Bejelentkezés Regisztráció

Kedvenc magyar operaelőadók


671 Búbánat 2007-07-02 17:55:40
Ágai Karoláról és Ilosfalvy Róbertről \"évfordulós ünnepi\" - fotókkal illusztrált - cikkek találhatók az Operaélet magazin most megjelent 2. számában. Mindkét írás szerzője: László Zsuzsa.

670 Sesto 2007-07-02 13:03:44
...ha hinni lehet a forrásnak /www.operissimo.com/, akkor ma ünnepli születésnapját Szönyi Olga és Melis György is!... Boldog születésnapot az ünnepelteknek!!! ;-)))

669 egy kívülálló 2007-06-26 01:09:23 [Válasz erre: 668 tarnhelm2 2007-06-25 07:52:36]
Mindenesetre köszönöm az információkat. Pillanatnyilag a jelek szerint még várnom kell rá :-(((

668 tarnhelm2 2007-06-25 07:52:36 [Válasz erre: 663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43]
Azt hiszem, Párizsban vettem. A Grammafono 2000 elég obskurus cég (volt), sok jó dolgot adtak ki, de gyakran pontatlan adatokkal. Ha jól tudom, Karsay és társa foglalkozott nálunk a behozatalukkal, ám állati drágán árulták az alsó középkategóriás lemezeiket. Bécsben a Gramolában van bőven Grammafono 2000 kiadvány, de hogy ez pont kapható-e? A megoldás persze nyilvánvalóan az lenne, ha a Hungaroton kiadná, de erre várhatunk!

667 Sesto 2007-06-25 00:40:03 [Válasz erre: 665 Estelle 2007-06-25 00:38:38]
EZ AZ!!! Valóban!!! Az \"Urania\" adta ki! ;-))) Thnx..

666 Estelle 2007-06-25 00:39:11
a 659-es hozzászólásról van szó

665 Estelle 2007-06-25 00:38:38 [Válasz erre: 663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43]
Amit belinkeltem, az szerintem az olasz kalóz cégnek a kiadása, ez éppen egy spanyol internetes áruház honlapján. De az ott szereplő cd-k közül elég sokat láttam az Ascolta-ban is.

664 Sesto 2007-06-25 00:34:02 [Válasz erre: 663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43]
...a bp.-i Klemperer-sorozat egyes darabjait pár éve egy olasz \"kalózceg\" is piacra dobta, és a \"da Caruso-ban\" elég gyorsan el is kapkodták anno a korongokat: Lohengrin, Fidelio, Flöte etc.

663 egy kívülálló 2007-06-25 00:29:43 [Válasz erre: 662 tarnhelm2 2007-06-24 23:41:22]
A balhé a Hungaroton válogatásán is rajta volt, elvégre azt nem lehet kihagyni. :-)) Már csak egy kérdésem van: hol lehet kapni?

662 tarnhelm2 2007-06-24 23:41:22 [Válasz erre: 661 egy kívülálló 2007-06-24 23:27:50]
Lohengrin (WWV 75) (magyar nyelven) Otto Klemperer (dir.), Magyar Állami Operaház ének- és zenekara, Simándy József (Lohengrin), Rigó Magda (Elsa), Némethy Ella (Ortrud), Reményi Sándor (König Heinrich), Jámbor László (Telramund), Reményi Sándor (Der Heerruffer des König). Bp., Operaház 1948. 10. 24. Grammofono 2000 (1998, ADD) AB 78886-8 Annyira teljes, hogy a \"balhé\" is rajta van, amikor a közönség a Grál-elbeszélés után ismétlést követel, és Klemperer kirohan, majd percek múlva úgy cipelik vissza, hogy folytassa az előadást.

661 egy kívülálló 2007-06-24 23:27:50 [Válasz erre: 660 tarnhelm2 2007-06-24 22:24:51]
A Szöktetésből, A varázsfuvolából és a Fidelióból csak a prózai részek hiányoznak (bár nekem azok is ténylegesen hiányoznak). Ugyanakkor a Lohengrin teljes változatával én még nem találkoztam...

660 tarnhelm2 2007-06-24 22:24:51 [Válasz erre: 659 Estelle 2007-06-24 22:20:49]
Ja, hát ez megvan nekem! Sajnos nem teljes! Klemperer pestir operafelvételei közül azt hiszem csak a Lohengrin jelent meg hiánytalan formában.

659 Estelle 2007-06-24 22:20:49
A Mahler topic-ban belinkelt spanyol lapon [url]http://www.lrmusic.net/index.php?c=discos_detall2&p=URN22118&f=&PHPSESSID=ce3ea811758497b70cad8ff4bc476abb;ezt a felvétlet[/url] találtam.

658 zsoly 2007-06-23 17:14:30 [Válasz erre: 657 Estelle 2007-06-23 17:10:02]
Gondolom, ez az olaszos kiejtés lehet. :)

657 Estelle 2007-06-23 17:10:02 [Válasz erre: 655 zsoly 2007-06-23 16:45:34]
Nálam ez ámi[u]csi[/u]ciá

656 zsoly 2007-06-23 16:46:23 [Válasz erre: 654 kobzos55 2007-06-23 15:56:07]
Pontosan, drága egykori latin tanáromnak is mindig ez volt a példája. :)

655 zsoly 2007-06-23 16:45:34 [Válasz erre: 650 virius 2007-06-23 11:18:13]
De nem a restituált kiejtés szerint, hanem a magyaros latin szerint. Pl. amicitia=barátság magyaros ejtés: amicícia (ahogy Te is írtad) restituált: amikítia

654 kobzos55 2007-06-23 15:56:07 [Válasz erre: 650 virius 2007-06-23 11:18:13]
kivéve, ha a \"ti\" előtt s van. Pl. szuggesztió (és nem szuggeszció)!

653 tukán 2007-06-23 14:17:48 [Válasz erre: 649 virius 2007-06-23 11:14:23]
A velenceiek és a Nápoly környékiek is sisegnek.

652 tukán 2007-06-23 14:16:44 [Válasz erre: 650 virius 2007-06-23 11:18:13]
Mint a VAKÁCCCCCCCCCCCCIÓ?

651 tarnhelm2 2007-06-23 12:21:10 [Válasz erre: 649 virius 2007-06-23 11:14:23]
Persze a \"csicseriborsó\" kiejtése inkább pont az ellenkezőjét bizonyítaná. A bizonyíték nem ez, hanem, hogy a kakas-kukorékolás \"cicerici\"-nek iratott valamely latin szövegben.

650 virius 2007-06-23 11:18:13 [Válasz erre: 643 zsoly 2007-06-21 21:34:09]
OFF Ha a \"ti\" szótag után közvetlenül mássalhangzó következik, akkor \"ti\"-nek ejtendő, de ha magánhangzó követi, akkor az bizony \"ci\". ON

649 virius 2007-06-23 11:14:23 [Válasz erre: 645 egy kívülálló 2007-06-22 01:43:43]
OFF Cicero is Kikerónak ejtette a nevét, bizonyság erre egy Atticushoz írott levelének zárófordulata. Egyébként \"beszélő\" neve volt, a borsóra utalt (vö. a mi nyelvünkben a csicseriborsó). Megjegyzem, a Passió filmben a latinul beszélő szereplők, pl. Pilátus, bizony sisegtek és csöcsögtek. ON

648 zsoly 2007-06-22 21:41:21 [Válasz erre: 645 egy kívülálló 2007-06-22 01:43:43]
Én is köszönöm Egy kívülállónak a messze nem dióhéjban írtakat! Rotterdami Erasmusról nem tudtam, nagyon érdekes és fontos információ!

647 Estelle 2007-06-22 08:44:53
Köszönet a latinra vonatkozó felvilágosításért. Szívem szerint jobban preferálom az olaszos hangzást, ez sokkal dallamosabb az főleg latin nyelvekhez szokott fülemnek.

646 tukán 2007-06-22 07:07:38
Kedves Zsoly és Egy kívülálló! Köszönet értékes és érdekes felvilágosításotokért! (Hú, szép hosszú magyar szó!)

645 egy kívülálló 2007-06-22 01:43:43 [Válasz erre: 643 zsoly 2007-06-21 21:34:09]
Ehhez annyit kiegészítésképpen: a restituált kiejtés valóban számtalan érvvel alátámasztható, leglátványosabb pől. az a tény, hogy a latin Caesar a németben Kaiser - márpedig c-ből nem lesz k, az biztos. Vagyis a feltételezhető latin kiejtés nagyon közel állt az ógöröghöz. Aztán megindultak a hangváltozások, ráadásul az egyes provinciákban eltérő mértékben, hiszen más-más nyelvek hatására jöttek létre azok - így különültek el a neolatin nyelvek. Szép lassan aztán észrevették azt is, hogy amit köznyelvként beszélnek, az már nem a klasszikus latin, és megkülönböztették azt a klasszikus, ill. az egyházi letintól. A francia nyelv születését pl. ahhoz a dokumentumhoz fűzik, amelyben kikötötték, hogy bizonyos jogszabályokat \"in rusticam linguam romanam\", azaz népi-római nyelven is meg kell fogalmazni, mert máshogy a nép nem érti. Ettől még a latint minden országban úgy ejtették, ahogy az a saját anyanyelvükhöz a legközelebb állt. Magyarországon pl. a latin jövevényszavainkból tudhatjuk, hogy az -us végű szavakat s-sel ejtették, és nem sz-szel. Egységes középkori kiejéts tehát nincs. Amit az iskolában oktatnak, az újkori fejlemény: Rotterdami Erasmus, aki sokat tett a középkori latin helyett a klasszikus latin felélesztéséért, megpróbálta egységesíteni a különböző kiejtéseket, és ő jutott erre az eredményre, amit mind a mai napig használunk. Tkp. a neolatin nyelvekből visszafelé indult el, és pl. a c-zés nagy valószínűséggel létezett is a nyelvfejlődés bizonyos fázisában (csak c állomáson keresztül alakulhatottk-ból az olasz cs és a francia sz), de ez a jelenség nagy valószínűséggel jóval későbbi, mint a római irodalom arany- vagy ezüstkora. Hát ennyit dióhéjban. :-))

644 -zéta- 2007-06-21 21:49:42 [Válasz erre: 642 bermuda 2007-06-21 19:14:40]
Breuer János volt az ideológiai zenekritikus a 60-as évektől gyakorlatilag a rendszerváltásig. Nyilván bele KELLETT kötnie a \"disszidens\" Ilosfalvyba, eléggé rá jellemző feladat...

643 zsoly 2007-06-21 21:34:09 [Válasz erre: 641 Estelle 2007-06-21 18:04:08]
Ha jól tudom, ma Magyarországon a középkori latin kiejtés \"dívik\". Európában már sokat haladtak a restituált kiejtés elterjesztésében. Egyes írásos emlékekből, főleg a helyesírási hibákból (kiejtés szerinti írás) következtetve elég egységes a klasszika filológia abban, hogy a \"ti\" pl. mindig \"ti\" és nem \"ci\". Vagy hogy Cicero bizony Kikero. Claudius pedig Clódiusz. A németek ma már így tanítják a latint. Na most, ha választani kell, akkor a restituált latin helyett inkább az olaszos kiejtést választom egy misében. :) Mondjuk zenében egyelőre csak középkori latint hallani, ami azért helytálló, mert az újkori zeneszerzők erre a középkori latin hangzásvilágra komponálhattak, a restituáltat akkor nem ismerték még.

642 bermuda 2007-06-21 19:14:40 [Válasz erre: 640 tukán 2007-06-21 17:44:33]
Kösz a helyesbítést, igen ő volt.

641 Estelle 2007-06-21 18:04:08
Elnézést, de milyen a latinos latin? Egyáltalán honnan tudni, hogy úgy ejtették, ahogy mi, magyarok ejtjük? És nem úgy, ahogy a latin nyelcsoporthoz tartozó valamennyi országban ejtik? Nem vagyok nyelvész, boldog lennék, ha valaki felvilágosítana.

640 tukán 2007-06-21 17:44:33 [Válasz erre: 639 tukán 2007-06-21 17:41:50]
Az. Breuer János.

639 tukán 2007-06-21 17:41:50 [Válasz erre: 636 -zéta- 2007-06-21 15:21:28]
Így van, de ha csak egy olasz énekes is van a csapatban és nem szigorúan német nyelvterületen éneklik, akkor OLASZ kiejtés szerint megy. Szegény taljánnak kitörne a nyelve annyira nem áll rá az agya, ami érthető! Lám, lám máris csúfolódtatok a MÁS-MÁS kiejtésen!! Képzeld el, hogyan hallja a magyar énekest egy született deutsch, pl.a német nyelvű Wagner-előadásokon?! Azért az sem lehet semmi! Gratuláció a profin kiejtő énekeseinknek!

638 Heiner Lajos 2007-06-21 17:36:37 [Válasz erre: 637 bermuda 2007-06-21 17:26:47]
Esetleg Breuer?

637 bermuda 2007-06-21 17:26:47 [Válasz erre: 636 -zéta- 2007-06-21 15:21:28]
Köszönöm, kedves zéta! Volt Bauer nevű zenekritikus?(memóriám romlik) Úgy rémlik, hogy tőle olvastam elmarasztaló kritikát épp az olaszos kiejtés miatt, s rajongó lévén nagyon bosszantott. Vele ellentétben tudtam, hogy a karmester dönti el:-)

636 -zéta- 2007-06-21 15:21:28 [Válasz erre: 630 bermuda 2007-06-21 13:47:23]
Általában a karmester dönti el, hogy olaszosan, oder latinosan kéri az énekesektől, a szólistáktól és a kórustól. Szerintem mindkét verzió elfogadható, csak a kevert nem (amikor a tenor olaszosan, a szoprán latinosan énekel), ilyen is volt már. Matacic 1974-ben vezényelte az a Requiemet.

635 tarnhelm2 2007-06-21 14:20:25 [Válasz erre: 634 bermuda 2007-06-21 14:11:46]
NA és rögtön az elején forte, hogy \"TE DECSET HIMNUSZ\"?

634 bermuda 2007-06-21 14:11:46 [Válasz erre: 631 kobzos55 2007-06-21 13:58:32]
Az \"annyusz dei\" engem is nagyon idegesit:-)) A Mezzon hallom néha de nem tudom megszokni..

633 Búbánat 2007-06-21 14:08:45 [Válasz erre: 630 bermuda 2007-06-21 13:47:23]
Én a Gardelli-Ilosfalvy páros emlékét kutattam a Verdi Requiemek kapcsán... Így van, Ilosfalvy más karmesterekkel is hogyne énekelte volna el... megannyi felejthetetlen emlék! Ne feledjük, ma este 19 órától a Bartók adón, rá emlékeznek operarészlet-felvételeinek sugárzásával!

632 Sesto 2007-06-21 14:07:19 [Válasz erre: 631 kobzos55 2007-06-21 13:58:32]
...pl. a Mozart misék esetében -elvileg- kötelezö stilisztikai kitétel lenne (salzburgi tradició!) hogy a latinos, (\"vatikáni kiejtést\") és nem az \"olaszos dikciót\" kell elönyben részesiteni!...

631 kobzos55 2007-06-21 13:58:32 [Válasz erre: 630 bermuda 2007-06-21 13:47:23]
Hát igen, eleinte én is utáltam az \"indzsemiszko\"-t, a \"csélisz\"-t meg az \"annyusz dei\"-t, de aztán megszoktam. Valószínűleg Verdi fülében is így szólt... Kérdésesebb, ha Mozartot is így éneklik...

630 bermuda 2007-06-21 13:47:23 [Válasz erre: 627 kobzos55 2007-06-20 07:47:35]
Nekem egy másik Requiem emlékem van, az Erkelben ment és Lovro von Matasic (ha jól irom) vezényelte. A szünetben mellettem azon vitáztak kritikusok, hogy latinosan vagy olaszosan kell-e ejteni az ingemisco-t-Ilosfalvy olaszosan énekelte , s megrótták érte. Az egyik ária lemezén latinosan ejti. A 80-as évek közepén a Vigadóban is hallottam Őt a Requiemben.

629 Búbánat 2007-06-21 11:58:48 [Válasz erre: 627 kobzos55 2007-06-20 07:47:35]
Szerintem is kellett lennie,de érdekes módon erről nincs emlékképem. Annál inkább feltolulnak emlékeim, ha egy másik Requiem-koncertre gondolok vissza; a Budapesti Kongresszusi Központban 1986. december 23-án Dvorak Requiemjének tenor szólóját énekelte Ilosfalvy Róbert!Az Állami Hangversenyzenekart, a Magyar Állami Énekkart Lamberto Gardelli vezényelte. Ezen, a sokunk számára ünnepi előadáson, Ilosfalvy szólista-partnerei voltak: Kincses Veronika, Takács Tamara és Gregor József. Ez egy csodás hangverseny volt, sose felejtem el!!! Kár, hogy erről a koncertről hangfelvétel nem maradt fenn!

628 Sesto 2007-06-20 07:55:43 [Válasz erre: 626 kobzos55 2007-06-20 07:41:34]
...hmmmm,....sajnos csak felvételeit ismerem, de nekem ö a (magyar) lírai tenor!... ;-)

627 kobzos55 2007-06-20 07:47:35
Kedves nálam jobb memóriájú momus-tagok! Jól emlékszem, hogy egyszer Bpen (Gardelli vezényletével) nagyon szép Verdi Requiemet is éneket Ilosfalvy (meg sokan mások...)?

626 kobzos55 2007-06-20 07:41:34 [Válasz erre: 623 Judit 2007-06-20 00:56:00]
Elférnek ketten... Bár: emlékszem a Hamupipőkéra, amikor Réti elbújt az oszlop mögött - és jobbra-balra 10-10 cm kilógott...Amiben Réti igazi óriás volt: az oratórium-éneklés.

625 -zéta- 2007-06-20 07:29:07 [Válasz erre: 624 tukán 2007-06-20 07:05:42]
Szerintem Vizavira gondolt :-), aki tényleg nem egy talpg úriember.

624 tukán 2007-06-20 07:05:42 [Válasz erre: 623 Judit 2007-06-20 00:56:00]
Ki a PATKÁNY? KÉRLEK, NE ÍRJ ILYENEKET! Betudjuk az őrjítő melegnek!

623 Judit 2007-06-20 00:56:00 [Válasz erre: 621 martuni 2007-06-18 21:00:26]
Igen, nagy volt Ilosfalvay. Nekem valahogy mégis Réti József a kedvesebb. Minap hallgattam a C\'est la guerret, Vizavit énekli benne. Csak egyetlen kifogásom volt: hogy lehet annak a patkánynak ilyen gyönyörű hangja?

622 Búbánat 2007-06-19 10:38:02 [Válasz erre: 621 martuni 2007-06-18 21:00:26]
A hatvanas évek végén reveláció számba ment Ilosfalvynak Donizetti Roberto Devereux-lemezfelvéte, melyen olyan világhírességek szerepeltek, mint Beverly Sills, Beverly Wolff, Peter Glossop és Kenneth MacDonald, és a Royal Filharmonikus Zenekart meg az Ambrosian Operakórust Sir Charles Mackerras vezényelte. Az LP után később CD-n is megjelent a teljes opera. Több neves szakember állítja, hogy Ilosfalvyhoz hasonló szépségű olaszos hanggal azóta sem igen találkoztak Essex earljének megformálói között!!!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.