Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2019. október 26-án jelentette be a „Túl az Óperencián” című műsorában (hangfelvételen az 1785 számú bejegyzésben a 0:26 időpontnál hallható)
a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD sorozat 2019 – CD 3 megjelenését:
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok
További részletek és rövid zenei minták, CD vásárlási lehetőség: www.kemenyegon hu.
Dankó Rádió – mai ismétlésben: 18.50 után
A mai műsor elején Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlékezett a Nemzeti Gyásznapról.
A zenei összeállítást
KEMÉNY EGON: Könnyű zene című műve zárta.
http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
Elhangzott: részlet, 3.tétel.
Szvit nagyzenekarra 3 tételben, Magyar Rádió, 1954
A Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tegnap Mindenszentek ünnepét idézte fel a nyitó-muzsikával.
A műsor gerincét Ábrahám Pál – Kemény Egon – Fényes Szabolcs zenéje adta.
Ők évtizedeken át bizonyos értelemben magyar, XX. századi zeneszerző-triászt alkottak… operettszerzőként mindhármukat a Fővárosi Operettszínház – mint fiatal zeneszerzőket – indította el a pályán, 1928 körül. A mai napon különösen mély érzéseket vált ki belőlem ez a tény.
Szeretettel hallgattam rádiófelvételeiket, köszönöm szépen.
Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.30 órától
Mindenszentek napjáról megemlékezve, majd a
mai műsor középső részében, Petress Zsuzsa operettprimadonna énekelt, így hallhattuk a Magyar Rádióban 1959-ben bemutatott
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” című rádióoperett egyik (élettapasztalatban bővelkedő :-)) kettősét is:
Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Tegnap értesültem róla, hogy a Nyitott ablakot Kemény Egon zenéjével a Szolnoki Szigligeti Színház valóban bemutatta 1964-ben.
Az interneten a Meghívó is látható, majd megpróbálom a fórumba áthozni.
Ezúton is köszönöm Ardelao segítségét - korábbi bejegyzéseink - a fenti bemutató keresésében :-).
Dankó Rádió
a mai ismétlésben: 18.50 körül
itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
KEMÉNY EGON: „Szerencsés utazás” Előjáték – részlet –
Magyar Rádió, rádióoperett, 1950
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
No lám! Lexikális irányba kanyorodtál el :-).
Utaljunk a teljesség kedvéért a nevek eredeténél Szent Anna és Szűz Mária személyére valamint üdvtörténeti jelentésére is!
ANNA → kegyelem, Isten kegyelme, kellem, báj, kecsesség
MÁRIA → ellenálló, lázadó, fegyelmezetlen, zabolátlan; kövér, erős
Kedves Héterő!
Köszönöm szépen különleges bejegyzésedet. :-)
Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.12 órától
A hét vendége: Szinetár Miklós
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/21/tul-az-operencian-szinetar-miklossal-43-het/
Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.
Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:
Kedves Hallgatóink!
Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
A mai műsorban elhangzott, itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang
- Nyitány
- Lilla románca "Könnyű lepke, kis madár ..."
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk …"
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel…" kettős
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- „Lilla, szívemet ne vesd meg…” kettős
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.
Főszereplők:
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.
Szereplők:
Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: László Endre.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.
www.kemenyegon.hu
Kemény Egon Bécs után Kassán (1910 – 1923) nevelkedett, zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte, majd a Főgimnázium tanulója volt. Rétháti Kövér Dezső, a Zeneiskola igazgatója készítette fel a Bécsi Zeneakadémia felvételi vizsgájára, igazgatója Prof. Dr. Franz Schmidt volt.
Kassai különlegességek
Kassa a magyar királyság területén Nagy Lajos jóvoltából már 1347-ben szabad királyi város címet kapott, ami egyben azt is jelentette, hogy Buda után a második legjelentősebb városnak számított abban az időben.
A kassai márka
Kassa fejlődését – Róbert Károlytól kezdve egészen V. Lászlóig – több kiváltság odaítélésével is előmozdították. Ilyen szabadalmak voltak például a csöböradó alól való felmentés, a vásárjog, a mindennél fontosabb árumegállító jog, amelyet Nagy Lajos 1361-ben adott a városnak. Ennek értelmében az orosz- és lengyelországi kereskedők Kassán tartoztak letenni és eladni árucikkeiket. Kiváltságot kaptak Zsigmond királytól a helybeliek arra nézve is, hogy a város kebelébe nem tartozók nagyobb bevásárlásokat kizárólag a kassai kereskedőknél tehetnek, sőt a város polgárai is csak bizonyos mennyiségben szerezhetik be szükségleteiket az idegen kereskedőktől. / Például csak 6 vég lengyel posztót, 4 vég barhetet, 12 kalapot, vagy sipkát vásárolhatnak./ Kassa árumegállító joga és sok más szabadalma nagy üzleti lehetőségeknek az alapjait vetette meg, melyek oda vezettek, hogy a 14. század elején a kereskedelmi szükségletek lebonyolítására saját pénzt, a kassai márkát hozták forgalomba.
A barhet gyártás kassai monopólium
Kassa egyedi termékek előállítására is jogosítványokat kapott. Ezek közül a barhet gyártásra és árusításra vonatkozó volt a legjelentősebb. A rendelkezés szerint Kassán kívül Magyarországon sehol sem készíthettek barhetet, de még a barhet-gyártóknak is Kassára kellett költözniük, ha történetesen más városokban űzték mesterségüket. A híres szabadalom-levél, melyet Zsigmond király 1419-ben adott ki a következőket tartalmazza:
„Egyedül Kassán és sehol másutt országunk területén ne készítessék, tartassék és adassék el barhet és senki, akár kereskedő, akár pedig más állású egyéniség ne merészeljen külföldi barhetet bárhonnan az országunkba hozni, vagy pedig innét kivinni. Kassa város bírája és esküdt polgárai beleegyezése nélkül akarjuk, határozzuk és rendeljük, hogy a barhetkészítéssel foglalkozók, bárhol tartózkodjanak is királyságunk területén, akár nemesek, kár más birtokosok földjén, akár pedig városokban és szabad községekben, névszerint Bártfán, kivétel nélkül Kassára vonuljanak vagyonukkal és a barhetmesterség űzéséhez minden szükségesekkel együtt, mesterségüket a jövőben sehol másutt, mint Kassán gyakorlandók.“
Kassai sonka
A Kassai sonka egy csaknem negyedszázada ide vándorolt olasznak és társának köszönheti a létezését. Korábban mindketten a híres „veroneser“ szaláminak voltak a kitűnő mesterei. Előbb Debrecenben akartak letelepedni, de rájöttek, hogy Kassa sokkal jobb hely lehet számukra, mégpedig azért, mert itt van a közelben a jó és olcsó lengyel sertés, amelynek a húsa kiváló a konzerválásra. Pár esztendő múlva egy Elischer nevezetű szepességi hentes is itt ütött tanyát. Valójában ez a két jövevény: az olasz és a cipszer munkálkodott azon, hogy a kassai sonkának jó hírnevet szerezzenek. Elischer nagy segítségére volt a gyógyszerész bátyja, aki addig kotyvasztott, kísérletezett, amíg sikerült valami különös, jóízű pác-levet feltalálnia, ami a kassai sonka egyedi jellegét adta. Az olasz később kivált az üzletből. Elischer Kassán egyedül maradt a sonka-király. Nagy mennyiségben kivitelre is dolgozott. A Kassai-sonkát Németország, Törökország és Hollandia is vásárolta. A specialitás titka az volt, hogy Elischer a különleges pácolás után hetekig száraz füstön tartotta a sonkákat, tehát mire lehozták őket a kéményből, főzés nélkül is élvezhetőek voltak.
Kassai sör
A Bauernebl-féle sör- és malátagyár már 1858 óta működik Kassán, alapítója Bayer János volt. Később volt még egy sörgyára a városnak, a Lepesch és fia serfőzője, amelyet 1870-ben alapítottak. Hogy Kassán századokra visszamenően mindig virágzó iparágnak bizonyult a sörkészítést, ezt kifejezően bizonyítják a ránk maradt feljegyzések. Egy Szathmáry György prímásról, Kassa nagy jótevőjéről szóló írás megemlíti, hogy mekkora szeretettel és odaadással fáradozott a kiváló főpap a kassai szegény emberek megsegítésén. Többek között ezt is írja:
„A tanács 1516-ban egy Sándor nevű polgárnak bizonyos ok miatt megtiltotta, hogy jól jövedelmező iparát, a serfőzést folytassa. Sándor mester, mikor a budai vásáron járt, meglátogatta Szathmáryt, ki is „mint régi ismerősét“ szívesen fogdta s elkérdezősködött életviszonyairól. Amint nagy baját a tanács tilalmát hallotta, kész volt a közbenjárásra. Minthogy a saját házában már van sörfőzője – mondja Szathmáry – s életének nagyobb részét sörfőzéssel töltötte, megindította e régi ismerősének nyomora és szüksége: miért is kéri a tanácsot, hogy reá való tekintetből vonja vissza tilalmát s engedje meg a sörfőzést Sándor mesternek.“
A fenti sorok számunkra azért lehetnek fontosak, mert ezekből is kitűnik – ezek is azt igazolják –, hogy Kassán már 1516-ban – tehát egy félévezreddel ezelőtt – kassai sört ihattak a polgárok, ha éppen ehhez volt kedvük.
/szasz/
2019-07-21
Új bejegyzés: Fűszer és csemege – A zeneszerző KEMÉNY EGON YT csatornán:
„Magyarországon csak hónapokat töltöttem. Szüleim dicsősége hogy magyarul beszélek. Igaz hogy hibásan írok de büszkén megtartottam a magyar nyelvet. Brazíliában elek már 75 éven át. Ez a film nekem egy megrendítő elvezet. Már négyszer néztem végig. Tiszta élvezet. Köszönöm szépen.”
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.50 után
Mondhatjuk, hogy az Ábrahám – Kemény barátság keretezte a mai műsor zenei részét… Ábrahám Pál-operettjével indult és Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjével zárult…
Itt meghallgatható: https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
KEMÉNY EGON: Tangó
Magyar Rádió, 1954, 6’, – részlet –
A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon néhány nappal ezelőtti (október 13.) születésnapi évfordulója alkalmából feleleveníthetjük, hogy zeneszerzői karrierje színpadi szerzőként, Budapesten indult.
Első nagyoperettjét még abban az esztendőben, pontosan 90 évvel ezelőtt, 24. születésnapja előestéjén, a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta:
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”
Pesti operett 3 felvonásban.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27.
Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre.
Rendező: Szabolcs Ernő.
Karmester: Ábrahám Pál.
Díszlet: Gara Zoltán.
Ruhatervező: Váradi Tihamér.
Jelmez: Berkovits Andor.
A táncokat betanította: Rott Ferenc.
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban: 1929. október 12.
Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa.
Rendező: Szántó Jenő.
Karnagy: Fischer Károly.
Díszlet: Ütő Endre.
A nyitányt Kemény Egon vezényelte.
Helyesbítek: Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-ezredes úr.
Kedves Ardelao, lehet-e egy zeneszerzőnek nagyobb öröme, mint az, hogy életében művei bemutatóit rendre siker kíséri? Köszönöm emlékezésedet.
Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.04-től
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:
„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.””
Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.
Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.
Nemsokára kezdődik az ismétlés, itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac mindenkinek szívből ajánlom:
Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:
Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
www.kemenyegon.hu
A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:
- Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
- Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
- Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor
Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”
- Pálóczy Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
- Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
- Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
KEMÉNY EGON EMLÉKÉRE
RÁDIÓÉLET:
12.05: Osváth Júlia az Operaház tagja énekel zongorakísérettel.
[…] Kemény Egon: Szerenád […]
1937. november 3. (BUDAPEST I.)
*
18.30: Budapest tangót táncol
(összeállította Kemény Egon, Szedő Miklós dr.)
[…] Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath szövege. Szedő Miklós dr.) […]
1937. november 8. (BUDAPEST I.)
*
12.10: Országos postászenekar. Vezényel: Eördögh János.
[…] Kemény Egon: Kis balettzene.[…]
1942. február 12. (BUDAPEST I.)
*
14.18: Mindenki muzsikája. Jáki Tóth Pál szalonzenekara játszik.
[…] Kemény Egon: Tündértánc. […]
1942. augusztus 2. (BUDAPEST I.)
*
20.35: BOLOND ISTÓK, a rádió házi-kabaréja.
Írták: Darvas Szilárd, Fejér István, Gádor Béla, Gyöngyi László, Kemény Egon, Lányi Viktor, Romhányi József, Tabi László, Tiszai Márton.
Közreműködnek: Rácz Vali, Somogyi Erzsi, Surányi Magda, Benedek Tibor, Gács László, Herczeg Jenő, Komlós Vilmos, Lantos Olivér, Lugossy György, Mihályi Ernő, Pongrácz Imre és a Hurrican énekegyüttes. Zongorán kísér: Kardos István.
1942. augusztus 6. (BUDAPEST II.)
1770 számú bejegyzéshez
Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál
FEHÉR TIBOR – MÁTHÉ ÉVA – DOBRÁNSZKY ZOLTÁN
Forrás: MAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM
1770 számú bejegyzéshez
Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
FEHÉR TIBOR POLGÁR GÉZA KOMLÓSSY TERI
Forrás: MAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM
1770 számú bejegyzéshez
Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
Forrás: MAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM
1772 számú bejegyzéshez:
Időszerű lenne itthon is tiszta vizet önteni a pohárba, erre a mondatra gondolok:
„Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt.”
Klaus Waller, Ábrahám Pál életrajzírója óriási munkával elérte azt, amit eddig senki más, hiteles dokumentumok alapján összeállította és megírta Ábrahám Pál életrajzát.
Az első fejezetben olvashatjuk:
„ Irgendwann tauchte er in Berlin auf. Es war in der zweiten Hälfte des Jahres 1930, als man in Berliner Künstlerkreisen plötzlich auf einen Komponisten namens Paul Abraham aufmerksam wurde. Bisher hatte niemand von ihm gehört, allenfalls hatte der eine oder andere mitbekommen, dass der erfolgreiche Schlager Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier aus der ersten Ufa-Tonfilm Melodie des Herzens von einem bis dahin völlig unbekannten ungarischen Komponisten stammte.”
*Kívánatos lenne ezt a könyvet magyarul is megjelentetni.
Klaus Waller: Paul Abraham Der tragische König der Operette Eine Biographie 2., überarbeitete Auflage, 2017
Waller úr a napokban elégedettem említette nekem, hogy sikerült magánkiadásban megjelentetett könyvét eladni, annak ellenére, tette hozzá kissé lehangoltan, hogy Paul Abraham neve is lassan feledésbe merül.
** "Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier"" - a „32-es baka vagyok én” című induló német nyelvre fordított címe...
Megjelent a dal+szerző legfrissebb száma – Kemény Egon 50. évvel ezelőtti halála (1969. július 23.) és születése (1905. október 13.) közötti naptári időszakban emlékezik a zeneszerzőre az Artisjus kulturális magazinja, MMXIX harmadik negyedév, 40 - 41. oldal.
Ezen a linken megtekinthetjük és átlapozhatjuk a kiadványt: https://issuu.com/artisjus/docs/dsz_031_web
A kétoldalas ismertető, emlékező életmű-összefoglaló címe Kemény Egon zeneszerző megnyerő külsejét és kedves szeretetreméltóságát emeli ki személyisége egyik jellemzőjeként:
KEMÉNY EGON (1905 – 1969)
EGY BÁJOS EMBER
Sokszor nehéz azokat a művészeket újradefiniálni, elhelyezni egy képzeletbeli tablón, akik valamiért elhalványodtak az emlékezetben: Kemény Egon zenei életútja igazi XX. századi magyar történet.
A háború előtt sokszor használták ezt a jelzőt a szeretetreméltó emberekre. Kemény Egonra ez többszörösen igaz volt, és ha mindezt átkonvertáljuk munkásságára, talán a legszerényebb XX. századi zeneszerzőink egyikének a képe rajzolódik ki, aki mégis sokszor alkotott harsány műfajokban. Bécs, Kassa, Bécs, Budapest, Berlin, Budapest - valahogy így néz ki élete egy térképen, ahol többször átrajzolódtak a határok.
Az 1905-ben született zeneszerző-karmester-hangszerelő tehetségét már hat éves korában felismerte sebész főorvos apja. 1923-ig Kassán tanult zongora-hegedű-zeneelméletet Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott, Miskolcon érettségizett, majd a Bécsi Egyetem orvosi fakultásán készült orvosnak, ahol négy szemesztert végzett el, de párhuzamosan az orvosi karral a bécsi Zeneakadémiára járt, ahova azonnal a legfelső évfolyamra vették fel. Kemény Egon mint Franz Schmidt-tanítvány végezte el zenei felsőfokú tanulmányait, ám innen Bécsből Budapestre vezetett az útja, ahol a huszonéves fiú belecsöppent az akkor rendkívül izgalmas pesti színházi, jazz, operett életbe, 1929-tól az Operettszínház állandó karmestere lett, ahol bemutatásra került első nagyoperettje, a Kikelet ucca 3. is Somogyi Erzsi majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor főszereplésével.
Ebben az időszakban bontakozott ki igazán: ismert zeneszerzők műveit, dalait ő hangszerelte – 32-es baka vagyok én Ábrahám Pál: Az utolsó Verebély lány (1928) című operettjéből, a Viktória (1930) című operettet, vagy részben a Zenebona (1928) című jazz-operettet –, slágereket írt (Honululu stb.), nem sokkal később már filmzenét írt és hangszerelt, majd évtizedekig a Magyar Rádió egyik legfontosabb szerzője volt –, és nem utolsósorban a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítójaként is számon tarthatjuk.
Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt. Ebben az időben karnagyként, hangszerelőként, titkárként tevékenykedett hangosfilmtől az operettig. Az ebben a három éves időszakban íródott Ábrahám-operettek mind Kemény hangszerelésében szólaltak meg.
Lassan mindenhonnan zene szólt: az élőzenén, a kottán túli világban elterjedtek a gramofonlemezek, a rádió, a hangosfilm, így a szerzői jogok érvényesítése egyre nagyobb szerepet kapott: a fiatal Kemény Egon Dr. Huszka Jenő mellett a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett az Artisjus előd MARS szövetkezetnél. Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.
1934-ben kezdődött a Magyar Rádióval való szoros kapcsolata: zenedarabjait számtalanszor játszották és mutatták be itt. Mindezen túl rádió- és zenetörténeti jelentőségű is itt végzett munkássága: Kemény Egonhoz fűződik az első rádió daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937), híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először könnyűzenei műfajokban a rádióban, ő írta az első rádióoperettet (Májusfa, 1949), vagy a Hatvani diákjai című daljátékában játszott először prózai szerepet operaénekes, Simándy József (1955).
Kemény Egon mindvégig ápolta az osztrák, német, magyar zenei hagyományokat, még az ideológiailag igencsak zűrös ötvenes években is, igyekezett megmaradni egy szeretetre és tiszteletre méltó bájos embernek, még ha éppen munkásmozgalmi dalokat kellett írni vagy gyerekdalokat.
Kemény Egon kétszer kapott Erkel Ferenc-díjat, halálának 50. évfordulójakor CD-n jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla albumai.
–AJM–
Foto: a megemlékező írás oldalán (41.) Kemény Egon portréja 1967 körül
Illusztráció: a 40. oldalt teljesen kitölti Kemény Egon: Fekete liliom nagyoperettjének plakát-színlapja (Fővárosi Operettszínház, 1946.), piros betűkkel jelezve az 50-75 előadásszámot, 1947-ben.
Simándy Józsefre emlékeztek Kistarcsán
Megjelent a a Szilas Tv videofelvétele / YouTube:
https://www.youtube.com/watch?v=WKXLjuF16pU&list=PLIPBxAS99lNLUfcmr_4i0EVt1SwT_I5-a&index=2&t=0s
Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
Krisztina kisasszony címszerepében:
Rendezte: Orosz György. Karnagy: Virágh Elemér.
A színrevitelről előző bejegyzéseinkben már írtunk, kritikákból is idéztem, most az előadásról készült felvételeket láthatjuk.
Forrás: MAGYAR NEMZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM
https://mandadb.hu/tetel/49532/Kemeny_Egon__Krisztina_kisasszony
NÉMETHY FERENC CSISZÉR ANDRÁS
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.50 után
Itt meghallgatható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
KEMÉNY EGON: Krisztina kisasszony – Nyitány
Magyar Rádió, 1959
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A szövegében és zenéjében is fordulatos, szellemes, ugyanakkor tiszta és mély emberi érzéseket, erkölcsi tartást elénk állító rádióoperettet nagyon rég óta nem játszotta a Magyar Rádió, a teljes darab sugárzására sincs mód… zenés részleteket a Dankó Rádió megalakulása óta mégis hallhatunk belőle.
Műrészletek: lsd. a 1744 számú bejegyzésben.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Zenejét szerzette: Kemény Egon
A zeneszerző életművének számos elveszettnek hitt felvétele bukkant fel az utóbbi években. Talán a rádiójátékokhoz komponált zenéit (1935 -1961) is megtalálják még. Fórumunkon a témában először Ardelao kutatott digitális archívumban és nem kevés eredeti dokumentumot tett közzé, én a radiojatek.elte.hu bejegyzéseimben sorozatszerűen folytattam. Most az archivum.mtva.hu oldalról mutatom be Molière vígjátékát – nagyszerű fordításban és versekkel, kiváló szereposztással és énekes előadókkal: Farkas Ilonka, Spiegel Annie, Angyal-Nagy Gyula és Mindszenti Ödön dr.
1961. december 4. vasárnap
Kossuth Rádió
20. 55 A kotnyelesek
Dankó Rádió a mai ismétlés kezdete: 18.00 óra
A mai műsor nyitószáma:
KEMÉNY EGON: Ritka madár a szerelem
angol-keringő, 1935
Itt hallható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
A Magyar Rádió 1960-as években készített, úrjahangszerelt felvételét halljuk, a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
Kemény Egon zeneszerző karrierje igen fiatalon, operettszerzőként indult – Fővárosi Operettszínház, Kikelet ucca 3.,(1929), majd három esztendőn át Berlinben dolgozott.
1933-ban tért haza Budapestre, és végleg itt telepedett le. 1934-ben nagyzenekari művel mutatkozott be a Magyar Rádióban, majd ezt követte a Ritka madár a szerelem óriási népszerűsége. A Kemény Egon – Harmath Imre: Ritka madár a szerelem (1935) című angol-keringő nagy sikert aratott, több előadóval is készült gramofonfelvétel róla.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Magyarország OSCAR nevezettje
Tegnap tartották meg
TÓTH BARNABÁS
AKIK MARADTAK
című filmjének magyarországi díszbemutatóját, a Corvin Mozi két termében egyidejűleg vetítették. Ezt követően a meghívottak a nagy sikert aratott film szereplőivel és alkotóival beszélgethettek.
Zene: Pirisi László
Felhasznált zene: Kemény Egon (lsd. 1747 számú bejegyzés). A műrészlet egy otthoni jelenet hangulatfestését szolgálja, a rádióból gyermekkórus éneke szól.
Engem a film mély tartalma ragadott meg - a drámai témák korhű ugyanakkor szép és szelíd megjelenítése, a szeretet fensőbbsége, amely minden bajon átlendíti az embert.
Az alábbi linken fotók is láthatók a filmből:
Megjelent a Panoráma Magazin legújabb lapszáma!
2019/ 2. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA
ÉLETMŰ
Hűség a hazához, az anyanyelvhez és szeretteinkhez
Zenéjét szerzette: Kemény Egon
Különleges értékű zenei duplaalbum
* A cikk ezen a weboldalon olvasható el:
http://vilagklub.hu/home?subSiteId=1 - PANORÁMA MAGAZIN / PDF 16.oldal
Ezt a cikket lehet egy kicsit elemezni, mert Kemény Egon zeneszerző Budapesten 1927-1930-ig felépített karrierjét berlini tartózkodása (1930-1933) miatt saját kompozíciókkal nem gyarapította, és visszatérése után folytatta a komponálást.
Fontos adatok:
- ahogy megemlíti az Ábrahám-Kemény szerződést, amelyet Kemény Egon bontott fel (a Rákóczi induló körüli botrányok miatt).
- Hangszerelőként is kiváló volt, ennek a munkájának egzisztenciális oka is lehetett, amellett Kemény Egon neve hangszerelőként is rangot adott, sikert hozott ... zeneszerző-kollégái műveinek.
- 1934-ben mutatta be a Rádió Budapest I. Kemény Egon első zeneművét (www.kemenyegon.hu), a közel négy évtizedes rádiós sikereinek kiemelkedő darabjai közül 2019-ben a Kemény Egon életműve CD-sorozatban jelentek meg: CD1 Hatvani diákjai, CD2 Komáromi farsang, a daljátékokat egy másik műfaj követi, ez lesz a CD3.
Az Est 1934. április 21.
Kemény Egon tervei.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket:
Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy én hangszerelem a Singapoori Maharádzsa című új operettjét.
Ugyancsak én hangszerelem Földes-Dolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színre kerülni a Budai Színkörben.
Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam.
A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan.
A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat.
Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.
1755 számú bejegyzéshez még hozzáteszem,
ez az állítás nem helytálló: "Nemrég Ábrahám lemondott régi hűséges zenetitkáráról" esetleg úgy, hogy Ábrahám Pál kénytelen volt lemondani stb.
A köztük levő szerződést Kemény Egon bontotta fel, lsd korábban: Rákóczi induló.
1761 bejegyzésre:
Búbánat már réges-rég megtalálta és bejegyezte, az előbbi cikkeket pedig Ardelao.
Kemény Egon a Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetőjeként tért vissza Budapestre, a film körülötti bonyodalmakat is megtárgyaltuk már a fórumon.
Miket nem találok? Ő az édesanyja?
Esti Kurir 1933. augusztus 23.
Házasság
Kemény Egon, Ábrahám Pál munkatársa és titkára, Berlinben nőül vette Gora Zoltán elvált feleségét. A fiatal pár Budapestre jön nászúira, ahol Kemény Egon segédkezni fog Ábrahám Pálnak a Rákóczi cimü film zenéjének filmrc
1758 számú bejgyzésre:
Ez a cikk is volt már, felesleges újra beírni féligazságokat.
"Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült" - nevetséges fogalmazás! Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt.
1756 számú bejegyzéshez:
Ez a cikk már szerepelt itt.
A René filmzenéjéről még nem hallottam, érdemes lenne kutatni utána.
A Magyar szvit (nagyzenekari szvit négy tételben, 1936) előadásai az alábbiakban többször szerepeltek.
A Kálmán Imréről írtakra gondolsz?
Itt rá a válasz:
Pesti Naplo 1934. április 19.
(*) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.
Az Est 1934. április 21.
(•) Kemény Egon tervel.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.
1755 számú bejegyzésre:
Nem kell minden újságcikknek bedőlni, mert nem biztos, hogy igazat ír…
Ami viszont igaz, Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző legjobb barátja volt, és felkérését elfogadva 25 évesen, a nagy gazdasági világválság idején, szerződéssel zenekari hangszerelője és zenei munkatársa lett Lipcsében és Berlinben 1930-1933 között.
Az Est 1934. január 20.
Zenei íródiákját Kálmánnak engedte át Ábrahám
Zenei iródiákí Ilyen is van, csak a be nem avatottak nem tudnak róla.
Népszerű, sokat dolgozó, sokfelé elfoglalt zeneszerzők tartanak ilyen zene- titkárt, aki segít is nekik és őrzi is titkaikat. (Mert egy zeneszerzőnek csak vannak titkai ?...)
A zenei íródiák rendezi, fésüli, összeállítja, szétszedi, Ábrahám Pál ismét összeállítja, csoportosítja az anyagot, amit a Mester alkot, A melódia, a harmónia, a ritmus a nagy zeneszerző kötelessége, a hangszerelés is az ő feladata, — ha ráér. Ha nem ér rá és a színház sürget: az instrumentálásban segit neki a zenei munkatárs.
Ábrahám Pál egyike ma a világ legelfoglaltabb komponistáinak, tehát neki is szüksége van zenei író diákra. Több év óta Kemény Egon, egy fiatal magyar zeneszerző töltötte be mellette őzt a tisztet. Nemrég Ábrahám lemondott régi hűséges zenetitkáráról, akit aztán Kálmán Imre azonnal szerződtetett. A zenei berkekben ez nagy esemény volt, de csak addig, amíg Ábrahám meg nem találta új zenei munkatársát Bródy Tamás, a tehetséges és nagyon Ifjú karmeter személyében.
Csak érdekességképp küldöm a cikket, remélem segítségére lehettem. Most már érhető, hogy miért is van édesapja kézírása a darab kottáján, mert ezzel is segített neki, nyilván szépen írt. Szerintem Kálmán Imrénél végül is nem dolgozott, Passz, csak nem hallottam arról.
Simándy József emlékére, születésnapi évfordulóján:
YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=M3DkDxwS6NA
Simándy-szobor - Szinetár Miklós avatóbeszéde - Szeged, 2019
Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.
Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.
Kistarcsai Kulturális Egyesület
Szeptember 15., vasárnap
17.00 A Simándy-szobor koszorúzása
Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja.
Közreműködik: Fleischer Bence,
Gulyásik Attila,
Jutasi-Varró Diána,
Kelemen Zoltán,
Váray-Major Zsófia.
Hangfelvételről Simándy József.
*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a 2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18:55
itt hallható: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
50 esztendeje hunyt el Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, így vezette be a műrészletet Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető
KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” – Nyitány (részlet)
Magyar Rádió, rádióoperett, 1959.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió
Ilosfalvy Róbert díjat alapított a Zeneakadémia (Forrás: Café Momus, Hírek)
Egykori növendékéről Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.
Pontosan három évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző fóruma. Akkor még senki nem is sejthette, hogy 2019-ben majd lehetőség nyílik arra, hogy a „Komáromi farsang” CD-kiadványon megjelenik - Ilosfalvy Róbert Csokonai Vitéz Mihály énekes főszerepét alakította a daljátékban. Elbűvölően. 29 éves volt.
Ez a daljáték-kiadvány is tiszteletnyilvánítás valamennyi szerzője, alkotója és előadója művészete iránt.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Komáromi farsang
A két részes rádiódaljáték drámai csúcspontja, amikor Vajda Péter kíséretével leányát, Lillát Csokonai és a vándorszínészek körében megleli. A szívszorító jelenet után érkezik meg Lavotta a szőnyi pappal, hogy megeskesse a szerelmeseket…
VIOLA MIHÁLY
Magyar Foto: Farkas Tamás
A szőnyi kálomista pap szerepében: Viola Mihály
Elegáns, jó humorú, mindig mértékkel karikírozó színész volt. Jellegzetes hanghordozása a figyelmet rendszerint rá irányította. A színpadon nagy rutinnal mozgott, kiemelkedő színpadi mozgáskultúrával rendelkezett. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994
A „Komáromi farsang” a Felvidéken is elérhető lesz!
HÁZY ERZSÉBET – LILLA
ILOSFALVY RÓBERT – CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston:
KOMÁROMI FARSANG
Megjelent: Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója esztendejében
MEGVÁSÁROLHATÓ:
- Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny döntő – gála
2019. szeptember 22-én, 16.00 órai kezdettel Érsekújvár, Kultúrház
- www.kemenyegon.hu
- Rózsavölgyi Zeneműbolt.
https://www.youtube.com/watch?v=GfVgAMDXmo0#action=share
Az alkotók az 1953-ban játszódó film zenéje mellé az egyik jelenethez Kemény Egon 1954-ben készült kompozíciójából választottak egy rövid részletet:
Kemény Egon - B. Radó Lili: "Derűvel, dallal..." (2' 5")
Magyar Rádió, 1954.
A Vendel utcai Tanítóképző Intézet Kodály-kórusát és a Magyar Rádió 61 tagú Szimfonikus Zenekarát Nagy Olivér vezényelte.
LUKÁCS MARGIT
Lukács Margit előadása különleges rádiófelvétel. Kemény Egon több kompozícióját énekelte, amelyeket a Magyar Rádió mutatott be – ez az egy maradt meg. Aki most hallotta – 2019. július 23. – annak bizonnyal emlékezetes élményt nyújtott. (Részletek a 1744 számú bejegyzésben.)
Kemény Egon életműve - CD-sorozat 2019
CD 1 Hatvani diákjai
CD 2 Komáromi farsang
Előkészületben:
CD 3
CD 4