Gyenes Magda néhány nappal ezelőtti halálára és életpályája során nagyszerű előadásmódjára, hangjára, sikereire emlékezhetünk ma a "Valahol Délen" nagyoperett duettjével a Dankó Rádió adásában, az operettkedvelők műsorában. Nagy Ibolya talán majd még hosszabb műsort készít a művésznő életéről és szerepeiről, Kemény Egon kompozíciója rádiófelvételének mai sugárzása az első, amelyet a kiváló énekesnő halála után ismét hallhattunk a rádióban! A mai adás ismétlése már elkezdődött.
„Túl az Óperencián” A Dankó Rádió mai - délelőtti - operettösszeállításában két nagysikerű operett rádiófelvételéről hangoztak el szép részletek: Nádor Mihály – Kardos Andor – Kulinyi Ernő: Babavásár Bemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 – 21.18 Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma) Vezényel: Sebestyén András Az alábbi dalok szólaltak meg erről a kiváló stúdiófelvételről: - Richard és Gitta első szerelmi kettőse, II. felv.: „Elszállt az édes nyári mámor…./Ó, régi nyár, elszállt ma már, sóvárgó vágyunk rád hol talál?.../ Hallom a valcert, ölelésre csábít! Felejtsd a múltat!...(Andor Éva, Udvardy Tibor) - Richard és Gitta másik szerelmi kettőse, II. felv.: ”Szeme tengerkék, haja tenger szép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség, kicsi angyalkák, szeme angyalt lát, ha halkan lágyan ringatják…./Drága tündér tán, szőke tündér lány, nincs oly édes szende kis lány, mint az én kis szép mamám… Ő is épp ily szép,Ő is épp így lép. Mit tagadjam, rám hasonlít; rá meg én, mint hű leány/legény” (Andor Éva, Udvardy Tibor) - Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv. : „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Kishegyi Árpád és Andor Éva) - - Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” (Koltay Valéria és az énekkar) Kemény Egon – Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957) Az alábbi részletek csendültek fel ebből az ugyancsak nagyon népszerű operettből: - Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon rideg a föld, hideg az ég. …” (Melis György) - Rodrigo – Jutka duett: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” (Rátonyi Róbert és Gyenes Magda ) - Lolita bolerója: „Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső…” (Mezei Mária) - Rodrigo dala („Kandúr-szerenád”): „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” (Rátonyi Róbert) „Kakukktojás”: - egy másik Kemény Egon-operett – -Raics István: Szerencsés utazás (1950-es rádiófelvétell) - szép kettőse is ebben a zenei blokkban hangzik fel – már nem először: a „Valahol Délen” stúdiófelvételéhez sorolhatták a digitalizáláskor, úgy látszik, ezen már nem lehet változtatni…(Nagy Ibolya szerkesztő esetleg megpróbálhatna ennek utánajárni): - „Nézd, hogy ragyog ránk a rét, és a vadvirág…./ Szeretem én napsütést, rétek illatát (Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) Franz von Suppé: Fatinitza – a nyitány részletével (Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli) zárult a mai operettműsor a Dankó Rádióban A délelőtti adás ismétlése: 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.40 KEMÉNY EGON zenéje "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
[url]https://www.libri.hu/konyv/A-Cabaret-A-Fovarosi-Kabarek-musora-1901-1944-4.html;Alpár Ágnes könyvének[/url] bevezetője, rövid részlet: A magyar kabaré kezdettől fogva politikai és társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre is, nevetve gúnyolódott és tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, akár a konferanszon keresztül, akár a jelenetek témájába rejtve. Jellegzetes műsorszámai a monológ, a duó, szkeccs, a paródia, a versmondás, a villámtréfa, az egy órát meg nem haladó jelenetek, és a sajnos egyre inkább ritkuló szellemes sanzonok. A kabaré sajátos színésztípust fejlesztett ki, ami a műfaj életképességét is bizonyítja. Közöttük Rott Sándor, Steinhardt Gyula, Salamon Béla, Radó Sándor, Kabos Gyula, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boross Géza, Sajó Géza voltak a legkiválóbbak. A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv írója vállalkozott. Ez azonban igen nehéz feladat a források hiányossága miatt. ... De a feltárt műsorok is bőséges alapot nyújtanak annak, aki a magyar kabaré történetének megírására vállalkozik. Fórumunk témájához, Kemény Egon ez időben komponált modern táncszámai és operettje előadásaihoz a fentiek közül Rott Sándor és Steinhardt Gyula neve kapcsolódik: a Rott Kis Kabaré és a Komédia Kabaré igazgatói és színészei voltak, valamint Radó Sándor és Kabos Gyula, akik a Kikelet utca 3. c. operettjében léptek fel. Kabos Gyula az egyik főszerepet alakította, Radó Sándor Somogyi Erzsivel kabarészámot adott elő a Fővárosi Operettszínházban játszott darabban.
[url]http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/rottelet.htm;Rott Sándor, Színészkönyvtár[/url] az 1008 számú bejegyzéshez is kapcsolódik.
A Duna TV- n ment ma este 6-ig a "Hogy volt...A pesti Brodway" c. műsor, de sajnos csak a végét csíptem el. Televíziós rendezők, Oszwald Marika és mások vendégeskedtek az adásban valamint Dr. Molnár Dániel színháztörténész, akinek a revü egyik kutatási területe. Lassan már achívnak mondható televíziós filmrészletekkel illusztrálva témáik között az egykori kabaré és a revü is szerepelt, jövőjük lehetőségei, ez éppen illik fórumunk, bejegyzéseink jelenlegi tárgyához. A mai adás megtekinthető a mediaklikken.
Műsorlap, 1927-ből: "AZ "ALPESI FALU" SZENZÁCIÓS SLÁGERSZÁMA Érczkövy László műsorából HONOLULU LULU Szövegét írta: Harmath Imre Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON" A műsorlap túloldalán Kemény Egon-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" című táncszáma szerepel. Az egykori nagy nevek közül: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/%C3%89rck%C3%B6vy_L%C3%A1szl%C3%B3;Érczkövy László wikipédiaoldala[/url] [url]http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/pz/rottelet.htm;Rott Sándor oldala a Színészkönyvtárban[/url] Tiszay Andor és Falk Géza a "Rádióhallgatók Lexikona"(1944) című 2 kötetes könyvében található néhány címszó ehhez a könnyűzenei korszakhoz kapcsolódóan: Tánc-, jazz, slágerzene története és fejlődése Táncok a műzenében Tánc és a rádió A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) részletesen ismerteti a jazz, a szalonzene és az operett műfajokat, amelyekbe Kemény Egon 1927-1930 között komponált zenéje tartozik. Korábban már bejegyeztem ezt a tekintélyes kötetet fórumunkba, a benne található Kemény Egon szócikk és fotó megemlítésével.
KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" (1961) Szvit nagyzenekarra (60 tagú), gyermekarral (40 tagú) Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth-adó, 1961. február 8., 1-4 tétel 1962. szeptember, 5-7. tétel 1., Paprikajancsi 2., Baba 3., Mackó 4., Hinta 5., Sárkány 6., Hajó 7., Vonat A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Lehel György vezényelte.
"...Kemény Egon....akinek dalai.... és sok más daljáték betétei az idők során oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának" Elgondolkodtató a rövid nekrológ szövegezése. Nem valószínű, hogy elkapkodott dolog, bár Kemény Egon hirtelen halála váratlanul ért mindenkit, nagy csend és megdöbbenés övezte. Hiányzik a felsorolásból: Kemény Egon: Komáromi farsang Kemény Egon: Hatvani diákjai Kemény Egon: Messzetűnt kedves valamint a Szerencsés utazás és a Szabad Szívek című daljátékai, a Valahol Délen rádiófelvételei és további műveinek, sikereinek említése. Nem szól az 1945 előtti, 1934-ben kezdődött rádiós munkáiról sem, amelyek sokasága és műfaji változatossága említendő lett volna. Különös megfogalmazás a "sok más daljáték betétei", amely azt sejteti, hogy titokban más szerzők műveihez is komponált betétdalokat, amelyről a szöveg írójának tudomása volt, avagy csak lemaradt volna az a betű a daljáték szó végéről...? Ne ítéljünk elhamarkodottan. Talán mindennek az lehetett az egyszerű oka, hogy ilyen kevés hely állt az újságban rendelkezésre.... Ami mindennél fontosabb, hogy ismét elhangzott a [url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__krisztina_kisasszony/krisztina_kisasszony__nyitany;"Krisztina kisasszony"[/url], természetesen ismét csak a rendelkezésre álló műsoridőpontban...
Kapcs. 959. sorszámhoz: Az RTV újság is megemlékezett a magyar komponista elhunytáról. Idézem a nekrológ sorokat: " Elhunyt Kemény Egon Erkel díjas zeneszerző, a Rádió Dalszínháza ismert és népszerű komponistája, akinek dalai – a Májusfa, a Talán a csillagok, a Krisztina kisasszony és sok más daljáték betétei – az idők során oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának. A Petőfi rádión kedden 8.05-kor elhangzó 'Krisztina kisasszony' az ő emlékét idézi.” /1969. augusztus 5., Petőfi Rádió 8.05 – 10.00 – „Kemény Egonra emlékezünk…”/
Nagyszerű, hogy megtaláltad a bemutatót beharangozó tudósítást. Amilyen örömteli olvasni a részleteket a gyermekek kedvét kereső, szép és elkápráztató műsorról, olyan fájdalmas, hogy a szerzők és a műcím nem kerültek be pontosan egy nagy forrásmunkába, mert a kutatási területeken ezek az adatok már nem voltak meg. Talán ennek a régi gyermekdarabnak a játékai és az előadás kedves emlékei is inspirálták Kemény Egon zeneszerzőt később "Gyermekjátékok" című művének - szvit nagyzenekarra gyermekkarral, 1961 - megkomponálásában? Nem tudhatjuk. Nagyon szerette a gyermekeket, ezt az egyik vele készített rádióműsorban is említette.
Dörmögő Dömötör A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt. Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók. Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám) *
Az Operettszínház és Kemény Egon kapcsolata élete végéig nagyon erős volt. Ma már nehéz ennek felelevenítéséhez dokumentumokra bukkanni, alább színpadi karrierek indulására tekinthetünk vissza. Bozó Péter operett-forráskatalógusában Kemény Egonnal kapcsolatosan említi Beretvás Károly nevét, a hiányzó adatokat most egy plakát alapján pótolom, nem ezzel a munkával kapcsolatban (erre majd ismét visszatérek, lsd. 944 számú bejegyzés ill. az Operett, mint szinpadi műfaj fórum), Gyenes Magda emlékére. Gyermekelőadás Fővárosi Operettszínház Sarkadi Aladár felléptével, először, 1928. november 17-én látványos operettrevű 3 felvonásban Írta: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtay Lajos Rendező: Beretvás Károly Karmester: Kemény Egon[^b] DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR Dörmögő Dömötör, drótostót - Sarkadi Aladár ........ Szeplős Klári - Gyenes Magda Tündérek, urak, hölgyek, katonák, boszorkányok, stb. stb. Ez a kedves darab lehetett az első közös színpadi munkája a harmadik életévét még be nem töltött Gyenes Magdának és a fiatal zeneszerző, karmesternek Kemény Egonnak, amelyet azután az évtizedek során, Kemény-zeneművekben, még sok közös siker kísért.
Nyugodjon békében. Ahányszor csak ismételték élvezettel hallgattuk, annak idején, régen a rádió mellett ülve... Nem is hinné az ember, hogy milyen sokan vannak még, akik szívesen emlékeznek ezekre az időkre, csak szóba kell hozni. Éppen készültem egy összeállítást készíteni Gyenes Magda szerepeiről Kemény Egon műveiben, amelyekben már nagyon fiatalon fellépett.
Ebben a fórumban is szeretnék megemlékezni Gyenes Magdáról(1925-2017), akinek halálhíréről tegnap értesültünk. Szerencsére sok operett és zenés játék rádiófelvétele őrizte meg hangját és előadóművészetét. Többek között Kemény Egon műveinek is kiváló tolmácsolója volt (Valahol Délen, Krisztina kisasszony). Ez utóbbiból választottam megemlékezésül Blanche sanzonját. [url]https://www.youtube.com/watch?v=RaWfsddxR9U;Blanche sanzonja[/url]
KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Sokadika van" (1928) Foxtrot, 3' KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" (1928) Charleston, 3' A fenti számokat Érczkövy László adta elő a Komédia Kabaréban, 1928.II.15-én. Róla kevés feljegyzést találtam, kora híres előadója volt. Két rövid idézet Alpár Ágnes könyvéből (lsd 985): "Ennek a kabarénak a műsoraiban is - csakúgy, mint a Teréz-körúti Színpadon - a műfaj legkiválóbb képviselői léptek fel. Az 1927.XI. 1-i műsorban Rott Sándor először lépett fel egy színpadon Rózsahegyi Kálmánnal és Rátkai Mártonnal." "Az apró termetű, kivételes komikusi tehetséggel megáldott kis Rott egész életében félreértéses tréfákat játszott, s ez volt a magyar színészet legnagyobb félreértése. ...A mesterség minden titka a kisujjában volt. Igazi elégtétele nem a közönség kétes értékű hahotája és tapsa, hanem pályatársai egyöntetű elismerése volt. Újházy Ede a komikus pályára készülő növendékeit hozzá küldözgette, hogy ne tőle, hanem a kis Rottól tanuljanak..." Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971." Az 513 számú bejegyzésben a Fővárosi Operettszínház "32-es baka vagyok én"c. revű próbáján Rott Sándor és Kemény Egon karmester is látható, Színházi Élet, 1929/35 - foto A könyvben a teljes műsor megtalálható: Komédia Kabaré, 1927. XI.1. Fórumunkba kiemelem: Malnicser Béla-Ács Kálmán: "Pancy's Hyper Revuette". Aranzsálta: Augenfeld Jenő. Rend.: Rott Sándor, Ferenc és István. Terv.: Várady Tihamér Kemény Egon-Harmath Imre: "Malvin" Ea.: Érczkövy László Másfél évvel később Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. "pesti operette"-jének társszerzője Bródy István mellett Harmath Imre lett, a táncokat Rott Ferenc tanította be, a ruhatervező Várady Tihamér volt. Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. (ma: Budapesti Operettszínház)
A Royal Kabaré és a Royal Orfeum sajnos nem szerepel Alpár Ágnes könyvében, emiatt egykori műsoraikat sem olvashatjuk.
Fórumunk szempontjából érdekes a cikk, amennyiben Kemény Egon munkássága első éveibe enged betekintést, a kabarék világába is. Keresni fogom ezt a fellépését Alpár Ágnes könyvében. A Kabos Gyulának tulajdonított csattanó tréfás, de az újságíró homályban hagyott részleteket, amelyek tisztázandóak. Leszögezhetjük, hogy Kemény Egon esetében elképzelhetetlen bármilyen zenei pontatlanság. Ezt Kabos Gyula is tudhatta, ugyanis főszereplője volt Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. nagyoperettjének (1929). Ennek következtében karmester úrnak sem szólíthatta. Kemény Egon 1926-tól másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínháznál volt szerződtetve, de nincs arról adat, hogy meddig, talán Berlinbe való költözéséig, akkor 25 éves volt.
A KOMIKUSOK REVŰJÉBEN, a Royal Kabaréban, két zongora adja a muzsikát. Két kitűnő muzsikus, Erdőss László és Kemény Egon ülnek a zongoránál. Tegnap este a görl-számot ugyancsak elsiette az egyik zongorista, amire Kabos Gyula megmondta a maga véleményét: — „Hallja, karmester úr, azért, mert maga olyan messze lakik, nem kell a számot — elsietnie.” Esti Kurir, 1930. június 11. (8. Évfolyam, 130. szám)
A Komédia Kabaré következő előadása 1928. I. 9-én volt, benne ismét Érczkövy László fellépésével: KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Dr. Csongorády" (1928) Foxtrot, 3' KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Barátom a Kelemen " (1928) Foxtrot, 3'
Nagy Ibolya "Petress Zsuzsa-emlékműsor"-ában is hosszan és szívesen, szeretetteli hangon emlékezett Petress Zsuzsa a "Hatvani diákjai"-ra, régi riportokban. Ebben a műsorban valószínűleg a rádiófelvételt ismételték, sajnos nem láttam, talán majd még sugározzák.
Magyar Televízió 1969. március 22., 21.45 – 22.25 PREMIER PLÁNBAN: Petress Zsuzsa Az összekötőszöveget írta: Demeter Imre A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Gyulai Gaál Ferenc, Lehel György és Sebestyén András, az Operettszínház zenekarát Vincze Ottó vezényli. Közreműködik: Baksay Árpád, Bende Zsolt, Korondy György, Melis György, Simándy József, Várhelyi Endre, valamint az Operettszínház tánckara. Koreográfia: Széki József Zenei vezető: Deák Tamás 1. Huszka Jenő: Bob herceg - „Az első édes…” 2. Fényes Szabolcs: „Csak álmodom…” 3. Lajtai Lajos: „Én nem szeretek mást…” 4. Cole Porter: „Mért kell férj…” 5. [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/simandy_jozsef_petress_zsuzsa__hatvani_diakjai; Kemény Egon: Hatvani diákjai – Szerenád: „Édes lányka, szép Amálka...” - kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi-kórus férfikara [/url] 6. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget…” 7. Oscar Straus: Varázskeringő - Piccolo-kettős (Petress Zsuzsa, Várhelyi Endre) 8. Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem…” 9. Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon..” – szerelmi kettős (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt) 10. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hurrá! Hurrá!...” Szerkesztő: Kótzián Katalin Vezetőoperatőr: Varga Vilmos Díszlet: Csányi Árpád Jelmez: Kovács Margit Rendező: Seregi László
[url]https://youtu.be/tXzzb_K3xCc;KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai"[/url] (1955) Daljáték, Magyar Rádió "Még azt mondják nem illik" - Hadics László, a Földényi kórus Férfikara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
KEMÉNY EGON (1905 - 1969) Bécsben született és tanulmányait az ottani Zeneakadémián végezte. Tanára Franz Schmidt volt. Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több zenei képessége is predesztinálta, nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége - és kongenialitása. Az Ábrahámmal való közös munka - a külföldön íródott Ábrahám operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot - háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit. Igazán csak a felszabadulás után jutott levegőhöz. Az 1928-ban íródott Kikelet utca 3. már jelzi kitűnő képességeit. Ez igazolja a Fekete liliom (1946) is, alkotói képessége azonban a Valahol délen című operettben bontakozott ki igazán (1957). A szövegkönyv (Tabi László és Erdődy János munkája) az akkori idők mindennapi problémáját veti fel. A zenés játék a hazáról szól és a hazátlanokról. A nagyhangú frázisokkal politizáló álhazafiakról és az igazi hazafiakról, akik számára az új Magyarország nemcsak földrajzi meghatározast jelent, nemcsak nótaszóval megzenésített sírvavigadást, hanem igazi fészket, mely jövőt, védelmet és igaz otthont ád. Kemény Egon munkásságából ki kell még emelnünk az 1949-ben írt Talán a csillagok-at, az 1955-ben keletkezett Hatvani diákjait, az 1957-ben íródott Komáromi farsangot, a Krisztina kisasszonyt (1961) és a Messzetűnt kedvest (1965). A színpadi termést kiegészíti a szimfonikus könnyűzenei művek, dalok, kórusművek, gyermekkarok és zenés hangjátékok egész sora. E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang radiófelvételénél. A szöveget ugyanis Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és Televizió Szimfonikus Zenekara kísérte, Lehel György vezényelt. A zene a két főhősnek (Csokonay - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte. Korán, idő előtt távozott. Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve Zeneműkiadó, Budapest 1976
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang;Kemény Egon: Az első reggel - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert[/url] A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1955) Daljáték, rádióváltozat 2 részben, Magyar Rádió
Német és magyar lapok foglalkoztak az üggyel, talán a két zeneszerző között félreértés vagy kívülről jövő tévedések is szerepet játszottak abban, hogy Kemény Egon felbontotta Ábrahám Pállal kötött szerződését. Hosszas keresgéléssel talán még hitelesen, dokumentumokkal, rekonstruálni lehet ezt az esetet, ha valaki veszi magának a fáradságot. Ők ketten elintézték annak idején egymás között, tudomásom szerint a barátság és az egymás iránti szeretet, amennyire a helyzet lehetővé tette, megmaradt.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=N4u6aZaxI20;Rakoczi [/url] Itt a német verzió, nem szerepel semmilyen zeneszerző neve rajta.
Budapesti Hírlap 1933 december 8. MOZI HÍRADÓ * (Ábrahám Pál nevét levették a Rákóczi- induló német példányairól.) Érdekes bonyodalom keletkezett a Rákóczi-induló című magyar film német változata körül. A filmet, amelynek német változatában Gustav Fröhlich és Camilla Horn játsszák a főszerepet, pénteken mutatják be Berlinben. Ábrahám Pál értesült róla, hogy nevét, mint zeneszerzőét, a német fővárosban nem akarják a fűmen vetíteni. A zeneszerző csütörtökön, ügyvédje útján, zárlati kérelmet nyújtott be a budapesti törvényszéken a film német példánya ellen. A zárlati kérelem hivatkozik arra, hogy szerződése értelmében a filmen szokásos formák között fel kell tüntetni a nevét és mintán engedélye nélkül Kemény Egon szerepel a német filmen, mint zeneszerző, noha az illető csak asszisztense volt a film zenéjének feldolgozásánál, kéri az összes német példányok lefoglalását. Mint tudjuk Ábrahám és Brodszky izraelita származása miatt lett kitiltva Németországból, de ekkoriban még máshol szabadon írhattak zenét. Ha jól tudom 1937 után még írt egy osztrák filmzenét Ábrahám, de ezt már álnéven, de utólag kiderítették, hogy ő komponálta. A Rákóczi Induló német verziója fenn van a neten, de nem szerepel egy zeneszerző neve sem. Pontosan melyik két dal lehet amit Ábrahám komponált, és milyen részek, amit Kemény Egon? A magyar verzión csak Ábrahám neve szerepel ha jól emlékszem.
"Letűnt világ..." mondta rám tekintve, halkan, finom rezdüléssel zenei életünk egyik kiemelkedő személyisége, akinek a napokban kezébe adtam Kemény Egon egyik Rózsavölgyinél 1928-ban megjelent kottafüzetét, meglátva a kottakép szépségét, hallva a zenét... Vígh Miklósról is olvashatunk az alábbi vidám, de mégis kicsit szívszorító történetben, eddig énekesi munkásságát ismertem, ezek szerint az Operettszínházban Kemény Egon zeneszerző - akkor másodkarmester is - kollégája volt, Harmath Imre szinte állandó szerzőként működött ugyanott. Szeretet, tisztelet, barátság és [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g;anyagi nehézségek[/url] rejlenek a szavak mögött, a [url]http://epiteszforum.hu/elkeszult-a-royal-szallo-rekonstrukcioja-a-nagykoruton;Royal teraszán[/url] beszélgetve... 1929 nyarán Kemény Egon első operettjét már bemutatta a Fővárosi Operettszínház, talán már tudta, hogy októberben a Kassai Nemzeti Színház is műsorára tűzi a Kikelet utca 3-at. "Vígh Miklós, dalénekes, 1898- Számos hanglemezfelvétele van forgalomban. A rádióban valamikor sokat szerepelt." Tiszai Andor-Falk Géza: Rádióhallgatók lexikona, Wajda-Wichmann Kiadás Budapest, 1944
Harmath Imre — örök hálával Jókai Mórnak! Nyári história, de olyan kedves, hogy el kell mondani. Szombaton délben Harmath Imre, a kitűnő librettista meghívta ebédre Víg Miklóst, a Fővárosi Operettszínház titkárát, az ismert és elismert rádió-énekest és Kemény Egont, a fiatal komponistát. A Royal-terraszon foglaltak helyet, ahol is Harmath vadat, halat s mi jó falat, szem-szájnak ingere, tálaltatott vendégeinek. Persze: italban is bőség volt a nagyszerű lakomán, amely órák hosszat tartott, s amelynek folyamán Víg Miklós megkérdezte a vendéglátó gazdát, hogy minek köszönhetik ezt a nagyszerű bankettet. — Képzeljétek, — mesélte erre Harmath Imre, — ma reggel beállított hozzám a ligeti Jókai- színkör titkára és pénzt hozott. Azt mondta, hogy előadták a Jókai-színkörben „Nizzai éjszaka” című darabomat és ezért tantiemként száz pengő jár nekem. Mindjárt át is adta a pénzt. Ezt a talált pénzt ebédeljük el most! ... De aztán hozzátette még: — Nem az egészet, persze. — Persze, persze! — bólogatták a librettista vendégei. — Annyi pénznek meg kell maradnia, hogy virágot vihessünk Jókainak! És valóban: az ebéd végén fölkerekedtek, egy virágos boltban virágot vettek és kivitték Jókai Mór sírjára a Kerepesi-temetőbe. A virágbokrétán pedig nemzetiszínű szalag pompázott ezzel a felírással: „Jókai Mórnak örök hálával Harmath Imre“. 8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. július 30. (15. Évfolyam, 171. szám) *
A Színházi Élet 1927-ben hírül adta a fiatal Kemény Egon zeneszerző karrierje budapesti indulását, aki Kassáról utazott le a fővárosba. Ezeket a bejegyzéseinket az 510, 511, 512 számúban lehet megtalálni.
Kemény Egon zeneszerző korai darabjainak (1927-1928) egyik színhelye a híres KOMÉDIA KABARÉ (Jókai tér 10.) rövid részlet Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 c. könyvéből, Magyar Színházi Intézet Budapest, 1979 "A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett Jókai tér 10. sz. alatti szecessziós épület földszinti helyisége eredetileg az Edison fimszinház céljára épült. Később a viharos múltú UHU mulató működött benne, majd rövid ideig Pelikán név alatt a megszűnt Apollo Kabaré gárdája lépett föl színpdán. A Komédia Kabaré 1927. szeptember 16-án nyitotta meg kapuit Rott Sándor igazgatása alatt. A kabaré Komédia ( időnként Komédia Orfeum) néven 1944-ig játszott".... "Rott Sándor 1918-tól 1927-ig Steinhardt Gézával együtt a Révay utcai Kis Komédiát vezette. 1927-ben különvált Steinhardttól s egy esztendeig a Komédia igazgatását vette át. Művészeti vezetője Rott Ferenc, zenei vezetője Hetényi-Heidelberg Albert, díszlettervezője Várady Tihamér volt. Mikor Rott Sándor 1928-ban külföldön vállalt szerződést, Somogyi Kálmán lett a Komédia igazgatója...s azt 1938-ig vezette. 1928-tól 1932-ig Komédia Orfeum néven kabaré-varieté műsort játszott."
Lehet, hogy Justiciának a szeme be volt kötve, de a zsebe igencsak nyitott lehetett … :(
Ez az ügy nagy port vert fel, úgy tudom, hogy pert Ábrahám Pál megnyerte.
Egy kis történeti és történelmi visszatekintés … Sporthírlap, 1933. 12. 09. – Rendkívüli kiadás: „FILM Miért pörli Ábrahám Pál a Rákóczi indulót? Nemcsak a filmesek, de a közönség között is élénk feltűnést keltett, hogy Ábrahám Pál, a világhírű zeneszerző pört indított a „Rákóczi-induló“, illetve a film tulajdonosa ellen. Ábrahám Pál — állítólag — a film német verziójának bécsi bemutatóján megdöbbenve látta, hogy ő nem szerepel a szerzők, rendezők és szereplők névsorában. Érdeklődésére a bécsi mozis közölte vele, hogy így kapta a filmet Budapestről. A zeneszerzőnek tehát így jutott tudomására, hogy neve a német példányokon nem szerepel s miután ismeretes okok miatt reménytelennek tartja, hogy a filmet hamarosan bemutató németországi mozikkal pörösködjön, ehelyett a magyar bírósághoz fordult jogvédelemért és kérte, hogy a „Rákóczi-induló" német példányait még itt Budapesten sürgősen vegyék zár alá, nehogy az ő neve nélkül kikerülhessenek Németországba . Nem értettük az egész dolgot, mert 1. Ábrahám Pál annyira szívén viselte a „Rákóczi-induló“ s ezen keresztül a magyar filmgyártás újabb föllendülésének ügyét, hogy még a párisi utazását is elhalasztotta a film miatt; 2. ha Németországban egyáltalában szerepelhetne a neve a filmen, a magyar vállalkozó bizonyosan büszkén kiírta volna a német verziók élére is; 3. ha ugyancsak „ismeretes okok miatt" Ábrahám neve a német verziókon nem szerepelhet, mit akar elérni Ábrahám azzal, hogy ezeknek a kópiáknak lefoglalását kéri a bíróságtól ... Utánajártunk a különös ügynek és megtudtuk a következőket: Ábrahám Pál vállalta a „Rákóczi induló" zenei részének irányítását s ebben a munkában részt is vett attól a perctől kezdve, hogy külföldről hazaérkezett. Igaz, hogy akkor már a felvételek hosszabb idő óta folytak. És az is igaz, hogy Ábrahám nem egyedül dolgozott a „Rákóczi-induló" zenei részén , hanem Kemény Egon és László Sándor társaságában. Illetve a két utóbbi tényleg elejétől-végig dolgozott a felvételeknél. Ezenkívül Ábrahám Pál két betétszámot komponált a filmhez: egy valcert és egy csárdást. Nem többet. És amikor Ábrahám megállapodott a film vállalkozójával, azt is megbeszélték, hogy a német példányokon az ő neve nem fog szerepelni . „Ismeretes okok miatt." Ez a megállapodás egészen természetes volt, mert hiszen egy pesti filmes mégsem változtathatja meg azt a németországi hangulatot, amely lehetetlenné tette, hogy Ábrahám Pál operettjeit német színpadokon játszák, vagy német filmek kísérőzenéjét komponálhassa. Ez annyira belügye a mai Németországnak, hogy a „Rákóczi-induló" vállalkozója, aki nagyon jól tudta, hogy a filmbe fektetett tőkéjének nagyobb részét Németországban kell visszaszereznie, nem is kísérletezhetett Ábrahám Pál nevének „becsempészésével", mert ezzel legfeljebb a film betiltását érhette volna el. De tudta ezt Ábrahám Pál is, nem volt tehát kifogása az ellen, hogy a „Rákóczi Marsch" élén nem jelzik a két betétszám szerzőjét. Nem tudjuk, hogy ki és mi indította most utólag Ábrahámot a pör megindítására. De a pör esetleg jó lesz arra, hogy Németországban azt higyjék, a „Rákóczi-induló"-t magát is Ábrahám komponálta . És deficittel végződjék egy magyar filmvállalkozás. Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a „Pardon, tévedtem" budapesti plakátjairól annakidején kifelejtették Brodszky Miklós nevét. És bár annak a filmnek egész zenéjét, minden számát ő szerezte, mégsem indított pört senki ellen... ” Az itt betett filmen azonban már csakis Ábrahám Pál neve szerepel, aki a film zenéjéből mindössze „két betétszámot komponált”. Szegény Berlioz, no meg a kedves, jóhiszemű Kemény Egon és László Sándor a mennyei páholyból, sajnos, már nem „pörölhet”: [url] https://www.youtube.com/watch?v=KcTNetjY_qs; Rákóczi induló (1933) [/url]
KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Honolulu Lulu" (1927) Charleston, 3' Dénes Oszkár mutatta be az "Alpesi falu"-ban 1927 nyarán majd a már alább bejegyzett előadás követte a Komédia Kabaréban, decemberben. Alaposan meg kell nézni a megmaradt feljegyzéseket [url]https://www.libri.hu/konyv/A-fovarosi-kabarek-musora-1901-1944.html;Alpár Ágnes könyvében[/url], ugyanis nem a harmadik, hanem már a megnyitást (1927. IX. 16.) követő második előadáson (1927. XI. 1.) bemutatták Kemény Egon modern táncdalait, akit a Fővárosi Operettszínház 1926 óta másodkarmesterként és korrepetitorként szerződtetett. KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Malvin" (1927) Charleston, 3' című táncszámát, de a régi feljegyzésből hiányzik a zeneszerző neve, Érczkövy László adta elő. Mindkét darab szalonzenekarra hangszerelve ill. szalonzenekarra kórussal jelent meg a Rózsavölgyi és Tsa Budapest Zeneműkiadónál.
A fiatal zeneszerző kassai zenei bemutatkozása olvasható a 917 számú bejegyzésre visszatérve, ill. első saját művének kassai sikere lsd. 983.
Kassán kaptam kézhez egy kivonatot - Astoria -Andrássy - a [url]http://www.vydavatel.sk/kniha/kosicke-dostavenicka;"Košické dostaveníčka"[/url] című könyvből, egy kedves ismerősömtől, ezúton is köszönöm figyelmességét. Kemény Egon zeneszerző karrierje 90 évvel ezelőtt indult, a kirobbanó sikert aratott Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" című charleston (1927) Kassán is előadásra került: 1927-ben, az Andrássy Palota elegáns Grand Café ASTORIA tánctermének megnyitásakor: "V roku 1927 bola v suteréne zriadená veľka tanečná sála. .... Pri slávnostnom znovuotvorení kaviarne zahral vynikajúci orchester Macseka pre túto udalosť skomponované dielo Honolulu od nadaného mladého košického skladateľa Egona Keménya." " Legelőkelőbb az A N D R Á S S Y nagy kávéház KASSA, Fő-utca 85..sz. alatt. A vidéki és a helybeli intelligencia kedvelt találkozóhelye. - Kül- és belföldi hírlapok - Kellemes nyári helység. Kitűnő tekeasztalok Telefonszám:188 Tulajdonos: Szentgyörgyi Ferenc " "Grand Café ASTORIA ... Minden este kitűnő zenekar hangversenyez Este a szuterénben tánc" Az Andrássy Palota történetéről [url]https://konyvesbolt.hu/termek/konyv/utazas/utikonyvek/kassa-tortenelmi-varoskalauz/;Balassa Zoltán: "Kassa - történelmi városkalauz"[/url] Tortoma Útikönyvek, 2016 212. oldalán olvashatunk részletesen.
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Csillebérci fák alatt (1962) Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel (18'15") Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth-adó, 1962. április 3. I. Csillebérci fák alatt és Táborverő induló (A Magyar Rádió Gyermekkara és a Magyar Rádió Zenekara) II. Virágoskert (Keresztury Mária, Szabó Márta - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara) III. Kukták dala ( A Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara) IV. A tábor őzikéje (Káldy Rita, Kincses Veronika - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara) V. Úttörővasút (Farkas Teréz, Baráth Gabiella - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara) VI. Búcsúeste a táborban (Finale) (A Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara) A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte Most már teljes és pontos a nagy sikert aratott Kemény Egon-zenemű minden adata, a szvit közkedveltségéhez ezúttal is nagy mértékben hozzájárult a szerzőtárs, Erdődy János szellemes és szép munkája.
Kapcs.: 953. sorszám Kiegészítés Kemény Egon - Erdődy János: Csillebérci fák alatt Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel Bemutató: Magyar Rádió (1962) A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte Szólót énekel: Barát Gabriella, Farkas Teréz, Káldy Rita, Keresztúri Mária, Kincses Veronika, Szabó Márta I. Csillebérci fák alatt II. Virágoskert III. Kukták dala IV. A tábor őzikéje ( Káldy Rita, Kincses Veronika - ének) V. Úttörővasút VI. Finale (20 perc)
KEMÉNY EGON-Bródy István-Hartmat Imre: "Kikelet ucca 3" Pesti operett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. Kassai Nemzeti Színház, 1929. október "Az áttapsolt felvonásköz A nagy sikerek külső jelei közül elsőrangúak: a vastaps és az áttapsolt felvonásköz. Mind a kettő jelentkezett tegnap a Fővárosi Operettszínházban, a "Kikelet ucca 3."című operett első hétfői előadásán. Zsúfolt ház nézte végig jókedvűen és vidám elragadtatással a pompás darabot és annak kitűnő előadását, s úgy az első, mint a második felvonás után igen sokszor kitapsolta a főszereplőket: Somogyi Erzsit, Fejes Terit, Szokolay Ollyt, Kertész Dezsőt, Kabos Gyulát, Halmay Tibort és Szirmai Imrét; sőt: mindkét felvonás után kétszer-háromszor is ki kellett nyitni a vasajtót, hogy a "Kikelet utcca 3" szereplői abban is megjelenhessenek az ezerfejű Ceasar, a kitűnően mulató közönség előtt. A Fővárosi Operettszínház művészei megszokhatták az idők folyamán a "vastaps"-ot, de Somogyi Erzsi, aki komoly drámai művésznő, s a komoly Nemzeti Színház tagja, bizony megdöbbent egy kissé, amikor az ügyelő berontott az öltözőjébe és lelkendezve szólott: - Kérem művésznő, tessék jönni gyorsan, vas van!.... Ugyanakkor megjelent az öltözője ajtajában Fejes Teri is, és ő is hívta sürgősen: -Gyere Bogyó, vas van!... Somogyi Erzsi magára kapott egy selyemkabátot és most már együtt futott Fejes Terivel. Együtt állítottak be a Szokolay öltözőjébe: -Gyerre Olly, vas van!... Aztán: hárman futottak tovább és ragadták magukkal Kabost, Kertész Dezsőt és Halmayt: - Gyertek, gyertek, vas van.....vas van! És megjelentek mindnyájan a kis vasajtóban, s amikor onnan visszamenet az öltözőjükbe, Somogyi Erzsi vidáman mondogatta: - Ez hát a vas!....Jaj, de jó!.... A három "vas" után pedig a közönség tovább tapsolt! Áttapsolta a felvonásközt." 8 Órai Újság, 1929. május
"Úgy látszik, programjába vette a Fővárosi Operettszínház az új magyar tehetségek meglepetésszerű kirobbantását. A Zenebonával és Az utolsó Verebély lánnyal Ábrahám Pált ariváltatta a magyar színpadra, Miss Ameriká-val pedig Eisemann Mihálynak nyújtott teret, a most színre kerülő "Kikelet-utca 3" című opetettjével pedig Kemény Egon fog beérkezni az ismert zeneszerzők közé. Ki ez a Kemény Egon? - Minden ellenkező híresztelés dacára 24 éves vagyok - mondja az Operettszínház újdonságának szerzője. - Bécsben 1925-ben végeztem a zeneakadémiát, zeneszerzést tanultam. Első számaimat a Rott Komédiában énekelte Érczkövy László. Tulajdonképpen Harmath Imre fedezett fel és ő hozott szinte kézenfogva az Operettszínházhoz. Harmath Imre írta az első szöveget első dalomhoz és úgy látszik annyira megtetszett a muzsikám, hogy felajánlotta azt, hogy operettet ír velem. Kapva kaptam természetesen az alkalmon és most itt vagyok. Izgatottan, boldogan és várom első darabom premierjét. A Kikelet-utca 3. Harmath Imre pesti életképe, amelynek premierjét a színház április 27-ében állapította meg. A szerepeket a régmúlt és a jelen híres színészei, így Szirmai Imre és Kertész Dezső, Felhő Rózsi és Somogyi Bogyó, majd Szokolay Olly, Fejes Teri, Halmay Tibor, Kabos, Horváthy Elvira, Tamásy Lívia és Krudy Ilona játsszák." HÉTFŐI NAPLÓ Budapest,1929. április 15.
"A Komédia Kabaré 1927. szeptember 16-án nyitotta meg kapuit, Rott Sándor igazgatása alatt" - olvashatjuk a könyvben. 3. előadásán, december 2-án már szerepeltek Kemény Egon művei: Kemény Egon - Harmath Imre: "Csússzunk egyet... " Kemény Egon - Harmath Imre: "Honolulu" Előadó: Érczkövy László
Kemény Egon első zenedarabjai színpadi előadásra kerültek, mondhatjuk, hogy 22 évesen színpadi szerző lett, első darabjai azonnal táncslágerekké váltak. A pontos előadási dátumokat és a műsorokat Alpár Ágnes: "A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 " c. könyve őrzi. Kemény Egon zeneszámait a Kis Komédia és [url]http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/szinhaz/kabare2.html;Komédia Kabaré[/url] mutatta be 1927-ben.
Elábrándoztam ezen cikken...a régi nyári esten, ahol nevetéssel, tréfával, nagyszerű tehetségű művészek játékával múlattak a [url]http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/247.html;Royal Orfeumban[/url]...nehéz gazdasági időkben is nyári revü...bárcsak elénk varázsolódna most ez a műsor!
Kemény Egon kitűnően zongorázott, amint ezt korábbi bejegyzéseink is tükrözik - Kassától Bécsen át Budapestig. A revü közel állt színpadi műveihez, erre majd visszatérek, kisoperettjeiben is. A cikk dátuma mutatja, hogy akkor még Budapesten alkotott, majd ugyanebben az évben költözött Berlinbe.
8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.: „— Nyári revü a Royal Orfeumban. A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
Egy kis ajándék Ibolya-napra: VÁROSI SZÍNHÁZ VII. Tisza Kálmán tér PÁRMAI IBOLYA Szilágyi László és Dolecskó Béla szenzációs sikerű új operettje Főszereplő: HONTHY HANNA Ragyogó kiállítás! Pompás zene! Budapest operett szenzációja A saison slágere Megjelent 3 kottafüzetben, nyomtatva: DR. MARTON SÁNDOR ÉS RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA KIADÁSA PÁRMAI IBOLYA ZENÉS PARÁDÉ 3 FELVONÁSBAN Szövegét és verseit írta SZILÁGYI LÁSZLÓ zenéjét szerzette DOLECSKÓ BÉLA KEMÉNY EGON hangszerelése - Tudom is én... English Waltz - Óh, Zsófia... Induló-fox - Azt álmodtam tegnap éjszaka... Tango A füzetek hátoldalán Kemény Egon 3 táncslágere is szerepel az 1935-1936 évi sorszámozott kottakiadványok között, Rózsavölgyi Orchester Sorozat, R.O.S.
Ma: Dankó Rádió ismétlés: 18.00 KEMÉNY EGON dallamaival zárult a mai műsor, rövid részlet hangzott fel az "Estefelé" című műből. Ibolya nap alkalmából áldást, örömöt, boldogságot és további sok sikert kívánok csodálatos primadonna-szerkesztő-műsorvezetőnknek! "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió