1093 smaragd 2017-10-11 19:14:55 [Válasz erre: 1092 Búbánat 2017-10-11 13:08:03]
KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" A rádiófelvételen Melis György énekel
1092 Búbánat 2017-10-11 13:08:03 [Válasz erre: 1061 Búbánat 2017-09-29 12:51:41]
Kapcs.: 1061. sorszám
A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)
„Magyar operettek kavalkádja”
„Háromszor huszonöt”
„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének, huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.
A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.
A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.
A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”
Három kép a műsorból:
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)
Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)
Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)
1078 smaragd 2017-10-09 18:37:31 [Válasz erre: 1072 smaragd 2017-10-09 15:09:51]
Ehhez a bejegyzéssorozathoz még két linket csatolok:
1069 smaragd 2017-10-07 07:57:27 [Válasz erre: 1068 smaragd 2017-10-06 00:35:38]
"Wien, 8. II. 21
Beethoven Sonate op. 110.
Mozart:(?) moll Quartett
Beethoven: a moll op. 132
Brahms: Klavierquintett in c moll
Emerich Waldbauer
Eugen von Kerpely
Egon Kronstein
Johann von Temesváry
Franz Schmidt"
A kötet végén néhány oldalon Franz Schmidt kézírásával láthatjuk Dr. Jerome Stonborough vendégkönyvében a koncertek időpontjait, a műsorokat és az előadó muzsikusok nevét.
1068 smaragd 2017-10-06 00:35:38 [Válasz erre: 1067 smaragd 2017-10-04 22:16:23]
"KAMMERMUSIKABENDE
Kammermusikabende bei Familie Dr. Stonborough (1921-1923)
In den Jahren 1921 bis (Anfang) 1923 gab Franz Schmidt in der Wohnung des Arztes Dr. Jerome Stonborough (1876-1938) regelmäßig Klavierabende oder musizierte mit bedeutenden Vertretern des Wiener Musiklebens.
Diese interessanten musikalischen Ereignisse sind in einem Büchlein aufgezeichnet, dessen Inhalt ich durch das liebenswürdige Entgegenkommen des Sohnes, Hrn. Dr. Thomas Stonborough, photokopieren durfte. (Es werden nur Konzerte mit Schmidt dokumentiert.)
Die erste (handschriftliche) Eintragung Schmidts war am 4.1.1921, die letzte am 16.1.1923. Hr. Dr. Thomas Stonborough war aber der Ansicht, daß das letzgenanannte Datum sicher nicht identisch mit dem letzten Besuch im Hause seines Vaters war. Bis zu diesem Zeitpunkt wurde Franz Schmidt in erster Linie als Künstler eingeladen. Danach dürften diese Besuche private Zusammenkünfte gewesen sein, da auch die Gattin des Gastgebers, eine Schwester des Pianisten Paul und des Philisophen Ludwig Wittgenstein, sehr an künstlerischen, vorallem musikalischen Gesprächen interessiert war. Kurze Zeit gab der Komponist dem Sohn Thomas sogar einige Klavierstunden"
"Bei der Durchsicht der Aufzeichnungen sehen wir sofort, daß Schmidts Soloklavierabende - meist wöchentlich veranstaltet - wesentlich die Anzahl der Kammermusikabende übertreffen. Der Komponist als genialer Pianist - in den Erinnerungen noch lebender Kollegen, Freude und Schüler charakterisiert - ist in diesem kleinen Būchlein ebenso dokumentiert wie sein Musizieren mit kongenialen Kollegen.
Diese "Kollegen" möchte ich nun vorstellen. Franz Schmidt musizierte mit Josef Peischer, in einem Konzertprogramm des Musikvereins als "1. Konzertmeister des Wiener-Sinfonie-Orchesters" vorgestellt, mit dem Cellisten Hugo Kreisler und dem Streichquartett des Geigers Emmerich (Imre) Waldbauer und seine damaligen Kollegen Egon Kornstein (2.Violine), Eugen (Jenő) von Kerpely (Cello) und Johann (János) von Temesvary, der wahrscheinlich an jenen Abenden die Bratsche spielte.
Auch mit dem damals sehr bekannten Mairecker-Buxbaum-Quartett musizierte Franz Schmidt."
1067 smaragd 2017-10-04 22:16:23 [Válasz erre: 1064 smaragd 2017-10-01 12:46:18]
"Franz Schmidt als Pianist-Cellist und Organist - ein unerschöpfliches Thema!"
ez a mondat az alábbi kiadványban szerepel, amelynek tartalma a zenepedagógus, zeneszerző, kamarazenész, Zeneakadémia-igazgató és rektor Franz Schmidt zenész baráti körének és tanítványainak magángyűjteményekben elérhető és fellelt dokumentumait tartalmazza.
Kemény Egon Franz Schmidt tanítvány volt, így a gyűjteményből az ő bécsi zeneaakadémiai tanulmányi évei atmoszférájáról is benyomást kaphatunk e munka révén:
Carmen Ottner
Quellen II
zu Franz Schmidt
Briefe, Autographen, Aufzeichnungen im Privatbesitz, Erinnerungen
Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt-Gesellschaft
Studien zu Franz Schmidt V
Copyright 1987
Satz und Druck: Doblinger Wien
INHALT
Vorwort
Abkürzungsverzeichnis
I. Briefe
II. Autographen
III. Kammermusikabende
IV. Erinnerungen
Abbildungen
Register
1066 smaragd 2017-10-03 17:40:41 [Válasz erre: 1065 smaragd 2017-10-03 05:33:33]
D. Popper: "Rhapsodie Hongroise" David Louwerse violoncello, François Daudet piano
1065 smaragd 2017-10-03 05:33:33 [Válasz erre: 228 Ardelao 2016-09-29 07:03:47]
"D. Popper: Op. 68 Rapsodie Hongroise
Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon"
(1921, Kassa)
Vajon találunk-e Danyi Nándor, a fiatal csellóvirtuóz művészetét és életpályáját bemutató dokumentumokat?
1064 smaragd 2017-10-01 12:46:18 [Válasz erre: 1056 smaragd 2017-09-26 12:22:09]
"Kerpely Jenő csellószólói"
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" című nagyoperettjében.
Erre a témára majd még visszatérek.
1063 smaragd 2017-09-29 18:34:56 [Válasz erre: 1038 smaragd 2017-09-09 20:05:06]
Gyenes Magda utolsó útja előtt (Pantheon 2060) ma a "Krisztina kisasszony" Nyitánya csendült fel, mintha így [url]https://youtu.be/RaWfsddxR9U;Blanche-ra is emlékeznénk[/url], együtt, a rádió mellett...
Gyenes Magda utolsó útja előtt (Pantheon 2060) ma a "Krisztina kisasszony" Nyitánya csendült fel, mintha így [url]https://youtu.be/RaWfsddxR9U;Blanche-ra is emlékeznénk[/url], együtt, a rádió mellett...
1062 smaragd 2017-09-29 18:33:49 [Válasz erre: 1061 Búbánat 2017-09-29 12:51:41]
Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek: 1002, 1061 bejegyzésekben. Örültem a mai "műsoremlék"-nek is... Kemény Egon zeneszerzőről nem készült (még...) portréfilm.
Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek: 1002, 1061 bejegyzésekben. Örültem a mai "műsoremlék"-nek is... Kemény Egon zeneszerzőről nem készült (még...) portréfilm.
1061 Búbánat 2017-09-29 12:51:41
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15 3 x 25… 25 év – 25 új magyar operett – 25 siker A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek: 1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony 2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi 3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály 4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem 5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok 6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka 7. Farkas Ferenc: Vők iskolája 8. Kerekes János: Palotaszálló 9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő 10. Kemény Egon: Valahol Délen 11. Ránki György: Hölgyválasz 12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok 13. Lajtay Lajos: Három tavasz Közreműködik: Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara A műsort Rátonyi Róbert vezeti Koreográfus: Széki József és Takács Piroska Karigazgató: Virány László Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Szerkesztő: Ruitner Sándor Díszlet: Csinády József Jelmez: Horányi Mária Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt Rendező: Seregi László (A műsort az Intervízió is átveszi)
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15 3 x 25… 25 év – 25 új magyar operett – 25 siker A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek: 1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony 2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi 3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály 4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem 5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok 6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka 7. Farkas Ferenc: Vők iskolája 8. Kerekes János: Palotaszálló 9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő 10. Kemény Egon: Valahol Délen 11. Ránki György: Hölgyválasz 12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok 13. Lajtay Lajos: Három tavasz Közreműködik: Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara A műsort Rátonyi Róbert vezeti Koreográfus: Széki József és Takács Piroska Karigazgató: Virány László Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc Szerkesztő: Ruitner Sándor Díszlet: Csinády József Jelmez: Horányi Mária Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt Rendező: Seregi László (A műsort az Intervízió is átveszi)
1060 smaragd 2017-09-29 09:54:09
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.53 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Nyitány "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.53 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Nyitány "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1059 smaragd 2017-09-29 09:40:45 [Válasz erre: 1058 smaragd 2017-09-28 14:07:55]
Kemény Egon mindhárom nagyoperettjére azonnal amerikai és nyugat-európai érdeklődés mutatkozott és lekötések is létrejöttek. Miért nem valósultak meg ezek a bemutatók? Csak a "jó Ég tudja", ahogy régen mondták. Meglehet,hogy még ezekre az dolgokra is fény derül egyszer.
Kemény Egon mindhárom nagyoperettjére azonnal amerikai és nyugat-európai érdeklődés mutatkozott és lekötések is létrejöttek. Miért nem valósultak meg ezek a bemutatók? Csak a "jó Ég tudja", ahogy régen mondták. Meglehet,hogy még ezekre az dolgokra is fény derül egyszer.
1058 smaragd 2017-09-28 14:07:55 [Válasz erre: 1057 smaragd 2017-09-27 10:04:51]
MAI NAP SZÍNHÁZ Teljes gőzzel Magyar Színház.... Városi Színház.... Belvárosi Színház.... "A Fővárosi Operettszínház csak a hónap vége felé ad premiert, amikor Kemény Egon - Harmath Imre Kikelet-utca 3 című operettjét fogja előadni. Az operett a régi jó béke világban játszódik le és a fiatal Kemény Egon zenéje a modern operettzene legsikerültebb alkotása. A legnagyobb népszerűség vár erre a zenére azok szerint, akik már hallottak belőle valamit." 1929. április
MAI NAP SZÍNHÁZ Teljes gőzzel Magyar Színház.... Városi Színház.... Belvárosi Színház.... "A Fővárosi Operettszínház csak a hónap vége felé ad premiert, amikor Kemény Egon - Harmath Imre Kikelet-utca 3 című operettjét fogja előadni. Az operett a régi jó béke világban játszódik le és a fiatal Kemény Egon zenéje a modern operettzene legsikerültebb alkotása. A legnagyobb népszerűség vár erre a zenére azok szerint, akik már hallottak belőle valamit." 1929. április
1057 smaragd 2017-09-27 10:04:51 [Válasz erre: 1056 smaragd 2017-09-26 12:22:09]
Budapesten Kemény Egon táncszámai (1927-1928) - amelyek minden bizonnyal a magyarországi korai jazz műfajába tartoznak - a híres kabarék előadásaiban példaként: Rott Kiskomédia, Rott Komédia Kabaré a legnevesebb énekesekkel, Harmath Imre verseivel lettek slágerek. Kottakiadványok és gramofonfelvételek jelentek meg, még ismertebbek lettek. Eközben Bécsben is publikálták egyik korai művét: Wiener Musikmagazin 3. Jahrgang Heft 8 "Stunden, die man nie vergießt" Lied und Tango für Gesang und Klavier, 2 händig von Egon Kemény Text von Wilhelm Sterk Ezek a sikerei valamint karmesteri munkássága a Fővárosi Operettszínházban vezethettek bő egy év leforgása alatt oda, hogy a színház igazgatója 3 felvonásos operett komponálására kérte fel (Bemutató: 1929).
Budapesten Kemény Egon táncszámai (1927-1928) - amelyek minden bizonnyal a magyarországi korai jazz műfajába tartoznak - a híres kabarék előadásaiban példaként: Rott Kiskomédia, Rott Komédia Kabaré a legnevesebb énekesekkel, Harmath Imre verseivel lettek slágerek. Kottakiadványok és gramofonfelvételek jelentek meg, még ismertebbek lettek. Eközben Bécsben is publikálták egyik korai művét: Wiener Musikmagazin 3. Jahrgang Heft 8 "Stunden, die man nie vergießt" Lied und Tango für Gesang und Klavier, 2 händig von Egon Kemény Text von Wilhelm Sterk Ezek a sikerei valamint karmesteri munkássága a Fővárosi Operettszínházban vezethettek bő egy év leforgása alatt oda, hogy a színház igazgatója 3 felvonásos operett komponálására kérte fel (Bemutató: 1929).
1056 smaragd 2017-09-26 12:22:09 [Válasz erre: 1055 smaragd 2017-09-24 16:45:12]
"Kikelet ucca 3." Kemény Egon muzsikája Ábrahám Pál karmester Kerpely Jenő csellószólói Kikelet ucca 3 - a Fővárosi Operettszínház szombati premierje abszolút biztonsággal indul el a Zenebona és Az utolsó Verebély-lány sikereinek útjára. A darab szövege: a legvidámabb Budapest, csupa kedvesség, közvetlenség, humor. Muzsikája szenzáció! Az új komponista Kemény Egon, csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. Ez a muzsika üdülés, pláne, hogy melódiáit Ábrahám Pál dirigálása alatt hozza a zenekar, amelynek külön szenzációja, hogy Kerpely Jenő, a világhírű csellóművész, minden hangverseny-dobogó attrakciója részt vesz benne. Első eset, hogy ilyen kaliberű művész beült egy operettzenekarba. És az előadás: Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Szokolay Olly, Felhő Rózsi, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Szirmai Imre, Radó Sándor, Peti Sándor a legjobbak, legkedvesebbek, legmulatságosabbak. Hogy siker lesz a Fővárosi Operettszínházban? Nagy, a legnagyobb siker! Magyarország Színházi hírek 1929. április 28.
"Kikelet ucca 3." Kemény Egon muzsikája Ábrahám Pál karmester Kerpely Jenő csellószólói Kikelet ucca 3 - a Fővárosi Operettszínház szombati premierje abszolút biztonsággal indul el a Zenebona és Az utolsó Verebély-lány sikereinek útjára. A darab szövege: a legvidámabb Budapest, csupa kedvesség, közvetlenség, humor. Muzsikája szenzáció! Az új komponista Kemény Egon, csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. Ez a muzsika üdülés, pláne, hogy melódiáit Ábrahám Pál dirigálása alatt hozza a zenekar, amelynek külön szenzációja, hogy Kerpely Jenő, a világhírű csellóművész, minden hangverseny-dobogó attrakciója részt vesz benne. Első eset, hogy ilyen kaliberű művész beült egy operettzenekarba. És az előadás: Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Szokolay Olly, Felhő Rózsi, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Szirmai Imre, Radó Sándor, Peti Sándor a legjobbak, legkedvesebbek, legmulatságosabbak. Hogy siker lesz a Fővárosi Operettszínházban? Nagy, a legnagyobb siker! Magyarország Színházi hírek 1929. április 28.
1055 smaragd 2017-09-24 16:45:12 [Válasz erre: 1054 smaragd 2017-09-24 10:42:19]
"HÉTFŐI NAPLÓ Budapest, 1929. május 6. SZÍNHÁZI NAPLÓ Míg a Nemzetközi Vásáron a magyar ipar, kereskedelem és mezőgazdaság reprezentáns termékei kerülnek a vidéki és a külföldi közönség elé, addig talán csak egyedül a Fővárosi Operettszínház az, amely magyar szerzők darabjaival szolgálja ki a pesti idegenforgalmat. A Kikelet-utca 3. című operett nem is téveszti el hatását, mert esténként valóságos roham indul az Operettszínház pénztára ellen, ugy, hogy Harmath, Bródy és Kemény Egon operettjének eljött a megérdemelt nagy sikere. A többi színházak mind külföldi darabokat játszanak. ...."
"HÉTFŐI NAPLÓ Budapest, 1929. május 6. SZÍNHÁZI NAPLÓ Míg a Nemzetközi Vásáron a magyar ipar, kereskedelem és mezőgazdaság reprezentáns termékei kerülnek a vidéki és a külföldi közönség elé, addig talán csak egyedül a Fővárosi Operettszínház az, amely magyar szerzők darabjaival szolgálja ki a pesti idegenforgalmat. A Kikelet-utca 3. című operett nem is téveszti el hatását, mert esténként valóságos roham indul az Operettszínház pénztára ellen, ugy, hogy Harmath, Bródy és Kemény Egon operettjének eljött a megérdemelt nagy sikere. A többi színházak mind külföldi darabokat játszanak. ...."
1054 smaragd 2017-09-24 10:42:19 [Válasz erre: 714 smaragd 2017-01-17 12:50:31]
Kemény Egon nagy sikerű modern, jazz táncslágerei közül néhányat az alábbi bejegyzésekben is bemutattunk, korábban is, kassai operettbemutatója kapcsán is felidézték, lsd 714 számú bejegyzésben. "...Kemény Egon beérkezett." Írta a Színházi Élet 1927- ben (510 számú bejegyzés), "Kemény Egon Kassán is beérkezett", írta a Kassai Újság 1929. októberében a "Kikelet ucca 3" bemutatója után.
Kemény Egon nagy sikerű modern, jazz táncslágerei közül néhányat az alábbi bejegyzésekben is bemutattunk, korábban is, kassai operettbemutatója kapcsán is felidézték, lsd 714 számú bejegyzésben. "...Kemény Egon beérkezett." Írta a Színházi Élet 1927- ben (510 számú bejegyzés), "Kemény Egon Kassán is beérkezett", írta a Kassai Újság 1929. októberében a "Kikelet ucca 3" bemutatója után.
1053 smaragd 2017-09-23 08:06:03 [Válasz erre: 1052 smaragd 2017-09-21 15:04:19]
"A BESZÉLŐ FILM-KABARÉ MŰSORA Talkie konfliktus. Írta: Csupkó Lajos Az asszony: Faragó Sári A férj: Mátrai Sándor A szomszéd: Somlár Stefi Alkonyi tangó. (Innocent Ernő-P.Shussy) Éneklik: a színpadon - Dalmady Erzsi, a rádión - Békéssy József Esküvő előtt. Írta: Vaszary János. A vőlegény: Anday Béla A kislány: Fehér Lili Szentiványi Kálmán konferál A telefonkönyvfenomén Játsszák: Anday Béla, Békéssy József Vidor Ferike A jövő zenéje. (Innocent Ernő-Ábel Pál-Vincze Ottó) Éneklik: Dalmady Erzsi, Fekete Pál, Békéssy József Pesti kertek. Írta: Heltay Jenő Elmondja: Faragó Sári A braziliai ültetvényes. Írta: Vadnai László Fenyő - Anday Béla Telefonoslány - Somlár Stefi Recege - Fekete Pál Pincér - Mátray Sándor Suhajda - Rott Ferenc Történik a kávéházban. A szünetben rádión Békéssy József orosz dalokat énekel. Látogatás. Írta: Harsányi Zsolt. A színésznő: Haraszti Mici A grófnő: Faragó Sári Malvin. (Kellér Dezső-Kemény Egon) Játsszák és táncolják: Rott Ferenc és Tubay Sári Par-Don Kozák kórus Békeffy Vocal Quartett új slágerekkel Rózsahegyi Kálmán. Írta: Bródy László Elmondja: Haraszti Mici A kalbász. Írta: Rózsahegyi László Személyek: cs. Sutya Mihály - Rózsahegyi Kálmán m.v. A felesége - Vidor Ferike Dr. Kovács, ügyvéd - Szentiványi Kálmán" (Közvetlen Előzmények: 1051,1052, 547 számú bejegyzések)
"A BESZÉLŐ FILM-KABARÉ MŰSORA Talkie konfliktus. Írta: Csupkó Lajos Az asszony: Faragó Sári A férj: Mátrai Sándor A szomszéd: Somlár Stefi Alkonyi tangó. (Innocent Ernő-P.Shussy) Éneklik: a színpadon - Dalmady Erzsi, a rádión - Békéssy József Esküvő előtt. Írta: Vaszary János. A vőlegény: Anday Béla A kislány: Fehér Lili Szentiványi Kálmán konferál A telefonkönyvfenomén Játsszák: Anday Béla, Békéssy József Vidor Ferike A jövő zenéje. (Innocent Ernő-Ábel Pál-Vincze Ottó) Éneklik: Dalmady Erzsi, Fekete Pál, Békéssy József Pesti kertek. Írta: Heltay Jenő Elmondja: Faragó Sári A braziliai ültetvényes. Írta: Vadnai László Fenyő - Anday Béla Telefonoslány - Somlár Stefi Recege - Fekete Pál Pincér - Mátray Sándor Suhajda - Rott Ferenc Történik a kávéházban. A szünetben rádión Békéssy József orosz dalokat énekel. Látogatás. Írta: Harsányi Zsolt. A színésznő: Haraszti Mici A grófnő: Faragó Sári Malvin. (Kellér Dezső-Kemény Egon) Játsszák és táncolják: Rott Ferenc és Tubay Sári Par-Don Kozák kórus Békeffy Vocal Quartett új slágerekkel Rózsahegyi Kálmán. Írta: Bródy László Elmondja: Haraszti Mici A kalbász. Írta: Rózsahegyi László Személyek: cs. Sutya Mihály - Rózsahegyi Kálmán m.v. A felesége - Vidor Ferike Dr. Kovács, ügyvéd - Szentiványi Kálmán" (Közvetlen Előzmények: 1051,1052, 547 számú bejegyzések)
1052 smaragd 2017-09-21 15:04:19 [Válasz erre: 1051 smaragd 2017-09-21 09:12:28]
"Talkie Kabaré (József krt. 31.) Az Omnia Mozi József krt. 31. sz. alatti helyiségében nyílt meg 1929. június 11-én a Talkie-beszélőfilm-kabaré."
"Talkie Kabaré (József krt. 31.) Az Omnia Mozi József krt. 31. sz. alatti helyiségében nyílt meg 1929. június 11-én a Talkie-beszélőfilm-kabaré."
1051 smaragd 2017-09-21 09:12:28 [Válasz erre: 1050 smaragd 2017-09-20 09:56:51]
1021 számú bejegyzésemhez kapcsolódik majd a következő is, említettben idéztem Alpár Ágnes szavait "A cabaret" című könyvéből: "A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv vállalkozott. Ez azonban nehéz feladat a források hiányossága miatt." Ehhez a munkához szeretnék hozzájárulni a teljes műsorral, amelynek részlete a könyv Talkie Kabaré fejezetében megtalálható. Ardelao fórumtársunk az 547 számú bejegyzésében leírta a könyv internetes adatbázisban olvasható részét. Ezt egészítem ki, az eredeti műsorlap alapján. A Talki Kabaré első előadásában azaz megnyitásakor - 1929.VI. 11. - játszották és táncolták: KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: Malvin (1927) c. zeneszámát. Charleston, 3' Ez a műsor a "Kikelet ucca 3". c. Kemény Egon-operett bemutatója - Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27 - után került színpadra. (A nagy gazdasági világválság idején.) A Kassai Nemzeti Színház 1929. október 12-én mutatta be a "Kikelet ucca 3". című nagyoperettet, a zeneszerző a Nyitányt vezényelte.
1021 számú bejegyzésemhez kapcsolódik majd a következő is, említettben idéztem Alpár Ágnes szavait "A cabaret" című könyvéből: "A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv vállalkozott. Ez azonban nehéz feladat a források hiányossága miatt." Ehhez a munkához szeretnék hozzájárulni a teljes műsorral, amelynek részlete a könyv Talkie Kabaré fejezetében megtalálható. Ardelao fórumtársunk az 547 számú bejegyzésében leírta a könyv internetes adatbázisban olvasható részét. Ezt egészítem ki, az eredeti műsorlap alapján. A Talki Kabaré első előadásában azaz megnyitásakor - 1929.VI. 11. - játszották és táncolták: KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: Malvin (1927) c. zeneszámát. Charleston, 3' Ez a műsor a "Kikelet ucca 3". c. Kemény Egon-operett bemutatója - Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27 - után került színpadra. (A nagy gazdasági világválság idején.) A Kassai Nemzeti Színház 1929. október 12-én mutatta be a "Kikelet ucca 3". című nagyoperettet, a zeneszerző a Nyitányt vezényelte.
1050 smaragd 2017-09-20 09:56:51 [Válasz erre: 1045 smaragd 2017-09-16 09:24:19]
Még egy zeneszám, amely nem szerepel Alpár Ágnes könyvében a megmaradt műsorok között, de fellelhető: KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Salamon" (1928) A "Rott-Komédiában" énekelte Érczkövy László
Még egy zeneszám, amely nem szerepel Alpár Ágnes könyvében a megmaradt műsorok között, de fellelhető: KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Salamon" (1928) A "Rott-Komédiában" énekelte Érczkövy László
1049 smaragd 2017-09-19 17:54:43 [Válasz erre: 1048 smaragd 2017-09-18 15:31:40]
Peter Wicke könyvének eredeti címe: Von Mozart bis Madonna. Eine Kulturgeschichte der Popmusik. További fejezetcímek, amelyek fórumunk szempontjából még érdekesek lehetnek: - Adj nekem egy kis szerelmet Sláger slágert követ - Szabad kérnem a következő tangót? A populáris zene erotizálódása - Jön-e velem nagysád shimmyt járni? A test középpontja és a dzsessz Az első fejezetben a szerző "A művészettől a szórakoztatásig - a populáris zene születése" alcímmmel a 18. századból eredő gyökereket tárja fel. "...megszületik a populáris (magyarul leginkább:szórakoztató) zene is." A könyvet kultúrtörténeti tartalma miatt hoztam ide a fórumba. Sok ismeretet ad, maga is szórakoztató. Nem árt, ha újszerű meglátásokkal is gyarapítjuk korábbi ismereteinket. Érdekel továbbá az is, hol vált el a klasszikus alapokra épült könnyűzene ( könnyű zene), amely Kemény Egon zeneszerző művészetének is sajátja, a mai értelemben vett szórakoztató (populáris) zenétől. A szórakoztató zene fogalma már a Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) tartalomjegyzékében is szerepel. A "Szórakoztató zene" fejezetben "A cigányzene", "A jazz", "A szalonzene" című értékes munkák olvashatók. Az operett a "Színházi zene" fejezetben van, "A magyar operett".
Peter Wicke könyvének eredeti címe: Von Mozart bis Madonna. Eine Kulturgeschichte der Popmusik. További fejezetcímek, amelyek fórumunk szempontjából még érdekesek lehetnek: - Adj nekem egy kis szerelmet Sláger slágert követ - Szabad kérnem a következő tangót? A populáris zene erotizálódása - Jön-e velem nagysád shimmyt járni? A test középpontja és a dzsessz Az első fejezetben a szerző "A művészettől a szórakoztatásig - a populáris zene születése" alcímmmel a 18. századból eredő gyökereket tárja fel. "...megszületik a populáris (magyarul leginkább:szórakoztató) zene is." A könyvet kultúrtörténeti tartalma miatt hoztam ide a fórumba. Sok ismeretet ad, maga is szórakoztató. Nem árt, ha újszerű meglátásokkal is gyarapítjuk korábbi ismereteinket. Érdekel továbbá az is, hol vált el a klasszikus alapokra épült könnyűzene ( könnyű zene), amely Kemény Egon zeneszerző művészetének is sajátja, a mai értelemben vett szórakoztató (populáris) zenétől. A szórakoztató zene fogalma már a Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) tartalomjegyzékében is szerepel. A "Szórakoztató zene" fejezetben "A cigányzene", "A jazz", "A szalonzene" című értékes munkák olvashatók. Az operett a "Színházi zene" fejezetben van, "A magyar operett".
1048 smaragd 2017-09-18 15:31:40 [Válasz erre: 1047 smaragd 2017-09-18 06:17:15]
Fejezetcímek: - "Ne feledkezz el a populáris elemről" - A szűz imája Szerelmi játékok a zongorán - "Kék Duna" keringő Táncol a polgár .......
Fejezetcímek: - "Ne feledkezz el a populáris elemről" - A szűz imája Szerelmi játékok a zongorán - "Kék Duna" keringő Táncol a polgár .......
1047 smaragd 2017-09-18 06:17:15
Peter Wicke: [url]https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=186689&type=20;A szórakoztató zene[/url] Mozarttól Madonnáig "Ne feledkezz el a populáris elemről" - intette fiát Wolfgang Amadeust, aki meg is fogadta az atyai jótanácsot, és nem állt útjába a zene populáris ága fejlődésének..." "Peter Wicke a szórakoztató zene térnyerését mutatja be a zenei klasszikus kortól napjainkig." Atheneum 2000 Kiadó Gustav Kiepenheuer Verlag GmbH, Leipzig,1998
Peter Wicke: [url]https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=186689&type=20;A szórakoztató zene[/url] Mozarttól Madonnáig "Ne feledkezz el a populáris elemről" - intette fiát Wolfgang Amadeust, aki meg is fogadta az atyai jótanácsot, és nem állt útjába a zene populáris ága fejlődésének..." "Peter Wicke a szórakoztató zene térnyerését mutatja be a zenei klasszikus kortól napjainkig." Atheneum 2000 Kiadó Gustav Kiepenheuer Verlag GmbH, Leipzig,1998
1046 smaragd 2017-09-17 09:05:16 [Válasz erre: 933 smaragd 2017-06-26 12:59:24]
Az Előzmény 933-t megnyitva a 821 számú bejegyzésben hallhatjuk Fényes Kató előadásában a "Fűszer és csemege" című film slowfox-számát. Sajnos a jelenetet követő tánc nem maradt fent, a film restaurálása után már nem látható. A fox-trott és annak lassú (slow) fox változata a film alkotása idején (1939) a legnépszerűbb,a jazz műfajba sorolt, tánc ill. tánczene volt.
Az Előzmény 933-t megnyitva a 821 számú bejegyzésben hallhatjuk Fényes Kató előadásában a "Fűszer és csemege" című film slowfox-számát. Sajnos a jelenetet követő tánc nem maradt fent, a film restaurálása után már nem látható. A fox-trott és annak lassú (slow) fox változata a film alkotása idején (1939) a legnépszerűbb,a jazz műfajba sorolt, tánc ill. tánczene volt.
1045 smaragd 2017-09-16 09:24:19 [Válasz erre: 1041 smaragd 2017-09-12 14:04:02]
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA SZERKESZTETTÉK TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET A lexikont 1944. január 1-én zártuk le. VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST Benne: "Tánc-, jazz-, slágerzene története és fejlődése Háromféle csoportba sorolható tánczenét különböztethetünk meg: 1. valcer, 2. tangó, 3. foxtrot. Valamennyiük történetét külön-külön kell tárgyalnunk, hiszen más és más eredetük van. ... A jazz-muzsika magyar slágerszerzői közül fel kell említeni: Márkus Alfréd (Fred Márkus), Walter László, Sally Géza, Seress Rezső, Fries Karoly, Szabó Kálmán, Grossz Alfréd, Szlatinay Sándor, Vécsey Ernő, Dr. Zakál Dénes, Pártos Jenő, Gyöngy Pál, Beretvás Károly, Kemény Egon, dr. Fehér, Dolecskó Béla, Vincze Ottó, Ákom Lajos, Nádor Jenő, Kalmár Tibor, Zerinvári Andor, Kovács Kálmán, Vályi és Hajós, Brodszky Miklós, Szekeres Ferenc, Kondor Leó, Feleky László, Kiszely Gyula, Ránki György, stb., stb. nevét."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA SZERKESZTETTÉK TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET A lexikont 1944. január 1-én zártuk le. VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST Benne: "Tánc-, jazz-, slágerzene története és fejlődése Háromféle csoportba sorolható tánczenét különböztethetünk meg: 1. valcer, 2. tangó, 3. foxtrot. Valamennyiük történetét külön-külön kell tárgyalnunk, hiszen más és más eredetük van. ... A jazz-muzsika magyar slágerszerzői közül fel kell említeni: Márkus Alfréd (Fred Márkus), Walter László, Sally Géza, Seress Rezső, Fries Karoly, Szabó Kálmán, Grossz Alfréd, Szlatinay Sándor, Vécsey Ernő, Dr. Zakál Dénes, Pártos Jenő, Gyöngy Pál, Beretvás Károly, Kemény Egon, dr. Fehér, Dolecskó Béla, Vincze Ottó, Ákom Lajos, Nádor Jenő, Kalmár Tibor, Zerinvári Andor, Kovács Kálmán, Vályi és Hajós, Brodszky Miklós, Szekeres Ferenc, Kondor Leó, Feleky László, Kiszely Gyula, Ránki György, stb., stb. nevét."
1044 smaragd 2017-09-15 10:04:45 [Válasz erre: 1028 smaragd 2017-09-01 13:36:24]
KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen " (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház, felújítás 1957 Jelmez: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rk_Tivadar;Márk Tivadar[/url] Kossuth díjas Díszlet: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p_Zolt%C3%A1n_(d%C3%ADszlettervez%C5%91);Fülöp Zoltán[/url] Kossuth-díjas
KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen " (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház, felújítás 1957 Jelmez: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rk_Tivadar;Márk Tivadar[/url] Kossuth díjas Díszlet: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p_Zolt%C3%A1n_(d%C3%ADszlettervez%C5%91);Fülöp Zoltán[/url] Kossuth-díjas
1043 smaragd 2017-09-14 10:40:41 [Válasz erre: 1038 smaragd 2017-09-09 20:05:06]
"Új gyermekdarab a Fővárosi Operettszínházban. A Fővárosi Operettszínházban új gyermekdarabot mutattak be Dörmögő Dömötör címen. A gyermekdarabban, amelynek szövegét Beretvás Károly írta, zenéjét pedig Lajtay Lajos szerezte, mindaz megvan, ami az apróságokból álló közönség megkíván a jó gyermekdarabtól. A jóízű tréfák, mulatságos jelenetek, az ötletes mókaságok valósággal kergetik egymást ebben a kis darabban, amelyhez Lajtay Lajos hangulatos és fülbemászó muzsikát szerzett. A két gyermekszereplőt, Szécsy Hédit és Horváth Mancit és a felnőtt szereplők : Gábor Mara, Sarkady Aladár, Kürthy Teréz és Gaál Dezső játékát a nézőtéren ülő kis gyerekek zajos tapssal és hangos kacagással kisérték végig az előadás során. A zenekar betanításáért Kemény Egont illeti az elismerés." A fenti tudósítás sajnos két helyen hiányos, ugyanis Lajtay Lajos csak részben szerzője a darab zenéjének. Még nem találtam dokumentumot arra nézve, hogy ki állította össze a zene többi anyagát. Másrészt Kemény Egon karmestere is volt a Dörmögő Dömötör című látványos gyermekoperett-revünek, ez kimaradt a fenti tudósításból. Kemény Egon a Fővárosi Operettszínházban először 1928. novemberében, a gyermekrevüt megelőzően, a "Jazz-matiné" című, tomboló sikerű darabban vezényelt.
"Új gyermekdarab a Fővárosi Operettszínházban. A Fővárosi Operettszínházban új gyermekdarabot mutattak be Dörmögő Dömötör címen. A gyermekdarabban, amelynek szövegét Beretvás Károly írta, zenéjét pedig Lajtay Lajos szerezte, mindaz megvan, ami az apróságokból álló közönség megkíván a jó gyermekdarabtól. A jóízű tréfák, mulatságos jelenetek, az ötletes mókaságok valósággal kergetik egymást ebben a kis darabban, amelyhez Lajtay Lajos hangulatos és fülbemászó muzsikát szerzett. A két gyermekszereplőt, Szécsy Hédit és Horváth Mancit és a felnőtt szereplők : Gábor Mara, Sarkady Aladár, Kürthy Teréz és Gaál Dezső játékát a nézőtéren ülő kis gyerekek zajos tapssal és hangos kacagással kisérték végig az előadás során. A zenekar betanításáért Kemény Egont illeti az elismerés." A fenti tudósítás sajnos két helyen hiányos, ugyanis Lajtay Lajos csak részben szerzője a darab zenéjének. Még nem találtam dokumentumot arra nézve, hogy ki állította össze a zene többi anyagát. Másrészt Kemény Egon karmestere is volt a Dörmögő Dömötör című látványos gyermekoperett-revünek, ez kimaradt a fenti tudósításból. Kemény Egon a Fővárosi Operettszínházban először 1928. novemberében, a gyermekrevüt megelőzően, a "Jazz-matiné" című, tomboló sikerű darabban vezényelt.
1042 smaragd 2017-09-13 11:20:14 [Válasz erre: 1041 smaragd 2017-09-12 14:04:02]
(Alább idéztem, de helyesen: montmartre-i)
(Alább idéztem, de helyesen: montmartre-i)
1041 smaragd 2017-09-12 14:04:02 [Válasz erre: 1026 smaragd 2017-08-31 07:27:52]
Kemény Egon zeneszerző budapesti pályakezdésére (1926-1929) visszatérve, egy másik zenei és karmesteri munkája a Fővárosi Operettszínházban "A három jómadár" gyermekoperett (1928) a 1037 és 1038 számú bejegyzésekben található. A kabaré műfajban előadott táncszámai, gramofonslágerei témához még egy idézet Alpár Ágnes könyvének bevezetőjéből: Az első állandó jellegű magyar kabaré csak 1907-ben alakult meg Bonboniere néven, ettől kezdve a hosszabb-rövidebb életű kabarék már megszakítatlan sorban követték egymást. A "cabaret" francia elnevezése átszármazott a magyar nyelvbe, de a műfaj magyar változata mégis eltéréseket mutat nyugati elődeitől. Kosztolányi Dezső így jellemzi később: " A mi kabarénk nem montremartrei diák csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólogatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem ideg-csigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen kispolgári léhaságával, mint a bécsi. Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél. Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be. Alig volt kitűnő írónk, akinek a neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte." (Színházi Élet, 1922. 38.sz.)
Kemény Egon zeneszerző budapesti pályakezdésére (1926-1929) visszatérve, egy másik zenei és karmesteri munkája a Fővárosi Operettszínházban "A három jómadár" gyermekoperett (1928) a 1037 és 1038 számú bejegyzésekben található. A kabaré műfajban előadott táncszámai, gramofonslágerei témához még egy idézet Alpár Ágnes könyvének bevezetőjéből: Az első állandó jellegű magyar kabaré csak 1907-ben alakult meg Bonboniere néven, ettől kezdve a hosszabb-rövidebb életű kabarék már megszakítatlan sorban követték egymást. A "cabaret" francia elnevezése átszármazott a magyar nyelvbe, de a műfaj magyar változata mégis eltéréseket mutat nyugati elődeitől. Kosztolányi Dezső így jellemzi később: " A mi kabarénk nem montremartrei diák csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólogatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem ideg-csigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen kispolgári léhaságával, mint a bécsi. Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél. Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be. Alig volt kitűnő írónk, akinek a neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte." (Színházi Élet, 1922. 38.sz.)
1040 smaragd 2017-09-12 08:32:39 [Válasz erre: 1039 smaragd 2017-09-10 09:26:19]
A kottakiadványok (Rózsavölgyi, Bárd és más zeneműkiadók) címlapján a szerzők neve volt feltüntetve, valamint - ahogy alább is írtam - "Hangszerelte: KEMÉNY EGON" vagy "KEMÉNY EGON hangszerelése" megjelöléssel szintén a címlapon, vagy az első oldalon, balra fent elhelyezve, az akkori szokás szerint. Mivel ez megállapodás kérdése volt ( ill. szerződés szerint) a zeneszerző és a hangszerelő zeneszerző között, az említett több, mint 140 művön kívül legalább annyi lehetett a fel nem tüntetett hangszerelései száma, ezen felül még az Ábrahám operettek. Buday Dénes: "Csárdás" c. operettjéről megemlékezve Nagy Ibolya a következőket mondta (részlet): "Buday Dénes talán az egyik legismertebb és nemzetközi sikert is elért operettje a Budai Színkörben bemutatott "Csárdás". Egyik lelkes méltatója azt írta kritikaként, hogy a budai romantikát tartalmazó, revüfilmekre is emlékeztető operett zenéje felettébb szép és hangulatos, angol keringője, tangója, rumbája és foxtrotja meglepően művészi...." ( lsd. 1039 számú bejegyzést)
A kottakiadványok (Rózsavölgyi, Bárd és más zeneműkiadók) címlapján a szerzők neve volt feltüntetve, valamint - ahogy alább is írtam - "Hangszerelte: KEMÉNY EGON" vagy "KEMÉNY EGON hangszerelése" megjelöléssel szintén a címlapon, vagy az első oldalon, balra fent elhelyezve, az akkori szokás szerint. Mivel ez megállapodás kérdése volt ( ill. szerződés szerint) a zeneszerző és a hangszerelő zeneszerző között, az említett több, mint 140 művön kívül legalább annyi lehetett a fel nem tüntetett hangszerelései száma, ezen felül még az Ábrahám operettek. Buday Dénes: "Csárdás" c. operettjéről megemlékezve Nagy Ibolya a következőket mondta (részlet): "Buday Dénes talán az egyik legismertebb és nemzetközi sikert is elért operettje a Budai Színkörben bemutatott "Csárdás". Egyik lelkes méltatója azt írta kritikaként, hogy a budai romantikát tartalmazó, revüfilmekre is emlékeztető operett zenéje felettébb szép és hangulatos, angol keringője, tangója, rumbája és foxtrotja meglepően művészi...." ( lsd. 1039 számú bejegyzést)
1039 smaragd 2017-09-10 09:26:19
"Csárdás" operett 3 felvonásban, 1936. Buday Dénes Szilágyi László darabjának egyik betétdala, de könnyen lehet, hogy a teljes operett Kemény Egon hangszerelése. "Nem tudok hinni magának", tangó, megjelent Rózsavölgyi kiadásban, Kemény Egon hangszerelését feltüntetve, ezt halljuk most, ismétlés 18.20, Dankó Rádió. Ez a betétdal része annak a 140 műnek, amely "hangszerelte Kemény Egon" kottakiadványban megjelent 1936-1941 között.
"Csárdás" operett 3 felvonásban, 1936. Buday Dénes Szilágyi László darabjának egyik betétdala, de könnyen lehet, hogy a teljes operett Kemény Egon hangszerelése. "Nem tudok hinni magának", tangó, megjelent Rózsavölgyi kiadásban, Kemény Egon hangszerelését feltüntetve, ezt halljuk most, ismétlés 18.20, Dankó Rádió. Ez a betétdal része annak a 140 műnek, amely "hangszerelte Kemény Egon" kottakiadványban megjelent 1936-1941 között.
1038 smaragd 2017-09-09 20:05:06 [Válasz erre: 1037 Ardelao 2017-09-09 10:27:12]
Nagyszerű, köszönöm, hogy bejegyezted és örülök, hogy a sajtóban meglelted a két gyermekoperettet. Egy ideje kerestük már Beretvás Károly munkáit. Most Kemény Egon zeneszerző és karmester mellett megtaláltuk közös előadásaikat, író, rendező, zeneszerző, karmester alkotótársakként - a Fővárosi Operettszínházban. "A Dörmögő Dömötör" (1928) és "A három jómadár" (1929) látványos operettrevü, gyermekelőadás ill. gyermekoperett műfajban. Mindkettőben szerepel Gyenes Magda, akinek egyik elragadó rádiófelvételét épp tegnap hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban, a "Krisztina kisasszony" (1959) kedvelt duettjében. Talán még további részletek is előkerülnek e homályba tűnt művekről, fotók, dalok ugyanakkor az eddigiek alapján is el lehet képzelni a közönségsikert... A Kassai Napló 1928 decemberében kiemelt helyen, egész oldalas cikket közölt egyik számában ezzel a címmel: "A Fővárosi Operett-Színház állandó karmesterének szerződtette KEMÉNY EGONt, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította."
Nagyszerű, köszönöm, hogy bejegyezted és örülök, hogy a sajtóban meglelted a két gyermekoperettet. Egy ideje kerestük már Beretvás Károly munkáit. Most Kemény Egon zeneszerző és karmester mellett megtaláltuk közös előadásaikat, író, rendező, zeneszerző, karmester alkotótársakként - a Fővárosi Operettszínházban. "A Dörmögő Dömötör" (1928) és "A három jómadár" (1929) látványos operettrevü, gyermekelőadás ill. gyermekoperett műfajban. Mindkettőben szerepel Gyenes Magda, akinek egyik elragadó rádiófelvételét épp tegnap hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban, a "Krisztina kisasszony" (1959) kedvelt duettjében. Talán még további részletek is előkerülnek e homályba tűnt művekről, fotók, dalok ugyanakkor az eddigiek alapján is el lehet képzelni a közönségsikert... A Kassai Napló 1928 decemberében kiemelt helyen, egész oldalas cikket közölt egyik számában ezzel a címmel: "A Fővárosi Operett-Színház állandó karmesterének szerződtette KEMÉNY EGONt, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította."
1037 Ardelao 2017-09-09 10:27:12 [Válasz erre: 1012 Ardelao 2017-08-24 19:29:16]
Esti Kurir, 1929. 12. 03.: „ A három jómadár A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”
Esti Kurir, 1929. 12. 03.: „ A három jómadár A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”
1036 smaragd 2017-09-08 11:31:03 [Válasz erre: 961 smaragd 2017-07-27 06:33:08]
A tegnapi műsorhoz kapcsolom, KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéhez korábbi bejegyzéseket az Előzmény 961 megnyitásával olvashatunk el.
A tegnapi műsorhoz kapcsolom, KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéhez korábbi bejegyzéseket az Előzmény 961 megnyitásával olvashatunk el.
1035 smaragd 2017-09-07 17:54:45 [Válasz erre: 1034 smaragd 2017-09-07 09:20:24]
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) A mai műsorban - "Túl az Óperencián" - elhangzott részletek közreműködői a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével valamint Dal a rab madárról - duett, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert Ha én egyszer tereád szemet vetek - duett, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar A rádióoperett (zenés játék 2 részben) nagy sikerét színházi változat követte. 1961-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház, [url]http://www.museum.hu/kiallitas/3827/Diadalmas_asszonyok_-_Miskolc_primadonnai/galeria/0;Krisztina címszerepében Komlóssy Teri[/url]. Részletek a 488, 487, 475, 473- bejegyzésekben találhatók (Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest,1969) Az ismétlés 18 órakor kezdődik.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959) A mai műsorban - "Túl az Óperencián" - elhangzott részletek közreműködői a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével valamint Dal a rab madárról - duett, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert Ha én egyszer tereád szemet vetek - duett, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar A rádióoperett (zenés játék 2 részben) nagy sikerét színházi változat követte. 1961-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház, [url]http://www.museum.hu/kiallitas/3827/Diadalmas_asszonyok_-_Miskolc_primadonnai/galeria/0;Krisztina címszerepében Komlóssy Teri[/url]. Részletek a 488, 487, 475, 473- bejegyzésekben találhatók (Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest,1969) Az ismétlés 18 órakor kezdődik.
1034 smaragd 2017-09-07 09:20:24
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.19 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Rádióoperett "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.19 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Rádióoperett "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1033 smaragd 2017-09-06 08:31:28 [Válasz erre: 1032 smaragd 2017-09-05 09:05:58]
Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt. Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk "A hangszóró mellől" címmel megjegyezte, 'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '. A "Ritka madár a szerelem" bemutatója a Fővárosi Operettszínházban volt, erre majd visszatérek. A műsorhéten Nagy Ibolya vendége: Szomor György, aki a Budapesti Operettszínház darabjainak is művésze.
Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt. Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk "A hangszóró mellől" címmel megjegyezte, 'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '. A "Ritka madár a szerelem" bemutatója a Fővárosi Operettszínházban volt, erre majd visszatérek. A műsorhéten Nagy Ibolya vendége: Szomor György, aki a Budapesti Operettszínház darabjainak is művésze.
1032 smaragd 2017-09-05 09:05:58
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.04 KEMÉNY EGON zenéje "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.04 KEMÉNY EGON zenéje "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1031 smaragd 2017-09-03 19:56:03 [Válasz erre: 765 smaragd 2017-02-12 12:51:46]
Kemény Egon dalai - költeményekre írt kompozíciói, műdalok, u.n. megzenésített versek - bemutatói többnyire a Magyar Rádió (Budapest I.) irodalmi műsorsorozataiban hangzottak fel. Már bejegyeztem a "Költők múzsái" és más rangos programokat. Neményi Lili a "Zenés anthológia angol költők verseire" c. adássorozat egyik műsorában, 1946-ban adta elő először "A négergyerek" című Kemény Egon-William Blake-Faludi György dalt, zongorán Kemény Egon kísérte. Az Előzmény 765 szám alatt ismertettem részletesen. Ez a bejegyzésem a 1029 (1030) számúhoz kapcsolódik, ahol a budapesti zeneakadémia előadást (1947) is olvashatjuk.
Kemény Egon dalai - költeményekre írt kompozíciói, műdalok, u.n. megzenésített versek - bemutatói többnyire a Magyar Rádió (Budapest I.) irodalmi műsorsorozataiban hangzottak fel. Már bejegyeztem a "Költők múzsái" és más rangos programokat. Neményi Lili a "Zenés anthológia angol költők verseire" c. adássorozat egyik műsorában, 1946-ban adta elő először "A négergyerek" című Kemény Egon-William Blake-Faludi György dalt, zongorán Kemény Egon kísérte. Az Előzmény 765 szám alatt ismertettem részletesen. Ez a bejegyzésem a 1029 (1030) számúhoz kapcsolódik, ahol a budapesti zeneakadémia előadást (1947) is olvashatjuk.
1030 smaragd 2017-09-03 19:53:32 [Válasz erre: 1029 smaragd 2017-09-02 17:04:07]
4. Jemnitz Sándor: Szonáta op. 46 (brácsaszólóra)....Lukács Pál Allegro - Lento - Allegro vivo (javítottam és kiegészítettem)
4. Jemnitz Sándor: Szonáta op. 46 (brácsaszólóra)....Lukács Pál Allegro - Lento - Allegro vivo (javítottam és kiegészítettem)
1029 smaragd 2017-09-02 17:04:07
A fórumok témájához, életművekhez illesztve Jemnitz Sándor és Kemény Egon kiemelésével közlöm most az egyik gyűjteményben talált műsorlapot: NEMZETI SEGÉLY Szombaton, 1947. február 8-án este 7 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében "Otthont az elhagyott gyermekeknek" c. akció javára tartandó hangverseny műsora 1. Bevezető....Jemnitz Sándor 2. Beethoven: Kreutzer szonáta...Böszörményi-Nagy Béla, Zathureczky Ede 3. József Attila - Reinitz Béla: Mama William Blake - Kemény Egon: A négergyerek Babits Mihály - Kardos István: Zsoltár gyermekhangon... Neményi Lili 4. Jemmitz Sndor: Szonáta op. 46. (brácsa szólóra)...Lukács Pál 5. Chopin: f-moll fantázia cisz-moll polonaise...Fischer Annie 6. Debussy: Menuette Bartók-Székely: Román táncok....Lengyel Gabriella Zongoránál: Hajdu István Bösendorfer zongora Rendező: Kun Imre
A fórumok témájához, életművekhez illesztve Jemnitz Sándor és Kemény Egon kiemelésével közlöm most az egyik gyűjteményben talált műsorlapot: NEMZETI SEGÉLY Szombaton, 1947. február 8-án este 7 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében "Otthont az elhagyott gyermekeknek" c. akció javára tartandó hangverseny műsora 1. Bevezető....Jemnitz Sándor 2. Beethoven: Kreutzer szonáta...Böszörményi-Nagy Béla, Zathureczky Ede 3. József Attila - Reinitz Béla: Mama William Blake - Kemény Egon: A négergyerek Babits Mihály - Kardos István: Zsoltár gyermekhangon... Neményi Lili 4. Jemmitz Sndor: Szonáta op. 46. (brácsa szólóra)...Lukács Pál 5. Chopin: f-moll fantázia cisz-moll polonaise...Fischer Annie 6. Debussy: Menuette Bartók-Székely: Román táncok....Lengyel Gabriella Zongoránál: Hajdu István Bösendorfer zongora Rendező: Kun Imre
1028 smaragd 2017-09-01 13:36:24 [Válasz erre: 1027 smaragd 2017-09-01 13:21:52]
Nehogy félreértés legyen, az eltűnt dolgok régi ügyek, már korábban részleteztük!
Nehogy félreértés legyen, az eltűnt dolgok régi ügyek, már korábban részleteztük!
1027 smaragd 2017-09-01 13:21:52 [Válasz erre: 1025 smaragd 2017-08-30 09:20:36]
Sajnos a "Valahol Délen" zenéjéből összeállított 40 perces montage felvétele már régóta nem hallható, eltűnhetett...mint oly sok más szerző felvétele...de talán még egy műsorújságban rábukkanhatunk, hogy műsorra tűzték, ismételték.
Sajnos a "Valahol Délen" zenéjéből összeállított 40 perces montage felvétele már régóta nem hallható, eltűnhetett...mint oly sok más szerző felvétele...de talán még egy műsorújságban rábukkanhatunk, hogy műsorra tűzték, ismételték.
1026 smaragd 2017-08-31 07:27:52 [Válasz erre: 1021 smaragd 2017-08-28 17:10:49]
További idézet a Bevezetőből: A szecesszió légkörében és törekvéseinek jegyében született meg egy új műfaj, a kabaré is. Előzményeit a párizsi café concert vagy café chantant elnevezésű zenés kávéházakban kell keresnünk. Ezek közül először a Chat Noir nevű kávéházban kezdtek először rendszeresen sanzonokat, verseket, táncszámokat és kis bohózatokat előadni egy pódiumon, amely az asztalok körül helyet foglaló közönség előtt volt felállítva. Ebből alakult ki az asztalok nélküli, színházi jellegű kis nézőtér, a pódiumból pedig egy kis színpad. A francia kabaré műsorának központjában a sanzon állt, ... Hogy a francia kabaré műsorában a sanzon mindvégig megtartotta központi szerepét, azt elsősorban annak köszönheti, hogy sanzon művészi folyamatosságát olyan előadók őrizték és ápolták - mintegy egymásnak örökítve át a nemes zenei hagyományt -, mint Yvette Guilbert, Mistinguett, Maurice Chevalier, Raquel Meller, Josephine Baker, Edith Piaf, Yves Montand és Mireille Mathieu. Németországban az első kabarét a fiatal Reinhardt és baráti társasága hozta létre. Már 1900-ban működtek a Berliner Künstlerhaus-ban s akkor kezdték magukat Goethétől kölcsönzött ironikus néven "Schall und Rauch"-nak (Zaj és füst) nevezni. Hivatalosan azonban a kabaré csak 1901. októberében nyílt meg az Unter den Lindenen bérelt új helyiségben.
További idézet a Bevezetőből: A szecesszió légkörében és törekvéseinek jegyében született meg egy új műfaj, a kabaré is. Előzményeit a párizsi café concert vagy café chantant elnevezésű zenés kávéházakban kell keresnünk. Ezek közül először a Chat Noir nevű kávéházban kezdtek először rendszeresen sanzonokat, verseket, táncszámokat és kis bohózatokat előadni egy pódiumon, amely az asztalok körül helyet foglaló közönség előtt volt felállítva. Ebből alakult ki az asztalok nélküli, színházi jellegű kis nézőtér, a pódiumból pedig egy kis színpad. A francia kabaré műsorának központjában a sanzon állt, ... Hogy a francia kabaré műsorában a sanzon mindvégig megtartotta központi szerepét, azt elsősorban annak köszönheti, hogy sanzon művészi folyamatosságát olyan előadók őrizték és ápolták - mintegy egymásnak örökítve át a nemes zenei hagyományt -, mint Yvette Guilbert, Mistinguett, Maurice Chevalier, Raquel Meller, Josephine Baker, Edith Piaf, Yves Montand és Mireille Mathieu. Németországban az első kabarét a fiatal Reinhardt és baráti társasága hozta létre. Már 1900-ban működtek a Berliner Künstlerhaus-ban s akkor kezdték magukat Goethétől kölcsönzött ironikus néven "Schall und Rauch"-nak (Zaj és füst) nevezni. Hivatalosan azonban a kabaré csak 1901. októberében nyílt meg az Unter den Lindenen bérelt új helyiségben.
1025 smaragd 2017-08-30 09:20:36 [Válasz erre: 1024 smaragd 2017-08-29 18:13:03]
[url]https://youtu.be/ebQXT-L5jcM;"Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány"[/url] Megtévesztő lehet, ezért jelzem, hogy a videón látható képen Rátonyi Róbert nem a "Valahol Délen"-ben játszott szerepében látható. A verscímben magázó formát használtak a szerzők, ami akkor bizalmas volt, vagy bizalmaskodó is lehetett, azután tegezőbe váltott. Ne tekintsük idegennek ("kakukktojás") Kemény Egon Raics István duettjét a "Szerencsés utazás"-ból (1950) - korábban már tisztáztam a pontos műcímet Gyurkovics Mária és Szabó Miklós duettjéhez - adatai a digitalizáláskor becsúszott elírás is minden bizonnyal javítva van, ahogyan a régi programok engedik. Talán Nagy Ibolya művészi szabadságáról van itt szó, aki szerkesztőként a rádióhallgatók részére sajátos módon, kivételesen, ezt a betétdalt a "Valahol Délen"-hez sorolja...hasonló "rakosgatás" már nem egyszer színpadi műveknél, máshol, nem egyszer előfordult... A duett szépségével beépült a tegnap elhangzott Kemény Egon rádiófelvétel-blokk műélvezetébe. Sikerült megtalálnom a rádiófelvételek pontos adatait, a "Valahol Délen"-ből tegnap elhangzott betétdalok mindegyikét: A vágyakozás (bolero, 4'40", Fekete az éj..) Ha az este leszáll (foxtrot, 2'25" "Kandúr-szerenád") Még nincsen, senkim sem (foxtrot, 2'30" , Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány..) Valahol délen (dal, 3'30, Valahol délen, idegen tájon) már 1956 májusában rádiófelvételek készültek, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. A "Valahol Délen"-ből az Előjátékot, a Táncjátékot és a zenéből készült 40 peres montage-t a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Lehel György vezényelte. Ezek a felvételek 1956 nyarán készültek. Eközben a Fővárosi Operettszínházban pótszékes táblás házzal ment a "Valahol Délen".
[url]https://youtu.be/ebQXT-L5jcM;"Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány"[/url] Megtévesztő lehet, ezért jelzem, hogy a videón látható képen Rátonyi Róbert nem a "Valahol Délen"-ben játszott szerepében látható. A verscímben magázó formát használtak a szerzők, ami akkor bizalmas volt, vagy bizalmaskodó is lehetett, azután tegezőbe váltott. Ne tekintsük idegennek ("kakukktojás") Kemény Egon Raics István duettjét a "Szerencsés utazás"-ból (1950) - korábban már tisztáztam a pontos műcímet Gyurkovics Mária és Szabó Miklós duettjéhez - adatai a digitalizáláskor becsúszott elírás is minden bizonnyal javítva van, ahogyan a régi programok engedik. Talán Nagy Ibolya művészi szabadságáról van itt szó, aki szerkesztőként a rádióhallgatók részére sajátos módon, kivételesen, ezt a betétdalt a "Valahol Délen"-hez sorolja...hasonló "rakosgatás" már nem egyszer színpadi műveknél, máshol, nem egyszer előfordult... A duett szépségével beépült a tegnap elhangzott Kemény Egon rádiófelvétel-blokk műélvezetébe. Sikerült megtalálnom a rádiófelvételek pontos adatait, a "Valahol Délen"-ből tegnap elhangzott betétdalok mindegyikét: A vágyakozás (bolero, 4'40", Fekete az éj..) Ha az este leszáll (foxtrot, 2'25" "Kandúr-szerenád") Még nincsen, senkim sem (foxtrot, 2'30" , Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány..) Valahol délen (dal, 3'30, Valahol délen, idegen tájon) már 1956 májusában rádiófelvételek készültek, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. A "Valahol Délen"-ből az Előjátékot, a Táncjátékot és a zenéből készült 40 peres montage-t a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Lehel György vezényelte. Ezek a felvételek 1956 nyarán készültek. Eközben a Fővárosi Operettszínházban pótszékes táblás házzal ment a "Valahol Délen".
