BÉKEBELI PRIMADONNA
Főszerepben: Neményi Lili
Zene: Kemény Egon
archivum.mtva.hu
Régóta kerestem a címlapfotót és most megtaláltam a részletes műsorral együtt.
Emlékezetes, nagy sikerű rádiós alkotás volt.
Korábbi bejegyzéseinket is beillesztettem.
|
2362 smaragd • előzmény2359 |
2017-10-20 06:44:43 |
|
|
Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves"). Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében. Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta). Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az. A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.
|
||
|
896 smaragd • előzmény377 |
2017-05-23 06:44:28 |
|
|
|
||
|
377 smaragd • előzmény373 |
2016-10-28 05:15:39 |
|
|
|
||
|
373 smaragd • előzmény372 |
2016-10-27 18:33:20 |
|
|
További adatok: |
||
|
372 Ardelao • előzmény359 |
2016-10-27 18:08:10 |
|
|
|
||
A CD-bemutatóról készült videón www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 1:28:08 – nél kezdődik a Létra-kórus.
Kassai István szavai vezették be:
„Ez egy vígopera-paródia, nagyon szellemes a szöveg is és a zene is…”
Rózsahegyi Kálmán (éjjeli bakter) és Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója) gránátalma-jelenete (rövid idézet a jelenetsorból a 1691 számú bejegyzésben) a „Komáromi farsang” CD-n hallgatható meg (CD 2/ 13).
RÓZSAHEGYI KÁLMÁN
Az éjjeli bakter szerepét Rózsahegyi Kálmán játszotta a „Komáromi farsang”-ban. 1957-ben 84 éves volt, négy évvel később hunyt el.
Ez az alakítása is azok közé a rádiós felvételek közé tartozott, amelyeket Ruitner Sándor Kemény Egonról írt emlékezéseiben ismételten, szeretettel idézett fel…nemcsak ő nem felejtette el…Azokban az időkben még volt egy nagy közös emlékezet a Magyar Rádióban (és bizony megvan még ma is, itt-ott...), a kiváló alkotók és előadóművészek, az intenzív munkatempó, a sok siker, a hallgatók érdeklődése, évtizedeken át számtalan szép stúdióélményt nyújtott. Inspiráló lehetett.
Volt mire visszagondolni, ismétléseknél újra felidéződtek ezek az emlékezetes munkák, darabok vagy olykor megható részletek.
Szép téma - a rádió sok évtizedes történetéből Ruitner Sándor jegyzetei őrzik ezeket a különleges pillanatokat.
Lilla (Házy Erzsébet, Korompai Vali) stafírungját készíti elő apja komáromi házában szökéséhez, ezalatt Kraxelstumpf szekerész óbester (Bilicsi Tivadar) katona-zenekarával ad szerenádot, mindeközben Csokonai (Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc) barátai, a vándor-színtársulat (Fekete Pál, Basilides Zoltán, Dózsa István) és zeneigazgatója Lavotta János (Molnár Miklós), a fogadós Kajdács Kelemen (Gózon Gyula) azon fáradoznak, hogy a közelgő éjféli szerenádhoz és a szöktetéshez Csokonai részére zavartalan körülményeket teremtsenek.
Ekkor veszik észre, hogy a létra kellék-létra…és felbukkan az éjjeli bakter (Rózsahegyi Kálmán): „ Mi a’? Miféle ribillió ez itt-e…?” - kérdezte azzal a ma már talán sehol nem hallható régies, vidékies kiejtéssel, ahogyan Rózsahegyi Kálmán korhűen, utánozhatatlanul előadta.
Ez a jelenetsor készíti elő a humorral teli gránátalma (színére a dupla-album lemezének árnyalata emlékeztet) jelenetet:
KOMÁROMI FARSANG
CD2
9. Az éjjeli bakter dala "Tűzre, vízre vigyázzatok..." és jelenet 00:50
(Rózsahegyi Kálmán, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
10. A Létra-kórus előjátéka és jelenet 00:52
(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Gózon Gyula, Molnár Miklós, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
11. Létra-kórus "Egy létra kell..." 02:24
(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara )
12. Jelenet és Létra-kórus 00:43
(Molnár Miklós, Gózon Gyula, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
13. Jelenet 03:12
(Molnár Miklós, Rózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Gózon Gyula, Basilides Zoltán, Dózsa István, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Jó szórakozást kívánok! (kemenyegon.hu)
A részletes műsor:
1947. június 12.
18: AMERIKAI KÖLTŐK ZENÉS ANTOLÓGIÁJA.
Közreműködik: Neményi Lili és Angyal Nagy Gyula. A verseket megzenésítette és zongorán kisér Kemény Egon.
Bevezeti: Képes Géza
- Frank Demster: Éjfél (Neményi)
- Joyce Külmer: Fák (Neményi)
- Maxwell Bodenheim: Halál (Neményi)
- Carl Sandburg: Acélimádság (Angyal Nagy)
- Joseph Moncure March: Jótékonyság (Neményi)
- Edgar Allen Poe: Lee Annácska (Angyal Nagy)
- H. W. Longfellow: Amalfi. részlet (Angyal Nagy)
- Withmann: Üzenetek (Neményi)
- T. S. Eliot: Prelidium vagy gáláns beszélgetés (Angyal Nagy)
- Amy Lowel: Esti virágok Madonnája (Angyal Nagy)
A 6. számú dal szövegét Babits Mihály fordította, a többit Képes Géza.
1947. június 12. Magyar Rádió
Kemény Egon dalait kíséri zongorán 18. órakor
Ez nagyon érdekes! Ilyenkor öröm a fórumozás…Köszönöm szépen bejegyzésedet.
Én is megtaláltam ennek a műsornak az elejét – Kemény Egon fotójával a Rádióéletben –, de még nem foglalkoztam vele és most látom, hogy olyan megzenésített költeményei szerepelnek itt a másik oldalon is, amelyekről eddig nem tudtam, majd pontosan kiírom egy külön bejegyzésben.
Az amerikai költök zenés antológiája és Az angol költők zenés antológiája című irodalmi műsorokban előadott dalait korábbi bejegyzéseinkben már részleteztük, ezek szerint van mivel kiegészíteni.
Zongorán kísér : Kemény Egon - ez is fontos adat, annak idején nem volt ritkaság, bár hallhatnánk kiváló zongorajátékát! Stúdióközvetítések voltak ezek az adások és úgy tudom, hogy nem készült felvétel, bár meglepetésemre, az elmúlt években olyan sok nem várt szerencsés fordulat következett be életműve megismerése terén, hogy még itt is történhetnek csodák...
Halálának közelgő 50. évfordulója előtt megismerhetjük ezeket a műveit is, amelyeket ilyen formában megőrzött az MTVA Archívuma.
Neményi Lili évtizedeken át énekelte Kemény Egon dalait, a „Békebeli primadonna” zenés rádiójáték főszerepéről is írtunk már.
Nem tudom, volt-e már e topikban Kemény Egon alábbi dalairól szó. Ha igen, úgy elnézést kérek, hogy ismétlésbe bocsátkozom:
Amerikai költők zenés antológiája. Közreműködik Neményi Lili és Angyal Nagy Gyula. A verseket megzenésítette és zongorán kísér: Kemény Egon …
Ha csak egy mondat erejéig is…tisztelettel és szeretettel emlékeztem gondolatban Melis Györgyre születésnapja tegnapi évfordulóján – amikor megláttam „A mai nap” rovatban a nevét.
A Magyar Rádió felvételei, 1957:
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen"
nagyoperett, részletek:
"Valahol Délen..." - Melis György
"Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
"Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Előzmény 1673, a Rádió zenei együttesei
1950. május 3.
12. 15 Mindenki muzsikája, a házi együttes játszik, Utassy Margit énekel
8. KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: Szerenád (1937)
KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: Három dal (Rózsavölgyi és Tsa Budapest)
Édesanyám
Pacsirtadal
Szerenád
A budapesti Rádióban először Lenhardt Ilona énekelte 1937-ben, most a műsorok között megtaláltam Utassy Margit előadásában is, a legutolsó rádiófelvételen Simándy József énekelte.
archivum,mtva.hu
KEMÉNY EGON első nagyoperettjének bemutatója 90 évvel ezelőtt volt, a Magyar Színművészeti Lexikonban szócikkben szerepel:
Címszó: Kemény Egon - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Kemény Egon
Szócikk: Kemény Egon zeneszerző. Munkája: Kikelet utca 3. (cím) — Pesti (Budapest) operett 3 felvonásban. Szöv. írta Bródy István (személy) (információ) és Harmath Imre. (személy) (információ) Bem. 1929. (időpont) április 27-én a Fővárosi Operett Színház. (intézmény) (információ) szin_II.0542.pdf II
A napokban jelentek meg a videófelvételek::
KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Kemény Egon zongoraátirata Bihari, Lavotta és Csermák dallamaira
Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ 2019. május 11. szombat ● „DÍSZPALOTÁS” Szecsődy Ferenc hegedű- és Kassai István zongorakoncertje https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw
A műsor bevezetőjének felvétele:
https://www.youtube.com/watch?v=TWLpFrUhqnY
Bevezetőt mond: Bokor Jutta – operaénekes, művészeti vezető,
a Rákoshegyi Bartók Zeneház kuratóriumának elnöke
RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ 2019. május 11. szombat
Igy jobban látszik ez az oldal, az előző bejegyzés tartozik hozzá :
1936.02.08
Amellett, hogy a két Franz Schmidt-tanítvány ismételten egy rádióműsorban szerepel, már 1936-ban…még egy érdekesség van ezen az oldalon, ami igen gyakran előfordult: alig fejeződött be az egyik programon egy Kemény Egon-mű, máris kezdődött a másikon a következő!
1936. február 8. szombat (ez a naptári nap szinte egybeesik az ez évi KEMÉNY EGON CD-bemutatóval …www.kemenyegon.hu)
22.40 Budapest I. Budapesti Hangverseny Zenekar Vezényel Rajter Lajos.
Vaszy Viktor, Kazacsay Tibor, Farkas Ferenc, Pongrácz Géza, Paksy József, Clement Károly és
6. Kemény Egon: Magyar szvit
Budapest II. 17.20 – 18.30 Közvetítés a Dunakorzó-kávéházból
Reisz Pál szalonötösének műsora
Kéler, Dohnányi, Ábrahám, Kiss-Angyal Ernő, Sattler, Poldini, Adler és
7. Kemény Egon: Ritka madár a szerelem
Műsor
1936.02.08 / 5 / 02
A tegnapi nap meglepetése volt számomra ez az új videófelvétel:
Egon Kemény: Peteri's Song (from 'Somewhere in the South')
https://www.youtube.com/watch?v=2U21-HJPgtU
At a viewer's request, Phillip Sear plays a Soviet piano arrangement of a song from a 1956 operetta by the Hungarian composer Egon Kemény. I had not heard of the composer before playing this, but he seems to have been a major figure in Hungarian musical theatre. You can see an English translation of his Hungarian Wikipedia page here: https://bit.ly/2WKNomD .
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.
Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor.
Rendező: Dr. Székely György.
Karmester: Bródy Tamás.
Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt."
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.
1941.03.05 / 9 / 014
15.45 Szalonötösök
Rachmaninov, Gabriel, Bánáti Buchner Antal, Toselli, Debussy, Bihari, Vajda Sándor, Albeniz, Szabó Béla, Kötschler művei és
5. Kemény Egon: Tündértánc
KEMÉNY EGON: „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
kedvelt zenedarab volt és talán az lesz újra…
Az alábbi válogatásban KEMÉNY EGON zeneszerző születésének 110. évfordulójára is emlékeznek, bár pedagógiai munkát nem végzett - máig ismert és sikeres gyermek- és ifjúsági kompozíciói révén választhatták ki:
VÁLOGATÁS A MAGYAR ZENEMŰVÉSZ-PEDAGÓGUSOK 2015. ÉVI „KEREK" ÉVFORDULÓIBÓL
-TERVEZET-
http://www.parlando.hu/2015/2015-2/VALOGATAS-A-MAGYAR-ZENEMUVESZEK.htm
2015 óta Kemény Egon művészetéről, karrierjéről, életéről ezen a fórumon is igen jelentős dokumentáció jelent meg, érdemes a kemenyegon.hu oldalt is felkeresni.
Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban
A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.
A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.
A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.
Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.
Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.
Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.
Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).
A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.
Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.
A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.
Fittler Katalin 
PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget – a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.
Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.
A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához – https://kemenyegon.hu/ –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.
Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.
Főszereplők:
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.
Szereplők:
Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: László Endre.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.
KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang
Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk …"
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Lilla románca "Könnyű lepke, kis madár ..."
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
KEMÉNY EGON: Komáromi farsang
A daljáték rövid tartalma:
Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai
A daljáték rövid tartalma:
Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják. Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
A tegnap sugárzott daljáték-részletekhez a zenei együtteseket is megemlítve:
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”
Magyar Rádió, 1955 rádiódaljáték 2 részben.
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc.
A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.
Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)
Jelenet – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József
Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József
Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária
Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula
Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György
Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.
Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
További részletek KEMÉNY EGON zeneszerzőről és műveiről: kemenyegon.hu
|
1356 Ardelao |
2018-03-29 17:36:34 |
|
|
Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét: Kis Ujság, 1934.01.29.: Február 4., 9:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit. Pesti Napló, 1935.11.22.: November 24., Budapest I., 22:10 h: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Rajter Lajos. ….. 2. Kemény Egon: Magyar szvit Kis Ujság, 1936.01.31.: Február 8., 19.40: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … d) Kemény Egon: Magyar szvit. Pesti Napló, 1937.09.29.: Február 4., 21:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit. Népszava, 1941.04.11.: Április 13., Budapest I., 12:30 h: Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Polgár Tibor. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit. |
||
Voltak olyan rádióműsorok is, ahol Rajter Lajos és Kemény Egon, mindketten Franz Schmidt-tanítványok voltak, egy-egy műve A RÁDIÓ ugyanazon műsorában hangzott fel, például:
1940.12.30 / 52 / 017
15:30 Szalonötösök
2. Rajter Lajos: Régi emlékek
3. Kemény Egon: Tündértánc
A tegnapi műsorhoz kapcsolódva:
1947.07.09 / 27 / 039
A házi-együttes játszik
6. Kemény Egon: Részletek a „Fekete liliom”-ból
Ahogy tegnap is írtam, a műsorban nem hangzott el Kemény Egon neve, most a Rádió szalonzenekarát és a házi-együttest emelem ki, Kemény Egon műveivel.
Kovács Géza ma olyan személyes emlékeket idézett, amelyeket talán ő is most, először, Nagy Ibolya műsorában mesélt el nekünk, nyilvánosan :-)
Felidézve a tegnapi műsort, egy példa a szinte megszámlálhatatlanul sok Kemény Egon rádiósugárzás-műsor, műsorrészlet közül:
A Rádió szalonzenekara játszik,vezényel Bertha István
1941.04.16 / 15 / 047
Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Pacsirta (Marjay Erzsébet)
Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Pacsirta-dal (1937)
Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Nagy örömmel hallgattam a mai műsorban KOVÁCS GÉZÁT, aki elfogadta NAGY IBOLYA szerkesztő műsorvezető meghívását.
Nem tudom megállni, hogy ne írjam ide :-), nagyon tetszett a mai műsor. Kovács Géza ismertette a Rádiózenekar történetét és megemlítette, hogy szalonzenekarként indult. Ezt a tényt nemrég Boros Attila is szóba hozta.
Kemény Egon műveiről nem esett szó a műsorban, mégis úgy érzem, hogy ő is idetartozik, annál is inkább, mert a Rádió 1934. óta játsza műveit. Már a Szalonzenekar is előadott néhányat, majd a Háziegyüttes - ezeket a műsorokat az archivum.mtva.hu is tartalmazza, fórumunkon bőségesen részleteztük.
Kovács Géza sok érdekességet tartogat egész hétre, ebben biztos vagyok és Nagy Ibolya mai zeneválogatása is lenyűgözött, szép, régi felvételek.
Kovács Géza már eddig is sokat tett a jelenlegi rádiózenekarért, minden elismeresem, remélem, hogy még sokáig a Bródy Sándor utca 5-7 alatt készülnek a felvételek!
Megjegyzem, vannak még olyan Kemény Egon-művek, amelyeket már nem őriznek a szalagok, talán még ez a csoda is megtörténik - új hangfelvétel...
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
PEDAGÓGUS - NAP VAN MA...
Egykori és mai, szeretett tanítóinkra, tanárainkra, professzorainkra emlékezhetünk és köszönetet mondhatunk nekik...
KEMÉNY EGON - Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! (1958)
Dal három szólamú gyermekkarra 1 szólóval, zenekari kísérettel
Tavaly a Gregor József Általános Iskola Szabó Ágnes tanárnő búcsúztatásán adta elő....nagy meglepetés volt, száznál is többen énekelték, zongorakísérettel, részletek itt:
kemenyegon.hu https://youtu.be/uUaprezUOw0
A Magyar Rádió Gyermekkarát Csányi László vezényelte, a rádiófelvételt később a Hungaroton is megjelentette:
YT (szerzők megjelölése nélkül, a karmester neve elírva...)
https://youtu.be/3SfiaSteo2M KEMÉNY EGON - Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! (1958)
A MMA hivatalos meghívójának a szövege:
Kassai István zongoraművész, az MMA rendes tagja
lesz a vendégünk a
Keddi kaleidoszkóp című sorozatban,
2019. június 4-én, kedden 18.00 órakor,
az MMA Irodaházának rendezvénytermében
(Bp., VI., Andrássy út 101. 2A emelet).
Beszélgetőtársa Kertész Lajos zongoraművész-tanár, református teológus lesz.
A rendezvényen való részvétel ingyenes. Mindenkit szeretettel várunk!
........................ .........................
Portréfilm KASSAI ISTVÁNról:
MMA-portrék MMA portrésorozat, Kassai István zongoraművész
2019.04.17.
https://www.mediaklikk.hu/video/mma-portresorozat-kassai-istvan-zongoramuvesz/
A 2019. április 3., szerdai műsor, az előzményben az 1624 számú bejegyzés – Bessenyei Ferenc honlapjáról letölthető:
RUITNER SÁNDORRA EMLÉKEZVE
2019. május 27. - Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg születésének 90. esztendejében, halála 2. évfordulóján - Wikipédia-oldal nyílt.
Ruitner Sándor (Budapest, 1929. október 14. - Budapest, 2017. május 27.) Erkel Ferenc- és Nádasdy Kálmán-díjas zenei rendező, dramaturg.
Emlékét, két rádiós zenei rendezését, a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékok, Kemény Egon - CD-k (2019) is őrzik.
FITTLER KATALIN: HANGHORDOZÓVÁLTÁS
KEMÉNY EGON két rádiós daljátéka CD-albumokon
címmel a CRITICAI LAPOK 2019. 03-04. száma (10.oldal) ismerteti a februárban kiadott "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című műveket, zeneszerzőjük pályaívét, megemlékezve a Rádió Dalszínházáról is.
BENDE ZSOLT emlékére
Bár ezekben a hetekben Kemény Egon életműve tekintetében szinte minden út a "Hatvani diákjai"-hoz és a "Komáromi farsang"- hoz vezet, egyrészt mondhatjuk, hogy Bende Zsolt esetében ezúttal is, (lsd. előzmény), másrészt sikerült megtalálnom azt a Rádiújság címlapot és a bemutató szereposztását, amelyben Sándor Judittal játszották a főszerepeket és amely daljátékról már többször megemlékeztünk, írtunk fórumainkon. Ez a mű volt a negyedik, amely Kemény Egon rádiódaljátékaiban Debrecennel összekapcsolódik ill. annak helyszíne is.
KEMÉNY EGON - Békés István: „Szabad szívek”
Regényes daljáték 2 részben.
Magyar Rádió, bemutató: 1960. március 26.
Főszereplő:
Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula
további szerepekben:
Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
A bemutató napja szinte egybeesett Bende Zsolt 40. születésnapjával.
A "Szabad szívek"-ben a "Hatvani diákjai"-ban is szerepelt művészek közül Bende Zsolt mellett Tompa Sándor, Horváth Tivadar és Suka Sándor is játszott.
KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió, 1957 Rádiódaljáték 2 részben.
Miközben a "Komáromi farsang" felvétele volt a Magyar Rádióban, Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet, egyidejűleg operai szerepükre is készültek. A felvételről, a daljáték zenéjét méltatva Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert nyilatkozott, ezt a rövid rádiós szöveget már itt olvashattuk, ehhez kapcsolódik most az alábbi kép, aminek nagyon megörültem:
Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957
Puccini: Bohémélet
4488 Búbánat • Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)
KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
PETHES SÁNDOR
Felidézve a "Hatvani diákjai" szerepeit és szereplőit, emlékezetes alakítást nyújtott Pethes Sándor (Pfutscher) is, akinek a kocsmajelenetben jutott rövid lehetőség, hogy komikus tehetségét felvillantsa.
Dénes Györggyel (Czibljavzek) - lsd 1595 számú bejegyzés - együtt mindketten a császár emberei, kiejtésükkel, játékukkal kiválóan adták vissza a kor légkörét.
További érdekesség, hogy ők ketten a kabaré világában híres és kedvelt duóként is felléptek. Erről én is csak most értesültem az alábbí linkek útján:
60 évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Rádió:
KEMÉNY EGON - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Magyar Rádió,1959
Rádióoperett 2 részben.
Főszerelők:
Petress Zsuzsa és Kövecses Béla / Bitskey Tibor
További nevezetes, sikeres szerepekben:
Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: Cserés Miklós dr.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
1661,1660,1659 számú bejegyzéseim a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok szerepeihez és szereplőihez kapcsolódnak, legutóbbi előzményük: 1648
BERKY LILI
KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió, 1957 Rádiódaljáték 2 részben.
Fábián Juliánna, írónő.....Berky Lili
Fábián Juliánna írónő
Komáromban élt, nemes szülőktől származott.
Csokonai Vitéz Mihály Lillájával (Vajda Juliannával) is barátkozott, akit 1797-ben Csokonai házánál látott meg először.
Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1bi%C3%A1n_Juli%C3%A1nna
KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
Varjas János leszármazottai közt is híres debreceni professzorokat találunk.
Varjas János rektor, professzor Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Varjas_J%C3%A1nos
KŐVÁRY GYULA
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
Varjas János rektor, professzor......Kőváry Gyula
Kőváry Gyula Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/K%C5%91v%C3%A1ry_Gyula
A darabbal kapcsolatos személyes érdekesség, hogy Kőváry Gyula akárcsak Hatvani István professzor Rimaszombaton született.
A KEMÉNY EGON CD-k BEMUTATÓJÁN láthattuk a "Hatvani diákjai" Édes lányka, szép Amálka... kezdetű duett televíziós felvételét is, Petress Zsuzsa és Simándy József énekelte az 1955-ben készült rádiófelvételen.
Visszalapozva Kemény Egon fórumának oldalain most megtaláltam az 1002 számú bejegyzést, ahol a Magyar Televízió műsorában Premier Plánban: PETRESS ZSUZSA címmel mutatták be a nézőknek a rádiódaljáték-részletet – 1969. tavaszán, éppen néhány hónappal Kemény Egon mindenkit váratlanul ért elhunyta előtt...50 évvel ezelőtt.
Az 1002 számú bejegyzésnél még nem sejthettük, hogy a "Hatvani diákjai" CD-n meg fog jelenni, és azt sem, hogy ezt a részletet akár most is megnézhetjük – hála és köszönet az MTVA együttműködésének –
itt:
https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4
1:08:33-nél kezdődik,
Kassai István zongoraművész fűz hozzá tudnivalót.
Dankó Rádió, a mai műsor ismétlésében: 18.03 órakor
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"
Daljáték, Magyar Rádió, 1957
A mai műsor elején hangzik fel a Nyitány, amelyben a
Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet
Létra-kórus - Földényi-kórus
Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert
Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus
műrészletek dallamaira ismerhetünk.
Főszerepben:
Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc
Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Részletek és CD: www. kemenyegon.hu
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
BOKOR JUTTA
Bokor Jutta magyar operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház nagykövete, a Rákoshegyi Bartók Zeneház kuratórium elnöke.
Bokor Jutta művésznő kiváló intézményvezető is, az alábbi linkeken is olvashatunk róla:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Bokor_Jutta
http://www.bartokzenehaz.hu/rolunk-irtak/rolunk/media/rolunk-irtak
Nagyszerű lehetett!!
Díszpalotás a Bartók Zeneházban
Abban biztos voltam, hogy a koncertlátogatáshoz felhasznált energiám – ugyanis a Csalán utcai Bartók Emlékház felől zarándokoltam el (nem gyalog…) bőségesen visszaszáll majd rám a műsort követően.
És így is lett – Kassai István és Szecsődy Ferenc kiváló művészeink előadását hasonlóan kiváló zenekritikus tudná méltatni… – ezúttal is különleges programmal örvendeztették meg a közönséget. A ritkán hallható zeneszámok (Műsor: lsd. http://www.bartokzenehaz.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2019/05/11/436/38/szecsody-ferenc-hegedu) között mindketten ismertettek, kiemeltek néhány fontos elemet a zeneszerzők életéből és műveik történetéből.
A közönség boldog volt, a programot ráadás követte és ezután kifelé menet másról nem is volt szó, ahogyan óhatatlanul is hallottam, mint arról, hogy csodálatos volt és köszönjük szépen!
Visszatérek most arra, hogy elsőként érkeztem a májusi napsütésben, majd Bokor Jutta művésznő (operaénekesnőnket épp a napokban hallgattam az "István király" CD-n) közvetlen, kedves vendégszeretetét élvezhettem, aki körbevezetett az intézmény mindkét épületén, még a kulisszák mögé is bepillanthattam. A Bartók Zeneház körüli parkocska is pompázott.
Egy váratlan és érdekes találkozásban is részem volt, majd ezt is elmesélem.
Számomra az est szépségét szinte beteljesítette a természet, a gondozott házak kis kertjeiből, a kerítésen átnyúló nagy ágakon az egészségtől duzzadó, de még zöld cseresznyék látványa.
KEMÉNY EGON HALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA - 2019
Ebben az esztendőben jelent meg az első két Kemény Egon-CD, a duplaalbumok bemutatóján Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, eljátszotta
KEMÉNY EGON: "Díszpalotás" című
zongora-átiratát.
Ez a Kemény Egon-mű 1935-ben jelent meg kottakiadványokban.
2019. március 13-án, a sátoraljaújhelyi XVII. Lavotta Napok keretében részlet hangzott fel belőle Bojti Eszter zongoraművésznő előadásában.
(A kottából ugyanis mindössze ennyit találtak meg...remélhetőleg hamarosan a teljes művet is hallhatjuk zongorajátékával.)
A felvételek ezen a weboldalon vannak: www.kemenyegon.hu
Ma ismét hallható lesz a "Díszpalotás", amely az 1940-es évek óta idén szerepelt újra nyilvános előadáson, sőt a műsor címadó zenedarabja lett!
2019. május.11. 17:00 óra
" Díszpalotás"
Szecsődy Ferenc hegedű és Kassai István zongorakoncertje
Király-Kőnig Péter: Variációk Erkel Himnusza fölött
Erkel: Változatok Bartay Endre "A csel" c. operájára 16'
Hubay: Variációk egy magyar témára
Kemény Egon: Díszpalotás Bihari, Lavotta és Csermák dallamaira 4'
Bartók: 3 csíkmegyei népdal 3'
Hubay: Románc
Mosonyi: A kis cigány 4'
Hubay: Hullámzó Balaton
Jacob Alt: Kassa, Szent Erzsébet-templom - az elõtérben piac, 1838
További felvételek megtalálásában is reménykedem...
Ismét egy szerencsés fogás az mtva archívumából....eddig hiába kerestem, nem volt a digitális archívumokban fellelhető foto Ruitner Sándor zenei rendezőről.
Az előző kép forrása:
Ruitner Sándor zenei rendező, még egészen fiatalon, 1953-ban, a "Hatvani diákjai" felvételét (1955) megelőző években.
archivum.mtva.hu
"A Bessenyei bélyeg"
100 évvel ezelőtt született Bessenyei Ferenc
Emlékezetes és nagy sikerű szerepéről mostanában sokat írtunk, Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában is hallhattunk részleteket, CD-n februárban jelent meg - Hatvani István professzort alakította a "Hatvani diákjai"-ban.
A Rádióélet (Rádióújság) egyik rovata volt az alábbi. Az 1949-es május 1-i műsorról, benne az új rádióműfajt teremtő Kemény Egon: „Májusfa” című nagyoperettel, Szobotka Tibor irodalmár – a Magyar Rádió Zenei Osztály csak évekkel később alakult meg – az Irodalmi osztály tekintélyes munkatársa írt kritikát:
3 PERC RÁDIÓKRITKA
„ A nap esti műsorának eseménye Mesterházy – Szász – Kemény rádióoperettjének, a „Májusfá”-nak előadása volt. A könnyű és kellemes operett beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a vidámság és a muzsika természetesen bontakozik ki a cselekményből, amelyről azonban meg kell mondanunk, hogy inkább érezzük lombikban készültnek, mint a spontán teremtőkedv megnyilatkozásának. Hangulat, bonyodalom még mind a régi operettek receptje szerint került bele a librettóba, bármennyire jelentős kezdeményezésnek tekintjük is ezt az új rádióműfaj megteremtése szempontjából. A rendezés sem segített ezeket az apró zökkenőket áthidalni, azonfelül nem elégített ki a rádiószerűség követelményeit sem mindenben (pl. a változó jelenetek érthető és világos egymásbakapcsolásában.) Mindamellet a „Májusfa” jó mulatság volt és Kemény Egon kitűnő, optimista hangulatú keringője bizonyára sokáig zsongott azoknak a dolgozóknak a fülében, akik az elmúlt vasárnap este egy nagyszerű nap emlékével tértek nyugovóra. Szobotka Tibor"
archimum. mtva. hu
(Szobotka Tibor Wikipédia: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szobotka_Tibor)
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
a mai adás ismétlésében 18.30- kor:
70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”
Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.
A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről
újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.
Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.
A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.
Ruttkay Éva a címlapon - MÁJUSFA
Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel:
Előadás a studióban:
MÁJUSFA
Mesterházi Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)
Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)
… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!
A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.
Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”
archivum.mtva.hu
A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett, Kemény Egon: „Talán a csillagok”.
Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:
Kemény Egon – Romhányi József:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen
Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Most! Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.30
KEMÉNY EGON - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa"
Nagyoperett rádióra, Magyar Rádió, az első rádióoperett
Bemutató:
70 évvel ezelőtt! 1949. május 1.
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
