689 Liu 2007-11-12 21:48:23 [Válasz erre: 685 tukán 2007-11-12 19:31:43]
*negédes, de gonosz Ortrudba vált hirtelen* Egész pontosan mit is kifogásolsz? Csak megjegyzem, hogy magyar szakot végeztem, és még sohasem tett megjegyzést senki arra, hogy hogyan írok.
*negédes, de gonosz Ortrudba vált hirtelen* Egész pontosan mit is kifogásolsz? Csak megjegyzem, hogy magyar szakot végeztem, és még sohasem tett megjegyzést senki arra, hogy hogyan írok.
687 brünnhilde 2007-11-12 20:24:35 [Válasz erre: 684 Liu 2007-11-12 19:14:44]
Fokanov szerintem abszolut magyar. Először Scarpiának hallottam. Nem tudom már ki volt Cavaradossi, de hazafelé menet simán átírtuk az operát, hogy Tosca jól beleszeressen Scarpiába :-)) (kösz, hogy felhívtad a figyelmem a Kékszakállúra, még soha nem hallottam tőle, gyönyörű)
Fokanov szerintem abszolut magyar. Először Scarpiának hallottam. Nem tudom már ki volt Cavaradossi, de hazafelé menet simán átírtuk az operát, hogy Tosca jól beleszeressen Scarpiába :-)) (kösz, hogy felhívtad a figyelmem a Kékszakállúra, még soha nem hallottam tőle, gyönyörű)
686 Ködlámpa 2007-11-12 20:10:01 [Válasz erre: 685 tukán 2007-11-12 19:31:43]
Te meg, mi lenne, ha nem keresnél a kákán is csomót...? :-)))
Te meg, mi lenne, ha nem keresnél a kákán is csomót...? :-)))
685 tukán 2007-11-12 19:31:43 [Válasz erre: 684 Liu 2007-11-12 19:14:44]
Kedves Kicsi Liu! Igen kedvesen írsz, de nem lehetne -legalább gimnázium első osztály tanév vége szinten -írnod, anélkül, hogy lelkesedésed töretlen maradjon?
Kedves Kicsi Liu! Igen kedvesen írsz, de nem lehetne -legalább gimnázium első osztály tanév vége szinten -írnod, anélkül, hogy lelkesedésed töretlen maradjon?
684 Liu 2007-11-12 19:14:44
A maiak közül nagy kedvencem Molnár András. Ő tényleg alapember - nélküle nincs Wagner. Csodaszép Tannhäusert láttam vele, és tv-ben Bánk bán-közvetítést is. Simándy után igen hálátlan feladat Bánk bánt énekelni, de ő megállta a helyét. Temesi Máriát egy fertőrákosi vendégjátékán láttam mint Toscát - de annak alapján, amiket hallok róla, igencsak megnézném Sieglindeként is. Fokanov Anatolij, ha nem is magyar, de már elég régóta van nálunk, úgyhogy talán ide sorolható. A nyári Luciában igen szép alakítást nyújtot. A hangja is egyre jobb lesz az évek múltával .Régebben (a Kerényi-féle, amúgy gyalázatos Álarcosbál idején), még kicsit nyersnek éreztem, de most már \"beérett\". A régiek közül sok kedvencem van. Simándy - ehhez nem kell komment, elég meghallanom a hangját, hogy majdnem elsírjam magam. Ha a \"Hazám, hazám...\"-at énekli, akkor nemcsak majdnem. Székely Mihály - elég sok helyen és sokszor áradozom róla, de elfogult véleményem szerint a világ legjobb basszusa. (Hozzáteszem, Saljapint még nem hallottam.) Amit ő Fülöp királyként, Sarastróként, Ozminként, Leporellóként, Boriszként stb. adott nekünk, az tényleg kincs. Szerencse, hogy sok felvétele maradt. Nem tudom, teljes Don Carlos-felvétel van-e vele? Nagyon meghalllgatnám, mert csak az áriát meg a Főinkvizítorral való duettet (a szintén félelmetes Fodor János) hallottam eddig, ezek is vannak meg. Most látom, a youtube-on részletekben fent van a Kékszakállú, asszem, ezt meg fogom nézni... nem tom, színpadi felvétel-e vagy csak hang. Svéd Sándort csak válogatáslemezen hallottam, de pl. az ezerszer hallott Torreádordalt úgy énekelte, hogy csak lestem, a Gróf áriáját a Trubadúrból pedig úgy, ahogy még soha senkitől nem hallottam. Ezek után, ha én lettem volna Leonóra, biztos, hogy dobom Manricót! Melis György bácsit is szeretem, gyönyörű hangja van, kitűnő Jago volt többek között, de Tiborcként is nagyott alakított, pedig ott már igen öreg volt. Csoda, hogy mennyire megmaradt a hangja, pedig igazán nem kímélte. Azért aki Rossini-Figarótól Kékszakállúig, Posától Don Giovanniig mindent énekel... és még bírja is, az kivételes ember.
A maiak közül nagy kedvencem Molnár András. Ő tényleg alapember - nélküle nincs Wagner. Csodaszép Tannhäusert láttam vele, és tv-ben Bánk bán-közvetítést is. Simándy után igen hálátlan feladat Bánk bánt énekelni, de ő megállta a helyét. Temesi Máriát egy fertőrákosi vendégjátékán láttam mint Toscát - de annak alapján, amiket hallok róla, igencsak megnézném Sieglindeként is. Fokanov Anatolij, ha nem is magyar, de már elég régóta van nálunk, úgyhogy talán ide sorolható. A nyári Luciában igen szép alakítást nyújtot. A hangja is egyre jobb lesz az évek múltával .Régebben (a Kerényi-féle, amúgy gyalázatos Álarcosbál idején), még kicsit nyersnek éreztem, de most már \"beérett\". A régiek közül sok kedvencem van. Simándy - ehhez nem kell komment, elég meghallanom a hangját, hogy majdnem elsírjam magam. Ha a \"Hazám, hazám...\"-at énekli, akkor nemcsak majdnem. Székely Mihály - elég sok helyen és sokszor áradozom róla, de elfogult véleményem szerint a világ legjobb basszusa. (Hozzáteszem, Saljapint még nem hallottam.) Amit ő Fülöp királyként, Sarastróként, Ozminként, Leporellóként, Boriszként stb. adott nekünk, az tényleg kincs. Szerencse, hogy sok felvétele maradt. Nem tudom, teljes Don Carlos-felvétel van-e vele? Nagyon meghalllgatnám, mert csak az áriát meg a Főinkvizítorral való duettet (a szintén félelmetes Fodor János) hallottam eddig, ezek is vannak meg. Most látom, a youtube-on részletekben fent van a Kékszakállú, asszem, ezt meg fogom nézni... nem tom, színpadi felvétel-e vagy csak hang. Svéd Sándort csak válogatáslemezen hallottam, de pl. az ezerszer hallott Torreádordalt úgy énekelte, hogy csak lestem, a Gróf áriáját a Trubadúrból pedig úgy, ahogy még soha senkitől nem hallottam. Ezek után, ha én lettem volna Leonóra, biztos, hogy dobom Manricót! Melis György bácsit is szeretem, gyönyörű hangja van, kitűnő Jago volt többek között, de Tiborcként is nagyott alakított, pedig ott már igen öreg volt. Csoda, hogy mennyire megmaradt a hangja, pedig igazán nem kímélte. Azért aki Rossini-Figarótól Kékszakállúig, Posától Don Giovanniig mindent énekel... és még bírja is, az kivételes ember.
683 Sesto 2007-09-08 10:22:41
...ha már az Operissimo-n szerepel, akkor egy magyar komolyzenei honlapról sem szabad hiányoznia: SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KINCSES VERONIKÁNAK!!! :-)
...ha már az Operissimo-n szerepel, akkor egy magyar komolyzenei honlapról sem szabad hiányoznia: SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KINCSES VERONIKÁNAK!!! :-)
682 Sesto 2007-09-02 10:20:21
Mozart & Strauss Lieder -Várady Júlia (szoprán) - Elena Bashkirowa (piano) ...a tegnapi születésnapos ünnepelt köszöntésére! :-) (Orfeo 1992)
Mozart & Strauss Lieder -Várady Júlia (szoprán) - Elena Bashkirowa (piano) ...a tegnapi születésnapos ünnepelt köszöntésére! :-) (Orfeo 1992)
681 martuni 2007-08-26 09:09:13 [Válasz erre: 680 tukán 2007-08-26 09:07:17]
A múltkor énekelt Pittivel. De előtte mindig Tokodyval.
A múltkor énekelt Pittivel. De előtte mindig Tokodyval.
679 martuni 2007-08-26 08:58:17
Meg voltam győződve, hogy Carreras Tokody Ilonát hívja vendégül a pécsi koncerthez.
Meg voltam győződve, hogy Carreras Tokody Ilonát hívja vendégül a pécsi koncerthez.
678 Sesto 2007-08-25 22:37:15 [Válasz erre: 677 Sesto 2007-08-25 21:26:54]
...bárcsak ILYEN Credo alapján oktatnának számos Müvész-Professzorok a felsöfokú müvészképzésben: \"Én egyébként is igyekszem mindig jól érezni magam az életben. Azt tetszik nagyon, hogy látom a fiatalok tehetségét, vágyát arra, hogy tanuljanak. Örülök, hogy felfedezték maguknak a muzsikát, a zenélés boldoggá teszi őket, és mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák valahogy a műfajt. Így talán majd ők is meg tudják mutatni az embereknek, hogy mennyi szépséget is rejt magában a zene… \"
...bárcsak ILYEN Credo alapján oktatnának számos Müvész-Professzorok a felsöfokú müvészképzésben: \"Én egyébként is igyekszem mindig jól érezni magam az életben. Azt tetszik nagyon, hogy látom a fiatalok tehetségét, vágyát arra, hogy tanuljanak. Örülök, hogy felfedezték maguknak a muzsikát, a zenélés boldoggá teszi őket, és mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák valahogy a műfajt. Így talán majd ők is meg tudják mutatni az embereknek, hogy mennyi szépséget is rejt magában a zene… \"
677 Sesto 2007-08-25 21:26:54
....most találtam ezt az interjút, aminek nagyon örülök! ;-) ADRIANA LECOUVREURTŐL A SUMMERTIME-IG Kincses Veronika először lép együtt pódiumra José Carrerasszal Mediterrán-est címmel ad hangversenyt 2007. augusztus 30-án, Pécsett José Carreras. A spanyol tenor három év után lép fel ismét hazánkban, hiszen legutóbb 2004-ben, az Erkel Színházban hallhatta őt a közönség, s akkori koncertjén olasz és spanyol dalokat énekelt. Carrerast eddig csak Budapest láthatta vendégül, s ez az első alkalom, hogy más város publikuma is tapsolhat a művésznek. Mostanra pedig kiderült már az is, hogy nyárvégi koncertjének magyar sztárvendége Kincses Veronika lesz. A katalán tenorral született már közös lemezfelvételük, Giordano Fedorája, de ha jól emlékszem, akkor ez lesz az első közös koncertjük… gy igaz, most lépünk először együtt pódiumra. A lemezfelvétel máig szép emlékem, hiszen a Giordano-opera dirigense Giuseppe Patané volt, a címszerepet pedig Marton Éva énekelte gyönyörűen. Különleges volt számomra ez a találkozás, örültem, hogy együttdolgozhattam Carrerasszal, aki nemcsak egy fantasztikus művész, hanem igazán kiváló ember is. Milyen műveket ad elő most a Mediterrán-esten? Én csupán vendégfellépője vagyok a koncertnek, így megírtam, milyen számokat adnék elő szívesen, s ebből a kínálatból a tenor menedzsmentje válogatott. Így A víg özvegy, az Adriana Lecouvreur néhány részlete, valamint a Porgy és Bessből a Summertime szerepel a programomban, s lesz még egy meglepetés-operettrészlet is. S természetesen az estet záró, elhagyhatatlan Traviata-részletben, a Brindisiben szintén éneklek. A pécsi koncert dirigense az énekes unokaöccse, David Gimenez Carreras, aki rendszeresen vezényli a tenorkirály hangversenyeit. Mennyi idő jut vele a próbákra? A koncert előtt két próbánk lesz, amelyen nemcsak Carrerasszal, hanem az est másik szopránjával, a Placido Domingo által felfedezett fiatal énekessel, Sabina Puertalosszal, valamint a közreműködő együttessel, a Pannon Filharmonikusokkal vesszük át a programot. Egyébként úgy vélem, az énekes választása azért esett az unokaöccsére, mert minden rezdülését jól ismeri, s így megvan közöttük a kellő összhang. Amikor lehetőségem van rá, én is mindig szívesen muzsikálok a fiammal, Vajda Gergely karmesterrel, mert teljesen egy hullámhosszon vagyunk. Sajnos most ő nem tudja meghallgatni a pécsi hangversenyt, mert már vissza kellett utaznia a tengerentúlra, évek óta ő ugyanis a Portlandi Szimfonikusok rezidens karmestere. Carrerasszal a próbákon kívül is találkozik, hiszen egy nappal a koncert előtt a spanyol világsztárt díszdoktorrá avatják a Pécsi Tudományegyetemen. Gondolom, a kitüntetéskezdeményezője szintén ön volt, aki már évek óta a PTE Zeneművészeti Intézetének tanszékvezetője. Részben valóban az én ötletem volt, hogy Carrerast díszdoktorrá avassuk, és nagyon örültem annak, hogy a szenátus minden tagja azonnal elfogadta a kezdeményezést, s igennel szavazott. S úgy vélem, a spanyol művész is örül ennek az elismerésnek, hiszen a pécsi az egyik legrégebbi európai egyetem. A zenei tanszékünk is nagyon szépen fejlődik, egyre nő a népszerűsége, így évről évre több a jelentkező. A növendékekkel rajtam kívül Váradi Mariann és Szüle Tamás foglalkozik. S elképzelhető, hogy egyszer talán Carreras is mesterkurzust ad majd az egyetemen? Tartok tőle, hogy ez csak egy szép álom, de ami rajtam múlik, azt megteszem. Mindenesetre a mostani találkozásunk során biztosan meg fogom hívni… Egyébként is fontos számomra, hogy minél több neves előadó jöjjön el Pécsre, és nagy örömömre olyan kedves kollégáim tettek már eleget a meghívásomnak, mint Andor Éva, Sass Sylvia, Gulyás Dénes vagy Sólyom-Nagy Sándor. Boldoggá tett, hogy az első szóra mindenki szívesen és azonnal jött. Bár mi énektanszak vagyunk, és nincs külön operatanszakunk, lényegesnek tartom, hogy a fiatalok minél sokoldalúbb képzést kapjanak. Ezért életre hívtunk már operakeresztmetszetek is, tavaly 24 koncertszerű Figaro-előadást tartottunk a pécsi régióban, az itteni Filharmóniával együttműködve. Idén Falstaff-keresztmetszettel jártuk a vidéket, a következő szezonban pedig Háry János-produkcióval tisztelgünk a kettős Kodály-évforduló előtt, s 46 előadásra van felkérésünk. De a jövőben még több lehetőséget szeretnénk biztosítani a fiataloknak, ezért szorosabb fűzzük a kapcsolatunkat a színházzal és a várossal. S gondolom, azt javasolja a növendékeinek, hogy aki csak teheti, hallgassa meg az augusztus 30-i hangversenyt. Még kevesen vannak a városban, hiszen a tanév csak később kezdődi, de remélem, sokan eljönnek az estre, hiszen egy ilyen kiváló énekestől egyetlen koncert alatt is rengeteget lehet tanulni. Emlékszem, nálunk járt egyszer Victoria de Los Angeles, s a koncert után egyszerre hívtuk fel egymást Polgár Lászlóval, hogy megosszuk a másikkal az élményt, és elmondjuk, hogy ehhez fogható gyönyörűséget még nem nagyon hallottunk. Kijött a színpadra egy idős hölgy, elképesztő kisugárzással, és olyan hangversenyt adott, amilyen az ember életében nem sok adódik. S miután Carreras is elképesztő előadó, aki szívét-lelkét beleadja a produkcióiba, s a művészetével képes emóciókat ébreszteni, így úgy vélem, a pécsi est is rendkívüli lesz… Nagy lelkesedéssel beszél a tanításról, a tanítványokról. Ezek szerint jól érzi magát a pécsi tanszék élén… Én egyébként is igyekszem mindig jól érezni magam az életben. Azt tetszik nagyon, hogy látom a fiatalok tehetségét, vágyát arra, hogy tanuljanak. Örülök, hogy felfedezték maguknak a muzsikát, a zenélés boldoggá teszi őket, és mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák valahogy a műfajt. Így talán majd ők is meg tudják mutatni az embereknek, hogy mennyi szépséget is rejt magában a zene… R.Zs. 2007. augusztus 23. forrás: http://www.musicianswho.hu PS.: Toi-toi-toi a Müvészeknek a koncerthez!
....most találtam ezt az interjút, aminek nagyon örülök! ;-) ADRIANA LECOUVREURTŐL A SUMMERTIME-IG Kincses Veronika először lép együtt pódiumra José Carrerasszal Mediterrán-est címmel ad hangversenyt 2007. augusztus 30-án, Pécsett José Carreras. A spanyol tenor három év után lép fel ismét hazánkban, hiszen legutóbb 2004-ben, az Erkel Színházban hallhatta őt a közönség, s akkori koncertjén olasz és spanyol dalokat énekelt. Carrerast eddig csak Budapest láthatta vendégül, s ez az első alkalom, hogy más város publikuma is tapsolhat a művésznek. Mostanra pedig kiderült már az is, hogy nyárvégi koncertjének magyar sztárvendége Kincses Veronika lesz. A katalán tenorral született már közös lemezfelvételük, Giordano Fedorája, de ha jól emlékszem, akkor ez lesz az első közös koncertjük… gy igaz, most lépünk először együtt pódiumra. A lemezfelvétel máig szép emlékem, hiszen a Giordano-opera dirigense Giuseppe Patané volt, a címszerepet pedig Marton Éva énekelte gyönyörűen. Különleges volt számomra ez a találkozás, örültem, hogy együttdolgozhattam Carrerasszal, aki nemcsak egy fantasztikus művész, hanem igazán kiváló ember is. Milyen műveket ad elő most a Mediterrán-esten? Én csupán vendégfellépője vagyok a koncertnek, így megírtam, milyen számokat adnék elő szívesen, s ebből a kínálatból a tenor menedzsmentje válogatott. Így A víg özvegy, az Adriana Lecouvreur néhány részlete, valamint a Porgy és Bessből a Summertime szerepel a programomban, s lesz még egy meglepetés-operettrészlet is. S természetesen az estet záró, elhagyhatatlan Traviata-részletben, a Brindisiben szintén éneklek. A pécsi koncert dirigense az énekes unokaöccse, David Gimenez Carreras, aki rendszeresen vezényli a tenorkirály hangversenyeit. Mennyi idő jut vele a próbákra? A koncert előtt két próbánk lesz, amelyen nemcsak Carrerasszal, hanem az est másik szopránjával, a Placido Domingo által felfedezett fiatal énekessel, Sabina Puertalosszal, valamint a közreműködő együttessel, a Pannon Filharmonikusokkal vesszük át a programot. Egyébként úgy vélem, az énekes választása azért esett az unokaöccsére, mert minden rezdülését jól ismeri, s így megvan közöttük a kellő összhang. Amikor lehetőségem van rá, én is mindig szívesen muzsikálok a fiammal, Vajda Gergely karmesterrel, mert teljesen egy hullámhosszon vagyunk. Sajnos most ő nem tudja meghallgatni a pécsi hangversenyt, mert már vissza kellett utaznia a tengerentúlra, évek óta ő ugyanis a Portlandi Szimfonikusok rezidens karmestere. Carrerasszal a próbákon kívül is találkozik, hiszen egy nappal a koncert előtt a spanyol világsztárt díszdoktorrá avatják a Pécsi Tudományegyetemen. Gondolom, a kitüntetéskezdeményezője szintén ön volt, aki már évek óta a PTE Zeneművészeti Intézetének tanszékvezetője. Részben valóban az én ötletem volt, hogy Carrerast díszdoktorrá avassuk, és nagyon örültem annak, hogy a szenátus minden tagja azonnal elfogadta a kezdeményezést, s igennel szavazott. S úgy vélem, a spanyol művész is örül ennek az elismerésnek, hiszen a pécsi az egyik legrégebbi európai egyetem. A zenei tanszékünk is nagyon szépen fejlődik, egyre nő a népszerűsége, így évről évre több a jelentkező. A növendékekkel rajtam kívül Váradi Mariann és Szüle Tamás foglalkozik. S elképzelhető, hogy egyszer talán Carreras is mesterkurzust ad majd az egyetemen? Tartok tőle, hogy ez csak egy szép álom, de ami rajtam múlik, azt megteszem. Mindenesetre a mostani találkozásunk során biztosan meg fogom hívni… Egyébként is fontos számomra, hogy minél több neves előadó jöjjön el Pécsre, és nagy örömömre olyan kedves kollégáim tettek már eleget a meghívásomnak, mint Andor Éva, Sass Sylvia, Gulyás Dénes vagy Sólyom-Nagy Sándor. Boldoggá tett, hogy az első szóra mindenki szívesen és azonnal jött. Bár mi énektanszak vagyunk, és nincs külön operatanszakunk, lényegesnek tartom, hogy a fiatalok minél sokoldalúbb képzést kapjanak. Ezért életre hívtunk már operakeresztmetszetek is, tavaly 24 koncertszerű Figaro-előadást tartottunk a pécsi régióban, az itteni Filharmóniával együttműködve. Idén Falstaff-keresztmetszettel jártuk a vidéket, a következő szezonban pedig Háry János-produkcióval tisztelgünk a kettős Kodály-évforduló előtt, s 46 előadásra van felkérésünk. De a jövőben még több lehetőséget szeretnénk biztosítani a fiataloknak, ezért szorosabb fűzzük a kapcsolatunkat a színházzal és a várossal. S gondolom, azt javasolja a növendékeinek, hogy aki csak teheti, hallgassa meg az augusztus 30-i hangversenyt. Még kevesen vannak a városban, hiszen a tanév csak később kezdődi, de remélem, sokan eljönnek az estre, hiszen egy ilyen kiváló énekestől egyetlen koncert alatt is rengeteget lehet tanulni. Emlékszem, nálunk járt egyszer Victoria de Los Angeles, s a koncert után egyszerre hívtuk fel egymást Polgár Lászlóval, hogy megosszuk a másikkal az élményt, és elmondjuk, hogy ehhez fogható gyönyörűséget még nem nagyon hallottunk. Kijött a színpadra egy idős hölgy, elképesztő kisugárzással, és olyan hangversenyt adott, amilyen az ember életében nem sok adódik. S miután Carreras is elképesztő előadó, aki szívét-lelkét beleadja a produkcióiba, s a művészetével képes emóciókat ébreszteni, így úgy vélem, a pécsi est is rendkívüli lesz… Nagy lelkesedéssel beszél a tanításról, a tanítványokról. Ezek szerint jól érzi magát a pécsi tanszék élén… Én egyébként is igyekszem mindig jól érezni magam az életben. Azt tetszik nagyon, hogy látom a fiatalok tehetségét, vágyát arra, hogy tanuljanak. Örülök, hogy felfedezték maguknak a muzsikát, a zenélés boldoggá teszi őket, és mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák valahogy a műfajt. Így talán majd ők is meg tudják mutatni az embereknek, hogy mennyi szépséget is rejt magában a zene… R.Zs. 2007. augusztus 23. forrás: http://www.musicianswho.hu PS.: Toi-toi-toi a Müvészeknek a koncerthez!
676 Sesto 2007-07-29 20:09:01 [Válasz erre: 675 kobzos55 2007-07-29 19:38:33]
...ugyanmár!!! DFD ide vagy oda: labdába se rúghatnék -hiszen ott van Heiner Lajos is! ;-) Így max. Nr.3. lehetnék a ranglistán!... :-((( Akkor meg minek erölködjek???
...ugyanmár!!! DFD ide vagy oda: labdába se rúghatnék -hiszen ott van Heiner Lajos is! ;-) Így max. Nr.3. lehetnék a ranglistán!... :-((( Akkor meg minek erölködjek???
675 kobzos55 2007-07-29 19:38:33 [Válasz erre: 674 Sesto 2007-07-29 14:06:59]
Aha! Szóval ezért nem kedveled DFD-t. A féltékenység! :-)))
Aha! Szóval ezért nem kedveled DFD-t. A féltékenység! :-)))
674 Sesto 2007-07-29 14:06:59
Giacomo Puccini -\"Berühmte Opernarien\"- Júlia Várady -szoprán- * La Rondine (Magda) * La Bohème (Mimì) * Gianni Scicchi (Lauretta) * Manon Lescaut (címszerep) * Suor Angelica (címszerep) * Tosca (címszerep) * Madama Butterfly (cimszerep) * Turandot (Liu, címszerep) Rundfunk-Snfonieorchester Berlin-Marcello Viotti (Orfeo 1994)
Giacomo Puccini -\"Berühmte Opernarien\"- Júlia Várady -szoprán- * La Rondine (Magda) * La Bohème (Mimì) * Gianni Scicchi (Lauretta) * Manon Lescaut (címszerep) * Suor Angelica (címszerep) * Tosca (címszerep) * Madama Butterfly (cimszerep) * Turandot (Liu, címszerep) Rundfunk-Snfonieorchester Berlin-Marcello Viotti (Orfeo 1994)
673 Sesto 2007-07-03 09:00:40 [Válasz erre: 672 virius 2007-07-02 22:19:03]
...köszönöm a kiegészitést! :-)))) Akkor persze még inkább boldog születésnapot, és természetesen jó egészséget Melis Györgynek!!!...
...köszönöm a kiegészitést! :-)))) Akkor persze még inkább boldog születésnapot, és természetesen jó egészséget Melis Györgynek!!!...
672 virius 2007-07-02 22:19:03 [Válasz erre: 670 Sesto 2007-07-02 13:03:44]
Így igaz. Melis György ma 84 éves.
Így igaz. Melis György ma 84 éves.
671 Búbánat 2007-07-02 17:55:40
Ágai Karoláról és Ilosfalvy Róbertről \"évfordulós ünnepi\" - fotókkal illusztrált - cikkek találhatók az Operaélet magazin most megjelent 2. számában. Mindkét írás szerzője: László Zsuzsa.
Ágai Karoláról és Ilosfalvy Róbertről \"évfordulós ünnepi\" - fotókkal illusztrált - cikkek találhatók az Operaélet magazin most megjelent 2. számában. Mindkét írás szerzője: László Zsuzsa.
670 Sesto 2007-07-02 13:03:44
...ha hinni lehet a forrásnak /www.operissimo.com/, akkor ma ünnepli születésnapját Szönyi Olga és Melis György is!... Boldog születésnapot az ünnepelteknek!!! ;-)))
...ha hinni lehet a forrásnak /www.operissimo.com/, akkor ma ünnepli születésnapját Szönyi Olga és Melis György is!... Boldog születésnapot az ünnepelteknek!!! ;-)))
669 egy kívülálló 2007-06-26 01:09:23 [Válasz erre: 668 tarnhelm2 2007-06-25 07:52:36]
Mindenesetre köszönöm az információkat. Pillanatnyilag a jelek szerint még várnom kell rá :-(((
Mindenesetre köszönöm az információkat. Pillanatnyilag a jelek szerint még várnom kell rá :-(((
668 tarnhelm2 2007-06-25 07:52:36 [Válasz erre: 663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43]
Azt hiszem, Párizsban vettem. A Grammafono 2000 elég obskurus cég (volt), sok jó dolgot adtak ki, de gyakran pontatlan adatokkal. Ha jól tudom, Karsay és társa foglalkozott nálunk a behozatalukkal, ám állati drágán árulták az alsó középkategóriás lemezeiket. Bécsben a Gramolában van bőven Grammafono 2000 kiadvány, de hogy ez pont kapható-e? A megoldás persze nyilvánvalóan az lenne, ha a Hungaroton kiadná, de erre várhatunk!
Azt hiszem, Párizsban vettem. A Grammafono 2000 elég obskurus cég (volt), sok jó dolgot adtak ki, de gyakran pontatlan adatokkal. Ha jól tudom, Karsay és társa foglalkozott nálunk a behozatalukkal, ám állati drágán árulták az alsó középkategóriás lemezeiket. Bécsben a Gramolában van bőven Grammafono 2000 kiadvány, de hogy ez pont kapható-e? A megoldás persze nyilvánvalóan az lenne, ha a Hungaroton kiadná, de erre várhatunk!
667 Sesto 2007-06-25 00:40:03 [Válasz erre: 665 Estelle 2007-06-25 00:38:38]
EZ AZ!!! Valóban!!! Az \"Urania\" adta ki! ;-))) Thnx..
EZ AZ!!! Valóban!!! Az \"Urania\" adta ki! ;-))) Thnx..
666 Estelle 2007-06-25 00:39:11
a 659-es hozzászólásról van szó
a 659-es hozzászólásról van szó
665 Estelle 2007-06-25 00:38:38 [Válasz erre: 663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43]
Amit belinkeltem, az szerintem az olasz kalóz cégnek a kiadása, ez éppen egy spanyol internetes áruház honlapján. De az ott szereplő cd-k közül elég sokat láttam az Ascolta-ban is.
Amit belinkeltem, az szerintem az olasz kalóz cégnek a kiadása, ez éppen egy spanyol internetes áruház honlapján. De az ott szereplő cd-k közül elég sokat láttam az Ascolta-ban is.
664 Sesto 2007-06-25 00:34:02 [Válasz erre: 663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43]
...a bp.-i Klemperer-sorozat egyes darabjait pár éve egy olasz \"kalózceg\" is piacra dobta, és a \"da Caruso-ban\" elég gyorsan el is kapkodták anno a korongokat: Lohengrin, Fidelio, Flöte etc.
...a bp.-i Klemperer-sorozat egyes darabjait pár éve egy olasz \"kalózceg\" is piacra dobta, és a \"da Caruso-ban\" elég gyorsan el is kapkodták anno a korongokat: Lohengrin, Fidelio, Flöte etc.
663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43 [Válasz erre: 662 tarnhelm2 2007-06-24 23:41:22]
A balhé a Hungaroton válogatásán is rajta volt, elvégre azt nem lehet kihagyni. :-)) Már csak egy kérdésem van: hol lehet kapni?
A balhé a Hungaroton válogatásán is rajta volt, elvégre azt nem lehet kihagyni. :-)) Már csak egy kérdésem van: hol lehet kapni?
662 tarnhelm2 2007-06-24 23:41:22 [Válasz erre: 661 egy kívülálló 2007-06-24 23:27:50]
Lohengrin (WWV 75) (magyar nyelven) Otto Klemperer (dir.), Magyar Állami Operaház ének- és zenekara, Simándy József (Lohengrin), Rigó Magda (Elsa), Némethy Ella (Ortrud), Reményi Sándor (König Heinrich), Jámbor László (Telramund), Reményi Sándor (Der Heerruffer des König). Bp., Operaház 1948. 10. 24. Grammofono 2000 (1998, ADD) AB 78886-8 Annyira teljes, hogy a \"balhé\" is rajta van, amikor a közönség a Grál-elbeszélés után ismétlést követel, és Klemperer kirohan, majd percek múlva úgy cipelik vissza, hogy folytassa az előadást.
Lohengrin (WWV 75) (magyar nyelven) Otto Klemperer (dir.), Magyar Állami Operaház ének- és zenekara, Simándy József (Lohengrin), Rigó Magda (Elsa), Némethy Ella (Ortrud), Reményi Sándor (König Heinrich), Jámbor László (Telramund), Reményi Sándor (Der Heerruffer des König). Bp., Operaház 1948. 10. 24. Grammofono 2000 (1998, ADD) AB 78886-8 Annyira teljes, hogy a \"balhé\" is rajta van, amikor a közönség a Grál-elbeszélés után ismétlést követel, és Klemperer kirohan, majd percek múlva úgy cipelik vissza, hogy folytassa az előadást.
661 egy kívülálló 2007-06-24 23:27:50 [Válasz erre: 660 tarnhelm2 2007-06-24 22:24:51]
A Szöktetésből, A varázsfuvolából és a Fidelióból csak a prózai részek hiányoznak (bár nekem azok is ténylegesen hiányoznak). Ugyanakkor a Lohengrin teljes változatával én még nem találkoztam...
A Szöktetésből, A varázsfuvolából és a Fidelióból csak a prózai részek hiányoznak (bár nekem azok is ténylegesen hiányoznak). Ugyanakkor a Lohengrin teljes változatával én még nem találkoztam...
660 tarnhelm2 2007-06-24 22:24:51 [Válasz erre: 659 Estelle 2007-06-24 22:20:49]
Ja, hát ez megvan nekem! Sajnos nem teljes! Klemperer pestir operafelvételei közül azt hiszem csak a Lohengrin jelent meg hiánytalan formában.
Ja, hát ez megvan nekem! Sajnos nem teljes! Klemperer pestir operafelvételei közül azt hiszem csak a Lohengrin jelent meg hiánytalan formában.
659 Estelle 2007-06-24 22:20:49
A Mahler topic-ban belinkelt spanyol lapon [url]http://www.lrmusic.net/index.php?c=discos_detall2&p=URN22118&f=&PHPSESSID=ce3ea811758497b70cad8ff4bc476abb;ezt a felvétlet[/url] találtam.
A Mahler topic-ban belinkelt spanyol lapon [url]http://www.lrmusic.net/index.php?c=discos_detall2&p=URN22118&f=&PHPSESSID=ce3ea811758497b70cad8ff4bc476abb;ezt a felvétlet[/url] találtam.
658 zsoly 2007-06-23 17:14:30 [Válasz erre: 657 Estelle 2007-06-23 17:10:02]
Gondolom, ez az olaszos kiejtés lehet. :)
Gondolom, ez az olaszos kiejtés lehet. :)
657 Estelle 2007-06-23 17:10:02 [Válasz erre: 655 zsoly 2007-06-23 16:45:34]
Nálam ez ámi[u]csi[/u]ciá
Nálam ez ámi[u]csi[/u]ciá
656 zsoly 2007-06-23 16:46:23 [Válasz erre: 654 kobzos55 2007-06-23 15:56:07]
Pontosan, drága egykori latin tanáromnak is mindig ez volt a példája. :)
Pontosan, drága egykori latin tanáromnak is mindig ez volt a példája. :)
655 zsoly 2007-06-23 16:45:34 [Válasz erre: 650 virius 2007-06-23 11:18:13]
De nem a restituált kiejtés szerint, hanem a magyaros latin szerint. Pl. amicitia=barátság magyaros ejtés: amicícia (ahogy Te is írtad) restituált: amikítia
De nem a restituált kiejtés szerint, hanem a magyaros latin szerint. Pl. amicitia=barátság magyaros ejtés: amicícia (ahogy Te is írtad) restituált: amikítia
654 kobzos55 2007-06-23 15:56:07 [Válasz erre: 650 virius 2007-06-23 11:18:13]
kivéve, ha a \"ti\" előtt s van. Pl. szuggesztió (és nem szuggeszció)!
kivéve, ha a \"ti\" előtt s van. Pl. szuggesztió (és nem szuggeszció)!
653 tukán 2007-06-23 14:17:48 [Válasz erre: 649 virius 2007-06-23 11:14:23]
A velenceiek és a Nápoly környékiek is sisegnek.
A velenceiek és a Nápoly környékiek is sisegnek.
652 tukán 2007-06-23 14:16:44 [Válasz erre: 650 virius 2007-06-23 11:18:13]
Mint a VAKÁCCCCCCCCCCCCIÓ?
Mint a VAKÁCCCCCCCCCCCCIÓ?
651 tarnhelm2 2007-06-23 12:21:10 [Válasz erre: 649 virius 2007-06-23 11:14:23]
Persze a \"csicseriborsó\" kiejtése inkább pont az ellenkezőjét bizonyítaná. A bizonyíték nem ez, hanem, hogy a kakas-kukorékolás \"cicerici\"-nek iratott valamely latin szövegben.
Persze a \"csicseriborsó\" kiejtése inkább pont az ellenkezőjét bizonyítaná. A bizonyíték nem ez, hanem, hogy a kakas-kukorékolás \"cicerici\"-nek iratott valamely latin szövegben.
650 virius 2007-06-23 11:18:13 [Válasz erre: 643 zsoly 2007-06-21 21:34:09]
OFF Ha a \"ti\" szótag után közvetlenül mássalhangzó következik, akkor \"ti\"-nek ejtendő, de ha magánhangzó követi, akkor az bizony \"ci\". ON
OFF Ha a \"ti\" szótag után közvetlenül mássalhangzó következik, akkor \"ti\"-nek ejtendő, de ha magánhangzó követi, akkor az bizony \"ci\". ON
649 virius 2007-06-23 11:14:23 [Válasz erre: 645 egy kívülálló 2007-06-22 01:43:43]
OFF Cicero is Kikerónak ejtette a nevét, bizonyság erre egy Atticushoz írott levelének zárófordulata. Egyébként \"beszélő\" neve volt, a borsóra utalt (vö. a mi nyelvünkben a csicseriborsó). Megjegyzem, a Passió filmben a latinul beszélő szereplők, pl. Pilátus, bizony sisegtek és csöcsögtek. ON
OFF Cicero is Kikerónak ejtette a nevét, bizonyság erre egy Atticushoz írott levelének zárófordulata. Egyébként \"beszélő\" neve volt, a borsóra utalt (vö. a mi nyelvünkben a csicseriborsó). Megjegyzem, a Passió filmben a latinul beszélő szereplők, pl. Pilátus, bizony sisegtek és csöcsögtek. ON
648 zsoly 2007-06-22 21:41:21 [Válasz erre: 645 egy kívülálló 2007-06-22 01:43:43]
Én is köszönöm Egy kívülállónak a messze nem dióhéjban írtakat! Rotterdami Erasmusról nem tudtam, nagyon érdekes és fontos információ!
Én is köszönöm Egy kívülállónak a messze nem dióhéjban írtakat! Rotterdami Erasmusról nem tudtam, nagyon érdekes és fontos információ!
647 Estelle 2007-06-22 08:44:53
Köszönet a latinra vonatkozó felvilágosításért. Szívem szerint jobban preferálom az olaszos hangzást, ez sokkal dallamosabb az főleg latin nyelvekhez szokott fülemnek.
Köszönet a latinra vonatkozó felvilágosításért. Szívem szerint jobban preferálom az olaszos hangzást, ez sokkal dallamosabb az főleg latin nyelvekhez szokott fülemnek.
646 tukán 2007-06-22 07:07:38
Kedves Zsoly és Egy kívülálló! Köszönet értékes és érdekes felvilágosításotokért! (Hú, szép hosszú magyar szó!)
Kedves Zsoly és Egy kívülálló! Köszönet értékes és érdekes felvilágosításotokért! (Hú, szép hosszú magyar szó!)
645 egy kívülálló 2007-06-22 01:43:43 [Válasz erre: 643 zsoly 2007-06-21 21:34:09]
Ehhez annyit kiegészítésképpen: a restituált kiejtés valóban számtalan érvvel alátámasztható, leglátványosabb pől. az a tény, hogy a latin Caesar a németben Kaiser - márpedig c-ből nem lesz k, az biztos. Vagyis a feltételezhető latin kiejtés nagyon közel állt az ógöröghöz. Aztán megindultak a hangváltozások, ráadásul az egyes provinciákban eltérő mértékben, hiszen más-más nyelvek hatására jöttek létre azok - így különültek el a neolatin nyelvek. Szép lassan aztán észrevették azt is, hogy amit köznyelvként beszélnek, az már nem a klasszikus latin, és megkülönböztették azt a klasszikus, ill. az egyházi letintól. A francia nyelv születését pl. ahhoz a dokumentumhoz fűzik, amelyben kikötötték, hogy bizonyos jogszabályokat \"in rusticam linguam romanam\", azaz népi-római nyelven is meg kell fogalmazni, mert máshogy a nép nem érti. Ettől még a latint minden országban úgy ejtették, ahogy az a saját anyanyelvükhöz a legközelebb állt. Magyarországon pl. a latin jövevényszavainkból tudhatjuk, hogy az -us végű szavakat s-sel ejtették, és nem sz-szel. Egységes középkori kiejéts tehát nincs. Amit az iskolában oktatnak, az újkori fejlemény: Rotterdami Erasmus, aki sokat tett a középkori latin helyett a klasszikus latin felélesztéséért, megpróbálta egységesíteni a különböző kiejtéseket, és ő jutott erre az eredményre, amit mind a mai napig használunk. Tkp. a neolatin nyelvekből visszafelé indult el, és pl. a c-zés nagy valószínűséggel létezett is a nyelvfejlődés bizonyos fázisában (csak c állomáson keresztül alakulhatottk-ból az olasz cs és a francia sz), de ez a jelenség nagy valószínűséggel jóval későbbi, mint a római irodalom arany- vagy ezüstkora. Hát ennyit dióhéjban. :-))
Ehhez annyit kiegészítésképpen: a restituált kiejtés valóban számtalan érvvel alátámasztható, leglátványosabb pől. az a tény, hogy a latin Caesar a németben Kaiser - márpedig c-ből nem lesz k, az biztos. Vagyis a feltételezhető latin kiejtés nagyon közel állt az ógöröghöz. Aztán megindultak a hangváltozások, ráadásul az egyes provinciákban eltérő mértékben, hiszen más-más nyelvek hatására jöttek létre azok - így különültek el a neolatin nyelvek. Szép lassan aztán észrevették azt is, hogy amit köznyelvként beszélnek, az már nem a klasszikus latin, és megkülönböztették azt a klasszikus, ill. az egyházi letintól. A francia nyelv születését pl. ahhoz a dokumentumhoz fűzik, amelyben kikötötték, hogy bizonyos jogszabályokat \"in rusticam linguam romanam\", azaz népi-római nyelven is meg kell fogalmazni, mert máshogy a nép nem érti. Ettől még a latint minden országban úgy ejtették, ahogy az a saját anyanyelvükhöz a legközelebb állt. Magyarországon pl. a latin jövevényszavainkból tudhatjuk, hogy az -us végű szavakat s-sel ejtették, és nem sz-szel. Egységes középkori kiejéts tehát nincs. Amit az iskolában oktatnak, az újkori fejlemény: Rotterdami Erasmus, aki sokat tett a középkori latin helyett a klasszikus latin felélesztéséért, megpróbálta egységesíteni a különböző kiejtéseket, és ő jutott erre az eredményre, amit mind a mai napig használunk. Tkp. a neolatin nyelvekből visszafelé indult el, és pl. a c-zés nagy valószínűséggel létezett is a nyelvfejlődés bizonyos fázisában (csak c állomáson keresztül alakulhatottk-ból az olasz cs és a francia sz), de ez a jelenség nagy valószínűséggel jóval későbbi, mint a római irodalom arany- vagy ezüstkora. Hát ennyit dióhéjban. :-))
644 -zéta- 2007-06-21 21:49:42 [Válasz erre: 642 bermuda 2007-06-21 19:14:40]
Breuer János volt az ideológiai zenekritikus a 60-as évektől gyakorlatilag a rendszerváltásig. Nyilván bele KELLETT kötnie a \"disszidens\" Ilosfalvyba, eléggé rá jellemző feladat...
Breuer János volt az ideológiai zenekritikus a 60-as évektől gyakorlatilag a rendszerváltásig. Nyilván bele KELLETT kötnie a \"disszidens\" Ilosfalvyba, eléggé rá jellemző feladat...
643 zsoly 2007-06-21 21:34:09 [Válasz erre: 641 Estelle 2007-06-21 18:04:08]
Ha jól tudom, ma Magyarországon a középkori latin kiejtés \"dívik\". Európában már sokat haladtak a restituált kiejtés elterjesztésében. Egyes írásos emlékekből, főleg a helyesírási hibákból (kiejtés szerinti írás) következtetve elég egységes a klasszika filológia abban, hogy a \"ti\" pl. mindig \"ti\" és nem \"ci\". Vagy hogy Cicero bizony Kikero. Claudius pedig Clódiusz. A németek ma már így tanítják a latint. Na most, ha választani kell, akkor a restituált latin helyett inkább az olaszos kiejtést választom egy misében. :) Mondjuk zenében egyelőre csak középkori latint hallani, ami azért helytálló, mert az újkori zeneszerzők erre a középkori latin hangzásvilágra komponálhattak, a restituáltat akkor nem ismerték még.
Ha jól tudom, ma Magyarországon a középkori latin kiejtés \"dívik\". Európában már sokat haladtak a restituált kiejtés elterjesztésében. Egyes írásos emlékekből, főleg a helyesírási hibákból (kiejtés szerinti írás) következtetve elég egységes a klasszika filológia abban, hogy a \"ti\" pl. mindig \"ti\" és nem \"ci\". Vagy hogy Cicero bizony Kikero. Claudius pedig Clódiusz. A németek ma már így tanítják a latint. Na most, ha választani kell, akkor a restituált latin helyett inkább az olaszos kiejtést választom egy misében. :) Mondjuk zenében egyelőre csak középkori latint hallani, ami azért helytálló, mert az újkori zeneszerzők erre a középkori latin hangzásvilágra komponálhattak, a restituáltat akkor nem ismerték még.
642 bermuda 2007-06-21 19:14:40 [Válasz erre: 640 tukán 2007-06-21 17:44:33]
Kösz a helyesbítést, igen ő volt.
Kösz a helyesbítést, igen ő volt.
641 Estelle 2007-06-21 18:04:08
Elnézést, de milyen a latinos latin? Egyáltalán honnan tudni, hogy úgy ejtették, ahogy mi, magyarok ejtjük? És nem úgy, ahogy a latin nyelcsoporthoz tartozó valamennyi országban ejtik? Nem vagyok nyelvész, boldog lennék, ha valaki felvilágosítana.
Elnézést, de milyen a latinos latin? Egyáltalán honnan tudni, hogy úgy ejtették, ahogy mi, magyarok ejtjük? És nem úgy, ahogy a latin nyelcsoporthoz tartozó valamennyi országban ejtik? Nem vagyok nyelvész, boldog lennék, ha valaki felvilágosítana.
