565 zenebaratmonika 2016-12-03 18:11:57 [Válasz erre: 563 Ardelao 2016-12-03 14:59:02]
Ha így vesszük Németországban azért jobb a helyzet, ott felújítanak operetteket is, olyanokat amiket már rég nem játszottak, Hitler által betiltott darabokat... sokszor kottatöredékek alapján és poros, hiányos szövegkönyvekből. Próbálják az eredeti hangszerelést elővarázsolni. A régi filmeket is meg kéne menteni, azok igazi értékek régi híres színészekkel, sokat beszereztek már külföldről, de számítógéppel lehetne restaurálni ezeket is. Franciáknál láttam, hogy milyen szépen felújítottak régi filmeket. Nálunk sajna a kották, operettek ott vannak az elfekvőben, és jó ha még megvannak, minek is Keróéknak, nekik elég a Kálmán repertoár, és a többi szerzőtől pár sláger....
Ha így vesszük Németországban azért jobb a helyzet, ott felújítanak operetteket is, olyanokat amiket már rég nem játszottak, Hitler által betiltott darabokat... sokszor kottatöredékek alapján és poros, hiányos szövegkönyvekből. Próbálják az eredeti hangszerelést elővarázsolni. A régi filmeket is meg kéne menteni, azok igazi értékek régi híres színészekkel, sokat beszereztek már külföldről, de számítógéppel lehetne restaurálni ezeket is. Franciáknál láttam, hogy milyen szépen felújítottak régi filmeket. Nálunk sajna a kották, operettek ott vannak az elfekvőben, és jó ha még megvannak, minek is Keróéknak, nekik elég a Kálmán repertoár, és a többi szerzőtől pár sláger....
564 smaragd 2016-12-03 15:25:24 [Válasz erre: 557 Ardelao 2016-12-03 10:32:12]
KEMÉNY EGON: "Májusfa" (1949) Magyar Rádió, az első rádióoperett "Balaton-keringő" Gyurkovics Mária, koloratúrszoprán Az előadást május 1-én a rádióstúdióból közvetítve hallhatta a közönség, lakklemezre is felvették, óriasi siker volt, elsősorban a "Májusfa-keringő". 1955-ben a "Balaton-keringő" -t Gyurkovics Máriával újra felvették, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus. Még így, az internet-minőségben szóló "Balaton-keringő" hallgatásánál is feltűnik, hogy kiválóságaink, Tokody Ilona operaénekesnő és Gulyás Dénes operaénekes átéléssel és odaadással énekelte Kemény Egon keringőjét. Feltűnt nekem az is, hogy sajnos hallható, nem volt már ott a zeneszerző , aki hangjukra transzponálta volna a dalt, amint azt életében minden esetben megtette, ami gyakran nagy munkát igényelt... A kíséret megváltoztatása sem csupán hangszerelés itt, hanem minden bizonnyal átdolgozás, legalábbis részben, ennek egyik bizonyítéka az is, hogy duettet énekeltek. Kemény Egon műveinek elhunyta utáni előadásai legnagyobb problémájának azt látom, hogy hiányzik az a "zenei közeg", mentalitás, amelyben zenedarabjait kottahűen adnák elő. Szívből remélem, hogy ebben a nehéz helyzetben nagy és művészi sikerekhez vezető fordulatot hoz még a jövő!
KEMÉNY EGON: "Májusfa" (1949) Magyar Rádió, az első rádióoperett "Balaton-keringő" Gyurkovics Mária, koloratúrszoprán Az előadást május 1-én a rádióstúdióból közvetítve hallhatta a közönség, lakklemezre is felvették, óriasi siker volt, elsősorban a "Májusfa-keringő". 1955-ben a "Balaton-keringő" -t Gyurkovics Máriával újra felvették, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus. Még így, az internet-minőségben szóló "Balaton-keringő" hallgatásánál is feltűnik, hogy kiválóságaink, Tokody Ilona operaénekesnő és Gulyás Dénes operaénekes átéléssel és odaadással énekelte Kemény Egon keringőjét. Feltűnt nekem az is, hogy sajnos hallható, nem volt már ott a zeneszerző , aki hangjukra transzponálta volna a dalt, amint azt életében minden esetben megtette, ami gyakran nagy munkát igényelt... A kíséret megváltoztatása sem csupán hangszerelés itt, hanem minden bizonnyal átdolgozás, legalábbis részben, ennek egyik bizonyítéka az is, hogy duettet énekeltek. Kemény Egon műveinek elhunyta utáni előadásai legnagyobb problémájának azt látom, hogy hiányzik az a "zenei közeg", mentalitás, amelyben zenedarabjait kottahűen adnák elő. Szívből remélem, hogy ebben a nehéz helyzetben nagy és művészi sikerekhez vezető fordulatot hoz még a jövő!
563 Ardelao 2016-12-03 14:59:02 [Válasz erre: 561 smaragd 2016-12-03 12:52:09]
Igen, pontosan a gyűjtőknél való kutakodást hiányolom, és a még fellelhető kották újrajátszását, ill. újraéneklését. Erre még abban az esetben is szükség lenne, ha a mai közönség nem tart(ana) igényt az ilyen stílusú dalokra. Egyszerűen azért, hogy lehetőség szerint minél kevesebb fehér folt maradjon a magyar zenetörténetben.
Igen, pontosan a gyűjtőknél való kutakodást hiányolom, és a még fellelhető kották újrajátszását, ill. újraéneklését. Erre még abban az esetben is szükség lenne, ha a mai közönség nem tart(ana) igényt az ilyen stílusú dalokra. Egyszerűen azért, hogy lehetőség szerint minél kevesebb fehér folt maradjon a magyar zenetörténetben.
562 zenebaratmonika 2016-12-03 13:40:44 [Válasz erre: 561 smaragd 2016-12-03 12:52:09]
Sajnos arról nincs információm, hogy készül e felvétel egyáltalán, de kb. 300-szor ment a Verebélylány az Operettszínházban.
Sajnos arról nincs információm, hogy készül e felvétel egyáltalán, de kb. 300-szor ment a Verebélylány az Operettszínházban.
561 smaragd 2016-12-03 12:52:09 [Válasz erre: 559 zenebaratmonika 2016-12-03 12:17:31]
Csak az a gramofonfelvétel maradhatott meg, esetleg gyűjtőknél, amit egyszer fel is vettek...
Csak az a gramofonfelvétel maradhatott meg, esetleg gyűjtőknél, amit egyszer fel is vettek...
560 zenebaratmonika 2016-12-03 12:19:49
Az MTV archívuma leégett, lehet ekkor semmisültek meg, rengeteg korabeli film is odalett ezzel, ezek közül utólag párat külföldről sikerült beszerezni.
Az MTV archívuma leégett, lehet ekkor semmisültek meg, rengeteg korabeli film is odalett ezzel, ezek közül utólag párat külföldről sikerült beszerezni.
559 zenebaratmonika 2016-12-03 12:17:31 [Válasz erre: 556 smaragd 2016-12-03 05:29:14]
Az utolsó Verebélylány c. Ábramám operettből szerinted maradt meg felvétel? Én még azzal se találkoztam még, pedig az ugyanebben az időben ment, és azzal debütált Eggerth Márta.
Az utolsó Verebélylány c. Ábramám operettből szerinted maradt meg felvétel? Én még azzal se találkoztam még, pedig az ugyanebben az időben ment, és azzal debütált Eggerth Márta.
558 zenebaratmonika 2016-12-03 12:10:17 [Válasz erre: 557 Ardelao 2016-12-03 10:32:12]
Sajnos a rádió archívumából rengeteg minden "elveszett", egyik rokonom operaénekes volt, de énekelt nótát és operettet is, több száz hangfelvétel készült vele, próbáltam kérni a Dankó rádióban, de összesen 5-6 magyar nóta maradt meg tőle...
Sajnos a rádió archívumából rengeteg minden "elveszett", egyik rokonom operaénekes volt, de énekelt nótát és operettet is, több száz hangfelvétel készült vele, próbáltam kérni a Dankó rádióban, de összesen 5-6 magyar nóta maradt meg tőle...
557 Ardelao 2016-12-03 10:32:12 [Válasz erre: 556 smaragd 2016-12-03 05:29:14]
Számomra mégis értehetetlen, hogy Kemény Egon szerzeményeiből szinte alig találunk hanganyagot a neten és egyéb helyeken, holott azokat néhány évtizeddel ezelőtt a rádió szinte hetente sugározta. Megértem, hogy igen sok felvétel elveszett, megsemmisült. Mégis, egyfajta tendenciózusságot látok abban, hogy az ő művei szinte teljességgel hiányoznak. Hiszen – akár magángyűjteményekből - lehetne pótolni jó pár felvételt, ha a szándék meglenne hozzá. Megint csak azt látom, hogy nem becsüljük meg a saját értékeinket, miközben buzgón importáljuk minden téren a külföldi kultúrszemetet. Azért, hogy álljon itt mégis némi hanganyag, beillesztem a következőt: A Zeneműkiadó Vállalat (Budapest) által, 1952-ben megjelentetett Táncalbumban Kemény Egon két szerzeményének a kottája található meg: 1.Balatonkeringő (Kemény-Romhányi) (Ezt a dalt a neten még két további írásmódban találjuk meg: Balaton-keringő, Balaton keringő) 2.Május elsején (Kemény-Szász). Ezekből a YouTube-on csak a Balatonkeringő szerepel. A Gyurkovics Máriával készült felvételt, sajnos, nem találtam meg a neten, de Tokody Ilona tolmácsolásában meghallgathatjuk ezt a szép dalt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZpHuJytmRrw; Balaton keringő [/url]
Számomra mégis értehetetlen, hogy Kemény Egon szerzeményeiből szinte alig találunk hanganyagot a neten és egyéb helyeken, holott azokat néhány évtizeddel ezelőtt a rádió szinte hetente sugározta. Megértem, hogy igen sok felvétel elveszett, megsemmisült. Mégis, egyfajta tendenciózusságot látok abban, hogy az ő művei szinte teljességgel hiányoznak. Hiszen – akár magángyűjteményekből - lehetne pótolni jó pár felvételt, ha a szándék meglenne hozzá. Megint csak azt látom, hogy nem becsüljük meg a saját értékeinket, miközben buzgón importáljuk minden téren a külföldi kultúrszemetet. Azért, hogy álljon itt mégis némi hanganyag, beillesztem a következőt: A Zeneműkiadó Vállalat (Budapest) által, 1952-ben megjelentetett Táncalbumban Kemény Egon két szerzeményének a kottája található meg: 1.Balatonkeringő (Kemény-Romhányi) (Ezt a dalt a neten még két további írásmódban találjuk meg: Balaton-keringő, Balaton keringő) 2.Május elsején (Kemény-Szász). Ezekből a YouTube-on csak a Balatonkeringő szerepel. A Gyurkovics Máriával készült felvételt, sajnos, nem találtam meg a neten, de Tokody Ilona tolmácsolásában meghallgathatjuk ezt a szép dalt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZpHuJytmRrw; Balaton keringő [/url]
556 smaragd 2016-12-03 05:29:14 [Válasz erre: 551 Ardelao 2016-12-02 10:00:11]
Nem tudom, készült-e gramofonfelvétel Eggerth Mártával a "Kikelet ucca 3" - ból, érdeklődésedet és csalódottságodat megértem, csodával határos lett volna, ha oly sok szerepe között ezt a régi, "pesti operette-et" is megemlítette volna, vagy ráleltek volna a gramofonfelvételre, ugyanis a nagyoperett több betétjét felvették. Eggerth Márta emlékeit, őt magát Darvas János is szándékozott dokumentumfilmjében - 534 bejegyzés - szerepeltetni, de értesülésem szerint a személyes találkozást a művésznő egészségi állapota a film készítésekor nem tette lehetővé.
Nem tudom, készült-e gramofonfelvétel Eggerth Mártával a "Kikelet ucca 3" - ból, érdeklődésedet és csalódottságodat megértem, csodával határos lett volna, ha oly sok szerepe között ezt a régi, "pesti operette-et" is megemlítette volna, vagy ráleltek volna a gramofonfelvételre, ugyanis a nagyoperett több betétjét felvették. Eggerth Márta emlékeit, őt magát Darvas János is szándékozott dokumentumfilmjében - 534 bejegyzés - szerepeltetni, de értesülésem szerint a személyes találkozást a művésznő egészségi állapota a film készítésekor nem tette lehetővé.
555 smaragd 2016-12-02 11:25:45 [Válasz erre: 550 Ardelao 2016-12-02 09:45:47]
A "Túl az Óperencián" című rádióműsor médiaklikk oldalán a műsor sugárzásakor jelent meg először Kemény Egon zeneszerző portréfelvétele (1940), azóta az interneten mindenhol ezt a fényképét használják fel. [url]https://m.facebook.com/579678575412720/photos/a.580043132042931.1073741829.579678575412720/706757272704849/?type=1&theater;Kemény Egon emlékműsor[/url] Örültem, amikor a fórum megnyitásakor bejegyezted (2), mert már előtte megváltozott a médiaklikk oldal képe. (Nekem nem tetszik a fekete háttér, és fénykép sincs már rajta.) Az ott ismertetett életpálya szövegét részben a wikipedia is átvette, ami még mindig nagyon hiányos, sajnos néhol hibás is. Ezért is döntöttem amellett, hogy érdemes lenne itt, olvasói fórumban írnunk Kemény Egon művészetéről, ebben a Szerkesztőség támogatott, ezt ezúton is köszönöm. Számoltam azzal is, hogy komolytalan fórumozó hamis bejegyzései is bekerülhetnek, mint mindenhol, ahol nyilvános hozzáférési lehetőség van. Biztos vagyok abban, hogy művelt olvasóink észreveszik az ilyesmit, és tudják, mely bejegyzések hitelesek. Ami itt nagyon hiányzik, az a muzsika, Kemény Egon zenéje.
A "Túl az Óperencián" című rádióműsor médiaklikk oldalán a műsor sugárzásakor jelent meg először Kemény Egon zeneszerző portréfelvétele (1940), azóta az interneten mindenhol ezt a fényképét használják fel. [url]https://m.facebook.com/579678575412720/photos/a.580043132042931.1073741829.579678575412720/706757272704849/?type=1&theater;Kemény Egon emlékműsor[/url] Örültem, amikor a fórum megnyitásakor bejegyezted (2), mert már előtte megváltozott a médiaklikk oldal képe. (Nekem nem tetszik a fekete háttér, és fénykép sincs már rajta.) Az ott ismertetett életpálya szövegét részben a wikipedia is átvette, ami még mindig nagyon hiányos, sajnos néhol hibás is. Ezért is döntöttem amellett, hogy érdemes lenne itt, olvasói fórumban írnunk Kemény Egon művészetéről, ebben a Szerkesztőség támogatott, ezt ezúton is köszönöm. Számoltam azzal is, hogy komolytalan fórumozó hamis bejegyzései is bekerülhetnek, mint mindenhol, ahol nyilvános hozzáférési lehetőség van. Biztos vagyok abban, hogy művelt olvasóink észreveszik az ilyesmit, és tudják, mely bejegyzések hitelesek. Ami itt nagyon hiányzik, az a muzsika, Kemény Egon zenéje.
554 smaragd 2016-12-02 11:23:44 [Válasz erre: 551 Ardelao 2016-12-02 10:00:11]
KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3 " (1929) pesti operette 3 felvonásban Az Előmény 369-ban is említjük Eggerth Mártát, valamint a a táncok betanítóját: Rott Ferencet (374), aki az előző bejegyzésekben is szerepelt, Kemény Egon korai táncslágereivel előadásával kapcsolatosan.
KEMÉNY EGON: "Kikelet ucca 3 " (1929) pesti operette 3 felvonásban Az Előmény 369-ban is említjük Eggerth Mártát, valamint a a táncok betanítóját: Rott Ferencet (374), aki az előző bejegyzésekben is szerepelt, Kemény Egon korai táncslágereivel előadásával kapcsolatosan.
553 smaragd 2016-12-02 11:21:32 [Válasz erre: 552 Ardelao 2016-12-02 10:52:02]
Ez a dal is azok közé tartozik, amelyek évtizedekig slágerek voltak, nem tudom, hogy dúdolójuk ismerte-e, emlékezett-e még arra, ki volt a zeneszerző. Néhány évtizede történt a családunkban, hogy egy kislány ezt a dalt énekelve, természetesen részleteket, de tisztán felismerhető dallammal, jött haza az óvodából. Csodálkoztunk, mit tanul a gyerek az oviban... - mit énekelsz, mi ez? kérdeztük, mire ő megszeppenve: -a dadus tanította... Akkor elmosolyodtunk, hogy az "öreg" dadus miket tanít a gyerekeknek...de hirtelen felnevetett egyik családtagunk: hiszen ez egy régi Kemény Egon sláger!
Ez a dal is azok közé tartozik, amelyek évtizedekig slágerek voltak, nem tudom, hogy dúdolójuk ismerte-e, emlékezett-e még arra, ki volt a zeneszerző. Néhány évtizede történt a családunkban, hogy egy kislány ezt a dalt énekelve, természetesen részleteket, de tisztán felismerhető dallammal, jött haza az óvodából. Csodálkoztunk, mit tanul a gyerek az oviban... - mit énekelsz, mi ez? kérdeztük, mire ő megszeppenve: -a dadus tanította... Akkor elmosolyodtunk, hogy az "öreg" dadus miket tanít a gyerekeknek...de hirtelen felnevetett egyik családtagunk: hiszen ez egy régi Kemény Egon sláger!
552 Ardelao 2016-12-02 10:52:02 [Válasz erre: 542 zenebaratmonika 2016-11-30 21:19:38]
Emlékszem, ifjú koromban még hallottam ezt a „pattogó" ritmusú, mókás dalt. Mert Kemény Egon képességeinek ezt az oldalát is megmutatta. :) (A yt-n, sajnos, ez sem található meg.) [url] http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/70271/szenes-ivan/hokusz-pokusz-egy-szerencsetlen-szerecsen-tortenete-zeneszoveg.html;Kemény Egon – Szenes Iván: Hókusz-pókusz (egy szerencsétlen szerecsen története) [/url] “Dalszöveg Bimnek hívták kiskorában, Nem járatták iskolába, Úgy nőtt fel a Szaharában, Mint egy fekete folt. Bimből Bam lett, Bamból bamba, Mint a Hamlet, olyan sanda, S az apjának rajta kívül Harminc gyereke volt. Hókusz-pókusz, csüng a fán a kókusz, Arra jön egy szerecsen és megrázza a fát. Rázza, rázza, s egyre magyarázza, Hogy mennyire szereti a forró Afrikát. Röhög az oroszlán, nevet az ég, S a szúnyog örömében megcsíp egy tevét… Hókusz-pókusz, leesik a kókusz S betöri a szerencsétlen szerecsen fejét! Bim bambuszból fonta házát, Nem kapott még sose náthát, Nem koptatta a kabátját, Nem vett soha ruhát. Feleségét úgy szerette, Hogy ebédre majd megette, De ha rossz volt, megkergette A nagy homokon át: Hókusz-pókusz…”
Emlékszem, ifjú koromban még hallottam ezt a „pattogó" ritmusú, mókás dalt. Mert Kemény Egon képességeinek ezt az oldalát is megmutatta. :) (A yt-n, sajnos, ez sem található meg.) [url] http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/70271/szenes-ivan/hokusz-pokusz-egy-szerencsetlen-szerecsen-tortenete-zeneszoveg.html;Kemény Egon – Szenes Iván: Hókusz-pókusz (egy szerencsétlen szerecsen története) [/url] “Dalszöveg Bimnek hívták kiskorában, Nem járatták iskolába, Úgy nőtt fel a Szaharában, Mint egy fekete folt. Bimből Bam lett, Bamból bamba, Mint a Hamlet, olyan sanda, S az apjának rajta kívül Harminc gyereke volt. Hókusz-pókusz, csüng a fán a kókusz, Arra jön egy szerecsen és megrázza a fát. Rázza, rázza, s egyre magyarázza, Hogy mennyire szereti a forró Afrikát. Röhög az oroszlán, nevet az ég, S a szúnyog örömében megcsíp egy tevét… Hókusz-pókusz, leesik a kókusz S betöri a szerencsétlen szerecsen fejét! Bim bambuszból fonta házát, Nem kapott még sose náthát, Nem koptatta a kabátját, Nem vett soha ruhát. Feleségét úgy szerette, Hogy ebédre majd megette, De ha rossz volt, megkergette A nagy homokon át: Hókusz-pókusz…”
551 Ardelao 2016-12-02 10:00:11 [Válasz erre: 550 Ardelao 2016-12-02 09:45:47]
Elnézést kérek, elszámoltam magam. Eggerth Márta 2002-ben "csak" kilencven éves volt! :)
Elnézést kérek, elszámoltam magam. Eggerth Márta 2002-ben "csak" kilencven éves volt! :)
550 Ardelao 2016-12-02 09:45:47 [Válasz erre: 549 smaragd 2016-12-01 13:38:28]
A Dankó Rádió Kemény Egonról szóló, 2014.07.22-i [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; emlékműsorában [/url], amelyre e topic keretében már többször hivatkoztunk, szó esett arról, hogy a zeneszerző első, „Kikelet ucca 3” c. nagyoperettjében Eggerth Márta énekelt. Reménykedve néztem meg az énekesnővel 92 éves korában, 2002-ben készített portréfilmet - [url] https://www.youtube.com/watch?v=AdAtqrtSg5c&t=5s;itt [/url] -, hátha elhangzik egy részlet Kemény Egon fenti operettjéből is. Sajnos, csalódnom kellett. De Eggerth Márta csodálatos hangját érdemes felidézni, és kénytelenek vagyunk „hozzá hallani” Kemény Egon igényes zenéjét.
A Dankó Rádió Kemény Egonról szóló, 2014.07.22-i [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; emlékműsorában [/url], amelyre e topic keretében már többször hivatkoztunk, szó esett arról, hogy a zeneszerző első, „Kikelet ucca 3” c. nagyoperettjében Eggerth Márta énekelt. Reménykedve néztem meg az énekesnővel 92 éves korában, 2002-ben készített portréfilmet - [url] https://www.youtube.com/watch?v=AdAtqrtSg5c&t=5s;itt [/url] -, hátha elhangzik egy részlet Kemény Egon fenti operettjéből is. Sajnos, csalódnom kellett. De Eggerth Márta csodálatos hangját érdemes felidézni, és kénytelenek vagyunk „hozzá hallani” Kemény Egon igényes zenéjét.
549 smaragd 2016-12-01 13:38:28 [Válasz erre: 513 Ardelao 2016-11-24 17:25:44]
"32-es baka vagyok én" című revű, az 513 bejegyzésben fotoval illusztrált cikk a "Színházi Életben", Kemény Egon a karmester. A Fővárosi Operettszínház 1929. április 27-én mutatta be Kemény Egon-Harmath Imre nagyoperettjét "Kikelet ucca 3" címmel, korábbi bejegyzéseinkben részletesen írtunk a színpadi műről. Ezt követően, nyáron játszották a "32-es baka vagyok én" c. operettet, amelynek betétje volt: KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Most más a párja " (1929) tangó-dal, 3' Énekelte: Szömörkényi Éva és Tarján György Zenekari kottakiadványban jelent meg. Ezzel a 269 bejegyzésben feltett kérdésre is válaszoltam :-).
"32-es baka vagyok én" című revű, az 513 bejegyzésben fotoval illusztrált cikk a "Színházi Életben", Kemény Egon a karmester. A Fővárosi Operettszínház 1929. április 27-én mutatta be Kemény Egon-Harmath Imre nagyoperettjét "Kikelet ucca 3" címmel, korábbi bejegyzéseinkben részletesen írtunk a színpadi műről. Ezt követően, nyáron játszották a "32-es baka vagyok én" c. operettet, amelynek betétje volt: KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Most más a párja " (1929) tangó-dal, 3' Énekelte: Szömörkényi Éva és Tarján György Zenekari kottakiadványban jelent meg. Ezzel a 269 bejegyzésben feltett kérdésre is válaszoltam :-).
548 smaragd 2016-12-01 11:50:49 [Válasz erre: 546 Ardelao 2016-12-01 05:46:10]
Ma, december 1-én van a magyar rádiózás napja. Ez alkalomból is felidézhetjük a Kemény Egon zeneszerző életívét, 1927-ben Budapesten indult rendkívül korai és "berobbanó" zeneszerzői karrierjét, majd azokat a berlini éveket, amikor önálló zenei műveket nem komponált, és az ezt követő, hosszú évtizedekig tartó rádiós alkotómunkáját, amelynek egyik kiemelkedő műve a "Hatvani diákjai" című daljáték, rádióoperett. Alpár Ágnes kötete nagyszerű, annak is örülök hogy Kemény Egon nevével a neten előtérbe került ez a kiadvány is. Kemény Egon: "Honolulu Lulu" táncszámát már ismertettük - de eddig még nem hallottuk... - az 510, 511,512 bejegyzésekben. A Rott Kabaré és Érczkövy László nevét is említettem, sikerre vitték Kemény Egon táncslágereit. A "Honolulu Lulu"-t - charleston, 3' - Dénes Oszkár is előadta Budapesten,1927 nyarán az "Alpesi falu" című műsorban. KEMÉNY EGON: "Csússzunk egyet nyuszikám" (1928) Foxtrot, 2' Kottakiadványban is megjelent.
Ma, december 1-én van a magyar rádiózás napja. Ez alkalomból is felidézhetjük a Kemény Egon zeneszerző életívét, 1927-ben Budapesten indult rendkívül korai és "berobbanó" zeneszerzői karrierjét, majd azokat a berlini éveket, amikor önálló zenei műveket nem komponált, és az ezt követő, hosszú évtizedekig tartó rádiós alkotómunkáját, amelynek egyik kiemelkedő műve a "Hatvani diákjai" című daljáték, rádióoperett. Alpár Ágnes kötete nagyszerű, annak is örülök hogy Kemény Egon nevével a neten előtérbe került ez a kiadvány is. Kemény Egon: "Honolulu Lulu" táncszámát már ismertettük - de eddig még nem hallottuk... - az 510, 511,512 bejegyzésekben. A Rott Kabaré és Érczkövy László nevét is említettem, sikerre vitték Kemény Egon táncslágereit. A "Honolulu Lulu"-t - charleston, 3' - Dénes Oszkár is előadta Budapesten,1927 nyarán az "Alpesi falu" című műsorban. KEMÉNY EGON: "Csússzunk egyet nyuszikám" (1928) Foxtrot, 2' Kottakiadványban is megjelent.
547 Ardelao 2016-12-01 10:48:05 [Válasz erre: 546 Ardelao 2016-12-01 05:46:10]
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sk_1978_Cabaret/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=522&layout=s; TALKIE KABARÉ, József krt. 31. – 521. oldal [/url] „Az Omnia Mozi József krt. 31. sz. alatti helyiségében nyílt meg 1929. június 11-én a Talkie beszélőfilm-kabaré. Szervezője Fekete József volt, aki 1900-ban lett színész, 1914—1924-ig az Apolló Kabaré színésze, titkára, egy ideig gazdasági igazgatója, 1929 őszén pedig a Bethlen téri Színház szervezője és gazdasági igazgatója. A Talkie Kabaré művészeti vezetője Innocent Vincze Ernő, a Ma Este és a Színházi Élet cikkírója, a Papagáj és az Apolló Kabaré segédrendezője, számos kabaréjelenet szerzője lett. A titkári feladatkört Tiszay Andor látta el. A kabaré tagjai voltak: Anday Béla, Boross Géza, Békéssy József, Fehér Lili, Faragó Sári, Fekete Pál, Dalmady Erzsi, Haraszti Mici, Keleti László, Somlár Stefi, Szentiványi Kálmán, Rott Ferenc, Peti Sándor, Tiszay Andor, Tubay Sári. …….. 1929. VI. 11. Rózsahegyi László: A KALBÁSZ Heltaijenő: PESTI KERTEK Vaszary János: ESKÜVŐ ELŐTT Harsányi Zsolt: LÁTOGATÁS Csupkó Lajos: TALKIE KONFLIKTUS Vadnai László: A BRAZÍLIAI ÜLTETVÉNYES Kemény Egon-Kellér Dezső : Malvin Ea. : Rott Ferenc és Tubay Sári P. Shussy-Innocent E. : Alkonyi tangó
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sk_1978_Cabaret/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=522&layout=s; TALKIE KABARÉ, József krt. 31. – 521. oldal [/url] „Az Omnia Mozi József krt. 31. sz. alatti helyiségében nyílt meg 1929. június 11-én a Talkie beszélőfilm-kabaré. Szervezője Fekete József volt, aki 1900-ban lett színész, 1914—1924-ig az Apolló Kabaré színésze, titkára, egy ideig gazdasági igazgatója, 1929 őszén pedig a Bethlen téri Színház szervezője és gazdasági igazgatója. A Talkie Kabaré művészeti vezetője Innocent Vincze Ernő, a Ma Este és a Színházi Élet cikkírója, a Papagáj és az Apolló Kabaré segédrendezője, számos kabaréjelenet szerzője lett. A titkári feladatkört Tiszay Andor látta el. A kabaré tagjai voltak: Anday Béla, Boross Géza, Békéssy József, Fehér Lili, Faragó Sári, Fekete Pál, Dalmady Erzsi, Haraszti Mici, Keleti László, Somlár Stefi, Szentiványi Kálmán, Rott Ferenc, Peti Sándor, Tiszay Andor, Tubay Sári. …….. 1929. VI. 11. Rózsahegyi László: A KALBÁSZ Heltaijenő: PESTI KERTEK Vaszary János: ESKÜVŐ ELŐTT Harsányi Zsolt: LÁTOGATÁS Csupkó Lajos: TALKIE KONFLIKTUS Vadnai László: A BRAZÍLIAI ÜLTETVÉNYES Kemény Egon-Kellér Dezső : Malvin Ea. : Rott Ferenc és Tubay Sári P. Shussy-Innocent E. : Alkonyi tangó
546 Ardelao 2016-12-01 05:46:10
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sk_1978_Cabaret/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=0&layout=s; Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978), 477. oldal: [/url] „1927.XII.2. Kellér Dezső: TITOK IRODA. Tréfa Nóti Károly: A PORTRÉ. Bo. Rend.: Szántó Jenő Ábrahám Pál-Kellér Dezső: VARIETÉ TEXASBAN! Prológus: Békássy István. Szcenírozta és a táncokat betan. : Rott Ferenc Kőváry Gyula: HÚZZAD CSAK, HÚZZAD CSAK... Életkép dalban és szóban. Zenéjét összeáll.: Hetényi-Heidelberg Albert. Nóti Károly: KATICABOGÁR. Pesti hangulatkép. Rend.: Szántó Jenő Malcsiner B.-Ács K. : Ibolyák. Szcenírozott kép Ea. : Gáspár Endre Hetényi-H. A.-Harmath I. : Gyöngyvirágom Pétör Hetényi-H. A.-Ács K. : Mesék a porszívógépről Ea. : Krajnik Mária Erdősi-Szász-Kelen : Hétfőn, kedden . . . Kemény Egon-Harmath I. : Csússzunk egyet . . . Kemény E.-Harmath I. : Honolulu Ea. : Érczkövy László ”
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sk_1978_Cabaret/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=0&layout=s; Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978), 477. oldal: [/url] „1927.XII.2. Kellér Dezső: TITOK IRODA. Tréfa Nóti Károly: A PORTRÉ. Bo. Rend.: Szántó Jenő Ábrahám Pál-Kellér Dezső: VARIETÉ TEXASBAN! Prológus: Békássy István. Szcenírozta és a táncokat betan. : Rott Ferenc Kőváry Gyula: HÚZZAD CSAK, HÚZZAD CSAK... Életkép dalban és szóban. Zenéjét összeáll.: Hetényi-Heidelberg Albert. Nóti Károly: KATICABOGÁR. Pesti hangulatkép. Rend.: Szántó Jenő Malcsiner B.-Ács K. : Ibolyák. Szcenírozott kép Ea. : Gáspár Endre Hetényi-H. A.-Harmath I. : Gyöngyvirágom Pétör Hetényi-H. A.-Ács K. : Mesék a porszívógépről Ea. : Krajnik Mária Erdősi-Szász-Kelen : Hétfőn, kedden . . . Kemény Egon-Harmath I. : Csússzunk egyet . . . Kemény E.-Harmath I. : Honolulu Ea. : Érczkövy László ”
545 smaragd 2016-12-01 02:00:34 [Válasz erre: 544 zenebaratmonika 2016-12-01 01:42:17]
544 bejegyzésre: Rendben van, akkor ehhez tartsd magad. Ez a megfogalmazás egyértelmű, ebben a stílusban folytasd, ellenkező esetben félreérthető és zavaró. Ajánlatos egy gondolatot részletesen leírni, kifejteni,átolvasni, ne maradjon helyesírási hiba a szövegedben, amint azt most tetted.
544 bejegyzésre: Rendben van, akkor ehhez tartsd magad. Ez a megfogalmazás egyértelmű, ebben a stílusban folytasd, ellenkező esetben félreérthető és zavaró. Ajánlatos egy gondolatot részletesen leírni, kifejteni,átolvasni, ne maradjon helyesírási hiba a szövegedben, amint azt most tetted.
544 zenebaratmonika 2016-12-01 01:42:17 [Válasz erre: 543 smaragd 2016-12-01 01:26:16]
Ez az én személyes véleményem volt, talán rosszul fogalmaztam, de nem akartam megzavarni a fórumot egyáltalán ezzel, és szerintem nem ásom alá Kemény Egon a tevékenységét egyáltalán, különben én kedvelem mindhárom zeneszerző zenéjét, és mind a hárman mások és felismerhetők dalaikról, hisz azokban belső lelkivilágukat adták vissza és személyiségüket.
Ez az én személyes véleményem volt, talán rosszul fogalmaztam, de nem akartam megzavarni a fórumot egyáltalán ezzel, és szerintem nem ásom alá Kemény Egon a tevékenységét egyáltalán, különben én kedvelem mindhárom zeneszerző zenéjét, és mind a hárman mások és felismerhetők dalaikról, hisz azokban belső lelkivilágukat adták vissza és személyiségüket.
543 smaragd 2016-12-01 01:26:16 [Válasz erre: 542 zenebaratmonika 2016-11-30 21:19:38]
542 bejegyzésre: Szubjektiv benyomást lehet érezni, nem fontos ide beírni. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenéje nem hasonlítható másokéhoz, egyéni hang, felismerhető. Eddigi komolytalan bejegyzéseid alapján feltételezhető sajnos, hogy most is a fórum megzavarásán erőlködsz. Talán tévedek, de az csak akkor lehetséges, ha felhagysz itt igen finoman kimunkált aláásó tevékenységeddel, ami nem új mondhatnám régi zene, volt már ilyen próbálkozás a Schmidt fórumban is. A lényeg az, hogy a bejegyzéseid tartalma fedje a valóságot, hagyd abba ezt az alakoskodást.
542 bejegyzésre: Szubjektiv benyomást lehet érezni, nem fontos ide beírni. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző zenéje nem hasonlítható másokéhoz, egyéni hang, felismerhető. Eddigi komolytalan bejegyzéseid alapján feltételezhető sajnos, hogy most is a fórum megzavarásán erőlködsz. Talán tévedek, de az csak akkor lehetséges, ha felhagysz itt igen finoman kimunkált aláásó tevékenységeddel, ami nem új mondhatnám régi zene, volt már ilyen próbálkozás a Schmidt fórumban is. A lényeg az, hogy a bejegyzéseid tartalma fedje a valóságot, hagyd abba ezt az alakoskodást.
542 zenebaratmonika 2016-11-30 21:19:38 [Válasz erre: 541 smaragd 2016-11-30 01:43:03]
Most picit hallgattam Kemény Egon zenéjét, és engem inkább Fényes Szabolcs stílusára emlékeztet, többnyire lassúak és nyugalmat árasztanak, finoman érzelmesek, teljesen mások mint Ábrahám pattogó, ritmusos és vadromantikus melódiái.
Most picit hallgattam Kemény Egon zenéjét, és engem inkább Fényes Szabolcs stílusára emlékeztet, többnyire lassúak és nyugalmat árasztanak, finoman érzelmesek, teljesen mások mint Ábrahám pattogó, ritmusos és vadromantikus melódiái.
541 smaragd 2016-11-30 01:43:03
Visszatérve az 535 bejegyzésben említett 1934-es évre, Kemény Egon életpályájának fontos fordulópontja volt, a bejegyzés tartalmának ismétlése miatt újra megemlítem, hogy ebben az esztendőben indult el zenei kapcsolata a Magyar Rádióval, amely 35 éven át tartott. A bemutatón - még előadásban sugározták - az Operaházi Zenekar játszott, Zsolt Nándor vezényelt: KEMÉNY EGON: "Fantázia a 'Hullámzó Balaton'c. népdalból" (1934)
Visszatérve az 535 bejegyzésben említett 1934-es évre, Kemény Egon életpályájának fontos fordulópontja volt, a bejegyzés tartalmának ismétlése miatt újra megemlítem, hogy ebben az esztendőben indult el zenei kapcsolata a Magyar Rádióval, amely 35 éven át tartott. A bemutatón - még előadásban sugározták - az Operaházi Zenekar játszott, Zsolt Nándor vezényelt: KEMÉNY EGON: "Fantázia a 'Hullámzó Balaton'c. népdalból" (1934)
540 smaragd 2016-11-30 01:34:29 [Válasz erre: 538 zenebaratmonika 2016-11-30 00:20:38]
Válasz 538 bejegyzésre: Azt, hogy én mit tudok, azt te nem tudhatod, felesleges ezzel kezdened a mondatot, és szuggerálnod valamit. Ábrahám Pálról önálló fórumban írhatnál, vagy az a "Operett mint színpadi műfajban", ahogy már korábban is tetted. Ez a téma is ismétlés itt, feleslegesen hoztad elő ismét. Voltak "füttyös" zeneszerzők, korabeli írások, még ma is élő nagyon idős kortársak, mérvadó visszaemlékezések írnak erről, nem mindig kapcsolódott a zenei végzettséghez ez a dolog. Visszavágva stílusoddal, biztos vagyok benne, hogy te is tudod, hova tartozott Ábrahám. Kemény Egon és Ábrahám Pál zeneszerzők egykori barátságát szem előtt tartva erről itt ennyi elég.
Válasz 538 bejegyzésre: Azt, hogy én mit tudok, azt te nem tudhatod, felesleges ezzel kezdened a mondatot, és szuggerálnod valamit. Ábrahám Pálról önálló fórumban írhatnál, vagy az a "Operett mint színpadi műfajban", ahogy már korábban is tetted. Ez a téma is ismétlés itt, feleslegesen hoztad elő ismét. Voltak "füttyös" zeneszerzők, korabeli írások, még ma is élő nagyon idős kortársak, mérvadó visszaemlékezések írnak erről, nem mindig kapcsolódott a zenei végzettséghez ez a dolog. Visszavágva stílusoddal, biztos vagyok benne, hogy te is tudod, hova tartozott Ábrahám. Kemény Egon és Ábrahám Pál zeneszerzők egykori barátságát szem előtt tartva erről itt ennyi elég.
539 smaragd 2016-11-30 01:22:31 [Válasz erre: 537 zenebaratmonika 2016-11-29 19:53:04]
Válasz 537 bejegyzésre: Ha udvariasan is tudsz fogalmazni, akkor ennél a stílusnál maradhatnál, amúgy is jó lenne, ha az itteni bejegyzéseket is olvasnád, nem szükséges ugyanazt a témát "véletlenszerűen" többször elővenned. Teljesen feleslegesen játszod itt a tájékozatlant.
Válasz 537 bejegyzésre: Ha udvariasan is tudsz fogalmazni, akkor ennél a stílusnál maradhatnál, amúgy is jó lenne, ha az itteni bejegyzéseket is olvasnád, nem szükséges ugyanazt a témát "véletlenszerűen" többször elővenned. Teljesen feleslegesen játszod itt a tájékozatlant.
538 zenebaratmonika 2016-11-30 00:20:38 [Válasz erre: 525 Ardelao 2016-11-28 19:15:49]
Azért te is tudod, hogy Ábrahám Pál nem volt fütyülős zeneszerző, mint Zerkovitz Béla és Iring Berlin. Szóval ő kitűnő eredménnyel végezte el a Zeneakadémia zeneszerzés szakát, és évfolyamának legjobb tanítványa volt, hangszerelni is kiválóan tudott. Ezt többször is kifejtették a Színházi Életben, ráadásul elég gyorsan megírt egy dalt, akár egy este is elég volt neki rá.
Azért te is tudod, hogy Ábrahám Pál nem volt fütyülős zeneszerző, mint Zerkovitz Béla és Iring Berlin. Szóval ő kitűnő eredménnyel végezte el a Zeneakadémia zeneszerzés szakát, és évfolyamának legjobb tanítványa volt, hangszerelni is kiválóan tudott. Ezt többször is kifejtették a Színházi Életben, ráadásul elég gyorsan megírt egy dalt, akár egy este is elég volt neki rá.
537 zenebaratmonika 2016-11-29 19:53:04
[url] https://www.youtube.com/watch?v=7DvZf5iAH6w;Kiepura [/url] Én nem akartam megbántani senkit se, csak olvastam még régebben valahol, hogy Kálmán Imre végül nem dolgozott Kemény Egonnal. Ez a dal viszont szerintem csemege lesz nektek, mert az Ábrahám Pál az interjú utáni nap ezt a filmdalát készítette el a világhírű lengyel tenorral, Kiepurával, aki Eggerth Márta férje volt. Arról, hogy Kemény Egon hangszerelte esetleg ezt a dalt is arról nincs információm.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=7DvZf5iAH6w;Kiepura [/url] Én nem akartam megbántani senkit se, csak olvastam még régebben valahol, hogy Kálmán Imre végül nem dolgozott Kemény Egonnal. Ez a dal viszont szerintem csemege lesz nektek, mert az Ábrahám Pál az interjú utáni nap ezt a filmdalát készítette el a világhírű lengyel tenorral, Kiepurával, aki Eggerth Márta férje volt. Arról, hogy Kemény Egon hangszerelte esetleg ezt a dalt is arról nincs információm.
536 smaragd 2016-11-29 17:27:34 [Válasz erre: 535 zenebaratmonika 2016-11-29 17:06:42]
Válasz 535 bejegyzésre: Ezt a tartalmat ugyanebben a laza mondhatni tiszteletlen stílusban már egyszer megírtad itt, amennyiben megvan ez a dokumentum azt a hitelesség kedvéért érdemes lenne ide szó szerint bejegyezni. Minden bizonnyal választékosabban írtak ezekről a dolgokról. Erre a bejegyzésedre akkor már választ adtam,ismétlem: Kemény Egon zeneszerzőt életpályája során felkérték zenei megbízások teljesítésére, másrészt Kálmán Imréhez családi ismeretség fűzte.
Válasz 535 bejegyzésre: Ezt a tartalmat ugyanebben a laza mondhatni tiszteletlen stílusban már egyszer megírtad itt, amennyiben megvan ez a dokumentum azt a hitelesség kedvéért érdemes lenne ide szó szerint bejegyezni. Minden bizonnyal választékosabban írtak ezekről a dolgokról. Erre a bejegyzésedre akkor már választ adtam,ismétlem: Kemény Egon zeneszerzőt életpályája során felkérték zenei megbízások teljesítésére, másrészt Kálmán Imréhez családi ismeretség fűzte.
535 zenebaratmonika 2016-11-29 17:06:42 [Válasz erre: 534 smaragd 2016-11-29 03:01:47]
1934. április 19-én írta a Pesti Napló, hogy Ábrahám és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, és Kemény Bécsbe utazott, utána Egon Kálmán Imrénél és Brodszky Miklósnál próbálkozott, előbbinél nem nagy sikerrel.
1934. április 19-én írta a Pesti Napló, hogy Ábrahám és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, és Kemény Bécsbe utazott, utána Egon Kálmán Imrénél és Brodszky Miklósnál próbálkozott, előbbinél nem nagy sikerrel.
534 smaragd 2016-11-29 03:01:47
531, 532, 533 bejegyzésekhez: Ábrahám Pál és Kemény Egon zeneszerzők barátsága, amelynek során az akkor 24 éves Kemény Egont Ábrahám Pál előbb titkárának, nem sokkal ezután zenei munkatársának kérte fel és szerződést kötöttek, hat és fél évig tartott, attól teljes mértékben függetlenül, hogy ez napjainkban hol olvasható, melyik írásban vagy könyvben jelenik meg illetve nem jelenik meg. A zenei munkatárs tartalma elsősorban hangszerelést jelentett, minden más zenei feladatot is, ahogyan Ábrahámnak szüksége volt barátja segítségére. Darvas János a készülő filmjéről honlapján kezdettől fogva folyamatosan ismertette annak tervezetét, amely említette Kemény Egont is, akinek szerepe az Ábrahám filmbe ide nem tartozó ok miatt végül nem került be. Az említett könyvek közül sem a hamburgit sem a berlinit nem ismerem, nem tudom, hogy végül kiadták-e, 2014-ben jelent meg Klaus Waller itt korábban már többször említett könyve.
531, 532, 533 bejegyzésekhez: Ábrahám Pál és Kemény Egon zeneszerzők barátsága, amelynek során az akkor 24 éves Kemény Egont Ábrahám Pál előbb titkárának, nem sokkal ezután zenei munkatársának kérte fel és szerződést kötöttek, hat és fél évig tartott, attól teljes mértékben függetlenül, hogy ez napjainkban hol olvasható, melyik írásban vagy könyvben jelenik meg illetve nem jelenik meg. A zenei munkatárs tartalma elsősorban hangszerelést jelentett, minden más zenei feladatot is, ahogyan Ábrahámnak szüksége volt barátja segítségére. Darvas János a készülő filmjéről honlapján kezdettől fogva folyamatosan ismertette annak tervezetét, amely említette Kemény Egont is, akinek szerepe az Ábrahám filmbe ide nem tartozó ok miatt végül nem került be. Az említett könyvek közül sem a hamburgit sem a berlinit nem ismerem, nem tudom, hogy végül kiadták-e, 2014-ben jelent meg Klaus Waller itt korábban már többször említett könyve.
533 zenebaratmonika 2016-11-29 00:30:14
[url] http://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37975&catid=23&Itemid=8;Abraham [/url]
[url] http://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37975&catid=23&Itemid=8;Abraham [/url]
532 zenebaratmonika 2016-11-29 00:27:42
[url] http://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37975&catid=23&Itemid=8;Abraham [/url] A siker megállíthatatlannak tűnik. A pénz, a tantiemek gigantikus méretekben öntik el a házaspárt. A híres Kurfürsterdamm mellett, a Fasanenstrassén lesznek egy rokokó villa tulajdonosai. Ábrahám napi tizenvalahány órát dolgozik otthon, mérhetetlen mennyiségű kávé és napi három doboz cigaretta társaságában. Nem beszélve az elhíresült gulyáspartikról, ahol a zenészek, színészek, színház- és filmkészítők adják egymásnak a kilincset. S közben készül a Hawaii rózsája című nagyoperettje, melynek ezúttal Lipcsében lesz az ősbemutatója, s három nagy sláger van benne: My Golden Baby …, Heut’ hab’ ich ein Schvipserl!.., Bin nur ein Jonny…. Perceken belül felhozzák az előadást a berlini Metropol Színházba. És újabb színházi bemutatók Berlinben, Bécsben, Budapesten, Londonban. Lemezfelvételek szériában az Odeon és más lemezgyáraknál. Egyes, nem egészen megbízható adatok szerint, a német nyelvterületen egy-egy este 35–40 színház játssza, táncolja, énekli darabjait. Arról is híres, hogy színházi bemutatóinak első előadásait személyesen vezényli – fehér kesztyűben – nagy intenzitással, néha meglepő improvizációkkal. Ez a cikk Kemény Egont nem említi meg, de azért szerintem hozzáillik a témához, hisz látszik milyen légkörben dolgozott.
[url] http://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37975&catid=23&Itemid=8;Abraham [/url] A siker megállíthatatlannak tűnik. A pénz, a tantiemek gigantikus méretekben öntik el a házaspárt. A híres Kurfürsterdamm mellett, a Fasanenstrassén lesznek egy rokokó villa tulajdonosai. Ábrahám napi tizenvalahány órát dolgozik otthon, mérhetetlen mennyiségű kávé és napi három doboz cigaretta társaságában. Nem beszélve az elhíresült gulyáspartikról, ahol a zenészek, színészek, színház- és filmkészítők adják egymásnak a kilincset. S közben készül a Hawaii rózsája című nagyoperettje, melynek ezúttal Lipcsében lesz az ősbemutatója, s három nagy sláger van benne: My Golden Baby …, Heut’ hab’ ich ein Schvipserl!.., Bin nur ein Jonny…. Perceken belül felhozzák az előadást a berlini Metropol Színházba. És újabb színházi bemutatók Berlinben, Bécsben, Budapesten, Londonban. Lemezfelvételek szériában az Odeon és más lemezgyáraknál. Egyes, nem egészen megbízható adatok szerint, a német nyelvterületen egy-egy este 35–40 színház játssza, táncolja, énekli darabjait. Arról is híres, hogy színházi bemutatóinak első előadásait személyesen vezényli – fehér kesztyűben – nagy intenzitással, néha meglepő improvizációkkal. Ez a cikk Kemény Egont nem említi meg, de azért szerintem hozzáillik a témához, hisz látszik milyen légkörben dolgozott.
531 zenebaratmonika 2016-11-29 00:17:02 [Válasz erre: 526 Ardelao 2016-11-28 19:17:28]
Köszi a cikket. Kemény Egon valóban nagy segítséget jelentett Ábrahám Pálnak, Ábrahám sok dalát vonaton utazás közben írta, illetve éjszaka, amikor volt egy kis nyugalma, eközben megszámlálhatatlan kávét ivott és napi 3 doboz cigarettát szívott el. Kemény Egon nélkül talán el se készült volna határidőre, ennyi operettet és filmzenét képtelenség lett volna egyedül megírnia. Egon hangszerelési munkája nélkül talán a siker is sokkal kisebb lett volna, illetve az énekes próbákat is ezek szerint a "titkárfiú" vezényelte le sokszor.
Köszi a cikket. Kemény Egon valóban nagy segítséget jelentett Ábrahám Pálnak, Ábrahám sok dalát vonaton utazás közben írta, illetve éjszaka, amikor volt egy kis nyugalma, eközben megszámlálhatatlan kávét ivott és napi 3 doboz cigarettát szívott el. Kemény Egon nélkül talán el se készült volna határidőre, ennyi operettet és filmzenét képtelenség lett volna egyedül megírnia. Egon hangszerelési munkája nélkül talán a siker is sokkal kisebb lett volna, illetve az énekes próbákat is ezek szerint a "titkárfiú" vezényelte le sokszor.
530 smaragd 2016-11-28 22:03:54 [Válasz erre: 529 Ardelao 2016-11-28 21:00:39]
:-) (nur=nun) "Schön war das Märchen, nun das ist zu Ende"
:-) (nur=nun) "Schön war das Märchen, nun das ist zu Ende"
529 Ardelao 2016-11-28 21:00:39 [Válasz erre: 528 smaragd 2016-11-28 20:02:53]
Sei es zwar zu Ende, folgt doch nicht das Ende. Auch dieses Forum trägt zur Wiederbelebung der Vergangenheit bei. :)
Sei es zwar zu Ende, folgt doch nicht das Ende. Auch dieses Forum trägt zur Wiederbelebung der Vergangenheit bei. :)
528 smaragd 2016-11-28 20:02:53 [Válasz erre: 526 Ardelao 2016-11-28 19:17:28]
Érdekes fejtegetések. Nagyon szép felvételeket választottál ki, Tauberében még az eredeti hangszereléssel azaz feltételezem hogy a felvételhez készített hangszereléssel. Sok tekintetben fájdalmas így visszatekintve ez a sor: "Schön war das Märchen, nur ist das zu Ende"
Érdekes fejtegetések. Nagyon szép felvételeket választottál ki, Tauberében még az eredeti hangszereléssel azaz feltételezem hogy a felvételhez készített hangszereléssel. Sok tekintetben fájdalmas így visszatekintve ez a sor: "Schön war das Märchen, nur ist das zu Ende"
527 Ardelao 2016-11-28 19:44:13 [Válasz erre: 525 Ardelao 2016-11-28 19:15:49]
Javítások az 525. bejegyzésben idézett cikkben: A szöveg másolásakor egyes betűk automatikusan elíródtak, és nem mindegyiket sikerült észrevennem, ill. kijavítanom. Ezt az alábbiakban teszem meg: …”nyit” ajtót. …”tonfilmoperett” rendező … ….remek „bundát” adnának …. … „1932” október Természetesen - a mai helyesírási szabályok figyelembe vételével – találunk a szövegben további hibákat is, de azokat nem javítottam.
Javítások az 525. bejegyzésben idézett cikkben: A szöveg másolásakor egyes betűk automatikusan elíródtak, és nem mindegyiket sikerült észrevennem, ill. kijavítanom. Ezt az alábbiakban teszem meg: …”nyit” ajtót. …”tonfilmoperett” rendező … ….remek „bundát” adnának …. … „1932” október Természetesen - a mai helyesírási szabályok figyelembe vételével – találunk a szövegben további hibákat is, de azokat nem javítottam.
526 Ardelao 2016-11-28 19:17:28 [Válasz erre: 525 Ardelao 2016-11-28 19:15:49]
És a dal, amelyet Kemény zongorán „próbált” egy angol vagy amerikai vokálquartettel: [url] https://www.youtube.com/watch?v=CWpE0VPRCVQ; Házy Erzsébet - Melis György - Good night [/url] Ábrahám Pál - Viktória - szöveg - Földes Imre versek - Harmath Imre Nem történt semmi - Kérem, maradjon szép emlékem, Vonuljon vissza kérem, csendben szépen. - Kérem, ha kéri megígérem, De érzem, túl nem élem, Nékem végem. - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. - Így kellett lenni, Majd elfelejt engem, Good night, Good night, Good night. - A vérző szív bár sok fájdalmat rejt, Ma könnyet ejt, holnap felejt. - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. - Mért nem hullat egy könnyet értem, Úgy hittem, úgy reméltem, Bús lesz értem. - Hát csak azért, mert hátha látnak, Legyünk nagyon vidámak, Erre kérem ... - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. - Így kellett lenni, Majd elfelejt engem, Good night, Good night, Good night. A vérző szív bár sok fájdalmat rejt, Ma könnyet ejt, holnap felejt. - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. Ráadásként még egy „Good night”: [url] https://www.youtube.com/watch?v=mJG3aSVDVhQ;Richard Tauber "Good Night " Victoria und ihr Husar [/url] „Richard Tauber singt "Reich mir zum Abschied noch einmal die Hände" aus der Operette "Victoria und ihr Husar" von Paul Abraham mit Orchester”
És a dal, amelyet Kemény zongorán „próbált” egy angol vagy amerikai vokálquartettel: [url] https://www.youtube.com/watch?v=CWpE0VPRCVQ; Házy Erzsébet - Melis György - Good night [/url] Ábrahám Pál - Viktória - szöveg - Földes Imre versek - Harmath Imre Nem történt semmi - Kérem, maradjon szép emlékem, Vonuljon vissza kérem, csendben szépen. - Kérem, ha kéri megígérem, De érzem, túl nem élem, Nékem végem. - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. - Így kellett lenni, Majd elfelejt engem, Good night, Good night, Good night. - A vérző szív bár sok fájdalmat rejt, Ma könnyet ejt, holnap felejt. - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. - Mért nem hullat egy könnyet értem, Úgy hittem, úgy reméltem, Bús lesz értem. - Hát csak azért, mert hátha látnak, Legyünk nagyon vidámak, Erre kérem ... - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. - Így kellett lenni, Majd elfelejt engem, Good night, Good night, Good night. A vérző szív bár sok fájdalmat rejt, Ma könnyet ejt, holnap felejt. - Nem történt semmi, Csak elválunk csendben, Good night, Good night, Good night. Ráadásként még egy „Good night”: [url] https://www.youtube.com/watch?v=mJG3aSVDVhQ;Richard Tauber "Good Night " Victoria und ihr Husar [/url] „Richard Tauber singt "Reich mir zum Abschied noch einmal die Hände" aus der Operette "Victoria und ihr Husar" von Paul Abraham mit Orchester”
525 Ardelao 2016-11-28 19:15:49 [Válasz erre: 524 Ardelao 2016-11-28 09:47:30]
Ismét munkálkodik agyamban az ördög ….. Az alábbi cikket azért teszem be e topikba, mert ennek alapján kiválóan érzékelhető az a miliő, amelyben Kemény Egon Ábrahám Pál „alkalmazásában”, mint „titkár” élt, és alkotott. Érdekes vagy nem is olyan érdekes módon? pontosan ez az együtt töltött, kereken hét esztendő volt a legsikeresebb időszak Ábrahám Pál életében. Míg a "világhírű zeneszerző" elegáns „lodenruhájában” és „hanyagul megkötött nyakkendőjében” interjút ad, és telefonokat bonyolít le, szerény titkára a másik szobában „zongorán próbál”! egy külföldi „vokáquartettel”, történetesen a Viktóriából a „Good night” c. részt. Teljesen érthető a dolog. Egy ilyen mértékben elfoglalt zeneszerzőnek valóban csak arra lehetett ideje, hogy titkárának elfüttyögje születendő műveinek vezérmotívumait. A sebész felállítja a diagnózist: „agydaganat”, az operáció elvégzése már az asszisztens dolga….. A műtét sikerének a dicsősége - no és a gázsi tetemes része – természetesen a diagnózis felállítójáé. [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00846/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1930_44.pdf; Színházi Élet, 1930./44. szám. 49.-51. oldal – „Talán ezt elhiszik Pesten” – Írta: Vásárhelyi Gyula dr. [/url] „Berlin, október közepén Westen előkelő negyede, csöndes, finom kis utca, elsőemeleti elegáns garszonlakás. A ház előtt három autó. A csengetésre bóbitás szobalány nyít ajtót. Ábrahám Pál ezalatt az első szobában telefonál. Magas számok röpködnek a levegőben, dreissigtausend Mark... a falakon hatalmas babérkoszorúk. A Viktória dicső pályafutásának maradandó emlékei: Lipcséből, Berlinből. Ma már otthon is tudják, hogy Ábrahám Pál gyönyörű utat száguldott be, amióta hazulról elkerült. De azért Pestnek megvan az a jellegzetessége, hogy csak ötven százalékban ad hitelt a külföldi nagy magyar karrierekről szóló tudósításoknak. Ez az a város, ahol csak azt hiszik el, amit látnak, ami kézzelfogható. Így tehát kénytelen vagyok szuggerálni. Mindabban, amit írok, nincs egyetlen jelzőnyi túlzás. Minden, amit jelentek most Ábrahám Pállal kapcsolatosan, százszázalékos valóság. Talán ezt elhiszik majd Pesten. Külsőségek: elegáns lodenruha, hanyagul megkötött nyakkendő, A zeneszerző fáradtan, sápadtan, kimerülten belerogy egy fotelbe és sóhajt: — Barátom, rengeteget kell itt dolgozni, rengeteget. Igaz, hogy megfizetik az embert, de ingyen nem adnak semmit. Megint berreg a telefon. — Halló, csókolom a kezeit művésznő. Ha siet, még itt talál. Nagyon szeretném hallani a hangját, hogy a számait aszerint komponáljam. Jön? A viszontlátásra! Renata Müller volt, ő fogja játszani az Ábrahám Tonfilm női főszerepét. Most egy percig csönd lesz. A komponista rövid kérdésekre távirati stílusban válaszol. — Mi az Palikám, beszélőfilmet is csinálsz? — Egyet? (Rejtelmesen nevet, újra telefon.) — Maga az, Gilbert? Hát újság is van, két nap múlva kezdjük a filmet, kezdünk dolgozni. A szöveg remek, elragadó. Szóval, holnap délután feketére! Adieu! — Ez így megy pajtás szünet nélkül. Most még aránylag nyugalmam van, mert három napig még inkognitóban vagyok itt Berlinben, különben élni nem hagynak. A film címét kérdezed: A magántitkárnő. Szomaházynak „Mesék az írógépről" című regényéből. Rendező: Thiele, aki ma a legjobb tonfilmoperelt rendező. (A benzinkút, Szerelmi keringő.) — Mi jön azután? — London — Viktória. A Drury Lane Theaterben lesz a première, a legjobb angol színészekkel. Az első 25 előadást magam fogom vezényelni. Erre büszke is vagyok, mert ez igazán nagy megtiszteltetés az angolok részéről. Negyven tagú saját zenekarommal megyek, ehhez jön még a Jack Hyllon-jazz. És micsoda Ausstattung! 48 tagú kórus, 48 tagú görlcsapat ! A huszonöt londoni délelőttömet a Columbia kötötte le — új lemezekre. — Mi van november-decemberre? — Kijövök a Grosses Schauspielhausban saját jazz-zenekarommal. Matinék lesznek: Abraham und sein Orchester. És boldog vagyok, hogy Gershwin, a legnagyobb élő angol zeneszerzők egyike rám bízta új nagy jazz-szimfóniájának az Uraufführungját. Novemberben lesz a Viktória hamburgi és drezdai premierje. De hol vagyok még ettől is. Holnap Kiepurával kell lennem, meg kell csinálni a Singende Stadt című nagy tonfilmbe komponált betéteimről a lemezeket. Nem marad ki egy nap sem. Alig végez az egyik dologgal, szemben találja magát az új feladattal. December 23-án lesz már a Viktória bécsi premierje. — Nagy súlyt helyezek Bécsre — mondja — ott kell lennem a próbákon, azt akarom, hogy még nagyobb siker legyen, mint Leipzigben. — Januárban Olaszországban vagyok. Egy angol társaság részére meg kell csinálnom Székely Jánossal egy új beszélő-filmet. A külső felvételek Palermóban, a műtermiek Rómában lesznek. Január végén lesz a Verebély-lány berlini premierje Zickelnél. Szereposztás? Elsőrangú! Párizsba is el kell mennem, ahol Rotschild színháza, a Theater Pigalle, hozza ki a Viktóriát. Szét kellene szaggatni magam, ha mindenhova elmennék, ahova hívnak. Pedig hogy szeretnék ott lenni darabom helsingforsi, stockholmi, madridi, római, göteborgi premierjén! A finnek egy speciális, remek bundái adnának meglepetésül, hogy meg ne fázzak, csak jöjjek. Miközben csendesen diskurálunk, a másik szobában megszólal a zongora. Kemény Egon próbál egy angol, vagy amerikai vokálquartettel. A Good night-ot éneklik a Viktóriából. Egy nagy kosár déligyümölcsöt hoz be a szobalány. Egy előkelő ismert berlini hölgy küldi: Ez jót fog tenni magának, hiszen olyan rosszul néz ki — ezt írja mellé. A kabátot, amit visel — Lipcsében kapta ajándékba. - Nem érek rá egyáltalán magánéletet élni — mondja —, nem voltam még egy moziban, egy mulatóhelyen, egy színházban. Egyetlen szórakozásom, hogy néha alsózom. Ilyenkor aztán reminiscenciázunk. És egyelőre nincs más vágyam, mint aludni. Két hétig szeretnék aludni egyfolytában, mert ebben az esztendőben még nem aludtam. Ez nem vicc. Kérlek. És azt hiszed, hogy már vége van. Új operettemet is meg kell csinálni. Premier június 8. — Lipcse. Ugyanazon a napon lesz a bemutató, amelyen a Viktória az idén Lipcsében színre került. Az új operett a jövő ősszel ugyancsak a Metropol Theaterbe kerül át, Berlinbe, mint a színház első újdonsága. Cím? Nincs! De még szövegíróm és fordítóm sincs. Földes Imrével és Harmath Imrével tárgyalok. A német adaptálást megint Grünwald és Bart fogja elvégezni. És boldog leszek, amikor a Király Színházban újból elfoglalhatom a karmesteri pulpitust, abban a színházban, amelynek a Viktória világ-sikerét köszönheti. Ennyi egy normális világhírű zeneszerző számára tökéletesen elegendő volna. Ábrahám Palinál még nincs vége. 1832 október elsején jelentkezni kell — Hollywoodban. Két tonfilmet kell odaát is csinálnia. * Dénes Oszkárral éjjel félkettőkor találkoztam véletlenül. Egy nagyon híres úr palotájából jött valahonnan a Tiergarten környékéről. Itt van ugyanis a sokat emlegetett Lustig kapitány palotája. Elegáns volt, virult, ragyogott. — Irtom őket — mondotta bevezetőül, — irtom őket kegyetlenül apuskám, nincs itten semmi baj. Mehet ő akárhova ezen a széles világon, mindig egy darab Pest marad, ezen már nem lehet változtatni. Nem hiába írták róla, hogy megérkezett a nagy Charmem, így is van, itt eddig nem mutogattak olyan specialitást, amilyen Dénes Oszkár, akiben annyi kedvesség, közvetlenség, szemtelenség — és tehetség van. legalábbis az operettszínpadjaikon ez a fajta teljesen ismeretlen volt. És ez a titka annak, hogy Dénesnek minden áldott este olyan fergeteges sikere van a Viktóriában. Legutóbb magam láttam — Slezák Leónak, a bécsiek ünnepelt kamaraénekesének — a könnyei potyogtak Dénes röhögő-száma alatt és pirosra tapsolta a tenyerét. Azután bement Dénes öltözőjébe és össze-vissza csókolta. A színlap a primadonna után elsőnek Dénes Oszkár nevét hirdeti. A közönségnek ő ma a kedvence, aki látta, beszél róla, nem tudja elfelejteni. A mausit az egész színháznak énekelnie kell. Kevés magyar művész volt olyan népszerű külföldön, mint ma Berlinben Dénes Oszkár. Az ő bámulata, rajongása mégis Pesté. Könnyes lesz a szeme, amikor az Erzsébet-körút aszfaltjáról beszél, amikor a Király Színházat emlegeti, amikor a magyar művészetért, magyar mű-vészekért lelkesedik. — Mert apukám — mondja meggyőződéssel —, én mondom neked, páratlan az, amit abban a szegény lerongyolt, gyönyörű országban színházi téren produkálnak. Ott minden művész az egész szívét beleadja abba a szerepbe, ott a rendező minden idegszálával benne van az előadásban, a színház, ha kell, az utolsó fillérjét rákölti a kiállításra. Itt apuskám? Minden csak üzlet. Az üzlet, a haszon mindenekelőtt. Pedig nálunk az első sor 7 pengőbe kerül (azt is sokalják) itt meg 25—30 márkába. Mondhatom neked; hogy én most tudok csak igazán áhítattal visszagondolni a Király Színház előadásaira, Tihanyi Vilire, aki egy tűzijáték minden színével felékesít egy-egy operettet, aki heteken keresztül reggeltől estig izzad, dolgozik, tervez, változtat és ott van minden este az előadáson elejétől végig. Itt bezzeg más világ van. Itt én még nem is láttam a rendezőt. Itt mindenki akkor jön, amikor akar, azt csinál, ami jól esik, fő a telt ház, a business apuskám. Ez persze nem vonatkozik a drámai művészetre, a komoly színpadra, csak az operettre. Hát így van ez, kérlek alássan. — Nézz ide apuskám, én nem beszélek, én schwarz auf weiss mindent megmutatok! Itt van kérlek öt levél Londonból. Hívnak, könyörögnek, hogy menjek játszani a Viktóriába és minden pénzt megadnak. Csak tanuljam meg a szerepemet angolul. Márciusig van időm. Nem hinném, hogy lesz. Párizs is hív, ott meg franciául kellene játszanom. Nem elég, hogy németül meg kellett tanulnom? De viszont, ide nézz apuskám! Itt van a bécsi szerződés, napi ötszáz schilling, hatvan előadásra, próbákért napi száz schilling. Aztán megint Berlin. Mikor lesz ebből hazamenetel? Már gramofonlemezei is vannak, úgy veszik őket, mint a cukrot, mondja boldogan, a beteljesülés szédületében. Az összes német színpadok verekedtek érte, a viktóriabeli szerepét évekig játszhatná itt, ha kedve volna rá. Pedig olyan hortobágyi dialektusa van, öröm hallgatni. Nem is lehet csodálni, hogy máris megszokta a külföldet, mely felfedezte, megbecsüli és fejedelmi bőkezűséggel megfizeti. Mire hazakerül — háza lesz a Svábhegyen. Erre spórol.”
Ismét munkálkodik agyamban az ördög ….. Az alábbi cikket azért teszem be e topikba, mert ennek alapján kiválóan érzékelhető az a miliő, amelyben Kemény Egon Ábrahám Pál „alkalmazásában”, mint „titkár” élt, és alkotott. Érdekes vagy nem is olyan érdekes módon? pontosan ez az együtt töltött, kereken hét esztendő volt a legsikeresebb időszak Ábrahám Pál életében. Míg a "világhírű zeneszerző" elegáns „lodenruhájában” és „hanyagul megkötött nyakkendőjében” interjút ad, és telefonokat bonyolít le, szerény titkára a másik szobában „zongorán próbál”! egy külföldi „vokáquartettel”, történetesen a Viktóriából a „Good night” c. részt. Teljesen érthető a dolog. Egy ilyen mértékben elfoglalt zeneszerzőnek valóban csak arra lehetett ideje, hogy titkárának elfüttyögje születendő műveinek vezérmotívumait. A sebész felállítja a diagnózist: „agydaganat”, az operáció elvégzése már az asszisztens dolga….. A műtét sikerének a dicsősége - no és a gázsi tetemes része – természetesen a diagnózis felállítójáé. [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00846/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1930_44.pdf; Színházi Élet, 1930./44. szám. 49.-51. oldal – „Talán ezt elhiszik Pesten” – Írta: Vásárhelyi Gyula dr. [/url] „Berlin, október közepén Westen előkelő negyede, csöndes, finom kis utca, elsőemeleti elegáns garszonlakás. A ház előtt három autó. A csengetésre bóbitás szobalány nyít ajtót. Ábrahám Pál ezalatt az első szobában telefonál. Magas számok röpködnek a levegőben, dreissigtausend Mark... a falakon hatalmas babérkoszorúk. A Viktória dicső pályafutásának maradandó emlékei: Lipcséből, Berlinből. Ma már otthon is tudják, hogy Ábrahám Pál gyönyörű utat száguldott be, amióta hazulról elkerült. De azért Pestnek megvan az a jellegzetessége, hogy csak ötven százalékban ad hitelt a külföldi nagy magyar karrierekről szóló tudósításoknak. Ez az a város, ahol csak azt hiszik el, amit látnak, ami kézzelfogható. Így tehát kénytelen vagyok szuggerálni. Mindabban, amit írok, nincs egyetlen jelzőnyi túlzás. Minden, amit jelentek most Ábrahám Pállal kapcsolatosan, százszázalékos valóság. Talán ezt elhiszik majd Pesten. Külsőségek: elegáns lodenruha, hanyagul megkötött nyakkendő, A zeneszerző fáradtan, sápadtan, kimerülten belerogy egy fotelbe és sóhajt: — Barátom, rengeteget kell itt dolgozni, rengeteget. Igaz, hogy megfizetik az embert, de ingyen nem adnak semmit. Megint berreg a telefon. — Halló, csókolom a kezeit művésznő. Ha siet, még itt talál. Nagyon szeretném hallani a hangját, hogy a számait aszerint komponáljam. Jön? A viszontlátásra! Renata Müller volt, ő fogja játszani az Ábrahám Tonfilm női főszerepét. Most egy percig csönd lesz. A komponista rövid kérdésekre távirati stílusban válaszol. — Mi az Palikám, beszélőfilmet is csinálsz? — Egyet? (Rejtelmesen nevet, újra telefon.) — Maga az, Gilbert? Hát újság is van, két nap múlva kezdjük a filmet, kezdünk dolgozni. A szöveg remek, elragadó. Szóval, holnap délután feketére! Adieu! — Ez így megy pajtás szünet nélkül. Most még aránylag nyugalmam van, mert három napig még inkognitóban vagyok itt Berlinben, különben élni nem hagynak. A film címét kérdezed: A magántitkárnő. Szomaházynak „Mesék az írógépről" című regényéből. Rendező: Thiele, aki ma a legjobb tonfilmoperelt rendező. (A benzinkút, Szerelmi keringő.) — Mi jön azután? — London — Viktória. A Drury Lane Theaterben lesz a première, a legjobb angol színészekkel. Az első 25 előadást magam fogom vezényelni. Erre büszke is vagyok, mert ez igazán nagy megtiszteltetés az angolok részéről. Negyven tagú saját zenekarommal megyek, ehhez jön még a Jack Hyllon-jazz. És micsoda Ausstattung! 48 tagú kórus, 48 tagú görlcsapat ! A huszonöt londoni délelőttömet a Columbia kötötte le — új lemezekre. — Mi van november-decemberre? — Kijövök a Grosses Schauspielhausban saját jazz-zenekarommal. Matinék lesznek: Abraham und sein Orchester. És boldog vagyok, hogy Gershwin, a legnagyobb élő angol zeneszerzők egyike rám bízta új nagy jazz-szimfóniájának az Uraufführungját. Novemberben lesz a Viktória hamburgi és drezdai premierje. De hol vagyok még ettől is. Holnap Kiepurával kell lennem, meg kell csinálni a Singende Stadt című nagy tonfilmbe komponált betéteimről a lemezeket. Nem marad ki egy nap sem. Alig végez az egyik dologgal, szemben találja magát az új feladattal. December 23-án lesz már a Viktória bécsi premierje. — Nagy súlyt helyezek Bécsre — mondja — ott kell lennem a próbákon, azt akarom, hogy még nagyobb siker legyen, mint Leipzigben. — Januárban Olaszországban vagyok. Egy angol társaság részére meg kell csinálnom Székely Jánossal egy új beszélő-filmet. A külső felvételek Palermóban, a műtermiek Rómában lesznek. Január végén lesz a Verebély-lány berlini premierje Zickelnél. Szereposztás? Elsőrangú! Párizsba is el kell mennem, ahol Rotschild színháza, a Theater Pigalle, hozza ki a Viktóriát. Szét kellene szaggatni magam, ha mindenhova elmennék, ahova hívnak. Pedig hogy szeretnék ott lenni darabom helsingforsi, stockholmi, madridi, római, göteborgi premierjén! A finnek egy speciális, remek bundái adnának meglepetésül, hogy meg ne fázzak, csak jöjjek. Miközben csendesen diskurálunk, a másik szobában megszólal a zongora. Kemény Egon próbál egy angol, vagy amerikai vokálquartettel. A Good night-ot éneklik a Viktóriából. Egy nagy kosár déligyümölcsöt hoz be a szobalány. Egy előkelő ismert berlini hölgy küldi: Ez jót fog tenni magának, hiszen olyan rosszul néz ki — ezt írja mellé. A kabátot, amit visel — Lipcsében kapta ajándékba. - Nem érek rá egyáltalán magánéletet élni — mondja —, nem voltam még egy moziban, egy mulatóhelyen, egy színházban. Egyetlen szórakozásom, hogy néha alsózom. Ilyenkor aztán reminiscenciázunk. És egyelőre nincs más vágyam, mint aludni. Két hétig szeretnék aludni egyfolytában, mert ebben az esztendőben még nem aludtam. Ez nem vicc. Kérlek. És azt hiszed, hogy már vége van. Új operettemet is meg kell csinálni. Premier június 8. — Lipcse. Ugyanazon a napon lesz a bemutató, amelyen a Viktória az idén Lipcsében színre került. Az új operett a jövő ősszel ugyancsak a Metropol Theaterbe kerül át, Berlinbe, mint a színház első újdonsága. Cím? Nincs! De még szövegíróm és fordítóm sincs. Földes Imrével és Harmath Imrével tárgyalok. A német adaptálást megint Grünwald és Bart fogja elvégezni. És boldog leszek, amikor a Király Színházban újból elfoglalhatom a karmesteri pulpitust, abban a színházban, amelynek a Viktória világ-sikerét köszönheti. Ennyi egy normális világhírű zeneszerző számára tökéletesen elegendő volna. Ábrahám Palinál még nincs vége. 1832 október elsején jelentkezni kell — Hollywoodban. Két tonfilmet kell odaát is csinálnia. * Dénes Oszkárral éjjel félkettőkor találkoztam véletlenül. Egy nagyon híres úr palotájából jött valahonnan a Tiergarten környékéről. Itt van ugyanis a sokat emlegetett Lustig kapitány palotája. Elegáns volt, virult, ragyogott. — Irtom őket — mondotta bevezetőül, — irtom őket kegyetlenül apuskám, nincs itten semmi baj. Mehet ő akárhova ezen a széles világon, mindig egy darab Pest marad, ezen már nem lehet változtatni. Nem hiába írták róla, hogy megérkezett a nagy Charmem, így is van, itt eddig nem mutogattak olyan specialitást, amilyen Dénes Oszkár, akiben annyi kedvesség, közvetlenség, szemtelenség — és tehetség van. legalábbis az operettszínpadjaikon ez a fajta teljesen ismeretlen volt. És ez a titka annak, hogy Dénesnek minden áldott este olyan fergeteges sikere van a Viktóriában. Legutóbb magam láttam — Slezák Leónak, a bécsiek ünnepelt kamaraénekesének — a könnyei potyogtak Dénes röhögő-száma alatt és pirosra tapsolta a tenyerét. Azután bement Dénes öltözőjébe és össze-vissza csókolta. A színlap a primadonna után elsőnek Dénes Oszkár nevét hirdeti. A közönségnek ő ma a kedvence, aki látta, beszél róla, nem tudja elfelejteni. A mausit az egész színháznak énekelnie kell. Kevés magyar művész volt olyan népszerű külföldön, mint ma Berlinben Dénes Oszkár. Az ő bámulata, rajongása mégis Pesté. Könnyes lesz a szeme, amikor az Erzsébet-körút aszfaltjáról beszél, amikor a Király Színházat emlegeti, amikor a magyar művészetért, magyar mű-vészekért lelkesedik. — Mert apukám — mondja meggyőződéssel —, én mondom neked, páratlan az, amit abban a szegény lerongyolt, gyönyörű országban színházi téren produkálnak. Ott minden művész az egész szívét beleadja abba a szerepbe, ott a rendező minden idegszálával benne van az előadásban, a színház, ha kell, az utolsó fillérjét rákölti a kiállításra. Itt apuskám? Minden csak üzlet. Az üzlet, a haszon mindenekelőtt. Pedig nálunk az első sor 7 pengőbe kerül (azt is sokalják) itt meg 25—30 márkába. Mondhatom neked; hogy én most tudok csak igazán áhítattal visszagondolni a Király Színház előadásaira, Tihanyi Vilire, aki egy tűzijáték minden színével felékesít egy-egy operettet, aki heteken keresztül reggeltől estig izzad, dolgozik, tervez, változtat és ott van minden este az előadáson elejétől végig. Itt bezzeg más világ van. Itt én még nem is láttam a rendezőt. Itt mindenki akkor jön, amikor akar, azt csinál, ami jól esik, fő a telt ház, a business apuskám. Ez persze nem vonatkozik a drámai művészetre, a komoly színpadra, csak az operettre. Hát így van ez, kérlek alássan. — Nézz ide apuskám, én nem beszélek, én schwarz auf weiss mindent megmutatok! Itt van kérlek öt levél Londonból. Hívnak, könyörögnek, hogy menjek játszani a Viktóriába és minden pénzt megadnak. Csak tanuljam meg a szerepemet angolul. Márciusig van időm. Nem hinném, hogy lesz. Párizs is hív, ott meg franciául kellene játszanom. Nem elég, hogy németül meg kellett tanulnom? De viszont, ide nézz apuskám! Itt van a bécsi szerződés, napi ötszáz schilling, hatvan előadásra, próbákért napi száz schilling. Aztán megint Berlin. Mikor lesz ebből hazamenetel? Már gramofonlemezei is vannak, úgy veszik őket, mint a cukrot, mondja boldogan, a beteljesülés szédületében. Az összes német színpadok verekedtek érte, a viktóriabeli szerepét évekig játszhatná itt, ha kedve volna rá. Pedig olyan hortobágyi dialektusa van, öröm hallgatni. Nem is lehet csodálni, hogy máris megszokta a külföldet, mely felfedezte, megbecsüli és fejedelmi bőkezűséggel megfizeti. Mire hazakerül — háza lesz a Svábhegyen. Erre spórol.”
524 Ardelao 2016-11-28 09:47:30
A Színházi Élet 34. számának 28. oldalán szereplő fénykép – emlékezetem szerint – valamelyik operett fórumban már szerepel. Mindenesetre nem árt, ha itt is megtalálható: [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00836/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1930_34.pdf;Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár Leipzigben, a „Viktória" bemutatója után [/url] Aki érti a testbeszédet, csemegére lel az alábbi fotó tanulmányozásában. :)
A Színházi Élet 34. számának 28. oldalán szereplő fénykép – emlékezetem szerint – valamelyik operett fórumban már szerepel. Mindenesetre nem árt, ha itt is megtalálható: [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00836/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1930_34.pdf;Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár Leipzigben, a „Viktória" bemutatója után [/url] Aki érti a testbeszédet, csemegére lel az alábbi fotó tanulmányozásában. :)
523 Ardelao 2016-11-28 09:26:45 [Válasz erre: 76 Ardelao 2016-09-15 20:07:03]
[url] https://www.raamatukoi.ee/cgi-bin/raamat?194699; Kemény Egon: Valahol délen /észtül: Kusagil lõunas/ c., 3 felvonásos operettje [/url] E 24 oldalas, puha kötésben megjelent (már elkelt) füzet rövid áttekintést ad a mű keletkezéséről és az egyes szerepekről észt és orosz nyelven. Létezik-e vajon magyar nyelven is ilyen kiadvány?
[url] https://www.raamatukoi.ee/cgi-bin/raamat?194699; Kemény Egon: Valahol délen /észtül: Kusagil lõunas/ c., 3 felvonásos operettje [/url] E 24 oldalas, puha kötésben megjelent (már elkelt) füzet rövid áttekintést ad a mű keletkezéséről és az egyes szerepekről észt és orosz nyelven. Létezik-e vajon magyar nyelven is ilyen kiadvány?
522 smaragd 2016-11-28 08:44:11 [Válasz erre: 359 Ardelao 2016-10-24 10:24:29]
Magyar Rádió "Diákkönyvtár hangszalagon" sorozatban KEMÉNY EGON-Tolsztoj-Székely Júlia: "Ivan Iljics halála" (1949) Rádiójáték, 60'
Magyar Rádió "Diákkönyvtár hangszalagon" sorozatban KEMÉNY EGON-Tolsztoj-Székely Júlia: "Ivan Iljics halála" (1949) Rádiójáték, 60'
521 smaragd 2016-11-27 07:52:25 [Válasz erre: 520 Ardelao 2016-11-27 07:39:28]
Lehet úgy, mint régen volt... kissé átírtam egy régi slágert.
Lehet úgy, mint régen volt... kissé átírtam egy régi slágert.
520 Ardelao 2016-11-27 07:39:28 [Válasz erre: 519 smaragd 2016-11-27 07:31:53]
Nem bontottál meg semmit! :) Valóban félreértettem. Nagyon örülök, hogy beírásaidban Kemény Egonról olyan információkat közölsz, amelyek csak ezen a fórumon olvashatók. Bárcsak ne Te lennél az egyetlen! Bárcsak a Magyar Rádió is partner lenne ebben, és hallhatnánk is azokat a műveket, amelyekről itt szó esik.
Nem bontottál meg semmit! :) Valóban félreértettem. Nagyon örülök, hogy beírásaidban Kemény Egonról olyan információkat közölsz, amelyek csak ezen a fórumon olvashatók. Bárcsak ne Te lennél az egyetlen! Bárcsak a Magyar Rádió is partner lenne ebben, és hallhatnánk is azokat a műveket, amelyekről itt szó esik.
519 smaragd 2016-11-27 07:31:53 [Válasz erre: 518 Ardelao 2016-11-27 07:17:38]
Utólag vettem észre, hogy amit írtam, talán félreérthető. "Nem képezi az életmű részét" itt annyit tesz, hogy valamilyen okból soha többé nem került elő ez a kis remekmű - bárcsak egyszer meghallgathatnánk - Kemény Egon neve alatt. Maga a zeneszerző minden zenei feladatot nagyon komolyan vett, amint ezt az eddigiekből is látjuk, ez sikere egyik titka is volt. Ha megtekintjük a képet, amelyen az elbíráló bizottság látható, érezni, hogy ők is magas színvonalat vártak el a nemes selyem méltatására. Kemény Egon korai műveit azonnal felvették gramofonra, kottakiadók haladéktalanul kiadták, mert a slágerek idején a legjobbakkal ez így volt szokás. Ez a műve kivétel, de nem biztos, hogy nyomtalanul eltűnt. Semmiképpen nem szerettem volna megbontani azt a kellemes hangulatot, amelyet bejegyzésed és a Színházi Élet tudósítása adott. Más szempont szerint fogalmaztam meg soraim tartalmát.
Utólag vettem észre, hogy amit írtam, talán félreérthető. "Nem képezi az életmű részét" itt annyit tesz, hogy valamilyen okból soha többé nem került elő ez a kis remekmű - bárcsak egyszer meghallgathatnánk - Kemény Egon neve alatt. Maga a zeneszerző minden zenei feladatot nagyon komolyan vett, amint ezt az eddigiekből is látjuk, ez sikere egyik titka is volt. Ha megtekintjük a képet, amelyen az elbíráló bizottság látható, érezni, hogy ők is magas színvonalat vártak el a nemes selyem méltatására. Kemény Egon korai műveit azonnal felvették gramofonra, kottakiadók haladéktalanul kiadták, mert a slágerek idején a legjobbakkal ez így volt szokás. Ez a műve kivétel, de nem biztos, hogy nyomtalanul eltűnt. Semmiképpen nem szerettem volna megbontani azt a kellemes hangulatot, amelyet bejegyzésed és a Színházi Élet tudósítása adott. Más szempont szerint fogalmaztam meg soraim tartalmát.
518 Ardelao 2016-11-27 07:17:38 [Válasz erre: 517 smaragd 2016-11-26 19:38:27]
Egy reklámdal (noha itt „slágerről” van szó), valóban nem nevezhető egy „életmű részének”, de csakis akkor nem, ha az életműhöz sorolható alkotások súlyát, ill. színvonalát előre meghatározzuk. Abban az esetben azonban, ha a művészt, mint embert is szeretnénk megismerni, bizony minden apró részlet segítségünkre lehet. Kemény Egonnak bizonyára remek humorérzéke volt, és kiváló adottsága ahhoz, hogy a szavakban rejlő ritmikát remek dallamokba ültesse át. Ha hangosan felolvassuk Vadnai László versikéjét (amely talán a szövegíró esetében sem képezi az „életmű részét”), szinte magunk is halljuk az azt kísérő, vérpezsdítő latin muzsikát. Kemény Egonnak ezt a „szerzeményét” nem ismerem, és úgy vélem, mások sem. De nem hinném, hogy színvonalban elmaradna a többi remek dallamtól, amellyel megajándékozta a közönséget. Alig van olyan művész, aki ne kísérletezett volna/ne kísérletezne olyan „művek” megírásával, létrehozásával, amelyek nem tartoztak/tartoznak kifejezetten a saját "profilba”. De ezek az apró művészi félrelépések csak színesítik a művészről alkotott képet, sőt, akár értékesebbé és szerethetőbbé is tehetik azt. :)
Egy reklámdal (noha itt „slágerről” van szó), valóban nem nevezhető egy „életmű részének”, de csakis akkor nem, ha az életműhöz sorolható alkotások súlyát, ill. színvonalát előre meghatározzuk. Abban az esetben azonban, ha a művészt, mint embert is szeretnénk megismerni, bizony minden apró részlet segítségünkre lehet. Kemény Egonnak bizonyára remek humorérzéke volt, és kiváló adottsága ahhoz, hogy a szavakban rejlő ritmikát remek dallamokba ültesse át. Ha hangosan felolvassuk Vadnai László versikéjét (amely talán a szövegíró esetében sem képezi az „életmű részét”), szinte magunk is halljuk az azt kísérő, vérpezsdítő latin muzsikát. Kemény Egonnak ezt a „szerzeményét” nem ismerem, és úgy vélem, mások sem. De nem hinném, hogy színvonalban elmaradna a többi remek dallamtól, amellyel megajándékozta a közönséget. Alig van olyan művész, aki ne kísérletezett volna/ne kísérletezne olyan „művek” megírásával, létrehozásával, amelyek nem tartoztak/tartoznak kifejezetten a saját "profilba”. De ezek az apró művészi félrelépések csak színesítik a művészről alkotott képet, sőt, akár értékesebbé és szerethetőbbé is tehetik azt. :)
517 smaragd 2016-11-26 19:38:27 [Válasz erre: 516 Ardelao 2016-11-26 17:53:38]
Hogy mik voltak! Nagyon fontos dokumentumot találtál. A "Sevilla" nem része Kemény Egon zeneszerző életművének. Sejtésem szerint máshol bukkant fel.
Hogy mik voltak! Nagyon fontos dokumentumot találtál. A "Sevilla" nem része Kemény Egon zeneszerző életművének. Sejtésem szerint máshol bukkant fel.
516 Ardelao 2016-11-26 17:53:38 [Válasz erre: 513 Ardelao 2016-11-24 17:25:44]
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00798/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_48.pdf; Színházi Élet – 1929/48. szám, 82. oldal [/url] Nem éppen operett …… (További szemezgetés a Színházi Életben megjelent, Kemény Egonnal kapcsolatos publikációkból) Ha nem élnénk a reklámok világában, ahol ostobábbnál ostobább és magyartalanabbnál magyartalanabb szövegeket ültetnek mantraként az egyre kritikátlanabbá váló nézők és hallgatók agyába, az alábbi történeten akár mosolyoghatnánk is. Ám – ahogyan az általánosságban is egyre inkább tapasztalható – evolúció helyett a devolúció folyamata figyelhető meg a reklámalkotás terén is. Ha megnézzünk, honnan jutottunk el a televíziós reklámokban naponta többször is emlegetett „reggeliző kekszig” és „lophatatlan” autóig, bizony alaposan elszégyellhetjük magunkat. Igaz, a mai reklámok szövegét és az azokat kísérő zeneszámokat nem olyan rangos szerzők írják, és nem olyan rangos zsűri bírálja el, mint ahogyan az az alábbi pályázat esetében történt: „ Budapest gazdagabb lett néhány slágerrel Külföldön gyakori eset, hogy nagyobb vállalatok pályázatot hirdetnek olyan ötletekre, amelyek áruikat propagálják a közönség körében. Nálunk a Filtex cég az első, amely ilyen nagystílű propagandával kísérletezik és mindjárt első próbálkozását a legteljesebb siker koronázta. A Filtex igazgatósága ugyanis ügyesen rátapintott arra, hogy mivel tud ebben a gramofonos dzsezzbendes, ötóraitáncos korban közelférkőzni a közönség szívéhez és pályázatot hirdetett olyan zeneművekre, amelyek a Sevilla-selymet éneklik meg, de felhívta a közönség figyelmét, hogy ne a reklámra, hanem a művészi szempontokra helyezze a súlyt. A sikernek leghitelesebb bizonyítéka, hogy a pályázatra, nem kevesebb, mint 220 zenemű és körülbelül ugyanannyi szöveg érkezett. Nagy szó ez manapság, mikor a zeneszerzők folyton panaszkodnak, hogy nincs szövegírójuk és viceversa. A tekintélyes pályadíjak odaítéléséről előkelő bírálóbizottság döntött, amelynek elnöke Rékai Nándor, a Magyar királyi Operaház karnagya volt, tagjai: Szabados Béla, Dr. Sebestyén Károly, Dr. Huszka Jenő, Dr. Székelyhidy Ferenc, Harsányi Zsolt, Incze Sándor, Ábrahám Pál és Holzer Simon. A zsűri ülése derűs epizóddal kezdődött. Mikor a jeligés leveleket bontogatni kezdték, az egyik zsűritag felvetette a kérdést: mi lesz akkor, ha a Filtex egyik alkalmazottja is megpályázza a díjakat? Mert ugye kényes lenne, ha „hozzátartozó" nyerne? Bármilyen jó is az a pályamunka, a közönség biztosan kételkedne a zsűri pártatlanságában. Az aggodalmaskodás nem volt alaptalan, mert tényleg szerepelt a pályázók között egy Filtex-hivatalnok, aki négy strófában verselte meg a Sevilla csodás előnyeit. A jelige dacára is, rögtön észrevették, hogy csak bennfentes munkája lehet az, mert olyan hozzáértéssel beszélt a selyemről, hogy a harmadik strófa után, már attól kellett tartani, hogy a negyedikben féltett gyártási titkokat fog elárulni a szerző. Természetesen azonnal bélistára helyezték a — pályamunkát. A zsűri türelmesen végighallgatta az összes beérkezett zeneműveket és osz-tályozás után pontozással döntött. Az első díjat, amely a zeneszerzőnek 7OO pengőt, a szövegírónak 300 pengőt jelent, egyhangulag a Sevilla című számnak ítélte oda, melynek szerzői: Kemény Egon számos ismert sláger komponistája és Vadnai László, a kitűnő fiatal humorista. Íme a szöveg: Nem pálmafák övezte zengő város, Nem tangósláger, halkszavu gitáros, Nem dalmű, melyben hőstenor a borbély, Nem spanyol penge, amely csupa fortély, Mely odaszur, ahol senki se várja, E szó Sevilla, semmi más, csak a babám ruhája. Refrain: Sevilla. Sevilla, Ha látlak, boldog vagyok én. Sevilla, Sevilla, Ez cseng a szívem közepén. Sevilla. Sevilla, E dallal hívom a babám, Sevilla, Sevilla, De gondol-e még néha rám. A térképen csak ezt a várost látom, Csak ez a nóta zeng a zongorámon. Csak ezt a szót idézem ébren, alva, Az ő ruhája suhogását hallva, Tudom, hogy egyszer visszatér majd mégis És ezt a dalt harsogja majd a csillagfényes ég is! Refrain: Sevilla, stb. stb. …….”
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00798/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_48.pdf; Színházi Élet – 1929/48. szám, 82. oldal [/url] Nem éppen operett …… (További szemezgetés a Színházi Életben megjelent, Kemény Egonnal kapcsolatos publikációkból) Ha nem élnénk a reklámok világában, ahol ostobábbnál ostobább és magyartalanabbnál magyartalanabb szövegeket ültetnek mantraként az egyre kritikátlanabbá váló nézők és hallgatók agyába, az alábbi történeten akár mosolyoghatnánk is. Ám – ahogyan az általánosságban is egyre inkább tapasztalható – evolúció helyett a devolúció folyamata figyelhető meg a reklámalkotás terén is. Ha megnézzünk, honnan jutottunk el a televíziós reklámokban naponta többször is emlegetett „reggeliző kekszig” és „lophatatlan” autóig, bizony alaposan elszégyellhetjük magunkat. Igaz, a mai reklámok szövegét és az azokat kísérő zeneszámokat nem olyan rangos szerzők írják, és nem olyan rangos zsűri bírálja el, mint ahogyan az az alábbi pályázat esetében történt: „ Budapest gazdagabb lett néhány slágerrel Külföldön gyakori eset, hogy nagyobb vállalatok pályázatot hirdetnek olyan ötletekre, amelyek áruikat propagálják a közönség körében. Nálunk a Filtex cég az első, amely ilyen nagystílű propagandával kísérletezik és mindjárt első próbálkozását a legteljesebb siker koronázta. A Filtex igazgatósága ugyanis ügyesen rátapintott arra, hogy mivel tud ebben a gramofonos dzsezzbendes, ötóraitáncos korban közelférkőzni a közönség szívéhez és pályázatot hirdetett olyan zeneművekre, amelyek a Sevilla-selymet éneklik meg, de felhívta a közönség figyelmét, hogy ne a reklámra, hanem a művészi szempontokra helyezze a súlyt. A sikernek leghitelesebb bizonyítéka, hogy a pályázatra, nem kevesebb, mint 220 zenemű és körülbelül ugyanannyi szöveg érkezett. Nagy szó ez manapság, mikor a zeneszerzők folyton panaszkodnak, hogy nincs szövegírójuk és viceversa. A tekintélyes pályadíjak odaítéléséről előkelő bírálóbizottság döntött, amelynek elnöke Rékai Nándor, a Magyar királyi Operaház karnagya volt, tagjai: Szabados Béla, Dr. Sebestyén Károly, Dr. Huszka Jenő, Dr. Székelyhidy Ferenc, Harsányi Zsolt, Incze Sándor, Ábrahám Pál és Holzer Simon. A zsűri ülése derűs epizóddal kezdődött. Mikor a jeligés leveleket bontogatni kezdték, az egyik zsűritag felvetette a kérdést: mi lesz akkor, ha a Filtex egyik alkalmazottja is megpályázza a díjakat? Mert ugye kényes lenne, ha „hozzátartozó" nyerne? Bármilyen jó is az a pályamunka, a közönség biztosan kételkedne a zsűri pártatlanságában. Az aggodalmaskodás nem volt alaptalan, mert tényleg szerepelt a pályázók között egy Filtex-hivatalnok, aki négy strófában verselte meg a Sevilla csodás előnyeit. A jelige dacára is, rögtön észrevették, hogy csak bennfentes munkája lehet az, mert olyan hozzáértéssel beszélt a selyemről, hogy a harmadik strófa után, már attól kellett tartani, hogy a negyedikben féltett gyártási titkokat fog elárulni a szerző. Természetesen azonnal bélistára helyezték a — pályamunkát. A zsűri türelmesen végighallgatta az összes beérkezett zeneműveket és osz-tályozás után pontozással döntött. Az első díjat, amely a zeneszerzőnek 7OO pengőt, a szövegírónak 300 pengőt jelent, egyhangulag a Sevilla című számnak ítélte oda, melynek szerzői: Kemény Egon számos ismert sláger komponistája és Vadnai László, a kitűnő fiatal humorista. Íme a szöveg: Nem pálmafák övezte zengő város, Nem tangósláger, halkszavu gitáros, Nem dalmű, melyben hőstenor a borbély, Nem spanyol penge, amely csupa fortély, Mely odaszur, ahol senki se várja, E szó Sevilla, semmi más, csak a babám ruhája. Refrain: Sevilla. Sevilla, Ha látlak, boldog vagyok én. Sevilla, Sevilla, Ez cseng a szívem közepén. Sevilla. Sevilla, E dallal hívom a babám, Sevilla, Sevilla, De gondol-e még néha rám. A térképen csak ezt a várost látom, Csak ez a nóta zeng a zongorámon. Csak ezt a szót idézem ébren, alva, Az ő ruhája suhogását hallva, Tudom, hogy egyszer visszatér majd mégis És ezt a dalt harsogja majd a csillagfényes ég is! Refrain: Sevilla, stb. stb. …….”
