Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


721 smaragd 2017-01-18 09:32:25 [Válasz erre: 720 zenebaratmonika 2017-01-18 09:23:57]
A "Kikelet ucca 3" c. nagyoperettről - bátran mondhatjuk, hogy - nagyon sok kritika jelent meg, van miből idézni....

720 zenebaratmonika 2017-01-18 09:23:57 [Válasz erre: 719 Ardelao 2017-01-18 09:17:01]
Ez egy baloldali lap volt, szerintem nem erre gondolt, csak rosszul fogalmazott, itt inkább a politikai szinezet volt a lényeg, az elavult feudalisztikus társadalom és annak csökevénye a hagyományos operett. Mindenesetre úgy nézem Zerkovitz Csókos asszonyát se igen értékelte, hisz azt írta, hogy nem született eddig jó Budapest témájú operett.

719 Ardelao 2017-01-18 09:17:01 [Válasz erre: 717 zenebaratmonika 2017-01-18 00:12:53]
Érdekelne, mely szakértő “szerzette” e remek írást. Ugyanakkor szeretném, ha valaki magyarra fordítaná az alábbi mondatot. „Ezt a zenekart Ábrahám Pál vezényli az anyagon fejlődött tagadhatatlanul finom szinérzékkel...” Számomra ugyanis azt jelenti, hogy Ábrahám Pál ezen az „anyagon” tanult. :)

718 smaragd 2017-01-18 01:34:15 [Válasz erre: 714 smaragd 2017-01-17 12:50:31]
A 717 számú bejegyzésben olvasható kritikából fórumunkhoz az alábbi mondatokat emelem ki: "Kemény Egon, a muzsika fiatal szerzője biztatóan mutatkozik be." "Hangszerelői készsége meglepő, a kis jazz-zenekarból nagyon sok ellentétes alcsoportot tud összeállítani." KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3" (1929) "Pesti operette", nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Az operettről korábbi bejegyzésekben a Színházi Élet kritikáit és írásait is közreadtuk.

717 zenebaratmonika 2017-01-18 00:12:53
Népszava 1929.04.28. „Kikelet-utca 3." Nem tudom, mily rövid idő alatt ez a, nem tudom, hányadik operett, amely a „régi jó Budapest" zászlója alatt indul a kasszasikerért megvívandó csatába. A régi jó Budapest hervadt bájait cibálta a rámpa indiszkréten éles fénye elé a Városi Színház csakúgy, mint a Király-Színház vagy a Budai Színkör. S a tapintatlan és kíméletlen rivaldafénynél mindannyiszor kiderült, hogy a régi jó Budapest jelszava alatt a régi jó bécsi operettet próbálták uj életre támasztani. A frissen mázolt bölcsőben cseregyerek nyöszörgött s Buda helyett. Hitzing vagy Grinzing, Pest helyett a Josefstadt. vagy a Taborstrasse képe kandikált ki a fodros csipkék közül. Állapítsuk meg, hogy a régi jó Budapestet lényegének csücskeinél még nem ragadta meg egyetlen operettszerző sem. Rendszerint csak ugy áll a dolog, hogy aki közülük nem rokonszenvezik az uj angol-amerikai operett sablonjaival, a patinás régi bécsi operett szélesen megalapozott hagyományaira nyul vissza. De tegyük föl, hogy Bródy István és Harmath Imre többet, ötletesebbet adnának ahelyett az elnyűtt história helyett, amit tőlük kapunk. Tegyük föl. hogy a levitézlett bécsi operett szentimentálisan hazug demokráciája nem járná el zörgőcsontu táncát és ama bizonyos fess gróf ur nem venné el ismét ama bizonyos szende kispolgárlányt. Akkor is fölmerülne az indokolt, kérdés, hogy nem tennők-e jobban, ha előrenéznénk s nem tekintgetnénk vissza oly korszakba, amely talán csak azért; oly csalogatóan kedves, mert — elmúlt. A régi jó Budapest jóságának problémája revízióra szorul. S nagy kérdés, hogy van-e oly multunk, amely ezt az idealizáló hánytorgatást valóban megérdemli. Bécsnek volt. Bécs öreg város, amely csakugyan néhány fényes korszakára tekinthet vissza s ezekből vigaszt, megújhodásra vezető bátorságot meríthet, De mi u,j város vagyunk és jobban tesszük, ha nem feszegetjük azt, amink nincs. Berlin is uj város s e tény józan tudatában van; levonta a következményeket és kerüli érzékeny pontját. Igaz, hogy II. Vilmos császár mértéketvesztett ideje alatt stílszerűen azt hitte, hogy a gyorsaság nem boszorkányság e ha nincsen múltja, hát egy-kettőre gyárt magának ilyet is. De tévelygését azóta belátta s fölismerte az igazi magasabb célt; vagyis azt. hogy saját képét, jellegét, amelyre hivatkozni bátor, előbb fölfedezze és tisztázza. Berlin a jövőbe néz. ha önmagára kíváncsi és önérzetes ábrándjaiból, abból, hogy „milyen is szeretne lenni", e vágykomplexumból hámozza ki sajátos természetét. Talán helyesebben cselekednénk, ha. mi is inkább a hozzánk hasonlóan multtalan Berlin példáját szívlelnek meg... Kemény Egon, a muzsika fiatal szerzője biztatóan mutatkozik be. Á szövegírókkal szemben a „mai Budapest" napi Ízlésének álláspontjára helyezkedik s míg egyfelől közönségünk egyik kedvenc zenedarabjából, az ..Aida" indulójából farag jazz-számot. másfelől a már-már iskolát nevelő, lendületes Ábrahám Pál tanítványául is fölcsap és magyaros dallamokat kever palettájára. Hangszerelő készsége meglepő; a kis jazz-zenekarból nagyon sok egymással ellentétes alcsoportot tud összeállítani. Ezt a zenekart Ábrahám Pál vezényli az anyagon fejlődött tagadhatatlanul finom szinérzékkel... A szombati bemutató előadás együttese a sorsdöntő primadonnák kérdésében kénytelen a Király-Színház előtt kapitulálni: nincs sem Gaál Franciskához, sem Bársony Rózsihoz mérhető, egyéni bélyegü nőtagja. Fejes Terí kitűnően táncol, de nélkülözi a kedély idevaló benső vidámságát. Somogyi Erzsi viszont bemutatja, hogy ^mozgásművészeti előképzettség nélkül manapság merőben kilátástalan kísérlet operettszinpadra lépni. A „macskazene"-számban kifejtett mozdulatai csakis kínosnak mondhatók. Férfiak dolgában viszont a Fővárosi Operettszínházat illeti az elsőség, mert ma bizony egyetlen fiatal komikus sem léphet Halmay Tibor mellé. Vérbeli tehetség sugárzik minden ötletéből. Végre egy opérettszinész, aki kis termete ellenére is betölti a színpadot és kompletten hat. Kabos Gyula is sokat csihol ki kopottas szerepéből.

716 Ardelao 2017-01-17 21:10:55 [Válasz erre: 685 Ardelao 2017-01-10 13:56:42]
[url] http://orenmuzcom.ru/o-teatre/vospominaniya/zhivyie-stroki-istorii-teatra/;(Галинa Александронa Шведчикова) Galina Alexandrovna Svedcsikova – érdemes művész (1926- ?) [/url] 1950-től 1973-ig az Orenburgi Állami Zenés Komédia Színház primadonnája volt. A klasszikus és a modern darabok valamennyi főbb szerepét eljátszotta. A „Valahol délen” c. operettben Anna szerepében énekelt. [url] http://nnao.ru/2012/04/30/%D0%BA%D1%83%D0%B4%D0%B5%D1%81%D0%BD%D0%B8%D0%BA-1%83%D0%BB%D1%8B%D0%B1%D0%BA%D0%B8/;(Мартын Христофорович Лусинян) Martin Hrisztoforovics Luszinyan, a mosoly mágusa (1896-1983) [/url] Az örmény származású színész-énekes 1948-tól haláláig a Krasznodarszki Operettszínház tagja volt. A „Valahol délen” c. operettben Krizsán bácsi szerepét alakította. [url] http://www.kino-teatr.ru/teatr/acter/w/sov/329039/bio/;(Валентина Михайловна Валента / Валентина Сёмина/) Valentyina Mihajlovna Valenta /Valentyina Szjominia/ - érdemes művész (1923-2009) [/url] Az ötvenes évek elejétől a Szverdlovszki Zenés Komédia Színház társulatának a tagja volt. Színészként utolsó éveiben a Moszkvai Operettszínházban lépett fel. A „Valahol délen” c. operettben 1957-ben, Szverdlovszkban, Lolita szerepét osztották rá. [url] http://kultura.orb.ru/record/view?id=50;(Вера Малясова) Vera Maljaszova (1926-2003) [/url] Először a Taskenti Zenés Komédia Színházban lépett fel, majd Orenburgban vált igen hamar a közönség kedvencévé. A „Valahol délen” c. operettben Gonzalesként aratott sikert.

715 smaragd 2017-01-17 12:56:25 [Válasz erre: 714 smaragd 2017-01-17 12:50:31]
Az alábbi kritika a "Kassai Újság" 1929 évi egyik októberi számában jelent meg, a Kassai Városi Színház bemutatója után. A "Kikelet ucca 3" budapesti bemutatója 1929. áprilisában volt.

714 smaragd 2017-01-17 12:50:31 [Válasz erre: 228 Ardelao 2016-09-29 07:03:47]
Kemény Egon: Kikelet-utca 3 operettjével óriási sikert aratott a kassai színpadon. Impozánsan hatalmas ünneplésnek voltak részesei zeneszerző, színész egyaránt a "Kikelet ucca 3" című operett premierjén. Budapesten a fiatal magyar zeneszerzői gárda soraiban nemrégen  új név tűnt fel: Kemény Egonneve. Kassáról indult sokat ígérő művészi útjára. Mindössze 2 éve annak, hogy Kassán műkedvelő előadásokon saját szerzeményeivel feltűnt, majd Kálmán Imre felismerte tehetségét, mire aztán " Malvin, ne húzza el a derekát..." - "Honolulu" s még jónéhány táncslágerével Pesten is egycsapásra befutott. A pesti szigorú kritikusok kissé hűvösen és vegyes érzésekkel  fogadták a darabot, ami inkább csak a szövegírónak szólt. Semmit sem jelent ez a fiatal zeneszerző szempontjából. Kálmán Imre első darabjával, a "Pereszlényi jus"-sal megbukott, sőt egyes kritikusok odáig mentek kijelentéseikkel, hogy nagy dolgokat sohasem fog tudni produkálni. Ezzel szemben az történt, hogy Kálmán Imre ma első helyen áll az operettkomponisták között.Véleményünk szerint, már maga az a tény, hogy ilyen fiatal muzsikus a pesti fővárosi színpadon szóhoz juthatott teljes sikert jelent számára. Az a művész, aki 23 éves korában ilyet tud produkálni, az a legszebb igéret a jövő számára. A darab meséje nem valami eredeti, de színpadra vitele újszerű, érdekes. Sok az ötlet benne és elég egészséges a humora. Az operett hibájául rovandó fel, hogy unalmas, széteső, amellett a végletekig kinyújtott finálékkal nagyon is kihúzzák az előadást. Az egyébként kedves és mulatságos mese szereplői a ferencvárosi kis bakfis, a szerelmes fiatal gróf, no meg egész csomóan, akik mind helyesen eltársalognak, vidáman énekelnek. A fiatal gróf beleszeret a kis ferencvárosi lányba, de nem árulja el kilétét és bárzongoristának adja ki magát. Itt kezdődik a bonyodalom. A grófot leleplezik, szerelmese csalódik, nagy összeveszés a vége a dolognak, míg a fináléban minden rendbe jön és a happy and természetes következménye: a házasság. Kemény Egon ehhez a meséhez könnyed, fülbemászó melódiában dús, eredeti muzsikát komponált. Pattogós indulói, kifogástalan, pompás táncszámai elsőrangúak. Kár, hogy túlnyomóan slágertánc számokkal van telítve a darab és kevés benne a komolyabb zenei elem, pedig Kemény Egon ehhez is ért. Szép kiállításban hozta ki Iván Sándor színiigazgató a darabot.A sikerből méltán részt kérhet Szántó Jenő, a rendező, aki teljes energiával, lelkesedéssel és a biztos sikerbe vetett hittel és meggyőződéssel dolgozott. A darab szerencsés szereposztásban ment, de a szerepek is szerencsések, hálásak. Elek Ica ért hozzá, hogyan kell a közönséggel megkedveltetnie magát. Csupa eleven ügyesség, frissesség sugarzik ki belőle. Sok virágot kapott. Jeney János a kevesek közül való, akit mindenki kedvel és bármilyen szerepben lép is fel ízléses választékosságú eleganciája, kellemes orgánuma és csengő hangjának behízelgő bársonyos zenéje, mindig megtalálják az utat a közönség elismeréséhez. Kálmán Manci mint mindig, most is elemében volt. Szavai, ritmusai, ötletes játékai, hangsúlya különös dallamot képeznek, mintha csak valami sajátságos hangszerből csalná elő  azokat. Táncai mindenkor sikkesek és a mozdulatok tökéletes szépségét érzékeltetik. Nagy feltűnést keltett ruháit "Maison Helén"- nél (Bethlen-körút 49.) készítették. Várady Pál sokoldalú művész, akiben mindig újabb értékeket vélünk feltalálni. Ilyen kitünő humoru, ötletes és szellemes kómikus nemigen járt még Kassán. Táncaiban újszerű, ízléses, leleményesen groteszk. Szigethy Irénre és Farkas Palira már nem jutott dicsérő jelzőm, fogadják el tehát egyszerűen azt a megállapításomat, hogy "utólérhetetlen" alakítást produkáltak. Fülöp Sándor és Szántó ... jelentős tényezői komoly részesei a sikernek. Simon Marcsa, Ütő Endre, Némethy Zoltán, Láng Alfréd egészítik ki a kitűnő együttest. A görlök bájosak. Fischer Károly karnagynak is bőven kijutott az ünneplésből, akinek sokat köszönhet Kemény Egon a partitura szépséges interpretálásáért. Mindent egybevetve nyugodtan regisztrálhatjuk, hogy Kemény Egon Kassán is beérkezett; most már érdeklődéssel varjuk ujabb darabjait. (-ner)

713 smaragd 2017-01-16 08:01:00 [Válasz erre: 471 smaragd 2016-11-15 07:47:40]
KEMÉNY EGON: "Fekete liliom " (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Írta: Nóti Károly és Földes Imre Versek: Halász Rudolf Bejegyzéseink:  lsd Előzmény 471 megnyitásával KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek " Francia keringő, 3' A "Fekete liliom" - ban Karády Katalin és Zentay Ferenc énekelte, a Párizsban játszódó II. felvonásban. Kemény Egon Karády Katalin részére 10 tagú zenekarra hangszerelte, a Durium gramofonfelvételt most meghallgathatjuk. 1947-ben Lantos Olivér énekelte. YT videó a szerzők feltüntetésével, köszönet! [url]https://youtu.be/ro9nlfj4z5o;"Fekete liliom", Karády Katalin énekel[/url] [url]https://szinhaziintezet.culturalspot.org/asset-viewer/keme%CC%81ny-egon-fekete-liliom/NQHuDY1J0brxxg?hl=hu;Kemény Egon:"Fekete liliom" (foto)[/url]

712 smaragd 2017-01-15 06:46:12 [Válasz erre: 699 zenebaratmonika 2017-01-11 14:47:18]
699  számú bejegyzésre: Sajnos pontatlanság van az Előzmény 699 újságcikk lejegyzésében, ami még nincs javítva, ezért ideírom pontosan: "(Van-e ki e nevet nem ismeri?)", a darabot illetően pedig Kabos Gyula neve jelent meg hibásan. Kimaradt a női főszereplő, Eggerth Márta neve. Fórumunkhoz kiemelek néhány mondatot a cikkből,  amelyek KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3. " című nagyoperettjének bemutatójára vonatkoznak: " Az est zeneszerzője Kemény Egon, új ember. Jól hangzó, tetszetős muzsikát írt. Rutinos, szinte túlságosan rutinos kézzel. Zeneszámaiban minden megvan, ami biztosítja számukra a sikert." Felelevenítem, hogy - az akkor 24. életévében járó - Kemény Egon első nagyoperettje bemutatóját megelőzően már több előadott, gramofonfelvételre vett és nyomtatott kottakiadványban megjelent, jazz-szalonzekarra írt modern táncsláger zeneszerzője, egyúttal a Fővárosi Operettszínház másodkarmestere és korrepetítora volt. A "Kikelet ucca 3." betétdalaiban - foxtrot, slowfoxtrot, blues,slowfox - folytatta a sikersorozatot. Kemény Egon zeneszerzői pályájába itt a fórumon betekintést nyerhetünk, így már az eddigi bejegyzések alapján is elmondhatjuk a cikkben olvasható újságírói vélelmezésre, hogy "Talán nem tévedek túlságosan, ha azt hiszem... " , hogy bizony tévedett az újságíró. Egyrészt Kemény Egon szavai cáfolják (634 számú bejegyzés): "Nekem nagyon megtetszett a szöveg, nagy örömmel és ambícióval fogtam hozzá a komponáláshoz és egy-kettőre készen is lettem a partitúrával." Másrészt zenei munkásságának hangszerelési sikerei is, úgy saját kompozícióiban mind az 1945-ig tartó, kollégái felkéréseire írt hangszerelései esetében. Azon nem csodálkozhatunk, hogy ezt a tehetségét, tudását a bemutató idején az újságíró esetleg nem ismerte fel... Kemény Egon zeneszerző kollégának, felkérésre írt első hangszerelése: a "32-es baka vagyok én" című zeneszám. A "Kikelet ucca 3." c. - 1929, Fővárosi Operettszínház - nagyoperettről korábbi  369, 366, 365  bejegyzéseinkben is részletesen írtunk.

711 Ardelao 2017-01-13 17:50:35 [Válasz erre: 706 Ardelao 2017-01-13 05:20:36]
Sherlock Holmes tévúton …..  Előzmény: 706 Péteri dala oroszul a 706. számú bejegyzésemben feltüntetett link megnyitásakor csupán hangfelvételként hallható. A dal mellett szerepel az előadó neve: Artyom Ivanov. Rákerestem Artyom Ivanov énekes nevére. A google kereső csak egyetlen ilyen nevű énekest adott ki, ezért a róla közölt adatokat röviden összefoglalva megosztottam kedves fórumtársaimmal. Ezt követően - egészen véletlenül - a youtube-on is megtaláltam Péteri dalát, csakhogy immár videofelvételen. Az ott éneklő, ugyancsak Artyom Ivanov nevű, szintén 30 év körüli fiatalember azonban nem azonos azzal, akiről a 706. sz. bejegyzésemben írtam. A hangja viszont beazonosítható az általam betett hangfelvételen szereplőével. A videón szereplő fiatalember kerekes székes. Hangján érezhető némi fojtottság (préselés), ami minden bizonnyal betegségének tudható be, légzéstechnikája nem olyan tökéletes, mint egészséges művésztársaié. Mindenesetre végtelenül becsülendő és megható, hogy a nehéz énekesi pályán hátrányos helyzete ellenére is eljutott idáig. Nevezett a 2016. évi, „OROSZORSZÁG BÖLCSŐJE” elnevezésű, Nemzetközi Projekt keretében megrendezett verseny-fesztiválon szerepelt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=NQ-AixtA2YM; Песня Петери Артем Иванов Рояль Игорь Малышев - videó [/url] A korábbi félrevezetésért, bár nem volt szándékos, elnézést kérek.

710 smaragd 2017-01-13 15:15:57 [Válasz erre: 709 zenebaratmonika 2017-01-13 14:36:56]
709 számú bejegyzésre: 708 számú bejegyzésem tartalma egyértelműen messzebb mutatott. Vannak ezen a fórumon más orosz ill. észt nyelvű felvételek is a "Valahol Délen"-ből, ahol szerepel Kemény Egon neve. (A felvételen hallható, hogy a koncerten az eredeti kottát játszák, éneklik, amin nyilvánvalóan rajta van a zeneszerző neve, Kemény Egon, a mű címét amúgy is kiírták, tehát itt szerintem nem adminisztratív dologról van szó.)

709 zenebaratmonika 2017-01-13 14:36:56 [Válasz erre: 708 smaragd 2017-01-13 10:21:27]
Szerintem nem tudták ki a zeneszerző, sok esetben ezért nincs kiírva. A régi felvételeknél gyakran ez hiányzik, elég nehéz utólag beazonosítani a dalokat.

708 smaragd 2017-01-13 10:21:27 [Válasz erre: 707 Ardelao 2017-01-13 10:04:18]
Mindenképpen nagyon érdekes és szép... A "Valahol Délen" nagyoperett címadó dala az orosz fordítású cím alatt él tovább náluk, a zeneszerző, Kemény Egon neve említése nélkül, ami ezek szerint olyan közismert még ma is ott, hogy nem szükséges kiírni.

707 Ardelao 2017-01-13 10:04:18 [Válasz erre: 706 Ardelao 2017-01-13 05:20:36]
Kiegészítésül: Az előző link megnyitásával Péteri dalának meghallgatjuk egy 3:36 percig tartó előadását is, ahol az énekes neve nem derül ki. (Ivanov előadásában Péteri dala 2:27 percig tart) A hosszabb felvételen – mintha - Georg Otsz énekelne. E hosszabb felvétel ugyanakkor szebb és finomabb interpretáció.

706 Ardelao 2017-01-13 05:20:36 [Válasz erre: 684 Ardelao 2017-01-10 11:56:06]
Az orosz oldalakat tovább böngészve, meglepő dolgot találtam. Egy [url] https://24smi.org/celebrity/3162-artiom-ivanov.html; Artyom Ivanov [/url] nevű, ukrán fiatalember valamilyen koncert keretében énekli Péteri dalát a Valahol délen c. operettből. Az itt belinkelt felvétel végén hallatszik a lelkes taps is: [url] http://gycszm.fm/?mp3=%CF%E5%F1%ED%FF+%CF%E5%F2%E5%F0%E8+;Артем Иванов - Песня Петери” [/url] Sajnos, nem tudtam kideríteni, mikor és hol volt ez a koncert. A meglepetést valójában az énekes ifjú kora okozta számomra, a tény, hogy ez a dal tőlünk keletre még ma is él a fiatalok között. Artyom Ivanov 1986-ban született, apai részről finn, anyai részről ukrán, cigány és moldáv vér folyik az ereiben. Ez a koktél sokszínűvé tette karakterét. Vidámság, őszinteség, a társasági, baráti összejövetelek kedvelése, vonzalom a fényes és feltűnő dolgok iránt – mindez anyai örökség, apjától a kiegyensúlyozottságot, a nyugodtságot és az intelligenciát kapta útravalóul. A. Ivanov zenei tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott. A zeneiskolában, ahová járt, zongorázni tanult. Érettségi után mégis a műszaki egyetemre iratkozott be, ahol matematika szakon végzett. Ám a zenélést, adott esetben az éneklést - ahogyan itt is hallhatjuk - nem adta fel.

705 Eusebius 2017-01-12 13:26:17 [Válasz erre: 702 Ardelao 2017-01-12 09:47:21]
Pontosan így történt! Én voltam a "tettes", éppen lelassult a gépem, elsőre nem reagált a parancsra, ezért történt a többszöri kattintás.

704 smaragd 2017-01-12 10:57:38 [Válasz erre: 703 Búbánat 2017-01-12 09:49:26]
Én úgy emlékszem, hogy nem volt ott semmi, mintha csak a számozás csúszott volna el. (A Tisztelt Szerkesztőséget ezúton szeretném megkérni, arra, hogy az ebbe a fórumba bekerült 2x,3x is elküldött bejegyzésektől, egyéb pl. linkelési próbálkozásoktól a könnyebb olvashatóság kedvéért kìméljen meg minket, azaz kérem szépen utólagos törlésüket. Vannak olyan tartalmak is, amelyeket újraolvasva erősen személyeskedőnek lehet tekinteni, az sem lenne nagy baj, ha ezek is kimaradnának. Mi másra is gondolhatnék,az utóbbi hetek tapasztalata alapján, csakis a sajátjaimra... Fórumunkat nemcsak a fórumozók olvassák, felesleges ezeket ezen a fórumon tartani, a személyeskedés, "címkézést" azt hiszem fórumozás szabályzata sem engedi. Mindehhez kell egy kis idő, a bejegyzések elég jelentős száma miatt. Előre is köszönöm, ha kérésem teljesül.)

703 Búbánat 2017-01-12 09:49:26 [Válasz erre: 702 Ardelao 2017-01-12 09:47:21]
:)

702 Ardelao 2017-01-12 09:47:21 [Válasz erre: 698 Búbánat 2017-01-11 11:43:01]
Őrizzük meg a jóhiszeműségünket! :) Feltehetőleg valamelyik fórumtársunk véletlenül többször kattintott a „Mehet!” utasításra, ezért a többször megjelent, azonos bejegyzéseiből töröltette a feleslegeseket.

701 Eusebius 2017-01-11 21:46:08 [Válasz erre: 693 smaragd 2017-01-11 07:47:22]
693 sz. bejegyzéshez: Köszönöm a helyesbítést, sajnálom a tévedést. Mentségemül szolgálhat, hogy kizárólag személyes emlékeimre hagyatkoztam, amelyek több mint 50 év távlatából nem mindig megbízhatók.

700 smaragd 2017-01-11 15:40:06
Kemény Egon-Erdődy János:"Valahol Délen " "A vágyakozás" (bolero) [url]https://youtu.be/NkPaQWR3OEY;Lolita szerepében Mezei Mária[/url]

699 zenebaratmonika 2017-01-11 14:47:18
Újság 1929. 04. 28. Kikelet-utca 3 Május elseje van, de nem olyan, mint amilyenre mi számíthatunk ebben a végét sohasem érő télben, hanem igazi, valóságos, majdnem békebeli május elseje. Mikor pezseg az élet a Városligetben és Helfgott Samu (van-e, ki e nevet nem ismeri) a hires ligeti fotográfus a legpompásabb üzleteket köti nagyforgalmu müintézetében. Tehát május elseje van és ekkor ismerkednek meg egymással a két gróf fiú és a két ferencvárosi lány. Meglátni és megszeretni egy pillanat müve. Az egyik párból nyári viszony alakul, a másik azonban komoly házasságnak indul. Az is lenne belőle, ha a gróf-papa, a szigorú tábornok el nem tiltaná a fiatalokat egymástól. Szigora azonban csak a harmadik felvonás közepéig lart, itt szive meglágyul és nem áll többé a fiatalok boldogságának útjában. De hogyan is állna, mikor kiderül, hogy a ferencvárosi kislány anyja az ő ifjúkorának egyetlen szerelme, kit csak gőgös apja tiltó szava miatt nem bírt elvenni. Ennyit mesélnek a szövegírók Bródy István és Harmath Imre. Nem éppen sok, nem is feltétlenül újszerű. De ahogyan adják az olyan kedves, olyan szellemes, annyira mulattató, hogy feltétlenül jól esik és szívesen is hallgatjuk. Az est zeneszerzője, Kemény Egon, uj ember. Jólhangzó, teszelős muzsikát irt. Rutinos, szinte túlságosan rutinos kézzel. Zeneszámaiban minden megvan, ami biztosíthatja számukra a népszerűséget, csak éppen az egyéni szin hiányzik belőlük. Ez azonban egyáltalában nem áll az útjában annak, hogy ritmusai pompásan pattogjanak, hogy dallamai kedvesen csörgedezzenek. Az operett muzsikájának hangszerelése néhol igazán kitűnő. Talán nem tévedek túlságosan, ha azt hiszem, hogy ebben része lehet a zenekar oly tehetséges vezetőjének, Ábrahám Pálnak is. Az előadás kitűnő. Ami különben nem is lehet másképen, hiszen Fejes Teri, Somogyi Erzsi, Habos Gyula, Halmay Tibor, Kertész Dezső a főszereplők, kik mellé olyanok sorakoznak, mint Felhő Rózsi, Sarkadi Aladár és Szirmai Imre. Különösen a legutóbbi remekelt. Szokolay Oly 'és Radó Sándor csak egy táncszámra jelennék meg a színpadon, de ezzel az egy számmal nyújtanak annyit, mint más esetleg három felvonás alatt. A pompás rendezés Szabolcs Ernő tehetségét dicséri. A bemutató estjének lelkes hangulata sorozatos előadásokat igér. (s. gy.)

698 Búbánat 2017-01-11 11:43:01
Most látom, hiányzik a 673. és 674. sz. bejegyzés "tartalma". Csak arra tudok gondolni, valamelyik fórumtárs kérelmére törölte ki a beírásokat a szerkesztő... Bizonyára jogosan.

697 Búbánat 2017-01-11 11:37:27 [Válasz erre: 696 Ardelao 2017-01-11 10:40:20]
Én is úgy vagyok ezzel, inkább többször, több helyen szerepeljen ugyanaz az információ - ha oda is tartozik.

696 Ardelao 2017-01-11 10:40:20 [Válasz erre: 690 zenebaratmonika 2017-01-10 20:30:53]
Köszönöm a kiegészítést. Közben, az operett témákat olvasgatva, rábukkantam Búbánat fórumtárs 2676. sz. bejegyzésére az Operett, mint színpadi műfaj c. topikban. Ebben gondosan összefoglalja a „Valahol délen” külföldi bemutatóiról szóló, általa „kinyomozott” adatokat. Remélem, nem veszi rossz néven, ha hivatkozott bejegyzését ide is áthozom. Érdekelne azonban, hogy miként írjuk helyesen ennek az operettnek az eredeti címét, mert eddig két változatban olvastam: „Valahol délen” és „Valahol Délen”. Nyelvtanilag ugyan az első változat a helyes, de a szerzők szava erősebb. „Volt már szó itt többször Kemény Egon népszerű operettjének külföldi vendégjátékairól, színpadra állításáról, sikereiről. Összeszedtem és alább felsorolom a Valahol Délen című Kemény Egon-operett külföldi bemutatóiról a korabeli hírlapokban megjelent néhány híradást. (Természetesen, nem teljes körű ez a „szemezgetés”…) • Népakarat, 1957-06-18 / 140. (Népszava) — A SZVERDLOVSZKI operettszínház most mutatta be Kemény Egon— Tabi László »Valahol délen« című operettjét. A darabot J. V. Sismonyin dolgozta át és fordította oroszra. A rendezést Szinetár Miklós, a Fővárosi Operettszínház rendezője irányította. • Népakarat, 1957-11-28 / 279. (Népszava) — A MOSZKVAI színházi fesztiválon a szverdlovszki társulat művészei bemutatják Kemény Egon, Erdődy János, Tabi László »Valahol délen« című operettjét, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Kemény Egon és Szinetár Miklós a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának meghívására a napokban Moszkvába utazik, hogy részt vegyen az operett bemutatóján. A VALAHOL DÉLEN című magyar operettet a szverdlovszki színház bemutatta a moszkvai színházi fesztiválon. A zsűri a darab rendezőjét, Szinetár Miklóst és díszlettervezőjét, Fülöp Zoltánt oklevéllel tüntette ki. • Népszava, 1958-03-20 / 67. szám — CSÜTÖRTÖKÖN Március 20-án mutatják be Leningrádban a »Valahol délen« című operettet. Kemény Egon és Tabi László operettjét február közepén Tallinban is nagy sikerrel játszották. • Népszava, 1958-03-26 / 72. KEMÉNY EGON »VALAHOL DÉLEN« című operettjét bemutatták Leningrádban. A szereplők a darab budapesti előadásának tanulmányozása után fogtak munkájukhoz. • Népszava, 1958-04-12 / 86. szám Kemény Egon—Tabi László »Valahol Délen« című operettjét áprilisban a romániai ploiesti színház, májusban pedig a bratislavai Nemzeti Színház mutatja be. A Szovjetunió színházaiban is nagy sikert aratott magyar operett iránt újabban Kínából is érdeklődnek. • Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1958-05-17 / 40. szám Magyar operett sikere a Szovjetunióban A szverdlovszki zenés vidámszínház eddig százszor adta elő Kemény Egon— Tabi László „Valahol Délen” című operettjét. A szverdlovszki színház csaknem egy év óta állandóan játssza ezt az operettet, amelyet eddig csaknem 70 ezer néző tekintett meg. • Népszava, 1958-07-25 / 174. Magyar operett bemutatója Leningrádban A Lityeraturá i Zsizny című irodalmi lap közli Roman Tyihomirovnak, az OSZSZK érdemes művészének cikkét a »Valahol Délen« című magyar operett leningrádi bemutatójáról. Tyihomirov cikkében megállapítja, hogy Kemény Egon operettje állandó helyet biztosított magának a szovjet zenés színházak műsorában, a közönség rendkívül megszerette. • Népszava, 1959-12-24 / 302. — N A G Y S I K E R R E L M U T A T T Á K BE Ogyesszában Kemény Egon »'Valahol délen« című operettjét. A »Valahol délen-» jelenleg több mint tíz szovjet operettszínház műsorán szerepel állandóan.”

695 Ardelao 2017-01-11 10:15:58 [Válasz erre: 689 Eusebius 2017-01-10 19:11:30]
Lehetséges, hogy az alábbi link már szerepel korábbi bejegyzéseinkben. Ha igen, elnézést kérek az ismétlésért. De mindenképpen Eusebius fórumtárs bejegyzéséhez tartozik. (Egyébként örvendetes, hogy végre valaki Kemény Egonnak e sokszor emlegetett, híres operettjével való személyes találkozásról tud beszámolni!) A Színházi adattár a „Valahol délen” c. operettnek az Állami Déryné Színház által történt bemutatójáról tehát a következőket tünteti fel: [url] http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_10_%3D%22Valahol%20d%C3%A9len%22; Valahol délen – az Állami Déryné Színház előadása [/url] Produkciós cím : Valahol délen Eredeti cím : Valahol délen Műfaj : Zenés Bemutató dátuma : 1962.03.25 Társulat : Állami Déryné Színház Társulat helye: Budapest Színház : Tájelőadás Színház helye: Jászkarajenő Szerző : Tabi László Zeneszerző : Kemény Egon Dalszövegíró : Erdődi János Szereposztás : Péteri György: Harmaczy József (szerepkettőzés) Péteri György: Kiss Tibor (szerepkettőzés) Péteri György: Juhász Pál (szerepkettőzés) Péteri György: Juhász Tibor (szerepkettőzés) Anna: Szatmáry Olga (szerepkettőzés) Anna: Cseh Viktória (szerepkettőzés) Bodzás: Papp Tibor Lolita: Nádory Margit (szerepkettőzés) Lolita: Czéh Gitta (szerepkettőzés) Lolita: Kondor Ili (szerepkettőzés) Gonzales: Dévényi Cecília (szerepkettőzés) Gonzales: Sipos Judit (szerepkettőzés) Rodrigo: Rónaszéky András (szerepkettőzés) Rodrigo: Havel László (szerepkettőzés) Gál Mihály: Patai István (szerepkettőzés) Gál Mihály: Erős Pál (szerepkettőzés) Gál Mihály: Csifó József (szerepkettőzés) Krizsán bácsi: Sághy Ferenc (szerepkettőzés) Krizsán bácsi: Pálfi Ferenc (szerepkettőzés) Serna: Hável László (szerepkettőzés) Serna: Lorányi Lorán (szerepkettőzés) Jutka: Tantos Katalin (szerepkettőzés) Jutka: Ballya Zsuzsa (szerepkettőzés) Jutka: Egressy Kati (szerepkettőzés) Gizi: Varga Ilona Zsuzsa: Egressy Kati (szerepkettőzés) Zsuzsa: Balázs Éva (szerepkettőzés) Zsuzsa: Tantos Katalin (szerepkettőzés) Zsuzsa: Kovács Lenke (szerepkettőzés) Bandi: Márton István (szerepkettőzés) László: Farkas János Feri: Szakál János Pincér: Novotny István Rendező : Csongrádi Mária Karmester : Patai Kató Koreográfus : Rimóczy Viola Díszlettervező : Sostarics Zsuzsa Jelmeztervező : Rimanóczy Yvonne

694 smaragd 2017-01-11 07:51:20 [Válasz erre: 693 smaragd 2017-01-11 07:47:22]
689 számú bejegyzéshez: A pontos adat: Kemény Egon 1962-ben a Déryné Színház megbízásából kamaraváltozatra  átdolgozta és áthangszerelte a "Valahol Délen" című nagyoperettjét. KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" (1962) Nagyoperett kamaraváltozata Írta: Tabi László Vers: Erdődy János Időtartam: egész estét betöltő

693 smaragd 2017-01-11 07:47:22 [Válasz erre: 689 Eusebius 2017-01-10 19:11:30]
689 számú bejegyzéshez: Nagyon örültem részletes és érdekes, személyes emlékezésednek és tájékoztatásodnak, köszönöm. Sajnos van benne egy téves adat:"László Endre hangszerelte át kislétszámú zenekarra Kemény Egon zenéjét." A pontos adat: Kemény Egon 1962-ben a Déryné Színház megbízásából kamaraváltozatra  átdolgozta és áthangszerelte a "Valahol Délen" című nagyoperettjét. KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" (1962) Nagyoperett kamaraváltozata Írta: Tabi László Vers: Erdődy János Időtartam: egész estét betöltő

692 smaragd 2017-01-11 07:44:27 [Válasz erre: 690 zenebaratmonika 2017-01-10 20:30:53]
690 számú bejegyzéshez: Köszönöm az új adatokat.

691 smaragd 2017-01-11 07:43:08 [Válasz erre: 685 Ardelao 2017-01-10 13:56:42]
Kedves Ardelao, köszönöm szépen, hogy értékes tartalmú bejegyzéseiddel folyamatosan gyarapítod a fórumot.

690 zenebaratmonika 2017-01-10 20:30:53 [Válasz erre: 688 smaragd 2017-01-10 14:50:59]
Népszava, 1959.12.24. Nagy sikerrel mutatták be Ogyeszszában Kemény Egon »'Valahol délen« című operettjét. A »Valahol délen-» jelenleg több mint tíz szovjet operettszínház műsorán szerepel állandóan.

689 Eusebius 2017-01-10 19:11:30 [Válasz erre: 688 smaragd 2017-01-10 14:50:59]
A „Valahol délen”-t az 1960-as évek elején nagy sikerrel játszotta az Állami Déryné Színház! Én az előadást 1962-ben (esetleg 1963-ban) láttam akkori gimnáziumi osztálytársaimmal. A Déryné Színházat (eredetileg Állami Faluszínház néven) 1951-ben alapították azzal a céllal, hogy a vidéki színházaktól távol eső falvakba és kisvárosokba vigyen színházi előadásokat. Tizenegy társulat járta az országot, emellett mindvégig rendelkeztek budapesti próba- ill. játszóhellyel, épp ekkoriban (1962-63) költöztek a frissen felújított volt Józsefvárosi Színház épületébe a mai Kálvária (akkor Kulich Gyula) téren. A zenei tagozat rendszeresen mutatott be kis színpadra is könnyen adaptálható darabokat, főként operetteket, de akadt egy-két vígopera is a repertoárban. A „Valahol délen”-t Kertész László, a színház akkori főrendezője állította színpadra, a társulat zenei vezetője, László Endre hangszerelte át kislétszámú zenekarra Kemény Egon zenéjét, ö is vezényelt. A szereplőkre sajnos nem emlékszem, talán köztük lehetett Kassai Ilona, későbbi Kossuth-díjas színésznő is, aki akkoriban a társulat tagja volt. Érdekességként megemlítem, hogy a színház igazgatója abban az időszakban Ascher Oszkár, a kiváló színész-előadóművész volt.

688 smaragd 2017-01-10 14:50:59 [Válasz erre: 687 zenebaratmonika 2017-01-10 14:37:33]
Pontos választ most rögtön, vagy talán egyáltalán nem is tudok mondani, talán senki nem is tudja ezt. Budapesten 1957-ben még játszotta az Operettszínház a "Valahol Délent", itt a fórumon is bejegyeztük a Krisztina kisasszony nagyszínházi előadását a Miskolci Nemzeti Színházban, úgy emlékszem 1962-ben, utána tudsz, utána lehet nézni a bejegyzésekben. A "Valahol Délen" a Szovjetunión kívül több kelet-európai országban is ment, ezekre majd fényt derítünk. Előző bejegyzésemre visszatérve a "Kikelet ucca 3" a budapesti "Franzstadt"-ban játszódik, mint korábban írtam "pesti operette", ennek előadása manapság valóban elképzelhetetlen,nem értené a mai közönség, olyannyira kötődött hangulata és nyelvezete az akkori városrész életéhez.

687 zenebaratmonika 2017-01-10 14:37:33 [Válasz erre: 686 smaragd 2017-01-10 14:20:00]
Azt meg tudod mondani mikor ment utoljára és hol, melyik színházban Kemény Egon darab?

686 smaragd 2017-01-10 14:20:00 [Válasz erre: 685 Ardelao 2017-01-10 13:56:42]
Szinte megrendítő, hogy az egykori (orosz nyelvű) előadások emlékét, ezen belül a "Valahol Délen"-t és művészeik karrierjét milyen tisztelettel ápolják a volt szovjetuniobeli színházak. Most hirtelen nem néztem utána, hogy említettük-e már a moszkvai előadásokat. Egy idő múlva,a sok netes "találat" után rendszerezni is lehet majd, hol és hányszor játszották Kemény Egon nagyoperettjét. Vajon a Budapesti Operettszínház honlapján szerepel-e a "Valahol Délen" kasszasikeres előadássorozata? Kemény Egon zeneszerző három egész estét betöltő nagyoperettje, a "Kikelet ucca 3", a "Fekete liliom", a "Valahol Délen"? Vajon a mai operettszínházi művésznőknek,művészeknek lenne-e ambíciójuk, kedvük előadni, és sikert aratni Kemény Egon operettjeiben? (Mindegyik a maga nemében költői kérdés volt...)

685 Ardelao 2017-01-10 13:56:42 [Válasz erre: 684 Ardelao 2017-01-10 11:56:06]
Georg Otsz mellett Lolita szerepét az Észt Színházban, 1958-ban Asta Vihandi játszotta: [url] http://www.kino-teatr.ru/kino/acter/sov/39150/bio/; Asta Vihandi (Аста Виханди) [/url]

684 Ardelao 2017-01-10 11:56:06 [Válasz erre: 683 Ardelao 2017-01-09 17:24:06]
[url] http://gallery-mt.narod.ru/pages-o/ots.html#;Georg Otsz Péteri György szerepében, Kemény Egonnak az Észt Színházban előadott, Valahol délen c. operettjében (1958) [/url] (Fotó) Sajnos, ebből az operettből nem találtam a yt-n részletet G. Otsz előadásában, de az alábbi link megnyitásával hallhatjuk kellemes, meleg tónusú énekhangját. [url] https://www.youtube.com/watch?v=rgLo2QPThYA&index=3&list=PLDE497AD60D867B1D;Georg Otsz énekel [/url]

683 Ardelao 2017-01-09 17:24:06 [Válasz erre: 665 Ardelao 2017-01-08 06:36:07]
[url] https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D1%82%D1%81,_%D0%93%D0%B5%D0%BE%D1%80%D0%B3_%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BB%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87; Georg Ots (bariton) [/url] Született: 1920. március 21-én, Szentpétervárott, Meghalt: 1975. szeptember 5-én, Tallinnban. 1958-ban ő alakította Kemény Egon: Valahol délen c. operettjében Péteri György szerepét.

682 Ardelao 2017-01-09 15:04:57 [Válasz erre: 665 Ardelao 2017-01-08 06:36:07]
[url] https://muzkom.ru/theater/spectacle/archive/gde-to_na_yuge.html; A Novoszibirszki Zenés Színház Archívuma – Kemény Egon: Valahol délen c. operettjének premierje 1959. június 3-án [/url] Режиссёр-постановщик: В. Кузьмин / Színpadra állította és rendezte: V. Kuzmin Дирижёр-постановщик: С. Зиссер / Zenei rendező: Sz. Zisszer Хормейстер: Б. Чебоксаров / Karmester: B. Csebokszarov Балетмейстер: Е. Мачерет / Balettmester: E. Macseret

681 Eusebius 2017-01-09 15:04:48 [Válasz erre: 680 Ardelao 2017-01-09 12:35:05]
Köszönöm a kiegészítést és a pontosítást. Valóban így volt: a "Valahol délen" plakátja számos más régebbi előadás emlékét őrző plakát társaságában a színház előcsarnokában volt látható.

680 Ardelao 2017-01-09 12:35:05 [Válasz erre: 675 smaragd 2017-01-09 08:51:10]
[url] http://www.muzteatr.khv.ru/node/483;A Habarovszki Körzeti Zenés Színház 90 éve [/url] A Habarovszki Zenés Színház honlapja szerint Kemény Egon „Valahol délen” c. darabját csak 1960-ban adták elő. Ugyanebben az évben még Lehár F. „Cigányszerelem” és Kálmán I. „Marica grófnő c. operettjét is bemutatták. Ld. az erre vonatkozó részt: Спектакли театра - с основания до наших дней (A színház előadásai – megalakulásától napjainkig) 1960 год С. Заславский «За витриной ателье» Д. Шестакович «Москва - Черемушки» В. Гомояко «Аленушка» М. Табачников «Люблю, люблю» Э. Кемени «Где-то на юге» Ф. Легар «Цыганская любовь» И. Кальман «Марица» A „Valahol délen” c. operettet hirdető plakát feltehetően emlékként volt kitéve. 1975-ben Lehár F.: Luxemburg grófja c. művét adták elő.

679 smaragd 2017-01-09 12:05:24 [Válasz erre: 678 smaragd 2017-01-09 11:17:40]

Kemény Egon  szavai -  "Kikelet ucca 3".


678 smaragd 2017-01-09 11:17:40 [Válasz erre: 676 zenebaratmonika 2017-01-09 11:01:14]

A zeneszerző: KEMÉNY EGON


676 zenebaratmonika 2017-01-09 11:01:14 [Válasz erre: 541 smaragd 2016-11-30 01:43:03]

Pesti Napló 1934. április 21.
Kemény Egon tervel.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy én hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes-Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezónban már csak saját munkáimat hangszerelem.


675 smaragd 2017-01-09 08:51:10 [Válasz erre: 672 Eusebius 2017-01-09 08:03:40]
Ez azt jelenti, hogy 1975-ben  Habarovszkban még játszották a "Valahol Délen" - t ?

672 Eusebius 2017-01-09 08:03:40 [Válasz erre: 668 Ardelao 2017-01-08 07:44:38]
Voltam a Habarovszki Zenés Színházban 1975-ben, így saját szememmel láthattam a "Valahol délen" előadásának a plakátját. Természetesen Kálmán, Lehár és mások darabjait is játszották ebben a színházban, mint ahogy a Szovjetúnió számos zenés színházában is, igen nagy kultusza volt náluk (van ma is) a magyar operettnek. Ottjártamkor éppen Farkas Ferenc "Vők iskolája" c. operettjének a bemutatására készültek.

671 zenebaratmonika 2017-01-09 00:08:05
Pesti Napló 1934. április 19. (*) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol részt vesz Kék lámpás címfű operettjének előkészítő munkálataiban.

670 zenebaratmonika 2017-01-09 00:05:27
Pesti Napló 1934. április 21. Kemény Egon tervel. Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy én hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes-Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezónban már csak saját munkáimat hangszerelem.

669 Rózsika 2017-01-08 13:34:08
Bilicsi Tivadar - Egy, kettő - Komáromi farsang Kemény Egon, kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1953, 1955) zeneszerző - Komáromi farsang [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/bilicsi_tivadar__egy_ketto__komaromi_farsang;Bilicsi Tivadar - Egy, kettő - Komáromi farsang[/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.