2016-12-18 22:46:16 [Válasz erre: 611 Ardelao 2016-12-15 07:40:11]
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=EZRIVEL+TEREM+A+FAN+A+MEGGY%7C292761%7C1160%7C7&too_many_records=false&rc=40&pos=8&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy - kotta [/url] Kiadó neve: Rózsavölgyi és Társa Megjelenés éve: cop. 1945 Formai tárgyszó: sanzon – irodalmi, műdal Forrásdokumentuma: Arany karácsonyi album 1946-47 (kotta, megjelent: 1947-ben, kiadó: Bárd Ferenc és Fia Rózsavölgyi és Társa, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 1, jelenleg hozzáférhető: korlátozottan kölcsönözhető) Dalszöveg: Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy... Ezrivel terem a fán a Meggy... Feleségem van nekem csak Egy; De mikor még ez az egy is Sok! Előbb-utóbb sírba vinni Fog. Furcsa istenteremtése Ő! Reszketek, ha közelembe Jő. Megteszek mindent, amit csak Kér, Mégis mindig dorgálás a Bér. Már ilyesmit is gondoltam Én: Megverem... bírok vele, hisz Vén. De mikor a szemem közé Néz: Minden bátorságom oda- Vész. Három ízben volt már félig Holt; Jaj istenem! be jó kedvem Volt. De az ördög sosem vitte El; Oly rossz, hogy az ördögnek sem Kell.
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=EZRIVEL+TEREM+A+FAN+A+MEGGY%7C292761%7C1160%7C7&too_many_records=false&rc=40&pos=8&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy - kotta [/url] Kiadó neve: Rózsavölgyi és Társa Megjelenés éve: cop. 1945 Formai tárgyszó: sanzon – irodalmi, műdal Forrásdokumentuma: Arany karácsonyi album 1946-47 (kotta, megjelent: 1947-ben, kiadó: Bárd Ferenc és Fia Rózsavölgyi és Társa, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 1, jelenleg hozzáférhető: korlátozottan kölcsönözhető) Dalszöveg: Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy... Ezrivel terem a fán a Meggy... Feleségem van nekem csak Egy; De mikor még ez az egy is Sok! Előbb-utóbb sírba vinni Fog. Furcsa istenteremtése Ő! Reszketek, ha közelembe Jő. Megteszek mindent, amit csak Kér, Mégis mindig dorgálás a Bér. Már ilyesmit is gondoltam Én: Megverem... bírok vele, hisz Vén. De mikor a szemem közé Néz: Minden bátorságom oda- Vész. Három ízben volt már félig Holt; Jaj istenem! be jó kedvem Volt. De az ördög sosem vitte El; Oly rossz, hogy az ördögnek sem Kell.
622 smaragd 2016-12-17 21:39:03 [Válasz erre: 610 smaragd 2016-12-15 06:19:13]
KEMÉNY EGON DALOK KEMÉNY EGON-Petőfi Sándor: "Alkony" (1946) Dal, 3' Rösler Endre énekelte először a Budapesti Rádióban, 1946 márciusában. Zongorán kisért: Petri Endre Kemény Egon 1945-ben Koréh Endre majd Basilides Mária részére transzponálta.
KEMÉNY EGON DALOK KEMÉNY EGON-Petőfi Sándor: "Alkony" (1946) Dal, 3' Rösler Endre énekelte először a Budapesti Rádióban, 1946 márciusában. Zongorán kisért: Petri Endre Kemény Egon 1945-ben Koréh Endre majd Basilides Mária részére transzponálta.
621 Ardelao 2016-12-17 06:31:51 [Válasz erre: 611 Ardelao 2016-12-15 07:40:11]
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=MOSOLYOD...%7C279794%7C1155%7C0&too_many_records=false&rc=1&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Dalos László: Mosolyod – énekhangra, zongorakísérettel, kotta [/url] Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat Megjelenés éve: cop. 1961 Formai tárgyszó: sanzon A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 2, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető. Dalos László: Mosolyod Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár. Repül a szív, nem ér el, szemednek tiszta kékje messze már. Örökös vágy a lelkem, bárhova mégy, oly hűséggel kísér. Akár a fényt az árnyék, követ a néma szenvedély. Bolyongó, sose múló kikeleti fény ragyog az égbolt sima tükörén: arcodnak mása, mint kedvem odafestett! Hallgatsz-e rám, te egyetlen, te legszebb?! Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár, Repül a szívem, érzem, repül a szálló mosolyod után. Gesztenyefáknak remegő lombján színaranyban ég az alkonyat. Mélytüzű rózsák illata hull rám, idehallom drága hangodat. Mosolyod száll a szélben … stb.
[url] http://hunteka.asp.hunteka.hu/szinmuveszeti/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=MOSOLYOD...%7C279794%7C1155%7C0&too_many_records=false&rc=1&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000; Kemény Egon-Dalos László: Mosolyod – énekhangra, zongorakísérettel, kotta [/url] Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat Megjelenés éve: cop. 1961 Formai tárgyszó: sanzon A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 2, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető. Dalos László: Mosolyod Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár. Repül a szív, nem ér el, szemednek tiszta kékje messze már. Örökös vágy a lelkem, bárhova mégy, oly hűséggel kísér. Akár a fényt az árnyék, követ a néma szenvedély. Bolyongó, sose múló kikeleti fény ragyog az égbolt sima tükörén: arcodnak mása, mint kedvem odafestett! Hallgatsz-e rám, te egyetlen, te legszebb?! Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár, Repül a szívem, érzem, repül a szálló mosolyod után. Gesztenyefáknak remegő lombján színaranyban ég az alkonyat. Mélytüzű rózsák illata hull rám, idehallom drága hangodat. Mosolyod száll a szélben … stb.
620 smaragd 2016-12-17 05:06:33 [Válasz erre: 619 smaragd 2016-12-16 21:09:15]
"Kemény Egon ....úgy jár a magyar daljáték legjobb hagyományainak nyomán, hogy nem adja fel önmagát sem: a szélesen áradó nemes melódiák Kemény Egonját. Igaz, hogy ez a zene módjával merít csak a Csokonai kora dallamvilágából, de nem is ezáltal lesz hiteles. Egy határozott zeneszerző-egyéniség vallomása ez a muzsika a nagy magyar poétáról és környezetéről. E dallamokon - még a derűsebbeken is - átleng valami gyöngyházfényű szomorúság: a lemondó Lilla-versek, a "Kedv! Remények! Lillák! - Isten véletek" szomorúsága: a búcsúzó levél föloldhatatlan fájdalma úgy lett hívebb a zeneszerző Csokonaijához, hogy önmagához is hű maradt." Ezt a bekezdést kiemeltem az alábbi kritikából szép mondatai miatt, amelyek Dalos László tartalmat megragadó és szavakban pontosan kifejezni tudó tehetségét is mutatják. "...átleng valami gyöngyházfényű szomorúság..." a napokban, a zene hallgatásakor a "Komáromi farsang" két főszereplője, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert hangján, finoman átélt előadásukban magunk is érezhettünk.
"Kemény Egon ....úgy jár a magyar daljáték legjobb hagyományainak nyomán, hogy nem adja fel önmagát sem: a szélesen áradó nemes melódiák Kemény Egonját. Igaz, hogy ez a zene módjával merít csak a Csokonai kora dallamvilágából, de nem is ezáltal lesz hiteles. Egy határozott zeneszerző-egyéniség vallomása ez a muzsika a nagy magyar poétáról és környezetéről. E dallamokon - még a derűsebbeken is - átleng valami gyöngyházfényű szomorúság: a lemondó Lilla-versek, a "Kedv! Remények! Lillák! - Isten véletek" szomorúsága: a búcsúzó levél föloldhatatlan fájdalma úgy lett hívebb a zeneszerző Csokonaijához, hogy önmagához is hű maradt." Ezt a bekezdést kiemeltem az alábbi kritikából szép mondatai miatt, amelyek Dalos László tartalmat megragadó és szavakban pontosan kifejezni tudó tehetségét is mutatják. "...átleng valami gyöngyházfényű szomorúság..." a napokban, a zene hallgatásakor a "Komáromi farsang" két főszereplője, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert hangján, finoman átélt előadásukban magunk is érezhettünk.
619 smaragd 2016-12-16 21:09:15 [Válasz erre: 618 Búbánat 2016-12-16 10:59:28]
Dalos Lászlót szinte mindenki személyesen ismerte művészkörökben, én is, más is írtunk már emlékeinkről róla a fórumokban. Ezek az emlékek, a rá jellemző vonásokkal nagyon hasonlóak, csak a téma lehet eltérő a különböző esetekben, ő szinte mindig ugyanaz, ugyanolyan volt, szeme okosan fénylett, szavaiból áradt a szellem és a derű. Alábbi kritikája is mintaként szolgálhatna ma is... Hogy melyik Kemény Egon-mű sikerült "az utóbbi években a legjobban", az itt szubjektiv véleménye lehetett, nehéz rangsorolni az 1955-ben Erkel-díjat kapott "Hatvani diákjai"-t, az 1956-ban bemutatott "Valahol Délen"-t és az 1957-ben először felcsendült "Komáromi farsang" című darabokat...
Dalos Lászlót szinte mindenki személyesen ismerte művészkörökben, én is, más is írtunk már emlékeinkről róla a fórumokban. Ezek az emlékek, a rá jellemző vonásokkal nagyon hasonlóak, csak a téma lehet eltérő a különböző esetekben, ő szinte mindig ugyanaz, ugyanolyan volt, szeme okosan fénylett, szavaiból áradt a szellem és a derű. Alábbi kritikája is mintaként szolgálhatna ma is... Hogy melyik Kemény Egon-mű sikerült "az utóbbi években a legjobban", az itt szubjektiv véleménye lehetett, nehéz rangsorolni az 1955-ben Erkel-díjat kapott "Hatvani diákjai"-t, az 1956-ban bemutatott "Valahol Délen"-t és az 1957-ben először felcsendült "Komáromi farsang" című darabokat...
