Bejelentkezés Regisztráció

Jacques Offenbach


452 Ardelao 2015-10-05 16:10:05 [Válasz erre: 451 Ardelao 2015-10-05 12:55:48]
Illetve, megemlékezéshez!

451 Ardelao 2015-10-05 12:55:48 [Válasz erre: 450 Búbánat 2015-10-05 12:03:40]
Csatlakozom az ünnepléshez : [url] https://www.youtube.com/watch?v=ulq965lUpB4; Jacques Offenbach - Grand Concerto for cello in G-major "Concerto militare" (1847) [/url]

450 Búbánat 2015-10-05 12:03:40
Ma 135 éve hunyt el Jacques Offenbach, aki nemcsak azzal írta be magát a zenetörténetbe, hogy a nevéhez fűződik a „klasszikus” operett mint új zenei műfaj létrejötte, megteremtése, de a halhatatlanságot is elérte; kiérdemelte az utókor részéről utolsó zenés színpadi alkotásával, a befejezetlenül is remekműnek számító Hoffmann meséivel úgyszintén! A nagyszerű zeneszerzőre most ezzel a felvételével emlékezem: [url] http://www.opera-rara.com/catalog/product/view/id/3599/s/fantasio/?gclid=CjwKEAjwv8iwBRC35-_e8aPqwCESJAB8khP9vNnwtqmQmV_QziO7EoYbty2gjco7RG30cGuQRKKa5BoCW_Tw_wcB; Offenbach: Fantasio [/url] (Már korábban megvásároltam magamnak ezt az Opera Rara kiadványt. Nagyszerű felvétel!)

449 Búbánat 2015-08-04 11:07:45
Bartók Rádió, ma este 19.35 – 21.34 Offenbach: Orfeusz az alvilágban - operett két felvonásban (1858-as változat) Szövegét Ludovic Halévy írta Vez. Marc Minkowski Km. Lyoni Opera Énekkara (karig. Alan Woodbridge) és a Grenoble-i Kamarazenekar Szereposztás: Euridiké - Natalie Dessay (szoprán), Jupiter - Laurent Naouri (basszbariton), Ariszteusz - Jean-Paul Fouchécourt (tenor), Orfeusz - Yann Beuron (tenor), Közvélemény - Ewa Podles (mezzoszoprán), Cupido - Patricia Petibon (szoprán), Diana - Jennifer Smith (szoprán), Vénusz - Véronique Gens (szoprán), Juno - Lydie Pruvot (szoprán), Styx Jankó - Steven Cole (tenor), Merkur - Étienne Lescroart (tenor), Minerva - Virginie Pochon (szoprán)

448 Búbánat 2015-08-03 17:51:24 [Válasz erre: 447 Csákovics 2015-08-03 10:11:31]
Ez az! Köszönöm.

447 Csákovics 2015-08-03 10:11:31
Az értekezés [url]https://www.youtube.com/watch?v=CTs-srsoJB4;erről a darabról[/url] szól. Italománia címmel készült belőle tv-változat.

446 Búbánat 2015-08-02 12:10:32 [Válasz erre: 445 Búbánat 2015-08-02 12:09:13]
A cikkek írója: [url] http://mzzt.hu/mzzt_020300_002_HU.htm; Bozó Péter, zenetörténész [/url]

445 Búbánat 2015-08-02 12:09:13
[url] http://epa.oszk.hu/00400/00414/00042/pdf/EPA00414_korall_2013_51_005-017.pdf; A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében [/url]

444 Búbánat 2015-08-02 12:08:18 [Válasz erre: 443 Búbánat 2015-08-02 12:07:23]
[url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00010/pdf/EPA02557_magyar_zene_2012_02_169-187.pdf; Bozó Péter „DIE TIROLER SIND LUSTIG” – OFFENBACH ÉS A TYROLIENNE* [/url]

443 Búbánat 2015-08-02 12:07:23
Egy kedves zenebarátom hívta fel a figyelmem az interneten található, alábbi cikkre: [url] http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Parizsi_elet_Pest-Budan_BozoPeter.pdf; Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859–1900 [/url]

442 Búbánat 2015-07-19 09:14:05
Ma délután a Mezzo TV sugározza 2015.07.19 17:00 - 19:15 Offenbach: Banditák Les Brigands, Opera-Bouffe in three acts by Jacques Offenbach Opéra-Comique, Paris in 2011 Libretto by Henri Meilhac and Ludovic Halévy. François-Xavier Roth (Musical direction) Choir of the Toulon Opera Les Siècles Orchestra Macha Makeïeff and Jérôme Deschamps (Stage direction) Eric Huchet (Falsacappa) Julie Boulianne (Fragoletto) Daphné Touchais (Fiorella) Franck Leguérinel (Pietro) Philippe Talbot (Le Comte de Gloria Cassis) Francis Dudziak (Le Baron de Campo Tasso) Martial Defontaine (Le Prince) Fernand Bernadi (Le Chef des carabiniers) Loïc Félix (Antonio, caissier du prince) Léonard Pezzino (Carmagnola) Thomas Morris (Domino) Antoine Garcin (Barbavano) Jean-Marc Martinez (Pipo) Marc Molomot (Adolphe de Valladolid) Michèle Lagrange (Princesse de Grenade) Christine Rigaud (Zerlina, La Duchesse) Ronan Debois (Le Précepteur) Recorded at the Opéra-Comique, Paris in 2011 Genre OPERA Length: 02:13:59 Director: Martin Fraudeau 19 / 07 - 17h00 on mezzo 31 / 07 - 17h00 on mezzo 04 / 08 - 17h00 on mezzo Jacques Offenbach, the Second Empire emblematic composer, was one of the originators of operetta, contributing to the European success of a genre designed for the Parisian public with the burlesque spirit of early opéra comique. Between 1855 and 1880 Offenbach staged about a hundred works at the Bouffes Parisiens and in other houses of the Boulevard and developed operetta to match opéra bouffe. The last great success before the 1870 Franco-Prussian war, whose 'saber rattling' already resounds in the famous carabinieri chorus, Les Brigands displays a reversed world in which geography and conventions are mistreated, brigandage prevails, the army is on parade rather than on the battlefield and money no longer brings happiness! A delightful parody of the repertoire's most famous titles - Zampa and Fra Diavolo leading the way - Les Brigands celebrates opéra comique with a highly inventive score. ? Opéra Comique www.opera-comique.com

441 Búbánat 2015-01-31 10:56:20
Bartók Rádió, ma este 19.00 – kb. 22.50 Kapcsoljuk a New-York-i Metropolitan Operaházat Offenbach: Hoffmann meséi Ötfelvonásos opera Szövegét - Ernst Theodor Amadeus Hoffmann novellái nyomán - Jules Barbier és Michel Carré írta Vezényel: Yves Abel Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara Karigazgató: Donald Palumbo Szereposztás: Hoffmann, költő - Vittorio Grigolo (tenor) Olympia, egy baba - Erin Morley (szoprán) Giulietta - Christine Rice (szoprán) Antónia, Stella - Hibla Gerzmava (szoprán) Miklós, Múzsa - Kate Lindsey (mezzoszoprán) Coppélius, Lindorf, Dr. Miracle, Dapertutto - Thomas Hampson (basszus) András, Cochenille, Ferenc, Pitichinaccio - Tony Stevenson (tenor) Spalanzani, Nathanaël - Dennis Petersen (tenor) Crespel, Luther, a kocsmáros - David Pittsinger - (bariton) Antónia anyjának hangja - Olesja Petrova (szoprán) Schlémil, Hermann - David Crawford (basszus) Rendező: Bartlett Sher

440 Búbánat 2015-01-20 20:38:24 [Válasz erre: 436 Búbánat 2015-01-19 18:45:52]
Káel Csaba a rendezésről: „Komolyan vesszük a zenei poénokat” „Az Orfeusz az alvilágban Offenbachnak nemcsak színházi, zenei remekműve is. Számunkra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség. Vigyázunk, hogy a szövegbeli poénok mellett ne sikkadjanak el a zeneiek. Zseniális ez a muzsika. Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja – persze ettől remekmű. Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból a pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az „istenek” mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény. Az előadás egyébként magyar nyelvű lesz. Az énekeseket talán jobban segítené a francia eredeti, de a poénok miatt a szöveget azonnal értenie kell a nézőnek, a reakciót nem késleltetheti a felirat olvasása. A zenekar az árokban kap helyet. Szendrényi Éva díszlete egy monumentális tévéképernyő kerete .lesz, a Közvélemény egy pamlagról néz a ki- és besétáló szereplőket. „ Hollerung Gábor: régi vágya teljesül Offenbach Orfeusz az Alvilágban című művének előadásával „Offenbach művét fiatalkorom óta imádom. Hiszem: ha engem megragadott, másokra is hatni fog. Több színpadi verzióját ismerem felvételről, az egyik legkedvesebb számomra Marc Minkowski feldolgozása Natalie Dessay-vel Euridiké szerepében. Azt hiszem, nekünk is sikerült jó szereplőket kiválasztanunk, olyan produkcióra készülünk, amelynek legfőbb értéke a zeneisége lesz. Offenbachtól két változatot ismerünk, utána több is keletkezett. A miénk leginkább Minkowskiéra hasonlít majd, az ős- és a második verzió összeházasításával. Az Orfeusz bámulatos és örökkérvényű fricska az emberi gyarlóságról. A mi verziónk pikantériája, hogy a rendezés az örök offenbachi gondolatot egy 21, századi tehetségkutató verseny kulisszái közé helyezi. „ (Müpa Magazin, Albert Mária, 2014/15 évad 3. szám)

439 tollnok 2015-01-19 20:18:36 [Válasz erre: 438 Búbánat 2015-01-19 18:56:59]
Annak örülök, mert eddig nem csalódtam bennük. Pál Tamást is ritkán van alkalmam vezényelni hallani. Remélem idén is ő lesz a dirigensük az Erkelben.

438 Búbánat 2015-01-19 18:56:59 [Válasz erre: 437 tollnok 2015-01-19 18:54:19]
Biztosan: a szegediek jönnek.

437 tollnok 2015-01-19 18:54:19 [Válasz erre: 436 Búbánat 2015-01-19 18:45:52]
Köszönöm! Arról nem lehet tudni valamit, hogy az április, Primaverás Hoffmann meséi melyik vidéki színház produkciója lesz? Gondolom a szegediek jönnek ezzel az előadással. Náluk volt a tavalyi évadban Hoffmann meséi premier. (Remélem jönnek debreceniek is a Sámson és Delilával - előzetesen ez volt beharangozva. De már a kolozsváriak programja is változott a Jegymester szerint: A trubadúr helyett A Bizánccal jönnek.)

436 Búbánat 2015-01-19 18:45:52
Egyszeri alkalom! 2015. február 21. szombat 19:30 Művészetek Palotája [url] https://m.mupa.hu/program/budafoki-dohnanyi-zenekar-2015-02-21_19-30-bbnh; Offenbach: Orfeusz az Alvilágban - félig szcenírozott elõadás [/url] A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje – A PROFÁN - „A szerelem arcai” bérlet Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Hollerung Gábor Rendező: Káel Csaba Koreografus: Venekey Mariann Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Németh Anikó - Manier Dramaturg: Pozsgai Zsolt Francia szöveget fordította: Romhányi József, Romhányi Ágnes Szereposztás: Orfeusz - László Boldizsár Euridiké - Bucsi Annamária Közvélemény - Wiedemann Bernadett Jupiter - Szegedi Csaba Pluto/Ariszteusz - Horváth István Diána - Miksch Adrienn Kupidó - Szakács Ildikó Vénusz - Csereklyei Andrea Merkur - Kálmán László Styx Jankó - Gábor Géza

435 Búbánat 2014-05-06 13:02:09
Ma este a Bartók Rádióban 19.35- 21.33 Offenbach: Orfeusz az alvilágban - operett két felvonásban Szövegét Ludovic Halévy írta Vez. Marc Minkowski Km. Lyoni Opera Énekkara (karig. Alan Woodbridge) és a Grenoble-i Kamarazenekar Szereposztás: Euridiké - Natalie Dessay (szoprán) Jupiter - Laurent Naouri (basszbariton) Ariszteusz - Jean-Paul Fouchécourt (tenor) Orfeusz - Yann Beuron (tenor) Közvélemény - Ewa Podles (mezzoszoprán) Cupido - Patricia Petibon (szoprán) Diana - Jennifer Smith (szoprán) Vénusz - Véronique Gens (szoprán) Juno - Lydie Pruvot (szoprán) Styx Jankó - Steven Cole (tenor) Merkur - Étienne Lescroart (tenor) Minerva - Virginie Pochon (szoprán)

434 Búbánat 2013-08-03 18:07:56
Itt van egy francia nyelvű részlet: [url] http://www.youtube.com/watch?v=M-VoFrX0XH8; Vertigo dala [/url] a Pepito eredeti verziójából.

433 frushena 2013-08-03 13:07:00 [Válasz erre: 432 macskás 2013-08-02 20:47:39]
háááát ráhibáztál ... valahol ott, vagy a sifonyér rejtett zúgaiban!

432 macskás 2013-08-02 20:47:39 [Válasz erre: 430 frushena 2013-08-02 20:07:18]
Ágyneműtartó?

431 Búbánat 2013-08-02 20:39:49 [Válasz erre: 430 frushena 2013-08-02 20:07:18]
Nekem CD-n egy német nyelvű változata van meg, de a magyar rádiófelvétel a nagyszerű énekművészeink és a kiváló rádiózenekar révén - a kitűnő fordításnak is hála - "veri" a német verziót. A francia eredetihez viszont még nem volt szerencsém.

430 frushena 2013-08-02 20:07:18 [Válasz erre: 429 Búbánat 2013-08-02 18:19:45]
ez nekem megvan valahol!

429 Búbánat 2013-08-02 18:19:45 [Válasz erre: 428 Búbánat 2013-08-02 18:19:00]
[url] http://www.iranydebrecen.hu/esemenyek/debreceni-nyari-szinhazi-estek-offenbach-pepito-debreceni-osbemutat.html; Offenbach: Pepito [/url]

428 Búbánat 2013-08-02 18:19:00
url] http://www.iranydebrecen.hu/esemenyek/debreceni-nyari-szinhazi-estek-offenbach-pepito-debreceni-osbemutat.html; Offenbach: Pepito [/url] (debreceni ősbemutató) vidám daljáték egy felvonásban a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. bemutatója augusztus 2. 20.00 (esőnap: augusztus 3.) Igazi kuriózum ősbemutatóját láthatják az operett kedvelők. A világhírű francia zeneszerző Offenbach egyfelvonásos művét, a Pepitot. A háromszereplős darab premierje 1853. október 28-án Párizsban, a Théatre des Variétés-ben volt. Az előadás örök érvényű témát jár körül, Offenbach ínycsiklandó zenéjét ötletes játék fűszerezi „Mindennapi botorságaink” vagy „Hogyan rúgjunk luftsorozatot?” lehetne a daljáték alcíme. A téma örök és kimeríthetetlen: a nő hűsége, erényessége, a férfi vadászösztöne, mellyel remekül lehet bakot lőni. Adott egy majdnem tökéletes hölgy, akinél több férfi is kopogtat: egy balfék, egy hólyag és… Pepito. Közreműködik: Manuelita. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Stefanik Márta Vertigo. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ürmössy Imre Miquel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Domoszlai Sándor Zongorán közreműködik: Bojti Eszter Rendező: Vranyecz Artúr Jegyár: 1.100 Ft, helyre szóló: 1.500 Ft Erről az Offenbach-daljátékról érdemes tudni a következőket. A Léon Battu és Jules Moinaux szövegkönyvére komponált daljátékot 1853. október 28-án mutatta be Párizsban a Théatre des Variétés. Később a német színpadokon - 1859-től - már mint operett adták elő Das Mädchen von Elizondo címmel. A mi rádiónk a hatvanas évek közepén a német változat alapján elkészítette magyar nyelven a darab teljes stúdiófelvételét (bemutatója a Kossuth Rádióban volt 1966. május elsején). Offenbach: Az elizondói lány Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Manuelita – László Margit (Váradi Hédi) Vertigo – Radnay György (Ungvári László) Miguel – Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly) Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó. Offenbach egyfelvonásos operettjében egymást érik a vidám kuplék, együttes-jelenetek, és a kitűnő nyitánya meg a hatásos fináléja is említést érdemlő. Az említett rádiófelvételről kedvencem Manuelita románca meg Vertigo kupléja, valamint Miguel és Manuelita kedves duettje. A fentiek ismeretében igazi kuriózum lehet Debrecenben a ma esti eredeti Offenbach-daljáték, a Pepito bemutatója.

427 Búbánat 2012-12-28 14:44:06
Idén novembertől egy vadonatúj [url] http://www.musicweb-international.com/classrev/2012/Aug12/Offenbach_Mari_LPOFFCD00211.htm; Offenbach-CD [/url] jelent meg a nemzetközi lemezpiacon, ami már nálunk is kapható, és amit „természetesen” azonnal megvásároltam. Egy viszonylag kevéssé ismert egyfelvonásos kisoperett, meg egy tényleg ritkaságnak számító, La Fontaine meséi által megihletett, zongorára és szóló énekhangokra komponált hat dal szerepel a lemezen: Jacques OFFENBACH (1819-1880): - Un mari à la porte1 (1859) [44:02] - Les fables de la Fontaine2 (1842) [25:11] Gabrielle Philiponet (soprano) - Rosita; Anaïk Morel (mezzo) - Suzanna; Stéphane Malbec-Garcia (tenor) - Florestan; Marc Canturri (baritone) - Martel; Royal Liverpool Philharmonic Orchestra/Vasily Petrenko1; Nicolai Krügel (piano) Most nem ezt a lemezt szeretném minden pozitívuma mellett sem "ajnározni”. Inkább néhány gondolatomat osztom meg a T. Olvasóval e lemez apropóján. Az Un mari à la porte című darabot magyar nyelven úgy ismerjük: „A férj kopogtat” (legelső magyar fordításban: „A férj az ajtó előtt”). Tudomásom szerint legutoljára a Fővárosi Operettszínház Zsebszínházában játszották 1979 februárjában. A rádió több felvételt is készített Offenbach egyfelvonásosából: egy keresztmetszet 1973-ból, a felvételen Erdélyi Miklós dirigálja az MRT Szimfonikus Zenekarát, a főbb szerepekben Ágai Karolát, Andor Évát, Réti Józsefet, Sólyom-Nagy Sándort hallhatjuk. (Egy másik felvételen Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György énekel részleteket a darabból, a Stúdió zenekart Fischer Sándor vezényli.) És itt van a teljes darab rádiós felvétele is: 1977. április 9-én volt a bemutatója a Rádió Dalszínháza égisze alatt. A magyar szöveg Fischer Sándor érdeme. Érdekesség, a dalszöveghez, versekhez a zenei anyagot Fischer Sándor fia, Fischer Ádám vezényletével vették fel a rádió stúdiójában. Ez az adaptáció a most megjelent CD-vel teljes értékű, dialógusaiban, zenéjében hű az eredeti, francia verzióhoz. Ezt most lekontrolláltam. Híve vagyok az eredeti nyelvű opera- és operettelőadásoknak, de mivel legtöbbjüket még gyermekkoromból, a rádióból magyar fordításban ismertem és szerettem meg, mindig örömömre szolgál, ha az énekszámokat újra magyar nyelven hallom viszont. Most először nyílt alkalmam ezt a kis Offenbach-operettet eredetiben, francia nyelven megismerni. Kifogástalan felvétel, remek hangú énekesekkel, a karmester jól kézben tartja a liverpooli filharmonikus zenekart, mely ideálisan szól. Mégis, a CD hallgatása közben a rádiófelvételünk emlékezetes, sziporkázó, vidám dallamaira asszociáltam; magamban óhatatlanul a mi művészeinkkel felvett énekszámok ugrottak be: a hallottakat azonnal „átkonvertáltam” a régről ismert magyar változatára: így volt ez a Dalkeringő, a Hármas, a Panaszdal vagy a Négyes és kuplé esetében, melyek a hazai énekes-kitűnőségeink előadásában bukkantak elő az emlékezetem tárházából. Az öt szerep így volt kiosztva: Martel, a férj – Gregor József Susanne, a felesége – Csengery Adrienne Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva Nicolas/Florestan, zeneszerző – Rozsos István Kőműves – Agárdy Gábor Miután reménytelen hogy a rádió újra sugározza ezt a művet (is), érdemes kihasználni a lehetőséget a CD megvásárlásával; megismerni eredetiben is Offenbach egyik csillogó kis zenei remekét, mely az Orfeusz az Alvilágban, a Brabanti Genoveva keletkezése időszakából ma is elevenen hat. Ezen a CD-n igazi különlegesség, kuriózum a Les fables de la Fontaine (La Fontaine meséi) címen kiadott, 1842-ben keletkezett hat dal Offenbachtól: ezek a fiatalkori kompozíciók korai előképei a későbbi buffó-operett-korszak nagy lélegzetű darabjaihoz írt zenei betétszámoknak; ott felhasználja és ötletesen parodizálja ifjúkori dalsorozatát. Ugyanis Offenbach a megzenésített Le savetier et le financier című La Fontaine-mese alapján komponálta meg ugyanilyen címen egy kis opera-buffáját. Az 1856-ban bemutatott mű (magyarul: A bankár és a varga) a párizsi burzsoázia világában játszódik. A későbbi nagysikerű Offenbach-operettek librettistája, Hector Crémieux írta. A parodisztikus cselekmény tehát Offenbach ezen ifjúkori szerzeményéből táplálkozik. (Offenbach kilenc zeneszámot illesztett e művébe.) A lemezen található hat dal sorrendben a következő: Le corbeau et le renard; La cigale et la fourmi; La laitière et le pot au lait; Le rat des villes et le rat des champs; Le berger et la mer; Le savetier et le financier Az elmondottak alapján mindenképpen ajánlhatom e lemezt azoknak is, akik már ismerik valahonnan A férj kopogtat című egyfelvonásos operettet, vagy csak most kezdenek Offenbach-hal ismerkedni, ám bátran kijelenthetem, számukra is az újdonság erejével fog hatni a lemez második részében felcsendülő, zongora kíséretes, szóló énekhangokra komponált hat ének. A La Fontaine-mesék úgy látszik a XIX. század közepén hálás témául szolgáltak a kor komponistái számára, hiszen Offenbach mellett Charles Lecocq és Charles Gounod is megzenésített közülük jó néhányat… rec. Liverpool Philharmonic Hall, Liverpool, England, 22 November 2008 (Un mari); Liverpool Philharmonic at the Friary, Liverpool England 18 November 2008 (Les fables) LIVERPOOL PHILHARMONIC LPOFFCD00211 [69:13] Release Date: 10/30/2012 Label: Liverpool Phil Catalog Number: 211

426 Búbánat 2012-10-25 22:25:39 [Válasz erre: 425 Búbánat 2012-10-25 22:23:39]
[url] http://www.euroarts.com/artikel/dvd/?id=001248_offenbachs_secret; Offenbach’s secret [/url]

425 Búbánat 2012-10-25 22:23:39
Szabó István régi, televízióra alkalmazott Offenbach-filmje 2012 november elején jön ki DVD-n az Euroarts kiadónál. ( Catalog: 2012488) [url] http://www.euroarts.com/artikel/dvd/?id=001248_offenbachs_secret; Offenbach's Secret [/url] [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:5b2gOKZ20rsJ:dvdtoile.com/Film.php%3Fid%3D53025%26full_cast%3D1+offenbach+Szab%C3%B3+1996+Bubik&cd=6&hl=en&ct=clnk&gl=hu; Le Secret d'Offenbach: une soirée aux Bouffes-Parisiens [/url] „A német–francia–magyar koprodukcióban készült Offenbach titkait az ARTE tévécsatorna sugározta 1996. április 15-én. Ebben két (rövidebb) opera-buffa előadását állította „színpadra”; a keretjátékban pedig a művész és a mecénás viszonyának alakulását mutatta be.” Forrás: Filmkritikák – Gervai András: Vénusztól Júliáig - Szabó István pályája 1990 után Magyar filmrendezőportrék Osiris Kiadó, Budapest, 2004 Szerk.:Zalán Vince 51-89. oldal "Az Offenbach titka című zenés német tévé-játékban – amely inkább csak közjáték a rendező pályáján – Szabó a francia zeneszerző két, a XIX. század ötvenes éveiben bemutatott, mára joggal elfeledett vígoperáját (A két vak, Croquefor) állítja színpadra, s keretjátékot talál ki hozzájuk. A nagyhatalmú, művelt Morny gróf, III. Napóleon császár féltestvére, a belügyminiszter – hangulatának, s a politikai erőviszonyoknak megfelelően – utasítgatja védencét, Offenbachot, hogy az előadásokban milyen utalásokat, célzásokat helyezzen el a librettóban. A színészek szándékoltan harsányan, teátrális gesztusokkal játszanak, túlsminkeltek, „beszédes” jelmezeket viselnek, mókás tárgyakat használnak. Az első darab 25 perces, míg a második több mint a duplája, s ez az aránytalanság megbillenti a film egyensúlyát. A vígoperák pedig – talán egy-egy számot kivéve – zeneileg meglehetősen jellegtelenek, nem tartoznak Offenbach jobb munkái közé, a parodisztikus cselekmény pedig unalmas, nagyrészt szinte érthetetlen is. A francia vagy a porosz császárra, a törökökre vagy a lengyelekre, a francia arisztokráciára vagy a hadügyminisztériumra vonatkozó kiszólások egykoron lázba hozhatták a karzat népét, de a mai néző számára teljesen érdektelenek. Szabó pedig feltehetőleg nem akarja a korabeli poénokat frissekre kicserélni. A keretjátékban Szabó éppen csak felvillantja művész és hatalom kapcsolatának, kényes egyensúlyának, kicsit a Mephisto című filméhez hasonló problematikáját – , a film így csak nagyon laza szállal kapcsolódik a Szabó filmek alapproblematikájához."

424 Búbánat 2012-10-10 16:55:25 [Válasz erre: 421 Búbánat 2012-04-30 12:32:57]
[url] http://kaposvarmost.hu/videok/kaposvar-nettv/2012/10/03/mi-van-a-mitosz-alatt_3412.html; Riport és videó a kaposvári Szép Heléna produkcióról [/url]

423 Búbánat 2012-10-09 03:07:22 [Válasz erre: 422 Búbánat 2012-10-06 11:48:52]
Különleges és emlékezetes élményben részesítette a hallgatóságát a Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek kamarazenekara (előadók: Kántor Balázs, Kádi Erika, Rönkös Ildikó, Sabján Anikó, Dóczi Péter, Karasszon Dénes - cselló, Boldoghy Kummert Péter - nagybőgő) Dinyés Dániel zongoraművész és Kolonits Klára operaénekesnő közreműködésével vasárnap délután az Operaház Székely Bertalan termében; nemcsak azért, mert kizárólag Offenbach-művekből állította össze a műsorát, hanem mert a kis, héttagú vonószenekarban a csellók vitték a prímet. Érdekes volt a koncert programján szereplő darabok összeválogatása is. Elsőként Meyerbeer Ördög Róbert című operájának Offenbach által készített reminiszcenciája hangzott fel a teljes zenekar előadásában. Ezt követte Olympia áriája a Hoffmann meséiből, melyet Kolonits Klára utánozhatatlan virtuozitással és bájjal adott elő (francia nyelven) – a szokatlan vonós együttes kíséretével. Az énekhang után a csellókra írt Adagio és Rondo az op. 53 no. 1-es duóból aratott nagy sikert, majd megint Kolonits Klára jött, aki Victor Hugo „Sylphe” című versére komponált szép lírai Offenbach-dalt énekelte, melyet cselló kísérte. Kubik Anna színművésznő is ott volt a koncerten, aki két zeneszám között egy Tóth Árpád verset olvasott fel. Ez után Offenbach – Friedrich von Flotow három, csellóra és zongorára komponált darabját hallhattuk: La prière du soir; La retraite; Au bord de la mer. Mindegyiket más művész játszotta csellón, partnerük a zongoránál Dinyés Dániel volt. A befejező műsorszám megint a Hoffmann meséinek egy szép, ismert részlete volt: Bevezetés és barcarola a III. felvonásból. Kolonits Klára leült a csellón és nagybőgőn játszó zenészek közé, és hangszeres kíséretükkel énekelte a melankolikus hangvételű dallamokat, melyekkel mondanom sem kell, megint elbűvölt bennünket. Szűnni nem akaró tapsokkal ért véget ez a „rendhagyó” kamarakoncert az Operaház Székely Bertalan termében. Musica e Parole - kamarazenei sorozata A műsort a Magyar Rádió munkatársa: Becze Szilvia konferálta. Figyelemre méltó a Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek ez a 2011 óta tartó, "Musica e Parole" mottójú kamarazenei sorozata az Operában. Ritka, különleges és szép zenék csokra, melyből válogathatunk kedvünke.

422 Búbánat 2012-10-06 11:48:52
Offenbach a Székely Bertalan-teremben Musica e Parole - A Budapesti Filharmóniai Társaság művészeinek kamarazenei sorozata 2012. október 7., Operaház | 16:00-17:00 Műsor és a közreműködők: Offenbach: Reminiscences a 'Robert Le Diable' de Giacomo Meyerbeer Olympia áriája a Hoffmann meséi c. operából Adagio és Rondo az op. 53 no. 1-es duóból Le sylphe Offenbach - Friedrich von Flotow: La priere du soir La retraite Au bord de la mer Offenbach: Hoffmann meséi - Bevezetés és barcarola a III. felvonásból Előadók: Kántor Balázs, Kádi Erika, Rönkös Ildikó, Sabján Anikó, Dóczi Péter, Karasszon Dénes - cselló Boldoghy Kummert Péter - nagybőgő KOLONITS KLÁRA - ének Dinyés Dániel - zongora

421 Búbánat 2012-04-30 12:32:57
Kolonits Klára zenés-színpadi repertoárja a közeljövőben újabb színekkel gazdagodik: A Kaposvári Csiky Gergely Színház következő évadjában bemutatásra kerül Offenbach: Szép Heléna című klasszikus nagyoperettje – többek között erre is kitért Rátóti Zoltán, a kaposvári teátrum vezetője, amikor ismertette a 2012/2013-as szezon újdonságait. A Szép Heléna színrevitelét Göttinger Pál rendezőre bízta. A címszerepben Kolonits Klára mv. debütál! További szerepekben fellép majd: Hüse Csaba, Körösi András, Lugosi György és Nyári Szilvia.

420 Búbánat 2012-03-25 22:36:40 [Válasz erre: 419 Búbánat 2012-03-10 13:18:39]
Les Brigands on Mezzo_ 01/04 - 17h00 13/04 - 13h30 17/04 - 13h30

419 Búbánat 2012-03-10 13:18:39
Meezo Live HD Les Brigands, Opéra Bouffe en trois actes de Jacques Offenbach Livret d'Henri Meilhac et de Ludovic Halévy. Durée : 02:13:59 Réalisateur : Martin Fraudeau Autres diffusions : 21 / 03 - 07h00 sur mezzo live hd 21 / 03 - 21h00 sur mezzo live hd 22 / 03 - 03h30 sur mezzo live hd 22 / 03 - 17h30 sur mezzo live hd 23 / 03 - 00h15 sur mezzo live hd 23 / 03 - 14h00 sur mezzo live hd François-Xavier Roth (Direction musicale) Choeurs de l'Opéra de Toulon Orchestre Les Siècles Macha Makeïeff et Jérôme Deschamps (Mise en scène) Eric Huchet (Falsacappa), Julie Boulianne (Fragoletto) Daphné Touchais (Fiorella) Franck Leguérinel (Pietro) Philippe Talbot (Le Comte de Gloria Cassis) Francis Dudziak (Le Baron de Campo Tasso) Martial Defontaine (Le Prince) Fernand Bernadi (Le Chef des carabiniers) Loïc Félix (Antonio, caissier du prince) Léonard Pezzino (Carmagnola) Thomas Morris (Domino) Antoine Garcin (Barbavano) Jean-Marc Martinez (Pipo) Marc Molomot (Adolphe de Valladolid) Michèle Lagrange (Princesse de Grenade) Christine Rigaud (Zerlina, La Duchesse) Ronan Debois (Le Précepteur) Enregistré en 2011 à l'Opéra-Comique, Paris Compositeur emblématique du Second Empire, Jacques Offenbach est pour ainsi dire l'inventeur de l'opérette, en tout cas celui qui contribua le plus au succès européen de ce genre conçu pour le public parisien, dans l'esprit volontiers burlesque de l'ancien opéra-comique. Aux Bouffes Parisiens puis dans d'autres salles du Boulevard, Offenbach monta de 1855 à 1880 une centaine d'ouvrages et développa l'opérette aux dimensions de l'opéra-bouffe. Dernier grand succès avant la guerre franco-prussienne de 1870, dont le « bruit de bottes » résonne déjà dans le fameux choeur des carabiniers, Les Brigands présente un véritable monde à l'envers, qui malmène autant la géographie que les convenances, où le brigandage fait loi et l'armée de la figuration, et où l'argent ne fait même plus le bonheur ! Parodie savoureuse des titres les plus célèbres du répertoire (Zampa et Fra Diavolo en tête) Les Brigands célèbrent l'opéra-comique tout en démontant ses rouages, avec une partition d'une inventivité débordante. © Opéra Comique

418 Búbánat 2012-01-28 11:35:42
Ma este a 3SAT csatornán /20.15 – 22.25/ Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő Darsteller/Regie Großherzogin: Anne Sofie von Otter Fritz: Norman Reinhardt Wanda: Agata Wilewska General Boum: Christoph Homberger Prinz Paul: Rolf Romei Baron Puck: Karl-Heinz Brandt Privatsekretär: Ueli Jäggi Pressesprecher: Jürg Kienberger Chor des Theater Basel Kammerorchester Basel Musikalische Leitung: Hervé Niquet Inszenierung: Christoph Marthaler

417 Búbánat 2011-09-28 00:29:22
Nemrég ért végett Offenbach klasszikus operettjének a sugárzása a Mezzo TV csatornán: A Párizsi élet több előadását ismerem a rádióból, a TV-ből, videóról és DVD-ről, Pesten az Operettben is volt hozzá szerencsém; több jó és rossz produkciója ismeretes, de ez a DVD, ami 2008-ban jött ki és amit most a Mezzon láthattunk, szerintem egyike a legjobbaknak. Annak ellenére, hogy nem vagyok oda a modernizált zenés színpadi darabokért, vannak ügyesen, hatásosan, közérthetően színpadra vitt alkotások, melyek nem a szerzők ellenében születnek, hanem ügyesen aktualizálják, úgyhogy az ízlésvilágok különbözősége dacára mindenki számára könnyen értelmezhető, befogadó és élvezhető maradjon. Ilyen a François Roussillon rendezése is, mely teli van jobbnál jobb ötletekkel, melyek nemcsak a nem prűd közönség számára élvezetesek, de a sziporkázó gegek és a profi megvalósítás, továbbá az ügyesen megkomponált látványvilág megjelenítése együttesen olyan hatást produkál, mely minden korosztályt a hatalma alá keríti. Persze ez mit sem érne a lyoni Opera zenekara, énekkara és a fantasztikus előadó-apparátus nélkül. Amit Laurent Naouri művelt a Báró megszemélyesítőjeként a színpadon - játékban, hangban - arra tényleg csak a legnagyobbak képesek; életemben nem találkoztam ilyen perfekt, fergeteges alakítással, mint amit Offenbach darabjában most tőle láttam. De nemcsak ő nyűgözött le, mert igen kiváló énekesgárdát toborzott össze a rendező: mindegyikük elementáris teljesítményt nyújtott szerepében, valamint igazi operai minőséget produkált a zenekar és a kórus is, Sébastien Rouland irányítása alatt. Érdemes a lemezt megvenni, vagy aki számára hozzáférhető a Mezzo csatorna, az operett egy ismétlését megtekintenie. [url] http://www.youtube.com/watch?v=CANlA6HnqkI; video [/url] - három jelenet rövid részletét látjuk-halljuk a bejátszáson. [url] http://www.torrent411.com/torrents/Offenbach_-_La_vie_parisienne_-_DVDrip_-_VOfr__STfr__-_by_Ligotage; Offenbach – La vie parisienne [/url] Livret en français : Henri Meilhac et Ludovic Halévy, texte parlé modernisé (2007) d'Agathe Mélinand (Livret original téléchargeable ici.) Mise en scène - 2007 : Laurent Pelly Direction musicale : Sébastien Rouland Orchestre de l'Opéra national de Lyon Chorégraphie : Laura Scozzi Réalisateur du film TV - 2008 : François Roussillon Durée : 2 h 14 © 2008 EMI Records Ltd - Virgin Classics Personnages et interprètes : • Raoul de Gardefeu, gandin : Jean-Sébastien Bou (ténor) • Bobinet, gandin (l'amiral Walter) : Marc Callahan (ténor) • Métella, demi-mondaine : Maria Riccarda Wesseling (mezzo) • Le baron de Gondremark, suédois : Laurent Naouri (baryton) • La baronne de Gondremark : Michelle Cannicioni (soprano) • Gabrielle, la gantière (Mme de Sainte-Amaranthe) : Marie Devellereau (soprano) • Frick, le bottier (le major Édouard) : Jean-Paul Fouchécourt (ténor) • Le Brésilien : Jesús Garcia (ténor) • Prosper, domestique (prince de Manchabal) : Christophe Mortagne (ténor) • Pauline, femme de chambre (Mme l'amiral) : Brigitte Hool (soprano) • Urbain, domestique (le général Malaga de Porto-Rico) : Jean-Louis Meunier (baryton) • Chœurs de voyageurs, d'invités, de domestiques, de clients : Chœurs de l'Opéra national de Lyon

416 Búbánat 2011-08-13 16:44:14 [Válasz erre: 415 Steff 2011-08-12 15:02:43]
Valóban: az 1850-es, 1860-as években Offenbach - szövegíróival együtt - találóan szellemes megoldásokat alkalmazott, mikor darabjaiban hol letűnt időkre vonatkoztatott, hol a jelen kora társadalmának ábrázolásául, persziflázs módszerrel tárja fel, mutatja be nézőközönségének mindazt, amiről a zene és a próza nyelvén a maga sajátos nyelvezetén szólni kívánt, ami őt szellemében (is) megérintette.

415 Steff 2011-08-12 15:02:43 [Válasz erre: 414 Búbánat 2011-08-10 22:07:47]
A cselekményt már eleve Offenbach kivonta az antik időkből.

414 Búbánat 2011-08-10 22:07:47
Tegnap este a Mezzon először került bemutatásra az [url] http://www.chateauversailles-spectacles.fr/spectacle.php?spe=52&lang=eng; Orfeusz az alvilágban- [/url] operettközvetítés Festival d’Aix en Provence 2009 produkciójában. Érdekesség: az eredeti kétfelvonásos verziót játszották, néhány betoldással a későbbi, bővített változatból átemelve. A linkre kattintva pár részlet ízelítőül a darabból. Ezt az antik időkben játszódó cselekményt a rendező a jelenbe tette át, de ez mit sem von le a kiállítás gazdagságából, a sziporkákból s mindenekelőtt a nagyszerű, ma is friss offenbachi muzsikából, melyben a nélkülözhetetlen szatirikus hang, a gúny, s nem utolsósorban a humort is szolgáló sok zenei „ fricska” tesz ma is elevenné. A francia nyelvű előadás szereplői mind „vérprofik”, és kitűnő énekhangokból is állnak! Fergeteges előadás volt, érdemes vadászni a Tv-csatornán a nevezetes Offenbach-dalmű ismétléseire. Versailles, Opéra Royal Soloists of the Académie Européenne de Musique du Festival d'Aix en Provence Chorus of the Opéra de Dijon Orchestra Pasdeloup Producer Yves Beaunesne Conductor Samuel Jean

413 Búbánat 2011-02-14 18:03:13
Bartók Rádió 2011.02.14. 14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach 1. rész: Orfeuszról ferde tükörben Részletek az Orfeusz az alvilágban c. műből Euridyce - Natalie Dessay, Jupiter - Laurent Naouri, Arisiée-Pluton - Jean-Paul Fouchécourt, Orfée - Yann Beuron, a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara és Kórusa, vez. Marc Minkowski A műsor vendége Bozó Péter zenetörténész Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta 2011.02.15. 14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach 2. rész: Bellini, Rossini, Wagner 1. A jövő szimfóniája (Laurent Naouri - ének, Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski), 2. Nyitány nagyzenekarra (Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski), 3. Monsieur Choufleuri - részletek (Reiner Süss, Renate Hoff, Harald Neukirch, Gerd E. Schäfer, Wolfgang Hellmich - ének, a Berlini Német Opera Kórusa és Zenekara, vez. Robert Hanell) Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta 2011.02.16. 14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach 3. rész: Párizs és Párisz 1. Párizsi élet - részlet (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Henry, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski), 2. Párizsi vidámságok - Manuel Rosenthal hangszerelése (New York-i Filharmonikusok, vez. Leonard Bernstein), 3. Szép Heléna - részletek (Jessye Norman, John Aler, Charles Burles, Gabriel Bacquier, Jean-Philippe Lafont - ének, Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, vez. Michel Plasson) Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta 2011.02.17. 14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach 4. rész: Peru és III. Napóleon 1. Lischen és Fritzchen - részlet (Anne Sofiei von Otter, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski), 2. Gerolsteini Nagyhercegnő - részletek (Anne Sofiei von Otter, Gilles Ragon - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski), 3. La Périchole (Teresa Berganza, José Carreras, Gabriel Bacquier, Michel Sénéchal, Michel Trempont - ének, A Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, veu. Michel Plasson), 4. Madame l´Archiduc - abc-szextett (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Keck, Jean-Christophe Henry, Christophe Grapperon, Laurent Naouri - élnek, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski) Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta 2011.02.18. 14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach 5. rész: A bábu, a beteg és a kurtizán Részletek a Hoffmann meséiből (Roberto Alagna, José van Dam, Natalie Dessay, Leontina Vaduva, Sumi Jo - ének, a Lyoni Opera Kórusa és Zenekara, vez. Kent Nagano) Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta

412 Haandel 2010-10-17 10:15:33
Jacques Offenbach (* 20. Juni 1819 in Köln; [u]† 5. Oktober 1880[/u] in Paris) [url]http://www.amazon.de/Offenbach-Hoffmanns-Erz%C3%A4hlungen-Gesamtaufnahme-franz/dp/B000001GBB/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1287302452&sr=8-1;Jacques Offenbach: Hoffmannovy povídky[/url] 17.10.2010 | 16:13-18:35 | [url]http://www.listenlive.eu/czech-republic.html;ČRo D-dur[/url] Harald Stamm (bas), Paul Mahé (bas), Plácido Domingo (tenor), Edita Gruberová (soprán), Claudia Eder (mezzosoprán), Andreas Schmidt (basbaryton), Gabriel Bacquier (bas), James Morris (basbaryton), Justino Diaz (baryton), Robert Gambill (tenor), Paul Crook (tenor), Michel Sénéchal (tenor), ChristaLudwig a další. Sbor a orchestr Francouzského rozhlasu řídí Seiji Ozawa. (140min.)

411 Búbánat 2010-09-03 11:57:23
Az Opera Rara kiadó - többszöri halasztás után – tavasszal végre megjelentette új Offenbach-lemezét, a három felvonásos [url] http://www.youtube.com/watch?v=G-55o7ZOSrA; Vert-Vert [/url] -t. Az eredeti francia verzió [url] http://www.guardian.co.uk/music/2010/feb/11/spence-philharmonia-offenbach-vert-vert; világpremier felvételét [/url] nagyszerű énekesek tolmácsolásában hallhatjuk a 2 CD-n. A [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/Opera%2BRara/ORC41; Vert-Vert-kiadvány [/url] katalógus száma: ORC 41. CD 1 51’15 CD 2 77’34 A 32 zárt szám és 15 dialógus felbontása: Első felvonás 51’15 perc: 12 zárt szám, 5 dialógus Második felvonás 43’23 perc: 11 zárt szám, 5 dialógus Harmadik felvonás 34”11 perc: 9 zárt szám, 5 dialógus [url] http://www.independent.co.uk/arts-entertainment/classical/reviews/album-offenbach-vertvert--spence-etc-opera-rara-1941769.html; Zenei és képes illusztráció [/url] a lemezstúdióban folyó műhelymunkáról.... A műfaji megjelölés szerint „comic opera” meghallgatása után az a véleményem, hogy egyike a legjobb Offenbach-zenéknek! Hogy a darab mára szinte eltűnt a zenés színházakból, annak szerintem csakis a librettó sutasága, és helyenként bugyutasága az oka. De más tényező is szerepet játszhatott, hogy a darab feledésbe merüljön. Ez idő tájt (1869) Offenbach már túl van a nagy színpadi művei (Orfeusz, Kékszakáll, Szép Heléna, Párizsi élet, Gerolsteini nagyhercegnő, Périchole) sikerein. Egyre inkább a „komolyabb” témák, és az opera (vígopera) kerül érdeklődése körébe, persze, bohózati tárgyúakat azért a későbbiekben is megzenésít. A Vert-Vert zenéjét már sok újszerű megoldás jellemzi: a zeneszámokat rövid dialógusok kötik össze, számuk azonban jóval kevesebb – rövidebbek is – a műfaj más képviselőinél megszokotthoz képest, helyüket néhány ponton recitativo pótolja. A Vert-Vert zenéje könnyed, dallamainak egy része kifejezetten érzelmes, behízelgő (mint például a Barcarola – mely nem azonos a Hoffmann meséiből ismerttel). Az operettekből ismert csipkelődő, vitriolosan gunyoros Offenbachhal szemben az érzelmekkel mesterien bánó, ugyanakkor abba csipetnyi iróniát vegyítő mester van jelen. A Vert-Vert-ben új és jellemző hangokkal tudta megszólaltatni nemcsak a kicsapongó jókedvet és a csúfondáros gúnyt, és itt is jelen van a minden zeneművét átszövő ragyogó friss szellem, elegancia. „Offenbach Henri Meilhac-kal (1831-1897) és Ludovic Halévyval (1834-1908) érte el élete legnagyobb sikereit. A kortárs librettisták közül csak kevesen értek fel hozzájuk. A Vert-Vert másik librettistáját, Charles Nuitter-t (1828-1899) is ebbe a körbe sorolom. Ideális ősei a társszerzőknek, mely írói forma a zenés műfaj librettóinak elkészítésénél mind a mai napig sikeresen bevált. Meilhac újságíró és rajzoló volt, Halevy költő és színműíró. Sikerük titka (beleértve a kevésbé tehetséges művészeket is) az volt, hogy szövegkönyvükben színpadra állították a kor fonákságait, az utca emberét éppúgy, mint a hatalmasságokat. Görbe tükröt tartottak a nézők elé, ugyanakkor felidézték a népi játékok egészséges báját. Nagy tehetségű zeneszerzőkkel szövetkeztek és munkájuk eredményeként az operett nemcsak ürügy, hanem ellenállhatatlanul sodró indíték lett halhatatlan melódiák alkotására. Mint sok más zenei-irodalmi együttműködés, ez a társulás sem volt egyszerű. Az Orphéé aux enfers (1861); La belle Héléne (1865); La vie parisienne, Barbe bleue (1866); La grande-duchesse de Gérolstein (1867); La Périchole, Le chateau de Toto (1868) után következett 1869-ben négy bemutató, közöttük a Les Brigands (Banditák) és a ’La Diva’. Ezekhez írt librettói után Offenbach megint Meilhac-ot tartotta arra érdemesnek, hogy előbbi műveinek színvonalához mérhető szövegkönyv megírására szerződjék vele (kihez csatlakozik Nuitter), amit megzenésítésre méltónak talált új megbízásához, az Opéra-Comique számára. És ez volt a Vert-Vert. Vert-Vert-t Jean-Baptiste-Louis Gresset 1734-ben írt népszerű költeménye ihlette. Ebben a költeményben a Vert-Vert a nevers-i kolostor kakaduja, aki megtanult beszélni, az összes látogató és az összes nővér csodálja. A madarat elküldték Nantes-ba egy másik rendhez, de az úton találkozik egy rossz társasággal, elfelejti a szent, szép kifejezéseket, amiket a nővérektől tanult, így megdöbbenti az új társait az új szóhasználatával. Vert-Vert nagy szégyenben tér vissza, ezért bezárkózott a kalitkájába, és fokozatosan visszatalál a jó útra. Aztán a madár meghal egy új állapotában. Azon a napon Vert-Vert-t antiklerikálisnak könyvelik el, de ezt is túlélte, mint egy klasszikus példája a „conte en vers”-nek.” Tudjuk a zenetörténetből, hogy Offenbach csodálói éppen annyira kívánták és remélték sikereit, mint amennyire a becsmérlői remélték, hogy elbukik. A Vert-Vert kritikák nem voltak kellemetlenek, de sokszor kellemetlenül érezte magát az új darab írásakor. Érdemes itt utalnom a Paris-Comique 1869. március 21-én írt cikkére, a párizsi színház sokszínűségéről: ’El kell ismerni, hogy a rendezők a sokszínű műsorral megnehezítik az emberek választását. Ha éppen nincs műsoron a La Dame blanche vagy a Le Domino noir az Opéra-Comique-ban, akkor beteszik Vert-Vert-t. Itt van a Barbe-Bleue, a Le Carnaval d’un Merle Blanc… és a Théatre-Lyrique újraéleszti a Violetta-t. ’Először a kutya Barkouf, majd a kakadu Vert-Vert? Jaques Offenbach egy állat-imádó. Ebédeltél már Jacquot?’ Vagy itt van H.Moreno cikke a Le Ménestrel-ból, melyben a következőket írja: ’Két különböző oldala van az utóbbi munkáinak, az egyik, amelyik a régebbi stílusából maradt, az a jobbik. Megemlítettem a temetési beszédét a kakadunak, a dragonyosok tüzes madrigálját, az Alleluját, a történetet a folyóhoz való kirándulásról, és a táncórát. Ezek mind meg vannak írva mindkét hangra és a zenekarra, az ihlet a legjobb időben jött. Amit kritizálni lehet, az a nevetséges finálé a második felvonás végén’. Ezt hangosnak, élesnek és közönségesnek látja. ’Ralph’ a L’art musicalben így vélekedett: ’Nem lehet játszani egy bohém stílusú zenét 15 évig büntetlenül. Amikor megpróbálod elhagyni a tánctermet, hogy a szalonba menj, furcsán, idegennek érzed, úgy érzed magad, mint egy betolakodó.’ Habár Párizsban nem játszották többet a Vert-Vert-t, máshol nagy jövője lett. Lefordították németre Kakadu címmel, be is mutatták a bécsi Carltheaterben 1870 februárjában, majd júniusban Berlinbe -, sőt még német nyelven New Yorkba is eljutott. (Magyarul is Kakadu címet viseli, a rádiófelvételről jól ismert belőle a „Barcarola” – Ilosfalv Róbert, Réti József és Szabó Miklós is énekelte.) Azonban Angliának 1874-ig várnia kellett a módosított verzió bemutatásáig. Ezen angol verzión Henry Hermann és Richard Mansell dolgozott a St. James színházban való 1874-es májusi bemutatóig. Habár Henry Hermann és Richard Mansell nagyjából megmaradtak az eredeti történetnél, de ez a feldolgozás nagyon sok zenét tartalmazott Offenbach más sikeres műveiből is. Hermann és Mansell híján voltak Sardou, Gilbert vagy Meilhac leleményességének/elmésségének, az ő rímelő pantomimszerű szövegük egy nagyon bánatszerű olvasást eredményez. A Vert-Vert különleges helyet foglal el Offenbach-oeuvre-ben. Az Opéra-Comique négy megbízásából ez a harmadik. (Természetesen, ’A Hoffmann meséi’ csak a halála utáni évben került bemutatásra.) Offenbach ebben a művében kísérletet tesz arra, hogy összeolvassza a ’vaudevillian’ stílusát egy nemesebbel… Itt már mindent olyan elemet tartalmaz a darab, ami Offenbachot mesterré tette: a vidám duettek, a romantikus szólók, a vonuló dragonyosok, a részeg-dal, a tánc-óra, és az ellenállhatatlan finálék. Mindez leírva kissé zavarosnak is tűnhet. Hiszen, hogy láthatta volna előre az összes akkori párizsi színház zeneszerzői, hogy Offenbach olyan hírnevet fog hátrahagyni, ami százszorosan felülmúlja a riválisait? Egy olyan világban, ahol a szövegírók alkalmi utalásokat és ironikus helyzeteket hoznak létre, hogy azok beilleszkedjenek a kor adott pillanat-hangulatába… Ezekből a művekből csak nagyon kevés került be a nemzetközi repertoárba, melyeket a színházakban és operaházakban ma az egész világon játsszák, vagy holnap játszani fogják! Az itt elmondottakon kívül további érdekes fejtegetések olvashatók a 2 CD-t tartalmazó doboz kísérő füzetében. Mindenesetre a Vert-Vert leporolása, átdolgozása révén egy nagyszerű egész estés „klasszikus” operett kerekedne ki a mai néző-hallgató számára. Annyira jó zene a Vert-Vert, annyira tetszett nekem Offenbachnak ez a ritka műve, hogy fogtam magam és a kísérő füzetből a darab angol nyelven is olvasható szinopszisát lefordítottam magyarra. Ezt a szöveget feltettem az „Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek” címú topicba. Ott elolvasható a történet. (Sorszám:137)

410 Búbánat 2010-08-09 00:46:44 [Válasz erre: 409 Búbánat 2010-07-08 22:56:14]
Monsieur Choufleuri restera chez lui (1861) – ezt a francia nyelvű egyfelvonásost említettem a 380. sorszám alatt, és amit CD-n már sikerült megvennem. Tudni kell, hogy ez egy bővített, átdolgozott változat (60 perc). Libretto by M. de Saint Rémy (= A. de Morny), E. L’Epine, Hector Crémieux and Ludovic Halévy; ugyanis az eredeti operettecske 1855-ben német szövegre (Karl Friedrich Wittmann - verzió) íródott: Salon Pitzelberger címen. Erről pedig itt a 190. sorszámon tettem említést annak kapcsán, hogy a rádióban pár éve elhangzott Bozó Péternek egy előadása: "Choufleuri úr meghívja Önt, avagy a Pitzelberger-szalon" (egyfelvonásos operett - német nyelven). Mindezeket azért hozom ismét szóba, mert sikerült utóbbihoz is hozzá jutnom - bakelit lemezen (42 perc). Az operett tartalmát és zenei értékét a 380. sorszámnál belinkelt Bozó Péter előadásából megismerhetjük. Nekem mindkét verzió (a francia és a német változat) egyaránt tetszik, különösen a Nr.6. szám: „ ITALIA LA BELLA!” című tercett, melyről csak szuperlatívuszokban szólhatok. És a nagyon kedves „bolero” (Nr. 2.), melyet épp a pár hete elhunyt Kovács Józsefre emlékezve (egy grazi előadás részletéről készült a video) letöltöttem. Lásd 408. és 409. sorszám.

409 Búbánat 2010-07-08 22:56:14 [Válasz erre: 408 Búbánat 2010-07-08 22:55:16]
[url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/elhunyt_kovacs_jozsef_opera_es_operettenekes; Offenbach-duettel [/url]

408 Búbánat 2010-07-08 22:55:16
Örömömre a Fidelió egy VHS-ről bejátszott pompás [ url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/elhunyt_kovacs_jozsef_opera_es_operettenekes; Offenbach-duettel [/url] emlékezik meg a nemrég elhunyt népszerű énekesünkről, Kovács Józsefről - a VHS grazi működése idejéből való. A vidám kettősben Kovács partnere egy nagyszerű,spanyol szubrett. A felcsendülő melódia, a hangszerelés, a spanyolos kolorit, a pattogó ritmusok - hamisítatlan Offenbach-opusz!

407 frushena 2010-02-27 23:44:58 [Válasz erre: 400 Búbánat 2010-02-26 17:39:45]
elég jól 'titkolták' ezt a bemutatót!

406 macskás 2010-02-27 13:22:29 [Válasz erre: 405 chenier 2010-02-27 12:42:06]
:)

405 chenier 2010-02-27 12:42:06 [Válasz erre: 402 tiramisu 2010-02-26 21:36:26]
Hát, el!

404 Kúp Flóris 2010-02-27 09:17:47 [Válasz erre: 403 macskás 2010-02-26 22:58:50]
[url]http://epa.oszk.hu/00800/00835/00114/2418.html;sorry-Dínó[/url]

403 macskás 2010-02-26 22:58:50 [Válasz erre: 402 tiramisu 2010-02-26 21:36:26]
Hangfogó lett:) Szordinó, vagy hogy mondják:)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.