Erről a felvételről - lehet, hogy felvétel nem készült - nem tudtam:
Osváth Júlia, az Operaház tagja énekel zongorakísérettel:
KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: Szerenád
Műsor
1937.11.05 / 44 / 046
1937. év, 44. hét
1937. november 5. - 1937. november 12
archivum.mtva.hu
A Liget...
Bemutatók az Operettszínházban:
90 évvel ezelőtt:
Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27.
KEMÉNY EGON: Kikelet ucca 3.
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929)
Pesti operette 3 felvonásban, nagyoperett.
Főszereplők: Somogyi Erzsi,Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.
Ma este:
Budapesti Operetszínház 2019. április 26.
"CAROUSEL - Liliom
Richard Rodgers - Oscar Hammerstein II.
Molnár Ferenc Lilioma, a vagány, de az élet dolgaiban nehezen eligazodó hintáslegény és a feltétel nélküli szerelemmel szerető kis cselédlány története a magyar drámairodalom egyik legmeghatóbb és legmegrendítőbb darabja."...
http://www.operett.hu/index.php?inc=repertoar_mutat&rId=255&mId=284091&evadId=14
Kassa védőszentjévé választották Árpád-házi Szent Erzsébetet
"Kassa új városvezetésének javaslatára a képviselőtestület a múlt hét csütörtökjén megtartott ülésén megszavazta, hogy a város védőszentjéül Árpád-házi Szent Erzsébetet választják. Jaroslav Polaček főpolgármester mielőtt ezzel a javaslattal előrukkolt volna egyeztetett a kassai érsekséggel, s mivel ők is helyeselték az elhatározást és biztosították a főpolgármestert, hogy a város ebbéli szándékáról a római Szent Széket is tájékoztatják – jó érzéssel hozták meg a döntést. A magisztrátus és az érsekség is azt emelte ki, hogy ezt a lépést abban az évben teszik meg, amikor Kassa viseli az Önkéntesség Európai Fővárosa címet.
Természetesen, Kassa nem most fedezi fel a szolgáló szeretet védőszentjeként ismert Árpád-házi Szent Erzsébetet. IV. Márton pápának egy 1283-ban keltezett leveléből tudjuk, hogy Kassának már ekkor volt egy Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma. Ez a templom a tatárjárás áldozatául esett. De nem véletlen, hogy helyén az 1374-ben építeni kezdett új templomnak – vagyis a gótikus kassai dómnak is – ő lett a védőszentje, és a nyugati főbejárat timpanonjában az ő kőbe faragott szobra látható, amint a kezében tartja a székesegyház makettjét... "
A teljes tudósítás ezen a linken olvasható: https://amikassa.sk/2019/04/13/kassa-vedoszentjenek-valasztottak-2019-ben-arpad-hazi-szent-erzsebetet/
Kemény Egon zeneszerző Bécsben született, hat éves korától Kassán nevelkedett, ahol tizenhárom évet töltött el boldog családi körben, házuk ajtaján kilépve az Óváros szépségeiben gyönyörködhetett...ugyanakkor már igen fiatalon sok ottani drámai történelmi eseményről is hallhatott.
Áldott Húsvétot kívánok olvasóinknak!
Megdöbbenve olvastam IVA fórumtársunk mai sorait (László Margit fórum) az ottani témával kapcsolatosan írta, de ide is illik:
"Sok olyan embert ismerek ma, akik Házyt, Ilosfalvyt már nem ismerték, felvételeiket sem hallgatják."
kemenyegon.hu A most megjelent CD bemutatóján teljes dalok is elhangzottak - A "Komáromi farsang" részletei a film 1:22:00 részénél kezdődnek: https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4
A szerelmi kettős: "Lilla, itt a drága óra..." - Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekel.
Ez a kiadvány újdonság és ritkaság, témájánál - Csokonai és Lilla szerelme - fogva is alkalmas arra, hogy a fiatalabb generációk megismerjék a szerzőket és az előadókat - érdemes!
Egy CD mindig szép ajándék, a "Komáromi farsang" kellemes meglepetést fog szerezni a megajándékozottnak! Ajándékozva a zeneszeretők maguk is tehetnek az egykori értékek továbbadásáért - örömet, zenei élményt is adva.
A messzetűnt kedves
A R á d i ó D a l s z í n h á z a újabb bemutatóval jelentkezik a héten, A m e s s z e t ű n t k e d v e s c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt V i t á n y i János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y J á n o s azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a L ú d a s M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.
A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...
Ehhez a témához komponált zenét - magas hőfokon – K e m é n y E g o n. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.
(Szombat, Kossuth.20.25.)
A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus
Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét - Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
Magyar Rádió, történelmi daljáték.
Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Bemutató:
archivum.mtva. Műsor 1965.05.21 NEWS-RTV19650521018
RTV 1965. év, 20. hét 1965. május 21. - 1965. május 28
"A házi-együttes" a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elődje volt.
KEMÉNY EGON: Temptation (1947)
gordonkaszóló zongorakisérettel
A Magyar Rádió műsorában:
1947. december 17.
13.15 A házi-együttes játszik
6. Kemény Egon: Temptation (Cselló: Buttula László)
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.
A cikk szövege fórumainkon tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.
Kemény Egon - Gál Zuzsa: Emlékezzünk
1959 Magyar Rádió
Dalciklus, 10'
Előadta: A Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Simon Albert.
Részlet Simon Albert karmester életpályáról:
A 20. század második felének egyedülállóan nagy hatású muzsikusa, aki a zene, a közös muzsikálás lényegét tanította növendékeinek. 1947-ben a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára nyert felvételt.
1955-től A zene mindenkié címmel a Rádióban vezényelt és ismertetett hangversenyeket, számos rádiófelvételt is készített.
1631 számú bejegyzéshez:
Kemény Egon - Gál Zuzsa: Emlékezzünk (1959)
Dalciklus, 10'
Vöröskatonák a hídon
Románc
Gyerekek a Balatonon
Előadta: A Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Simon Albert.
(A Magyar Rádióban a 40. évforduló alkalmából készült a tömegdalokból összeállított műsor.)
Ez a Kemény-mű is nagy siker volt, még 1983-ban is ismételték.
Az 1940-es években előadott - híres operaénekesekkel - KEMÉNY EGON-dalokot, irodalmi műsorokban is, meg lehet most már találni a digitalizált rádióújságokban. Ezekről eddig is írtunk, most meg is tekinthetjük a rádióműsorokat. Hallani persze még jobb lenne...a fenti mű zenéjét is!
Mondhatni ki mit keres a Rádióújságban, azt talál! :-)
Közvetlenül az Emlékezzünk dalciklus után volt a Krisztina kisasszony bemutatója (lsd. 1626 számú és a többi bejegyzésünket) ezeket megelőzően a "Játszótéren" ( Versek: Erdődy János) című dalciklus gyermekkarra és kamarazenekarra - korábban ismertettük, a Magyar Ŕádió 90 tagú gyermekkarát és kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
1957-ben a Komáromi farsang bemutatója... :-) www.kemenyegon.hu
Kemény Egon életműve igen sokszínű, 1927-től 1969-ig "számtalan" zenei műfajban aratott szakmai- és közönségsikert.
Rádió
DALOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL
1. Kemény Egon—Gál Zsuzsa: Vöröskatonák a hídon (MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Simon Albert),
2. Vaszy Viktor—Andrássy Lajos—Tóth Béla: 1919. — kantáta. Moldován Stefánia, Réti Csaba, Gregor József, közreműködik az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel a szerző.
Adás: Kossuth, 1983. március 21., hétfő, 11.00.
Amikor még nem szálltak el a légbe a rádióműsorok, mert megmaradtak nyomtatásban a sokaknál féltve őrzött rádióújságokban, mint itt is.
A "Komáromi farsang" bemutatójának évében az egyik válogatás:
Kossuth 13.15 - 13.40
id. LATABÁR ÁRPÁD
A "Komáromi farsang" CD bemutatóján - a XVII. Lavotta-Napok Salgótarján 2019 programjában - a zárszó keretében elhangzott id. Latabár Árpád neve is. Kicsit részletesebben olvashatunk róla Wikipédiaoldálán.
Fórumunkat érintő rész:
A Polgármester szerepében lépett fel:
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom”
1946. Romantikus nagyoperett 3 felvonásban.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20.
Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor.
Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek.
Revükoreográfia: Rudas-fivérek
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit." Rátonyi Róbert: Operett I.-II.
Idén is
Kinyílott / YT
a
pitypang! / YT
Készül a "Hatvani diákjai"
címmel tudósított a hangfelvételről a cikk fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.
Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam!
A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent.
Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.
Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát!
MTVA Archívum
KÖVECSES BÉLA
100 éve született Kövecses Béla operaénekes, 1959-ben, a bemutatón Kövecses Béla 40. életévében járt.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"
a Rádió Dalszínházának bemutatója
A képen: Petress Zsuzsa (Krisztina) és Bitskey Tibor (István, próza)
Száz éve született Kövecses Béla
/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/
Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.
/ Karczag Márton/
http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf
Házy Erzsébet művészete és pályája Búbánat fórumtárs bejegyzését vettem át.
Karczag Márton összeállításában szerepel:
"Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operett- szereppel tett szert..."
Kövecses Béla főszerepet énekelt Kemény Egon rádióoperettjében
(ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta):
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
1959 Magyar Rádió, rádióoperett 2 részben.
Főszerepben:
Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa és István: Kövecses Béla
továbbá:
Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Most hallható: Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.25
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN:
Főszerepben: BESSENYEI FERENC - HATVANI ISTVÁN professzor
Megkérdeztem a madártól - Amálka és Hatvani kettőse Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel
A most megjelent HATVANI DIÁKJAI - CD duplaalbum restaurált és digitalizált felvétele, amely az MTVA Zenei Archívumát is gazdagítja.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A hét vendége: Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc felesége
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
XVII. Lavotta Napok - Komáromi farsang A zeneszerző : KEMÉNY EGON YT csatornán: https://youtu.be/Rs3AmrWMBBQ
KEMÉNY EGON: Komáromi farsang CD-bemutató előadás ● XVII. Lavotta Napok 2019 Sátoraljaújhely
Kemény Anna Mária - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző zenei hagyatéka gondozója és művei újbóli megjelenésének producere - Dombovári János - hegedűművész, Lavotta János életművének sok évtized óta elismert kutatója - meghívására érkezett Sátoraljaújhelyre, ahol a Lavotta-házban mutatta be a Lavotta János Művészeti Iskola tanárainak a "Komáromi farsang" című rádiódaljáték (Magyar Rádió, 1957) restaurált és digitalizált, újdonságként (2019) CD-n, az MTVA együttműködésével megjelent hangfelvételét.
A "Komáromi farsang" daljáték, színmű bemutatásánál Csokonai és Lavotta barátságát, a Lavotta biográfiákat és írásokat kapcsolta egybe Kemény Egon korhű zenéjével, kiemelve a "Csokonai dala: Komáromi vidéken..." zenei részt, amelyet Ilosfalvy Róbert énekelt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével.
A szövegkönyvet Gál György Sándor és Erdődy János írta, részben 18. századvégi nyelvezetű szövegei és versei irodalmi vonatkozásúak is, a cselekmény utal a magyar nyelvű színjátszás kezdetére. Mindemellett kiváló szereposztással szellemesen szórakoztató előadás!
Közreműködött: Bojti Eszter zongoraművésznő, korrepetitor, részletet játszott el Kemény Egon: "Bihari-Lavotta: Díszpalotás" című (1936) zongoraátiratából.
Úgy van, úgy van! :-)
Lehet választani, ugyanis a kemenyegon.hu webshopon dupla albumonként 5.000 Ft az áruk ( bemutatókon kedvezménnyel kaphatók az új kiadványok.)
RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST
MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!
KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:
"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"
Ár: albumonként 7.590 Ft.
(A CD-bemutatón, az Óbudai Társaskörben, 5.000 Ft/db áron vásárolhattuk meg a kiadványokat - aminek örülhettem akkor.)
SZABÓ ERNŐ
A Komáromi farsangban báró korpafői Korponay szerepét, a művelt, németül, franciául társalgó, zenekedvelő arisztokratát Szabó Ernő személyesítte meg. Szerepe szerint enyhén raccsolva ugyan, de magyarul is helyesen, finoman beszélve elevenítette meg Lilla gazdag és tekintélyes, mégis könnyed modorú hódolóját, Csokonai riválisát. Így lesz részese a "gézengúz, imposztor Csokonai"-t üldözők karának... A darab elején a báltermi jelenet egyik kulcsfigurája, tökéletes alakítással állítja elénk az akkori magyar arisztokrata társasági modorát, életszemléletét.
A szereposztás telitalálatok sorozata, rádiós eszközökkel - itt elsősorban Szabó Ernő hangjával, a szövegkönyvbeli részekkel mutatkozik meg, amit tehetségéről írtak: fiatal korában jó humorú, remekül táncoló táncoskomikus volt.
Nagy Ibolya Túl az Óperencián című műsorában emlékhéten idezte fel Bilicsi Tivadar pályáját, személyiségét, ekkor figyeltem fel arra, hogy a sikeres és kedvelt művész édasapjától tanulta el a bécsi kiejtést, amiről egy riportban tett említést. (Úgy emlékszem, hogy fel is jegyeztem, adandó alkalommal majd visszatérek rá.) Így vált érthetővé számomra, hogyan tudta ilyen rendkívül hűen és egyben szórakoztatóan Kraxelstumpf császári szekerész óbester szerepét megformálni a "Komáromi farsang"- ban, 1957-ben, amely a CD meghallgatásához is kiváló "kedvcsináló" alakítás.
"Bilicsi Tivadar, színész
*1901. Kitünő epizódalakításaival tűnt föl a fővárosi magánszínházakban. Legjobb komikusaink egyike. Nemcsak a színpadon, hanem a filmekben is jelentős szerepeket játszik. Többször lépett fel a rádióban." írta róla egykor a
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
SZERKESZTETTÉK
TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET
A lexikont 1944. január 1-én zártuk le. VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST
Bilicsi Tivadar Wikipédiaoldala:https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Bilicsi_Tivadar
Továbbá: https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/bilicsi-tivadar
Dombóvári János hegedűművész, Lavotta János életművének sok évtized óta ismert ápolójának meghívására érkezett Sátoraljaújhelyre Kemény Anna Mária, aki Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző zenei hagyatékának gondozója, és művei újbóli megjelenésének producere.
BOJTI ESZTER, DOMBÓVÁRI JÁNOS, KEMÉNY ANNA MÁRIA
Előadása zárt körű volt, a Lavotta Zeneiskola tanárai vettek részt rajta. Dombóvári János bevezetőjében elmondta, hogy Kemény Egon nevét, zenéjét rádióműsorokból ismeri, ám a "Komáromi farsang" című daljátéka és benne Lavotta János megszemélyesített alakja meglepetésként hatott rá, amikor a CD megjelenéséről értesült. Igy került sor arra, hogy a XVII. Lavotta Napok programjába felvették Kemény Egon: "Komáromi farsang" című daljátékát (1957).
Kemény Anna Máriát - aki a "Komáromi farsang" rádiódaljáték, színmű bemutatásánál Csokonai és Lavotta barátságát, a Lavotta biográfiákat és írásokat kapcsolta egybe Kemény Egon korhű zenéjével, kiemelve a "Csokonai dala" zenei részt, amelyet Ilosfalvy Róbert énekelt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és a szövegkönyv (Gál György Sándor és Erdődy János - részben 18. századvégi nyelvezetű szövegei és versei) irodalmi valamint a magyar nyelvű színjátszás kezdetét bemutató részeivel - meglepetéssel várták:
Bojti Eszter zongoraművésznő, zenepedagógus kiváló előadásban részletet adott elő Kemény Egon: Bihari-Lavotta: "Díszpalotás" című zongoraátiratából.
Forrás: https://kemenyegon.hu/lavotta-napok-2019
A program vége sem maradt meglepetés nélkül, ugyanis Kemény Anna Mária magával hozott kottákat, amelyből a résztvevők Kemény Egon 1938-ban komponált Bihari-Lavotta művét teljes egészében megismerhették - nagyzenekari-, szalonzenekari- és zongoraátirat formájában.
A "Mosolyod"-dal rádiófelvételének bemutatója 1954-ben volt, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.
Stílusában kicsit elnagyolt ez a cikk, ami nem jellemző Dalos Lászlóra...
Simándyra vall viszont, hogy ellenőrizte a feleség szeme színét, magam előtt látom ezt a jelenetet :-) más kérdés, hogy miért volt ő is jelen a felvételen, úgy rémlik, a Rádióban dolgozott.
Azt a fotót nem ismerem, ami a rádiófelvételen készült.
A két barát, Kemény Egon és Simándy József "Mosolyod"- fotója már korábban is megjelent, a képfelirat szerint TVfelvételhez készültek.
A dal a Sárospataki Alkotóházban született, ahol a Kemény-Dalos szerzőpár, szintén barátok, éppen tartózkodott.
A Film Színház Muzsika 1972. január 15. keltezésű, 3. számában Dalos Lászlónak Simándyról írt cikksorozatának - „Háromszázezer magas cé” Simándy József — Lapok egy élet regényéből - 11., utolsó részében, a fotók között van ez is:
„Kemény Egonnal a Mosolyod című dalt korrepetálja” (a képen látni: Simándy énekel, a kezében kottát tart, Kemény kottából zongorán játszik).
A cikksorozat első részében (1971-11-06 / 45. szám) pedig ez olvasható a cikk szerzőjétől: a Mosolyod című dal szövegírójától – a darab keletkezéséről:
Egy „Simándy-dal”
"Egy másik kép. A rádió hatos stúdiójában. Kemény Egon „Mosolyod” című dalának felvétele folyik.
A dal egyébként úgy született, hogy Kemény Egon egyszer ezt mondta a szövegírójának:
— Kellene írni egy Simándy- dalt...
Akkor már, 1953-ban, túl a Kossuth- díjon, a népszerűség csúcsain járt az énekes, természetesnek hatott hát, hogy Simándy-dalt akartak írni; olyant, amelyik a „testére”, vagyis a hangjára van szabva teljesen. Komponista és szövegíró megírta a dalt, az énekes a rádió zenekarával elpróbálta egyszer ^kétszer, majd a szünetben így szólt a szövegíró feleségéhez:
— Mutassa csak a szemét...
Váratlan volt a kérés. De készséggel teljesíttetett.
— Nem, nem magáról irta ezt a dalt a férje! A maga szeme nem kék.
A dalban ugyanis — egy vissza-visszatérő dalszöveg-közhelykészlet nemes tagjaként — a „kék szem” is előfordult.
Ezen aztán jót nevettek: énekes, szövegíró-feleség, zeneszerző és szövegíró. Bár az utóbbiban alkalmasint maradt némi lelkifurdalás. Nem a közhely miatt, nem! Azért inkább, mert ötévi házasság után sem tanulta meg hitvese szemének színét.
Holott róla írta a dalt."
Idemásolom Ardelao fórumtársunk korábban beírt bejegyzését (Kemény Egon-topic) a dal szövegével:
|
621 Ardelao 2016 -12-17 06:31:51 Kemény Egon-Dalos László: Mosolyod – énekhangra, zongorakísérettel, kotta |
Dalos László: Mosolyod
Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár.
Repül a szív, nem ér el,
szemednek tiszta kékje messze már.
Örökös vágy a lelkem,
bárhova mégy, oly hűséggel kísér.
Akár a fényt az árnyék,
követ a néma szenvedély.
Bolyongó, sose múló kikeleti fény
ragyog az égbolt sima tükörén:
arcodnak mása, mint kedvem odafestett!
Hallgatsz-e rám, te egyetlen, te legszebb?!
Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár,
Repül a szívem, érzem,
repül a szálló mosolyod után.
Gesztenyefáknak remegő lombján
színaranyban ég az alkonyat.
Mélytüzű rózsák illata hull rám,
idehallom drága hangodat.
Mosolyod száll a szélben … stb.
Simándy Józsefné, a CD-bemutató díszvendége - elfogadva Kemény Anna Mária meghívását - a filmfelvételen a 23:06 időponttól szerepel és emlékei közül kiemelte Kemény Egon Simándy József operaénekesnek komponált dalát:
KEMÉNY EGON - Dalos László: "Mosolyod" (1953)
dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel
amelyet meglepetésként, a műsorba illesztve a közönség meghallgathatott. YT https://youtu.be/FMRDsMg0nX4
Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film
Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:
Dombóvári János hegedűművész, Lavotta János életművének sok évtized óta ismert ápolójának meghívására érkezett Sátoraljaújhelyre Kemény Anna Mária, aki Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszeszerző zenei hagyatékának gondozója, és művei újbóli megjelenésének producere.
Előadása zárt körű volt, a Lavotta Zeneiskola tanárai vettek részt rajta. Dombóvári János bevezetőjében elmondta, hogy Kemény Egon nevét, zenéjét rádióműsorokból ismeri, ám a "Komáromi farsang" című daljátéka és benne Lavotta János megszemélyesített alakja meglepetésként hatott rá, amikor a CD megjelenéséről értesült. Igy került sor arra, hogy a XVII. Lavotta Napok programjába felvették Kemény Egon: "Komáromi farsang" című daljátékát (1957).
Kemény Anna Máriát - aki a "Komáromi farsang" rádiódaljáték, színmű bemutatásánál Csokonai és Lavotta barátságát, a Lavotta biográfiákat és írásokat kapcsolta egybe Kemény Egon korhű zenéjével, kiemelve a "Csokonai dala" zenei részt, amelyet Ilosfalvy Róbert énekelt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és a szövegkönyv (Gál György Sándor és Erdődy János - részben 18. századvégi nyelvezetű szövegei és versei) irodalmi valamint a magyar nyelvű színjátszás kezdetét bemutató részeivel - meglepetéssel várták:
BOJTI ESZTER
Bojti Eszter zongoraművésznő, zenepedagógus kiváló előadásban részletet adott elő Kemény Egon: Bihari-Lavotta: "Díszpalotás" című zongoraátiratából.
A program vége sem maradt meglepetés nélkül, ugyanis Kemény Anna Mária magával hozott kottákat, amelyből a résztvevők Kemény Egon 1938-ban komponált Bihari-Lavotta művét teljes egészében megismerhették - nagyzenekari-, szalonzenekari- és zongoraátirat formájában.
RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST
MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!
KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:
"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"
Szerzőtársak:
- Ignácz Rózsa, Soós László, Ambrózy Ágoston (Hatvani diákjai)
- Gál György Sándor, Erdődy János (Komáromi farsang)
Főszereplők:
Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc - Hatvani diákjai
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Korompai Vali, Zenthe Ferenc, Gönczöl János, Molnár Miklós, Gózon Gyula - Komáromi farsang
LAVOTTA-HÁZ, SÁTORALJAÚJHELY
XVII. LAVOTTA NAPOK PROGRAMJA
2019. március 09 – 13.
|
Időpont |
Esemény |
Helyszín |
|
09.17ó |
In memoriam Molnár Pál Emlékhangverseny |
Városháza díszterme |
|
11.10ó |
Lukin László népdaléneklési verseny |
Lavotta-ház |
|
12.10ó |
Regionális Verbunkos Négykezes Verseny |
Lavotta-ház |
|
13.1030 |
Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték Főszereplők: Csokonai, Lilla, Lavotta Kemény Anna Mária előadása |
Lavotta-ház |
Sátoraljaújhely, 2019. február 28. Dombóvári János Imre
intézményvezető
Lehoczky Éva halálának évfordulója 2019-ben szinte egybe esett a "Komáromi farsang" CD dupla-album megjelenésével.
Az 1798 farsangján játszódó daljáték báli jelenetének egyik szereplője, olasz primadonnaként lép fel a gazdag kereskedőváros bálján. Fábián Juliánna (Berky Lili) írónő meghívására érkezett házában, ahol, Csokonai (Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc) találkozhatott Lillával (Házy Erzsébet és Korompai Vali.)
Valódi neve Kőmívesné, a vándor színésztársulat tagja, aki - ahogyan a darabban elhangzik - "csalogányénekével megszépíti bálunkat".
"...de mert olasznak csaptam föl, megnyíltak a szívek..." - mondta később Csokonainak, aki a bál után meglepődve fedezte fel a színésznőben az "olasz" primadonnát.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Lehoczky Éváról készített emlékműsorában - Túl az Óperecián - riportokban hallhattunk a csodálatos operaénekesnő fordulatos életéről, megismerhettük útját az Operaházig.
Elhangzott az a koloraturdal is - Kemény Egon - Erdődy János: Hajnali szerenád (Koloraturdal szimfonikus zenekarral, 1958), amelyet a Magyar Rádió felkérésére Kemény Egon komponált Lehoczky Éva részére.
A "Komáromi farsang"-ban olasz primadonnaként a "Nel cor piú..."-val lép fel, amelynek végére Kemény Egon koloratur befejezést komponált - így bravúrária lett, ahogyan a CD bemutatón Kassai István zongoraművész kiemelte - magas F hanggal kitartva, briliáns szépséggel énekelte 1957-ben a Magyar Rádióban hangfelvételre Lehoczky Éva.
(A CD ismertetőfüzetének második oldalán Lehoczky Éva 1957 körül készült csodaszép portréja is látható, hála az Operaház Emlékgyűjteménynek, Karczag Mártonnak.)
HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát (lsd még a 1592 számú bejegyzést).
A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.
„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk Hatvanit, Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki nagyon természetesen, kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet: felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez. Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."
Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" - hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.
„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.
A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.55
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz"
rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra - részlet hangzott el a műsor végén
Magyar Rádió, 1957, Zongorán előadta: Petri Endre, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.
Nagy Ibolya szerkesztésében az emberi nemesség témaköréhez kapcsolódva, amikor Gyurkovics Zsuzsa művésznő, a hét vendége, férje nemes jelleméről és megjelenéséről beszélt, a kor nehézségeit is megemlítve.
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
Dankó Rádió most kezdődik:
SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI
Magyar Rádió, 1955, daljáték
felvételeiből hallhatunk jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
Az elhangzott részletek a CD 2 elején találhatók:
Amálka és Hatvani kettőse....
"Megkérdeztem a madártól..."
majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté
Ezt követte
Amálka és Máté kettőse
"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.
Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.
A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után - megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod" című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.
Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".
A két első
KEMÉNY EGON - CD
megjelenése halaszthatatlanná teszi a zeneszerző művei diszkográfiájának elkészítését, ami nem kis munka lesz.
Már első kompozícióját, 1927-ben, a "Honolulu"-t (charleston) kottakiadványban Rózsavölgyi és Társa (szalonzenekarra és szalonzenekar, kórus) jelentette meg, gramofonlemezen Columbia (The Charleston Serenaders).
"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberti előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is odaviszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki:
— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom!"
Mégiscsak egyensúlyba került a tartalom és a forma...
Jó példa a békés megegyezésre:
https://jozsefattilaszinhaz.hu/performance/lucifer-show/
NYILATOKOZAT
„A József Attila Színház közzéteszi, hogy a 2017/2018 évadban a „Lucifer-show” című történelmi revü előadásaiban a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélye nélkül vitte színre és használta fel Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző alábbi műveit:
Kemény Egon – Dalos László: „Kinyílott a pitypang” (1952) tömegdal, 0’54”
Kemény Egon – Szász Péter: „Május elsején láttalak meg én” (1950) foxtrott, 0’40” a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből (Magyar Rádió)
Színházunk – bár 2017 áprilisától, tehát a december 16-i premiert megelőző fél évben már bizonyíthatóan elkezdte a produkció valamennyi zeneművének örököseit felkutatni és jogdíjait rendezni – a fenti művek vonatkozásában a bemutató napjáig felhasználási engedéllyel csak részlegesen rendelkezett (mindkét dal szövegíróinak örököseitől), így ezen alkotások részben jogellenes módon, de mégiscsak jóhiszeműen kerültek felhasználásra és előadásra.
Amint Kemény Egon örököse részéről 2018. február folyamán kifogás érkezett, az említett két dalt a darabból kiemeltük. Elhangzására – a premiert megelőző főpróbákkal együtt – 15 alkalommal került sor, amelyekre eső jogdíjat, valamint az örökös által megszabott sérelemdíjat számára megfizettük.
Elismerjük továbbá, hogy az előadás során a „Kinyílott a pitypang” szerzőjeként a valódi szerző neve helyett egy kitalált orosz hangzású név hangzik el. Megjegyezni kívánjuk, hogy a darab csupa fantázianévvel operál, mind a figurák, mind az elhangzó művek tekintetében.
A fentiek miatt Színházunk sajnálatát fejezi ki és elnézést kér a szerző jogutódaitól.”
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.52
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
KEMÉNY EGON: Nyitány a műsor záródarabja
Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás”
Magyar Rádió, 1950 Rádióoperett
Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
A képen, lsd. Előzmény 1481 Bilicsi Tivadar (Kraxelstumpf szekerész óbester) és Hlatky László (Lilla vőlegénye, Hajós Gáspár szerepében) látható, a "Komáromi farsang"-ot nyitó báljelenetek egyikében:
Rádiófelvétel, Magyar Rádió, 1957
Most, hogy a digitalizált daljáték a nagyközönség számára elérhető lett, felevenítem a 1463-as bejegyzést,:
Zenthe Ferenc és Korompai Vali (Lilla / próza) a stúdióban a "Komáromi farsang" felvételén, Magyar Rádió, 1957
Korompai Vali tündérszép hangja ugyanolyan elbájoló, mint ahogyan Házy Erzsébet szólaltatja meg Lillát a "Komáromi farsang"- ban.
ZENTHE FERENC
Zenthe Ferenc mindkét most megjelent KEMÉNY EGON-CD előadói között jelentős szerepet formált meg
főszerepben a "Komáromi farsang" - ban:
Csokonai Vitéz Mihály........ Zenthe Ferenc - próza, Ilosfalvy Róbert - ének
A "Hatvani diákjai" - ban a műcímben szereplő diákok egyike:
Naszályossy.........................Zenthe Ferenc
TOMPA PUFI (SÁNDOR)
Tompa Sándor a Fűszer és csemege című - zeneszerző Kemény Egon - rekord-nézőszámot elért hangosfilmben az egyik főszereplő, Jávor Pál (Mácsi Márton, segéd úr) mellett kis szerepben (Szalonnás úr) tűnt fel és remekelt.
Itt látható: https://youtu.be/ctwyzsxcngg 7:36 - 8:19
A Hatvani diákjai daljátékban Fodorító Márton (ezúttal ő szerepelt Márton keresztnévvel) csizmadia céhmestert alakította, Elmira, az úri dáma - Mezei Mária "korhű" előadásában - nemzetes uramnak szólította. A "Bonton roppant fontos..." refrénű kettősük a kölcsönös vonzalom igéretes kezdetét sejtette, a darab második részében a vonzó debreceni özvegyasszonynak adott "Édes lányka, szép Elmira..." szerenádjával, duettjükkel folytatódott, ám végül nagy csalódásba fulladt...
Bilicsi Tivadar a Komáromi farsang című daljátékban Kraxelstumpf szekerés obester szerepében kiváló.
A császári, katonai parancsszavakat, és alantasabb kifejezéseket is, olyan tökéletes bécsies kiejtéssel "potyogtatja", hogy az embernek az az érzése, ezek esetleg csak kicsúsztak a száján, talán nincs is mindegyik a szövegkönyvben. Érdemes lenne utánanézni, egy biztos, ezek nyelvi emlékek, most már lehetnek olyan német anyanyelvű generációk, akik ezt a nyelvezetet már nem is értik.
DÉNES GYÖRGY
Kemény Egon - Ignácz Rózsa- Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
című daljátékban
Czibjlavzek császári biztos szerepében Dénes György nagyszerű alakítását élvezhetjük, ennek egy része tökéletes bécsi dialektusa, azaz inkább az a jellegzetes bécsies kiejtés, ahogyan szerepe szerint a magyar nyelvet töri...
Pályája egy részét Max Reinhardt mellett töltötte (Wikipédia):
1919-től a Medgyaszai, 1920-tól 1926-ig a Vígszínház tagja volt. 1926 és 1930 között a Magyar Színházban játszott, majd 1930 novemberében Max Reinhardt leszerződtette Bécsbe. 1931-ben külföldön (Berlinben, Zürichben, Bázelben és Bernben) szerepelt. Még ugyanebben az évben Reinhardt hívására ismét Bécsbe szerződött, egy évadig tagja volt a bécsi Theater an der Josephstadtnak.1932–33-ban a Pesti, 1935–36-ban a Kamara Színház tagja. 1936–37-ben a Royal Színházban játszott, majd visszatért a Vígszínházba, ahol egészen 1946-ig szerepelt.
Fontos szerepet (Aladár) kapott a Fűszer és csemege című hangosfilmben (bemutató:1940), amelynek zeneszerzője: Kemény Egon
Dénes György a Fűszer és csemege című hangosfilmhez (1939) készített filmelőzetesben (2018) https://youtu.be/D-0ZDN4FTGc,
A zeneszerző: KEMÉNY EGON / YT csatornán.
